Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform. Fotovillamos Kutatás-fejlesztési Stratégia 2010

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform Fotovillamos Kutatás-fejlesztési Stratégia

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TERV

2010.

Fotovillamos K+F stratégia

Megvalósíthatósági terv

Fotovillamos Kutatás-fejlesztési Stratégia MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TERV

A dokumentum elkészítésében közreműködött a Laser Consult Műszaki - Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft.

2010.

Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen stratégiai fejlesztési dokumentum célja, hogy a hazai fotovillamos ágazat fejlesztéséhez olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek a 2010-2020-as időszakban meghatározzák mind a tudományos, mind az ipari fejlődési irányokat. Alapját a 2009-ben elkészült ágazati piacfelmérés és a hazai fotovillamos K+F stratégiai terv képezi, s a többi releváns hazai és közösségi stratégiai fejlesztési dokumentummal is koherens. A fotovillamos ágazat nagy hozzáadott értékű, komoly szakértelmet igénylő tevékenység, s fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent a globális piacon. Felmérések alapján egyértelmű, hogy a hazai fotovillamos ágazat tevékenysége nemzetgazdasági jelentőségű, magas hozzáadott érték termelésre képes, számottevő tudományos bázissal rendelkezik. A fotovillamos eszközök elterjedtsége és kihasználtsága nem a kellő mértékben valósult eddig meg. A megvalósítási terv háttérdokumentumai alátámasztják az ágazat komplex fejlesztésének igényét. A 2009-ben elkészült hazai fotovillamos kutatás-fejlesztési stratégia megfogalmazta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek Magyarország számára biztosíthatják a fotovillamos technológiák, berendezések gyorsabb elterjedését: a fotovillamos eszközök, napelemek és modulok, kiemelten a vékonyréteg technológiák és a gyártásközi mérő- és ellenőrző eljárások fejlesztése; a kiegészítő rendszer-elemek fejlesztése, kiemelten az épületintegrálást valamint a rendszerelemeket minősítő berendezések fejlesztését. a fotovillamos technológiák alkalmazhatóságának vizsgálata, beleértve a teljes napelemes terméklánc jogi és árszabályozásának, valamint szabványosításának, a piacbővítésnek a kérdéseit; kommunikációs stratégiák kidolgozása, kiemelten egyes célcsoportok tájékoztatására, oktatására. 1. ábra: A versenyképes PV iparág felépítése és támogatási szükséglete



A PV szektor átgondolt felépítése és a teljes értéklánc támogatása nem csak globális környezetvédelmi szempontból és Európai Uniós kötelezettségeink miatt fontos, hanem azért, mert megtérülő, több száz munkahelyet teremtő befektetés, az ország számára lehetséges kitörési pont egy fejlett iparágban és jelentős mértékben hozzájárul a tudás alapú értékteremtéshez is. Hangsúlyozzuk, hogy a szektor fejlesztését csak egységes rendszerben szabad elképzelni, melynek ugyanolyan fontos eleme a K+F támogatása, mint az európai jellegű szabályozási környezet kialakítása, illetve a hazai napelem gyártás megalapozása. A szektor egészének támogatása fog megtérülni a termelésben, foglalkoztatottságban, külkereskedelmi mérleg javulásában. A fentiek közül egyes elemek kiragadása ugyanakkor nem vezet várt eredményre. A fentiek figyelembevételével az Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform jövőképe, hogy a K+F stratégia révén a hazai fotovillamos ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek a hazai KKV-k versenyképességét erősíti a multinacionális vállalatok mellett. Az ágazat szereplőinek összefogását a Platform menedzsment szervezet hivatott segíteni, amely az eddig elért, és a jövőbeni célok megvalósítását szolgálja tevékenységével. Az IMNTP elképzelése, hogy a közeljövőben létrehozható lesz egy olyan szervezet, amely képes az önfenntartásra, kezében tartja az ágazat fejlesztési intézkedéseit, s fenntartja azokat az eredményeket, amelyeket a Platform ért el működési időszakában. A K+F stratégia alapján definiáltuk a 2010-2020 közötti fontosabb fejlesztési terveket, amely feladatokat 3 szintre bontottunk (prioritások, operatív célok, fókuszált fejlesztési irányok). A fotovillamosság terén elvégzett piackutatás eredményei alapján azonosítottuk a szakmai főbb irányokat (prioritások 1-3.), amelyek a fotovillamosság K+F folyamatával kapcsolatosak és a horizontális feladatokat (prioritások 4-5.), amely az egész ágazatot átfogja. A szakmai feladatok megvalósításához számottevő anyagi befektetés, míg a horizontális tevékenységekhez leginkább humán erőforrás és szerényebb anyagi ráfordítás szükséges. A főbb fejlesztési feladatok az IMNTP szerint tehát: 1. Fotovillamos technológiai kutatás-fejlesztés 1.1 Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése - Vékonyréteg napelemek fejlesztése

- Napelemek újrahasznosításának fejlesztése

- Kombinált fotovillamos és termikus kollektor kifejlesztése 1.2 Intelligens energiaalkalmazás, és fotovillamos energia építészeti integrálásának kutatása - Középületek és irodaházak napelemes szünetmentes áramellátási rendszerének kifejlesztése 2. A fotovillamos rendszerek elterjesztésének eszközrendszere 2.1 A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata - Beruházási támogatási rendszer struktúrájának átdolgozása

- Feed-in tarifa értékének optimalizálása a magyar piaci viszonyokra a technológia nagyfokú elterjesztésének támogatására 2.2 Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése - Napelemes ismeretterjesztő, oktatási és demonstrációs rendszerek fejlesztése



3. Mérő és minősítő rendszerek fejlesztése 3.1 Mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási rendszerek kidolgozása -Korszerű felület-és határréteg-analitikai háttér biztosítása akkreditált laboratóriumi szolgáltatás létrehozása. -Komplex felület/határréteg kémiai analízis hatékony és pontos elvégzésére, a felületi kémiai analízis területére vonatkozó nemzetközi szabványok alkalmazására és a szabványosításban történő aktív részvételre 3.2 Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése -Alapanyag-minősítés, gyártásközi folyamat ellenőrzés és késztermék-minősítés módszereinek fejlesztése 4. Vállalkozásfejlesztés 4.1 Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése - Inkubációs program - Üzleti angyal tevékenységgel és kockázati tőkebefektetéssel kapcsolatos információnyújtás 4.2 Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása - Ipari kapcsolattartó iroda létrehozása - Kutatóhelyi- vállalati kutatási projektek indítása (szerződéses kutatás, közös pályázat) 4.3 Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése - Együttműködési készségek informális és intézményes fejlesztése - Nemzetközi partnerség erősítése 5. Tudástranszfer előmozdítása • Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése -Technológiatranszfer tanácsadás biztosítása

-Innovációmenedzsment ismeretek oktatása vállalkozások és hallgatók számára • A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése -Felsőfokú tananyagfejlesztés

-Középiskolák és műszaki-természettudományos felsőoktatási karok közötti kapcsolat erősítése nyílt napok, diákkutatási versenyek, iskolalátogatások szervezésével • A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása - Ágazati innovatív kutatási eredményeket bemutató rendezvények szervezése Szakma-specifikus innovációs díj létrehozása - Médiakapcsolatok erősítése Ezeken felül fontosnak ítéltünk kiemelni két olyan PV projektet (egy szakmai és egy ismeretanyag átadást ösztönző) amelyek megvalósítását azonnal el lehet és kell kezdeni. Ezek az épületbe integrált fotovillamos rendszerek (középület tervezése, demonstráció), valamint a fotovillamos oktatási csomag és demonstrációs/installációs tudásbázis kidolgozása. A szakmai fejlesztési irányok közül -mivel a hozzáadott érték legnagyobb része itt realizálódik- a méréstechnológiai és a vákuumtechnológiai berendezésgyártást, hosszabb távon elsősorban a vékonyréteg és nanokompozit napelem technológiai K+F-et kell támogatni. Azonnali intézkedésként a PV alkalmazások elterjesztését szolgáló hatósági és szabályozási kérdések és a feed-in-tarifa rendbetétele, valamint az energiatudatos nevelés és szakirányú oktatás fejlesztése kívánatos. .



TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .............................................................................................................. 1 1.1. A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV HÁTTERE, FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................................................... 1 2. AZ INTEGRÁLT MIKRO/NANORENDSZEREK NEMZETI TECHNOLÓGIA PLATFORM FOTOVILLAMOS ÁGAZATTAL KAPCSOLATOS STRATÉGIAI CÉLMÁTRIXÁNAK BEMUTATÁSA ............................................................................4 3. A PRIORITÁSOK ÉS OPERATÍV CÉLOK BEMUTATÁSA.............................................6 3.1. FOTOVILLAMOS TECHNOLÓGIAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS PRIORITÁS ........................................ 6 3.1.1. Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése operatív cél............................................................. 6 3.1.2. Intelligens energiaalkalmazás, és fotovillamos energia építészeti integrálásának kutatása .......... 7 3.2. A FOTOVILLAMOS RENDSZEREK ELTERJESZTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE PRIORITÁS ....... 7 3.2.1. A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata operatív cél .......... 7 3.2.2. Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése operatív cél ....................................... 8 3.3. MÉRŐ ÉS MINŐSÍTŐ RENDSZEREK FEJLESZTÉSE PRIORITÁS ..................................................... 9 3.3.1. Mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási rendszerek kidolgozása operatív cél...................... 9 3.3.2. Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése operatív cél ...........................................................................................................................10 3.4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PRIORITÁS........................................................................................10 3.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése operatív cél ...............10 3.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása operatív cél...........................11 3.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése operatív cél.........................................12 3.5. TUDÁSTRANSZFER ELŐMOZDÍTÁSA PRIORITÁS ........................................................................13 3.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése operatív cél......................................................13 3.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése operatív cél...............................................14 3.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása operatív cél ...........................................................................................................................15 4. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK PROGRAMOZÁSA...................................... 16 4.1. FOTOVILLAMOS TECHNOLÓGIAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS PRIORITÁS ......................................16 4.1.1. Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai ..................................16 4.1.1. Intelligens energiaalkalmazás, és fotovillamos energia építészeti integrálásának kutatása fókuszált fejlesztési irányai ...................................................................................................20 4.2. A FOTOVILLAMOS RENDSZEREK ELTERJESZTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE PRIORITÁS .....21 4.2.1. A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata fókuszált fejlesztési irányai ..................................................................................................................21 4.2.2. Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai .............23 4.3. MÉRŐ ÉS MINŐSÍTŐ RENDSZEREK FEJLESZTÉSE ......................................................................24 4.3.1. Mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási rendszerek kidolgozása fókuszált fejlesztési irányai .................................................................................................................................24 4.3.2. Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai ...................................................................................................26



4.4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PRIORITÁS........................................................................................28 4.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése fókuszált fejlesztési irányai ..................................................................................................................28 4.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása fókuszált fejlesztési irányai .................................................................................................................................30 4.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése fókuszált fejlesztési irányai.................32 4.5. TUDÁSTRANSZFER ELŐMOZDÍTÁSA PRIORITÁS ........................................................................34 4.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai..............................34 4.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése fókuszált fejlesztési irányai ......................36 4.5.3. A fotovillamosság területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása fókuszált fejlesztési irányai ...................................................................................................38 5. MEGVALÓSÍTÁS.................................................................................................... 40 5.1. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK ..................................................................................................40 5.2. ÜTEMEZÉS......................................................................................................................................41 5.3. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK FONTOSSÁGI SORRENDJE ...........................................42 6. MONITORING........................................................................................................43 7. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA ...............................45 7.1. "A" PILOT PROJEKT RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA ....................................................................45 7.2. "B" PILOT PROJEKT RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA.....................................................................47 8. A FOTOVILLAMOS ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉHEZ ÉS A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE ........................................................................................................50 8.1. HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI RENDSZEREK ................................................................50 8.2. NEMZETKÖZI ÉS EU-S FINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK..................................55 8.3. TŐKEBEFEKTETÉSI-, ÉS HITELLEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE ................................................58 8.3.1. Kockázati tőke.....................................................................................................................58 8.3.2. Állami tőkefinanszírozási lehetőségek...................................................................................60 8.3.3. Hitellehetőségek....................................................................................................................61 9. A TECHNOLÓGIATRANSZFER NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYRENDSZERE ................. 63



1. BEVEZETÉS A fotovillamos iparág nagy hozzáadott értékű, komoly helyi szakértelmet kívánó tevékenység, fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent a globális piacon. Jellegénél és volumenénél fogva a magyar gazdaság egyik kulcs-eleme, amely a jövőbeli gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezője lehet. Ebből kiindulva, az IMNT Platform kutatás-fejlesztési stratégiai tervet készített, amelynek megvalósítása jelen terv alapján programoztuk le. A hazai fotovillamos értéklánc egyes elemei ma még hiányoznak, jelen tanulmány célja, hogy a javasolt megvalósítandó fő feladatokkal ezek néhány éven belül működőképesek és versenyképesek legyenek. A megvalósíthatósági tanulmány készítésekor az alábbi tanulmányok és direktívák megállapításait is figyelembe vettük: 2009/28/EC direktíva, VAHAVA jelentés, Magyarország 2025 vízió, „Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020”, és az EnergiaKlub jelentései. A PV szektorra vonatkozó fejlesztési ajánlások felhasználásakor nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ágazatfejlesztés és beavatkozás egyes elemei nem egy, hanem több minisztérium és hatóság kezelésébe tartoznak (KHEM, GKM, Energiahivatal, stb), emiatt ezeket összehangoltam rendszer-szinten kell elvégezni.

1.1. A Kutatás-fejlesztési stratégiai terv háttere, főbb megállapításainak áttekintése 1 A fotovillamos (PV) technológiák fejlesztése és az alkalmazások népszerűsítése, elterjesztése egy hosszútávú befektetés, ami egyszerre térül meg a nemzetgazdaság, a környezet és a társadalom számára. A fotovillamos rendszerek piaca – a gazdasági válság ellenére is – folyamatosan növekszik, az iparág fellendülőben van. Az elmúlt öt évben világszerte az installált PV kapacitás átlagosan 39%-kal nőtt. Felmérések alátámasztják, hogy a PV technológiák elterjedését leginkább gátló tényező világszerte a beruházás magas költsége és hosszú idejű megtérülése. Az elmúlt évtizedek tendenciája alapján prognosztizálható, hogy a PV rendszerek által termelt villamos energia ára az Európai Unióban 2020-ig versenyképessé válhat a hagyományos, fosszilis alapú (szén, földgáz, olaj) termelésre alapozott áram árával. Mindeközben a globális PV termelési kapacitás ugrásszerűen megnőhet, egyes becslések szerint 2030-ig közel 80-szoros termelésnövekedéssel számolhatunk világszerte, és legalább 10-szeressel Európában. Jelenleg az európai termelés jelenti ma a teljes piac 81%-át. A napelem cellák termelését tekintve piaci részesedést tekintve Németország az első, Spanyolország a második és e két ország együttesen a piac több mint 86%-át birtokolja. Előrejelzések szerint a termelés szempontjából Európa mellett 2030-ig Kína megerősödése várható. 2020-ra 1 milliárd embernek lehet részben vagy teljesen napenergia alapú villamos áramot szolgáltatni, s a termelés 2 millió embernek adhat új állást. Emellett az EU 2015-ig terjedő időszakra vonatkozó K+F célja a fotovillamos úton

1

A fejezet a Magyar fotovillamos (napenergia technológiai) kutatás-fejlesztési stratégiai terv (2009-2020) vonatkozó szövegrészei alapján készült.

1



termelt villamos energia árának oly mértékű csökkentése, hogy Dél-Európában elérje a kisfogyasztókra érvényes villamos energia fogyasztói árszintet. A napelemes berendezések fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások kezdete Magyarországon több évtizedes múltra vezethető vissza. A hazai vállalati szféra és a tudományos intézmények egyaránt jelentős tapasztalattal rendelkeznek a napelem-ipari eljárások és berendezések fejlesztésében, különösen az alapanyag- és folyamatminősítésre szolgáló know-how, illetve az ennek felhasználásával fejlesztett PV méréstechnológia terén. A nagy múltú kutatások, és a kedvező hazai természeti adottságok ellenére a fotovillamos technológiák alkalmazása nem terjedt el, a napenergia-hasznosítás még mindig nem éri el a megújuló alapú energiafelhasználás 0,01 %-t sem (valamivel több, mint 600 kWp fotovillamos napelemes rendszert telepítettek eddig). Pedig Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik, energiaszükségletének többszörösét lehetne napenergia technológia segítségével előállítani, ám ennek számos gazdasági, társadalmi és jogi korlátja van. Hazánkban szinte teljesen hiányzó demonstrációs rendszerek telepítése. Ezek a hazai eladások alacsony számához vezetnek. A hazai fotovillamos ágazat helyzetét jól összefoglalja az alábbi SWOT elemzés: 1. Táblázat: SWOT elemzés a hazai fotovoltaikus ágazatra

Forrás: IMNTP [2009] 5. oldal.

A hazai fotovillamos kutatás-fejlesztési stratégia megfogalmazta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek Magyarország számára biztosíthatják a fotovillamos technológiák, berendezések gyorsabb elterjedését: a fotovillamos eszközök, napelemek és modulok, kiemelten a vékonyréteg technológiák és a gyártásközi mérő- és ellenőrző eljárások fejlesztése; a kiegészítő rendszer-elemek fejlesztése, kiemelten az épületintegrálást valamint a rendszerelemeket minősítő berendezések fejlesztését.

2



a fotovillamos technológiák alkalmazhatóságának vizsgálata, beleértve a teljes napelemes terméklánc jogi és árszabályozásának, valamint szabványosításának, a piacbővítésnek a kérdéseit; kommunikációs stratégiák kidolgozása, kiemelten egyes célcsoportok tájékoztatására, oktatására. A K+F stratégia megvalósítási terve a SWOT elemzés alapján azonosítható erősségek kihasználásával igyekszik a hazai ágazat gyengeségeit megszüntetni, s felkészülni a fenyegetések kihívásaira. Az integrált mikro- és nanorendszerek Platformjának elsődleges célja, hogy a hazai fotovillamos ágazat versenyképességét a teljes terméklánc fejlesztésével növelje. A Platform olyan K+F stratégiát készített, amely megvalósítása legfőképpen a hazai KKV-k piaci pozíciójának javítását szolgálja, de az intézkedések egyaránt hozzájárulnak a kutatóhelyek, és a vállalati szféra fejlődéséhez. A K+F stratégia megvalósítási terve az ágazat csaknem minden szervezetét megcélozza. A szerteágazó célrendszer megvalósításában és koordinálásában nagy segítséget nyújtana egy olyan szervezet, amely a K+F stratégia teljes időhorizontján át (2010-2020) működik. A menedzsment szervezet továbbá a Platform továbbélésében játszik nagy szerepet. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform víziója, hogy a K+F stratégia révén a hazai fotovillamos ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek a hazai KKV-k versenyképességét erősítik. A megfelelő szabályozási rendszer létrehozza azt a gazdasági és technológiai környezetet, mely a teljes termékláncot segíti a hazai napelem gyártástól, a méréstechnológián a kereskedelmen át az energiatermelésig. Az ágazat szereplőinek összefogását a Platform menedzsment szervezet hivatott segíteni, amely az eddig elért, és a jövőben megvalósítandó célok megvalósítását szolgálja tevékenységével. A K+F stratégia megvalósításának fő hajtóereje a résztvevő vállalatok és kutatóhelyek profitszerzési lehetőségeinek bővülése, amely ösztönzi az együttműködések kezdeményezését, a kutatási projektek indítását és a létrehozott eredmények hasznosítását. Az IMNTP által készített piacfelmérés alapján az ágazat legsürgetőbb beavatkozási pontjai közé tartozik a minél hamarabb megerősítendő szakirányú mérnök-képzés, amely által Magyarország még mindig versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű fotovillamos K+F területen. A piacfelmérés megállapította, hogy ha a képzés javítására és a hazai innovációt hasznosító KKV-k helyzetbe-hozatalára nem születnek azonnali, rendszerszemléletű szabályozási és innováció-támogatási kormányzati lépések, továbbra is a külföldi befektetők munka-intenzív összeszerelő cégei fogják a magyar elektronikai ipart reprezentálni 2. A PV szektor átgondolt felépítése nem csak globális környezetvédelmi szempontból és Európai Uniós kötelezettségeink miatt fontos, hanem megtérülő, több száz munkahelyet teremtő befektetés, az ország számára lehetséges kitörési pont egy fejlett iparágban és jelentős mértékben hozzájárul a tudás alapú értékteremtéshez is. Forrás: IMNTP [2009]: Tanulmány a magyarországi mikro- és nanoelektronikai, valamint fotovillamos szektor kutatás-fejlesztési és innovációs elképzeléseiről, azok társadalmi és gazdasági hatásáról. 2

