Nemes Wanda. színésznő. Főszerepben:

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXVI. évfolyam 3. szám • 2015. március 18. • Ingyenes

Főszerepben:

Nemes Wanda színésznő

A funtineli boszorkány című Wass Albert regényből készült színdarabot február 13-án mutatta be a budapesti Új Színház, melyben a főszereplő Nucát a püspökladányi születésű Nemes Wanda színésznő alakítja. Wanda felfelé ívelő pályafutását a városban sokan követik elismeréssel és örömmel. Nem ok nélkül, hiszen tehetsége, természetes szépsége, szerénysége teszi Őt hiteles művés�szé. Szerkesztőségünk a napokban munkahelyén kereste fel, arra kérve, hogy meséljen a színészi pályához vezető útjáról, illetve a nagy sikert hozó darabról. (Folytatás a lapban)

Juhász Gyula: 48 március 15.

Ó régi szép est... tündöklő siker, Mikor jön egyszer hozzád fogható, Dicsőséged az egekig ivel, A deszkáidon tetté vált a szó. Igen, az Ige testté lett, derék És lelkes nézők tapsoltak neked, Színházi est, melyen - ó büszkeség! A gondolatszabadság született. Aktoraid: Petőfi, Jókai, Vasvári, Táncsics és a korai Tavaszi mámor sok nagy ifja még, Színésznőd Laborfalvy Róza volt, Ki Jókainak szívére hajolt... Ó régi szép est: jössz-e vissza még? (1924)

2

Püspökladányi Hírek 2015. március 18.

Városháza A képviselő-testület 2015. február 26-án tartotta soros ülését. A polgármesteri jelentést követően, törvényi előírás alapján a költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az önkormányzat középtávú három évre szóló pénzügyi tervezését fogadták el a képviselők. Közmeghallgatás keretében tárgyalta a képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi költségvetését. Az összefoglalóból kiderül, a működési bevételek és kiadások összehasonlítása során megállapítható, hogy a fennálló forráshiány összege 69 103 eFt, amely az összes intézmény finanszírozási kiadás 7,1%-a. A forráshiány ingatlanértékesítésből származó bevétel betervezésével és két intézmény esetében a rehabilitácós hozzájáruló támogatás foglalkoztatással történő kiváltásával került a forrás oldalon ellentételezésre. A működés zavartalan biztosítása érdekében az önkormányzat pályázatot nyújt be önkormányzati támogatás elnyerése érdekében. A könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezete a hatályos, vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő módon, szerkezetben és tartalommal készült el. A közbeszerzési törvény előírásai alapján a képviselő-testület el-

A piaccal kapcsolatos közbeszerzési eljárásról „Püspökladány a hagyományokra építő aktív város” Piac kialakítása a Vásártéren és Közösségi tér kialakítása beruházásra az önkormányzat 125.000.000 Ft összegű támogatási összegre jogosult az ÉAOP-5.11/D-12-2013-0018 azonosító számú támogatási szerződés szerint. A beruházás elvégzésére az önkormányzat több közbeszerzési eljárását bonyolított le. Az első kiírás 2014. április 24-én jelent meg. Három pályázó adta meg az ajánlatát, de a képviselő-testület az eljárást eredménytelennek mondta ki, mivel az ajánlattevők magasabb ös�szegű ajánlatot tettek, mint a rendelkezésre álló forrás. A második közbeszerzési kiírás 2014. augusztus 27-én jelent meg. Az eljárás az előzőekben ismertetett okból ismét eredménytelen volt. A harmadik eljárási hirdetmény 2014. október 22-én jelent meg. Három ajánlattevő tett ajánlatot. Két ajánlattevő ajánlata érvénytelenné lett nyilvánítva, a nyertes ajánlattevő a Szilasi és Társa Kft. lett. A képviselő-testület ezen döntését a Frenyó és Társai Kft. megtámadta, és a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, a nyertes ajánlattevőre vonatkozó döntést megsemmisítette, valamint az önkormányzatot 900.000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntése továbbiakban arra kö-

Meglepetés a TESCO – tól

Nagy öröm ért bennünket február utolsó hetében. Jó hírt hozott Kaszonyi Norbert áruház igazgató úr és munkatársa Kárász Kiss Mónika. A bezáró püspökladányi TESCO áruház búcsúzóul egy nemes gesztust gyakorolt Püspökladány felé: közel 8,5 millió forint értékben különböző termékeket adományozott a város intézményeinek és civil szervezeteinek, melyből 1.168.465 Ft értékben az óvodáknak és a bölcsődének. Az ajándékok átadásánál jelen volt Dombi Imréné polgármester asszony is. Nagyon örültünk az adománynak, hiszen sok-sok hasznos eszközt kaptunk: tisztasági felszereléseket, játékokat, papír- írószert, rajz eszközöket, dísztárgyakat, és egyéb használati eszközöket. Az ajándékokat igazságosan és szükség szerint fogjuk elosztani az óvodák és a bölcsőde között. Köszönjük a jó szándékot és a figyelmességet, amellyel csupa hasznos dolgot válogattak össze számunkra. Papp Lászlóné intézményvezető

fogadta az önkormányzat 2015. évi közbeszerzési tervét. 2015. március 1-től jelentősen átalakul a szociális ellátó rendszer, mint ahogy erről már tájékoztatva lett a lakosság. Az önkormányzatoknak 2015. február 28-ig kellett megalkotniuk a helyi szociális rendeletüket. A képviselő-testület az előterjesztett szociális rendelet-tervezetet elfogadta. A debreceni törvényszéki felhívás alapján módosította a képviselő-testület a Püspökladány Sportjáért Alapítvány alapító okiratát. Döntöttek a képviselők Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének módosításával kapcsolatos véleményezési szakasz lezárásáról. A Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal létrejöttével kapcsolatosan a hivatal elnevezése vonatkozásában módosításra került a polgármesteri hivatal és az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata. A városi sportcsarnok napelemes rendszer telepítésével kapcsolatosan az önkormányzat 35 millió forintos csökkentett összegű támogatást kapott. Minderre figyelemmel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a projektet meg kívánja valósítani, a megítélt támogatási összeg és a projekt tervezett összköltsége között keletkezett különbség a pályázat benyújtása előtt lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményét érinti, de az önkormányzat saját forrást nem biztosít a projekthez. Keserű László jegyző telezte az ajánlatkérő önkormányzatot, hogy a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést köteles hozni, legkésőbb 2015. március 6-án. Mindezek alapján az ajánlattevők nyilatkozattételre lettek felszólítva. A Szilasi és Társa Kft., valamint a Frenyó és Társai Kft. fenntartották ajánlatukat, a harmadik ajánlattevő nem tett nyilatkozatot. A hiánypótlási eljárások lefolytatásra kerültek. Mindezen eljárások után 2015. március 5-én a „Vállalkozási szerződés Piac kialakítása a Vásártéren” tárgyú közbeszerzési eljárást a képviselő-testület eredményesnek nyilvánította. Érvényes ajánlattevők: első helyen: Szilasi és Társa Kft. második helyen: Frenyó és Társai Kft. A nyertes ajánlattevő által ajánlott ajánlati ár nettó 121.753.183 Ft. Jótállási időtartam: 120 hónap. Amennyiben a döntés ellen nem érkezik újabb jogorvoslat, úgy a vállalkozói szerződés március hónapban aláírásra kerülhet, és elkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok, melyek befejezési határideje 2015. május 31. A kivitelezési munkálatokkal összefüggésben az önkormányzatnak és a piac üzemeltetőjének (a piaci árusítók tájékoztatásával) ideiglenes piacot kell kijelölnie, illetve a kivitelezővel egyeztetve megoldást kell találni a piactéren lévő üzletek működésének a biztosítására. Keserű László jegyző


3

Közel 3 kilométer új út épült a Hu-Ro pályázat keretében Projektbemutató rendezvény keretében szemléltette az önkormányzat „A határon átlépő közlekedés infrastruktúra fejlesztése Szentmartin és Püspökladány városok között” -címet viselő HU-RO pályázat megvalósulásának folyamatát a napokban. A HU-RO, a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, amelynek átfogó célja, közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térségek közös fejlesztésének elősegítése érdekében. A nyertes pályázat keretében olyan útszakaszok lettek felújítva mindkét településen, amelyek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban vannak a 42-es számú főúttal. A projektbemutató rendezvényen Dombi Imréné és Leuce Nicolae, Szentmárton alpolgármestere képviselték a két települést, és beszéltek a projekt kezdetéről, Polgármester asszony részletesen be is számolt az eddig történt munkálatokról, a pénzügyi háttérről, az elszámolási ütemekről, valamint a projekt zárásáig hátralévő feladatokról. -A fejlesztés eredményeként Püspökladányban a projekt keretein belül megújult a Dózsa György és Damjanich utca, melyek összekötik Püspökladány város főbb városrészeit a 42-es főúttal. Továbbá megújult a Szigligeti, Gábor Áron, Nép, Hajdú és Kismester utca, valamint a lakótelepi utak. A projekt összköltsége 1.483.441,85 euró, melyből 85% az Európai Unió finanszírozása, 9,32 % a román és a magyar kormány társfinanszírozása, 5,68% pedig a partnerek önereje – tájékoztatta a jelenlévőket Dombi Imréné. A projekt műszaki bemutatását Csehely N. Zsolt, a Hajdut Építő Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy a munkálatok a tavalyi év júniusában kezdődtek, és ütemtervnek megfelelően haladtak. Összesen 12 utcát érintett a beruházás, a munkálatok elvégzése 2,89 km felújított útburkolat meglétét jelenti. A rendezvény a beszámolók után helyszíni bejárással folytatódott. A területbejárás során Megyasszai Imréné közös képviselő lapunknak elmondta, hogy a munkálatok idején a lakosság türelmes volt, az elkészült beruházásra érdemes volt várni. A területbejárás után ünnepélyes szalagátvágásra került sor. Bodó Sándor országgyűlési képviselő, Dombi Imréné városunk polgármestere és Leuce Nicolae Szentmárton alpolgármestere vágta át a nemzeti színű szalagot. A projektbemutató rendezvény végén Dombi Imrénétől megtudtuk, hogy hosszú tervező munka előzte meg a magyar és a román oldalon is a pályázat

előkészítését. Ezzel nem értek véget városunkban az útfelújítási munkálatok, hiszen vannak még olyan utcák, melyek nem rendelkeznek szilárd útburkolattal, elsősorban ezeket, illetve az elhasználódott útszakaszokat újítják fel a jövőben. A pályázat partner települése Szentmartin község volt, mely Nagyvárad mellett fekszik, s a város része. -A településre többnyire a turizmus jellemző, a beruházás során közel 3 kmes útszakasz fog megújulni. A munkálatok jelenleg is zajlanak –tudtuk meg. Leuce Nicolae Szentmárton alpolgármestere elmondta, hogy szoros volt a projekt során az együttműködés a két település között, a jövőben további együttműködés születhet a mostani sikereket látva. Bodó Sándor országgyűlési képviselő a Ladányi Híreknek elmondta, hogy a megyében számos útfelújítást, épület korszerűsítését, környezettudatosságra nevelést, közösségfejlesztést támogatott a HU-RO pályázat. Püspökladányban példaértékű a megvalósult beruházás és az is, hogy a két település ilyen jól tudott együttműködni a program során. Jó hír, hogy a HU-RO program a jövőben folytatódik, a támogatásra jogosult határmenti területek Magyarország délkeleti és keleti, illetve Románia északnyugati és nyugati területei. Így négy-négy egymással szomszédos magyarországi, illetve romániai megye pályázhat a jövőben is. Tüdősné Rábai Sarolta

