A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYE]
III.
sorozat
GÉPÉSZET 22.
KÖTET
-
l. FÜZET
MEGEMLÉKEZÉSEK
MISKOLC,
1975
DR.
DR. h.
c.
SÁLYI ISTVÁN PROFESSZORRÓL
ÖSSZEÁLLITOTTA:
FÜZETET
A
DR.
KOZÁKIMRE
tszv.
egyetemi
tszv.
Tanszékének
Mechanikai
NME
az
az
vezetője
A kiadásért
Sajtó
CZIBERE
DR.
TAJNAFÖI
felelős:Dr.
az
Példányszám:
F ias
1975.
DR.
ROMVÁRI
PÁL,
Endre
egyetemi
tanár
Józsefné
szeptember
700
IBM-72
composer
MSZ
5601-59
és MSZ
Engedély száma:
OM
A sokszorosításért
Nyomdaszám:
IMRE,
Szerkesztőségének gondozásában június 15-1975. július 10-ig, nyomása 1975.
Készült: az
KOZÁK
JÓZSEF
Közleményei
NME
szedése:
DR.
TIBOR,
Vincze
Megjelent Kézirat
ZÉNÓ
Tajnafőí József rektorhelyettes
alá rendeztezDr. szerkesztő:
Bizottságának
szerkesztő
DR.
Technikai
Egyetemtörténeti
NME
BIZOTTSÁG:
TERPLÁN
felelős
ZÉNÓ
egyetemi tanár,
vezetője
SZERKESZTŐ DR.
TERPLÁN
DR.
tanár,
75
lemezről
szabványok szerint,
52079/75
felelős: Ksz
szedéssel, rotaprint 5602-55
_
Tóth 1134
Ottó _
NME
mb.
üzemvezető
5,5 BIS ív terjedelemben
lwszeptember
15-ig.
M
xüyíwyt w
wémz
Dr.
Dr.
h.
c.
Sailyí
(1901-4974)
István
12
ELŐSZÓ
Nehézipari Műszaki Egyetem neves Dr. Sályi István. Az Egyetemtörténeti professzora, volt rektora, díszdoktora: az emlékkiállíBizottság javaslatára halálának egyéves évfordulóján egyetem az emlékfüzettel ki kiváló tással és ezzel tiszteletét fejezi professzorának. 1974.
19-én
december
emlékfüzet
hunyt
közreadja
el
a
emlékkiállítás
az
búcsúbeszédeit,
szertartás
az
Ennek
nak,
az
szeretettel az
egyetem
Miskolc,
emlékfüzetnek történetét
december
utal
Dr.
összeállítói
és tisztelettel
1975.
a
Dr.
összefoglalással zárul. Néhány kép munkásságára, elismerésére. érzett
megnyitó
beszédét,
gyászSályi István professzor utolsó cikkének magyar szövegét (amely angol nyelven jelent meg a ,,The New Hungarian Ouarterly" 1974. évi 56. számában), továbbá a munkásságát méltató bővebb összefoglalást (amely kiterjed a díszdoktori indokolás oktató-nevelőteljes szövegére, a közéletben vállalt munszakírói, egyetemszervezői, tudományos kutatói, Dr. Az emlékfüzet István fontosabb kásságára). Sályi professzor életrajzának és három adatait, irodalmi munkásságának forrásait is tartalmazza, világnyelvű Ez
Sályi Dr.
István
professzor
Sályi István
nyújtják kiadványt feldolgozó szakembereknek. át
később
19.
e
az
sokoldalú
professzor érdeklődő
iránt olvasó-
EMLÉKKIÁLLÍTÁST MEGNYITÓ
AZ
KOZÁK
DR,
Sályi
Néhai
19-én
István
professzor
bekövetkezett
IMRE
1923-ban
haláláig
BESZÉD
oklevelét.
gépészmérnoki
szerezte
év egy
rendkívüli,
1974.
sokoldalú
egyéniség időközű nagyobb periódust különmunkásságának időszaka. Ezen belül két, szinte azonos böztethetünk meg. Az első 1949-ig, a Nehézipari Műszaki Egyetem professzorává történt kinevezéséig tartott és 26 évet foglalt magába, a másik, 25 évre kiterjedő periódus 1949-cél kötődött a szorosan kezdődött, Nehézipari Műszaki Egyetemhez és haláláig tartott. Mi az, ami megkülönbözteti Sályi professzor munkásságának e két periódusát? Nem valószínű, hogy egyéniségének megváltozása, hiszen 48 éves korában, megállapodott férfiSokkal inkább kereshető a különbségek oka azokban a körülmékorban került Miskolcra. változást 1949-ben lényeges jelentettek. nyekben, amelyek Sályi professzor életében, december
eltelt
51
szakaszra bontható. A gépészmérnöki periódus további két, elkülöníthető megszerzésétől 1937-ig terjedő első szakaszra esik Sályi professzor tudomá4 évet tölt műhelymémökként a Ganz Vagon- és Gépnyos egyéniségének kialakulása. tovább képezi magát. A négy év elteltével a matematikai gyárban; közben szakadatlanul Az
első
oklevelének
tudományok köréből egyetemi doktori címet nyer el kitűnő minősítéssel. Bolyai János választolyan területről geometriai axiomatikájának kiegészítése" című doktori értekezése csak a matematika tudománytörténetének ja témáját, amellyel eredményesen legnagyobbjai foglalkoztak. 1928
és 1937
nika Tanszékén.
között
egyetemi tanársegéd
Hétköznapi munkája
mellett
a
elkészíti
Műszaki
budapesti Műegyetem az
elméleti
és kísérleti
Mecha-
kutatómunka
harmonikus műszaki doktori értekezését ,,A beton egységét tükröző, magas színvonalú lassú alakváltozása" címmel, majd megírja a ,,Gépészeti zsebkönyv" Mennyiségtan, Merévén neve chanika, Szilárdságtan című fő fejezeteit. Utóbbiak egy csapásra közismertté a műszaki tués világossá vált, hogy Sályi István mechanika vált a hazai szakkörökben hazai egyénisége. dományterületének kiemelkedő a leghívebb jellemzést Sályi professzor életének e szakaszáról saját szavai adják:
Végzés után
Műegyetemen elhelyezkedni. pályámon. Nem mondtam
Vagon- és Gépgyára vágyamról,hogy lépéseket a tudománynak élhessek. Az első alkalommal, amikor erre lehetőség nyílott, örömmel mentem vissza a Műegyetemre, a Műszaki Azt hittem, Mechanika Tanszékre. hogy végre révbe értem. Lassanként az ember értettem csak meg, hogy az akkori viszonyok között nem lehetett szabadon ura élete Az akkor uralkodó szinte hierarchiirányításának. saját kus rend, az individuális önzés és féltékenység, amely az egyetemeken erősen éreztette hatását, számos akadályt gördített az előrehaladás útjába. Hosszú egyetemi szolgálat után akkor már a második doktori oklevél birtokában be kellett doktori, a műszaki végre látnom, hogy még arra sincs reményem, hogy valaha adjunktussá nevezzenek ki. Az első periódus második 1937 és 1949 között szakaszában, Sályi István bíró a Szabadalmi Bíróságon. Amikor erre a Műegyetemen, illetve tart módja van, előadásokat n-
-
.
ban tettem
az
első
nem
tudtam
a
mérnöki
A Ganz
le arról
-
-
"
.
.
Minden a Mérnöki Továbbképző Intézet rendezésében. évei alatt szerezte eltöltött meg azt a jogi érzéket
egyetemvezetői 1948-ban
ellátása
feladatainak
megbízták Sályi professzor az
akkor
közben
olyan
létesült
bizonnyal a Szabadalmi Bíróságon biztonságot, amelynek később,
és
nagy hasznát
Műszaki
vette.
Főiskolán
szokásos
a
Műszaki idősebb
Mechanika
emberekből
egyetemi korosztályoknál helyzetű közösségbe került, mint amelyeket azelőtt megismert. Megkezdődött ezzel életének az a fordulata, amely lezárja az első periódust, és amely tulajdonképpen 1949-től számítható, amikor is a Nehézipari Műszaki Egyetem professzora és tanszékvezetője lett. Magával hozta kialakult tudományos egyéniségét, és a műszaki mechanika egyetemi oktatásában megvalósította azokat az elveket, amelyeket a ,,Gépészeti zsebkönyv"-ben
előadásával.
Itt
szemléletű
álló, merőben
más
már
lefektetett.
1937-ben
a
és
Nevezetesen
a
műszaki
mechanika
általános
érvényű törvények-
segítségével. E kifejezések ma már teralapozott tárgyalását a vektor- és tenzorszámítás és mészetesnek tűnnek, Sályi professzornak azonban komoly maguktól értetődőeknek erőfeszítésébe került, amíg elképzeléseit érvényesíteni tudta. Mi az tehát, amely jellemzi és egyúttal elválasztja Sályi professzor életének 1949a szinte től számítható második Mindaz végtelen szabadságfokú periódusát az elsőtől? a vezető értelmisélehetőség, amelyet a felszabadulás nyújtott a magyar nép, közöttük giek számára, és egyúttal azok az óriási feladatok, amelyeket az új, szocialista értelmiség felnevelése jelentett. a miskolci Sályi professzor csakhamar professzorok vezető egyéniségévé vált, és életének előző évtizedeiben megszerzett tudományos felkészültségét, pedagógiai és jogi érzéés tetterővel a benne munkabírással két, rejlő szervezőkészségét latba vetve, bámulatos és belső életének hozzá műszaki kialakításához. fogott egy új egyetem felépítéséhez Szinte úgy tűnik, hogy újjászületett Sályi professzor alkotóereje, közéleti tevékenysége túllépte az egyetem falait, Miskolc városa, a megye és az ország gondjaival foglalkozott, részt vett a tudományos megoldásában, káderképzés egyetemi és országos feladatainak oktatási módragyogó tankönyveket irt, állandóan fejlesztette és formálta tanszékének szerelt. hatást Nagy gyakorolt környezetére, munkatársaira, tanítványaira személyes emberi példamutatásával is. A kimagasló képességű és képzettségű, példamutató emberi magatartású Sályi professzor, a kiváló tudós, pedagógus, szakító, egyetemszervező és közéleti férfi munkássászenteli a Nehézipari Műszaki Egyetem ezt a kiállítást. gának és emlékének Kevesen vannak itt, akik Sályi professzort munkásságának első periódusából ismerik, de annál többen vagyunk, akik közelről láthattuk munkásságát a második periódusre
munkatársai. De sokan tanítványai és sokan mint közvetlen isa jelenlegi teljes hallgatóság.akik már nem olyanok, közöttük merhették közvetlenül Sályi professzort, hiszen 1975-ben végeztek azok,akik számára még rendszeresen tartott előadásokat. számára, mert Sályi proSzóljon ez a kiállítás mindenki fesszorra joggal lehet büszke a Nehézipari Műszaki Egyetem és mert egyénisége, munkássáállítható ga méltán példaképként mindannyiunk: elé.
ban, közöttük vannak
az
sokan
egyetemen
mint is
BÜCSÜBESZÉD Elmondta
Tudóst, A múló
halála
István
oktatási
miniszter
pedagógust, közéleti embert, jó barátot temetünk! idő könyörtelenségének tudata nem enyhíti azt a fájdalmat, amelyet Sályi okoz. Nem enyhíti, mert ember maradt volt, akinek üresen olyan helyét
mással
bennünk
KÁROLY
POLINSZKY
DR.
betölteni
sohasem
Életműve, eredményei, mindaz,
lehet. késői
utókor
méltán
amit
a
közössé-
tanítványi tisztegért tett, oly maradandó, hogy és a szeretet szólal A szava lettel. tanítványi kollégáktól kijáró tisztelet, meg belőlünk, Az elmúlt harminc esztendő közös munkája, az egyetlen felakik pályatársai voltunk. és tenniakarás az emismert megvallott igaz ügyért folytatott mindennapos küzdelem, a lehető akkor is, amikor éreztük berek között legszorosabb kapocs. Ezt az összetartozást után kerestük és az felszabadulás a megtaláltuk helyünket ország újjáépítésében. A felsőa közelebbről műszaki felsőoktatásban munkához kezdők oktatásban, bátorítója, erősívolt István. Sályi tője, lelkesítője a
tekinthet
vissza
rá
-
-
Mi, akik büszkeséggel vallhatjuk pályatársnak magunkat, tanúi vagyunk annak a kának, amelynek célja az új, szocialista értelmiség felnevelése volt. Az Állami Műszaki
mun-
Fő-
megelőző két évtized gazdag szakmai tapasztalatait gyümölcsöztethette. Szervezőkészsége, tudományos felkészültsége és kiemelkedő pedagógiai érzéke csodálatra méltó tetterővel a miskolci párosult, amikor hozzákezdett Nehézipari Műszaki Egyetem megvalósításához. Az egyetem rektoraként megalapozta, formálta azt a szellemet, amely ma is, s mindenkorra jellemzője marad a miskolci egyetemnek. Sok ezer tanítványa tanult Tőle hivatástudatot, szakmaszeretetet, emberséget. Ma a szocialista magyar kíipar vezető posztjain sok volt hallgatója végez kiemelkedő munkát, az Ő szellemétől sérve, a Tőle tanultak alapján. Sályi István, a tudós egyetemi tanár közéleti tevékenysége nemcsak az egyetem és Miskolc városának gondjaira terjedt ki. Országos nagy gondjainkkal foglalkozott a jobbra törekvés szellemével, az Elnöki Tanács tagjaként, országgyűlési képviselőként. Személyi példarnutatása nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik közül sokan nemcsak a műszaki való részvállalással is elkötelezték tudományokkal, hanem a politikai közéletből magukat. A legfelső állami testületben a szeretet, tenniakarás és a végzett tevékenységét ugyanaz haladásért való harc jellemezte, mint amely jellemző volt rá egész életében, a mindennapok során. tanáraként
iskola
Sályi István, A
a
példamutató
ember sohasem várt köszönetet, elismerést munkájáért. az az jelenelismerés sora mellett számára kitüntetések, magas egész legtöbbet, ha volt hallgatójának sikereit, eredményeit látta. S ilyen örömben gyaka
Kossuth-díj és más
tette ran,
a
nagyon
sokszor
volt
hogy élete, munkássága Azon
kevés
része.
tovább
szerencsés
gazdagságának, eredményeinek és szerető
tiszteletében,
A tisztelet
él
majd
emberek
akkor közé
továbbélését
és
a
tartozott, az
őszinte
szeretet
is, ha Ő
áradása
méltán
jelezte,
lesz közöttünk.
nem
aki
ifjúságban,
naponta annak
amely ifjúságért élt, dolgozott, alkotott.
az
tapasztalhatta élete ifjúságnak hálájában
pályatársak megrendülten állnak a koporsó mögött, jöttek. Akitől ma itt búcsút veszünk, a leobbak Életútja, példaadása önálló alkotás, amely ránk mély A
búcsúzni volt.
sérelhetünk Pista
Utolsó
meg méltón
is a tudat, alig elviselhető legkülönbek közül való hatással volt, s amelyet mi kís
ha
és
továbbvinni.
bácsi! búcsúra
jöttünk, valamennyien,
életed
s
valamennyiünk
nevében
búcsúzom.
alkotását, azt, gyász napján sem mérhetünk Köszönjük a minden Feladatunk most félévszázados munka eredményének teljes nagyságában. Átvesza a most növekvő nemzedék is tanulhasson. továbbadása, hogy példamutatásból s kritikus szemeidet szük a félbemaradt tovább munkát, mindig mafolytatjuk úgy, hogy és bennünk tovább. érezzük. Emléked, gunkon folytatódsz Valljuk tudjuk, hogy velünk, munkád tovább és érnek. él, gyümölcseiújra újra minden
fel
Búcsúzom
Pista
Bácsi!
amit
most
a
BÜCSÜBESZÉD Elmondta
DR.
Megrendülten, fájó szívvel, halál
telen
alkotó
becsületes,
egy
SÁNDOR,
SIMON
részvéttel
őszinte
életre
tette
a
NME
az
állunk
mindent
rektora
előtt, befejező pontot. e
tevékenységet megszakító vég azonban csak is magasra emeli ugyanakkor önkéntelenül életmű magasztos fogalma képvisel. Az emberi
akadályozta
meg,
Ilyen életet élt tudományok doktora, művelésében
tésében,
és
valamint
és
további
a
azt
az
mert
a
termékeny
könyörmunkát
alkotást, amit egy nagy
Sályi István Kossuth-díjas professzor, a műszaki gépészmérnöki munkája során a műszaki mechanika a Nehézipari Műszaki Egyetem építésében és továbbfejlesztársadalmi tevékenységben.
így dolgozott
az
ravatal
Dr.
öt évtizedes
oktatásában, különböző
és 11 beosztásban Dolgozott üzemben, egyetemi katedrán, 22 évig tanszékvezető évig a Nehézipari Műszaki Egyetem rektori tisztségében. 1953-tól országgyűlési képviselő, között a Tu12 évig a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának elnöke, 1958-73 dományos Minősítő Bizottság taa, és 1963 óta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanáés Természettudományi csának Szaktagja. A debreceni tudományegyetem Matematika doktora és a Budapesti Műszaki csoportjának első kitüntetéses Egyetem műszaki doktora. 1952-tő1 a műszaki a műszaki tudományok kandidátusa, majd l958-tól tudományok
doktora.
Tudományterületén, műszaki vívott
felsőoktatásban
a
műszaki
mechanikában
elévülhetetlen
érdemeket
mind és
a
kutatómunkában,
nemzetközileg
mind
is elismert
a
rangot
ki.
Társadalmi, politikai és közéleti
tevékenységében fáradságot nem ismerve azon doladta lehetőségek maximális hogy a felszabadulás igénybevételével a Nehézipari Műszaki Egyetem, s ezen a műszaki keresztül felsőoktatás dolgozó népünk jobb és szebb életét szolgálja. gozott,
Feladatainak az
egyetemi
közben
ellátása
mindig együttműködésre
ifjúsági szervezettel,
a
szakszervezettel
és
nem
törekvő
kapcsolatot
utolsósorban
az
tartott
egyetemi
pártbizottsággal.Kiváló
képességeit, igen magas szintű elméleti tudását, sokrétű gyakorlati tapasztalatait, a problémák való készsémélységes humanizmusát, alapos elemzésére Séf, az emberi erőt meghaladó munkabírását, az új és jobb megoldásokat kereső kutatói és segítőkészségét, egyszerű közvetlenségét és batulajdonságát,a mások iránti tiszteletét rátságát mi, akik vele együtt dolgoztunk, nemcsak csodáltuk, hanem azokból igyekeztünk sokat
meríteni
Kedves
és felhasználni.
felejthetetlen
Pista
Bácsi!
tisztelőid és barátaid gyászoló tanítványaid és munkatársaid, vagyunk annak a nagyszerű előtt tevékenységednek, amiért fájó és hálás szívvel a ravatalod dunk köszönetet Neked. Az
itt
De nemcsak
adózunk
mi, akik közvetlen
hálával, hanem
államunk
tanúi is több
vagyunk sokoldalú, esetben
magas
tanúi mon-
gazdag tevékenységednek,
kitüntetésekkel
ismerte
el
az
ok9
és tudományos kutatásban elért kimagasló eredményeidet. S alig éppen nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Nehézipari doktorává avassalak. Műszaki Nagy utat tettél meg, amíg ügyünkEgyetem tiszteletbeli Alkotó höz érkeztél. energiádat a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének szolharcos társunkká és ezért örökre zártunk. szívünkbe állítottad. váltál, Igazi gálatába
nevelésben
tatásban,
ezelőtt
évvel
másfél
Határtalan héz
búcsút
búcsúzni
a
kifejezése sajnos egyben
szeretetünk
kedves
boldogabb biztos jövőt, kell örökre olyan tudóstól tóak egész egyetemünkön, a
tiszta
örök
tekintetét
a
búcsúzás
pillanata
is.
Nagyon
ne-
és szerettünk, elmint Téged, örökre attól, annyira tiszteltünk tanítómestertől és baráttól, aki velünk élt, dolgozott és velünk építette
akit
venni
látni,
a
oktató
szocializmust.
elválnunk, és sok
Különösen
akinek
vonatkozásban
és biztató
szavait
nehéz
akkor
munkája eredményei az
egyetemen
hallani
véljük
a
búcsúzás,
érezhetőek
amikor és látha-
túl is, akinek mosolygó még most is. A természet
és kérlelhetetlen
törvénye azonban arra kényszerít bennünket, hogy a visszavonhatatlan tény nehéz súlya alatt tiszteletünk és szeretetünk megerősítése és hálánk kifejezése mellett örök búcsút mondjak Dr. Sályi István nyugalmazott Kossuth-drjas professzornak. és a magam nevében, a professzori és oktatói kar, az admikönevében dolgozók, az egyetemi hallgatók, a tisztelő kollektívánk szönöm fáradhatatlan munkásságodat, igazi szeretetedet, melyet gazdag alkotó életed során oly bőségesen árasztotta] mindnyájunk felé. és tanításaidat Emlékedet megőrizzük, és további munkánkban gyümölcsöztetjük. Az
nisztratív
10
egyetem
és fizikai
Tanácsa
BÚCSÚZTATÓ Elmondta
MÖRK JÁNOS egyetemi
nevében
tanítványok
docens
Bácsi!
Pista
Kedves
a
,,Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes" A költőtől
szavakkal
vett
magáról Sályi professzor. tanszéki
mint kétszáz
mércét
adott
Búcsúzom
munkatársa,
bácsitól
tanítványa,
minden
tanítványainak, és vallott ezernyi volt hallgatója,
és útmutatást
Pista
most
több közöttük
ön-
több
fiai nevében.
Búcsúzunk -
bácsitól
akik Pista a
tudás
akik előtt
-
-
kitárta
tudományok
mechanikai
kézzel
egyik legemberibb tulajdonság
az
vezetett
a
a
megismerés,
kapuját;
tudományos
és
munka
az
élet
nem
mindig
útjain át;
akiket
és
tisztelni
becsülni
tanított
emberi
az
szellem
alkotására:
legnagyobb
logikára.
a
Búcsúzunk -
a
tanítómesteri
akiket sima
-
tanultuk, hogy vágy;
utáni
aki
az
bácsitól,
Pista
új
fogékonyság,
iránti
a
jobb megoldások
keresésének
követendő
példáját
mutatta; -
-
-
mindig készen állt a Segítésre; igaz emberi örömét lelte tanítványai munkájának támogatásában, azok eredményeiben; akit munkásságának legnehezebb szakaszain is átsegítette az emberi alkotó munka aki aki
értelmébe -
Pista
akit
a
és
hazai
emberi
az
Fájó szívvel búcsúzunk, bácsinak, hogy mérték és
sugározta
ránk
a
tudás,
az
fejlődésébe
társadalom
tudomány
mechanikai
és
nagy
fejünket és
emberszeretet
tisztelettel nélkül
késedelem
a
vetett
hite;
egyéniségének tartunk.
munka
-
mint
mondunk meghajtva köszönetet a Napunk, legközelebbi csillag
tiszteletének
örök
Értelmünk megadja magát a természet rendje és törvényei előtt, de az ellen, hogy akit szerettünk gyarlóságunk fájdalomtól eltompultan tiltakozik Íütlk, nem válaszol többé, akinek suxárzó Nap, aki mégis tisztelettel emlékezetünk egén.
Hosszas, zölni
velünk
istenhozzádot:
őrlő
utolsó
alkotó
energiája nem hat tovább, ragyogó fényes csillag
övezett,
-
értékeit. érző
aki tovább marad
emberi és tisztelmár
emlékeink
nem
és
betegség után szűnt meg dobogni Pista bácsi szíve, nem tudta már kögondolatait. Engedje meg, hogy Váci Mihály szavaival mondjak utolsó
ll
"Már minden Eszméletem
Mindazt, -
mi
erejű -
utat
a
a
hordozó
véletek s
semmi
-
sem
fájhat.
maradt:
tiszta
fáj még
kormányozni
Ígyleltem
12
fájt
a
világnak,
szívem
alatt.
rettenetes
energiára: élt szenvedés
keres
röpít megváltó csillagára."
FELEJTHETÖ
EL NEM
EMLÉKEK
Írta: SÁLYI ISTVÁN
Budapesten. Édesapám, Dr. Springer Ferenc ügyvéd volt, aki tagja volt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, és 1913-tól a főváros lX. kerületének. országgyűlési képviselője Elemi iskolás magamban, hogy Apám példáját csak gyerekfejjel úgy döntöttem követni: leszek az szép pálya, de nem mert leszek politikus, részben fogom ügyvéd ugyan, születtem
1901-ben
keresztül
évtizedeken
annak
mert
sokat
nagyon
beszélnie.
kell
történt. Az érettségi letétele másként után a budapesti Műegyetem géiratkoztam be. A oklevelet 1923-ban szereztem osztályára gépészmérnöki pészmérnöki mindvégig a képzettségemnek megfelelő, mégis igen változatos munkakörökmeg. Azóta ben dolgoztam, túlnyomó részben mint köztisztvíselő.
Valójában
évéhogy 1945-ben, a felszabadulás élete megállapította, hogy nagyobb letöltötte részét már, a polgári Magyarország társadalmi viszonyainak keretei között. Ezek a viszonyok gyermekkoromban számomra kedvezőek voltak, azokat akkor természetesnek, helyesnek véltem. Csak az 1919-ben rövid időre fellángoló gyerekfejjel forradalom rá, mint gimnazista diák először arra, hogy azok a társafényében döbbentem dalmi viszonyok, amelyek között én felnövekedtem, jók lehetnek ugyan annak, aki a napél, de kegyetlen lehet azok számára, akik az árnyékos oldalon születtek. sugaras oldalon
Ezzel
pár
a
sorral
próbáltam érzékeltetni,
azt
ben már meglett ember
voltam, aki akkor
-
reálisan
-
-
-
Ma is hálás ték
felnyitni
lentőségét. utóbb
azoknak
vagyok
Azóta
élt
át kell adnia
a
és elénk
szemünket,
a
bennem
ahelyét
az
tanáraimnak, vetíteni
a
az
tudat, hogy
egy más, egy
jobb,
már
akik 1917. a
egy
évi
polgári
a
orosz
középiskolában megkísérelforradalom
társadalmi
tökéletesebb,
történelmi
rendnek
egy humánusabb
je-
előbb
vagy rendnek.
*
meghalt édesapám. Ettől kezdve már a megélhetés gondjainak egy részéa megbirkóznom. A Műegyetem elvégzése után 5 évet töltöttem Ganz Vagon- és Gépgyárban, ahol akkor komoly kísérletek folytak az ún. Taylor-féle Syárüzemszervező rendszer bevezetésére. Ezt követően 9 éven át tanársegédként vettem részt a Műegyetem Gépészmérnöki Karának oktató munkájában, a Műszaki Mechanikai Tanszék keretében. Közben tanítottam mellékfoglalkozásként középfokú ipari isko1920-ban
vel magamnak
kellett
-
-
lákban is.
