ÖNELLÁTÓ GAZDÁLKODÁS
REMÉNYI MIHÁLY
EM TECHNOLOGY HUNGARY KFT. www.emtech.hu
Önellátó gazdálkodás mintakertje Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a kiskerti termesztés iránt. Több okra vezethető vissza ez a folyamat. Az élelmiszerbotrányok, a növekvő árak, de ezzel együtt romló íz és minőség. A saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények íze teljesen más a megszokott nagyüzemi termékektől. Az EM-BIO használatával a növényvédő szeres kezelések a minimálisra csökkenthetők, de akár el is hagyhatók. A vegyszermentes termesztéssel nem csak környezetünket, de egészségünket is óvjuk!
A mintakert megtervezésének és kivitelezésének célja az volt, hogy segítsük a kiskert tulajdonosokat. A díszkertbe is beilleszthető a konyhakert, ma már egyre több olyan zöldség- és gyümölcsfajta kapható, amely nem csak haszonnövényként, de dísznövényként is ültethető.
A dísznövényekkel beültetett sziklakert lehatárolja a konyhakertet. A konyhakertbe zöldségfajtákat, gyümölcstermő növényeket és fűszernövényeket ültettünk. A fajok és fajták kiválasztása során arra törekedtünk, hogy kiskerti körülmények között is eredményesen termeszthető legyen. Zöldségfélék közül levélzöldségeket (tépősaláta, spenót, fejes saláta, tölgylevelű saláta), paprikát, újhagymát, paradicsomot, uborkát, padlizsánt, cukkinit, zöldborsót, zöldbabot ültettünk. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcstermő növényekre, elsősorban bogyós gyümölcsöket ültettünk, amelyek kiemelkedő beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Beltartalmi értékei miatt kiemelkedően fontosak a szervezet egészségének megőrzéséhez. A helykihasználás érdekében alma sövényt
telepítettünk. A támrendszer akác tartóoszlopokból és rozsdamentes acél huzalokból készült, támrendszer szükséges a málna, szeder és kiwi termesztéséhez is. A talajmunkák elvégzése után, a növények telepítése előtt került kihelyezésre.
Almasövény A kert ápolása, növényvédelme: A kertben csak biológiai növényvédelmet folytatunk, a betegségek kezelésére és megelőzésére EMBIO-t és az EM-BIO Herbs-et használunk. Álló kultúrák és dísznövények esetében mulcsozást alkalmazunk, amely kedvezően hat a talaj mikrobiális tevékenységére. Jobb lesz a talajok vízmegtartó képessége, hamarabb fölmelegszik a talaj. A mulcsozásra használt fenyőkéreg idővel lebomlik, javítja a talaj szerkezetét és tápanyaggal látja el a talajt. A későbbiekben a zöldségfélék mulcsozásához bokashi komposztot használunk, előre láthatóan június végére készül el az első adag komposzt. A komposztból öntözés hatására tápanyag mosódik a talajba. Nem csak a környezet védelme, de az egészségünk megőrzése miatt is oda kell figyelnünk a felhasznált vegyszerek mennyiségére és összetételére. A legtöbb kertészeti kultúrában elsődlegesen a termés mennyisége számít. A nagy felületű monokultúrák elősegítik a kórokozók, kártevők felszaporodását. Az állattartás lecsökkenésével nagy gondot jelent ma Magyarországon a szerves trágya hiánya. A túlzott műtrágya használat a talajállapot leromlásához, elsavanyosodásához vezethet. A növénytermesztés legfontosabb eleme a talaj, a rosszminőségű, szerkezetű, víz- és tápanyag szolgáltató képességű talajok nem megfelelőek a termesztéshez. A növényvédő szerek gyakori használata, a szerrotáció hiánya egyre nagyobb problémát okoz a növényvédelemben, gyakran alakul ki rezisztencia a növényvédő szerekkel szemben. Nagy problémát jelent az éghajlat változásával az új kórokozók, kártevők megjelenése. Az EM-BIO használatával a növények életfolyamatainak elősegítésével, ellenálló-képességük növelésével, a szöveti állományuk erősödésével nehezebben támadják meg a növényeket a kórokozók, kártevők. A dominancia elve érvényesül, az EM-BIO-ban lévő kedvező hatású baktériumok, gombák kiszorítják a káros baktériumokat, gombákat. Használatával az élettani eredetű betegségek kialakulásának a kockázata is csökken. Sok betegség megjelenésének, felszaporodásának az élettani eredetű problémák az előzményei.
A jó kondícióban lévő növényeket kevésbé támadják meg a kórokozók, kártevők. Azonban a túlzott nitrogén kijuttatás hatására a szövetek lágyabbak lesznek, így megtámadhatják a kórokozók, kártevők és mechanikai sérülések is könnyebben keletkeznek. Az EM-BIO-val kezelt növények szöveti állománya erősebb, kompaktabb lesz. Az erősebb szöveti állomány miatt a mechanikai sérülések kialakulásának esélye is csökken. Selyemakác kezelése: EM-BIO-val, hetente egy alkalommal beöntözéssel és állománykezeléssel. A jobb oldali kép 2 hét elteltével készült. A növény a kezelés után jobb kondícióban lett. A kijuttatás helyén egy foltban a gyep is láthatóan sokkal zöldebb.
