NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŰNMEGELŐZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA
Készítette:
a Veszprém Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság és Nagyvázsony Község Önkormányzata
1
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS........................................................................................... 3 II. ALAPGONDOLATOK ............................................................................ 4 1. Az önkormányzás lényege .................................................................................... 4 2. A közbiztonság ....................................................................................................... 4 3. A megelőzési felfogás ........................................................................................... 5
III. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETELEMZÉS ....................................... 7 1. A település szociometriai leírása, település-szerkezetének sajátosságai ........ 7 2. A település közbiztonsági jellemzői ................................................................... 10 3. Nem rendőri jellegű megelőzési tevékenység ................................................... 11
IV. CÉLOK, PRIORITÁSOK .................................................................... 12 V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI .......................................................... 14 1. Bűnmegelőzési és közbiztonsági költségvetési célkeret létrehozása ............ 14 2. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság/tanács létrehozása, vagy a megelőzés feladatainak ellátására felelős személy kijelölése ............................. 14 3. A prioritásoknak megfelelő cselekvési programok kidolgozása, megvalósítása (IV. fejezet prioritások cím alatt meghatározottak szerint) ......... 15 3. 1. Közterület rendjének biztosítása ................................................................................... 15 3. 2. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, ifjúságvédelem .................................... 15 3. 3. Droghasználat és kábítószer-bűnözés csökkentése ....................................................... 16 3. 4. A családon belüli erőszak megelőzése, a megtörtént esetek kezelése........................... 16 3. 5. Idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése......................................... 16 3. 6. Áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése, kompenzációja ............................. 17 3. 7. A településen tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megállítása, csökkentése ............ 17 3. 8. Időszakos közvélemény kutatások ................................................................................ 17 3. 9. Követendő magatartások népszerűsítése ....................................................................... 17 3. 10. A megelőzés hatékony kommunikálása ...................................................................... 18
VI. A RENDŐRSÉGGEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS.............................. 19 1. Véleményezés-tájékoztatás ................................................................................. 19 2. Együttműködés .................................................................................................... 19 3. Támogatás ............................................................................................................ 20
VII. Záradék ............................................................................................. 21
2
NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŰNMEGELŐZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA ______________________________________________________________________________________
3
I. BEVEZETÉS A koncepció célja az önkormányzat közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának megfogalmazása, majd - konkrét helyzetelemzés alapján - a megvalósítandó azonnali, rövid,közép- és hosszú távú célok, illetve prioritások kijelölése, - a lehetőségeket feltárva - a végrehajtás módjának meghatározása, a fejlesztés folyamatos biztosításával pedig az életminőséget javító közbiztonság megteremtése. A koncepció jogi alapjai:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, melynek 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok a közbiztonsággal összefüggő feladataikat saját maguk határozzák meg. Az önkormányzatnak tehát – az említett törvényi felhatalmazás alapján – jogában áll saját bűnmegelőzési- és közbiztonsági koncepcióját megalkotni, és megvalósításáról gondoskodni. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát határozza meg, többek között felhívja a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására, a település bűnmegelőzési- és közbiztonsági koncepciója kimunkálására.
A koncepció módszertani alapjai:
Az Országgyűlés 115/2003. (X. 28.) OGY határozata a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról. A Kormány 1009/2004. (II. 26.) Korm. határozata a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány által kiadott, a települési önkormányzatok bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának megalkotásához ajánlott szinopszis.
4
II. ALAPGONDOLATOK
1. Az önkormányzás lényege Az önkormányzás lényege a népszuverenitás alkotmányos alapelvére épül. Az Alkotmány 42. § kimondja: ”A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” Lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül, illetve választott önkormányzatuk útján kerülnek bevonásra problémáik megoldásába, így hasznosul az erő, ami saját sorsuk intézésében rejlik. A törvény a helyi önkormányzatokat a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi közügyek önálló intézésére jogosítja fel, melyek: a lakosság közszolgáltatással való ellátása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, a fentiekhez kapcsolódó szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása. Az önkormányzat testületének feladata tehát, a helyi népakarat és érdek legitim képviselete. Ebbe az érdek csoportba tartozik a választók életminőségét jelentősen befolyásoló helyi bűnmegelőzés és közbiztonság is. A bűnmegelőzést és a közbiztonságot érintő kiemelt feladatok:
a bűn okok feltárása, megállapítása, a sértetté válást befolyásoló tényezők feltárása, a bűnalkalmak számát redukáló intézkedések megfogalmazása, a bűnmegelőzés célrendszerének meghatározása, az elsőbbséget élvező célok és a nagy jelentőségű feladatok meghatározása, a döntések előkészítése, döntés, majd megrendelés a megfelelő szakmai szervezetek felé, a feladatok közös végrehajtására szoros együttműködés az önkormányzat, a szakmai szervezetek, a helyi intézmények, a helyi társadalom tagjai között, és a végrehajtásra való ösztönzés, a bűnmegelőzésben együttműködők között folyamatos partnerségi viszony fenntartása. A társadalmi megelőzési program és az ezzel kapcsolatos információk hatékony továbbítása, folyamatos kommunikálása.
2. A közbiztonság A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének – adott időszakban és helyen – jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól.
5 A közbiztonság infrastrukturális tényező is a gazdaság működésének üzemen kívüli feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, a termékek előállítási költségét, az állampolgárok mindennapjait, hangulatát, a letelepedési kedvet. A település közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze, ezért kezelése és a bűncselekmények megelőzése is csak helyi összefogással lehetséges. A bűnözés mérséklése a lakosság és a rendőrség közös feladata, az igazságügyi szervekkel (bíróság, ügyészség) összhangban. A felvázoltak alapján, a helyi lakosokat és azok érdekeit meg kell védeni a bűnözőktől, a közlekedési és együttélési szabályokat súlyosan sértőktől, ezért a közbiztonság fontosságából és az önkormányzás lényegéből fakadóan önkormányzatunknak rendelkeznie kell bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepcióval. Gondolkodásunk és cselekvésünk középpontjába a bűnmegelőzési szemléletet helyezzük, hogy azon keresztül elérjük a lakosság szubjektív biztonságérzetének optimumát, illetve az objektív biztonság kívánatos fokát, mely a közbiztonság stabilitásában, a jóléti közbiztonság megvalósulásában realizálódik.
