Napfénysárga panelházak a Csillag téren

2007. MÁRCIUS

A

V Á R O S

K Ö Z É R D E K Û

I N F O R M Á C I Ó S

L A P J A

Kiszínezik a szürke falakat a városban

Napfénysárga panelházak a Csillag téren Magyarországon még nem is olyan régen elképzelhetetlennek tûnt, hogy a panelház valamikor majd összekapcsolható lesz a széppel. Az 1960-as évek közepétôl a ‘90es évek legelejéig megépített több tízezer panelépületrôl ugyanis sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy szép, hogy vonzó külsejükkel rabul ejtik a lakótelepeken sétálókat. Szegeden néhány hónapja sok minden megváltozott, egyre gyakrabban hallani ma már az elégedett megjegyzéseket: a panelrekonstrukciós program nyomán nem csupán jól szigetelt, energiatakarékos, hanem megszépült házakkal lett díszesebb a városkép. Különösen nagy változást tapasztalhatnak a Tarjánban sétálók. A Csillag tér tavaly még egységesen komor szürke paneldíszletében egyre több épületet öltöztettek napfénysárgába, s a felállványozott házak számából nem nehéz kikövetkeztetni, a „színezés” folytatódik.

Szeged és Pécs megállapodott Partnerségi megállapodást írt alá Botka László szegedi és Tasnádi Péter pécsi polgármester a baranyai megyeszékhelyen a 2010-es Európa kulturális fôvárosa (EFK) rendezvénysorozattal kapcsolatban. – Szegeden 2010-ben 68 témakörben 15-20 rendezvényt tervezünk, és a felvezetô években is lesznek közös programok. A 2010-es programsorozat olyan esély, amelylyel csak akkor élhetünk, ha nem egymással versenyzünk, hanem együttmûködünk – fogalmazott Szeged polgármestere. A rendezvényekhez szükséges összeget Pécs Szeged rendelkezésére bocsátja. Egyébként a város önkormányzata évente 4 milliárd forintot költ kultúrára. (Bôvebben a 7. oldalon.)

A pénz beszél: Szegeden is

A város hitelállománya döntôen a beruházásokhoz kapcsolódóan nôtt. Megítélésénél figyelembe kell venni, hogy miközben az elmúlt négy évben a hitelállomány 7 milliárd forinttal nôtt, addig a megvalósult fejlesztések 60 milliárd forinttal nôttek, amihez 36 milliárdos külsô forrást tudott bevonni a város. Az önkormányzat vagyona nettó értéken 40 milliárd forinttal nôtt az elmúlt négy évben, az éves adósságszolgálat pedig nagyobb hitel mellett is csökkent – jelentette ki Szentgyörgyi Pál alpolgármester. (Bôvebben a 3. oldalon.)

Csodák és fotók, színház és muzsika

Sokszínû a Szegedi Tavaszi Fesztivál Szeged történetében elôször talán Balázs Béla írta le, a város olyan, mintha csak arra tervezték volna, hogy nagyszabású kulturális események, szabadtéri rendezvények befogadója legyen. Balázs Béla írta le, de más is észrevette. Változatos produkciókat vonultatott fel március közepétôl az idei Szegedi Tavaszi Fesztivál. Az ínyencek a mûvészetek minden területérôl válogathattak látni- és hallanivalót, s idén számos programot kínáltak a családoknak is. Az idei tavaszi fesztivál a sorban a negyedik. És még nincs vége!

Április 1-jéig látogatható a kicsiket és nagyokat egyaránt lenyûgözô Csodák Palotája utazó kiállítás a Százszorszép Gyermekházban. Azért is szeretni való ez az attrakció, mert itt mindent lehet, amit egy kiállításon egyébként nem: a tárgyakat meg lehet fogni, a természet törvényeinek mûködését bemutató szerkentyûket ki lehet próbálni, így a legkisebbek is megtapasztalhatják: a minket körülvevô világ érdekes. Ráadásul a felnôttek is újra önfeledt gyermekké válhatnak. Másfajta kalandozást ígér az Árny alatt

címû interaktív séta: vaksötétben tapogatózhatunk a kiállítás rendezôi által megálmodott és megvalósított csalafinta helyszíneken. Megtapasztalhatjuk, nem látó embertársaink hogyan közlekednek az utcán, az erdôben, vagy egy lakásban. A Bajza utcai pince emlékezetes élményt ígér mindenkinek. De hogy ne csak a világ megtapasztalásáról beszéljünk a tavaszi fesztivál kapcsán, a teljesség igénye nélkül soroljuk, ami volt: a Szená-torok koncertje, Huszti Péter önálló estje, a Kövér Béla Bábszínház vidám dok-

torainak látogatása a gyermekklinikán, a Magyar Mesezenekar koncertje, Shakespeare Összes röviden, a Tavaszi fotószalon. Március 31-én péntek délelôtt 10 órától a Belvárosi moziban Gryllus Vilmos Maszkabál címû mûsorát tekinthette meg az aprónép, és még aznap este, ugyanott Hernádi Judit ad Több, mint koncert...-et. Április 1-jén, a fesztivál záró napján pedig Bottkáné Égetô Mária orgonamûvész és Boldoczki Gábor trombitamûvész közös hangversenyét hallgathatja meg a közönség a fogadalmi templomban este 7 órától.

2007. március

2 • Szegedi Tükör

Megtelt emlékezôkkel a Klauzál tér és a Kárász utca

Párhuzamos gondolatok

Együtt ünnepeltek a pártok

A pártok és a civil szervezetek képviselôi együtt koszorúztak Szegeden, a Kossuth-szobornál Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján a hagyományos zászlófelvonással kezdôdött a szegedi ünnepség a városháza elôtti téren. A napos, kissé szeles Klauzál teret és Kárász utcát az ünnepség kezdetére csaknem ezer ünneplô töltötte meg. Kodály Zoltán Háry János daljátékának toborzója után Fekete Gizi színmûvész szavalta el a Szózatot, majd

48-as dalok következtek. Lékó Péter, Szeged legifjabb díszpolgára, nemzetközi sakknagymester mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett, hogy 1848 márciusának hôsei ugyan különbözôek voltak, másban hittek, más volt a neveltetésük, világnézetük, sôt sok esetben még az anyanyelvük is, ám egy kérdésben mindnyájan egyetértettek: hittek a szabadságban és a demok-

ráciában. Hittek egymás jó szándékában és tehetségében, nem vonták kétségbe a másik magyarságát, hazaszeretetét és tisztességét. A megemlékezés végén az önkormányzat, az egyetem, a pártok – MSZP, SZDSZ, Fidesz, KDNP, MDF, Centrum –, valamint civil szervezetek képviselôi megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.

„Szeged városának, annak a városnak, melyet Kossuth Lajos nemzete büszkeségének nevezett, legifjabb díszpolgáraként szólhatok önökhöz. Azon az ünnepen, mely nemcsak közös, nemzeti büszkeségünk ünnepe, de korosztályom, a fiatalok legszentebb történelmi jelképe is.” „Olyan értéket hagyott ránk eszmeisége, gondolatisága, mely az eltelt 159 esztendôvel sem kopik, és nemcsak megôrizte fényét, de egyre fényesebb lesz.” „A nagy elôdök nagy eszméi és hôsi cselekedetei is éppolyan küzdelmekben, vívódásokban, vitákban és ellentétekben születtek, mint késôbb bármikor. Hiszen ‘48 hôsei, zászlóvivôi is különbözôek voltak. Másban hittek, más volt a neveltetésük, származásuk, világnézetük, de sokszor még az anyanyelvük is.” „Mit tenne a társadalom fölemelkedéséért a liberális szabadgondolkodó, s mit a konzervatív demokrata? Melyik a helyes út? Kossuth vagy Széchenyi? Kiegyezés vagy ellenállás? Petôfi vagy Vörösmarty? Dunai Konföderáció vagy egy ország, egy nemzet? Sok-sok megválaszolatlan kérdés. De volt egy, amelyben nem volt vita. S ez az egy, mindenki által megválaszolt kérdés ‘48 igazi öröksége. Valamennyien hittek abban, hogy a szabadság és a demokrácia egyként fontos, egyként létérdek mindenki számára.” „(...) A szabadságban tiszteletben tartjuk a másik szabadságát, s nem vonjuk kétségbe a másik hazaszeretetét, magyarságát, jóakaratát csak azért, mert részletekrôl más a véleménye.” „Akkor a birodalmi német arisztokrata, a szerb határôr fia, a magyar gróf és az osztrák polgár, a lengyel tábornok és a költô együtt halt hôsi halált a hazáért, s a szabadságért. 2007ben, Magyarországon együtt kellene élnünk érte.” (Részletek Lékó Péter 2007. március 15-én elmondott ünnepi beszédébôl)

Szegeden kiszínezik a szürke falakat

Napfénysárga panelházak a Csillag téren Megszépült panelházakból szemlélheti már a tavasz friss színeit Tarján városrész több ezer polgára. A leglátványosabban a Csillag tér és környéke változott meg eddig a panelrekonstrukciós program eredményeként, de találtunk szépségdíjra érdemes házakat a Lugas, a Sólyom utcában, a Budapesti körúton és a Víztorony téren is.