A gyepben a filcesedés és öntözés hatására felszaporodott a moha. A moha kezelésére vas kelátot juttatunk ki. A vas hatására a mohafoltok elpusztulnak, de a fű sokkal zöldebb lesz. A vas a fotoszintézist végző klorofill nélkülözhetetlen eleme. Talajmunkák, a terület előkészítése: A kialakított kert területén dísznövények voltak, amelyek gyakran rontják a talaj minőségét, jelentős mennyiségű tápanyagot vonnak el. Az egyik, talán legfontosabb tényező a növénytermesztésben a talaj félesége, minősége, tápanyagtartalma, víz- és levegőháztartása. Magyarország éghajlati- és talajadottságai miatt kiválóan alkalmas növénytermesztésre. A jó talajokat meg is kell őriznünk! A talajmunkát időben és a talaj megfelelő állapotában kell elvégezni. Száraz talajok esetén alkalmazott talajmunkák ugyanolyan kedvezőtlen hatásokat eredményeznek, mint a túl nedves talajokon. A mintakertben a talajlazítást ásással végeztük el és ezzel egy időben az alaptrágyázást komposztált istállótrágyával és a talajoltást EM-BIO-val. Az ásással 15-20 cm mélyen forgattuk át, lazítottuk fel a talajt. A talajlazítás mélységét a telepített növények határozzák meg. Biolit kőporból is dolgoztunk a talajba, amely folyamatosan tápanyaggal látja el a mikroorganizmusokat és a növényeket. A kijuttatott tápanyagok beforgatás hatására a gyökérzónába kerülnek, a mikroorganizmusok tápanyagfeltáró hatása miatt még jobb tápanyag hasznosítás érhető el.
Előkészített magágy A talajlazítás elvégzése különösen fontos. Lazább, tömörödésmentes talajokban a gyökérzet is sokkal könnyebben fejlődik. A talajlazítás hatására a csapadék, öntözővíz is mélyebb rétegekbe tud leszivárogni. Üzemi termesztés és nagyobb területeken, szántóföldi kultúrák esetében ajánlott 2-3 évente mély talajlazítást végezni, állókultúrák esetén a telepítés előtt. Mély talajlazítás hatására javul a talaj levegőzöttsége, a csapadék és öntözővíz sokkal mélyebb rétegekbe tud leszivárogni és raktározódni. A belvíz kialakulásának is kedvez a tömörödött talaj. A mély talajlazítás elhagyásával és az egyre sekélyebb mélységű szántás hatására tömörödik a talaj, így nem tud leszivárognia csapadék. Kiemelkedően fontos a rendszeres tápanyag-utánpótlás, a szerves anyagok kijuttatása hatással van a talajok puffer-képességére. Vagyis az, hogy mennyire képes mérsékelni, csökkenteni a negatív hatásokat jelentősen függ a szerves anyag tartalmától, azon belül is a humusztartalmától. Az EM-BIO segíti a tápanyagok feltáródását és könnyebb felvételét a növény számára. Az aktív mikrobiális tevékenységnek köszönhetően javul a talajok szerves anyag tartalma, a vízháztartása és tápanyag szolgáltató képessége. Rendszeres tápanyag-utánpótlásra használhatunk komposztált növényi hulladékot, komposztált istállótrágyát, vagy akár szalmával, forgáccsal felitatott hígtrágyát. Fontos, hogy a trágyák kijuttatásukkor megfelelő érettségben legyenek. A komposzt készítés során ügyeljünk a helyes szén, nitrogén arányra, amely 20-30:1 arányban javasolható, illetve a nedvességtartalmára. A komposztok kijuttatása igen kedvező, komplex tápanyagforrása a növények számára, emellett javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását. A komposztot a talaj felszínén keverjük be, a trágyát be kell forgatni a talajba. Pentozán hatás: a talajba forgatott növényi maradványok lebomlása során fellépő nitrogénhiány. A szerves anyagok lebontásához a baktériumoknak nitrogénre van szüksége, melyet a talaj nitrogén készletéből von el. Ha nem juttatunk ki plusz nitrogént, vagy nem pótoljuk, akkor gyakran tápanyaghiányt okozhat. A növényi maradványokat beforgatás előtt kezeljük EM-BIO-val, így lerövidül a lebontás időszaka 60 napra. A mikroorganizmusok munkáját elősegíthetjük, ha a beforgatás után nitrogéntúlsúlyos műtrágyát juttathatunk ki. A helyes C:N arány beállításához felhasználhatunk hígtrágyát. Az állattartás során keletkező nagy mennyiségű hígtrágya felhasználása mindig nagy problémát jelent. Magas ammóniatartalma miatt erősen perzselő hatású, ezért állománykezelésre nem használható fel, vagy csak hígításban.
Túlzott talajművelés hatására degradálódnak a talajok, egyre kisebb részecskékre esnek szét a talajszemcsék. Így fokozódnak a deflációs és eróziós károk. A talaj szerkezetét a növények által termelt gyökérsavak is károsítják. Tápanyag-utánpótlás komposztálással: Az egyik legjobb módszer a tápanyag-utánpótlásra. A kertben keletkező zöldhulladékot visszajuttathatjuk a talajba a növények számára könnyen felvehető formában. A szerves anyagok kijuttatása nem csak a környezetterhelés csökkentése miatt fontos, de a talajok szerkezetének, minőségének, termékenységének megőrzésében is. A humusz a talajok puffer képességének megőrzésében is kiemelten fontos.
A szerves anyagok nem csak tápanyagforrásként fontosak a talajban, de a vízháztartás megőrzésében is fontos szerepet játszik. Azokban a talajokban, ahol nincs rendszeres szerves anyag kijuttatás, csak műtrágyahasználat, ott jelentős talajszerkezet-romlás figyelhető meg. Nem csak a talajok kémhatására van hatással.