1937-ben
a
munkahelyemen
Bíróságra kerültem,
Szabadalmi éltem
említett
át
a
felszabadulás
mint
műszaki
képzettségű bíró.
Ezen
a
első éveit.
el. Társadaltöltöttem túlnyomó részét közalkalmazottként meg, hogy állásomnál fogva a közalkalmazottak bonyolult hierarchiájábanmelyik rétegbe voltam besorolva. Minthogy az alacsonyabb szintű rétevolt hely, mint a magasabb szintűekben, számára ezért gekben sokkal több alkalmazott A most
mi
helyzetemet
ezért
25 év
az
szabta
13
során
pályafutása szintjére.
természetesen a
ugyanarra
tornászhatta
mindenki
nem
volt a fóka, mint Mindig kevesebb előlépési lehetőség a konkurrens Én meg. magam úgy érzem, hogy ennek sohasem voltak korrektek. szabályai
eszkimó.
az
fel
a
volt
Nem között
ha egy-egy
pályázók magától
mit
a
ranglétrának
csodálkozni
azon,
indított
éles, kemény harcot
értetődő
-
magát
-
versengésnek
játék-
a
*
Bíróságtól
A Szabadalmi
csak
váltam
1949-ben
A felszabadulás
meg.
után
Állami Műszaki 1948-ban, az akkor létesült eseménye volt életemnek, amikor vezetősége azzal amegtisztelő kéréssel fordult hozzám, hogy adjam elő a főiskola jellegű tagozatán a Műszaki mechanikát.
döntő
Főiskola
gépészeti
évfolyam nagy többsége sokkal idősebb volt, mint a főiskolásoknál megszokott nem volt lehetőségük voltak, akiknek korábban Valamennyien szakmunkások magasabb képesítés megszerzésére, de beiratkozásuk idején már magasabb vezető állást töltöttek be az akkoriban vállalatok államosított valamelyikében. Az
év.
18-21
Ez
talán
a
tudást,
hanem
egymás
munkáját.
bebizonyítani,
A
cél
előírt
kis
kollektíva
nem
oklevelet
rendkívül
keresett
nagynak
a
látszott
főiskolán, tanul-
a
A
csüggedőket
is elkezdődött
hogy kollektíva
a
versengés. Először talán azt kívánták szívvel-lélekkel, teljes erőbedobással végzia a gyengébbeket az erősebbek bátorította, segítették. a
mindenki
be akarta és végül be is bizonyította, összefoglalva: ez a kollektíva hogy a minden egymással összefogva a kollektíva taa kellő időben és az eleget tesz a vele szemben támasztott követelményeknek.
Röviden
közös
kis kollektívában
a
előtt
számláló
elsajátítandó isrneretanyag
az
képest.
mányi időhöz Ebben
főt
40-50 noha
érdekében
módon
Milyen érzékeltetni.
más A
volt
ez
a
versengés,
mint
társadalomban
polgári
az
a
minden
másik, amelyet valamivel előbb próbáltam versenyző csak saját magáért küzdött, az
babonázta
versenyző ellen. A főiskolások kollektívájában valamennyien a kollektíváért közös küzdelmük célért, az országért, a népért. Lelkes, fáradhatatlan megaz oktatókat is. Mi is szinte észrevétlenül a kollektíva tagjaivá váltunk, cél-
kitűzésben
és küzdelemben
többi
összes
küzdöttek.
Később
nyűgözött képessége.
tanítottam a
egyaránt. az
kollektíva
Állami Műszaki
szilárd
fegyelme,
Főiskola szoros
bányászati tagozatán
összetartása
és
fáradhatatlan
is.
is le-
ltt
küzdő-
*
Nagyon fontos Miskolcon
eseményt
működését
a
számomra
hozott
Nehézipari
Műszaki
1949
Egyetem,
oktató
szeptembere. és én
Ekkor
kezdte
meg
tagja lettem az egyetem munkáját, bányamérnöki, kohóis
gárdájának. Az egyetem három karral kezdte az volt az eredeti és gépészmérnöki karral. A bánya- és kohómémöki karnak akkor fokozatosan a Műszaki feladata, hogy még Sopronban Egyetem átvegye Budapesti mérnöki
működő
14
Bánya-,
Kohó-
és
Erdőmérnöki
Karától
a
bánya-
és kohómérnökök
oktatá-
gát, másrészt pedig tehermentesítse zal, hogy bányagépészmérnököket
mérnökoket
Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karát azképez ki a bányászat számára, szilikátkohászati gépészés végül nehézgyártó gépészmérnököket a nehézipar a
szilíkátkohászat
a
számára. előtt szoNehézipari Műszaki Egyetemnek ez a belső struktúrája sok szakember Sokszor helytelennek vélték, hogy a bányászok vagy pláne idegennek látszott. Voltak és kohászok elszakadjanak az erdőmérnököktől. olyanok is, akik a bányászok, látták kissé erőltetettnek. Felmerült kohászok és gépészek társítását olyan aggodalom is, a legalkalmasabb hely az NME nem számára. Miskolc hogy A
katlannak,
Azok
fájó
váltak,
rokká
Egyébként
abban
várost
túrájú
szívvel
arra,
általános
kultúrájú
akik
évtizedek
hogy
előbb-utóbb
tanárok,
gondoltak
időben
az
kisebb
volt
várossal
a
szállást
tartózkodás
cserélje
a nehézségeket az is, hogy kaphatott Miskolcon.
Fokozta
jellegű
és kohász
bányász
a
az
tősgyökeres soproni polgátelepülniök Miskolcra. attól, hogy valaki a nagyobb kulalatt
át kell
fel. NME
az
első
évben
néhány
csak
átmeneti
sajátos érdekessége volt az 1949. évnek a felvételre kerülő hallgatók kiválogatásának módja. A felvett hallgatók nagyobb része 1949-ben érettségizett. Közöttük Különös,
sok volt
diák.
kiváló
a
Felvett az egyetem szép számmal érettségi tanfolyamot végeztek. felül
Ezen
bizonyítvánnyal, részt, sok
vettek
Az oktatók
hogy
aíra, oktatás.
e
a
szakérettségizett
hallgatókat
is. Ezek
egyéves
szak-
a száma, akik nem rendelkeztek még tekintélyes volt azoknak érettségi és akik e hiány csak hetes előkészítő tanfolyamon pótlására néhány esetben kevés eredménnyel.
előtt
bányász,
álló
egyszerűek, hiszen nem volt lehetőség gépész évfolyamokon egyöntetű tanterv alapján induljon
feladatok
kohász
és
sem
voltak
'
az
Megkíséreltem tárgyilagosan viszonyait 1949 szeptemberében.
Talánazt
'
ket
Lltett ozött.
főiskola munkához. A
a
is sikerül
új intézmény:
szemléltetni
tisztáznom,hogy az
hallgatói
Allami
Műszaki
életük
harcaiban
hallgatói közül elokészito tanfolyamosokról,
a
Nehézipari
volt-e, Főiskola
és ha és
Műszaki
igen, a
mi volt
Nehézipari
megerősödve, szocialista
Egyetem bonyolult
akülönbség Műszaki öntudattal
az
em-
Egyetem
fogtak
a szakérettekről és az lényegében ugyanezt lehet mondani érettségizetteknek azonben legfeljebb csak egy részéről. nem Egy lényegtelen különbség, hogy az NME hallgatói között egyetlen egy másik, k_ éveken át volt súlyos nézeteltérés: abban a kérdésben, hogy a területileg megoszlott banyász- és kohászoktatás Sopronban avagy Miskolcon egyesüljön-e. Klvezető út azonban még ebből a rendkívül nehéz helyzetből is akadt. Az egyetem karán kialakult az első években, amelyeket ma már az egyetem hőskorának mindhárom Szokás nevezni, a hallgatók egy-egy szilárd kollektívája, az erők egyesítéséért, a szilárd fesyelemért a tanulmányi munkában. N
az
,
erdesben _
15
Még a Sopron-Miskolc kérdésben folytatott viták is eredménye volt, hogy a bányászok-kohászok és a gépészek évben élénk tanulmányi verseny folyt. Ezekben
az
első
években
erősödött oktatóit
hasznosak között
voltak, annak
meg az NME. Az ifjúság, és többi dolgozóját is. Ez
a
mert
idején diákok
ezek
minden
lendülete
egyetem magával ragadta ifjúság alapozta munországban az NME jó hírét, és a miskolci egyetemen végzett fáradhatatlan az ő hazánk a számíthat szocializmus kájával bebizonyította, hogy munkájukra mindig építésében. itt
meg
is
az
az
1974
16
július.
az
MUNKÁSSÁGÁNAK
SÁLYI ISTVÁN PROFESSZOR
MÉLTATÁSA
Írta: ZÉNÓ és KOZÁK
TERPLÁN
l9-én
IMRE
veszteség érte a magyar gépészmémök-társadalmat, a Nehézipari Műszaki művelőit, tudományágának Egyetemet, a Műszaki a IUTAM Nemzeti Mechanikai Akadémiai Magyar Bizottságot, Bizottságot, a hazai poliviselt betegség után, és mert türelemmel társadalmi életet, hosszú, tudományos tikai, 74-dik évében, miskolci egyetemvárosi otthonában is, de elhunyt Sályi István, hazánkban túl is elismert több mint öt évtizedes határainkon Sályi professzor. professzor gépészdecember
1974.
nagy
Mechanika
a
tevékenysége alatt kiemelkedő oktatója-nevelője volt a Mechanika c. tantárgyvolt. Könyveivel, egyetemi, főiskolai és mémökneves tudományág kutatója-tudósa nak, a kinematika, a kinetika, a dinamika, gazdagította előadásaival-jegyzeteivel továbbképző volt a miskolci Nehézipari a lengéstan és a szilárdságtan tárgyköreit. Meghatározó szerepe Műszaki Végül mint közéleti Egyetem kialakításában. személyiség társadalmi-politikai szempontból is kimagasló munkát végzett. Illő tehát, hogy e kiváló magyar gépészmémökről a Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményeiben is megemlékezzünk. mémöki e
vonulása
fesszorát
évében
és hosszú
időn
kitüntetésben.
magasabb képpen hangzott:
,,Tisztelt Kari
Egyetem Gépészmérnöki Tanácsa Sályi professzor nyuganeves előterjesztést tett arra, hogy az egyetem kiemelkedően proát volt rektorát részesítse az egyetem által adományozható legA kar tudományos bizottságának előterjesztése a következő-
Műszaki
Nehézipari
A lomba
Tanács!
szabályzata (NME
Tanácsának
határozata) l. l. szakasz (l) bekezdés b) pontja a következőket A Nehézipari Műszaki Egyetem a műszaki egyetemi doktori
tartalmazza:
A
Nehézipari
Műszaki
Egyetem doktori
a művelődésügyi miniszter személynek tetésként (honoris causa) ítéli oda.
előzetes
-
A 13. szakasz
pedig
A tiszteletbeli
doktori
P0ntja alapján történő A javaslat alapján a
rektor
birtokában
az
ennek
inajd
a
a
kari
hozzájárulásával
causa)
tanács
cím
tehet
szakasz
l.
az
javaslatot
és
avatja, meg.
kiadja
az
oklevelet
Az
érdemes
arra
a
kitün-
erről
szóló és
bekezdés
b)
tanács
elé.
hozzájárulását, a jelöltet
odaitéli,
címet
rektor
(l)
egyetemi
az
előzetes
megkéri a művelődésügyi miniszter doktori egyetemi tanács a tiszteletbeli
doktorrá ünnepélyesen tiszteletbeli szövegét az illetékes kar állapítja
az
tiszteletbeli
-
sz.
szól:
következőképpen (doctor honoris
odaítélésére
címet
1/1970.
oklevelet. a
kar
Az oklevél
dékánja írja
alá.
i!
Ezt
a
'
Saga kéri
a
lehetőséget
kari tanácsot,
felhasználva
az
hogy terjessze DR.
Professzor
tiszteletbeli
műszaki
Gépészmérnöki
NME elő
az
Karának
tudományos
bizott-
egyetemi tanácsnak
SÁLYI ISTVÁN
egyetemi
doktorrá
(doctor
honoris
causa)
avatását.
17
Habár Dr. Sályi István professzort mányos bizottság szükségesnek tartotta, őt külön
összefoglalása után, István
Sályi
Dr.
mérnöki
oklevelet
1901. a
kari tanács minden tagja jól ismeri, a kari tudorövid hogy Sályi professzor életrajzi adatainak
a
is méltassa.
8-án, Budapesten született.
október
Budapesti
1923-ban
Műszaki
Egyetem jogelődjén. jogelődjén bölcsészettudományi
1928-ban
gépész-
szerzett
debreceni
a
Kos-
a doktori, majd Lajos Tudományegyetem óta a doktori oklevelet szerzett. 1952 műszaki tudomáműszaki budapesti műegyetemen 1958-tói a műszaki tudományokdoktora. 1958 óta a Tudományos nyok kandidátusa, Minősítő Bizottságnak tagja. 1924 és 1928 között műhelymémök volt a Ganz Vagon- és Gépgyárban. 1928 és volt tanársegéd. 1937 1937 között a budapesti műegyetem Műszaki Mechanikai Tanszékén és 1949 között az akkori Szabadalmi Bíróság szabadalmi bírája volt. tan1949 és 1971 között a Nehézipari Műszaki Tanszékének Egyetem Mechanikai székvezető tanára. és tanévek között az azóta 1950/51 1960/61 egyetemi tanára, egyetemi
suth
NME
rektora 1953
let
volt. és
között
1970
Borsod-Abaúj-Zemplén
országgyűlési képviselője.
lén
1936-ban
1959
és 1971 között
megyei Bizottságának volt elnöke. ta a.
óta
1963
azóta Budapest XVI. kerüNépfront Borsod-Abaúj-Zemp Magyar Népköztársaság Elnöki Taná-
megye,
aHazafias a
csának
tudományegyetem 1928. április 21-én avatta Sályi (akkor még Springer) és természettudományi gépészmérnököt a matematikai szakcsoportjának első kitüntetéses aki ,,Bolyai János doktorává, geometriai axiomatikájának kiegészítése" c. értekezésével és a doktori ." kitüntető szigorlat kitűnő teljesítésével a ,,sub auspiciis szakot mint azt a rektor kiemelte gyűrűt is elnyerte. A matematikai ünnepi beszédében gépészmérnöki tanulmányainak továbbfejlesztése céljából végezte el. A debreceni
István
okl.
.
.
-
--
Ez
a
szemlélet
munkásságának vezérfonala
további műszaki
lett.
Felisrnerte,hogy
szaktudornánya, fejlődésnek olyan a tudományág művelése ismeretek nélkül magas fokú matematikai a a szemléletében fejlődés gépészmérnök-társadalom egészének a
kat
mechanika
nem
is
választott
előtt
korszaka
a
áll, amelyben lehetséges, és hogy bizonyos változáso-
kíván.
Legelső ilyen irányú munkája
1937-ben
a
Gépészeti zsebkönyv "Mennyiségtan",
"Mechanika" és ,,Szilárdságtan" c. fejezeteinek megírása volt. Ennek a kristálytiszta tudomunkának a hatása rendkívül mányos szemléletű nagy volt. Szerzőjének elismerést, megbecsülést
vívott
és tiszteletet
ki.
húsz év múlva fáradozott akkor is, amikor Ugyanennek felfogásnak a sikeréért Pattantyús-fele Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve alaptudományokkal foglalkozó két kötetének főszerkesztői munkáját végezte. a
a
Tudományos sal és
a
letért
mérnöki
folytatott
teremtő rése
18
alatt.
ereje
munkássága egyébként szorosan továbbképzéssel. Tevékenységének kitartó, fáradságos és következetes A műszaki
volt.
Hatása
-
fáradhatatlan
mechanika
fiatal
segítőkészsége
összefonódik -
amelyet harcnak
tudósainak révén
a
műszaki
felsőoktatás-
egy új is nevezhetünk
új
közvetlenül
szemlé-
mechanikai
nemzedéke vagy
iskola-
w
nőtt
közvetve
fel
veze-
szá-
tanítványának, közeli és távolabbi szintű tudományos fokozatok tében is kifejezésre jutott, de tükröződik sítési rendszer egészében is.
munkatársának
mos
lönböző
dolgozatában,
tudományos
értekezésének
elnyeréséért benyújtott a gépészmérnöki oktatás
és
a
kü-
szemléle-
tudományos
minő-
munkássága (28 forrást sikerült összegyűjteni), amelyet elsősorSaját szakirodalmi és dinamika, a felsőoktatás ban ugyancsak ügyének szentelt, kiterjedt mind a kinematika a területére. mind pedig szilárdságtan lassú Az 1935-ben ,,a beton benyújtott és elfogadott műszaki doktori értekezése kérdéseivel alakváltozása" foglalkozik, amely még ma is időszerű probléma. Foglalkozott ezenkívül a folytatólagos tartók elméletével, a plaszticitáselmélet egyes kérdéseivel, a korstb. Számos szerű gépméretezés kérdéseivel egyetemi jegyzete és tankönyve tárgyalja a szílárdságtan témaköreit. önA többtömegű rendszerek Szívesen vizsgálta a gépészet lengéstani feladatait. a lengéstantudomány lengésszámainak meghatározására kidolgozott grafikus módszerét számon tartja. Eljárást dolgozott ki a csillapított rendszerek gerjesztett lengéseinek elemkiadott zésére. Az 1951-ben ,,Lengéstan" c. egyetemi jegyzete nemcsak a gépészeti lengéshozott hanem tudományos értékű új elemeket tan oktatásába magas szintű új szemléletet, is tartalmaz.
,,Műszaki mechanika" matíka
tenzorszámítás
szakirodalom
c.
tankönyvsorozatának eddig meelent kötetei, ,,A kineamelyek közül az I. kötet a vektor- és Mindkét könyv a hazai gépészmérnöki
ill. ,,A dinamika elemei" címűek, rövid összefoglalását is tartalmazza.
elemei"
egy-egy
kiemelkedő
alkotása.
Sályi István professzort, mint a Nehézipari Műszaki Egyetem Nagyon nehéz körülmények között vette át az egyetem vezetését, a második tanévben, provizórikus körülmények között, amikor sokan kétségbe vonták az egyetem jövőjét. Sályi professzor hallatlan energiával látott hozzá a problémák megoldásához, s nem telt el hosszú idő, amikor a tanári kar és a hallgatóság, a megyei pártvezetői vezetői ráterbizottság és a Művelődésügyi Minisztérium egyformán elismerték mettségét. Merész reformtervek végrehajtásának szükségességéről meg tudta győzni érveinek tisztaságával még a legélesebben ellenzőket is. Sokat fáradozott az egyetem egységének Miskolcon való megvalósítása érdekében is. Amikor többször meghosszabbított rektori tisztsége lejárt, nyugodt lelkiismerettel át utódának adhatott egy olyan egyetemet, és épületeivel még nem is volt teljesen kész, tartalmában azonban amely ha beruházásaival a kezdetleges indulásból egy kialakult, kész egyetemet jelentett. E rektori tisztségének ellátásával párhuzamosan sokat segített a Gépészmémöki Karnak. Rektorságának első tanévében de facto ő volt akar dékánja, de később is mindig megértően segítette az újonnan alapított kart, hogy minél előbb egyenrangú elismert Tanszék intézménnyé váljék. A Mechanikai kialakítása, kiépítése is az ő fáradhatatlan sokat segített azoknak a fiatalabb munkájának érdeme. Különösen egyetemi oktatóknak, Külön
11 tanéven
akik
őt
kell méltatni
át volt
ill. kandidátusi
doktori
Amikor
Ísaz, hogy
Dr.
rektorát.
a
értekezésük
lehetőség megérett megkapta
kezdetben
készítése
rá, megszervezte egy-egy
közben az
tanácsot
alkalmazott
gépészmérnök-hallgatói
kérni
felkeresték.
mechanikai ágazatot. évfolyam leobb elő-
19
menetelű
másrészről
hallgatóit, előadóiul
zatnak zánkban
viszont
belül
egyetemen túl
és határainkon
és
nagyszerű oktatói gárdát nyert meg Budapestről. Az ágazatnak gyorsan
ennek
híre
az
ment
ágaha-
egyaránt.
Összefoglalva:Dr. Sályi
István
professzor a műszaki mechanika tárgykörének új szemléletű, magas iskolájának megteremtésével, továbbá a Nehézipari Műszaki Tanszék Egyetem, s azon belül a Gépészmémöki Kar és aMechanikai kiépítésében, az alkalmazott mechanikai kiemelkedő érdemeivel kiérdeágazat megszervezésében kifejtett az oktatói és őt a tiszteletbeli melte, hogy tanártársai, testület, volt jelenlegi hallgatói (honoris causa) műszaki doktori címre javasolják. A javaslat ideje egyben gépészmérnöki oklevelének 50-dik évére esik. Habár Dr. Sályi István professzort számos kormány- és miszínvonalú
niszteri
elismeréssel
rektori,
társadalmi
címmel
ismerheti
tüntették
ki
elmúlt
az
munkája alatt, maga
két
csaknem
és fél évtizedes
legméltóbban
egyetem
az
a
miskolci
tiszteletbeli
tanári, doktori
el őt."
E méltatást
a kari tanács titkos szavazással egyhangúan, majd az egyetemi tanács ugyancsak egyhangúan magáévá tette, és így 1973. június 28-án délelőtt Dr. Simon Sándor rektor nyilvános egyetemi tanácsülésen nyújtotta át Sályi
közfelkiáltással 11 órakor
István
professzornak Jellemző
Sályi
a
díszdoktori
István
oklevelet.
a díszdoktori személyiségére, hogy ezen Tudományos és Kulturális Osztálya Nagy Miklós osztályvezetővel (Sályi professzor volt diákjával, majd munkatársával, a későbbi művelődésügyi miniszterrel); a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cseterki LajossaL az MSZMP KB tagjával, az Elnöki Tanács titkárával; az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága Dr. Bodnár Ferenc első titkárral, az MSZMP KB tagjával; aMűvelődésDr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettessel (a mai oktaügyi Minisztérium tási miniszterrel); Miskolc város MSZMP Bizottsága Dr. Havasi Béla akkori első titkárral
avatáson
professzor
képviseltette magát
és Miskolc
város
Tanácsa
az
Bárczí
Béla
örült
földi raira
Sályi professzor nagyon útja miatt nem tudott ezen Sályi professzortól rendkívül
nak
KB
tanácselnökkel.
akkori ennek
a
kitüntetésnek.
E méltatás
részt
avatóünnepségen meleg hangú köszönőlevelet
az
venni.
egyik szerzője
levélbeli
üdvözlő
Ebből
külso-
idézünk:
kapott. végtelenül hálás vagyok a sorsnak, hogy itt Miskolcon olyan közösségmunkálkodhattam, amelyben mindenki megtanulhatta, hogy az eredményes munkáa kölcsönös megértés, a kölcsönös megbecsülés a szilárd alapja.
,,Én
ben
elismert
MSZMP
magam
Az avatás
előkészületei
között
felvillant
bennem
egy
emlék, kissé tétován,
bizony-
új épület dékáni szobájában lettünk kari ülés vagy más kari megbeszélés végett. Úgy él az emlékezetemben, talán 8-10 éves köszöntésedre válaszolva szólaltam volna fel. Elmondtam, koromban hogy A szivárvány minden színében néhány csodálatosan szép naplementét láttam a Balatonon. tárta elém. A elbűvölt. víztükör az fodrozódó látványt jelenség pompázó fenséges alig-alig el. Látása a gyermeklelket is a nyugalom, a békesség érzéseivel töltötte talán kissé meggondolatlanul, talán kissé szerénytelenül -, olyasMondtam azután félét, hogy mint öregedő ember ilyen békés alkonyatra vágyom. hiszen
talanul, volna, talán
nem
nagyon
-
20
régen
történt.
Mintha
az
usvnmcua
nem
(Mannra
nshuadaraaut M h
dunna
Üavexlmü &-
hasam
Tamara
munkanap
AEN "Ü ÍM s ÁT ; Yí
12'. ím
u;
m)
Iuúwtlüíw
Gnww
umnuxzass-
(iram
ín
novhvnwz
lwánmlmv
emxxxme
magam Ymkxksa
amaz:
.
amoda
a:
atyám
m
hahaha:
Mosson
*
DÜÜÍÍOEHEM
HONÜRÍS
CAÜSA
Uuvucamiaauwmlsánmnmhchuzmumnkáuuúaswwwwuü
HÚS
HÜC
TIÜFUILO
UTENDI
ha:
hnuunamntvimuhxüaxvwwacnnudmo-uhnamnun onboauonbmnbannua-Amuvhuu
Dnughrvfidnllnuuwfanáűorwubulvlculcaúhü nnouüowmwnanvcaqonuaatuhnvun
Jyx'____,,._,t-vtf_ecry Harmat
Az
NME
által
adományozott
díszdoktorí
Máasnxhnn
oklevél
Őszintén
mel,
mondom, hogy a doktoravató Egyetemi Tanácsülés érte. naplemente békéjével ajándékozott meg. Köszönet
a
barátsággal
és
Sok szeretettel
A díszdoktoravatás
idején
eltávozik
örökre
senki
körünkből,
összefoglalása lesz, az idézett levélrészlet Ha Sályi professzor munkásságát a juk (amely annál is indokoltabb, mert az értékelhető
külön-külön fejlesztő tudós, közéleti
mint
mint
kiváló
köszönt
gondolta, hogy Sályi professzor alig másfél
sem
így
s
öröm-
tiszta
bácsi."
Pista
múlva
aktusa
az
egy életmű a közeli valóban
év
előterjesztés
rövid, de befejezett
pedig
naplementét
díszdoktori akkori
előterjesztésen
cél érdekében
a
méltatás
idézi. kíván-
túl méltatni túl tömör
volt),
oktató-nevelő, tudományágát továbbmint elismert egyetemszervező és mint tevékeny
kiemelkedő
szakító,
mint
a
ember. A kiemelkedő
oktató-nevelő
Sályi professzor 1928 óta szinte megszakítás nélkül szolgálta a hazai gépészmémök1938-ig tanársegédként, mqd egyetemi magántanárként, a felszabadulás a Budapesti Műszaki Egyetemen (ill. jogelődjén), 1948-50 meghívott előadóként
felsőoktatást: után
között
Állami Műszaki
az
Műszaki
Főiskola
tanáraként,
1949-től
pedig
25 éven
át
a
Nehézipari
Egyetem professzoraként.
