Napkollektorok és használati rendszerek saját kezűleg A lakóépület, lakás komfortigényének bármilyen szintű kielégítéséhez hőre is szükség van. Ezt a hőt ma már sok féle módon elő lehet állítani. A háztartásokban a leggyakoribb hőtermelési forma a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) elégetéséből, vagy szolgáltatásként az elektromos hálózatból vagy a hőszolgáltatótól származik. Ezek mellett mindinkább előtérbe kerülnek az úgynevezett megújuló energiafajták, mint a szél, a víz és a Nap. A megújuló energiák terjedésének okai a következők: A jövőkutató és energetikai szakemberek szerint a Föld energiahordozó készletei kimerülnek, végesek Ezért a fejlettebb technikával és nagyobb gazdasági erővel rendelkező országok kutatóikat és polgáraikat a megújuló energiák használatára ösztönzik. A különböző kormányok más okból is támogatják az energiahatékonyságot és ezzel együtt a megújuló energiák használatát. Ez az ok pedig a környezet és levegőtisztaság védelme, a világot fenyegető üvegházhatás csökkentése. (Minden energiamegtakarítás – a megújuló energiák alkalmazása is – egyben környezetvédelem. A hagyományos tüzelőanyagok kitermelése egyre drágul. Mind mélyebbről kell kitermelni a szenet, az olajat, de az atomerőművek fűtőanyagát is. Ezek miatt az energia
ára nem egyszerűen az infláció, hanem az előállítás költségeinek növekedése miatt is gyorsabban drágul. Ezért a mai energiaárak a fejlett országokban is arra késztetik a fogyasztókat, hogy főleg kis fogyasztású berendezések vásárlásával, és a hagyományos energiáknak megújuló energiákkal való kiváltásával csökkentsék energiaköltségeiket. A lakás, a ház „működtetésében” fontos szempont az energiafelhasználás. Jelentőségét nem csak az adja, hogy kifejezetten létszükséglet s ezért ennek megfelelően kell kezelni, hanem a háztartási energiafelhasználás arányai is ezt hangsúlyozzák: egy magyar átlagcsalád a fűtés-melegvíz készítésre használja az összes energia 54%-át (ebben az üzemanyag is benne van)! A napenergia hasznosításának legismertebb eszköze a napelem és a napkollektor. Előbbi villamos áramot ad, utóbbi a hőtermelést szolgálja. A szolgáltatott villamos energia alkalmazhatósága sokoldalúbb, ám a kollektorról háromszor több energia nyerhető azonos felület esetén. A különbség a hatásfok eltérése miatt van. A napelem működéséhez direkt napsütésre van szükség és a 10-15%-os
hatásfok már jónak mondható. A napkollektorok hatásfoka 30-60% között van és a sugárzott energiát is képes hasznosítani. (Pl. borultabb időben is 150-200W/m2-t is elérhet a sugárzásintenzitás.) A téli és nyári napsugárzás jövedelmének aránya 1:5. Ebből az látszik, hogy egy fűtési célra felszerelt kollektor felület nyáron többszörösen túltermel, így a megfelelő arányt elég nehéz megválasztani. A legjobban kihasználható berendezés az, amely télen a lakást, nyáron egy medencét fűt, és mindenkor elkészíti a használati melegvizet. A napenergia hasznosító berendezések közül a hőtermelésre szolgáló napkollektorok terjedtek el leginkább, és szaporodnak ma is. Ezek több évtizeden át gond nélkül üzemelnek. Az utóbbi években előállított jó minőségű kollektorok és kidolgozott hőtermelő rendszerek pedig fűtés rásegítésre is alkalmasak. A fűtési célú felhasználását erősítette, hogy a nagyobb berendezések építése fajlagosan olcsóbb. Fűtésre való felhasználhatóságukra és a méretekre jellemző, hogy Ausztriában már hőszolgáltató rendszerben falufűtéseket is építenek 50-110 fogyasztó ellátásra. A napkollektor csak a rendszer egyik fontos része. A többi fő alkotó elem éppoly fontos és legtöbb esetben nélkülözhetetlen, mint maga a napkollektor. Fontos tudni,
