NÉMET NEMZETISÉGI NYELV

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. május 3.

Német nemzetiségi nyelv

középszint Javítási-értékelési útmutató 1311

NÉMET NEMZETISÉGI NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Német nemzetiségi nyelv — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Általános útmutató 1. Jó megoldásként csak a javítási-értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 3. Fél pont és többletpont nem adható. 4. Az írásbeli vizsgán összesen 117 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgaösszetevőkben a vizsgapontok száma. Vizsgaösszetevő Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Összesen

Vizsgapont 33 18 33 33 117

5. A feladatok után található táblázat szolgál az értékelésre. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyest pedig egyessel. Példa: 11. 1. helyes 12. 0. helytelen A vizsgapontok kiszámításához használja az Értékelési útmutatóban található átszámítási táblázatokat!

írásbeli vizsga 1311

2 / 26

2013. május 3.



OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Részletes útmutató 1. Lesen Sie den Text zunächst aufmerksam zu Ende! Entscheiden Sie danach, ob die unten stehenden Aussagen richtig oder falsch sind! Achtung! Es gibt auch Aussagen, die im Text nicht vorkommen! Bei diesen Aussagen sollen Sie „im Text nicht enthalten” ankreuzen. (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. Textvorlage Hygieneportal s. im Prüfungsmaterial RICHTIG (0)

(1) (2)

(3)

(4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

Im vergangenen Jahr wurden in jedem dritten niedersächsischen Restaurant Hygienemängel festgestellt. Der Verbraucher darf auch hinter die Kulissen blicken. Mit dem neuen Hygiene-Internetportal will das niedersächsische Verbraucherschutzministerium erreichen, dass Zustände im Gastgewerbe für alle durchsichtig werden sollen. Im Zusammenhang mit den HygieneMängeln kritisierte der Minister das fehlende Problembewusstsein der Betreiber. Jeder Betrieb, der ein Bußgeld bezahlen muss, erscheint auf der HygieneInternetseite. Sieben Tage bleiben einem Betrieb, um zu klagen. Der Eintrag auf der HygieneInternetseite bleibt ein Jahr lang. Die Verbraucherschützer schlagen Alarm. Der Geschäftsführer des Hotel- und Gaststättenverbandes Niedersachsen hält die Kontrollen für bedenkenlos. Rainer Balke befürchtet, dass Betriebe, die einmal erwischt wurden, auf Dauer als Hygienesünder stigmatisiert werden. Rainer Balke stellt einen einheitlichen Strafkatalog für Restaurantkontrollen zusammen.

FALSCH

IM TEXT NICHT ENTHALTEN

X

X X

X

X X X X X X X

10 Punkte írásbeli vizsga 1311

3 / 26

2013. május 3.



II. Welche von den beiden Antworten ist richtig? Beantworten Sie die folgenden Fragen, indem Sie sich für die richtige Alternative entscheiden! Tragen Sie den Buchstaben in das Kästchen ein, der vor der richtigen Antwort steht! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. Textvorlage Häuser und Wohnungen in Hamburg teuer wie nie s. im Prüfungsmaterial (0) Was ist bei Häusern und Eigentumswohnungen in Hamburg festgestellt worden? A. Seit zehn Jahren sind ihre Preise jetzt am höchsten gestiegen. B. Seit zehn Jahren verzeichnet man einen andauernden Preisanstieg. RICHTIG A (11) Aus welcher Quelle geht der Preisanstieg hervor? A. Aus dem Immobilienmarktbericht. B. Aus der Hansestadt. RICHTIG A (12) Was geschieht mit dem Wert der Hamburger Immobilien? A. Der Wert der Hamburger Immobilien sinkt beständig. B. Der Wert der Hamburger Immobilien nimmt außerordentlich zu. RICHTIG B (13) Der Preis welcher Immobilienform ist am stärksten gestiegen? A. Eigentumswohnungen. B. Einfamilienhäuser. RICHTIG A (14) Wie ist folgender Satz aus dem Text zu verstehen: „Was Hausbesitzer erfreut, lässt Kauf-Interessenten mit wenig Geld verzweifeln“? (Zeile 9) A. Interessenten mit wenig Geld kaufen verzweifelt Immobilien, und das erfreut die Hausbesitzer. B. Wegen der angestiegenen Immobilienpreise sind die weniger zahlungskräftigen Interessenten verzweifelt. RICHTIG B (15) Wie ist folgender Satz aus dem Text zu verstehen: „Das Wohnungsbau-Programm des Senats (…) macht sich noch nicht bei den Preisen bemerkbar“? (Zeilen 10-12) A. Die neuen Wohnungen, die der Senat bauen ließ, kann man noch nicht sehen. B. Die neuen Wohnungen, die der Senat bauen ließ, wirken sich auf den Immobilienmarkt noch nicht aus. RICHTIG B


4 / 26

2013. május 3.



