NAPI SAJTÓSZEMLE 2008. április 1., kedd
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek ......................................................................... 2 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 2 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 2 Mindent a keresztértékesítésért? ................................................................................................. 2 Tőkeduplázás a Volksbanknál .................................................................................................... 3 Kifosztották a mádi zsinagógát................................................................................................... 3 Alonso elgondolkodna a Ferrari ajánlatán .................................................................................. 3 Tb-törvény: Gyurcsány javasol .................................................................................................. 3 Kormányprogram véráldozatokkal ............................................................................................. 3 Gyurcsány engedett a nyomásnak .............................................................................................. 4 Egészségügyi miniszterlatolgató ................................................................................................ 5 Garancia fejében visszalépnek.................................................................................................... 5 Pénzbüntetés Karsaiéknak .......................................................................................................... 5 Kisorsolt egészségbiztosítás ....................................................................................................... 5 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 5 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 5 Rekordalacsony szintre esett a betétarány .................................................................................. 5 Kölcsönváltásra buzdít az Otthon Centrum ................................................................................ 6 A Lízingszövetség rendbe tenné az autópiacot........................................................................... 6 Önálló pályázati igazgatóság a K&H-nál ................................................................................... 6 Plasztikpénz: ahány bank, annyi szokás? ................................................................................... 6 Szelektíven dráguló hitelek ........................................................................................................ 7 Jó adósok a magyar diákhitelesek .............................................................................................. 7 Méretes takarék alakult ............................................................................................................... 7 Operatívlízing-ugrást hozhat az áfaváltozás ............................................................................... 7 Fúziók sikerét hozhatja az odafigyelés ....................................................................................... 8 Tőkeduplázás a Volksbanknál .................................................................................................... 8 Több milliárd euró értékben fejlesztene a TriGránit .................................................................. 8 Vezérigazgató az ECC Consultingnál ........................................................................................ 9 Tarolnak a hitelkártyák ............................................................................................................... 9 A Kamatkirály is segítette a győzteseket .................................................................................... 9 Elévülhet a tartozásom? .............................................................................................................. 9 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 10 Csak két részvény drágult idén ................................................................................................. 10 Beszakadt az OTP ..................................................................................................................... 10 Ütköztek az álláspontok a tőzsdeközgyűlésen.......................................................................... 10 Az AAA Auto szerint nincs vizsgálat ellene ............................................................................ 10 Török gyerek is megvágta ........................................................................................................ 11 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 11 Koalíció: szakíts, ha bírsz!........................................................................................................ 11 Bekeményített a monetáris tanács ............................................................................................ 11
Az export és a működőtőke-adatok javították a fizetési mérleget ............................................ 12 Tovább nőttek az ipari árak ...................................................................................................... 12 A cégek kisebb adókat szeretnének .......................................................................................... 12 Munkanélküliségi ráta .............................................................................................................. 13 Államháztartási hiány ............................................................................................................... 13 Rendkívüli adatszolgáltatás ...................................................................................................... 13 Nehéz évekre számít az ÁSZ elnöke ........................................................................................ 13 Nem tervezi a kormány 3 ezer fő elbocsátását ......................................................................... 13 Bátrabb reformot sürget az olasz kamara ................................................................................. 13 Romló gazdaság ........................................................................................................................ 13 Dinamikusan fejlődő bérek ....................................................................................................... 14 A fekete és hamis világ ............................................................................................................. 14 Tanulmányok, publicisztika ........................................................................................................... 14 Kapaszkodók a felemelkedéshez .............................................................................................. 14 Mérik a mérhetetlent ................................................................................................................. 14 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 15 Kiterjesztik a Fed felügyeleti jogkörét?.................................................................................... 15 Munkanélküliség fenyeget a Cityben ....................................................................................... 15 Leválasztja hitelkártya-üzletágát a Citigroup ........................................................................... 15 Nincs miért tartós dollárerősödésre számítani? ........................................................................ 16 Rossz helyzetben a telekomszektor .......................................................................................... 16 Egyre nehezebb a svájci bankoknak ......................................................................................... 16 Amerikai-angol válságstáb a pénzpiac védelmére.................................................................... 16 Pénzintézeti bűnbanda Szerbiában ........................................................................................... 17 Zuhantak a megbízási díjak ...................................................................................................... 17 Újabb csúcson az eurózóna inflációja ...................................................................................... 17 Kedvező befektetési célpont Montenegró ................................................................................ 17 Autópályán az M5-östől Szerbián át ........................................................................................ 17 Globálisan visszaestek a vállalati egyesülések és felvásárlások .............................................. 18 Pénzügyi válság alakult ki Izlandon ......................................................................................... 18 Jóslat a korona átváltási kurzusára ........................................................................................... 18 Tovább nyílik az árolló ............................................................................................................. 18 Francia-brit tengely................................................................................................................... 19 Lhásza - pekingi kontaktlencsével ............................................................................................ 19 Jól keresnek a románok ............................................................................................................ 19
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek
Mindent a keresztértékesítésért? Az Erste Bank-csoport bejelentette, hogy a - Magyarországon az Union Biztosítót birtokló Vienna Insurance Groupnak értékesíti az s Versicherung biztosítót, a kelet-közép-európai biztosítói leányvállalatokat, valamint a BCR biztosítási üzletágát. Akadtak, akikben (nem függetlenül az OTP-Garancia korábbi eladásától sem) felmerült, hogy a bankbiztosítói koncepció is talán változóban van. Szakmai körök szerint azonban az Erste mostani lépése nem hasonlítható az OTPGarancia eladásához. A tulajdonosi összefonódások ugyanis fennmaradtak, miközben például a magyar piacon az Union, valamint az Erste életbiztosítója együttes erővel jelenik meg. Az egyszerűsítés ellen tiltakozik persze az OTP is. Az OTP Bank és a Groupama - hangsúlyozzák kizárólagos, hosszú távú regionális partnerségről állapodott meg az élet- és nem életbiztosítási, valamint banki termékek értékesítése terén. 2006-ban a biztosítási díjbevételek több mint 40 százaléka az OTP Bank fiókhálózatán keresztül értékesített biztosítási termékekből származott. Arról azonban nincs adat, hogy a banknak milyen hasznot tud hajtani a biztosítási hálózat. Az OTPügyletet az is árnyalhatja, hogy miközben a Groupama megvásárolja az OTP Banktól a Garanciát és leányvállalatait, kötelezettséget vállalt az OTP Bank részvényei 8 százalékának megvásárlására is. Az Allianz Hungária 2006-ban az Allianz Bank elindításával a teljes körű, általános pénzügyi szolgáltatás bevezetését tűzte ki célul. Mint hozzátették: noha a bank és a biztosító külön működik, a kétféle szolgáltatást együtt úgy menedzselik, hogy egyik se veszítse el a sajátosságait, mindegyik pozitívan hasson a másikra. (Napi Gazdaság 10.o.)
Tőkeduplázás a Volksbanknál Közel duplájára, 46,7 milliárd forintra emelte a Volksbank Zrt. alaptőkéjét az osztrák fő tulajdonos, a Volksbank International AG (VBI). A tőkeemelés része annak a 200 millió eurós tőkeinjekciónak, amelyről a VBI fő tulajdonosai a régiós bankfejlődés elősegítése érdekében döntöttek. Balázs László, a hazai leánybank elnök-vezérigazgatója elmondta, a tőkeemeléssel a társaság nagyhitel-határa megkétszereződött, 11,5 milliárd forintra nőtt. A banki stratégia kiemelten számol a Viktoria Volksbanken biztosítóval kiszélesedő együttműködéssel: a tervek szerint a bank és a biztosító akár közös fejlesztésekkel magas hozamot, biztonságot nyújtó, valamint az öngondoskodást lehetővé tevő komplex termékek és szolgáltatások kidolgozására készül. (Napi Gazdaság 10.o.)
Kifosztották a mádi zsinagógát Március 28-ról 29-re virradóan két fiatalember feltörte és kifosztotta a mádi zsinagógát. Miután lemásztak a falon, elsőként a bejárati kasszából vettek ki 19 500 Ft-ot, majd felfeszítettek egy tóratartót és elvittek egy muzeális értékű imakönyvet. A rendőrség a bejelentést követő három órán belül egyiküknél házkutatást tartott. Ennek során megtalálták az imakönyvet. Ezután őrizetbe vették őket. A templomban keletkezett károkat, értesülések szerint, a biztosító fedezi. (Népszava 16.o.)
Alonso elgondolkodna a Ferrari ajánlatán Pat Symonds, a Renault technikai igazgatója állítja, még mindig attól szenvednek, hogy 2007ben túl sok időt vesztegettek el a szélcsatorna által adott és a valóság közti eredménykülönbségek szinkronba hozására, addig a team fő- és a Magyar Nagydíj névadó szponzora, az ING globális szponzorációs főnöke, Isabelle Conner azzal ösztökéli munkára az istállót, hogy vígan hirdeti: a saját céljai teljesülnek a Renault eredménytelensége ellenére is, hiszen semmi összefüggés nincs az F1-es sorrend és a cég láthatósága között. (Nemzeti Sport 12.o.)
Tb-törvény: Gyurcsány javasol Holnap ismerteti a szocialisták raportőri csoportjával az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény átalakítására vonatkozó javaslatát Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök-pártelnök a
munkatervet beszélte meg tegnapi ülésén a törvénnyel foglalkozó szocialista szakpolitikusokkal, s azt kérte tőlük, hagyják meg neki a jogszabály érdemi, azaz magánbefektetőkre vonatkozó részének módosítását. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a szocialisták kiállnak amellett: nem engedik be a nyereségérdekelt magánbefektetőket a kötelező egészségbiztosításba. (Magyar Nemzet 2.o.)