3



2. AZ INTEGRÁLT MIKRO/NANORENDSZEREK NEMZETI TECHNOLÓGIA PLATFORM FOTOVILLAMOS ÁGAZATTAL KAPCSOLATOS STRATÉGIAI CÉLMÁTRIXÁNAK BEMUTATÁSA A megvalósítási terv kidolgozásának módszertana: A megvalósítási terv tartalma illeszkedik a kutatás-fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési javaslatokhoz. A stratégiai célmátrix megfogalmaz egy átfogó célt, azaz a hazai fotovillamos ágazat versenyképességének növelését, amely eléréséhez 3 egymásra épülő szinten (prioritások, operatív célok és fókuszált fejlesztési irányok) feladatok járulnak hozzá. A prioritásokat úgy határoztuk meg, hogy átfedésben legyen a K+F stratégia fő céljaival. A prioritások operatív célokra bomlanak, amelyek alkalmazási területenként foglalják össze a fejlesztéseket. A tényleges fejlesztési intézkedéseket a fókuszált fejlesztési irányok tartalmazzák, amelyeket a stratégiai menedzsment elvei alapján programoztunk le: fejlesztési célt, erőforrásokat, időintervallumot, és megvalósító szervezeteket jelöltünk ki hozzájuk. Jelen dokumentumban két részre osztottuk a prioritásokat: (A) Szakma-specifikus feladatok ("vertikális") (B) Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési célú feladatok ("horizontális") A stratégiai célmátrix elvén, a horizontális prioritások ás operatív célok minden egyes szakmaspecifikus prioritás, operatív cél eléréséhez hozzájárulnak, kiegészítik őket. Ezen felül a horizontális prioritások és operatív célok úgy lettek definiálva, hogy nemcsak a kutatás-fejlesztési stratégiában meghatározottakhoz illenek, hanem a két horizontális prioritás céljai egymást erősítik, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A feladatok és azok bontásai a Platform szerelőivel egyetértésben, javaslataik alapján lettek definiálva. Ennek megfelelően, a következőkben átfogóan, majd részletesen bemutatjuk a stratégiai célmátrixot:

4



5



3. A PRIORITÁSOK ÉS OPERATÍV CÉLOK BEMUTATÁSA 3.1. Fotovillamos technológiai kutatás-fejlesztés 3.1.1. Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése

Indokoltság: A fotovillamos energia alkalmazási területei végtelenül széleskörűek, s a jövő egyre növekvő energiaigényének kielégítéséhez nagymértékben hozzájárulhat. A fotovillamos energiát hasznosító elemek, berendezések fejlesztése egy rendkívül sürgető kérdés, amelyhez hazánkban, a jól felkészült szakmai-tudományos háttérrel rendelkező kutatók hozzájárulhatnak. A hazai adottságok kitörési pontot jelenthetnek ezen a területen a meglévő tapasztalat, az anyagtechnológiai kutatási, és konstrukciós fejlesztési háttér valamint a napelem modul gyártási felkészültség bázisán. A kutatások fókusza az új elemek fejlesztése mellett elsősorban a gazdasági vagy műszaki élettartam alatt kinyerhető energia (kWh/Wp) növelése kell, hogy legyen. Emellett a gyártás energia- és anyagigényének minimalizálása is fontos kutatási feladat, illetve a gyártásból és amortizációból származó hulladékok kezelése, hasznosítása. Elérendő célok:

Konverziós hatásfok növelés Megbízható költséghatékony gyártóberendezések fejlesztése Olcsó fóliázási megoldások fejlesztése Olcsó vezető oxidok előállítása Megbízhatóság növelése; továbbfejlesztett modultesztelés bevizsgálás Hulladék-kezelés, beleértve az anyagok újrafelhasználását A ritka alapanyagok esetében helyettesítő anyagok keresése

és

teljesítmény

Fókuszált fejlesztési irányok:

- Vékonyréteg napelemek fejlesztése - Innovatív nanokompozit energia-átalakítók fejlesztése - Napelemek újrahasznosításának fejlesztése

6



3.1.2. Intelligens energiaalkalmazás, építészeti integrálásának kutatása

és

fotovillamos

energia

Indokoltság: Az ipari alkalmazás mellett a háztartási villamos energia termelésnek és alkalmazásnak van nagy szerepe az alternatív energia alkalmazás elterjedésében. Az energiahatékony épületek népszerűségének és elterjedésének növelése az EU által is szorgalmazott folyamat, ezt a 2001/77/EC direktíva is kiemeli. A fotovillamos energia építészeti integrálása jelentős használati értéknövekedést jelent meglévő és új épületeknél, piaci előnyt szolgál a befektetőknek. A mai esztétikai, és fizikai elvárásoknak (hőszigetelés/árnyékolás, vízmentes zárás és villamos energiatermelés stb.) meg kell felelnie a fejlesztéseknek. Elérendő célok: Szükség van olyan fejlesztésekre, amelyek az építész-tervezők által szívesen alkalmazott PV eszközöket illeszti a tervezési struktúrába. Ebbe a körbe tartoznak a többcélú napelemes homlokzati és tetőburkoló elemek fejlesztései is. Intelligens energiatároló és átalakítók rendszerek Félvezető alapú fényhasznosítási módszerek Szilárdtest megvilágítás (tervezése/modellezése/szimulációja ill. minősítése) Fotovillamos energia-átalakítók kutatása Decentralizált napenergiás áramelosztó rendszerek autonóm szabályozásának fejlesztése Hatékony és környezetkímélő energiatároló rendszerek a környezetszennyező megoldások kiváltására


- Középületek és irodaházak napelemes szünetmentes áramellátási rendszerének

kifejlesztése

3.2. A fotovillamos eszközrendszere

rendszerek

elterjesztésének

3.2.1. A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata

Indokoltság: Európa számos országában a fotovillamos fejlesztések az energetikai program részét képezik, és törvény szabályozza az energetikai alkalmazást. Magyarországon csupán néhány éve kötelező egyáltalán a napenergiával termelt villamos energia átvétele, de hosszú távú garancia az átvételre és az átvételi árra nincsen. Az átvételi ár pedig rendkívül alacsony, így hiányzik a hajtóerő a fotovillamos berendezések telepítésére. Szükség van tehát a megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének és a kapcsolódó jogszabályi háttér felülvizsgálatára, európai szintű szabályozási és támogatási rendszer kialakítására. Ezáltal stabil, kiszámítható, hosszú távú beruházási környezetet megalapozó villamosenergia termelési támogatási rendszer alakulhat ki.

7



Elérendő célok: Célunk a hazai visszatáplálási árak növelése, amely elsősorban központi kormányzati döntés. Ennek érdekében szükséges a megújuló energia törvény megalkotása, amelyben emelni kell az átvételi tarifát.


- Beruházási támogatási rendszer struktúrájának átdolgozása - Feed-in tarifa értékének optimalizálása a magyar piaci viszonyokra a technológia nagyfokú elterjesztésének támogatására

3.2.2. Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése

Indokoltság: Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik, energiaszükségletének többszörösét lehetne napenergia technológia segítségével előállítani, ám ennek gazdasági, társadalmi és jogi korlátai vannak. Jelenleg nagyon alacsony szintű a fotovillamos energia ismertsége és elterjedtsége. Ebben az oktatási célú demonstrációs rendszerek kiépítése segíthet, hiszen hazánkban szinte teljesen hiányzik a demonstrációs rendszerek telepítése. Mindez szerepet játszik a hazai eladások alacsony számában. Egy komplex, az oktatás minden szintjére kiterjedő fejlesztést szükséges véghezvinni, amely oktatási anyagok készítésével, demonstrációs rendszerek telepítésével és infrastrukturális fejlesztéssel kapcsolatos. Jelenleg egy olyan oktatási egység rendelkezik azokkal az infrastrukturális és tudományos háttérrel, amely a magas szintű fotovillamos témakörben történő oktatáshoz szükséges. A BME Elektronikus Eszközök Tanszékén és az Elektronikus Technológia Tanszékén évi 50-100 hallgató kap széleskörű ismereteket a fény-elektromos energiaátalakítás kérdésköréből a cellák szilárdtest-fizikai alapjaitól kezdve, a gyártástechnológia bemutatásán át, a mérő-minősítő mérések fajtáinak tanulmányozásáig, mérések végzéséig. Évi 8-10 hallgató végez laboratóriumi szintű kutató/fejlesztő munkát. Oktatás folyik továbbá a Szent István Egyetemen, az Óbudai Egyetemen is, ezeken a helyeken demonstációs rendszerek is létesültek. A fotovillamos rendszerekkel kapcsolatos graduális és posztgraduális oktatási anyagok mindemellett nem teljes körűek, amely szintén nehezíti a fotovillamosság elterjedését. Ezen kapacitások fejlesztésével a hazánkba telepítendő napelemgyárak szakember utánpótlása biztosítható lenne, hiszen az utóbbi években jelentős érdeklődés mutatkozik a hazai telepítésű napelemgyárak iránt, ugyanakkor többek között a szakember utánpótlás hiánya miatt késlekednek ezen beruházások. Elérendő célok: A Platform célul tűzte ki, hogy egy többszintű oktatási stratégiát valósít meg az óvodai és általános iskolai alapfokú oktatástól, az emelt szintű természettudományos képzésen át, a speciális felnőttképzésig. A fotovillamos rendszerek ismertségének és elterjedésének érdekében pedig demonstrációs rendszereket fog kiépíteni a Platform.


- Napelemes ismeretterjesztő, oktatási és demonstrációs rendszerek fejlesztése

8



3.3. Mérő és minősítő rendszerek fejlesztése 3.3.1. Mérő-, minőségbiztosítási kidolgozása

és

szabványosítási

rendszerek

Indokoltság: A hazai fotovillamos energetikai piacon jelenleg hiányzik a megfelelő szintű, minden tisztázatlan kérdésre kitérő szabályozási és szabványosítási rendszer, amely nemcsak az energiatermelést, hanem a kutatás-fejlesztési tevékenységet, oktatást, kereskedelmet és beruházásokat is megnehezíti. Ennek hiányában nem fejlődhet a hazai fotovillamos piac. Jelenleg a hazai fotovillamos rendszerekkel kapcsolatos szabályozás hiányos, és több helyen nem EU-konform, így első lépésben ki kell alakítani az európai szintű szabályozási rendszert. Mindemellett a minősítésre, alkalmazásra, csatlakoztatásra vonatkozó hiányzó szabványokat kell kidolgozni, illetve az engedélyezési eljárásokat egyszerűsíteni, egységesíteni. Elérendő célok: A megújuló energiák jogszabályi hátterének felülvizsgálata, európai szintű szabályozási és támogatási rendszer kialakítása. A PV modulok, PV épület szerkezetek, PV inverterek és AC modulok teljesítményének, energia arányának és biztonsági szabványainak meghatározása. Egész Európában érvényes szabályozás bevezetése a villamos rendszerhez csatlakoztatásra. A teljes értékadási lánc minőségbiztosítási irányelveinek meghatározása. Kidolgozni a PV elemek újrafelhasználásának és anyagai újrahasznosításának költséghatékony infrastruktúráját, különös tekintettel a vékonyréteg PV és BoS komponensekre. A vékonyréteg, koncentrátor és BoS komponensekre vonatkozó rövidtávú valamint az új cella/modul technológiákra vonatkozó hosszú távú élettartam költség-elemzése. A nemzetközi szabványok megfelelő honosítása a fenti területeken, illetve a minősítésre, alkalmazásokra vonatkozó hiányzó szabványok kidolgozása. Az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítése, egységesítése.


- Korszerű felület-és határréteg-analitikai háttér biztosítása akkreditált laboratóriumi szolgáltatás létrehozása. - Komplex felület/határréteg kémiai analízis hatékony és pontos elvégzésére, a felületi kémiai analízis területére vonatkozó nemzetközi szabványok alkalmazására és a szabványosításban történő aktív részvételre.

9



3.3.2. Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése

Indokoltság: A hazai gyártásközi metrológia világszinten is jelentős kutatás-fejlesztési kapacitással rendelkezik. A napelem-iparban megjelenő komplikált vékonyréteg-technológiák elkerülhetetlenné teszik a kifinomult méréstechnikai eljárások fejlesztését, emellett a gyártás minden lépésében szükség van méréstechnikai eszközökre. Ezek egy részét a meglévő hazai bázisra alapozva tovább kell fejleszteni, más részét pedig a beszerezhető napelem-mérő technológiák továbbfejlesztésével kell megoldani. Magyarország jelentős kapacitással és potenciállal rendelkezik a fotovillamos gyártmányok minősítése terén. Ezek a berendezések az újonnan telepített napelem gyárak számára létfontosságúak, hiszen a termékek eladhatóságának egyik feltétele a pontos karakterizáció. Elérendő célok: Gyártásközi mérő és vizsgáló berendezések fejlesztése Gyártásközi minősítést lehetővé tévő érintésmentes mérések és hozzájuk tartozó berendezések kifejlesztése A felhasznált anyagok minősítésére szolgáló mérési módszerek gyártásba integrálása Minősítő berendezések fejlesztése.


- Alapanyag-minősítés, gyártásközi folyamat ellenőrzés és késztermék-minősítés

módszereinek fejlesztése - Automatizált mérőberendezések fejlesztése a napelemipar számára, új generációs napelemek és gyártási folyamatainak ellenőrzésére

3.4. Vállalkozásfejlesztés 3.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése

Indokoltság: A nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások alapítása és túlélési esélyeinek növelése kiemelten fontos azon a területen, ahol szükség van a versenyképes tudást létrehozó és alkalmazó kkv-kra. A fotovillamosság területén az induló vállalkozásoknak meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek ösztönzik a cégek alapítását, hatékony fenntartását, ezáltal hozzájárulva a tudományterület és a vállalati szektor fejlődéséhez. A platform tudásbázisát alapul véve, meg kell alapozni azokat a keretfeltételeket, amelyek a spin-off vállalkozások létrejöttét ösztönzik. Ezen vállalkozás-típusok fontos mutatószámai a kutatói szféra –üzleti szféra közötti együttműködések hatékonyságának, s a fejlett gazdaságokban igen nagy arányban hoznak létre spin-offokat. Mivel e cégek gyors növekedési potenciállal, és komoly értékteremtő képességgel bírnak, kiemelt célja a Platformnak, hogy ösztönözze létrehozásukat. Ezt pedig az inkubáció fejlesztésével hatékonyan lehet elérni, amely kiváló eszköze lehet a spin-offok ösztönzésének, így

10



a Platform céljainak egyike az, hogy fejlessze a technológiai inkubációt. Mivel hazánkban jobbára csak tradicionális inkubátorok vannak, célunk, hogy a Platform olyan inkubációfejlesztési célt valósítson meg, amely a vállalkozásokat értéknövelő, innovációs szolgáltatásokkal segíti. Elérendő célok: Az operatív cél kettős haszonnal járhat, hiszen a meglévő, fiatal vállalkozások erősödéséhez vezet, másrészt a spin-off vállalkozások indítását ösztönözheti, ezáltal fejlődő, tőkeerős vállalkozások alapulhatnak a szektorban, elsőként ismeretátadás révén, majd konkrét szolgáltatásfejlesztés révén. Az inkubáció elősegítése arra irányul, hogy a meglévő inkubátorokat fejlesszék, szolgáltatásaikat kiterjesszék. Ezen intézkedések segítségével lehetővé válik, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező, de a kezdeti akadályokat nehezen kezelő vállalkozások megerősödjenek, magas minőségű szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Az inkubáció ösztönzése számos módon megvalósulhat, a vállalkozások életben tartásához és értékteremtő képességének növeléséhez történő hozzájárulás elsősorban az inkubátorban elérhető szolgáltatások minőségétől, specifikusságától, egyediségétől és piacképességétől függ.


-

Inkubációs program Üzleti angyal tevékenységgel és kockázati tőkebefektetéssel kapcsolatos információnyújtás

3.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása

Indokoltság: A tudományos eredmények létrehozása és alkalmazása nem jöhet létre úgy, hogy a tudományos és az üzleti szféra szereplői ne működjenek együtt. A két szféra közötti együttműködések hatékonyságának fokozása központi cél kell, hogy legyen a Platform számára, s mint horizontális operatív cél, hozzájárul minden szakma-specifikus, kutatás-fejlesztési cél eléréséhez. A kooperációk magas szintjének biztosítása azért fontos, mert a gazdaság minden aspektusában kedvező hatásokat érhet el, hiszen többek között az innovációk hatékonyabb létrehozásához, a képzési szerkezet (ezáltal a munkaerőpiac) kiegyensúlyozásához, a vállalatok keresletének megfelelő kutatások végzéséhez vezet. Hazánkban hagyományosan gyenge a két szféra közötti együttműködési hajlandóság, ezért olyan intézkedéseket kell megvalósítani, ami közvetlenül és közvetetten ösztönzi a vállalati-kutatói szféra együttműködését. Elérendő célok: A Platform a megvalósítandó intézkedésekkel el kívánja érni, hogy minél több közös (kutatóhelyi és vállalati) kutatási projekt és beruházás valósuljon meg. Az együttműködések számának és mélységének növelésével az ágazat szereplői hatékonyabban tudnak együtt fellépni a globális gazdaságban, és a kutatóhelyeken megtermelt tudás gyorsabban, könnyebben fog hasznosulni és üzleti alapra helyeződni. Az együttműködések fokozásának ki kell terjednie a formális és informális kapcsolatok mélyítésére is. Elsőként két- majd többoldalú együttműködések megvalósítását kell célozni, majd a hálózatok, klaszterek formálását. A közös fellépés a közösségi és hazai források könnyebb megszerzésére is alkalmas lehet. Mivel azonban a szervezetek együttműködési hajlandósága még

11



gyerekcipőben jár, szükség van egy átfogó, koordináló szervezetre, amely hídként szolgál a két szféra között, s megkönnyíti kommunikációjukat.


- Ipari kapcsolattartó iroda létrehozása - Kutatóhelyi- vállalati kutatási projektek indítása (szerződéses kutatás, közös pályázat) 3.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése

Indokoltság: A globalizáció bebizonyította, hogy az önálló vállalati, vagy kutatóhelyi kezdeményezések helyét egyértelműen a hálózatok és klaszterek veszik át, amelyek ezáltal biztosítják a mikro- és kisvállalkozások hatékony integrálódását a helyi és nemzetközi gazdaságba. A hálózatok a hatékony működéshez és érdekérvényesítéshez szükséges méretgazdaságossági küszöb, és kritikus tömeg elérését is segítik. A fotovillamos ágazat nagy növekedési potenciállal rendelkezik, hazánknak kiváló adottságai vannak, azonban a gazdasági, társadalmi, jogi korlátok miatt elterjedése korlátozott. A gazdasági korlátok között meg kell említeni azt, hogy a vállalkozások együttműködési hajlama alacsony, emiatt szükséges elérni azt, hogy hálózatba szereződjenek, így a piaci fellépés és az általános érdekérvényesítés is megfelelőbb színvonalú lesz. A hálózat, mint a vállalati együttműködések egy fajtája számos előnyt tud biztosítani a résztvevő vállalkozások számára: költségmegtakarítás, biztonság, erőforráskorlát kitágítása, kiegészítő kompetenciák fejlesztése, rugalmasság 3. A fotovillamosság terén már megfigyelhetőek olyan kezdeményeződések, amelyek hálózatok kialakulását jelzik, azonban nem mindegy, hogy a hálózat milyen fajtája alakul ki (pl. eladó-vevő hálózat, vagy közös termelési hálózat). A Platform célja, hogy minél magasabb szintű együttműködés, hálózat jöjjön létre az iparág vállalkozásai között. A leghatékonyabban működő hálózatok létrejötte természetesen alulról kezdeményezett, azonban ebben az esetben egy integrátor (akár kutatóhely, akár vállalat, akár az állam) jelenléte fontos lehet, aki szervezi, koordinálja a hálózat kialakulását. Elérendő célok: A hálózatosodás segítségével a Platform el kívánja érni, hogy ne csak a Platformban részt vevő cégek, hanem a hazai érdekeltségű vállalkozások között meginduljon egyfajta együttműködési, kooperációs hajlandóság. Hazánkban sajnos ezt egészen az alapoktól kell elkezdeni, így már a felsőoktatásban hallgatók és a vállalkozások hálózatokról szóló ismereteit is bővíteni kell. Az ágazat vállalkozásainak innovativitásának, s versenyképességének növelése érdekében azoknak a csatornáknak a kialakítására van fokozottan szükség, amelyek lehetővé teszik a tudástranszfer folyamatát. Nemcsak az explicit tudás elterjesztésének elősegítése fontos, hanem a rejtett tudásé is. Ezt azonban csupán akkor valósulhat meg, ha a KKV-k közötti kapcsolatrendszer informális alapokon is megszilárdul, ugyanis a személyes kapcsolatok engedhetetlenek a rejtett tudás megismeréséhez és megértéséhez. Biztosítani kell a fotovillamos terület meglévő hazai és nemzetközi hálózataihoz történő csatlakozást, illetve új hálózat elindítását is. Emellett az ágazat vállalatainak megismerkedéséhez,

3

Forrás: Imreh Sz. – Lengyel I. [2002]: A kis- és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. In Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) [2002]: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged. 154-174. o.