Gépészmérnök-hallgató évfolyarntársai elbeszéléseiből tudjuk, hogy kiváló előmenevolt. Már akkor szívesen el társainak a nehezen érthető hallgató magyarázta anyagrészeket. és új utaKezdettől eszköztár iránt érdeklődött, fogva a korszerű matematikai kat keresett a gépészmémöki tárgyak elméleti tárgyalásaiban. Többször elmondta, hogy hatással voltak rá Herrmann Miksa professzor ,,Alkalmazott című előmechanika" nagy adásai. ly érdeklődése a mechanika felé tudományága irányult. 5 éves üzemmémöki munka után a Műszaki teljesült első elképzelése, kinevezték Mechanikai Tanszék önművelési oktatójává. Céltudatos programot hajtott végre. Először matematikai-fizikai tudását Debrecenben matematikai mélyítette el, és szerzett főtárgyas telű
egyetemi
doktori
Utána
címet.
USA-ösztöndíjjal,
azokat a kísérleteket, amelyek szükséés értekezéséhez, egyetemi amely kísérletek elvégZésére Magyarországon nem volt meg a lehetősége. Ma már nehezen tisztázható, hogy milYen körülmények miatt késett éveket e doktori szigorlata az értekezés után. elkészülte
gesek voltak
1 év alatt
műszaki
tervezett
tudományos Pattantyús Á.
elvégezte doktori
és oktatói
tekintélye egyre növekedett, és ezért is bízta éppen professzor, a Gépészeti zsebkönyv főszerkesztője, és a szilárdságtan jellegű főfejezeteket korszerűen, hOKYa matematika, a mechanika de közérthetően e "Syanakkor Neve híres a GZS-vel lett közismertté megírja. egy csapásra Mindenesetre
meg
őt Dr.
Géza
hazai szakkörökben.
Tulajdonképpen
kezdődött tanársegédl ka, szilárdságtan című
Tanszékén budapesti műegyetem Műszaki Mechanika gyümölcse, a Gépészeti zsebkönyv Mennyiségtan, a tanszéken szerzett főfejezeteinek megírása. Feltehetően
a
éveinek
1928-ban Mechanioktatási
21
messze tapasztalatai adták az ösztönzést, hogy az akkori műegyetemi mechanikaoktatást szánt műszaki ismechanikai össze a gépészmémökök számára szinten foglalja megelőző Később is mindig úgy nyilatkozott Sályi professzor, hogy a Gépészeti zsebmereteket. könyvbe írtak minden sorát és betűjét helyesnek tartja. A kijelentés súlyát akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy mennyire igényes volt Sályi professzor a saját munkájával
nemben
is.
A
Gépészeti zsebkönyvben mechanikát
műszaki a
vektor.
és tenzorszámítás
álló
rendelkezésre
segítségével építsük műszaki
Sályi professzor
először
alkalmazta
matematika
a
fel.
és adekvát
Ezzel
azt
elvét, hogy
az
eszközeivel,
a
nevezetesen
párhuzamosan érvényesítette
köre, a mechaszerteágazó feladatainak rendszerbe nika néhány érvényű törvénye segítségével jól foglalható és tárgyaloktatását érintő fenti két elvét Sályi ható. A Műszaki mechanika egyetemi lényegesen csak a Műszaki később. a Egyetem mechanika gyakorlatban jóval Nehézipari professzor tudta megvalósítani. professzoraként azt
elképzelését is, hogy
az
a
mechanika
általános
Az mazó
oktató-nevelő
egyetemi
múltjáról leghelyesebb,
újságbeli
ha őt
magát idézzük
l963-ból
egy
szár-
önvallomásából:
,,Végzés után nem tudtam a Műegyetemen elhelyezkedni. A Ganz Vagon- és Gépaz első lépéseket mérnöki le arról a vágyamról, gyárban tettem pályámon. Nem mondtam a Az első amikor erre élhessek. alkalommal, lehetőség nyílott, örömhogy tudománynak a Műegyetemre, a Műszaki mel mentem vissza Mechanikai Tanszékre. Azt hittem, hogy akkori között az emrévbe értem. Lassanként értettem csak az viszonyok végre meg, hogy szinte hierarlehetett ura ber nem szabadon saját élete irányításának. Az akkor uralkodó chikus rend, az individuális önzés és féltékenység, amely az egyetemeken erősen éreztette hatását, számos akadályt gördített az előrehaladás útjába. Hosszú egyetemi szolgálat után akkor már a második be kellett doktori, a műszaki doktori oklevél birtokában végre ki. Pedig látnom, hogy még arra sincs reményem, hogy valaha adjunktussá nevezzenek nőtt a család, nőttek a gyerekek. időközben ly lettem bíró a Szabadalmi Bíróságon." -
-
Ebből a nagyrészt a felszabadulás munka mellett segédi oktató-nevelő ként
ipariskolákban
emlékezett
is. Ezekre
Különösen
előtti
óráira
az
pályafutásból
kiemelhető
hogy Sályi professzor szívesen
az,
későbbi
--
elbeszéléseiből
az
egyetemi tanított
kivehetően
tanár-
óraadó-
szívesen
tantárgy oktatási reformjain, program-vitáin ért el sikereket az ipariskolákmagyarázta nekünk, tanártársainak, milyen új módszerekkel bari és ismeretterjesztő tanfolyamokon különösen a térbeli látásra nevelés tekintetében. Megvolt benne az a ritka képesség, hogy a legbonyolultabb problémákat is egyszerűen tudta
vissza.
megfogalmazni
a
és érthetővé
személyes élmény még mechanikus kristálytisztán felépített A
a
Továbbképző
c.
tenni.
eleveníti
szeállitására Mérnöki
Géprajz
fel azt
szerkezetű és
Intézet
öszamelyet számtáblázatok és azokat 1943-ban végzett, számítógépen, érdeklődéssel kísért előadásokat, amelyeket a tartott (a ,,Lengéstan" tárgyú tanfolyamon a
közös
munkát,
kb.
rendkívüli rendezésében
elemeiről" 1952-ben Budalengéstan alapvető kérdéseiről 1945-ben; ,.A vektorszámítás 195 kérdéseiről" méretezéséről, pesten; majd már Miskolcon 2-ben). lengéstani a,,Tengelyek a
De
épp oly
színvonalasak
ságtan különleges problémái" 22
a "Szilárdegyetemi magántanári előadásai a Műszaki második Egyetemen Budapesti világ-
voltak
műszaki
címen
a
Dr.
Sályi
adótermében
István
professzor a
Mechanika adást
az
NME
tantárgyból
I.
sz.
tart
elő-
elő-
Dr.
Sályi
adóterrnében
István
professzor a
Mechanika adást
az
NME
tantárgyból
II,
sz.
tart
előelő-
a felvaló oktatása tantárgynak meghívott előadóként 1974-ben évfolyamnak. megírt gépészmérnök-hallgató szabadulás között (amely e visszaemlékezések teljes szövegébenolvasutolsó visszaemlékezésében diákjainak. ható) méltó emléket állít az Állami Műszaki Főiskola A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen eltöltött két és fél évtized még nagyobb előtt zajlott le. Dr. Sályi István professzor 48 éves volt, amikor Miskolcon számú "tanú" Tanszék szervezéséhez és a ,Mechanika" c. tantárgy oktatásáa Mechanikai hozzákezdett oktatott hiszen minden szinten már a Bő úgyszólván hoz. tapasztalatokkal rendelkezett, Mint a Szabadalmi volt volt a szakmában. tisztában Bíróság bírája, gépészet hagépészeti évet töltött a az Amerínemzetközi és államban, zai fejlődésével. Egy legfejlettebb ipari Jól beszélt és fordított Államokban. és a németül, franciából, kai Egyesült angolul jól tanult tanár letanévben oroszul. első miskolci meg Nagy vágya teljesült, hogy egyetemi a a szerint tanszéket különösen szervezhette, hetett, teljesen saját elképzelései pedig, hogy
háború alatt,
c. vagy a ,,Statika" után néhány I. éves
a
munkatársakkal.
maga által kiválasztott tanévben
első
Az
tartott, maga munkatársai
egyedül vizsgáztatta vezetett gyakorlati
és
által
látogatta hallgatóságot. évfolyamok legtöbb hallgatóját személyesen ismerte. rendkívül Előadásai logikusan felépítettek voltak, hallgatói
létszámú
így az
előadást
minden Sűrűn
a
a nagy órákat is,
első
volna
lehetett
nyomtatni
annyira szabatos
mondatait,
még nagyszerű táblatechnikája,
rajzkészsége, szép
volt
akár
szerint
előadói
stílusa.
azonnal Ehhez
írása.
a tervszerű, hogy jól átgondolt Sályi professzor mindig és a ezzel folyamatos tanulmányi munkája tevékenység hallgatóság párhuzamos
eredményre.
A maga
részéről
csak
vallotta,
azt
mindent
megtett
e
ki
járult
cél elérése
érdekében
az
előadási
oktatási vezethet anyag
a gyakorlatok összeállításával, továbbá példáinak kiválogatásával és egész félévi, előre átA tanszéki munkatársait is ebbe az irányba befolyásolta. A hallgondolt ütemezésével. gatóság folyamatos tanulmányi munkájának és az önálló alkalmazási készség elősegítésének érdekében a az 1961/62. tanévben bevezette, hogy heti egy gyakorlati óra keretében A felhallgatók önálló foglalkozásokon oldjanak meg pontozással értékelt feladatokat. adatok javításából adódó többletterhelésért a hallgatóság többségének folyamatos tanuleltekintmányi munkája jelentett kárpótlást. A módszert, kisebb-nagyobb finomításoktól ve, a Mechanikai Tanszék jelenleg is alkalmazza.
1962-ben
között
a
a
Mechanika
következőket
c.
írta
a
és nagy
tantárgyról
és
a
miskolci
Mechanikai
Tanszékről
többek
Szemlében:
Borsodi részben
Műszaki
is elméleti mechanika tudománynak tea körükbe tartozó jellemzi, hogy jelenségek köklnthető. sikerült a közvetlen általános tapasztalatokkal teljes egyezésben nagyon érvényű Zám feltárniok. Ezekre elméleti matematitámaszkodva, úton, megfelelő tofVényszerűségeket k?!apparátus segítségével olyan feladatokat is meg tudnak helyesen oldani, amelyek teklntetében közvetlen tapasztalat nem is áll rendelkezésükre. Ilyen körülmények között mechanika is nagy Műszaki a a Matematikával tennénetes, hogy igényeket támaszt
"A Mechanika
a
ilyenfajta tudományokat
Az
az
-
-
Szemben. A Mechanika keretén nak leírásával foglalkozik;
belül a
a
dinamika
(mozgástan)
kinematika
(erőtan)
a
testek
a
testek
lehetséges mozgásainyugal-
mozgását, ill. határesetben
23
állapotát meghatározó okokat, és az ezek közötti összefüggéseket kutatja. Ezen belül a mozgó, a statika pedig a nyugalmi állapotban levő testek dinamikájával fogA vizsgált jelenségekben részt vevő testek sok esetben jó közelítésként, lalkozik. mereveknem nek, vagyis olyanoknak tekinthetők, amelyek alakjukat erő hatására változtatják. A merev ki kell egészíteni a valóság testek mechanikáját természetesen teljesebb leírására törekedve másfajta szilárd testek (pl. rugalmasan vagy képlékenyen alakítható tesa lengéstan és a szilárdságtan tek) mechanikájával is. Az ebbe a körbe tartozó feladatokat tárgyalja." mi a
kinetika
-
-
_
,,Az újonnan létesített szék is, már születésükkor
Gépészmérnöki
közöttük
tanszékei,
Kar
találták
a
Mechanikai
Tan-
kérdéssel, hogy vajon
átmagukat az ott hosszú időn át vegyék-e Egyetemről kialakult, Budapesti kikristályosodott, hagyományos tananyagot, vagy új utakat járva megkíséreljék-e, már az kelSzámolni is, korszerűbb ismeretanyag összeállítását. alaptárgyak vonatkozásaiban lett persze azzal is, hogy az ilyen kísérlet kudarccal is végződhet. Az új tanszékek, közöttük a Mechanikai Tanszék vállalták ezt a kockázatot, és az új út keresésével is, általában azt mondhatom, Az elmúlt 13 évre visszatekintve, együttjáró fáradságos munkát. hogy bár nem minden próbálkozásunkat: kísérte siker, mégis vannak eredményeink."
oktatásban
az
szemben
azzal
a
Műszaki
a
-
-
az oktatás-nevelés egymunkája első pillanatától kezdve sokat fáradozott rektori évei alatt az egész ségének megvalósításáért saját tárgyainak oktatásában, majd E téren elért sikereiért egyetemi élet szervezésében. kapott 1953-ban Kossuth-díjat, amelynek indokolása a következő volt: ,,A miskolci RM NME szervezésével kapcsolatos kiváló a a nevelőmunka színvonalának valamint emelése, tanulmányi fegyemunkájáért, politikai lem megszilárdítása terén végzett igen eredményes nevelő tevékenységéért" (a Felsőoktatási Szemle, 2/1963, 3. sz. 100. old.-ról vett idézet szerint.)
Miskolci
Az
1950-61
kevesebbet
tudott
között a
tanszék
ellátott
rektori
teendői
miatt
fejlesztésével foglalkozni.
ezekben
Ezekben
az
években
években
az
viszonylag munkatársai,
István tanszékvezető-helyettes vezetésével (aki ma a gödöllői Agrártudományi Tanszék Egyetem professzora és aMechanikai vezetője) a Sályi professzor által megindított között rektori teendői meloktatást folytatták, ugyanakkor Sályi professzor 1950-53 lett megírta a mechanikaoktatás teljes egyetemi jegyzetsorozatát: Statíka, Kinematika és Mechanikai és kinetika, Lengéstan, Szilárdságtan I-II példatár címen. Ezzel nagy szole jegyzetek mert mechanikaoktatásért, országosan ismertek gálatot tett a színvonalas
Dr. Huszár
-
-
lettek. Ezekre gyar
évekre
az
fordításában,
tankönyveinek lektori Sályi professzor írta Az
50-es
orosz esik, hogy közreműködött nyelvű mechanikai példatár m8Ő az Muttnyánszky Ádám professzor (BME) kérésére vállalta történetét a mechanika teendőit, sőt az első kötet előszavában
továbbá
évek
meg.
második kiadása
felében
szerveződött
helyett végül
-
az
meelent kétkötetes Gépész- és villamosmérnÖ'
1937-ben
Pattantyús:
Gépészeti zsebkönyv új ll kötetes sorozat, amelynek első két, az alaptudomá" kézikönyve címen meelent nyokkal foglalkozó kötetét Sályi professzor szerkesztette. E két kötet a maga korszerű tárgyalásával újabb lökést adott a hazai gépészmérnök a következő Ennek oktatásnak. igazolására idézhetők könyvisrnertető részletek az NME ( 1962) 553. oldaláról: nyelvű Közleményei VIII. kötetének magyar
kök
24
is
-
eltér a régi merőben ,,A Műszaki Könyvkiadó intenciójára e két kötet szerkezete De eltér tartalmában a közben eltelt több mint két is, zsebkönyv felépítésétől. Gépészeti évtized rohamos technikai, de általában tudományos fejlődésének megfelelően. Bizonyára a szerzőknek, hogy a régebb idő óta ismert német, angol és frannagy segítséget jelentett a rendkívül tanulmányozhatták jól szerkesztett szovjet cia nyelvű kézikönyvek mellett Külön ki kell emelni, hogy a megjelent két kötetcsudakov: Masinosztroenyije köteteit. rendelkező ,,Hütte" ben több hely jutott az alaptudományokra, mint a nagy tradíciókkal című kézikönyvben. A két
kötetet
75
szerző
írta
ill. szerkesztette,
köztük
többen
egyetemünkről.
.A
.
sok szerző alaposabb munkát jelentett, de több gondot a tudományos szerkesztőknek Ennek ellenére hazánk műszaki irodalmában először kísérelték kíadóvállalatnak. a és meg következetes
MSZ 4900-55 ni, és bevezették az
műszaki
a
alkalmazásával
mértékrendszer
legalább a betűjeleket egységes alapra hozsúlyegységeként a kp jelet".
erő- és
főszerkesztő hatalmas munkát végzett, kezdve a tudokíválogatásától a tartalmi kiépítésig, az egységes jel- és méralkalmazásának tékrendszer szükségessége érdekében végzett számtalan meggyőző tárgyamai kiemelése talán anakroniszegységes bevezetésének lásáig. A műszaki mértékrendszer tikusnak dolgozunk. A 60-as évek elején hangzik, amikor már az SI-mértékrendszerben rendcsinálásként átmeneti azonban nagyon nagy dolog volt a kg erő és a kg tömeg szétés súlyegység bevezetésével. való választása a kp erőHogy ma az SI-mértékrendszerre áttérés zökkenőmentesen végrehajtható, nagyrészt Sályi professzor akkori főszerkesztői munkájának következménye.
Sályi professzor tehát mányos szerkesztők, szerzők
mint
Ugyancsak a magas szintű egyetemi oktatást ,,Szilárdságtani szolgálta a kétkötetes tervezett példatár" szerkesztése, majd a ,,Műszaki mechanika" könyvsorozat első két kötetének a rektorsága megírása. Mindkét könyv-kettős első részének meelenése idejére több kiadást is megértek. esett, és később az első kötetek A 11 tanéves rektori Tanszéktisztségéről leköszönve, teljesen a miskolci Mechanikai nek ésközéleti szentelte életét. Tanszékvezető, tanszékfejlesztő munkájátevékenységének nak szemléletért amelyet egy új mechanikai folytatott kitartó, fáradságos és következe-
tes harcnak
teremtő
A műszaki
Professzori
fokozatot
-
nevezni
mechanika
rangot elért
mint
-
a
díszdoktori
méltatásban
is olvasható:
Gyulát,
Dr.
új nemzedékét Kozák
nevelte
emeljük
Imrét
iskola-
fel, hogy csak ki
a
sok
így
meg
azt
az
emberalakítói-nevelői
az
a
már
kandidátusi
mellett.
elvet, hogy a tanár feladatai között elem. Az igazi tudós tanítványokat, Sályi professzor. Nyomtatásban is megjelent legutolsó (1974
zrlulában erről
tudósainak
fiatal Béda
Dr.
és valósította
elem
vallotta
elért
docens
Jól ismerte
nyomatékos
"elő?
utólag
is lehet
ereje volt.
nagyon is utódokat év
eleji)
in-
beszél:
,,Igy olvad egybe a jövő szolgálatának két alapvető pillére: az kiinduló tudományos munka végzése és a felnövekvő generáció feljszukségleteiből észitése a jövő feladatainak elvégzésére".
kel
A 60-as években
kOZOtt.Különösen
a
az
nagy
oktatás-nevelés létszámú
fontos
részével,
a
vizsgáztatással
évfolyamok vizsgáinak igazságosabb
is sokat minősítési
foglalrend-
25
19o8-ban az egyetemi lapnak, ,,A mi egyetemünk"-nek szerét kutatta. között Sályi professzorral. Az interjú bevezető mondatai jút készített a Mechanikai a hallgatók Tanszéken véleménye szerint "pontosak,
a
munkatársa az
inter-
olvasható,hogy
következetesek
és
szigorúak". elsőként Tanszék hallgatóság vizsgáztatását illetően a Mechanikai írásbeli szóbeli egyidőben lebonyolított vizsgáztatást kiegészívizsgák rendszeréhez). Minderről Sályi professzor a következő-
létszámú
A nagy
kísérelte
az meg Miskolcon téssel (hasonlóan a felvételi
ket
mondta:
,,A tanszék nihoz
közelálló
kettőt
említek
első
ízben
rendszerű meg:
az
adott
írásbeli
tananyagnak ugyanazok tárgyilagosan értékelhetők. Több
a mostatanév I. félévének végén tett kísérletet Az írásbeli vizsga előnyei közül vizsga alkalmazására. az elővizsgán mindenkitől egyformán számon kérhetők leglényegesebb kérdései; a vizsgadolgozatok pedig teljesen
1964/65.
az
írásbeli
a
tapasztalataink szerint az látszik helyesnek, ha a legjobb diákjainktól teljesítést, tehát még tőlük sem követeljük meg, hogy valamennyi feladatot teljes egészében megoldják. Az alsó határon, az elégségesekkel szemben támasztott követelmény kb. 40%-os. Ezt a szintet a vizsgázók többsége általában el is éri. Mégis előfordulhat (és valójában néhány esetben elő is fordult már), hogy a feladat szövegébe a megértést megnehezítő hiba csúszik, ami azután a korábbi időbecslés értékét nyilván esetben sem az az teszi. attól riadunk feladatot értévissza, Ilyen ilyen kétségessé hogy kelésből utólag teljesen kizárjuk. Az írásbeli Az elégséges eléréséhez szükséges pontszámot előre kitűzzük. vizsgán azonban nemcsak a diákok hanem a tanszék is. Az írásbeli vizsgáznak, dolgozatok arra is és lebonyolítása során valahol, pl. a feladatok vilárávilágítanak, ha a vizsga előkészítése sem
gosan
várunk
érthető
éves
lO0%-os
megszövegezésébe,
az
időelemzésbe,
a
szervezésbe
stb.
hiba
csúszott
be.
kötelességszerűen módosítjuk." elképzelést törekvő jól átgondolt, humánus, az igazságos elbírálásra vizsgáztatás jellemezte Sályi professzort a szóbeli vizsgákon, a szigorlatokon, az államvizsgákon, az aspiránsfelvételi és doktori védéseken. vizsgákon, a doktori szigorlatokon, a TMB kandidátusi Lényegretörő, szabatos kérdések, a szinte időtlen nyugalom, az értékelés tisztasága azok a tényezők. amelyekre hallgató, jelölt és vizsgáztató társ egyformán visszaemlékezik. ilyen
esetben
az
előzetes
természetesen
-
-
E
fáradhatatlan segítőUgyancsak a nevelő tevékenységéhez sorolható, hogy hatása a másfél TMB-beli révén évtizedes közvetlenül, vagy pl. készsége munkáján át, közvetve számos munkatársának tudományos dolgozatában, tanítványának, közeli vagy távolabbi különböző szintű fokozatok tudományos elnyeréséért benyújtott értekevagy címek és a zésének a gépészmémöki oktatás szemléletében is kifejezésre jutott, de tükröződik minősítési rendszer is. tudományos egészében Mihelyt a 60-as évek derekán a lehetőség megnyílott rá, megszervezte. az alkalmazott mechanikai ágazatot a géptervezői (régebben szerszámgépészeti szakon) belül, az NME Gépészmémöki Karának nappali tagozatán. Ennek a magyar gépészmémöki oktatásban először megjelenő szakágazatnak célját Sályi professzor a következőképpen fogalmazta meg: -
-
26
sok megoldásában általában szerepe tervezésekor lgy pl. gépek vagy szerkezetek között sor, többek olyankor, amikor
,,A gépészmérnöki feladatok szerepe
a
van
-
Mechanikának.
alkalmazására
sokoldalú
kerül
-
állapítani azokat a feltételeket, amelyek deltetésüknek megfelelően nyugalomban maradnak; kell
meg
-
tisztázni
-
kell
biztosítani
-
zásait, pl; Az
általános
azokat
kell
azokat
a
elkerülhetővé
törését
amelyek
a
valamely gépek
mellett
forgó gép
szóban
Mechanika
vagy
-
ren-
szerkezet
terv-
mechanikai
feltételeket,
amelyek
a
szerkezet
káros
válto-
teszik.
ágazat hallgatói olyan gépészmérnökök lesznek, akik továbbá az elméleti irányban és gyakorlati al-
mechanikai
alkalmazott
gépészeti
erőket,
az
a
fellépnek;
közben
gerű működtetése
jelentős
esetben
birtokában,
ismereteik
és matematikai
képzettségük alapján problémáinak elemzéfent vázolt mechanikai feladatainak megoldására. sére, a gépek és szerkezetek továbbtanulási különösen kedvező Az ágazat tanterve lehetőség olyanoknak, akik mellett szeretik a matematikát és az elméleti érdeklődésük megfontolásokat is." gépészeti be és adott elő ezen az ágazaton (FelTöbb tárgyat Sályi professzor maga vezetett Analitikus sőbb geometria, Kontinuummechanika, mechanika). Ez azt is jelentette, hogy a nagy létszámú (Műszaki mechanika, régebben hallgatóság közös Mechanika-előadásait Dr. Kozák Imrére, Mechanika és Szilárdságtan elnevezésekkel) fokozatosan munkatársaira: Mörk Jánosra, Dr. Király Bélzíra, Dr. Páczelt Istvánra és Dr. Kiss Lajosra bízta. (Dr. Béda Tanszékére távozott, és ma e tanszék vezető Gyula időközben a BME Műszaki Mechanikai a BME Karának professzora, egyben Gépészmérnökí dékánja.) A magas színvonalú oktatás révén a tehetséges, kisszámú hallgatóság gyorsan jó hírnevet szerzett az ágazatnak és az ágazatot vezető Mechanikai Tanszéknek. A 60-as években be Sályi professzor a Mechanika-oktatásba. még egy újítást vezetett Az ötletet valószínűleg angliai tanulmányútjáról (1961) hozta. Ez derül ki ugyanis az úti tekintetében
kalmazások
magas szinten
is kibővített
képesek folyékony
jelentés következő
részletéből
uMegemlítem végül
mechanikai
és szilárd
anyagok mechanikai
:
figyelemre méltó tehetségesek kiválogamár az alsófokú iskolákban, majd később a középiskolákban, és végül az egyetemeis nagy súlyt a bizohelyeznek. A kiválogatás döntő eszköze úgy mint nálunk is kel] nyltvány- De nemcsak annyiban, hogy a jó bizonyítvány előnyt jelent a középiskolai vagy az
Az egyetemen sflátosságát. ta-Sára
angol
iskolák
hallottakból
oktatási
következtetek
módszereinek
hogy
arra,
egy
a
-
az
-
eBYBtemi felvételeknél.
A bristoli egyetemen pl. a mérnöki szakokon a hallgatókat az első év vizsgái után, e vlzsgák eredményei alapján három csoportba osztják. A második évben azután mindegyik más-más tanterv szerint előadásokat tanul; más-más hallgat. A legjobbak lényegesen tobbet tanulnak, mint az átlagdiák. Emezek lényegesen többet, mint a gyengék. _
csopoft Ez apokm
3
gondolat, amely
fekteti,
számunkra
glalkozzunkvele.
a
szellemi egészen
kapacitásokkal való gazdálkodást nagyon ujszerunek látszik. Megérdemelné, hogy
helyes behatóan
27
Az elmondottakhoz már felesleges is hozzáfűznöm, hogy a tanulmányút számomra élményekben és tapasztalatokban rendkívül gazdag volt. Végtelenül hálás vagyok azért, lehetett. Ezért is mindvégig arra részem törekedtem, hogy olyan adatohogy mindebben kat gyűjtsek, amelyek hazai műszaki felsőoktatásunk fejlődését elősegíthetik.