hogy a napkollektor is – akár egy keringető szivattyú – csak a helyesen megtervezett rendszerben tudja jól ellátni feladatát, tehát a jól kiválasztott elemek összehangoltságán, a rendszeren van a hangsúly. Nyilvánvaló, hogy a napkollektor annál több sugárzott energiát képes felfogni, minél nagyobb a felülete, pontosabban, minél nagyobb a sugárzásra merőleges felület vetülete. A felfogott, besugárzott energiából annál többet fog átalakítani, minél kisebbek a saját veszteségei. Ezért tehát legfontosabb műszaki jellemzője: a felülete és a hatásfoka, pontosabban a hatásfok görbéje. A napkollektoros rendszer lényeges része az ún. abszorber, amely tulajdonképpen egy fekete felületű lap, ami elnyeli és átalakítja a Nap sugarait és egyben arra is alkalmas, hogy a hőenergiát a szállító közegnek (ez többnyire fagyálló folyadék) továbbadja. A kollektort a Nap felé fordítva és a cirkulációba bekötve már működő a berendezés. Mivel a tetőfelület, és így a kollektormező nagysága is korlátozott, ezért nem mindegy, hogy a kinyerhető hőmennyiség mekkora. Éppen ezért bizonyos megszorításokkal törekedni kell a lehető legjobb hatásfok elérésére.A kollektor hatásfoka akkor javul, ha nő a sugárzási nyereség, és csökken a kollektor saját vesztesége. A nyereség növelésére az abszorbert matt feketére és jó hővezető anyagból kell készíteni, saját veszteségeinek csökkentésére fényáteresztő módon le kell fedni, a hátoldalát pedig jól hőszigetelni!
A hatásfok az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy a napsugarak energiáját a kollektor milyen arányban tudja hővé alakítani. A napsugárzást nem lehet befolyásolni, ezért a kollektor tulajdonságait kell javítani. E tulajdonságok megítéléséhez fontos tudni, hogy: a kollektor nem tudja elnyelni a teljes sugármennyiséget, és van saját vesztesége. Ahhoz, hogy adott esetben a legjobb szoláris berendezést válasszuk vagy akár saját kezűleg készítsük, nem árt ismerni pár fontos tényezőt: A kollektor sugárzáselnyelő képességét rontja az üveg tükrözőképessége (reflexiója). Ez függ az üveg felületétől és a beesési szögtől. Mindkét tényezőn javít az ún. antireflexiós üveg, amely speciális belső rovátkolásával és a külső felület mattosításával megszünteti az üveg csillogását, és így a ferdén érkező sugarakból is nagyobb arányban enged át az abszorber felületére. Ma már a vezető kollektorgyártó cégek nagyobb része ilyen antireflexiós üveggel is állít elő kollektorokat, de ugyanúgy gyártják a hagyományos edzett üvegezésűeket is. A saját veszteségek közül döntő jelentőségű a meleg kollektornak a hűvösebb környezet felé átadott hővesztesége. Nyilván ez a veszteség annál nagyobb minél magasabb hőfokon dolgozik a kollektor és minél alacsonyabb a környezeti hőmérséklet. A kollektor hővesztesége szempontjából a leggyengébb pont az üvegfelület. E veszteségek csökkentésére alkalmazzák a vákuumozást, amely az üveg
mögötti légritkított tér létrehozásával a szigetelés jelentős javulását – és ezzel a saját veszteség csökkenését eredményezte. A csak nyáron üzemelő strand vagy medence vizének melegítésére nem lenne érdemes a vákuumos kivitelű napkollektorokat felszerelni, mert ezek előnyei éppen a téli üzemben érvényesülnek. A strandhoz megfelelhet az átlátszó előlap és hátsó szigetelés nélküli speciális műanyagcsőszőnyegből készült egyszerű abszorber is. Az ilyen kollektor a vákuumosénak akár a tizedébe is kerülhet. Ezek a szempontok a gyártóknál is érvényesülnek, hiszen a legkiválóbb (drágábbak is) északi gyártású napkollektorok vákuumos sík, vákuumcsöves átfolyós, és a csúcsot képviselő vákuumcsöves elpárologtatós rendszerűek. Ezek jellemzője a kis saját veszteség, amely hideg időben jobb hatásfokot, azaz a téli nagyobb teljesítményt eredményez. Ugyanakkor a déli országok napkollektorai (görög, olasz, izraeli) érthetően gyengébb hátszigeteléssel készülnek. Hazánk időjárási viszonyai mellett a legáltalánosabban használt napkollektor az ún. egyszeres üvegelőlapú síkkollektor. Ezeket a fentebbi szempontokra tekintettel vörösréz abszorberrel, többnyire (antireflexiós) üveggel, és megerősített hátszigeteléssel készítik. (pl. az osztrák, cseh, német és a hazai napkollektorok. Korábban is készítettek