(16) Wie ist folgender Satz aus dem Text zu verstehen: „Da der Kauf eines ganzen Mietshauses gleich sieben Prozent teurer wurde, wollen die Besitzer das Geld wieder hereinholen“? (Zeilen 14-16) A. Da der Kauf eines ganzen Mietshauses gleich sieben Prozent teurer wurde, halten die Besitzer danach Ausschau, auf welche Weise sie das ausgegebene Geld wieder hereinholen können. B. Da der Kauf eines ganzen Mietshauses gleich sieben Prozent teurer wurde, holen die Besitzer die Miete bei ihren Mietern wieder persönlich ein. RICHTIG A (17) Was prognostiziert Sigmund Chychla vom Mieterverein zu Hamburg? A. Die Anzahl der Mieter wird ansteigen. B. Die Höhe der Miete wird ansteigen. RICHTIG B (18) Wo steigen nach den Berechnungen von Sigmund Chychla die Immobilienpreise noch so stark wie in Hamburg? A. Im Ballungsraum. B. In ganz Deutschland nur in Hamburg. RICHTIG B 8 Punkte III. Die Sätze des unten stehenden Textes sind auseinander gefallen. In der linken Spalte der Tabelle finden Sie die Satzanfänge, in der rechten Spalte die Satzenden. Tragen Sie den vor dem Satzende stehenden Buchstaben in das richtige Kästchen ein. (0) ist ein Beispiel für Sie. (0)

Die Deutsche Nationalbibliothek wird am Mittwoch 100 Jahre alt. Auftrag der Bibliothek ist es,

A

(19)

Dazu kommen noch deutschsprachige Medien, Die Deutsche Nationalbibliothek beherbergt rund 27 Millionen Werke,

B

(21)

Die Belieferung erfolgt von den Verlagen,

D

(22)

Die Standorte in Leipzig und Frankfurt haben unterschiedliche Schwerpunkte, In Frankfurt ist das deutsche Exilarchiv 1933-1945,

E

sie haben sich verpflichtet, von ihren Neuerscheinungen jeweils zwei Exemplare an die Bibliothek abzuliefern. das auch Briefe, Fotos und Nachlässe sammelt. sollen die Internetseiten auch in mehreren Jahrzehnten noch für die Forschung zur Verfügung stehen. die im Ausland veröffentlicht wurden, und fremdsprachige Bücher über Deutschland. weil das Internet schnelllebig ist.

F

die meisten dieser Werke in Buchform.

(20)

(23)


C

5 / 26

2013. május 3.


(24) (25)


Die Deutsche Nationalbibliothek sammelt von nun an auch digitale Veröffentlichungen. Dies sei wichtig, Mit der Archivierung von Internetseiten, die jetzt schrittweise begonnen wird,

G

alle in Deutschland publizierten Werke zu sammeln.

H

in Leipzig ist das Musikarchiv und das Deutsche Buch- und Schriftmuseum heimisch.

(Nach: http://www.mdr.de/sachsen/nationalbibliothek126_zc-f1f179a7_zs-9f2fcd56.html) (0)

(19)

(20)

(21)

(22)

(23)

(24)

(25)

G

D

F

A

H

B

E

C

Textvorlage: Die Deutsche Nationalbibliothek wird am Mittwoch 100 Jahre alt. Auftrag der Bibliothek ist es, alle in Deutschland publizierten Werke zu sammeln. Dazu kommen noch deutschsprachige Medien, die im Ausland veröffentlicht wurden, und fremdsprachige Bücher über Deutschland. Die Deutsche Nationalbibliothek beherbergt rund 27 Millionen Werke, die meisten dieser Werke in Buchform. Die Belieferung erfolgt von den Verlagen, sie haben sich verpflichtet, von ihren Neuerscheinungen jeweils zwei Exemplare an die Bibliothek abzuliefern. Die Standorte in Leipzig und Frankfurt haben unterschiedliche Schwerpunkte, in Leipzig ist das Musikarchiv und das Deutsche Buch- und Schriftmuseum heimisch. In Frankfurt ist das deutsche Exilarchiv 1933-1945, das auch Briefe, Fotos und Nachlässe sammelt. Die Deutsche Nationalbibliothek sammelt von nun an auch digitale Veröffentlichungen. Dies sei wichtig, weil das Internet schnelllebig ist. Mit der Archivierung von Internetseiten, die jetzt schrittweise begonnen wird, sollen die Internetseiten auch in mehreren Jahrzehnten noch für die Forschung zur Verfügung stehen. 7 Punkte


6 / 26

2013. május 3.



ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a feladatpont (legfeljebb 25 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért feladatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop). Feladatpont 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13


Vizsgapont 33 32 31 30 29 27 26 24 23 21 20 18 17

Feladatpont Vizsgapont 12 15 11 14 10 12 9 11 8 9 7 8 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0

7 / 26

2013. május 3.