Siló komposztáló A komposztálás során a növényi maradványokat mikroorganizmusok bontják le, alakítják át a növény számára fölvehető formába. A hagyományos komposztálás során a hőmérséklet emelkedésével és a többszöri átforgatással jelentős az ammóniaveszteség. Ideális esetben kb. 3 hónap szükséges a
komposztképződéshez. Az EM-BIO használatával ez az időtartam tavasztól őszig 6 hétre, ősztől tavaszig 8 hétre csökken le. A hulladékot minél apróbb méretűre kell aprítani! A zöldhulladék mellett szalmát, forgácsot, faaprítékot is komposztálhatunk. Csak a szén, nitrogén arányára kell ügyelnünk. A szén:nitrogén aránya 20-30:1 legyen. Magas széntartalmú anyagok esetén trágya, hígtrágya, nitrogén műtrágya hozzákeverésével is beállíthatjuk a megfelelő arányokat. Ökológiai szemléletű gazdálkodás esetén a műtrágyát helyettesíthetjük természetes eredetű, magas nitrogéntartalmú anyagokkal: trágya, hígtrágya, kiskert tulajdonosok már kész, komposztált marhatrágya hozzákeverésével is elvégezhetik a nitrogén arányának növelését a komposztban. A műtrágya teljesen elhagyható a komposzt és komposztált marhatrágya használata esetén. Nem kerülhet a komposztba ételmaradék, zsiradék, nem lebomló anyagok (fém, műanyag, stb.).
Szerves anyagok szén, nitrogén tartalma: Szerves tömeg vizelet trágyalé fekáliák zöld növényi részek feketeföld trágyakomposzt vágott fű mezőgazdasági haszonállatok trágyája trágyarakás hüvelyes növények szalmája lucerna/ köztes termény szalmaszegény friss trágya konyhai hulladékok szalmában gazdag trágya fekete tőzeg városi szerveshulladék falevél gabonakorpa gabonatönköly gabonaszalma állott fűrészpor fűrészpor
Szén 0,8 2-3 6-10 5-15 5-20 10-20 10-15 10-15 10-15 10-20 15-25 20-25 20-25 25-30 30-40 30-40 30-50 30-50 50-80 50-150 150-250 250-500
nitrogén 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Különbség az EM-BIO Bokashi és a hagyományos komposzt között: EM-BIO Bokashi komposzt
Hagyományos komposzt
Megerjedt
Földdé alakul
Anaerob
Aerob
Alacsony hőmérsékleten érik.
Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak.
Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.)
Rendszeres átforgatásra van szükség.
6-8 hét alatt elkészül
Az értékes anyagok nagy része így a többszöri átforgatás során kijut a szabadba.
Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja.
Gombamicélium a komposztban, az erjedési folyamatok beindulása után. A komposztálás történhet siló komposztálóban, vagy egyszerűen csak prizma alakban lerakva a talajra. A komposztálandó anyagokat öntözzük be, 1 m³ komposzthoz 1 liter EM-BIO kijuttatása javasolt, annyi vízzel, hogy teljesen átázzon a hulladék. Ha a későbbiekben újabb hulladékot keverünk a komposztba, akkor m³-ként 0,1 liter EM-BIO-t juttassunk ki. Az EM-BIO-val kezelt komposztot nem kell forgatni, levegőztetni, így nem vesznek el értékes tápanyagok a komposztálás során. Hígtrágya hasznosítás: az állattenyésztés során a legnagyobb mennyiségben keletkező hígtrágya és csurgalékvíz tárolása, kezelése és felhasználása jelenti a legnagyobb problémát. Hasznosítása
komposztálással és talajba injektálással lehetséges. A hígtrágyát szalmára, faaprítékra, forgácsra locsoljuk és kezeljük EM-BIO-val. Az így keletkező komposzt már minden kultúrában felhasználható. Növényválasztási szempontok: A kert megtervezése és a növények kiválasztása során arra törekedtünk, hogy a helyi adottságok figyelembe vételével válasszuk ki a növényeket. Kiskert, vagy ültetvény megtervezésekor is figyelembe kell vennünk a hely talaj és éghajlat adottságait.
Az legfontosabb tényezők: a terület kitettsége, fényellátottsága, a talaj típusa, humusztartalma, meredeksége. A terület kitettségén az értjük, hogy milyen a terület lejtése, mennyire fagyzugos, melyik égtáj felé néz, ha lejtős a terület, övezi e valamilyen védősáv, kiskerti termesztésben mennyire védett a terület (az épület fala védelmet nyújt a nagy fagyok ellen). Egy-egy terület mikroklímája jelentősen eltérhet az adott tájra jellemző értékektől. Ezért van az, hogy termesztő körzetek alakultak ki Magyarországon. Ezek a mikroklimatikus tényezők teszik lehetővé, hogy mediterrán növényeket termeszthetünk a hazai éghajlaton. A fényellátottság figyelembevétele leginkább a kiskertben fontos. Egy fa alá ültetett növény nem fejlődik a fényhiány miatt, míg mások napos helyre ültetve megégnek. Az adott terület talaj típusa meghatározza, hogy mi termeszthető a területen. Megkülönböztetünk savanyú, meszes, semleges talajokat. Magyarországon kevés helyen található savanyú talaj, a legelterjedtebb a semleges és meszes kémhatású talaj. A túlzott műtrágya használat a talajok elsavanyodásához vezet, azonban ez nem kedvező a növénytermesztés és a talajélet szempontjából sem. Humusztartalom: a talajok humusztartalma határozza meg,hogy termeszthető e a területen az adott kultúra. Gyümölcsösök, szőlő ültetvény létesítéséhez a terület kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a talaj humusztartalmát. A humusztartalom növelhető szerves anyagok kijuttatásával, talajba forgatásával. A terület meredeksége meghatározó a növénytermesztésben. Meredek lejtőkön az eróziós és deflációs károk miatt a talaj felső, termő rétege lemosódik, elszállítódik. Ezen kívül a munkafolyamatokat is nehezíti a meredek lejtő. Lejtős területeken a sorok megfelelő tájolását is meg kell terveznünk. Az öntözés és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ellen is védekeznünk