Kormányprogram véráldozatokkal A liberálisok nem kívánnak szerepet vállalni a koalícióban - döntött az SZDSZ ügyvivői testülete tegnap este. Az MSZP elnöksége annyit közölt: továbbra is támogatják Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és tárgyalnak a kormányprogramról. A válságot Horváth Ágnes liberális egészségügyi miniszter menesztése okozta, amit az SZDSZ a koalíció felrúgásának és a reformok lezárásának tekint. A miniszterelnök így nyilatkozott a kormányválságról: Sok tárgyalás következik, még több találgatás, végül megállapodunk. - Látom és értem, hogy Horváth Ágnes menesztése élesebb reakciót váltott ki az SZDSZ-ben, mint amire számítottam - mondta a kormányfő az ATV Friderikusz most című műsorában. Gyurcsány Ferenc hétvégi beszédét ellenzéki beszédnek titulálta az MDF elnöke napirend előtti felszólalásában. Dávid Ibolya ezt arra alapozta, hogy a szocialisták pártértekezletén Gyurcsány kiosztotta nemcsak a médiát és a politológusokat, hanem a saját maga által irányított MSZP-t és a koalíciós partner SZDSZ-t is. Szerinte az országban nincs érdemi kormányzás, a minisztériumok nem működnek. Ezért egyetlen ember, Gyurcsány Ferenc a felelős. Az MDF elnöke ismét a távozást javasolta a kormányfőnek. Mikola István (Fidesz) az egészségügy szétverésével kapcsolatos kritikáit címezte a kormánynak. Mikola szerint az emberek megvédik a szolidaritás alapú társadalombiztosítási rendszert, a kormánynak pedig az volna a dolga, hogy minden változtatás előtt mérje fel intézkedéseinek következményeit. Mindezek után azt javasolta a kabinetnek, hogy mondjanak le mandátumukról, és tegyék meg szükséges lépéseket az előre hozott parlamenti választások irányába. Az első Gyurcsány-kormány száz lépés programjának részeként elfogadta az MSZP által irányított szaktárca egészségügyi reformjának 21 lépés programját, ennek alapvető célja a biztosítási elvű társadalombiztosítás megteremtése és a gyógyítási intézményrendszer lakossági szükségleteknek megfelelő átalakítása. Gyurcsány Ferenc második kormányalakításakor, 2006. júniusban az egészségügy az SZDSZ irányítása alá került, s a szabad demokrata Molnár Lajos miniszter - kizárva a szakmai egyeztetéseket - felgyorsította a reformfolyamatot. Tavaly létrejött az egységes adó- és járulék-nyilvántartás, s valamennyi egészségügyi szolgáltató - a taj szám alapján - köteles ellenőrizni, hogy az ellátott betegeknek van-e biztosítási jogviszonyuk. A biztosítási rendszer korszerűsítését szolgálja az EU-konform egészségbiztosítási kártya elkészítése. Molnár Lajos, a jelenlegi kormány első egészségügyi minisztere, jobbján az utód Horváth Ágnes akkori államtitkárral, öt reformtörvényt fogadtatott el. Az Egészségbiztosítási Felügyeletről szóló törvénnyel előkészítették a biztosítás reformját, erről második nekifutásra, februárban döntött a parlament, ám a magántőke- bevonás miatt mára koalíciós vita robbant ki. Rácz Jenő, a Medgyessykabinet egészségügyi minisztere szerint moratóriumot kellene hirdetni a biztosítási reform végrehajtását illetően. Rácz elmondta: legalább addig kellene várni az ütemtervben rögzített következő lépés megtételével, ameddig tisztázódik a magántőke szerepe az új rendszerben. A volt miniszter egyébként reális esélyt lát arra, hogy eleget tegyenek a kormányfő azon kérésének, miszerint április végéig dolgozzák ki az egészségügy átalakításának következő két évre vonatkozó programját. A szaktárca korábbi vezetője szerint az MSZP eredeti javaslatához kellene visszatérni, amely szerint a hét régióban hét pénztár jönne létre. Ezek - működésüket tekintve - jelentősen eltérnének az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyi szervezeteitől. Horváth Ágnes felmentése kapcsán a volt miniszter úgy fogalmazott: a sikerben általában többen is osztoznak, míg a kudarcért általában csak egy embert tesznek felelőssé. A szaktárca vezetőjének menesztése önmagában nem oldja meg a problémákat és nem tereli megfelelő mederbe az ágazati reformot. (Világgazdaság 2.o., Világgazdaság 2.o. A második és a harmadik szocialista-szabad demokrata kormány egészségügyi miniszterei, Napi Gazdaság 7.o. Újramelegíthetik a programot, Népszabadság 3.o. Nem kell a sokkterápia, Népszabadság 3.o. Bekkelés, Népszava 1+8+9.o. Mire elég és van-e 30 nap?, Magyar Hírlap 2.o. Amit lehetett, azt szétzilálták a liberálisok, Magyar Nemzet 3.o. „Bársonyos” ígéret, Magyar Nemzet 3.o. Gyurcsány: Nagyon mély koalíciós vita van)
Gyurcsány engedett a nyomásnak Az Európai Bizottság elvi alapon nem fűz kommentárt a kialakult magyar belpolitikai helyzethez, mint ahogy más hasonló esetben sem teszi ezt meg - nyilatkozta hétfőn Johannes Laitenberger, José Manuel Barroso elnök szóvivője. „Az összeomlás szélére került” a magyarországi kormánykoalíció - áll a Financial Times értékelésében. AA Der Standard bécsi lap Gyurcsány Ferenc bejelentéseit úgy értelmezi, hogy a miniszterelnök a rá nehezedő nyomásnak engedve visszalépett az egészségügyi reform lényegétől. A Bloomberg leginkább a miniszterelnök nyilatkozataira támaszkodik. Idézi tőle, hogy át kell gondolni az új egészségbiztosítási törvényt, mert az nem nyerte el a társadalom támogatását. (Népszabadság 2.o., Magyar Nemzet 2.o. A kormányfő bukását jósolják)
Egészségügyi miniszterlatolgató Akárki lesz is Horváth Ágnes utódja, az egészségügyi reform nem áll meg. Az új miniszter személyét illető találgatások már a kormányfő bejelentése után megkezdődtek. A leggyakrabban Kökény Mihály és Kincses Gyula nevét emlegetik. Szakmai körökben állítják: Kincses Gyula jelenleg az egyetlen egészségpolitikus, aki afféle villámhárítóként képes volna csillapítani a koalíciós válság okozta feszültséget. A hónap végén távozó miniszter teljes jogkörrel végezheti munkáját, tehát kinevezhet és felmenthet egészségügyi vezetőket, mi több, az egészségpénztári törvény végrehajtásához szükséges, még hiányzó rendeleteket is megfogalmazhatja. (Napi Gazdaság 7.o.)
Garancia fejében visszalépnek Elkerülhető a népszavazás, amelynek ötmilliárd forintos költségét az egészségügyre lehet - kell fordítani, ha a kormány április 9-én délig intézkedik az egészségpénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről - jelentették be a TB Mentők. A civil mozgalom szervezői ötszázezernél is több aláírást gyűjtöttek össze azért, hogy referendum döntsön arról: az üzleti biztosítók szerepet vállaljanak-e az egészségbiztosítási rendszerben. A tucatnyi civil és szakmai szervezet tegnap levélben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a tárgyalások azonnali megkezdésére. Ebben a törvény hatályon kívül helyezésén túl azt is követelik: a kormány vállalja, hogy a lehetséges megállapodás aláírásától számított öt évig nem kezdeményezi olyan törvény létrehozását, amely lehetővé teszi az egészségbiztosításban a magántőke részvételét, és más által kezdeményezett ilyen tárgyú törvénymódosítást sem támogat. (Magyar Nemzet 2.o., Magyar Nemzet 6.o. Népszavazás ősszel, Magyar Hírlap 4.o. Ultimátummal a tb-törvény visszavonásáért)
Pénzbüntetés Karsaiéknak Pénzbüntetést kapott az MSZP frakciótól az egészségbiztosítási törvényre februárban nemmel szavazó Karsai József és a szavazásról távol maradt Farkas Imre - jelentette be tegnap Varju László, az MSZP frakcióigazgatója. Farkas nyolcvanezer, Karsai százezer forintos pénzbüntetést kapott. Karsai József bocsánatkérését a frakció elfogadta, de ugyanakkor utolsó figyelmeztetésben részesítette. Korábban az is szóba került, hogy Karsai Józsefet kizárják a frakcióból, az MTI információi szerint azonban a képviselőcsoport ezt titkos szavazáson nagy többséggel elutasította. (Népszabadság 3.o., Magyar Nemzet 2.o. Karsai marad az MSZP-frakcióban, Metro 2.o. Pénzbüntetést kapott..., Blikk 2.o. Megbüntették Karsait, március 31. Ma.hu Pénzbüntetés Karsai Józsefnek és Farkas Imrének)
Kisorsolt egészségbiztosítás Mintegy 45 millióra teszik azon amerikaiak számát, akik semmiféle egészségbiztosítással nem
rendelkeznek az Egyesült Államokban. Az amerikai választási kampányok örökzöld témája az egészségügy finanszírozásának kérdése. Bár a kockázatközösségtől és társadalmi szolidaritástól még mindig ódzkodik a politikai elit jó része, az üzleti alapon működő jelenlegi „rendszerrel” senki sem elégedett. Az áldatlan helyzetre az északnyugati Oregon meglepő megoldással válaszolt: a jelentkező rászorultak közül tízezernek egészségbiztosítást sorsolnak ki. (Magyar Nemzet 8.o.)
Nyugdíjpénztári hírek
Banki tevékenység Rekordalacsony szintre esett a betétarány A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai szerint az év elejeihez képest februárban ugyan mérsékeltebb ütemben nőtt, de a háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állománynövekedése is lelassult. A betétek esetében a növekmény az előző hónaphoz képest mindössze 7,7 milliárdot tett ki. Ezen belül aligha tekinthető kedvezőnek, hogy miközben a látra szóló és folyószámlabetétek állománya 42,8 milliárd forinttal emelkedett, a lekötött betétek állománya 35,1 milliárd forinttal csökkent. Egy év alatt a háztartási hitelek állománya 1445,1 milliárd forinttal, azaz 29,5 százalékkal, míg a betéteké 413,8 milliárd forinttal, azaz 6,9 százalékkal bővült. A két állomány közötti különbözet az elmúlt egy évben 1093,4 milliárd forintról 62,0 milliárd forintra csökkent, ezzel - rögzítette az MNB elérte eddigi legalacsonyabb értékét. A hiteleknél folytatódott a deviza erőteljes térnyerése, amit a tegnapi jegybanki kamatemelés nyilvánvalóan még tovább fűt majd. Februárban a forintban nyújtott hitelek állománya 14,4 milliárd forinttal csökkent, a devizahiteleké ugyanekkor 163,2 milliárd forinttal növekedett. A legfrissebb jegybanki adatok szerint már a lakáshitelek több mint felét a devizában nyilvántartott kölcsönök teszik ki. A céghitelek nagysága 2007 szeptembere óta folyamatosan növekszik. Az év második hónapjában jelentősebben gyarapodott azonban a vállalatok által elhelyezett betétek mennyisége is. A nem pénzügyi vállalatok betétállománya az előző havihoz képest 348,2 milliárd forinttal nőtt. Az elmúlt három hónap nagyjából egyenletes szintjéhez képest kiugró növekedést az MNB szerint néhány egyedi tranzakció okozta. (Napi Gazdaság 2.o., Világgazdaság 10.o. Újra behúzták a vészféket a betétesek, Magyar Nemzet 11.o. Sodródunk az árral)
Kölcsönváltásra buzdít az Otthon Centrum Érdemes hitelállományunkat 2-3 évente felülvizsgálni az új banki ajánlatok tükrében, mert időről időre találhatunk a meglévő kondíciónknál előnyösebb feltételeket - hangsúlyozta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette: Angliában ez bevett gyakorlat, 2006-ban az összes jelzáloghitel-kihelyezés 60, 2008 első hónapjában 50 százaléka refinanszírozásból származott. A szakértő szerint hitelkiváltáskor a meglévő és az új, kedvezőbb törlesztőrészlet különbségét kell szembeállítani a hitelkiváltás egyszeri díjaival, s ennek alapján kiszámítható az az időtartam ami alatt a refinanszírozás megtérül. Bánfalvi szerint ráadásul a hitelközvetítők segítségével jóval egyszerűbb az ügyintézés is. (Napi Gazdaság 9.o.)
A Lízingszövetség rendbe tenné az autópiacot A Magyar Lízingszövetség másfél éve elindított önszabályozási kezdeményezése az autólízing területén megfeneklett a Gazdasági Versenyhivatal ellenállásán - hangsúlyozta Lévai Gábor, a szövetség főtitkára. Az autókereskedők által az új autók értékesítésekor realizált árrésének eltűnése és a finanszírozási jutalékkal való helyettesítése mára kölcsönösen kiszolgáltatott helyzetbe hozta a
gépjármű-kereskedőket és a finanszírozókat. Ez a körülmény az autóértékesítések csökkenő volumenével, az általános megszorító intézkedésekkel és a gazdasági növekedés megtorpanásával együtt nehéz helyzetbe juttatta a teljes gépjárműszektort. A lízingszövetség szerint három területen kell előrelépni: megteremteni a gépjárművásárlás tényleges költségeinek és kockázatainak transzparenciáját, megelőzni a lízingcsalásokat és támogatni az ügyfelek tudatos hiteldöntéseit. (Napi Gazdaság 9.o.)
Önálló pályázati igazgatóság a K&H-nál A legtöbb kis- és középvállalkozás nem használja ki a pályázatok által kínált lehetőségeket, mivel azok időigényesek, sok adminisztrációt és utánajárást követelnek meg, pedig a többségében vissza nem térítendő támogatások 15-20 százalékának közvetlenül a vállalkozói szféra a kedvezményezettje - állapította meg a K&H Bank. A pénzintézet ezért döntött úgy, hogy önálló pályázati igazgatóságot hoz létre, amely nemcsak információs támogató tevékenységet végez, hanem klasszikus pályázati tanácsadást is nyújt, illetve igény esetén el is készíti magát a pályázati dokumentációt. Ezeket a szolgáltatásokat nemcsak a K&H Csoport ügyfelei, hanem bármely vállalkozói vagy önkormányzati ügyfél igénybe veheti. (Napi Gazdaság 9.o.)
