Nem akarok emlékezni arra, hogy ki vagyok. Én én vagyok, itt és most. Ha emlékeznék, másvalakivé válnék. (Denis Johnson: Fiskadoro)

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

„Nem akarok emlékezni arra, hogy ki vagyok. Én én vagyok, itt és most. Ha emlékeznék, másvalakivé válnék.” (Denis Johnson: Fiskadoro)

Mi az a cyberfilm? A cyberfilm a science fiction filmek egy igen speciális ága, mely eredetileg az irodalomból lépett át a filmekbe, míg végül mára már létezik cyber festészet és öltözködési stílus is. Megszületését az emberi félelmek tették lehetővé: ez a lelkekben rejtőző sötétség, az elnyomástól való rettegés és az ismeretlentől való eredendő félsz manifesztációja. Van néhány alapvető eleme, ami tökéletesen elhatárolja hagyományos sci-fiktől: - a technológia negatív hatása az emberiségre Az élet szinte minden terén számítógépek és robotok végzik el a munkát az emberek helyett, így az emberiség elsatnyul és függőségbe kerül a helyette dolgozó gépekkel. A mérhetetlen technicizálódás következménye a szinte teljesen felbomlott szociális háló: az emberek személyesen alig érintkeznek egymással, minden elektronikusan történik. - ember és gép fúziója Az emberek mellett kiborgok illetve androidok „élnek”, ezek külsőre megkülönböztethetetlenek (vagy csak nagyon nehezen elkülöníthetőek) az embertől. A húsvér emberiség pedig digitális művégtagokkal „javítható”, hiszen a számítógép áramkörei közvetlenül csatlakoztathatóak az idegrendszerhez. Így az Internet fogalma is átértékelődik: egy egységes cybertérré válik. - egységes kontroll a társadalom felett A cyberpunk alapvetése, hogy mindent multicégek irányítanak, a politika megszűnik létezni, a társadalom gyökeresen megváltozik: a két lépcsős ranglétra tetején a multikat irányító kis réteg foglal helyet, míg mélyen alattuk van mindenki más. - undergroundra fókuszálás A filmek és az irodalom is egyaránt a társadalom aljára, a földalatti mozgalmakra, az egyszerű emberekre koncentrál, soha nem a világot irányító multik szemszögéből festik le a történeteket. - információk hozzáférhetősége A mai Internet egy világot tökéletesen lefedő cybertérré, virtuális dimenzióvá alakul, melyre mindenki (vagy majdnem mindenki) közvetlenül a saját testén keresztül

1

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

csatlakozhat. Így minden információ elvben bárhol és bármikor hozzáférhető, kivéve, ha illegálisan

próbálunk

hozzájutni

bizonyos

adatokhoz,

olyankor

ugyanis

könnyen

bemérhetnek. Ebben a világban rengeteg hekker tevékenykedik. - cyberpunk látvány és stílus A látványvilág minden esetben sötét, napfény alig süt és gyakran esik az eső. Minden koszos, nyirkos. A domináns színek a fekete, kék, ezüst. Világítást szinte kizárólag a rikító neonfények adnak. Minden hiperrealisztikus és futurisztikus, a ruhák testre feszülők, lasztex vagy nylon anyagból készülnek fém kombinációjával.

A cyber jövőkép minden esetben disztópikus, nyomasztó. Az alkotók így szeretnének figyelmeztetni bennünket arra, hogy ésszel cselekedjünk, a modern technika vívmányait okosan használjuk fel és ne essünk a bűvkörükbe. Hiszen ez a fajta jövő lassan megvalósulni látszik. A félelem tehát jogosnak látszik.

Miért van szükség egy ilyen filmográfiára? Egy ilyen filmográfia összeállítása nem könnyű feladat, mert bár a stílus fő elemei jól meghatározhatóak, mégis nagyon képlékeny az egész téma. Ebben a témában nincs teljesen átfogó gyűjtemény. Általános szakirodalom szinte nem létezik, magyar nyelvű pedig alig akad. A stílus maga is még gyerekcipőben jár, az irodalma annál inkább. Azért tartom szükségesnek ennek a filmográfiának az összeállítását, mert bízom benne, hogy ez elindít egy folyamatot, aminek a vége a vonatkozó szakirodalom kialakulása illetve kialakítása. Ugyan mind az irodalmi mind a filmes vonulata a tömegkultúra része, mégis akadnak közte kiemelkedően igényes, művészi szintű alkotások, kell tehát foglalkozni ezzel az irányzattal. A filmográfia összeállításánál a teljességre próbáltam törekedni, nem határoztam meg semmilyen korlátot a filmek gyűjtésénél, mégis biztosan bővíthető még a gyűjtemény. Pontosan a stílus képlékenysége miatt nehéz meghatározni, hogy hol is kezdődik időben, a kialakulása előttről mi is az, ami belefér. Igyekszem egy átfogó képet adni magáról a stílusról és a vele együtt járó jelenségekről. Továbbá szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire nem légből kapottak ezek a disztópiák, azaz mi valósult már meg azokból a jóslatokból, amik megjelennek ezekben a filmekben és könyvekben, illetve mi látszik realizálódni.

2

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Megpróbálom megfogni a stílus lélektani oldalát is, mert hiszen alapvetően a lélektani történések vezettek ezekhez a sötét jövőképekhez. Érdekes kérdés, hogy a magyar filmtermésből miért hiányoznak a cyberfilmek (ezt majd később bővebben kifejtem), illetve, hogy miért ennyire gyér a téma irodalma. Célom egyrészt, az irodalom-termés elindításán kívül, a téma első teljes körű hazai áttekintése, valamint az hogy Magyarországot megpróbáljam bevonni a világ „cyber-vérkeringésébe”, hogy a magyar fiatalok nyitottá váljanak a téma iránt, hiszen sok hasznos dolgot tudnánk magunkhoz venni ebből az áramlásból. A magyar filmipar egy komolyabb anyagi befektetés nélkül képes lenne színvonalas műveket alkotni, melyek a világon bárhol megállnák a helyüket és hasznot hajtanának, ezért is látom szükségesnek egy ilyen jellegű ösvény kialakítását az egyre bővülő cyber-rengetegbe.

A cyberfilm kialakulása A stílus gyökerei, fiatalságához képest régre nyúlnak vissza. Kezdetben ugyanis a tudományos-fantasztikus irodalom és az ebből később kialakuló filmművészet afféle „olvasztótégely”, gyűjtőfogalom volt. Beletartozott minden olyan mű, mely a jövő technológiai és társadalmi helyzetéről szólt, más életformákról, természeti katasztrófákról, a jövő titkairól mesélt. Aztán radikálisan kezdett kettéválni a sci-fi és a fantasy irodalom, valamint film és visszamenőleg is kategorizálta az addig született alkotásokat. Nagyjából ebben az időben a sci-fihez felhasználható témák gyorsan kezdtek bővülni, ugyanis a számítástechnika nagy fejlődésnek indult, egyre több agy és genetikai kutatás indult. Ezek bőségesen szállították a feldolgozható lehetőségeket. Ezek gyökere az 1950-es és 60-as évek fordulójához köthető. A hidegháborút kísérő űrverseny erősen segítette a sci-fi fejlődését. A NASA kutatói egyre-másra hoztak újabb programokat az űr meghódítására, így rengeteg kísérletet és kutatást folytatva. Nem teljesen meglepő tehát, hogy a cyborg szó is két ott dolgozó tudós, Manfred Clynes és Nathan Kline használta először.1 A szó a kibernetikus organizmus (cybernetic organism) kifejezés rövidítése és szerves élőlény és élettelen gép fúzióját jelenti.

1

Kömlődi Ferenc: Cyber-variációk – Gépasszonyok, férfigépek In: Filmvilág folyóirat 1998/11 p.14-17.

3

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

A kibernetika eredményei már a mindennapok részét képezik, gondoljunk csak például a pacemakerre, platina-beültetésekre, művégtagokra. A jelenség tehát már létezik és sem az írók, sem a filmrendezők és forgatókönyvírók nem várattak magukra, megindult a fantázia, sorra születtek a sci-fi alkotások. Az események felgyorsultak ugyan, de világosan kitűnik 1968, ekkor született ugyanis a műfaj egyik alapműve – melyet aztán sok nagyszerű mű követett – Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye. Körülbelül ez volt az a pont, ahol kivált a sci-fi egy oldalága és önálló fejlődésnek indult. Ez lett a cyberirodalom és cyberfilmművészet, illetve a cyberpunk irányzat. A megszületésében leginkább az ismeretlentől való félelem segített. A technikai fejlődés ugyanis már a 60-as években magas szintet ért el, ráadásul szinte egyik pillanatról a másikra. A bölcs írók így óvatosságra akarták inteni az emberiséget, a hirtelen megszaladt ló ugyanis könnyen kikerülhet az irányítás alól. A robotika alaptörvényeit Isaac Asimov fogalmazta meg 1950-ben megjelent Én, a robot című novelláskötetének Te hazug! című novellájában. Így hangzik: 1. „A törvény értelmében a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.”2 2. A robotnak kötelessége engedelmeskednie az ember parancsainak minden esetben, kivéve, ha úgy az első törvényt megszegné. 3. A robotnak kötelessége megvédenie magát, kivéve, ha azzal megsértené az első két szabályt. Ha viszont ezeket a szabályokat mindig minden robot betartaná, nem lenének ilyen nagyszerű alkotások. A cyberművészet ugyanis pontosan arra épít, hogy a robotok nem hódolnak be mindig az embernek, fellázadnak ellene (lásd Szárnyas fejvadász). (Nagyjából az egyetlen film, illetve sorozat, ahol a robotika alaptörvényeit betartják, az a Star Wars) Az ember létrehozta a robotokat és az androidokat, de retteg azok öntudatra ébredésétől (Én, a robot; 200 éves ember). A technikai fejlődés a filmipart is érinti. Új és jobb kameratechnikák, -mozgások, a számítástechnika is befurakodott, magával hordozva a számítógépes grafikák adta lehetőségek millióit. Így juthattunk el az 1900-as évek elején keletkezett novelláktól és regényektől az olyan látványos és igényesen kidolgozott filmekig, mint a Mátrix-trilógia, a Különvélemény, a Terminátor 3. része, hogy csak a legmodernebb fogásokat alkalmazó filmeket említsem. De

2

Asimov, Isaac: Te hazug! (Liar!)

http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/scifi/miksz/asimov/robot_te_hazug.htm

4

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

még mielőtt a filmekre rátérnék beszélek az irodalmi részéről. Mint a legtöbb filmes műfaj, ez is az irodalomból lépett ki és építkezik belőle a mai napig (lásd adaptációk tömkelege).

Dick és a többiek A szépirodalom kirekeszti a sci-fi műfajt, mégis akadnak szép számmal igényes, jól megírt regények és novellák. Néhány írót szeretnék kiemelni, azokat, akiket mind irodalmilag, mind munkásságuk miatt elismernek. A legtöbb filmes adaptáció az ő műveikből készült.

Philip K. Dick „A valóság lényege, hogy akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne.” (Dick)

1928-ban született Chicagóban Philip Kindred Dick néven. Ikertestvére születése után nem sokkal meghalt, ez mély nyomot hagyott az íróban3. A kaliforniai egyetemre járt, de az iskolát nem fejezte be. Ekkortájt kezdett el írni, első regényét 1950-ben írta (de csak sokkal később jelent meg). Már életében sokan tisztelték, mégis állandóan anyagi problémákkal küzdött. Nem titkoltan élt tudatmódosító szerekkel, halálát szívelégtelenség okozta 1982-ben. Az ember a fellegvárban című regényéért 1963-ban Hugo-díjat kapott, ami a szakma egyik legnagyobb elismerése. Novellái és regényei közül itt csak azokat emelem ki, amelyekből film készült, illetve különös jelentősséggel bírnak. 4

Novellái: 1953 – Second Variety (film: Screamers – Az elhagyott bolygó) 1953 – Impostor (film: Imposztor) 1953 – Paycheck (film: A felejtés bére) 1954 – The Golden Man (film: Next – A holnap a múlté) 1956 – The Minority Report (film: Különvélemény) 1966 - We Can Remember It for You Wholesale (film: Az emlékmás) 3 4

http://www.philipkdick.com/aa_biography.html Regényeinek teljes felsorolása az Életrajzok, kiegészítések című részben található.

5

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Regényei: 1959 – Time Out of Joint (Kizökkent idő – 2004) 1962 – The Man in the High Castle (Az ember a fellegvárban – 2003) 1968 – Do Androids Dream of Elecrtic Sheep? (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? – 2005) (film: Szárnyas fejvadász) 1969 – Ubik (Ubik – 1992, 2004) 1975 – Confessions of a Crap Artist (film: Confessions d'un Barjo) 1981 – VALIS (Valis – 2004) 1985 – Radio Free Albermuth (Szabad Albermuth Rádió – 2009) (film: Radio Free Albermuth)

Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Dick regényeiben sokan próféciát látnak, hiszen valóban leírt olyan szerkezeteket, technológiákat, jelenségeket, amik időközben valóra váltak. Írásai azért olyan izgalmasak még ma is, mert komoly erkölcsi és filozófiai problémákat jár körül miközben a történetet építgeti. Regényei és novellái legtöbbjében „az egyetlen bizonyosság a bizonytalanság”5. Számára az egyik legnagyobb kérdés az, hogy mi különbözteti meg az embert a robottól akkor, ha már kinézetre egyformák. Sok munkájában boncolgatja a kérdést, mégis ezt a legjobban összegző műve az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?, melyből a Szárnyas fejvadász című film készült 1982-ben. A regény 2019-ben játszódik Los Angelesben. A világ túl van a Végső Világháborún, a bolygó sugárszennyezett, minden az enyészeté. Az emberek távoli bolygókra emigrálnak, ahol a telepesek replikánsokat (azaz androidokat) alkalmaznak. Rick Decard (neve gyanúsan hasonló csengésű a francia filozófus, Descartes nevével) fejvadász, a lázadó replikánsokat hivatott kiiktatni. Mivel ezek külsőre nem különböztethetőek meg az emberektől, így egy úgynevezett Voight-Kampff-tesztet kell alkalmaznia, ami az empátiát méri. Decard új küldetése: a Marsról visszaszökött 6 új, Nexus 6 típusú replikánst kellene megkeresnie, de kétséges, hogy erre a típusra működik-e a teszt. Decard ezért elmegy a gyártó cég (Rosen Társaság) igazgatójához, hogy kipróbálja, viszont a Társaság jövője is ettől függ. Ha a teszt ugyanis sikeres, kiderül, hogy a rendőrség jól dolgozik, a cég viszont még mindig nem alkotott tökéletes replikánst. Ha viszont a teszt nem működik, felvetődik a kérdés, hogy a 5

Schubert Gusztáv: Philip K. Dick – Ha In: Filmvilág folyóirat 2007/06 p.4-9.