NYELVHELYESSÉG Általános útmutató 1. A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. 2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha közöttük van a jó megoldás. Részletes útmutató I. Fügen Sie die fehlende Präposition ein! Achten Sie auf die Lesbarkeit Ihrer Ergänzung! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. Präpositionen: am, im, seit, zum, über, in, für Die "Abendzeitung Nürnberg" wird nach 93 Jahren eingestellt. Die letzte Ausgabe erscheint (0) am Samstag. Das Aus habe sich (1) seit längerem abgezeichnet, sagte der Geschäftsführer. "Es war (2) für niemanden hier eine Überraschung." 35 Mitarbeiter seien betroffen. Mit dem Betriebsrat liefen Gespräche (3) über einen Interessensausgleich. (4) Im zweiten Halbjahr 2012 hatte die Zeitung eine verkaufte Auflage von 14 000 Exemplaren pro Tag. Das Blatt gehörte (5) zum Münchner Verlag "Die Abendzeitung". Investitionen (6) in Redaktion, Technik und Vertrieb konnten nicht zur wirtschaftlichen Sanierung der Zeitung beitragen. (Nach:http://www.pnp.de/nachrichten/bayern/542455_Aus-fuer-die-AbendzeitungNuernberg.html) 6 Punkte II. Welche Variante ist richtig? Unterstreichen Sie die grammatisch korrekte Ergänzung! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. Eine Woche lang saßen die Schüler des Lilienthaler Gymnasiums (0) ____________. Jede Klasse konnte selbst bestimmen, (7) ____________. Den Schülern mangelte es nicht (8) ____________. Bei Fünftklässlern standen "Das Leben der Römer" oder "Wunderwelt Tiere" (9) ____________. Sechstklässler gingen für zwei Tage (10) ____________. Die Fünftklässler erkundeten Bremen oder informierten sich (11) ____________. "Tierheimspenden" oder die "Untersuchung von Lebensmitteln" (12) ____________. In den höheren Jahrgängen widmeten sich die Gymnasiasten Themen wie Drucken, erneuerbaren Energien, (13) ____________. Die Resultate präsentierten sie gestern (14) ____________. Die Klassenräume des Gymnasiums verwandelten sich (15) ____________. Die Präsentationen gefielen (16) ____________. (http://www.weser-kurier.de/Artikel/Region/Landkreis-Osterholz/348492/Was-Gymnasiasteninteressiert.html) (0)

a. nicht vor ihren Hefte und Bücher aus dem regulären Unterricht. b. nicht vor ihren Heften und Büchern aus dem regulären Unterricht.


c. nicht vor ihrer Heften und Büchern aus dem regulären Unterricht. d. nicht vor ihrer Hefte und Bücher aus dem regulären Unterricht.

8 / 26

2013. május 3.


(7)

(8) (9) (10) (11)

(12)

(13)

(14) (15)

(16)

a. mit wen sie sich in dieser Zeit beschäftigen wollte. b. womit sie sich in diese Zeit beschäftigen wollte. a. für Themen-Ideen. b. mit Themen-Ideen. a. über dem Projektplan. b. unter dem Projektplan. a. in Altenheim. b. ins Altenheim. a. über Länder in verschiedenen Klimazonen. b. über Länder in verschiedener Klimazonen. a. hatten sich einige siebte Klassen eingenommen. b. hatten sich einige siebte Klassen vernommen. a. das gutem Benehmen oder die Erfahrungswelt der Blinden. b. dem guten Benehmen oder der Erfahrungswelt der Blinden. a. zum Abschlussen der Projekttage. b. zum Abschluss der Projekttagen. a. dafür in Theater-, Film- und Ausstellungssäle. b. dagegen in Theater-, Film- und Ausstellungssälen. a. aller Beteiligten und Interessenten sehr. b. allen Beteiligten und Interessenten sehr.


c. über was sie sich in dieser Zeit beschäftigen wollte. d. womit sie sich in dieser Zeit beschäftigen wollte. c. an Themen-Ideen. d. nach Themen-Ideen. c. an dem Projektplan. d. auf dem Projektplan. c. im Altenheim. d. in den Altenheim. c. über Ländern in verschiedenen Klimazonen. d. über Ländern in verschiedener Klimazonen. c. hatten sich einige siebte Klassen vorgenommen. d. hatte sich einige siebte Klassen vorgenommen. c. dem gute Benehmen oder der Erfahrungswelt der Blinden. d. dem guten Benehmen oder der Erfahrungswelt der Blinde. c. zum Abschlussen der Projekttagens. d. zum Abschluss der Projekttage. c. dafür in Theater-, Film- und Ausstellungssales. d. dafür in Theater-, Film- und Ausstellungssälen. c. aller Beteiligter und Interessenter sehr. d. allen Beteiligter und Interessenter sehr.

Textvorlage: Eine Woche lang saßen die Schüler des Lilienthaler Gymnasiums nicht vor ihren Heften und Büchern aus dem regulären Unterricht. Jede Klasse konnte selbst bestimmen, womit sie sich in dieser Zeit beschäftigen wollte. Den Schülern mangelte es nicht an Themen-Ideen. Bei Fünftklässlern standen "Das Leben der Römer" oder "Wunderwelt Tiere" auf dem Projektplan. Sechstklässler gingen für zwei Tage ins Altenheim. Die Fünftklässler erkundeten Bremen oder informierten sich über Länder in verschiedenen Klimazonen. "Tierheimspenden" oder die "Untersuchung von Lebensmitteln" hatten sich einige siebte Klassen vorgenommen. In den höheren Jahrgängen widmeten sich die Gymnasiasten Themen wie Drucken, erneuerbaren Energien, dem guten Benehmen oder der Erfahrungswelt der Blinden. Die Resultate präsentierten sie gestern zum Abschluss der Projekttage. Die Klassenräume des Gymnasiums verwandelten sich dafür in Theater-, Film- und Ausstellungssäle. Die Präsentationen gefielen allen Beteiligten und Interessenten sehr. 10 Punkte


9 / 26

2013. május 3.