Plasztikpénz: ahány bank, annyi szokás? A sikerterméknek számító hitelkártyáknál néhány bank már növekedési visszaesésre számít, a többség azonban hisz a további töretlen fejlődésben. A megélhetési nehézségek egyesek szerint kedveznek, mások szerint ártanak a hitelkártyapiacnak. Az OTP Bank tapasztalatai szerint a napi likviditáskezelésben a hitelkártya és a folyószámlahitel játszik domináns szerepet, de az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyi kölcsön is, amit szintén az indokol, hogy a hitelcélt nem kell megjelölni. Jellemző, hogy az ügyfelek által felvett hitelösszeg növekszik, a folyósításokban a devizahitelek dominálnak a forinthitelekkel szemben. Bár folyamatosan a piac telítődésére számít a bankszakma, az igénylések növekedése figyelhető meg, ami a kormányzat bevételnövelő intézkedéseivel, illetve az árak emelkedésével magyarázható: az ügyfelek a megtakarításaik felhasználása mellett hitelből finanszírozzák a fogyasztásukat. A napi pénzügyi likviditás menedzseléséhez megoldást nyújtó hitelkártyatermékek igénylésében az MKB stagnálást észlel. A banknál úgy vélik, az ügyfelek a makrogazdasági helyzet hatására alighanem elsősorban megtakarításaikat élik fel, vagy olyan típusú hitelterméket vesznek igénybe, amely hosszabb lejáratú, így az alacsonyabb törlesztőrészlet kevésbé terheli meg a havi kiadásokat. A kártyahasználati szokásokban a legutóbbi időben nem tapasztaltak jelentős változást a Raiffeisen Banknál. A hitelkártyák igénylési tendenciája az Erste Banknál sem módosult. A használatnál azonban - tudtuk meg a pénzintézettől - szembetűnő, hogy a vásárlási tranzakciók dominanciája a teljes költésen belül egyre nagyobb. Tapasztalataink összhangban vannak a hazai piacon megfigyelhető változásokkal - mondta el Komócsi Sándor, az UniCredit ügyvezető igazgatója -, azaz a hitelkártyák elfogadottsága és használata egyre jobban illeszkedik az ügyfelek mindennapos pénzügyi szokásaiba. A CIB-nél kiemelték, hogy a magyar kártyabirtokosok kártyahasználati szokásai évről évre pozitív irányba változnak, a hitelkártyapiac dinamikus növekedése pedig folyamatos. Szerintük ez részben annak is köszönhető, hogy a bankok egyre vonzóbb ajánlatokat tartalmazó hitelkártyaprogramokkal rukkolnak elő, miközben a hitelkártya-ismeretek folyamatosan fejlődnek. (Napi Gazdaság 9.o.)
Szelektíven dráguló hitelek Az olvasók jelzése szerint több lízingcég is arról értesítette nemrégiben adósait, hogy megemelte svájcifrank-alapú hitelei kamatát. A kölcsönök kamatterhei esetenként egy egész százalékponttal nőttek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett jelentése azt mutatja, hogy a több jegybanki kamatemelés dacára korábban nem dráguló svájcifrank-alapú hitelek esetében a bankok is megkezdték a kondíciók átdolgozását - bár ez a különböző hitelfajtáknál alaposan eltérő irányt jelentett. Az idén februárban a svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 43 bázisponttal, 6,91 százalékra, átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) pedig ennél is nagyobb mértékben, 94
bázisponttal, 9,96 százalékra növekedett - tájékoztatott az MNB. Azt viszont, hogy a bankok még mindig erős versenyterepnek tekintik a lakáshitelezést, jól jelzi: a svájci frank alapon nyújtott lakáscélú hitelek feltételei gyakorlatilag egyáltalán nem változtak. A svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző három hónapra jellemző folyamatos csökkenés után februárban 3,3 milliárd forinttal, 66,4 milliárd forintra növekedett. (Napi Gazdaság 9.o.)
Jó adósok a magyar diákhitelesek A 2001-es indulás óta diákhitelt igénylő közel negyedmillió hallgató közül negyvenezren már minden adósságukat visszafizették - adta hírül a Diákhitel Központ (DK). A jelenleg törlesztési szakaszban lévő közel 96 ezer volt egyetemista, főiskolás közül összesen 3800-ra tehető azok száma, akik tartósan, több, mint hat hónapja nem fizetik a törlesztést - ezért az ő adataikat a DK átadta az APEH-nek. A teljes tartozásállománynak ugyanakkor csak mindössze 1 százalékát teszi ki az APEH által köztartozásként nyilvántartott kinnlevőség - amely viszont a jogszabály szerint sohasem évül el. (Napi Gazdaság 10.o.)
Méretes takarék alakult Az Esztergomi Takarékszövetkezet beolvad a Halászi Takarékszövetkezetbe, és Duna Takarékszövetkezet néven létrejön az ország legnagyobb szövetkezeti pénzintézete - tájékoztatta Illés Zoltán, a Halászi Takarékszövetkezet elnöke az MTI-t, miután hétfőn Győrött aláírták a megállapodást a beolvadásról Orbán Árpáddal, az Esztergomi Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójával. Illés elmondta, hogy a Duna Takarékszövetkezetnek harminc fiókja van, tevékenysége három megyére terjed ki Fertőszentmiklóstól Budapestig. Orbán Árpád a beolvadás melletti döntésüket többek között azzal indokolta, hogy ma csak úgy lehet versenyben maradni a nagy kereskedelmi bankokkal szemben, ha azoknál jobb kondíciókat tudnak biztosítani az ügyfeleknek, ezt segíti az egyesülés is. (Napi Gazdaság 10.o., Világgazdaság 9.o. Összeolvadt két takarékszövetkezet, Népszabadság 17.o. Megalakult az ország legnagyobb takarékszövetkezete)
Operatívlízing-ugrást hozhat az áfaváltozás Az év eleji áfaváltozások kedveznek a hazai flottakezelői szakmának. Gáti Tamás, a piacvezető LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója szerint a piac még erőteljesebb növekedését idézheti elő az az új szabály, amely szerint a flottakezelők visszaigényelhetik a beszerzett gépjármű áfáját, így az adó összege nem növeli a finanszírozás költségeit. A változás kedvezően érintheti a bérbevevőt, mivel a gépjárművek beszerzési értéke az általános forgalmi adóval csökkentve képezi a finanszírozási konstrukció alapját, vagyis a korábbi havi díjjal megegyező összegért akár egy magasabb felszereltségű gépjármű bérletére is lehetőség nyílik, vagy ugyanazon felszereltséggel alacsonyabb havi díjon bérelheti a gépjárművet. (Napi Gazdaság 10.o.)
Fúziók sikerét hozhatja az odafigyelés Az elmúlt másfél évtizedben több mint 30 bankegyesülés, -felvásárlás vagy -beolvadás zajlott le Magyarországon. A folyamatokat elemző Scale Consulting szerint minél rövidebb ideig tart az egyesülés és az ezzel járó bizonytalanság, annál hatékonyabb a folyamat. A magyar piacon hat hónap és öt év között szóródik az integrációs folyamat hossza alapján a mezőny. Chornitzer Péter ügyvezető partner szerint a stratégiai döntéseknek kell gyorsan megszületniük, egy ilyen folyamat során nem lehet minden mozzanatot a legapróbb részletekig kimunkálni, hiszen nap mint nap adódhatnak új problémák és váratlan helyzetek. Az egyesülések, felvásárlások során rendkívül gyorsan ki kell választani azokat a termékeket, amelyeket a beolvadás után az új bank átvesz - ami nem könnyű, hiszen két kereskedelmi bank termékskálája ma már jó eséllyel 70 százalékban átfedi egymást. Nem szégyen azonban, ha a felvásárló bank elismeri a másik pénzintézet egy-egy valóban sikeres és egyedi innovációját: legutóbb például a CIB Bank "vette a nevére" az Inter-Európa Bank által nem sokkal korábban bevezetett unikális költözési hitelt. (Napi Gazdaság 10.o.)
Tőkeduplázás a Volksbanknál Közel duplájára, 46,7 milliárd forintra emelte a Volksbank Zrt. alaptőkéjét az osztrák fő tulajdonos, a Volksbank International AG (VBI). A tőkeemelés része annak a 200 millió eurós tőkeinjekciónak, amelyről a VBI fő tulajdonosai a régiós bankfejlődés elősegítése érdekében döntöttek. A Volksbank jegyzett tőkéje 6 milliárd forinttal, míg a tőketartalék - 240 százalékos ázsióval - 14,56 milliárd forinttal emelkedett, amelynek nyomán a bank saját tőkéje 46,2, jegyzett tőkéje pedig 15,01 milliárd forint lett - jelentette be Ralf Weingartner, a társaság igazgatósági tagja, a magyar cég felügyelőbizottságának elnöke. A szakember szerint magyar leánybankjuk a kilenc országban működő hálózat második legnagyobb és második legnyereségesebb tagja. Balázs László, a hazai leánybank elnök-vezérigazgatója elmondta, a tőkeemeléssel a társaság nagyhitel-határa megkétszereződött, 11,5 milliárd forintra nőtt. Balázs szerint a tőkeemelés megfelelő hátteret biztosít arra, hogy a Volksbank elérje a 2011-ig kitűzött stratégiai célját, amely a piaci részesedés 3 százalékra növelését tűzte ki a jelenlegi 1,5 százalékos betéti és 1,9 százalékos hitelsúlyhoz képest. A banki stratégia kiemelten számol a Viktoria Volksbanken biztosítóval kiszélesedő együttműködéssel: a tervek szerint a bank és a biztosító akár közös fejlesztésekkel magas hozamot, biztonságot nyújtó, valamint az öngondoskodást lehetővé tevő komplex termékek és szolgáltatások kidolgozására készül. (Napi Gazdaság 10.o., Világgazdaság 1+10.o. Tőkeemelés és expanzió)
Több milliárd euró értékben fejlesztene a TriGránit Jelentős fejlesztésekre készül a TriGránit Montenegróban, a cég luxusszínvonalú üdülővárost és -övezetet kíván kialakítani a tengerparton. A jelenleg döntően állami és részben önkormányzati tulajdonban lévő földterületek fejlesztési célú hasznosítása a tervek szerint még az idén elkezdődik. Első lépésként várhatóan rövidesen kiírják a nemzetközi tendert a tengerparti területek egy részének hasznosításáról Montenegróban, ezek lezárása után pedig megkezdődhet a beruházások konkrét tervezése - mondta el a Napinak Bobvos György, a TriGránit Szerbiáért és Montenegróért felelős országigazgatója. A TriGránit szerint a kicsi, de multikulturális országban a politikai helyzet stabilitása és az euroatlanti szervezetekhez való közeledés stratégiája alapján minden körülmény adott a beruházásra. Montenegró további előnye, hogy az ez irányú felmérések tanúsága szerint az európai polgárok, különösen a világban megnövekedett terrorveszély következtében, nyaralásuk alatt is szívesen maradnak a kontinensen, a tengerpart pedig a kontinens nyugati feléről akár 2-3 órás repülőúttal elérhető. A montenegrói kormányzat mindezekkel tisztában van, éppen ezért támaszkodik külföldi befektetőkre. A tervezett fejlesztések egy része a nagy nemzetközi fejlesztési intézmények, többek között a Világbank, az IFC és az EBRD egyértelmű támogatását bírja, de leginkább a magántőkére támaszkodnak. Bobvos szerint, aki egyben a legjelentősebb hazai vállalatokat tömörítő, nemrég megalakult Magyar-montenegrói Üzleti Tanács magyar társelnöke, Montenegró legnagyobb külföldi befektetői már jelenleg is magyarországi cégek - az OTP és a Magyar Telekom -, de közülük is a TriGránit tervezi befektetni a legtöbb pénzt. A cég erősen hisz az ország jövőjében és a turisztikai fejlesztések nyújtotta perspektívában. Montenegróban 2003 óta az euró a hivatalos fizetőeszköz, bár az ország nem tagja az eurózónának. (Napi Gazdaság 12.o.)
Vezérigazgató az ECC Consultingnál Kovács Tamás az ECC Consulting Zrt. vezérigazgatója április 14-től. A külkereskedelmi végzettségű szakember korábban több mint tíz évig dolgozott a Raiffeisen Banknál. Előbb a hitelintézet kecskeméti fiókját vezette, majd a Bács- Kiskun és Jász-Nagykun- Szolnok megyei régió igazgatóhelyetteseként a vállalati, önkormányzati, private banking és a projektfinanszírozási üzletágak teljesítményéért felelt. Az ECC Consulting jelenlegi elnök-vezérigazgatója, Farkas Zoltán a cég elnöke marad. (Világgazdaság 6.o.)