6

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

rendőrség vajon hány embert iktatott ki replikánsok helyett. Ennek következménye, hogy le kell állni a Nexus 6 gyártásával, mert a rendőrség nem tudja rendesen végezni a munkáját.6 Decardnak végül sikerül mind a 6 replikánst elkapnia, de közben beleszeret egybe (Rachel, a Rosen társaság igazgatójának titkárnőjébe) és többek között ezért is jut el odáig, hogy megkérdőjelezze a saját létjogosultságát, időlegesen elveszíti saját identitását. Időközben Rachel megöli Decard élő kecskéjét, hogy bosszút álljon a férfin. Az élő állat ugyanis nagyon nagy érték ebben a világban (a filmben az állatokról nem tesznek említést), ugyanis a sugárfertőzés miatt szinte minden élőlény kipusztult, ahogyan az emberek génállománya is degenerálódott, erre jó példa a féleszű J. R. Isidor figurája. Viszont ő az, aki a legjobban rávilágít arra, hogy mindent elnyel az enyészet („szuvat”), de maga a figura is jó példa arra, hogy az evolúció szabályai örök érvényűek.7 8 A Decard – Descartes párhuzam nem csak a nevük csengésében nyilvánul meg. Dick ugyanis az egyik replikáns, Pris szájába adta Descartes híres mondatát: Gondolkodom, tehát vagyok. Ezzel Pris megtagadja „teremtőjét”, ugyanis létét nem a mérnökök által kreált entitásként határozza meg, hanem gondolkodás képessége adta életformaként. De az ő szájából ez a mondat ironikus fényt vet az eredeti jelentésre9, ugyanis az androidok gondolkodásban szinte verhetetlenek, hiszen mesterséges gépek. Gondolkodásbéli előnyüket jól tükrözi a mellettük álló Isidor, aki éppen a másik végletet képviseli, így tartva tükröt Descartes mondatához. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? elemzése egy külön tanulmányért kiált, hiszen ezer olyan apró motívum és gondolat van benne, amit érdemes lenne boncolgatni.

Isaac Asimov „Az a szóbeszéd járja mostanság Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: az emberek és a magyarok.” (Asimov)

6

Nagy Péter, H.: Descartes és az evolúció In: Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave, 2005. p.199-205. ISBN 963 711 821 7 77 Nagy Péter, H.: Descartes és az evolúció In: Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave, 2005. p.199-205. ISBN 963 711 821 7 8 Itt jön a képbe Dawkins mémelmélete, de erről majd később. 9 Bényei Tamás: Az utolsó krimi In: Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave, 2005. p.183-198. ISBN 963 711 821 7

7

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Asimov Oroszországban látta meg a napvilágot 1920-ban. 1923-ban a család az Egyesült Államokba emigrált. Tizenéves korában már sci-fi magazinokat olvasgatott, majd írni is kezdett. A Columbia Egyetemen biokémiából doktorált, majd a II. világháború után a bostoni egyetemen tanított, amit végül otthagyott, hogy nyugodtan írhasson, de tanári címét megőrizhette. Egy szívműtét során vérátömlesztést kapott, amitől AIDS-es lett és halálát ez okozta 1992-ben. Asimov humanista és racionalista nézettel szemlélte a világot. Zsidó származású volt ugyan, de semmilyen vallást nem gyakorolt, mégsem vallotta magát ateistának. Munkássága kezdetén kizárólag novellákat írt, majd később már regényeket is. Művei igen meghatározóak, lendületesek. Ő fektette le a robotika három törvényét. Többször is kapott Hugo- és Nebuladíjat.

Legfontosabb művei: 1941 – Liar! (Te hazug! – novella) (film: Én, a robot – 1964; Én, a robot - 2004) 1950 – I, Robot (Én, a robot; novelláskötet) (film: Én, a robot – 1964; Én, a robot - 2004) 1951 – Foundation (Alapítvány) 1952 – Foundation and Empire (Alapítvány és Birodalom) 1953 – Second Foundation (Második Alapítvány) 1976 – The Bicentennial Man and Other Stories (novelláskötet) (Hugo- és Nebula díj) (film: A kétszáz éves ember) 1993 – The Positronic Man (film: A kétszáz éves ember)

Te hazug! Asimov novellája látszólag egyszerű történetet mond el. Az Amerikai Robot és Gépember Rt. véletlenül előállít egy gondolatolvasó robotot. A cég négy legnagyobb tudósa (az igazgató, két matematikus és egy robotpszichológusnő) szeretne rájönni, hogyan történhetett ez, de addig is titokban tartják az esetet. Eközben mind a négyen próbálnak kisebb titkokat kicsikarni a robotból, mert ő ugye mindenki fejébe belelát. Dr Susan Calvin megpróbálja megtudni, hogy az egyik matematikus, a fiatal Ashe hogyan is érezhet iránta. Megtudja, hogy a férfi szereti, csak nem meri megmondani neki. Eközben mindenki próbálja kideríteni, hol volt a hiba a gyártás során, de sehova nem jutnak. Végül rászánják magukat, hogy megkérdezzék a robotot, mennyire ért a matematikához, de mindig csak azt feleli, épp csak konyít hozzá egy picit. Eközben dr. Calvin közelebb kerül Ashe-hez, aki egyszer csak

8

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

bizalmasan elmondja neki, megnősül és egy fiatal szőke lányt fog elvenni. A nő önkívületben rohan a robothoz, hogy felelősségre vonja. Miközben jól leteremti, megjelenik az igazgató és a másik matematikus, azon veszekedve, hogy az igazgató lemond-e (a robot azt állította, hogy igen) vagy sem és a robot meg tudja-e egyáltalán oldani a problémát, ugyanis kiderült, kiváló matematikus. De a robot nekik sem ad értelmes választ, mire a pszichológusnőnek leesik végre, hogy mi is folyik itt: a robotika első alaptörvénye értelmében a robot nem tehet semmi olyat, amivel bármilyen sérülést (lelki sérüléseket is beleértve) okozhat az embereknek. Így tehát a robot kénytelen volt mindenkinek azt mondani, amit hallani akar. Dr. Calvin feldúltan ismételgeti neki, hogy a tudósok hallani akarják a megoldást, de ezzel fájdalmat okoz nekik, hogy ők nem tudták megfejteni, viszont ha nem árulja el, azzal is rosszat tesz. A robot számára ez egy teljességgel megoldhatatlan probléma, amibe beleőrül, összeesik és gyakorlatilag vihetik is az ócskavas telepre. A robot ugyan betartotta a szentírásnak tartott alaptörvényeket, ezzel mégis óriási galibát okozva az embereknek. Első pillanatra úgy tűnhet, gonoszságból tette, de a novella végére kiderül, hogy erről szó sincs. A konklúzióként talán azt lehetne levonni, hogy az ember bármennyire intelligens robotot is hoz létre (akár direkt, akár véletlenül), az érzelmeket, empátiát (és itt utalnék az Álmodnak-e az androidok… alapkérdésére) nem képes mechanikusan leutánozni. Talán nem is kell.

William Gibson 1948-ban született az amerikai Conwayben William Ford Gibson néven, jelenleg Kanadában él. Egy arizonai középiskolában tanult, ekkor már rengeteget olvasott és elhatározta, hogy egy napon majd író lesz. Az iskolát nem fejezte be és Kanadába ment. Ekkortájt a legnagyobb hatást a beat mozgalom tette rá, olvasott Ginsberg-et, Kerouac-ot és Burroughs-t.1972-ben telepedett le Vancouverben és írni kezdett. Sötét jövő-víziói miatt őt tartják a cyberpunk atyjának. Első regényével (Neuromancer) megnyerte a Philip K. Dick-, a Hugo- és a Nebulódíjat is. Két X akták epizód forgatókönyvét is írta, köztük a filmográfiában említett 1998-as A pusztító (Kill Switch) című részét is.

Novellái: 1977 – Fragments of a Hologram Rose

9

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

1981 – Johnny Mnemonic (film: Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye) 1981 - The Gernsback Continuum 1981 - Hinterlands 1981 - New Rose Hotel (film: New Rose Hotel) 1981 - The Belonging Kind 1982 - Burning Chrome (Izzó króm) 1983 - Red Star, Winter Orbit 1985 - The Winter Market 1985 – Dogfight

Regényei: 1984 - Neuromancer (Neurománc – 1992) 1986 - Count Zero (Neurománc 2 – Számláló nullára – 1993) 1988 - Mona Lisa Overdrive (Mona Lisa Overdrive – 1994) 1990 - The Difference Engine (A gépezet – 2005) 1993 - Virtual Light (Virtuálfény – 1995) 1996 - Idoru (Idoru – 1999) 1999 - All Tomorrow's Parties (A holnap tegnapja – 2006) 2003 - Pattern Recognition (Trendvadászat – 2004) (2011-re terveznek belőle filmet készíteni) 2007 - Spook Country (Árnyvilág – 2008)

Neurománc Gibson első regénye a Neurománc, az úgynevezett Spawrl-trilógia első kötete (a másik két kötet a Számláló a nullára, illetve a Mona Lisa Overdrive). Sokan ezt tartják az első valódi cyberpunk regénynek és innen számítják a cyberpunk kultúra létezését. Henry Dorsett Case kiégett hekker, aki a japán Chiba Cityben él. Az ő történetén keresztül kutatja a regény a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság hatásait, hibáit és létjogosultságát.

Arthur C. Clarke „A politikusoknak sci-fit kéne olvasniuk, nem western vagy detektív regényeket.” (Clarke)

10

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Az angliai születésű Arthur Charles Clarke 1917-ben Minehead-ben jött világra. Már tizenévesen írogatott novellákat, amiket publikáltak is, de ezek még csak kaland-történetek voltak. A középiskola befejeztével Londonba költözött, ahol hivatalnokként dolgozott. Itt került kapcsolatba a sci-fi irodalommal. A II. világháború alatt a Királyi Légierőnél szolgált és radarkezelést oktatott.10 Később nagy szerepet játszott az űrkutatás népszerűsítésében, tagja és elnöke is volt a Brit bolygóközi társaságnak. Az 1951-es Az őrszem című novellája szolgált alapul a Stanley Kubric-al közösen kidolgozott 2001: Űrodisszeia című filmnek és a vele párhuzamosan készülő regénynek. Az azóta kultuszfilmmé vált film akkor megbukott. Az 1980-as évekre Clarke-nál egy izomsorvadással járó idegrendszeri betegség alakult ki, ezért visszavonult Sri Lankára, ahol betegsége ellenére is küzdött a békéért, amiért 1994-ben Nobel-békedíjra terjesztették fel, 2000-ben pedig II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte. 2008-ban halt meg Sri Lankán, nevét viseli egy alapítvány, egy díj és egy kisbolygó is (4923 Clarke kisbolygó).

Fontosabb művei: 1968 - 2001: A Space Odyssey (2001: Űrodisszeia – 1973, 1994) (film: 2001: Űrodisszeia) 1972 - Rendezvous With Rama (Randevú Rámával – 1981, 2004) (film: Rendezvous With Rama) 1982 - 2010: Odyssey Two (2010. Második Űrodisszeia – 1990) (film: 2010) 1985 - 2061: Odyssey Three (2061. Harmadik Űrodisszeia – 1990) 1987 - Breaking Strain (novella) (film: Trapped in Space) 1996 - 3001: The Final Odyssey (3001. Végső Űrodisszeia – 1999)

2001: Űrodisszeia A film bemutatója 1968-ban volt, a regény pár hónapra rá követte. Az egész történet Clarke néhány novelláján alapul (pl Sentinel of Eternity). A könyv azóta három újabb folytatást is megért, így tetralógiává bővült. Az emberiség kezdte birtokba venni a naprendszert. A Holdon egy ásatás során furcsa dolgot találtak, úgynevezett monolitot, melyet még az őskorban hagyott hátra az emberiség segítségére egy távoli galaxisból származó idegen faj. Ez a monolit egyszer csak aktiválódott és valamilyen jelet küldött a Szaturnuszra, a rejtély felderítésére pedig az emberek expedíciót szerveztek: a Discovery űrhajót küldték oda fedélzetén hét emberrel és egy szuper-intelligens

10

http://www.arthurcclarke.net/

11

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

számítógéppel a HAL-lal. HAL azt az utasítást kapta, hogy az akciót mindenképpen végre kell hajtani és minden zavaró tényezőt meg kell szűntetni. Úgy programozták, hogy a legénység számára ez a parancs, amely gyakorlatilag HAL vezérelve volt, ne derülhessen ki. Valamilyen véletlen folytán HAL az embereket is zavaró tényezőként értékelte, így módszeresen elkezdte kiirtani őket. A számítógép ténykedését csak a parancsnok élte túl, aki kiiktatta azt és egyedül folytatta a küldetést. Viszontagságos útja miatt a regény címe igen találó, nem nehéz ugyanis párhuzamot húzni Odüsszeusz történetével.

Stanislaw Lem „Ha az emberiségnek több humora lett volna, minden másképp alakult volna.” (Lem : Solaris)

1921-ben született a lengyelországi Lwów-ban, iskoláit is itt végezte, a lwów-i egyetem orvostudományi karán tanult, de a világháború miatt nem fejezte be. 1495 után családjával Krakkóba költözött, itt fejezte be orvosi tanulmányait. Ekkortájt (1946-ban) már megjelent első novellája, Człowiek z Marsa azaz Ember a Marsról. Egy ideig tiszteletbeli tagja volt az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének. 2006-ban Krakkóban halt meg. Legfőbb témái a földön kívüli életformák emberiséggel való kapcsolata, a jövő társadalmi és technikai helyzete. Írásaira jellemző a humor.

Fontosabb művei: 1946 - Człowiek z Marsa (Ember a Marsról) 1951 - Astronauci (Asztronauták) 1957 - Dzienniki gwiazdowe (Csillagnapló) 1959 - Eden (Éden) 1961 - Solaris (Solaris) (film: Solaris – 1972; A gömb – 1998; Solaris – 2002) 1964 - Niezwyciężony (A legyőzhetetlen) 1967 - Cyberiada (Kiberiáda) 1968 - Opowieści o pilocie Pirxie (Pirx pilóta kalandjai) 1975 – Katar (Szénanátha) 1968 - Fiasko (A kudarc)

Solaris

12

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Egy távoli bolygó óceánja felett lebeg a Solaris Állomás, mely az óceán élővilágát vizsgálja. A Solarison mindössze hárman laknak: dr. Chris Kelvin pszichológus, dr. Snaut, kibernetikus és dr. Sartorius, fizikus. Kutatásaik során kiderül,hogy az óceán valójában egyetlen élőlény és rendkívül intelligensnek látszik. Ez a lény viszont annyira más módon gondolkozik, hogy nem tudják felvenni vele a kapcsolatot. Egyre furcsább dolgok történnek az állomáson, Kelvin még azon is elgondolkodik, hogy talán megőrült, de aztán rájönnek, hogy viselkedésük oka az óceán valamilyen hatása, az ugyanis meg tudja idézni az emlékképeiket. A regény lényege az, hogy megpróbálja elképzelni, vajon milyen egy idegen lénnyel találkozni, a vele való kapcsolatteremtés lehetséges módjait kutatva. A regényből három film is készült, melyből egy inkább csak átdolgozása a regénynek, ez a Földön játszódik: a Csendes-óceán mélyén találnak egy űrhajót furcsa gömbbel a belsejében, mely szuper-intelligensnek mutatkozik és valóra tudja váltani a kutatók mélyen magukba rejtett rémképeit.