Úgy gondolom egyébként, hogy helyes lataikról
számolnának
külön-külön
be,
volna, ha
csoport taai szakmai tapasztafolyóiratok hasábjain."
a
megfelelő
a
szakmai
nem merült fel igény. Mégis, legalábbis Sályi professzor esetében fel e tapaszfedeztük "átolvastuk, örömmel néhány útibeszámolójának kéziratát évek elejétől valami hasonlót. és most a 60-as Ő értjük meg, miért szervezett csak két csoportra osztotta hallgatóit, és utána maga a jobbakkal foglalkozott
Ez utóbbira amikor
talatát, azonban
-
-
tovább. Amikor
tanévben
1967/68-as
az
megjelent
az
MM
új rendelete, amely meghosszabbítás csak
tanszék-
a
65 éves megbízásokat 65 éves. Rendkívüli oktató-nevelő-tudomár elmúlt Sályi életkorig terjedhet, professzor is kivételt az ő esetében való tekintettel a művelődésügyi miniszter mányos érdemeire tett, és tanszékvezetői tisztségét 1971-ig meghosszabbította, majd a nyugdíjkorhatárt a szokásos tolta ki. 70 év helyett a 7 2-dik életévére vezetői
konkrét
időtartamra
Sályi professzor idős korában születésnapját jó kedvvel, tele
korlátozta,
látta
is lelkesen
és
a
el oktatói-nevelői
a
feladatait.
A 70
Feleségének addigi kiegyensúlyozott egészségi állapota kórházba. Igy utolsó aktív éveiben inkább már csak nagyobb megbomlott. Többszörkerült őt körünkben, mint pl. a díszdoktori egyetemi vagy hallgatói rendezvényeken láthattuk tette oktatási avatásán, az NME 25 éves jubileumi ünnepségen (ahol utolsó felszólalását kérdésben, vagy a hallgatók gyűrűavatásán, majd az 1974. évi diplomaosztáskor (amikor legidősebb unokája is gépészmémöki oklevelet kapott.) éves
bekövetkezett
váratlan
halála
Az oktatói-nevelői
sának
körünkben.
1972-ben
azonban
fejezzük
be
az
1974.
szeptember
7-i utolsó
felszólalá-
néhány gondolatával:
,,Én kultúrának
is
vallom,hogy
ez
a
humán
és
része, egymással
két
a
én
Vallom
hatók.
után
méltatást
töltötte
tervekkel
kölcsönhatásban
műszaki
tudományok
egyetemeken
műszaki
is, hogy
A műszaki
természettudományos
szoros
a
oktatott
szilárd
kultúra,
az
egyetemes
emberi
van.
tudományától el nem választtudományok egyike sem nélkülözheti
a
fizika
megalapozást. Mégis úgy vélem, hogy ezeknek az elméleti eredményeknek gyakorlati megvalósítása szó. Nem esett során célszerű figyelembe venni olyan paramétereket is, amelyekről nem hasadnak erősen lehet a műszaki arról, szerteágazódva tudományok elfelejtkezni hogy viszonylag szűk profilú tudományágakra vagy ágazatokra. Ezek mindegyikéhez különkülön a fizikából. tartozik rész mint egy-egy alapozás akik a műszaki tudományok valamennyiében, már Olyan mérnököket, járatosak nem régóta képezünk. Az oktatással szemben két követelmény állítható: ott fizikai Minden szakon az a) legfontosabb alapismeretek beható ismertetése; b) Az ezt meghaladó fizikai alapismeretek legalább enciklopédiaszerű tárgyalása." -
ha
ilyen
van
-
a
fizikai
-
28
-
A
tudományágát
tudós
továbbfejlesztő
Tudományos kutatómunkájának eredményeit a már említett nem nagyszámú cikkközzé. Számos tudományos értékű eredményét jegyzeteinek, ben és tanulmányban tette
kinematikájának és dinamitárgyalása, a vastagfalú cső kájának statikai falú cső térbeli feladatok összetett diagramja, vizsgálati módszerei, a rugalés az alkalmazása zárt Az utókor módszerének keretekre). tárgyilagosságának mas súlyterhelés kell azt is tennünk, sokkal hozzá hogy Sályi professzor nagyobb jelentőséget igényével tulajdonított a fiatal kutatók és kutatójelöltek kutatómunkája irányításának, tudományos gondolkodásukkialakításának, általában a tudományos káderképzésnek, mint a saját publikációk száma növelésének. Igen alapos felkészültsége, széles látóköre, analizáló haja lehetőséget, álló szakláma és logikai készsége megadta számára hogy egymástól messze tankönyveinek a
kötött
testek része tartalmazza egy-egy (pl. a merev azonos vektorrendszerekre módszerű épített
és tanácsokkal mechanika egészén, de azon túl is, hasznos észrevételekkel munkáját. segítse kiemelkedik két, nyomtatásban is megSaját kutatómunkájának kezdeti szakaszából értekezése. Az elsőt a debreceni doktori Tudományegyetemen nyújtotta be, címe: jelent a becélkitűzését János ,,Bolyai geometriai axiomatikájának kiegészítése". Az értekezés vezető így foglalja össze: ,,Bolyai János abszolút geometriáját hallgatólagosan a párhuzamossági alaptételtől független euklidesi alaptételekre építette fel. De már egy-két évvel az Appendix megjelenése után foglalkozott azzal a tervvel, hogy az Appendixet kiegészíti egy, az abszolút geometriához illeszkedő alaptételrendszerrel.
területeken,
a
mások
sokáig késett. Csak 1850 táján fog hozzá térelméletének 3' (Raumlehre) kidolgozásához, befejezni már nem is tudta eltérve EukliJános térelméletének az, .Bolyai hogy a geometriát alapgondolata destől a Sík és a (körrel identifrkálódó) gyűrű alaptulajdonságai segítségével építse fel. A sík és a gyűrű a és az pont egybevágóság fogalmának a segítségével értelmezett pontA terv
kivitele
azonban
.
.
-
.
,,.
-
sokaságok. Hogy Bolyai
Jánosnak
segítségével fllaptulajdonságaí
ez
a
gondolata
geometria
a
célravezető,
vagyis hogy
felépíthető,
szabatosan
a
sík
és
kimutatása
ennek
a
gyűrű célja
a
jelen dolgozatomnak.
Bolyai János tással megtartottam.
változatlanul, vagy csekély módosíalaptételeit egynek kivételével Ezt az alaptételrendszert azután kiegészítettem f" témához Sályi professzor értekezésével egy olyan nyúlt, amellyel eredményesen tudománytörténetének legnagyobbjai foglalkoztak. A maga elé állított cfalf a nmatematika celkituzést ragyogóan megoldotta. műszaki doktori értekezésének Második, immáron ,,A beton lassú alakváltozása" elme és a tárgya. Az közöttük a beton néven ismert anyagok, É rugalmas utóhatások Jelenségeiretanársegéd korában a Műegyetem Műszaki Mechanikai Laboratóriumában folyÍatott kísérletek hívták fel a figyelmét. A jelenségcsoportból két alapvető kérdést választott ki és kísérleti úton kereste rájuk a választ. Ezek, ismét csak Sályi professzor saját -
-
.
.
_
navait
idézve:
29
,,1. elválasztható-e egymástól, és hogyan, a beton lassú alakváltozásának rugalmas az egésznek oly jelentős hányada-e, része, továbbá, hogy a rugalmas alakváltozás
és maradó mint
az
az
előzetes
kísérletekből
.2.
vajon nigalmas lassú, rugalmas alakváltozása ,,
.
.
a
A vonatkozó
ösztöndíj mindkét
révén
Műszaki
során
volt?
elvégzésérewashingtoni National értekezése
doktori
ahogy Sályi professzor igen alapos elméleti kutatómunka világosan meg kell fogalmazni azt lehetséges, és nagy körültekintéssel
."
az
elmélete
származó
leírására
1931/32 tanévre
a
beton
megmagyarázására?.. elnyert Smith J eremiás-féle került
of Standards-ban
Bureau
alkalmas-e
és
."
A kísérletek
sor.
adtak. konkrét
a
kísérleti
a
.
jelenségek
mutatkozó
igen választ
.
Boltzmarmtól
kísérletek a
-
kérdésre
feltett
sejthető
utóhatások
tudományos
kutatómunkáról
eredményeken
vélekedett.
Nézete
túl azt
szerint
a
is
tükrözi,
kísérleteket
kell, hogy megelőzze. Ennek során egyértelműen és kérdést, amelynek megválaszolása elméleti úton nem kell megtervezni az alkalmas kísérletet, külön figyelmet fordítva a várható mérési hibákra és azok szerepére. Ugy vélte, hogy magát a kísérletet a legnagyobb gonddal kell végezni, és az eredmények értékelését a legmesszebbmenő a maga inkább elméleti tárgyilagossággal kell végezni. Fentiek alapján Sályi professzor a
e
ellenére
beállítottsága
-
nagyra
További
kutatómunkája alapfeladatának tekintette
során
vényei, adatok kezett
továbbá
matematika
és tisztelte
műszaki
a
kísérleti
kutatómunkát.
igen megmutatását, hogy
annak
általános
és mechanika
kérdését
sok
mechanika
a
mechanika
módszerei
a
érintette.
Ennek
általános
tör-
látszólagbonyolult
fel-
megoldásához segédeszközt jelentenek. Egyúttal támpontot igyeés igen gyakszemléltetni, hogy ilyen módon a feladatok megoldása áttekinthetővé és
is biztos
egyszerűvé
ran
a
becsülte a
is válik.
Előszeretettel
alkalmazott
szerkesztő
úgy vélte, hogy a mérnökember megoldásokat, amelyeket szemléletes értekezései
mellett
eljárásokat
szívesebben
mert
Doktori
is
azt
úton a
fentiek
is át tud
teszi
és
grafo-analitikus módszereket,
magáévá
és alkalmazza
az
olyan
tekinteni.
szellemében
íródtak
további
tanulmányai
a
többszabadságfokú rezgőrendszerek sajátfrekvenciáinak meghatározásáról, csillapítás nélküli és a csillapított rezgőrendszerek gerjesztett rezgéseiről, a rugalmasságtan síkbeli feladatainak komplex változós függvények segítségével történő megoldásáról, a folytatólakérdéseiről. tartók gos megoldásának egy módszeréről, a méretezés a
Jellemző
on Prof. H. Craemers: Sályi professzor gondolkodására a Comments a in the Plastícity Theory" című tanulmánya. Ebben prizmatikus rúd rugalmas-képlékeny hajlításának vizsgálata keretében arra mutat rá, hogy a mechanika alkalmatematikai alákban megfogalmazott törvényei csak olyan körülmények között amikor is azok érvényessémazhatók és nem vezetnek hibához, esetleg ellentmondáshoz, a gyakorlati követelményeket ge még megengedett. kielégítő pontossággal
,,Fallacies and Paradoxa
v
-
mechanikai ágazat bizonyítja, hogy az alkalmazott tudományos (analitikus) jelölésmódot. A mechanikai közlemények jelentős többsége ma már ezzel a jelölésmóddal lát napvilágot. a számítógépek meelenése. esett Tudományos munkásságának utolsó szakaszára területén. Kri' mechanika Sokat várt a számítógépek nyújtotta lehetőségektől a műszaki
Tudományos
oktatásában
30
bevezette
körültekintését az
indexes
KÖZL EMÉN n: K A DIÉBIIPÉCENI
TUI).
EGIYIEITEIVI
Kiadja:
SZENIINÁIIIUINIÉXIIÓI.
MATEMNFIKAI
FIIZET
I.
DÁVID
LAJOS
M I'l"lTl1:Íl1[IN(H;l-CN DES
MATH.
SEMINARS
DER
ILNIVEIISITÁT
DEBBECIIN
(LÍNGAIIN)
I. HEFT
II.
IIerzIIIsgeber:
v.
DÁVID
BOLYAI JÁNOS
AXIOMATIKÁJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE
GEOMETRIAI
ÍRTA
ISTVÁN
SPRINGER.
BUDAPEST, AZ ATHENAEUM
IRODALMI
És
1927 NYOMDAI
R-T.
NYOMÁSA
A BETON
LASSÚ ALAKVÁLTOZÁSA
MÜSZAKI
DOKTORI
ÉRTEKEZÉS
ÍRTA
DR.
PHIL.
ISTVÁN
SPRINGER OKL.
GÉPÉSZMÉRNÓK
MÜEGYETEMI TANÁRSEGÉD
BUDAPEST
1935
derűlátás, a gyors és muúgy vélte, hogy a kezdeti, nem mindig indokolt szisztematikus és komoly érdetatós eredmények hajszolása után, az e téren kibontakozó további jelentős megerősödéséhez vezet. mi munka a műszaki mechanika tikus szemmel
A kiváló
szakító
Sályi professzor szakírói munkáit áttanulmányozza az ember, akkor következőképpen csoportosíthatók (nagyjából időrendi sorrendben): Ha
a
2
egyetemi a
1 cikk
az
l
9 1
munkák
disszertáció
doktori
folyóiratban Anyagvizsgálók Közlönyében fejezet a Gépészeti zsebkönyvben tanulmány az Ingenieur-Archiv-ban egyetemi vagy főiskolai jegyzet c. folyóiratban cikk a Magyar Technika
2 cikk 3
e
Technika
l szakkönyv
c.
fordításának
lektorálása
szakmai
kiadvány a Mérnöki Továbbképző Intézet gondozásában 4 könyv a Tankönyvkiadó gondozásában (ezek közül két kötet több kiadást is megért) 2 tanulmány a Nehézipari Műszaki Egyetem magyar nyelvű Közleményeiben 2 kézikönyv-kötet főszerkesztése (benne az egyik fejezet megírása társszerzővel) 2 tanulmány az Acta Technicá-ban l tanulmány az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Osztályközleményeiben 2
2 hozzászólás 4 előszó
írása
könyvekben, közleményekben
8 cikk
a
Felsőoktatási
2 cikk
a
Borsodi
l 27
Szemlében
Szemlében
megemlékezés a Gépgyártástechnológía c. folyóiratban egyetemtörténeti értékű írás, beszéd, interjú a miskolci c.
NME
,,A mi egyetemünk"
lapjában
l visszaemlékezés
a
,,The New Hungarian Ouarterly"
c.
folyóiratban.
egyetemi (köztük l főiskolai) jegyzet, a két Mérnöki Továbbképző Intézeti kiadvány, és a négy tankönyv már önmagában is nagy alkotássorozat E szakírói életművet egy professzor életében. jól oegészíti ki a Gépészeti zsebkönyv-heli fejezetek megírása, majd a két évtized múlva meelenő GépészéS Villamosmémökök első két kötetének főszerkesztői munkája. kézikönyve sorozat A két
rendkívül
értékes
értekezés,
doktori
a
kilenc
tanulmánya (mindössze 10, nem jelent minőségi bírálavolt megnyerni szakcikkek írására, amelynek két Oka volt. Az egyik: sokirányú nagyon "szétforgácsoló" jellegű elfoglaltsága; amásik Pedig aprólékos igényessége önmagával szemben is. Amikor nyilvános vagy szűkkörű vita folyt a főleg fiataloktól várható szakirodalmi jelentkezéstől, mindig az ,,inkább keveset, de tökéletesen" alkotás hívének jelentette ki magát.
Viszonylag kevés
a
kutatásairól
köztük 3 világnyelven). A mennyiségi tot. Sályi nehéz professzort rendkívül
beszámoló
keveslés
-
cikke vagy természetesen
-
31
az igényesség jellemezte a nem szakmai, de mindennapi munkával kapcsolatos egyéb írásait dalmi alkotásai közé nemcsak a folyóiratokban megjelent cikkeit, is, amelyeket ,,A mi egyetemünk" számára készített, rendszerint
De ugyanez szervező-vezetői
résére, konkrét az az
megjelölésével.) Szerencsére
téma
interjú jellegű "kérdés-felelet" kéziratok Kiadó vagy a Tankönyvkiadó
is
Akadémiai
Ellenben
elégedve. adták
tüntettük
nem
Korrektúra
híján
fel
a
sokszor
-
kéziratait
vissza, ill. leadott Szakíróként
követhetően
épp oly kiváló felépítettek voltak
az
munkát
ill. egyetemiro-
is. Ezért
is soroltuk
azokat
hanem
felelős
a
néhány kézirat ezekből ugyanolyan műgonddal készültek,
kérte
volna
írásait
az
szerkesztő
maradt
is.
ké-
Még
mintha
tőle.
napilapokbeli cikkeit, panaszkodott, hogy
néhol
tanszék-
a
azokkal
mert
volt
sosem
meg-
hűen újságírók értelmetlenségig megváltoztatták. és végzett, mint amilyen logikusan, szabatosan
előadásai.
szavait
az
értekezésekre,
A doktori
nem
a
tudományos
ta-
nulmányokra, egyetemi, főiskolai, mémöktovábbképző jegyzetekre, példatáraira koro,,Műszaki mechanika" mégis a tervezett tankönyvsorozat általa megírt l. és II. kötete jelentette. a következőket írta Dr. Geleji Sándor akadémikus a Nehézipari Műszaki 1962-ben Egyetem magyar nyelvű Közleményei VIII. kötetében: a
az
nát
,,l960
végén látott
tollából egy Sályi Istvánnak kinematika elemei" címmel.
napvilágot több
a
mechanika
kötetre
tervezett
kiváló Műszaki nívón
magyarországi mechanika
művelőjének,
első
kötete:
,,A
könyv magas műegyetemi megjelent összefoglalása, mely a szokványos műszaki egyetemi előadási módtól eltérően, teljesen a vektoruámításra tárgyalását. Hazai építi fel a kinematika vonatkozásban ez úttörő kísérlet, amelynek eredményességét az idő fogja igazolni. A könyv a vektorszámításbanjártas olvasót igen szépen, logikusan és elegánsan vezeti be a kinematika anyagának megismerésébe és egységes képet ad neki aMechanikának erről a területéről. a vektorés tenzorA könyv anyagát egy 51 oldalas függelék egészíti ki, amely Ez a függelék három fő részből áll: vektoralgebra, vezeti be az olvasót. számítás elemeibe és tenzor-skalár függvények. A könyv e részének tárgyalása tenzoralgebra és vektor-skalár a és aki is rendkívül függelék anyagát jól áttanulja, az könnyen és élvezettel fogja világos, elemei" című könyvét. István kinematika ,,A végigolvasni Sályi sainak
A
a
szerző
előadá-
tartott
nyomtatásban
könyv megjelenése mind műszaki egyetemi tankönyv-irodalmunk, gazdagodását jelenti." tudományos irodalmunk A
zőket
1967-ben
Dr.
foglalta
össze
Takács a
Lajos,
a
BME
docense
a
Felsőoktatási
Szemlében
mind
a
műszaki követke-
kötetről:
második
elemei) c. könyv folytatása a szerző A kínf" Az első fejezetben, a dinamika matika elemei c. könyvének. alapjaiban a szerző a mozgás" és a Naphoz és a Földhöz kötött jelenségek tapasztalati adatai közötti hasonlóságra, leírt mozgások lényeges különbségére hívja fel a figyelmet. A m0Z_' koordináta-rendszerből koordl" Newton törvényeit vizsgálja a különböző gásjelenségek okának a felkutatásában és az erő és a keretében E ismerteti náta-rendszerben. dimenzióját tömeg fejezet mérfék; mértékrendszerekben. Befejezésül a mozgásokat különbölo egységét a nálunk használatos koordináta-rendszerekben vizsgálj a. ,,A Műszaki
32
mechanika
II
(A
dinamika
DR. a
SÁLY!
ISTVÁN
Kossuth-díjas egyetemi tanár, műszaki doktora tudományok
MÚSZAKI MECHANIKA L
KÖTET
elemei
A kinematika
Negyedik
kiadás
TANKÖNYVKIADÓ, 1974
BUDAPEST
második
és jelenségek leírásához szükséges vektorok tulajdonságait írja le. Meglepő, hogy az eddigi szokástó] eltérően ebben a fejezetben fizikai mennyiségeket még nem vezet be és fizikai képet geometriai fogalmakkal operál, azokat egységesen, szabatosan, rendszerbe nem ad, hanem kiemelve általános az keretében törvényszerűségeiket. A kötött vektorrendszerek foglalja, a merevtest-mechanikát öleli fel és tárgyalja általánosan. Ez a fejezet az statikát, egész készteti, és megkívánja a vektoralgebrában és az elemi olvasót gondos tanulmányozásra
A
fejezetben
vektorrendszerek
főbb
mechanikai
a
matematikai
vektor-analízisben való jártasságot, ellenértékként készség, amely a közös alapelvek alkalmazásával zott
és számító
szerkesztő A harmadik
fejezet
eljárásokat a
azonban
és
kialakul
statikában
a
olyan alkalma-
áttekinthetővé.
teszi
általános
mechanika
olvasóban
az
dinamikában
a
tárgyalja
elveit
anyagi pontrendszer
az
keretében a második fejezetben tárgyalt vektorrendszerek alapján, tetszőleges koordinátamechanikai elvek közül rendszerben. Jellegzetes szabatossággal vizsgálja a különböző idő
szerint
derivált
a
erők
az energia- és munkatételt. különleges esete.
D'Alambert-elvet, mint
és külső
impulzusok
dinamika
az
egyenértékűségét, a tárgyalásra a statika alaptétele,
vektorrendszereinek Itt
kerül
Három negyedik fejezet "Példák dinamikából". pontban kitűnő gondossággal be az előző általános elvek összeválogatott példákon mutatja fejezetekben ismertetett Különösen a a tartalmazza alkalmazási módját. ,,Kényszermozgás" gépészmémöki gyakoresetek és nagyon latban gyakran előforduló szellemes részleges analizálására tanulságos megoldásokat. A
könyv tárgyalásmödja logikus felépítésű és gÖrdülékeny.A bizonyításokat ésa definíciókat szigorú pontosság és szabatosság jellemzi. Az egész mű felépítése és rendszerezése szép példája annak a Mechanika-tankönyvnek, amelyet szívesen és eredményesen ismetanulmányoz az, aki tovább akarja fejleszteni vagy tovább óhajtja adni mechanikai reteit. A kezdő sok nehézséggel találja magát szemben, de ha nem türelmetlen, fáradsága nemcsak a mechanikai bőven visszatérül." szemléletben, hanem másutt is A
-
-
Ehhez
ismertetéshez,
az
értékeléshez
az
fűzhető
még
hozzá
mint
-
az
1966-ban
egyretemünk"-ben már megfogalmazott vélemény -, hogy ,,e tankönyv a miskolci Tanszék NehézipariMűszaki Egyetemen folyó, és a Mechanikai alapításától fogva új utakat kereső mechanikai oktatás anyagának egy részét összefoglaló mű, mint ilyen a nemZetközi szakirodalomban is egyedülálló, korszerű felsőoktatás könyv, a műszaki nagy nyeresége." "A
mi
elismert
Az
egyetemszervező
összefonódott a miskolci NehézSályi professzor életének utolsó 25 éve szorosan Tanári működése kihatott a hazai Egyetem történetével. bánya- és kohóInérnök-hallgatókteljes és a gépészmérnök-hallgatók egy részének oktatására-nevelésére. Amikor a Nehézipari Műszaki 1949-ben látott Egyetemre került, nagy lendülettel _
ipari Műszaki
elsősorban Íllozzá
"l egyetem
tatói testület
tartalmi
a
Mechanikai
Tanszék, de már az első tanévben Gyorsan tekintélyt tudott
kialakításához.
és tanártársai
előtt.
Az
első
rektornak
így ,,de
is,
ezen
szerezni
facto"
ő
túlmenően,
az
hallgatói, az okvolt a helyettese. 33
A
tanári
kar
Minisztérium
a mai Oktatási dékánnak, ennek jóváhagyása azonban meg is választotta akkori jogelődjében, a VKM-ben elhúzódott, és amikor a második tanévben
új rektor választására lyében összpontosult.
került
természetes
sor,
volt, hogy
egyhangú
az
bizalom
ő szemé-
az
biztosan furcsán hangzik, hogy az NME dolgozónak, oktatónak nélkül szervezeti szabályzat dolgoztunk. Az alapító törvény e mindenfajta tekintetben a BME szervezeti tartotta viszont az útmutatónak, szabályzatát Budapesten a következménye is éppen átfogalmazási idejét élte. Ennek az 1950. november lehetett a következő 23-i rektorválasztásnak lebonyolítása (idézet a tanári ülés jegyzőkönyvéből): A
első
mai
egyetemi
éveiben
kiküldötte bejelenti, hogy a mai rektorválasztásnak kell megtörténni. A egyszerűen, demokratikusan nevében 12 megjelent 3 professzor a soproni tanszékek joga van továbbá valamennyi tanszék vezetőjének."
,,A VKM tástól
a
ronból Szavazati
Összesen 23-an
bély
szavaztak
Samu
A
tanéves
ll
tisztséget Sályi professzor évek
óta
meg, ahogyan közepe kell a mindenkori ellátnia, egyetemi vezetőnek
kezdte
mint
tokat
rektorhelyettese,
60-as
a
három
formali-
szavazattal
A
Sop-
rendelkezik.
Sályi István professzor rektorságára, ő maga Dr. BorMeg kell még jegyezni, hogy Sályi professzor már a volt az egyetemnek.
rektora
rektori
a
titkos.