3. A megelőzési felfogás A bűnözés okai és feltételei között meg kell említeni az ún. „nagy környezetbe” (makromilliő) tartozó szociális ellátottságot, az egészségügyi és közigazgatási fejlettséget, a műveltségi szintet, az igazságszolgáltatás pontosságát, gyorsaságát, a munkanélküliség mértékét és az általa érintett rétegeket, az általános gazdasági helyzetet, a létminimum szintje alatt és annak közelében élők számát, a lakáshelyzetet és a szociális ellátottsághoz szervesen kapcsolódó további tényezőket. A személyiség kialakulását is közvetlenül befolyásoló „kis környezet” (mikromilliő) – a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok, szórakozási lehetőségek és szokások – is befolyásolják a bűnözés mértékét és minőségét. A megelőzést elsődlegesen a makro- és mikrokörnyezetben lévő okokra tekintettel kell végezni! Másodlagos jelentőségű, de rendkívül fontos a megelőzés szempontjából a bűncselekmények felderítése, a büntetőjogi felelősségre vonás és a helyzeti jellegű prevenció, amely feltételek köre, a bűnalkalmak korlátozását, az áldozattá válás elkerülését jelenti. Ekkor a bűncselekmények jellemző előfordulási helyének ellenőrzéséről, környezetének átalakításáról, az elkövetést lehetővé tévő szituációk csökkentéséről, az elfogás kockázatának növeléséről (Pl.: tárgyak megerősítése, lakossági szerveződések, térfigyelő rendszerek kiépítése, stb.) van szó. A feladatokat nem lehet, de nem is szabad egymástól átvállalni, az egyes területek nem moshatók össze! Az okok és feltételek áttekintéséből következik, hogy a megelőző munka állami, önkormányzati és társadalmi feladat. Minden szervezet a saját feladatkörében meghatározott munkájával és ötletével járulhat hozzá a közbiztonság javításához. Az állam bűnmegelőzési feladatának ellátásához joggal igényli a helyi társadalom segítségét, aktív együttműködését. A feladat végrehajtásához rendelt anyagi források pályázat útján érhetők el. Mindezekért egyértelműen kinyilvánítjuk, hogy önkormányzatunknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszania a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek elkészítésében. Kezdeményező szerepünk van a helyi jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb
6 együttműködési formák szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, folyamatos értékelésében. Önkormányzatunk ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil önszerveződéseit. Közigazgatási területünkön a bűnözés kihívásaira helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával kívánunk hatékonyan reagálni. Önkormányzatunk a helyi közigazgatás irányítója, és mint testület, a helyi politika fóruma vezérli, motiválja, és koordinálja a helyi bűnmegelőzést.
7
III. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETELEMZÉS A célok helyes meghatározásának, majd azok eléréséhez szükséges feladatok kijelölésének alapja a jelenlegi állapot pontos felmérése, az okok és körülmények elemzése. A település közbiztonsági helyzetének fő elemei:
közigazgatási földrajzi gazdasági bűnügyi rezsim elemek, melyek folyamatosan változnak.
1. A település szociometriai leírása, település-szerkezetének sajátosságai Nagyvázsony a Veszprém-Tapolca 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén, a Vázsonyi-Séd mentén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balatonfelvidék dombjai határolják. Helyközi és távolsági buszjáratokkal könnyen elérhető. Tapolca és Veszprém illetve Ajka is hozzávetőlegesen 25 km-re található. Vasútállomással nem rendelkezik, legközelebbi vasúti megállóhely Ajkán, illetve Veszprémben található. Teljes népessége 1870 fő, népsűrűség 23,06 fő/km2, Területe 76,29 km. Építészeti struktúrájára a falusias jelleg a jellemző, családi házakkal, sok zöldterülettel, parkkal. A Nagyvázsonyi Önkormányzat képviselőtestülete Polgármester Fábry Szabolcs Alpolgármester Henn János Képviselők Husvéthné Bocskay Éva Stefanovitsné Sipos Mária Szautner Antalné Erika Wágenhoffer Károlyné Ágnes Zékány Zsolt Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnök Rupa Éva Borbála Képviselők Korcz Mónika Orsós Tibor Német Nemzetiségi Testület Elnök Csebi Pogány Péter
8 Képviselők Hauck Adrienn Taubertné Kőnig Gabriella Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal, Pula, Mencshely dr. Bónis Csilla jegyző A Hivatalhoz az általános igazgatási, szociális-, gyermekvédelmi, kereskedelmi ügyek, adóügy, anyakönyv, népesség, pénzügyi -, munkaügyi terület tartozik A település intézményei: Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Mesevár Óvoda és Bölcsőde, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér könyvtárral, Egészségház orvosi rendelővel, fogorvosi rendelővel, Védőnői Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal. Az intézmények mellett a Szent László Gyógyszertár is működik. Nagyvázsonyi fiókkal üzemel a Kinizsi Bank településünkön. Az Egyházak a Római Katolikus egyházközség, Mencshely-Nagyvázsony-Szentantalfa-Zánkai Társult