12



tapasztalatcseréjéhez fórumot kell biztosítani. Ehhez azonban a szükséges pénzügyi források biztosítását is meg kell oldani.


- Együttműködési készségek informális és intézményes fejlesztése - Nemzetközi partnerség erősítése

3.5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás 3.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése

Indokoltság: A technológiatranszfer folyamatok nemcsak a high-tech vállalkozások hazai és globális piacon történő megjelenéséhez elengedhetetlenek, hanem a kutatóhelyek és a vállalkozások közös kutatási projektjeihez is. A technológiatranszfer a globális gazdaságban a technológiák létrehozásához, átadásához, terjedéséhez, hasznosításához szükséges. A fotovillamosság területén rengeteg innováció születik, amely zömében a fiatal, kisméretű, innovatív vállalkozásoknál realizálódik. Ezen találmányok fontosak az ágazat számára, s nem mindig adódik lehetőség üzleti hasznosításukra (akár hazánkban, akár külföldön). A megfelelő technológiatranszfer tevékenység által azonban a jó ötleteket, innovációkat üzletileg is sikeressé lehet tenni, s így a hazai gazdaság számára is hasznosak lesznek. A Platform felmérése alapján felismerhető tendencia, hogy szükség van olyan szolgáltatások fejlesztésére, amelyek az ágazat fejlődéséhez járulnak hozzá, és a fotovillamos technológiák elérésével, elterjedésével kapcsolatosak. A technológiák sikerességét sokszor gátolja, hogy nem rendelkeznek a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeretekkel a vállalkozások és kutatóhelyek, s ez ahhoz vezet, hogy nem mindig a legoptimálisabb módszert alkalmazzák a technológiák hasznosításához. A találmányok üzleti hasznosításából fakadó anyagi hasznok mértéke nagymértékben függ a sikeres technológiatranszfer tevékenységtől is. Elérendő célok: A Platform a kutatás-fejlesztési stratégiában megfogalmazta azt az igényt, hogy a technológiatranszfer szolgáltatások alacsony szintje és nehéz elérhetősége miatt szükség van ezen típusú szolgáltatások fejlesztésére. Mivel magas szintű TT tevékenység jelenleg nem jellemző az ágazatban, így az alapoktól kezdve szükséges megerősíteni a TT szolgáltatásokat. Fontos, hogy a szolgáltatások igénybe vételének is meglegyen a kultúrája, amely hazánkban szintén alacsony szintet mutat. A Platform célja tehát, hogy magas szintű TT szolgáltatások létrejöttét támogassa, amelyekre a szervezeteknek valóban szüksége van. Amellett, hogy a technológiatranszfer szolgáltatásokat fejleszteni szükséges, biztosítani kell azt is, hogy a kutatóhelyek és a vállalkozások megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy milyen, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a technológiatranszferben.


- Technológiatranszfer tanácsadás biztosítása

- Innovációmenedzsment ismeretek oktatása vállalkozások és hallgatók

számára

13



3.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése

Indokoltság: A szakterületi MSc. mérnökképzés bázisa a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszék és Elektronikus Technológia Tanszék. Fontos a szerepe a szakember-képzésben, elsősorban a kutatói utánpótlás biztosításában a BME Természettudományi Kar mérnök-fizikus képzésének is. Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara BSc. szinten ugyancsak kiemelt feladatot lát el. Újabban interdiszciplináris felsőoktatási szereplőként belépett a szakterület utánpótlás-képzésébe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Műszaki Informatikai Kara, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara és a Szent István Egyetem Fizika és Folyamatirányítási Tanszéke. Kifejezetten fotovillamos mérnökképzés egyetemi és főiskolai szinten nincs, csak szakképzésben oldott (részben) meg. Általános probléma viszont a gyér jelentkezés az műszaki-természettudományos szakokra. A felsőoktatás jóval kevesebb szakembert, mérnököt bocsát ki, mint amennyire, és amilyenre szükség lenne, és a középfokú oktatás színvonala sem megfelelő a műszaki területeken. Igazodva az OECD és az EU ajánlásaihoz, Magyarországnak is fel kell zárkóznia a műszakitermészettudományos képzésben, és nemcsak az EU átlaghoz. A hazai gazdaság innováció-vezérelt fejlődésének egyik fontos akadályozója a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők igen alacsony aránya. A műszaki és természettudományos képzettséggel végző hallgatók aránya (2002-ben 18%) jelentősen elmarad az EU 26,1%-os átlagától. Még rosszabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a 20-29 éves korúak körében a matematika, műszaki és természettudományos szakokon végzett diplomások aránya mindössze 4,8%. A kedvezőtlen tendenciák mögött több tényező is áll, ezek közül ugyanakkor igen fontos szerepet tölt be az, hogy a középiskolás diákok egyrészt idegenkednek az műszakitermészettudományos területtől, másrészt nincsenek tisztában az itt végzettek az átlagosnál jobb elhelyezkedési lehetőségeivel. Az alapproblémára adott válasz igen sok elemből áll, amelyek között fontos szerepet tölt be e szakterület vonzerejének növelése, a magas szintű képzés és a versenyképes tudás elérhetősége. Elérendő célok: A Platform által készített piacfelmérés is egyértelműen alátámasztja, hogy a megerősített szakirányú mérnök-képzéssel hazánk versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű fotovillamos szakterületen. A Platform célja így, hogy mind az alapfokú, mind a közép- és felsőfokú műszakitermészettudományos oktatás, illetve a szakterülethez szorosabban kapcsolódó oktatás fejlődjön, amelynek mutatószáma a magasabb számú és versenyképes tudású műszaki diplomás. Ezt már az alapfokú műszaki-természettudományos képzés színvonalának emelésével, a diákok érdeklődésének felkeltésével, specifikus oktatási anyagok készítésével, és demonstrációs rendszerek kiépítésével is el lehet érni.


- Felsőfokú tananyagfejlesztés - Középiskolák és műszaki-természettudományos felsőoktatási karok közötti kapcsolat erősítése nyílt napok, diákkutatási versenyek, iskolalátogatások szervezésével

14



3.5.3. A fotovillamos rendszerek területén eredmények elterjesztésének fokozása

elért

tudományos

Indokoltság: Az műszaki-természettudományi innováció társadalmasításának, azaz az innovációk fontosságának a társadalom tudatába építésének egyik hatékony módszere a tudományos és innovációs eredmények megismertetése a társadalom szélesebb rétegeivel. A tudományos kutatások folytatása kiemelt stratégiai feladat a gazdaság számára, s két dologra szükséges figyelmet szentelni: a kutatóhelyek és vállalkozások a globális versenyben nem mindegy, hogy milyen módszerrel és eszközökkel tudják kommunikálni eredményeiket a potenciális felhasználói kör számára. Emellett a kutatásokba invesztált források megtérülésének egyik eszköze a disszemináció, a tudományos eredmények széleskörű elterjesztése. Ma számos fórumon hallani, hogy a disszemináció kulcsfontosságú folyamatként járul hozzá a kutatások megtérüléséhez. A fotovillamos területen azonban más haszna is van, mégpedig az, hogy az ágazat eredményeit elterjesztve, demonstrációs rendszereket alkalmazva hosszabb távon a társadalom tudatába lehet építeni a megújuló energiák fontosságát, szerepét. Ehhez a minél szélesebb társadalmi bázisra helyezett ismeretátadás, az új eredmények, elképzelések társadalmi elfogadottságának növelése, a kutatás-fejlesztési eredmények megismerése szükséges. Emellett különösen a fiatalok számára fontos ezen eredmények megismertetése, hiszen felkeltheti érdeklődésüket a természettudományos képzési területek iránt –aminek azért van kiemelkedő szerepe, mert kevés érdeklődést mutatnak e tudományok iránt. Elérendő célok: A Platform célja, hogy a hazai műszaki-természettudományos, de különösen a fotovillamos terület tudományos potenciálban rejlő lehetőségek megismerése céljából az új tudományos és innovációs eredmények ismertségének növelése, s a kutatásokba befektetett pénzforrások megtérülésének megvalósulása érdekében a kutatási eredményeknek nagyobb nyilvánosságot biztosítsanak. A folyamatos tájékoztatás és ismeretátadás hosszabb távon elősegíti az innovációs tevékenységeket befogadó környezet, s ennek segítségével az ágazati innovatív vállalkozások kialakulását, a társadalom innovatív gondolkodásának fokozását.


- Ágazati innovatív kutatási eredményeket bemutató rendezvények szervezése Szakma-specifikus innovációs díj létrehozása - Médiakapcsolatok erősítése

15



4. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK PROGRAMOZÁSA Fókuszált fejlesztési iránynak nevezzük azokat a területeket, amelyeket fejleszteni szükséges a fotovillamos ágazatban. A fókuszált fejlesztési irányok konkrét fejlesztési javaslatokat tartalmaznak, amelyekhez meghatároztuk céljukat, a szükséges erőforrásokat (idő, pénz, humánés materiális infrastruktúra), illetve a felelősöket.

4.1. Fotovillamos technológiai kutatás-fejlesztés prioritás 4.1.1. Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai F 1.1.1 VÉKONYRÉTEG NAPELEMEK FEJLESZTÉSE

A fejlesztési irány rövid szakmai leírása

Várható eredmény, hasznosulás

A megvalósítás időtartama 4 Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők

A napelem-technológiák közül a legversenyképesebbnek a vékonyréteg technológiák bizonyulnak, hiszen a vékonyréteg szilícium technológiák alacsonyabb előállítási költséggel bírnak. Hazánkban a K+F-et is végző ágazati vállalkozások elsősorban vékonyréteg technológiák fejlesztésével foglalkoznak, mind a gyártóberendezéseket, mind a napelemek, modulok kialakítását tekintve. A hazai vállalkozások a nemzetközi versenyelőnyt elsősorban a vékonyréteg szilícium napelemek hatásfokának növelésével érhetik el, amelyhez a gyártókapacitások, technológiafejlesztés és kísérleti berendezések létrehozása biztosítja az alapot. Feladat jellege: alap – alkalmazott kutatások folytatása, amelyek elsősorban együttműködéses kutatásokként valósulnak meg. A vékonyréteg szilícium napelemek hatásfokának növelése hozzájárul a hazai K+F-fel és gyártókapacitással is rendelkező cégek nemzetközi versenyképességének növekedéséhez. A fejlesztési irány megvalósításával a vékonyréteg napelemek alacsonyabb gyártási költsége mellett innovatív technológiai megoldások is születnének. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 A kompetenciával elsősorban a vékonyréteg szilícium napelemek létrehozásához szükséges technológiai fejlesztés valósul meg, de ehhez szükség van mind a kutatóhelyeken, mind a vállalkozásoknál jelentős gép, műszer, beruházásokra is. Szükséges forrás: • összesen: 500 MFt – 1,5 mrdFt Lehetséges forrás: OTKA, Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1 Lehetséges felelős: BudaSolar Technologies Kft. Lehetséges résztvevők: • MTA MFA • BudaSolar Technologies Kft. • Kraft Elektronikai Zrt.

4

A "megvalósítás időtartama" jelzéséhez használt idő-egyenesen vastagon pirossal jelöltük a fejlesztési irány megalapozásának idejét, vékony pirossal a folyamatos alkalmazását és futását.

16



F 1.1.2 INNOVATÍV NANOKOMPOZIT ENERGIA-ÁTALAKÍTÓK FEJLESZTÉSE


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők

A PV cellák és modulok egy új genercióját jelentik az innovatív, jellemzően nem, vagy nagyon kis szilícium felhasználású megoldások fejlesztései. Ezek anyagait tekintve lehetnek organikus, vagy polimer, ill. Si alapúak, átmeneti sávú félvezetők. Egyéb paraméterük estén valamilyen új konverziós eljárást (széles spektrum) vagy jobb alkalmazhatóságot lehetővé tevő megoldások (pl. flexibilis napelemek). Ezek a fejlesztések elsősorban a karakterizációs és modellezési kérdések megoldásaiból és a nanostruktúrák (anyagok és eszközök) morfológiai és opto-elektronikai tulajdonságok mélyebb megértésével hozhatók létre. Ilyen megoldás lehet pl. a fotoszintézist „utánzó” energiaátalakítás. Viszonylag alacsony hatásfokú, de igen alacsony előállítási költségű energiaátalakítók, nagyon széleskörű alkalmazhatósági lehetőséggel 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Multidiszciplináris megközelítésű alapkutatás, irányonként 3-5 fő Alkalmazott kutatás 6-8 fő Analitikai infrastruktúra (részben rendelkezésre áll), esetlegesen új, speciális gyártástechnológiai eljárások Szükséges forrás: Alapkutatáshoz irányonként: 20-100MFt Alkalmazásba vitel irányonként: 80-300MFt Lehetséges források: OTKA, Nemzeti Technológiai Program, GOP 1.1.1. Alapkutatás: • Kutatóintézetek: Kémiai Kutatóintézet, MTA MFA, ATOMKI, SZKI stb. • Egyetemek: PPKE, SZIE, ELTE, Szegedi Tudományegyetem Alkalmazásbavitel: KKV-k és multinacionális vállalatok

F1.1.3 NAPELEMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE


A napelem ipar hihetetlen mértékű fejlődése során az elmúlt évben kb. 5,5 GWp teljesítményt képviselő napelemes berendezést telepítettek a világon. Az összes napelemes berendezés teljesítménye elérte a 15 GWp-et. Az Európai Fotovillamos Gyártók Szövetsége (EPIA) becslése szerint 2009-ben 7GWp teljesítményt képviselő napelemes berendezést fognak telepíteni a világon és 2013-ra az éves érték eléri a 22 GWp-et. Kézenfekvő, hogy hamarosan számolnunk kell azzal, hogy a napelemek működési élettartama végén azok leszerelésre kerülnek és hulladékként jelennek meg. Hatalmas mennyiségű értékes hulladék jelentkezésével kell számolnunk a jövőben, amely többségében üveget, alumíniumot és félvezető anyagot tartalmaz. A gyártók az egyre növekvő hulladékmennyiség miatt előbb - utóbb rá lesznek kényszerítve az újrahasznosításra és például a vékonyréteg napelem gyártósorok piacelőnnyel rendelkeznek és nagyobb extraprofittal értékesíthetők, ha újrahasznosító egységekkel egészítjük ki. Ugyanakkor időben kell a fejlesztést elkezdeni, hogy a nagymennyiségben jelentkező hulladék megjelenésekor kész technológia és berendezések álljanak rendelkezésre. A fejlesztési irány arra irányul, hogy kidolgozzák az alapeljárást, elkészítsék a kísérleti egységet, amelyen majd kísérleti üzemet folytatnak. A fejlesztési irány végére elkészül az évi 100 MWp teljesítményű újrahasznosító berendezés

17


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama

Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus

Lehetséges résztvevők, felelősök


prototípusa. A hulladék napelemek hasznos anyagainak, alkatrészeinek újrahasznosítása következtében olcsóbb lesz a gyártási folyamat. Alacsonyabb bekerülési áron Összesen: 36 hónap, javasolt kezdési év: 2012. 1. Alapeljárás kidolgozása 18 hónap 2. Kísérleti egység elkésztése 12 hónap 3. Kísérleti üzem lefolytatása 3 hónap 4. Évi 100 MWp teljesítményű újrahasznosító berendezés prototípus elkésztése 6 hónap 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 A szükséges humánerőforrás rendelkezésre áll: Alapeljáráshoz: 4-5 fő Gyártás (kísérleti, prototípus): 7-8 fő Kísérleti üzem: 2-3 fő A fejlesztési irány során technológiafejlesztés szükséges, ezáltal hozzák létre az újrahasznosítást megvalósító berendezés(eke)t. Szükséges forrás: 550-600 MFt. o ebből beruházás: 50-80 MFt. o Alapeljárás kidolgozása 270 MFt o Kísérleti egység elkésztése 135 MFt o Kísérleti üzem lefolytatása 270 MFt o Évi 100 MWp teljesítményű újrahasznosító berendezés prototípus elkésztése 135 MFt Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1. Szükséges támogatás intenzitás: 55-60% Lehetséges résztvevők: • MFA • BME • KRAFT • BudaSolar Technologies Kft. • Solart-System (nanotechnológiai fejlesztési irány) • Bay Zoltán Kutatóintézet (reciklálási fejlesztési irány)

F 1.1.4 KOMBINÁLT FOTOVILLAMOS ÉS TERMIKUS KOLLEKTOR KIFEJLESZTÉSE


A fejlesztési irány arra irányul, hogy Kombinált fotovillamos és termikus kollektorokat fejlesszen ki, amelyek épületek burkolatán több formában helyezhetőek el. Napjainkban gyártott napelemekből készült napelem modulok hatásfoka 520% között van. A korszerű napelem technológiák megfelelő antireflexiós rétegek alkalmazásával 95 % fölötti abszorpciót biztosítanak, de a napelemek energiaátalakítási hatásfok korlátja miatt a beérkező sugárzási energia 80- 90 %a hővé alakul. A kombinált fotovillamos és termikus kollektorok ezt az energiát is hasznosítják. A jelenleg gyártott napelemek félvezető anyagból készülnek, amelyek hatásfoka a hőmérséklet növekedésével csökken. Kombinált alkalmazásnál meg kell találni a villamos energiatermelés és a hőhasznosítás optimumát, amely anyag, technológia és konstrukció összehangolását jelenti. Napjainkban egyre több gyártó jelenik meg ilyen kollektorokkal a piacon. A hazai adottságok kitörési pontot jelenthetnek ezen a területen a meglévő

18



tapasztalat, az anyagtechnológiai kutatási, és konstrukciós fejlesztési háttér valamint a napelem modul gyártási felkészültség bázisán. Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama



Magasabb hatásfokú napkollektor segítségével nagyobb arányban váltható ki a fosszilis energiaalkalmazás - Az épületburkolatba integrált kollektorok növelik az ingatlanok értékét 1 A kombinált rendszer főbb rendszerelemeinek kidolgozása 12 hónap 2 5 db 2 m2 felületű kombinált kollektor elkészítése és kísérleti demonstrációs rendszerbe építése 8 hónap 3 5 db 2 m2 felületű kombinált kollektorból felépített kísérleti demonstrációs rendszer tartós vizsgálata 10 hónap 4 2 m2 felületű kombinált kollektor gyártható prototípusának elkészítése és bevizsgálása 8 hónap 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 6-8 fő -

A meglévő eszközökkel a fejlesztés megkezdhető Szükséges forrás: 220 MFt o A kombinált rendszer főbb rendszerelemeinek kidolgozása 110 MFt o 5 db 2 m2 felület_ kombinált kollektor elkészítése és kísérleti demonstrációs rendszerbe építése 55 MFt o 5 db 2 m2 felületű kombinált kollektorból felépített kísérleti demonstrációs rendszer tartós vizsgálata 27 MFt o 2 m2 felületű kombinált kollektor gyártható prototípusának elkészítése és bevizsgálása 27 MFt Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1. Szükséges támogatásintenzitás: 30-50% Lehetséges felelősök: • MFA • BME • Solart-System Kft. • KORAX Solar Kft. Lehetséges résztvevők: • egyéb kisvállalkozások és kereskedők

19



4.1.1. Intelligens energiaalkalmazás, és fotovillamos energia integrálásának kutatása fókuszált fejlesztési irányai

építészeti

F 1.2.1 KÖZÉPÜLETEK ÉS IRODAHÁZAK NAPELEMES SZÜNETMENTES ÁRAMELLÁTÁSI RENDSZERÉNEK KIFEJLESZTÉSE


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A napelemes technológiák szélesebb körű hazai elterjesztésének kulcskérdése a meglévő, illetőleg újonnan épülő középületekben és irodaházakban való alkalmazás. Ezekben az épületekben a szünetmentes áramellátási igény, a nagyfokú automatizálás, a biztonságtechnikai és számítástechnikai rendszerek alkalmazása miatt alapkövetelménynek számít. Napenergiás áramellátással kombinálva jelentős használati értéknövekedést jelent és új épületeknél, piaci előnyt szolgál a befektetőknek. Szükség volna az épületen belül egy 12V-os és 120V-os belső hálózat kiépítésére, vagy más áthidaló megoldásra, hogy inverter nélkül legyenek csatlakoztathatóak a fotovillamos napelemek, könnyebben megoldható a szünetmentes áramellátás és a jobb EMC (elektromágneses kompatibilitás, zajmentesség). - Az épületek esztétikai és ingatlanpiaci értéke növekszik - Alacsonyabb energiafüggőség - Alacsonyabb fenntartási költségek 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 12-15 fő szükséges a kutatás-fejlesztési feladatok és a gyártás elvégzéséhez. A meglévő eszközökkel a fejlesztés megkezdhető Szükséges forrás: 280-300 MFt o ebből beruházás: 120 MFt - Lehetséges forrás: KEOP 5.3 - Szükséges támogatásintenzitás: 30-70% Lehetséges felelősök: • BME • Solart System Kft. • Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kar Lehetséges résztvevők: A fejlesztési irány megvalósításában részt vehetnek majd kutatóhelyek, vállalkozások, s emellett közintézmények is. -

20



4.2. A fotovillamos rendszerek elterjesztésének eszközrendszere prioritás 4.2.1. A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata fókuszált fejlesztési irányai

F 2.1.1 BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSI RENDSZER STRUKTÚRÁJÁNAK ÁTDOLGOZÁSA A fejlesztési irány rövid szakmai leírása


A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők, felelősök

A visszatáplálási ár és a beruházási ártámogatása a napelemes piac mozgatórugója. Tekintettel arra, hogy a beruházás költséges, s lassan térül meg, a termelt áram költsége pedig még nem versenyképes - szemben a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló áramtermeléssel. A beruházási támogatási rendszer helyes megválasztása ennek egyik lépése. A támogatási rendszer átdolgozása azért is fontos, mert problémát jelent, hogy nagyon limitált forrásra írnak ki pályázatot, másrészt az önrész még mindig túl nagy (30% körüli támogatásintenzitás). A fejlesztési irány során gazdasági elemzés történne, a hazai európai, amerikai piaci mintáknak megfelelően, illetve egy beruházási és megtérülési elemzést folytatnánk, amelyben az állami források, hosszútávú hatások elemzésére kerülne sor. Új állami támogatási rendszer kidolgozása mely illeszkedik az uniós követelményekhez és támogatási struktúrához (külön lakossági és intézeti és a vállalkozások számára, külön megújuló energiaforrásokra optimalizálva) Több beruházás a fotovillamos energia hasznosítása terén Több K+F projekt megvalósítása 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 6-8 fő szükséges az elemzések elvégzésére. A fejlesztési irány megvalósításához nincs szükség infrastrukturális beruházásra. Szükséges forrás: 30-50 MFt Lehetséges felelős: Platform menedzsment Lehetséges résztvevők: • Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, • Magyar Energia Hivatal • MTA akadémiai bizottságai • IMNTP • társadalmi és környezetvédelmi civil szervezetek.