Dr.
szavazott.
professzorra elejétől megbízott
tanév
régiektől,
választás
eltérően
egyetemi
dékán
kari
és két
olyan körülmények
nem
akit
ma
főiskolai
körülírt
rendelettel
miniszteri
munkájában igazgató támogat. az
NME
között
feladahárom
kari
dékánok
1950
rekbontás, még tanEzeknek voltak tanszékvezetőik. A tanszék működött. torhelyettesek. Tíz-tizenegy székvezetők tanári ülése kiegészülve az egyetemi párttitkárral, a személyzeti osztály vezeés az a mai értelmezésű egyetemi tanácsot, amely tőjével ifjúság képviselőjével -alkották ben
Miskolcon
volt
nem
tehát
kari
nem
voltak
és
nem
voltak
is ellátott. Nem volt egyértelműen egyben rektori tanácsi, kari tanácsi funkciókat a Sopronban és az őket oktató tanszékek fokozatosan végző hallgatóság jogi hovatartozása. Külön problémát jelentett a Sopronban 1949-ben Földmérőmérnöki alapított Kar helyzete. Ugyanakkor Miskolcon voltak azok a hivatalok, osztályok, kialakulatlanok E nehézségeket még fokozamelyek az egyetemi mindennapi élet folyamatát biztosították. köztudott ta, hogy már 1950-ben volt, a Bányamérnöki Kar önálló bányászati egyetem alapítását szorgalmazza.
azonban
tisztázva
Még egy nehézség állt fenn, az tudniillik, hogy a dudujka-völgyi egyetemi építkezés a tervezett elmaradt nagyon ütemtől, s így a második tenévet további provizórikus belvárosi épületekben kellett folytatni, és ekkor még teljesen bizonytalan volt a harmadik tanév
helyiséghelyzete, pedig mérnöki sítendő
ekkorra
szaktanszékeknek
az
-
is otthont
eredeti
kellett
mellett. gépészmémöki szaktanszékek a különleges nem nehézségek, hanem tanévtől
lehet
detét, a katonai jegyzetek írására
nevelés
Talán
lakott 34
még
Miskolcon,
számítani és
vonatkozó
említhető
az a
többiek
az
mai
napig ideológiai oktatás
kötelező meg,
a
előírását
hogy
Budapestről
az
ill.
már
-
a
soproni bánya- és kohóaz újonnan léte-
biztosítani
Miskolcon
volna
Már második
szerint
terv
velejárója volt, hogy a reformok tanulmányi permanens kel: egyetemi megszervezését, a minisztérium az
élet
egyetemi
tartó
stb.
akkor
működő
tanári
Sopronból jártak
karnak
Miskolcra.
mindössze
30 %4!
Dl".
Sályi
15-én osztó mérnöki
a
István miskolci
Linnepségén oklevelet
(Fancsali
rektor NME
1953. július első (liploma-
zátnytijtja Bartha
a
gépé
7.-
Etelkának
Józsefnénak)
István az NME Dr. II. Sályi Mérnöknapjának Poros Dr. Tamással, Csergő Jzinossal, gében Dr. Zoltánnal és Dr. Horváth Gyulay dorral, (1956. június 8.)
elnökséSánZoltánnal
Simon
és
a
nehézségeknek ellenére nem telt el a megyei párt- és állami vezetők, egyaránt elismerték Sályi professzor vezetői
Mindezeknek
a
hallgatóságon
kívül
jének vezetői Az
feldolgozások
egyetemtörténeti
az
hosszú
idő, amikor
oktatási
az
tanári
a
karon
joge1őd-
minisztérium
rátermettségét.
első évtizedet
a
következő
szakaszokra
szok-
ták felosztani:
a) b) c)
1949-52
közé
1953-56
között
hőskor; egyetem létének hullámszerű mint az ellenforradalom és tanév,
1956-57-es
eső
változási
az
az
ezt
időszaka;
követő
gyors
konszolidáció
időszaka;
d) e)
között
1957-59
l959-től
a
egyetemváros igazi megalapozódásának évei; nyugodt egyetemi fejlődés évei. az
Az első évtized kétségtelenül óriási egyetemi fejlődése a nyugtalan folyamatos progresszivitással Sályi professzor kiegyensúlyozott vezetésével
idézzük
visszaemlékezéseiből
Sályi professzor
a
évekre
kezdeti
évek valósult
vonatkozó
ellenére meg.
egyik
gondolatát: hogy nyitott kártyákkal játszottunk, a másik pillanatában beletekinthetett elképzeléseibe, és nem egyszer megszokott hagyományokkal is hajlandó volt szakítani, a közös A különlegesen bonyolult viszonyok között cél érdekében. szükség volt egymás megértésére, és szinte kényszerű volt a szoros együttműködés." két kar alakult Miskolcon: a Kohóés Bányamérnöki Kar Dr. Petrich Géza 195l-től ill. a Kar Dr. Albert 1952-től Kónya professzor, Gépészmémöki professzor vezetésével, pedig e sorok írója lett (egyelőre egyedüli) rektorhelyettes. Ugyanakkor Sopronban a BáKar dékánja l951-től Dr. Gyulay Zoltán nya- és Kohómérnöki professzor lett. ,,Talán
nem
mindegyikünk
hasonlat, nascendi,
rossz
in statu
ha azt
a
mondom,
születés
Az is rengeteg meg nem oldott helyi és jogi probléma maradt. pl. három helyen folyt az oktatás. A Miskolcon két tanéven át tanult hallgatók Sopronban folytatták III. éves tanulmányaikat. Miskolcon pedig a belvárosi provizórikus épületekben is, az egyetemvárosban először megépült épületekben is folyt De
még
1951-52-es
az
ezek
után
tanévben
oktatás.
Sályi tanév
elején
rektor a
egyik
nagy oktatást
miskolci
Össze. Ekkor költöztek ket keHett legyőzni
Ekkor mutatkozott
eredetileg ellenállókat Talán
érdekes
át e
elhatározása
egy
helyen,
Sopronból
terv
volt
a
az
50-es kelt
őszén,
hogy 1952
egyetemvárosnak
kohómérnöki
végrehajtása érdekében,
meg, hogy Sályi professzor is maga mellé tudta állítani.
1953 szeptemberében akkori helyettesének:
az,
a ma
szaktanszékek. mert
fáradhatatlan
volt
nagy
tehát
negyedik helyen vonta Hallatlan nehézségea
nevezett
az
ellenállók
tábora.
érveléssel, meggyőzéssel
az
-
egyetemjogi bizonytalanságának jellemzésére idézni két leveléből, amelyet a szabadságon levő Sályi professzor írt évek
,,A mi Egyetemünknek nincs külön szervezeti szabályzata. 1950 novemberébena (Közoktatásügyi Minisztérium) egységes szervezeti szabályzatot adott ki valamennyi ránk is, az Ez vonatkozik egyetem számára. (Nincs azóta végrehajtott módosításokkal.
KM
rektor- és dékánjelölés, kissé módosult Okt. és gazd. rektorhelyettes hatásköre
a
kari
és egyetemi
tanács
összetétele,
módosultu
stb.) 35
Változás
volt a törvénnyel szemben, amikor az Egyetemnek 1951 szeptemberében (Kónya, Petrich, Gyulay). A törvény szerint az Egyetemnek csak két kara l. Bánya- és Kohómérnöki, van: 2. Gépészmérnöki. A Gyulayval aug. 24-én folytatott megbeszélésnek végeredményben az a célja, hogy ezt a törvénytelen állapotot törvényesítse." szerint ha jól emlékszem ,,Az aug. 24-i rektori tanácsülés egyik határozata kell a rektori hatáskörből mily részt engeszept. 30-ig javaslatot kidolgoznom arra, hogy dek át a Bányamémöki Kar dékánjának. Elképzelésem a következő: Abból kell kiindulni, hogy a dékán a Karegyszemélyes felelős vezetője, aki elsősorban a rektornak felelős. Ez a felelősség csak akkor érvényesülhet, ha a dékán a Kar életének minden mozzanatáról arról, hogy tájékoztatja a rektort ill. ha gondoskodás történik a rektor a Kar életének minden mozzanatáról értesüljön. Ezt feltételezve, egyelőre azt javaslom, hogy a Bányamémöki Kar dékánja a ,,rektor helyett", a rektor egyidejű értesítése mellett l. aláírhassa az Egyetem Sopronban székelő dolgozóinak kinevezési, átsorolási, előléptetési stb. okiratait; 2. állapítsa meg az Egyetem Sopronban székelő oktatóinak jutalmazását; 3.aláírhasson az minintézett, Sopronban keltezett Oktatásügyi Minisztériumhoz dennemű felterjesztést. A gyakorlatban hovatovább olyan szoros úgy gondolom együttműködés fog kialakulni, amelynek légkörében a Bányamémöki Kar dékánja helyesen meg foa tudni a rektorral célszerű előzetesen ítélni, hogy milyen kérdésekben megbeszélést folytatni. A dékán nem intézkedhet a ,,rektor helyett" 3
dékánja
lett
-
-
l.
-
-
olyan ügyekben, amelyeknek
intézését
a
rektor
-
esetenként
-
magának tartja
fenn;
állásfoglalásával ellentétesen, feltéve, hogy a rektor álláspontját ismeri; olyan ügyekben, amelyeket az egyetemi tanácsnak is meg kell tárgyalnia." után előfordult. Ilyen és ehhez hasonló probléma akkoriban Sályi profesznap-nap szor ezeket kiemelkedő nem körültekintéssel, nagy jogi érzékkel sajnálva a hosszas oldotta egyeztető megbeszéléseket, üléseket, utazásokat meg. előadott rektori beszédéből a 10 éves jubiSzámos, szépen felépített és stílusosan leumi ünnepségen elmondottakból idézünk: 2.
rektor
a
3.
-
-
ből
az
,,Tíz év óta első ízben történik, hogy egyetemünk minden kara együtt ünnepel. Ebalkalomból szívem egész melegével köszöntöm a Bányamémöki Kart. Az
közel
a
kiemelkedő
szerep,
amelyet
a
bányászok arra, hogy
a
műszaki
felsőoktatásban
immár
Bányamémöki Kar, a Nehézipari Műszaki Egyetemnek itt Miskolcon is sziklaszilárd pillére lesz. Meggyőződéssel hiszem, hogy a három kar testvéri összefogása és erőik egyesítése nyomán egyetemünk életének szép jövőt és jó szerencsét ígérő szakasza kezdődik." él az alkotás emberben ,,Minden jó szándékú vágya. A fáradságos munka legszebb ehhez fűződő jutalma e munka eredményes volta, az alkotómunkának büszkesége és boldog tudata. Oktatóink, mémökeink, diákjaink és dolgozóink között sokan, nagyon sokan
36
kétszáz
év óta
betöltenek,
biztosíték
a
Dr.
István
Szilyi
rektor
1960.
az
tanácsülés
ziprilis
ünnepi
4-i
egyetemi
elniíkségóixni
i.
xxw
wwwwwmwkaw
1960.
június
17-én
rektorként
megnyitja Ülésszakát
az
NME
Tudományos
azért
vannak, akik fáradozásaiknak a
takozó
jával
is
érzik van
és
vallják magukénak
mérhető
része
évet
új élet varázsa, fellobbantva igyekezzék szebbé, jobbá
benne
Meghatottan gondolok vissza munkára, amelynek az
Nehézipari Műszaki Egyetemet, mert itt. a Dudujka mellett néhány év
alatt
mindenkitfaki
csak
arra
évek
bontakoznak
a
a
ki. Szinte
megejtett a szeme vágyat, hogy ezt másnál
és minden
lalt áldozatos
a
abban, hozv
alkotás körvonalai egy hatalmas töltött ebben a környezetben,
semmiből
néhány
is
különbbé
mérhetetlenül során
itt
előtt az
győzedelmesen
egyetemet
a
maga
ő
az
kibon-
munká-
varázsolni.
sok,
szemtanúja
nem
egyszer voltam.
felül
erőn
vál-
Mindenkinek, akit illet, tiszta szívből mondok désben, hogy itt végzett munkájukkal a szocializmus
ezért köszönetet, abban a meggyőzőépítését is szolgálták." Sályi professzor őszinte szívvel örült annak, hogy 1959-ben megvalósult az 1949-es 23. sz. törvény tartalmi része: a bánya-, kohóés gépészmémök-hallgatók oktatásának kar oktatásához ahol mindhárom egysége Miskolcon, egyaránt megtalálható az annyira
ipari háttér.
fontos
is meghosszabbított rektori Sályi professzor többször tisztségéről lemonegyetemi tanács 1961. augusztus 1-i ülésén Molnár János művelődésügyi miniszméltatta Sályi professzor rektori érdemeit: terhelyettes beszédében
Amikor
dott,
az
,,Egy olyan eseményről, amikor egy nagy egyetem vezetője átadja tisztségét, még idejű rektorságról lenne is szó, akkor is illenék szólni. Sályi elvtárs több mint 10 éven át vezette ezt az egyetemet, s kiemelkedő munkát végzett. Rektorsága úgyszólván valaki az Ha egyidős egyetemmel. megkérdezi, hogy ki hozta létre ezt az egyetemet, terazt mészetes a válasz, hogy a magyar nép áldozatkészsége, a párt és a kormány. Azonban aki itt ezek a a keretet adták is mindenki hosszabb dolgozik, hogy tényezők tudja, ideje az egyeteAmi Sályi elvtárs rektorsága idején ezen meg egy nagy egyetem létrehozásának. men történt, összefüggésben van munkájával és működésével. Sályi elvtárs rektorsága idején vált az egyetem egyetemmé, és fejlődött ki nem is akármilyen egyetemmé. A miskolci előkelő Hírnevet bár még fiatal helyet foglal el a magyar felsőoktatásban. egyetem karának szerzett és megszilárdulni oktatói mérnökeivel, s azzal, hogy kezd kialakulni tudományos munkássága. Mindez nem könnyű feltételek között jött létre. Egy nagy egyevolt az ellenforradalom, ami után nem tem létrehozása nem kis problémát jelent, s közben kialakítását kis munkát Az a konszolidáció megnehezímegteremtése. egyetem jelentett ha rövid
-
-
tette
a
két
Ha nye,
túlzás
idetelepítésével felmerült számos probléma. próbálnánk összefoglalni, hogy mi Sályi elvtárs munkásságának az nélkül mondhatjuk, az, hogy ilyen egyetemmé alakult ki a Nehézipari
testvérkar azt
eredmé-
Műszaki
Egyetem. Szeretnék Sályi elvtárs néhány tulajdonságára rámutatni, mint pl. a gondosság és az rendelkezniük kell egy bizonyos nagyvonalúalaposság. Azt mondják, hogy a vezetőknek sággal. Nem lehet azonban jó vezető az, aki nem ismeri munkaterületén nagyon alaposan a tényeket. is példamutató volt. Ez szükséges a határoSályi elvtárs ebben a tekintetben az okAzért tudott zottsághoz, és a fegyelem megszilárdításához. eredményesen törődni tatás
színvonalának
emelésével.
Sályi elvtárs megértette telmiséggel szemben támaszt,
a politikai követelményeket, amelyeket személyesen példát mutatott azzal, hogy nagy
azokat
a
párt az érfáradságot 37
igénylő viselő.
kel,
munkája
rektori
s
ezzel
követendő
Sályi
elvtárs
sát, enélkül attól
a
aktívan
mellett
Megértette, hogy
részt
kapcsolatot tapasztalatokat adott. szoros
vett
országos politikai életben mint képaz országos és helyi pártszervek-
az
kiépíteni
kell
hivatáeredményes munkájának összetevője volt, hogy nagyon szerette volna Amit azt szívvel tett, csinálta, munkáját nem tudta végezni. áthatva, hogy milyen fontos az egyetem fejlődése."
intenzív
tudattól
Ennél
se tudta volna méltatni szebben, átfogóbban a kor- és tanártárs Sályi profeszrektori rektori, egyetemszervező munkáját. Zömmel tisztségének idejére esnek azok az oktatásés neveléspolitíkai beszédek, írások amelyekről részben már szó volt és amelyek közül ,,Az állami vezetés és a DISZ kapcsolata a miskolci egyetemen", a ,,Várak és légvárak", ,,A szocializmus építésének szolgálatában" az egyetem falain túl-
áldozatos
szor
-
-
és
mutatott,
Még
egész
az
műszaki
hazai
felsőoktatásra
származtak
tisztségből
rektori
a
azok
kihatott. a
Felsőoktatási
tapasztalatok, amelyeket a további évekSzemlében foglalt össze ,,A mérnökproblémái" címen, vagy ,,A mi egyete-
oktatáspolitikai kérdésekben, képzés" ill. ,,A műszaki képzés korábbi és mai münk" c. lapban meelent utolsó interjúja 1974-ben, amikor az eltelt 25 a műszaki felsőoktatás egyben jelen és jövő problémáival is foglalkozott. ben
a
A
Sályi professzor rektor már ettől függetlenül
Amikor sőbb
azonban
részt
vegyen
te formális
közéleti
a
a
közéletben
is.
tisztségeknek,
ember Már
és
is
János
tagja
Ő ezeknek
a
közéle
talán
lett, kezdetben kérték
e
fel különböző
szívesen
emlékezve,
ti ember
tett
munkaenepgíájának
hanem
kiemelkedőt
l950-től
Bolyai
tevékeny
évre
tisztségéből kifolyólag, kémozgalmak, hogy e megbízatásokat se tekintet-
testületek, és
eleget,
egy részét
erre
fordítva, mint
tevékeny
alkotott.
Magyar-Szovjet
Matematikai
Társulatnak.
Társaságnak, 1951-től
a
Békebizottságnak,
Miskolc
város,
l955-től
a
TIT-nek Borsod-
tagja (l973-ig). 1953-tól haláláig országgyűlési képa Hazafias 1954-től viselő, 1963-ig az országgyűlés ipari bizottságának elnöke. Népfront köközött elnöke, 1964-72 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának tagja, 1959-71 zött az Országos Tanács tagja. ta a. l964-től a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának
Abaúj-Zemplén
megye
Tanácsának
is tiszteletre méltó megbízás-sorozat. kötelezettségek puszta felsorolása rendszerint az adott értelmet, hogy az egyetemi tevékenységének szintű munkát és ifjúságunk nevelését a jobbra, tökéletesebbre törekvéssel, szocializmust építő egész népünk jövőjének szolgálatába állítsa. Sályi professzor tehát túllépve az egyeéletében tem kapuján, részt vállalt a szocializmust építő hazánk politikai és társadalmi közé. testület állami is, ése téren végzett áldozatos taai alegmagasabb munkájával eljutott E közéleti beszédet, je" sok ülésen való aktív részvételt, felszólalást, tevékenység lentést, szervezést, utazást jelentett Sályi professzor számára, továbbá fogadóórák tartását, levelezést sok apró vagy nagyobb jelentőségű lakossági vagy közügyes problémábanE társadalmi
Közéleti,
38
társadalmi
Yűtvvxiwnv-y/
mwmmw WMMWMM
mw m
Mwm-m. Mwm matatna/n W
Din a
Sályi
István
Borsod-Abaúj-Zemplén elnöke.
Dr.
István
Sáilyi
fokozatát től
veszi a
Hazafias
a
Hazafias
megyei
delegáció
professzor át
LlDYíllS 3-án
1966.
professzor
Losonczi
Népfront
Lidviízleiét
1968-ban
a
Pziltól, IV.
az
Kassán.
Munkaérdemrend Elnöki
kongresszusa
mim
Néplrontbixottság tolmácsolja
Tanács alkalmából
eirany
elnöké-
Amikor
másodszor
1958-ban
képviselővé, Sályi professzort.
letben
akkor
,,A
és méltatta
,,Közéleti
tevékenységét
jelölték az egyetemet egyetemünk" "Jelöltünk"
mi
Ebből
idézünk
két
is
magába foglaló címen
választókerü-
részletesen
bemutatta
részletet:
nép,
ügye iránti hűség jellepolitikai nevelésében. Igy útravalóként mondott beszédei, vagy az ifjúsági vezetők évi pl. a diploma konferenciáin elhangzott hozzászólásai mindig maradandó élményt jelentettek." akinek őt, ,,Olyan embernek magánélete, ismerjük mély humanizmusa, emberi közfelett vetlensége, a közügyek iránti lelkesedése, jó szándéka, nagy tudása és mindenek meggyőződése, a szocializmus ügyébe vetett szilárd hite, valamint ezen a téren eddig végzett kimagasló munkája is biztosíték a közért való odaadó szolgálatra." több Ezek közül jelentőségéfelszólalásáról tudunk. Sályi professzornak parlamenti nél fogva és egyetemünk egyik karának bázisát tekintve is legkiemelkedőbbnek az ipari l-én a "Bányatörvénnyel" kapcsolatos előadói 1960. december beszédét emeljük ki, amely a következőket törvényt mint az ipari bizottság elnöke terjesztett elő. Előadói beszédéből Pártonkívüli
mezte.
mindenkor
de élen
ugyan, kiosztásakor
jár
a
szocializmus
a
hallgatóság
a
erkölcsi
és
idézzük:
,,Ugy vélem,
indokolnom, hogy miért annyira alapvető a bányábányászat mint a népgazdaság egyik ága biztosítja a népgazdaság sok más ága számára ipari alapanyagként a föld méhének kincseit, a földsok más kéreg ásványi nyersanyagait. Ilyenformán a bányászat eredményes működése pontja. ipari tevékenységnek kiinduló A bányászatnak ez az elsődleges szerepe kerül előtérbe ma is, amikor az országszóló Ennek gyűlés gbányászatról törvénytervezetet tárgyalja. eredményeként remélem, a magyar szocialista rövidesen egy újabb kiváló törvény, az új majogalkotások sorozatát gyar bányatörvény foa gazdagítani." szat
szerepe
nem
kell hosszasan
népgazdaságunkban.
A
,,Bányajogunk alapja formailag még ma is az 1854-ben kiadott általános osztrák bányatörvény, amelynek hatályát a Bach-korszak Magyarországra is kiterjesztette. Ez a törvény amaga idején, a klasszikus kapitalizmus viszonyai között viszonylag haladó jellegű feudális és kapitalista érdekek kompromisszumus megoldás volt az egymással szembenálló között. a vállalkozás között Azzal, hogy tág keretek szabadságát hirdette, akkor valóban az iparosodás érdekeit szolgálta. Azóta egészen a második világháború idejéig számos jogde annak alapvető kapiés kiegészítette ugyanezt a bányatörvényt, szabály módosította talista jellege természetesen nem változott meg, úgyhogy idővel a fejlődés gátjává vált." -
-
törvény már számot vetett a az iparügyi minisztert, bányászati jogszabályok hogy ki az levő dolgozzon érvényben bányatörvény módosítására, s addig is törvényjavaslatot felhatalmazást adott a hatályos szükség esetére bányajogi szabályoktól eltérő intézkedések megtételére." államosításáról
,,A szénbányászat
elavult
szóló
voltával.
1946.
Ezért
arra
évi
13.
utasította
-
-
,,A szocialista gazdasági rend kifejlődése, a bányák állami a munkásvédelem előtérbe gazdálkodás kialakulása, helyezése,
központi Szabályozásra váró
gondolt
terv
szerinti
kérdést
vetett
folytatása,
a
fel. Az ezek
tulajdonba vétele, a
földtani
átszervezése
bányarendészet tárgyában kiadott
a
kutatások
mégis
rendelkezések
terv-
át-
számos
azonban
39
tükröztek
egységesen átgondolt és összehangolt alapelveket, hanem csak igazodtak. Ennek azután az jelentkező szükségletekhez és kívánalmakhoz
nem
során
vetkezménye, hogy a bányászatra vonatkozó, mos egyenetlenséget, átfedést és hézagot mutat. A felszabadulás
A
már
említett
külön
néhányat
óta
a
joganyag
köszá-
alapelvekérvényesülését
biztosító
közül
rendelkezések
gondolat azután fejlett, korszerű
a
tartalmazó
első
rész
a
végighúzódik az egész törvénytervezeten, amely technika szerepére, akár a l ztonság fokozásában,
daságosság növelésében. A biztonság kiemelésében
szeretnék
szükséghez képest megvilágítani.
a
törvény célját abban ország ásványi nyersanyagkészletének legbiztonságosabb
hogy szabályozza ságosabb kitermelését. a
és
rendelkezéseket az
Ez
alatt
a
is kiemelni
Az általános
is rámutat
eltelt
lehetővé
évtized
áttekinthető
nehezen
lett
összegyűjtött értékes tapasztalatok azonban teszik, hogy feudál-kapitalista idők társadalmi viszonyait tükés szocialista röző idegen törvényt új magyar bányatörvény váltsa fel." ,,A most vázolt elvekre épült a bányászatról szóló törvény tervezete. A szerkesztésben az az elv érvényesült, hogy a jogi, a műszaki és a biztonsági rendelkezések után következzék a bányahatóság tevékenységének jogi szabályozása, amely az szerves előzőket mintegy egységbe foglalja. már
ma
másfél
már
ma
fejlődés
a
jelöli és
meg,
leggazda-
több
helyen
akár
a
gaz-
szemlélet
jut kifejezésre, amely szerint a legfőbb érgazdaságosság hangsúlyozása pedig arra utal, hogy azok, akik a bányászati az keretében tevékenység ásványi kincsekkel, a nép vagyonával sáfárkodnak, felelősek ennek leggazdaságosabb kezeléséért is." ték
ember.
az
E mozaikszerűen -
a
idézett, szépen megfogalmazott mondatokkal a bányászatról szóló törvénytervezetet,
benyújtott formában gyűlés el is fogadott. ra
az
A
a
-
ajánlotta elfogadásamelyet az ország-
A tevékeny közéleti emberként való méltatást legemlékezetesebben az elhangzott gyászbeszédek egyik gondolatával zárhatjuk le, amelyet Dr. Polinszky Károly oktatási
miniszter
el:
mondott
egyetemi tanár közéleti tevékenysége nemcsak az egyetem és Miskolc városának gondjaira terjedt ki. Országos nagy gondjainkkal foglalkozott a jobbra törekvés szellemével, az Elnöki Tanács tagjaként, országgyűlési képviselőként. Személyi példamutatása nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik közül sokan nemcsak a műszaki
,,Sályi István,
tudományokkal, legfelső állami
A
haladásért
vívott
a
hanem
tudós
a
politikai
közéletből
is elkötelezték
való részvállalással
testületben
végzett tevékenységét ugyanaz harc jellemezte, mint amely jellemző volt
a
rá
szeretet,
magukat.
tenniakarás
egész életében,
a
és
a
minden-
napok során." Pk
Dr. Sályi István Egyesült Államokba.