Évértékelő beszámoló a Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltségen A Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség megtartotta a 2014-es évre vonatkozó évértékelő beszámolóját február 20-án. A rendezvényen részt vettek: Szabó János ezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese, a kirendeltséghez tartozó járási hivatalok vezetői, a járási központok polgármesterei, Tóth László önkormányzati képviselő, valamint a rendőrkapitányságok vezetői is. Szabó János ezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese elmondta lapunknak, hogy az évértékelők hagyományszerűen minden évben megrendezésre kerülnek azzal a célzattal, hogy az előző éves munkát pontról pontra összefoglalják, a pozitív elért eredményeket tovább fejlesszék, a hiányosságokat tudatosan pótolják a következő évben a kirendeltségek vezetői, illetve dolgozói. Lövei Csaba, a Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője a kirendeltség általános bemutatásával és a fő feladatok ismertetésével kezdte meg évértékelő beszámolóját. Ezt követően a meghatározó szakmai pillérek ismertetése következett, majd a 2014-ben a kirendeltség területén kiemelt beavatkozások összefoglalójára került sor, utána a kirendeltséghez tartozó tűzesetekhez, műszaki mentéshez, közlekedési balesetekhez való vonulási statisztikai adatokat tette közzé. Az előadás végén az idei év célkitűzéseiről beszélt, melyben hangsúlyozta a még fokozottabb helytállás, a megfelelő szakértelem és elkötelezettség fontosságát, valamint a társszervekkel való szoros és hathatós együttműködést, valamint a prevenciót. - 2014-ben a kiemelt beavatkozások közül 3 lakástűz és 1 alsó épület tűz volt, melyből 2 lakástűz Püspökladányban történt. Tűzeset illetékességi területünkön 330, működési körzetünkben 412, beavatkozást igénylő esemény illetékességi területünkön 347, működési területünkön 445; téves jelzés illetékességi területünkön 103, működési területünkön 109; műszaki mentés illetékességi területünkön 157, működési területünkön 182 keletkezett. Tűzesetek során 5 állampolgár szenvedett sérülést, elhalálozás nem történt. Káresetek alkalmával 6 elhalálozott személyt emeltünk ki, illetve 30 sérült személyt mentettünk. Rendkívüli módon megnövekedtek a téves

jelzések számai, ami egyértelműen a tűzjelző berendezések nem megfelelő karbantartottságára utalnak - mondta el lapunknak Lövei Csaba, a kirendeltség vezetője. Lövei Csaba évértékelője után Szabó János ezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese előadásában elmondta, hogy a kirendeltségek rangsorában a helyiek előkelő helyet vívtak ki maguknak, több szempontból is kiemelkedően teljesítettek az elmúlt évben. - Véleményem szerint a Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség az események kezelésében, szakszerűségében, polgárvédelemben és a középiskolások felkészítésében jár elől. Tóth László önkormányzati képviselő elmondta lapunknak, hogy a Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség évértékelő előadása átlátható, összefogó képet nyújtott a kirendeltség dolgozóinak múlt évi munkájáról, akik számos területen kiváló munkavégzésben bizonyították rátermettségüket. Tóth Ferenc, a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság vezetőjétől megtudtuk, hogy a rendőrség és a katasztrófavédelmi kirendeltségek szakemberei szorosan és gyakorlatiasan együttműködve végzik munkájukat az emberi életek megmentése érdekében. A Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség évértékelő beszámolója zajlott le a múlt héten, így a kirendeltség dolgozói újabb tervek, célok birtokában koncentrálnak a 2015-ös évre. Ezek között szerepel a rendelkezésre álló állománnyal a feladatok eredményes és maradéktalan végrehajtása, a meglévő eszközök óvása, javítása, profi logisztika alkalmazása, költséghatékonyság; az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak elsajátítása; integrált hatósági munka további fejlesztése; időszaki tervező munka szakterületi végrehajtása a helyi adottságok figyelembevételével; társszervekkel való szoros és hathatós együttműködés, és a hitelesség, szakértelem, elkötelezett helytállás. Erdei Anna

4


1000 közúti jelzőtábla szabályozza az önkormányzati utakon a közlekedést Városunkban -úgy, ahogy az ország minden településén- közúti jelzőtáblák sokasága szabályozza és irányítja a helyes közlekedést, hiszen azok értelemszerűen nemcsak a járművezetők, hanem a forgalom minden résztvevője részére adnak egyértelmű jelzést. Püspökladányban az önkormányzat kezelésében lévő úthálózat forgalmi rendjének kialakításáról, igények szerinti módosításáról, valamint a közúti jelzések kihelyezéséről, folyamatos karbantartásáról, fenntartásáról és ezek nyilvántartásáról a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. gondoskodik. -A Városüzemeltető Kft. feladata az önkormányzati utak karbantartása, az önkormányzati utak karbantartásához szorosan kötődik a forgalomtechnikai táblák állapotának a megtartása, felújítása, illetve a táblák pótlása. Sajnos elő szokott fordulni olyan eset, hogy a tábláink ki vannak borítva, el vannak hajolva az oszlopok. Ilyen esetben rövid időn belül helyre kell állítani, hogy a tábla hiánya miatt ne történjen közlekedési baleset. A táblák rongálását általában lakossági bejelentés vagy területbejárás során észlelik a Városüzemeltető Kft. dolgozói. Ilyenkor a lehető legrövidebb idő alatt megjavítjuk azokat, mint ahogy tettük ezt az elmúlt napokban a Török Bálint utcán. Nagyon köszönöm a lakosság közreműködését, hiszen ha bármiféle problémát tapasztalnak, akár eltulajdonítást, akár táblakidöntést vagy oda nem illő grafitit a táblán, akkor jelzik számunkra. Kérem a továbbiakban is a lakosok segítségét! Ha ilyet látnak, akkor azt mindenféleképpen jelezzék a 451-066-os központi számunkon vagy személyesen a

Kft. irodájában. Az önkormányzati utakon közel 1000 db közúti jelzőtábla található. Ezek között számos újfajta közúti jelzőtábla is van, melyeknek cseréje és javítása sokkal gazdaságosabb, mint a régi lemeztábláké –tájékoztatta lapunkat Varga Lajos, a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. igazgatója. A táblák éves ellenőrzése minden tavasszal megtörténik, ahol a területbejárás során jelen vannak a Kft., a rendőrség, valamint a Városfejlesztési Iroda munkatársai is. A lakossági bejelentések mellett ezen alkalmak során derül ki az is, hogy hova és milyen típusú forgalomtechnikai eszközt kell kihelyezni, megtisztítani, javítani vagy cserélni. Megkerestük a Püspökladányi Rendőrkapitányság illetékesét, Szilágyi Erika rendőr őrnagyot, aki lapunknak elmondta: -Az elmúlt években csökkent a táblalopások száma, ami vélhetően annak köszönhető, hogy az acéltáblák kevésbé „kelendőek”, mint a korábban használatos alumíniumból készült táblák. A kiemelt főreferenstől megtudtuk, hogy a jelzőtáblákat általában az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el, mely lehet útvonal típusát jelző, elsőbbséget szabályozó, utasítást adó, tilalmat, veszélyt, illetve tájékoztatást adó jelzőtábla. Ezeknek a tábláknak a megrongálása súlyosan veszélyezteti a közúti közlekedést. TRS

A Horgászsportért kitüntető jelvényt kapott Márkus Gábor Február 1-jén tartotta éves közgyűlését a Püspökladányi Sporthorgász Egyesület. A közgyűlés elfogadta a 2014. évi beszámolókat, valamint a 2015. évi költségvetést is. A jövő évi tisztújításra készülve a tagok megválasztották a 3 tagú jelölőbizottságot, akiknek a feladata a jelöltállítás előkészítése lesz az idei évben – tudtuk meg a rendezvény másnapján Márkus Gábortól, az egyesület elnökétől.

-A szokásos év eleji közgyűlést tartottuk meg. Minden év elején beszámolunk a tagoknak az előző évről, a vezetőség és a felügyelő bizottság is beszámol ilyenkor, illetve előkészítjük a következő évet. A közgyűlésen részt vett a megyei szövetség ügyvezető elnöke dr. Veress Ferenc, aki megválaszolta a püspökladányi horgászokat leginkább foglalkoztató aktuális kérdéseket. Ezen a rendezvényen a Magyar Országos Horgász Szövetség a horgászközösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért a HORGÁSZSPORTÉRT kitüntető jelvényt adományozta Márkus Gábornak. -Nagyon megleptek ezzel a díjjal, nem számítottam rá. Még a

gondolatomban sem volt. Jól eltitkolták a sporttársak, a vezetőség tagjai, hiszen mindenki tudott róla. Az ügyvezető elnök úr a közgyűlés végén azt mondta, hogy még egy kedves kötelességének tesz eleget, így szólított ki, hogy egy díjat adjon át nekem. Ez számomra óriási megtiszteltetés és nagy meglepetés volt –mondta el lapunknak Márkus Gábor a Püspökladányi Sporthorgász Egyesület elnöke. A díjazottól megtudtuk, hogy gyermekkorában ismerkedett meg ezzel a hobbi tevékenységgel, mely azóta is meghatározó az életében. Jelenleg a horgásztársak döntése alapján a Püspökladányi Sporthorgász Egyesület elnöke immár 9 éve. Elnökként második ciklusát tölti Márkus Gábor, akitől megtudtuk, hogy az elmúlt években számos változás történt az egyesület életében. Elmondta, hogy mielőtt elkezdődne a horgász idény, addig különböző munkálatokat kell elvégezni. A tagok megtisztítják a tavak környékét, valamint a tó vizét, és ekkor történik a haltelepítés is. A Püspökladányi Sporthorgász Egyesülethez 4 tó tartozik: az 1-es,2-es,3-as és 5-ös számú tó. Az egyesületnek közel 350 felnőtt tagja van, emellett vannak ifjúsági és gyermek horgászok is. A tavasz közeledtével egyre több horgász veszi elő télire elcsomagolt felszerelését, és indul el, hogy kedvenc időtöltésének hódolhasson. A horgásztársadalom számára azonban számos jogszabályi változás történt az elmúlt időszakban. - A halászatról és horgászatról szóló törvényt egy teljesen új alapokra felépített törvény váltotta fel. Ennek jelentős része – az előzetes tervektől eltérően – már 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépett, ám a benne foglaltak megvalósítási szabályait részletesen megadó végrehajtási rendelet még hiányzott. 2013 végére ez a miniszteri rendelet is elkészült, így 2014. január 1-jén hatályba lépett. Az új jogszabályi háttér számos fontos változást hoz a horgászok életébe, melyeket mindenki igyekezzen betartani. A legfontosabb változás az, hogy horgászni csak állami jegy és tagsági igazolvány birtokában lehet – tudtuk meg Márkus Gábortól. TRS

5


Szép Beszéd Verseny Püspökladányban

Péchy Blanka volt az az előadóművész, aki létrehozta még a múlt században a Kazinczy-díjat. Ezt a díjat minden évben a SZÉP BESZÉD VERSENY országos döntőjén vehetik át a nyertesek. Tavaly Gyányi István , a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulója jutott el az országos döntőig Győrbe, ahol dicséretesen szerepelt. Ebben az évben a február 19-én megrendezett középiskolai versenyen újra ő lett a győztes, és így középiskolánkat ő fogja képviselni a megyei versenyen. Azután két 2. helyezett következett. Harmadik helyet nem adott ki a zsűri. Valójában minden résztvevőt dicséret illeti, mert fontosnak tartják magyar nemzetünk nyelvének művelését és a beszédkultúra fejlesztését. A fiatalabb korosztálynak, az általános iskolának a versenye egy héttel előtte zajlott le. Ez a verseny azonban már nemcsak a város tanulói között

folyt, hanem a kistérség szomszédos falvainak és városainak tanulói is részt vettek. A verseny lebonyolításának hagyományosan a Dorogi Márton Művelődési Központ könyvtára adott helyet. A két korosztály az- 5-6. és a 7-8. külön versenyzett. Először a szabadon választott szöveget olvasták föl, majd a kötelezőt. A legfontosabb szempont az volt, hogy a szöveg felolvasásából kiderüljön, hogy az olvasó érti a szöveget, és értelmét közvetíteni is tudja, ráadásul a hangok tiszta ejtésével. A szövegválasztás ez alkalommal is megfelelő volt: illett az alkalomhoz és a felolvasó egyéniségéhez. Móra Ferenctől Wass Albertig széles volt a skála, amiből válogattak a tanulók és felkészítő tanáraik. A kötelező szöveg próbára tette a versenyző tanulók figyelmét. Ez alkalommal is a püspökladányi és a sárrétudvari tanulók szerepeltek a legeredményesebben. Köszönet a felkészítő tanárok gondos munkájának! A verseny a következő eredménnyel zárult.