21



F 2.1.2 FEED-IN TARIFA ÉRTÉKÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA A MAGYAR PIACI VISZONYOKRA A TECHNOLÓGIA NAGYFOKÚ ELTERJESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA


A visszatáplálási ár, a beruházási ártámogatás és a feedin tarifa a napelemes piac mozgatórugója. Tekintettel arra, hogy a beruházás költséges, lassan megtérülő, a termelt áram költsége így még nem versenyképes - szemben a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló áramtermeléssel. Azokban az országokban, ahol a 0.35-0.45 Euro-s visszatáplálási ár jellemző, a piac dinamikusan fejlődik (pl. Csehország piacának 70x-esre bővülés egy év alatt). Ennélfogva szükségesnek találjuk, hogy a visszatáplálási árat hazánkban növelni szükséges.


A megfelelően beállított visszatáplálási árrendszer hatására a hazai PV gyártási és kereskedelmi rendszerében ugrásszerű piaci növekedés A megnövekedett piac hatására több PV technológiával foglalkozó gyártási egység, amely munkahelyeket teremt 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 6-8 fő szükséges a feladatok elvégzéséhez.

A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők, felelősök

A fejlesztési irány megvalósításához nincs szükség infrastrukturális beruházásra. Szükséges forrás: 30-50 MFt Lehetséges felelős: Platform menedzsment Lehetséges résztvevők: • Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, • Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium • Magyar Energia Hivatal • Civil és szakmai szervezetek

22



4.2.2. Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai F 2.2.1 NAPELEMES ISMERETTERJESZTŐ, OKTATÁSI ÉS DEMONSTRÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSE




A napelemes alkalmazások elterjesztésének talán egyik legfontosabb eleme az ismeretterjesztés. Az ismeretek terjesztését a gyermekkortól kell kezdeni az óvodáktól az alsó- és középfokú oktatáson keresztül az egyetemi oktatásig. Oktatási és a napelemes alkalmazásokban jártas szakemberek bevonásával első lépésben egységes, folyamatos és átgondolt oktatási-ismeretterjesztési koncepciót kell kidolgozni, majd ehhez az eszköztárt és lehetőségeket kell számba venni. Nem szabad megfeledkezni az oktatási láncból kikerült vásárlóképes felnőtt lakósságról, sem, akik megfelelő informálása közvetlen piaci hatású. Az ismeretek terjesztéséhez jól átgondolt írott és előadható anyagokra valamint demonstrációs eszközökre van szükség. Mindezek megvalósításához kellő hazai tapasztalat áll rendelkezésre. A fejlesztés célja a meglévő tapasztalat alapján napelemes ismeretterjesztő, oktatási és demonstrációs rendszerek fejlesztése. Ezen rendszerek alkalmazhatósági területe elsősorban a közintézményekre, kis- és középvállalkozásokra terjed ki. Hosszútávú környezettudatos nevelés valósulhat meg A napenergia ismertségét és alkalmazását növeli, elősegíti 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Tananyagfejlesztés: 10-12 fő Demonstrációs rendszer fejlesztése:9-10fő Disszemináció: 20-25 fő A demonstrációs rendszer elemei részben már rendelkezésre állnak. Szükséges forrás: 720-750 MFt • ebből beruházás 100 MFt. Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra Szükséges támogatásintenzitás: 80% Lehetséges résztvevők: • Oktatási és Kulturális Minisztérium, • SZIE, • BME, • Magyar Napenergia Társaság, • Solart-System Kft.

23



4.3. Mérő és minősítő rendszerek fejlesztése 4.3.1. Mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási kidolgozása fókuszált fejlesztési irányai

rendszerek

F 3.1.1 KORSZERŰ FELÜLET-ÉS HATÁRRÉTEG-ANALITIKAI HÁTTÉR BIZTOSÍTÁSA AKKREDITÁLT LABORATÓRIUMI SZOLGÁLTATÁS LÉTREHOZÁSA




A napelem-iparban megjelenő komplikált vékonyréteg-technológiák elkerülhetetlenné teszik a szofisztikált méréstechnikai eljárások fejlesztését, ezek közül is kiemelkedik a spektroszkópiai ellipszometria, amely hazánkban akadémiai és egyetemi kutatóbázissal és műszergyártó bázissal is rendelkezik. Szükség van egy olyan vizsgálati szolgáltatáscsomag kidolgozására, amely akkreditált laborban érintésmentesen, nagy precizitással, automatizáltan működik. A modulok, cellák, kiegészítő elemek vizsgálatához tartozik: - Töltéshordozó élettartammérés, - Felületi fotofeszültség mérése, - Örvényáramú ellenállásmérés, - Ligh Beam Induced Current mérés (napelemeken), - Epi réteg vastagság és ellenállásprofil mérése (Epimet), - Junction Photo Voltage – hőkezelt ion implant minősítés, - Carrier Illumination – Fotomodulált reflexiómérés hőkezeletlen ion implantokon, - Ellipszometria, - Infravörös szóráskép vizsgálata Szilíciumban - DLTS – mélynívó spektroszkópia. - Értékesíthető laboratóriumi szolgáltatások, új eljárások - Kutatóhelyek egyéb bevételeinek növekedése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Humánerőforrás az akkreditációkhoz szükséges, amely 4-5 főt jelent (1 év/labor). 1-1 új korszerű vizsgáló berendezés beszerzése szükséges -

Szükséges forrás: 400-500 MFt o ebből beruházás: 250 MFt. - Lehetséges forrás: Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1, GOP 1.3.1 - Szükséges támogatásintenzitás: ~50 % Lehetséges felelősök: • ATOMKI • MTA MFA Lehetséges résztvevők: • Kutatóintézetek • Közép és nagyvállalatok • Akkreditációs Bizottság, • Szabványügyi Hivatal

24



F 3.1.2 KOMPLEX FELÜLET/HATÁRRÉTEG KÉMIAI ANALÍZIS HATÉKONY ÉS PONTOS

ELVÉGZÉSÉRE, A FELÜLETI KÉMIAI ANALÍZIS TERÜLETÉRE VONATKOZÓ NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSÁRA ÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN TÖRTÉNŐ AKTÍV RÉSZVÉTELRE


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők, felelősök

A PV modulok fizikai valamint elektronikai jellemzőinek bizonyos fokú szabványosítása és harmonizációja fontos ahhoz, hogy a PV elemek üzembeállításának költségeit le lehessen szorítani. A fizikailag mérhető paramétereket rögzíteni, szabványosítani szükséges, ehhez akkreditált mérőlabor(oka)t szükséges létrehozni a fejlesztési és gyártási alapanyag és késztermék minősítése céljára. Szükséges ezen belül - A PV modulok, PV épület szerkezetek, PV inverterek és AC modulok teljesítményének, energia arányának és biztonsági szabványainak meghatározása. - A nemzetközi szabványok megfelelő honosítása a fenti területeken, illetve a minősítésre, alkalmazásokra vonatkozó hiányzó szabványok kidolgozása. - Az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítése, egységesítése. - Európai és hazai jogharmonizáció - Az egységes szabványok kidolgozása előnyt jelent a gyártásban, értékesítésben, termékkövetésben. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

8-12 fő A fejlesztési irány megvalósításához nincs szükség infrastruktúrafejlesztésre. -

Szükséges forrás: 40-50 MFt

Lehetséges felelős: Szabványügyi Hivatal Lehetséges résztvevők: az ágazat összes, K+F-ben érintett szereplője.

25



4.3.2. Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai F 3.2.1 ALAPANYAG-MINŐSÍTÉS, GYÁRTÁSKÖZI FOLYAMAT ELLENŐRZÉS ÉS KÉSZTERMÉKMINŐSÍTÉS MÓDSZEREINEK FEJLESZTÉSE


A gyártási folyamatot felölelő minősítési és ellenőrzési módszerek fejlesztése a fotovillamos elemek fejlesztése és előállítása szempontjából kulcsfontosságú. Cél, hogy a jövőben várhatóan jelentős piaci szerephez jutó napelemtechnológiák (kristályos Si, vékonyréteg Si, nem Si-alapú vékonyréteg) gyártási folyamatainak teljes ellenőrzése megvalósítható legyen hazai fejlesztésű mérőberendezés-sorokon, hiszen a gyártás minden jelentős lépésében azt kontrolláló méréstechnika-portfólióra van szükség. A következő területeken szükséges fejlesztés: 1. Alapanyag minősítés (Si és egyebek) Gyors és pontos alapanyag minősítő eljárások és berendezések fejlesztése szükséges. A felhasznált anyagok minősítésére szolgáló mérési módszerek gyártásba integrálása, pl. töltéshordozó élettartammérés, Epi réteg vastagság és ellenállásprofil mérése (Epimet), Ellipszometria, DLTS – mélynívó spektroszkópia. 2. Gyártásközi minősítést lehetővé tévő érintésmentes mérések és eszközök kifejlesztése pl. Örvényáramú ellenállásmérés, p-n átmeneti fotofeszültség mérés (Junction PhotoVoltage) – hőkezelt ion implant minősítés, Fotomodulált reflexiómérés hőkezeletlen ion implantokon.


A megvalósítás időtartama



3. Késztermék minősítés eszközeinek és eljárásainak fejlesztése Ki szükséges fejleszteni olyan eljárásokat, amelyek a késztermék élettartamát, megbízhatóságát, hatásfokát és stabilitását vizsgálja egyszerre. - A szélesebb körű minősítést lehetővé tevő eljárásoknak köszönhetően jobb minőségű, hosszabb élettartamú termékek gyártására van lehetőség - A nagyobb hibakiszűrés miatt kisebb költségű, nagyobb hatásfokú késztermékek állíthatóak elő Javasolt hossz: folyamatosan, a technológia változásaihoz mindig új metrológia szükséges, 1-1 fejlesztsére 2-5 év fejlesztési idő számítható 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Technológiánként 12-15 fő Analitikai berendezések beszerzésére és technológia korszerűsítésére lehet szükség - Szükséges forrás: fejlesztési irányonként 200-350MFt - Lehetséges források: Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1. GOP 1.3.1 - Szükséges támogatásintenzitás: ~60% Lehetséges felelősök: • ATOMKI • MFA • Semilab Zrt. • TECHNOORG-LINDA Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft. Illetve az ágazat kis- és középvállalkozásai és kutatólaboratóriumai

26



F3.2.2 AUTOMATIZÁLT MÉRŐBERENDEZÉSEK FEJLESZTÉSE A NAPELEMIPAR SZÁMÁRA, ÚJ GENERÁCIÓS NAPELEMEK ÉS GYÁRTÁSI FOLYAMATAIK ELLENŐRZÉSÉRE



Humán erőforrás igény Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus

A hazai KKV szektor jelentős részesedéssel bír a napelemipari méréstechnikák piacán, különösen a jelenleg ipari méretekben is gazdaságos kristályos szilícium alapra dolgozó technológiák terén. A vezető szerep megtartásához azonban szükséges, hogy a megfelelő méréstechnikákat az új generációs (szilícium-vékonyréteg, egyéb vékonyréteg, szerves, stb.) napelem-technológiákhoz is kifejlesszék. Ezen technológiák valószínű térnyerésével a fejlesztés ki fogja tudni szolgálni a felmerülő piaci igényeket. A 3.2.1 eredményeinek használatával automatizált berendezéseket kell előállítani az ipari alkalmazásokhoz A fókuszált fejlesztési irány kis mértékben alapkutatást, nagyobb mértékben ipari és alkalmazott kutatást igényel, a kifejlesztett termék alkalmas lesz a vezető napelemgyártók gyártósoraiban, illetve K+F bázisain való alkalmazásra.

Javasolt hossz: folyamatosan, hiszen a technológia változásaihoz mindig új metrológia szükséges, 1-1 fejlesztsére 2-5 év fejlesztési idő számítható 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Technológiánként 15-18 fő A fotovillamos területen, valamint a napelemipari gyártástechnológiákban megfelelő alapképzettséggel bíró fizikusok és villamsmérnökök, valamint műszerek elektronikai és mechanikai, finommechanikai fejlesztésében jártas villamos- és gépészmérnökök. Saját berendezések fejlesztésére van szükség Szükséges forrás: 500-1000 millió Ft konzorciumi szinten - Szükséges támogatásintenzitás:50-85 %

-


Lehetséges források: Nemzeti Technológia Program, GOP 1.1.1. GOP 1.3.1-

Jelentős K+F potenciállal rendelkező KKV (Semilab), mint konzorcium-vezető, és a napelemipari, valamint az ezekhez kapcsolódó optikai és anyagtudományi K+F területen tevékenykedő egyetemi és akadémiai kutatócsoportok, kutatóhelyek.

27



4.4. Vállalkozásfejlesztés prioritás 4.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése fókuszált fejlesztési irányai

F 4.1.1 INKUBÁCIÓS PROGRAM



A megvalósítás időtartama Humán erőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A hazai fotovillamos ágazat sikerességének egyik tényezője, hogy megfelelő számú fiatal innovatív vállalkozással jellemezhető, hiszen e vállalkozások jelentős hozzáadott értéket termelnek a gazdaságnak. A spin-off vállalkozások indításának kritikus tényezője a megfelelő működési környezet megléte, amely a vállalkozások üzleti ismereteinek magas szintjét, fizikai infrastruktúráját, az általuk igénybe vehető szolgáltatásokat takarja. Az inkubációs program egy komplex spin-off fejlesztési program, amely a spin-offok indításához szükséges üzleti ismeretek oktatásától kezdve az általános üzleti (pl. telefonvonal, irodahelység, stb.), innovációs (úgy, mint technológiatranszfer tanácsadás, befektető-keresés, pályázatfigyelés stb.) és speciális szakmai szolgáltatások (úgy, mint laboratórium, mérőberendezések, tesztek stb.) fejlesztését, biztosítását foglalja magába. Célunk, hogy a fejlesztési irány által a fotovillamosság területének spin-offjai által igénybe vehető inkubátorokban biztosítva legyenek azok a szolgáltatások, amelyek az innovációk létrehozásához feltétlenül szükségesek, ezáltal lehetőségük terem arra, hogy a cégek csak K+F tevékenységükre koncentrálhassanak. E szolgáltatásokat a piaci árnál kedvezőbben vehetnék igénybe az inkubátor vállalkozásai. A betelepült cégek így további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel együttműködve képesek lesznek korszerű, magas hozzáadott értékű termékek, technológiák kidolgozására, piacra való bevezetésére. több spin-off vállalkozás létrehozása több, nagy hozzáadott érték termelésére képes cég marad életben több megvalósult innovációs projekt a vállalkozásoknál 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. A Platformban résztvevő kutatóhelyek biztosíthatnak működési felületet a spin-off vállalkozásoknak. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. Az egyéb szükséges források minimálisak (kivéve, ha infrastrukturális beruházást terveznek a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan). Lehetséges forrás: Infrastrukturális beruházás esetén a GOP 1.2.2. pályázat forrást biztosíthat. Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: • Platformon belüli és kívüli ágazati spin-offok, • Kutatóhelyek (amelyek mérési, laborszolgáltatást biztosítanak inkubációs szolgáltatásként)

28



F 4.1.2 ÜZLETI ANGYAL TEVÉKENYSÉGGEL ÉS KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉSSEL

KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓNYÚJTÁS, BEFEKTETŐ-KERESÉSI SZOLGÁLTATÁS INDÍTÁSA


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus Lehetséges résztvevők, felelősök

Az innovációs projektek indításának kulcsfontosságú feltétele, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak a vállalkozások rendelkezésére. A lehetséges pénzügyi források egy kezdő innovatív cég esetében a kockázati tőkén belül az üzleti angyaloktól származnak, amely lényegéről, elérhetőségeiről azonban az ágazat vállalkozásainak nem mindig van elégséges ismerete. A fejlesztési irány célja egy olyan szolgáltatás kidolgozása és bevezetése, amely információt nyújt a vállalkozások számára az üzleti angyal tevékenységről. Mivel kevés a befektetéshez érett projekt, segít az innovációs projekteket befektetésre alkalmas fázisba fejleszteni, mindemellett segítséget nyújt a vállalkozásoknak a lehetséges üzleti angyalokkal történő kapcsolatfelvételhez. A befektető-keresési szolgáltatás nyújtásához szükség van egy üzleti angyaladatbázis létrehozására, amely szintén e fejlesztési irány célja. További megoldás lehet, ha a fejlesztési irány megvalósításában az INNOSTART nemzeti üzleti és innovációs központtal működnek együtt. több innovatív projekt támogatása kockázati tőkével több innováció bevezetése magánszemélyek, spin-off vállalkozások által 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások kompetenciáinak koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a kompetenciában. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. Az egyéb szükséges források minimálisak. Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: Platformon belüli és kívüli ágazati spin-off vállalkozások.

29



4.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása fókuszált fejlesztési irányai

F 4.2.1 IPARI KAPCSOLATTARTÓ IRODA LÉTREHOZÁSA



A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


Mivel egyre erősebb az igény a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek üzleti kapcsolatainak erősítésére, fontos egy olyan intézmény létrehozása, amely segít az ágazat vállalatai és kutatóhelyei közötti együttműködések kialakításában. Ebben egy ipari kapcsolattartó iroda (IKI) nyújt segítséget, amely elképzelésünk szerint szervezetileg a Platformon belül helyezkedik el, s a Platformban előállított tudás menedzselésével foglalkozik, azaz: marketing, technológia-értékesítés, szerződéses kutatások szervezése abból a célból, hogy ezen eredmények az iparban hasznosíthatóak legyenek. több szerződéses kutatás megvalósítása több konzorciumi pályázati projekt megvalósítása a kutatóhelyeken létrehozott tudományos eredmények gyorsabb üzleti hasznosulása 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások kompetenciáinak koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Mivel azonban ez egy kvázi különálló szervezeti egységnek tekinthető, 2-3 fő teljes munkaidős munkavállaló szükséges a megvalósításhoz. Az IKI-nek a Platform központ egyik irodája adna helyet, emellett minimális infrastrukturális beruházásra van szükség, elsősorban infokommunikációs eszközök vásárlására. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. Az egyéb szükséges források 0-5 MFt között vannak. Felelős: Platform menedzsment Célcsoport: Platformon belüli és kívüli kutatóhelyek, ágazati vállalkozások.