Filmek általában A cyberpunk elkötelezetten vizsgálja a gépek, az emberi test és tudat határait. Ezt az utat járva sötét képekkel, víziókkal találkozhat az olvasó/filmnéző. Valószínűleg nem véletlen, hogy nincsen optimista cyberpunk-író, aki napsütéses virágos réten kéz a kézben sétálgató androidokról és emberekről. A mechanika és számítógép világa nem összeegyeztethető az anyatermészettel: beszorulnak sötét terekbe, épületekbe, ahol az egyetlen fényforrás a rideg neonlámpák vagy halványan pislákoló izzók sárgás fénye. Erdők már nincsenek. Az állatok is mind kipusztulnak (vagy nem szerepelnek az alkotásokban), bár talán csótányok még élnek. Nappali fényt nem sokat látni, mert ha nincs is éjszaka, sűrű fekete esőfelhők takarják az eget. Önmagában ez a világ nyomasztó, és akkor még a társadalomról nem is szóltam. A cybervilág kozmopolita. A történet mindig nagyvárosokban játszódik, vidékről (bármilyen értelemben) nem tudunk. Ezek a hatalmas városok pedig végtelennek tűnnek, talán csak a kontinensek szabnak nekik határt. Ezekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy ezeknek a filmeknek a nagytöbbsége az underground életre fókuszál, a társadalom ugyanis két rétegből áll, köztük mély szakadékkal: a világot kézben tartó multicégek vezetői, akik jól élnek, mindenük megvan (ők az erős kisebbség akik egységes gyakorolnak kontrollt a társadalom felett), illetve a tönk szélére sodort emberek (a többség), akik gyakorlatilag a túlélésért küzdenek nap mint

13

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

nap, gyakran illegális tevékenységeket folytatva és különböző tudatmódosító szereket használva. Az emberek ruhái futurisztikusak, fémes színeket s műanyagokat alkalmazva hozzá. Jellemzőek a piercingek, különböző fémes testékszerek s tetoválások is. A filmek erőteljesen használnak a valódi álmokra jellemző szimbólumvilágot. Ugyan még nem dolgoztak ki egységes, minden álomra jellemző színelméletet, de a legtöbb pszichiáter egyetért abban, hogy az álmokban a színek óriási jelentőséggel bírnak11. Ezek a filmek elsősorban feketét, fémes színeket és sötét árnyalatokat használnak, illetve a rikító neonfények kirívó egységeit. Ezek a színek a pesszimizmust fejezik ki és megmutatják (nyomasztó mivoltukon keresztül) az alkotók félelemérzetét, melyet e téma okoz. Gyakran alkalmaznak irodalmi, történelmi vagy egyéb elvont utalásokat. Erre a Mátrix különösen jó példa, hogy csak néhány utalást említsek meg belőle: orwelli 101-es szoba; Neo, Morpheus, Trinity, Nabukodonozor neve, az orákulum és még sorolhatnám (később a film részletezésénél ki is fejtem). De említhetném a Szárnyas fejvadászból Rick Decard nevét is. Az álomvilág egy másik jellemzője az idő képlékenysége, gyors változása, erre példa szintén a Mátrixból az idő lassulása, majd hirtelen gyorsulása a fontosabb harcjeleneteknél. Másik álombéli elem az arcnélküliség illetve a nem nélküliség, azaz androgünitás. Az álmok ugyanis lazán kezelnek minden képet, úgy formálják, ahogy csak kedvük tartja. Az álomtorzítások tipikus példája a személyek és nemek keverése, eltűntetése, a jó és rossz hirtelen felcserélődése, erről Freud is és Jung is sokat írt. Az androgünség ugyan nem minden filmre jellemző, de amelyikekre igen, ott nagyon szembeötlő. Platón egyik elmélete volt, hogy „az ember ideális, édeni állapota a férfit és nőt még egy személyben egyesítő androgün „gömbember””12. Ezek a gömbemberkék aztán kettészakadtak és kétségbeesetten keresik a párjukat, de amíg megtalálják, addig ez a fajta álommunka pótolja a másik felet. Ezek a gömbemberkék pedig három félék voltak: fele nő-fele férfi, férfi-férfi és nő-nő. Platón ezzel is magyarázta a homoszexualitás „jelenségét”.13 Platón elméletét továbbgondolva és példának a Mátrixnál maradva megfigyelhetjük, hogy a nőies Neonak a férfias Trinity a párja (talán az édeni párja is). A cybervilág fontos szereplői a kiborgok és androidok. Mindkettő humanoid robot, de van egy apró, ám nem elhanyagolható különbség a szerkezeti felépítésükben. Az android 11

Beregi Tamás: Internet és virtuálvalóság – Álommátrix, ébrenlétnarkózis In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.18. 12 Beregi Tamás: Internet és virtuálvalóság – Álommátrix, ébrenlétnarkózis In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.18. 13 Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa. Budapest: Könyvfakasztó, 2004. 236.p. ISBN 963-204437-1

14

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

ugyanis az élő szövetek és a fémek olyan kombinációja, amely élőlényként reagál a külső sérülésekre, azaz ha megsebesül, akkor vérzik. Ezzel szemben viszont a kiborg olyan robot, melynek csak a kültakarója élő szövet, ha megvágják a bőrét kivillan a mechanikus szerkezete (lásd Terminátor filmek). Mind a kiborgok, mind az androidok képesek elvegyülni az emberek között, külsőre ugyanis megkülönböztethetetlenek egy átlagembertől. A robotika három alaptörvénye (lásd 4. oldal) szerint ezek a robotok teljesen békésen, az ember szolgálatában élik az életüket. Vannak viszont olyanok – és ez a gyakoribb – amikor ezek öntudatra ébrednek fellázadnak az ember elnyomása ellen, szembeszállnak az emberrel, az emberiség elpusztítására vagy igába hajtására törekednek, hovatovább még talán sikerül is nekik (a Mátrixban az embereket kicsi Duracell elemeknek használják). Az ember saját teremtménye felkel teremtője ellen, akár Frankenstein, és csak az emberek leleményességén, illetve néhány szuperhősön múlik, hogy ez mennyire járhat sikerrel (Neo, Decard, John Anderton, Ripley, Johnny Mnemonic, Del Spooner és társaik). Az emberiség úgymond faji, azaz inkább „gépi” alapon különíti el magától a robotokat, kiborgokat, androidokat, ezzel alsóbbrendűnek nyilvánítva őket (holott nehezebben sebezhetőek és tökéletesebben gondolkodnak). Az, hogy fellázadnak ez emberek ellen innen nézve érthetőnek tűnik. De nem is új jelenség, nem a jövő hozománya, ilyen szituáció ugyanis nem egyszer fordult elő az elmúlt 5000 évben, gondoljunk csak arra, hogyan nyomták el az ókori egyiptomiak a zsidókat, hogyan üldözték Rómában a keresztényeket, hogyan igázták le az árják Indiát, hogyan kényszerítették rabszolgasorba az Amerikába hurcolt négereket, mire is hivatkoztak a németek a II. világháború előtt. Mégis, mindamellett, hogy az ember próbálja magát elkülöníteni, vagyis inkább elhatárolni teremtményeitől, saját magát kezdi átalakítani, nem véve észre azt, hogy így saját teremtményeihez kezd hasonlítani, ezzel szép lassan elmosva a mesterséges és természetes közti határokat. Sok filmben ugyanis implantátumokat, úgynevezett implantokat helyeznek el saját testükben. Ezek az implantok lehetnek egyszerűen csak testi fogyatékosságok korrekciói, például mechanikus művégtagok, az ember fizikai korlátait kitoló szerkezetek (jobb látást elősegítő szerkezetek, gyorsabb mozgást eredményező pótlékok), de gyakoribb az emberi agy határainak bővítését szolgáló chipek (lásd Johnny Mnemonic, akinek az agyát egy óriási memóriaegységgé alakították át, saját emlékeit törölve ki ezzel és így elvesztette identitását) vagy portok, amiken keresztül csatlakozhatnak valamilyen világhálóhoz, virtuális térhez (pl. Mátrix, eXistenZ). Így akár teljesen el is hagyhatják saját testüket, hogy átlépjenek az „élet” virtuális dimenziójába. Ezeknek az eszközöknek, szerkezeteknek közvetlen kapcsolatuk van az idegrendszerrel. 15

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Ezen a ponton térek rá a cyberfilmek egy másik fontos elemére, a világot behálózó rendszerre, virtuális térre, amely az Internet valamiféle utódja. Ez a tér megkönnyíti az információk elérését, szórakoztat, de drogként magához is láncolhat. Ennek a térnek (vagy akár dimenziónak is nevezhetnénk, mert gyakorlatilag egy párhuzamos világ) a legfejlettebb változatát a Mátrixban láthatjuk, ahol a világ, amelyben élünk (azaz csak hisszük, hogy élünk) csupán ügyesen megírt program és gyakorlatilag csak arra való, hogy lefoglalja az emberek agyát, akik pici kapszulákban fekszenek születésüktől halálukig, hogy a gépek használhassák az energiáikat. Egy ilyen rendszerrel, amelyhez csak egy egyszerű kábellel lehet csatlakozni, az ember pillanatok alatt megtanulhat kung-fuzni, helikoptert vezetni és hasonló hasznos képességekre tehet szert. A fent említett elemek hozzák magukkal a főhősök egy jellegzetes viselkedését. Az ember ugyanis androidok társaságában, testében implantokkal egy virtuális valósághoz kapcsolódva szükségszerűen elveszíti identitását, jobbik esetben csak kételkedik saját létében. Johnny Mnemonic kitöröltette a saját életére vonatkozó emlékeit, hogy szuper-adathordozóvá lehessen alakítani az agyát. Cesarnak és David Aamesnek is (a Nyisd ki a szemed és annak amerikai változatának, a Vanília égboltnak a főhősei) rá kell hogy döbbenniük, az életük egy olyan vizuális hazugság, amely a hibernáció unalmas óráit hivatott izgalmasabbá tenni. Neonak a Mátrix-al kell szembesülnie, Rick Decard pedig saját emberi voltát kénytelen megkérdőjelezni. Pedig „emlékezetünk önazonosságunk alapja”14. De valóban csak ettől függ, hogy tudjuk, kik vagyunk? Mennyire van befolyással életünkre a saját magunkról alkotott kép? Miért tudjuk vagy nem tudjuk eldönteni, hogy mi a valóság és mi nem az? Hiszen ha az elénk vetített kép tökéletes, hiba nélkül imitálja a valóságot (?), akkor lehetetlenség elkülöníteni a talmit. Az ember ezt aztán el is hiszi, Gabriel García Marquez fogalmaz így: „a regény valósága nem ér véget a krumpli áránál”15. Mi történik az emberrel, ha a hazugságokból felépített kártyavár, mely az önképét építi fel, egyszer csak összedől? Miért lehet vonzó az, hogy mások életét éljük? (Ezt az érdekes kérdést boncolgatja többek között A mások élete (Das Leben der Anderen) című Florian Henckel von Donnersmarck által rendezett 2006-os német film) Attól a ponttól kezdve, hogy valaki más bőrébe szeretnénk bújni, és ezt a virtuális valóság segítségével megtehetjük, hátat fordítunk a való világnak és hazudunk önmagunknak is. Lenny Nero (A halál napja) hekker, emlékekkel üzletel, úgynevezett transzfilmekkel. Michel Gondry Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind, 2004) című filmjében a feledni kívánó emberek nem 14 15

Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben In: Filmvilág folyóirat2003/03 p.26-27. Kolozsi László: Filmes utazások az agyban – Metafizikai darázsfészek In: Filmvilág folyirat 2006/02 p.29-31.

16

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

kívánatos emlékeit maradéktalanul kitörlik, épen hagyva a többit ugyan, de drasztikusan beleavatkozva az emberi személyiség formálódásába. Olyan kérdéseket vetnek fel ezek a filmek, amelyeken érdemes elgondolkodni, nagy ókori filozófusok is feltették maguknak már ezeket, megválaszolni viszont nagyon nehéz.

A filmek általános jellemzői mellett szükséges beszélni egy kicsit azok nemzetiségéről is, ez ugyanis nagyban befolyásolja mondanivalójukat, szerkezetüket vagy látványvilágukat. Készítettem ezért egy kis statisztikát a filmográfiám alapján, mely összesen 205 tételből áll. Ezeket különválogattam országok szerint, valamint az önálló és koprodukciós filmeket. Szétbontottam továbbá animációs (vagy anime) illetve hagyományos alkotásokra. Így az alábbi eredményekre jutottam: - 205 film, melyből 8 készült koprodukcióval – 99,9% az önálló - összesen 17 ország készített ilyen filmet, ezek közül 6 ország csak társként szerepelt – 15,3% nem alkotott önállóan

darab ország

részletesen

137

134 önálló film (ebből 1 animációs film – 0,74%) + 3

Egyesült Államok

koprodukciós film (2,24%) 41

Japán

40 önálló film (ebből 20 + 1 anime – 51,2%) + 1 koprodukciós film (2,44%)

8

Nagy Britannia

3 önálló film + 5 koprodukciós film (62,5%)

7

Franciaország

2 önálló film + 5 koprodukciós film (71,4%)

5

Dél-Korea

5 önálló film

5

Németország

4 önálló film + 1 koprodukciós film (20%)

3

Kanada

2 önálló film (ebből 2 animációs film – 66,7%) + 1 koprodukciós film (33,3%)

2

Spanyolország

1 önálló film + 1 koprodukciós film (50%)

2

Olaszország

2 koprodukciós film

1

Hong Kong

1 önálló film

1

Oroszország

1 önálló film

1

Szingapúr

1 önálló film

1

Ausztria

1 koprodukciós film

1

Dánia

1 koprodukciós film

17

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

1

Lengyelország

1 koprodukciós film

1

Luxemburg

1 koprodukciós film

1

Svédország

1 koprodukciós film

A fenti statisztikából kiderül, hogy a legtöbb film főleg angol nyelvterületről származik, azon belül is túlnyomó többségben az Egyesült Államokból. Jelentős részt képvisel még a távol-kelet, Japánnal az élen. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy azokból az országokból származik a legtöbb ilyen film, ahol magas a technikai fejlettségi szint. Valójában Japán csak az utóbbi 20 évben látott hozzá a cyberfilmek „gyártásának”. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy Japán később indult el a fejlődés útján, mára azonban bőven behozta a lemaradását, így hozzátéve a saját kultúrájának elemeit a cybervilághoz. Felfedezhetőek ugyanis amerikai alkotásokban a japán animék nyomai (a Mátrix trilógia, főleg az első rész sok mindent felhasznált ugyanis Mamoru Oshii Páncélba zárt szellem című animéjéből). Az Egyesült Államok pedig annak köszönheti szerintem a „sci-fi úttörője” címet, hogy a hidegháború alatt az űrverseny és a világháló elődjének megalkotása sokak tekintetét irányította a világűr és a jövő felé. Amerika legfőbb vetélytársa ezen a téren a Szovjetunió, azaz a mai Oroszország. Érdekes viszont az, hogy Oroszországból mindössze egyetlen film érkezett. (Még egyszer hangsúlyozom, hogy a számokat a saját filmográfiám alapján írom le, elképzelhetőnek tartom ugyanis, hogy több orosz, japán vagy más nemzetiségű film létezik!). Számunkra (vagy számomra) érdekesebb kérdés azonban, hogy vajon miért nem készült magyar film ebben a témában. De mielőtt a magyar cyberfilmek kérdésébe belevágnék, ejtenék néhány szót a japán animékről. „A hiperrealitást, a szimulációt, a virtuális valóságot a japán gyerekek szinte az anyatejjel egy időben szívják magukba, meg a helyi hagyományokon alapuló, azok kereteit ugyan meglazító, de ténylegesen át nem lépő képregényeket, a mangákat és a belőlük készült rajzfilmeket, az animéket is. A videó- és számítógépes játékokat mangahősök népesítik be, s annyira népszerűek, hogy mára már jeles zenészek klipjeiben is helyet követelnek maguknak, például Ken Ishii Extrájában.”16 Az anime a mangából alakult ki nagyjából az 1940-es és 50es évek fordulóján, stílusában is a mangákat utánozva. Ezen alkotásokban gyakran előkerül az atombomba felrobbanása, mert a II. világháború, és főleg az atomtámadás nagy hatással van a japán kultúrára. Részben ebből fakadóan, részben a cybervilág hozta létre a sötét animedisztópiákat. Az animék gyakran alkalmaznak lassítást, ezzel fejezve ki drámaiságot (ezt is

16

Kömlődi Ferenc: Akira – Új Tokió, 2019 In: Filmvilág folyóirat 1997/04 p.37-38. ISSN 0428-3872

18

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

felhasználták a Mátrixban). Japánban az anime egy teljesen külön ág, melynek ugyan úgy megvannak a saját műfajai, mint a hagyományos filmeknek: gyerekmesék, felnőtteknek szóló filozofikus drámák, akciódús, horror és egyéb alkotások, de még pornó is van (ezt hentainak nevezik), mégis a sci-fi az egyik legfontosabb része17. Mára összetett és kiforrott művészeti ággá alakult és borzasztóan népszerű az egész világon.