kell. Szőlő és gyümölcsös esetében teraszok kialakításával, a sorközök füvesítésével és tájolásával akadályozhatjuk meg a termőréteg lemosódást. A növények beszerzésekor csak egészséges szaporítóanyagot vásároljunk! A bio termesztés során fontos, hogy olyan fajtákat válasszunk, amelyek rezisztensek, vagy toleránsak a betegségekkel szemben. A rezisztens és toleráns növényeket is megtámadhatják a kórokozók, kártevők, de ellenálló képességük magasabb, így nehezebben fertőződnek meg. Ha megfertőződtek, akkor sem vezet a növény pusztulásához. A tájfajták ismét egyre keresettebbek, az adott tájra jellemző fajták nagyobb biztonsággal termeszthetők. Az EM-BIO használatával fokozhatjuk az ellenálló-képességet. Növények telepítése:
Tépősaláta palánták Levélzöldségek: magról vetettük el, a legtöbb levélzöldség, például a salátafélék fényen csíráznak és aprók, így ezeket a magokat csak vékonyan takarjuk. A csírázás segítése miatt tartsuk folyamatosan nedvesen, inkább kis vízadagokat jutassunk ki minél kisebb cseppmérettel. Tökfélék: magról és palántáról is ültethető, kikelése után nem ajánlott tűzdelni a kikelő palántákat. A palántáról ültetett növények hamarabb teremnek. Az uborka támrendszeres termesztése során kisebb az esélye a peronoszpóra kialakulásának, öntözéséhez a csepegtető öntözés a legalkalmasabb. Biztosítja a gyökérzónában a folyamatos nedvességet. Paprika, paradicsom: palántáról ültettük, a koktélparadicsom támrendszert igényel. A kiskert tulajdonosok és a balkonnal rendelkezőknek olyan fajtákat válasszanak, amelyek determinált növekedésűek. Kiskerti termesztés során kis helyigénye miatt ültethetünk folyton növő fajtákat is, amelyeket támrendszerre futtatunk föl. A támrendszeres termesztés növény egészségügyi szempontból is kedvezőbb. Szellősebb állomány alakítható ki, a termés nem érintkezik a talajjal, a lombot kevesebb vízzel érintkezik, így elsősorban a gombabetegségek kialakulásának nem kedvez. Hagymafélék: (zöldhagyma) magról és dughagymáról is ültettünk, a dughagyma hőkezelésével megelőzhetjük a magszár kialakulását. A dughagymát 1-2 hétig tartsuk 25-30 °C melegben, a fűtőtest közelében tárolva házi körülmények között is elérhetjük ezt a hatást. Hüvelyesek: (borsó, bab) a hüvelyes zöldségek beltartalmi értékei miatt fontos a szervezet számára, magas fehérjetartalommal rendelkezik, emellett ásványi anyagban is gazdag. A zöldbab termesztése során a virágzás időszakában fontos a rendszeres öntözés, terméshozam növekedést eredményez.
Gyümölcstermő növények: eper, kék-, vörös áfonya, fekete ribiszke, fehér ribiszke, mézbogyó, köszméte, málna, szeder, kivi. A bogyós gyümölcsök beltartalmi értékei miatt fontosak táplálkozásunkban, egészségünk megőrzésében. A benne található vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok pozitív élettani hatásokkal rendelkeznek. Az antioxidánsok szabadgyök megkötő szerepe, rákmegelőző hatása miatt fontos. Magról vetés esetében általánosságban elmondható, hogy a vetés mélysége a magok méretétől függ. A magok méretének 2-3 szorosának megfelelő mélységre kell elvetnünk a magokat. Bizonyos növények magja fényen csírázik, vagyis nem szabad mélyre elvetni a magokat, ilyenek a salátafélék, fűmag. Ezeket a magokat apró morzsás szerkezetű talajjal csak takarnunk kell, hogy megóvjuk a kiszáradástól. Ebben az esetben mindig kis vízadagok gyakori kijuttatása javasolt, apró cseppméretben. Növénytársítások:
Körömvirág, levendula, kapor A növényvédelemben a megelőzésen van a hangsúly. Bizonyos növények rovarriasztó hatásúak, míg mások a számunkra kedvező ragadozó szervezeteket vonzzák, míg más növényekkel a kártevőket gyűjthetjük össze. A kert kialakításakor ezt is figyelembe vettük. Gyakran alkalmazzák burgonya és paradicsom esetén a padlizsán ültetését és így könnyen összegyűjthető a burgonyabogár. A legtöbb fűszer- és gyógynövény rendelkezik rovarriasztó hatással: levendula, szalmagyopár, mentafélék, körömvirág, fokhagyma. Az ernyősvirágúak: a kapor, a köménymag a ragadozó atkákat vonzzák a kertünkbe, így meggátolhatjuk a kártevők felszaporodását. A levendula-rózsa kombináció, már igen régóta ismert, de a zöldségek közelébe is ültethetünk néhány tő levendulát, körömvirágot. A tagetes (büdöske) nem csak szép dísznövény, de nagyon hasznos is a kertben: illóolaja elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, gombákat, férgeket és egyéb talajlakó kártevőket. Tiofén tartalma toxikus hatású a fonálféreg fajokra, így természetes talajfertőtlenítő szerként is használható. A növények riasztó hatásának egyik legjobb példája az Afrikában és Ázsiában alkalmazott, Azadirachta indica nevű növény ültetése a termőföldek közelébe. A belőle kinyert olaj a neem olaj, amely természetes rovarölő és riasztó hatású. Ezenkívül a benne található 20 féle kénvegyület miatt gombabetegségek kezelésére is alkalmas. A kertünkbe bizonyos növények ültetése nem javasolt, ha:
-
-
körtefa esetében a borókák telepítése nem javasolt: a körterozsda terjedését segíti. A körterozsda gomba kifejlődéséhez két gazdanövény szükséges, köztesgazdája a körte, főgazdája a borókafajok. (Juniperus sabina veszélyes, de például a Juniperus communist és nana-t nem támadja meg, nem főgazdája.) almatermésűek esetén tűztövis és madárbirs fajok ültetését nem javasoljuk, mert a tűzelhalást okozó baktérium terjedését segíti elő.