A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium eredményei: 1.Gyányi István 13.e /felkészítő tanár: Tódor Györgyné 2. Czicás Péter 13.e / felkészítő tanár: Tódor Györgyné 2. Békési Fanni 10.b / felkészítő tanár: Kornizs Judit (a 2. helyezés megosztott volt) 5-6. osztályos korcsoport: 1. Kiss Barnabás - Petritelepi Ált. Isk. / felkészítő tanár: Jeneyné Bagoly Katalin 2. Veress Csenge- Kálvin Téri Ált. Isk. / felkészítő tanár: Nagyné Varga Mária 3. Bodó Anna - Sárrétudvari, Jókai Mór Ált. Isk. / felkészítő: Bodóné Kiss Annamária 7-8. osztályos korcsoport: 1. Bíró Bianka - Földes, Földesi Karácsony Sándor Ált. Isk és AMI / felkészítő: Varga Zsuzsanna (továbbjutott a kisújszállási regionális döntőbe) 2. Sas Ágnes - Erőss Lajos Ált. Isk. és AMI/ felkészítő Bíróné Szabó Brigitta 3. Mészáros Lilla- Sárrétudvari, Jókai Mór Ált. Isk. /felkészítő: Nyíri Irma 3. Nagy Katrin - Sárrétudvari, Jókai Mór Ált. Isk. /felkészítő: Nyíri Irma

A zsűri elnöke, miután kihirdette az eredményt, és értékelte a felolvasásokat, azzal zárta a rendezvényt, hogy megköszönte mind a tanulóknak, mind a tanároknak és az összes jelenlévőnek, hogy felkarolták a magyar nyelv ügyét. Arra kért mindenkit, hogy az eljövendő években is maradjanak őrzői

a szép magyar beszédnek, és tartsák mindig fontosnak beszédkultúránk fejlesztését, hiszen a beszéd és a cselekvés jellemünk mutatói, emberségünk mértéke. Állításának igazolására Kosztolányi Dezsőt idézte: „ Csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki embertelen, ha valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés sem elég megtorlás, és a legnagyobb erény a lényegbehatoló, FIGYELMES. TISZTASZÍVŰSÉG, mert többet, gyökeresebbet úgysem tehetünk ezen a földön.” Tódor Györgyné

Nagycsaládban élek Interjú Kiss Barnabással

Barnabás kiemelkedő eredményt ért el a Szép Magyar Beszéd Versenyen. Az 5-6.-os korcsoportban ő lett a győztes. Kíváncsivá tett, hogy vajon milyen személyiség, honnan jön, hová megy. - Mutatkozz be, és mutasd be az iskolád, légy szíves! - Kiss Barnabás vagyok, a Petritelepi Általános Iskola 6. b osztályos tanulója. A családom nagyon fontos számomra. Négyen vagyunk testvérek, három bátyám van, akik a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tanulnak. A családom minden tagja keresztény, a püspökladányi baptista gyülekezetben gyakoroljuk hitünket. A testvéreimmel tavaly szeptemberben merítkeztünk be. Ez nagyon fontos volt számomra, hiszen ekkor döntöttem el, hogy Jézus Krisztus követője leszek. Sok barátom van nemcsak az iskolában, hanem a gyülekezetben is. Az iskolában járok baptista hittanra, ahol a Bibliából nagyon sok érdekes történetet ismerünk meg. 5 éve járok zeneiskolába, ahol gitározni tanulok. Szeretek énekelni. A kedvenc sportágam a labdarúgás. Évek óta részt veszek a Mesél a Sárrét mesemondó versenyén, ahol első és második helyezést is értem már el. - Milyen tanuló vagy? - Isten kegyelméből eddig mindig kitűnő voltam. - Ha szereted, miért szereted az iskoládat? - Szeretem az iskolámat, egyrészt mert családias, másrészt azért, mert ott tanítanak a szüleim, és sok barátom van. Érdekes programok vannak, a tanulás mellett sokat sportolhatunk, játszhatunk. - Mit csinálsz szabadidődben? - Sokat tanulok, szeretek focizni, zenét hallgatni, és olvasni is. A testvéremmel szoktunk együtt zenélni. - Kik a barátaid? Ők is szeretnek olvasni? - Az osztálytársaim között is vannak, akik szeretnek olvasni, és a gyülekezetben lévő barátaim is kedvelik az olvasást. Máté testvéremet láttam rengeteget olvasni, az ő példáját követtem, és így kedveltem meg az olvasást. - Miért jó olvasni? - Számomra ez egy kikapcsolódási forma, pihenés, eléggé el lehet benne mélyülni, növeli a szókincset, és sok ismeretet lehet vele megszerezni. - Mit szoktál olvasni? - Elsősorban a Bibliát olvasom, rendszeresen, de szeretem az izgalmas könyveket is. - Ki készített fel a versenyre és hogyan? - Tanárnőm Jeneyné Bagoly Katalin és anyukám. Gyakoroltuk a betanult szöveget, de egyben idegen szöveget is. - Abban , hogy megnyerted a Szép Magyar Beszéd Versenyt az iskolán kívül a nagycsalád-amiben élsz- segített? - Persze, mint már említettem, anyukám és apukám gyakoroltak velem, még a verseny előtt, reggel átnéztem velük. A szüleim biztattak, mindig azt mondják, hogy használjam azokat az ajándékokat, amelyeket Istentől kaptam. - Neked mit jelent kereszténynek lenni? - Ez egy Istennel való szövetség, amit ő ajánlott fel, hogy ha őt elfogadjuk Megváltónknak, befogadjuk a szívünkbe Jézust, akkor örök életünk lesz. Így biztonságban érzem magam, nagyon sokat tanulok a Bibliából. Igyekszem a gyülekezetben is szolgálni Istent, szeretek segíteni másoknak. Az igazi kereszténység a szeretetről tanít. Talán ez az igevers fejezi ki legjobban a lényegét: „Mert Isten úgy szerette a világot, hogy az egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János e. 3.16. Tódor Györgyné

6


Az enyhe tél ellenére is sok a munka a Városüzemeltetőnél Az idei enyhe tél ellenére is volt feladat városunk útjain, kerékpárútjain és járdáin a síkosságmentesítéssel, hogy a zavartalan és biztonságos közlekedés biztosítva legyen a lakosság számára. A hó eltakarítását 1 alkalommal, a jegesedés, fagyás és az ónos eső miatt a síkosságmentesítést 6 alkalommal végeztük el a városban. Jelzőtáblák pótlását, javítását kellett elvégeznünk a város területén belül a Török Bálint utcánál és a Kiss Ferenc utca- gimnázium körforgalomnál. Ezek a jelzőtáblák sajnos mind vandalizmus áldozatául estek. Az elmúlt évektől eltérően, februárban kátyúzási munkálatokat végeztünk a baleset és vagyoni károk elkerülése érdekében, hiszen több helyen lehetett tapasztalni nagyobb, illetve mély kátyúk kialakulását. Katasztrófavédelmi szempontok szerint a Kossuth utcán és Rákóczi utcán levő bejáratok átereszeinek kitisztítását oldottuk meg, melyeket a hatóság is ellenőrzött. A karácsonyi és az adventi díszkivilágítás motívumai leszerelésre kerültek, és egy állapotfelmérést követően elraktároztuk a következő évre. Kerékpártárolókat gyártottunk a társasházakhoz- a lakók megelégedésére -, melyek biztosítani tudják a kerékpárok megfelelő és biztonságos tárolási lehetőségét. Ezen kívül a társasházaknál karbantartási feladatokat is kellett végeznünk. Rengeteg problémát okozott a városban és néhány városrészen a kóbor kutyák jelenléte és ezek befogása. Ezek az állatok veszélyt jelentenek a lakosokra, gyermekeinkre, mivel valószínű oltással, azonosító chippel nem rendelkeznek. A városban előforduló kóbor ebek felkutatása, illetve a begyűjtés utáni leadása történt meg a menhelyen, ami több mint 20 kutyát érintett az elmúlt időszakban. A kollégák folyamatosan járják a várost, és továbbra is arra törekszenek, hogy hatékonyak legyenek a befogások. Felelősséggel tartozunk az általunk tartott állatokért, ezért fontos, hogy az állattartásra vonatkozó szabályokat maradéktalanul tartsa be mindenki. Az elhullott állatok összegyűjtése a város útjairól, tereiről szintén aktuális probléma, melyet az ATEV szállít el. Kiemelt figyelmet fordítunk a tisztaságra, hiszen mindig vannak olyan személyek, akik igyekeznek feladatot adni, illetve rombolni a város élhetőségét a kezükből „kieső” hulladékok mennyiségével (cigarettacsikk, papír zsebkendő, csokis papír). Ezért van szükség arra, hogy a városban található szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is rendszeresen összetakarítsuk. A játszóterek - a gyermekeink örömét kellene szolgálniuk - nem hulladéktárolók, és nem a kis négylábú kedvenceknek vannak fenntartva! Szakembereink hozzáfogtak a gépjárműparkunk felújításához, mivel tavasztól őszig folyamatosan igénybe van véve az összes teherautónk. Ilyenkor végezzük el a kommunális gépeinken is a karbantartásokat, illetve a felújítási munkákat, hogy a szezonban zavartalanul tudjuk a feladatainkat ellátni. Ezt a lakatosipari munkák fogják követni, mivel konténereink, hulladékgyűjtőink szintén felújításra szorulnak. A szippantási és a konténerszállítási munkákat az évszakoktól függetlenül folyamatosan végezzük Püspökladányban és a környéken. A gyógyfürdőben jónak mondható a betegforgalom bár sajnos az influenza járvány miatt vannak betegek, akik megszakítják a kezelést. Vendégeink a téli időszakban előszeretettel használják a szaunát, illetve a különböző wellness masszázsok igénybevételével próbálnak regenerálódni. A szoláriumunkkal továbbra is állunk vendégeink rendelkezésére, mely komplett csőcserével várja a barnulni vágyókat. Ahogy engedi az idő, egyre több munkát tudunk a strand területén is elvégezni, a szezonra készülve. de most a munkák zöme még a műhelyben zajlik. Az úszómedence csempeburkolatának a javításait is elkezdték kollégáink. A városi fűtőműben ilyenkor legnagyobb a leterheltség, de a lakosságnak, a közületeknek és az intézményeknek a téli időszakban is zavartalanul biztosítjuk a hőszolgáltatást. Kollégáink folyama-

tosan ellenőrzik a társasházi hőközpontokat, figyelik a hőtermelő kazánok működését, és a felmerülő esetleges hibákat is azonnal el tudják látni. Új kerítés fogja határolni a Hosszúháti útfél felől a püspökladányi köztemetőt. Ezen a szakaszon az elhasználódott kerítésszakasz elbontásra került, majd a kerítés nyomvonala újra ki lett mérve, és elkezdtük az oszlopok állítását. Terveink szerint tavasszal elkészül az új kerítésszakasz. A Gellér Sándor Sportcsarnokban megrendezésre kerülő események sikerességéhez, zavartalan lebonyolításához járultunk hozzá. A balatongyöröki tábor szállásfoglalására folyamatosan érkeznek az igények, a szabad férőhelyekre még lehet jelentkezni, vagy személyesen érdeklődni. A fentieken túl a központi iroda dolgozói folyamatos egyeztetéssel összhangban készítik jelenleg a 2014-es év zárását, illetve készül az önkormányzat márciusi testületi ülésére a Kft. beszámolója. Működési területünk nagy és szerteágazó, ezért nagyon sok napi feladatot végeztünk el folyamatosan. Munkánk során mindig azt tartjuk szem előtt, hogy a lakosság megelégedésére dolgozzunk. Mindent elkövetnek kollégáink, hogy az emberek továbbra is jól fogadják munkánkat. Varga Lajos igazgató

Interaktív farsang „… most látnod kell, hogy a világ csodás. Hagyd a netet ma mögötted, dolgok történnek körülötted.” Nem könnyű ma elmozdítani a kamaszokat a számítógép elől. De nekünk most ez mégis sikerült (egy napra biztosan)! Mesés jelmezek, fantasztikus helyszínek! Ez volt a jelszavunk az idei farsangon. Három éve döntöttünk úgy, hogy megreformáljuk a télbúcsúztatás ünnepét a Kálvin Téri Általános Iskola felső tagozatán. Nem engedtük el ezt a hagyományt, csak közelebb hoztuk a gyerekekhez, hozzájuk alakítottuk. Azóta a gyerekek bevonásával választjuk ki a tematikát, s. ezen belül azt, hogy melyik osztály minek öltözik. Az idei évben népszerű mesék és fantazyk címei közül sorsoltak az osztályok, s nemcsak a jelmezeket kellett ehhez alakítaniuk, hanem az osztálytermeket is. Így nálunk már reggel megkezdődött a verseny a tantermek értékelésével. Így történhetett meg az például, hogy a gyerekek egy másik galaxisban kezdték meg a matekórát, vagy a Capitoliumban a természetismeretet, esetleg mignonok lepték el a földrajztermet, Aprajafalváról már nem is beszélve. Olyan ismerősök tűnhettek fel a folyosókon, mint Phineas és Ferb, a Macskanő, tündék, hobbytok. Az idei rendezvény egyik legnagyobb sikere, hogy valamennyi tanuló jelmezt öltött. Ugyancsak nagy örömet jelentett számunkra, hogy a szünetekben tömve volt az aula azokkal az érdeklődő gyerekekkel, akik filmes ismereteiket akarták megmutatni a „Filmes kvíz”-en. A délutáni program az osztályok táncos bemutatkozásával folytatódott, melyre a szülők is kíváncsiak voltak. Remek produkciók születtek, a közönség jól szórakozott. Sulibulival zártuk a napot. Hogy mennyire jót tett a változtatás ennek a rendezvénynek, az bizonyítja legjobban, hogy még be sem fejeződött, a gyerekek máris azt kérdezgették, hogy mi lesz a jövő év témája. Mert abból lehet hagyomány, amit egy közösség belülről él meg, nem csak szemlélője. S nemcsak mi formáljuk az ünnepeinket, hanem általuk mi is formálódunk. Bendéné Borsos Anikó Sárkányné Magyar Ildikó