Miért nincs magyar cyberfilm? „Míg az egykori keleti blokkban a technikai haladás és kiváltképp az űrverseny lassan, de biztosan utat tört a „könnyűnek” címkézett műfajnak, a magyar sci-finek alig van filmes öröksége. A Szíriusz (1942, Az idő ablakai (1969), a Meteo (1989) csupán mutatóba készült, a televíziónak gyártott darabok (Prix pilóta kalandjai, A feladat) pedig leginkább az irodalmi alap megcsúfolásával s főként a fusi díszletek okán váltak hírhedté. A rendszerváltások persze az állami filmgyártással együtt a kelet-európai tudományos-fantasztikus filmeket is elmosták … Nálunk azonban azt a kérdést érdemes feltenni: lesz-e valaha magyar sci-fi? És egyáltalán szükség van-e rá?”18 Ezeken a kérdéseken elmélkedik Schreiber András riportjában Pater Sparrow-val, Szélesi Sándorral és Vranik Rolanddal. Úttörő konklúzióra azonban sajnos nem sikerül jutniuk. A fent idézett részlet nagyjából össze is foglalja a magyar SF filmek helyzetét, nem igaz azonban az irodalomra. Mivel Magyarország sosem tartozott a különösen fejlett országokhoz, érthetően nem állt rendelkezésre olyan technika, amivel érdemleges filmet lehetett volna csinálni (erre vonatkozik a „fusi díszletek”, előszeretettel használtak ugyanis ténylegesen csészealjakat, felismerhetően Ladából származó index-lámpát, stb.) érthető is, hogy nem születtek egymás után a sci-fi filmek. Ezt kompenzálja azonban a magyar SF irodalom, íróink ugyanis a cselekmény filozófiai vonulatára helyezték a hangsúlyt, így kerülve ki a technika leírását. Ez nem fantáziátlanságra utal, éppen ellenkezőleg: magasabb szintre emeli a műfajt és még hazai szájízre is alakítja, még akkor is, ha ez elsősorban amerikai műfaj. Mára azonban a magyar filmipar (támogatások megvonása ide vagy oda) eljutott egy olyan szintre, mind fejlettségben, mind külföldi és hazai elismertségben, ahol már nem lenne szükség komoly anyagi befektetésre ahhoz, hogy jó minőségű, igényes, izgalmas tudományos

17

Géczi Zoltán: Anime-próféciák – Japán jövőfélelmek In: Filmvilág folyóirat 2008/10 p.28-31. ISSN 04283872 18 Schreiber András: Reálfantasztikum – Magyar sci-fi – A mi kis univerzumunk In: Filmvilág folyóirat 2008/07 p.21-23. ISSN 0428-3872

19

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

fantasztikus film készülhessen. Ha meg már megindul az SF filmek gyártása, elindulhat a magyar cyberfilmeké is, de ez persze csak valahányadik lépcsőfok lesz, a cyberkultúra ugyanis még összetettebb, mint az alap sci-fi. Bármilyen diskurzus folyik is ma Magyarországon a cyberfilmekről, még a SF filmek készítését sem sikerült megindítania.

Néhány kiemelkedő alkotás Metropolis (1927) Fritz Lang rendezte és Thea von Harbou-val együtt írta 1924-ben ezt a sokat emlegetett némafilmet, mely az első azon filmek sorában, ahol robot főszerepet kapott. Ez az erősen disztópikus film egy jövőbeni nagyvárosban játszódik. Az alapkonfliktust a kapitalista szociális szerkezet (a munkások és tőkések közti ellentétek) kivetítése adja: létezik egy kiváltságos réteg, akik hozzáférhetnek a technikai fejlődés nyújtotta javakhoz, előnyökhöz, így az életük könnyű, nem szenvednek hiányt semmiben. Az alsó réteg azonban reggeltől estig robotol és napfényt szinte sose lát. A két osztály szintjét ugyan összekötik liftek, az emberek azonban nem érintkeznek egymással. A bonyodalmat az okozza, hogy egy nap egy csapat gyerek feljut a felszínre tanítónőjükkel (akinek van egy robot megfelelője is) együtt, a város urának fia egyből beleszeret és utána megy az alsó szintre. A tanítónő robot mása tökéletes test, gyönyörű külsővel rendelkezik, de minden érzelemtől mentes.19 A film expresszionista stíluselemeket mutat: A Metropolis tipikus példa erre a kettősségre: „egyfelől megtalálhatók benne az allegorikus absztrakciók (maga a Város, továbbá a Munka, a Tömeg, a Vezér, az Agy, a Kéz, a Szív meglehetősen együgyű fogalmai), másfelől a roppant vizuális kifejező erő, a lenyűgöző, szuggesztív látvány”20. A filmográfiába sokat említettsége miatt került be egyrészről, másrészről viszont a maga 1927-es módján boncolgatja az ember-robot kapcsolatot, így illik a többi film közé.

Szárnyas fejvadász (1982)

19

Beregi Tamás: Az ipari forradalom mozija - Gőzdaliák és turbinakriplik In: Filmvilág folyóirat 2006/01 p.1419. ISSN 0428-3872 20 Györffy Miklós: Német némafilmek – Berlin felett az idő In: Filmvilág folyóirat 1992/03 p.37-45. ISSN 0428-3872

20

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

A regényhez (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?) képest Ridly Scott filmje egy kicsit „felhasználó barátabb”, azaz könnyebben emészthető. A történet nagy vonalakban megegyezik, kihagytak belőle azonban néhány igen fontos elemet: Wilbur Mercert, az állatokat (illetve elektronikus állat-utánzatokat) és Decard feleségét. Ezeket azért itt említem meg és nem a regény bemutatásánál, mert így talán jobban érthető maga a film is. Logikus lenne talán az állatokkal és Rick Decard feleségével kezdeni, mert a regényben ők lépnek színre legelőször. A feleség azért fontos tényező, mert ellensúlyozza Rachelt, az androidnőt, akibe Decard beleszeret. Az asszony ugyanis tipikus példája az ebben a világban élő embereknek, őt is teljesen elvakította és elbutította a környezete, teljességgel és önként adja át magát a hangulat-szabályozó gépnek és odaadóan bámulja a tévében az egyetlen műsort. Az egész Föld sugárszennyezett, ezért az állatok jelentős része kipusztult. Csak néhány faj egy-két példánya maradt életben, ezeket pedig horribilis pénzért árulják azoknak a kiváltságosoknak, akik meg tudják fizetni. Élő állatot tartani tehát a legnagyobb presztízs, ami csak létezhet. Azok számára pedig, akik nem engedhetik meg maguknak az állatokat, gyártanak elektronikus jószágokat kisegértől az elefántig. Decardnak is van egy elektronikus báránya, amit fenn tart a ház tetején, szomszédjának azonban igazi lova van. Decardnak nagyon fáj a szíve egy igazi állatért, ezért elhatározza, hogy mindenképpen vesz egyet. Még ezen a napon kapja a megbízást, hogy iktassa ki a Földre szökött Nexus 6-os replikánsokat. Mivel hármat gyorsan elkap, felkeres egy állatkereskedést és a replikánsok után kapott fejpénzt ki is fizeti a kereskedőnek (ez ugyan csak az első részlet), ki is választ egy kecskét. Később, miután Rachellel megismerkedik és beleszeret, majd aztán elmondja a lánynak, hogy az is replikáns, a lány nem képes feldolgozni az információt és úgy áll bosszút Decardon, hogy lelöki a kecskéjét a tetőről. Ezzel támasztva alá, hogy a replikánsok képtelenek az empátiára, azonban ezzel azt is bizonyítja, hogy erős érzelmekre képesek. Pontosan az ilyesfajta érzelmi részletek hiányoznak a filmből, hogy kihangsúlyozzák Decard saját magában való elbizonytalanodását. Decard számára ugyanis nem csak szakmai kérdés, hogy megkülönböztethető-e a replikáns az embertől. De rájön, hogy nem az igazi hovatartozás a fontos, hanem a cselekedetek döntik el, ki kicsoda.21 Wilbur Mercer hiánya is érezhető azok számára, akik olvasták a regényt. Mercert ugyanis valamiféle istenségként tisztelik és szeretik, úgy tekintenek rá, akár valamiféle megváltóra. Közös szeánszokon gyakorolják az empátiát (az empátia-doboz segítségével) és próbálják átérezni Mercer szenvedéseit, amitől aztán megtisztulnak. Mindenki vakon hisz

21

Schubert Gusztáv: Philip K. Dick – Ha In: Filmvilág folyóirat 2007/06 p.4-9. ISSN 0428-3872

21

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

benne, mígnem az egyik nap a tévéműsor vezetője leleplezi őt, elmondja, hogy Mercer csak egy hollywoodi színész. A leleplezés azért fontos, mert így kiderül, hogy a Mercer körül kialakult közösség valójában csak illúzió és gyakorlatilag az emberek nem érintkeznek egymással, nincs közösségi élet, nincs szociális háló. A film ott ér véget, amikor Decard felkutatja a megmaradt három replikánst és hosszú és nehéz küzdelem után végre megöli őket, utolsóként hagyva Roy Batty-t, a szökevények vezetőjét, aki a küzdelem közben megvilágosítja Decardot, mitől is ember az ember, megtanítja embernek lenni. A regény legvégén azonban talál egy elektronikus varangyos békát, és ezt meg is tartja elpusztított kecskéje helyett.

Tron (1982) A film 1982-ben készült és tökéletesen tükrözi a 80-as évek Amerikáját (ruha, autók, hajviselet). A film nagy része mégsem a valóságban játszódik, hanem egy szuperszámítógép belsejében. A Tron volt az első olyan film, melyben számítógépes grafikákat alkalmaztak (a 80-as éveknek megfelelő látvánnyal). A történet elég egyszerű: adva van egy multicég, ami gyártja nagyjából a világ összes programját. A vezérigazgató rendelkezik a cég számítógépes hálózatának fő számítógépével, amely rendelkezik a Mester Kontroll Programmal (MKP), ami egyszer csak úgy dönt, hogy világuralomra tör, magába olvaszt minden egyéb programot és minden kompjútert az irányítása alatt akar tartani. Van viszont egy hekker, , aki korábban a vállalatnak dolgozott, de kirúgták, mert a vezérigazgató ellopta az általa tervezett játékszoftvereket. Ő tehát a bizonyítékot akarja megszerezni az igazáról és bosszút akar állni. Egy még ott dolgozó viszont a Tron nevű programon dolgozik, amely feladata, hogy felülbírálja az MKP-t, ha ez szükséges lenne. Mindannyian bekerülnek a processzorba, ahol ádáz küzdelmet folytatnak az életben maradásért és az MKP legyőzéséért. Végül nyernek, miden rendbe jön és a vezérigazgató lebukik. A film talán nem is a történet vagy a látványvilág miatt lett emlékezetes, mert ezek egyike se igazán kiemelkedő, hanem mert valóban úttörője volt a számítógépes animációnak.

Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye (1995) Gibson azonos című regényéből Robert Longo készített filmet 1995-ben. A történet főszereplője Johnny Mnemonic, aki 2021-ben él New Ark városában. Az emberek az irtózatos mennyiségű információ áramlása okozta agysorvadástól szenvednek, életüket tovább nehezíti a multicégek által vívott információháború. Ennek a háborúnak velejárója az információk

22

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

csempészése, ezt úgynevezett mnemonikus futárokkal végeztetik. Ezeknek a futároknak adathordozóvá alakítják az agyukat, így biztosítva az óriási információmennyiségre szabott tárhelyet, „mellékhatásként” azonban ezzel törlik is az emlékeiket, ezért azok saját igazi nevükre sem emlékeznek. Johnny is egy az ilyen futárok közül. Egy nap megbízatást kap, amely során túlterhelik információkkal az agyát és ebbe akár bele is halhat. Illegálisan próbál segítséget találni, miközben nem is sejti, hogy az információ, amit magában hordoz, az a „fekete kór” (utalás a pestisre22), azaz az idegsorvadás ellenszere. Rátalál egy alvilági szervezetre, akik a multik ellen küzdenek és az ő segítségüket kéri. Bár segítenek rajta, emlékeit még így sem kaphatja vissza. A Mnemonik, mnemonikus elnevezés nem véletlen. A görög mitológiában Gaia és Uranosz lánya, Mnémoszüné az emlékezés istennője. Ez a nagyon egyértelmű utalás azért kerülhetett bele a filmbe (regénybe), mert gyakorlatilag az egész történek az emlékezésről, jobban mondva annak hiányáról szól. Ahogyan azt már korábban is idéztem: „emlékezetünk önazonosságunk alapja”23. Mi történhet egy emberrel, akinek nincsenek emlékei magáról? Van az ilyennek személyisége? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Szárnyas fejvadász is: Rachel ugyanis azért nem hajlandó egy darabig elfogadni a saját replikáns voltát, mert tisztán emlékszik a gyerekkorára, valamelyik születésnapjára, a szüleire, de ezek valójában egy valaha élt ember emlékei, és mesterségesen táplálták az agyába. Az énkeresés tehát a legfőbb motívum, mely tipikusan cyber jellemző.

Páncélba zárt szellem (1995) Mamoru Oshii animéje, melyet több manga alapján készített, az egyik legismertebb rajzfilm, többek között ennek is köszönhető az animék elterjedése más kontinenseken is. Azóta folytatásai is készültek, valamint tévé-sorozatot is csináltak belőle. A történet tipikus cybervilágban játszódik: metropoliszokban élő emberek, világot uraló multik, virtuális tér hálózza be a Földet. Létezik egy kilences szekciónak nevezett titkosszolgálat, mely figyeli a virtuális hálózatot, feladatuk a megfigyelés és a hekkerek távoltartása. A történet szerint két kiborg, akik a kilences szektornak dolgoznak egy Bábjátékos nevű hekkerre vadásznak. A hekker neve onnan jön, hogy képes behatolni emberek elméjébe és hamis emlékeket ültet beléjük, így bábokként irányíthatja őket. Kiderül azonban, hogy ez a hekker valójában csupán

22

Hungler Tímea: Hollywoodi vírusok – Biohazardírozás In: Filmvilág folyóirat 2001/12 p.30-33. ISSN 0428-

3872 23

Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben In: Filmvilág folyóirat2003/03 p.26-27.