30



F 4.2.2 KUTATÓHELYI- VÁLLALATI KÖZÖS KUTATÁSI PROJEKTEK INDÍTÁSA (SZERZŐDÉSES, PÁLYÁZATI)


Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


Az együttműködéses kutatások folytatása azóta kiemelt célja a felsőoktatási intézményeknek, mióta egyre kevesebb működési forrást biztosít számukra a kormányzat. A közös kutatások kölcsönös előnyöket biztosítanak mindkét fél számára, hiszen pl. a szerződéses kutatások révén a vállalkozások költséghatékony tudományos szolgáltatásokat vehetnek igénybe, az egyetemeknek pedig bevételük származik a kutatásból, a közös pályázati projektek pedig a kutatások és beruházások finanszírozását könnyítik. Mindemellett új tudományos eredmények elérését szolgálják. A fejlesztési irány szoros kapcsolatban áll az IKI létesítésével, hiszen az IKI kapcsolatrendszerén keresztül könnyebb lesz ipari partnereket találni s elindítani a kooperációs kutatásokat. A szakmai fejlesztési irányokban megfogalmazott kutatási projektek/célok pedig akár szerződéses vagy pályázati kutatásokként is megvalósulhatnak. A fejlesztési irány megvalósításához elsőként a Platform tagjai között fel kell mérni az ipari szereplők kutatási igényét, s ahhoz megkeresi a megfelelő kutatóhelyet, akivel elindulhat a kutatás egy komplex kutatási terv elkészítése után. Kutatóhelyek egyéb bevételeinek növekedése Több megvalósult innovatív projekt 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A koordinációs feladatok végzésére összesen 3-5 fő szükséges a Platform menedzsmentből A kutatási projektek folytatásához az adott projekttől függően szükséges a kutató és egyéb személyzet. A fejlesztési irány koordinációs feladatainak ellátásához infrastrukturális beruházásra nincs szükség. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. • A kutatási projekt folytatásához a 4.1 – 4.3 prioritások között szereplő projektötletekhez tartozó források szükségesek. • Lehetséges forrás: A 4.1 – 4.3 prioritásoknál felsorolt "lehetséges források" Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: Platformon belüli és kívüli ágazati vállalkozások és kutatóhelyek.

31



4.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése fókuszált fejlesztési irányai

F 4.3.1 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGEK INFORMÁLIS ÉS INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉSE





A fotovillamos ágazat vállalkozásai közötti együttműködések elindításához nélkülözhetetlenek az olyan események, amelyek formális és informális jellegűek. E rendezvények segítenek abban, hogy a vállalkozások üzleti és innovációs kultúrája fejlődjön, s a bizalom, egymás megismerése, a kooperatív gondolkodás meginduljon. Az informális együttműködések ágazati klubok, találkozók szervezésével, míg az intézményes együttműködések klaszterkezdeményezések, hálózatok indításával fokozhatóak. Fontos, hogy a fejlesztési irány a kutatóhelyek mellett megcélozza a KKVkat és a nagyvállalatokat is, hiszen a KKV-k innovációs kultúra és tapasztalatok terén sokat tanulhatnak a nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező nagyvállalatoktól. A rendezvények esetében fontos, hogy rendszeres időközönként (havi, kéthavi rendszerességgel) kerüljenek megrendezésre. Vállalati együttműködések számának növekedése Vállalati – kutatóhelyi együttműködések számának és intenzitásának növekedése Több megvalósult innovatív projekt Több üzletileg hasznosítható technológia, termék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fejlesztési irányban. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. Infrastrukturális forrásra nincs szükség a fejlesztési irány megvalósításához, a rendezvények szervezésére 1-10 millió Ft szükséges. Lehetséges forrás: Mecenatúra Szükséges támogatásintenzitás: 100% Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: Platformon belüli és kívüli ágazati vállalkozások és kutatóhelyek.

32



F 4.3.2 NEMZETKÖZI PARTNERSÉG ERŐSÍTÉSE




A nemzetközi partnerség erősítése a globális folyamatok előretörése miatt kiemelten szükséges. A hazai kkv-k nemzetközi versenyképessége alacsony szinten áll, nemzetközi kapcsolataik továbbfejleszthetőek, így e fejlesztési irány célul tűzi ki, hogy a hazai vállalkozások erőteljesebben vegyenek részt a nemzetközi folyamatokban. A cél a nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozás (akár szakmai, pl. Asia Nano, akár tudásmenedzsment-típusú, pl. ISPIM, TII) elősegítése, a partnerkeresési rendezvényeken (pl. szakvásárokon, vagy ún. brokerage events-típusú rendezvényeken) történő megjelenések fokozása. Fontosnak tartjuk, hogy legalább az európai kapcsolódó platformokban legyen magyr képviselet, ezért a Platform szorgalmazza pl. a PV ERA-NET ill. az EU PV platform Mirror Groupjában történő részvételt is. A fókuszált fejlesztési irány megvalósításához elsőként az ágazat vállalkozásaival és kutatóhelyeivel meg kell ismertetni a nemzetközi hálózatokat, technológiatranszfer adatbázisokat, rendezvényeket, s össze kell gyűjteni az eddig elért tudományos eredményeiket, illetve az üzletileg hasznosítható állapotban lévő innovációs eredményeiket. Vállalati együttműködések számának növekedése Több innovatív technológia, termék üzleti hasznosítása valósul meg A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fejlesztési irányban. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. A rendezvényeken történő megjelenéseket pl. a Mecenatúra program révén valósíthatják meg (2-25 MFt támogatással), amely támogatásintenzitása 100%. Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: Kezdetben Platformon belüli kutatóhelyek, ágazati vállalkozások, majd folyamatosan kibővítve a Platformon kívüli szereplőkre is.

33



4.5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás 4.5.1. Technológiatranszfer fejlesztési irányai

szolgáltatások

fejlesztése

fókuszált

F 5.1.1 TECHNOLÓGIATRANSZFER TANÁCSADÁS BIZTOSÍTÁSA




Az IMNTP K+F stratégiája kiemelten fontosnak találja a technológiatranszfer (TT) szolgáltatások fejlesztését, mivel jelenleg nagyon alacsony szinten működnek ezek a fotovillamosság területén. A tudományág hazai szervezetei világszínvonalú technológiákkal rendelkeznek, amelyek azonban nem világszerte ismertek. Ez két szempontból is problémát jelent: megfelelő kapcsolatrendszer hiányában a technológia igénnyel rendelkezők nehezebben találják meg a szükséges technológiát, a technológia-ajánlók pedig szintén nehezebben találják meg technológiájuk hasznosítóit/vásárlóit. Magas szintű TT szolgáltatások segítségével azonban könnyebbé válik, és nagyobb üzleti hasznot hoz a tudományos tevékenység eredményeképpen létrejött prototípus/termék piacosítása. A TT szolgáltatások fejlesztésével egyszerre célozzuk a szabadalomkereskedelem, technológiabróker igénybevételének, TT adatbázisok használatának bevezetését. A TT szolgáltatások a Platformtag, és Platformon kívül eső, fotovoltaika területén működő kutatóhelyek, vállalatok számára lesznek elérhetőek. A TT szolgáltatások fejlesztése a hazai fotovillamos ágazatot nemzetközi szinten ismertté teheti a kutatóhelyek és vállalatok között egyaránt. A fejlesztési irány megvalósításában részt szükséges venni TT-ra szakosodott szolgáltatóknak is, akikkel szerződéses kapcsolatban lehetne a tanácsadási tevékenységet elvégeztetni. A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése Több innovatív technológia üzleti hasznosítása valósulhat meg A hazai innovációk nemzetközi ismertsége növekedhet 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség ebben a fejlesztési irányban. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. A TT tanácsadó szervezetekkel történő együttműködés költsége változó, a tanácsadási, brókeri tevékenység mennyiségétől, időtartamától függően. Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: Kezdetben Platformon belüli kutatóhelyek, ágazati vállalkozások, majd folyamatosan kibővítve a Platformon kívüli ágazati szereplőkre is.

34



F 5.1.2 INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT ISMERETEK OKTATÁSA VÁLLALKOZÁSOK ÉS HALLGATÓK SZÁMÁRA




Az innovatív ötletek megvalósítása, menedzselése és hasznosítása sokszor nehézségbe ütközik; gyakran a prototípus elkészítésével, vagy még az ötlet megszületésével befagy az innovációs projekt. Ez ahhoz vezet, hogy a potenciálisnál jóval kevesebb innovatív technológia és termék születik hazánkban, amely nélkül azonban sem a fotovillamos terület, sem a hazai gazdaság nem fejlődik. Az innovációk megszületésének egyik legnagyobb akadálya a hasznosításukhoz, menedzselésükhöz szükséges ismeretek hiánya, amelyek ma mind a kutatói, s a vállalati szférában, mind a hallgatók között jellemző tendencia. Ennek oka, hogy sem a műszaki-természettudományos felsőoktatásban, sem más fórumokon sem, vagy csak korlátozottan lehet elsajátítani innováció menedzsment ismereteket, amely az innovatív ötletek megvalósítását és üzleti hasznosítását megkönnyíti, s ezáltal járul hozzá a nagy hozzáadott értékkel bíró technológiák, termékek kifejlesztéséhez. Az innováció menedzsment ismeretek oktatását már a leendő kutatók között, a műszaki-természettudományos hallgatók körében el kell kezdeni, de emellett a közgazdasági felsőoktatásban is helye van. Célunk, hogy szerepeljen a tantervben innováció menedzsment ismeretek oktatása, amely során az innováció-elmélet mellett szellemi tulajdonvédelmi ismereteket, innovációmarketinget, projektmenedzsmentet tanulhatnak a hallgatók. A tantervbe illesztett képzés mellett vállalati oktatást is szükséges tartani, amely néhány alkalmas kurzus formájában valósul meg. Több spin-off vállalkozás alapítása Nagyobb számú innovatív termék, technológia üzleti hasznosítása A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése Vállalkozói kultúra fejlődése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. A képzéseket megvalósító szakosodott szervezetek részéről 5-10 fő biztosítása szükséges. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. A képzéseket erre szakosodott szervezetekkel szükséges elvégeztetni, amely költsége max. 50 MFt körül mozog. Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: A hazai műszaki-természettudományos területeken képző felsőoktatási intézmények, és K+F-et végző vállalkozások.

35



4.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése fókuszált fejlesztési irányai

F 5.2.1 FELSŐFOKÚ TANANYAGFEJLESZTÉS



A tudásalapú iparágakban, mint amilyen a fotovillamosság ágazata is, fontos az ipar számára a (mennyiségben és minőségben) megfelelő szakember-utánpótlás biztosítása. Az ágazathoz kapcsolódó felsőfokú oktatás jelenleg nem képez elégséges számú szakembert, s ezt a problémát kiegészíti a speciális, aktuális tananyagok hiánya. A fejlesztési irány célja, hogy alap- és mesterszakos képzésekhez új tananyagokat alakítson ki és meglévő tananyagokat aktualizáljon, továbbfejlesszen. Célunk a felsőfokú és felnőttképzési PV területen egy olyan oktatási módszertan kidolgozása, mely moduláris rendszere folytán bármely természettudományos felsőoktatási, vagy felnőttképzésbe adaptálható. Elemei: • Egyetemi alapképzés tantárgyak, oktatási tematika o Fotovillamossági alapismeretek o Hatásfok, élettartam, alkalmazhatóság .. • Egyetemi PhDképzés tárgyai, oktatási tematika o Vékonyréteg technológiák o Emerging technológiák • Szakképzési/felnőttképzési csomag Több szintű tananyag kifejlesztése szükséges: - általános PV ismeretek (főiskolai MSc, Bsc) - fejlesztői (emelt szintű, process) PV ismeretek (egyetemi BSc, Phd) o eszközök o méréstechnika o gyártástechnika o kiegészítő rendszer elemek - alkalmazói, installációs PV ismeretek, pl. (technológus, egyéb nem feltétlen műszaki, illetve villamosmérnöki főiskolák, felnőttképző intézetek számára) o installáló szakember (fél-1 év oktatás) alkalmazási képzés építész kiegészítő képzés mezőgazdasági alkalmazás Több, jobban képzett szakember a műszaki-természettudományos, különösen fotovillamosság területén Nemzetközileg versenyképes szaktudás létrehozása 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. • A tananyagfejlesztés megvalósítására 20-80 MFt között/tananyagfejlesztési projekt Lehetséges forrás: TÁMOP 4.1.2.

36




Szükséges támogatásintenzitás: 80% Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszék, Elektronikai Technológia Tanszék, Gyártástudomány és Technológia Tanszék. BMF Villamosmérnöki kar Elektronikus Eszközök Tanszék ELTE Szent István Egyetem Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kar Széchényi István Egyetem

F 5.2.2 KÖZÉPISKOLÁK ÉS MŰSZAKI-TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁSI KAROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSE NYÍLT NAPOK, DIÁKKUTATÁSI VERSENYEK, ISKOLALÁTOGATÁSOK SZERVEZÉSÉVEL





A műszaki-természettudományos végzettségűek alacsony aránya abból is fakad, hogy a diákok elvesztették érdeklődésüket a természettudományos területek iránt. Ennek okai között említhető az alacsony színvonalú középiskolai műszaki-természettudományos – oktatás. Ahhoz, hogy a felsőoktatásban újra magasabb számú és több tehetséges hallgató válassza e területeket, fel kell éleszteni a diákok érdeklődését. A felsőoktatási intézmények feladata, hogy népszerűsítsék magukat, és képzéseiket. Ennek legcélravezetőbb formája, ha „emberközelből”, játékosan, érdekesen mutatják be a diákoknak a természettudományok világát. Már a középiskola első osztályától kezdve javasolt szervezni táborokat, versenyeket, kiállításokat, iskolalátogatásokat, nyílt napokat. A fejlesztési irány megvalósítása arra irányul, hogy a Platform felsőoktatási intézmény tagjai megszervezzék és lebonyolítsák a fenti eseményeket. A rendezvények legtöbbjének célcsoportja az ország összes középiskolája, az iskolalátogatások (amelyek szerepe fontos, hiszen a közvetlen kapcsolat nagy hatással van a diákokra) azonban kiválasztott középiskolákban kell, hogy történjenek, tanévente legalább 9-10 alkalommal. Több hallgató a műszaki-természettudományos felsőoktatásban • magasabb szintű tehetséggondozási tevékenység megvalósítása • több tehetséges hallgató "bevonzása". 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. • A disszeminációs tevékenység elvégzésére 20-150MFt között/ projekt Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra Szükséges támogatásintenzitás: min. 85% Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: a Platform felsőoktatási intézmény tagjai.

37



4.5.3. A fotovillamosság területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása fókuszált fejlesztési irányai F 5.3.1 ÁGAZATI INNOVATÍV KUTATÁSI EREDMÉNYEKET BEMUTATÓ RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE



Humánerőforrás igény Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


A fotovillamos területen elért tudományos eredmények széles körben történő bemutatása hozzájárul a tudományos tevékenységbe fektetett források megtérüléséhez, hiszen nagyobb esély van gazdasági hasznosulásukra az ismertség révén. Mindemellett a társadalom és tudomány közötti kommunikációt is jelenti. E kutatási eredményeket elsősorban a szakmai közönség elé szükséges tárni, azaz a fotovillamosság területén tevékenykedő vállalatok, kutatóhelyek, illetve közvetítő intézmények elé, hiszen ezek a szervezetek fogják hasznosítani az innovatív eredményeket. A konferenciákon bemutatásra kell, hogy kerüljön az ágazat szereplőinek aktuális tudományos tevékenysége, elért (publikus) kutatási eredményei, publikációi. A konferenciákat rendszeres időközönként szükséges megrendezni. A kutatásokba befektetett pénzügyi források gyorsabb megtérülése Hazai és nemzetközi szinten is ismertebb kutatási eredmények 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Megjegyzés: a rendezvényeket rendszeres időközönként (évente 1 alkalommal) szükséges rendezi. A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség a fejlesztési irányban. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. • A disszeminációs tevékenység elvégzésére akár 2-80MFt között/ projekt Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra Szükséges támogatásintenzitás: min. 85% Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: a Platform felsőoktatási intézmény tagjai.

38



F 5.3.2 MÉDIAKAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE




Az ágazat ismertségét hatékonyan tudja növelni a média-megjelenések fokozása. E fejlesztési irány arra irányul, hogy fokozza a sajtómegjelenések számát és erősítse a sajtókapcsolatokat azáltal, hogy sajtótájékoztatók, sajtóesemények rendezését célozza, továbbá ismeretterjesztő televízió műsorokban történő megjelenések számát növeli. A médiakapcsolatok erősítése révén a szélesebb társadalom és a szűkebb szakmai közönség is értesülhet a fotovillamosság tudományos tevékenységéről, projektjeiről. E két eltérő célközönséget eltérő időszakos kiadványokban, folyóiratokban és televízió műsorokban kell megcélozni; a nem szakmai közönség részére ismeretterjesztő folyóiratokban (pl. IPM, Élet és Tudomány, Magyar Tudomány, National Geographic) és TV műsorokban (Delta, Magellán, Heuréka!), míg a szakmai közönség számára szak- és tematikus lapokban javasolt cikkeket, tanulmányokat megjelentetni. A szakmai közönség számára nem csak hazai, hanem nemzetközi kiadványokban is meg szükséges jelenni. A sajtóesemények szervezése a hazai médiát (sajtó, TV) célozza meg, s javasolt minden nagyobb innovációs eredmény, projektkezdet, projektzárás esetén megrendezni őket. Magasabb szintű innovációs kultúra Az ágazat innovációs eredményeinek nagyobb ismertsége Több innovációs eredmény születése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A 4.4. és 4.5. prioritások koordinálására összesen 3-5 fő munkavállalót szükséges a Platform menedzsmentben biztosítani. Infrastrukturális beruházásra nincs szükség. Szükséges forrás: • A humánerőforrás bővítése miatt a 4.4. és 4.5. prioritásokra összesen évi 10-20 MFt szükséges. • A disszeminációs tevékenység elvégzésére akár 3-150MFt között/ projekt Lehetséges forrás: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra Szükséges támogatásintenzitás: min. 85% Felelős: Platform menedzsment Résztvevők: a hazai fotovillamos ágazat összes szereplője.

39



5. MEGVALÓSÍTÁS A K+F stratégia megvalósításához összegyűjtöttünk néhány javaslatot és megállapítást, amelyek a fentiekben bemutatott prioritások/operatív célok/fókuszált fejlesztési irányok ütemezéséhez és pénzügyi szükségleteinek meghatározásához szükségesek.

5.1. Általános megfontolások

A stratégia megvalósítása és eredményességének felülvizsgálata folyamatos monitoring tevékenység által lehetséges, emellett a megvalósult eredmények akkor hasznosíthatóak, ha megfelelő szabványosításon, ellenőrzésen mennek keresztül.

Az ágazat egyik legfontosabb hiányossága a támogatási rendszer nem megfelelő szintje, elmaradása az európai szinttől. Jelentős hátrány továbbá az alacsony vállalkozói kedv, az üzleti-vállalkozói ismeretek, a kölcsönös bizalom hiánya.

A Platform célkitűzéseivel karöltve, a szakmai, fotovillamos K+F projektek indítása mellett szükség van gazdaságfejlesztés-jellegű projektekre is. A szakmai K+F projektek megvalósítása legtöbb esetben együttműködéses kutatásokként zajlik, és a cél minden esetben a kutatások üzleti hasznosítása. Ezt megfelelő háttér nélkül nehéz elérni, s ezt a hátteret a vállalkozásfejlesztés és tudástranszfer előmozdítása c. prioritások biztosítják. Míg a K+F projektek indítása meglehetősen költségigényes, addig a vállalkozásfejlesztési intézkedések elsősorban idő, információ és humánerőforrás igénnyel rendelkeznek. E prioritások megvalósításával alacsony költségen látványos eredményeket lehet elérni. Ennélfogva, a horizontális prioritásokat több esetben szűk határidőn belüli kezdéssel javasoljuk, hiszen mintegy "megalapozó szerepük" van az ágazat K+F stratégiájának eredményességében.

A vállalkozásfejlesztés, tudástranszfer prioritások fókuszált fejlesztési irányainak többsége minimális pénzügyi forrást igényel, a megvalósítás azonban erősen humánerőforrás-függő, ugyanis a fókuszált fejlesztési irányok koordinálása, az információgyűjtési és szervezési feladatok nem elsősorban pénzt, hanem munkaerőt igényelnek. Összességében, a vállalkozásfejlesztés és tudástranszfer előmozdítása prioritások évente 10-20 millió Ft-os humánerőforrás költséget igényelnek, amelyek 35 fő koordinátor-alkalmazott munkáját fedezik. A Platform szervezet létrehozása azért is fontos, mert a Platform továbbélését szolgálná, azonban addig, amíg a szervezet nem képes az önfenntartásra, biztosítani kell a működési forrásait. A későbbiek folyamán tagdíj, szolgáltatási díj, vagy projektrészesedés/sikerdíj fedezhetné a működési költségeit.