Főszerepben: Nemes Wanda színésznő (Folytatás az 1. oldalról) A színésznő 2002-ben kezdte meg tanulmányait Jordán Tamás és Lukács Andor irányításával. Mivel Wanda a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül más felsőoktatási intézménybe nem is jelentkezett, ezért boldog volt, hogy elsőre felvették. -11-12 éves voltam, amikor elkezdtem érdeklődni a versek iránt. Elsősorban Adyt, Petőfit, Aranyt, Radnótit olvastam, az irodalom iránt mindig is vonzódtam. Énekelni, táncolni szerettem, mindenféleképp volt bennem egy fajta exhibicionizmus egész fiatalon. Azt hiszem ennél több nem is kellett ahhoz, hogy erre a pályára orientálódjak. Tatán születtem. Édesapám ágán tatai vagyok, 1 éves voltam, amikor Püspökladányba költöztünk, ahol édesanyámnak a szülei laktak. Óvodába, bölcsődébe, iskolába ide jártam. A Petőfi Sándor Általános Iskolában remek tanárokkal volt alkalmam találkozni, majd a tanulmányaimat Debrecenben, az Ady Endre Gimnáziumban folytattam. Egy speciális gimnáziumba jelentkeztem, az Ady Endre Gimnáziumba. Ez egy irodalmi, drámai tagozat volt, ahol emelt óraszámban tanultuk az irodalmat, történelmet. Ezek mellett, hasonló óráink voltak délután, mint már a Színművészetin, csak piciben: beszédóráink, kreatív gyakorlatok, játékok, énekórák, hangképzések. A gimnázium után 18 évesen jelentkeztem a Színművészetire. Édesapám legnagyobb fájdalmára semmi mást nem írtam be a jelentkezési lapomra. Ő nagyon szerette volna, ha jogra megyek. A tanulmányi eredményeim erre predesztináltak volna. Az érdeklődési köröm is, de én tántoríthatatlan voltam. A szüleim semmit nem erőltettek soha, ezt egyébként köszönöm nekik. Mindenben támogattak. Az általános iskola mellett már táncoltam, sportoltam, zeneiskolába jártam. Szerencsére és a jó Istennek köszönhetően fel is vettek elsőre a Színművészetire, ahol 2006-ban diplomát szereztem Jordán Tamás és Lukács Andor osztályában. A harmadik évben gyakorlatra a Nemzeti Színházba mentem, és ide is szerződtem le a negyedik év után. Itt töltöttem a gyakorlattal együtt 2 évet. Történt egy igazgatóváltás, amikor Alföldi Róbert jött a Nemzetibe, én akkor elkerültem onnan. Vendégként játszottam tovább a futó darabokat a Nemzetiben. Újat már nem próbáltam, illetve a József Attila Színházban játszottam vendégként. Közben Vecsésre, Ürömre jártam óvodákba 40-45 perces műsorokat gyerekeknek adni. Wanda 2009-ben Márta István felkérését elfogadva került az Új Színház társulatához. Sok műfajban, sokféle szerepben lehetett jelen. A színésznő eddigi pályája legszebb munkájának Wass Albert A funtineli boszorkány című darabjában a főszereplő, Nuca alakítását tekinti. -Az Új Színházhoz 2009-ben Botos Éva színésznő helyére jöttem, ami azt jelentette, hogy rögtön 4 darabba kellett beugranom. Jóformán azt se tudtam, hogy mi az a beugrás, de akkor bedobtak a mély vízbe. Molnár Ferenc A hattyú című darabban már saját szerepem volt. Hála Istennek a Márta Pistáék ideje alatt kifejezetten sok, olyan átlag havi 4 bemutatóm volt. Ez nagyon soknak számít. Mellette a beugrások, amelyekből minden évre jutott legalább 2. Amit nagyon szerettem és emlékezetes maradt a Nemzeti Színházban az első igazi nagy színpadi szerepem: Calderon Az élet álom c. darabjában Rosaura megformálása. Nagyon nehéz műfaj, hiszen egy veretes szöveg, verses formában megírva. Nagyon nagy kihívás volt számomra. Aztán megemlíteném Molnár Ferenc A hat�tyú című darabját. A fösvényben, a Keleti pályaudvarban, Édentől keletre darabokban játszottam. Nagyon szerettem, és aminek nagyon örülök, hogy az új igazgatás alatt is sikerült abban a pozícióban maradnom, amit korábban megteremtettem magamnak. Itt is nagyon sok szép munkám van. Jókainak A bolondok grófjában játszom Iringát, a Vörös bestiában van egy nagyon kedves szerepem. Annak nagyon örülök, hogy az előadás előtt sanzonokat énekelhetek. A legújabb bemutatónk eddigi pályám legszebb munkája Wass Albert A funtineli boszorkány című darabjában Nuca alakja. A három kötetes regényt Wass Albert egyik legsikeresebb regényeként tartják számon, viszont a mű nem tartozik a könnyű olvasmányok közé, így színpadi előadása sem volt egyszerű, de a fiatal, tehetséges színésznő fáradhatatlanul vitte végig a darabot, melynek előadását nagy érdeklődés

7 övezte. Rendezője a Kossuth-díjas Kerényi Imre, koreográfusa Román Sándor. -Lényegében egy fiatal lányt játszom az 1. felvonásban, a funtineli boszorkányt magát, aki a nagyapjával él. Ő úgy tudja, hogy az édesapjával. Magára marad az erdőben egy kis kerek házikóban, meseszerű történet. Egy cigány asszonnyal találkozik a faluban, aki jóslatot mond neki a tenyeréből, miszerint, aki vele alszik, meghal, akit szeret, meghal, bármilyen kapcsolatba kerül vele egy férfi ember, annak halál lesz a vége. Innen indul a történet. Nagyon sok segítője, barátja akad az útja során. Egyik áldozat természetesen a másikat követi a jóslatnak megfelelően. Egy nagyon szép szerelmi szál van a történetben, melyből baba születik. A szerelmi partner és később a baba is, aki a regényben már egy fiatal férfivé válik meghal a jóslat szerint. Nagyon szép a regénynek a vége. Egy legendába torkollik, amely szerint a funtinelli boszorkányt a mai napig a hegyek közül lehet hallani énekelni. Gyönyörű szép, kiráz a hideg tőle! Amikor annak tudatában olvas el az ember egy ilyen monumentális regényt, hogy a főszerepet fogja játszani benne az örömmel tölti el, és egyben kihívást is jelent. Azonban másfelől minden ilyen nagy lehetőségben ott van a kudarcnak a lehetősége is, illetve a megosztás lehetősége. Számoltam azzal, hogy színpadra vinni egy ilyen regényt lehetetlen. Azt, amit mi színpadra viszünk, ettől kezdve egy támadható és egyszerre szerethető dolog is, ez a megosztás lényege. Én azt gondolom, hogy titkon reméltük a sikert, de annál lényegesebben nagyobbat aratott a bemutató, hiszen a közönség állva tapsolt –mondja Nemes Wanda. Wanda szenvedélyén, a színészeten kívül szabadidejét szereti kézügyességet igénylő kreatív tárgyak elkészítésével tölteni, ami mellett a sportolást sem hanyagolja el. -Mivel sport tagozatos osztályba jártam az általános iskolában, így a sport a mai napig jelen van az életemben. Nagyon szeretek mindenféle kis apró kézimunkát is, ami kikapcsolja az agyat, és aminek kézzel fogható eredménye van - mondta el lapunknak Nemes Wanda. A vidéken felnövekvő, mára már Budapesten élő színésznő sok év elteltével se tudta megszokni a fővárost, ahol a Városliget és a piac emlékezteti a vidéki élet szépségeire. Amikor ideje engedi, Püspökladány felé veszi az útját, ahol szülei, barátai és ismerősei mindig tárt karokkal fogadják őt. -A Színművészeti itt van a Blaha Lujza tér környékén, ettől nem mes�sze vásároltam a lakásomat. Az azért elég sok mindent elárul, hogy a VI. kerületben, a Vörösmarty utcában lakom. Tulajdonképpen vidéki életet élek itt, és hála Istennek az Andrássy út másik oldalán van egy csodálatos piac öreg nénikkel, kis paradicsomos kosarakkal, kis virágcsokrokkal. A piacot mindig igyekszem útba ejteni, illetve az Andrássy út végén a Hősök tere mögött található a Városliget, ahova futni járok, vagy kirándulni, vagy csak egyszerűen sétálni. Van úgy, hogy lemondok egy ebédről két próba között ha azt érzem, hogy a zöldbe kell mennem, fű legyen a lábam alatt, valami természetes szűrődjön be. A várost nem tudtam megszokni a mai napig. Ha hazautazom Ladányba, az a csodálatos, hogy úton útfélen megkérdezik az embertől, hogy hogy van. Van kinek integetni messziről. Gyermekkorom arcai jönnek szembe. Ezekkel nagyon jó újra találkozni. Nem felejtettem el, hogy honnan jöttem. Ez nem múlik el. Én azt tudom mondani, hogy tényleg vidéki maradtam ugyanúgy, mint régen–mondja. A tehetséges színésznő teljes mértékben meg van elégedve, hiszen az Új Színházban az őt körülvevő emberek társaságán túl a munkájában is kiteljesedésre talált, így a jövőbeli tervei között elsősorban a családalapítás gondolatát helyezi előtérbe. -A munkámat tekintve nagyon jól érzem magam abban a szerepkörben, amit a színházban betölthetek. Nagyon jó kollégák vesznek körül, családias a hangulat. Odafigyelünk egymásra, nem csak színpadon találkozunk, egymás búját, bánatát, fájdalmát meghallgatjuk. Idősebb kollégáim különösen figyelnek rám, nagyon szeretem őket. Jó itt a hangulat! 2009 óta vagyok itt, reményeim szerint még hosszan. Mindenképpen társulatban képzelem el magam. A „szabad úszás” szerintem bizonytalan és borzalmas időszak az ember életében. Most terveim a magánéletben vannak. Szeretnék a belvárosból kicsit kijjebb költözni, és belátható időn belül családot szeretnék. Konzervatív vagyok, tehát mindenképp egy lánykérés előzze meg ezt a dolgot – mondja mosolyogva Wanda. Szóval attól csillog most leginkább a szemem, hogy a magánéletemben szeretnék egy magasabb szintre lépni. Erdei Anna

8


Büszkék vagyunk rád, Czibi Norbi! Városunk szülötte, Czibi Norbi hétről hétre lenyűgözte a Rising Star tehetségkutató műsor zsűrijét, illetve közönségét. Február 15-én, vasárnap elérkezett a várva várt pillanat, hiszen sor került a műsor döntőjére. A TV2 csatornáján közvetített élő adás alatt városunk ifjúsági házában ismét összegyűltek Norbi rajongói, hogy ily módon támogassák Őt álmai elérésében, a fődíjért folytatott küzdelemben. Az döntő első fordulójában Czibi Norbert, Peter Sramek, Fehérvári Gábor Alfréd és Várhegyi Lucas Palmira küzdött meg, ahol Norbi Oláh Gergőnek Törj ki a csendből című slágerével állt ki a színpadra, mely sikert hozott neki a következő fordulóba történő továbbjutáshoz. Ott Kovács Kati Úgy szeretném meghálálni című dalával mérettette meg magát, mely esélyt adott a végső párbajban való részvétel mellett arra is, hogy édesanyjának kifejezze köszönetét azért, hogy békességben, boldogságban és szeretetben nevelte fel. Fehérvári Gábor Alfréd és Peter Sramek kiesett az előző fordulókban. A végső párbajban Norbi és Plamira küzdhetett meg. Palmira 52%-ot kapott a nézőktől, majd Norbi a Hangokba zárva című slágerrel küzdött a főnyereményért. Ő is 52%-ot ért el, így holtverseny alakult ki, a részszavazatok alapján Palmira 52,51%, míg Norbi 52,15%-ot kapott a nézőktől, így Palmira százaléktöredékekkel nyerte meg a versenyt. A végső párbaj, a ladányiak szomorúságára Palmirának kedvezett. A Rising Star döntője alatt az ifjúsági házban lelkesen szurkoltak Norbi rajongói, családtagjai, akik az applikáció segítségével folyamatosan támogatták a tehetséget. Az eredmény minden ott lévő személyt elszomorított, hiszen Norbit csupán 00,36% választotta el a főnyereménytől, a Rising Star 1. helyezésétől. Lengyel Andrea, Norbi unokatestvére is részt vett az ifjúsági házban szervezett közös szurkoláson. Elmondta lapunknak, hogy nagyon bíztak abban, hogy Norbi lesz a Rising Star nyertese, de nem szomorkodnak, hiszen ez a tehetségkutató műsor Norbinak segített abban, hogy elinduljon zenei karrierje, és ezen az úton folytathassa az életét. Ráczné Fekete Ilona, a Dorogi Márton Művelődési Központ Tagintézmény vezetője is bízott abban, hogy Palmira százaléka a végső párbajban felülmúlható. Elmondása szerint pozitívan tekint a történtekre, hiszen Norbi rengeteg tapasztalatot nyert a Rising Star műsornak köszönhetően, mely zenei karrierjét bizonyára segíteni fogja. A döntőt követő nap felkerestük Norbit, aki elmondta lapunknak, hogy