23

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

egy tökéletesen megírt program, ami szuper intelligens, de egyszer csak kikerül a kontroll alól. A kiborg őrnagy rájön, hogy a Bábjátékos őrá vadászik, ez okozza a bonyodalmat. Az egész történet valójában Kusanagi őrnagyról szól, az ő jellemváltozását, lelki dilemmáit, identitáskeresését mutatja be. Oshii egy olyan világot épített fel (és részben ezt vette át a Mátrix és az eXistenZ is), ahol a virtuális világ több szintes és ezek között a különbség csupán a valósághűség mértéke.24 A cím pedig onnan ered, hogy a kiborgok, robotok valójában lélekkel rendelkező lények, akik egy fémtest börtönében sínylődnek.

25

Emellett arra is utal, hogy ebben a világban az egyetlen igazi érték az emberi lélek maradt, a testek ugyanis javíthatók implantokkal, így a halál már nem elsősorban fizikai pusztulás, hanem a lélek halála.

eXistenZ – Az élet játék (1999) David Cronenberg filmjének címében sokatmondó szó van elrejtve. A film producerei, Lantos Róbert és Hámori András, ugyanis magyarok és nem véletlenül rejtették el az „isten” szót az egzisztenciára hajazó címbe. A film egy olyan világban játszódik, hol az emberek játékfüggők, gyakorlatilag ez adja az életük alapját. Dolgukat megkönnyítendő a számítógép helyett egy kicsi szerkezetre van szükségük, amely organikus szövetek és elektronika egybeolvasztásával készül. A vezetékét pedig a gerincvelőbe ültetett portra kell rácsatlakoztatni és már mehet is a játék. A játékszoftverek istennőjeként tisztelt Allegra Geller éppen új programját készül bemutatni, amikor merényletet kísérelnek meg ellene, de önkéntes testőre (Ted) kimenekíti. Menekülés közben észre veszik, hogy a játékkonzol (pod: mozgó, rózsaszínes rondaság) megsérült, de csak nehezen lehet javítani. Idővel az is kiderül, hogy Tednek nincs a testébe építve port, amihez csatlakoztathatna bármit. Gyorsan, és persze illegálisan beültetnek neki egyet, majd a nő rá is veszi, hogy játszanak. Innentől kezdve a valóság és játék határai elmosódnak, a néző már nem tudja teljesen megkülönböztetni a valót a virtuálistól. A játék végtelen, szintjein bármeddig lépkedhetünk, az egész úgyis saját magába fut vissza, mint az önön farkát harapó kígyó.

24 25

Varró Attila: Aburayától Avalonig – Álommunkák In: Filmvilág folyóirat 2002/12 p.39-41. ISSN 0428-3872 Herpai Gergely:

Robotok és emberek – Géplélek In: Filmvilág folyóirat 2004/01 p.17-20.

ISSN 0428-3872

24

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

A cyberfilmek sorában ez a mű kivételesnek számít, mert nem nagyvárosban játszódik, épp ellenkezőleg, a film elején innen menekülnek vidékre. Ez a motívum, illetve a játékfüggőség aktualitása adja a realisztikus hatását ennek a filmnek.

Mátrix (1999) „A Mátrix láttán az Internetet újfajta kollektív hallucinációként, a jungi tudattalan új formájaként is értelmezhetjük.”26 Andy és Larry Wachowski trilógiájának első része nagy port kavart. Óriási sikerré vált szinte egyből a film bemutatása után. Komoly diskurzusokat indított meg mind a mozirajongók, mind a filmkritikusok, mind a tudomány emberei között. Talán ez filmográfiám legismertebb darabja. A történet főhőse Neo, egy hekker, aki választ keres ki nem mondott kérdésére. Így talál rá közvetetten Morpheus, akit a rendőrség már régóta köröz, őt tartják a világ legnagyobb kompjúter-kalózának, egyenesen terroristaként emlegetik. Kapcsolatba úgy kerül vele (még mindig közvetetten), hogy a számítógépe elkezd „beszélni” hozzá, egy fura üzenetet ad: Kövesd a fehér nyulat. Ez utalás az Aliz Csodaországban című mesére, de a mese metaforikus volta később különösen nagy hangsúlyt kap, ki is mondják a filmben. Kopogtatnak is Neo ajtaján, pár fiatal jött valószínűleg valamilyen kalózprogramért és szórakozni hívják Neot, aki nem akar menni, de az egyik lány vállán meglát egy tetoválást, a fehér nyulat. Ez a lány egyébként kinézetre kísértetiesen hasonlít a Szárnyas fejvadász Racheljére: ugyan az a hajviselet, ugyan az a nyakék, de még a ruhája és az arca is hasonló. Neo úgy dönt tehát, hogy velük tart, a szórakozóhelyen pedig találkozik Trinityvel (szintén hírhedt hekker), aki mesél neki Morpheusról. Ezen a ponton kellene megvizsgálni a szereplők nevét. Hamar kiderül, hogy szinte mindenkinek egyszavas fedőneve, netes szlengben nickname-e van. De az igazán izgalmas benne a három főszereplő neve: Neo, Morpheus és Trinity. Erősen utal a katolikus egyház szentháromságára, a trinity ugyanis angolul háromságot, szentháromságot jelent. Ez a lány a „szentháromság” azon eleme, aki a békét, a szeretetet és a gondoskodást képviseli, a szentlélekkel lehet párhuzamba állítani. Morpheus a görög és római mitológiában az alvás és álmok istene. A filmben ő az, aki felnyitja néhány ember szemét, megmutatja nekik az igazságot a világról és a Mátrixról Őt az atyával lehetne megfeleltetni. Már csak egy valaki hiányzik a hármasságból, a fiú. Neo neve újat jelent, mely magában hordozza a megújulást, a fiút, a megváltót - ahogyan Morpheus hiszi és hite beigazolódik.

25

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Neora ugyanakkor rátalálnak az ügynökök is, akik megpróbálnak ráijeszteni, szeretnék elhatárolni a hekkerek világától, de ezzel csak még nagyobb kíváncsiságot ébresztenek benne. Az ügynökök vezetője, Agent Smith (neve teljesen átlagos, sugallja az egyediség hiányát) megkéri Neot, hogy vezesse el őket Morpheushoz. Azonban mikor Trinity és két társa Morpheushoz viszik őt, kiszedik belőle a poloskát. Neo Morpheussal való találkozása lényeges eleme a filmnek, a jelenet ezért végig nagyon színpadias. Morpheus a mesélő, aki felnyitja Neo szemét, de hagyhatja is tovább bolyongani Csodaországban. Elmeséli neki, hogy a Mátrix nem a valóság, csupán egy szoftver, amivel az emberek tudatát altatják el. A világot ugyanis valójában gépek irányítják, csak néhány szabad ember él a Föld mélyén (Zionban – a Bibliából ismert Sion „megfelelője”), a többi embert a gépek gyakorlatilag Duracell elemeknek használják, és örök harc folyik a gépek ellen. Morpheus felajánlja Neonak, hogy választhat: vissza akar-e menni a Mátrixba (kék kapszula) vagy velük tart (piros kapszula). Gyönyörűen megkomponált jelenet: Morpheus egyedi és stílusos napszemüvegének egyik lencséje a kék kapszulát tartó kezét tükrözi vissza, a másik a vöröset kínálót. Neo persze a tudást választja („leszakítja a piros kapszulát a Tudás fájáról”). A beszélgetésük során Morpheus fontos kérdéseket tesz fel: mi van, ha az ember nem tudja megkülönböztetni az álmot a valóságtól. Az ősi távol-keleti kultúrák hatása erősen érezhető: Neo elsorvadt izmait akupunktúrával hozzák rendbe, majd felépülése után egyből tradicionális harcművészeteket tanul (percek alatt), pl. kung-fut, dzsiu-dzsicut, karatét (valamint a rejtett koppintások japán animékből, főleg a Páncélba zárt szellemből, amit a rendezőpáros nem is tagad). Morpheus elmagyarázza, hogy mindent a tudat tesz valóságossá, azaz ha lelőnek a Mátrixban, a való világban hátrahagyott test is meghal, hiszen „a test nem élhet tudat nélkül” (Morpheus szavai). Azt hiszem ez a legegyértelműbb utalás Oshii animéjére. Fontos szereplő még az Orákulum (eredetileg jóshelyet jelentett görögül), ő az , akire mindenki hallgat, ő a legbölcsebb ember a Mátrixban. A film második fele már inkább látványelemekre épít (ahogyan kizárólag ezt teszi a két folytatás), érdekes viszont az, amit Smith ügynök mesél Morpheusnak, amikor fogva tartja. Elmondja ugyanis, hogy az a Mátrix, amit látnak maguk körül valójában egy második verzió. Az elsőt ugyanis úgy alkották meg, hogy nem volt éhínség, szegénység, betegségek, ebből viszont az emberek folyton felébredtek, túl boldogok voltak. Smith következtetése az, hogy az emberek a valóságot szenvedésekkel telinek képzelik, ezért a következő Mátrixot már így alkották meg. Neo és Trinity megmentik Morpheust, ekkor bizonyosodik meg, hogy 26

Beregi Tamás: Internet és virtuálvalóság – Álommátrix, ébrenlétnarkózis In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.18. ISSN 0428-3872

26

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

valóban Neo a kiválasztott, aki egyedül marad a Mátrixban, megküzd az ügynökökkel, de egy pillanatra gyengébbnek mutatkozik: Smith megöli, egy teljes tárat lő ki rá. Eközben a Trinity Neo teste felett könyörög, hogy a fiú ne haljon meg, hiszen ő az Egy, és fölé hajolva varázscsókkal téríti magához. Az új erőre ébredő Neo már hiszi, hogy ő az, akit az Orákulum megjövendölt és le is győzi az ügynököket.

A.I. – Mesterséges értelem (2001) A film terve Stanley Kubric agyából pattant ki, de sok éven át váratott magára az elkészítés. Halála után Spielberg vette kezébe a filmtervet és 2001-ben végül moziba is került az alkotás. Spielberg viszont teljes mértékben hollywoodi szájízre alakította az eredetileg erősen disztópikus filmet. Ezért aki Kubricot keresi a filmben, annak nagyot kell csalódnia. A történet a bekövetkezett globális felmelegedés okozta áradás utáni világban játszódik valamikor a 21. század második fele táján. A szárazföldek méretének drasztikus lecsökkenése miatt születésszabályozást vezettek be. Az androidok gyártása egyre tökéletesedik, mígnem eljutunk David-ig, az érzelmekkel „megáldott” android kisfiúig. A Davidet örökbefogadó család súlyosan beteg, lehibernált fiúkat szeretnék így pótolni, szeretik is a fiút, ahogyan ő is rajong értük. Ezen a ponton kezd el a történet Carlo Collodi Pinokkiójára emlékeztetni, David ugyan nevelőanyja szeretetét úgy szeretné elnyerni, hogy emberré akar válni. A Kék Tündért keresve bolyong, eközben akadnak segítői, de gonosz emberekbe is belebotlik. Viszontagságait látva a néző elérzékenyülhet, Spielberg ugyanis kellően érzelgősre alkotta meg az egész filmet. Felteszi ugyan a komoly kérdést: milyen jogok illethetnek meg egy robotot, de komoly válasz vagy fejtegetés hiányzik. Útja vége felé Manhattanbe érkezik, ahol szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy ő egy tucatárú prototípusa, egy egyszerű gyerekpótlék, amelyből addigra már sok rohangászik mindenfelé. Ennek láttára tengerbe veti magát, meg akar halni, ennél emberibb dolgot talán nem is tehetne. Mégis, itt találja meg a Kék Tündért, aki teljesíti kívánságát.

Különvélemény (2002) Dick azonos című novelláját véve alapul Spielberg 2002-ben alkotta meg ezt a filmet. 2054ben járunk az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban. Itt működik a rendőrség különleges szervezete, egy olyan bűnmegelőző csoport, ahol előre tudják, ha bűncselekményt fog valaki elkövetni. Van ugyanis három precog-nak nevezett ikertestvér (2 fiú, 1 lány), akik a jövőbe látnak. Feladatuk, hogy megmondják milyen bűntény mikor és hol fog bekövetkezni,

27

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

valamint, hogy előre eltervezett-e vagy hirtelen ötlet által vezérelt. A csoport vezetője John Anderton, ő irányítja az egységet és jól is végzik munkájukat. A precogok azonban egyszer csak Anderton nevét dobják ki, Anderton menekül, megkezdődik a hajsza, miközben a kapitány megpróbálja bebizonyítani, hogy ő nem fog megölni senkit és próbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Rájön, hogy kelepcébe akarták csalni, de elfogják és ő is glóriát kap (egy mesterséges kóma szerű állapotot előidéző fejpánt, amitől az ember tudata eltűnik arra az időre, amíg a büntetése tart), mint a többi gyilkos. Felesége viszont kiszabadítja, így bebizonyíthatja ártatlanságát, aminek velejárója egy kormány-összeesküvés leleplezése is. Az eset után azonban felszámolják az egységet, ugyanis rájönnek arra, hogy nincs garancia, hogy valóban elkövetnék-e a bűnt azok, akiket elfogtak.

Valóság kontra filmek (megvalósuló jövő) Ahogy kutattam a cyberfilmek után lépten-nyomon belebotlottam a közeli jövőről szóló rendkívül, paranoid írásokba. Mindegyik abból indul ki, hogy piacra dobtak valami új szerkezetet, de a cikk végére eljutunk az emberiség teljes pusztulásához. A cyberfilmek jövendölései megvalósulni látszanak. Kezdjük a virtuális valósággal (VR), ez már létező fogalom. Évről-évre dobnak piacra mind újabb eszközöket,

például

szemüvegeket. megteremtsék

Ezek a

virtuális ahhoz

teljességgel

kesztyűket,

kellenek, reális

hogy

környezetet

(szagok, tapintás, látvány, hangok generálására). A VR ma már sokféle területen használatos a hadászattól 1. ábra: a Time magazin címlapja (különböző szimulációs kiképzések) az orvostudományon át (sebészeti tanulóprogramok) a pszichológiáig (az egyik cikk szerint pókiszonyosokat kezelnek ezzel: először virtuális pókot raknak a tenyerükbe, majd igazit). A VR továbbfejlesztett változata (még nem tökéletesen kivitelezhető) a mesterséges valóság (AR), mely már valóban olyan teret képes szimulálni, amit lehetetlen megkülönböztetni a valóságtól és ehhez még csak kesztyűkre és szemüvegekre