Evangélikus Egyházközség, és a Nagyvázsonyi Református Egyházközséggel képviseltetik magukat. Állatorvosi rendelő és hatósági állatorvos is működik a településen. A településen működő vállalkozások hozzá járulnak a foglalkoztatottság növeléséhez, és a helyi munkaerő foglalkoztatásához. Többek között jelentős vállalkozásaink: Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft., Vafa Vázsonyi Ajtó, Fatermék, és Kereskedelmi Kft., Váradi és Társa Kft. – sütőipari termékek, Novus Interiőr Hungary Kft. – autóipari varrások, Tálodi-Agrár Mg.Feldolgozó és Ker. Kft. Csurgó – Malom szeszfőzde, pálinkaház, Fa-Do Bt. Fatelep, Tüzép, Magasi József fémipari vállalkozás, Hunique nyereg készítés, Ibusz Kastélyszálló. Jelenleg 19 nagyvázsonyi telephellyel rendelkező vállalkozás található településünkön. Civil egyesületek: Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület, Nemesleányfalui Lovas Egyesület, Nemesleányfalu Jövője Egyesület, Mazsoládé Egyesület, Pontes Alapítvány, Tenisz Klub, Őszirózsa Nyugdíjas Klub, Polgárőrség Kulturális turisztikai és szórakozási lehetőségek, szabadidő eltöltésének alternatívái településünkön: A település történelmi bemutatása: Nagyvázsony neve a Váson család nevéből ered (első ismert tagja a XIII. sz. elején a királyné udvarbírója volt). A Váson családtól II. Endre idején a Calcus-okhoz kerül a falu (lévén, Váson Salamon “elfelejtette” teljesíteni a királynak tett ígéretét: nem ment el egy keresztes háborúba…). Nagyvázsonyt a később helyben “uralkodó” Calcus András vitéztől 100 márkáért az Igmándy-család vásárlolja meg, tőlük aztán a Vesen családé lesz újra a birtok (ők a Váson-ok leszármazottjai). A Mátyás idején (1462-ben) követként Rómába küldött Vezsenyi László meghal, így a vár és a község visszaszáll a koronára. Hunyadi Mátyás Kinizsi Pálnak ajándékozza Nagyvázsonyt, ami ekkor már mezőváros. A település a török korban kipusztult, majd német és magyar családokkal települt és éledt újjá a Zichy-családnak köszönhetően (ekkor már ők a falu urai). A falu közepén álló – fél évezrednél is idősebb – vár leghíresebb gazdája – Kinizsi Pál – a XV. sz. második felében az erődítményt külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával (ma evangélikus templom) egészítette ki. Nevéhez fűződik a falu határában található páloskolostor is, hiszen a derék barátokat a Fekete Sereg híres vezére telepítette Nagyvázsonyba. Ugyancsak Kinizsi építtette át, újíttatta fel a falu északi határán álló, árpád-kori Szent István templomot. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a
9 mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét. A község híres református lelkésze volt a költő Édes Gergely. Barátja, Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban nála töltött több hónapot, melynek emlékét tábla őrzi. Egyes kutatások alapján Csokonai itt értesül arról, hogy szerelme, Lilla férjhez ment Komáromban. Az elkeseredett poéta a legenda szerint Édes Gergellyel történt borozgatás után a pincében “ott hagy csapot s papot” és Komáromba indul – a szólás is innen ered. A török hódoltság utáni betelepítés és felvirágzás – ahogy arra utaltunk – már a Zichy-család nevéhez fűződik, akik 1945-ig (62 év szünettel) éltek a Vázsonyban. Kastélyuk ma szálloda. Látványos a falu gazdagságáról tanúskodó 1825-ben épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum, (“Schumacher-ház)”, amelynek udvarában többek között az utolsó vázsonyi rézműves mester eszközei láthatóak. A messze környéken egyedülálló Postamúzeum és üzemelő Várcsárda. A második világháborút megelőzően élénk iparos és gazdaélet és kereskedelmi tevékenység jellemezte a községet. Bár a lakosságszám 1890 óta folyamatosan csökken, Nagyvázsony sokáig őrzi a térségi központ szerepet. 1956-ban élénk a község forradalmi aktivitása, a helyiek felvonulást tartanak, Budapestre szállítanak élelmiszer-adományokat. A tsz-esítés és a kisipar felszámolása megtöri a falu közösségi életét és fejlődését is. Új lendületet jelent azonban a vár feltárása, a vadászturizmus és a külföldön is híres lovasjátékok megszervezése, amely a 80-as években éli virágkorát. Ugyanebben az időben épül fel az új falurész, az új általános iskola és egészségközpont.1 Településünk mellett húzódik az országos kék túra útvonala is, ezzel sok kirándulót megmozgatva. Jelenleg 18 szálláshelyen, 185 ágyszámmal várjuk az ide látogató turistákat, érdeklődőket. Településünk épít az idegenforgalomra, a turisztikai központ miatt, és a Balaton közelsége miatt is. Az itt élő lakosok egymással való kapcsolata átlagosnak mondható, vannak bevándorlók, és „tősgyökeres” családok, különös hagyományok nem tapasztalhatók, amelyek napjainkban is kihatnak a közösség életére. A népesség értékítélete, szemlélete, szocializáltsága, életvitele, szociális helyzete homogén. A település - rendőri szervezeti forma szerint – Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén fekszik, helyben Körzeti Megbízott tevékenykedik.