FARS(H)ANG 2015 Mottó: „Eljött a február, és végre itt a CSIMI-mókatár, a műsor, amit mindenki úgy vár! „ Február 27-én és 28-án, valamint március 1-jén 17. alkalommal adtuk elő hagyományosan farsangi műsorunkat, melyből tanárok és diákok egyaránt kivették részüket. Ha meggondolom, jövőre már „nagykorúak” leszünk, mert elérjük a 18-as számot... Jómagam mind a 17. Fars(H)angnak aktív résztvevője voltam. Több kollégámmal együtt- a próbák alatt majd az utolsó előadás után- el is gondolkodtam azon, honnan is indult ez a „mókatár”, amely most már megyeszerte (lassacskán országosan is) várva várt eseménnyé nőtte ki magát. Bizony, a zeneiskola nem túl nagy koncerttermében Lavotta Kamilla igazgatónőnk vezetésével tartottuk az első ilyen vicces műsorokat a magunk és főként a gyerekek szórakoztatására a 80-as évek végén. Már akkor is telt ház előtt szerepeltünk, többek között olyan, azóta híressé vált kollégá-

a Rising Star döntője alatt túlságosan izgatott volt. Ezt nem tudta leküzdeni, az utolsó dalnál ez meg is mutatkozott. Most már próbál a döntő végeredményére nem gondolni, csak a jövőbeli zenei karrierjére koncentrálni. Ez már kezdetét is vette, hiszen fellépésekből nincs hiánya városunk szülöttjének. Norbi bízik abban, hogy minél hamarabb lesz lehetősége városunkban énekelni. Ugyanakkor köszönetet mondott azért, hogy Püspökladányban gondoltak rá, és az Ifjúsági Házban rendszeresen megszervezték a közös szurkolást azzal céllal, hogy folyamatosan segítsék a versenyben. -Nagyon jól esik, hogy megszervezték a közös szurkolást Püspökladányban. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a támogatást és a szurkolást. Nagyon hálás vagyok, és jól esik, hogy ennyien drukkoltak nekem. Nem gondoltam, hogy a Rising Starban való elindulásom így össze fogja kovácsolni az embereket - mondta lapunknak Czibi Norbi. Czibi Norbi, a püspökladányi tehetség csak százalékszázadok híján maradt le a Rising Star tehetségkutató műsorának fődíjától. Úgy tudjuk, hogy Norbi a műsor előtt nem mert énekelni mások előtt. Ennek ellenére már a válogatón belopta magát a zsűri és az applikáción keresztül szavazók közönség szívébe. Végül február 15-én, a döntőben a legjobb hangú férfi énekesként, a Risig Star 2. helyezettjeként végzett Czibi Norbi, akit ma már az egész ország ismer. Erdei Anna val, mint Massányi Viktor énekes! Azóta sok minden megváltozott, az viszont évek óta változatlan,hogy mind a három előadásra elkapkodják az összes jegyet. Idén az utolsó hét elején már vasárnapra sem volt egy darab sem. Négy óra alatt egyetlen előadás sem ér véget (sőt, újabban már a 4 és félórás időtartamot is elértük). Nem lehetünk eléggé hálásak a közönségünknek, amiért ennyi időt kibírnak ülve, a nem túl kényelmes székeken. Itt szeretném megköszönni a háttérben dolgozó szülőknek, a hangosítást végző embereknek a segítségüket! Korábban és most is több gratuláló kérdezte tőlem, hogy mi lehet ennek az állandó sikernek a titka, és hogyan tudunk mi, zenetanárok évről évre megújulni. Most is csak annyit mondhatok, hogy ahol ennyi kreatív, ötletekben gazdag, gyerekeket magával ragadni tudó tanár van -ott nem maradhat el a siker! Ott tényleg csak az a „gond”, hogy a jelentkezőknek hogy szorítsunk helyet a műsorban. A kis, először szereplő előképzősök sikeres bemutatkozása legalább annyira fontos, mint az évről évre vis�szatérő korábbi tanulóink megbecsülése, akik nemegyszer messziről utazva, munkahelyük rosszallását is vállalva jönnek el hozzánk erre a hosszú hétvégére. Ilyen előzmények után -amikor a gyerekeket néha már úgy kellett hazaküldeni a zeneiskolából a nem túl rövid próbák után, az utolsó két hétben szinte óráról órára be volt osztva, hogy mikor melyik csoport próbál a nagyteremben - azt hiszem, természetes dolog, hogy a kisebb-nagyobb gyerekek és fiatalok egymást múlták felül a színpadon a három nap alatt. Sőt! Különösen az utolsó napon éreztem azt,hogy az idei műsorunknak nem volt gyengébb pontja,a nagyon lelkes közönség nem véletlenül részesített MINDEN műsorszámot vastapsban. Tanítványaim véleménye sok mindent elmond a próbák, a készülődés hangulatáról és a sikerekről: „Ha lehetne, egész évben csak a Fars(H)angra készülnék, mert olyan jó itt lenni!” illetve: „Jövőre már én is hangszerrel szeretnék szerepelni a műsorban!” Ezeket a gondolatokat bármelyik kollégám tanulóitól is idézhettem volna! Bódiss Miklós, a Csenki Imre Művészeti Iskola tanára

9


Készülődnek az új tanévre a petőfisek Az óvodából iskolába kerülés minden gyermek és szülő számára kihívást jelent, ezt megkönnyítendő dolgozik össze a Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete az óvodákkal hosszú évek óta. A Bátran megyek iskolába program egyik eleme a „balázsolás”, melynek keretein belül iskolába hívogatás zajlik, valamint az érdeklődő szülők és gyerkőcök betekintést nyerhetnek a városunkban egyedülálló két tannyelvű oktatásba is. Ezután következik az óvodák megmérettetése a Bene Gyula játékos sportvetélkedőn és egyéb, az iskolába készülődő ovisoknak szánt fantasztikus program.

Balázsolás

A vallásos körökben jártasak jól tudják és ismerik a Szent Balázs nevéhez fűződő legendákat, mely szerint a püspök áldása több ízben mentett meg embereket és állatokat egyaránt. Február 3-án, Balázs napján máig sokan gyújtanak gyertyát és imádkoznak az ő tiszteletére. Néprajzi vonatkozásában ehhez az ünnepnaphoz kötődik a stílusosan „balázsolásnak” keresztelt népszokás, mely szerint jelmezes gyerekek a falut járván diákokat toboroznak iskolájuk számára. E régi, szép, népi hagyományt ápolva járják Püspökladány óvodáit a Petőfi Sándor Általános Iskola legfiatalabb diákjai hosszú évek óta tanítóikkal, a hagyománynak megfelelően minden év február 3-án, hogy iskolába hívogassák a nagycsoportos óvodásokat.

A tradíciónak megfelelően idén is megrendezésre került a petőfiseknél a balázsolás. Sajtosné Majoros Klárától, az óvoda-iskola átmenet program koordinátorától és az 1.b osztály osztályfőnökétől megtudtam, hogy az elsősök évről évre nagy lelkesedéssel készülnek erre a számukra és az ovisok számára is különleges napra. - Minden év február 3-án, Balázs napján egy régi népszokást elevenítenek fel tanulóink. Az óvoda-iskola átmenet projekt keretén belül balázsolni indulunk ilyenkor a mindenkori elsősökkel. A gyerekekkel az összes óvodát bejárjuk, iskolába hívogatjuk a nagycsoportosokat. Az én osztályom nagyon izgatott volt, hamar megtanulták a verseket, és kifejezetten fel voltak villanyozva ettől a különleges programtól. Régi népi rigmusokkal, versekkel készítettük fel kolléganőmmel, Ferenczikné Rábai Ágnessel karöltve a gyerekeket. A kis műsorunk után minden tanulónk kézen fogott egy-egy óvodást és egy kimondottan iskolába hívogató énekkel lépték át a jelképes iskolakaput. A már hagyományos balázsolást mindig pontos egyeztetés előzi meg, az óvodákkal megbeszéljük az érkezések sorrendjét, az időpontot. A gyerekek mindig nagyon várják ezt az alkalmat, hiszen megnézhetik a volt társaikat, belátogatnak a csoportjaikba, újra együtt játszhatnak. Az óvodások az elsősök kis műsoráért cserébe megvendégelik őket, sőt, útravalót is évről évre küldenek, az idén sem volt ez másképp. Kissné Jánosi Judit, az 1.a osztály osztályfőnöke is pozitívan értékelte az eseményt, amelyre ők is lelkesen készültek. - Ozsvárné Varga Éva kolleganőmmel az egész osztályt készítettük erre a nem mindennapi programra. Kis versikéket tanultunk, és a jelenetünkbe beleszőttünk egy nagyon kedves, iskolába hívogató dalt is, amit szintén előadtunk körjátékkal, melybe az óvodásokat is bevontuk. Láthatóan nagyon vártak bennünket az óvodákban, mi is szívesen mentünk hozzájuk. A nagycsoportosok figyelmesen hallgattak bennünket, megvendégelték a szereplő gyerekeket, akiknek egyébként az volt a legnagyobb ajándék, hogy visszatekinthettek kicsit a múltba, játszhattak egyet a régi ovijukban.

Erre az alkalomra igazán szép, népies ruhát varratott az elsősöknek az iskola, abban jártuk az ovikat, mindenütt nagy-nagy szeretettel fogadtak bennünket.

Nem lesz nehéz az iskolatáska

Sajtosné Majoros Klára tájékoztatta lapunkat a nagycsoportos óvodásokat és szüleiket érintő lehetőségekről. - A következő projektünk egy rajzpályázat, amely az Iskolás leszek! címet viseli. Nagycsoportosoknak hirdetjük meg minden évben, s február 24-ig kell beérkezniük a pályaműveknek. A pályaművek kiállításra és díjazásra kerülnek. A Bene Gyula játékos sportvetélkedő idén egynapos lesz, s „Hét óvoda hétpróbája” néven hirdetjük az óvodásoknak. Tóth Irén Erzsébet tanárnő kreatívan dolgozta át a programot, egészen új koncepcióra épül ezúttal az óvodások hagyományos versenye. Természetesen idén is betekintést nyerhetnek a kedves szülők és leendő diákok a két tannyelvű oktatás izgalmas világába, több ízben is, valamint az „Egy napra iskolás leszek” elnevezésű rendezvényünkön komplex óralátogatásokra nyílik lehetőség. A tavalyi évhez hasonlóan ismételten megrendezésre kerülnek a leendő elsős tanító nénik szervezésében az iskolaelőkészítő foglalkozások. Schwarcz Zoltánné, az egyik jövőbeli elsős pedagógus mesélt terveikről, és a felkészítések hasznosságáról. - Márciustól, heti egy alkalommal fogadjuk leendő tanítványainkat Kolláthné Szentpéteri Julianna tanító nénivel közösen. A feladatok, amelyekkel készülünk az apróságok számára, természetesen az óvodai foglalkozásokra épülnek, s mindegyiknek más lesz a tematikája. Rajzos, színezős feladatokat oldunk meg, sok mondókát és kiszámolót fogunk tanulni, mesékkel ismerkedünk meg. Már az egészen apró gyermek is tudja, hogy más a napirend az iskolában, mint az óvodában; megismerkedhetnek az iskola rendjével, termeivel, szokásaival, tulajdonképpen ráhangolódnak az iskolára. Szülők és csemetéik egyaránt megláthatják, hogy nem lesz nehéz az iskolatáska. A másik két tanító néni: Bosznainé Marjai Pálma és Császár Józsefné is izgalommal, szeretettel hangolódik erre az időszakra, hogy felkészülten tudják fogadni leendő diákjaikat. Dombi Katalin