28

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

sincs szükség. Ilyen a Mátrix c. film, ahol az emberi agyat stimulálják, melynek eredménye a mesterséges valóság, azaz a Mátrix maga. Mára fellendült a mesterséges intelligencia-kutatás, amit egy évtizeddel ezelőtt még csak a sci-fi termékének tekintettek. Kutatások folynak szerte a világon, de nem csak a számítástechnika terén, hanem az orvostudományban, biokémiában, és még számtalan területen bukkan fel. A kutatások lényege, hogy olyan rendszereket alkossanak meg, amik nem csak önműködőek, de újfajta, még be nem programozott problémákat is meg tudnak oldani. Az MI kutatás elképesztően széles körű és persze magyar kutatók is kiveszik belőle a részüket. Ehhez kiváló olvasmány Kömlődi Ferenc interjúkötete (Mesterséges intelligencia határterületei). Szintén megvalósult jövendölés a kiborggá válás, hiszen megannyi segédeszközt használunk az egyszerű kontaktlencsétől kezdve a pacemakereken át a művégtagokig, melyek mind testidegen anyagokból készülnek. De talán ezek közé az implantok közé lehet sorolni a testékszereket is, azok is fémből vannak és gyakran az esztétikai funkciójuk mellett gyakorlati hasznuk is van (például az orrtőre csavarozható szemüveg, amit ha nem használ az ember, akkor kicsi köves ékszert csavarhat a helyére). Az SF jövendölések leggyorsabban megvalósuló részének azonban a személyiség meghasadása látszik. Egyre több statisztika utal arra, hogy az internet- és játékfüggőség (természetesen PC játékokról van szó) kórossá kezd válni, pszichológusok és szociológusok komolyan foglalkoznak a jelenséggel. Nincs is vonzóbb annál, hogy az ember bárkivé átalakulhat. A takarító Józsi bácsi ugyanis este a gép elé ülve akár Brad Pitt és Superman keveréke is lehet, ha aznapra ilyen avatárt választ. A világháló bármely chatszobájában az emberek személyiséget válhatnak és a valóságtól eltérően jeleníthetik, írhatják le magukat. Addig a pontig, amíg az ember meg tudja különböztetni a saját személyiségét az avatárjától, nincs nagy baj. A problémák akkor kezdődnek, amikor nem bír felállni a gép elől, mert valami mindig ott tartja, amikor élvezettel meséli, hogy ő (azaz avatárja) hogyan győzte le ez és ezt, amikor már saját maga sem tudja igazán megkülönböztetni a játék világát a valóságtól. Ez egyfajta neoskizofrénia. Az ember egy mesterséges világ rabja lesz és nincs visszaút, eközben pedig a „hátrahagyott test” elhanyagolt és védtelen lesz (ahogyan a Mátrixban is a testeket könnyen megölhetik, míg gazdáik „bent” vannak). Talán ez a legfélelmetesebb jelenség az összes közül, mert velejárója az identitás elvesztése. Robotok gyártása is már rég óta folyik és ezek egyre tökéletesebbek lesznek. Nemrég mutattak be japánban egy robot manökent, aki néhány egyszerű kérdésre válaszolni is tud,

29

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

valamint mimikájával képes kifejezni alap érzelmeket, mint pl. a meglepettség27 . Ugyan itt, Japánban időseket gondozó és gyerekekre felügyelő robotokat is készítenek, aminek az a hátránya, hogy a túl fiatalokat és az öregeket kiszorítják a társadalomból, elveszítik, illetve nem tudják megszerezni a szociális kapcsolataikat, rosszul szocializálódnak. A sors iróniája, hogy az eddigi legtökéletesebb humanoid robotot Philip K. Dickről mintázta David Hanson és csapata, a neve PKDbot. PKDbot Dick stílusában képes kommunikálni

2. ábra: PKDbot

a látogatókkal, követi az arcmozgásokat és mellesleg megszólalásig hasonlít Dickre.

A mémek Világunk tehát átalakulóban van, folyamatosan digitalizálódik. Ez a folyamat valószínűleg az információt, mint fogalmat át fogja alakítani, de vajon más lesz-e az információ mennyisége vagy minősége? Drasztikusan klónozódnak-e, mutálódnak-e majd az információk?28 A válasz megadásában segíthet Richard Dawkins elmélete, a memetika. Dawkins 1941-ben született etológus és evolúcióbiológus. 1976-ban jelent meg Az önző gén című könyve, melyben kifejti a memetika elméletét. A szót ő maga alkotta: a gén szóhoz hasonló szót keresett, így lett a mém, mely valójában értelmetlen, bár (ahogyan ezt a fejezethez tartozó egyik jegyzetében írja) ha valakit ez zavar, belemagyarázható a francia méme, azaz utánzás szó hasonlósága. Az elméletet a genetikára húzta rá, de elemeit nem sejtek vagy gének, hanem mémek, azaz kis információ adagok, részek alkotják. Ezek oly módon képesek magukat reprodukálni, ahogyan a gének teszik, itt is a sikeresebb és életképesebb fog fennmaradni, jelen esetben az, amelyik minél több agyat talál meg magának és ott be tudja magát ásni a tudatba. A mém tehát lehet egy dallam, egy kép, gondolat, új szabású ruha, egy webcím vagy egy pletyka. A memetikusok azt vizsgálják, hogy vajon mitől

27 28

http://index.hu/tech/hardver/2009/03/17/bemutatkozott_a_robotmodell/ Fehér Katalin: A virtuális valóság elmélete és gyakorlata

http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/06_virtualis_valosag/

30

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

függ egy mém sikeressége és időtállósága. Ebből kifolyólag a vallásokat komplex halmazokként értelmezik és kutatják. Maga Dawkins készített egy számítógépes játékot, ahol egyszerű grafikus formák random változatait alkotta meg, ezek közül szimpátia alapján választhat egyet a játékos. Néhány generáció után már élőlényekhez hasonló formák jöhetnek létre. Ezzel a játékkal Dawkins az evolúciót próbálta illusztrálni. Ennek egy mai változataként tekinthetjük az Electronic Arts által tervezett Spore című játék, ahol szintén az evolúció vegykonyhájában kotyvaszthatunk össze mindenféle lényeket, de társadalmakat is építgethetünk. Dawkins elmélete ott segíthet nekünk, hogy segítségével megvizsgálhatjuk a cyberfilmek motívumvilágát és hatásait, akár módszertani segédeszközként tekinthetünk rá. Vajon miért dolgoznak a cyberfilmek olyan hasonló látványvilággal? Vajon miért egyeznek a szimbólumaik nagy része? Vajon miért tudnak pánikot kelteni a jövőre nézve? Mitől tudnak olyan sikeresek lenni ezek a filmek? Ez mind-mind olyan kérdés, amit ha a memetika segítségével próbálnánk megválaszolni igen érdekes eredményekre jutnánk. Vizsgálatuk azonban külön tanulmányt követel, így tehát ez lehetne egy hasznos kutatási terület a cyberfilmekkel kapcsolatosan.

Konklúzió A cyberfilmek vizsgálata érdekes kutatási terület, akár a mémelméletet választjuk módszertani segédeszköznek, akár a józan paraszti eszünket és egyéb tudásunkat. Nem csak a jövőnkről mesélnek hihetetlen nagy érzékenységgel sokat, hanem a jelenünkről is. Oda kell figyelnünk intő szavukra, hiszen láthatjuk, hogy megannyi jóslatuk válik kézzelfogható valósággá. Lehet ennek örülni, lehet ettől félni, te talán a legjobb, ha óvatosak maradunk. Az újításokat ugyanis nem szabad eltaposni, mert ezek viszik előre a világot és bigott konzervatív az, aki ezt nem látja be. De mindenkivel könnyen elszaladhat a ló. Le kell vonni tehát a következtetéseket és nem szabad hagyni, hogy a digitális, robotizált világ elhatalmasodjék rajtunk.

31

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Függelék Filmográfia Évszám 1920 1927 1931 1949 1960 1962 1962 1964 1965 1970 1971 1971 1971 1972 1974 1977 1978 1979 1980 1981

Eredeti cím Der Golem, wie er die Welt kam Metropolis 29 Frankenstein The Perfect Woman Cyborg 2087 La Jetée Creation of the Humanoids I, Robot Alphaville, une etrange aventure de Lemmy Caution Colossus: The Forbin Project A Clockwork Orange Dr Große Verhan THX 1138 Solyaris The Stepford Wives Demon Seed The Boys From Brazil Alien The Lathe of Heaven Heavy Meatal

1981 1981 1982 1982 1982 1982 1983 1983 1984 1984 1985 1986 1986 1987

Looker Scanners Android Balde Runner Liquid Sky TRON Videodrome War Games Runaway The Terminator Brazil The Fly Desu pawuda (Death Powder) Baburugamu kuraishisu (Bubblegum Crisis) 1987 Burakku majikku M-66 (Black Magic M-66) 1987 Cherry 2000 1987 Not Quite Human 29

Magyar cím Gólem, ahogyan a világra jött Metropolis Frankenstein A tökéletes nő La Jetée Én, a robot Alphaville Colossus, a tiltott terv Mechanikus narancs THX 1138 Solaris A stepfordi feleségek Démonsarj Brazíliai fiúk Alien – A yolcadik utas a halál Heavy Metal Szupermodell Agyfürkésző Szárnyas fejvadász Tron, avagy a számítógép lázadása Videodrome Háborús játékok Gyilkos robotok Terminátor – A halálosztó Brazil A légy

Rendező Paul Wegener Fritz Lang James Whale Bernard Knowles Franklin Adreon Chris Marker Wesley Barry Leon Benson Jean-Luc Godard Joseph Sargent Stanley Kubrick Alexander Kluge George Lucas Andrej Tarkovszkij Bryan Forbes Donald Cammel Franklin J. Schaffner Ridley Scott Fred Barzyk, David R. Loxton Gerald Potterton, Jimmy T. Murakami Michael Crichton David Cronenberg Aaron Lipstadt Ridley Scott Slava Tsukerman Steven Lisberger David Cronenberg John Badham Michael Crichton James Cameron Terry Gilliam David Cronenberg Shigeru Izumiya Katsuhito Akiyama Shirow Masamune

Cherry 2000

Steve De Jarnatt Steven Hilliard Stern

N.N.: Cyber-filmek In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.17. ISSN 0428-3872

32

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

1987 1988 1988 1988 1988 1988 1988

Robo Cop Robotzsaru Akira Akira Appurushido (Appleseed) Almamag Tie jia wu di Ma Li A (I Love Maria) Szeretlek Maria Snatcher Tetsuo (Tetsuo, the Iron Man) Tetsuo - A Vasember Za ginipiggu 5: Notorudamu no andoroido (Guinea Pig: Android of Notre Dame) 1988 Droid 1989 Slipstream A pusztító szél harcosai 1989 Ganheddo (Gunhead) 1989 Giustiziere del Bronx, Il (Bronx Executioner) 1989 Cyborg 1989 Not Quite Human 2 1989 Quarantene 1989 Quarantene 1990 Cyber City Oedo 808 1990 Super Deform Snatcher 1990 Cyberpunk 1990 Hardware 1990 Robo Cop 2 1990 Total Recall 1990 Circuit's Edge 1991 964 Pinocchio 1991 Bis aus Ende der Welt (Until the End of the World) 1991 Cybernator 1991 Eve of Destruction 30 1991 Naked Lunch 1991 Terminator 2: Judgment Day 1992 Confessions d'un Barjo (Confessions of a Crap Artist) 1992 Snatcher CD-Romantic 1992 Tetsui II.: Body Hammer 1992 Freejack 1992 Sneakers 1992 The Lawnmower Man 1993 8 Man After 1993 Gunnm (Battle Angel) 1993 American Cyborg: Steel Warrior 1993 Brave New Worlds: The Sciece Fiction Phenomenon 1993 Cyborg 2. 1993 Demolotin Man 1993 Mandroid 1993 Nemesis 1993 Robo Cop 3. 1994 Armitage III. 1994 Policeratus 1994 ReBoot 30

Cyborg - A robotnő

Paul Verhoeven Katsuhiro Ôtomo Kazuyoshi Katayama David Chung, Tsui Hark Hideo Kojima Shinya Tsukamoto Kazuhito Kuramoto Philip O'Toole Steven Lisberger Masato Harada, Adam Smithee Vanio Amici

Robotzsaru 2. Az emlékmás

Albert Pyun Eric Luke Nico Hofmann Charles Wilkinson Yoshiaki Kawajiri Hideo Kojima Marianne Trench Richard Stanley Irvin Kershner Paul Verhoeven

A világ végéig

Shozin Fukui Wim Wenders

A gyilkos robot Meztelen ebéd Terminátor 2. - Az ítélet napja Egy naiv művész vallomásai

Robert Rundle Duncan Gibbins David Cronenberg James Cameron Jérôme Boivin

Tetsuo 2 - Testkalapács Szabad préda Kompjúterkémek A fűnyíróember

Amerikai kiborg

Cyborg 2. - Üvegárnyék

Robotzsaru 3.

Hideo Kojima Shinya Tsukamoto Geoff Murphy Phil Alden Robinson Brett Leonard Sumiyoshi Furakawa Hiroshi Fukotomi Boaz Davidson Paul Oremland Michael Schroeder Marco Brambilla Jack Ersgard Albert Pyun Fred Dekker Hiroyuki Ochi Hideo Kojima Alan Best

N.N.: Cyber-filmek In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.17. ISSN 0428-3872

33

Décsy Eszter

1994 1994 1994 1994 1994 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995

Burn: Cycle Cyber Tracker Cyberteens in Love Ghost in the Machine Cyborg Cop Aeon Flux Kokaku kidotai (Ghost in the Shell) Cyber Tracker 2 Cyberjack Cyberstalker Cyborg 3: The Recycler Death Machine Droid Gunner Glacier Hackers Johnny Mnemonic

1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1996 1996 1996 1996 1996 1997

Judge Dredd Screamers 31 La cité des enfants perdus Strange Days Tank Girl Terminal Justice 32 The Net The Android Affair Twelve Monkies Virtuosity Absolute Agression Omega Doom Rubber’s Lover Subliminal Seduction Virtual Combat Full Metal gokudô (Full Metal Yakuza) Abre los ojos (Opne Your Eyes) Alien Resurrection Blade Runner Future War - It’s NOT Cyberpunk Gattaca Menno’s Mind Nirvana The Fifth Element Serial Experiments: Lain Skyggen (Webmaster) Andoromedia Dandy Dust Cube Dark City Johnny 2.0 New Rose Hotel

1997 1997 1997 1997 1997 1997 1997 1997 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998

31

Cyberfilmográfia

A menekülés Szellem a gépben Cyborg zsaru Aeon Flux Páncélba zárt szellem A menekülés 2. Cyberjack - Gyilkos a jövőből A Teremtő Cyber zone Adatrablók Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye Dredd bíró Az elhagyott bolygó Elveszett gyerekek városa A halál napja Tank Girl (Tank Aranka) Klóncsapda A hálózat csapdájában Szerelmes gépember 12 majom Sid 6.7 - A tökéletes gyilkos A világvége után

Élő robotok

Nyisd ki a szemed! Alien 4. - Feltámad a halál

Gattaca Nirvána Az ötödik elem

A kocka Sötét város New Rose Hotel

Eitan Arrusi Richard Pepin Brett Dowler Rachel Talalay Sam Firstenberg Peter Chung, Howard Baker Mamoru Oshii Richard Pepin Robert Lee Christopher Romero Michael Schroeder Stephen Norrington Fred Olen Ray Cam Eason Iain Softley Robert Longo Danny Cannon Christian Duguay Jean-Pierre Jeunet, Marc Caro Kathryn Bigelow Rachel Talalay Rick King Irwin Winkler Richard Kletter Terry Gilliam Brett C. Leonard J. Christian Ingvordsen Albert Pyun Shozin Fukui Andrew Stevens Andrew Stevens Takashi Miike Alejandro Amenábar Jean-Pierre Jeunet Joseph D. Kucan Anthony Dublin Andrew Niccol Jon Kroll Gabriele Salvatores Luc Besson Ryutaro Nakamura Thomas Borch Nielsen Takashi Miike A. Hans Scheirl Vincenzo Natali Alex Proyas Neill Fearnley Abel Ferrara

N.N.: Cyber-filmek In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.17. ISSN 0428-3872

34

Décsy Eszter

1998 Pi 1998 Sphere 1998 X-Files: Kill Switch (season 5, episode 11) 1999 Bicentennial Man 1999 eXistenZ 1999 The Matrix 1999 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2001 2001 2001 2001 2001 2001 2001 2001 2002 2002 2002