1
http://nagyvazsony.hu/tortenelem/
10
2. A település közbiztonsági jellemzői A település közbiztonságát elsősorban a lakosság anyagi helyzete, műveltségi szintje és morális állapota határozza meg alapvetően. A település bűnügyi fertőzöttségének adatai az elmúlt 3 esztendő rendőrségi statisztikáinak tükrében: A bűncselekmények főcsoportonkénti megoszlása NAGYVÁZSONY Személy elleni bűncselekmények Közlekedési bűncselekmények Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bcs. Az államigazgatás, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények Közrend elleni bűncselekmények Gazdasági bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények
2012.év 2013.év 2014.év 2 0 6 2 2 4 0 0 0 0 1 0 10
0 1 0 13
0 1 0 11
ÖSSZESEN
15
16
22
Tulajdon elleni Szabálysértések
1
5
7
Nagyvázsony település közbiztonsága az illetékességi területünkön található más településekhez viszonyítva átlagosnak mondható. A településen regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt időszakhoz képest 2014. első félévében enyhe emelkedést mutat. Azonban olyan bűncselekmény, amely a lakosság biztonságérzetét jelentősen negatív irányba befolyásolta volna nem történt. A településen polgárőr csoport működik. A településen a vagyon elleni bűncselekmények voltak a jellemzőek az elmúlt időszakban, azon belül is a kisebb értékre elkövetett lopás. A vagyon elleni bűncselekmények bekövetkezésének okait általánosságban vizsgálva jelentős arányban megállapítható a sértettek tulajdonosi felelősségének hiánya, az alapvető vagyonvédelmi eszközök hiányossága, valamint az emberek közömbössége mások tulajdona iránt. Tulajdon elleni szabálysértések elkövetése lopás szabálysértés vonatkozásában jellemző a településre. Közlekedési viszonyok rendezettek, szabálysértés, bűncselekmény közlekedés vonatkozásában elenyésző. A bűncselekmények kára átlagosan 40-50%-os megtérülésű.
11
3. Nem rendőri jellegű megelőzési tevékenység A rendőri tevékenység csak egyik tényező lehet a bűnözés ellensúlyozásában. Az önkormányzat szervezése és koordinálása mellett - a lakosság körében már elindult - önvédelmi kezdeményezések, személy és vagyonbiztonságot javító szerveződések közül a polgárőrség működik. A jövőbeli tervünk, hogy SZEM mozgalom bevezetéséhez szeretnénk támogatottságot, és a közterületi térfelügyeleti rendszerek kiépítését szeretnénk a településünk központjában). Községünkben működik családgondozói szolgálat, idősgondozás, felkarolva a család -, gyermek- ifjúsági- és idősek védelmére szorulókat. A munkanélküliség visszaszorítására a Nagyvázsony Község Önkormányzata pályázott hosszabb idejű közfoglalkoztatás támogatására a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Munkaügyi Kirendeltségénél vissza nem térítendő támogatásra. Ennek keretében jelentős létszámban tudunk foglalkoztatni arra alkalmas munkavállalókat. Nagyvázsony Község Önkormányzata az állami képzőközponttal (TKKI) kötött együttműködési megállapodást, amelynek köszönhetően akkreditált felnőttképzések indultak meg a településen. A kőműves- és festő segéd illetve a parkgondozó képzés keretében 2-3 hét elméleti modult követően 3-4 hónap gyakorlatra kerül sor, amelyen a képzésen résztvevők értékteremtő munkát végeznek a településen. . A tervek szerint a képzések a jövőben is folytatódnak illetve a képzésre épülve konyhakert, háztáji állattartás és közterületeket szépítő építő munka lesz Nagyvázsonyban.2
2
http://nagyvazsony.hu/felnottkepzes-es-kisiskola-megujitas/
12
IV. CÉLOK, PRIORITÁSOK Általános, hosszú távú cél: az objektív biztonság és a szubjektív biztonságérzet közelítése és javítása, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése. Középtávú cél: A közösségi bűnmegelőzés rendszerének kiépítése a településen. Partnerségi viszony megteremtése az önkormányzat, az illetékes rendészeti szervek, helyi intézményi struktúra, gazdasági élet helyi szereplői, lakossági- civil szerveződések és a lakosság minél szélesebb rétege között. Rövidtávú célok: Az önkormányzat bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának elfogadása, az önkormányzat képviselő testületén belül ennek megfelelő szakirányú bizottság, vagy más szervezeti struktúra (tanács) létrehozása, a bűnmegelőzésért felelős személy kijelölése, foglalkoztatása. Akut problémák, krízisek gyors kezelése, rossz szubjektív biztonságérzet javítása technikai eszközökkel, és humán erőforrások útján. A településen polgárőr egyesület(ek) felállítása, fejlesztése. A leírtakhoz források megszerzése pályázat útján. Önrész vállalása, elkülönített pénzkeret biztosítása. Prioritások: A közterület rendjének fenntartása. A közterületen történő bűncselekményeket a lakosság közvetlenül érzékeli és védekezési lehetőségei is korlátozottak. Ezért egyik legfontosabb feladat a közterület és a nyilvános helyek rendjének biztosítása. Elkötelezett szándék annak érdekében, hogy a - bárki által igénybe vehető - közterületeken az emberek biztonságban érezzék magukat akár éjszaka is. A községünk központjában kamera rendszer telepítése. Itt található buszpályaudvar, bank, boltok, posta, és vendéglátóhelyek is. A megvalósítását pályázati forrásból tervezzük. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése. Az említett korosztály célirányos preventív nevelésével a bűnözés utánpótlási bázisának csökkentése. Folyamatos kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, a szociális háló erősítése. Iskolai felvilágosítások, iskolarendőri jelenlét. A droghasználat és kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése érdekében a fokozott hatósági tevékenység mellett, széleskörű intézményi és társadalmi összefogás szükséges. Lehetőség szerint meg kell szervezni a nemzeti kábítószer-ellenes stratégia ajánlásának megfelelően – főleg a városokban – a kábítószerügyi egyeztető fórumokat (KEF). Településünkön igen kis mértékben van jelen a droghasználat. A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek megfelelő kezelése. Erőszakos családban felnövekvő gyermekben az erőszakra való hajlam átöröklődik. Kiemelten fontos a problémás családok segítése, mert ezzel az előző pontban megfogalmazott célokért is tudunk egyben tenni. Nem igazán jellemző községünkben, ami esetleg előfordul, a körzeti megbízott segítségével megoldásra kerül. Az idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése. Az aktuális ügyektől elvonatkoztatva is szükséges az idősekről való gondoskodás, ennek részét kell, hogy képezze
13 otthonuk védelme is. Településünkön működik az Őszirózsa nyugdíjas klub, rendszeres összejöveteleiken vendég a körzeti megbízott is, aki legtöbbször talál megoldást időseink problémájára; pl. megszervezik a segítséget favágásnál, rakodásnál. Rendszeresen látogatja őket a családgondozó, és az önkormányzat is nyújt segítséget. Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. A leghatározottabb törekvéseink mellett is előfordulhat, hogy a település lakói közül áldozattá válnak. Segíteni kell az állami és civil áldozatvédelmi lehetőségek elérését, s koordinálni a veszélyekkel kapcsolatos korrekt és folyamatos tájékoztatást. A településen fellelhető kedvezőtlen tendenciák megállítása. (Pl. közlekedési balesetek, gépkocsi feltörések, betöréses lopások, besurranások, rongálások, közterületi bűncselekmények, rablások, zsebtolvajlások, terménylopások, stb.) A közigazgatási területhez jelentős külterület tartozik, ahol hétvégi házak, borospincék vannak, és körül vesz bennünket az erdő. A településen leginkább a kamerarendszer bevezetése lenne a leginkább visszatartó erő, illetve a rendőri jelenlét, és polgárőrségi jelenléte. A rendőrség, polgárőrség és vadászok szolgálatot szerveznek falopások visszaszorítására a környező erdeikben. A település közbiztonságának javításához szükséges minimális rendőri jelenlét biztosítása. Lehetőségek függvényében támogatni célszerű (nem csak anyagi lehetséges) a településen szolgáló rendőri szervezet (rendőrkapitányság, őrs) vagy körzeti megbízott tevékenységét. A körzeti megbízott tevékenységét a helyi polgárőrség is támogatja, de a lakosság és a vállalkozói réteg segítségét is várják. A településen szervezendő rendezvényeket külön biztonsági cég segítségével biztosítjuk. A külföldi tulajdonosok kezelésében levő – időszakosan lakott ingatlanokra külön figyelünk, mert betöréses célpont lehet. A szomszédok, polgárőrség és a körzeti megbízott is fokozott figyelmet fordít.
14
V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 1. Bűnmegelőzési és közbiztonsági költségvetési célkeret létrehozása Ki kell alakítani a közbiztonság megerősítésében és a bűnmegelőzési feladatokban résztvevő állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek (rendőrség, gyermekvédelmi rendszer, polgárőrség, stb.) részére biztosítandó önkormányzati pénzeszközök juttatási, felhasználási rendszerét, melyhez az éves költségvetésben megjelenő és így előre tervezhető keretösszeg biztosítása szükséges. Ezt a költségvetési összeget az adott témakörökben meghirdetett pályázatok elnyerése útján lehet növelni. Előnyös, ha a finanszírozást ilyen profilú közalapítvány is segíti, mely biztosítja a helyi anyagi források elfogadásának lehetőségét.
2. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság/tanács létrehozása, vagy a megelőzés feladatainak ellátására felelős személy kijelölése akinek - a koncepció elfogadásától kezdődően - hatékonyan együtt kell működnie: a rendőrség, a katasztrófavédelem helyi szervezeteivel, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltségével, a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó helyi struktúrába tartozó intézményekkel, azok képviselőivel, a Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület Veszprém megyei áldozatvédelmi irodájával, a környező települések polgárőr egyesületei vezetőivel, a Megyei Polgárőr Szövetséggel, az önkormányzati vagy egyéb szociális ellátó rendszerhez tartozókkal, a gyermekvédelmi, gyermekjóléti, az oktatási és ifjúságvédelmi szféra helyi intézményeivel, felelőseivel, a település területén pozícióval rendelkező vagyonvédelmi vállalkozásokkal, a helyi kisebbségek képviseleteivel, a gazdasági élet helyi meghatározó szereplőivel (ipari, kereskedelmi objektumok, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalkozók) a kulturális és szórakozási célt szolgáló kiemelt objektumokkal, az egyházak helyi képviselőivel. A városokban ajánlatos a bizottsági formát életre hívni, s azon belül a településre legjellemzőbb problémák szerinti prioritásban munkacsoportokat alakítani. A bizottság - az állapotfelmérés alapján - határozzon meg konkrét cselekvési tervet. Ehhez segítségül használható a megyei koncepció és a Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság felépítése. A tevékenység legalább félévente kerüljön értékelésre, illetőleg a bűnmegelőzés területén, a közbiztonság javításáért tett intézkedések megvalósulásának helyzetét elemezzék. Ennek során folyamatosan tárják fel a változásokat, aktualizálják a feladatokat.