Áfonya, eper Gyümölcsfák: alma és körte Az almafélék magas rost- és vitamintartalma miatt kedvező élettani hatású. A hazai, napon érett, vegyszermentes alma egészségre gyakorolt hatása kiemelkedő jelentőségű. „Minden nap egy alma, az orvost távol tartja.” Ezt támasztja alá ez a régi népi bölcsesség is. A körte lúgosító hatású, segít a sav-bázis egyensúly felállításában, epebetegség, gyomor-, bélhurut és emésztési zavarok kezelésében.
Almasövény A gyümölcsfák telepítése: a telepítéshez minimum egy 60X60X60 cm-es ültető gödröt kell készíteni, de kötöttebb talajokon ennél nagyobb gödör készítése javasolt. Minél mélyebben dolgozzuk át a
talajt, annál inkább elősegítjük a gyökérzet fejlődését. Az ültető gödör aljára érett istállótrágyát, vagy komposztot tegyünk, majd a trágyára földet és csak így helyezzük bele a fákat. Ha közvetlenül érintkezik a gyökérzet a trágyával, a gyökerek „megégéséhez” vezethet a magas nitrogéntartalom miatt. Gyümölcsfaoltványok esetében a szemzés helye mindig a talaj szintje fölött helyezkedjen el, ne ültessük mélyebbre, mert akkor a nemes legyökerezhet, „lelép az alanyról”. Így elveszítjük az alany kedvező tulajdonságát. A gyümölcsfák kétkomponensűek: áll egy nemesből és egy alanyból. Az alany sokkal ellenállóbb a talajban lévő kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Jobb tápanyag és vízfelvételt biztosít a növénynek. Ültetés után enyhén tömörítsük a talajt, majd öntözzük be nagyobb vízmennyiséggel. A talaj tömörítésére és beiszapolására azért van szükség, mert a talajba rekedt nagyobb légzárványok a gyökerek kiszáradását eredményezhetik. Öntözés: A kertben öntözőrendszer van telepítve tápoldatadagoló-tartállyal, amelybe EM-BIO van. A zöldségés gyümölcstermő növényekhez csöpögtető öntözőrendszer biztosítja a vízellátást. A gyep öntözése esőztető öntözőrendszerrel van kialakítva. Az esőztető öntözőrendszer a kedvező mikroklíma kialakítása miatt is kedvező, nagy szárazság idején csökkenti a légköri aszályt. A víz szerkezetének és tulajdonságának megváltoztatásához egy szűrőn keresztül folyik, amelyben kerámiát helyeztünk el. A kerámia jótékony hatása: úgy változtatja meg a víz szerkezetét, hogy jobb lesz az oldási képessége, csökken a felületi feszültség. Az állománykezelés hatékonyságát is növeli, ha kerámiával tisztított vízzel juttatjuk ki az EM-BIO-t.
Az EM-BIO jelentősége az öntözésben: Az EM-BIO-val öntözött talajban kedvező mikrobiális folyamatok zajlanak. Nő a talaj humusztartalma azáltal, hogy a talajba kerülő növényi maradványok lebontását segíti elő. A humusztartalom befolyással van a talajok vízháztartására. A mikroorganizmusok kedvező hatással vannak a növény
gyökérzetének fejlődésére. A nagyobb gyökértömeg segítségével a növény több vizet és tápanyagot tud fölvenni. Az Em-BIO-val történő öntözés miatt mélyebbre hatol le a gyökérzet, sokkal jobban elágazik. Az aszályos időszakokban nagy jelentősége van a mélyebben lévő vizek hasznosításának, különösen szántóföldi növénytermesztésnél, illetve olyan kultúrákban, ahol nincs lehetőség öntözésre. Önellátás során nem csak friss fogyasztásra, de a későbbiekre tartósítani is kell a keletkező többlet javakból. Az EM-BIO használatával növelhetjük a termés tárolhatóságát.
Összefoglalás: Egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg az önellátó termesztés iránt. A szemléletváltást sok tényező idézte elő, többek között az élelmiszer árak emelkedése és ezzel együtt minőségének csökkenése, a környezettudatos szemlélet kialakulása, a vegyszermentes, egészséges táplálkozás. Összességében elmondható, hogy mindegyik termesztéstechnológia esetén eredményesen használható az EM-BIO. Ökológiai szemléletű gazdálkodás esetén a peszticidek és műtrágyák helyettesítésére sok lehetőségünk van. Egyre több természetes anyagokból készült tápanyagutánpótlásra alkalmas szer kapható és a növényvédő szerek is helyettesíthetők növényi, ásványi eredetű olajokkal, kivonatokkal. Az EM-BIO mintakert elkészítésével és rendszeres tájékoztatással szeretnénk segíteni a kiskert tulajdonosoknak saját kertjük kialakításában és fenntartásában. Az EM-BIO használatával csökkenthetjük, vagy akár el is hagyhatjuk a vegyszereket a termesztés során. Így nem csak egészségünket, de környezetünket is megvédhetjük. Kialakíthatunk egy olyan természetes körforgást, ahol nem használunk semmilyen mesterséges anyagot és vegyszert. A kertben és háztartásban keletkező természetes hulladékok komposztálásával biztosíthatjuk kertünk tápanyagellátását.