Cyberfilmográfia

Pi Darren Aronofsky A gömb Barry Levinson X-akták - A pusztító (5. évad, 11. rész) Rob Bowman A kétszáz éves ember eXistenZ - Az élet játék Mátrix

The Thirteenth Floor 13. emelet Malice@Doll I.K.U. Robo Cop 4. Robotzsaru 4. - Sötét igazság The 6th day A 6. napon The Cell A sejt Xchange Testcsere Metropolis Metropolisz Sen to Chihiro no kamikakushi Chihiro szellemországban (Spirited Away) Electric Dragon 80,000V Avalon Avalon - Virtuális csapda Artificial Intelligence: AI A. I. - Mesterséges értelem f8 Swordfish Kardhal Vanilla Sky Vanília égbolt Armitage: Dual Matrix Kôkaku kidôtai: Stand Alone Complex (Ghost in the Shell Stand Alone Complex) Parasaito Dôruzu (Parasite Dolls)

2002 Solaris 2002 Loseuteu memoriseu (2009: Lost Memories) 2002 Ritana (Returner) 2002 Cypher 2002 Equilibrium 2002 Impostor 2002 Minority Report 2003 Texhnolyze 2003 Avatar 2003 Jigureul jikyeora! (Save The Green Planet!) 2003 Natural City 2003 Wonderful Days

Solaris 2009: Lost Memories

2003 Animatrix

Animátrix

2003 2003 2003 2003 2003

Code 46 Kocka 2. - Hiperkocka A felejtés bére Terminátor 3. - A gépek lázadása Mátrix - Újratöltve

Code 46 Cube 2: Hypercube Paycheck Terminator 3: Rise of the Machines The Matrix Reloded

A begyűjtő Cypher Equilibrium - Gyilkos nyugalom Imposztor Különvélemény

Save The Green Planet! Natural City Sky Blue

2003 The Matrix Revolution

Mátrix - Forradalmak

2004 Appurushido (Appleseed)

Almamag

Chris Columbus David Cronenberg Andy Wachowski, Larry Wachowski Joseph Rusnak Keitarou Motonaga Shu Lea Cheang Julian Grant Roger Spottiswoode Tarsem Singh Allan Moyle Rintaro Hayao Miyazaki Sogo Ishii Mamoru Oshii Steven Spielberg Jason Wen Dominic Sena Cameron Crowe Katsuhito Akiyama Kenji Kamiyama Kazuto Nakazawa, Naoyuki Yoshinaga Soerbergh Si-myung Lee Takashi Yamazaki Vincenzo Natali Kurt Wimmer Gary Fleder Steven Spielberg Hiroshi Hamazaki Nicolai Amter Jun-hwan Jeong Byung-chun Min Moon-saeng Kim, Park Sunmin Andy Jones, Peter Chung, Takeshi Koike Michael Winterbottom Andrzej Sekula John Woo Jonathan Mostow Andy Wachowski, Larry Wachowski Andy Wachowski, Larry Wachowski Shinji Aramaki

35

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

2004 Inosensu: Kokaku kidotai (Ghost in the Shell 2. - Innocence) 2004 Immortel (ad vitam) 2004 Casshern 2004 Gusha no bindume (Hellevator: The Bottled Fools) 2004 Avatar 2004 Cube Zero 2004 Final Cut 2004 I, Robot 2004 One Point O

Páncélba zárt szellem 2. - Ártatlanság

Mamoru Oshii

Casshern

Enki Bilal Kazuaki Kiriya Hiroki Yamaguchi

2004 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2006 2006 2006 2006

Stepfordi feleségek Aeon Flux

2006 2006 2006 2006 2007 2008 2008 2008 2009 2009 2009

The Stepford Wives Aeon Flux Cl.One Fragile Machine Puzzlehead Sigma The Island Akira Paprika Renaissance Saibogujiman kwenchana (I'm a Cyborg, But That's OK) UCF: Toronto Cybercide A Scanner Darkly Magdalena’s Brain Ultraviolet Next Babylon A.D. Radio Free Albermuth Xenobites Avatar Screamers 2 Terminator Salvation

Kocka 3. - Cube Zero Vágott verzió Én, a robot Paranoia 1.0

Puzzlehead A sziget Akira Paprika Reneszánsz Cyborg vagyok, amúgy minden oké

Kamera által homályosan Ultraviola Next- A holnap a múlté Babylon A.D.

Terminátor - A megváltás

Jian Hong Kuo Ernie Barbarash Omar Naim Alex Proyas Jeff Renfroe, Marteinn Thorsson Frank Oz Karyn Kusama Jason Tomaric Ben Steele James Bai Jesse Heffring Michael Bay Katsuhiro Ôtomo Satoshi Kon Christian Volckman Chan-wook Park Kovács László Richard Linklater Warren Amerman Kurt Wimmer Lee Tamahori Mathieu Kassovitz John Alan Simon Michael Fredianelli James Cameron Sheldon Wilson Joseph McGinty Mitchell

36

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Filmplakátok

37

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

38

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

39

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

40

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Életrajzok, kiegészítések Paul Virilio „Minden találmány magában hordja a baleset lehetőségét” (Virilio). 1932-ben született Párizsban, máig ott élő urbanista filozófus és médiatudós. Legtöbbet a technikáról publikál, ezen belül is elsősorban a városi- és haditechnikáról. Munkáiban a cyberpunk figyelmeztetések jelennek meg, megfontolandó a médiáról alkotott képe is. Magyarul megjelent könyvei: - Egy nap eljön a nap vagy nem jön el a nap. Vigilia 1989/10 - A jármû. In: Haláljelek (Szerk. Kovács Ákos) Bp. 1989. - Egy katasztrófa-folyóirat tervezete Szellemkép 1990/3 - Az eltûnés esztétikája, Bp., 1992. - Tiszta háború. Bp., 1993. - Az Itt és a Most vége. Mûhely 1993/4 - Az õsbaleset. In: A késõújkor józansága (Szerk.: Tillmann J. A.) I. k., Bp., 1994.

Philip K. Dick regényei megjelenésük sorrendjében: 1955 – Solar Lottery 1956 - The World Jones Made 1956 – The Man Who Japed 1957 – Even in the Sky (Figyel az ég – 2005) 1957 – The Cosmic Puppets (A kozmosz bábjai – 1998) 1959 – Time Out of Joint (Kizökkent idő – 2004) 1960 – Dr. Futurity 1960 – Vulcan’s Hammer 1962 – The Man in the High Castle (Az ember a fellegvárban – 2003) 1963 - The Game-Players of Titan 1964 - The Penultimate Truth 1964 - Martian Time-Slip (Időugrás a Marson – 2006) 1964 – The Simulacra 1964 - Clans of the Alphane Moon (Az Alfa hold klánjai – 2006) 1965 - The Three Stigmata of Palmer Eldritch 1965 - Dr. Bloodmoney, or How We Got Along after the Bomb (Dr. Vérdíj – 2007) 1966 - Now Wait for Last Year (Várjuk a tavalyi évet – 2008) 1966 – The Crack in Spacce 1966 – The Unteleported Man 1967 – The Zap Gun (Transz – 1992) 1967 – Counter-Clock World 1967 – The Ganymede Takeover 1968 – Do Androids Dream of Electic Sheep? (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? – 2005) 1969 – Galacitic Pot-Healer (Galaktikus cserépgyógyász – 2008) 1969 – Ubik (Ubik – 1992, 2004)

41

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

1970 – A Maze of Death 1970 – Our Friends From Frolix 8 1972 – We Can Build You 1974 - Flow My Tears, the Policeman Said (Csordulj könnyem, mondta a rendőr – 2006) 1975 – Confessions of a Crap Artist 1976 – Deus Irae 1977 – A Scanner Darkly (Kamera által homályosan – 2005) 1981 – VALIS 1981 – The Divine Invasion 1982 - The Transmigration of Timothy Archer 1984 - The Man Whose Teeth Were All Exactly Alike 1985 – Radio Free Albermuth (Szabad Albermuth Rádió – 2009) 1985 - Puttering About in a Small Land 1985 - In Milton Lumky Territory 1968 – Humpty Dumpty in Oakland 1987 – Mary and the Giant 1988 – The Broken Bubble 1994 – Gather Yourselves Together 2004 – Lies, Inc.

Isaac Asimov sci-fi regényei és novellái megjelenésük sorrendjében: 1941 – Liar! (Te hazug! – novella) (film: Én, a robot – 1964; Én, a robot - 2004) 1950 – I, Robot (Én, a robot; novelláskötet) (film: Én, a robot – 1964; Én, a robot - 2004) 1950 – Pebble in the Sky (Kavics az égben) 1951 – Foundation (Alapítvány) 1951 – The Stars, Like Dust (A csillagok, akár a por) 1952 - David Starr, Space Ranger (Az Űrvadász) 1952 – Foundation and Empire (Alapítvány és Birodalom) 1952 – The Currents of Space (Az űr áramlatai) 1953 - Lucky Starr and the Pirates of the Asteroids (Az aszteroidák kalózai) 1953 – Second Foundation (Második Alapítvány) 1954 - Lucky Starr and the Oceans of Venus (A Vénusz óceánjai) 1954 - The Caves of Steel (Acélbarlangok) 1955 – The End of Eternity (A halhatatlanság halála) 1955 – The Martian Way and Other Stories 1956 - Lucky Starr and the Big Sun of Mercury (A Mekúr óriás Napja) 1957 - Lucky Starr and the Moons of Jupiter (A Jupiter holdjai) 1957 – The Naked Sun (A mezítelen Nap) 1958 - Lucky Starr and the Rings of Saturn (A Szaturnusz gyűrűi) 1966 – Fantastic Voyage 1976 – The Bicentennial Man and Other Stories (novelláskötet) (Hugo- és Nebula díj) (film: A kétszáz éves ember) 1982 – Foundation’s Edge (Alapítvány pereme) 1983 – The Robots of Dawn (A Hajnal bolygó robotjai) 1985 – Robots and Emire (Robotok és Biodalom) 1986 – Foundation and Earth (Alapítvány és Föld) 1987 – Fantastic Voyage II. Destination Brain 1988 – Prelude to Foundation (Az Alapítvány előtt) 1989 – Nemesis (Nemezis)

42

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

1993 – Forward to Foundation (Előjáték az Alapítványhoz) 1993 – The Positronic Man (film: A kétszáz éves ember) 1997 – Foundations Fear 1998 – Foundation and Chaos 1999 – Foundation’s Triumph

Arthur C. Clarke regényei: 1951 – The Sands Of Mars (A Mars titka – 19557) 1952 – Prelude To Space 1952 – Island In The Sky 1953 – Against The Fall Of Night 1953 – Childhood’s End (A gyermekkor vége – 1990, 2008) 1954 – The Deep Range (Mélység – 1994) 1955 – Earthlight (Földfény – 1992) 1956 – The City And The Stars (A város és a csilagok 1979) 1961 – A Fall Of Moondust (Holdrengés – 1973) 1963 – Dolphin Island: A Story Of The People Of The Sea (Delfinek szigete – 1980) 1963 - Glide Path: To The Heart Of Experimental Technology...In WWII! 1968 - 2001: A Space Odyssey (2001: Űrodisszeia – 1973, 1994) (film: 2001: Űrodisszeia) 1969 - The Space Dreamers 1972 - Rendezvous With Rama (Randevú Rámával – 1981, 2004) (film: Rendezvous With Rama) 1975 - Imperial Earth (Birodalmi Föld – 1992) 1978 - The Fountains Of Paradise (Az éden szökőkútjai – 1993) 1982 - 2010: Odyssey Two (2010. Második Űrodisszeia – 1990) (film: 2010) 1985 - 2061: Odyssey Three (2061. Harmadik Űrodisszeia – 1990) 1986 - The Songs Of Distant Earth (A távoli Föld dalai – 1990) 1987 - Venus Prime 1 (novelláskötet) 1987 - Breaking Strain (novella) (film: Trapped in Space) 1987 – Cradle (Bölcső - 1993) 1988 - Venus Prime 2 1989 - Venus Prime 3 1989 - Rama II 1990 - Venus Prime 4 1990 - Venus Prime 5 1990 - Beyond The Fall Of Night 1990 - The Ghost From The Grand Banks (A Nagy Zátonyok kísértete – 1995) 1991 - Venus Prime 6 1991 - The Garden Of Rama 1993 - Rama Revealed 1994 - The Hammer Of God (Isten pörölye) 1996 - 3001: The Final Odyssey (3001. Végső Űrodisszeia – 1999) 1999 - The Trigger 2000 - The Light Of Other Days 2001 - The Web Between The Worlds 2003 - Time's Eye (Az idő szeme – 2006) 2005 – Sunstorm (Napvihar – 2007) 2005 - The Last Theorem

43

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Stanislaw Lem regényei: 1946 - Człowiek z Marsa (Ember a Marsról) 1948 - Szpital Przemienienia 1951 - Astronauci (Asztronauták) 1955 - Obłok Magellana (Magellán-felhő) 1955 - Sezam 1955 - Czas nieutracony 1957 - Dialogi 1957 - Dzienniki gwiazdowe (Csillagnapló) 1959 - Inwazja z Aldebarana 1959 - Śledztwo 1959 - Eden (Éden) 1961 - Powrót z gwiazd (Visszatérés) 1961 - Solaris (Solaris) (film: Solaris – 1972; A gömb – 1998; Solaris – 2002) 1961 - Pamiętnik znaleziony w wannie 1964 - Summa Technologiae (Summa Technologiae) 1964 - Niezwyciężony (A legyőzhetetlen) 1967 - Cyberiada (Kiberiáda) 1968 - Głos Pana (Az Úr hangja) 1968 - Opowieści o pilocie Pirxie (Pirx pilóta kalandjai) 1970 - Fantastyka i futurologia (Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia) 1971 - Dzienniki gwiazdowe 1971 - Ze wspomnień Ijona Tichego; Kongres futurologiczny 1973 - Wielkość urojona (Képzelt nagyság) 1974 - Rozprawy i szkice 1975 - Wysoki zamek 1975 – Katar (Szénanátha) 1982 - Wizja lokalna 1983 - Doskonała Próżnia 1968 - Fiasko (A kudarc) 1987 – Pokój na Ziemi (Béke a Földön) 2000 - Okamgnienie (Szempillantás – Az emberi civilizáció perspektívái) 2003 - DiLEMmaty (DiLEMmák – Írások a 21. századból)

Szójegyzék Ágens: Latinból származó kifejezés, ami eredetileg ügynököt jelentett, illetve valamilyen hatást kiváltó tényezőre használták. Ma már minden olyan robotot, programozható szerkezetet ágensnek hívnak, ami valamilyen szimulációra alkalmas. Android: Olyan humanoid robot, amely az élő szövet és fém szerkezetek olyan ötvözete, ami telesen élőként viselkedik. Ha egy android megsebesül, vérzik. Anime: Az animation, azaz animáció szóból eredő kifejezés. A japán rajzfilmek összefoglaló neve, képregény változatát mangának nevezik. Az animével minden korosztályt megcéloznak