hazánkban napkollektorokat, ezekhez azonban alumíniumot használtak abszorber lemezként. Korróziós okok miatt ma már alumíniumot sehol sem alkalmaznak (hővezetési hátrányai is vannak), és döntően vörösréz az abszorber anyaga, csak elvétve használnak saválló acélt. A fekete bevonat természetesen matt, hogy elnyelő képessége minél nagyobb legyen. A sugárzás visszaverődésének csökkentésére különböző megoldásokat kerestek a gyártók. Így jutottak el a különféle szelektív bevonatokhoz és a speciális szolárlakkhoz, de jó megoldásnak bizonyult a kétrétegű polykarbonát is. Hazánkban ma körülbelül 30- 35 gyártó kollektorát lehet kapni. Árukat illetően széles a skála a csak nyári használatú medence kollektoroktól a kifejezetten téli hasznosítású vákuumos kollektorig. Megítélésükhöz összehasonlíthatók a különféle technikai adataik: méreteik, súlyuk, vízszintes vagy függőleges beépíthetőségi irányuk, a hőelnyelő (abszorber) és bevonatának minőségi mutatói, az előlap egyszerű vagy antireflexiós volta, hatásfokuk és egyéb különféle tényezőik. A fontosabb paraméterek: Az abszorber bevonatát többnyire azok a gyártók emelik ki, amelyek fekete oxidbevonatot alkalmaznak a szelektivitás javítására. A leírások és mérések szerint az ilyen bevonat valóban kiváló, de a speciális szolár-lakk a sugárzás szélesebb spektrumának befogadásával mindössze 3%-kal
marad el a hasznosításban és emellett vízbázisú bevonat, ami környezeti hatását tekintve az oxidtechnológia elé helyezi. Az antireflexiós üveg kimutatható többletet szolgáltat az egyszerű de természetesen edzett és alacsony vastartalmú üveggel szemben. A használat során azonban elpiszkolódnak az üvegfelületek és azok tisztíthatósága gyakorlatilag megoldhatatlan. Az elpiszkolódott üvegfelületek természetes módon csökkentik a reflexiós hatást (de a fényáteresztést is!). Nem ismeretesek azok az adatok, hogy az ily módon „antireflexióssá” vált egyszerű üvegezésű kollektorok milyen mértékben csökkentik a reflexiót, és válnak jobb hatásfokú kollektorokká. Biztos azonban az, hogy a kétféle kollektor közötti különbség néhány hónap vagy egy év múltán csökken. Az áramlási ellenállás feltüntetése csak a tervező szakembereknek mond valamit. A függőleges csővezetésű szerkezet minden esetre jelentheti azt, hogy kis belső ellenállású a kollektor, ezért gravitációs rendszerben is megfelel. Ilyen – szivattyú nélküli – esetben a bojlernek magasabban kell elhelyezkednie a kollektornál. Ez egész éves használat esetén, a mi éghajlatunkon ritkán oldható meg úgy, hogy a bojler télen ne a hideg térbe kerüljön. A műszaki adatok között néha a hatásfokot is megtaláljuk. Ez eléggé megtévesztő lehet a laikus felhasználó számára,
1. ábra mert a napkollektornak valójában állandóan változó hatásfoka, azaz hatásfok görbéje van, (1. ábra) amelyből kiragadott egyetlen (a legjobb) kitüntetett pont az az állapot, amelyen a legritkább esetben üzemel a kollektor. A diagram e kitüntetett pontjából – a függőleges tengelyi kezdő kezdőpontból – az derülhetne ki, hogy a vákuumcsöves és sík kollektorok egyformán jók. Valójában – a görbéket tanulmányozva – kitűnik, hogy hidegebb külső hőmérséklet es-
etén (pl. a vízszintes tengely 0,11-es értékénél) a vákuumcsöves kollektor jobb hatásfokkal dolgozik. A hatásfok javítására a legtöbb kollektorgyártó nagy gondot fordít. Ezek néha olyan túlzásokat is jelentenek, amely már nem fizetődik ki, ugyanakkor a téli üzemviszonyok közötti hatásfokrontó tényezővel kevésbé számolnak. Ha erre gondolunk, akkor meg kell állapítani, hogy fontos ugyan a hatásfokot befolyásoló tényező javítása, de közöttük rangsorolni kell!