ke paneldíszletében egyre több épületet öltöztettek napfénysárgába, s a felállványozott házak számából nem nehéz kikövetkeztetni – néhány hét múlva a kispiac melletti toronytízesek egész tömbje új ruhában köszönti a tavaszt. – Nagyon tetszik a megújuló Tarján, olyan jó végignézni ezeken az épületeken ilyen kellemes tavaszi napsütésben – összegezte véleményét a Pentelei sorról a Csillag térre kisétáló Hecskó Gábor. Szép panel. Nem olyan régen még Baricsa Sándorné és Détári azt hittem, ezt a két szót soha nem Istvánné kapható volt hosszabb cselehet egymás mellé társítani. Mert vegésre is. Különösen, amikor megminek is tagadnánk: a Ma- tudták, panelügyben faggatózom. gyarországon az 1960-as évek köze- Ugyanis az ô házukon éppen most pétôl a ‘90-es évek legelejéig megé- dolgoznak a munkások. Nem öltöpített több tízezer panelépületrôl sok zették még fel a szakemberek a tízmindent el lehet mondani, csak emeletnyi magasságba nyújtózkodó éppen azt nem, hogy vonzó külse- panel minden homlokzatát, ám a jükkel rabul ejtenék a lakótelepeken házban lakók máris kedvezô tapaszsétálókat. Szegeden viszont egyre talatokat tudnak csokorba kötni. gyakrabban hallani ma már az elé– Az egy dolog, hogy szebb az épügedett megjegyzéseket: a panelre- let. De ami még ennél is fontosabb: konstrukciós program nyomán nem a burkolólapok felszerelése után csupán jól szigetelt, energiatakarékos, azonnal átélhettük, mennyivel jobban hanem megszépült házakkal lett szigetel a lakásunk. A rozoga abladíszesebb a városkép. Különösen kok helyére beépített nyílászárók nagy változást tapasztalhatnak a remekül funkcionálnak. A zaj kívül Tarjánban sétálók. A Csillag tér rekedt, és a hidegbôl sem éreztünk tavaly még egységesen komor szür- semmit, igaz, az idei télre nem lehet ráfogni, hogy nagyon megkínozta volna az embereket. Fûtésre nem volt szükségünk, sôt még zavart is, ha dolgoztak a radiátorok, mert olyan meleg lett a lakásban, hogy ablakot kellett nyitnunk. Ezen segíthet majd, ha beszerelik a fûtésszabályozókat, Szegeden az elsô panelházakat a hatvanas évek legvégén adták mert az még hátra van – magyarázát. Ezt követôen több mint egy évtizeden át kizárólag szürke ták a mosolygós asszonyok. egyenruhás épületeket emelt a Délép. A házak betonerkélyeire, Baricsáné dicsérte a házuk csinonéhány szegélyre ugyan jutott festék, de ez vajmi kevéssé tudta sítását végzô munkásokat is. megtörni a homlokzatok szürkeségét. A nyolcvanas évekkel – Nagyon illedelmes, segítôkész együtt beköszöntek Csongrád megye székhelyére a színezett embereket ismertem meg bennük. Képzelje el, a kávén meg a csokin panelek is. Az elsô próbálkozások nem arattak osztatlan sikert. kívül nem fogadtak el semmit. Pedig Új-Rókuson a Kossuth Lajos sugárútra nézô zöld épületeket mi kínáltuk ôket, mert megérdenémi gúnnyal spenótházaknak keresztelték el a szögedi polgámelték, igazán gondos, lelkiismererok, de a könnyen fakuló rózsaszín (merthogy ilyen panelból is tes munkát végeztek. akadt néhány) tömbök sem lettek közönségdíjasak. Arról nem is Már azt hittem, egyetlen panaszos beszélve, hogy mázolhattak bármilyen árnyalatot a betontömszó sem hangzik el a kellemes márbökre, a hô- és hangszigetelés jobb esetben is csak kettesre vizsciusi délutánon, amikor Détáriné gázott. megjegyezte: a ház színe lehetne

Spenótemlék

szebb is. Neki ugyanis a napfénysárga túl rikító. – Én meg éppen annak örülök, hogy ilyenre festették az épületet, mert ez a kedvenc árnyalatom. Meg aztán még a konyhám is világosabb lett, a tér is sokkal vidámabb – kontrázott Baricsáné. Az asszonyok végül nevetve egyeztek meg abban: lám, milyen jó, hogy nem a lakók dönthetik el, milyen színûre pingálják a házukat, mert akkor lenne itt még hupikék is. Tarjánt járva kiderült: korántsem csak a Csillag tér környékén büszkék a megszépült panelokra a lakótelepen élôk. Komlósi Sándornéék házát a Sólyom utca végén, a körtöltés tövében újították fel. – Azóta alaposabban szemügyre veszek minden olyan épületet, amelyik új ruhát kapott, s mondhatom:

mind tetszik, de a mi házunk lett a legszebb. A munkások még a kisebb részletekre is nagyon ügyeltek. Mást ne is említsek: a bejárati kapunk, lépcsôházunk is annyira megváltozott, hogy alig lehet ráismerni – mondta a téglablokkos házban élô asszony. – Ezt a programot mindenképp folytatni kellene, ugyanis rengeteg energiát lehet megtakarítani a jó szigetelés eredményeként. Én ugyan még nem készítettem el a pontos téli költségleltárt, de biztosra veszem: a gázáremelés hatásai sem érintik annyira érzékenyen a megújított házakban élôket. Abba meg belegondolni is rossz, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi pénzt, kalóriát fûtöttünk bele fölöslegesen az utcánkba – emlékezett a panelfelújítást megelôzô telekre Komlósiné.

2007. március

Szegedi Tükör • 3

A szegedi tudásváros több száz munkahelyet teremthet

Irodaház-program a csábításhoz Egyre több külföldi befektetô érdeklôdik a Tisza-parti város iránt. Egy német társaság és egy nemzetközi cég akár félezer munkahelyet is teremthet néhány éven belül Szegeden. Az idegen nyelvû szolgáltató központok, pontosabban telefonos ügyfélszolgálatok Szegedre telepítésében az ITD Hungary régiós központja már komoly lépéseket tett. – A 2001-ben alakult szegedi iroda legfôbb célja a potenciális befektetôk felkutatása és a dél-alföldi régióba csábítása – mondja Pitó Enikô, a központ vezetôje. – A Magyarországra telepített callcenterek 80 százaléka eddig az ITDH-n keresztül érkezett az országba, s ezt a tapasztalatot Szegeden is szeretnénk hasznosítani. A multinacionális cégek eddig elsôsorban a fôvárosokat választották, ám Európa-szerte egyre nagyobb lett a verseny az országok fôvárosaiban, így az elmúlt idôben a vidéki nagyvárosok is képbe kerültek. Az ITD megbízást adott a világhírû Deloitte cég brüsszeli irodájának egy tanulmány elkészítésre, amely elemzi és összehasonlítja a magyarországi

nagyvárosokat abból a szempontból, hogy hová érdemes új szolgáltatóközpontokat telepíteni. Az úgynevezett Gyöngy programban nyolc magyar nagyváros indult, majd a végsô értékelésben öt maradt, köztük Szeged is. A Tisza-parti város elsôsorban az oktatással, a nyelvtudással, az infrastruktúrával emelkedik ki a hazai és kelet-európai mezônybôl. A felmérés egyetlen gyenge pontot említ Szeged esetében, ez pedig az azonnal rendelkezésre álló irodaházak hiánya.

Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester a 2007-es városi költségvetésrôl

A pénz beszél Szegeden is Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester szerint a tavalyinál karcsúbb, ugyanakkor tartalmában gazdagabb Szeged város 2007-es költségvetése. Az önkormányzat vezetésének célja, hogy a közpénzekbôl gazdaságosan és hatékonyan oldja meg a város mûködtetését, az intézmények fenntartását és az infrastruktúra fejlesztését. Az idei költségvetés karcsúbb – mondta Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester –, mert a 2006-os büdzsében szereplô 18 milliárd forint nagyságrendû csatorna- és hulladékgazdálkodási programok befejezése után az idei, 51 milliárdos kiadási fôösszeggel elfogadott költségvetés még nem tartalmaz új, milliárdos nagyságrendû fejlesztéseket. Az Új Magyarország fejlesztési program keretében tervezett, nagy volumenû, elôkészítés alatt álló fejlesztési szegedi programokra csak év közben nyújtja be pályázatait az önkormányzat. Az idei költségvetés azért is karcsúbb – folytatta az alpolgármester –, mert éppen ezen nagy ívû fejlesztésekhez szükséges saját erô elôteremtésére tartalékoljuk erôinket. És leginkább azért karcsú, mert az elmúlt hat év a legalacsonyabb, a költségvetési kiadások 1 százalékát jelentô hiány-elôirányzatot, 514 millió forintot tartalmaz. 2002-ben ötmilliárd forint volt a költségvetési hiány. Természetesen ennek kezelésében szerepet játszott az önkormányzat hitelképességének pozitív megítélése is – hívta fel a figyelmet Szentgyörgyi Pál –, azonban nagyon fontos momentum, hogy a hitelállomány döntôen a beruházásokhoz kapcsolódóan nôtt. A megítélésnél figyelembe kell venni, hogy miközben az elmúlt négy évben a hitelállomány 7 milliárd forinttal nôtt, aközben a megvalósult fejlesztések 60 milliárd forinttal nôttek, amihez 36 milliárdos külsô forrást tudott bevonni a város. Az önkormányzat vagyona nettó értéken 40 milliárd forinttal nôtt az elmúlt négy évben, az éves adósságszolgálat pedig nagyobb hitel mellett is csökkent. Az idei költségvetés ugyanakkor gazdagabb – mutatott rá az alpolgármester –, mert úgy növeli a város a bevételeit, hogy közben csökkenti kiadásait. Az önkormányzat 50 milliárd forintos költségvetési bevételének 57 százaléka mûködési és fejlesztési támogatás. A mûködést 61

százalékban, a fejlesztéseket pedig 50 százalékban állami és uniós forrásokból finanszírozza a város. Utóbbi azt jelenti, hogy minden egy forint saját forráshoz egy forint támogatást tud felhasználni az önkormányzat. Az alpolgármester elmondta, hogy a mûködést finanszírozó állami támogatások 2006-hoz képest 1,6 százalékkal, ezen belül a normatív támogatások 5 százalékkal csökkentek. Az önkormányzat saját mûködési bevételei – amelyek nagyobb része adó és illeték – ugyanakkor 10 százalékkal nônek. A helyi adóbevételek a tavalyi tényleges teljesítéshez képest mindössze 5 százalékkal nônek. Szentgyörgyi Pál érdekességképpen említette, hogy tavaly az iparûzési adó elôirányzata 116 százalékra teljesült, ami szerinte nem gazdasági stagnálásra utal. Mindez úgy teljesült, hogy a vállalkozók összesen 360 millió forint adókedvezményt vehettek figyelembe. Szentgyörgyi hangsúlyozta: az igazgatási költségek több mint 230 millió forinttal csökkennek a köztisztviselôi létszám és a különbözô juttatások, valamint a képviselôi tiszteletdíjak csökkenése miatt. Az önkormányzat a mûködési kiadásainak 71 százalékát – 25 milliárd forintot – költi a hatvanöt városi intézmény fenntartására, ahol 6400 közalkalmazott dolgozik. Idén a városi költségvetés 32 százalékát költik fejlesztésekre. Az alpolgármester elmondta, hogy 2007-ben 16,4 milliárd forint fejlesztést hajtanak végre. Idén a város az elektromos közlekedés fejlesztésére koncentrál. Folytatódik a Tömörkény gimnázium és a Vedres szakközépiskola, valamint az ifjúsági ház rekonstrukciója. Tarján közterületeit több mint egymilliárdból építik át. És elkezdôdik a Biopolisz pólusprogram elôkészítése is, amelynek keretében majd évek alatt megépül az egészségügyi és innovációs központ.

Két külföldi társaság is komolyan érdeklôdik a letelepedés iránt. Egy német cég telefonos ügyfélszolgálati központjában 150 szegedit vagy környékbelit alkalmazna. Ha sikerül megnyerni a befektetô bizalmát, akkor szegediek német nyelven végezhetnének külföldiek számára különféle telefonos szolgáltatásokat. Egy másik nemzetközi cég 300 fôs angol nyelvû callcentert szeretne Szegedre telepíteni, ha a tárgyalások eredménnyel járnak. Szeged jövôje a tudás alapú gaz-

daság fejlesztése lehet, hiszen itt mûködik az egyetem, sokan beszélnek nyelveket, azaz így adott a jól képzett és viszonylag olcsó munkaerô. – Budapesten már tízezren dolgoznak hasonló munkakörökben, így Szeged számára is egyértelmû, tovább kell fejlesztenünk a tudás alapján álló gazdaságot – mondja Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. – Szeged az egyetem miatt komoly elônyöket élvez ezen a téren, így amikor vidéki helyszíneket keres-

nek a nagy világcégek, mi is komolyan képbe kerülhetünk. Ráadásul az itteni, jól képzett munkaerô még mindig 30 százalékkal olcsóbb, mint a fôvárosi. A város néhány éve irodaházprogramot indított, hogy az ezen a téren meglévô hátrányát ledolgozza. Viszonylag kevés olyan városi telek van, amely nagyobb irodaháznak helyet tudna adni, az önkormányzat ezért kiemelt figyelmet fordít a jó fekvésû, erre a célra alkalmas ingatlanokra, hogy ezek eladásával is segítse a munkahelyteremtést. – Újszegeden, a Bertalan híd lábánál lévô városi telket az Arcadom budapesti ingatlanfejlesztô társaság vásárolta meg. A jövô év nyarára itt egy tízezer négyzetméternél is nagyobb irodaház épül majd fel, ahol több nagybefektetô is otthonra találhat. A telkek eladása mellett a város az általa létrehozott Szeged Pólus Kht.-n keresztül is igyekszik a városba csábítani a munkahelyeket teremtô befektetôket. Az önkormányzati cég a városmarketing mellett ugyanis akár irodakereséssel is segíti a betelepülni szándékozó cégeket.

Készül a logisztikai központ

Beköltöztek az elsô cégek Decemberben adták át, s mára már be is lakták az elsô cégek a Szegedi Ipari Logisztikai Központot. A városkapuban elterülô 47 hektáros területbôl elsô ütemben 3 és fél hektárt vettek birtokba a betelepülôk. A milliárdos beruház az idén is folytatódik, az 1,7 hektáros terület beépítése után újabb félszáz munkahellyel gazdagodik még ez évben a város. Éppen egy esztendô telt el a tavaly március 9-i alapkôletétel után, s már teljes üzemben mûködik a szegedi logisztikai központ elsô üteme. A negyvenhét hektáros területnek egyelôre még csak egy kisebb szeglete, 3,6 hektár lett beépítve az M5ös autópálya szegedi körforgalomtól délre esô részén. A 2600 négyzetméteres fedett csarnokban és az 1200 négyzetméteres irodaépületben négy nagyobb cég, 17 kisebb spedíciós iroda és egy kamionosüzlet mûködik. – Az eddigi beruházás egymilliárd forintba került – mondja a területet kezelô GlobálLog Kft. ügyvezetô igazgatója, Vörös Béla. A társaság tulajdonosa többek között a szegedi önkormányzat, valamint a Masped Zrt., a MÁV Kombiterminál Kft. és a Zoll-Platz Kft. A cég egyelôre csak alig 10 hektárt birtokol, a fennmaradó 37-re pedig vételi joga van. Tervei szerint a további hektárokat folyamatosan „hívja majd le”. A közmûvekkel, beléptetôrendszerrel, parkolókkal ellátott területen az Eurosped Zrt. végzi a logisztikai szolgáltatást. Ideköltözött a dorozsmai útról

a Zoll-Platz Kft., amely a kamionokban szállított áruk vámoltatásával, azaz spedícióval foglalkozik, mellette még 17 kisebb cég is végez a területen speditôri munkát. Hatósági feladatokat lát el az itt helyet kapott fôvámhivatal, míg a terület gazdája, a GlobalLog Kft. a park további beruházásait szervezi. – A következô ütem 1,7 hektárt érint majd, és 800 millió forintból valósul meg. Ezen a területen közel 80 százalékos beépítettség mellett kap helyet egy 2600 és egy 2400 négyzetméteres nagycsarnok – számol be a tervekrôl Vörös Béla. A logisztikai és ipari központ második ütemének szerzôdéseit már tavaly aláírták. Bérlôként a nagyobb csarnokba a Szegedi Finomöntöde Kft., míg a kisebbe a horganyzott lemezeket elôállító Zinkve Kft. költözik még ebben az esztendôben. A két csarnokot a GlobalLog Kft. építi és adja bérbe. A jövôre betelepülôk legalább félszáz új munkahelyet is teremtenek Szegeden. – Nemrégiben kaptuk meg az úgynevezett intermodális logisztikai központ címet – mondja az igazgató. – Ez azt jelenti, hogy ezen a területen több közlekedési ág kapcsolódik

A GlobalLog Kft. tulajdonosi köre Masped Zrt. 52,6 3% Zoll-Platz Kft. 27,85 % Szeged Megyei Jogú Város 19,33% MÁV Kombiterminál Kft. 0,19% össze. A SZILK-tôl négy közlekedési mód három kilométeren belül van. Az M5-ös lejárójában épülô park nemcsak közúttal, hanem vasúti átrakodási lehetôséggel is bír, valamint közel a reptér és a téli kikötô is. Számunkra azért volt fontos ennek a kiemelt címnek az elnyerése, mert így a jövôben jóval több támogatáshoz juthatunk. Az ez év végig tartó második ütem fejlesztéseit már pályázati támogatásokból szeretnék megvalósítani. A teljes logisztikai és ipari park várhatóan 5-6 év múlva népesülhet be. Már a harmadik ütem tervei is körvonalzódnak. 2008-tól a CBA-láncot üzemeltetô Hanza-Kontakt Kft. egy úgynevezett citylogisztikai központot hoz majd létre. Ennek kapcsán 15-20 ezer négyzetméteres raktárbázist épít a területen.