IX. Jégtörő mulatság Február végén Szent Mátyás napját ünnepeljük, melyhez számos hiedelem kötődik. Az apostolt az emberi képzelet a közelgő tavasz miatt ruházta fel a Jégtörő előnévvel, hiszen a népi hiedelem szerint ő töri meg a jeget, ezzel pedig elűzi a telet. Mátyás naphoz közeledve a Kossuth Olvasókör február 21én immár IX. alkalommal rendezte meg a Jégtörő mulatságot a művelődési központban, ahol városunk és a térség számos népdalköre, művészeti csoportja és nótaénekese szórakoztatta a közönséget. A népzenei előadások mellett a hastáncosok színes táncbemutatóval kápráztatták el a közönséget. A civil szervezetek vezetői és tagjai örömmel vesznek részt minden évben a Jégtörő mulatságon, hiszen mindegyik családias, bensőséges hangulatban telik, lehetővé teszi a rég nem látott barátokkal való találkozást. Egy feledhetetlen napot tudnak együtt eltölteni a helyi és más településről érkező előadók és a közönség soraiban ülők egyaránt. A színes produkcióknak nagy sikerük volt, a közönség vastapssal jutalmazta. Az előadások végén a bálozók átvonultak a Petőfi Sándor Általános Iskola épületébe, ahol hasonlóan jó hangulatban, vacsorával folytatódott a Jégtörő mulatság. Erdei Anna

10


Francia cirkuszban léptek fel a Kenderkócos fiúk…

Franciaországban, azon belül is Párizs külvárosi részében, Massyben járt a Kenderkóc Együttes három tagja: Ecsedi Dávid, Jakab Gergő, és Nagy Szabolcs Tőke László táncművésszel. Az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Cirkuszfesztiválon vettek részt a fiúk, ahol a Magyar Nemzeti Cirkusz Richter csoportjának Zsoké című lovas akrobata számába kapcsolódtak be. A táncoslábú fiatalemberek Franciaországban szerzett tapasztalataikról, a világhírű megmérettetésről számoltak be lapunknak. -Rendkívül pozitívan érintette mindannyiunk fejlődését, hogy tudtunk nemcsak más nemzetiségű és más műfajban tevékenykedő emberekkel együtt dolgozni, hanem állatokkal is –mondja Jakab Gergő. Most először voltunk cirkuszban fellépőként. Belülről látni a működését az egésznek, közvetlenül találkozni az állatokkal, a híres emberekkel és megélni ezt az egészet, nagyon jó volt. Nem sok mindenki mondhatja el magáról, hogy ilyen helyre jut el -mondja Nagy Szabolcs. A Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 14 ország legjobb

műsorszámát láthatták a nézők. Felléptek itt levegő akrobaták, bohócok, trapézosok, valamint a legkülönfélébb állatos produkciókon szórakozhatott a közönség. A cirkuszfesztivált megelőzően a fiúk és Laci régóta jó kapcsolatot ápoltak. A tavaly nyári lovas színházi előadás alkalmával dolgoztak már együtt, ahol a Kenderkóc néptáncegyüttes tagjaiként bizonyították mind tánctechnikai tudásukat, mind a lovakhoz való pozitív viszonyukat. A fiúk a kint töltött idő alatt végig dolgoztak, hiszen próba próbát követett majd a hét második felében megkezdődött a fellépéssorozat, ami egészen vasárnapig tartott. -Sok szabadidőnk nem volt, reggel 8-tól estig próbáltunk az első három nap, majd csütörtöktől volt olyan napunk is, amikor egymás után 3 fellépésünk is volt, ami nagyon kimerített bennünket, de nem bántuk meg, nagyon élveztük a kintlétet. Láthattuk a produkciókat, ahogy gyakorolják a többiek, egymást tapsoltuk, bátorítottuk -emlékezett vissza Ecsedi Dávid. Ez idő alatt 7 előadáson vettek részt. A betanult produkció mellett a fiúk külön feladatot is kaptak kint, ám az akadályokat nagyon jól vették, hiszen erre a kis különszámra is azonnal összeraktak egy koreográfiát. Életre szóló, maradandó élménnyel érkeztek haza Franciaországból városunk táncosai, hiszen egy olyan közeggel, egy olyan életformával ismerkedhettek meg, ami nem mindennapi. Betekinthettek a cirkuszi életbe, a kulisszák mögé, a trükkök világába, ez számukra óriási, varázslatos kaland volt. Ispány Anikó

Térségi farsang Püspökladányban

dolgozói, idősei, fogyatékkal élők. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel: Bodó Sándor országgyűlési képviselő úr, Kiss Tibor, Sárrétudvari polgármestere, Rásó János, Püspökladány város alpolgármestere, Petőné Papp Margit tanácsnok asszony, a társintézmények vezetői, dolgozói és a települések civil szervezetei. Bodó Sándor országgyűlési képviselő úr köszöntő beszédében az elmúlt évek tapasztalatai alapján elismerését és csodálatát fejezte ki mindazok előtt, akik idős koruk vagy fogyatékosságuk ellenére ilyen produkciók előadására képesek. A színpadra kiállni gyakorlott profi szereplőknek sem egyszerű, de akik ezt a nehéz feladatot bátran vállalják, másoknak is biztatást, erőt sugároznak. Elmondása szerint őszinteség és emberi érzés árad ezekből az amatőr fellépőkből, akik hetekig vagy akár hónapokig készültek, hogy megfeleljenek másoknak és saját maguknak. A műsorban látható produkciók alátámasztották Bodó Sándor képviselő úr tapasztalatait, hiszen sokszínű, változatos és felettébb szórakoztató számokat adtak elő a fellépő csoportok. A tánc, ének, zene, a vidám jelenetek, a megindító versek és írások, a jelmezes felvonulás és a tombolahúzás gyorsan elröpítették ezt a délutánt. A rendezvény támogatói által rengeteg ajándék talált gazdára. Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője és dolgozói

A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat február 18-án rendezte meg a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum, Dorogi Márton Művelődési Központ Tagintézményében a térségi farsangot. A farsang, mint tudjuk, egy vidám, zajos és nagy tömegeket megmozgató közösségformáló ünnep, melynek jellemzője, hogy a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek ekkor. Vízkeresztkor, január 6-án kezdődik, és húshagyó keddig tart, ami a mozgó húsvétot előzi meg 40 nappal.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és azóta minden társadalmi réteghez tartozó csoport ápolta, alakította ezeket. Nekünk, ma élő embereknek épp olyan kötelességünk ápolni az őseink által ránk hagyott farsangi szokásokat, hagyományokat, mint a kultúra más területeit, a népművészetet, a népzenét vagy a néptáncot. Örömteli, hogy nevelési-oktatási intézmények és civil szervezetek egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek ennek az ősi hagyománynak az ápolására. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat napi szociális tevékenysége és az intézmény által szervezett különböző rendezvények az idősek, a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű családok, pszichiátriai betegek mindennapjait szeretné jobbá és tartalmasabbá tenni. Ennek a célnak az eléréséhez kitűnő alkalom a farsangi rendezvény. A műsorban felléptek az Intézményfenntartó Társulás társult településeinek

A támogatóinknak ezúton szeretnénk megköszönni önzetlen segítségüket: Dombi Imréné, Püspökladány Város polgármestere - Püspökladány Város Önkormányzata - Bodó Sándor országgyűlési képviselő úr - Rásó János alpolgármester- Petőné Papp Margit tanácsnok asszony -Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum, Dorogi Márton Művelődési Központ Tagintézmény- A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat összes szakmai egysége - Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. - Kirzsa Imréné vállalkozó - Állattenyésztők boltja- Borsos trafik - Molnár virágbolt – Vöröskereszt - Pánti Ferenc - Szavas Béla vállalkozó - Lövei Istvánné vállalkozó- Egriné Varga Ilona Vegyi bolt - Kovács Attiláné Vegyes bolt - Napfényes Támogató Szociális Egyesület - Ilona butik - Gyógyászati szaküzlet - Beke Eszter vállalkozó- Irka-Firka papír-írószer- Hektográf nyomda - Rácz Dani és Társa - Kárai István vállalkozó - Kárainé Anna vállalkozó - Intakt Kft. - Török pékség - Bőrdíszmű üzlet - Gyógyír patika- Remény gyógyszertár- Madarász Optika- Diószegi Antal, Földes alpolgármestere- Lakatos Albert vállalkozó - Szőllősi Jánosné vállalkozó- Sárrétudvari Nótakör Egyesület - Kossuth Olvasókör- Kiss Tibor, Sárrétudvari polgármestere- Baptista Szeretetszolgálat - Pszichiátriai Betegek és Értelmi Fogyatékosok Otthona Báránd

11


A lopások, betöréses lopások, a trükkös lopások megelőzése

Az egyik legbosszantóbb és éves szinten is a leggyakrabban elkövetett cselekmények a tulajdon elleni szabálysértések, vagyon elleni bűncselekmények. Az ilyen jellegű cselekmények sértettjei több esetben nem az eltulajdonított érték nagysága miatt bosszúsak, hanem azért, mert saját értékeikhez más, illetéktelen személyek nyúltak hozzá, saját telkükre, házukba idegenek merészkedtek. Az említett cselekmények nagy részét meg lehet előzni kis odafigyeléssel, óvatossággal. Az ilyen jellegű bűncselekmények helyszínei leggyakrabban a hosszabb-rövidebb ideig üresen álló házak. A tulajdonosok a házukba való bejutás megnehezítésével, megakadályozásával tehetik a legtöbbet a megelőzés érdekében. Fontos, hogy minden nyílászárót, ablakot, ajtót, kaput - amit lehet - kulccsal kell bezárni. Ez jelenti az első védvonalat. Persze vannak bűnelkövetők, akik nem riadnak vissza a zárt ajtótól, ablaktól, és azokat megrongálva, befeszítve, bezúzva jutnak be a lakásba. A védelmi vonal megerősítését, a bűnelkövetők elriasztását szolgálhatják a különféle vagyonvédelmi berendezések: különféle riasztók használata. Ajánlott mozgásérzékelős lámpát felszerelni, ami a sötétben hirtelen felvillanva ráijeszthet az elkövetőre. A hosszabb ideig (napokig, hetekig esetleg még tovább) üresen álló házak védelmét egyszerű praktikákkal is lehet erősíteni. Egy megbízható embert kell megkérni, aki a lakóházban és környékén tesz-vesz, üríti a postaládát, reggel fel, este lehúzza a redőnyöket, nyitja, zárja a spalettákat, villanyt kapcsol, megjelenik az udvaron, sugallva ezzel az arra járóknak, hogy az ingatlan nem áll üresen. A védekezés eredményes módja lehet a különféle riasztóberendezések, mozgásérzékelő lámpák használata. Védekezésképpen rácsok is felszerelhetők a nyílászárókra. Ha az óvintézkedések ellenére a betörők, a tolvajok mégis bejutottak a lakásba, a korai elővigyázatosság mentheti meg az értékeinket: Nem szabad otthon nagy értékeket, komoly összegű pénzt tartani! A spórolt pénzt, amihez nap mint nap nem akarnak hozzányúlni, ajánlatos egy pénzintézet gondjaira bízni. Ugyanígy lehet eljárni a drága ékszerekkel is. Így is maradnak értékek a lakásban, de ha az illetéktelenek be is jutnak a lakásba, nem minden értékkel távoznak onnan, kisebb veszteséget kell elkönyvelnie a sértetteknek. Az otthon maradó értékeket több helyre kell elrejteni, így kisebb az esélye annak, hogy a tolvajok az összes értékre rátalálnak. Komoly kárt tudnak okozni a különféle trükköket alkalmazó tolvajuk. Módszerük lényege az, hogy szimpatikus, az óvatlan személyekben bizalmat ébresztő személyek egy hihető történettel, kecsegtető ajánlattal (pénzvisszafizetés, önkormányzat által adandó ajándék, rosszullét, olcsó szakmunka ajánlata) állítanak be gyanútlan áldozataikhoz. A lakásba bejutva elterelik az óvatlan sértettek figyelmét, rövid idő alatt megszerzik elrejtett vagy el sem rejtett értékeiket, majd hirtelen távoznak a helyszínről. A sértettek ilyen esetekben legtöbbször csak későn (órákkal, néha napokkal később) vették észre, hogy megkárosították őket. A hasonló esetek elkerülése érdekében a legfontosabb, amit tehetnek az emberek, hogy ajtóikat, kapuikat kulcsra zárva tartják, idegeneket, kevéssé ismert személyeket nem engednek be otthonaikba. Ellenőrizni kell, hogy a történet, amivel bebocsátást kérnek, igaz-e. (pl.: igazolványt kérni, felhívni azt az önkormányzatot, intézményt, szolgáltatót, amelyre hivatkoznak, utcai árusok esetén az árusításról szóló engedélyt). Amennyiben mégis sikerült

az ingatlanba bejutniuk, úgy őket nem szabad egyedül hagyni. Fontos még, hogy ezeket a személyeket, járműveiket jól meg kell figyelni, hogy szükséges esetben jó személyleírást, leírást lehessen adni a rendőrség munkatársainak. A bűncselekmények megtörténte esetén azok észlelését követően azonnal értesíteni kell a rendőrséget (tel.: 107, 112), és lehetőleg nem szabad a bűncselekmény helyszínén (a lakásban, a melléképületben) változtatást (takarítás, rendrakás) végezni, ez ugyanis a rendőrség számára értékes nyomokat tüntethet el. Minden embernek érezni kell, hogy csak együtt lehet eredményes a megelőző munka. Ezalatt azt is érteni kell, hogy nem szabad közömbösnek lenni a szomszédban, a lakókörnyezetben élők dolgaival szemben. Oda kell figyelni egymásra, egymás környezetére, és az ott történtekre, gyanút keltő személyekre, eseményekre, járművekre (idegenek megjelenésére a lakókörnyezetben, szokatlan éjszakai zajokra, mozgásra). Arra kell gondolni, hogy ugyanabban a helyzetben mindenkinek jól jön a segítség. Telefonálni kell a rendőrségnek, ha gyanús körülményeket észlelnek, mert lehet, hogy éppen egy bűncselekmény elkövetését akadályozzák meg, bűncselekmények felderítéséhez, egy bűnelkövető elfogásához nyújtanak segítséget. Szilágyi Erika r.őrnagy, kiemelt főreferens - Püspökladányi Rendőrkapitányság