40
professzor Már
miskolci
sok
országban járt. egyetemi
Fiatal
tanárként
korában tanulm.
eljutott az Amerikai JyÚÍOn volt a Szovjet-
Romániában, többször az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Olaszdelegáció vezetőjeként Angliában, végül az Elnöki Taországban, majd egy felsőoktatási nács tagjaként egy hivatalos küldöttség vezetőjeként a Guineai Köztársaság függetlenné 10-dik évfordulóján rendezett válásának ünnepségen. unióban,
tudományos élete során érték csalódások gépészmérnöki, oktatói-nevelői, tanéven át volt tanársegéd a budapesti Műegyetemen, és már két doktori volt kilátása birtokában sem oklevél arra, hogy legalább adjunktusi kinevezést kapjon. értekezése is csak évek múlva jutott a doktori Műszaki egyetemi doktori szigorlatig. E csaaz élet ha kissé megkésve is lódásokat nyilatkiigazította. Erre vall egy l963-beli Hosszú
is. Például
ll
-
-
kozata:
,,Nap-nap után látom, hogy az oktató munkássága miként gyümölcsözik a fiatal tevékenységében. Eljut hozzám a híre, hogy szerte az országban dolgozó sok nem hiába élesztgetjük a tudomány szeretetét. volt diákunkban Munkájuk egész néteszi a termelést. A hasznára eredményesebbé tudományos gondolkodás eljut a pünk legkisebb műhelyekbe is, hogy ott irányítója legyen a termelő folyamatnak. Mindezzel együtt azt tapasztalom, hogy bennem magamban is valami megváltozott. A régi szemlélet helyébe, amelynek középpontjában az ,,én" állott, olyan új szemlélet lépett, amelyben a helyét érdeklődés, felelősségérzet, optiközösségé a főszerep. A régi hűvös érdeklődés mizmus foglalta el." mérnökök
-
-
1973-ban, éve oklevelet
sokkal
nem
díszdoktorrá
a
gépészmérnökök,
szerzett
hogy felkérték 1953-ban átnyújtotta
többek számukra
ernlékező
E vidám
szetes,
felszólalást.
nyomtatásban
meg
itt
-
között
alegelső évfolyam egyik első professzorukat és miskolci
miskolci
a
találkozót
baráti
után
avatása
egyetem
első
volt azt
okleveleit,
hangvételű, optimista beszédet teljes terjedelemben közöljük:
-
tartottak
hallgatói.
amely
aki
rektorukat,
a
tartson
egy
sehol
20
a
Termé-
sem
vissza-
jelent
,,Kedves Barátaim! Mint
büszke
szerint
tudatával
az
kívántok
megbirkóztatok.
nyesen -
Egyetem időrendben ma visszajöttetek
miskolci
visszaemlékezni
akartok
kor
a
szokások
alakult
húsz
évvel
ezelőtt
itt eltöltött
első
és ezért
Alma
az
évek küzdelmeire
együtt visszagondolni minden Bizonyára emlékezni fogtok ma -kézhez
vettétek
a
legöregebb diákjai, a nálunk kiMint régi jó barátok, együtt A jól végzett munka és örömeire. nehézségre, amellyel itt eredméazokra a boldog napokra is, ami-
Materhez.
legelső,
Miskolcon
kiállított
gépészmémöki
okleveleket.
Boldog vagyok, hogy ezt a napot megértem. Hálás vagyok, hogy meghívtatok. Örömmel tölt el, hogy ismét megelevenednek majd előttem
találkozótokra az
elhomályosuló régi arcok is. Még inkább az, hogy szólhatok azonban át kell adnom Néktek Rector Magnificusunk üzenetét
már-már
temben
Legelőször Az
tervek
eredeti
mérnököket,
akik
tudott
évvel
húsz
Elnézéseteket
mégsem
szerint
ennek
Ö
szerette
ezelőtt
szerezték
kéri, hogy váratlanul a
nagyon
szívesen
volna
ma
meg
elsőként
üdvözölni
azokat
emlékezeHozzátok. és kérését. a
gépész-
oklevelüket.
jelentkező és el nem hárítható akadály kötelezettségnek eleget tenni.
miatt
vállalt
41
Minthogy pedig retne
rán
Hozzátok
változatlanul
személyesen kíván
szólani, arra kér Benneteket, hogy fel, pohárköszöntő alakjában.
szólalhasson
Veletek
az
Alma
találkozni Mater
nevében
és
Ő maga este
sze-
a vacso-
szeretnék, nem lesz hosszú. Egy egyszerűnek látszó mais. felvetni, amelynek valami kapcsolata van a dinamikához Tulajdonképpen összefügg azzal is, hogy én most miért szólaltam fel. bárki is azt gondolta Megnyugtatásul rögtön elmondom, hogy nem azért, mintha és mechanika nélkül egy percig sem volna, hogy Ti úgy nőttetek fel, hogy matematika élni. Sajnos, sokkal egyszerűbb az oka. Azok közül az oktatók tudtok közül, akik 1949 a elkezdték Veletek való én és én voltam, foglalkozást, szeptemberében vagyok a legöreA a közelítő számítás kikerekítve azt gebb. végeredményt mutatja, hogy Ti akkor a korkülönbség. És nagyjából 18 évesek voltatok, én meg 48, vagyis 30 év volt közöttünk a korkülönbség azóta sem és köztem a viez változott, egy nappal _sem. Mégis köztetek szony lényegesen megváltozott. Amit
én
mondani magam szeretnék
tematikai feladatot
-
-
'
Én akkor
középkorú, mondjuk erősen középkorú férfiú voltam, Ti pedig egészen gyerekek. Ma öregedő, tegyük hozzá: gyorsan öregedő ember vagyok, Ti pedig ela legszebb férfikort. értétek Ezért ma más az egymáshoz viszonyított helyzetünk. Ma közekétségtelenül lebb vagyunk egymáshoz, mint 24 évvel ezelőtt. a küEzek az elméleti meggondolások arra vezettek, hogy két ember életkorának Ezzel is szünem alkalmas lönbsége egymáshoz viszonyított helyzetük jellemzésére. meg letett a matematikai feladat. Hát akkor a két életkor melyik függvénye felel meg ennek a követelménynek? Könnyű belátni, hogy a két életkor hányadosa sem felel meg a célnak. Igaz, hogy ez minden határon túl közeledik az l-hez, ha az idő a végtelenhez tart. A gyakorlat ígényeit mégsem elégíti ki. Egyrészt azért, mert még nem találtuk fel, hogy miképpen lehetne végtelen hosszú elő, hogy a fraideig élni. De azért sem, mert így sohasem fordulhatna tal túlszárnyalja az öreget. nem bocsátkozom. Igy került be a feladat megoldásába a mechanika is. Részletekbe szeAz elméletileg helyes megoldás az ha bevezetnénk minden vélem volna, úgy ídőkoordiszámára általános koordinátaként alkalmasan választott, személyi mély olyan nátát, amellyel az egymáshoz viszonyított helyzet, távolság változása, szellemi téren is fiatal
'
-
-
-
-
leírható.
jól meggondoljuk a dolgot, mindezt talán egyszerűbben is el lehetett volna mondani. Elég lett volna pl. annyi, hogy ma már nem lehet az egymáshoz viszonyított helyzetünket egyszerűen a tanár és diák szavakkal leírni. Ma, mint egyenrangú szakemberek, mint gépészmémökök beszélgetünk majd egymással. Olyanok, akik Persze, persze,
ha
tanulhatunk. egymástól kölcsönösen Én magam a legfiatalabbtól is szívesen tanulok. És minthogy nemcsak öregember, A pede egyben pedagógus is vagyok, megismétlem, amit húsz évvel ezelőtt mondottam. dagógusnak legnagyobb öröme és büszkesége, ha tanítványai túlszárnyalják akár tudásban, akár alkotó munkájukban, vagy a szellemi élet bármely más területén.
42
Hálás
vagyok a sorsnak és Nektek is, hogy módom volt megízlelni az élet ajándékaés büszkeséget is. Szívből kívánom, hogy húszéves találkozóilyenfajta örömöket tok erősítse ezután is a szocializmust meg barátságotokat, serkentsen építő alkotó munkáMater iránt. az Alma ban, mélyítse el a szeretetet
ként
az
hogy munkátokat mindig együttjárjon
Kívánom, munkátokkal
továbbra az
és
hogy
a
jó
lelkiismeretes,
is.
még egy, nagyon szerény kívánságom találkozótokon újból találkozhatnánk."
Van közelebbi
kísérje,
is siker
elismerés
is.
Nagyon-nagyon szeretném,
ha
a
leg-
1978-ban lesz, de ezen Sályi profeszhallgatóknak 25 éves találkozó sem élvezhette a jelen. Egyébként sokáig nyugalomba vonulás jól megse érdemelt esztendő múlt és a el, Még pihenését. egyetlen betegség által megtámadott és folytonosan csökkent. szervezetének ellenállása fokozatosan Az utolsó hónapokbeli előtti de a halála sem látszott_ amikor még napokban meghatottan vette át szereplésein, a 25 éves törzsgárdatagsági oklevelét -, hogy mennyire súlyos a betegsége, hogy mennyire közeli halálának napja. Ez
szor
már
a
-
nem
volt
-
lehet
Fejezzük be a megemlékezést egyik, olvasható szép gondolatával: ,,Minden pedagógus jogosan lehet neki
azokban saival
sikerült
tárgya iránt; és sikerült
magának
is
felkeltenie talán
azért
megismertetnie
jelentős az
velük
büszke
tanítványainak
az
a
diákjait
örömet,
szép eredményeire. Hiszen világos és érdekes előadátudomány, különösen pedig saját
azért,
általában
rászoktatta azt
mérnökképzéssel kapcsolatos tanulmányában
lehet; talán
része
érdeklődést
is. mert
a
amit
mert
rendszeres,
a a
tudás
becsületes
szerezhet
az
munkára, embernek."
43
SÁLYI ISTVÁN PROFESSZOR
ÉLETRAJZÁNAK
FONTOSABB
ADATAI
Összeállította: TERPLÁN
ZÉNÓ
Született
Budapesten 1901. október 8-án. l9en. ElhunytzMiskolcon 1974. december Apja:Dr. Springer Ferenc ügyvéd (l920-ban halt meg). Anyja: Bauer Mária Kornélia (l952-ben halt meg). Állami Érettségizett: 1919-ben abudapestiIX.kerü1eti eredménnyel.
Gépészmérnökí (7909. sz.).
oklevelet
1923-ban
szerzett
kitűnő
budapesti Műegyetemen
a
kitűnő
Főgimnáziumban
mi-
nősítéssel
1924-28
között
1928-37
között
Tanszékén
Dr.
múhelymérnök
a
Ganz
Vagon-
és
Gépgyárban.
egyetemi tanársegéd a budapesti Műegyetem Műszaki Bresztovszky Béla professzor mellett.
1928-ban
a
T. I.
debreceni köréből
tudományok nyerte a ,,sub auspicíis tikai
.
egyetemi .
Bölcsésztudományi
Tudományegyetem
7' államfői
doktori doktori
címet
el kitűnő
nyert
gyűrűt.
A
főtárgynak
Mechanikai
Karán
a
minősítéssel. Dr.
Dávid
matema-
Ezzel
el-
Lajos volt
a
professzora. ösztöndíjjal tanulmányutat tett az USÁ-ban, ahol elsőműszaki doktori értékeléséhez. Washingtoni Egyetemen végzett kísérleteket is tanított. Tanársegédi munkája mellett óraadóként ipariskolában 1931-ben
sorban
Jeremiás
Smith
a
1936-ban
oklevelet szerzett a József Nádor Műszaki és egyetemi doktori Karának és Gépészmérnöki OszEgyetem GépészVegyészmémöki
műszaki
Gazdaságtudományi tályán.
1937-ben családnevét A névválasztás összefügg a Springerről Sályira változtatta. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sály községgel, ahol feleségének rokonsága élt. a ,,Gépészeti zseb1937-ben jelent meg Dr. Pattantyús Á. Géza főszerkesztésével és Mechanika könyv", amelynek Mennyiségtan, Szilárdságtan fejezeteit írta meg a leg-
korszerűbb
tárgyalással.
matematikai
1937-49
között
a
Bíróság bírája.
Szabadalmi
egyetemi magántanár budapesti József mányi Egyetem Gépész- és Vegyészmémöki Karán. 1939-től
1940-42 zata:
a
között
megszakításokkal,
összesen
10
Nádor
hónapon
Műszaki
át
és
Gazdaságtudo-
katona, elért
rendfoko-
alhadnagy.
között az 1945-49 Iparügyi Minisztérium, pedagógusszakszervezet tagja.
1949-től
a
közalkalmazottak,
majd
a
tanította a BME-n a Sztatika c. tantárgyat. meghívott előadóként a Állami között Műszaki Főiskolán tanárként előadta a Mechal948_50 budapesti az először c. tantárgyat energiagazdaságtani, majd a bányamémöki tagozaton.
1946-tól
nika
45
között
1949-71
február
1950. l950-től
28-től
taa
a
János
Matematikai
1950-61
között
Bolyai
létesített
az újonnan vezetője.
Tanszékének
chanikai
kinevezett
Egyetem
Me-
TIT-nek
és
tanár.
egyetemi
Társaságnak,
Magyar-Szovjet
Műszaki
Nehézipari
miskolci
Békebizottságnak,
a
a
a
Társulatnak.
l951-ben
Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. aMagyar Népköztársaság ÉrdemrendjeV. fokozata
l95l-től
Miskolc
a
1955-től
város,
Borsod-Abaúj-Zemplén
kitüntetésben
részesül.
Tanácsának
megye
tagja
1973-ig. 1951-től
után a tagja az MTA Gépészeti Főbizottságának, majd az átszervezések tudományágának megfelelő akadémiai bizottságoknak tagja, átmenetileg veBizottságnak volt a taa és a IUTAM Magyar zetője. Legutóbb a Műszaki Mechanikai Nemzeti Bizottságnak az elnöke.
Mechanika
1952-ben, sítő
Bizottság
a
a
rendszer tudományos fokozati kandidátusa tudományok
Tudományos adományozta neki.
átszervezése
műszaki
után,
fokozatot
a
Minő-
tüntették ki. Kossuth-díj III. fokozatával és az országgyűlési képviselő ipari bizottság elnöke 1963-ig. a 1954-től Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának tagja, 1959-71 között között az elnöke, 1964-72 Országos Tanács taa. kitüntetésben részesült. 1955-ben, 5 éves rektorságakor a Munkaérdemrend
1953-ban
a
1953-tól
1956-ban NDK-ban
volt
az
1957
tanévben,
tanulmányúton
l958-ban
a
oda
l959-ben,
mányúton
volt
1960-ban első a
volt
Tudományos Egyben tagja
számára. az
10 éves
NME
rektorként az
konszolidálódott
Szovjetunióban." a
műszaki
tudományok doktora fokobe. TMB-nek, amely tisztséget l973-ig töltötte
Bizottság
lett
a
másodszor
jubileumakor,
jelent
kiadása,
részt
NDK-ban
a
és
meg a második
negyedik kiadás 1974-ben l960/61-ben jelent meg
mémökök
kézikönyve
1960-ban
vett
tüntették
ki
a
Munkaérdem-
torinói
jubileumi ünnepségén,
egyetem
és tanul-
Lengyelországban.
I." (A kinematika elemei) ,,Műszaki mechanika kiadás kiadás 1964-ben, az átdolgozott harmadik
jelent a
hivatalosan
c.
tanköny1970-ben,
meg.
l1 kötetes
első két kötete
újból járt
a
Sályi az
nagy István
sikerű
Pattantyús:
Gépész-
és villamos-
főszerkesztésével.
NDK-ban.
rektori át tartó 1961-ben, 11 tanéven Vörös Zászlórendje Érdemrend kitüntetésben 46
ő vezetésével
az
e
1959-ben
míg
az
Csehszlovákiában.
volt
Minősítő
renddel.
vének
alatt
ellenforradalom
az
élet.
tanulmányúton
tavaszán
után
ellenforradalom
az
egyetemi
az
gyorsan
1958-ban
ítélte
zatot
és
tapasztalatcserén.
1956/57-es
viszonylag
Csehszlovákiában,
vezetőjeként
egyetem
tisztségéről részesült.
való
leköszönésekor
a
Munka
1961-ben 1962
Angliába
felsőoktatásiküldöttségnek
kiküldött
június hónapban vendégprofesszor
volt
a
magdeburgi ,,Otto
vezetője.
volt
a
von
Guerícke"
Főiskolán.
Műszaki
Magyar Népköztársaság Ipari Bizottságnak volt az elnöke. 1963-tól
az
MM által
az
a
az
MTA
1965-ben
az
Oktatásügy Kiváló
tanulmányúton
1966-ban
hosszabb
l966-banjelent Gépészmérnöki kon
Sályi István
vett
a
l968-ban Guineai
Dolgozója
meg
tagja.
indult
ciklusokban
volt. részesült.
kitüntetésben
Olaszországban. II." (A dinamika
volt
,,Műszaki mechanika
a
Az előző
Romániában.
tanulmányúton
tanévben
1966/ 67-es
volt
Tanácsának
Lengyelországban
kiküldötteként
1963-ban
l965-ben
Elnöki
az
meg
alkalmazott
Karának
nappali tagozatán professzor tervei szerint.
a
mechanikai
elemei) ágazat
c.
tankönyve.
oktatása
az
NME
géptervezői (régebben szerszámgépész)
a Magyar Népköztársaság Elnöki Köztársaság függetlenné válásának
Tanácsának
10-dik
sza-
delegáció-vezetőjeként részt évfordulóján rendezett ünnep-
ségeken. 1968-ban arany
1973-ban 1973.
fokozata kozott
tüntették
a
Munkaérdemrend
ki. Műszaki
Nehézipari
a
december
1974-ben,
Népfront mozgalmában végzett munkájáért
Hazafias
a
fokozatával
3-án
Miskolc
Egyetem díszdoktorrá város
nyugalomba vonulásakor
magas állami kitüntetésben további terveiről.
díszpolgárává a
avatta.
avatták.
Magyar Népköztársaság Zászlórendje második a magyar és ez alkalommal TV-ben nyilat-
részesült,
"hattyúdala" angol nyelven, a Boldizsár Iván által szerkeszHungarian Ouarterly" c. kiadványban, amelynek magyar címe: ,,E1 nem felejthető emlékek", és amely ebben az emlékfüzetben magyar nyelven, teljes szöveggel 1974
tett
,,The
végén jelent
meg
New
olvasható. nősült.
szüleFelesége: Némethy Ilma (elhunyt 1972-ben). Az 1924-ben gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, és évek óta a Nehézipari Műszaki Egyetem professzora. Az 1926-ban született Béla fia okl. gépészmérnök, a műszaki és évek óta a Budapesti Műszaki tudományok kandidátusa, Egyetem docense. Hét unokája közül Sályi Zsófia (Szolgay Péterné) ugyancsak okl. gépészmérnök, ésjelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem kutatómérnöke. 1923-ban
tett
István
fia okl.
47
TUDOMÁNYOS Es EGYÉB ÍRÁSAINAK JEGYZÉKE
SÁLYI ISTVÁN PROFESSZOR
Összeállította:
TERPLÁN
ZÉNÓ
KÖNYVEK, DISSZERTÁCIÓK Bolyai János geometriai axiomatíkájának kiegészítése. Német nyelvű összefoglalóval ,,ErJohann Bolyafs" címen. (A debreceni T. I. Tudogiinzung dcr geometrischen Axiomatik és doktori Nyomda. mányegyetemre elfogadott értekezés.) Bp. Athenaeum benyújtott 1927.
106. lassú
A beton
des Betcans" és
tott
1935.
nyelvű összefoglalóval ,,Die langsame Fonnánderung Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre benyújértekezés.) Bp. Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének kiadása. Német
alakváltozása. címen.
József
(A
elfogadott doktori
Nádor
37.
Mennyiségtan. A Gépészeti zsebkönyv (főszerkesztő: Dr. Pattantyús Á. Géza) egyik főfejezete. Bp. Egyetemi Nyomda. 1937. 9-1 16.
Á. Géza) l. kötetének
Gépészeti zsebkönyv (főszerkesztő: Dr. Pattantyús egyik főfejezete. Bp. Egyetemi Nyomda. 1937. 136-204. A
lvtechairika.
Szilárdságtan. A Gépészeti zsebkönyv (főszerkesztő: Dr. Pattantyús Á. Géza) egyik főfejezete. Bp. Egyetemi Nyomda. 1937. 349-393. A
vcktorszámítzis
Mérnöki
elemei
Továbbképző
Sziiárdszígtani példatár l. Társszerkesztő: 2. átd. kiadás. Tankönyvkiadó. Bp. 1961. Műszaki
mechanika
(Ismertetés Geleji S.-tól.) kiad.
Tankönyvkiadó.
=
NME
Bp. 1964. Bp. 1974.
kiad. Tankönyvkiadó.
társszerzővel
és
Bp.
Tankönyvkiadó. Bp.
Gusztáv.
84.
1952.
Tankönyvkiadó. Bp. 1960. nyelvű közleményei. 8 (1962) 550-55l.-2. magyar 238. 3.jav. kiad. Tankönyvkiadó. Bp. 1970. 331.
238.
323.
elemei).
l. kiad.
--
4.
á
332.
kézikönyve
1.
főszerkesztője
és
az
előszó
szer-
320.
villamosmérnökök
_.,Az ütközés"
G. 76.
378:
Pattantyús: Gépész- és víllamosménzökök zője. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1960.
Pattantyús: Gépész-
kiadása.
l. kötetének
1957.
(A kinematika
l.
Fáber
Intézet
I. kötetének
kézikönyve
fejezet szerzője (653-660).
2.
főszerkesztője
Műszaki
és Zsák
Könyvkiadó.
Edvin
Bp.l96l.
1996.
Szilárdságtani példarár
H. Társszerkesztő:
Műszaki
mechanica
(A dinamika
Terplán
Z.-tól.
16
(1967) 7--8.
=
II. A mi
egyetemünk.
Fáber
Gusztáv.
Tankönyvkiadó.
Bp.
1964.
534.
elemei). Tankönyvkiadó. Bp. 1966. 398. [Ismertetés 13 (l966) 20; Takács L.-tól. Felsőoktatási Szemle. =
500.]
49
TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK
,,Mohr-féle burkológörbéről" és ,,Me'g egyszer Technika. 13 (1932) 10, 188-190. közleményekhez.
Hozzászólás című A
a
a
Mohr-féle
burkológörbéről"
=
National
Washingtoni
of
Bureau
Standards.
Anyagvizsgálók Közlönye.
=
J]
(1933)
160-168.
7_8,
Eljárás többtömegű (1941) 7, 270-273.
önlengésszámának grafikus meghatározására.
rendszerek
=
Technika.
22
Ein reren
graphisches Verfahren zur Bestimmung der Eigenfrequenzen von Systemen Massen. =Ingeniear-Archiv. 13 (1942/43) 2, 104-109; Nachtrag. 5. 330.
mit
meh-
=
A korszerű
Fordítás
néhány kérdése.
méretezés
lektorálása.
szakmai
könyvkiadó.
Elméleti
N. N.:
Buhgolc,
1951-52.
Bp.
=Magyar Technika.
6
70-79.
(l951) 4,
példatar.
mechanikai
I-ll.
Tan-
87, 198.
Új mechanika-tankönyvek
műszaki
a
egyetemeken.
Felsőoktatási
=
Anyagszolgziltatás,
2
1, 17-22.
(1952)
folytatólagos tartók elméletéhez. 9 (1953)' 1-4, 237-256. Osztályközleményei. Kiegészítés Addition
a
theory of
the
to
continuous
girders.
=
MTA
Műszaki
Tudományok
=
Acta
Technica
Hang,
7
Osztálya
(1953)
l-Z,
125-146. Comments =Acta
Előszó.
H. Craemefs
Prof.
on
Technica
10
Hang.,
Paper: ,,Fallacies
=Nehézipari Műszaki
Egyetem
Bp.
Muttnyánszky
a
1957.
változós
magyar
Hozzászólás Miskolc. Dr.
szaki
függvények
az
Terplán 1958.
Zénó
elméleti 2
Nehézipari és kinetika
Műszaki
c.
1
(195 7) 3w4.
Egvetem
magyar
nyelvű
Tankönyvkiadó.
könyvében.
Egye-
5*28.
(l958)
mérezetés
egyes
kérdései"
c.
előadásához.
GTE.
23-28. rektor magyar
=Nehézipari
A ünnepi beszéde. nyelvű Közleményei, =
Műszaki
Egyetem
magyar
Mechanikai
Setting
The New
up
Műszaki
rugalmasságtanban. =Nehézipari
,,A korszerű
ANehéziparíMűszaki Egyetem a new
Hozzászólás
Szabó
Nehézipari
Műszaki
50
=
Ádám: Kinematika
nyelvű Közleményei,
Sályi István Egyetem
Előszó.
plasticity theory".
3-12.
Komplex tem
in the
paradoxa
nyelvű Kozleményei,
magyar
Csillapított rendszerek gerjesztett lengéseí. Közleményei, 1 (1957) 327-335. Előszó
and
83-89.
(1955) l-2,
University. János
=
,,A fizika
Egyetem
magyar
egyetemünk. ( 1960) 7-1 l.
mi
4
5
(1959) l4;Nehe'zipari
nyelvű Közleményei
Tanszéke.
Hungarian
=
Borsodi
gaarterly.
4
Szemle. 15
(1960) 6
5.
(1962) 3,
(1974) 56,
7-11.
63-66.
gyakorlat kapcsolata" c. előadásához. nyelvű Közleményei. 21/B. kötete,sajtó alatt.
és
a
műszaki
Mű-
=
FŐISKOLAI
(Állami Műszaki
Statika.
Főiskolaijegyzet.) Bp. Műszaki
példatar. (Nehézipari
Mechanikai
1.
Szilárdságtan
11.
(Nehézipari
és kinetika.
Lengéstan.
(Nehézipari
(Nehézipari
Műszaki
Műszaki
Műszaki
JEGYZETEK
1948.
149.
Miskolc.
Egyetemjegyzete.)
Miskolc.
Egyetemjegyzete.) Műszaki
1950.
1950.
1950.
Egyetem jegyzete.)
Miskolc.
Miskolc.
Egyetemjegyzete.)
1951.
253.
182.
173.
Jegyzetellátó.
Felsőoktatási
Egyetem jegyzete.)
60.
203.
Miskolc.
Egyetemjegyzete.)
(Nehézipari
Kinematíka
Statika.
Műszaki
(Nehézipari
Szilárdsdgtan
ÉS EGYETEMI
Miskolc.
105.
1953.
(Egyetemi jegyzet hegesztő szakmérnöki N. G. 4. Bp. 1963. 263. kiadása.
Mechanika.
képző
Intézet
Mérnöki
Egyetem jegyzete.) Tankönyvkiadó.
Műszaki
(Nehézipari
I.
Dinamika
számára.)
szakosok
Tovább
167.
1964.
Bp.
Egyetem jegyzete.) Tankönyvkiadó. Bp. 1965. 271. Tanszékének munkaközössége Dr. Sályi István pro(Összeállította szerfesszor előadásai alapján. A ,,Szerkesztő eljárások" (5-30) és a ,,Példák az összetett kezetek egy-szabadságfokú mozgások" (155-195) fejezetek szerzője: dinamikájából Dr. Sályi István). II.
Dinamika
Műszaki
(Nehézipari az
NME
Mechanikai
-
MUNKÁSSÁGA
EGYÉB PUBLICISZTIKAI Zászlóátadás.
=A
Az elmúlt
év
Ünnepi beszéd Várak
Egy Az
(1954)
=A mi
egyetemen
egetemünk.
1
2
okt.
(1953)
(1954)
ünnepi beszéd.
=A mi
1
(1953)
10.
12.
(1953)
l3.
8.