Az Önellátó gazdálkodás mintakertje című kiadványunkat folyamatosan bővítjük mellékletekkel, kiegészítésekkel! 2013. 06. 13.
Célkitűzés: A cél egy olyan önellátó kiskert kialakítása volt, amely egy kb. 4-5 fős családot ellát a legfőbb zöldségekkel, gyümölcsökkel úgy, hogy a már kialakított díszkertbe is illeszkedjen. Elsősorban olyan fajtákat válogattunk össze, melyek bio technológiával is termeszthetők. Növényvédelmi kezelésekre csak az EM-BIO-t és a Biolit kőport használjuk, a tápanyagutánpótlást a kertben keletkező zöldhulladék komposztálásával végezzük el.
A tervrajz elkészítése, a munkafolyamatok megtervezése. A tervezés egyik legfontosabb eleme a növények kiválasztása. A terület talaj típusa, fényellátottsága és az öntözési lehetőségek felmérésével kezdődik a tervezés.
Április 23-29. A területrendezést 2013. április 23-án kezdtük el. A területen 4-5 éves, beállt növényállományt kellett eltávolítani, a gyepet feltörni. A növények eltávolítása után a talajmunkákat végeztük el. Egyes dísznövények nagymértékben rontják a talaj szerkezetét. A bolygatatlan talajon felszaporodtak a kártevők, leginkább az idei évben nagy számban megjelenő cserebogár pajorok, melyek már idősebb növények pusztulását is okozhatják. A növények gyökerének elrágásával okoz igen komoly problémát, sok esetben a növény kézzel kihúzható a talajból, a gyep estében elszáradó kis foltokat láthatunk. A zöldségfélék termesztéséhez alaptrágyázásra van szükség, az alaptrágyázáshoz komposztált istállótrágyát használtunk fel, 50 litert kb 10 m² egyenletesen kiszórtunk, majd Biolit kőport és EMBIO-t juttatunk ki. A kőporból m²-ként kb 20-25 dkg-ot, az EM-BIO-ből 10 liter vízhez 0,3-0,5 litert keverve, majd a trágyával együtt a talajba forgattuk.
A talajmunkák elvégzése után megkezdtük az ágyásszegély lerakását, amely elválasztja a gyepet és a sziklakertet, ezzel megakadályozva a gyep tovább terjedését a sziklakertbe. A sziklakert sávot mészkővel raktuk ki, a kövek közti réseket tőzeggel kevert virágfölddel töltöttük ki. A tőzeg bekeverésére a mészkő lúgos kémhatása miatt volt szükség. A gyep a talaj felső 10-15 cm-ből vonja ki a tápanyagot és a vizet. Ha nem gondoskodunk a tápanyagok visszapótlásáról a gyep állapota leromlik, kiritkul, betömörödik, elmohásodik a felszín. A folyamatos öntözés hatására a tápanyagok a mélyebb rétegekbe mosódnak, így még inkább felgyorsítva a folyamatot. A leromlott állapotú gyepet mohairtós gyeptrágyával kezeltük, amely vas kelátot tartalmaz. A savanyú talajt igénylő kultúrák esetében (áfonya) talajkeveréket készítettünk: novobalt tőzeget és komposztált marhatrágyát dolgoztunk a talajba. A tőzeg használata más növények esetében is ajánlott kötött talajokon szerkezetjavítás miatt, meszes talajokon a pH csökkentésére. A tőzeg rostos szerkezete miatt javítja a talaj levegő és vízháztartását. A talaj savanyítást a térkővel körülhatárolt részen végeztük el, így elkerülhető a pH érték emelkedése.
Az utcafronton a lucfenyő és az utcán lévő selyemakác beöntözése 10:1 arányú EM-BIO keverékkel hetente egy alkalommal. Állománykezelésként 10 liter vízbe 2-3 dl EM-BIO és 3-5 dkg kerámiapor kerül, amit permetezővel juttatunk ki bőséges lé mennyiséggel.
Komposztáló: (silós komposztáló) A komposztáló kb 1,5 m³. Falevelek, fűnyesedék, növényi zöldhulladék kerül a komposztálóba, amit a kertben lévő fölösleges földdel takartunk. A komposztot beöntöztük 1,5 liter EM-BIO-val, annyi vízben elkeverve, hogy alaposan átnedvesítse a komposztot. Már néhány nap után a hulladék összeesett és beindultak a lebontási folyamatok. Mindig ellenőrizzük a komposzt megfelelő nedvességi állapotát.
A tápanyagutánpótlást a későbbiekben a keletkező komposzttal végezzük el.
A folyamatos öntözést minden hajnalban öntözőrendszerrel végezzük. Esőztető és csepegtető öntözőrendszer üzemel. Az EM-BIO kijuttatását az öntözőrendszerbe beépített tápanyag adagolóval végezzük. A csepegtető öntözőrendszer előnye a víztakarékosság, közvetlenül a növény gyökeréhez jutathatjuk ki így a vizet. Az esőztető öntözőrendszer nagyobb vízadagok kijuttatására alkalmas. És segítségével kedvezőbb mikroklíma alakítható ki, csökkenthető a légköri aszály. A zöldségfélék és gyümölcstermő növények öntözéséhez a csepegtető öntözést alkalmazzuk. A lombra, termésre kerülő víz a kórokozók megtelepedéséhez és felszaporodásához vezet. Az öntözőrendszerbe egy kerámiaszűrő lett beépítve, amely megváltoztatja a víz szerkezetét, csökkenti a víz keménységét.