15
3. A prioritásoknak megfelelő cselekvési programok kidolgozása, megvalósítása (IV. fejezet prioritások cím alatt meghatározottak szerint) 3. 1. Közterület rendjének biztosítása A közbiztonság fokozása, a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében a társadalmi (lakóközösségi) bűnmegelőzés kialakítása és bővítése a jövőben kapjon hangsúlyt. Ennek keretében a helyi polgárőr egységek már megalakultak, támogatásuk szükséges, szolgálataik helyi igényeknek megfelelő - hatékony ellenőrzést is biztosító - szervezése, rendőr-polgárőr közös járőrözés emelhető ki. A fenti érdekeket szem előtt tartva szervezési és anyagi támogatást kell nyújtani minden kialakulófélben lévő önvédelmi célú közösségi szerveződésnek, különös tekintettel a polgárőrség felállítására. Aktív szervező tevékenységgel szükséges elősegíteni minden olyan civil szervezet létrehozását, mozgalom életre hívását, amelynek tevékenysége közvetlenül vagy közvetve erősíti a településen a közbiztonságot, segíti a bűnmegelőzést, ezáltal hozzájárulhat a lakosság tényleges és szubjektív biztonságérzetének növeléséhez. Támogatni kell tehát a bíróság által bejegyzett, pártatlan, büntetlen előéletű tagsággal rendelkező Polgárőr Egyesület megalakulását, személyi állományának, eszközeinek és folyamatos működésének költségeihez az önkormányzatnak hozzá kell járulnia (közbiztonsági, bűnmegelőzési, költségvetési célkeretből). A szervezet törvényes működésére nézve egyfajta garancia lehet, ha elfogadja az Országos Polgárőr Szövetség ajánlásait. A megvalósításhoz, illetve a szervezet beindításához pályázati források igénybe vétele. Az önkormányzatok által fenntartott közterület-felügyelet komoly segítséget adhat a közterület rendjének biztosításához. Meg kell teremteni a helyi rendőri szervekkel való együttműködésüket. 3. 2. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, ifjúságvédelem Célszerű a gyermek és ifjúságvédelmi „kerekasztal” létrehozása, működtetése. Erre a gyermek és fiatalkori bűnözés, a családon belüli erőszak megelőzése és hatékony kezelése érdekében van szükség. Javítani kell a rendőri szervezet vagy körzeti megbízott, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa, a gyámhatóság az illetékes városi gyámhivatal, a védőnői hálózat és az iskolák vezetése közti együttműködést, melyeket folyamatosan be kell vonni a megelőzési munkába. A prevenciós tevékenység során elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakra, illetve a visszaesőkre kell koncentrálni. A rendőrség biztonságra nevelő általános iskolai programja - DADA - népszerűsítése, támogatása. A program több mint 10 éves múltra tekint vissza, az amerikai D.A.R.E. adaptációja. A gyermekeket abban fejleszti, erősíti és segíti, hogy képesek legyenek a veszélyek felismerésére, azok rutinszerű elhárítására. Ehhez azonban a várható szituációkat interaktív módon, korspecifikus formában be kell gyakoroltatni, hogy személyiségük helyes irányú formálásával, megfelelő ellenpanelok, attitűdök alakuljanak ki. A DADA tehát személyiségfejlesztő, önértékelést, normakövetést, önbecsülést növelő általános iskolai program, melynek tananyagát erre a feladatra felkészített, speciálisan képzett rendőrök oktatják. Településünk és iskolánk is kapcsolódott ehhez a programhoz. Ehhez, a szükséges támogatást az önkormányzat is megadta. Iskolarendőr rendszeresen tart órákat az oktatási intézményben.
16 3. 3. Droghasználat és kábítószer-bűnözés csökkentése Ezt a célt szolgálhatja – a már említett – ifjúságvédelmi „kerekasztal”, valamint a DADA program. A településen törekedni kell a droghasználat mértékének felmérésére, a fiatalok droghasználati szokásainak feltérképezésére, s ez alapján lehet meghatározni a beavatkozások módját. Iskolai és egyéb preventív célú szabadidős programok kellenek, fontos a szabadidő értelmes eltöltésének megteremtése és ennek elfogadtatása. Legyen a drog helyett más, a fiatalok által is preferált alternatíva. A 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat és annak mellékletét képező Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében című dokumentum ajánlásait követve, szorgalmazni kell a településeken (különösen a városokban) Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok létrehozását. E társadalmi szerveződés tömörítse a kábítószer-probléma területén tenni tudó intézményeket és civil szervezeteket, s koordinált cselekvés valósuljon meg. Fontos, hogy a programokat szakemberek vezessék, ne legyen jelentős átfedés, mert a fiataloknál ellentétes hatást válthat ki a probléma túlhajszolása. A szórakozó helyek fokozott ellenőrzésein keresztül befolyásolható az üzemeltetők normakövetése, különös tekintettel a fiatalok alkohollal és dohánytermékkel történő kiszolgálására, illegális szerek üzleten belül történő hozzáférhetővé tételére. A jegyzők éljenek a kábítószerekkel kapcsolatba hozható üzletek bezárásának törvény biztosította lehetőségével. Az egészségmagatartás propagálásában, e szemléletmód értékének közvetítésében a helyi egyházak sokat tudnak segíteni, a drog-prevenciós tevékenységből nem mellőzhetők. 3. 4. A családon belüli erőszak megelőzése, a megtörtént esetek kezelése A 3. 2. pontban leírtak erre a területre is hatékonyak lehetnek. Fontos a korai probléma feltárás. A veszélyeztetett populáció – elsősorban a nők és a gyermekek – legyenek tisztában azzal, hogy sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez fordulhatnak. Növelni kell az áldozatok részéről a bejelentési aktivitást, tudatosítva, hogy e folyamatjellegű tevékenységen csak akkor lehet segíteni, ha szakemberekhez fordulnak, s ez nemcsak a hatósági beavatkozás lehet. Az önkormányzatok szociális ellátó rendszere, a háziorvosi szolgálat, a védőnők, a családsegítő szolgálatok, a bölcsődék, óvodák és az iskolák, a lakóközösségek, a szomszédok sokat tehetnek az észlelés érdekében, befolyásolhatják az erőszakot elszenvedett racionális cselekvését, segítségkérését. El kell érni, hogy a településen megváltozzon a családon belüli bántalmazás, a szexuális erőszak és a lelki terror társadalmi megítélése, az elszenvedő félnek ne kelljen attól tartania, hogy sztereotip címkézéseket kap a megértés helyett. Ebben, a már felsorolt intézmények mindegyike saját tevékenységével, illetve közös felvilágosító programokkal, információk szolgáltatásával tud segíteni. 3. 5. Idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése Haladéktalanul el kell kezdeni a 60 évesnél idősebb, az egyedül élők, a magukról gondoskodni nem képes személyek felmérését. A szociális gondoskodás mellett fontos az idősek védelme az esetleges támadások ellen. Indokolt esetben – a helyi forgalmi viszonyok, elszigeteltség függvényében - technikai védelmi eszköz telepítésére is szükség lehet, mellyel az ott lakók szükség esetén jelzést adhatnak egy diszpécser központnak, azon keresztül pedig a rendőrségre. A rendszer egészségügyi sürgősségi beavatkozások jelzésére (rosszullét) is használható. Telepítés ott célszerű, ahol a környezet elhagyatottabb. A kivitelezéshez pályázati úton forrás igénylése. Az idősek potenciális célpontjai lehetnek a vásári forgatagokat kihasználó zsebeseknek, alkalmi tolvajoknak vagy házaló csalóknak, besurranóknak. Ennek ellensúlyozására felvilágosító előadások, figyelemfelkeltő kiadványok, személyesen adott tanácsok alkalmasak.