2007. március

Szegedi Tükör • 5

Páratlan lesz az új, ezerágyas klinikai tömb

A múltja a boszorkányokhoz a jövôje pedig a gyógyításhoz, köti az árvízi emlékmûtôl a vasúti pályaudvarig húzódó területet. Itt épülhet fel ugyanis a szegedi egészségügy minden eddiginél nagyobb beruházásaként az új klinikai tömb. Az árvízi emlékmû felôl a Boszorkánysziget felé nézve még nehéz elképzelni, hogy ezen a területen néhány év múlva hatalmas egészségügyi komplexum épületei állnak. Nem túlzás a terveket grandiózusnak nevezni: az új ezer ágyas klinikai tömb a város elkövetkezô éveinek legnagyobb, mintegy 68 milliárd forintos beruházása lesz.

Egészségipari bázisváros A tervek szerint, ha a megfelelô összegû támogatást megkapja Szeged, az építkezés két év múlva kezdôdhet el, s a nagyprojektet 2015-ig kell befejezni. S hogy a város számára mit hozhat mindez? Mikó Tivadar, a Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöke, a klinikai központ vezetôje szerint mindenekelôtt gazdasági hatékonyságot és lehetôséget. Az elmúlt két évben Szeged elkészítette azokat a terveket, amelyeknek megvalósulása hosszú távon biztosítja város fejlôdését. Két nagy pillér közül az egyik a Biopolisz projekt,

amely a tudásalapú gazdaság kiépítésének céljait tartalmazza. Ezen belül a legnagyobb beruházás az új klinikai tömb létrehozatala, amely egy huszonegyedik századi modern egészségügy megteremtését célozza, úgy hogy a betegellátás koncentrálása mellett a már említett gazdasági lehetôségeket nyújtja. Maga az ezerágyas klinikai tömb, benne az oktatási központtal, a beteghotellel, a gazdasági szféra szereplôinek szánt inkubátorházzal, a tudományos parkkal azért épül, mert a tervek szerint e beruházással Szeged az egészségipar bázisvárosa lehet a jövôben. Szegeden a biotechnológiához kötôdô üzletágak fejlesztését tartják a legígéretesebb iránynak. Hogy miért, az a nem szakavatottak számára is világos: mert nincs más út. A térségben mára számottevô ipari termelés nem maradt, a gazdaságot a kereskedelemnek, a szolgáltatásnak kell a hátán vinnie. Az olyan projektek mint a logisztikai központ, vagy repülôtér, teremthetnek kedvezô infrastrukturális hátteret például a Biopolisz program számára. A Biopolisz pedig nem légbôl kapott ötlet, hanem realitáson alapul: jelenleg a város üzletileg is hasznosítható tudományos kapacitásának kétharmada kapcsolódik valamilyen módon az élettudományokhoz. Így a tudás alapú ipar építése nemcsak szép reményeket, hanem forintban (euróban) számolható eredményeket ígér.

A szegediek is jól járnak Hogy mit hozhat e projekt a szegediek számára? Közvetlenül magasabb színvonalat és kényelmet, közvetve hatékonyabb egészségügyet, amely még pénzt is „termel”. Aki csak néha olvas újságot, és ritkán jár orvoshoz, az is tudja: az egészségügy tele van ellentmondásokkal, egyszerre túlköltekezô és forráshiányos, egyszerre sok, de kevés is az ágy, s beteg, orvos egyformán kiszolgáltatott. Az egy tömbbe integrálással idôt, bosszúságot, kényelmetlenséget és fôként közpénzt takaríthat meg minden érintett, legyen orvos, kutató, egyetemi hallgató vagy épp beteg, aki a hatékonyságot adó-és járulékfizetôként jogosan el is várhatja. A kórház-átalakítási prog-

ramban Szeged eddig sikeresen szerepelt, példaértékû, hogy a város is fölismerte: érdekelt abban, hogy az egyetemmel együtt mûködtesse a kórházait. A klinikának és a városi kórháznak összesen 1450 aktív ágy jutott, a cél az, hogy ez így is maradhasson. 4600 fôvel Szegeden ma az egészség-ágazat az egyik legnagyobb munkáltató, gazdasági eredményei azonban messze elmaradnak súlyától. Hiába költöttek 1985 és 2006 között Szegeden az egészségügyre 42 milliárd forintot, az csak a jelenlegi rendszert konzerválta. Ma a laikusok számára is érezhetô, hogy a rendszer ebben a formában finoman szólva nem mûködik jól, s az is érzékelhetô, hogy az alapellátásokon túli pluszokat, az egészségipar-teremtést csupán hazai forrásokból nem

Mi lesz a régi klinikákkal? Az új klinikai tömb kiváltja a jelenlegi, elavult klinikaépületeket és rendelôket, de természetesen nem növeli az ágyszámot, elsôsorban az ellátás minôségének javítása, ezen belül is a járóbeteg-szakellátás fejlesztése a fô szempont. Jelenleg az optimális megoldást keresik mind a városi kórházak, rendelôintézetek, mind a régi klinikaépületek hasznosítása kapcsán. Szegeden jelenleg 39 telephelyen 12 mûtôblokkot, 10 intenzív egységet és 17 labort mûködtetnek 4 gazdasági adminisztrációval. A megüresedett épületek hasznosítására egyébként több elképzelés született, a döntés elôtt figyelembe veszik, hogy például a gyógyszerészkarnak vagy a fogorvoskarnak nincs elég helye, nem tud fejlôdni.

lehet fenntartani. Éppen ezért kell azt a szemléletet elsajátítaniuk a szegedi polgároknak, betegeknek, orvosoknak, kutatóknak, üzletembereknek, hogy mind a felsôoktatásban, mind az egészségügyben „nyitni” kell. Az új klinikai tömbre és a hatékony, integrált egészségügyi rendszerre épülô egészségipar tíz év alatt mintegy 30 milliárd forintot mozgathat meg a régióban és persze újabb szegedi munkahelyeket teremthet, hisz a régió legnagyobb foglalkoztatója lehet.

Milyen lesz az új klinikai tömb? A mostani, négyszáz ágyas új klinika mellet, az állomás felé terjeszkedve épülne fel a vadonatúj, ezer ágyas klinikai tömb. A teljes egészségipari park beruházása 60 milliárd forint feletti összegbe fog kerülni, és ebbôl az új klinikai tömb a legnagyobb egység. A beruházás további részét az oktatási épületek, a tudományos park és beteghotel fejlesztésre fordítanák. Jelenleg azonban nehéz meghatározni, hogy a klinikai központ pontosan milyen összegû beruházást tesz ki, de valószínûleg 35-40 milliárd forint – véli Mikó Tivadar. Az akut ellátások döntô többsége a tervek szerint ide kerülne, de még nem született döntés arról, hogy mi maradna a régi telephelyeken. Jelenleg is dolgoznak a terveken, s mint azt a professzor megemlíti, igyekeznek a lakosság szá-

mára optimális változatokat kidolgozni. Közfinanszírozott és térítéses egészségügyi szolgáltatást éppúgy igénybe lehetne venni, mint a térítésest. Külföldi betegek is gyógyíttathatják magukat, s alkalmas lesz arra is, hogy befogadjon kutatás-fejlesztésre alapuló egészségipari fejlesztô cégeket. A fejlesztés konzervatív számítások alapján tíz esztendô alatt térül meg Az ezerágyas kórházi tömb a mostani új klinikához csatlakozna, az oktatási központ pedig a Tisza-parton lenne. Amint áprilisban megnyílnak az uniós források, be lehet adni a pályázatokat, hogy az év végéig elkészüljenek a tervek, és két esztendô múlva elkezdôdhessen az építkezés. Magasabb összegû uniós támogatás esetén, akár a nem sürgôs orvosi közremûködést igénylô, krónikus ellátást és a rehabilitációt is az új tömbben végeznék, ám ezek még csak elôzetes tervek. Sôt akár járó betegeket is fogadnának, azaz a rendelôintézetek egy része is ide költözhetne, de itt, vagy a régi tömbben is kaphatna helyet a gyógyszerész- és a fogorvos kar is. A tervezett épületek hasznosítására sokféle másodlagos hasznosítását is kidolgozzák: például kiállítások, konferenciák, rendezvények szervezhetôk az oktatási létesítményekben. A városban szétszórt egészségügyi intézmények ezzel felszabadulnának.