Május 7-13. Ágyásszegély csere: a már elkorhadt ágyásszegély fölszedése és pótlása. Növényvásárlás: az időjárás miatt ilyenkor már csak konténeres növények vásárlása javasolt. A konténeres növények biztos eredésűek, a kiültetésük nem jár sokkhatással. Kiültetés után egyből megindul a begyökeresedés. A zöldségpalánták esetében is eredményesebb konténeres növényt vásárolni. Támrendszer: a telepítését a növények ültetése előtt végeztük el. Beton alapra akácfa oszlopokat rögzítettünk, a huzalok rozsdamentes acélból készültek. A támrendszerek készítéséhez felhasznált anyagok minősége fontos, az időt állóság és a kioldódó fitotoxikus anyagok miatt.
Ültetés, veteményezés: zöldségpalánták, fűszernövények, dísznövények, gyümölcstermő növények ültetése, zöldségmagok elvetése. Növényvédelem EM-BIO-val: állománykezelést hajtottunk végre 10 liter vízhez 3 dl EM-BIO-t és 3-5 dkg Biolit kőport kevertünk. Ezzel a keverékkel kezdetben heti 2, majd heti egy alkalomra lecsökkentettük a permetezés gyakoriságát. Az első permetezés után komplex lombtrágyát is juttattunk ki a növényekre. Mulcsozás: a dekorativitása mellett a vízháztartás, a kedvezőbb mikroklíma kialakulása és a gyomszabályozás miatt fontos. A mulcsot min. 3-5 cm vastagságban kell elteríteni, mulcsozásra fenyőkérget használtunk. A szobanövények átültetése, a talajának feljavítása: A szobanövények átültetéséhez megfelelő földkeveréket kell használni, fontos, hogy rostos, tőzeges, laza szerkezetű legyen. Az átültetéskor EmBIO-val beöntözött kőzetport és gyökéritatót kevertünk a talajba. A gyökéritató vizet és oxigént tárol a talajban és tápanyagtartalma miatt folyamatos tápanyaggal látja el a növényeket. Május 21. Palántabeöntözés EM-BIO-val: 10 liter öntözővízhez 2 dl EM-BIO-val beöntözve. Elősegíti a palánták begyökeresedését, a dominancia elv érvényesül, kiszorítja a talajban lévő kórokozókat, kártevőket. A gyökértömeg fejlődésével és a mikroorganizmusok kedvező hatása miatt jobb a tápanyag- és vízfelvétel. Az utcafronton lévő lucfenyő, azáleák és az utcán lévő selyemakác beöntözése EM-BIO-val 10:1-hez arányban, 10 liter vízhez 1 liter EM és állománykezelés a már leírt dózisban. Ekkora mennyiségre csak rossz, legyengült állapotban lévő növényeknél van szükség. Május 23. Palánta és dísznövény beöntözés, állománykezelés. A komposztot folyamatosan a megfelelő nedves állapotban kell tartani, hetente egy alkalommal beöntözzük 10 liter vízzel hígított 2 dl EM-BIO-val. A komposztálódás folyamata már megfigyelhető: a hulladék mennyisége összeesett, megjelent a gomba micélium.
A mai napig 35 liter EM-BIO-t használtunk fel: komposztoltáshoz, tókezeléshez, talajoltáshoz, állománykezelésre és beöntözésre. Június 05. Állománykezelés EM-BIO-val, a komposzt beöntözése. A csapadékos és hűvösebb időjárás miatt vontatottabban fejlődnek a növények. Különös képen megviseli a hűvös időjárás a paprika és bazsalikompalántákat. Az uborka csírázása is több időt vesz igénybe a hűvösebb talaj miatt. A salátafélék a hűvösebb és csapadékosabb időjárásban gyorsabban fejlődtek. Nedves talajon nagy gondot jelent a taposás, a talaj tömörödését okozza, romlik a talajszerkezet. Ezért ilyenkor kerüljük el, hogy a nedves talajra lépjünk, csak a legszükségesebb esetben tapossuk a talajt.
Június 10. Talajlazítás, gyomlálás, zöldmetszés, hajtásválogatás, Spirea sövény megnyírása. A magasabb hőmérsékletű napok miatt megszáradta talajfelszín, így már elvégezhetők a talajmunkák. Hajtásválogatás: paradicsomon végeztük el a hónaljhajtások eltávolítását. Könnyen letörhetők, a keletkező seb gyorsan beszárad. A hajtásválogatás a növény fejlődése miatt fontos. A termések nagyobbak lesznek, a szellősebb lomb kialakításával megakadályozhatjuk a gombabetegségek kialakulását. Az öntözés, a csapadék és a taposás hatására a palánták körül összetömörödik a talaj. Fellazításával könnyebben fejlődik a gyökérzet, levegősebb lesz a talaj.