17 3. 6. Áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése, kompenzációja Minden lehetséges kommunikációs eszközt meg kell ragadni a veszélyeztetett populációk tájékoztatására. A fent már leírtaknak megfelelően, különös hangsúlyt kapjon az idősek folyamatos tájékoztatása, segítése, szociális helyzetük figyelemmel kísérése. Biztonságuk növelésére a már említett technikai megoldás kiviteleztetése. A fiatalok felkészítését iskolán belül kell megoldani. Fokozott odafigyelés illesse a családokat, megkülönböztetetten a problémás, diszfunkciós családokat. Ezt a szociális és egészségügyi ellátó, valamint az oktatási rendszeren keresztül is lehet segíteni. Az „ifjúságvédelmi kerekasztal” tevékenysége, a koordináció és információ csere erre a területre is terjedjen ki. Kapjon kiemelt hangsúlyt a tömeges áldozatok védelme és a leggyámoltalanabbak felkarolása. 3. 7. A településen tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megállítása, csökkentése A beavatkozás annak megfelelő legyen, amit az aktuális probléma kezelése indokol. Közlekedési balesetek esetén a forgalmi rend változtatása, közút kialakításának korrigálása, közúti jelzések megváltoztatása, fokozott ellenőrzés stb. alkalmasak. Turisztikai szempontból frekventált települések tekintsék át az előző évek tapasztalatait, tipizált bűnelkövetéseit, majd ennek megfelelően tegyenek preventív lépéseket. Szállodák recepciósainak ilyen jellegű képzése, figyelemfelhívó kiadványok uniós nyelveken, forgalmas helyek fokozott ellenőrzése, strandrendőrség, strandszéfek biztosítása, célzott fogyasztóvédelmi ellenőrzések más hatóságok szakembereivel együtt, mind-mind hozzájárulnak a biztonság növeléséhez. Ügyelni kell arra, hogy a vendégek tájékoztatása ne rontsa a marketinget, de ugyanakkor a valóságnak megfelelő legyen. Az őszinteség nem feltétlen riasztja el a vendéget. Külterületek, nyaraló övezetek védelme külön beavatkozást igényel. Fontos a tulajdonosokkal egyfajta párbeszéd kialakítása. Ezt az önkormányzat szervezésében lehet megvalósítani. Ösztönözni kell az épületvédelmi kialakításokat, saját technikai védelmi eszközök telepítését, a mechanikai védelmet. Hatásos lehet a szomszédok egymásért mozgalom beindítása, a Polgárőrség jelenléte. Mezőgazdasági területeken a mezőőrök foglalkoztatása, természetvédelmi területeken a természetvédelmi felügyelők jelenléte jól szolgálhatja a megelőzést és a környezeti veszélyek észlelését. Velük munkakapcsolatot kell kialakítani. Meg kell teremteni a településen a megelőzést szolgáló együttműködést az egyes szereplők között, s a végrehajtásban is a közös fellépés lehet csak hatékony. A megélhetési bűnözésre utaló bűnelkövetések gyökerét fel kell tárni. Ha a foglalkoztatás színvonala nem megfelelő, uralkodó a szegénység, jelentős a hajléktalanság, akkor gyakoribb lehet pl. a füstölő lopás, élelmiszerek megszerzése betörések (főleg hétvégi házak) útján, de elszaporodhatnak a bolti lopások is. A szociális helyzet javításával, a problémás személyek helyzetének rendezésével eredményeket érhetünk el. 3. 8. Időszakos közvélemény kutatások A lakosság körében visszatérően fel kell mérni a közbiztonság megítélését, ötleteket kell gyűjteni a továbblépés irányairól, az „ügyfél a legjobb fejlesztő” felfogás alapján (lakossági fórumok tartása, civil szervezetek véleményének megismerése, ifjúsági, szociális, egészségügyi intézmények információi, közvetlen állampolgári vélemények megismerése). A véleményeket és a pozitív közakaratot folyamatosan, a lehetőségek függvényében vissza kell csatolni a végrehajtásba. 3. 9. Követendő magatartások népszerűsítése Helyi elismeréseket (kitüntetések, díjak, címek) kell alapítani, illetőleg rangos kistérségi/városi/községi fórumokon kell megbecsülni azon polgárokat, akik példamutató magatartást tanúsítanak, áldozatos munkát végeznek a közbiztonság és helyi bűnmegelőzés érdekében. Az önkormányzat rendeletalkotási jogára figyelemmel folyamatosan vizsgálni kell,
18 hogy a bűnmegelőzés érdekében szükséges-e a helyi viszonyok szabályozása vagy a meglévő szabályok módosítása. 3. 10. A megelőzés hatékony kommunikálása Aktív felvilágosító és propagandamunkát kell beindítani, majd folyamatosan végezni a bűnmegelőzéssel, áldozatvédelemmel összefüggésben az önkormányzat rendelkezésére álló kommunikációs eszközök igénybevételével (közmeghallgatás, falugyűlés, hirdetmények, ellátó szféra munkatársain keresztül, képviselőtestületi tagok mikrokörnyezetén keresztül, személyes példával, ilyen célra szervezett fórumokon, stb.). Az iskolában következetesen és hitelesen kell információt közvetíteni a közömbösség kialakulása ellen, az egyéni védekező reflexek aktiválására. Erősíteni kell a tulajdonok védelmét, az önvédő képességet, s azt a szemléletmódot, hogy mindenki köteles a jó gazda gondosságával eljárni.
