A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
Állati melléktermékekkel kapcsolatos jogszabályok A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelet • A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat‐egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU Bizottsági rendelet • A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet •
Az állati melléktermék kezelés rövid története • •
Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk 34. §‐a kezdetben hagyományosan a helyi települések saját felelősségi körébe tartozott, ennek megfelelően a későbbiekben minden településen dögkutak, dögterek és lerakó helyek alakultak.
•
Magyarország EU csatlakozásának dátumától, 2004. május 1‐től kezdődően a vonatkozó EU jogszabály, a 1774/2002/EK rendelet megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését 2005. december 31‐ig az önkormányzatoknak be kellett záratniuk az összes dögkutat, dögteret. 2008 évi XLVI törvény az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről
• •
Sem engedély, sem nyilvántartásba vételre nem kötelezettek • állati mellékterméket generáló üzemeltetők, mint például a vágóhidak, darabolóüzemek, állattartó telepek. • természetesen azonban az állati melléktermék ártalmatlanítási kötelezettségüknek eleget kell tegyenek, vagyis olyan vállalkozónak kell a jogszabályokban meghatározott módon átadniuk ezen anyagokat amely rendelkezik ilyen jogosítvánnyal.
Állati melléktermékek csoportosítása veszélyességi osztályba sorolásuk szerint • 1. osztály (kategória) • 2. osztály (kategória) • 3. osztály (kategória)
5
1. osztály (kategória) főleg • TSE‐ben (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) megbetegedett, vagy gyanús állatok hullái, vágási melléktermékei • SRM (meghatározott veszélyes anyagok) illetve az ezeket tartalmazó állathullák (kérődzők: marha, juh, kecske) • Kísérleti állatok tetemei • Kedvtelésből tartott állatok tetemei • Nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer hulladékok • 1. osztályú anyag 2. vagy 3. osztályú anyaggal alkotott keveréke (1069/2009/EK – 8. cikk) 6
2. osztály (kategória) főleg
• Trágya, hígtrágya, bendő‐, béltartalom • Az 1. osztály hulladékától különböző tetemek (sertés, baromfi, nyúl, ló, stb.) • Keltetési hulladékok (befulladt tojás) • 2. osztályú anyag 3. osztállyal alkotott keveréke (1069/2009/EK – 9. cikk)
7
3. osztály (kategória) főleg • Emberi fogyasztásra alkalmas állatok levágásából származó állati melléktermékek • Az állatok valamennyi része, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható (kobzott húsok, termékek) • Az irha, bőr, pata, szaru, toll, szőr, vér, csontok, töpörtyű • Fogyasztásra alkalmatlan tej, és tejtermékek • Belföldi élelmiszerhulladékok (1069/2009/EK – 10. cikk) 8
1. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetéssel ártalmatlanítás b., 1‐5 módszer bármelyikével egy 1‐2 kat.‐t feldolgozó üzemben, majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás
9
2. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetéssel ártalmatlanítás b., 1‐5 módszer bármelyikével egy 1‐2 kat.‐t feldolgozó üzemben , majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., 1. módszerrel, majd: ‐ szerves trágyaként, vagy talajjavító szerként való felhasználás ‐ biogáz‐üzemben átalakítás ‐ komposztáló üzemben átalakítás ‐ trágya és béltartalom közvetlenül felhasználható biogáz, vagy komposztáló üzemben
10
3. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetés útján b., 1‐5 módszer bármelyikével egy 1‐2 kat.‐t feldolgozó üzemben , majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., 3. kat. feldolgozó üzemben ‐ emlős hulladékai : 1. módszer ‐ nem emlős hulladékai: 1‐5, vagy 7. módszer 11
Példa 1 (kiindulási pont‐ végpont; engedélyezés– nyilvántartásba vétel)
Összegyűjtés, szállítás és nyomonkövetés •
•
•
A nemzeti végrehajtási rendelet szerint az állati eredetű melléktermékek összegyűjtése, kategóriába sorolás szempontjából történő azonosítása és szállítása során be kell tartaniuk az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkében, valamint a 142/2011/EU rendelet 17. cikkében foglaltakat. Tagállami hatáskörben meghatározásra és pontosításra került, hogy a háztartásokból származó, biodízel előállításra szánt használt sütőolaj gyűjtésére irányuló tevékenység mentesül a 142/2011/EU bizottsági rendelet szerinti kötelezettségek alól. Meghatározásra került a nemzeti végrehajtási rendelet 3. mellékletével a belföldön használható egyszerűsített állati melléktermék kereskedelmi okmányminta.