A kemping vízmelegítéséhez legjobb az üvegelőlapú, szelektív bevonatú kollektor. Ha azonban téli teljesítményre is szükség van, akkor csak vákuumos, vagy üregkamrás polykarbonát előlappal készült kollektor jöhet szóba. Ez esetben a döntő szempont az, hogy az üvegelőlap nagy hővesztesége miatt rossz a hatásfok, ezért nem csak a teljesítmény csökken, hanem az elérhető hőfok is alacsony marad. Az energiaárak emelkedése és a szerencsére ugyancsak növekvő környezettudatosság sokakat késztet energiatakarékosságra, és az alternatív energiaforrások használatára. Az alternatív energiaforrások közül házi készítésű berendezésekkel a napenergia hasznosítható a legkönnyebben. Egyre többen építenek napkollektort, amellyel a lakás használati melegvíz ellátása az év jelentős részében megoldható. A napkollektor használható fűtésre is, az épület fűtési rendszeréhez való csatlakoztatása azonban épületgépészeti szempontból bonyolultabb, mint a használati melegvíz ellátás megoldása, vagy részleges kiváltása. Egy átlagos lakóház teljes energiafelhasználásának 2530%-át a használati melegvíz előállítására fordítjuk. Ez a költség egy átlagos családi ház esetén elérheti az évi 60-80 ezer forintot. Ha ennek jelentős részét az ingyen rendelkezésre álló napenergiával oldjuk meg, az nagy előrelépés az energiatakarékosságban. A megtakarítás
lehetősége országos méretekben is nagy, hiszen az ország teljes energiafelhasználásából a háztartások 33%-ot tesznek ki. Környezetvédelmi szempontból is igen jelentős a napkollektorok használata, hiszen „nulla kibocsátású”, a környezetet semmilyen módon nem terhelő energiát használunk. Még a napkollektor gyártásának, megépítésének környezeti terhelése sem magas: főként, ha figyelembe vesszük a napkollektor hosszú élettartamát. Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan, napsugárzásjövedelem szempontjából a közepes adottságú országok közé sorolható. A vízszintes felületre érkező éves átlagos napsugárzás értéke ~3,5 kWh/(m2.nap). Ugyanez az érték a legkedvezőbb adottságú trópusi égövben 5-7 kWh/(m2.nap). A legkedvezőbb értékhez képest tehát a magyarországi napsugárzás csak mintegy 50-60% körüli érték, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez ne lenne elég a reális hasznosításra. Jó példaként fel lehet hozni a szomszédos Ausztriát, vagy Németországot, ahol az érkező napsugárzás mennyisége még kevesebb, mint Magyarországon, mégis a megvalósult napkollektoros rendszerek száma a sokszorosa a hazainak. Magyarország területére adott idő alatt kereken 380-szor akkora mennyiségű napsugárzás érkezik, mint az ország teljes energia-felhasználása. Az ország területe 93.030 négyzetkilométer. Egy négyzetméter vízszintes felületre egy év
alatt a gyengébb sugárzási adottságú részeken is kb. 1.250 kWh energia érkezik a Napból. A teljes területre tehát összesen 116.287.500.000.000 kWh = 418.635 PJ (1 kWh= 3.600.000 J). Magyarország egy éves energia-felhasználása kb. 1.100 PJ. Tehát az érkező napsugárzás és az energia-felhasználás aránya: 418.635 PJ / 1.100 PJ = 380. Magyarország területén belül a legnaposabb rész az ország középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és a nyugati részen. A különbség a legjobb és a legrosszabb adottságú térség között azonban kevesebb, mint 8%, így az ország egész területe alkalmas napkollektoros hőtermelő berendezések építésére. A legnaposabb déli országrészeken a napenergia ~1325 kWh/(m2.év), a rosszabb adottságú részeken pedig ~1220 kWh/(m2.év). Ezek a sugárzási adatok vízszintes felületre vonatkoznak, a hasznosítás szempontjából kedvezőbb, megközelítőleg déli tájolású és 40-45° körüli dőlésszögű felületen azonban a vízszinteshez képest kb. 15%-al több napsugárzás fogható fel. Magyarországon tehát egy optimális elhelyezkedésű felületre megközelítőleg 1400-1500 kWh/(m2.év) hőenergia érkezik a Napból. Jól érzékelteti a napenergia mennyiségét, ha megvizsgáljuk, hogy mennyibe is kerülne ez az ingyen érkező energia, ha a Nap – a közüzemi szolgáltatókhoz hasonlóan – benyújtaná a számlát az általa sugárzott energiáért. 2006. márciusi, lakossági