A szakmai és horizontális prioritások megvalósítása egyensúlyban kell, hogy legyen, hiszen kiegészítik egymást, egymásra épülnek.

Fel kell készülni, hogy a stratégia által elvárt eredmények hatásai csak évekkel, vagy akár évtizeddel később következik be a hazai társadalmi-gazdasági rendszerben. Az eredményesség előkészítésében nagy szerepe lesz az alapkutatásoknak, amelyek előremutatnak egy tudományos-társadalmi paradigmaváltás felé. A paradigmaváltás előmozdításában a kutatás-fejlesztési törekvéseket ki kell, hogy egészítse az állami szerepvállalás fokozása.

40



5.2. Ütemezés A fókuszált fejlesztési irányok ütemezésekor figyelembe vettük az egyes irányok sajátosságait. A fejlesztési irányok kezdési időpontját az alábbiak szerint ütemezhetjük: a) Fejlesztési irányok, amelyek nem épülnek semmilyen más fejlesztési irányra és nem igényelnek 1 éven túli előkészítő tevékenységet (ebben az esetben a kezdési időpontként 2010-et jelöltünk meg); b) Fejlesztési irányok, amelyek más fejlesztési irányra épülnek, vagy 1 éven túli előkészítő tevékenységet, esetleg beruházást igényelnek; c) Fejlesztési irányok, amelyek a K+F stratégia teljes időhorizontját (2010-2020) felölelik, és megvalósításuk folyamatos; d) Fejlesztési irányok, amelyek a K+F stratégia teljes időhorizontját (2010-2020) felölelik, és fenntartásuk folyamatos. Ebben az esetben a konkrét megvalósítás után (amely 1-3 év) fenntartási tevékenységet kell folytatni, amely már felöleli a teljes 10 évet, vagy túlmutat rajta (pl. az IKI létrehozása 1 évet ölel fel, de tevékenysége a K+F stratégia időtartamát felöleli, s túl is mutat rajta). 2. Táblázat: A K+F stratégia időbeli ütemezése és forrásigénye Prioritás

P1

P2

P3

P4

P5

Fókuszált Forrásszükséglet Operatív fejlesztési 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 a tejles jelzett Cél irány időre (MFt) F 1.1.1 F 1.1.2 OC 1.1 1.850-3.820 F 1.1.3 F 1.1.4 OC 1.2 F 1.2.1 F 2.1.1 OC 2.1 780-850 F 2.1.2 OC 2.2 F 2.2.1 F 3.1.1 OC 3.1 F 3.1.2 1.340-1.750 F 3.2.1 OC 3.2 F 3.2.2 F 4.1.1 OC 4.1 F 4.1.2 F 4.2.1 OC 4.2 F 4.2.2 170-300 F 4.3.1 OC 4.3 F 4.3.2 F 5.1.1 OC 5.1 F 5.1.2 F 5.2.1 OC 5.2 F 5.2.2 150-570 F 5.3.1 OC 5.3 F 5.3.2

A fotovillamos K+F stratégia megvalósításának összes becsült forrásigénye, mai árakon tervezve

4.290-7.290

Jelmagyarázat Fejlesztési irány megalapozás sötétkék, folyamatos futás, utánkövetés : világoskék

41



5.3. A fókuszált fejlesztési irányok fontossági sorrendje Szakmai prioritások

Legfontosabb a nagy hagyományokkal rendelkező fotovillamos méréstechnika és a kapcsolódó eljárások fejlesztése. Itt realizálódik alegnagyobb hozzáadott érték. A beszállítói lánc e köré épülhet ki.

Európai szintű támogatási rendszer kialakítása. A feed-in-tarifa közvetetten a teljes PV termékláncot befolyásolja. Akkor lesz igény a hazai fotovillamos K+F-re, ha igény van a hazai napelem értékesítésre és emiatt agyártásra is. Ez az oktatástól a kereskedelmen át a fejlesztsben mindenütt munkahelyeket teremtene

Horizontális prioritások

A legfontosabb fejlesztési irányok azok, amelyek szolgáltatások és az oktatás fejlesztésével kapcsolatosak, illetve azok, amelyek a hazai KKV-k és kutatóhelyek együttműködését fokozzák. E fejlesztéseket mihamarabb meg kell valósítani, hiszen megalapozzák a KKV-k hozzáadott érték termelő képességének javítását. o Inkubációs program o Kutatóhelyi- vállalati közös kutatási projektek indítása (szerződéses, pályázati) o Nemzetközi partnerség erősítése o Technológiatranszfer tanácsadás biztosítása.

42



6. MONITORING A fotovillamos K+F stratégia megvalósítását, és a megvalósulás hasznosulását folyamatos monitoring tevékenységgel lehet ellenőrizni. A monitoring azt a célt hivatott szolgálni, hogy a stratégia végrehajtásáért felelős menedzsment, a döntéshozók, és a többi érintett szereplő meggyőződhessen a stratégiában kitűzött célok megvalósulásáról, eredményességéről. A stratégiában megfogalmazott célok és a kívánt eredmények csak akkor érhetőek el, ha megfelelő ellenőrzésen esnek át. A monitoring folyamatos jellegű, amely rendszeres és szisztematikus adatgyűjtésen kell, hogy alapuljon. A monitorinkhoz szükséges adatokat évente javasolt összegyűjteni. Ennek egyik eszköze lehet, ha az adott fejlesztési irány megvalósításáéért felelős szervezet feladatkörébe tartozok majd az adatgyűjtés. Az adatok kiértékelése, a fejlesztések hatásainak megismerése, és a fókuszált fejlesztési irányok eredményességének felülvizsgálata egy független szakértői munkacsoport feladata lehet. Az adatgyűjtés alapját indikátorok képezhetik, amelyek konkrét számadatokkal támasztják majd alá a megvalósítás eredményességét. A következőkben (a teljesség igénye nélkül) összegyűjtöttük a főbb monitoring mutatókat, amelyek a megvalósítási tervben szereplő operatív célok megvalósulását követhetik nyomon: Fotovillamos elemek és modulok fejlesztése újonnan indított K+F projektek a fotovillamos elemek fejlesztése terén újonnan kifejlesztett vékonyréteg napelem gyártástechnológiák újonnan kifejlesztett vékonyréteg szilícium napelemek újonnan kifejlesztett fotokonverziós technológiák kifejlesztett napelem újrahasznosítási eljárás kifejlesztett kombinált fotovillamos és termikus kollektor Intelligens energia alkalmazás, és fotovillamos energia építészeti integrálásának kutatása újonnan indított K+F projektek a fotovillamos energia építészeti integrálásával kapcsolatban kifejlesztett napelemes szünetmentes áramellátási rendszer A megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata átdolgozott beruházás támogatási rendszer megnövekedett feed-in tarifa Mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése kialakított napelemes oktatási és demonstrációs csomag az oktatási csomagot "tanulók" száma Mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási rendszerek kidolgozása kifejlesztett akkreditált laboratóriumi szolgáltatás kidolgozott egységes szabványok Kutatásfejlesztéshez illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése újonnan indított K+F projektek a fotovillamos rendszerek, és a felhasznált alapanyagok minősítésére, ellenőrzésére kifejlesztett minősítési eljárások, ellenőrzési folyamatok

43



Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése újonnan létrehozott fotovoltaikára specializálódott spin-off cégek száma újonnan bevezetett innovációs szolgáltatások száma inkubátorokban Platform tagok által igénybevett innovációs szolgáltatások száma kutatóhelyek által kínált szolgáltatások számának növekedése kockázati tőkével finanszírozott innovatív projektek száma Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása létrehozott IKI kutatási szerződések számának növekedése újonnan indított együttműködéses projektek száma a fotovillamosság terén Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése nemzetközi hálózatokhoz csatlakozott vállalkozások száma nemzetközi partnerkeresési rendezvényeken történő megjelenések száma akkreditált klaszterek száma az ágazatban Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése Platform tagok által igénybevett TT tanácsadási szolgáltatások száma létrejött TT szerződések száma új szabadalmak száma elindított innováció menedzsment kurzusok száma innováció menedzsment kurzusokon résztvevő hallgatók száma A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése újonnan kifejlesztett tananyagok száma az újonnan kifejlesztett tananyagot használók száma műszaki-természettudományos felsőoktatásba jelentkezők száma elindított o diákkutatási versenyek száma o iskolalátogatási események száma o nyílt napok száma A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása műszaki-természettudományos, és fotovillamos innovációkat bemutató konferenciák száma a fenti konferenciákon résztvevő hallgatóság és előadók száma televízióműsorokban történő megjelenések száma szaksajtóban történő megjelenések száma létrehozott kommunikációs anyagok száma A lehetséges fenti monitoring mutatók és adatok rendszeres gyűjtésekor azonban ügyelni kell arra, hogy a megvalósult eredmények nem mindegyike köthető a K+F stratégia közvetlen eredményének. A közeljövőben ki kell majd dolgozni egy olyan monitoring rendszert, amely képes lesz kiszűrni azokat az eredményeket, amelyek az IMNTP tevékenységéhez köthetőek.

44



7. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA 7.1. "A" pilot projekt részletes programozása ÉPÜLETBE INTEGRÁLT FOTOVILLAMOS RENDSZEREK (KÖZÉPÜLET TERVEZÉSE, DEMONSTRÁCIÓ) A pilot projekt indokoltsága

Jelenleg az Európai Unióban az energiahatékony épületek tervezése, kialakítása kiemelt prioritást élvez. Ennek oka, hogy az EU energiafogyasztásának 40%-át az épületek teszik ki, így különösen fontos energiateljesítményük javítása ahhoz, hogy az EU elérje CO2-kibocsátási célkitűzéseit. A célok szerint valamennyi 2019-től felépített épület alacsony vagy nulla szén-dioxidkibocsátással és primerenergia-fogyasztással kell, hogy rendelkezzen. Hazánkban is fontos az energiahatékony épületek tervezése, építtetése, amelynél a napelemek épületelemekbe történő integrálása egy kiemelt kutatási irányvonal lehet. Az épületintegrálási rendszerek a fűtéshez és melegvíztermeléshez, villamos áram termeléshez járulnak hozzá. Csak a fűtés az épületek energiafelhasználásának 50-75%-át teszik ki. Az épületbe integrált napelemes rendszerek előnye továbbá, hogy az épület megjelenéséhez szervesen illeszkednek. Alkalmazásuk akár a tetőkön, homlokzatokon, árnyékoló rendszereken történhet. A napelem modulok, szemben más építőanyagokkal, energiát állítanak elő, s így lehetővé teszik, hogy az épülettulajdonosok a kezdeti befektetési költségüket visszanyerjék.

A pilot projekt rövid szakmai leírása, célja

A projekt megvalósításának eredménye egy 30kWp teljesítményű épületbe integrált fotovillamos kísérleti egység lesz, amelyet középületre kívánnak felhelyezni, s ott kísérleti üzemet folytatnak majd. Ebbe a gondolatkörbe tartozik a kváziautonóm napelemes áramellátás fejlesztése irodaházakhoz, bevásárlóközpontokhoz. A szünetmentes tápellátás irodaházak működtetésénél, a nagyfokú automatizálás, biztonságtechnikai és számítástechnikai rendszerek alkalmazása miatt alapkövetelmény. Napenergiás áramellátással kombinált megoldások (amelynek elemei pl. az épület szerkezetébe integráltak) jelentős piaci előnyt biztosítanak a befektetőknek. Szükség volna az épületen belül egy 12V-os és 120V-os belső hálózat kiépítésére, vagy más áthidaló megoldásra, hogy inverter nélkül legyenek csatlakoztathatóak a fotovillamos napelemek, könnyebben megoldható a szünetmentes áramellátás és a jobb EMC (elektromágneses kompatibilitás, zajmentesség). A projekt során a következő feladatokat szükséges megvalósítani: 1. A fotovillamos rendszer kidolgozása 2. 30 kWp teljesítményű kísérleti egység elkészítése 3. Középületre felszerelése és kísérleti üzem lefolytatása 45



4. Az eredmények interneten történő monitorozása, publikálása Várható eredmény, hasznosulás A megvalósítás időtartama

Szükséges humánerőforrás Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus

Lehetséges résztvevők

A fotovillamos rendszerek szélesebb társadalmi megismerése A kísérleti üzemet folytató középületben felhasznált energia egy részének kiváltása alternatív energiával A rendszerrel ellátott új épületek értékének növekedése miatt igény lesz a napelemes technológiákra. A javasolt kezdési év: 2012 Javasolt befejezés: 2015 A munkaszakaszok ütemezése: o A rendszer kidolgozása 12 hónap o 30 kWp teljesítményű kísérleti egység elkészítése 10 hónap o Középületre felszerelése és kísérleti üzem lefolytatása 12 hónap A projekt megvalósítása, azaz a K+F feladatok, a rendszer legyártása 12-15 fő napi 8 h-s munkáját teszi szükségessé. A szükséges infrastruktúrát és eszközöket egyetemeken, kutatóhelyeken (pl. SZIE, Óbudai Egyetem, Pécsi Egyetem, MTA MFA) kell kifejleszteni, KKV-k közreműködésével. Az alaptechnológiák adottak. Szükséges források összesen: 300 MFt. • ebből beruházás: 120 MFt 1. A rendszer kidolgozása 110 MFt 2. 30 kWp teljesítményű kísérleti egység elkészítése 135 MFt 3. Középületre felszerelése és kísérleti üzem lefolytatása 55 MFt Lehetséges források: FP 7 program, KEOP 5.3 A projekt megvalósításáért felelős szervezet: o BME o SZIE o Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kara o Solart-System Kft. A projektben résztvevő intézmények: kutatóhelyek, vállalkozások, közintézmények. A projekt célcsoportja: Közvetlen célcsoportot jelent a kifejlesztett rendszernek helyet adó intézmény. A demonstráció célcsoportját a társadalom szélesebb rétegei alkotják.

46



7.2. "B" pilot projekt részletes programozása

FOTOVILLAMOS OKTATÁSI CSOMAG ÉS DEMONSTRÁCIÓS/INSTALLÁCIÓS TUDÁSBÁZIS KIDOLGOZÁSA A pilot projekt indokoltsága

A pilot projekt rövid szakmai leírása, célja

A megújuló energiák alkalmazása hazánkban még gyermekcipőben jár, noha Magyarország pl. a napenergia szempontjából kiemelkedően jó természeti adottságokkal rendelkezik. A napelemes alkalmazások elterjesztésének talán egyik legfontosabb eleme az ismeretterjesztés. Az ismeretek terjesztését elsősorban középiskolás kortól javasoljuk elkezdeni egészen az egyetemi oktatásig. Ma is több oktatási intézmény használja ki a demonstráció adta lehetőségeket. A SZIE több éve megrendezi a "Nap Napja" elnevezésű rendezvényt, ahol napelemes bemutatók, ismeretterjesztő előadások és gyermekrajz kiállítások is szerepelnek a programban. A BME, SZIE oktatási programjában pedig már hosszú ideje szerepel a napelemes alapismeretek és alkalmazások oktatása is, ugyanúgy, ahogyan a Dunaferr Szakközépiskolában is. Ezen kezdeményezések évek óta sikeresek, s a cél az, hogy egyre elterjedtebb legyen a napenergiával kapcsolatos oktatási, demonstrációs tevékenység országszerte. Az oktatási intézmények képzési – nevelési programját jól kiegészíti a demonstrációs rendszerek fejlesztésével foglalkozó K+F-et végző vállalatok (pl. Solart System Kft, amely a '90es évek óta foglalkozik oktatási célú demonstrációs berendezések gyártásával). A fejlesztés célja a meglévő tapasztalat alapján napelemes ismeretterjesztő, oktatási és demonstrációs rendszerek fejlesztése. Ezen rendszerek alkalmazhatósági területe elsősorban a közintézményekre, kis- és középvállalkozásokra terjed ki. A demonstráció többek között hordozható, napelemmel működő kis berendezésekkel történhet, a vízbontás és H2 termelés demonstrálása napenergiával, illetve napkövető rendszerek hatékonyságának bemutatásával. A projektben oktatási és a napelemes alkalmazásokban jártas szakemberek bevonásával elsőként egy egységes, folyamatos és átgondolt oktatási-ismeretterjesztési koncepciót kell kidolgozni, majd ehhez az eszköztárt és lehetőségeket kell számba venni. Nem szabad megfeledkezni az oktatási láncból kikerült vásárlóképes felnőtt lakosságról, sem, akik megfelelő informálása közvetlen piaci hatású. Az ismeretek terjesztéséhez jól átgondolt írott, és előadható anyagokra, valamint demonstrációs eszközökre van szükség. Mindezek megvalósításához kellő hazai tapasztalat áll rendelkezésre (A felsőoktatásban használatos demonstrációs eszközök többsége megvan már a BME ETT-n BMF EET-n, Az Óbudai Egyetem Kandó Karán és SZIE-n is). A projektben megvalósuló feladatok: 1. Oktatási, ismeretterjesztő koncepció kidolgozása 2. Oktatási, ismeretterjesztő alapanyagok kidolgozása 47



Humánerőforrás igény

Szükséges egyéb infrastruktúra Forrásigény és típus


3. Oktatási és demonstrációs eszközök prototípusainak kidolgozása A társadalom nyitottsága nő az alternatív energiák alkalmazása felé A napelemes rendszerek egyre nagyobb arányú alkalmazása Hosszútávú környezettudatos nevelési programban történő részvétel Alacsonyabb fosszilis-energiafüggőség A javasolt kezdési év: 2010. Befejezés időpontja: 2012. Oktatási, ismeretterjesztő koncepció kidolgozása Időtartam: 12 hónap Oktatási, ismeretterjesztő alapanyagok kidolgozása - Középfokú oktatási intézmények részére 12 hónap - Felsőfokú oktatási intézmények részére 12 hónap - Széleskörű lakossági tájékoztatásra 10.000 példányban 12 hónap Oktatási és demonstrációs eszközök prototípusainak kidolgozása - Középfokú oktatási intézmények részére 12 hónap - Felsőfokú oktatási intézmények részére 12 hónap - Széleskörű tájékoztatás részére 12 hónap - Oktatási, ismeretterjesztő koncepció kidolgozásához: 10-12 ő - Oktatási és demonstrációs eszközök prototípusainak kidolgozásához: 9-10 fő - Az elterjesztéshez, népszerűsítéshez: 20-25 fő A demonstrációs eszközök nagy része már rendelkezésre áll. A még hiányzó eszközök elkészítése a Solart-System Kft. fókuszált fejlesztési irányai közé tartozik. - Szükséges forrás összértékben 540 MFt o ebből beruházás 100 MFt. Feladatok forrásigénye: - Oktatási, ismeretterjesztő koncepció kidolgozása 80 MFt - Oktatási, ismeretterjesztő alapanyagok kidolgozása 215 MFt o Középfokú oktatási intézmények részére 3000 példányban 80 MFt o Felsőfokú oktatási intézmények részére 200 példányban 55 MFt o Széleskörű lakossági tájékoztatásra 10000 példányban 80 MFt - Oktatási és demonstrációs eszközök prototípusainak kidolgozása 245 MFt o Középfokú oktatási intézmények részére 80 MFt o Felsőfokú oktatási intézmények részére 110 MFt o Széleskörű lakossági tájékoztatásra 55 MFt - Lehetséges források: TÁMOP 4.2.3., Mecenatúra - Szükséges támogatásintenzitás: 80%

48


Lehetséges résztvevők


A projektben résztvevő intézmények: - Oktatási és Kulturális Minisztérium, - SZIE, - BME, - Magyar Napenergia Társaság, - Solart-System Kft. A projekt célcsoportja: A hazai közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő diákok és hallgatók, illetve a társadalom szélesebb rétegei.

49



8. A FOTOVILLAMOS ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉHEZ ÉS A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE A következőkben azokat a finanszírozási módokat vesszük számba, amelyek az innovációs projektek finanszírozásában vállalhatnak nagy szerepet. Külön kell választani a kutatóhelyek és az innovatív vállalkozások finanszírozási lehetőségeit; jelen fejezet harmadik részében kifejezetten a fiatal vállalkozások finanszírozásában szerepet játszó módszereket vesszük számba. A fotovillamosság terén különösen fontos az alapkutatások finanszírozásán felül a beruházások, piacképes berendezések finanszírozási forrásainak áttekintése.

8.1. Hazai finanszírozású pályázati rendszerek A következőkben a jelenleg elérhető hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati lehetőségeket tekintjük át. A hazai pályázati rendszerben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) hirdet meg támogatási programokat, nemzetközi viszonylatban a legjelentősebb pályázati lehetőségeket az Európai Unió biztosítja (az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramja, az ehhez kapcsolódó NKTH által biztosított Konzorciumépítő Pályázat és a BONUS_HU, az EUROSTARS Program, és a CORNET). 2. ábra: Az innovációs források stratégiai prioritások szerinti megoszlása

Forrás: Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe. Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala [2009, 4. o.]