=A mi
21-én
1
egyetemünk.
egyetemünk.
tartott
2
14.
(1954)
munkaértekezleten.
=A mi
egyetemünk.
19.
Felszólalás 117-120.
az
A szocializmus
1955.
márc.
Búcsúbeszédaz
3-i rektori
értekezleten.
építésének szolgálatában.
Gyászbeszéd Pattantyús 1956-ban
Á. Imre
=A
temetésén.
Miskolcon
Egyetemünk nyolcadik tanévnyitó
(1956)
oktatásában.
=A mi
egyetemünk.
1955.
3.
(1953)
hallgatóság
egyetemünk.
tanévnyitó az
a
1
diplomaosztáskor. =A mi
1954/55.
Beszámoló 2
egyetemünk.
tapasztalatai
éslégvárak. akarattal.
mi
végzett
mi
=Felsőoktatási
egyetemünk.
=A mi
(1955)
egyetemünk.
mérnököktől.
ünnepélyét
3
Szemle.
4
(1956)
= .
.
A
(1955) 3,
13. 3.
egyetemünk.
=A mi
megnyitom.
4
mi
4
(1956)
egyetemünk.
8. 4
13.
51
Búcsúbeszéd
irat.) Bp. Az állami
vezetés
új
Az
Igy
új
az
a
kapcsolata
egyetemünk,
miskolci
a
4
újabb nagyszerű
Újéviköszöntő.
Szemle.
Műszaki
=A mi
7
diadala.
6
15
jelentés 1960.
Részletek
Dr.
elmondott
félév küszöbén.
=.A mi
Sályi István Kossuth-düas egyetemünk. 7 (1961) 7. oktatási
12
Szemle.
Képviselőjelöltünk. (1963)
István
Sályi
Dr.
(1959) 5, és
14-20.
egyetértenek
reform
a
.
munkájáról. (Kézirat)
tanévi
Egyetem 1959/60.
egyetemünk.
rektor
7
egyetemünk.
10
kérdése
első
űrrepüléséről.
A
mi
műszaki
a
egyetemeken.
=
=
Felső-
10.
(1963)
országgyűlési
elvtárs
ember
az
az
3.
(1961)
nyilatkozata
l-én
felszólalásából.
A mi
=
egyetemünk.
10
13.
Gyászbeszéd A
A mi
=
15.
(1959)
továbbfejlesztését
végrehajtásának néhány (1963) 6, 321-326.
törvény
5
Kossuth-díjas rektor, országgyűlési képviselő december beszédéből. =A mi egyetemünk. 6 (1960) 20.
Dr.
Részletek
5
21 mell.
+
Sályi István
országgyűlésen
Műszaki
Nehézipari
a
12 old.
3
Szemle.
szükségesnek látják felsőoktatásunk =A mi egyetemünk. 6 (1960)
Miskolc.
oktatási
Szemle.
590-592.
egyetemünk.
=Borsodí
Egyetem.
egyetemünk.
( 195 8) 10,
=A mi
célkitűzéseivel.
Az
Felsőoktatási
=
(Eletrajzi méltatás.)
Szemle,
1.
A második
(kéz-
nevében.
135-137.
(1957) 3,
(1960)
Beszámoló
diákok
volt
a
egyetemen.
6
17.
(1958)
=Felsőoktatzísi
tanév.
Nehézipari
Oktatóink
előtt
ravatala
professzor
Felsőoktatási
=
tudás
Az emberi
DISZ
a
.
.
=A mi
indult
Tizéves
és
elé.
tanév
Jelöltünk.
Géza
2.
361-367.
7-8,
(l956)
Pattantyús Á.
Dr.
1956.
Lancsarics
mérnökképzés.
Tisztelet,
hála
Oktatóink
a
és
temetésén.
=Felsőoktatásí
barátság.
=A mi
zh.
Megemlékezés
rejtelmei.
Dr.
Reuss
képzés
korábbi
=A mi
és mai
14
=A mi
14
=
15
14
(1968)
(1967)
problémái.
17.
11.
9.
Gépgjzártdstechnolágüz. =
(1963)
4.
(1967)
egyetemünk.
egyetemünk.
10
227-234.
(1965) 4,
egyetemünk.
Endréről.
egyetemünk.
=A mi
Szemle.
népfront jelölőlistáján.
A mechanika
A műszaki
Alajos
Felsőoktatási
8
Szemle.
(1968) 9, 391-392. 19
(1970) 4,
220-
226. Dr.
Sályi István
Beszélgetés
52
Dr.
egyetemünk
Sályi
István
tiszteletbeli
professzorral.
doktora. =A mi
=
A mi
egyetemünk.
egyetemünk. 22
(1974) 10,
21 11.
(1973)
l.
Mmrnan
main
/I90I-I974/ npam.noxTop
xexaópa
I9 raxénom
maün.
cxoro
Yannepcnrera
npopaóoran
nocoózxmn
onnum Ta.
nna
nuaamnxn,
na
axrnaau
mnpokaa
uemann
emw
rne
Mmrnan
main
óynanemrcxoro
óynanemrcxnü
lnxeaepou
Ha cnon
B
yqacmue
paóoran
n
8
n
I928
Mexaamxn
WmTB8H Waün
xannca
YaMBepcnTenpoóneuamm
oómecmneaao-nonnwnqecxoü
B
Bceü
He
xzaan
pecnyónnxn. I9OI
B
rona
oópasonaue,
uanecrnoro
ceume
or-
c
aaxoaume
yamnepcnrer. cnon
Mamnsocrponrensnou npenonaaamenscxyv
Mexa-
on
qro
rom,
nenarornqecxnum
oxraópn
aaqan
nnacrzq-
n
Mnmonmucxoro
HqnyqmxBucmée oa
rony
B
Tar
yHe6-
oóaacrax
arux
B
K
Knaemaruxn,
ynpyrocrn
npoxnunca ocaonaans
rexnmqecxnü
xamenpu reopernqecxoü Olrera.
rananr
ponnnca
npucra.
B 1924-oM
uaqan
oa
snaxna
yHeaoro-
xexnü, oónacru
B
reogum
Hamm
Hayqaumm
npuuumarn
Konnexrnnon,
nnqneu
oóorarnn
nauunaropoa
aauarocrb
oa
KOTODOPO
nenarorom
xoncnexrum
uaxeaepon
xoneóaaü,
oprannaaropcxxü
Ero
Mnmmon5u-
oópasen
npexpacuuu
n
xauramn
reopuu oa
óun
K
ooóoü
Hunan
Mexanxn,
owynearos
Marepnanon
HKE.
main
Csouu
naxeaepom.
KHHGTKKH, Hocrn
oónacwn
3
nccnenonamena
npopeccop
yumnepcnrera.
npobeccop
new
crenax
B
74-M
Ha
-
nnx
yrpaxa
Hpomumneaaocrn,
ocaonaana
nax
50
Bonee
naarnznuu
rxxénoü
ara
nouecna
óonean
BGHTBPCKKH yqenum annxercx
Tsxénoü
Mexaanxz
npononxnrensnoü
u
uanecraű
Ocoóenno
co
Texunqecxoi
aawna
Txxénoü
cxoaqancx
Hmrnan
HHMM
rona
nocne
yrpary: mnaan
rony
1974
rexH.HayK
Tpynonyv
qmpun 'PAH8".
aanone
nexrenmaocrs,
óynanemrcxoro cnau
Ha
nesmexbaocrn,
ornnqno
paoorax rexunuecnoro
noxropcxne
paóoran C I928
roxa
accncreuwou
yumBepaxaaueuu
53
lleópeueucxou
n
no
npaBo. rmaasun
nearepcxmi
n
auaxa
ro
oa
"Ocoóue
paóory
aa
aaaane
paóoran
main
B
uunmeanocrn
xapenpoü
aaaemrmma main
dm
jenpoü
1949
OH
paóorarb
nepenan
B 1971
Kzxpezzpu no
CBOGPO
B
ówzo
ew
B
1949
ówx
npncnoeao oa
KOTOPOM
rexrmqecxoü
rr. IIIKOJIH
Taxénoü
naópaa
[Ipo-
nporpeccopoM
npocbeccop
roncs
uocr
1939
B 1949-50
r.
1950-1961 rom
non:-
cyna.
Bucmeü
yvexmrw-npomeccopy
cnoeuy
nponpeccopou
Ulaün
B nemez:
uexammn.
Yamaepcnrema.
pemopou
aarmman
rr.
Yrmaepcnrera
ocaosamm
Mnmaaa
rom
no
Yam-
nowropcmü
noJwm
rogy
Ymxsepcnrera, 1946
uponenauaue
Baumarroacxoro
npoqnocm"
nporpeccopou
Haaaaqex
Co mm KGJLPOB.)
nogzroromce
sa
rom
B 1937-1949
c
ew
oxomarmeu
owmqnrenao-
nareHro-Jmnexanoauoro
npenonanaau-eneu
dm
1936
5
a
Bynanemrcxoro
noqacoam
Mmwnan
B 1931
nem
o-xumtmw
crznemm
npoóneun
npnnar-noneura
c
cnetmannoro
Yx-mnepcurera.
Bearepcxoro
axcnepra
onnan
nowueune
CIHA,
a
noeamw
Bynanemrczcoro
HOCTB
n
nonytmr
wro
aayx,
crpaau.
npannrencrsa
Ha
muvxou
rogy
Ha
nccnenonaxmx
nepcure-ra
ecrecrseaamc
rpammm,
yunepcnrera, 01-
aayunue
no
Yrmsepcnrere
Ka-
aanemrnnero
MMpe Koaaxqnnponwmaa Ha
yxona
1973
s
neucnm
ro-
m. B I95I
-
lllaün
noK-ropa
creuexm
uenom
urenaoü
cexmm
eé
cemmz
HPOÖ- main Palm
54
ówx
Teopxtn
Hayx BHP,
Texxmqecxoü
npeannearom
Mexaxmamon
Bermepcxoro n
n
Manna.
1952
c
rom B
aayx, I958-I972
C I95I
Teoperuqecxoü
cexmm
KOMMTGT
rexmmeczm
xoMnreTa.
Axaneuun
HONOŐP-flaonarmoü
nexusai
npucaorur
1958
nponpeccop
oa
ówx
rmeHoM
1968
rona
uocne
Mexaxmm
yqeahut
npzacymermx
cncrew
B uepnon
Hant.
aroro
dmeaou
aonyx)
xaammara
rexmmecxcnx
xmmuxca
mm
BHJP naomwm
Knwmáimxalmounmü
creneaeü.
npoti).
B
rom
c
1972
rom,
[Uaím
Manmaocrpopeoprauuaarona
-
tureaou
Mexamzncu.
OTJIBJIGEIEH
Bcemupuoü Gene-
C 1350
Boxm
Haoma
u
ówx
OH
rona
qneHoM
oómecTBa
meHoM
aKTIdBi-IW
oóuxec-rna
Maweuaruqecxoro no
pacnpocwpaseanm
merm
Hayqagx
333314221. C 1953 a
meuma,
HBJIHJICH
1963
c
cm
Meara,
npotp. lllaüu
roJxa
noqemmw
aworo
muris
npxym
Kpacaoro aonoraa
r/.
aaesna
rr.
B 1973
rom
hmmxoimna.
oópaaom
cnemrmmn
/I95I
cwenean
I959/,
Paóonmx
r/.
npe-
Tpynoaoro
opneH
Oópasonamm
/I965/,
BHP H-ü
saauema
opneH
ouemma
crene-
/I9'74/.
un
Hpcxpeocop
mama
Maumuocrpoureneü
-
Bopulon-
1959-1971
Tpyna /I955,
Tpyna /I968/,
opxeHa
ox
narpnomqecxoro
ropona
OTJmmuü
r/,
paüoaa
roro
Hapomioro
OPIIBH BIIP Y-íí: opnea
/I96I
Baamerm
B
PecmróJn/Ixa
qenosexa:
Houmgywa/I953
Mm
rpaxnaHnHoM
Hapomaaa
Bearepcxaa
ówx
oa
xowoporo
napna-
KpoMe
MIIHIKOJILIIB.coaera
Mnpa,
napna-
KOMECCHI)
PecrwöJmKn.
Conera
Korm-re-ra
npeaunemom
uaópan
ówx
OH
tmeHoM
nerqyrawou
npoMmunem-wxo
cosera
roponcxoro
Aóayía-Bemmeu, (Dpoara,
Bosrnamm
Hpesmxewrcxoro
tmeHoM
rmeHoM
oa
rona
naóupaxca
peryJmpHo
Texameczcoro
Koü
Bynanemma.
mow
on
oóorawm
remampmz, HH
npoéeccopa
Texmqecme
HOSBOJIÍVIJM
Bucmeü
npoipeccopa
Jxymue
YI-mnos-
Mexarmxn,
n
Ma-
paanenon
nayqermem noumqan.
Texmmec-
Texmzqecxcoro
Teopemqeczcoü saamzm
ew
Byna-
npnBar-noueara,
Ivlnumonnncxoro
naTpHoToM
nmxeHepoB
nomoromce
npvmemn
aaxo-
IVIGXaI-IPIIM.
ETO JIGKILHH
"K.
no
accucreara,
Yamaepcnrewa,
oson
Koropne
paóoraJx
rona
óomnrzrm
OH cm
Bepcurera.
I928
13 xaqeomae
uem-rcxoro IIIKOJIH
c
ÓHJHrI OÉBFEB
cooómexmiá,
orma.
HETHMK. Kpacunuií, Uodxaetme
K
Bucoxoü
JIOPWIHH,
xoacrpyxmn
vermi/i apymmm
noqepx, neJtaJm
JIGPKO
yCBaHBaJmCL
upemoxermü BHCOKOB
nponi).
xaqecrno
Iüaiáu
ówm
mwmarem-
cTpornMn
qeprexeiá npexpacama
n
no-
u
no-
JIGKTO-
m!
55
Oa óun THHH, Tax
pa
oósennneamx
cwopoannxom
u
npunepmunanca
H
pexropa
arux
Ero
Kommywa.
nocroun
npemnn
MHOP0
cwopoasnnon,
Sa
ouno
KM
cnoeü
B
Bsrnanon
yannepcurera.
oópasonannx
cncreu
paóore aroü
3
ycnexn
npomecco-
Kax
oónacwu
dun
on
noxoneame
HOBOG
y-
uena
nexrensaocrb
npenonasarenbcxaa
Bocnuwaao
Bocnn-
K
npeuonaBame-
xeü. 60-x
B cepennne onwere
neóypra,
noxropcxoü
Beaaum
aayx
Boan"
/I928
Ha".B
Hanucanaoü
Ein
no
to
Comments the
of
rony
uaxomea
Acta
qro
Ha
Bucoxuu
Onnauannarnromnnü
Temet
n
56
B
reomerpun
Haoma
"nonayuecrs
Gero-
K3
der
ecwecr-
pa-
Hawvaum
KOTOPHX
nanxmmcsz von
Eigenfrequenzen
Ingenierur-Archív.
Continuous
cupanoqxuxe
Haaan
naxeuepon-enexwpuxon,
0TPenaKTupoBaau.
oónacrm
neqarau
Bamneümmmm
=
/1942/43/2o
15
Girders.
Technica
Acta
=
Paper:
"Fallacies
Technica
Hung.
B
nepnou,
10
nanannom
"Mexaauxa",
BHCOKOM,
-
nnx*Toro
yposuem
orxnqaerca
cnpasoqsnx
nnx
nepnue
and
paradoxa
/1955/
1-3-
Ha
npoó.
Mammaocwponrexx,
"Maremamuxa",
xe
B
-
27
Bestimmung
Craemer's
nonwepxayrs,
Taxnu
axcuomu
yuasaao
Mar-
r.
rony.
main
Hayx,
mmone
125/1415.
theory".=
óun
YPOBHe.
Theory
H.
rnaau
xoropu
550
1-2.
I937
Hanncaau
5.
=
Prof.
on
B
Massen.
the
Plasticity
HBHB
B
mehreren
/1955/
Hyxao
zur
1962
B
npoé.
ron,-
Verfahren
Addition
nexuun
rexamqecxoü
Texnuqecxnx
1955
Ha
cocwoaanm
Nachtrag.
Kypc
asroóuorpabun
HM
104/109;
1
oónacru
B
mit
Bucmeü
"lononnnrensase
r./,
Systemen
B
YanepMexauxa",
"npmxxannas
-
xnccepraunn
Hananacs
graphisches
Hang.
qnran
Mumxonsucxom
B
oprasnsonan
cnennansaocrb
paóoru
EOTOPOÜoa
B
-
ceoeü
onuw
TeMoü
óor,
BH?
B
ennacrsenuym
ncnonL3oBaB
ou
roncs
n
83/89'
Beuepcxom óunn
main
"üpoqxocws", Bpemeaa,
in
uareuan -
nanaanuü
Hayqnom 20
ner
nxmeaepoB-MamMHocrponnna
roma
xoroporo
óunn
nm
[Iocne BCG
"Texmmecxaa
Mexaxmxa".
Bropoü
-
Tou
ocaonu
-
Onnuaamars
menxeaneu
Haqau
napmüaoe
n
n
padomra
ro
yqeonuü
I
oa
o!
cnon
nexa
emé
yóema-rs
xmcaao
óuuo
Bpewx MHOPO
ennem
n
ówxo
on
aaxoxmeno,
ero
dm
Ha
padom
nwmmxo-nocnn-raremnoü
counauaua.
3a
IIlec-rseuane
nopyqerms,
cuercxoü
JIGHTGJILHOOTE
c aro
npeua
uuoroe n
na
nem
n
no
xoropux auaqerme
-
ue-razuryprxuecxo
xacbenpu
xax
xabenpu
óa-
ropaoro
onpeneJxeaHoe
menne. rax
Koma
npoq).
vmcroü
conecrsn
nmexepos norma
n
m:
onta-
nepenax
Pecnyonxe.
main
yqeóaoü
n
nepuon oa
aa
Bceü
main
u
naan
Buxomm
xax
yansepcnre-
Idnmaaaou
pexropa
nonroronxoü
oqepelrb.
nocnemnm
nssecreu
upeóunarma no
önmo
nuenpe-
crponrenc-rno
mupoxo
nocry
neaonue
npanwmaocrn,
c
xom
Kan.
npo-
aaóoroü
rax
csoe
oa
romr,
m):
pexropy,
n
BHP,
Hlonpoaa.
Ha
nornmunm.
1961
n
n
a
rom.
onnoaeuros
qerxmm
ae
n
xe-r
aecxonxo
Ero
Hanpannemm,
illatán
nooJJy-
npnaaam
/ropuoro,
1952
n
npori).
asom:
pewropa
óonnmu
c
yrmepcnrera,
n,-
uepenenenn
cmaannoii
orynearaam,
Cum
n
y
mm:
Honom
ne
ero
ynunep-
pewropa oa
rom
annapara
cpaxynreroa
ówm
Bonpoceu
nocr
pexropa.
uporpaMM
rpéx
rom
nocra
3a
co
1954
apryuearu
aaxm
rom
oóoómamme
Hpoumo
HOBOPO
uaorxx
npouecc
main
ykmnepcnrera
crynearu
(hatvan-ara
Bceu
yueJt
ero
ma
n
padom
a
Ilo
1966
B
yponae
nocry.
ammrmcrpamnaoro
norauypruqecxoro xynrera
yueórmx
aanncaa
PYKOBOJICTBO oópasonanneu
uanmoc-rponrenxoro/
x
arou
cuocoöaocrn
oóecnemune
-
Ha
rocynapcrneanoe
napenp
a
BHOOKOII
B I95O
Hpoumuneasocrn.
ammrmcrparnnnue
ne
(Sun
xnaenaarum,
nporbeccop
aanmaan
npenonaBareJm
coanaane
Ha
conepzxaxmx
sauaqnmsa.
1962
s ocaonu
-
maarmxn,
Jer
Tmxöxoíx
cbeccopa.
I
rom
n
Jxexxmu.
ymmepcuwercme
ouera
npoq). main
Mexaanm,
paanenu
Jzemmü
xoacnex-roa
nanarmx
duxo
paóo-re nocrpo-
ECHOJIHHJ
pamcn cTpanu
Ha-
06-
yxmnep3
uejxag,
57
cBoeü
B nepnoz:
Havasok
IIPOCÍ).mai/m Heozzuoxparao AMepvmI,
Ax-uvmm,
óomio
28
cbeccopa
I/ImTBaHa
n
mama
SEBI-Mi!
yx-mzaepcnrera
aaazc
cppamxyacxoro npoaaaam
u
causa",
sacnyr
paslamwm
npo-
Mexaxmxn,
paóoru
Texrmqec-
B
yHmaepcnTeTa, óuno
eMy
Bucmasi
-
cso-
HSHKOB.
pyccxoro
Teopemqecxcoii
neawenbxocmm
npyme
samcaxvm,
BHIIHJGLIKXCH
npoMmmeHHocTI/x,
umaeHepHoü
n
npncaoeao
Bosmomaaa
OT
Harpaua
ero
npotí).
HO
anoposm,
He
neaTeJmHocTb
TpynoBaa
lllaim
eé
upononxan
npouma u
óymrrna
neucnn.
I974
B
ZS-Jzewnx)
Texsmuecxcoro
noJIro
no
caoeü
x-mxa,
npopaóorasmero
30
nexaópn
yxe 1974
25
ómaaorc
Ha
Ha
rona -
MuumeHHocTn,
JIOLIGHTOM HHomoM
npocpeccopom,
rpamzancxoíá
nasmcmxe
onHoM ero
OH
rona
npnmmaJI
nocBmuennmc
mopmecra,
IIpOMHHLHeí-IHOCTPI. aaax
Heaa-
padom-
xanponoro Henoamoxcao
611710
cMepTn. mama
npocpeccopa oópaaoaaxmn
pewropoM
IIOBOIU
DHP,
ymemepcurera
NIépKoMduma IIO
1974
Eyna-
MexaJmxn
npemIpHHTun.
xsapmpe
Mm-mCTpOM
-
Ha
Harpynmm
nem
JIOpOM íllm/DHOM,
CJIOBa
TíDKéJIOh
nowrmn
JIGT
KapoüoM HoJmHcKmw,
-
ocemuo
yHmaepcnTeTa ou
Kabenpe
Ha
loóuneiíamc
nposenexmn
xoarmnu
'-!'1'O
npencwasnrs,
JIGKIMK
Ymanepcnrera. u
13 nomoromce
yqacwue
np-M
tmran
OH
rom
Texrmqecxoro
nemwcxoro
58
HeMeuxmu
paanmm
Hanpgxeanaa
mm
u
noJmTnKo-Boclmrawemuoü
u
ÜJTaTH
00103, CoemHeHrme
Nh/mrxomua.
ropona
Mlaoronewam
Ha
c
Jxene
"honoris
noKTopa
óeacnenno
B
SO-Jze-mem
c
13
rmxénoii
yi-[YIBepCI/ITeTe
13 cmam
CTaTLPI
rona
yqeó-Ho-MeToJInHecKoü ROM
amvmiícxmvx
maneJx
1973
unna
nearenaocrm
VITaJMlO, IIJIP, HoJmmy, PyMux-mm,l'annexe
rumra
nepenomem
COBeTcICHÍ/í
noceman
OH npexpacao
crpauu.
npenonasawemcxoii
u
BPO
nponaaeceaa KOHÉPIHH.
aKaIxemmKoM -
np-M
Tmxénoii
LLIaH-
Hpo
npomaJrLHue
-
PROF.
Am men
die
István
Sályi
19-ten
Sályi
nen
in seinem
Faches
des
Büchern
und
gungslehre und Universitát sehen
Verlust
fünf
weil
Miskolc,
der Welt, enger
namhafte
der
bekannter
Forscher
Wissenschafter.
und
(Manuskripten) die Fachgebiete Kinematik, eine bestimmende Festigkeitslehre. Er spíelte als Rektor
in Miskolc.
Gesellschaftsleben
lm eine
er
auch
-
genom-
Professor
ungarische
starb. Prof. langer, mit Geduld ertragener Krankhelt langen Maschineningeníeur-Tátigkeit hervorragender
nach
J ahrzehnten
sowie
Mechanik,
die Mechanik-Wissenschaft
Schwerindustrie
Lebensjahr,
über
SÁLYI (1901-1974)
l.
c.
Lehrbriefen
verríchtete
-
74-sten
seiner
h.
DR.
ein grosser fúr
Universitát
wáhrend
Pádagoge
traf
1974
Dez.
ungarische
war
(EM.) DR.
Er bereicherte
Kinetik, Rolle
in der
gesellschaftlich-politischem
aus
sei-
mit
Schwin-
Dynamik,
Ausformung Gesichspunkt
der
ge-
Axbeit.
hervorragende
István
Sályi (Springer) wurde am 8-ten Okt. 1901 in Budapest geboren. Sein Vater war namer an Seín DípL-lng. (ín Maschinenbau) erhielt der Rechsvorgánger der heutigen Technischen arbeitete er als Werkstattingeníeur ín der Uníversítát Budapest mit ausgezeichnet. Zuerst er Fuma danach Assistent an wurde "Ganz" in Budapest (1924-28), Waggon- und Maschinenfabrík dem Lehrstuhl fúr Mechanik der TU Budapest. Inzwischen hat er in 1928 an der Universitát ín Debrecen seín ersten Doktortitel aus erworben auch mit ausgezeíchnet. Weil er sein MittelMathematik und sowie seme Dissertation mit Hochschulstudium, ausgezeichnet abgeschlossen hat, bekam er nach unden sog. Erinnerungsring des Staatsoberhauptes. lm 1936 in Budapest hat er auch garischer Tradition ln dem den Titel Dia-Ing. erworben, dazu er seine Experimente ín 1931 als ungarischer Stipendlant m Washington erhíelt er ín 1939 aus dem FachUSA, an der Universitát durchgefúhrt hat. Inzwischen Probleme der Festígkeitslehre" díe Emennung Privatdozent, und als berufener Vorgebiet "Besondere hafter
Notar.
-
tragende
hat
Als
e:
der TU
an
schneller
zur
lm
1949
Prof.
Dr. ln
ist
wurde
auch
gleichzeitig Spitze der
Professor
er
Der
Kozák,
als
Auftrag
als Prof.
trat
ín Ungarn ein wurde Oualifizíerungskomissíon
Wíssenschaften",
technischen
sowíe
Ihm
in 1958
stand
seinem
er
fúr wissenschaftliche
System
neues
1961
und
Miskolc
und
als Rektor
er
der
an
ehmaligen Studenten,
an
ín Ruhestand.
1973
verlich
1950
übergab
Lehrstuhlleiters
Ende
er
fúr Schwerindustríe
Universitát
Zwíschen
ín Bu-
schule
Hoch
(1948-50).
geworden
Technischen
Mechanik.