árakon számolva az előzőek szerint egy négyzetméter felületre érkező 1400 kWh energia (nappali áram tarifával) 47.000 forintba, vezetékes földgáz tarifával pedig megközelítőleg 17.000 forintba kerülne. Tehát a Nap minden négyzetméter optimális tájolású tetőfelületre évi több tízezer forint értékű energiát sugároz, ez egy családi ház átlagos tetőfelületét figyelembe véve több mint egymillió forint. A napkollektorok hatásfoka kiviteltől függően 30-60 % között van: a magasabb hatásfokú modellek drágábbak, és ezeket házilag nem lehet előállítani. A magasabb hatásfokú típusok helyett a szükséges hőmennyiséget egyszerűbb, házilagos kivitelű, nagyobb felületű napkollek-
2. ábra
torral is be tudjuk fogni. A mi éghajlatunkon április közepétől október közepéig a napsütés meghaladja négyzetméterenként a 3 kWóra befogható energiát, a nyári hónapokban pedig eléri az 5 kWórát is. (2. ábra) Napkollektor használatával nem csak az energiaszámlánkon spórolhatunk, hanem sokat tehetünk a környezetünkért: egy négyzetméternyi napkollektor kiválthat évente 75 liter fűtőolajat, 200 kg széndioxid, 2 kg kéndioxid pedig nem keletkezik.A napkollektorok hatásfokáról önmagában nem érdemes beszélni: az egész rendszer együttes hatásfoka a mérvadó, tehát a napkollektortól egészen a hőcserélőig, illetve a melegvíztároló boylerig. A melegvíz előállító rendszer méretezéséhez kérjük ki szakember tanácsát, mert nem csak az alkotó elemek kivitele, hanem illeszkedésük, az
egységek együttműködése is nagyon fontos a jó hatásfok eléréséhez. (3. ábra) Miért éri meg napkollektort saját kezűleg építeni? Magyarországon ma a gyári napkollektorok igen széles választéka kapható, kezdve az egyszerűbb típusoktól egészen a skandináv országokban használatos, télen is hatékony vákuumcsöves-elpárologtatós rendszerekig. Ennek megfelelően az árakban is igen nagy az eltérés. Az egyszerűbb, és hazánk időjárási viszonyai között jól használható, egyszeres üvegezésű síkkollektor némi barkácsolási gyakorlattal házilag is megépíthető. Különleges anyagok nem kellenek hozzá, a saját munkával sok pénzt takaríthatunk meg a kész berendezés vételárához képest.
3. ábra
folyadék, és felmelegíti a tartályban lévő vizet: ez már maga a használati melegvíz. (5. ábra) Használati melegvízből a tervezés során átlagosan fejenként napi 50 litert 45º-os vizet vesznek figyelembe. Egy egyszerű rendszer használati melegvíz előállításához: „melegvíz séma 1”.A működéshez néhány kiegészítő építőelem szükséges, így keringető szivattyú, tágulási tartály, illetve az egyszerű vezérlőegység, amely ki- és bekapcsolja a keringető szivattyút, annak megfelelően, hogy a napkollektorban melegebb-e a folyadék, vagy a boylerben.
4. ábra A síkkollektor az abszrober segítségével nyeli el a napenergiát. Az abszorber egy üveggel, vagy áttetsző polikarbonát lemezzel néhány centiméterről lefedett, matt feketére festett vékony vörösréz lemez. A lemezhez egymástól tíz centiméterre kanyargó csőkígyót forrasztanak, a cső ugyancsak vörösréz anyagú. (4. ábra) A vörösréz csőkígyóban a folyadék (többnyire fagyálló etilénglikol) átveszi a felforrósodott vörösréz lemez hőmérsékletét, és elszállítja a hőenergiát a hőcserélőhöz. A hőcserélő elem a boylerben található. A hőcserélő zárt csőkígyójában áramlik a napkollektorból érkező, a napfénytől felforrósodott
A napkollektor hátsó oldalát, a hőcserélőhöz vezető csöveket, és magát a boylert is megfelelően hőszigetelni kell. A napkollektort borító üvegfedelű szekrényt légzáró kivitelben kell elkészíteni: ha átszellőzik, jelentősen romlik a hatásfoka. A napkollektorukat házilag, vagy kalákában készítők sok tapasztalatot szereztek az építés során. Például az adszorber gyári fekete eloxálása alig néhány százalékkal eredményez magasabb hatásfokot, mint az ún. szolár-lakk, ráadásul utóbbi vízbázisú, így sokkal környezetkímélőbb az oxidációs bevonatnál. A drága antireflexiós üvegek csak tiszta állapotban engednek át lényegesen több napfényt, mint a közönséges üveg, vagy polikarbonát lemez: később, a tetőn, porlepte állapotban sokkal kisebb a különbség. Jelentős veszteséget okoz a vezetékekben az áramlási ellenállás: ezen a vezeték megfelelő kialakításával lehet valamelyest javítani.
5. ábra
6. ábra
A napkollektort gondosan kell elhelyezni. A dőlésszög igen fontos: az irányadó érték a földrajzi szélesség foka, ahol a napkollektort elhelyezzük (ez az érték Magyarországon 46-48º között van). A téli
hónapokban is használt napkollektoroknál közelíteni kell a 60º-hoz a Nap téli alacsony pályája miatt. A napkollektorokat legtöbbször a tetőhöz illesztik, ennek dőlésszöge természetesen nem mindig ideális. A napkollektor ideális tájolási iránya a déli iránytól nyugat felé 60 º-on, kelet felé 30º-on belül van. (6. ábra) Ha ettől az épület tájolása miatt el kell térnünk, a csökkenő teljesítményt csak a napkollektor méretének növelésével tudjuk ellensúlyozni. A tájolás és a dőlésszög változásának függvényében kiszámítható a szükséges kollektor felület (7. ábra)
7. ábra Energiatudatos barkácsolók között egyre terjed a levegős napkollektorok építése, amely közvetlenül a lakás levegőjét melegíti, kiegészítő fűtésként. A napkollektorokat legtöbbször kiürült sörös, vagy üdítőitalos alumínium dobozokból építik. Kivágják a dobozok alját és tetejét, majd összeragasztják hosszában, így vékonyfalú alumínium csőhöz jut-
nak. A matt feketére festett csöveket szorosan egymás mellé helyezik a napkollektoroknál már megszokott hőszigetelt hátoldalú, polikarbonát lemezzel fedett dobozba. A csöveket alul és felül gyűjtő csövek fogják össze közös légtérré. Egy ventilátor az alsóba befújja a szoba levegőjét, a napkollektorban felmelegedett levegő a felső gyűjtő
csövön át lép vissza a fűtendő helyiségbe. A dőlésszög miatt nem ideális, de praktikusan elhelyezhető a ház külső falán. (7. ábra: http://napenergia.freeweb.hu/gyak/szp/sztgyi.htm) Egy 270 sörös dobozból megépített, 3,5 m2 hasznos felületű levegős kollektor egy derült januári napon, -3º külső hőmérséklet mellett percenként 500 liter +62 º-os levegőt termelt, ami kereken 700 W teljesítményt jelent. A levegős napkollektoroknál kritikus a megfelelő ventilátor kiválasztása: a számítások, és a tapasztalatok szerint 1 m2 napkollektor felületre óránként 50 m3 levegő szállítására alkalmas ventilátor felel meg.
7. ábra
8. ábra Egy érdekes házilagos megoldás: az abszorberben a szokásos vörösréz csőkígyót szilikoncső helyettesíti. A szilkoncső két alumínium lemez közé van szorítva, így nagyobb felületen érintkezik azokkal és javul a hőátadás (http://www.solarfriend.co.uk)
9. ábra Háttérinformáció a saját kivitelezéshez: mennyiért, mit kapunk készen (A megújuló energiák webáruháza http://aec.startuzlet.hu/termek/select_1_x_sst20_140l_napkollektor_szett.html)
10. ábra Egy figyelemreméltó megvalósított kísérleti megoldás: a csőkígyó melegvíz fűtésre használt, kiselejtezett lapradiátorból készült. A megoldás hátránya a meglehetősen nagy súly, előnye a költséghatékonyság. (http://kiserlet.uw.hu/napkollektor.htm)
www.napkollektor.net www.solarkollektor.hu www.zoldtech.hu www.solarfriend.co.uk www.naplopo.hu/pdf/tervseg.pdf www.napenergia.freeweb.hu/gyak/szp/sztgyi.htm www.solarserver.com www.motherearthnews.com www.discoversolarenergy.com www.scribd.com www.builditsolar.com Napkollektor a házban (BAZ Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. 2002)