Növényvédelem Az EM-BIO használata a növényvédelemben. A növényvédelemben a megelőzés a legfontosabb! Az EM-BIO használatával lecsökkenthetjük a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét, vagy akár teljesen el is hagyhatjuk. Nem csak a környezet védelme, de az egészségünk megőrzése miatt is oda kell figyelnünk a felhasznált vegyszerek mennyiségére és összetételére. A legtöbb kertészeti kultúrában elsődlegesen a termés mennyisége számít. A nagy felületű monokultúrák elősegítik a kórokozók, kártevők felszaporodását, gyakran elmarad a kultúrák évenkénti váltása. Ilyenkor az adott fajra jellemző kártevők, kórokozók jelentős mértékben felszaporodnak. Az állattartás lecsökkenésével nagy gondot jelent ma Magyarországon a szerves trágya hiánya. A túlzott műtrágya használat a talaj állapot leromlásához, elsavanyosodásához vezethet. Egyre inkább terjed a zöldhulladék komposztálása, azonban még mindig igen jelentős mennyiség kerül a hulladéktárolókba. Ha a kertben keletkező hulladékokat komposztálás után visszajuttatjuk, biztosíthatjuk a megfelelő mennyiségű tápanyag visszapótlását. A humusztartalma miatt nem csak tápanyaggal látja el a talajt, de a szerkezetére is kedvező. A növénytermesztés legfontosabb eleme a talaj, a rossz minőségű, szerkezetű, víz- és tápanyag szolgáltató képességű talajok nem megfelelőek a termesztéshez. A növényvédő szerek gyakori használata, a szer rotáció hiánya egyre nagyobb problémát okoz a növényvédelemben, gyakran alakul ki rezisztencia a növényvédő szerekkel szemben. Nagy problémát jelent az éghajlat változásával az új kórokozók, kártevők megjelenése. Az EM-BIO használatával a növények életfolyamatainak elősegítésével, ellenálló képességük növelésével, a szöveti állományuk erősödésével nehezebben támadják meg a növényeket a kórokozók, kártevők. A dominancia elve érvényesül, az EM-BIO-ban lévő kedvező hatású baktériumok, gombák kiszorítják a káros baktériumokat, gombákat. Használatával az élettani eredetű betegségek kialakulásának a kockázata is csökken. Sok betegség megjelenésének, felszaporodásának az élettani eredetű problémák az előzményei: tápanyaghiány, mikroelem hiány, vízhiány, túlöntözés, tömörödött-, levegőtlen talaj. Hagyományos termesztéstechnológia esetén is használhatjuk, a növényvédőszeres kezelések után kell kijuttatni az EM-BIO-t, a vegyszermaradványok lebontását is elősegíti. Állománykezelés: Állománykezelés esetén a lombra, ágakra, törzsre juttatjuk ki az EM-BIO-t, olyan lé mennyiséggel, hogy mindenhol érje a növényt. Állománykezelésre 1-3 dl EM-BIO kijuttatását javasoljuk 10 liter vízhez keverve, a mennyiségnél sokkal jelentősebb a kijuttatás gyakorisága. Korokozóval fertőzött növény esetén nagyobb dózisban javasoljuk a kijuttatását minél gyakrabban. Az így kezelt
növényeken lévő kórokozók kiszorulnak. Lisztharmattal fertőzött növényeknél kezelés hatására elpusztult a gomba, a levél felületéről eltűntek a gomba micéliumok. Az állománykezelés hatékonyságát növeli, ha a permetléhez biolit kőport, ásványi kőzetlisztet keverünk. Helyben tartja a mikroorganizmusokat, tápanyaggal látja el a növényt és a mikroorganizmusokat. Beteg, legyengült növények esetében rendszeres állománykezelést és közvetlen a tőhöz beöntözést alkalmazzuk. Állománykezelés esetén 10 liter vízhez 2 dl EM-BIO-t és 3-5 dkg Biolit kőport keverjünk és ezzel permetezzük le a teljes növény felületét. Közvetlen beöntözéshez 10 liter vízbe 1 liter EMBIO-t keverjünk. A talajba bejuttatott EM-BIO segíti a tápanyag- és vízfelvételt, kedvezően hat a gyökérzet növekedésére, a dominancia elve miatt kiszorítja a kórokozókat a talajból. Javasolt veteményezés előtt a talajoltás elvégzése, így a palántadőlést okozó talajlakó gombák mennyisége jelentősen lecsökken. Selyemakác kezelése: az amúgy is legyengült, mohásodott növényt a téli fagyok jelentős mértékben károsították. Az állománykezelés és a beöntözés hatására javult a növény kondíciója, erős, egészséges hajtásokat és leveleket nevelt ki. A beöntözés hatására javul a tápanyagfelvétel, ez a kijuttatás helyén is látványos változást idézett elő a gyepen. A képen is jól látható: zöldebb, erősebb és gyorsabb növekedésű lett a gyep a beöntözés helyén. A beöntözést mindig egy helyen végeztük el, ezért is látható ilyen nagy különbség a kezelt területen.
Felhasználók, vásárlók visszajelzései: Lisztharmat kezelése: az almafán lévő lisztharmat kezelése EM-BIO-val hetente két alkalommal, 2 hét után nem volt látható a gomba micéliuma a levélen. Furmint: Badacsonyi szőlő ültetvényben állománykezelés hatására növekvő termésmennyiséget és jobb beltartalmi értékeket figyeltek meg. Ezen kívül a furmint termesztése okozott problémát, mert gyakran gombásodás, penészesedés tette tönkre a termést, növényvédő szeres kezelés mellett. EMBIO-s állománykezelést használnak minimális növényvédő szer alkalmazásával együtt és teljesen megszűnt a penészesedés. Csírázás elősegítése: az EM-BIO-val oltott talajban a zöldségmagok sokkal gyorsabban kicsíráztak, mint a kezeletlen területen. Nem károsította a növényeket a palántadőlés, gyorsabban és egyöntetűen fejlődött az állomány. Szobanövények: jobb stressz tűrő képesség, egészségesebb, fényes levelek, gyakoribb virágzás. A növény igényeinek megfelelő földbe ültetve és ehhez a földkeverékhez gyökéritatót, biolit kőport keverve szépen fejlődő növényeket eredményezett. Csökkenteni lehetett az öntözések gyakoriságát és szinte teljesen elhagyható lett a tápszer használata.
EM-BIO-val kezelt selyemakác; az első kezelés óta 2 hónap telt el.