Állati melléktermék kereskedelmi okmány •
•
•
Ezen 3 példányos egyszerűsített okmányminta (átadói, szállítói, átvevői példány) tartalmazza azokat minimum tartalmi elemeket, amit az EU rendeletek tagállamon belüli szállítás esetén megengednek. ezen okmányminta használata tagállamok közötti szállítás esetén nem használható, mivel azon esetekben a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklet III. fejezet szerinti kereskedelmi okmánymintát kell kötelező módon használni. belföldi állati melléktermék szállítás esetén a nemzeti végrehajtási rendelet 3. mellékletében meghatározott, de attól formailag eltérő, de annak minden tartalmi elemét legalább magában foglaló kereskedelmi okmányt is lehet használni.
Állati melléktermék kereskedelmi okmány •
•
•
A kereskedelmi okmányt az állati melléktermék tulajdonosa, illetve átadója tölti ki, de elhullott állatok esetén a tulajdonos közreműködésével az állati melléktermék szállítója is kiállíthatja. A kereskedelmi okmányt az átadás helyszínén az átadó és a szállító is aláírja. Elhullott állatok esetén az átadó aláírásától el lehet tekinteni. Állati melléktermékből származtatott termékek (már valamilyen feldolgozottsági fokú állati melléktermékből származó termékek) esetén a kereskedelmi okmányt a gyártó tölti ki és átadóként aláírja. Az átvevő az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok és származtatott termékeik, valamint feldolgozott állati fehérjék esetében a kereskedelmi dokumentum egy aláírt példányának másolatát harminc napon belül visszaküldi az átadónak. A kereskedelmi okmányokat legalább 2 évig meg kell őrizni
Szállítás, nyilvántartás, jelentés • •
•
•
•
Az állati melléktermék szállításhoz a vállalkozónak erre a célra engedélyezett gépjárművel kell rendelkeznie. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, valamint az állati eredetű melléktermékek szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, értékesítését, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles a keletkezett állati eredetű melléktermékekről nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa a kezelésre, ártalmatlanításra átadott állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként köteles évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 1‐jéig bejelenteni a 4. melléklet szerint. Az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles az átvett – esetlegesen továbbadott – állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként a tárgyévet követő év március 1‐ jéig az 5. mellékletnek megfelelően bejelenteni Az állati eredetű melléktermék tulajdonosának (állattartónak) a kislétszámú állattartó telepeken keletkezett állati eredetű melléktermékekről nem kell jelentést tennie, ha azt települési gyűjtőhelynek, nyilvántartott szállítónak vagy létesítménynek adta át, és az erről szóló bizonylatot legalább két évig megőrzi, vagy az engedélyezett eltérések valamelyikét alkalmazta az ott előírt nyilvántartás vezetése mellett.
3. sz. mell.
• • • • • • • •
Kereskedelmi okmány állati melléktermékek és származtatott termékek Magyarországon belül történő szállításához
Iktatási szám: ........................................
1. Az elszállítás időpontja: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
2. A melléktermék megnevezése*: 3. A melléktermék besorolása : ...........................................kategória, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ........................... cikke ................................. pontja szerint**. 4. Állatfaj***: 4.1. Elhullott állatok esetén azok száma: 4.2. Szarvasmarha, juh vagy kecske hulla esetén ENAR szám(ok),: 5. A melléktermék mennyisége térfogatban, tömegben vagy csomagok számában: 6. A melléktermék származási helye, átadó (állattartó) neve, címe: 6.1. Átadó nyilvántartási száma vagy ENAR tenyészetkódja: 7. A szállító neve, címe : 7.1. Szállító nyilvántartási száma: 7.2. A szállító jármű rendszáma: 8. Az átvevő (címzett) neve, címe: 8.1. Az átvevő nyilvántartási száma : 9. Származtatott termék esetén A feldolgozás jellege és módszerei*: Árukód (KN‐kód): Tételszám: ..................................................................
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
18