III. Setzen Sie die in der linken Spalte der Tabelle angegebenen Verben in der richtigen Präteritumform in den Text ein! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. (0) sein (17) stehen (18) kommen (19) klopfen (20) liegen (21) wollen (22) schlagen (23) schreien (24) warten (25) sprechen (26) genießen (27) geben

Zwei Bauern (0) waren Nachbarn. Ihre Häuser (17) _____standen_____ ganz nahe beieinander. An einem Morgen (18) _____kam_____ der eine vor das Fenster des anderen und (19) _____klopfte_____ daran. Der andere (20) _____lag_____ noch im Bett und (21) _____wollte_____ nicht aufstehen. Als sein Nachbar heftiger gegen das Fenster (22) _____schlug_____, (23) _____schrie_____ er: „Wer ist da?“ Der, der vor dem Fenster (24) _____wartete_____, (25) _____sprach_____: „Ich bin’s, Nachbar Konrad, was macht ihr?“ Der Bauer, der noch sein Bett (26) _____genoss_____, (27) _____gab_____ zur Antwort: „Ich schlafe, was wollt ihr?“ „Wenn ihr nicht schlafen würdet, würde ich euch um euren Wagen bitten. Ich will aber wiederkommen, wenn ihr wach seid.“ (Nach: http://www.unterrichtsmaterialschule.de/deutschverblucktxt.doc)

Textvorlage: Zwei Bauern waren Nachbarn. Ihre Häuser standen ganz nahe beieinander. An einem Morgen kam der eine vor das Fenster des anderen und klopfte daran. Der andere lag noch im Bett und wollte nicht aufstehen. Als sein Nachbar heftiger gegen das Fenster schlug, schrie er: „Wer ist da?“ Der, der vor dem Fenster wartete, sprach: „Ich bin’s, Nachbar Konrad, was macht ihr?“ Der Bauer, der noch sein Bett genoss, gab zur Antwort: „Ich schlafe, was wollt ihr?“ „Wenn ihr nicht schlafen würdet, würde ich euch um euren Wagen bitten. Ich will aber wiederkommen, wenn ihr wach seid.“ 11 Punkte IV. Wie heißt das Gegenteil? Tragen Sie das Antonym des unterstrichenen Adjektivs ein! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. (0) Sie hört Musik gerne laut, er lieber leise. (28) Ich mag dunkle Möbel, meine Frau dahingegen _____helle_____. (29) Meine Schwester nimmt das Leben schwer, mein Bruder dagegen nimmt vieles _____leicht_____. (30) Wenn Frau Braun morgens aufsteht, ist sie munter. Ihr Mann dagegen _____müde/schläfrig_____. 3 Punkte A megadottakon kívül olyan antonima is elfogadható megoldásként, amely tartalmilag az adott szövegkörnyezetbe illik. Figyelem: a melléknév tagadott formája antonimaként nem fogadható el!


10 / 26

2013. május 3.



ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a feladatpont (legfeljebb 30 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért feladatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop). Feladatpont 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16


Feladatpont Vizsgapont 15 10 14 10 13 9 12 9 11 8 10 8 9 7 8 7 7 6 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0

Vizsgapont 18 17 17 16 16 15 15 14 14 13 13 12 12 11 11

11 / 26

2013. május 3.



HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Általános útmutató 1. Jó megoldásként csak a javítási-értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás 1 pontot ér. 3. Fél pont és többletpont nem adható. Részletes útmutató I. Wo sind die Bäcker? Hören Sie sich den Text an, und entscheiden Sie danach, ob die unten stehenden Aussagen richtig oder falsch sind! Schreiben Sie also entweder das Wort „richtig“ oder das Wort „falsch“ auf die Linien. Bevor Sie den Text das erste Mal anhören, haben Sie eine Minute Zeit, sich die Aufgabenstellung anzuschauen. Lesen Sie die unten stehenden Aussagen durch! Hören Sie sich den Text an, und entscheiden Sie danach, ob die unten stehenden Aussagen richtig oder falsch sind! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. (0) Das neue Ausbildungsjahr hat erst einen Monat begonnen. ___richtig____ (1) Bernd Pongratz, in Passau, kennt einen Bäckerlehrling, der in diesem Jahr im Landkreis die Ausbildung begonnen hat. ______falsch_____ (2) Metzgerlehrlinge oder Azubis im Hotel- und Gaststättengewerbe werden verzweifelt gesucht. ______richtig______ (3) Jonas Brunner will Metzger werden. ____richtig________ (4) Im Landkreis Passau gibt es 33 Personen, die eine Ausbildungsstelle suchen. ____richtig________ 4 Punkte II. Die Schule muss kompensieren. Hören Sie sich den Text an, und beantworten Sie danach die unten stehenden Fragen möglichst kurz! Bevor Sie den Text das erste Mal anhören, haben Sie eine Minute Zeit, sich die Aufgabenstellung anzuschauen. Lesen Sie die unten stehenden Fragen durch! Hören Sie sich den Text an, und beantworten Sie danach die unten stehenden Fragen möglichst kurz! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. (0) Was ist die Meinung von Herrn Siewert über den Lernstoff, der vor den Ferien gemacht wurde? Was man vor den Ferien gemacht hat, kann man im neuen Schuljahr nicht als bekannt voraussetzen. (5) Mit welchem Schulfach kommen die Schüler in den Ferien nach Siewert kaum in Berührung?


12 / 26

2013. május 3.



Mit Mathematik. (6) Was für einen Ferieneffekt hat man in den USA beobachtet? Einen schichtspezifischen. (7) Was ist ein Feriencamp in den USA? Ferienlager mit Nachhilfeunterricht. (8) Wie viel vergessen die deutschen Schüler, deren Eltern maximal den Hauptschulabschluss haben, in den Ferien? Genauso viel wie die Schüler, deren Eltern studiert haben. (9) Stimmt es, dass die bildungsfernen Kinder während der Schulzeit nur sehr geringe Kompetenzzuwächse haben? Ja. (10) Welcher Umstand der Familie ist wirklich entscheidend für den Kompetenzzuwachs der Kinder? Allein der Bildungsabschluss der Eltern. (11) Gibt es einen Unterschied zwischen deutschstämmigen Kindern und Migrantenkindern während der Schulzeit? Nein. (12) Kann man nach Siewert Mathematik auch außerhalb der Schule lernen? Nein. 8 Punkte III. Altes Abi, neue Uni. Hören Sie sich den folgenden Text an! Ergänzen Sie danach den Lückentext sinngemäß durch die fehlenden Wörter! Bevor Sie den Text das erste Mal hören, haben Sie eine Minute Zeit, sich die Aufgabenstellung anzuschauen. Lesen Sie sich den Lückentext durch! Hören Sie sich den folgenden Text an! Ergänzen Sie danach den Lückentext sinngemäß durch die fehlenden Wörter! Achten Sie auf die Lesbarkeit Ihrer Ergänzung! (0) ist ein Lösungsbeispiel für Sie. Altes Abi, neue Uni Eine Studie zeigt: Ost-Abiturienten fanden sich schnell an gesamtdeutschen Unis zurecht. Die (0) Ähnlichkeit mit West-Lebensläufen überrascht die Forscher. Die Jahre 1989/1990 waren besondere, auch für diejenigen, die damals Abitur machten. Ihre Schulzeit hatten junge (13) Ostdeutsche damals noch vollständig in der DDR verbracht, ihr Studium oder die Ausbildung nahmen sie nun im vereinten Deutschland auf. Das Institut für Hochschulforschung aus Hannover hat die ostdeutschen und die westdeutschen Abitur-Jahrgänge der Wendezeit in einer (14) Langzeitstudie miteinander verglichen: Hatten ostdeutsche Abiturienten schlechtere (15) Möglichkeiten als westdeutsche?


13 / 26

2013. május 3.



Das Ergebnis: Wer nach dem DDR-System das Abitur gemacht hat, fand sich überraschend problemlos in einem westdeutschen Hochschulsystem zurecht. „Wir konnten keine größeren (16) Schwierigkeiten feststellen“, so Heike Spangenberg, Projektleiterin beim Institut. Westdeutsche und Ostdeutsche hätten nach ihrem (17) Schulabschluss ähnlich schnell ein Studium aufgenommen oder eine Ausbildung begonnen. „Uns hat überrascht, dass die Lebensläufe insgesamt doch sehr ähnlich sind.“ Die Unterschiede zeigen sich im (18) Detail. Im Osten entschieden sich Frauen (19) eher für ein Studium, im Westen eher für die Berufsausbildung. Die Wende-Abiturienten im Westen verdienen heute mit monatlich 4.075 Euro brutto deutlich mehr als ihre Altersgenossen im Osten, die etwa 3.650 Euro bekommen. Im Osten ist dafür der Unterschied zwischen den Geschlechtern geringer: Der (20) Stundenlohn von Frauen beträgt dort 83 Prozent von dem, was Männer verdienen. Im Westen erhalten Frauen nur 70 Prozent des Stundeneinkommens der Männer. (http://www.taz.de/Junge-Ostdeutsche-nach-der-Wende/!102719/) 8 Punkte A hanghordozón hallható szövegek: 1. Wo sind die Bäcker? Das neue Ausbildungsjahr ist erst einen Monat alt, aber es gibt bereits Berufszweige, die große Probleme haben, Nachwuchs zu finden. Wie die Bäcker. Bäckermeister Bernd Pongratz, in Passau, weiß keinen einzigen Bäckerlehrling, der in diesem Jahr im Landkreis Passau die Ausbildung begonnen hat. "So schlimm war die Lage noch nie", sagt Pongratz. Aber auch Metzgerlehrlinge oder Azubis im Hotel- und Gaststättengewerbe werden händeringend gesucht. Einer der wenigen, der in diesem Jahr im Landkreis eine Metzgerlehre begonnen hat, ist der 15-jährige Jonas Brunner aus Zachenberg. Für ihn ist der Metzgerberuf sein Wunschberuf. Im Landkreis Passau stehen 33 Suchenden nach Ausbildungsstellen 128 unbesetzte Stellen gegenüber. (http://www.pnp.de/region_und_lokal/landkreis_regen/regen/546584_Au-backe-Wo-sind-dieBaecker.html) 2. „Die Schule muss kompensieren“ In den langen Sommerferien wird viel Stoff vergessen. Besonders benachteiligte Kinder verlieren den Anschluss, sagt Schulforscher Jörg Siewert. Herr Siewert, viele Lehrer klagen, dass sie jetzt nach den Sommerferien wieder bei null anfangen müssen. Machen Ferien dumm? Was man vor den Ferien gemacht hat, kann man im neuen Schuljahr nicht als bekannt voraussetzen. Gerade mit Mathematik kommen die Schüler in den Ferien ja kaum in Berührung. Ich habe in meiner Zeit als Mathematiklehrer darum immer erst mit neuem Stoff angefangen, ehe ich den alten wiederholt habe. Dass Ferien generell dumm machen, kann man nicht sagen. Sondern? Die einen fallen in der langen Phase der Nichtbeschulung in ihrer Kompetenzentwicklung zurück, andere stagnieren. Einige lernen sogar noch etwas dazu. In den USA gibt es eine breite Forschung genau zu dieser Frage, auch weil immer wieder über eine Verkürzung der drei Monate langen Sommerferien debattiert wird: Was passiert in den Ferien? Das Ergebnis: írásbeli vizsga 1311

14 / 26

2013. május 3.



In den USA ist es schichtspezifisch, wie viel während der schulfreien Monate vergessen wird, es gibt einen schichtspezifischen Ferieneffekt. Das heißt: Die Akademikerkinder haben Mathe nach den Ferien noch halbwegs drauf – die Arbeiterkinder fallen zurück? Das zeigen die Ergebnisse in den USA. Und das Ergebnis ist ja auch logisch: Die Akademikerfamilien haben bessere Möglichkeiten, ihre Kinder während der Sommermonate zu unterstützen. Es gibt in den USA etwa die Tradition der Feriencamps, sozusagen Ferienlager mit Nachhilfeunterricht. Das kann sich nicht jeder leisten. Uns hat interessiert, ob auch in Deutschland während der Sommerferien die Kompetenzschere aufgeht. Was in den USA gilt, gilt wohl auch in Deutschland. Überraschenderweise haben wir in unserer Studie festgestellt, dass es hier bei uns anders ist. In den Sommerferien stagniert die durchschnittliche Mathematikkompetenz beider Schülergruppen: Im Durchschnitt vergessen die Schüler, deren Eltern maximal den Hauptschulabschluss haben, genauso viel wie die Schüler, deren Eltern studiert haben. Aber sobald die Schule wieder losgeht, eilen die Akademikerkinder den bildungsfernen Schülern davon. Die bildungsfernen Kinder haben während der Schulzeit nur sehr geringe Kompetenzzuwächse, die Schüler aus bildungsnahen Elternhäusern machen dagegen größere Schritte nach vorn. Das klingt brisant. Die Schule vergrößert den Abstand zwischen Bildungsbürgertum und Unterschicht noch, anstatt sie zu verringern. Wahrscheinlich. Wobei die wirklich entscheidende Frage übrigens allein der Bildungsabschluss der Eltern ist. Das Einkommen spielt keine Rolle und auch zwischen Deutschstämmigen und Migranten beobachten wir während der Schulzeit kein Auseinanderdriften. Längere Ferien würden unser Bildungssystem also gerechter machen? Nein, das wäre ja eine völlig absurde Schlussfolgerung. Denn dann würde gar nichts mehr gelernt. Es gibt Studien, die zeigen, dass es gerade in Mathematik den Input der Schule braucht, damit es Kompetenzzuwächse gibt. Prozentrechnen und das Lösen von Gleichungssystemen lernt man nicht so nebenbei. (http://www.taz.de/Unterricht-nach-Ferien/!101945/) 3. Transkription des Hörverstehensaufgabe.


dritten

Hörtextes

15 / 26

s.

weiter

oben

unter

der

dritten

2013. május 3.



ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a feladatpont (legfeljebb 25 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért feladatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop). Feladatpont 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10

Vizsgapont 33 31 30 28 26 25 23 21 20 18 17


Feladatpont Vizsgapont 9 15 8 13 7 12 6 10 5 8 4 7 3 5 2 3 1 2 0 0

16 / 26

2013. május 3.



ÍRÁSKÉSZSÉG BEVEZETŐ Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. ELSŐ FELADAT A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Tartalom és szöveghossz Nyelvhelyesség Összesen

Maximális pontszám 5 5 10

2. Amennyiben a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szöveghossz E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • megfelelően dolgozta-e ki a témát, • megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A tartalmi teljesség megítélésénél az a döntő, hogy a vizsgázó közli-e az adott szituációban lényeges információkat. Egyes vizsgafeladatoknál a tartalom értékelésénél a segédanyag (input) tartalmi információi is irányadóak lehetnek. Ekkor azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgázó írásműve nem tartalmaz-e sokkal kevesebb információt, mint a segédanyag. De amennyiben a feladat nem tartalmaz erre vonatkozó utasítást, akkor nem kérhető számon a vizsgázón az összes segédanyagban megjelenő információ.


17 / 26

2013. május 3.



A dolgozat tartalmi szempontból megfelelő abban az esetben is, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír. A nyelvi okokból érthetetlen szövegrészeket a Tartalom szempontnál nem lehet értékelni. Ez vonatkozik a megadott szövegből értelem nélkül lemásolt és rossz nyelvi környezetben használt szövegrészekre is. Az ilyen típusú hibákat figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is. El kell fogadni azonban az olyan szövegrészeket, amelyeket a vizsgázó a segédanyagból vett át és jó nyelvi környezetben használ. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, ami anyanyelvi olvasó számára nem értelmezhető, a tartalom kidolgozása nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek, • megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni. Az adott szinten bizonyos nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figyelembe venni. Javítási jelrendszer A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: Ny = nyelvhelyességi hiba (lexikai vagy nyelvtani hiba) H = helyesírási hiba É = értelemzavaró nyelvi hiba A szövegben használt jelek: aláhúzás = lexikai, nyelvtani vagy helyesírási hiba √ (hiányjel) = hiányzik egy szó nyíl = szórendi hiba aláhúzás + i = ismétlődő hiba i Az ismétlődő hibákat, valamint az olyan hibákat, amelyeknél az adott nyelvtani struktúra ismerete nem várható el a vizsgázótól, csak a szövegben kell jelölni, a javító sávban nem.


18 / 26

2013. május 3.



Értékelési skála – 1. feladat Tartalom és szöveghossz 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és elérte a megadott szövegmennyiséget (40–50 szó).

A vizsgázó általában megfelelően tárgyalta a témát, és legalább 30–40 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg 30 szónál rövidebb.

A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg nagyon rövid. vagy: A vizsgázó más témáról ír.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) 5 pont A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a megértést nem zavaró hibát tartalmaz.

4–3 pont

2–1 pont

A szövegben több hiba fordul elő, a hibák alig nehezítik a megértést.

0 pont

A szövegben sok hiba A szöveg a nyelvi hibák fordul elő, a hibák néhány miatt nem érthető. ponton nehezítik a megértést.

ELSŐ FELADAT I. Sie haben sich mit ihren Freunden die Frankfurter Buchmesse angeschaut. Verfassen Sie einen kurzen Brief an Ihre Eltern im Umfang von 40-50 Wörtern, in der Sie ihnen erzählen, wo sie gewesen sind bzw. welche Erfahrungen Sie gemacht haben. Diese Bildcollage soll als Anregung dienen:

(http://www.michaela-von-aichberger.de/2010/10/buchmesse-frankfurt/) 10 punkte


19 / 26

2013. május 3.



MÁSODIK FELADAT A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen

Maximális pontszám 5 3 5 5 5 23

2. Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • hány irányító szempontra tért ki és megfelelően tárgyalta-e azokat, • hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg. Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben a megfelelő kérdés feltevése azt jelenti, hogy a vizsgázó megfelelően fejtette ki az adott szempontot. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Amennyiben a vizsgázó szó szerint lemásol egy irányító szempontot, és jó nyelvi környezetben használja azt, az adott irányító szempontot teljesítettnek kell tekinteni. A rossz nyelvi környezetben használt, szó szerint lemásolt irányító szempont kifejtése nem fogadható el. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A dolgozatot akkor is a megadott szempontok alapján kell értékelni, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír, vagy önmagáról ír, amikor általánosan kellene fogalmaznia. írásbeli vizsga 1311

20 / 26

2013. május 3.



Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz az összpontszám is 0 pont. Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg • megfelel-e a személyes jellegű közlésnek, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, • hangneme megfelel-e a közlési szándéknak. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy • logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, • megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, • hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl. egyszerű kötőszók, névmások). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit akkor használja helyesen a vizsgázó, ha törekszik arra, hogy egyszerű kötőszók, névmások, határozószók stb. segítségével valódi szöveget hozzon létre. Amennyiben a vizsgázó minden mondatát azonos módon (pl. az „ich“ személyes névmással) kezdi, nem mondható el az általa létrehozott szövegről, hogy abban a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a vizsgázó csak azonos szerkezetű egyszerű mondatokat ír, nem kaphatja meg a maximális pontszámot. Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a „bringen“ ige helyett a „holen“ igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Nyelvtan, helyesírás

E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak.


21 / 26

2013. május 3.



Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ (pl. um+Dativ), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Az adott szinten bizonyos nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figyelembe venni. Javítási jelrendszer Tartalom A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a szempont sorszámának megadásával: 4 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont √3 (hiányjel és szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont 2– (szám és mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett vagy nyelvi okok miatt nem érthető, de érintett tartalmi szempont Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni. Formai jegyek és hangnem A Szókincs, kifejezésmód szempontnál használt jelek segítenek e szempont megítélésénél is. Szövegalkotás A Tartalom szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is. Szókincs, kifejezésmód A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: L = lexikai hiba ÉL = értelemzavaró lexikai hiba É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó A szövegben használt jelek: aláhúzás hullámvonallal = lexikai hiba ~~~~~~~~~~~~~~~~~~


22 / 26

2013. május 3.



aláhúzás hullámvonallal + i = ismétlődő lexikai hiba ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ i Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni. Nyelvtan, helyesírás A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: G = nyelvtani (grammatikai) hiba ÉG = értelemzavaró nyelvtani hiba É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó H = helyesírási hiba A szövegben használt jelek: aláhúzás = nyelvtani vagy helyesírási hiba √ (hiányjel) = hiányzik egy szó nyíl = szórendi hiba aláhúzás + i = ismétlődő hiba i Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni.


23 / 26

2013. május 3.



Értékelési skála – 2. feladat Tartalom 5 pont 4–3 pont A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósította meg.

Formai jegyek és hangnem 3 pont A személyes jellegű közlés formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak.

Szövegalkotás 5 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A vizsgázó megfelelő nyelvi eszközök használatával valódi szöveget hoz létre. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

2–1 pont

A vizsgázó négy vagy A vizsgázó két irányító három irányító szempontot szempontot dolgozott ki dolgozott ki megfelelően, a megfelelően, a többit pedig többit pedig csak részben csak részben vagy vagy egyáltalán nem. egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó egy iráA vizsgázó a kommuniká- nyító szempontot dolgozott ciós célokat többnyire ki megfelelően, és van még megfelelően valósította olyan irányító szempont, meg. amelyet részben tárgyalt. vagy: A vizsgázó legalább négy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg.

0 pont A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. vagy: A vizsgázó három vagy annál kevesebb irányító szempontot tárgyalt részben. Alapvető kommunikációs célját nem éri el. vagy: A vizsgázó más témáról írt.

2 pont

1 pont

0 pont

A személyes jellegű közlés formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak.