Tavaszi nagytakarítás városszerte Szortírozás, válogatás, fametszés, a szemét összegyûjtése, némi bútortologatás, ablakmosás. Nagyjából ezekkel a teendôkkel szeretne minden háziasszony elkészülni legkésôbb húsvétig. Számukra némi vigaszt nyújthat az a tény, hogy nagyobb, városi méretekben sincs ez másként: Szegeden ugyanis javában zajlik a tavaszi nagytakarítás. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. (SZKHT) nem tétlenkedett, az enyhe télnek köszönhetôen idén ugyanis már januárban elkezdôdött a nagy városi rendrakás nevezetû társasjáték, amelyben szerepel egy kis fametszés, egy kis közterületrendbeszedés itt-ott a lakosság részvételével, lesz benne a kedvelt népi turkáló, hivatalos nevén tavaszi lomtalanítási akció, s mindezek tetejébe az egyik leglátványosabb nagytakarítási stáció, a hídfürdetés. Az idei tél szokatlan langyossága többek között azt is eredményezte, hogy most nem kell azt a több ezer köbméternyi sós homokot eltakarítani, ami a korábbi zimankók idején kikerült az utcára. Feladat azonban

így is akad bôven, a környezetgazdálkodási kht. már jóval a medve barlangból való kijövetele elôtt hozzáfogott a szegedi nagytakarításhoz. Gyakorlatilag év eleje óta a város teljes területén gyûjtik az avart, és metszik a fákat, visszanyesik a lehajló faágakat, s ahol kell, kivágják az elszáradt törzseket. Az út menti hathétezer fa közül évente úgy minden tizediket kell így korrigálni-csinosítani, részben a növényzet érdekében, részben a közlekedésbiztonság végett. Ezzel párhuzamosan a különbözô városrészekben folyamatosan szedik a szemetet, mind a lakóépületek, közterületek, intézmények környékén, mind a játszótereken, virágágyakban, és egyéb zöldfoltokon. Az idei tavaszi „takarítási penzum” szerint összesen 150 kilométernyi utat és mintegy 270 hektárnyi zöldterületet kell megtisztítaniuk a környezetgazdálkodási társaság dolgozóinak. A munkálatokba a korábbi évekhez hasonlóan néhol bevonják a lakosságot is, így aki akar segíteni, kap szerszámot, kesztyût, s beszállhat a rendrakásba. A kedvezô idôjárásnak köszönhetôen jelenleg a város nagy lakótelepei szinte teljesen fel-

takarítva várják a tavaszt, és elkészültek a belvárosi teendôkkel is. Egy-egy ilyen nagytakarítás a házimunkához hasonlóan némi anyagi többletráfordítással és pluszszeméttel jár. A város tavaly tavaszi megtisztulása közel negyvenmillió forintba került, s ilyenkor átlagosan közel ötezer köbméter szemét gyûlik össze a tél hordalé-

kaként. E hulladék egy részét tovább lehet hasznosítani, nem vesznek kárba például a szegedi öreg platánok lombjai és gallyai, melyekbôl a sándorfalvi úti feldolgozónak köszönhetôen a városi kertekben használatos talajtakaró lesz. A tisztítást egyébként nemcsak a környezetgazdálkodási kht.-nak kell elvégeznie, hanem érintett a fôutakat

kezelô Magyar Közút Kht., s a parkolókért, villamospályákért felelôs Szegedi Közlekedési Társaság is. A városban összegyûlt téli szemét összegyûjtése és a növénysávok rendbehozatala után egyes helyeken azzal párhuzamosan a látványos „vizes” munkák következnek, amikor is lemossák a saras-poros korlátokat, a közlekedési lámpákat és a KRESZtáblákat. A Belvárosi híd szokásos, rendes évi mosdatása is hamarosan kezdôdik, de ez a korábbi évek gyakorlatának megfelelôen nem jár majd forgalomkorlátozással, hiszen a munka javát éjszaka végzik. A tavaszi nagytakarítás koronájaként az idén is lesz lakossági lomtalanítási akció, amelyrôl minden érintett kerületben elôre értesülnek az ott lakók. A lomtalanítás részletes ütemterve egyébként megtalálható a társaság honlapján. E szerint március közepétôl egészen június elejéig, mintegy 24 alkalommal, pontosabban ennyi városi és vonzáskörzeti területen lehet majd az utcára helyezni a szétválogatott, kategóriák szerint csoportosított megunt, feleslegessé vált házi limlomokat.

2007. március

6 • Szegedi Tükör

A Reök-palotában már formálódik a város új kulturális centruma

In memoriam Juhász Gyula

Elôadások és koncertek az új képtárban

Juhász Gyula halálának 70. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában. A tárlatot közösen rendezi az egyetemi és a Somogyi-könyvtár, az egyetem Juhász Gyula pedagógusképzô kara, valamint a Szegedi Tavaszi Fesztivál. Beszédet mondott Péter László, az egyetem emeritus professzora. Az összeállítás április közepéig látható.

Tavaly ôsszel kezdôdött és május végére elkészül az évek óta üresen álló szecessziós Reök-palota felújítása a Tisza Lajos körúton. Az újjávarázsolt épületben nyártól már kiállításokat rendeznek, elôadóesteket szerveznek, és koncerteket hirdetnek. Szeged egyik legszebb mûemlék épületét egy év alatt 420 millió forintért újítja fel a közbeszerzési pályázaton kiválasztott kivitelezô, a Ferroép Zrt. A nagyszabású felújítási munkákhoz 320 millió forint címzett támogatást nyert a szegedi önkormányzat. Az utcai homlokzat eredetileg nem tervezett felújításához további 17 millió forint szükséges, amelybôl 9 milliót fedez a területfejlesztési támogatás. A megyei önkormányzat több mint fél évtizeddel ezelôtt a szegedi képzômûvészek tiltakozása ellenére eladta a többszintes, Horváth Mihály utcai képtárat. A helyi képzômûvészeknek lassan hat éve nincs olyan kiállítóterme, ahol nagyszabású, országos színvonalú bemutatókat rendezhetnének. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni a szegedi önkormányzat azzal, hogy a város egyik legszebb épületét, a Magyar Ede által tervezett Reök-palotát képtárrá, pontosabban a vizuális mûvészetek központjává alakíttatja. A Tisza Lajos körúti önkormányzati lakóépület évek óta üresen állt, falai belül meglehetôsen rossz állapotban voltak. A felújítás jelenleg a pincét és a felsô szinteket érinti, a földszint hasznosításáról, amely csak részben önkormányzati tulajdon, egyelôre nincs végleges döntés. A mostani átépítés során körbejárható kiállítótermeket alakítanak ki az épületben és üvegtetôvel fedik le az udvart. Az elsô és második emeleten 775 fix és 450 mobil négyzetméternyi kiállítási területet alakítanak ki. A kortárs képzômûvészeti kiállításokon kívül elôadóesteknek, stúdiószínházi produkcióknak, kamarazenei koncerteknek, tudományos-ismeretterjesztô programoknak is helyet ad majd elkészülte után az épületegyüttes. A tervek szerint az újjáalakított épületben kap helyet a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága is.

Kerékpáros kupa iskolásoknak A gyermekbalesetek számának csökkentése és az általános iskolások közlekedési ismereteinek elmélyítése érdekében a Csongrád Megyei Baleset-megelôzési Bizottság idén is megrendezi az 5–8. osztályos tanulók részére kiírt kerékpáros kupát. A versenyre az általános iskolájában már jelentkezhet minden 11. életévét betöltött, de 15 évesnél fiatalabb diák. A legügyesebb 2 lány és 2 fiú továbbjut a városi versenyre. A városi döntô április 20-án délután 1 órakor kezdôdik – gyülekezés az aulában fél órával a verseny elôtt – a szegedi rendôrkapitányságon (Párizsi krt. 22–26.). A versenyrôl felvilágosítást a kapitányság 562-400-as telefonszámának 12-80-as és 11-72-es mellékén lehet kérni.

SZIN-tehetségkutató – DJ-knek is A Szegedi Ifjúsági Napok idén is meghirdeti zenei tehetségkutató versenyét. Ebben az évben azonban nemcsak zenekarok, hanem DJ-k számára is. A legjobbak értékes pénzjutalmat kapnak és felléphetnek az augusztus 22–26. között rendezendô fesztiválon. Jelentkezési határidô: április 5. A zenekari selejtezôt április 10-én, a DJ-k versenyét április 11-én tartják. Bôvebb információ: www.szin.org.

Testvérkapcsolat Maigret felügyelŒ „szülŒatyjának” városából

Szeged díszvendége: Liège A jól mıködŒ testvérvárosi kapcsolatok egyik legszebb példája a március 20-án nyílt kiállítás, mely a Belvárosi moziban látható április 20-ig. Liège városát 25 mıvészi fotó mutatja be, és – a talán nemzetközileg legelismertebb liège-i mıvész, Louis Salazar alkotásaiból – tíz festmény ad ízelítŒt belga testvérvárosunk modern mıvészetébŒl.