Helytörténeti arcképcsarnok

Csonka János munkája Püspökladányban Csonka János magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálójának neve mindenki előtt ismert. Az viszont kevésbé, hogy nevéhez Püspökladány is köthető. Ez évben van a 110. évfordulója annak, hogy forgalomba állították Csonka János postai csomagszállító autóját. Az első, teljes egészében hazai tervezésű és gyártású gépkocsi a Csonka János által tervezett modell volt, amely jelentősebb ipari háttér nélkül került kifejlesztésre. Az autó 1905. május 31-én indult a Műegyetem udvaráról egy kétezer kilométeres próbaútra, ahonnan üzemzavar nélkül ért haza. Maximális sebessége 35 km/óra volt. A járműmotorokon kívül Csonka János tervezett és készített különféle motoros gépcsoportokat is. Sokszor még az elektromos hálózat kiépítése után is gazdaságosabb volt egy belsőégésű motor használata, amely természetesen fokozottabban érvényesült a század elején, amikor még viszonylag kevés helyen állt rendelkezésre elektromos hálózat. Érdekes, hogy a motoros gépcsoportok alkalmazása területén is a magyar Posta járt elöl a jó példával, amely 1906-ban a püspökladányi telephelyére 3 db 40 LE-s agregát-, áramfejlesztő motort - mely a világ első kompresszoros motorjai közé tartozott - terveztetett és készíttetett Csonka Jánossal. Az általa tervezett és kivitelezett motoroknak a megbízhatóságában nem csalódtak megrendelői, hiszen évtizedekig rendelkezésükre álltak. Gyűjtötte: Rásó János

12


Selyem Jóska Egy teljes esztendőt töltöttem munkám során ebben a szép, Küküllő menti községben. Érdekes, különleges falu volt ez annak idején. Vegyes lakosú – fele magyar, fele román, s a hegy alatt a cigánysor. Nem ez a különös, hanem az, hogy ahány ember lakott benne, mind valamilyen mesterséget űzött. Szántójuk, termőföldjük nem sok volt, csak annyi, amennyi a folyó s a hegy között terült el. A kevéske jövedelmet, amit a föld adott, pótolni kellett, s így aztán mindenki igyekezett kitanulni valamilyen mesterséget. Az égvilágon szinte minden szakmát meg lehetett itt találni: volt ács és asztalos, kőműves és kőfaragó, lakatos és kovács, sofőr és autószerelő, suszter és szíjgyártó, borbély és hölgyfodrász, kádár és kerékgyártó, varrónő és férfiszabó, órás, hentes, kötélverő, juhász, sőt még két nyomdász is, akik a városi nyomdába jártak mesterségüket gyakorolni. A cigányok sem lógtak ki a sorból, hisz legtöbbnek volt valamilyen mestersége: patkoló kovács, bádogos, üstfoltozó, teknővájó, köszörűs, kolompár, téglavető, lókupec, vagy muzsikus. Csak éppen földműves nem akadt egy sem. Azaz mégis, egy jövevény család. Tudniillik a mócvidékről jött egy ember a háború utáni ínséges években, és a falu közepén megvett egy bennvalót. Aztán hazament a falujába, lebontotta ottani házát – egy csúcsos tetejű boronaházat -, szekérre rakta, s mindenestől, ahogy mondták „kutyástól-macskástól” megérkezett ide. A házat a bennvaló közepén takarosan újraépítette. Ilyent errefelé még nem láttak, tiszta fából, gerendákból épült az egész. Volt benne három szoba, konyha, meg ami még dukál hozzá: melléképületek, csűr, istálló, ólak. Na, ennek az embernek, ennek a mokány dolgos gazdaembernek nem volt semmi más mestersége a földművességen kívül. Mondogatták is félig büszkén, félig tréfásan a helybeliek: „Nekünk is van ám parasztgazdánk!” A föld azért nem maradt parlagon, mert bár az emberek inkább voltak mesteremberek, mint parasztok, azért megfogták ők a dolog végét, amikor kellett, aztán meg a szomszéd falvakból is fogadtak napszámosokat. Volt a környéken elég „földnélküli János”. Nem tartozott a csöndes falvak közé. Mindig nyüzsgés volt az utakon, utcákon, különösen a fogadó meg a szövetkezet előtt. A községháza körül is mindig lebzselt néhány ügyintézésre várakozó ember, akik összeverődve vitatták a falu, a család gondjait. Az iskola környéke is zsibongott a gyerekhadtól, még délután is, mikor a kis sportpályát lepték el a nebulók. A postáskisasszony sem unatkozott, mert mindig akadt bélyeget, levélpapírt vásárló, vagy telefonálni óhajtó ember. …A hosszú téli estéken ellenben elcsendesedett a falu. Régtől fogva az a szokás honosodott meg, hogy ilyenkor unaloműzőnek átjárogattak a szomszédokhoz, rokonokhoz, barátokhoz beszélgetni, újságot olvasni. Az asszonyok kézimunkát vittek magukkal, a férfiak pedig kártyát meg némi itókát. Engem is el-elhívtak ezekre a szomszédolásokra, ne gubbasszak, unatkozzak egyedül a szobámban. Igaz, soha nem unatkoztam, mert vagy tanultam, vagy olvastam, vagy rádiót hallgattam, de ha már hívtak, szívesen mentem. Legtöbbször a traktorista Mihály hívogatott, meg Jani a brigádos, néha a tiszteletes úr is és persze a szomszédok. Eleinte ódzkodtam elmenni, mert attól féltem, nem találnak meg, ha szükség van rám valahol, de megnyugtattak, hogy nincs mitől tartanom, mert a faluban mindig tudják, hogy ki, éppen hol tartózkodik. -Hogy létezik ez? – értetlenkedtem. De mondták, hogy ott van Barna néni, aki mindenkiről mindent tud. Egész nap és egész este ott ül az ablak előtt, varrja a keresztszemes hímzéseket, és figyeli az utcát, a jövő-menő embereket. Ha valakit keresel, mert nem találod otthon, csak Barna nénihez kopogtass be, ő pontosan megmondja, hogy hol található éppen az illető. Én is mikor kerestem Ács Gabit egyik este, de nem volt világ a házban, megkopogtattam Barna néni ablakát. Ő mindjárt mondta, hogy elmentek a keresztlányukat felköszönteni a születésnapján. Így aztán megnyugodtam, hogy rólam is tud mindent, amit kell, s rám találnak könnyen, ha keresnek. Ha áthívnak a szomszédok, nyugodt szívvel átmehetek. Legszívesebben Selyem János juhszagú, meleg konyhájában időztem. A juhásznál mindig volt néhány szomszéd is. Felesége, Florica főtt kukoricával kínálta a vendégeit, János pedig ízes szavakkal mindennapi munkájáról beszélt, meg természetesen testvéréről, Selyem Jóskáról,

aki megszökött a katonai behívó elől, és katonaszökevénnyé nyilvánították. Ő pedig bevette magát az erdőbe, s csak ha megéhezett, nézett be az esztenára, vagy kereste fel a faluszéli házakat, s azok közül is a szegényebbeket. A szegényebbeket, mert azokban több az együttérzés, a segítőkészség, és nem árulják be a szökevényt, a menedéket kérőt. Ezért nem kopogtatott be soha a módosabb gazdák ablakán, nem akarta, hogy beárulják. A rendőrök meg a katonák keresték, de nem bukkantak a nyomára. Egész nyáron és ősszel jól elvolt, mert gombát, bogyókat, málnát, vackort szedett, s hurokkal fogott nyulat, mókust, még néha őzet is. Milyen különös az emberi természet! Selyem Jóska azért szökött el a katonai behívó elől, mert nem akart a kezébe fegyvert fogni. Most meg ugyanazzal a kézzel hurkot vet, csapdát állít az „ártatlan” állatoknak… A rendőrség-katonaság, ameddig tartott a jó idő, csak ímmel-ámmal keresték, várták a hideg, kellemetlen téli napokat, melyek majd bekényszerítik a szökevényt a faluba. Hiába jött meg azonban a zord idő, nem találták Jóskát. Nem is találhatták, mert a „betyár élet” úgy megváltoztatta, hogy tulajdon testvére se ismerte volna meg. Megnőtt a haja és a szakálla, szokatlan ruhákat vett magára, és egy széles karimájú, fekete kalapot nyomott a fejébe. Akárki cigánynak hihette, s nem is járt volna messze az igazságtól, mert a ruhákat gyerekkori barátjától, a muzsikus Máté Gyuritól kapta, s fedelet is a cigánysoron talált magának. Még a bandába is beállt, s velük járt muzsikálni. Ő lett a brácsás. Végül ebből lett a baj. Élt a faluban egy szép leány, Liliána nevű. Jóska szerette ezt a leányt, sokat járta a házukat, ameddig szökésre nem adta a fejét. A téli ünnepek elteltével, hogy senki sem ismerte fel az új zenészben, már egész biztonságban érezte magát a Jóska gyerek. Így aztán elhatározta, mielőtt a farsang letelne, éjjelizenét ad muzsikus barátjával Liliána ablaka alatt. A kislány helyi szokás szerint fogadta a muzsikát, és kitett az ablakába egy égő gyertyát. Azonban a rendőrök is fogadták, sőt a két zenészt el is fogták. Tudták, hogy a szökevényt gyöngéd szálak fűzték a leányhoz, a többit már ők is kitalálták. -Ki rendelt éjjelizenét a lánynak? – szegezték a kérdést a prímásnak. -Nem tudom, hogy hívják – szabadkozott a kérdezett. -Neeem tudod? – háborodott fel a rendőr, aki felettesüknek látszott. -Egy katonatiszt volt, instálom - kotyogott közbe a brácsás. -Egy magas rangú katonatiszt, azt hiszem őrmester – egészítette ki a mondókáját. -Hol van most? – kérdezte a közeg. -A kocsmában, instálom! A két delikvens kíséretében elindultak a kocsma felé, de útközben a milicisták meggondolták magukat, s elengedték a zenészeket. Gondolták, hogy egy katonatiszttel, még ha csak altiszt is, nem lenne üdvös dolog összekülönbözni. A zenészek alaposabb kivallatását is másnapra halasztották. S meg is tették. Három milicista ment ki Máté Gyuri házához, és őkelmét bizony előállították. A brácsást nem találták ugyan, de üzenték, hogy jelentkezzen. - A saját érdekében – tette hozzá a parancsnok. Javában vallatták a prímást, hogy ki adatott éjjelizenét, mikor beállított az őrsre, maga Selyem Jóska. Kimosakodva, megborotválkozva, mint egy tisztességes falusi legényember. Feladta magát, ne hogy bajba keverje barátját. Ennyit mondott el a pásztor Selyem János. Vendégei mindig lélegzetvisszafojtva hallgatták a történetet, bár mindannyian már többször is végighallgattuk. Testvére további sorsáról soha nem nyilatkozott. Ha rákérdeztünk, csak annyit válaszolt, hogy leültették. Másoktól, pontosabban Ács Gabitól, a kántortól tudtam meg a folytatást. Más szóval a Selyem Jóska sorsának alakulását. Négy évet kapott, minek lejárta után a két év katonaságot is megkövetelték tőle. Mint munkaszolgálatos töltötte, hisz fegyvert nem adhattak egy büntetett előéletű ember a kezébe, aminek még örült is. A börtönben kitanulta az autószerelői szakmát, s munkaszolgálatosként is ezt folytatta. Mozgó műhellyel járta az utakat, s mentette a bajbajutott, elakadt, meghibásodott járműveket. Annyira megkedvelte ezt a munkát, hogy ideje letelte után visszamaradt mint civil alkalmazott. Szülőfalujába soha sem látogatott el. A kislány, akit szeretett, férjhez ment, pedig fogadta Selyem Jóskától akkor azt a bizonyos éjjelizenét… Bige Szabolcs Csaba