50



A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett pályázatok a magyar állam és az Európai Unió közösen finanszírozott pályázatai. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hat ágazati és hét regionális operatív program között a kutatás-fejlesztés támogatása kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1. prioritásában jelenik meg. A GOP első prioritása nyolc pályázati konstrukciót tartalmaz, amelyek között szerepelnek felsőoktatási intézményeknek, innovációs és technológiai parkoknak szóló konstrukciók is. Ezek a pályázati kiírások a kutatás-fejlesztés különböző fázisaira vonatkoznak, pályázatonként eltérő kidolgozottsági szinten lévő projekteket támogatnak: az alapkutatástól indulva a technológia/termék piaci bevezetéséig terjednek. 3. táblázat: GOP 1. prioritás pályázati konstrukciók GOP 1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása Támogatás minimális összege 50 000 000 Ft Támogatás maximális összege 300 000 000 Ft Támogatási intenzitás max.50% GOP 1.2.1. Pólus innovációs klaszterek támogatása Támogatás minimális összege 300 000 000 Ft Támogatás maximális összege 1500 000 000 Ft Támogatási intenzitás 50% GOP 1.3.1/A Vállalati innováció támogatása Támogatás minimális összege 15 000 000 Ft Támogatás maximális összege 350 000 000 Ft Támogatási intenzitás 45% GOP 1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása Támogatás minimális összege 15 000 000 Ft Támogatás maximális összege 250 000 000 Ft Támogatási intenzitás max. 45% GOP 1.3.3. Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs tevékenységének fejlesztése Támogatás minimális összege 15000 000 Támogatás maximális összege 400 000 000 Támogatási intenzitás 45%

Forrás: Saját szerkesztés

51



3. ábra: A GOP pályázatok logikai egymásra épülése

Forrás: Saját szerkesztés A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a képzések fejlesztésével és az innovációval kapcsolatos projekteket támogatnak, a felsőoktatásban. A TÁMOP 4. prioritása tartalmazza "a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében" c. témakörben induló pályázatokat. Az ágazatra vonatkozó, 2010-ben is elérhető pályázatok köre a következő: 4. táblázat: TÁMOP 4. prioritás releváns, 2010-ben is induló konstrukciói TÁMOP 4.1.2 Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki es informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére Támogatás minimális összege 30 000 000 Támogatás maximális összege 600 000 000 Támogatási intenzitás 95% TÁMOP 4.2.2 Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Támogatás minimális összege 80 000 000 Támogatás maximális összege 900 000 000 Támogatási intenzitás 90% TÁMOP 4.2.3 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja Támogatás minimális összege 20 000 000 Támogatás maximális összege 150 000 000 Támogatási intenzitás 95%

Forrás: Saját szerkesztés A Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) tartalmazza azokat a fejlesztési programokat, amelyek a fotovillamos ágazat vállalatai, intézményei számára elsősorban beruházás-jellegű támogatásokat nyújtanak.

52



5. Táblázat: A 2010-ben is induló releváns KEOP pályázatok KEOP 5 5.3 Épületenergetikai fejlesztések Támogatás minimális összege Támogatás maximális összege Támogatási intenzitás

1 000 000 500 000 000 max. 70%


A fentieken túl a magyar pályázati rendszer további K+F pályázati forrásokat is biztosít, amelyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kiírásai segítségével vehetőek igénybe. A Hivatal önálló szervezetként működik, országos hatáskörrel rendelkezik, s a mindenkori gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll. Feladatai közé tartozik a nemzeti innovációs rendszer működési feltételeinek kidolgozása, és a kormány tudomány- és technológiapolitikájának végrehajtása. Fontos kiemelni, hogy a Magyarországon működő vállalkozásoktól adóként összegyűjtött innovációs járulékot az NKTH kezeli, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot gyarapítja. Az Alap biztosítja az NKTH által meghirdetett kutatás-fejlesztési pályázatok finanszírozási hátterét. Az NKTH pályázati kiírásai jelenleg a Tudás Magyarország alprogram, Technológia Magyarország alprogram, Vállalkozó Magyarország alprogram, Együttműködő Magyarország alprogram témáiban jelennek meg. Az NKTH által meghirdetett pályázatok esetében a pályázók lehetséges köre széles: kis- és középvállalkozások, egyéb gazdasági társaságok, kutatóhelyek, és ezek konzorciumai adhatják be projektötleteiket. A Nemzeti Technológia Program a gazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelését tűzi ki célul, amelyet korszerű technológiák területein végzett középtávú felhasználásorientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel kíván elősegíteni. 2009-re vonatkozóan 5 alprogrammal rendelkezik, amelyeken belül a támogatások időtartama 1,5-4 év lehet. A programokban megpályázható összegek 200 000 000 és 1 000 000 000 Ft között vannak. A pályázat évente két alkalommal kerül meghirdetésre, tavaszi és őszi időpontokban. A Baross Gábor Program regionális szinten biztosít kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket. A program kiírása régiónként eltérő. Általános célja, hogy a regionális versenyképeséget erősítse az innovációs kapacitás javításával. Emellett kiemeli a regionális innovációs hálózatok kiépítését és erősítését, illetve a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálását. A program által elnyerhető támogatási összeg pályázatonként változó, minimálisan 1 000 000 Ft vehető igénybe. A támogatás mértéke minimum 25 %, ami egyes esetekben elérheti a 100%-ot is. Az 5let pályázat 6 a K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása érdekében biztosít forrásokat. A pályázat célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatásfejlesztési eredmények és az innovatív ötletek megvalósításának, termékké fejlesztésének elősegítése, a szellemi tulajdon hasznosítására létrejövő cégek alapításának ösztönzése. A program alapelve, hogy csak akkor juthat támogatáshoz a pályázó, ha igazolni tudja, hogy a tevékenységével eljutott a találmány-hasznosítás szintjéig, amelyhez a szükséges céget létrehozta.

A KEOP 4. prioritásában szerepel több olyan konstrukció, amely támogatja a megújuló energiák alkalmazását (pl. KEOP 4.3 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés), ezek azonban 2010 folyamán nem lesznek elérhetőek. 6 A konstrukció jelenleg fel van függesztve, átdolgozás alatt áll. 5

53



A program 3 fázisból áll, amelyeknek támogatási összege változó: 5-250 millió Ft közötti összeg elnyerése lehetséges. A pályázatok benyújtása jelenleg folyamatos. Az INNOCSEKK+ Program lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy fejlődésükhöz szükséges tudásintenzív szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Ebben a programban a pályázó nem folytat kutató-fejlesztő tevékenységet, hanem régiójában fellelhető innovációs szolgáltatások igénybevételével valósítja meg teljes K+F projektjét. A támogatás rendszere tehát a szolgáltatót érinti közvetlenül, s a pályázónak kedvezményes árú szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé. A pályázattal 3 000 000 – 30 000 000 Ft támogatási összeg nyerhető el. A pályázatok beadásának határideje 2011. június 30-ig folyamatos. 4. ábra: Az Innocsekk Plusz program kifizetési mechanizmusa


A Mecenatúra program a kutatás-fejlesztési tevékenység disszeminációjával, a tehetséggondozással, a K+F ösztönzésével összefüggő projekteket támogatja. A programban 500 000 - 25 000 000 Ft közötti pályázati összeget lehet elnyerni, a pályázat témájától függően, s magánszemélyek, gazdasági társaságok, költségvetési intézmények is pályázhatnak. A pályaművek benyújtása 2010. október 31-ig folyamatos. A hazai alapkutatások egy harmadik forrásból is finanszírozhatóak, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) segítségével. Az OTKA független alapként működik, a költségvetéséről az Országgyűlés dönt, s az MTA-n keresztül vehető igénybe. Nyolc típusú önálló pályázati lehetőséget, és az NKTH-val közösen meghirdetve, a KTI Alapból finanszírozva három típusú konstrukciót hirdetnek meg. Éves szinten (adott projekttípustól függően) 3-400 db projektet várnak, évi 3-50 millió Ft-os finanszírozással.

54


8.2. Nemzetközi és lehetőségek


EU-s

finanszírozású

pályázati

A hazai pályázati rendszeren kívül az Európai Unió támogatási rendszerén keresztül is forráshoz lehet jutni, a projekt szempontjából a legfontosabb programok a következők: Az EU 7. K+F Keretprogramja, az ehhez kapcsolódó Konzorciumépítő Pályázat, a BONUS-HU Program, az EUROSTARS Program, és a CORNET ERA-NET Program; illetve a kétoldalú nemzetközi együttműködések (magyar- indiai, shenzeni, szingapúri). Az EU 7. K+F Keretprogramja által kitűzött célok között az egyik legfontosabb a transznacionális kutatási, technológiafejlesztési és innovációs együttműködés elősegítése. A program 2007-2013 között összesen 50,521 Mrd Euró forrás elérését teszi lehetővé. A specifikus programok az alábbiakban láthatóak:

Együttműködés (32,413 Mrd €): az elért eredmények az ipar versenyképességének erősödéséhez és a fenntartható fejlődés megvalósulásához járuljanak hozzá. Magába foglalja a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket illetve a nemzeti programok koordinációját. Ötletek (7,460 Mrd €): az európai kutatás dinamikáját és kreativitását ösztönzi a tudás minden területén. Az Ötletek program lényege az egyedülálló kutatócsoportok által végzett felderítő kutatás támogatása a mérnöki, társadalmi és humán tudományok területén is. Emberek (4,728 Mrd €): célul tűzi ki a K+F-ben résztvevő humán erőforrás erősítését mind mennyiségileg, mind minőségileg. A program célja továbbá, hogy Európában tartsa az ígéretes kutatókat, illetve hogy idevonzza őket –ezt a Marie Curie Akciók keretében várják. Kapacitások (4,217Mrd €): kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése többek között a kutatási infrastruktúrák fejlesztésével, a KKV-k innovációs kapacitásának növelésével, húzóágazati klaszterek kiépítésével. Közös Kutatóközpont (1,751 Mrd €): Az EU döntéshozatal-támogató szerve, amely fogyasztóorientált tudományos és műszaki segítséget nyújt, támogatást biztosít a meglévő politikák végrehajtásához.

55



5. ábra: Az EU 7. K+F Keretprogramjának témái és finanszírozásuk (milliárd €)

6. ábra: "Kooperáció" tématerületek (milliárd €)

Forrás: http://cordis.europa.eu/fp7

56



Az EU 7. K+F Keretprogramjában való részvétel elősegítésére az NKTH pályázati lehetőséget biztosít Konzorciumépítő Pályázat formájában. A pályázat célja, hogy a magyar pályázókat ösztönözze a keretprogram-projektek koordinációjára, illetve hogy a magyar pályázók minél nagyobb részesedést érjenek el a keretprogram projektek költségvetéséből. A Hivatal a 20072010 közötti időszakra 500 millió Ft-ot biztosít, a támogatás mértéke pályázatonként 600 000 3 000 000 Ft között van. A pályázatok beérkezését 2010. december 31-ig folyamatosan várják. A BONUS-HU támogatás kiegészítő jellegű forrás azoknak a pályázóknak, akik az EU 7. K+F Keretprogramjának költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektekben vesznek részt. Olyan tevékenységek költségei számolhatók el a program keretében, amelyeket nem számoltak el a Keretprogramban. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Bonus Program 2008-ban történő meghirdetésére összesen 600 millió Ft-ot biztosít. A támogatás mértéke a költségek maximum 75%-ig terjed, amely kiegészíthető 80%-ra. A programban részt venni kívánó pályaművek beérkezését 2013. december 31-ig folyamatosan várják. Az EUROSTARS program közös kezdeményezés az EUREKA-tagállamok és az Európai Bizottság részéről. Célja, hogy innovatív, jelentős növekedési potenciállal rendelkező K+F tevékenységet végző KKV-kat támogasson. A támogatás célja, hogy a magyar KKV-k és az Európai Uniós KKV-k kutatási együttműködést folytassanak. A támogatás mértéke KKV-k esetén maximálisan 75%, nagyvállalatok esetén maximum 50%, kutatószervezetek esetén akár 100% is lehet. A program által igényelhető támogatás összege tagországonként változó. A CORNET ERA-NET projektben együttműködő tagországok nemzetközi konzorciuma pályázatot hirdetett meg kollektív kutatások támogatására. A program célja, hogy a KKV-kat arra ösztönözze, hogy közösen fogalmazzák meg kutatási igényeiket, és szakmai szervezeteken keresztül közösen bízzanak meg kutatóhelyeket kutatási feladatokkal. Pályázatot szakmai szervezetek nyújthatnak be. A CORNET felhíváson eredményesen szerepelt konzorciumokat a tagországok saját intézményeiken keresztül támogatják. A magyar partnerek számára elkülönített keretösszeg 100 millió Ft. Az európai technológiai platformok saját dedikált pályázati kiírással is rendelkeznek. Ilyenek pl a JTI-ok (Joint Technology Initiative), melyek közös vállalkozások: a köz- és magánszféra együttműködését célozzák néhány dedikált technológiai területen. A közösségi vállalkozási alapból (Joint Undertaking), nemzeti kormányzati és nemzeti ipari finanszírozású projektek 10 éves működési kötelezettséggel rendelkeznek. A nemzeti források bevonására az NKTH kötelezettségvállalásával nyílik lehetőség. A fotovillamos területen a következő platformok és JTIok jöhetnek szóba: Nanoelektronika kezdeményezés (ENIAC): 2008-2017: 3 mrd Euro MANUFUTURE (~The Future of Manufacturing in Europe). PHOTONIC 21 EU PV Platform – PV ERA Net (Magyarország jelenleg még nem tagja!)



8.3. Tőkebefektetési-, és hitellehetőségek áttekintése 7 E finanszírozási formák azért különösen fontosaz a fotovillamos ágazat vállalkozási számára, mert a teljes értékláncot elindító kutatás-fejlesztés, illetve a gyártás megindítása jelentős kezdőtőkét igényel. Mivel az ágazat fejlődésének jelentős hiányossága a beruházási támogatások elégtelen mennyisége, így a tőkebefektetéseknek, hitel és projektfinanszírozási lehetőségeknek kiemelt szerepe van. 8.3.1. Kockázati tőke

a, Üzleti angyalok Az üzleti angyalok magánemberként fektetik be vagyonuk egy részét induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokba. A pénztőkén kívül szellemi, és kapcsolati tőkéjüket is hasznosítják a vállalkozások, hiszen üzleti tapasztalataikból számos esetben profitálhatnak. A vállalkozás életének korai szakaszában fektetnek be a vállalkozásokba, bízva abban, hogy a vállalkozás értéke néhány év alatt négy-ötszörösére nő. Ezzel kockázatot vállalnak, de szakmai tapasztalataik alapján jól választják ki a befektetésre érdemes cégeket. Az általuk biztosított forrás minimum 3-4 millió Ft. Az üzleti angyalok nemcsak pénzbeli megtérülést várnak el befektetéseiktől, hanem a vállalkozás irányításába történő beleszólást is szeretnének. Ez a rátermett menedzsment nélküli vállalkozásoknál jól jöhet, azonban más esetekben akár konfliktus forrása is lehet. Az angyalok tapasztalata és a vállalkozói aktivitás alapján négyféle típusát különböztetjük meg 8: Vállalkozó angyal: A leginkább aktív és tapasztalt angyal, magas kockázati tűrőképességgel. A kezdő innovatív vállalkozások kiváló befektetője. Vállalati angyal: Inkább pénzügyi megfontolások vezérlik a befektetések eszközölésénél. Saját vállalkozása előnyeit szem előtt tartva fekteti be pénzét. Jövedelemorientált angyal: A legkevésbé tapasztalt, és a legkisebb összeget fekteti be. Célja, hogy minél hamarabb meggazdagodjon a befektetés révén, s ezt a tevékenységét kiegészítő jövedelemforrásként és munkahelyként fogja fel. Hozammaximalizáló angyal: A legkevesebb befektetéssel szeretné elérni a legnagyobb hasznot. Üzleti tapasztalata nagy, de viszonylag ritkán fektet be. 7. ábra: Az üzleti angyalok tipizálása

Forrás: Makra – Kosztopulosz [2004] alapján saját szerkesztés

A fejezet alapjául a Laser Consult Kft. által 2009-ben készített Innováció lépésről –lépésre c. kézikönyv szolgált. Makra Zs. – Kosztopulosz A. (2004): Az informális kockázati tőke befektetések szerepe az innovatív kisvállalkozások finanszírozásában Magyarországon. MTA Kutatási jelentés, Budapest – Szeged.

7

8 Forrás:



Az informális befektetések eszközölése vonzza az intézményi kockázati tőkések figyelmét, így könnyebben juthat a vállalkozás egyik finanszírozási szakaszból a másikba. Ma Magyarországon az Innostart Üzleti Angyal Klubja 9 tömöríti a befektetőket. Számuk 200 körül mozog, de közülük körülbelül csak 30-an aktívak. b, Kockázati tőketársaságok A közhiedelemmel ellentétben a kockázati tőke nem olcsóbb a hitelfinanszírozásnál annak ellenére, hogy nem kell kamatot fizetnie a vállalkozásnak. Sokkal nagyobb kockázatot vállal, mint egy hitelfelvételnél, s a befektetés hozama a kiszálláskor realizálható. A kockázati tőke olyan tőzsdén nem jegyzett, nagy kockázattal járó tevékenységet folytató vállalkozások számára külső forrásból nyújtott tőkebefektetés, amelynek célja az, hogy bevonásával biztosítsák a vállalkozás további fejlődését, illetve a következő fejlettségi szakasz elérését. Jellemzője, hogy türelmes tőke, azaz nem célja, hogy az osztalékot évről-évre kivegye, hanem a befektető a megtérülési idő végén száll ki nagy hasznot realizálva. Két fajtája a klasszikus kockázati tőke (venture capital) és a fejlesztő tőke (corporate venturing). Első fajtája a spekulatív célú, fiatal innovatív vállalkozásokat kereső tőke. Második fajtája az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások pénzügyi befektetéseit szolgálja. A kockázati befektetések jellemző ügylettípusai: Menedzseri kivásárlás: a cégvezető egy már működő innovatív vállalkozásban akkora üzletrészt vásárol, hogy a teljes irányítást is megszerzi. Menedzsmentbe történő bevásárlás: Nem a cégvezető, hanem külső szakemberek menedzsmentbe történő bejuttatása üzletrész vásárlásával. Szerkezeti átalakítás: Átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozásokba történő befektetés azzal a céllal, hogy a cég jövedelmezőségét helyreállítsa. Rögzített befektetői eljárás alapján hozzák meg befektetési döntéseiket. A társaságok a tulajdonosaik tőkéjét fektetik be, míg az alapok a bennük összegyűjtött tőkét, azaz más társaságok vagy magánszemélyek pénzét. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület kapcsolódási pontot teremt a kockázati-tőke iparág nemzetközi szervezeteivel. Jelenleg 27 teljes jogú taggal rendelkezik. A kockázati tőkefinanszírozás 2010. január végétől egy újabb forráslehetőséggel bővült: a JEREMIE program ígéretes vállalkozások finanszírozását teszi lehetővé nyolc hazai kockázati tőkealap kezelő társaság révén. Összesen 45 milliárd Ft áll a hazai kkv-k rendelkezésére. A JEREMIE program forrásait a következő szervezetektől lehet igénybe venni:

Big George’s NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Etalon Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

Az Innostart üzleti angyalai előtt az ígéretes vállalkozások prezentáció formájában mutathatják be tevékenységüket. 1-100 millió Ft közötti befektetések születnek a Klub tevékenysége révén. 9



c, Vállalatközi fejlesztőtőke A vállalatközi fejlesztőtőke is a kockázati tőke egyik válfaja. Nem felvásárlásnak minősül, inkább stratégiai célok mentén történő együttműködés. Jellemzően innovációt finanszíroz azonos gazdasági szektorban tevékenykedő vállalkozásoknál. Az együttműködés kölcsönös fejlődést ígér a vállalkozásoknak: a befektetők technológiai, marketing és gazdaságossági előnyöket, míg a fogadó vállalat finanszírozási, menedzsment, technológiai előnyöket realizálhat. 8.3.2. Állami tőkefinanszírozási lehetőségek

a, Állami tőkefinanszírozó cégek/Beruházási bank: Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Bankcsoport (MFB) Az állami fejlesztés ösztönzőleg hat a vállalatok életciklusának megfelelően, az ötlettől a tőzsdei értékesítésig, elősegítve a stratégiailag fontos ágazatokban az innovációs és fejlesztési tevékenység felélénkülését. A MFB 2007-ben fokozta támogatásközvetítői tevékenységét, s önálló társaságba szervezte ki e tevékenységét, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) formájában. A tevékenység átstrukturálásával jött létre a bankcsoport, amely két tevékenység mentén szerveződik: Banki pénzügyi csoport és Támogatási-közvetítő csoport. Banki pénzügyi csoport: Magyar Export-Import Bank Zrt.: a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére kínálja finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeit. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.: feladata a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése, illetve az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása. Magyar Követeléskezelő Zrt.: az APEH-től megvásárolt adó- és járulékkövetelések, egyéb saját tulajdonú követelések, nemzetközi követelések kezelését végzi, emellett, ügynöki tevékenységet és monitoring vizsgálatot folytat. MFB Invest Zrt.: piaci alapú tőkebefektetési tevékenységet végez, elsősorban kockázati tőkealapok alapításában vesz részt. Beszállítói Befektető Zrt.: Elősegíti a már beszállító, vagy beszállítói státuszra törekvő vállalkozások piaci pozícióinak megerősítését, piaci kihívásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítését a megfelelő tőke biztosítása révén, lehetővé téve számukra tevékenységük finanszírozásához szükséges külső források elérhetőségét. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: a kockázati tőkealap-program elsősorban a magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza tevékenységével. Tőkebefektetéseit állami tőkebevonással valósítja meg, emellett más tőkebefektetőkkel társfinanszírozást is folytat. MFB Fejlesztési Tőkealap CELIN - Corvinus Első Innovációs Tőkealap Támogatási-közvetítő csoport: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.: a vállalkozói környezet erősítését szolgálja tevékenységével, emellett Európai Uniós és hazai finanszírozású, vissza nem térítendő támogatásokat kínál a vállalkozói szektornak (Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai).



Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.: célja, hogy a magyarországi mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.: tevékenysége 2007-től megváltozott. Jelenleg közhasznú tevékenységet folytat, amely a határon túli magán-, illetve jogi személyeknek állami támogatás nyújtását jelenti. Emellett Befektetési Információs Rendszert működtet. KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.: feladata a közlekedési infrastruktúrafejlesztést támogató források felhasználásának koordinálására és ennek keretében a vasúti-, közúti-, vízi- és légi közlekedési projektek megvalósításának támogatása. PÓLUS Programiroda Nonprofit Kft. : a Pólus Program megvalósításával foglakozó szervezet az innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatását folytatja. 8.3.3. Hitellehetőségek

A vállalatfinanszírozás egyik kedvelt formája. A hitelt legkönnyebben megszerezhető forrásként ismerik, azonban a vállalkozás életének nem minden szakaszában érhető el. A vállalkozások „hitelezési történetének”, és a megfelelő fedezet hiányában a korai szakaszokban a hitelek egy különleges típusát, a kedvezményes hitelt érhetik el. Jellegzetességük, hogy kezelési költség nélkül érhetők el, emellett általában támogatott kamatuk van. Jelenleg Magyarországon innovatív vállalkozások számára a következő kedvezményes hitelkonstrukciók érhetőek el 10:

10

Azok a programok kerültek megjelenítésre, amelyek a fotovillamosság területén működő cégek számára is relevánsak.



6. Táblázat: A MFB elérhető, a KKV-k finanszírozásában szerepet játszó kedvezményes hitelprogramjai Új Magyarország Minőségfejlesztés Vállalkozásfejlesztési Műszaki-technológiai háttér fejlesztése hitelprogram Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Technológiai korszerűsítés Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok Innovációs beruházási célok Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai, és külföldi finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására "Forrás" áthidaló tőkehitel Mikrohitel Plusz Program Kisvállalkozói Hitel Új Magyarország Kis-, és Középvállalkozói Hitelprogram Új Magyarország Kis- és Tárgyi eszköz, szabadalom, licenc, know-how vásárlásához, tartüs Középvállalkozói forgóeszköz finanszírozáshoz vehető igénybe Hitelprogram Beruházási/Projekt hitel minden olyan összetett kockázatvállalás, amely egy működő társaság korábban nem végzett tevékenységéhez kapcsolódó beruházását finanszírozza Forrás: https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok

A kedvező konstrukciók mellett hitelgarancia is szerezhető, amellyel a Hitelgarancia Zrt. foglalkozik. Bankgaranciához, lízing- és faktoring ügyletekhez, kockázati tőke bevonásához, illetve uniós pályázatokhoz nyújt kezességet. A kezességvállalással a Zrt. kötelezi magát arra, hogy az adós (vagy a támogatott) helyett fizet a pénzügyi intézménynek (illetve a támogatás folyósítójának), ha az adós (vagy a támogatott) nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A vállalkozások jövedelemtermelő képességének elindulása után egyre könnyebb bankhitelt szerezniük. A bankkölcsön esetében egy meghatározott összeget bocsát a vállalkozás rendelkezésére. Bankhitel igénybevételekor pedig jutalék ellenében egy meghatározott hitelkeretet tart fenn a cég rendelkezésére.



9. A TECHNOLÓGIATRANSZFER NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYRENDSZERE A technológiatranszfer folyamatok felélesztése az ágazatban hozzájárul a kutatások üzleti hasznosulásához, és további innovációs projektek indításához. Mivel a fotovillamosság egy dinamikusan fejlődő, globális kihívást jelentő tudományág és ipar, a hazai technológiák nemzetközi piacokkal történő megismertetése kulcsfontosságú lehet. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az intézményeket, amelyek a Platform technológiatranszfer folyamatainak segítői lehetnek, azaz a technológiai igények kielégítésében technológia ajánlatok felkutatásában szabadalomkereskedelemben. A partnerkapcsolati hálózat kiterjesztése (különösen a kis- és középvállalkozások számára) a globális gazdaságban történő helytállás érdekében szükséges. A vállalatok nemzetközi kapcsolatok és hálózatok kiépítése érdekében számos eszközt vehetnek igénybe, amelyek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk. 1. Technológia transzfer adatbázisok Ezen adatbázisok célja, hogy elérhetővé váljanak a világban fellelhető innovatív technológiák, ezekben maguk a kutatóintézetek, egyetemek is informálódhatnak, hogy milyen kutatások folynak, illetve az adatbázis felkeltheti a külső érdeklődők, akár mint későbbi támogatók érdeklődést. EEN (Enterprise European Network) A CIP (Competitiveness and Innovation Programme) keretében belül 2008-ban hozta létre az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy elősegítse a KKV-k nemzetközi együttműködését, valamint az innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitást. A szervezet az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata. Egyedülálló földrajzi lefedettséggel és tevékenységi körrel rendelkezik. Tagjai a 45 országból kerülnek ki az EU-ból, a tagjelölt országokból valamint az EFTA országok területéről. Az EEN vállalkozásfejlesztéssel, K+F-el, valamint innovációval és technológia transzferrel foglalkozó szervezet. Céljuk a KKV-k technológia-transzfer lehetőségeinek és innovációs kapacitásának fejlesztése. Egy technológiai profilokból álló adatbázist működtetnek, amiben a technológia igények és kínálatok szerepelnek, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai KKV-k erős és hosszú távú nemzetközi partnerkapcsolatokat alakítsanak ki. Fő szolgáltatásuk között szerepel a technológia keresleteket/kínálatokat tartalmazó adatbázis (Bulletin Board System - BBS). A nemzetközi technológia transzfer elősegítése érdekében egy olyan adatbázist működtetnek, melyben innovatív KKV-k, kutatóintézetek és egyetemek technológia ajánlatai/igényei szerepelnek. Céljuk elsősorban az, hogy hozzásegítsék az ügyfeleket új partnerek és piacok felkutatásához. Ebben a rendszerben megjeleníthetők a már piacképes, de még további fejlesztést igénylő technológiák/termékek is. Az adatbázis jelenleg több mint 4000 ajánlatot és igényt tartalmaz.



Másik szolgáltatásuk az „Automatic Matching” szolgáltatás (AMT). Ez egy automatikus célzott információküldést jelent, amely révén az ügyfelek meghatározott igényüknek megfelelően közvetlenül tájékozódhatnak az adatbázis aktuális tartalmáról. A regisztrált ügyfelek előzetesen kitöltenek egy adatlapot, bizonyos kulcsszavakat megjelölve, és ezen kulcsszavak alapján heti rendszerességgel elektronikus hírlevélben folyamatosan megkapják a BBS adatbázis technológia ajánlatainak és igényeinek kivonatait, és megtekinthetik azok részletes leírását is. Jetro (Japan External Trade Organization) A JETRO egy kormányzathoz kapcsolódó szervezet, amely Japán és a világ többi része közötti kölcsönös kereskedelem és beruházások elősegítésére törekszik. JETRO rendszeresen gyűjti az információkat a japán vállalatok, szakmai szervezetek számára a külföldi beruházási lehetőségekről. A JETRO tevékenysége: segíteni a japán vállalatok külföldi beruházásait támogatni a kisebb méretű exportőröket ellátni információval a japán cégeket segíteni a külföldi cégek jelenlétét a japán piacon a külföldi működő tőke vonzása az országba a régió gazdasági revitalizációjának támogatása. Partnerközvetítő honlapot Egy on-line technológia transzfer platformot működtetnek, ez a TTPP (Trade Tie-up Promotion Program), aminek fő célja, hogy segítse a nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítását. Az adatbázisukban közvetlenül a technológiákra lehet rákeresni kulcsszavak segítségével, és a technológia kiválasztása után tájékozódhatunk az adott cégről. Az adatbázis használata ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött. APCTT (Asian and Pacific Centre for Transfer of Technology) Az APCTT az ENSZ által 1977-ben létrehozott regionális szervezet. Központja az indiai ÚjDelhi. Céljuk a kkv-k technológia transzfer folyamatainak elősegítése az ázsiai és a csendesóceáni régióban, továbbá hogy megkönnyítsék a tagországok között létrejövő import/export folyamatokat. Az APCTT tevékenységi köre: az új technológiákról valamint befektetési lehetőségekről folyamatosan tájékoztatnak a lehetséges üzleti partnerek közötti találkozók megszervezése finanszírozás szindikáció termék marketing Tynax (Global Patent & Technology Trading Exchange) A kaliforniai székhelyű nemzetközi bróker szervezet, amely szabadalmak eladásával, megvételével, technológia transzfer tevékenységgel valamint stratégiai hálózatok kiépítésével foglalkozik. Egyedülálló, teljes körű szabadalmi bróker szolgáltatást nyújt mind a szabadalom értésesítőinek és vevőinek. Szakképzett munkatársaik segítséget nyújtanak a szabadalom fölkínálóinak, és elkészítenek egy bárki számára összesített listát a szabadalakról. A tranzakció másik oldalán álló vevőkkel is szoros kapcsolatot tartanak fönn, a vevők segítségére vannak abban, hogy ők specifikálják, hogy milyen szellemi tulajdont keresnek, és a Tynax munkatársai pedig megkeresik számukra a legmegfelelőbb szabadalmakat a kínálati listáról.



A Tynax adatbázisának használata ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A partnereknek lehetőségük nyílik arra, hogy elküldjék a saját szellemi tulajdon listájukat, és saját maguk próbálják meg kikeresni a számukra releváns technológiákat. Azonban a legtöbb ügyfél ennél jóval hatékonyabb megoldást választja, és csak elküldik a listájukat a Tynax munkatársainak, és ők összeállítanak egy releváns listát az ügyfelek számára. A Tynax egy sajátos üzleti modell szerint működik, a szervezet célja, hogy az ügyfelekkel hosszú távú együttműködéseket alakítson ki, és az ügyféllel együtt vállalja a befektetés kockázatát. Csupán néhány díjazásos szolgáltatásuk van, ilyenkor általában az ügyfélnek egyéni igényei vannak, nem egy szimpla tranzakcióról van szó. Mind a partnerei és a látogatók számára is egyénre szabott lehetőségeket kínál. Bejelentkezés után az ügyfelek kialakíthatják és elküldhetik saját listájukat, kommentálják az eseményeket vagy nyomonkövessék a kereskedelmi tevékenységeket. A vásárlók és az eladók is email-ben kapnak értesítést, amikor új kereslet-kínálati lista jött létre. A Tynax egy on-line technológiai adatbázist működtet, ahol több mint 10,000 szabadalmat és technológiát kínál fel kereskedelemre. Teljes körű brókerszolgáltatást kínál a technológia ill. szabadalomvevőknek, eladóknak valamint a közvetítő irodáknak. A Tynax rendszerében legaktívabban résztvevő országok: USA, Japán, Korea, Japán, Kína, India, Egyesült Királyság, EU országai. Yet2.com Egy vállalat piaci értékét akár 75%-ban is a szellemi tulajdon értéke határozza meg. A legtöbb vállalat azonban ezt az értéket igen kevéssé használja ki. A Yet2com célja, hogy ügyfelei részére minél gyorsabb és hatékonyabb módon megtalálják az igény szerinti szellemi tulajdont vagy technológiát. Arra fókuszálnak, hogy összehozzák a technológia eladót és vevőt, így mindkét fél befektetései maximálisan megtérülnek. IP Net Ez egy új nemzetközi rendszer, amely a világ minden részéről bejövő technológiákat tartalmazza. A rendszerhez bárki hozzáférhet, és anonim módon keresgélhet a technológiák között. Bárki felteheti a technológiáját, vagy küldhet be technológia igényt vagy technológiaajánlást, ezek között bárki szabadon keresgélhet. Ez egy olyan rendszer, ami nem csak a nagyvállalatoknak, hanem a kkv-k számára is hasznos információkat nyújt. Nine Sigma A 2000-ben alapított Nine Sigma az open innovation területén úttörőnek tekinthető. Több mint 1000 partnere van a világ több mint 135 országából. A manapság alkalmazott open innovation legnagyobb része a Nine Sigma-tól származik. A szervezet célja, hogy versenyképes szolgáltatásokat biztosítson olyan vállalkozásoknak/intézményeknek, amelyek az open innovation-t egy magasabb szintjén kívánják alkalmazni. Nemzetközi irodákat működtetnek Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban, a szervezet célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak világszerte kihasználni az open innovation nyújtotta lehetőségeket. Fő szolgáltatásként egy technológia kihívásokat tartalmazó hírlevelet működtetnek, amit heti rendszerességgel küldenek ki. Ebben az ügyfelek különböző technológiai problémákra keresnek



megoldásokat, amire a Nine Sigma partnerei jelentkezhetnek. Az az első három cég, amely a leginnovatívabb technológiát kínálja föl, pénzjutalomban részesül. Ebben a hírlevélben a partnerek tájékozódhatnak a tudomány különböző területeiről (beleértve a biotechnológiát, elektronikát, vegyészetet, élelmiszeripart, zöld technológiákat, stb.) származó aktuális technológia problémákról. A hírlevéllel a szervezet célja, hogy ügyfelei számára egy széles technológia platformot biztosítson sok technológia kihívással, amik közül a partnerek kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb innovatív megoldást. A hálózat tagjai között szerepelnek nagy vállalatok, KKV-k, egyetemek, kormányzati szervek, kereskedelmi szervezetek és kutatóintézetek is. A hírlevél rendszerbe előzetes regisztrációval lehet bekerülni térítésmentesen. Azzal, hogy ezt a frissülő technológia igényeket tartalmazó hírlevelüket működtetik, ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy az új, innovatív megoldásokat kereső ügyfelek minél hamarabb megtalálják a számukra legjobb megoldást. Amennyiben az egyik ügyfélnek egy technológia kihívás felkelti az érdeklődését, be kell regisztrálnia a Nine Sigma adatbázisába, valamint egy adatlapot kell kitöltenie, ezután a partner ki tudja választani a jelentkezők közül a neki legmegfelelőbbet. Knowledge Vine 2006 októberében létrejöttének elsődleges célja, hogy elősegítse az egyetemi szférában létrejövő technológiák üzleti hasznosíthatóságát. Egyetemi technológia transzfer irodáknak illetve szellemi tulajdon kereskedelemmel foglalkozó cégeknek ajánlják föl, hogy segítenek értékesíteni a meglévő technológiájukat, szabadalmukat. Ez a platform a TII nemzetközi csoport keretein belül működik. A rendszer egy nagyon hatékony módja annak, hogy összeegyeztessük A platform nagyon egyszerű és hatékony rendszerként működik, a tagok egyszerű mondatokban teszik föl email-en a kérdéseiket. A hálózathoz bárki térítésmentesen csatlakozhat. A legnépszerűbb kérdésekre akár egy óra alatt is több válasz érkezhet. A kérdést egy mondatban lehet megfogalmazni, meghatározott karakterszámban, akinek a kérdés felkelti az érdeklődését, az visszajelezve kaphat további részletes információkat az adott témában. Egy kérdésre általában több válasz is érkezik, viszont ha netalántán nem kapnánk választ a feltett kérdésre a szervezők azt javasolják, hogy ne tegyünk föl újra kérdést, kivéve ha úgy látjuk, hogy átfogalmazva jobban felkeltenénk a többiek érdeklődését. A platform sikerességét mutatja, hogy a kezdetek óta még nem volt leiratkozó tag. A Knowledge Vine napjainkban az egyik leghatékonyabban és legrugalmasabban működő rendszer. Bármilyen kérdést feltehetnek a partnerek bármilyen témában. Az egyszerű kezelhetőség és diverzitás jellemzi. 2. Technológia transzfer partnerközvetítő rendezvények A technológia-bróker rendezvények azt a célt szolgálják, hogy egy-egy adott tématerületen belül tevékenykedő (környezetvédelem, egészségügy, stb.) technológia-ajánlók és technológia-keresők vagy képviselőjük egy helyen, koncentrált találkozási és tárgyalási lehetőséget kapnak. Az ilyen szakvásárokon lehetőség nyílik arra, hogy a különböző országokból érkező szakemberek találkozhassanak, megoszthassák egymással tapasztalataikat, illetve kölcsönös együttműködések jöhessenek létre.



A rendezvényeken sok esetben nem maga a technológiát kifejlesztő vállalkozás képviseli magát, hanem egy közvetítő céget bíz meg ezzel a feladattal. Ez azért is fontos, mert egy ilyen közvetítő cég ismeri a tárgyalási technikákat, a szakma fortélyait, és feltehetően jobban el tudja adni a technológiát, mint maga a feltaláló. Az ilyen cégek munkatársai általában széles körű szakmai hátteret biztosítanak, és jelentős kompetenciákkal rendelkeznek több tudományterületen is. Több éves tapasztalattal rendelkeznek a technológiák menedzselésében. A nemzetközi üzletember találkozókon a fő cél, hogy segítsék a KKV-k új üzleti partnerkapcsolatainak kiépülését, exportjuk növelését. Green Ventures A Potsdami Kereskedelmi és Iparkamara Kisvállalkozói Központja szervezésében minden évben megrendezésre kerül a ma már Németország legnagyobb környezetvédelmi és energetikai technológiák fórumaként számon tartott Green Ventures nevezetű rendezvény. A rendezvény hagyományosan három fő témakört ölel fel, melyek az alábbiak: víz-, levegő-, talajvédelem energia, építőipar hulladék újrafeldolgozás és hasznosítás, megújuló anyagok A program legjelentősebb részében bilaterális üzleti tárgyalásokra kerül sor. A fórumon részt venni kívánó cégek együttműködési ajánlatai és alapadatai a fórum előtt 1 hónappal katalógusban jelentek meg angol és német nyelven. A katalógus alapján az egyes cégek megjelölték azon szereplőket, akikkel tárgyalást kívánnak folytatni. Ugyanígy, a magyar partnereket is kiválaszthatták tárgyalópartnerként. Az igények alapján a program szervezői cégekre szabottan, pontos időbeosztással állították össze a tárgyalások menetét, félórás időtartamot szánva egy tárgyalásra. A katalógus májusban jelent meg. A szervezők fő célja a közvetlen üzleti kapcsolatok kialakítása volt. A több éves hagyománnyal rendelkező rendezvény célja az volt, hogy előmozdítsa a környezetvédelemben érdekelt vállalatok, egyetemi intézmények, kutatóintézetek, közintézmények nemzetközi partnerkapcsolatainak kiépítését, így a közös termékfejlesztésre, a termelési és licencia megállapodásokra, közös vállalatok alapítására irányuló megállapodások létrehozását. A részvétellel többek között előmozdítható a nemzetközi üzleti lehetőségek feltárása; lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők egyetlen helyszínen találkozzanak új technológiát vagy ismeretet ajánló vagy kereső potenciális partnereikkel; lehetővé tehető a jövőbeni potenciális együttműködő partnerekkel való kapcsolatfelvételt; határokon átívelő hosszú távú üzleti kapcsolatok megalapozása segíthető elő. A rendezvényre a világ minden tájáról érkeztek résztvevők, Európából pedig szinte minden országból


Kapcsolat: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós u. 29-33. +36 1 392 2679 www.imntp.hu


Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform. Fotovillamos Kutatás-fejlesztési Stratégia 2010

Recommend Documents