A szerzôdés szerint a mûemlék épület átalakításával és felújításával május 31-éig kell végezniük a kivitelezôknek, ám az építészeti rekonstrukció befejezése után még be is

kell rendezi az épületet, ami újabb idôt vesz majd igénybe. A mostani számítások szerint leghamarabb ôsszel nyithat majd ki a kívülbelül teljesen megfiatalodott Reök-palota.

Megbokrosodott az árvácska A tavaszias télben korábban ébredtek a szegedi növények. Hamarabb kezdtek metszeni, gereblyézni a környezetgazdák. Jót tett Szeged köztéri virágainak az enyhe tél. A szokásosnál egy hónappal korábban bokrosodott a tavaly kiültetett 65 ezer tô árvácska. Az ágyásokban a színpompás tavaszi hírnököknek 15 fajtáját csodálhatjuk meg városszerte. Korábban bontanak szirmot a tulipánok is. Hamarosan 26 fajtájuk bont 35 ezer kelyhet az utcákon és tereken. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. mintegy százötven munkatársa frissítette a tavaly elültetett növényzetet, feltöltötték az

ágyásokat, átgereblyézték a város kertjeit. A tavaszias idôben sarjadtak a gyomok is, ezért az éjszakánként járôrözô környezetgazdák a köztéri kövek közül elôtörô gyomokat permetezték kézi készülékeikkel. A kártevôknek is útját állták a kertészek. Elôször 12 millió forint értékben megmetszették a cserjéket, megnyesték a fákat, eltávolították a szélviharok nyomait, és kiemelték a beteg fatörzseket. Ezután éjszakánként elvégezték a lemosó permetezést. Nem fagytak ki ugyanis a növények kártevôi, a rohamosan szaporodó gombák veszélyeztették a szegedi platánokat, a hársfákat pedig a feléledt levéltetvek.

A szegedi Alliance Francaifle Kulturális Egyesület által évek óta szervezett Frankofón Fesztivál díszvendége idén Liège. A kiállítás mellett valamennyi program – filmvetítés, irodalmi est, vetélkedŒ, képregény bemutató – a belga városról és kultúrájáról szól. Talán kevesen tudják, hogy Liège környéki volt a szaxofon feltalálója, Adolphe Sax, aki 1845-ben szabadalmaztatta a hangszert. Maigret felügyelŒ történetei ugyan hamisítatlan párizsi légkörben játszódnak – az Orfevres rakparttól a Dauphine sörözŒig, „szülŒatyjuk”, a regényíró Georges Simenon azonban a liège-i születésı. Liège-t tekinthetjük a belga rajzfilm és képregény fellegvárának is. Szeged testvérvárosi kapcsolata Liege-zsel hat éve kezdŒdött: akkor mutatkozott be városunk a Liege-i Nemzetközi Vásáron. A kulturális, mıvészeti és gasztronómiai kiállítás sikerén felbuzdulva belga barátaink rendszeres látaogatói lettek a Szeged Napi Testvérvárosok fesztiváljának, standjukkal a Hídi Vásáron évente találkozhatunk. És készen vannak a tervek a jövŒre is. Az elsŒ apropót az újabb randevúra a Reök Palota újjászületése adja: ebben helye lehet egy több mıvészeti stílust átfogó, összetett kiállításnak a belga képzŒmıvészetbŒl, de galériaként kiváló helyszíne lehet Liège mellett a többi testvérváros híres mıvészeinek szegedi bemutatkozására is.

Hekáné dr. Szondi Ildikó, képviselŒ, Brigitte De Deyne, Liège polgármesteri hivatalának külügyi titkára, dr. Szénási Éva, az Alliance Francaifle Kulturális Egyesület elnöke

2007. március

Szegedi Tükör • 7

A polgármester elôterjesztésérôl a közgyûlés dönt

Szeged díszpolgára lehet Király Levente Király Levente 70. születésnapjának elôestéjén, március 5én, a kisszínházban megrendezett ünnepi gálaesten jelentették be: Botka László polgármester azt javasolja a közgyûlésnek, idén Szeged színészkirályát válasszák a város díszpolgárává. – Fantasztikus volt érezni azt a szeretetet, ami sugárzott felém ezen a gálaesten a kollégáimtól és a közönségtôl. A sírásomat alig tudtam viszszatartani. Mindig éreztem ezt szeretetet, de ilyen konkrétan még sohasem. Ez a különleges hangulat átragadt a nézôkre, ebbôl is látszik: a

színház érzelmi kötôdés is. Amikor végül az egyik meglepetésvendég, Zsótér Sanyi betolta a tûzijátékos születésnapi tortát, szóhoz sem tudtam jutni – mesélte a gáláról az ünnepelt, Király Levente, aki a sok apró ajándék mellé egy igazán nagyot is kapott. A parlamenti elfoglaltsága miatt Budapesten lévô Botka László polgármester megbízásából Székhelyi József olvasta fel az alábbi határozati javaslatot: „Király Levente színmûvész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja, Kossuth díjas, érdemes mûvész, a Nemzet Színésze a magyar – ezen belül a szegedi – színházmû-

Kollégái a 70 éves színészkirályról

Pályakép dióhéjban Király Levente 48 éve a Szegedi Nemzeti Színház színésze. Annak idején friss diplomával a zsebében, ígéretes tehetségként csak a pályakezdôkre kimért kötelezô kétéves vidéki számûzetést szerette volna itt letölteni. Prózistának szerzôdött, de amikor kiderült, hogy énekelni és táncolni is kiválóan tud, elhalmozták zenés feladatokkal. „Bájos Bóni gróf volt a Csárdáskirálynôben. Nem bornírt bolond. Sem viccszóró gépezet. Fiatal, szoknyától részegült, kedves fickó. A realista színészet érkezett személyében a monarchiabeli operett szeparéjába” – írta róla Molnár Gál Péter. Nincs hely a temérdek emlékezetes szerep fölsorolására: Mercutio, Figaro, Firsz a Cseresznyéskertbôl, Kean, a színész, Willy Loman és Falstaff. És a zenés feladatok legnagyobbika, az egész mûvészetét összegzô szerep: Tevje, a Hegedûs a háztetôn tejesembere. Amikor a kilencvenes években Svejket játszotta a kisszínházban, reklámfogásként hungarocellbôl szobrot mintáztak róla. Az emberek annyira megszerették a lábát lavórban áztató figurát, hogy felvetették, nem lehetne-e maradandóbb anyagból is kiönteni. Király Leventét sokszor hívták a legrangosabb színházak is, de csak röpke vendégszereplésekre hagyta elcsábítani magát. A Nemzet Színészévé választott mûvészt a közönség régóta Szeged színészkirályaként tiszteli, természetességével és egyszerûségével minden szerepében sikert arat.

vészet kimagasló alakja. Életmûve nagyban hozzájárult a szegedi kultúra és mûvészet értékeinek gazdag tárházához, közkedvelt, elismert, szeretett és megbecsült személyisége színházának oszlopa, városunk egyik emblematikus figurája, köztiszteletnek örvendô példaképe. Alakításainak sora bizonyítja: az ország bármely színházában, a legnagyobbak közt is megállta volna a helyét. Ám ô – ritka kivételként – egyedi életutat választott: igazi lokálpatriótaként itt szolgálta szeretett közönségét, tehetségét a Tisza-parti kultúra gyarapodásának, hírnevének szolgálatába állította és soha nem hagyta el Szeged városát. 70. születésnapján immár elmondhatjuk: tudott próféta lenni a saját hazájában. Mindezek figyelembevételével javaslom a Tisztelt Közgyûlésnek, hogy Szeged Város Díszpolgári címét

2007-ben Király Leventének adományozza.” A bejelentésre felállt a közönség, és szûnni nem akaró tapssal jelezte: támogatja a kezdeményezést. – Nagyon meglepôdtem, mert mindig azt gondoltam, Szegeden csak tudósok, az egyetem professzorai lehetnek díszpolgárok. Elmondhatatlanul jólesett ez az elôterjesztés, noha tudom, ezt még a városatyáknak meg kell szavazniuk. Mostanában annyi csoda ért, hogy lassan kezdek istenhívô lenni. Kell, hogy legyen valaki, aki mindezt a sok csodát mûveli velem – mondta Szeged színészkirálya, aki reggel már próbált az esti elôadásra. Egyelôre nem tudta megmondani, milyen feladatok várják még ebben az évben, hiszen elsôsorban a teátrum anyagi helyzetétôl függ, a sok tervbôl mi válhat valóra. – Szeretnék egy kicsit pihenni is,

Indul a kulturális Macskássy Izolda névnapi kiállítása fôváros programsorozat

Körülölel a szeretet

Partnerségi megállapodást írt alá Botka László szegedi és Tasnádi Péter pécsi polgármester a baranyai megyeszékhelyen a 2010-es Európa kulturális fôvárosa (EKF) rendezvénysorozattal kapcsolatban. A két város számára ez bel- és külföldi közös marketingstratégiát jelent, és megállapodtak arról is, hogy minden év július 31-éig egyeztetnek az aktuális EKF programokról. – Szegeden 2010-ben 6-8 témakörben 15-20 rendezvényt tervezünk, és a felvezetô években is lesznek közös programok – tájékoztatott Botka László. Idén például a MASZK Egyesület és Pavlovics Dávid gitármûvész Essenben (a Ruhr-vidéki város, Isztambul és Pécs közösen lesz Európa kulturális fôvárosa 2010-ben ), a Szegedi Kortárs Balett Pécsett lép fel. A Szegedi Szabadtéri Játékokon a Török Táncszínház elôadásán és a SzentGyörgyi-emlékév programjain a város már használni fogja az EKF logót. – A 2010-es programsorozat olyan esély, amellyel csak akkor élhetünk, ha nem egymással versenyzünk, hanem együttmûködünk – fogalmazott Szeged polgármestere. A két város polgármestere megállapodott arról is, hogy a rendezvényekhez szükséges összeget Pécs Szeged rendelkezésére bocsátja. A programsorozatra összesen 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre, a csongrádi megyeszékhelyre ebbôl 2010-ben 3-400 millió, a felvezetô években 40-50 millió érkezik. Botka László ugyanakkor hangsúlyozta: a város önkormányzata évente négymilliárd forintot költ kultúrára.