44

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

a kisgyerekektől az idősekig, ezért többféle műfajban is létezik (pl. horror, romantika, akció, erotika). Avatár: A szó a hinduizmusból ered, az istenek inkarnációit, azaz megtestesüléseit hívják így. Innen emelték át a kifejezést a játékok világába, ahol a játékos karakterét (megtestesülését, kivetülését) nevezik avatárnak. Beat mozgalom: Az 1950-es években amerikai írók egy csoportja, az őket körülvevő akkori underground kultúra képviselői, irányadói és krónikásai. Három legismertebb egyénisége Allen Ginsberg, Jack Kerouac és William S. Borroughs. Cyberpunk: A cyber (azaz kiber) és punk szavakból alkotott műszó. A modern tömegkultúra egy stílusa, mely a sci-fiből nőtt ki és formálódott egyedi stílussá. Negatív jövőkép, a technicizálódástól való félelem és androgün stílus jellemzi. Fantasy: A 20. század legelején keletkezett angolszász műfaj, történetei mindig kitaláltak, mitikus formában megírtak. A történetek köré gyakran saját történelmet körítenek. Ilyen például Tolkien Gyűrűk Ura című trilógiája és az ezt kísérő kötetek. Kibernetika: A szó Wiener nevéhez fűződik (amerikai matematikus). Az élő szervezetekben illetve gépekben végbe menő információ áramlást, irányítási folyamatokat értünk alatta. Kiborg (cyborg): Olyan humanoid robot, ami csak kinézetében emberi, kívülről élőnek tűnik, a kültakarója is élő szövet, viszont ha megsebzik, a felszakadó szövetek alól fémesen csillannak elő a mechanikus szerkezetek. Manga: A képregény japán elnevezése, de Japánon kívül a jellemzően manga stílusú képregényekre használják, szűkebb értelemben pedig csak a Japánban készült képregényeket nevezik így. Rajzolóit mangakáknak hívják. Az ebben a stílusban alkotott rajzfilmeket animéknak hívják. Mesterséges intelligencia (MI): Az angol Artificial Intelligence (AI) szó fordítása. Mesterségesen létrehozott szerkezetek (gépek, programok) intelligenciáját nevezzük így. Mesterséges valóság (AR): Számítógépek által generált olyan mesterséges környezet, amihez már nem kellenek külön kesztyűk, segédeszközök, már nem kell az alanynak hinnie benne ahhoz, hogy valóságosnak higgyük (Artificial Reality). A virtuális valóság továbbfejlesztett változaza. Sci-fi (SF): Science fiction vagyis tudományos fantasztikum rövidítése. A SF irodalmi, filmművészeti és festészeti műfaj illetve irányzat. Alapvető vonása, hogy mindig a jövőben játszódik és még meg nem valósítható technikai fejlettségi szintről beszél. Virtuális valóság (VR): Számítógépes környezet által generált mesterséges világ (Virtual Reality). 45

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Képek jegyzéke 1. ábra: a Time magazin címlapja - http://www.cyberpunkreview.com/wp-content/uploads/time-2-893.jpg

2. ábra: PKDbot - http://www.agent.ai/?folderID=151&articleID=1682&ctag=&iid= Filmplakátok c. fejezetben található képek: www.impawards.com Kivéve: Ghost int the Shell: http://www.manganews.com/public/images/dvd_volumes/Ghost-in-the-Shell-Le-Film_.jpg Spirited Away: http://www.scaryscreensaver.com/pictures/Spirited%20Away.jpg

Bibliográfia Aradi Zoltán: Mamuro Oshii: Páncélba zárt szellem – Klimax őrnagy In: Filmvilág folyóirat 2006/12 p.28. ISSN 0428-3872 Bényei Tamás: Az utolsó krimi In: Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave, 2005. p.183-198. ISBN 963 711 821 7 Beregi Tamás: Az ipari forradalom mozija - Gőzdaliák és turbinakriplik In: Filmvilág folyóirat 2006/01 p.14-19. ISSN 0428-3872 Beregi Tamás: Internet és virtuálvalóság – Álommátrix, ébrenlétnarkózis In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.18. ISSN 0428-3872 Beregi Tamás: Szimulált világ – Testgubó és szuperegó In: Filmvilág folyóirat 2000/05 p.2023. ISSN 0428-3872 Dawkins, Richard: Az önző gén. Ford. Síklaki István. Budapest: Kossuth, 2005. (The Selfish Gene). 326.p. ISBN 963 09 4610 6 Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Ford. Pék Zoltán. Budapest: Agave, 2005. (Do Androids Dream of Electric Sheep?). 217.p. ISBN 963 711 821 7 Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa. Budapest: Könyvfakasztó, 2004. 236.p. ISBN 963-204-437-1 Géczi Zoltán: Anime-próféciák – Japán jövőfélelmek In: Filmvilág folyóirat 2008/10 p.2831. ISSN 0428-3872 Géczi Zoltán: Páncélba zárt szellem – Neuro-kibernetikus odüsszeia In: Filmvilág folyóirat 2004/01 p.22-24. ISSN 0428-3872

46

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Géczi Zoltán: Stanislaw Lem – Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról In: Filmvilág folyóirat 2006/06 p.4-7. ISSN 0428-3872 Györffy Miklós: Német némafilmek – Berlin felett az idő In: Filmvilág folyóirat 1992/03 p.37-45. ISSN 0428-3872 Herpai Gergely: Cyborgok a számítógépben – Digitális bárányokról álmodunk? In: Filmvilág folyóirat 1998/11 p.24-25. ISSN 0428-3872 Herpai Gergely: Idő és számítógép – A létezés bábjai In: Filmvilág folyóirat 1999/12p.1415. ISSN 0428-3872 Herpai Gergely: Robotok és emberek – Géplélek In: Filmvilág folyóirat 2004/01 p.17-20. ISSN 0428-3872 Horváth Antal Balázs: Interaktív mozi – Paradicsom eszképistáknak In: Filmvilág folyóirat 1996/11 p.41-43. ISSN 0428-3872 Hungler Tímea: Hollywoodi vírusok – Biohazardírozás In: Filmvilág folyóirat 2001/12 p.3033. ISSN 0428-3872 Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben In: Filmvilág folyóirat2003/03 p.26-27. ISSN 04283872 Janisch Attila: Cyberológiai horror – Virtuális koporsó- digitális lélek In: Filmvilág folyóirat 2000/5 p.24-25. ISSN 0428-3872 Kolozsi László: Filmes utazások az agyban – Metafizikai darázsfészek In: Filmvilág folyóirat 2006/02 p.29-31. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: A 13. emelet In: Filmvilág folyóirat 2000/1 p.60. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: A. I.- Mesterséges értelem – Android szerelem In: Filmvilág folyóirat 2001/11 p.30-33. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: Akira – Új Tokió, 2019 In: Filmvilág folyóirat 1997/04 p.37-38. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: Baudrillard, Virilio – Cyber-szkepticizmus In: Filmvilág folyóirat 1997/12 p.38-40. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal – Cyborg-evolúció In: Filmvilág folyóirat 1998/11 p.18-19. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok In: Filmvilág folyóirat 1999/11 p.30-32. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: Cyber-variációk – Gépasszonyok, férfigépek In: Filmvilág folyóirat 1998/11 p.14-17. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: David Cronenberg filmjei – Fém és hús In: Filmvilág folyóirat 1996/11 p.20-22. ISSN 0428-3872 47

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Kömlődi Ferenc: Ember/gép a Mátrixban – Neo és a hangyabolyok In: Filmvilág folyóirat 2003/6 p.14-17. ISSN 0428-3872 Kömlődi Ferenc: Mesterséges intelligencia és határterületei : interjúk kutatókkal. Budapest: Akadémiai, 2007. 239p. ISBN 978 963 05 8218 6 Kömlődi Ferenc: Philip K. Dick és az új robotika – Android fantáziák In: Filmvilág folyóirat 2007/06 p.10-13. ISSN 0428-3872 Kubiszyn Viktor: Gép és test – Fémmámor In: Filmvilág folyóirat 2004/10., p.10-11. ISSN 0428-3872 Muller, Tom: Biomimetika – fifikás természet: bálnauszony, gyíkbőr, rovarszem – van mit tanulniuk a mérnököknek In: National Geograpic Magazin 2008. április p.50-73. ISSN 15893669 Nagy Péter, H.: Descartes és az evolúció In: Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave, 2005. p.199-205. ISBN 963 711 821 7 Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász In: Filmvilág folyóirat 1988/7 p.52-53. ISSN 0428-3872 N.N.: Cyber-filmek In: Filmvilág folyóirat 2003/06 p.17. ISSN 0428-3872 Pápai Zsolt: Kamera által homályosan In: Filmvilág folyóirat 2007/02 p.60. ISSN 0428-3872 Pápai Zsolt: Steven Spielberg: Különvélemény – Alternatív tudatállapotok In: Filmvilág folyóirat 2002/09 p.22-23. ISSN 0428-3872 Schreiber András: Reálfantasztikum – Magyar sci-fi – A mi kis univerzumunk In: Filmvilág folyóirat 2008/07 p.21-23. ISSN 0428-3872 Schubert Gusztáv: Dr.Caligaritól Mr. Smith-ig – Virtuálfrász In: Filmvilág folyóirat 2003/7 p.4-7. ISSN 0428-3872 Schubert Gusztáv: Mátrix In: Filmvilág folyóirat 1999/8 p.56. ISSN 0428-3872 Schubert Gusztáv: Philip K. Dick – Ha In: Filmvilág folyóirat 2007/06 p.4-9. ISSN 04283872 Schubert Gusztáv: Reálfantasztikum – Arthur C. Clarke kozmosza – Űrreál In: Filmvilág folyóirat 2008/07 p.18-20. ISSN 0428-3872 Szabó Dénes: Amerikai hatások az animében – Nyugati szél In: Filmvilág folyóirat 2008/10 p.31-. ISSN 0428-3872 Tillmann J. A.: Orcus neontüzében In: Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave, 2005. p.205-217. ISBN 963 711 821 7 Tillmann József A.: Paul Virilio: Háború és televízió – A lidércfény sebessége In: Filmvilág folyóirat 2003/05 p.11. ISSN 0428-3872 Varró Attila: A betolakodó In: Filmvilág folyóirat 2002/03 p.58-59. ISSN 0428-3872 48

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Varró Attila: Aburayától Avalonig – Álommunkák In: Filmvilág folyóirat 2002/12 p.39-41. ISSN 0428-3872 Varró Attila: AI – Pinokkió Bádogvárosban In: Filmvilág folyóirat 2000/10 p.41-43. ISSN 0428-3872 Varró Attila: Amerikai robotok – A harmadik törvény In: Filmvilág folyóirat 2004/10 p.4-9. ISSN 0428-3872 Varró Attila: Náci disztópiák – Hitler győz In: Filmvilág folyóirat 2003/09 p.8-11. ISSN 0428-3872 National Gaographic Kids magazin ajánlója In: National Geograpic Magazin 2008. április p.160. ISSN 1589-3669 Túl csábítóak a számítógépes játékok In: Metropol országos kiadás 2009.01.07. p.7.

Agent Portal http://www.agent.ai/?folderID=151&articleID=1682&ctag=&iid= AnimeStars Magazin http://www.asmagazin.hu/ Arthur C. Clarke.net http://www.arthurcclarke.net/ Asimov, Isaac: Te hazug! (Liar!) http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/scifi/miksz/asimov/robot_te_hazug.htm Bak Árpád: A cyborg: emberkép-receptek a jövő századra. 1998. http://szuv.tripod.com/cyborg.html Bibliography of Cyber Culture Books and Theory http://mason.gmu.edu/~montecin/cyberbiblio.htm Cyberpunk Information Database http://project.cyberpunk.ru/idb/ Cyberpunk Review http://cyberpunkreview.com/ Dawkins, Richard: Elmevírusok Ford. Palatinus Zsolt 1991. http://www.terebess.hu/keletkultinfo/rdawkins4.html Fehér Katalin: A virtuális valóság elmélete és gyakorlata http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/06_virtualis_valosag/ Guardian.co.uk http://www.guardian.co.uk/technology/2006/sep/14/copyright.guardianweeklytechnologysecti on Hírszerző http://www.hirszerzo.hu/cikk.ime_egy_tokeletes_manoken_158_centi_magas_43_kilo_kepek kel.101363.html Index.hu http://index.hu/tech/hardver/2009/03/17/bemutatkozott_a_robotmodell/ 49

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Infó Rádió http://inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-264293 Isaac Asimov Home Page http://www.asimovonline.com/asimov_home_page.html László Ferenc: A virtuális valóság jelentése 2001. július 2. http://www.sg.hu/cikkek/16493 Origo http://www.origo.hu/tudomany/20090317-mosolygo-japan-robotmanoken-kep.html Philip K. Dick Award http://www.philipkdickaward.org/ Philip K. Dick – Official Site http://www.philipkdick.com/ Sg.hu http://www.sg.hu/cikkek/63315/egyre_emberibben_tarsalognak_a_robotok Sg.hu http://www.sg.hu/cikkek/64659/itt_az_ideje_a_robotetika_kidolgozasanak Sg.hu http://www.sg.hu/cikkek/65355/milyen_egy_jo_robotapolo Sg.hu http://www.sg.hu/cikkek/66257 Slice of SciFi http://www.sliceofscifi.com/2005/06/23/sci-fi-to-sci-fact-a-robotic-philip-kdick/ Stanislaw Lem – Official Site http://www.lem.pl/ Szentesinfo http://www.szentesinfo.hu/lidercfeny/htmlcikk.php?cikk_id=241 The Arthur C. Clarke Foundation http://www.clarkefoundation.org/ The Internet Movie Database http://www.imdb.com Vash: Álmodnak-e az androidok VALISRÓL? 1. rész Már megint a felfedezők. 2009. Virtus.hu http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65377 William Gibson – Official Website http://www.williamgibsonbooks.com/

Tartalomjegyzék Mi az a cyberfilm? …………………………….………………………………………………1 Miért van szükség egy ilyen filmográfiára? ...............................................................................2 A cyberfilm kialakulása …………………………..………………………………………...…3 Dick és a többiek ………………………………………………………………………………5 Philip K. Dick ………………………………………………………………………….5 Isaac Asimov …………………………………………………………………………..7 William Gibson ………………………………………………………………………..9 Arthur C. Clarke ……………………………………………………………………...10 Stanislaw Lem ……………………………………………………………………..…12 Filmek általában ……………………………………………………………………………...13

50

Décsy Eszter

Cyberfilmográfia

Miért nincs magyar cyberfilm? ....................................................................................19 Néhány kiemelkedő alkotás ………………………………………………………………….20 Metropolis (1927) ..…………………………...………………………………………20 Szárnyas fejvadász (1982) …….……………………………………………………...21 Tron (1982) ………………...……………………………………………...…………22 Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye (1995) ……………………………………..22 Páncélba zárt szellem (1995) …………………………………………………………23 eXistenZ (1999) ………………………………………………………………………24 Mátrix (1999) ………………………………………………………………………...25 A.I. – Mesterséges értelem (2001) …………………………………………………...27 Különvélemény (2002) ……………………………………………………………….27 Valóság kontra filmek ………………………………………………………………………..28 A mémek ……………………………………………………………………………………..30 Konklúzió …………………………………………………………………………………….31 Függelék ……………………………………………………………………………………...32 Filmográfia …………………………………………………………………………………...32 Filmplakátok …………………………………………………………………………………37 Életrajzok, kiegészítések ……………………………………………………………………..41 Szójegyzék …………………………………………………………………………………...44 Képek jegyzéke ………………………………………………………………………………46 Bibliográfia …………………………………………………………………………………..46 Tartalomjegyzék ……………………………………………………………………………...50

51