A személyes jellegű közlés formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak.

A személyes jellegű közlés formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak.

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. A vizsgázó törekszik arra, hogy valódi szöveget hozzon létre. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és befejezés. A szövegszerűség csak nyomokban fedezhető fel. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Az írásmű izolált mondatok halmazából áll. A levél annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

Szókincs, kifejezésmód 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló megértését.

A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha nehezíti a mondanivaló megértését.

A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés.

0 pont A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését.

A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés.


24 / 26

2013. május 3.


Nyelvtan, helyesírás 5 pont A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg kevés nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják.


4–3 pont

2–1 pont

A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, és/vagy kevés, a megértést nehezítő hiba jellemzi a dolgozatot.

0 pont

A vizsgázó csak a legegy- A szöveg a nyelvi (monszerűbb nyelvtani dattan, alaktan, helyesírás) struktúrákat használja. hibák miatt nem érthető. A szöveg sok olyan nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek a megértést nem befolyásolják, valamint több, a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba fordul elő benne.

MÁSODIK FELADAT Achtung! Von den folgenden zwei Aufgaben haben Sie nur eine zu lösen. II/1. Sie sind Mitglied der Minderheitenselbstverwaltung (MSV) ihres Heimatortes. Sie wollen alte Bräuche revitalisieren und Ihre Wahl fiel auf die Wiederbelebung des Weinlesefestes. Verfassen Sie einen Artikel im Umfang von 200-300 Wörtern für die lokale Zeitung. Gehen Sie in Ihrem Artikel auf folgende Schwerpunkte ein: • • • • •

Warum ist es wichtig, Sitten und Bräuche zu pflegen? Warum müssen bestimmte Bräuche revitalisiert werden? Warum hat sich die MSV gerade für die Wiederbelebung des Weinlesefestes entschieden? Aus welchen Momenten wird das geplante Weinlesefest bestehen? Welche Unterstützung braucht die MSV für die Verwirklichung des Weinlesefestes?

Ihr Text soll alle oben stehenden Schwerpunkte beinhalten. Der folgende Text soll als Anregung verstanden werden: Das Deutsche Weinlesefest mit dem größten Winzerfestumzug in Deutschland ist der Höhepunkt der Weinfestsaison in der Pfalz. Während in kühlen Winzerkellern noch der Most gärt, feiert Neustadt an der Weinstraße Erntedank: Erste Fassproben lassen die Qualität des neuen Jahrgangs erschmecken; der „Neue“ wird in Dubbegläsern serviert, die guten Rieslinge und Spätburgunder im Glas mit Sti(e)l. Kurze Geschichte: Die Ursprünge des Deutschen Weinlesefestes reichen weiter als 50 Jahre zurück: Schon 1909 zog der erste Winzerfestumzug durch die Stadt: Es ist stets das große Erntedankfest der Winzer, der Blick zurück auf ein arbeitsreiches Jahr und der Blick nach vorne auf den neuen Weinjahrgang. Ende September bis Mitte Oktober, wenn der Neue Wein in den Kellern der Winzer gärt und brodelt, wenn die meisten Trauben gelesen sind und die Arbeit in den Weinbergen für dieses Jahr ihrem Ende entgegen geht, ist die beste Zeit zum Feiern. (Nach: http://www.neustadt.eu/output/La1/1441.26/1441.615.html)


25 / 26

2013. május 3.



II/2. Sie sollen einen Aufsatz über die Auswirkungen des aktiven Sports auf den einzelnen Menschen schreiben. Ihr Aufsatz soll einen Umfang von 200-300 Wörtern haben und alle unten stehenden Schwerpunkte behandeln. Gehen sie in Ihrem Aufsatz auf die folgenden Schwerpunkte ein: • • • • •

Welche physischen Vorteile ergeben sich aus dem aktiven Sport? Welche psychisch-mentalen Vorteile ergeben sich aus dem Sport? Gibt es auch physische beziehungsweise psychisch-mentale Nachteile, die durch sportliche Betätigung verursacht werden können? Welche individuellen und kollektiven Formen des Sports kennen Sie? Was für Investitionen sind notwendig, damit die Menschen individuell oder im Kollektiv mehr Sport treiben?

Der folgende Text soll als Anregung verstanden werden: Es ist nicht nur nachgewiesen dass regelmäßige sportliche Aktivitäten positive Effekte auf die Gesundheit haben. Es ist auch spürbar! Menschen in jedem Alter können und sollten sich bewegen, um die eigene gesundheitliche Situation positiv zu beeinflussen. Der Deutsche Olympische Sportbund stellt viele Informationen zusammen, wie man seine eigene Gesundheit mit Sport und Bewegung unterstützen kann, z.B. auch bei Beschwerdebildern wie Allergie, Asthma, Bluthochdruck, Diabetes, Herz-Kreislauf, Immunsystem, Krebs, Lunge und Atemwege, Multiple Sklerose, Osteoporose, Rheuma und viele mehr; Gesundheitsipps für Bewegung und Sport im Alltag, Tipps bei Stress, für Herz und Kreislauf und gegen Rückenschmerzen. Sportliche Aktivitäten tragen entscheidend dazu bei, Risikofaktoren zu vermindern und damit Krankheiten vorzubeugen. (Nach: http://gesundheit.nrw.de/content/e5231/e1921) 23 Punkte


26 / 26

2013. május 3.

NÉMET NEMZETISÉGI NYELV

Recommend Documents