„Édesanyám vérbeli sportlady volt, de ha úgy alakulnak a dolgok, szerintem jó lett volna berepülŒ pilótának is” – nyilatkozta többször Macskássy Izolda – aki ezek szerint génjeiben hozta magával a kifogyhatatlan energiát, a sodró lendületet és a magával ragadó életszeretetet. Azt, ami azóta is megjelenik minden kiállításán, ott van minden mozdulatában és megmozdulásában. Immáron híres és hagyományos névnapi tárlatának az idén a Tisza szálló nagyterme ad otthont – az alkotások gyıjteményét március 22-én ezúttal Botka László polgármester és Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke nyitotta meg. Selymkollázsok, festmények, grafikák – virágok, nŒk, tájak. Derıvel, humanizmussal, a széprŒl alkotott fogalmaink megtestesülésével a falakon. Ha Macskássy Izolda képeit nézzük, legalább rövid idŒre elfelejthetjük az olyan fogalmakat, mint „rohanó világ”, „információrobbanás”, bátran elfeledkezhetünk egymásnak feszülŒ indulatokról, meg nem értésrŒl. A mıvésznŒ képei az élet tiszteletérŒl, az emberi kapcsolatok lírai szépségérŒl szólnak, mindarról, amiért úgy gondoljuk: hivatásunk ezen a földön. S mindarról, ami ott volt, a kiállítás megnyitóján is. Festmények, halk muzsikaszó, egy jelentŒs mıvész kisugárzása, s a szeretet, mellyel körülvették barátai, tisztelŒi, és kedvencei: a gyerekek.

„Egyedülálló a magyar színházi életben, hogy mindvégig hû maradt ahhoz a színházhoz, ahol a pályáját kezdte. Óriási színészi-emberi tisztaság jellemzi, sohasem volt benne karriervágy, mégis megkapta a két legnagyobb elismerést, amit magyar színész megkaphat.” (Kovács Zsuzsa) „Amikor megyek a színház folyosóján vagy a színfalak mögött, egyszerûen jó tudni, hogy Levente is ott van. Fél szavakból is értjük már egymást. Sokan kicsit lesajnálóan azt gondolják rólunk, hogy vidéki színészként csak másodvonalbeliek lehetünk. Én sohasem tudtam ezt elfogadni. Úgy érzem, Levente kivételes pályafutásával viszszaadta a vidéken játszó színészek szakmai becsületét, megmutatta, hogy nem csak Pesten lehet országos hírnévre, elismertségre szert tenni.” (Fekete Gizi)

hiszen a 70 év az csak 70 év. Ha megkérdezik a színházban, hogy vagyok, mindig azt válaszolom: ember jobban nálam nem lehet. Ha a színpadra lépek, arra törekszem, a közönség ne vehesse észre, hogy rossz a térdem, fáj a derekam. Nyavalyogni csak itthon szabad, a színházban nincs mese.

Cselóczki Tamás nagy sikerrel mutatkozott be

A trubadúr a nagyszínházban Sikeres bemutatót tartott márciusban a szegedi társulat: Verdi egyik legnépszerûbb operáját A trubadúrt tûzte mûsorra olasz nyelven, a Szinetár-tanítvány Harangi Mária tradicionális rendezésében a nagyszínházban. Olaszul hallhatta a szegedi közönség a nagyszínházban A trubadúrt, amit legutóbb 14 éve mutatott be a társulat, akkor Galgóczy Judit modernebb máglyadíszletében, elsôsorban a Leonorát éneklô Jobbágy Máriának köszönhetôen óriási sikerrel. – Nagyon tetszik, hogy végre kicsit meseszerû díszletben és ruhákban lehet játszani. Harangi Mária rendezésében nincs belemagyarázás, hókuszpókusz, szépek Romvári Gergely színpadképei is, és Papp Janó gyönyörû jelmezében is jól érzem magam – mondta még a premier elôtt az Azucena szerepében bemutatkozó Szonda Éva. Cselóczki Tamás élete elsô nagy fôszerepeként énekelte el a hôstenorok szerepálmát, Manricót. A vastapsot hallva a Strettát rendre megismételtette vele Molnár László zeneigazgató. A 33 éves énekes elôször szobafestô volt, majd Gregor Józsefhez hasonlóan a Honvéd Mûvészegyüttes férfikarában kezdte pályafutását. Ott idôsebb kollégái egyengették az útját, sokat tanult tôlük. – Két éve kezdtem a szólista pályát, elsôsorban oratóriumokat énekeltem. Operaprodukcióban eddig csak a miskolci Carmenben léptem fel, amiben Remendadót játszottam. Hatalmas

feladat Manrico szerepe, komoly felkészülésre volt szükségem. Az olasz szöveget nehéz volt megtanulni, hiszen nem beszélem a nyelvet. Több felvételt is megnéztem, meghallgattam. Szerintem a legjobb Manrico Placido Domingo, aki nemcsak nagyszerû énekes, de színészi alakítása, kisugárzása is meggyôzô – mesélt a felkészülésérôl az Cselóczki Tamás, akire már a Budapesti Operettszínház is lecsapott: most Eisensteint énekli A bôregérben, jövôre pedig a Marica grófnôre és a Bajadérra szerzôdtették.

A szereplôk A trubadúr kettôs szereposztásban került színre: Leonorát a premieren a március 15-én Liszt-díjjal kitüntetett Vajda Júlia, a késôbbi elôadások egy részében Wittinger Gertrúd énekelte – mindketten szép sikerrel. Luna gróf Kelemen Zoltán és Réti Attila volt. Azucena szerepében elôbb a vastapssal és bravózással jutalmazott Szonda Évát, majd Tóth Juditot, Manricoként Cselóczki Tamás mellett Hajdu Andrást hallhatta a közönség. A Szegedi Szimfonikus Zenekart a premieren Molnár László, a következô elôadáson Gyüdi Sándor vezényelte.

2007. március

8 • Szegedi Tükör

Április 7-én zárnak, aznap mindenki ingyen korizhat

Legek a jégpályáról Hatvanezer látogatója volt ebben a szezonban a szegedi mûjégpályának. A legtöbben december 29-én koriztak, aznap összesen 1596-an siklottak a jégen. A jégfelújítások során naponta 6-8 köbméter hó keletkezik. A legsúlyosabb baleset combnyaktörés volt. Október 13-án nyitott és április 7-én zár a szegedi mûjégpálya. Hódi Tamástól, az intézmény vezetôjétôl legekrôl, számokról, adatokról érdeklôdtünk. – Az október közepei nyitás többéves hagyomány. Mindig október elsején kezdünk hûteni, és a jég körülbelül 10-12 nap alatt készül el. Általában húsvétig vagyunk nyitva, hacsak nem nyúlik nagyon az áprilisba az ünnep. Húsvét után a többéves tapasztalat alapján nincs igény a jégre. A pálya csak karácsony elsô, és újév napján volt zárva. A legnépszerûbb rendezvény a jégdisco, átlagosan 368-an siklanak a jégen egyetlen péntek este. A nyitónapi diszkóban ennél jóval többen, 640-en vettek részt. December 29-én voltak a legtöbben, a

szegedi jégpályának aznap 1596 látogatója volt. Egyszerre egyébként legföljebb 800 korizó lehet a jégen. A látogatók a pálya munkatársai szerint a magyar slágerekre róják legszívesebben a köröket. A zenei választék széles, de hozott lemezeket is szívesen lejátszanak. Ebben a szezonban volt már 24 jégkorong mérkôzés, 2 jégkorong mini torna (a mini a gyerekek életkorára vonatkozik: 6–10 évesek), egy nemzetközi gyorskorcsolya verseny, egy gyorskori diákolimpia, tíz egyetemi jeges est, hét iskolai sportnap, egy óvodás korifesztivál. Rendszeresen edz a jégen a Tisza Volán jégkorong egyesülete négy korosztállyal, amatôr felnôtt csapat, baráti társaság, két gyorskorcsolya-egyesület és egy jégtáncegyesület. Az óvodásfesztiválon Hunyadi m E ese olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó tartott bemutatót, és városi politikusok is gyakran merészkednek a jégre. U jhelyi István államtitkár például rendszeresen családostul érkezik. kezdenek, és hajnal fél kettôkor ezren váltottak jegyet, az eladott A pályán a szombat a leghosz- megy el az utolsó jégkorongcsapat. belépôk több mint fele diákjegy. szabb nap. Reggel hatkor edzéssel Ebben az évben eddig több mint 60 A mentôt szinte minden héten ki