1951
schaftliche
der
an
Technísche
die Staatliche
Hochschule
dieser
des Lehrstuhles
Universitát.
Imre
das Kadernachwuchses
Professor
er
Leiter
gehalten (1946-49).
Budapest Vorlesungen
Sicherung
dapest gegründet wurde,
-
in
"Doktor
1952 der
dem
eingefúhrt.
Grade
wissenschaftlichen
technischen
Wissenschaften".
Die Wísserr de!
nKandidat
Grad
Zwischen
1958
Seit 1951 wa.r er Mitglíed de: MaschinenMitglíed der Oualifizierungskomissíon. dieser Koder Wíssenschaften und nach Umorganisierung Ungarischen Akademie Komission der Theoretischen missíon, seit 1968 zuerst Mechanik, danach Mitglied der Akademischen ab 1972 der neu gegründeten Akademischen Er war Komissíon Mechanik. der Technischen Vorsitzende des Ungarischen Nationalkomitees der IUTAM.
und
1972
waI
er
sogax
bau-Komission
der
Seit
glündung
1950
war
Mitglíed
Seit
1953
wax
er
des Industnekomitees
Volksrepublik. der
Ausserdem
Diesen
ausgezeichnef
der
wat
sowie
er
Populárwissenschaftlíchen
reichen
der
Lebensgang
Verdienstorden
des
Ungarischen Parlaments, er wurde Mitglied Mitglied des Stadtrates Miskolc,
Volkssolidaritiit
V-ter
"János
Gesellschaft
Mathematischen
der
Abgeordnete Parlaments,
des
Fríedenskomission,
zirkskomissíon
Mitglied
er
der Naturwissenschaftlichen
danach
Volkssolidarítát. und
ín 1973
hat
die
Grad
Zwíschen wurde
er
1963
Prásídentenxates
Ungarísche Volksrepublik VR Ungam (1951),
der
war
der mit
Er-
der
er
als Vorsitzende der
Ungarischen
Borsod-Abaúj-Zemplén,
Bezirkrates
1959-71
seit
Un gams.
arbeitete
bis des
Ehrenbürger
und
Bolyai"
Gesellschaft
Stadt
er
Vorsítzende
folgenden
Kossuth-Preis
Be-
der
Miskolc.
Anerkennungen
(1953),
Verdienst-
59
orden
(l955,
Vetdienstorden
1959),
Goldabzeichen
(l965),
Sályi
Prof.
bau-Ingeníeuren
stand
beauftragter Vortragende schule Budapest und in
den
das
trug dabei,
mit
er
die
dass
Seine
letzten
25 Er
Jahren
mit
können,
der
und
nach
Maschinen-
von
Prívatdozent,
als
Technischen der
an
Uni-
Mechanik.
Auch
ergánzt hat, da-
treíben
lehren
und
hátte
Studenten
als
Hoch-
Technischen
Kánntnissen
Mitteln
seinen
(1974),
Ungam
theoretischen
mathematíschen
mathematischen
logisch aufgebaut
waxen
als Professor
Anhánger
mit
höchsten
den
dann
Staatlichcn
der
Hochschulwesens
VR
Ausbildung
Assistent,
an
Lebens
seines
überzeugter
war
als
zuerst
des
der
der
mit
-
als Professor
Budapest,
Miskolc.
Fahneorden
und
Unterbrechung
Hochschulwesens, TU
Mechanik
Vorlesungen so prázis
ohne
Ausgezeíchneter
(1961),
(1968)
Maschinenbaukenntnísse
seine
e:
theoretische
fast
-
des der
an
Schwerindustríe
fúr
versitát
1928
seit
Dienste
im
Fahne"
,,Rote
Verdíenstordens
des
kann.
sie sofort
man
ab-
seínVortragsstyl. Dazu kam noch seíne gro Ssartige Tafel technik, zeichnerische sích sehr an Begabung und geschmackvolle, schöne Schrift. Er berühmte zwischen Unterricht und Erziehung als Professor in seinem F áchern der Verschaffung der Einheit und Für die an dieseri als Rektor in der Organisíerung des ganzen Hochschullebens. Gebieten erreichten Seine Lehrtátigkeit hatte Kraf t. Er erziehte schulbildende Ergebnissen bekam er den Kossuth-Preis. Generation die neuen der jungen Wissenschaftler der Techníschen Mechanik. drucken
sein Satzaufbau
waI
und
die Möglichkeit bestand, organisíerte Dazu verwendete ,,Angewandte Mechanik".
Als in den GO-enlahren
in
Ungam
das
-
Fach
in Miskolc
sofort
er
alleínstehend
Erfahrungen
die
er
-
Ausland.
von
Axiomatik Johann "Ergánzung der geometrischen Aus den wissendes Betons". Bolyafs" (1928); an der TU Budapest ,,Die langsame Formánderung können schaftlichen Daten der selbstgeschriebenen die 27 Literaturquellen angibt Autobiographie Arbeiten folgende wissenschaftliche aufgezáhlt werden: Titel
Dissextation
seiner
Debrecen
in
wax
-
-
Bemerkung
zu
techníschen
Mechanik
Ein
Mitteilung
graphisches Verfahren Ingenieur-Archiv.
Massen.
the
to
Comments Acta
Prof.
on
Díe
Funktionen
mit
Miskolc.
komplexen
Acta
=
Es
kann
von
noch
Sy steme.
1 (1957)
=
in der
ihm
geschrieben
die
v
der
davon
die Bánden
Lehrbríefen
mit
Nach
seinen ín
1962
Kinematík
und
und
die
-
1966
seine
Elemente
der
sich
Lehrbücher
Dynamík),
Theory".=
er
allen
dem
die
1-2
ín
Titel
der
=
ersten
ungaríschen "Mechanik"
fúr
Taschenbuch
Reihe
Ma-
"Festigkeitslehre"
und
Für
Mittels.
bestehende
Mitteilungen
S. 5v28.
2 (I958)
die
gleíche fúr Ma-
,,Handbuch
zusammengestellt hat a.ls Hauptredaktelll erschieder Mechanik bescháftigt haben v
leli"
Mechanik
,,Techmsche
Auffassung,
neuer
Elastlzitátslehre.
Miskolc.
11 Bánden
aus
Einzelheíten
mit
Sprache)
(in ungarischer
mathematischen
modernen
sehr
spáter in
nen
Plasticíty
146.
125-
7 (195 3) 1-2.
in the
Mitteílungen
theoretischen
ín dem
kámpfte er auch 20 J ahre schinen- und Elektroningenieure",
Ansicht
mehreren
330.
5.
=
mit
Systemen
von
Hung.
Paradoxa
Kapitel "Mathematik",
mit
undzwar
wurde,
dass
werden,
erschíen
der
S. 327A335.
Veránderlichen
hervorgehoben
in 1937
das
-
Technica and
Gebíete
dem
138-190.
83-89.
(in ungarischer Sprache) der TU fúr Schwerindustríe.
schinenbau
auf
,,Abhandlungen 10.
(1932)
Paper: ,,Fallacies 1-2.
gedámfter
Erregungsschwingungen fúr Schwermdustrie.
TU
Girders.
Craemefs
H.
Hung. 10 (1955)
Technica
Titel
dem 13
Bestimmung des Eigenfrequenzen 2. 104-109; (1942/43) Nachtrag.
13
of Continuous
Theory
mit
Mohr Technika.
=
zur
=
Addition
O.
von
(l906)".
mit
hohen
Masstab
(Elemente den
Stoff
de!
seínef
Vorlesungen zusammenfassen. Prof, Amt die
60
nach
Sályi kaum
Studenten,
wax
1
11
jáhrígen
aber
auch
Jahrelang Funktion die
Partei-
Rektor
der
der
Universitát.
und
TU
fúr Schwerindustrie
Staatsbehörden
Es ist nichtviel seíne
in Miskolc.
Zeit
vergangen
Leitungsfáhigkeít
Er übernahm als der
anerkannt
dieses
Lehrkörpefs haben.
DCÍ
Ausbau
Admínistration, Varwaltungsapparates, Durchfúhrung de: neuen die Realisierung Stelle der Eínheít de: Fakultáten, weíl ja fúr Hüttenwesen Maschínenbau-Fakultát die Fakultát in 1952, die Fakultát ihm viele Sorge. Stadt sind, kosteten umgezogen Sopron nach Miskolc
Lehrstühle,
der
schulreforme
neugegründeten Bergbau in 1959 aus der
allen
von
tes
Als
zeugen.
ruhigen Gewíssen versitát
mehrmaligen
seinem
entwickelt
Inhalt eine vollstándige, Meisten auf die J ahre
ihrem
und
Schriften,
Aufbaus
des
mit
sich
die
Vexlángerung
sein
übergeben,
weil
fertige, seine:
de:
als
Rektor
Amt
wáhrend
er
Reinheit
niederlag,
damals
auch
noch
eine
nicht
fertig
über-
-
konnte
11 Jahren
diesen
für Aber
bestimm-
Beweise
seine:
neben-
e:
mit
es
solche
Uni-
waren
ín
-
bedeutete. Universitát fallen seine erziehungspolitische,
namhafte Rektorzeit
der
früheren
den
mit
Ausführung
der
Notwendigkeit -
Gebáuden
ihxen
Verhéiltnissen
den mit
Sozialismus,
síe mit
wenn
-
der
von
Gegner
Nachfolger die
hat,
und
Meinung,
alleheftígsten
seine
noch
er
nach
er
feste
eine
er
konnte
Hoch-
letzten
an
hatte
Fragen
Problems
des
nicht
und
und
Staatsleitung zeitgemássen
und
der
Problemen
pedagogische Reden des Jugend, mit den Diensten der Ingenieur-Weíterbíldung
befassten. Auf
sondern
hat
auch
in
Auf
gesellschaftlíchen Auftráge, die sehr vielseítig waren, und die bis der Universítát Sályi hat sich nicht nur mit Problemen befasst, Leben aktív des sozialistischen Landes polítischen und gesellschaftlichen Gebiet verrichtete Arbeit hob ihn zwíschen die Mítglieder des höchsten díe
auch
dauerten. den
diesem
Prof.
Gremíums.
staatlichen
Sályi
Prof.
ín
war
aftikanischen
"m den
russisch
Schon jungem Alter ín Amerika. Tschechoslowakei, Rumánien,
Guinea.
Republik
als Prof.
in Miskolc
wax
er
der DDR,
ausser
England, sowie als Mitglied des PreEr sprach gut engllsch und deutsch, übersetzte
Polen,
Sowjetunion,
sidentenrates aus
fallen
Lebens
teilgenommen.
ín der
Zeit
diese
seines
Ende
Italien,
französisch.
und
Miskolc übergaben ihm am 28-ten Juni 1973 fúr Fachgebíetes ,,Technische Mechanik", fúr Aufbau und Weiterentwicklung fúr seine hervorragende de: Universitát, gesellschaftliche und politische Tátigde! 5 jahrzehnten kelt, sowie fúr seine wáhrend langen Tátigkeit als Maschinenbau-lngenieur geleistete Auszelchen der Universitát: das höchste das Doktor-Diplom ausserordentliche Verdienste, ,,honoris Die
Leiter
heutigen
Unterríchten
das
TU fúr Schwerindusttie
der
fúr die
und
des
Weiterentwicklung
causa".
Sályi
Prof. níchtmal wurde
stufenweise
körper
des
an
de:
e:
An
dem
de:
TU
der
in de:
de:
Todes
25
die Urkunde
jéihrigen
ihm
man
Universitát
Miskolcer
fúr seine noch
nicht
lm
Budapest.
trat.
Es ist
angegriffenen Körpers gehalten vor dem Lehr-
Vortráge
noch
er
"m Ruhestand
ex
Krankheit
de:
Universítát
des Abzeichens sah
durch
hat
1974
Technischen
Herbst
1974
nahm
er
Emige Tage vor seínem jáhrige Tátigkeit an der Miskolcer
25
wie
an,
teil.
schwer
krank
er
waI
und
wíe
ist.
Prof.
Wohnung gestorbener von
lang geniessen als
nicht seines
Wiederstand
weniger. lm Frühling
Beteiligungen
Miskolcer
Trauerfeíerlichkeit Rektor
rührend
Ruhe
gut verdiente und
Mechanik
diesen
Tag seines
ln seiner de:
immer
Lehrstuhles
übemahm
Universitát. nahe
seine
vergangen
Jubíleumsfeierlichkeiten
den
Tode
konnte
J ah:
cin
de:
Akademiker
fúr Schwermdustrie
und Prof.
Dr.
Sályi wurde
Miníster
am
Hit Schulwesen
S. Simon
und
vom
30.
Dez.
Prof. Dozent
1974 Dr.
K.
J. Mörk
ín
Budapest an Polinuky, von verabschíedet.
61
PROF.
dísease for
by losíng
loss
great
the
at
uníversíty
lecture
organízatíon on
socía.l
degree
he
and
Uníversíty
Technical
Sályi
actívíty
traíníng and
as
díed
of
besídes
he
engíneer lastíng
Hís
wíth
lot
a
had
suffered
long-contínued
and
contríbuted
he
a
mechanícal
a
ín Miskolc.
Heavy lndustry
of Heavy Industry
who
of mechanícs
scíentíst
víbratíon
and
of
hís
and
postgraduate
statícs
Uníversíty
István
Dr.
teacher
for
dynamícs,
Technícal
Duríng
1974.
notes
SÁLYI (1901-1974)
I.
professor,
outstandíng
an
lecture
kínetícs,
and
c.
the
closely
more
December,
was
Sályi (Sprínger) a
of
mechanícal
became
ín
born
was
wíth
engíneer,
Fírst
Budapest. he
then
1928),
19th
on
h.
DR.
to
hís books
leadíng role
a
work
also
was
litera-
the
ín the
ínvaluable
polítícal fíeld.
as
Uníversíty
74
notes
of the
and
István his
and
scíentíst
great
five decadeshe
kínematícs,
of
ture
the
of
age
than
more
of mechanícs
world
The a
(EM.) DR.
ín
he wdwd assístant
an
got his degree. Meanwhíle
he
the
at
hís
Won
Budapest as a son of a lawyer on 8th October, 1901. He got the híghest praíse at the legal predecessor of the Technícal the Ganz Wagon and Machíne Factory as an engíneer (1924Department of Applíed Mechanícs doctorys degree at the Uníversíty
uníversíty
the
at
of
where
also wíth
Debrecen
the
highest praíse. Sínce from the secondary school on the finished all his studíes wíth the híghest praíse, he won the Govemor's the degree of Ring. Later, ín 1936 he won accordíng to Hungarían tradítíons as to hís thesís technícal doctor well. He díd the experíments at the Washington Uníversíty necessary wíth 1937 and 1949 he was ajudge of the Hungarían Patent Hungarían scholarshíp ín 1931. Between 01' the subject ,,Specía.l Problems of Statícs" at the ln 1939 he became the prívate docent Court. there later, between 1946 Technícal haalso lectured Uníversíty of Budapest and as an ínvíted lecturer the Natíonal Technícal and 1949. When College was organízed to traín quickly the necc ssary number an of specíalísts he became appoínted teacher of the College (1947-1949). 1949
ln
of thís
ín
In
1971
the
From
míc
Board
was
íts
reorganízatíon
of
department
to
1950
tíll
Prof.
Imre
1961
of the
he
the
was
Kozák
newly Rector
studíed
who
un-
1973.
ín 1951. The Natíonal Postdegrees was íntroduced ín 1952 and ín 1958 ín engíneeríng degree of candídate Engíneeríng. From 1958 tíll 1972 he hírnself was the mem-
the ín
Doctor
he
Commíttee
From
Board.
1951
from
of Mechanícs
Department
ín Miskolc.
scíentífíc hím
gave
After
Mechanícs
ín
of the
head
of the
head
retíred of
system
new
the
Industry
of
passed his post a professor he
mentíoned
and
professor of Heavy
of Academíc
degree above
Scíences.
retícal
as
the
Hungary
ber of the
of
He
and
Degree Grantíng
graduate won
the
Uníversíty
uníversity.
der hím
he
became
he
Technícal
founded
1968
of
member
the
from
then
Mechanícs.
Applíed
Commíttee
the
fírst
he
was
1972
he
He
Mechanícs of
the
became
of
of
Hungarían
the
Academíc
the
of the
member
presídent
the
was
for
member
the
of Theo-
newly organízed Natíonal
Hungarían
the
Academy
Commíttee
Acade-
Commíttee
of IUTAM. From the
1950
he
the
was
member
Socíety for Popularízatíon In
1953
Industríal Councíl
of
the
Councíl
and
the
tíon
from
the
1959
a
of
the
Hungarían
tíll
1971.
Fífth
the
Front
He
work
degree
Bolyai the
János
date
Mathematícal
Socíety
and
the
of
member
of íts foundation.
member
Town,
PeopleÍs
ínvaluable
the
sínce
of the paxlíament and tíll 1963 he worked as the presídent of the of the Presídentíal then he became the member Hungarian Parliament, People,s Republic. Besides he was the member of the followíng organs:
became
of Miskolc
Patríotíc
Hís coratíons:
he
Committee
of
Knowledge
was
of
honoured
was
of
Councíl
the
Borsod-Abaúj-Zemplén
being the presídent of presented the freedom Order
by of
the the
the
Borsod
of Mískolc
the
County, Commíttee town
ín
Commíttee
of thís
of Peace
latter
organíza-
1973.
Hungarían Peop1e's Republíc Hungarian People's Republíc
wíth
the
(1951);
followíng
de-
Kossuth-Príze
63
of
Order
(1953); Educatíon
Labour
Sályi
Professor sínce
versíty
of
lífe he
was
mechanícs
Hís of
between
traíning
new
a
Duríng the sixtíes and
he
course
College
ín
make
could
Axíom"
Geometrícal
Deformatíon
of
some
of hís
from
Acta
the
to
Techmca
usíng the
of monogxaphs lumes, he kept lems embracíng
on
mechanícal
on
going
all
fitst volume, ,,The Foundations
He
The teachíng
of
the
staff
10 (1955)
of the
students
efficiency uníversíty,
a
as as
well a
when
he
uníty
the
was
school
prmtíng the
create
rector.
trainíng
of
and
of
specíalísts of applíed of thís organízation Guericke" Technícal
of the v.
lectures
there.
,,Contríbutíons
was
techmcal
a
holographíc
to
doctor
János
Bolyafs
about
was
autobíography
Techníca
Acta
over
the
fírst
we
.,The
mentíon
can
mit
Systemen
von
mehreren
330.
5.
=
l
Hung. ín
Paxadoxa
125,
1-2.
(1955)
Plastícity
the
engíneeríxíg hís
he
146.
Theory".
the state
where
was
his
he
on
a
11 years.
very
ln
continuous
paxty
the
hígh
ín
when
of the
and
the
fust
two
vo-
of
probMechanícs".
second
volume,
Sályi summaxized
Professor
to
hardly
uníversity of the
leaders
educatíonal
,,Staseries
leve].
1950
díffícult
the
,,Engineering
1962
volumes
of
collectíons
and
and
one
with
year
great
passed
after
enthusíasm.
Hungarían
organíze reforms
the and
hígher education departments and asto
create
the
univer-
of Mining, (the uníty of the Facultíes according to the deed of foundatíon of the metallurgical the special departments Mechanical faculty Engíneeríng) because moved of Miníng Engineeríng to Miskolc of the Faculty from Sopron ín 1952 and the departments followed even them only ín 1959. He had a cleaI-cut opinion on every problem and he could convínce the greatest the necessíty of performixíg a given task by using hís clear, logical arguabout opposers
sity's organizational Metallurgícal and
64
unity
=
Hungarían
11-volumes,
editor
notes
textbook,
management and
the
was
lecture
two
ín the
later
years
publíshed
ln these
ín
published
"Mathematícs", "Mechanícs"
on
uníversity
wrote
1966.
for
pocket-monography Twenty
Itwwas very the
and
chapters
methods.
ín
leader.
realíze
held
Eígenfrequenzen Nachtrag.
=
Kínematícs"
as
to
new
for
ready
were
level
104-109;
the
in
the
After
Uníversíty he took
to
ín
knowledge
83-89.
interpretatíon
new
the
hís
der 2.
of mechanícs of
lecturer
degíee
Paper: ,,Fallacíes l-2.
líne.
same
a
of hís
years
interested
sound
a
efforts
he created
degree
the
Gírders,
Dynámícs" followed of
25
hím.
invited
an
of
data
electrícal
and
quíte
last
that
they
great
uníversity
on
as
under
as
Bestímmung
Ctaemefs
universíty,
and
hís
made
teacher
a
for
13 (1942/43)
branches
ín
any
Uní-
enumerated:
he
zur
the
on
Rector
of the
recognízed
ministratíon
the
lectures
was
the foundatíon
soon
píeces
,,'I'he Foundatíons
Its
hís universíty
the
we have to emphasíze that engineeríng ín 1937 he wrote most up-to-date mathematical
Moreover
wíthout
Technical
greatly
was
felt
he
opmíon
He
doctofs
wrítten
of Contínuous
H.
Hung.
and
uníversíty
From
27
Theory Prof.
on
mechanícal
tics"
Concrete". the
month
a
thesís
the
=
Comments
As
studíed
scíentists
a
graphisches Ingeníeur-Archív.
Addítion
on
for
Verfalíren
Messen.
because
studentí
hís
m
plaín style. subject as well
Kossuth-Príze.
he spent
(1928),
studíes
He
the
at
ín the
and
lndustry.
mathematics
and
own
Hungarian
thesís
Slow
Ein
of Heavy
he got the possibility he introduced the traíning To training goes on ín Hungary only ín Miskolc. ín the ,,Otto good use of the experíence he collected
a
Order
Banner
almost
Hungary lecturer
of
of hís
títle
The
Uníversity
and
ín hís
where
Magdeburg
ín
when
kind
this
Degree
01'
Worket
of the
study and teachmg hís subject.
wíth
of young
at
precíseness
honoured
were
Emínent
(1961);
Second
engíneers private docent, invíted the Natíonal Technical College
Ieasoned
and educatíon
Labour
of mechanícal
why he studied
is
to the
Sályfs
of
(1968);
then
assistant,
Technícal
that
Order
of Labour
traíning
the
taught
closely
were
generatíon
mechanícs
he
Banner
(1974).
an
of the
is essential
Professor
efforts
Order
for was
and
lectures
because
These
he
Budapest, later the píofessor
discípline
of this
Red
of the
Degree
worked
Fíxst
1928.
theoretical
1959);
Peop1e's Republíc
of the Hungarian
break
(1955,
Golden
(1965);
resígned from the post of the Rector, he could pass the post duríng his períod he formed a uníversíty whích, though and buíldíngs, was a grown-up perhaps was not fully completed from the poínt of víew of ínvestments of fame, on between ínstítutíon Most of his artícles educatíonal policy, on trainíng, on the Ielatíon the state and youth, on ways of building the socíalísm, on farmer and presem problems admínístratíon of traíníng of engíneers were written ín thís períod. to
after
When
ments.
híssuccessor
prolongatíons
more
wíth
conscíence
clear
he
because
also fel] ín the same of them were Hís publíc commíssíons penod. They were varíous and some Sályi took part ín the socíal and polítícal lífe of the lífe-long. Goíng beyond the uníversíty Professor socíalísm-buíldíng Hungary and hís effícíent work helped hím wíth gettíng ínto the híghest staté body.
hís
ln
study
As
England.
a
the
Guinea,
He
On 28th
June,
1973
merít,
work
hís
held
constítutíon
In
for the
anníversary the
grave
the
ln the
Míníster assístam
staff he
he
of
one
took of
moved for
day of
People's Republíc well from
made
he travelled
French
Sályi
he
Italy and to
and Russian.
of Heavy lndustry
hím
the
gave
Uníversítyk
Professor
its
for
doctor
honoraxy
his
a year rest for long. Wíthin after his retíxement enjoy hís well-deserved ln the Spring of 1974 he stíl] declíned. gradually and contínuously of the depaxtments of Mechanics of the Technícal Universíty of Buof the 25th part in the jubílee celabration organízed on the occasíon of the Technícal ín Miskolc. Some Heavy Industry Uníversíty days be-
when
25 yeaxs.
his death
of the
course
of Educatíonal
professor
not
foundation was
translated
Roumanía,
Poland,
by dísease
the
Universíty
and
could
autumn
of the
fore hís death for
hís
for
affected
lectures
dapest.
the
Sályi
Professor
besídes
ín Miskolc
professor
Union,
Hungarían
of the and
uníversíty
a
Sovíet
híghest diploma outstandíng the research ín the organízatíon and teachíng of the engíxíeeriríg mechanícs, for his outstandíng Technícal socíal and poliUníversity of Heavy lndusuy, work fíve decades". ín the field of mechanícal than engíneeríxíg of more
ín
of
Uníversíty
conferríng
about
meríts
ímprovement and tícal actívíty and
hís
Technícal
the
certífícate
the
,,for
spoke Englísh
well
the
to
Councíl
and German
As
States.
Republíc,
Presidentíal
of the
member
Uníted
the
to
Democratíc
German
Afríca.
of
travelled
he
youth to
tours
was
funeral
Affaírs,
delívered
he got the ln
the so
certíficate of these
course
the
events
badge commemoratíng id did
not
seem
that
that
hís
he worked
dísease
was
so
neaI.
servíce
before
Professor
Dr.
speeches
and
on
30th
cremation
S. Simon, December
Dr. the
K. Rector
Polinszky,
member
of the Uníversity
of the Academy, anc
11. J. Mörk
1974.
65
TARTALOMJEGYZÉK Előszó
Búcsúbeszédek
a
temetési
Sándor
mon
(Dr. Kozák
megnyitó beszéd
Az emlékkiállítást
Imre
tanár:
egy.
docens)
Dr.
Sályi István professzor munkásságának méltatása Dr. Kozák Imre tszv. egy. tanár)
Dr.
Sályi István
Dr.
Sályi István egy.
egy.
El
nem
professzor életrajzának fontosabb professzor tudományos
tanát)
-
-
felejthető emlékek
Sályi
ny.
egyetemi tanár) oktatási
gyászszertartáson (Dr. Palinszky Károly
rektor, Mörk János
Dr.
István
tszv.
-
-
-
-
-
-
-
-
minisztenDr.
-
-
-
-
-
-
-
-
(Dr. Terplán Zénó
-
-
tszv.
-
egy.
-
tanár
Sí-
13
-
és 17
adatai
és egyéb írásainak
(Dr. Terplán Zénó
tszv.
egy.
jegyzéke (Dr. Terplán
tanár)
Zénó
49
-
Háromnyelvű összefoglaló
45
tszv.
Dr.
Sályi István professzor életéről
-
-
-
-
-
-
-
-
-
53
67