13


Elődeink nyomában

Sírkutak az egykori Nagy-Sárréten A múltban a Nagy-Sárrét vízviszonyait alapvetően a Tisza vízjárása határozta meg. Az évszázadok alatt ismétlődő áradások miatt rengeteg ér, vizes rét, mocsár, tó, fok keletkezett a domborzati viszonyoknak megfelelően. Minden ember és állat ezeknek a vizét itta. Ha a vízfolyások apadni kezdtek, akkor töltéssel zárták el a medret, hogy a vizet megtartsák. Ez a nyíltvízi itatás azonban veszélyeket is hordozott magában. A nyári melegben a sekély állóvizek hamar algásodtak, a benne lévő növényi maradványok rohadtak, ezáltal a víz büdös és ihatatlan lett. A beteg és az elhullott állatok újabb veszélyforrást jelentettek, amelyek tovább vitték a fertőző betegségeket a víz által is. A pásztorok sokszor, jobb híján ezt a kórterjesztő vizet itatták a jószágokkal, amelyek meg is betegedtek e miatt. Ezért a hatóságok a 18. századtól igyekeztek megtiltani a természetes itatóhelyek használatát, és ezzel egy időben kutakat ásattak a külterületeken. Egy korabeli írásában Tessedik Sámuel így jellemzi a nyíltvízi itatás veszélyeit: „Ha pedig tavasszal a lapályokban összefutó víz találkozik, itt s amott hólébül vagy esőbül való tó vagyon, tehát éppen nem szükség (a tunya pásztornak ítélete szerént) a marhát a kúton itatni. Bár a büdös tó az ő poshadt párázatjával az azon utazókat egynehányszáz lépésnyire undorítja is; ámbár a napnak melegsége az ő rothadt mocsárjában ezerféle férgeket költött is; ha már az oly sokféle szarvas és sertésmarháknak vizeletek és ganéjok által való büdös illat a rothadásnak legkülsőbb grádusáig hatott, tehát a büdös és rothadt gőzhöz már hozzászo-

Városvédő szemmel

Városképi kontrasztok

Vitathatatlan, hogy településünk folyamatosan fejlődik, és ezzel együtt változik a városkép karakterisztikája is. Ez természetesen nem jelent problémát, hiszen a megújulás, az egyes épületek vagy terek funkciójának új tartalommal való megtöltése szintén a fejlődés velejárója. Igaz ugyanakkor az is, hogy a változó, és a városképet néha visszavonhatatlanul átalakító folyamat során szinte alig marad szép, karakteres, a városra jellemző épülethomlokzat, kerítés, kerítésfal a településen. A műemléknek nem minősülő építményeknél sokszor tapasztalhatjuk azt is, hogy egyes részeik változtatás nélkül, fokozatosan romló állapotban maradnak. A település központi részein, a legforgalmasabb területrészeken különösen éles kontrasztot alkot ez a megújuló épületekkel,

kott orrú pásztor mégis mindezt éppen nem érzi; a marhát vígan és a közelítő kárnak minden aggódása nélkül odahajtogatja itatni mindaddig, míg csak abban valamely vízhez hasonló látszik, és a szomjúságtul majd elepedt marhának vagy akarja, vagy nem, a büdös tóbul és mocsárbul saját maga vizeletét és ganéját-betegségét, dögét és vesztét kell inni.” Azonban nagy szárazság esetén ideiglenes megoldásokat kellett alkalmazni. Ekkor készítették a gödör- vagy sírkutakat. Ezeket leginkább olyan helyeken ásták ki, ahol a legkevesebb munkával érték el a talajvizet, a föld árját. Legcélszerűbb volt kiszáradt ér vagy tómederben megcsinálni a kutat. A kút valójában egy négyszögletes gödör volt, amelynek két szemben lévő oldalát lejtősre alakították. Az egyiken leterelték az állatokat a vízhez, majd itatás után a másik oldalon felhajtották őket. A nagy hátránya ezeknek a kutaknak az volt, hogy az állatok taposásától a vizük mindig sáros volt. Volt úgy, hogy a jószágok maguk hagyták ott az erősen szennyezett sírkutakat. A másik formája volt a gödörkutaknak, amikor mindössze valóban egy sír méretűre ásták. Ezekből a kutakból ittak maguk a pásztorok, és ezt használták főzésre is. Ha mélyebb volt a kút, akkor egy-két lépcső vezetett a vízhez, amelyből juhászkampóra akasztott vödörrel vagy csobolyóval merítettek. Az elhagyott kutak igen veszélyesek voltak a jószágra nézve, különösen akkor, ha víz állt a területen. A régi periratok szerint az állatok gyakran beleestek, és sokszor megfulladtak bennük. A sírkutak köré ritkán kávát is raktak. Ez általában egy alacsony, hordozható fakeret volt, amely némi biztonságot nyújtott a pásztoroknak. Ennek valamelyik sarkába szöget vertek, és ezen lógatták bele a cserépkorsót, hogy mindig hideg vizet ihassanak. Gyűjtötte: Rásó János utakkal, parkokkal. Sajnos városunkban az egyik ilyen neuralgikus pont a Bajcsy-Zsilinszky utca és Kiss Ferenc utca sarkán található telek meglehetősen hosszú kerítésfala. A többféle színű sok-sok évvel ezelőtt készült kerítésfal állaga mára nagyon leromlott, omladozik. A fal vakolata több helyen, nagy foltokban hiányzik. A még ép falrészeken alkalmanként önjelölt graffiti művészek ízléstelen próbálkozásai éktelenkednek. Az egykor jobb napokat megélt szomszédos intézmény – melyhez egyébként egykoron hozzátartozott a kerítésfal is – kapuoszlopának a tetején méteres gaz virított egész évben. Az építmény környezete igen nagy változáson ment keresztül az utóbbi néhány évben, de jelenleg is folynak egy új, kulturális városközpont kialakítását célzó építkezések. Megújultak a környező épületek, körforgalom épült, sőt, még a Virágszedő lányka szobra is új helyre költözött. A kerítésfal viszont maradt a régi. Továbbra is éles kontrasztot ad a fejlődés és a pusztulás között egy olyan városrészen, ahol talán a legnagyobb gyalogos forgalom zajlik nap mint nap. Rásó János

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos: Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Pató Józsefné

Szerkesztőség: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés: multimedia design Nyomás: Hektográf Nyomda Püspökladány

14

SPORTHÍREK

A Fészek óvoda az idei bajnok

A Fészek óvoda csapata nyerte meg a Petőfi Sándor Általános Iskola által immár tizenegyedik alkalommal megrendezett, az idén alaposan „átszabott” Bene Gyula Kupa játékos sportvetélkedőt. A korábbiakkal ellentétben ezúttal egyetlen napon, valamennyi óvoda egyidejű részvételével került sor a vetélkedőre. Hét állomáson hét különböző feladat várt az ovisokra. A csapatok forgószínpadszerűen váltották egymást a gyakorlóhelyeken, s a megszerzett pontok alapján alakult ki a végső sorrend. A Bene Gyula Kupa történetében először végzett az élen a Fészek óvoda, második a Napfény, harmadik a Katica óvoda lett.


Díjazták a diáksportolókat

A 2013/2014-es tanév Hajdú-Bihar megye jó tanulója - jó sportolója és Hajdú-Bihar megye országos diákolimpiai bajnoka címeket adták át Debrecenben. Városunkból mindkét elismerésben részesült Daróczi Péter, Tomka Mózes, Tomka Boáz, Tomka Joel és Tomka János. Jó tanuló – jó sportoló díjat kapott Filep Gábor, Zsikla Dóra, Tőke Vivien Réka, Nádházi Gergő, Lendvai Levente és Magyar Alexandra. Az Országos Diákolimpiai Bajnok címmel járó díjat Tomka Ruben, Daróczi Tamás, Tomka István, Gulyás Gyula, Tóth Boldizsár, Darabos László és Tenkés Zsolt vehette át. Forgács László és Tomka János A diáksportért végzett kimagasló munkáért elnevezésű elismerésben részesült. PLE: peches szezonkezdet Az NB III-as Hajdúböszörményhez igazolt játékos-edző Fülöp András helyett a bajnokság végéig a Károlyi Albert-Kovács Krisztián edzőpáros irányítja a társaságot. Rajta kívül távozott Mogyorósi János (Kaba), Török Roland és Tóth Sándor (mindkettő Báránd). Érkezett Varga Zoltán kapus (Szerep), Hodosi Tamás (Nagyhegyes) és Szász László (Nagyrábé), valamint ismét csatasorba állt Horváth Ákos. Az együttes március 8-án már meg is kezdte a tavaszi idényt, a DASE vendégeként a 93. percben kapott góllal 2-1-re kikaptak a mieink, s ezzel a 3. helyre csúsztak vissza a tabellán. A gólt Baranyai Lóránt szerezte.

Tíz érmet szereztek az úszók

Először nyerte meg a Fészek óvoda a Bene Gyula Kupát

Csapatarany a Bihari Lajos Emlékversenyen

Az előzetes várakozásnak megfelelően rendkívül népszerűnek bizonyult az idei Bihari Lajos Emlékverseny a kelet-magyarországi birkózó szakosztályok körében, hiszen 20 klub 257 versenyzője tette tiszteletét városunkban. A Kovács Lajos-Szabó Bence edzőpáros legfontosabb célként a csapatverseny megnyerését tűzte ki tanítványai elé, amit magabiztosan véghez is vitték fiataljaink, így egyéniben 13 arany-, 8 ezüst-, és 7 bronzéremnek örülhettek. Ezt követte a Kabán megrendezett Agro Kaba Kupa, ahol 3 arany, 2 ezüst, és 5 bronzérem termett. Mindeközben Papp Melánia ezüstérmet nyert a Kecskeméten megrendezett felnőtt női nemzetközi rangsorversenyen.

Kiválóan szerepeltek városunk versenyzői a Debrecenben megrendezett megyei úszó diákolimpia döntőjében, hiszen az egyéni és a váltószámokban összesen 10 medált szereztek. A 15 ladányi induló a Plusz SE és a Sárrét SE színeiben állt rajtkőre, a termésük 2 arany, 3 ezüst-, és 5 bronzérem volt. Aranyérmesek: Kovács Márta (50 m mell), Horváth Laura (100 m hát). Ezüstérmesek: Horváth Laura (100 m gyors), Keserű Bence (100 m gyors), II. kcs. 4x50 m gyorsváltó csapat (Horváth Richárd, Daróczi Péter, Kiss Lóránt, Tomka Mózes). Bronzérmesek: Kovács Márta (100 m gyors), Keserű Bence (100 m hát), Kárai Brigitta (100 m mell), Kiss tamás (100 m mell), V-VI. kcs. 4x50 m gyorsváltó csapat (Kiss Tamás, Keserű Kristóf, Tomka Joel és Tomka János).

Visszavágtak az őszi vereségért

A PASZE pingpongosai három, a P. MÁV sakkozói két újabb fordulót hagytak a hátuk mögött. Andrásiék 12-6 arányban visszavágtak az őszi vereségért a Hajdúnánásnak, 13-5-re verték a TEVA IV-et, majd 15-3 arányban győztek a DABE III. ellen. A sakkozók 6,53,5 arányú vereséget szenvedtek a Hajdúszoboszlói Sakkiskolától, majd 6-4-re nyertek a másik szoboszlói gárda, a HSSE II. ellen. A püspökladányi Szilágyi Norbert a korosztályában megnyerte a megyei diákolimpiát, s bejutott az országos döntőbe.

Bajnok a Szomi Tej és a Reno Vako Petri SE

Az I. osztályban a sárrétudvari Szomi Tej kiemelkedett a mezőnyből, s végül 11 pontos előnnyel nyerte meg a téli teremfoci bajnokságot a második helyen záró Szarvas Elektro előtt. A harmadik helyen a Dream Team végzett. A II. osztály bajnoka a Reno Vako Petri SE lett, amely öt ponttal előzte meg a Sziszi gárdáját. A harmadik helyre az Arany Ászok ért be. A gólkirályi címeket az I. osztályban Bajnok Imre (24 gól – Szomi Tej), a II. osztályban Szabó Péter (18 gól – PG+Oldja) nyerte.

Tíz megyei diákolimpiai érmet szereztek

még több sport...

www.ladanytv.hu

Nemes Wanda. színésznő. Főszerepben:

Recommend Documents