A Veszprém és a Pick a városi támogatásban egál

Nyitott kapuk Április hetedikén a szegedi jégpályán nyitott kapuk akciót tartanak, ekkor egész nap ingyen korcsolyázhatnak a látogatók.

kell hívni. A leggyakoribb sérülés a kéztörés, az idén a legsúlyosabb baleset egy combnyaktörés volt. Nemcsak jeget, de ezen a télen havat is csak a jégpályán láthattak azok, akik nem mozdultak ki a városból. Hódi Tamástól arról is érdeklôdtünk, mennyi hó keletkezik náluk naponta: egy jégfelújítás közel egy köbméter 65-70 fokos vizet igényel. Naponta 6-7 alkalommal újítják fel a jeget. Alkalmanként 1-3 köbméter havat szednek fel, ami naponta 6-8 köbméter. Ebbôl elvileg hóembert is lehetne építeni, hógolyókat lehetne gyártani. Ehelyett a hó az udvaron olvad el. Az idei meleg tél nem okoz többletköltséget az üzemeltetésben, mert a többlethûtést kompenzálja a csarnok fûtési költségének megtakarítása.

A város is köszöntötte a hatvanéves Nyári Sándort

Növelni kellene a jegybevételt A röplabda szegedi apostola Amíg Veszprémben és Szegeden is ugyanannyi önkormányzati támogatást kap a kézilabdacsapat, addig a többszörös bajnoknak nagyobb a szurkolói jegybevétele. Amennyiben elkészül a veszprémi új sportcsarnok, akkor még nagyobb lehet a különbség. Irigykedve olvassuk, hogy a Bundesliga egy-egy kiemelkedô csapata mekkora szurkolói érdeklôdés mellett játszsza a mérkôzéseit. A legutóbbi 24. játéknapon és a 25. fordulóból elôrehozott mérkôzések között csemegézve néhány szédületes nézôszámot érdemes papírra vetni. Még leírni is félelmetes, hogy a nagy rangadóra, a Gummelsbach (itt véd a volt veszprémi kapus, a Fzekas á Nndor )–Kiel összecsapásra tizenkilencezernégyszázan(!) voltak kíváncsiak, s a vendégek 42–37-re nyertek. A hetvenkilenc gól azt jelenti, hogy egy-egy találatnál még örülni sem volt idô, hiszen máris indult az ellentámadás... De érdemes még megjegyezni, hogy a Hamburg–Flensburg összecsapásra 12 ezer 807-en vol-

tak kíváncsiak. Nem tréfa, hogy darabszámra meghatározzák a nézôk számát, mert olyan beléptetôrendszerük van, amely minden egyes drukkert regisztrálni tud. A Flensburg–Göppingen összecsapáson 6200-an szurkoltak, de Buday Dániel csapatának, a Kronaunak a Hildesheim elleni találkozójára is 5428-an voltak kíváncsiak. Hogy mi a helyzet itthon? Elôször is: olyan méretû csarnok kis hazánkban nincs, mint a Kölnaréna, vagy a Color Line Arena Hamburgban. De ha lenne, akkor sem hiszem, hogy megtelne akár egy Pick Szeged–Dunaferr összecsapásra! Egyelôre abban sem vagyok biztos, hogy a március harmincegyediki Pick Szeged–MKB Veszprém alapszakaszzáró összecsapáson telt

ház lesz az újszegedi sportcsarnokban... A Pick Szeged vezérkara a város hathatós támogatásával igazán mindent megtesz, hogy Európa legjobb csapatait hozza el a Tisza partjára. Talán már túlságosan is elkényezteti a sportot, a kézilabdát szeretôket, hiszen már egy Pick–Valladolid Bajnokok Ligája nyolcaddöntô sem hozott telt házat a szegedi oroszlánbarlangba. Azonban még ennél is elszomorítóbb a kép, amikor Mezei Richárdék gyengébb csapatokkal mérkôznek. A PLER legutóbbi szegedi vendégjátéka után a Pick-belépôk árusítója, Kiss Tamásné Marika szomorúan közölte, hogy 180 jegyet adott csak el. Hát, ha a drukkerek nem támogatják a csapatot, akkor hogyan tudjon a vezetés erôsíteni. Természetesen a jól szereplô csapat öregbíti a város, a szponzor hírnevét is, azonban elsôsorban a nézôk a közvetlen élvezôi a sikernek.

Nyári Sándor neve Szegeden összeforrott választott sportágával, a röplabdával. Edzôi tevékenysége a csongrádi megyeszékhelyhez köthetô, „kispadosként” számos szép sikert ért el, szövetségi kapitányként a válogatottat irányította. Március 6-án ünnepelte 60. születésnapját, ebbôl az alkalomból az önkormányzat is köszöntötte. A magyar sport és mozgás világával foglalkozó szinte minden média megemlékezett a jeles évfordulóról, yNári Sándor 60. születésnapjáról. A március 6. elôtti és utáni napokon sûrûn csengett a telefonja, fogadta az ismerôsök, barátok jókívánságait. A gratulálók sorából a szegedi önkormányzat sem hiányozhatott. A polgármesteri hivatalban tartott bensôséges hangulatú ünnepségen Szentgyö rgyi Pál, a sportért is felelôs alpolgármester köszöntötte, méltatta életútját, mely ezerszállal kötötte Szegedhez. Ajándékként Nyári átvehetett egy gyönyörû hollóházi porcelánvázát, limitált példányszámú, 1-tôl 50-ig számozott. – A város vezetése úgy ítélte meg, hogy annyit tett Szeged sportjáért, országos ismertségéért, hogy mindenképpen köszöntenünk kell ezen a jeles napon – mondta Szentgyörgyi Pál. – Nagyon jólesett, hogy gondoltak rám – árulta el Nyári Sándor –, jó érzés újra meg újra tapasztalni, hogy nem felejtették el az embert, becsülik a munkáját, az elért eredményeit. Az ünnepségnek a városi megemlékezéssel nem volt vége: a szülinapos barátait, egykori játékosait, Szeged egykori vezetôit invitálta egy kis nosztalgiázásra. Mindenki

elfogadta a meghívást, a távolmaradók igazoltan hiányoztak. – Az ötvenedik születésnapomat ünnepeltem hasonlóan nagy társaságban. Akkor még

a feszültség, a csapat jövôjéért való aggódás is dolgozott bennem, a hatvanadiknál már „csak” nyugalmat és szeretet éreztem. A legkedvesebb ajándék – és ezzel nem akarok megbántani senkit – egy aranymedál volt, amit egykori játékosaimtól kaptam, és a vésete az elmúlt sikeres évekre, évtizedekre emlékeztetett. Hogy miként telik az élet röplabda nélkül? Mindennap hoz valami örömöt. A két gyermekem, Levente és Emese is „sínen” van, révbe ért, és nemsokára nagypapa leszek, Emese öt hónapos terhes. Várjuk a csodát, mert egy gyerek az...

Életpálya Nyári Sándor 1947. március 6-án született Szolnokon, elsô edzôje a helyi Dózsában édesapja, Nyári Endre volt. A Szolnoki Dózsa (1963-tól 1965ig) után a Bp. Honvédban (1965-tôl 1967-ig), a Kecskeméti Volánban (1967-tôl 1969-ig) a Csepel SC-ben (1969-tôl 1973-ig), majd a Szolnoki Vegyimûvekben (1973-tól 1980-ig) röplabdázott. Utóbbiban már játékos-edzôként. 1980-tól 2003-ig kisebb megszakításokkal – Karagics Mátyás és Nagy Péter is irányította a Tisza-parti együttest – edzôsködött a szegedi (Építôk, Délép SC, Papiron SC, Medikémia, DFRC) gárdánál. Játékosként négy bajnokságot és két Magyar Kupát nyert, edzôként pont fordítva: két bajnoki arany és négy MK-serleg került a vitrinbe. A válogatottat 1996-tól 2001-ig irányította, a nemzeti együttes vele jutott ki utoljára Európa-bajnokságra. Az év edzôje 1992-ben, ‘95-ben és ‘96-ban volt. 2003-ban vonult vissza, azóta – megroppant egészségi állapota miatt – rokkantnyugdíjasként él és szakkomentátorkodik a Sport1 televíziónál a röplabda-közvetítéseknél.

A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282