Tarolnak a hitelkártyák Dinamikusan bővült tavaly a magyarországi bankkártyapiac és - hasonlóan 2006-hoz - komoly mértékben nőtt a kártyás fizetésre alkalmas elfogadóhelyek száma is - legalábbis ez derül ki a lapnak nyilatkozó hitelintézetek adataiból. A megkérdezett, illetve az adataikat közzétevő bankok beszámolói szerint továbbra is elsősorban a hitelkártyák húzzák a hazai piacot, ám emellett több
hitelintézet a betéti kártyáknál is két számjegyű növekedést tapasztalt. A Budapest Bank által kibocsátott lakossági betéti kártyák száma összesen 380 ezer volt 2007- ben, ez 13 százalékos emelkedést mutat az előző évi adatokhoz képest. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a bank által kibocsátott hitelkártyák számában hozzávetőleg 25 százalékos növekedést értek el egy év alatt. Az Erste szintén a hitelkártyáknál erősítette a pozícióit: az általa kibocsátott ilyen típusú plasztikok száma 53 ezerre nőtt, így majdnem kétharmadával meghaladja az egy évvel korábbi darabszámot. Ugyanakkor az összes kibocsátott kártyát tekintve is komoly bővülést produkált a hitelintézet, hiszen ezek mennyisége is több mint nyolc százalékkal, 732 ezer fölé emelkedett. A CIB Bank tavaly elsősorban a betéti kártyáknál erősítette a pozícióit: az e típusú plasztikok száma megközelítette a 250 ezret, ez több mint 28 százalékos emelkedést jelent 2006-hoz viszonyítva. A hitelkártyák száma ugyanakkor tavaly némileg csökkent a CIB-nél, viszont az összes lakossági kártya száma így is több mint 14 százalékkal, 372 ezer fölé emelkedett. Az OTP Bank által üzemeltetett kereskedői és készpénzfelvételi POS-terminálok száma 2007 végén megközelítette a 32 ezret, ez csaknem 17 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az Erste Bank által üzemeltetett berendezések száma pedig hatszázzal, 1700-ra nőtt. Ami a bankjegykiadó automatákat illeti, a piacvezető OTP tavaly 94-gyel növelte itthon működő készülékeinek mennyiségét, így azok száma megközelítette a kétezret. Az Erste ATM-eké pedig 388-ra nőtt tavaly, ez hat százalékkal több az egy évvel korábbinál. (Világgazdaság 10.o.)
A Kamatkirály is segítette a győzteseket „Az olaj drágulása növeli az inflációt. Ezt miért hagyták figyelmen kívül?” Efféle kérdéseket kapott a jegybank a parlamenttől, bár a helyzetet csak modellezték. A monetáris tanács tagjait középiskolás diákok, a parlamenti képviselőket a Magyar Nemzeti Bank szakemberei alakították. Az MNB harmadik alkalommal rendezte meg a Monetary - közgazdálkodj okosan vetélkedőjét amelyet ezúttal a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium tizenkettedikes diákjai - Füstös Nikoletta, Csurja Csaba, Kóré András László és Lám István - nyertek meg. Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitási területének a vezetője a zsűri elnökeként a verseny végén kiemelte, a helyes döntéshozatal mellett azt is értékelték, mennyire voltak képesek a csapatok a döntések mögött megbúvó közgazdasági logikát előadni. (Népszabadság 21.o.)
Elévülhet a tartozásom? Az olvasó tíz évvel ezelőtt ötvenezer forint személyi kölcsönt vett fel. Hosszú ideig nem kereste a bank, ő viszont nem törlesztett. Most kapott egy értesítést, miszerint 700 ezer forint a tartozása. Kérdése, hogy van-e elévülés ebben az esetben? A Blikk szakértője szerint a hitelszerződésekre is vonatkoznak a polgári törvénykönyv általános szabályai, ezalól az elévülés sem lehet kivétel. Ám nem szabad elfelejteni, hogy létezik az elévülésmegszakítás, vagyis az általános ötéves időszámítás elölről kezdődik, ha bizonyíthatóan levélben felszólították a kőtelezettség teljesítésére. Minden ilyen esetben a bizonyítási teher a hitelezőn van, hiszen az ő érdekében áll annak alátámasztása, hogy ténylegyesen felszólítást kapott a törlesztésre, Érdemes tehát a pénzintézetet felkeresni ennek tisztázása érdekében. (Blikk 14.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Csak két részvény drágult idén Rettentő rossz első negyedévet zárt tegnap a magyar részvénypiac, az első három hónap során függetlenül attól, melyik papírra is tette voksát a befektető - szinte csak bukni lehetett. A medve a közepes kapitalizációjú papírok piacán tombolt a leghevesebben, a legnagyobb árfolyamveszteséget elszenvedő cégek listáján az első tízben található például az AAA Auto, a Synergon, a TVK, a Danubius és az FHB is, közülük a cseh autóscég három hónap alatt értékének több mint felét bukta el. A nagyok közül a legrosszabbul az OTP befektetői jártak, de 15 százalék feletti veszteséget voltak kénytelenek elkönyveli a Mol- és a Richter-tulajdonosok is. (Napi Gazdaság 1+13.o.)
Beszakadt az OTP A magyar belpolitikai válság, a negatív nemzetközi hangulat és a jegybanki kamatvárakozás együttesét nehezen viselte a BÉT. A BUX már a negatív tartományban kezdett, majd egészen 11 óráig lassan csorgott lefelé. Akkor meredek zuhanásba váltott, és alig egy óra alatt több száz pontot vesztett értékéből; volt, amikor 4 százalékos mínuszban állt. Fél egy és fél három között lassan felfelé menetelt, de nem volt képes visszaállítani a zuhanást megelőző állapotot. Végül 21 711 ponton zárt, ami 2,4 százalékos veszteséget jelent. Az összes vezető papír esett, de az OTP tulajdonképpen szabadesést produkált, ami mögött többek között az is állhat, hogy a nemzetközi piacokon szintén a bankpapíroktól igyekeztek szabadulni a befektetők. A bankrészvény jegyzése közel 14 milliárdos forgalom mellett 6,6 százalékot zuhant, ami 6750 forintig vitte le árfolyamát. Az FHB-ra is hatott a bankszektor nemzetközi és hazai negatív szereplése, árfolyama 3 százalékkal süllyedt 1310 forintra. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Hírlap 10.o. Hatott a koalíciós feszültség, Magyar Nemzet 12.o. Most mindenki eladna)
Ütköztek az álláspontok a tőzsdeközgyűlésen Mérsékelt szembenállás jellemezte a Budapesti Értéktőzsde tegnapi éves közgyűlésén a részvényesek hangulatát. Többen a tőzsde évek óta megígért, ám mindinkább ködbe vesző tőzsdei bevezetését kérték számon, mások - főként az OTP és a Mol képviselői - azt szorgalmazták, hogy a 68,5 százalékkal rendelkező osztrák bank- és tőzsdei konzorcium jobban vonja be a nagy hazai részvénykibocsátókat a döntéshozatalba, illetve - az alapszabály-módosítási pont keretében - a nagyokat összekötő szindikátusi szerződés nyilvánosságát hiányolták. Egy pillanatig - a Mol és a TEBÉSZ indítványai nyomán - még a közgyűlés felfüggesztése is felmerült, ezt azonban a többség leszavazta. Szalay-Berzeviczy Attila elnök elmondta: korábban abból indultak ki, hogy a BÉTrészvények tőzsdei bevezetésének előfeltétele az egész Keler megszerzése, az MNB 53,3 százalékos pakettjét azonban törvénymódosítás híján nem lehet megvenni. Ha viszont a tulajdonosok többsége úgy gondolja, kisebbségi Keler-pakettel is meg lehet próbálni a parkettre lépést, tegyenek javaslatot. A tavaly minden korábbinál jobb évet záró BÉT 2,586 milliárd forintos - most először már adózott profitjának 99,5 százalékát fizeti ki tulajdonosainak, ez részvényenként 475 forintos osztalékot jelent. A személyi kérdéseket illetően ugyanakkor nem érződött a konfrontáció, egy kivételével Virágh Ferencet Jos Stappers újdonsült KBC-vezér váltotta az fb-ben - minden testületi tag a helyén maradt. (Napi Gazdaság 13-14.o., Metro 5.o. Szalay-Berzeviczy Attilát..., Metro 5.o. A Budapesti Értéktőzse (BÉT) a teljes... Metro 5.o., Világgazdaság 1+9.o. Minden maradt a régiben a BÉTen, Magyar Hírlap 11.o. Osztalékra fordítják a BÉT nyereségét, Népszabadság 3.o. Elefántok a parketten, Népszabadság 18.o. Tőzsde: maradt az elnök és a vita, Népszabadság 18.o. A pesti tőzsde fejlődésének..., Magyar Nemzet 12.o. Helyén hagyták a tőzsdeelnököt, Népszava 5.o. BÉT: a teljes tavalyi nyereséget osztalék kifizetésére fordítják)
Az AAA Auto szerint nincs vizsgálat ellene Nem indított eljárást a Cseh Nemzeti Bank az AAA Autóval szemben - cáfolta tegnap közleményében a cseh lapértesüléseket a használtautó-kereskedő cég. A cseh Euro című napilap ugyanis arról írt, hogy a piacfelügyeleti szerepet ellátó cseh nemzeti bank vizsgálatot indított az AAA Auto tájékoztatási gyakorlatával, azon belül is a negyedik negyedéves profit warning közzétételével kapcsolatban. A lap szerint a prágai értéktőzsde is bekapcsolódott a vizsgálatokba. Ezzel szemben az AAA Auto szerint a cseh nemzeti bank folyamatosan figyelemmel kíséri a tőzsdei kibocsátók tájékoztatásait, s eközben nem talált semmilyen hiányosságot az AAA Auto kommunikációs politikájával kapcsolatban. (Napi Gazdaság 13-14.o., Világgazdaság 7.o. Hatalmas AAA gáz)
Török gyerek is megvágta Elsősorban a hazai kormánykoalíció felbomlásával fenyegető politikai válság, de ezen túl a törökországi belpolitikai feszültség is nyomot hagyott a forint hétfői teljesítményén. A török líra tovább folytatta dollárral szembeni esését, a török legfőbb bíró ugyanis azt fontolgatja, hogy feloszlatja a kormánypártot, a kormányfőt és az államfőt pedig öt évre eltiltja a politikától. Az euró
a kedvezőtlen bel- és külföldi hatások nyomán 261 forintig emelkedett, a dollár 165, a svájci frank 166,30 forinton tetőzött. Az MNB 50 bázispontos kamatemelése viszont már a 260,50-es euróárfolyamnál érte a piacot - a monetáris szigorítás nyomán egy forinttal tovább süllyedt a jegyzés, késő délután 259,50 forint volt az euró, 164 a dollár és 165 a frank, vagyis e devizák a péntek délutánhoz képest 1-2 forinttal drágultak. Felfelé vették az irányt a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán, kereskedők szerint a vevői oldal lényegében eltűnt. A hozamgörbe két szélén 15 és 31 bázisponttal emelkedtek az irányadó mutatók, középen viszont különösen kiugró, 42-53 bázispont volt az elmozdulás. Ezzel a hároméves hozam 10,21 százalékra ugrott, de 15 bázispontos távolságra került a 10 százalékos szinttől az ötéves benchmark is. (Napi Gazdaság 14.o., Blikk 2.o. Idegesen reagáltak a pénzpiacok, Világgazdaság 3.o. Zuhanás a tőkepiacokon, Népszava 11.o. Ideges a tőzsde)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Koalíció: szakíts, ha bírsz! A szabad demokraták parlamenti frakciója tegnap reggel azzal a javaslattal zárta ülését, hogy este az ügyvivő testület kezdeményezze a liberális párt minisztereinek, államtitkárainak visszahívását - azaz lényegében a koalíciós együttműködés felmondását - a kormányból. A döntés bár nem volt előzmény híján - meglepetést okozott. A párton belül ugyanis még nem zárták le a tavalyi elnökválasztás körüli botrányt, a tisztújítás még nem történt meg, így bár Kóka János elnököl, legitimitása nem egyértelmű. Arra lehetett számítani, hogy az SZDSZ addig nem kezdeményez a koalíció sorsát befolyásoló lépést, amíg a vezetése nem újul meg. Kóka azonban a pártvezetésért folyó csatában legfőbb riválisa, Fodor Gábor oldalán hozta nyilvánosságra a döntést, ezzel a párt egységes akaratát mutatták ki. A szocialistákat is váratlanul érte a bejelentés, délutánig nem is reagáltak érdemben rá. Gyurcsány Ferenc pártelnök, miniszterelnök aztán a parlamentben utalt arra, hogy ők valójában a koalíció fenntartásában érdekeltek. A feszült viszony érzékelhető volt a plenáris ülésen, ahol Kóka János a reformelszántságot kérte számon a szocialistákon, illetve magán a kormányfőn. Látszólag Horváth Ágnes menesztése, valójában a reformlendület elakadása vezethet a koalíció felbomlásához - erősítette meg egy szabad demokrata képviselő. Horváth Ágnes április 30-áig marad posztján, és nagyjából ebben az időben tud ülésezni az SZDSZ küldöttgyűlése is, ahol véglegessé válhatna a kilépésük a kormányból. Vagyis egy hónap áll rendelkezésre a vitás ügyek rendezésére, ez idő alatt kellene megállapodni a reformok folytatásáról. Politikai elemzők szerint leginkább Gyurcsánnyal van esélye megegyezésre a kisebbik kormánypártnak (más a szocialista párton belül nem állna ki ilyen határozottan a reformok mellett), azaz olyan forgatókönyv nehezen képzelhető el, hogy egy Gyurcsány nélküli MSZP-vel folytassák a kormányzást. Amennyiben tehát nem járnak sikerrel az egyeztetések, akkor az SZDSZ kívülről, bizonyos ügyekben támogathatja a kisebbségben kormányzó szocialistákat. Nincsenek áthidalhatatlan közjogi akadályai egy esetleges kisebbségi kormányzásnak - legalábbis ez derül ki a hatályos alkotmány szövegéből. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja többségi döntéssel. A kormány megbízatása hat módon szűnhet meg, de ezek közül az MSZP és az SZDSZ aktuális koalíciós feszültsége kapcsán csak két eset lényeges: ha a miniszterelnök, illetőleg a kormány lemond, illetve ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásával a parlamenti többség a régi leváltásával egy időben új miniszterelnököt választ. A miniszterelnök további sorsa kulcskérdés Magyarország pénzpiaci megítélése szempontjából kommentálta a kormányválságot David Heslam, a Fitch hitelminősítő londoni elemzője. E szerint Gyurcsány Ferenc esetleges eltávolítását a kormányfői székből úgy értelmeznék a piacok, hogy az MSZP-ből kiveszett a reformhajlandóság. Mivel a folyó reformkísérletek szorosan összekapcsolódtak Gyurcsány nevével, egy az ő vezetése nélkül megalakuló új - esetleg kisebbségi - baloldali kabinet nem jelentene garanciát a szükséges átalakítások végrehajtására. Jóllehet a magyar gazdaság alapjai stabilnak tekinthetők, a mostani politikai események kiszámíthatatlanabbá teszik az országot a piaci szereplők szemében - idézi a Lehmann Brothers munkatársát, Silja Seppinget a Reuters. A globális hitelfeltételek jelenlegi szigorodása mellett egy bizonytalan
kormányzatra van a legkevésbé szüksége Magyarországnak - fogalmazott. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a piac gyorsan reagált a válságra: a forint gyengülni kezdett, az állampapírhozamok pedig emelkedtek, csakúgy, mint a 2004-es kormányválság idején. Bár a kisebbségi kormányzás most már valószínű, ennek költségvetési hatásai még nem egyértelműek. A piacon látszik, tart a lazítástól, de akár jól is kijöhet az ország ebből a válságból. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy véli, a külső és a belső környezettől is függ, mikorra nyugodnak meg a piaci kedélyek, de hosszabb távon azt várom, hogy rendeződik a helyzet. A kisebbségi kormányzás az idei költségvetést nem veszélyezteti, mivel a költségvetési törvényt elfogadták, és a tavalyi hiány is jobb lett a vártnál, GDP-arányosan csak 5,5 százalék. Ezt le lehet faragni 4 százalékosra. Költségvetési hatása 2009-től lehet a kialakult politikai helyzetnek. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint a koalíciószakadás üzenete a piacok számára az, hogy ebben az országban nem lehet érdemi kormányzást folytatni. Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint a belpolitikai válság extra bizonytalanságot hozott a piacon, a szereplők többféle kimenetelt fontolgatnak. Amíg ki nem derül, ki kormányoz majd, marad a bizonytalanság, és a forint árfolyama is gyengülhet. A svéd SEB Bank szerint a koalíció bomlásához is vezethet a belpolitikai helyzet. "Hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Horváth Ágnest, azt is jelenti: megállította a népszerűtlen egészségügyi reformokat" - olvasható a SEB Bank elemzésében. A svéd szakértők szerint a hét végi politikai események mind a forintra, mind az állampapírokra negatívan hathatnak. "Az összeomlás szélére került a kormánykoalíció Magyarországon" - ez derült ki a Financial Times internetes kiadásának tegnapi összefoglalójából is, és minden elképzelhető: kisebbségi kormányzás, vagy az is, hogy előre hozott választásokat tartanak. A Goldman Sachs londoni elemzője szerint az előre hozott választások elleni legfőbb érv - legalábbis kormányoldalról -, hogy azok az SZDSZ parlamentből való kiesését és a Fidesz kétharmados parlamenti többségét hoznák. "Horváth Ágnes menesztése nyomán elképzelhető kisebbségi kormányzás, miközben a kormány instabilitása fokozza a reformlendület teljes kifulladását" - írják a Budapest Economics elemzői. (Napi Gazdaság 1+6-7.o., Napi Gazdaság 6.o. Nincs alkotmányos akadály, Blikk 2.o. Egymásnak estek - Összenevettek, Bors 2.o. Kilépett az SZDSZ, összeomlott a koalíció, Bors 2.o. Hat hónapot ad még a miniszterelnöknek az elemző, Világgazdaság 1-2.o. Feszültté vált a helyzet, Világgazdaság 3.o. Gyurcsány Ferenc sorsa kulcsfontosságú, Világgazdaság 3.o. Vélemény, Magyar Hírlap 2.o. Összeomlást jósol a pénzpiac, Magyar Hírlap 9.o. Mi jöhet Gyurcsány után?, Népszabadság 3.o. Nem kell a sokkterápia, Magyar Nemzet 1+11.o. Piaci pánik, kamatemelés, Népszava 1+8-9.o. Mire elég és van-e 30 nap?, Népszava 8.o. Dávid Ibolya: új programhoz új vezető kell)
Bekeményített a monetáris tanács Erőteljes szigorítással válaszolt a mostani piaci körülményekre a jegybank. Az elmúlt hetekben több monetáristanács-tag nyilatkozata is az emelésre engedett következtetni, azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy a hétvégén és különösen hétfőn kiéleződnek a koalíciós feszültségek. Ez a szempont ugyanakkor nem jelent meg a jegybanki kommunikációban, piaci elemzők szerint viszont kizárt, hogy ne hatott volna a tanács tegnapi döntésére. Nem befolyásolták a mostani belpolitikai események a döntést, az viszont igaz, hogy a bizonytalanság nem használ sem az infláció mérséklődésének, sem a kockázati prémiumok alakulásának - válaszolta Simor azon kérdésekre, hogy a tanács mennyiben vette figyelembe a döntésénél a magyar belpolitikai eseményeket. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a belpolitikai kockázatok és az ezt követő forintgyengülés erősen befolyásolhatta a tanácsot tegnapi döntésében. A monetáris tanács ülésén így a felmerült tartás, valamint a 25 vagy 50 bázispontos emelések közül az utóbbi mellett döntöttek ahogy Simor András jegybankelnök mondta: meggyőző többsége volt a szigorításnak. Az indoklás elsősorban az inflációs várakozásokra és a kockázati prémiumok növekedésére helyezte a hangsúlyt. Fontos kérdés, hogy a következő ülésen akárhogy dönt is a jegybank, hogyan kommunikálja majd a piac felé, mivel ezzel az erőteljes indítással belekeveredhet egy kamatemelési ciklusba, amiből nem könnyű kiszállni úgy, hogy eközben a hitelessége is megmaradjon - mondta Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy a jegybank már nem akarja tovább növelni az alapkamatot, azonban minden olyan tényező megmarad, amivel azt megelőzően a kamatemeléseket indokolták. Az elkövetkező egy hónapban azonban az inflációs
várakozások alakulásának figyelésén lesz a hangsúly - véli Tóth. Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza szerint a mostani környezet sok mindent magában rejthet, most csak sok „ha”-val lehet jellemezni a helyzetet. Ugyanis ha nem romlik a nemzetközi hangulat és a forint kockázata sem növekszik tovább, akkor még az is előfordulhat, hogy 8 százalékon hagyják az alapkamatot, azonban ha a koalíció tényleg meginog, akkor tovább kell emelni. Annyi biztos, hogy igen sok kockázat övezi a következő heteket. További fél százalékig terjedő kamatemelést várnak a hétfőn bejelentett emelés után londoni elemzők, de a hétfői kamatdöntés után elhangzott olyan vélemény is, hogy koalíciós szakítás esetén nagyobb pénzügy-politikai szigorítás is elképzelhető. Wike Groenenberg, a Citigroup igazgatója szerint a magyarországi belpolitikai fejleményeknek még csekély hatásuk lehetett a kamatdöntésben. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza ugyanakkor jóval nagyobb jelentőséget tulajdonított a kialakult belpolitikai feszültségnek a hétfői kamatdöntésben. Az elemző szerint a hétfői kamatemelés fő hajtóereje a belpolitikai vita volt; anélkül szerinte kamattartás és legfeljebb 0,25 százalékpontos emelés lett volna várható. A politikai problémák kavarták fel ismét az állampapírpiacot és gyengítették a forintot. (Napi Gazdaság 2.o., Metro 5.o. Alapkamatot emelt az MNB, Világgazdaság 4.o. Határozott kamatemelés, Magyar Hírlap 1+10.o. Jegybanki alapkamat-emeléssel jelzik a gazdaság vergődését, Népszabadság 17.o. Egy emelés, aztán jön a többi, Népszava 1+11.o. Emelték a jegybanki alapkamatot)
Az export és a működőtőke-adatok javították a fizetési mérleget A tavalyi utolsó negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 1113 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 1178 millióval, míg a piac kissé nagyobb, 1,22 milliárd eurós hiányt prognosztizált. A kis javulás mögött a jövedelem- és transzfermérleg pozitív alakulása áll, ami elsősorban az EU-transzferek növekedésének köszönhető. 2007 egészében a folyó fizetési mérlegben 5,06 milliárd euró deficit alakult ki, 386 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a jegybank tegnap közzétett adataiból. A reálgazdasági folyamatok közül - a várakozásoknak megfelelően - folytatódott az áruforgalom enyhe javulása: az egyenleg az utolsó negyedévben is pozitív lett: szezonális hatásoktól megtisztítottan elérte az 526 millió eurót, kiigazítatlanul 395 millió euróra rúgott. A negyedéves adatok alapján a működőtőke pedig továbbra is lendületesen érkezett az országba: a 2006 utolsó negyedévi 400 millió eurós mínusz után tavaly 700 millió euróval emelkedett a részesedés formájában megvalósuló tőkebefektetés, míg az újra befektetett jövedelmek egyenlege a korábbi 1,4 milliárd euró után csaknem 1,8 milliárd euróval nőtt. A működőtőke-beáramlás egyértelműen magasabb lett a vártnál, bár emögött valószínűleg egyszeri hatások is vannak - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Eközben viszont a tulajdonviszonyt megtestesítő portfólióbefektetések esetében jócskán megugrott a kiáramlás. Az EU-val kapcsolatos folyó transzferek többlete 232 millió euró lett a negyedik negyedévben, a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 403 millió euró. Az uniós források beáramlása egyre fontosabb finanszírozási mód a fizetési mérlegben, azok súlya a tavalyi húsz százalék után - a pályázatok felfutásával - elérheti a 40 százalékot - mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szakértője. (Napi Gazdaság 2.o., Világgazdaság 4.o. Kissé javult a külső egyensúly, Magyar Hírlap 10.o. A multik kiviszik az országból a nyereséget, Népszabadság 18.o. Kisebb hiány, rosszabb finanszírozás, Magyar Nemzet 11.o. Sodródunk az árral, Népszava 5.o. Javuló fizetésimérleg-hiány)
Tovább nőttek az ipari árak Az ipari árak idén februárban a januárit 0,7 százalékkal, az egy évvel korábbit pedig 4,9 százalékkal múlták felül - adta hírül a KSH. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,5, illetve 10,6 százalékkal nőttek, míg az export termelői árszintje havi és éves alapon egyaránt 0,8 százalékkal emelkedett. (Napi Gazdaság 3.o., Világgazdaság 4.o. Februárra már az ipart is elérte a drágulás, Magyar Hírlap 10.o. Emelkedő árak, Magyar Nemzet 13.o. Tizedével emelkedtek a termelői árak)
A cégek kisebb adókat szeretnének Kitartóan stagnálnak a konjunktúraindexek - derül ki az Ecostat legújabb felméréséből. Az intézet által publikált aggregált mutató értéke 2008 első negyedévében 91,0 százalék lett. Ezen belül a top-100 nagyvállalatok bizalmi indexe 90,5 százalék, azaz az előző negyedévhez képest visszaesett. A multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainak rövid távú konjunkturális várakozásai a múlt év második negyedévében tetőztek, azóta a bizalom mérsékelt ütemben csökkent. Ennek oka a legfontosabb exportpiacokon észlelhető lanyhulás és az ebből adódó piacszűkülés. Emellett a nagyok jó ideje a működésük feltételrendszerét is kritikával illetik. Elismerik a gazdasági konszolidáció szükségességét, ugyanakkor elvárják a versenyképességük javítását célzó kormányzati szabályozás mielőbbi bevezetését. A következő fél évben a cégek többsége teljesítményének szinten maradásával számol: 38 százalékuk a termelés bővülését prognosztizálja, míg értékesítési lehetőségeit kedvezőtlennek ítéli 18 százalék. A kis- és középvállalatok (kkv-k) első negyedévi indexe 90,2 százalék lett, ez megegyezik az előző három hónapéval. A rövid távra szóló prognózisok szerint szerény mértékű pozitív elmozdulás érzékelhető: a kkv-k 43 százaléka szinten maradó, 35 százaléka bővülő és 22 százalékuk csökkenő teljesítményt vár tevékenységi körében. Cégük fejlődésében leginkább a magas munkáltatói terhek, a gyenge belföldi kereslet és a magas adók jelentik a legnagyobb akadályt. A lakossági bizalmi index a negyedévben megközelítette a 93 százalékot, ez 9,4 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbinál. Az Ecostat szerint a háztartások várakozásai jelentős mértékben javultak, ez a legkedvezőbb érték 2006 májusa óta. A lakosság nagyobbik része nem tud megtakarításokat fölhalmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, 16 százalékuk a tartalékait éli fel, további 8 százalékuk pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék. (Napi Gazdaság 3.o., Világgazdaság 4.o. Csak a lakosság lett derűlátóbb, Magyar Hírlap 10.o. Emelkedő indexek)
Munkanélküliségi ráta Az eurózóna februári munkanélküliségi rátájának adatait teszi közzé az Eurostat. Az elemzők nem várnak változást a megelőző hónaphoz képest, így a regisztrált állástalanok aránya 7,1 százalékos lehet. (Világgazdaság 1.o.)
Államháztartási hiány A tavalyi államháztartási egyenleg első hivatalos, az uniós módszertan szerinti száma jelenik meg s háttér-információk alrendszereiről. (Világgazdaság 1.o.)
Rendkívüli adatszolgáltatás Az APEH elnöke soron kívüli adatszolgáltatást rendelt el a tízezer legnagyobb adózónál a márciusra és az első negyedévre vonatkozó - április 20-án esedékes - általános forgalmi adó kötelezettségről. Ennek hátterében az áfa 2008. január 1-jével hatályba lépett újraszabályozása áll. Az ügyfelek az adatszolgáltatást a 2008. április 1-jéig rendelkezésükre álló információk alapján teljesítik. (Magyar Hírlap 10.o., Népszabadság 17.o. Rendkívüli áfa-adatszolgáltatás a nagy adózóknál, Népszava 5.o. Rendkívüli áfa-adatszolgáltatás a nagy adózóknál)
Nehéz évekre számít az ÁSZ elnöke Jövőre sem vár életszínvonal-javulást Magyarországon az Állami Számvevőszék elnöke. Kovács Árpád a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának nyilatkozva úgy vélte: a lakosság szempontjából 2009 és 2010 ugyanolyan nehéz év lesz, mint a 2008-as. A gazdaság várható bővüléséről azt mondta: a korábbi 4 százalékos helyett 3 százalék körüli GDP-növekedést tart reálisnak a következő esztendőben. (Magyar Nemzet 11.o.)
Nem tervezi a kormány 3 ezer fő elbocsátását Nem lesz idén újabb 3000 fős elbocsátás a közszférában - közölte tegnap a kormányszóvivői iroda. Ezzel cáfolták a Magyar Nemzet azon állítását, hogy a kormány háromezer embert bocsát el. A lap a konvergenciaprogramra, illetve a kormányszóvivői irodára hivatkozott. A kormányszóvivői
iroda lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kormány 2006-ban indította el a közigazgatás reformját. Az elmúlt időszakban a kabinet végrehajtotta azokat a lépéseket, amelyek szükségesek egy olcsóbb, magasabb színvonalú, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez. 2006-ban és 2007-ben megtörtént a közszférában a szükséges létszám-racionalizáció, az említett 3000 fős létszámcsökkentés a tavaly megszületett döntések idei évre áthúzódó hatása. (Népszava 1+10.o., Népszava 10.o. „Felelőtlen és indokolatlan hergelés”)
Bátrabb reformot sürget az olasz kamara Gyorsabban és bátrabban kellene haladnia a magyar kormánynak az általa elkezdett reformok útján - véli Alessandro Stricca, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOKK) elnöke. A szervezet tegnap tartott közgyűlésének szünetében azt is kifejtette, miért tartja fontosnak a versenyképesség javításának és a szociális reformnak az egyidejű végrehajtását. Magyarország jó úton halad a konvergenciaprogram végrehajtásában a költségvetési szigor betartását, az államháztartási hiány lefaragását illetően - hangsúlyozta az MOKK elnöke. Szerinte azonban ez kevés, hiszen hosszabb távon fontos lenne, ha az átmeneti visszaesés után gyorsulna a gazdasági növekedés és a mainál stabilabbá válna a kivitel erősödésének bázisa. E téren az elnök a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását tartaná a legfontosabbnak. Ennek érdekében két dolgon változtatna: új jogszabályokat hozna és az uniós pénzekből nagyobb részt adna a szektornak. A mainál hatékonyabbá és rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást. Szerinte a vállalkozóknak - kicsiknek és nagyoknak egyaránt - azért is kell túl sokat adózniuk, mert túlságosan költséges a magyar szociális rendszer, ami ugyancsak megreformálásra szorulna. (Népszava 5.o.)
Romló gazdaság Gazdaságnak növekedésének üteme idén is elmarad a többi új uniós tagállamétól. Fejlődés az üzleti szolgáltatások terén várható- jelzi a GKI. 2008-ban krízisbe került a világgazdaság, ami nehezíti a konvergenciaprogram végrehajtását. (Napi Ász 2.o.)
Dinamikusan fejlődő bérek A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó harminc ország közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a bruttó bér a feldolgozóiparban 2000 óta derül ki az OECD új statisztikai összesítéséből. Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. (Metro 9.o.)
A fekete és hamis világ A feketegazdaság terjedésének veszélye fenyeget a magas adóterhek miatt, a stagnáló gazdaság pedig az adómorál romlásához vezet - jelentette ki néhány hónapja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A kormány becslése lesújtó: a 2006-os GDP 17-18%-a, mintegy 3700 milliárd forint forog a hazai feketegazdaságban. Elemzők még messzebb mennek: az adó- és járulékkiesés mértéke önmagában eléri ezt a számot. Mindent egybevéve 6-7 ezer milliárd (!) forintos pénzmozgás valósul meg úgy, hogy abból egyetlen fillért sem lát a köz. (Metro 9.o.)
Tanulmányok, publicisztika Kapaszkodók a felemelkedéshez „Rendhagyó és mégis nagyon időszerű problémát állított Lóránt Károly és a Magyar Nemzet a publicisztikarovat kereszttüzébe, amikor annak a kérdésnek a megválaszolása kapcsán indított párbeszédet, hogy mikor és miért tévesztettünk utat az ország gazdasági-társadalmi felzárkózásában. A hozzászólók szinte minden logikailag szóba jöhető alternatívát körbejártak. Én a Kádár- korszaknak azt a két jellegzetességét emelném ki, amelynek szerintem a témánk szempontjából igen jelentős szerepe van. Az ország krónikus eladósodottságát a rendszerváltás
hajnalán (ennek az erőltetetten gyors és ezért csak a külföldieknek előnyös privatizációt, valamint a gazdasági liberalizációt döntő részben „köszönhetjük”) és a túlzott individualizálódást. Ez utóbbi azért is fontos jelenség, mert Max Weber óta tudjuk, hogy a kultúrának, az adott népesség nemzeti karakterének (munkához való viszony; összefogásra való készség és képesség; pozitív gondolkodás stb.) nagyon fontos szerepe van az ország gazdasági felzárkózásában, a világgazdasághoz történő és a felemelkedést szolgáló alkalmazkodásában. Márpedig ha a mélyen fekvő és hosszabb időszakot magyarázó okokat vizsgáljuk, akkor nem tekinthetünk el ezek vizsgálatától sem. Az együttműködési készségnek a szerepe a mai, globalizálódó világunkban ugyanis rendkívüli módon felértékelődött. Már csak ezért sem lehet teljes mértékben egyetérteni Mellár Tamás azon véleményével, hogy az elmúlt 17 (pontosabban 18) év homogénnek tekinthető. Hiszen a kooperativitás szempontjából nem elhanyagolható, hogy például a 2001-2002-ben meghirdetett Széchenyi-terv alapfilozófiája éppen hogy a kívánatos együttműködést ösztönözte a magáncégek, az önkormányzatok, a hitelintézetek és a kormányzat között. A projektek jó része kifejezetten ezt segítette, illetve erre épült. Ez volt a cél akkor is, amikor a saját forrás mellett az állami támogatást és a banki forrásokat egyszerre kívánta hasznosítani, a fejlesztés és a beruházás szolgálatába állítani.” (Magyar Nemzet 6.o.)
Mérik a mérhetetlent A vezetők világszerte többnyire megérzéseik alapján hozzák meg az „emberi tényezőt” leginkább befolyásoló döntéseiket, míg mondjuk egy gép megvásárlásakor ez eszükbe sem jutna. Pedig a HR-döntések is számszerűsíthetők, és az emberierőforrás- gazdálkodás eredményei összehasonlíthatók - állítja Szilágyiné Gombos Andrea, a PricewaterhouseCoopers munkatársa. Állítását a Saratoga cég által kidolgozott - az összehasonlításhoz szükséges - módszertan egyre terjedő alkalmazására alapozza. A pénzügyi adatokat a HR-adatokkal összekötő felmérés - arányok és mutatószámok révén - segít megválaszolni, hogy a vállalkozás fejlődéséhez a cég munkavállalóinak körében vannak-e tartalékok, illetve milyen kockázatokkal kell számolni az emberi erőforrás területén. A PwC idén először Magyarországon is tizenkét cégnél elkészítette a Saratoga mutatószámai alapján az emberierőforrás- gazdálkodás értékelését. Ebből nemcsak az derül ki, hogy meglehetős különbség van a termelő és nem termelő vállalatoknál dolgozók elkötelezettségében, illetve az alkalmazott HR-módszerekben, hanem a régió országainak eltérő gyakorlata is feltárult. A felmérés azt jelzi, hogy a termelő vállalatoknál alacsonyabb az emberitőke-befektetés megtérülési aránya. Minden, ezen a területen kiadott forint hetven fillér hasznot hoz. (Népszabadság 20.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Kiterjesztik a Fed felügyeleti jogkörét? Az Egyesült Államok pénzpiaci felügyeleti rendszerének gyökeres átalakítására tett javaslatot Henry Paulson pénzügyminiszter, aki egyébként korábban a Goldman Sachs Group elnöke volt. A politikus egy évvel ezelőtt - tehát még a hitelpiaci válság kirobbanása előtt - kezdeményezte az ezzel kapcsolatos előkészítő munka megkezdését, és a tárca június óta dolgozik a konkrét javaslatokon. Az esetleges átalakítást mindkét párt támogatja, amire azért is szükség van, mert a változtatásokkal kapcsolatos döntéshozatal át fog húzódni a George Busht követő új elnök kormányzásának időszakára. A legdrámaibb változás az lenne, hogy a Fed, amelyet eredetileg a kereskedelmi banki szféra szabályozására hoztak létre, az egész pénzintézeti rendszer stabilitásáért felelős szervezetté válna. Ezzel hivatalossá válna mindaz, amit a jegybank az elmúlt hónapokban tett, nevezetesen hogy végső hitelezőként beavatkozott a befektetési bankok likviditási helyzetének alakulásába, továbbá szervezője volt a JP Morgan és a csőd szélére került Bear Stearns egyesítésének. A Fed felhatalmazást kapna bármely pénzintézet anyagi helyzetének vizsgálatára teljes körű információt kérhetne erről -, ha úgy ítélné meg, hogy az adott bank helyzete veszélyeztetheti a pénzpiaci stabilitást. A pénzügyminiszter további javaslata, hogy egyesítsék az
értékpapír- és tőzsdefelügyeletet (SEC) és a nyersanyagpiaci felügyeletet (Commodity Futures Trading Commission). A SEC elnöke, Christopher Cox nem ellenzi az ötletet, mint nyilatkozta: a piacszabályozás könnyebben megoldható kevesebb szervezettel. Végül a pénzügyminiszter szerint a szabályozó szervezetek képviselőiből létre kellene hozni a Mortgage Origination Commissiont, amelynek az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a hitelnyújtással, hitelbrókerkedéssel foglalkozó, azaz a kölcsönökért folyamodó ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyek tevékenységét: végzettségüket, szakmai előéletüket, felkészültségüket. A szakértők első kritikája szerint ha a Fed "hivatalosan" is felhatalmazást kap a bankoknak történő hitelnyújtásra, akkor azok - bízva a végső mentsvárban - felelőtlenebbül helyezhetik ki kölcsöneiket. (Napi Gazdaság 1+5.o., Világgazdaság 5.o. Még több hatalmat kap a Fed)
Munkanélküliség fenyeget a Cityben Legalább ez év végéig eltarthat a brit bankszektort is sújtó hitelpiaci válság - állítja tegnap közzétett negyedéves felmérésében a brit gyáriparosok szövetsége (CBI). A szigetország legnagyobb munkáltatói szervezete három hónappal ezelőtt még feleilyen hosszú kifutási idővel számolt, most viszont hangsúlyozottan azt mondják: a következő hat hónapban még romlani fognak a hitelfelvételi feltételek és a bankoknak számottevően magasabb költségekkel kell majd számolniuk. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a lassabb gazdasági növekedés időszaka hosszabb ideig tart - mondta újságíróknak a CBI gazdasági főtanácsadója, Ian McCafferty. A CBI felmérése 79 pénzügyi társaság megkérdezésével készült, március 5-i zárónappal - vagyis még azelőtt, hogy a Bear Stearns befektetési bank likviditási válsága újabb csapást mért volna a szektorra. (Napi Gazdaság 8.o.)
Leválasztja hitelkártya-üzletágát a Citigroup A Citigroup Inc. vezetése átszervezi a bank fogyasztói banki ágazatát: leválasztja a hitelkártyákkal foglalkozó részleget, s az így visszamaradó tevékenységeket (főként a bankfiókok működtetését és a nem banki hitelezést) öt regionális egységbe szervezi - tudta meg a Bloomberg két az ügyhöz közel álló, neve elhallgatását kérő szakértőtől. Steven Freiberg, aki eddig Ajay Bangával közösen irányította az ágazatot, a hitelkártya-divízió vezetője lesz, ő és a kialakuló öt regionális részleg vezetője közvetlenül a Citigroup decemberben kinevezett vezérigazgatójának, Vikram Panditnak fog jelenteni. Az átszervezés célja az, hogy megállítsák a bank jövedelmének 70 százalékát hozó fogyasztói ágazat profitjának zuhanását. A Citigroup a hitelválság nyomán az elmúlt öt hónapban elvesztette piaci értéke több mint felét, csak a tavalyi negyedik negyedévben 9,83 milliárd dollár veszteséget szenvedett el, szemben az egy évvel korábbi 5,13 milliárdos nettó nyereséggel. Az árbevétel 70 százalékkal, 7,33 milliárd dollárra zuhant a jelzáloghitel hátterű veszteségek leírása miatt. (Napi Gazdaság 9.o.)
Nincs miért tartós dollárerősödésre számítani? A dollár relatíve erősen kezdte a múlt hetet, egészen 1,5350-ig erősödött az euró ellenében, a hét végén viszont már ismét 1,58 fölött járt a keresztárfolyam, nem volt messze a március közepi 1,59es történelmi csúcstól. A dollár/jen ugyanakkor teljesen stabil volt, 98,8 és 101 között mozgott. A rövid távú likviditási problémák rendeződni látszanak a globális tőkepiacokon, a Fed példa nélküli intézkedései egyelőre hozták a tőlük remélt stabilitást. A Bear Stearns bukása után az amerikai jegybank megnyitotta a közvetlen hitelfelvételi lehetőséget a befektetési bankok előtt is, pár nap alatt fel is futott az állomány közel 40 milliárd dollárra, azaz a Wall Street aktívan használja a lehetőséget. Sikerrel lezajlott a Fed első értékpapír-kölcsönzési aukciója is, amelynek keretében a befektetési bankok likvid állampapírt kölcsönözhetnek a Fedtől, fedezetként pedig akár AAA minősítésű - akármit is jelentsen ez manapság - jelzálogkötvényt is adhatnak. Az első árverés során 75 milliárd dollárnyi likvid papír került így ki a piacra. Az elmúlt hónapok során a Fed több mint 400 milliárd dollárnyi pótlólagos likviditást nyomott a rendszerbe, vagy már ténylegesen is lebonyolított tranzakciók, vagy a jövőre vonatkozó kötelezettségvállalás révén. A jegybank nagyon agresszív és nagyon kreatív lépései a jelek szerint valamennyire megnyugtatták a befektetői idegeket, a pénzügyi rendszer mintha a legrosszabbon már túl lenne, a likviditáshiány miatt
bekövetkező önmegsemmisítés esélye számottevően csökkent. Más kérdés persze, hogy a piac és a Fed három héttel ezelőtt is azt hitte, hogy az addig megtett lépések elegendőek lesznek a likviditási helyzet kezelésére, s aztán jött a Bear Stearns esete. A hét elején a piac értékelte is a Fed igyekezetét, a dollárba vetett bizalom kezdett erősödni, ennek volt köszönhető az egészen 1,5350-ig süllyedő euró/dollár. Aztán a pénzügyi stabilitási kockázatról a makrogazdasági kockázatokra került át a hangsúly, így ismét volt indok a dollár eladására. Az eurózónában a múlt héten közzétett nemzeti üzleti bizalmi indexek változatlanul egészséges gazdasági növekedésről tanúskodtak, a német Ifo index már harmadik hónapja zsinórban emelkedik, s a francia Insee index is gyakorlatilag ott van, ahol tavaly ősszel. Jean-Claude Trichet a múlt héten ismét megerősítette, a jegybanki alapkamat jó helyen van a jelenlegi 4 százalékos szinten. Amíg ez az eurózóna számára előnyös relatív növekedési helyzet nem változik, nincs is miért tartós dollárerősödésre számítani. (Napi Gazdaság 14.o.)
Rossz helyzetben a telekomszektor Több mint 20 éve nem kezdtek olyan gyengén európai tőzsdék, mint az idén, a Dow Jones Stoxx 600 index 16 százalékkal csökkent január eleje óta. A legnagyobb veszteségeket a pénzügyi és a telekomszektorok szenvedték el. A Bloomberg adatai szerint továbbra sem várható nagyarányú emelkedés addig, amíg nem tisztázódik a hitelpiacok és a tengerentúli gazdaság krízisének súlyossága. Európában hétfőn a mobilcégeket érte a legnagyobb támadás azt követően, hogy a Morgan Stanley közölte: attól tart, hogy az EU törvényhozói agresszív árcsökkentő akcióba kezdenek az idén. A Morgan Stanley korábbinál kedvezőbb megítélése sokat javított a továbbra is leginkább a Wall Street helyzete miatt aggódó befektetők hangulatán. A Sanford C. Bernstein elemzője szerint ugyanis a második legnagyobb amerikai kötvénypiaci cég a riválisainál is könnyebben vészelheti át a hitelpiaci válságot. Az elemző emellett kiemelte a Merrill Lynchet is, a szektor legerősebb likviditással bíró cégeként. A Citigroupnál kezdeményezett strukturális változások is kedvező visszhangra találtak a piacokon, hozzájárulva a részvényárfolyamok emelkedéséhez. A DAX 0,5 százalékot veszített, míg a CAC-40 és az FTSE-100 0,1 százalékot nyert hétfőn. Lapzártakor a vezető tengerentúli indexek a pozitív tartományban álltak. (Napi Gazdaság 15.o.)
Egyre nehezebb a svájci bankoknak Európa legnagyobb mérlegfőösszegű bankja, a svájci UBS további 11 milliárd dollárnyi leírásra kényszerülhet az első negyedévben - állítják a Merrill Lynch bankház elemzői. 2008-ban az UBS a Merrill szerint veszteséges lehet, és a 2009-es részvényenkénti eredmény is 6 százalékkal alacsonyabb lesz a vártnál. A versenytárs Credit Suisse Group kilátásai sem fényesek a Merrill szerint, a bankház ezért 13 százalékkal csökkentette a részvényenkénti eredményre vonatkozó várakozásait. (Világgazdaság 9.o.)
Amerikai-angol válságstáb a pénzpiac védelmére Amerikai-angol válságstáb alakul a pénzpiaci zavarok kezelésére: George Bush amerikai elnök és Gordon Brown brit miniszterelnök megállapodott, hogy fokozzák a két ország együttműködését. Egy munkacsoport terveket dolgoz ki a bankrendszerek felügyeletére és szabályozására. Megvizsgálják a hitelminősítő intézetek szerepét a kockázatelemzésben, és felmérik, mit tehetnek a bankok és egyéb intézmények annak érdekében, hogy a pénzpiaci termékek értékelése átláthatóbb legyen. Bush és Brown az együttműködés részleteit az e heti bukaresti NATO-csúcs alkalmával, továbbá az áprilisi washingtoni amerikai-angol csúcstalálkozón tárgyalja meg. (Népszabadság 17.o.)
Pénzintézeti bűnbanda Szerbiában Tizenkét tagú bűnszövetkezetet lepleztek le a napokban belgrádi Prokredit bank vranjei kirendeltségében. A banda tagjai több mint 2,5 millió eurós jogtalan haszonra tettek szert. Valamennyiüket elfogták, vezetőjük, Szimo Bundalo, a fiók volt igazgatója már vizsgálati fogságban várja a vádemelést. Négy bűnöző a bankban dolgozott, ők irányították a szervezetet.
Mások nevére hiteleket vettek fel igen kedvező feltételekkel. Ezt a pénzt aztán közvetítők segítségével magas kamatokkal kölcsönadták megszorult üzletembereknek. Párhuzamos bankot működtettek tehát a Prokredit pénzén. A saját munkahelyüket fosztogató alkalmazottak a velük összejátszó ügyfelekkel vetették fel a hiteleket. Az érintetteket egyebek mellett bűnszövetkezetben elkövetett hivatali visszaéléssel, okirat-hamisítással és erőszakos pénzbehajtással gyanúsítják. (Magyar Nemzet 16.o.)
Zuhantak a megbízási díjak A fúziók és vállalatfelvásárlások (M&A) bonyolításával foglalkozó befektetési bankok megbízási díjai átlagosan 35 százalékkal, 8,7 milliárd dollárra zuhantak az idei első negyedévben 2007 azonos időszakához képest - adta közre becslését a New York-i Freeman & Co. piackutató. Az M&A üzletek vezető tanácsadója, a Goldman Sachs Group Inc. 47 százalékos díjcsökkenésről számolt be, kisebb versenytársa, az Evercore Partners Inc. vezetője pedig arra panaszkodott, hogy bár a hitelek drágulása miatt 20 százalékos bevételcsökkenésre számítottak, a valóság még ennél is rosszabbul alakult. Az elmúlt három hónap cégegyesüléseinek értéke 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a tőkeáttételes ügyletek - azaz a hitelből finanszírozott felvásárlások - értéke pedig kevesebb mint egyharmadára zuhant. (Napi Gazdaság 4.o.)
Újabb csúcson az eurózóna inflációja Az eurózónában márciusban 3,5 százalékra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme a februári 3,3 százalékról - adta közre előzetes adatát az Eurostat. A közös statisztika 1997. januári bevezetése óta nem volt ilyen gyors az infláció a térségben, a szakértők 3,3 százalékot jósoltak. Elemzők szerint így belátható időn belül nem várható, hogy az Európai Központi Bank (ECB) csökkenti alapkamatát. A bank döntéshozói eddig is azért tartózkodtak ettől, mert az infláció felpörgését nagyobb veszélynek tartják, mint a gazdasági növekedés lassulását. Az Európai Bizottság (EB) gazdasági bizalmi indexe a tegnap megjelent adatok szerint márciusban 99,6 pontra csökkent a februári 100,2 pontról, noha a szakértők 100,0 pontot vártak. A mutatót elsősorban a pénzügyi szektor húzta le, a pénzintézetek bizalmi indexe ugyanis 12 pontra zuhant a februári 24 pontról. (Napi Gazdaság 5.o., Világgazdaság 5.o. Újabb csúcson az infláció, Magyar Hírlap 10.o. Növekvő infláció)
Kedvező befektetési célpont Montenegró Az IMF év eleji adatai szerint a 2006 júniusában önálló országgá vált Montenegróban továbbra is jelentős működőtőke-beáramlás és számottevő GDP-bővülés jellemzi a gazdaságot. A költségvetés egyenlege az egy évvel korábbi számokhoz hasonlóan várhatóan 2007-ben is pozitív lesz, miközben az infláció már évek óta alacsony szinten van. Igaz, a munkanélküliségi ráta még mindig két számjegyű, de a tendencia csökkenést mutat. A makrogazdasági sikerek elsősorban két ágazatnak, az évente mintegy egymillió vendéget hozó turizmusnak és az iparnak. A montenegrói kormányzat évente több tíz millió euróval támogatja a külföldi befektetéseket az állami ügynökségen, a MIPA-n keresztül, aminek eredményeképpen két év alatt mintegy egymilliárd eurónyi tőke érkezett az országba. Az utóbbiból jelentős részt képviselnek a magyar vállalkozások is, az OTP és a Magyar Telekom együtt több mint 200 millió eurót fektetett már be, de a TriGránit is aktívan érdeklődik a turisztikai beruházások iránt. (Napi Gazdaság 12.o.)
Autópályán az M5-östől Szerbián át Az általános gazdasági fejlődéshez az elmaradott infrastruktúra jelentős javítására van szüksége Montenegrónak, nem véletlen, hogy a kormányzat kiemelt projektként kezeli ezeket a beruházásokat. Az EBRD a napokban fogadta el azt az állami pályázatot, amelynek értelmében 17 millió eurós kölcsönt biztosítanak a vasúthálózat megújítására. Az összesen 52 millió eurót felemésztő programot az Európai Rekonstrukciós Hivatal és az Európai Befektetési Bank is támogatja abból a célból, hogy a későbbiekben az állami vasúttársaság privatizációjára is sor kerüljön. (Napi Gazdaság 12.o.)
Globálisan visszaestek a vállalati egyesülések és felvásárlások A Thomson Financial pénteken közzétett összesítése szerint a bejelentett vállalati egyesülések és felvásárlások (M&A) az első negyedévben globális szinten mintegy 31 százalékkal, 962 milliárd dollárról 661 milliárdra estek vissza a tavalyi hasonló időszakhoz képest - írja a Reuters. A hitelpiaci válság nagymértékben csökkentette a bankok hitelezési kedvét a felvásárlásaikat hitelből fedező vállalatok felé, és a lassuló amerikai, illetve európai gazdasági növekedés, valamint a bizonytalan piacok is kockázatkerülővé tették a nagyvállalati vezetőket. A legnagyobb csökkenés a hat éve töretlenül növekedő private equity vállalatok (mint például a Carlyle Group vagy a Blackstone) esetében volt tapasztalható, ezek az első negyedévben 77 százalékkal kevesebb, 43,5 milliárd dollár értékű üzletet jelentettek be. Az ügyleteket közvetítő bankok közül globális szinten a Goldman Sachs teljesített a legjobban, amely 81 darab, összesen 231,5 milliárd dollárnyi értékű üzletben működött közre. A második a Lehman Brothers (203 milliárd dollár), míg a harmadik a Citigroup (190 milliárd). A díjak és jutalékok terén szintén a Goldman végzett az első helyen, az első negyedben mintegy 400 millió dollárt zsebelhetett be közvetítői tevékenységéért - írja a Marketwatch. (Napi Gazdaság 15.o.)
Pénzügyi válság alakult ki Izlandon Pénzügyi válság alakult ki Izlandon, miután a nemzeti fizetőeszköz, a korona rohamos, közel 30 százalékos értékvesztést szenvedett el az év eleje óta. Az elmúlt években túlfűtött növekedést produkáló izlandi gazdaságban erősen éreztetik hatásukat a globális pénzpiaci turbulenciák, szakértők szerint főleg a folyó fizetési mérleg óriási hiánya és a gyorsuló drágulás miatt. Az infláció a 2,5 százalékos jegybanki célkitűzés helyett 8,6 százalékra ugrott éves szinten márciusban, és ez a „vészfék behúzására” késztette a jegybankot: 1,25 százalékponttal, 15 százalékra emelte múlt héten az irányadó kamatlábat, ennek következtében megállt a korona további gyengülése. A gyors GDPbővülés a pénzromlás mellett a folyó fizetési mérleg esetében is veszélyes kiegyensúlyozatlanságot okozott. A mérleg hiánya 2006-ban a GDP 26 százalékára ugrott, s még tavaly is elérte a 16 százalékát. Bár Izland továbbra is költségvetési többletet produkál, és a bankok nemzetközi mércével is jól tőkésítettnek és egészségesnek számítanak - írja a Financial Times. A piaci turbulenciákat az ország pénzügyi felügyelete nem is belső okokra, hanem nemzetközi befektetési alapok machinációira vezeti viszsza, ezek célja az izlandi valuta és részvénypiac térdre kényszerítése. A hatóság hivatalos nyomozást is indított az ügyben. (Világgazdaság 5.o.)
Jóslat a korona átváltási kurzusára Szlovákia 2009. január 1-jére tervezett eurózónás csatlakozásakor várhatóan 32 koronát ér egy euró. A Pozsonyban kormányzó koalíció legalábbis erre az átváltási rátára készítette el javaslatát. Jelenleg 32,61 koronát kell adni egy euróért. (Világgazdaság 5.o.)
Tovább nyílik az árolló A CB Richard Ellis felmérése szerint tavaly mind a bruttó, mind a nettó bérbeadás szintje magas volt Közép- és Kelet-Európában. Az irodák iránti erős kereslet következtében az átlagos üresedés ismét rekordmélységbe, 6 százalékra esett vissza, ez egy százalékpontos csökkenést mutat 2006 végéhez képest. Sokévnyi stagnálás után néhány keletközép- európai piacon az első osztályú irodák bérleti díjai a gyenge kínálat miatt növekedésnek indultak. A térség országaiban az előrejelzések szerint 2010-ig átlagosan évi 0,5-3 százalékkal bővül a szolgáltatási ágazat, a munkanélküliség pedig a legtöbb államban alacsony, és tovább csökkenhet. E tényezők miatt a szolgáltató cégek által bérelt irodák területe mérsékelten nőni fog; ennek hatása egyértelmű az ingatlanpiacra nézve, mivel a kereslet emelkedésével tovább mérséklődhet az üres területek aránya a térségben. A spekulatív céllal történő fejlesztések növekedése Közép- és Kelet-Európában lassíthatja e tendenciákat: az elmúlt évek stagnáló bérleti díjai után az alacsony kínálat az első osztályú irodák díjait felfelé nyomja. (Világgazdaság 15.o.)
Francia-brit tengely Francia-brit tengely a francia-német motor helyett? Sarkozy óvatosabban fogalmazott: a világ
bonyolult ügyei mellett az utóbbi ma már nem elég. Szóval akkor háromszög? Ez sem újdonság: Blair tizenegy évvel ezelőtt maga is megpendítette már. Sőt, konkrét lépések is történtek, például a 97-es Saint Maló-i francia-brit csúcson lendítettek nagyot a közös európai védelmi politika megteremtésén. A Chirac-Blair tandem azonban hamar kifulladt, ez kettőjük megromlott viszonyából is fakadt. De az is számított, hogy sok húsba vágó kérdés ellentétes táborba terelte őket. A legdurvább ütésváltás a hétéves költségvetés kapcsán zajlott, amelyben mindketten prioritásnak tekintették a másik szent tehenének levágását. A franciák a brit költségvetési visszatérítést (a „rabatot”) akarták felszámolni, míg Londonban a közös agrárbüdzsét igyekezték lefaragni. Nem segített az iraki kérdés sem, amelyben Blair elszánt beavatkozáspárti volt, míg Chirac az EU-szakadásig is kész volt elvinni az ellenkezését. Az utóbbi években azonban változtak a prioritások - és változtak a személyek is. A sort a 2005-ös német kancellárváltás nyitotta meg azzal, hogy Angela Merkel sokak szerint visszahozott valamit a Kohl-idők „európai fogékonyságából”. Őt követte tavaly Brown és Sarkozy színre lépése. Két nagyon különböző karakter. Sarkozy sokszor kevéssé megalapozottnak tűnő szárnyalásához és állandó „pörgéséhez” képest Brown szürkesége, nehézkessége (ami viszont megfontoltságot és alaposságot is takar) már nem is lehetne eltérőbb. Ám bőven akad bennük közös is. Mindenekelőtt a „befelé forduló” EU helyett mindketten konkrét ügyeket megoldani képes uniót szeretnének, olyat, amelyik felveszi a globalizáció kesztyűjét, legyen szó gazdasági kihívásról vagy az energiakészletek csökkenéséről és a klímaváltozás fenyegetéséről. Számos ponton nyilvánvaló az érdekazonosság. Az is nyilvánvaló azonban, hogy kizárólagos tengellyé ez mégsem válik majd. Legkésőbb két év múlva ismét előkerül - az újabb hétéves költségvetés miatt - az agrárbüdzsé és a (brit) „rabat” kérdése. A világgazdasági kihívás kapcsán sem biztos, hogy ugyanott látják majd a teljesen nyitott verseny és az esetenkénti piacvédő intézkedések közötti félutat. (Világgazdaság 16.o.)
Lhásza - pekingi kontaktlencsével Pekingből nézve a tibeti történések nagyon másként néznek ki, mint ahogy a világsajtóban megjelennek. A nyugati médiafölénnyel a kínai sajtó semmilyen szinten nem tudja felvenni a versenyt. A Kína által szolgáltatott hivatalos hírek csupán arra jók, hogy azokat a „nagyok” megspékeljék kommentárjaikkal, a benne foglaltakat cáfolni hivatott szövegekkel, nemritkán ellenőrizetlen forrásból származó állításokkal. A kínai forrású hírek másik részét vagy elhallgatják, vagy csupán apró jelzésekkel, jelzőkkel ébresztenek kétséget valóságtartalmuk iránt, ha ugyan még hinne valaki „az emberi jogokat lábbal tipró kommunista Kínának és vörös propagandistáinak”… A kínai emberek fejében az van, hogy a központi költségvetésből évtizedek óta nagy pénzeket fektetnek Tibet fejlesztésébe, a gazdasági növekedés megugrott, az ottaniak életszínvonala soha nem látott mértékben javult, vallásuk gyakorlásában, kultúrájuk megőrzésében senki nem akadályozza őket, naphosszat imádkozhatnak, pörgethetik az imamalmot zavartalanul - az emberek most Kína-szerte tanácstalanul szemlélik: mi történhetett? És amikor azt hallják, a világ nyugati felén újra és újra felvetik az olimpia vagy a nyitóünnepség bojkottját, végképp nem értik. Csak annyi jön le számukra: sokan nem szeretnék, hogy Pekingben nyugodt körülmények között kerüljön sor az idei nyári olimpiai játékokra. De még mindig nem tudják felfogni: miért? A kínaiak és különösen a fiatalok nagy része a tibeti események külföldi tálalásán bőszült fel. (Népszabadság 11.o.)
Jól keresnek a románok A romániai statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt a romániaiak nettó átlagbére. (Blikk 16.o.)