19
VI. A RENDŐRSÉGGEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatának keretét az 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) III. fejezete határozza meg.
1. Véleményezés-tájékoztatás A települési önkormányzatok képviselő-testületét az Rtv.-ben meghatározott esetekben véleményezési jogosultság illeti meg. A rendőrkapitány személyesen vagy képviselője útján évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
2. Együttműködés A települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási- illetékességi területén működő rendőrkapitánysággal a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a rendőrség és az önkormányzat tevékenységének összehangolása, az illetékességi területen működő rendőri erők bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. Az együttműködésnek akkor van relevanciája, ha az önkormányzat - a rendőrség államilag finanszírozott tevékenységénél – jelentősebb és magasabb színvonalú rendőri jelenlétet igényel, melyhez anyagi fedezetet is tud rendelni. Az együttműködés eklatáns példája legyen a bűnmegelőzési és közbiztonsági fórum (megbeszélés) működtetése, a bűn okok folyamatos feltárásával a megelőzés feladatainak meghatározása és közös végrehajtása. A polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények munkatársai ügyrendi feladataik teljesítése során rugalmasan működjenek együtt a rendőrséggel. Ez jelenthet adatszolgáltatást, informatikai kapcsolatokat, az eljárások segítését, megnyilvánul a fertőző betegségekkel, mérgező anyagokkal kapcsolatos eljárásokban, a katasztrófa elhárítási tevékenységben, a közművek és biztonsági berendezések meghibásodásának elhárításában, a közös ügyfélszolgálat vagy fogadóórák megszervezésében, közösen végrehajtott hatósági tevékenységek lebonyolításában, a szabálysértésekkel kapcsolatos adategyeztetésben, elkövetési trendek értékelésében.
20
3. Támogatás A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal álljon ki a helyi közösség védelmében határozottan és jogszerűen fellépő rendőrség mellett. A támogatás megnyilvánulhat nemcsak szóban, hanem külsőségekben is. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten anyagilag is támogassa a rendőrséget, a közterületi rendőrháló illetve az átlagosnál magasabb helyi igények megvalósítása érdekében. Kelt.: Nagyvázsony, 2015. március 26. Készítette: Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság
21
VII. Záradék
Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő Testülete fenntartja határozott szándékát a település bűnmegelőzési céljait és feladatait illetően. A koncepcióban megjelölt bűnmegelőzési intézkedéseket továbbra is meg kívánja valósítani.
A Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepciót Nagyvázsony Község Képviselő Testülete, a záradékban foglaltaknak megfelelően, a ….………../20... (…………) számú határozatával elfogadta.
Kelt: Nagyvázsony, 2015. március 26.
…………………Jegyző…………………. aláírás
……….…………Polgármester…………….. aláírás
22 KÖSZÖNET A PROGRAM KIDOLGOZÁSA SORÁN VÉGZETT MUNKÁÉRT
VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG VESZPRÉM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ÜGYRENDI ÉS IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG VESZPRÉM MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL VESZPRÉM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL TÉRSÉGI KAPCSOLATOK IRODA
ORFK BŰNÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG PÉNZÜGYI NYOMOZÓ IGAZGATÓSÁG VESZPRÉM MEGYEI HIVATALA VESZPRÉM MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALAL FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG VESZPRÉM MEGYEI FELÜGYELŐSÉGE BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL OKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI IRODA
VESZPRÉM MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI IRODA
ADÓ-ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL VESZPRÉM MEGYEI IGAZGATÓSÁGA
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI- ÉS SPORTMANAGER
AJKAI KISTÉRSÉG ÚJ ATLANTISZ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁS
OCÖ VESZPRÉM MEGYEI KOORDINÁTORA, VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KISTÉRSÉGI SZAKÉRTŐ
BALATONALMÁDI KISTÉRSÉG KELET-BALATONI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK A KÖZBIZTONSÁGÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA
BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG ÉSZAK-BALATONI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA
EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG VESZPRÉMI ÉRSEKSÉG DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKI HIVATALA VESZPRÉM MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MEGYEI GYÁMHIVATAL VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PARANCSNOKSÁG VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VESZPRÉM MEGYEI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET
PÁPAI KISTÉRSÉG PÁPA ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSUSLÁSA SÜMEGI KISTÉRSÉG SÜMEG TÉRSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSUSLÁSA VÁRPALOTAI KISTÉRSÉG VÁRPALOTA ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSUSLÁS TAPOLCAI KISTÉRSÉG BALATON-FELVIDÉKI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS VESZPRÉMI KISTÉRSÉG DÉL-BAKONYALJAI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSUSLÁS
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
ZIRCI KISTÉRSÉG BAKONYI ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGÉNEK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSUSLÁSA
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT VESZPRÉM MEGYEI INTÉZETE
VESZPRÉM MEGYEI POLGÁRŐRSÉGEK SZÖVETSÉGE
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI ÉS JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT VESZPRÉM MEGYEI HIVATALA VESZPRÉM MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET VESZPRÉM MEGYEI ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG VESZPRÉM MEGYEI TURISZTIKAI HIVATAL
VESZPRÉM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZEMÉLY-, VAGYONVÉDELMI ÉS MAGÁNNYOMOZÓI SZAKMAI KAMARA VESZPRÉM MEGYEI SZERVEZETE VESZPRÉM MEGYEI AGRÁRKAMARA VESZPRÉM MEGYEI CIVIL SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT
