Nagyrada község és térsége vízellátó rendszerének fejlesztése

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Nagyrada község és térsége vízellátó rendszerének fejlesztése Belső konzulens: Dr. Darabos Péter adjunktus

Készítette: Homolya Ágnes építőmérnök hallgató

Külső konzulens: Kendli Richárd Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatási igazgató

Budapest, 2015.december

Nagyrada község és térsége vízellátó rendszerének fejlesztése

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .....................................................................................................................2 1. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................7 2. Összefoglaló .......................................................................................................................8 2.1. Abstract .......................................................................................................................9 3. Bevezetés ......................................................................................................................... 10 4. A feladatmegoldás módszere ............................................................................................ 12 4.1. A települések bemutatása ........................................................................................... 12 4.2. A meglévő állapot idősorainak feldolgozása............................................................... 12 4.3. Vízigény becslések a jövőre vonatkozóan .................................................................. 13 4.4. A hálózat modellezése és hidraulikai vizsgálatok a HCWP programmal ..................... 13 4.5. A meglévő állapot értékelése...................................................................................... 14 4.6. A hallózat modellezése és hidraulikai vizsgálatok a távlati állapotokra a HCWP programban ...................................................................................................................... 14 4.7. A távlati állapot értékelés ........................................................................................... 14 4.8. Javaslattétel a hálózatfejlesztésre ...............................................................................14 5. A feladatmegoldás eszközei .............................................................................................. 14 5.1. A HCWP program bemutatása ................................................................................... 15 6. A hálózat településeinek bemutatása ................................................................................. 16 6.1. A települések statisztikái népesség,foglalkoztatottság és építkezések ......................... 17 6.1.1. Demográfiai elemzések ........................................................................................... 17 6.1.2. A foglalkoztatottság elemzései ................................................................................23 6.1.3. Építkezések elemzései ............................................................................................. 24 6.2. Nagyrada bemutatása ................................................................................................. 24 6.2.1. Nagyrada földrajzi elhelyezkedése ..........................................................................25 6.2.2. Nagyrada történelmi áttekintése ..............................................................................25 6.2.3. Nagyrada szerkezeti áttekintés: lakó övezet, közintézmények és ipari övezet ..........26 6.3. Garabonc bemutatása ................................................................................................. 26 6.3.1. Garabonc földrajzi elhelyezkedése ..........................................................................27 6.3.2. Garabonc történelmi áttekintése ............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.3. Garabonc szerkezeti áttekintés: lakó övezet, közintézmények és ipari övezetHiba! könyvjelző nem létezik.

A

6.4. Zalamerenye ..............................................................................................................27

2.


6.5. Zalaszabar .................................................................................................................. 28 6.6. Domborzati jellemzők és vízrajz ................................................................................29 6.7. Éghajlati adottságok ................................................................................................... 29 6.8. Felszín alatti vizek ..................................................................................................... 31 7. A vízellátó rendszer ismertetése ....................................................................................... 31 7.1. Kutak ........................................................................................................................ 32 7.1.1. 1. számú kút ............................................................................................................ 33 7.1.2. 2. számú kút ............................................................................................................ 35 7.2. Szivattyúk .................................................................................................................. 36 7.2.1. Kutakba beépített szivattyúk ................................................................................... 36 7.2.2. A hálózatba tápláló szivattyúk ................................................................................. 39 7.2.3.Gépházon kívül elhelyezett nyomásfokozó szivattyú ................................................40 7.3. Vízkezelés ................................................................................................................. 41 7.4. Hálózat ...................................................................................................................... 44 7.4.1 Vezérlés ................................................................................................................... 45 7.4.2. A hálózaton tervezett beruházások ..........................................................................45 7.5. Tározók ..................................................................................................................... 46 7.5.1. Térszíni tározó ........................................................................................................ 46 7.5.2. Magaslati tározó ......................................................................................................47 7.5.3. A tározók elvezetésre kerülő vizei ...........................................................................48 8. A vízigények vizsgálatai és becslései ................................................................................48 8.1. Termelt víz ................................................................................................................48 8.2. Vízigények elemzése ................................................................................................. 49 8.3. Vízigények számítása ................................................................................................. 52 8.3.2. Veszteségek meghatározása .................................................................................... 54 8.3.3. Méretezési vízigények meghatározása ..................................................................... 56 8.4. Távlati állapot becslései 10 év múlva ......................................................................... 57 8.4.1. Népesség alakulása ................................................................................................. 57 8.4.2. Fajlagos napi vízigény,átlagos napi vízfogyasztás és méretezési vízigény változása 58 8.4.3. Veszteség alakulása................................................................................................. 59 8.4.4. Beruházások és fejlesztések hatásai ......................................................................... 60 9. A vízhálózat modellvizsgálatai ......................................................................................... 61 9.1. Meglévő állapot elemzése .......................................................................................... 61 9.1.1. Kutak működése - Meglévő állapot ......................................................................... 61 1. számú kút ..................................................................................................................... 61

3.


2. számú kút ..................................................................................................................... 63 9.1.2. Tározók - Meglévő állapot ...................................................................................... 64 9.1.2.2. Csak az 1.számú kút üzemel ................................................................................. 64 Térszíni tározó .................................................................................................................. 64 Magaslati tározó ...............................................................................................................66 9.1.2.2. Csak a 2.számú kút üzemel................................................................................... 67 Térszíni tározó .................................................................................................................. 67 Magaslati tározó ...............................................................................................................69 Tározók általános szimulációs eredményeinek bemutatása ................................................70 9.1.3. Nyomásfokozó szivattyúk - Meglévő állapot ........................................................... 72 Nagyrada nyomásfokozó szivattyú .................................................................................... 72 Zalaszabar - Kápolna utcai nyomásfokozó szivattyú ......................................................... 73 9.1.4. Általános szimulációs eredmények ..........................................................................74 9.1.5. Elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Meglévő állapot ................................. 75 Nagyrada - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai ..............................................75 Nagyrada - Pmin-vmax ......................................................................................................... 76 Nagyrada - Pmax-vmin ......................................................................................................... 78 Garabonc - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai ..............................................79 Garabonc - Pmin-vmax ......................................................................................................... 80 Garabonc - Pmax-vmin ......................................................................................................... 81 Zalamerenye - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai ......................................... 82 Zalamerenye - Pmin-vmax .................................................................................................... 83 Zalamerenye - Pmax-vmin .................................................................................................... 83 Zalaszabar - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai ............................................ 85 Zalaszabar - Pmin-vmax ....................................................................................................... 86 Zalaszabar - Pmax-vmin ....................................................................................................... 87 A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax ............................................................. 89 9.2. Meglévő állapot - Tűzoltás vizsgálata ........................................................................ 92 9.2.1. Nagyrada - Tűzcsapok elhelyezése ..........................................................................94 9.2.2. Garabonc - Tűzcsapok elhelyezése ..........................................................................94 9.2.3. Zalamerenye - Tűzcsapok elhelyezése ..................................................................... 96 9.2.4. Zalaszabar - Tűzcsapok elhelyezése ........................................................................ 96 9.2.5. Tűzoltás vizsgálata tározó és szivattyú kapacitás alapján ......................................... 97 9.2.5.1. Nagyrada - tűzoltás szimuláció .............................................................................98 9.2.5.2. Garabonc - tűzoltás szimuláció .............................................................................99

4.


9.2.5.3. Zalaszabar - tűzoltás szimuláció ......................................................................... 101 9.2.5.4. Zalamerenye - tűzoltás szimuláció ...................................................................... 102 10. Távlati állapot elemzése ................................................................................................ 102 10.1. Távlati állapot elemzése - 1.változat ....................................................................... 103 10.1.1. Kutak működése - Távlati állapot - 1. változat ..................................................... 103 10.1.2. Tározók - Távlati állapot - 1. változat .................................................................. 105 Térszíni tározó ................................................................................................................ 105 Magaslati tározó ............................................................................................................. 106 Garabonci tározó ............................................................................................................ 107 10.1.3. Nyomásfokozó szivattyúk - Távlati állapot - 1. változat ...................................... 108 1.számú gép - Zalaszabari medence felé.......................................................................... 108 2.számú gép - Garabonci medence felé ........................................................................... 109 Zalaszabar - Kápolna utcai nyomásfokozó ...................................................................... 110 Garabonci nyomásfokozó ............................................................................................... 111 10.1.4. Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 1. változat ......... 112 Pmin-vmax ......................................................................................................................... 112 Pmax-vmin ......................................................................................................................... 113 A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax....................................................... 115 10.1.5. - Általános szimuláció eredményeik bemutatása - Távlati állapot - 1. változat .... 116 10.1.6. - Tűzoltás vizsgálata - Távlati állapot - 1. változat ............................................... 116 10.2. Távlati állapot elemzése - 2. változat ...................................................................... 120 10.2.1. Kutak működése - Távlati állapot - 2. változat ..................................................... 120 10.2.2. Tározók - Távlati állapot - 2. változat .................................................................. 122 Térszíni tározó ................................................................................................................ 123 Magaslati tározó ............................................................................................................. 123 Zalamerenyei víztorony .................................................................................................. 124 10.2.3. Nyomásfokozó szivattyúk - Távlati állapot - 2. változat ...................................... 125 1.számú gép - Zalaszabari medence felé.......................................................................... 125 2.számú gép - Zalamerenyei víztorony felé ..................................................................... 126 Zalaszabar - Kápolna utcai nyomásfokozó ...................................................................... 127 Garabonci nyomásfokozó ............................................................................................... 128 10.2.4. Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 2. változat ......... 129 Pmin-vmax ......................................................................................................................... 129 Pmax-vmin ......................................................................................................................... 131 A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax....................................................... 132

5.


10.2.5. - Általános szimuláció eredményeik bemutatása - Távlati állapot - 2. változat .... 133 10.2.6. - Tűzoltás vizsgálata - Távlati állapot - 2. változat ............................................... 133 11. Fejlesztési javaslatok .................................................................................................... 136 11.1. Távlati állapot - 1. változat ..................................................................................... 136 11.1.1. Költségvetés becslése - Távlati állapot - 1. változat ............................................. 139 11.2. Távlati állapot - 2. változat ..................................................................................... 140 11.2.1. Költségvetés becslése - Távlati állapot - 2. változat ............................................. 140

6.


1. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki mindenkinek, aki a diplomamunkám elkészítéséhez hozzájárult. Külön köszönet Dr. Darabos Péternek, aki tanácsaival és támogatásával segítette a dolgozat elkészülését és odaadó figyelemmel kísérte végig a tervezés fázisait. Köszönetet mondok Kendli Richárdnak közbenjárásaiért. Hálás vagyok Bíbok Attilának és Vékási Jánosnak a számítógépes programmal kapcsolatos segítségeikért. Köszönettel tartozom munkatársamnak, Folytán Attilának támogatásáért és megértéséért. Szeretnék köszönetet mondani családomnak és páromnak,szeretetükért, türelmükért és bíztatásukért.

7.


2. Összefoglaló A diplomaterv feladata Nagyrada község és térsége vízellátó rendszerének fejlesztése. A négy település, Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye és Zalaszabar vízellátását jelenleg két mélyfúrású kút, egy térszíni és egy magaslati tározó, valamint három nyomásfokozó szivattyú biztosítja. A legtöbb hazai kistelepülési rendszerre jellemzően a Nagyrada községi vízellátó rendszer is túlméretezett. Az üzemeltető részéről nehéz és gazdaságtalan a megfelelő szolgáltatási szint tartása, veszélyeztetett a tűzoltási vízigény biztosítása,a felhasználók nyomásproblémákkal és hálózati meghibásodásokkal küzdenek . A távlati állapotok fejlesztési javaslataihoz a meglévő rendszer alapos elemzése szükséges, mely a HCWP program által kerül vizsgálatra. A rendelkezésre álló adatsorokból meghatározásra kerültek a jelenlegi és távlati vízigények, figyelembe véve a lakos szám változását és az egyéb befolyásoló tényezőket. A rendelkezésre álló nagyradai vízbázis hosszútávon is alkalmas a négy település vízigényeinek biztonságos kielégítésére, ahogyan a két kút és a bennük elhelyezett szivattyúk is megfelelő szabályozások mellett. A meglévő két tározó nem bizonyult elegendőnek a kívánt szolgáltatási szint biztosításához, ezért a jövőben tározó kialakítása szükséges megközelítőleg 100 m3 tározókapacitással. A meglévő állapot nyomásviszonyai szélsőségesek, jellemzően túlnyomás, de helyenként intenzíven nyomáshiányos területek is kialakultak. Mindez a terep adottságaira vezethető vissza, mert a teljes területen 104.29 méter szintkülönbség található, ezért a távlati állapotokban a megfelelően kialakított nyomászónák elengedhetetlenek. Nyomásfokozó szivattyúk és nyomáscsökkentők alkalmazásával a terület minden csomópontján optimális nyomásérték érhető el. A jelenlegi hálózat vezetékein a sebesség és fajlagos nyomásveszteség viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy a vízszállítási sebesség a legtöbb szakaszon a minimálisan elfogadható érték alatt marad, de nyomásveszteség szempontjából a vízmű telep vezetékeit kivéve megfelelőek. A vízkor vizsgálat 48 órát meghaladó tartózkodási időt mutatott a rendszer vezetékeinek többségében, ezért fokozott vízminőség ellenőrzés és legalább évenkénti hálózattisztítás javasolt. A tűzoltás a meglévő rendszer állapotában nem biztosítható minden településen a szükséges vízmennyiséggel és nyomásértékkel. Tűzoltás szempontjából a Nagyrada teljes területén elhelyezett tűzcsapok megfelelőnek bizonyultak, Zalaszabarban pedig néhány a követelmények alatt maradt. Garabonc nyugati területeinek tűzcsapjai és Zalamerenye egésze, pedig nem megfelelőnek minősült. A távlati állapot első változatában egy 100 m3 nagyságú tározó medence kiépítése javasolt Garaboncon, valamint a tározónál üzembe helyezett nyomásfokozó szivattyú a magasabban fekvő területek felé. Zalaszabarban a túlnyomásos terület megszüntetésére nyomáscsökkentő berendezés alkalmazása javasolt. Ezek a beavatkozások az ivóvíz megfelelő szolgáltatási szinten történő biztosítására elegendőek, de tűzivíz kiszolgálásra nem alkalmasak, sem szükséges mennyiségben, sem szükséges nyomáson. Az első változatban a tűzivíz igény kielégítésére két 30 m 3 nagyságú tározóval szükséges bővíteni a rendszert, valamint egy nyomásfokozó szivattyúval. Ezeknek az üzembe helyezése után kettő tűzcsap kivételével a teljes rendszer ( 99 meglévő és Garaboncon 22 darab újonnan létrehozott) megfelel a szabványokban rögzített kritériumoknak. A távlati állapot második változatában Zalamerenyén javasolt egy 100 m 3 nagyságú víztorony elhelyezése, valamint egy nyomásfokozó szivattyú,mely Garaboncon a magaslati területek vízellátását biztosítja. A nyomáscsökkentő berendezés alkalmazása ezen változatban is szükséges Zalaszabarban. A tűzivíz igény kielégítésére Garaboncon 30 m3 nagyságú tűzivíz tározó létesítése indokolt, valamint a nagyradai medence tározó kapacitásának növelése 40 m 3-el. A modell vizsgálatok alapján két tűzcsap kivételével mindegyik megfelelőnek minősíthető.

8.


2.1. Abstract The subject of this Diploma work is to upgrade and modernize the existing water supply system of Nagyrada settlement and surrounding areas of 4 villages: Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye and Zalaszabar. At the present moment the water supply is built with two deep Water Wells, one open water storage basin and one high elevated water storage basin with 3 Water Pumps. Typically for all water system designs and realizations for small areas in the past in our country, like in Nagyrada settlement is “oversized”. The water supply provider is facing problems with uneconomical operation, hard to deal to provide the required provision of services , supply of Firewater in a case of fire emergency and the customers are facing with water pressure issues and water supplier is experiencing with higher costs of maintenance and energy cost, because of the often malfunctions and failures on the system. To develop efficient design and solution for future upgrade and revamp of the settlement water system, we have to carry out a deep analysis of the existing system which has been completed by implementation of HCWP™ software tools. Building the model from available database, the existing and the predicted future water demand was developed, taking in account the population fluctuations and other parameters which can have influence on water supply service demand in the future.` The existing water resources in Nagyrada area has enough capacity to provide securely and for long term fulfil the water demand in the future for four villages with two Water Wells and the installed Pumps with implementation of proper pressure regulations. With the existing two water storage capacity is seems to be unsufficient to provide a required water demand in the future, therefore need to build a new storage with about 100 m³ of water capacity. Existing situation is showing extreme pressures, usually system is over pressurized, but in some places the under pressurized outlets are also exists. This anomalies are mostly related to terrain height differences, because on the covered area the height difference is 104.29m therefore in the future need to properly select and design different pressure zones as per terrain height requirements. With proper Pumps and Pressure Controllers selection we can obtain optimal pressures in the all nodes on the network for covered area. Analysing the developed model for flow speed and specific pressure loss on the pipelines, we can conclude that the flow speed is in most pipeline sections is slightly under the minimum acceptable value, but regarding pressure loss, except the main Pumping station pipes the pressure loss is acceptable for all other pipeline sections. The water sustaining analysis is showing that water sustain is more than 48 hours in most pipeline section of the system, therefore the regular water quality checks and pipelines flashing and cleaning is recommended at least ones per year. Demand for Firewater supply with existing system features the required water quantity and pressure cannot be provided on all covered settlements for Firefighting services. Fire hydrants in all territory of Nagyrada village are appropriate for firefighting services. In Zalaszabar couple of Fire hydrants are not met the required specifications. In the west part of Garabonc and on the all territory of Zalamerenye the Fire hydrants are not meets the required specifications. In the first version in future plan for upgrade is recommended to build a new water storage basin capacity of 100 m³ in Garabonc and the Water Pump to supply the settlement users on higher terrains. In Zalaszabar is recommended to add the Pressure let down station to eliminate the over pressurization on the pipelines on that area. The recommended changes are sufficient to meet the water supply specifications and demand of users for potable water service, but there are not sufficient to service the Firefighting and Fire hydrants with required Flow and Pressure. In first version to meet demand and specifications for Fire hydrants is required to extend the existing system with two new 30 m³ water storage capacity and with one new Water Pump. After the implementation of this changes, except two Fire hydrants within all system ( 99 existing and 22 new installed in Garabonc ) will meet the specifications stipulated in the Standards. In the second version in future plans for upgrade the water system is recommended to build and place one new Water tower with 100 m³ capacity in Zalamerenye and to install one Water Pump which will provide sufficient pressure to higher areas in Garabonc. In this version the Pressure Let down station in Zalaszabar is still required to be in service. To meet the Firewater demands in Garabonc is recommended to build a one 30 m³ water storage basin and to extend the capacity of the existing Nagyrada storage basin by 40 m³ of water. Final results of the modelling the system with this new elements are confirms that except two Fire hydrants, all other Fire hydrants are fulfilling the specifications described in Standards for Firewater requirements.

9.


3. Bevezetés A Nagyrada községi vízellátó hálózat négy települést foglal magába: Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye és Zalaszabar. A térség vízigényeit kettő mélyfúrású kút biztosítja. A teljes hálózat hossza 31 369 fm, melyhez 1076 bekötés, 38 tolózár és 99 tűzcsap tartozik. A vízellátás egyenletességét egy térszíni és egy magaslati tározó biztosítja. A termelt víz minősége megkövetelik a vastalanító szűrőberendezés alkalmazását, mely a technológiai sor első foka. Ezután oxidáció és fertőtlenítés következik, majd a kezelt víz a megszakító térszíni tározóba kerül, innen pedig szivattyú jutatja el a hálózatba. A vízellátó rendszer a múlt század ´70-es és ´80-as éveiben épült. A legtöbb hazai kistelepülési rendszerre jellemzően a Nagyrada községi vízellátó rendszer is túlméretezett. A rendelkezésemre álló adatok alapján számszerűsíthető, hogy a termelt vízmennyiségnek az 58,21 % kerül felhasználásra. A teljes hálózat kapacitás kihasználtsága 36 %, figyelembe véve a kutak, tározók és vezetékek teljesítő képességét is. Ebből kifolyólag az üzemeltető részéről nehéz és gazdaságtalan a megfelelő szolgáltatási szint tartása, veszélyeztetetté vált a tűzoltási vízigény biztosítása,a felhasználók pedig a nyomásproblémák és hálózati meghibásodásokkal küzdenek nap, mint nap. 100%

100% 100%

100% 58,21%

80%

80%

60%

60%

40%

40%

20%

20%

0%

0% Termelt víz

Értékesített víz

1. ábra: Vízmérleg

36%

Teljesítőképesség

Kihasználtság

2. ábra: Kapacitás-kihasználtság

A feladatom, hogy részletes értékelést készítsek a hálózat jelenlegi állapotáról a rendszer működésének pontos diagnosztizálásával. Az így elkészített hálózati elemzés már megfelelő kiindulási alap a fejlesztési javaslatok megtételére. A cél, egy olyan átfogó felújítási javaslat összeállítása, mely nem csak az üzemeltetési problémákat oldja meg, hanem a térség kistelepüléseinek tűzivíz igényét térszínen létesített tározókkal biztosítsa. A jelenlegi és jövőbe mutató rekonstrukciós újításokról úgy teszek javaslatot, hogy figyelembe veszem a térség jelenlegi statisztikai mutatóit,az esetleges tervezett beruházásokat, a fejlesztési terveket és a tíz év múlva várható vízigényeket. A hálózat fejlesztési javaslatainak elsőrendű célja az üzemeltetés szempontjából a megfelelő szolgáltatási szintű ivó- és tűzivíz biztosítása, valamint a pozitív gazdasági mérleg. A vizsgálataimhoz rendelkezésre állnak a termelt és értékesített víz idősorai négy éves időintervallumra, havi bontásban, mely megkülönbözteti az ipari és lakossági felhasználást. Digitális formátumban az elemzéshez felhasználhatom a jelenlegi állapotok szemléltető vízhálózati térképet, valamint a kutak, szivattyúk és tározó medencék gépészeti adatait.

10.


A munkám során, tanulmányterv szinten elkészítem a következő feladatrészeket: - A jelenlegi rendszer felülvizsgálata és értékelése - Fejlesztési változatok bemutatása és értékelése - Javaslattétel a fejlesztésre és átépítésre. A felülvizsgálatot egy számítógépes modellező program segítségével hajtom végre. A rendszer együttes vizsgálatához a HCWP V 6.1. programrendszert használom, melyben a rendszer egyes elemeinek megváltoztatásával a teljes rendszerre gyakorolt hatás lekövethető. Ez a digitális közeg lehetővé teszi a különböző anomáliák felismerését,valamint a vizsgálandó műszaki- és gazdasági szempontok hatásainak megfigyelését.

1. kép: A négy település elhelyezkedése

11.


4. A feladatmegoldás módszere A diplomamunka tervfeladat végső célja egy a teljes hálózatra kiterjedő fejlesztési javaslat tétel, mely megoldást nyújt a jelenlegi üzemeltetési problémákra. Ehhez egy jól felépített megoldásrendszert szükséges alkalmazni, mely összefűzi a logikailag egymás után következő részfeladatokat. Az egyes lépésekben elvégzett vizsgáltatok, értékelések, és modellezések a következő lépés biztos alapjául szolgálnak. A vízellátó rendszer egészének felülvizsgálata egy nagyon komplex feladat, ezáltal munkaigényes és kifejezetten érzékeny bizonyos tényezőkre. A munka során különösen nagy figyelmet kell fordítani az előzetes adatgyűjtésre. A gyűjtött adatok hitelessége, valóságtartalma és feldolgozás módja meghatározó elem, mert ezekből az input adatokból kerülnek később létrehozásra a hálózati modellek. A fejlesztési javaslatokat a modellezés során kapott output értékekre támaszkodva van lehetőség elkészíteni,így elengedhetetlen a megbízható számítástechnikai eszköz. Jelen esetben ez a HCWP modellező programmal kerül végrehajtásra, amelyeknek bemutatására a későbbiekben kerül sor. 4.1. A települések bemutatása Az elemzés a már említett Nagyrada község négy településére terjed ki: Nagyradára, Garaboncra, Zalamerenyére és Zalaszabarra. A modell elkészítéséhez és a fejlesztési javaslatokhoz is szükségszerű megismerni az adott helyek természeti adottságait és életvitelét. A vízellátó hálózat számítógépes közegben történő leképezéséhez, a szimuláció helyessége érdekében érdemes számba venni a különböző vízfogyasztások jellegét és mennyiségét. Figyelembe kell venni, hogy településen belül hol helyezkednek el közintézmények, található-e ipari zóna, és azon belül miként alakul a vízhasználat. A távlati állapotokra vonatkozó számításokhoz figyelembe kell venni a várható fejlesztéseket, illetve tervezett beruházásokat. A települések bemutatásánál az alábbi sorrend követhető: - Földrajzi elhelyezkedés - Történelmi áttekintés - A település adottságai: népesség és foglalkoztatottság - Szerkezeti áttekintés: lakó övezet, közintézmények és ipari övezet - Tervezett beruházások és fejlesztések A teljes községre vonatkoztatva kerülnek bemutatásra a következőek: - Domborzati jellemzők és vízrajz - Éghajlati adottságok - Vízellátás történeti áttekintése 4.2. A meglévő állapot idősorainak feldolgozása A vízellátó rendszerek modellezése során az egyik legbonyolultabb problémának a vízellátás és fogyasztások valóságnak megfelelő meghatározását tekintik. Ez a fejezet vízfogyasztás időbeli változásának elemzésével foglalkozik. A rendelkezésre álló öt éves adatsorból megállapíthatóak a fogyasztás jellemző értékei. A görbék szemléletesen bemutatják mely hónapokban milyen terhelésre lehet számítani. Összehasonlításra kerülnek a víztermelési és vízfogyasztási adatok. Kiszámításra kerül veszteség, ami a termelt és az értékesített víz egymáshoz való viszonya.

12.


4.3. Vízigény becslések a jövőre vonatkozóan A távlati vízigények meghatározásához a rendszer működésének jövőbeni ismerete szükséges. A modellezés során a 10 évvel későbbi állapotokat kerülnek elemzésre. A szimuláció első lépéseként a jövőbeni vízigények értékeinek felvétele szükséges a jelenlegi és múltbeli adatok segítségével. Változó tényezőnek tekinthető a népességszám, a fogyasztási körzetek alakulása, a fajlagos vízigény és veszteség megváltozása. 4.4. A hálózat modellezése és hidraulikai vizsgálatok a HCWP programmal A rendelkezésemre álló digitális anyag a meglévő hálózat alapján készült el és tartalmazza az összes vizsgálni szükséges vezetéket, tározót, kutat és egyéb elemeket. Ez lehetővé teszi a HCWP program segítségével egyes hidraulikai vizsgálatok végrehajtását a különböző üzemállapotokban. Ez több különböző fogyasztási és betáplálási állapotot jelent. Eredményül pillanatnyi állapotra jellemző hidraulikai paramétereket kapunk. A hidraulikai modellezés során megkülönböztetjük a statikus üzemállapot vizsgálatokat és a szimulációs vizsgálatokat. A statikus üzemállapot elemzések során két lényeges modellbeállítást tudunk megkülönböztetni: - a méretezési üzemállapotok, amely a rendszer zavartalan működésének jellemzői - ellenőrzési üzemállapotok, amelyek valamilyen anomália megjelenését vizsgálják A szimulációs vizsgálatok során a korábban feldolgozásra került idősorokkal kerül jellemzésre egy- egy rendszerelem hálózatbeli viselkedése. A modell helyes működéséhez három sarkalatos pontra érdemes fokozott figyelmet fordítani. Ezek az alábbiak: - a vízfogyasztás helyének meghatározása - a vízfogyasztás nagyságának definiálása - a vízfogyasztás időbeli változásainak valósághű leképezése Az egyes elemek megváltoztatásával vizsgálható a hálózat érzékenysége a különböző hatásokra. A program lehetőséget nyújt a napi vízfogyasztás ingadozás befolyásolásának vizsgálatára a különböző óracsúcsú fogyasztású menetgörbék alkalmazásával. Kirajzolásra kerülnek a víztározó medencék vízállásának és vízforgalmának a görbéi. A rendszer szimulációjának vizsgálati szempontjai a következőek: - előforduló legkisebb és legnagyobb terepfeletti nyomások a csomópontokon és a vezetékeken - vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb fajlagos nyomásveszteségek - vízszállítás maximum és minimum értékei A programban mindezek szemléletesen megjeleníthetők és kiírathatók az adott pontra vagy szakaszra jellemző értékekkel. A HCWP modellben a valóságnak megfelelően kerülnek elhelyezésre a tűzcsapok. Az üzemállapot vizsgálat során kiértékelhető, hogy az egyes tűzcsapokon 10 l/s nagyságú vízkivétel mellett, mekkora relatív nyomás keletkezik, valamint, hogy 20 mvo. relatív nyomásigény mellett milyen vízkivételi értékre számíthatunk a vizsgált csomópontokon. A program segítségével vízigények figyelembe vétele mellett a termelő kutak és a szivattyúk is ellenőrizhetőek úgy, hogy a beépített szivattyúk jelleggörbéi összehasonlításra kerülnek az alsó és felső csőhálózati jelleggörbével.

13.


4.5. A meglévő állapot értékelése A szimuláció során kapott értékéből megállapítható, hogy a négy településen belül hol találhatóak a problémás csomópontok és vezetékszakaszok. Kiíratható a vezetékben előforduló konkrét sebességértéket is, és az ágaknál jelentkező nyomásveszteségek és azoknak fajlagos értékei. Láthatóvá vállnak a nyomáshiányos területek és a túlnyomások is. A kirajzolt görbéknek köszönhetően értékelhető a kutak és szivattyúk teljesítése. Az értékelés két legmeghatározóbb számszerűsített jellemzője a jogszabályi előírásban meghatározott csomópontokon mérhető hálózati nyomás értéke. A minimális érték 1,5 bar, amely alá nem eshet a csomóponti nyomás, és maximális értékként nem haladhatja meg a 6 bárt 1. 4.6. A hallózat modellezése és hidraulikai vizsgálatok a távlati állapotokra a HCWP programban A 4.3. fejezetben meghatározott távlati vízigények szerint, és az előrelátható csőhálózati változások figyelembe vételével modellezésre kerül a várható a 10 évvel későbbi állapot. Az elemzések a 4.4. fejezet mintáját követik a megváltozott körülmények figyelembe vételével. 4.7. A távlati állapot értékelés A jelen állapot értékelésével megegyezően a számszerűsített adatok alapján a konkrét problémák és előfordulási helyek meghatározhatóak. Értékelési szempontok a következőek: - csomóponti nyomásértékek - vízszállítás maximum és minimum értékei - előforduló legnagyobb fajlagos nyomásveszteségek - túlnyomások és nyomáshiányos területek előfordulásai - kutak és szivattyúk teljesítmény jellemzői és összehasonlításai az optimális értékekkel. 4.8. Javaslattétel a hálózatfejlesztésre A rendelkezésre állá jelenlegi és távlati állapot megismerése után három fejlesztése javaslat kerül bemutatásra. A hálózat jelenlegi egyik legnagyobb problémája a gazdaságtalan üzemeltetés. A fejlesztési javaslatok az említett nehézség megoldására irányulnak, valamint az oltóvíz biztosítás térszíni tározókból történő kialakítására. A fejlesztési javaslatoknál összehasonlításra kerülnek a várható kiépítési és üzemeltetési költségek is.

5. A feladatmegoldás eszközei A hidraulikai vizsgálatok alapjául szolgáló HCWP program, egy több 40 mint éves kutatás eredménye. Bozóky-Szeszich Károly munkásságára támaszkodva hazai szakemberek készítették el még évekkel ezelőtt, de fejlesztései napjainkban is folynak. Alkalmazási területei a vízellátó rendszerek hálózati viselkedésének elemzései. Az EPANET egy kormányhivatal által támogatott kutatási projekt keretében került kifejlesztésre az USA kormánya, és az EPA, mint kormányhivatal által. A megalkotásának főcélja a hálózati vízminőség változásának követése és megértése.

1

.: 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről a 10. § (2) bekezdése alapján.

14.


5.1. A HCWP program bemutatása A HCWP program a HCWF térinformatikai alapú közmű információs rendszer eleme, de önálló használata is lehetséges. A HCWF program erősségei a nyilvántartás vezetések, statisztikák kezelése és az üzemtervezések. A HCWP lehetővé teszi a műszaki szemléletvételű feladatcsoportok kezelését. Ilyen például a fejlesztési és rekonstrukciótervezés illetve hálózati hidraulikai számítások. "HCWP program hidraulikai számításokat végző programja stacioner (állandósult) áramlást, illetve a szimulátor funkció esetében kvázi-stacioner áramlási viszonyokat feltételező modellt alkalmaz. Ezek a modellek, mint az a szakirodalomból ismert,a mérnöki pontosság követelményeinek megfelelő minőségű eredményeket tudnak szolgáltatni a hirtelen változásoktól mentes üzem egyes időpillanataiban (üzemállapotok), pillanatfelvételek formájában, illetve egy hosszabb üzemzavar mentes időszak (pl. 24 óra) folyamatos üzemére vonatkozóan." Forrás: Hálózatszámítási rendszerek összehasonlítása A főbb alkalmazási területek: - Vízellátó rendszerek elemzései - Szivattyúk üzemeltetési feltételeinek ellenőrzése, és az optimális szivattyú paramétereinek meghatározása - A fejlesztések tervezése műszakilag és gazdaságilag - A gazdaságos és biztonságos üzemeltetésre vonatkozó szabályozási algoritmusok kidolgozása - Üzemzavarok feltételezése, illetve múltbéli anomáliák kivizsgálása, okokkal, hatásokkal és károkkal együtt. - Tartózkodási idők meghatározása - Vízkeverés A HCWP programmal lehetőség adódik, hogy digitálisan tárolt vezetékhálózati adatokat megfelelő előkészítés után a modell számára felhasználjunk. Ezt a HCWP programrendszer HCMigrálás nevű modulja biztosítja. A program jellemzője a jól elkülönített változatkezelés. Lehetőséget biztosít a változatokon végrehajtott beállításokat külön kezelhetően tárolni, ezzel biztosítva a visszatérést előző változatokhoz és a tervezés kiindulási adatait megváltoztatva a változások hatását több származtatott állapoton is megfigyelni. A műszakilag megalapozott döntések meghozását, pedig a változatok kiértékelt eredmények összehasonlítása teszi lehetővé. A program rugalmasságát az adja, hogy definiálhatunk eltérő strukturális elemeket, törölhetjük a nemkívánatos szerelvényeket és beállításokat, de ugyan így újakat is létre hozhatunk és hozzáfűzhetünk a meglévő hálózathoz. A fogyasztási és betáplálási viszonyok módosításával a legtöbb valóságban előforduló jelenség így visszaadható a digitális közegben. A kiértékelésnél nagy segítséget jelent a több különböző tematikus nézetkezelési lehetőség. Ezek a következőek: - alapadatok megjelenítése (pl. csőátmérő szerinti osztályozás) - konkrét kérdésekre felmerülő tematikus válaszok megjelenítései (pl. kieső csomópontok, zónák, sebességek) - statikus eredmények megjelenítései (pl. csomóponti nyomások)

15.


- dinamikus vizsgálati eredmények megjelenítései (pl. vmax és Hmin, illetve fordítva). Mindezen eredmények együttes elemzésére és tárolására a szoftver kiíratási lehetőséget biztosít táblázatos és szöveges formában.

3. ábra: A HCWP program grafikai felülete

6. A hálózat településeinek bemutatása A négy bemutatásra kerülő település Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye és Zalaszabar Zala megyében, a Nagykanizsai járásban található a Nyugat-Dunántúli régióban.

16.


6.1. A települések statisztikái népesség, foglalkoztatottság és építkezések Zala megye országos viszonylatban a legkisebb lakónépességgel rendelkező megyék közé tartozik. Természetesen itt is, mint a többi megyében nagyobb népsűrűség figyelhető meg a városokban. Ettől függetlenül az országos átlaghoz viszonyítva a megye területének és lakosainak arányát, a legkevésbé lakott területekhez tartozik. 2

Terület [ha]

Lakónépesség

Nagyrada

1,285

450

2011. évi 2 népsűrűség 1 km re 35.0

Garabonc

1,856

707

38.1

Zalamerenye

1,399

173

12.4

Zalaszabar

1,695

553

32.6

1. táblázat: Népesség és terület

4. ábra: Magyarország népsűrűsége

6.1.1. Demográfiai elemzések Zala megye statisztikai elemzései 2013-ban készültek el a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Mivel jelenleg 2015-öt írunk, az alábbiakban bemutatásra kerülő adatok némileg eltérhetnek, de ahol a későbbi számításokhoz pontos számadatokra van szükség,ott megbecsülésre került a jelenlegi várható érték.

2

. A Központi Statisztikai Hivatal 2014. évi lakónépességre https://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/nepesseg.html?mapid=WNT001

vonatkozó

kimatatásai

alapján.

17.


Az elmúlt negyven-negyvenöt éves tendencia alapján a népesség a megyében tovább csökkent, bár a fogyatkozás ütemében némi lassulás állt elő. 1 600 1 400

1 200 1 000 800 600 400

200 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2012 2014 Nagyrada

Garabonc

Zalamerenye

Zalaszabar

5. ábra: Népesség alakulása A megyére jellemzően a vizsgált négy településen belül is negatív a népességnövekedési index. A halálozások száma jóval meghaladja a születések számát, és ez a jelenség a települések elöregedéséhez vezet. Ezt nem csak itt lehet megfigyelni, országunk kistelepüléseire jellemző minta.

1980–1989 1990–2001 2001–2011 Születés Halálozás Születés Halálozás Születés Halálozás Nagyrada

75

126

64

117

37

102

Garabonc

89

151

125

157

72

133

Zalamerenye

30

83

16

77

16

52

Zalaszabar

86

177

67

132

39

116

6. ábra: Születések és halálozások településenkénti megoszlása

18.


100% 90% 80% 70%

60% 50% 40% 30%

20% 10% Zalaszabar

Zalamerenye

Garabonc

Nagyrada

0%

Születések száma Halálozások száma

7. ábra: Születések és halálozások aránya 1980-1989 100%

90% 80%

70% 60%

50% 40%

30% 20% 10% Zalaszabar

Zalamerenye

Garabonc

Nagyrada

0%


8. ábra: Születések és halálozások aránya 1990-2001

19.


100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Zalaszabar

Zalamerenye

Garabonc

Nagyrada

0%


9. ábra: Születések és halálozások aránya 2001-2011 A népesség alakulásának tényezői, mely a születések és halálozások különbségéből kerültek kiszámításra az alábbi grafikonon tekinthető meg. Amennyiben ez az érték negatív a település öregedő tendenciát mutat. A görbék meredeksége a népességszám alakulásának ütemét mutatja be. Zalamerenye kivételével a másik három településen a vizsgált tényező értéke folyamatosan csökken. Zalamerenye ebből a szempontból a 2001-es évektől kezdve mutat növekedést, de még így is a negatív tartományban marad.

40 20 0 -20 -40

-60 -80 -100 1980–1989 Nagyrada

Garabonc

1990–2001 Zalamerenye

2001–2011 Zalaszabar

10. ábra: Népességszám alakulásának üteme

20.


A négy település korcsoportonkénti megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti: 60

50

40

30

20

10

0 Nagyrada

Garabonc

Zalamerenye

Zalaszabar

11. ábra: Települések korcsoportonkénti megoszlása Nagyrada korfája:

12. ábra: Nagyrada korfája Garabonc korfája:

21.


13. ábra: Garabonc korfája Zalamerenye korfája:

14. ábra: Zalamerenye korfája

Zalaszabar korfája:

15. ábra: Zalaszabar korfája

22.


6.1.2. A foglalkoztatottság elemzései A munkaerő piaci helyzet az előző évtizedekhez hasonlóan tovább romlott, csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma. A két érték különbségének a mértéke a megye városaiban kisebb, még a falukban magasabb. A megyeszékhelyű szervezetek az előző évekhez képest kisebb összegeket fordítottak beruházásokra. Az évenkénti újonnan alapított vállalkozások száma 2011-ig csökkent,de a KSH 2013/2 Statisztikai tájékoztatója, mérsékelt ütemű növekedésről számolt be,bár pontos adatok nem kerültek közzétételre. Ettől függetlenül Zala megyében a már meglévő és működő vállalkozások száma tovább csökken. Megye, régió

2007

Zala megye

19 829

2008 2009 2010 Működő vállalkozások száma 20 036

19 535

19 631

2011

2012

2013

19 243

17 837

15 671

3 547

nincs adat

Valódi megszűnt vállalkozások száma Zala megye

1 767

2 063

1 762

2 056

2 887

2. táblázat: Zala megye működő és megszűnt vállalkozásai A megyében leginkább a feldolgozó iparban, szállítás és raktározásban, pénzügyi szolgáltatásokban,közigazgatásban, tudományos és műszaki tevékenységben, valamint az egészségügyben dolgoznak. A négy településre leginkább jellemző ipar a szőlőtermesztés és borászat. Néhány tíz évvel ezelőtt jelentős mértékű halászat folyt, de erre jelenleg nincs megbízható adat. A megye átlagkeresete az országos átlaghoz képest következőképpen alakul:

foglalkoztatási ágazatonként

16. ábra: Zala megye havi bruttó átlagkeresete (forrás: KSH tájékozató) 23.

a


6.1.3. Építkezések elemzései A megyében tovább csökken az egy év során épített házak/lakások száma. Építtetők továbbra is többségében természetes személyek. Az elkészült épületek számának több mint fele legalább négy szobával készült, az átlagos nagyság 126 m2-re csökkent, de ez még így is jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az összes újonnan épülő otthon bekapcsolásra került a közműhálózatba. A teljes megyére 84 877 lakást tartanak nyilván, ebből a 2006-2011 időszakban 2 406 darab épült. A 2011-es népszámlálás alkalmával a vizsgált településeken az alábbi adatok kerültek rögzítésre: - Nagyrada 202 lakóépület - Garabonc 267 lakóépület - Zalamerenye 143 lakóépület - Zalaszabar 241 lakóépület A négy településen összesen 853 lakóépület található, ami a Zala megyére nyilvántartott szám 1,0049 %. Ezt az értéket felhasználva durva közelítő becslést tettem melynek eredménye, hogy a négy településen összesen megközelítőleg 23-25 új lakóépület épülhetett a 2006-2011-es időszakban. 20 000

15 000

10 000

Zala megye építkezései évek szerinti bontásban Földszintes épületek Emeletes épületek

5 000

Zala megye építkezései évek szerinti bontásának trendvonala 0 1946 és korábbi

1946– 1960

1961– 1970

1971– 1980

1981– 1990

1991– 2000

2001– 2005

2006– 2011

17. ábra: Zala megye építkezéseinek alakulása A távlati állapot várható értékeinek számításakor a grafikon további elemzésre kerül, és a trendvonal felvétele után a jövőbeni lakások építésinek száma kerül előjelzésre. 6.2. Nagyrada bemutatása Országuk számos kiemelkedően szép tájegységgel büszkélkedhet ahová Nagyrada és környéke is beletartozik. Jellemzője a táj változatossága, mert egyaránt megtalálható a vízi világ és a dombság is. Nagyrada jelképezheti a barátságos kis zalai falvakat, ha Zala megye kerül szóba. A település dombok és völgyek által tagolt és mondhatni karnyújtásnyira található a Kis-Balaton partja. A víz közelsége,a változatos erdők,a szántók,a mezők és a rétek tökétes otthont nyújtanak az Európa híres madárvilágnak.

24.


6.2.1. Nagyrada földrajzi elhelyezkedése Nagyrada település a Kis-Balaton közvetlen közelében Zala megye déli részén található. Zalaegerszeg 50 km,Nagykanizsa pedig 25 km távolságra van tőle. Zalakarosra és Zalakomárra megközelítőleg 10-15 kilométeres út vezet. Terület: 1285 ha GPS koordinátái: 46.61967, 17.11517 EOV koordináták : 502017, 143531 6.2.2. Nagyrada történelmi áttekintése A régészeti leletek szerint a térség már IX-X. században is lakott volt, mert ebből a korból származó maradványok alapján a kutatók középkori temetőt azonosítottak. A község nevének első írásos említése a zalavári apátság Szent István korabeli alapító levelében történik Rada néven. Az elkövetkező évszázadokban a Kisradától való megkülönböztetése miatt kapta a Nagyrada nevet. Az 1500-as évekre Rada tekintélyes községgé növekedett. A történészeknek 39 hold szántóról, 200 kapás szőlőről, két halászható vízről, egy vízimalomról , vegyes gyümölcsöskertekről és néhány erődről van tudomásuk. A középkori falu a török hódoltság idején a templom kivételével teljesen elpusztult. 1596-ban jelentést tett a zalavári apátság, hogy a község 3 éve lakatlan. A szántóföldek és a szőlők műveletlenek, a területek tulajdoni viszonyai tisztázatlanok. Három évvel később a községbe három nemesi család költözött, akik újra művelni kezdték a területet, de 1655ben már újra pusztaként említik a területet. A helyiség 1680-as években újra betelepült és egyaránt adózott a magyar és török földesuraknak is. 1687 körül a császári csapatok felégettét Radát, ezzel előkészítve Kanizsa visszafoglalását. Közel három év múlva a térség kiheverte a török ostromot és ismét éledezni kezdett egészen a 1711-es pestisjárványig, amelyben a község hét földesurából négy meghalt. Az 1720-as zalavári apáti jelentésekből kiderült, hogy Rada ismét virágozni kezd habár a talaj nehezen művelhető és göröncsös volt, valamint kevés volt a saját legelő és szőlő is. A térség élelmes lakosai tűzifával kezdtek el egymás között kereskedni, majd egy élelmes gazda 1757-ben hamuzsírt kezdett szállítani Stájerországba. A veszprémi püspök 1756-ban jelentést tett, hogy a térség benépesült és az itt élők mind magyarok. 1770-be 218 lelket tartanak nyilván, amely az 1771-es népszámlálásra már 308-ra növekedett. A növekedés valószínűsíthető oka a Bárándból és Esztergályból történő betelepülés. Ugyan ebből az évből származik a feljegyzés, hogy római katolikus iskola működött a községben. Az itt lakók száma 1782-re 417-re növekedett, ami szükségessé tette állandó iskola működését 1840-től. 1849-ben a lakosság összetűzésbe keveredett az urasággal. Engedély nélkül felszedték a makkot és a legszebb fákat kivágták. Több hasonló lázadás után kiegyezésre jutottak és élték a megszokott életüket. A lakosság leginkább földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de elegendő bevétel hiányában aki tehette más jövedelem forrás után nézett. 1910-ből bár lakossági adat nincs, de az iskola feljegyzései szerint 670 fő tudott írni és olvasni, ami tíz év múlva 714-re emelkedett. 1935-ben már tekintélyes területeken folyt a gazdálkodás: Községi Legeltetési Társulat 416 kh, Pannonhalmi Szent Benedek rend, Győrszentmárton 576 hold, a további 242 gazdaságnak 2206 hold. A zalavári apátságnak a határban 972 hold földje volt. Sokan álltak be aratónak, kukorica és krumpli művelőnek. Tartottak rideg gulyát és sertést is. A gazdák legtöbbjének volt kisebb-nagyobb szőlője, de nem tudtak olyan finom bort termelni mint a környező településeken. Az 1950-es évektől a népesség csökkeni kezdett, az utolsó népszámláláson 472 főt számoltak.

25.


6.2.3. Nagyrada szerkezeti áttekintés

18. ábra: Nagyrada térképe 6.3. Garabonc bemutatása Garabonc község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapátihát területén. Kis-Balatontól nyugatra található település adottságait földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Zalakaros közelsége és a falu határában lévő szőlő ültetvényekben gazdag lankás dombság igazi turista-csalogató látványosság. A település nevét is a szláv eredetű „grebenc”, hegygerinc szóból származtatják. A településen mind a mai napig nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és borászkodásnak. A szőlőhegyen gazdálkodó boros gazdák közül több foglalkozik vendégfogadással, hideg-meleg ételes vendéglátással, borkóstolással. A borházak borkóstolási lehetőségét színes táblák, cégérek hirdetik az út mentén. Lovas-kocsis fogatok hozzák ide a zalakarosi fürdővendégeket egy kis szabadtéri mulatozásra. (forrás: Garabonc település adatlapja)

26.


6.3.1. Garabonc szerkezeti áttekintés

19. ábra: Garabonc térképe 6.4. Zalamerenye

20. ábra: Zalamerenye térképe

27.


6.5. Zalaszabar Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 kmre, Hévíztől délnyugatra20 km-re, Zalakarostól északra 10 km-re, Nagykanizsától északkeletre 28 km-re, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik. A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve.. A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára. Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort. Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak. 1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa. 1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Forrás: Wikipédia 6.5.1. Zalaszabar szerkezeti áttekintés

21. ábra: Zalaszabar térképe

28.


6.6. Domborzati jellemzők és vízrajz Nagyrada,Garabonc,Zalamerenye és Zalaszabar a Kis-Balatoni medencében található. Nyugati oldalról a Zalaapáti-hát határolja, mely a zalai dombághoz tartozik. A Zala folyó torkolatvidékének számító táj a régebbi időkben mocsaras terület volt jelentős vízszint ingadozásokkal. Jelenleg szigorúan őrzött természetvédelmi terület, mely Európában egyedülálló élővilágnak ad otthont. A Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Geomorfológiai szempontból leginkábba a Balaton kialakulásához hasonlít, mert a terület a Balaton legnyugatibb medencéjének tekinthető. Lesüllyedése a pleisztocén korban történt meg, majd napjainkra már szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával. A domborzat arculatának kialakulásában a tektonikai mozgások és a szélerózió játszott a legfőbb szerepeket. Maga a tó fiatal geológiai képződmény, mert kialakulása a holocén korra tehető, amikor az éghajlat nedvesebbé vált ezért a már kialakult medence feltöltődhetett vízzel. Akkoriban méretei jelentősen nagyobbak voltak, mert a tóhoz tartozhatott a Kis-Balaton, a Tapolcai-medence és a déli oldali berkek. Feltöltődése folyamatos volt, így nem sokkal később már méretei folyamatosan csökkentek. Ezután érkezett meg a Zala, mely további hordalékot hozott a területre. Hordalék lerakódásból kialakuló talajként az összetétele homokos vályogtól kezdve az agyagig változik, de kavicsos frakciók is megtalálhatóak. A területre leginkább jellemző felszíntakaró az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A területre jellemző csapadékviszonyok miatt jelentős tömörödöttség figyelhető meg a lemosódott humusz és agyagfrakciók által. Az erodálás mértéke jelentős a kötőanyagok hiánya miatt. A talaj jellemzően tápanyag és szervesanyag szegény, melynek hatásai a kialakult mezőgazdasági kultúrában is megfigyelhetőek. A Kis-Balaton a 20. század közepére már nem tudott természetes szűrőként funkcionálni, ezáltal a Balaton gyors minőségromlása következett be. Az 1970-es években Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által kidolgozott terv a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítését tartalmazza, melynek lényege a tó mesterséges elárasztása és a mocsárvilág rehabilitációja. A tervek megvalósításra kerültek és ma már a Zala vize tervezetten kanyarog a területen. Zalamerenyén dél-kelet irányban a Garabonci-malomárok halad keresztül, mely elhaladva Garabonc mellett a Kis-Balatonba torkollik. Garabonc északi részén a Garabonci-patak halad keresztül, Nagyradát pedig a Radai-patak szeli ketté. Mindkét vízfolyás a Garaboncimalomárokhoz hasonlóan a Kis-Balaton vizét táplálja. Zalaszabaron a Szabari-patak két ága fut végig, majd ömlik a tóba. Az elmúlt időkben települések mellett néhány név nélküli mesterséges öntöző csatorna és csapadékvíz elvezető árok került kialakításra. 6.7. Éghajlati adottságok Magyarországon az évi csapadék mennyisége jellemzően 500-750 mm között változik, de egyes tájak, között nagy eltérések mutatkoznak. A csapadék sajátságos tulajdonsága, hogy rendkívül változó és az egyes évek is nagymértékben különbözhetnek. A 1971 és 2000 közötti évek alapján az Országos Meteorológiai szolgálat 800-850 mm csapadékot állapított meg a vizsgált területre. Bizonyos években jelentős eltérések mutatkozhatnak az átlagtól. Ilyen volt pl. a 2013-as év, amikor kevesebb mint 400 mm csapadék esett, vagy a 2014-es év mikor az 1000 mm-t is meghaladta. Az évi csapadékos napok számának eloszlása rendkívül eltérő és évenként változik. Az egy 24 óra alatt egyszerre lehulló csapadék mennyisége meghaladhatja a 100 mm-t is. Az évi hótakaróval borított napok száma átlagosan kevesebb,mint 20 nap, az átlagos vastagság nem haladja meg a 30 centimétert. A rendelkezésre álló adatok alapján 2010 és 214 között az évi csapadék mennyiségének változásait az alábbi grafikon szemlélteti:

29.


1200,0 1076,6

1061,8

1000,0

884,3 800,0 600,0 522,7 400,0

391,1

200,0 0,0 Csapadék [mm]

2010

2011

2012

2013

2014

Csapadék mennyisége [mm]

22. ábra: Csapadék mennyiségének alakulása

Az ország nagy része a hőmérsékletet tekintve a mérsékelt égövben fekszik. Ettől eltérő éghajlati adottságokat a domborzat helyi változása adja. A négy település a mérsékelten melegmérsékelten száraz éghajlati körzetben található.

23. ábra: Magyarország éghajlat térképe (forrás: OMSZ) A települések átlagos hőmérsékleti alakulását hónapok szerinti bontásban 2010 és 2014 között az alábbi grafikon szemlélteti.

30.


° C 25,0

20,0 15,0 10,0 5,0

Átlaghőmérsékelt alakulása 2010 és 2014 között

24. ábra: Átlaghőmérséklet alakulása A területen jellemzően uralkodó szélirányok az északi és északnyugati, de megemlítendőek a délies szelek is. Évi átlagos 2,0 - 3,5 m/s nagyságú légmozgásaival a terület a szeles tájakhoz sorolható. Eddigi megfigyelések szerint a tavasz a legszelesebb, még az ősz a legkevésbé. Nyáron a terület 60-70 %-ban tengeri eredetű légtömegek érkeznek, még télen inkább szárazföldiek. Az évi napsütéses órák átlaga 1700-2100/ év közé esik. 6.8. Felszín alatti vizek A terület vízgyűjtője a Kemeneshát Kelet-Zalai Dombság vidékén található, mely szerkezetileg a Dunántúli középhegységi öv részeként van nyilvántartva. A Keszthelyi- hegység kőzete a felszíntől nyugati irányban süllyed, mely a nyugati országhatárnál 2000 méter mélyre kerül a vízgyűjtő alá. A lépcsősen süllyedő kőzet magához közelebb hideg, távolabb inkább melegebb karsztvizeket tárol. A zalai medence mélyebb részein a termálvizek keverednek a fiatalabb porózus vízadók vizeivel. A Dunántúli középhegység által a nagymennyiségű beszivárgó víz intenzíven táplálja a felszín alatti áramlásokat. A talajvíz átlagos mélysége 2 méter, az első vízadó rétegek a felszín alatt megközelítőleg 80 - 100 méterre találhatóak.

7. A vízellátó rendszer ismertetése A vízellátó rendszer hálózati elrendezését az alábbi rajz szemlélteti.

31.

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

0,0


25. ábra: A vízellátó rendszer hálózati elrendezése 7.1. Kutak A vízellátás vízigényeit két darab Nagyradán létesített mélyfúrású kút biztosítja. A mélyfúrású kutakkal az alsóbb rétegekben található vízkészleteket tudják elérni, melyek a vízzáró réteg alatt találhatóak, akár több 100 m mélyen. Hazánkban rendszerint 80 és 200 méter között már található megfelelő minőségű vízbázis. A mélyfúrású kutak vízhozama a 30 liter/pertől akár a 600 liter/percig is terjedhet. Amennyiben a kút nyugalmi vízszintje 6-7 méternél mélyebben fekszik búvárszivattyúval történik a kútból a vízkiemelés. Kialakításuk jóval költségesebb, mint a felszín közeli rétegeket használó kutaké. A mélyfúrású kutak szolgáltatják a minőségileg legjobb paraméterekkel rendelkező ivóvizet, de veszélyeket is rejtenek. A vizük általában tiszta, mert a szennyeződések a természetes úton megragadnak a porózus kőzetszemcséken, de ezáltal ásványi anyag kimosódás is jelentkezhet. Gyakran tartalmaznak arzént, vasat ,különböző gázokat és egyéb kémiai elemeket. A felszíni szennyezésre nem érzékenyek,mert kellően mélyen helyezkednek el. A felszíni szennyezés elérési ideje akár a több száz, vagy ezer évet is elérheti. Magyarországon,az alföldön, ahol a talajvíz szennyezettség jelentős, túlnyomó többségben mélyfúrású kutakkal biztosítják a vízellátást. A mélyfúrású kutat, ahogyan a nevéből is következik, fúrással készítik el, több lépcsőben. Az első lépés az iránycső elhelyezése,melyet fúrócsőnek is neveznek. A megfelelő mélység elérése után a fúrócső alját lezárják - általában cementezéssel -, ezzel biztosítva a víz kizárását és a vékonyabb átmérőjű béléscső megfogását. A második lépés a béléscső lefúrása a kívánt mélységig, majd az ideiglenes védőcső és állandó szűrőcső elhelyezése. A védőcsövet a szűrőcsőrakat kialakítása után eltávolítják. A szűrőcsőrakat egy szűrűből és egy iszapzsákból áll, ahol a szűrő általában hálóval, vagy szitaszövettel ellátott perforált cső. A felhasznált csövek anyaga ma már acél és műanyag, régebben azbesztcement.

32.


26. ábra: Mélyfúrású kút kialakításának vázlatrajza (forrás: Digitális Tankönyvtár) 7.1.1. 1. számú kút Kataszteri szám: K-1 Létesülés ideje: 1966 Földrajzi elhelyezkedését tekintve Nagyrada településen belül a 012-es helyrajzi számú telken található, a gépház közvetlen közelében. A kútházat térszín felett alakították ki szabvány szerinti szerelvényezéssel. A kút védőterülete 2065 m2, mely szabálytalan sokszög alakú a vízművel közös területen.

33.


27. ábra: 1. számú kút (saját készítésű kép) EOV koordinátái: Y= 143 210,99 m X= 502 411,09 m A kútfej magassága 114,55 m Bf, talpmélysége 105,00 m Kútszerkezet: + 0,30 - 35,20 m

Béléscső: Ø 241/228 mm

29,60 - 72, 75 m


67,00 - 105,00 m


Szűrűzés: 81,00 - 84,90 m

Ø 133/124 mm

86,90 - 98,40 m

Ø 133/124 mm

A kút béléscsöveinek és szűrőcsöveinek anyaga acél. Nyugalmi vízszint a kútban +0,4 m, mely 114,95 m Bf. Állandó üzemben 433 liter termelhető ki percenként.

34.


28. ábra: 1. számú kút belső része (saját készítésű kép)

Vízminőségi elemzés Üzemi mérések alapján a vízminőség adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

3. táblázat: 1. számú kút vízminőség összefoglaló (forrás: Nagyrada műszaki leírás) 7.1.2. 2. számú kút Kataszteri szám: K-4 Létesülés ideje: 1977 Földrajzi elhelyezkedését tekintve Nagyrada településen található az 1.kúttól néhány száz méterre Garabonc irányában. A kútházat térszín felett alakították ki szabvány szerinti szerelvényezéssel és 2065 m2 nagyságú szabálytalan sokszög alakú védőterülettel. EOV koordinátái: 35.


Y= 502 461,24 m X= 143 210,04 m A kútfej magassága 114,56 m Bf, talpmélysége 117,40 m Kútszerkezet: 0,00 - 16,00 m


+ 0,10 - 80,30 m


0,30 - 117,40 m


70,50 - 117,40 m


Szűrűzés: Ø 165/155 mm

96,70 - 110,00 m

A kút béléscsöveinek és szűrőcsöveinek anyaga acél. Nyugalmi vízszint a kútban +0,9 m, mely 129,10 m Bf. Állandó üzemben 300 liter termelhető ki percenként.

4. táblázat: 2. számú kút vízminőség összefoglaló (forrás: Nagyrada műszaki leírás) 7.2. Szivattyúk 7.2.1. Kutakba beépített szivattyúk Mindkét kútban beépített szivattyú található melyeknek gépészeti adatait az alábbi táblázat fogalja össze: 1. kút

2.kút

Grundfos SP 30-6

Grundfos SP 30-5

450 liter/perc

360 liter/perc

H - emelőmagasság

100 m

88 m

Pm - teljesítmény

5,5 kW

5,5 kW

Q - vízhozam

Mindkétt szivattyóba MS 6000 típusú motor van beépítve, melyeknek névleges fordulatszáma 2870 min-1. Normál működésük n=1 mm2/s-os kinematikai viszkozitásnál valósulnak meg. A Sp búvárszivattyúk teljesítménytartománya:

36.


29. ábra: Beépített szivattyú teljesítmény tartománya (forrás Grundfos katalógus)

A kutakba beépített SP 30 csoportba tartozó szivattyúk jelleggörbéi:

37.


30. ábra: SP 30 csoportba tartozó szivattyúk jelleggörbéi (forrás: Grundfos katalógus)

38.


7.2.2. A hálózatba tápláló szivattyúk A kezelt vizet két nyomásfokozó szivattyú juttatja el a megszakító tározóból a hálózatba és a magaslati tározóba.

31. ábra: Nyomásfokozó szivattyúk a gépházban (saját készítésű kép) A szivattyúk gépészeti adatai: Típus: Grundfos CR 20-10 Q - vízhozam

24 m3/h

H - emelőmagasság

148 m

Pm - teljesítmény

11 kW -1

Névleges fordulatszámuk: 2900 min

A beépített nyomásfokozó szivattyúk jelleggörbéi:

39.


32. ábra: CR 20 csoportba tartozó szivattyúk jelleggörbéi (forrás: Grundfos katalógus) 7.2.3.Gépházon kívül elhelyezett nyomásfokozó szivattyú Zalaszabarban a Kápolna utca elején került elhelyezésre a Grundfos SP 30-15 típusú nyomásfokozó szivattyú.

40.


33. ábra: Kápolna utcai nyomásfokozó szivattyú elhelyezése (kép forrása: Street view)

Típus: Grundfos SP 30-15 Q - vízhozam H - emelőmagasság Pm - teljesítmény

30 m3/h 99 m 2,2 kW

A szivattyúra jellemző jelleggörbe a 7.2.1. fejezetben kerülő bemutatásra a 30. számú ábrán. 7.3. Vízkezelés Az 1. számú kút a vastartalmon szempontjából kedvezőbb vizet szolgáltat,mint a második, de összességében nézve is megállapítható, hogy a két kút jó minőségű vizet biztosít. A termelt víz vastalanító kezelés után fogyasztásra alkalmas. A vízmű telep gépházában két darab Fermasic típusú nyomás alatti vastalanító szűrőberendezés található. Mivel a vízben nem találhatóak oldott gázok, így a technológia tervezésénél ésszerű volt a hatékony zárt berendezés kiválasztása. A nyers víz vastartalmának oxidálása a szűrőtartályokba befújt levegővel történik. A légellátó kompresszorok fontosabb gépészeti adatai: Defém 10-11/17

ABAC B

Légszállítás

10 m /h

10 m3/h

Maximum nyomás

10 bár

10 bár

3

Mindkét szűrű átmérője egyenként 2200 mm. Kapacitásuk 60 m3/m2/h. A szűrők 0 pontja helyszíni szemrevételezések alapján 117 m Bf találhatóak. A szűrőben található átlagos nyomást véve alapul a szűrőn az abszolút nyomás 137 mBf. A szűrőtöltet állapotáról a felszerelt nyomásmérőn leolvasható értékek szolgálnak információval. A frissen cserélt szűrőtöltet 0,5 bár nyomást eredményez, a normál üzem 1-2 bár, az eltömődött szűrő pedig 2-3 bár nyomást eredményez. Szűrők visszamosására 2,5 – 3 havonta van szükség.

41.


34. ábra: A nagyradai gépházban elhelyezett szűrők (saját készítésű kép) A szűrőrétegeket szűrőkavics alkotja 1-3 mm átmérővel. Eltömődés után a szűrőket visszamosatják. Az így keletkezett szennyvizet a vízmű melletti csapadékvíz árokban vezetik el. A visszamosásból származó vizek csapadékelvezető árokba történő elvezetésének határértékeit a felszíni vizek minősége védelméről alkotott 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szabályozza. A 28/2004. (XII.25.) számú KvVM együttes rendelet a felszíni vízbe történő bevezetésre vonatkozó határértékeket adja meg. Az itt keletkező visszamosatásából keletkező szennyvíz határértékei megfelelnek a kormányrendeletek előírásainak, ezért a csapadékvíz árokba történő elvezetésük megengedett. A szűrők visszamosatásából keletkező koncentrált vastartalmú szennyvíz ürítésére szolgáló akna.

42.


35. ábra: Szennyvíz ürítésére szolgáló akna (saját készítésű kép) A szűrőberendezésen áthaladó víz a vízmű telepén létesített térszíni 20 m3 nagyságú megszakító tározóba kerül. A tározóban elhelyezett víz már fogyasztásra alkalmas. Fertőtlenítés szükségessége esetén azonnal működésbe helyezhetőek a vegyszeradagoló szivattyúk, melyek közvetlenül a tározóba adagolják a kellő mennyiségű vegyszert. Az elemzett technológia Hypo-t alkalmaz, ProMinent beta típusú vegyszeradagoló szivattyúval, melynek teljesítménye 1,7 liter/óra. Az adagolótartály térfogata 60 liter. Hypo tartály és a hozzá tartozó szivattyú.

36. ábra: Fertőtlenítő adagoló berendezés (saját készítésű kép) A vastalanító berendezés működésének ellenőrzése céljából a kezelt vízből folyamatosan mintavételezés történik. Az alábbi táblázatban összefoglalásra kerül a kezelt vízben mért értékek és a 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet által megengedő határérték.

43.


37. ábra: Kezelt víz koncentrációi és a határértékek (forrás: Nagyrada műszaki leírás) 7.4. Hálózat A négy települést ellátó rendszer az 1970-es,´80-as években épült. A Nagyrada községi vízelosztó rendszer teljes hossza 22 915 fm, anyaga KM-PVC és aszbeszt-cement. Bekötéseinek száma 1076, a bekötővezetékek együttes hossza 8454 fm, anyaga KPE víznyomócső. Tolózár aknák száma 38 darab. A rendszer tűzivíz igényét jelenleg 99 db föld feletti és föld alatti tűzcsapból biztosítják, melyek megfelelő működése jelenleg kérdéses. A jelenlegi hálózat tűzivíz igények szerinti elemzése a későbbiekben részletesen bemutatásra kerül. A vízellátó rendszer vezetékeinek anyaguk szerinti összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza:

38. ábra: Vízellátó rendszer vezetékeinek összefoglaló táblázata (forrás: Nagyrada műszaki leírás) A szolgáltató helyi munkatársa elmondásai szerint a hálózaton gyakoriak a meghibásodások A vízellátó rendszer üzembe helyezésének időpontjai: - Nagyrada: 1972 - Zalaszabar: 1975 - Garabonc: 1980 - Zalamerenye: 1984 A felsorolás alapján megállapítható, hogy az egyes települések vízellátó rendszerének kora 43 év, 40 év, 35 év és 31 év.

44.


7.4.1 Vezérlés A vízellátó rendszer irányítástechnikai felújítása 8-10 éve történt. Ekkor készült el a Nagyrada vízmű gépházában elhelyezett kezelőszekrény, valamint az üzemletetéshez szükséges egyéb kültéri észközök. A kezelőszekrény a nagykanizsai központi rendszerrel rádiókapcsolaton keresztül kommunikál. A szabványoknak megfelelően ellátták villámvédelemmel,megvédték a elektromos hálózati ingadozásoktól, valamint felszerelték az üzemeltetési biztosító berendezéseket.

39. ábra: Vízellátó rendszer vezérlőszekrénye (saját készítésű kép) 7.4.2. A hálózaton tervezett beruházások - Az irányítástechnikai rendszer a gépházkezelő elmondásai szerint további fejlesztéseket igényel. - Szükségessé vált a térszíni tározó gépészeti felújítása. A látogatás idején is szivárgást tapasztaltunk térszíni tározó szerelőaknájában, melynek normál üzemi állapota szerint száraznak kell lennie.

45.


40. ábra: Térszíni tározó szerelőaknája (saját készítésű kép) Itt egyelőre nem tisztázott a szivárgás oka. - Rekonstrukciót igényel a Nagyradát és Garaboncot összekötő távvezeték -A Zalaszabari magaslati tározóból a fogyasztókhoz érkező vezeték is mielőbbi rekonstrukciót igényel. 7.5. Tározók A hálózat két tározóval üzemel: 1. Nagyradán található térszíni tározó 2. Zalaszabarban található magaslati tározó 7.5.1. Térszíni tározó A térszíni tározó Nagyradán található a Vízmű területén a gépház és az 1.számú termelőkút szomszédságában. 1972-ben készítették vasbetonból,mint megszakító tározó üzemel. Hengeres kialakítású, 2,5 méter átmérővel. Hasznos térfogata 20 m3. Maximum üzemi vízszint 116,5 m Bf. A tározót körülvevő bekerített védőterület 2065 m2. A tározóból túlfolyó vizek és leürítő vizeket a védőterületet lehatároló kerítés túloldalán húzódó csapadékvíz elvezető árakba ürítik.

46.


41. ábra: Nagyradai térszíni tározó (saját készítésű kép) 7.5.2. Magaslati tározó A magaslati tározó Zalaszabarban került elhelyezésre a 032/1 helyrajzi számú telken, a települést délről határoló dombvonulat tetején közvetlenül a térszín alá. Üzemeltetési nehézséget okoz, hogy a tározó megközelítése körülményes. A dombtetőre csak magántulajdonban lévő mezőgazdasági földek szélén lehet feljutni, kiépített út nélkül. Megfelelő időjárási körülmények között a szolgáltató munkatársai a helyi lakosok segítségével mezőgazdasági munkagépekkel tudják megközelíteni, de esős időben szinte lehetetlen. A tározó1975-ben épült, henger alakú melynek átmérője 12 méter, anyaga vasbeton. Hasznos térfogata 250 m3. Maximum üzemi vízszintje 204,50 m Bf. A hozzá tartozó bekerített védőterülete 1200 m2,négyzet alakban 30 x 40 méter nagyságú oldalakkal.

42. ábra: Zalaszabari magaslati tározó elhelyezkedése (forrás: Street view)

47.


A tározó túlfolyó és ürítő vizeit a tározó mellette található csapadékvíz elvező árakban vezetik el, ami néhány 100 méter múlva a közeli Szabari-patakba ömlik. 7.5.3. A tározók elvezetésre kerülő vizei A leürítő vizek csapadékelvezető árokba történő elvezetésének határértékeit a felszíni vizek minősége védelméről alkotott 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szabályozza. A 28/2004. (XII.25.) számú KvVM együttes rendelet a felszíni vízbe történő bevezetésre vonatkozó határértékeket adja meg. Ezek a határértékek meghatározott vízszennyező anyagokra vonatkoznak és területileg érvényesek. A rendelet négy vízminőség-védelmi területi kategóriát különböztet meg. Ez lapján az érintett csapadékvíz elvezető árok a 3.számú típushoz tartozik,nevezetten az időszakos vízfolyások befogadói közé. Egyes befogadóknál a területileg érvényes határértékeket az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek határozzák meg, de jelen esetben az általános érvényű határértékek a mérvadóak. Ezeket az értékeket a túlfolyó és leürítő vizek sem haladják meg.

8. A vízigények vizsgálatai és becslései 8.1. Termelt víz Az elmúlt öt évben a hónaponkénti víztermelés alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

43. ábra: Víztermelés alakulása az elmúlt öt évben Az elmúlt öt év összes víztermelésének évenkénti megoszlása változó tendenciát mutat. A víztermelés mennyiségi változásaira nem tehető egyértelmű kijelentés a csökkenésre, vagy növekedésre vonatkozóan. A grafikonon a víztermelés éves alakulása szemlélhető.

48.


44. ábra: víztermelés éves alakulása az elmúlt öt évben A rendelkezésre álló adatok alapján, mely tartalmazza a havi víztermelési adatokat, figyelve a hónapok naptári napjainak számára kiszámítható az átlagos napi víztermelés. Az elmúlt öt év átlagos napi víztermelésére vonatkozó értékeit az alábbi táblázat foglalja össze. Szintén itt olvasható le az előforduló legkisebb napi, és legnagyobb napi víztermelés értéke. Átlagos napi Legkisebb napi víztermelés [m3] víztermelés [m3]

2010 2011 2012 2013 2014

204.29 241.90 233.99 266.89 220.49

Legnagyobb napi víztermelés [m3]

161.61 195.16 175.67 181.77 168.68

245.26 284.23 289.20 401.00 284.84

45. ábra: Víztermelés összefoglaló 8.2. Vízigények elemzése A települések vízfogyasztásának hónaponként alakulását az elmúlt öt évben az alábbi grafikonok szemléltetik:

49.


46. ábra: Vízfogyasztás hónaponkénti alakulása a négy településen A négy településre változó fogyasztási görbék alkalmazhatóak. Általánosságban elmondható, hogy a decemberi vízigény növekedést mutat korábbi hónapokhoz képest, még a januári mind a négy településen a vízfogyasztási értékek minimumát adja. Megfigyelhető még a vízigény növekedés augusztus hónapra vonatkozóan. Az esetleges összefüggések vizsgálata érdekében elkészítésre került az alábbi két összehasonlító diagram. Ábrázolásra került a termelt víz és értékesített víz, valamint az értékesített víz lakossági és ipari célra elhasználás mennyisége. Az oszlopdiagramok az adott hónapban leesett összes csapadékmennyiséget tartalmazzák. A grafikonok alapján megállapítható, hogy nem mutat összefüggést sem a termelt víz és a lesett csapadék, sem pedig a vízfogyasztás és a leesett csapadék. 50.


Az ábrákon további a veszteségek alakulásának hozzávetőleges értékei is megfigyelhetőek, melyek számításai részletesen a későbbiekben kerülnek bemutatásra. 2013-as év

47. ábra: Veszteségek alakulása a 2013-ban 2014-es év

48. ábra: Veszteségek alakulása a 2014-ben Nagyradán,Garaboncon, Zalamerenyén és Zalaszabaron csak alapfokú közintézmények találhatóak: önkormányzat, posta, iskola, óvoda, okmányiroda és orvosi rendelő. Az iskolában és óvodában az egy évben tanuló diákok és alkalmazottak száma nem haladja meg az 50 főt. A közintézmények ilyen kismértékű jelenléte nem igényel egyéni méretezést. A települések kis mértékű ipari és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Jellemzőbb gazdasági ág az erdőgazdálkodás. Az értékesített víz adatai szerint a lakosság által átlagosan az elmúlt öt évben 92 % kerül felhasználásra, még az ipar csak egy kis részét 8 % használ. Az ipari felhasználás viszont növekvő tendenciát mutat, megközelítőleg 3 %-os emelkedés figyelhető meg. 51.


2010 2011 2012 2013 2014

Lakossági Ipari Összes Lakosság % Ipar % 47767 4031 51798 92.22% 7.78% 50540 2998 53538 94.40% 5.60% 46318 4148 49922 92.78% 7.22% 43187 4193 47380 91.15% 8.85% 42953 5017 47970 89.54% 10.46%

5. táblázat: Vízhasználat megoszlása Az arányok az alábbi grafikon szemléltetésre kerülnek:

49. ábra: Vízhasználat megoszlása 8.3. Vízigények számítása A rendelkezésemre állnak a 2010 és 2014 között értékesített víz mennyiségi adatai településenként és havi bontásban. A számítok során alkalmazott népesség számokat a KSH adataiból használtam fel, valamint a Műszaki leírás - Nagyrada község és térsége vízmű vízellátó rendszeréhez című dokumentumból. A települések kis méretei miatt a jelenlegi vízigény meghatározásokhoz nem különböztettem meg a közintézmények, ipar és lakosság által felhasznált víz fogyasztási helyeit. 8.3.1. Fajlagos vízigény és átlagos napi vízfogyasztás meghatározása Az adattáblázat havi értékeinek összesítésével az évi összes értékesítésre kerülő víz mennyisége kapható meg. Az így kapott értéket a népességszámmal és 365 nappal osztva a napi fajlagos vízfogyasztás számítható. A népességre vonatkozó adatok jelenleg hiányosak. Nincs pontos népességszám 2010 és 2013 évekre. A rendelkezésre álló 2011,2012 és 2014 évi népesség adatoknál, pedig az előbbi kettő az állandó népességre vonatkozik, még az utóbbi a lakónépességre. Ezek nem okoznak nagymértékű eltérést, de ilyen csekély lakos számú településeknél nem hagyhatóak figyelmen kívül. Számítások képlete: qfajlagos [l/fő,d] = (értékesített víz [m3/év] * 1000) / ( lakosság száma [fő] * 365)

52.


Év

2011

Település

Lakos szám [fő] Állandó népesség

Garabonc

21587

707

83.7

Nagyrada

12539 5118 14294

450 173 553

76.3 81.1 70.8

Zalamerenye Zalaszabar

Zalamerenye

18505 11845 4667

716 457 166

70.8 71.0 77.0

-15.35% -6.98% -4.97%

Zalaszabar

14905

541

75.5

6.59%

Garabonc

17462 11125 4314 15069

68.9 64.6 62.9 79.7

-2.64% -9.06% -18.38% 5.59%

Garabonc

2012

2014

Fajlagos Lakos szám q fajl vízigény [fő] [liter/fő/nap] változás Lakónépesség mértéke

Értékesített víz [év,m3]

Nagyrada

Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

694 472 188 518

6. táblázat: Fajlagos vízigények számításai A vizsgált három évet figyelembe véve a fajlagos vízigény változás az alábbiak szerint alakul. Megfigyelhető, hogy a számítok szerint a rendelkezésre álló adatok alapján 2014 évre a fajlagos napi vízigény a mentális minimum alá, azaz 70 liter/fő/nap alá csökken. Ez feltételezhetően nem a valóságot tükrözi, bár sokkal magasabb fajlagos víz igényre nem lehet számítani. Az elmúlt évek fajlagos vízigény változásait az alábbi táblázat szemlélteti: Fajlagos vízigény változás várható értékei Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

-9.00% -8.02% -11.67% 6.09%

Vízigény változás literben [Év] -0.62 -0.52 -0.73 0.49

7. táblázat: Fajlagos vízigények változásai Mivel a jelenlegi fajlagos vízfogyasztás a mentális minimum alá csökkent ezért a 2012 évi adatsor felhasználásával és meghatározásra kerülő vízigény változással került kiszámításra a jelenleg mértékadónak tekinthető fajlagos napi vízfogyasztás. Az alábbi táblázat összefoglalja a számított és alkalmazott értékeket liter/fő/nap mértékegységben:

53.


Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

Számított Alkalmazott fajlagos fajlagos vízfogyasztás vízfogyasztás 68.95 70 69.46 70 74.82 74.82 79.70 79.70

8. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás értékei Ez alapján az alkalmazott átlagos fajlagos napi vízfogyasztás 73.63 liter/fő/nap. A lakosság számából és a fajlagos vízigényekből a veszteség nélküli átlagos napi fogyasztás számítható: Qd,átlag [m3/d] = (lakosságszám [fő] * fajlagos vízigény [l/fő,d]) / 1000 Jelenlegi veszteség nélküli napi átlagos fogyasztás [m3/d] Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

48.58 33.04 14.07 41.28

9. táblázat: Veszteség nélküli napi átlagos fogyasztás Ez alapján a veszteség nélküli átlagos napi vízfogyasztás 133.97 köbméter. 8.3.2. Veszteségek meghatározása A veszteségek számításához a termelt és értékesített víz mennyiségi adataira van szükség. Az termelt vízből kivonásra kerül az értékesített víz mennyige, majd az egymáshoz viszonyított adatok százalékban kerülnek kifejezésre. A veszteségek hónaponkénti változását az alábbi grafikon szemlélteti:

54.


50. ábra: Veszteségek hónaponkénti változása Átlagos évi veszteség 2010 30% 2011 39% 2012 40% 2013 50% 2014 39% Átlag 40% A veszteségek megoszlása 2010 és 2014 között az alábbi grafikonon kerül szemléltetésre.

51. ábra: Veszteségek megoszlása 2010 és 2014 55.


8.3.3. Méretezési vízigények meghatározása A méretezés napi vízigényének számítása: Qd,átlag,m [m3/d] = Qd,átlag [m3/d] * veszteség [%] Qd,átlag,m = 133,97 * 1,40 = 187.56 m3/d Az évszakonkénti egyenlőtlenségi tényező számításához az évente egyszer előforduló legnagyobb és az éves átlagos vízigény hányadosára van szükség. Mivel napi bontásban nem áll rendelkezésre vízfogyasztási adat, ezért az évente egyszer előforduló legmagasabb havi értékkel kerültek elvégzésre a számítások. Ez alapján az éves egyenlőtlenségi tényező, β: β = Qév,max [m3/d] / Qév,átl [m3/d]

2010 2011 2012 2013 2014

Havi max Éves átlag 5622 4316.50 5549 4461.50 5566 4160.17 6273 3948.33 4889 3997.50 Átlag

β 1.30 1.24 1.34 1.59 1.22 1.34

10. táblázat: Egyenlőtlenségi tényező A méretezés során szükséges vízigény és az egyenlőtlenségi tényező szorzata együttesen a méretezési legnagyobb napi vízigényt adja: Qd,max [m3/d] = Qd,átlag,m [m3/d] * β A méretezési vízigény és a szakirodalmi adatok alapján felvett 85%, mely a minimálisan szükséges napi vízigény szorzataként a minimális napi vízigény számértéke kapható meg. Maximális napi vízigény: 251.33 m3 Minimális napi vízigény: 159.42 m3 A méretezés napi vízigényének alkalmazott értékei:

Alkalmazott értékek [m3/d] Garabonc Nagyrada

61.07 44.27

Zalamerenye

18.85

Zalaszabar

55.31

11. táblázat: A méretezés napi vízigényének alkalmazott értékei

56.


52. ábra: Fogyasztási menetgörbe Lakosság - alsó fokú központ - 10 % Az alkalmazásra kerülő fogyasztási menetgörbe a "Lakosság - alsó fokú központ - 10 %". A lakók életmódjukból adódóan leginkább reggel és este folytatnak vízigénnyel rendelkező tevékenységet. 8.4. Távlati állapot becslései 10 év múlva A vízellátó rendszer távlati állap szerinti méretezéséhez szükséges a napi fajlagos vízfogyasztás, az átlagos napi vízfogyasztás, a veszteség mértéke valamint a méretezési vízigény meghatározása. A modellvizsgálatok 10 évre előrevetített állapotban vizsgálják a rendszert. A 10 évvel későbbi állapotra vonatkozó becslések, hogy mindinkább megközelítsék a valóság alakulását a befolyásoló tényezők egyenkénti vizsgálata szükséges. Ezek a következők: - népesség alakulása - fajlagos napi vízigény és átlagos napi vízfogyasztás változása - veszteség alakulása - beruházások és fejlesztések hatásai - méretezési vízigény változása A jövőre vonatkozó várható értékek meghatározásában a múltbeli, a jelenlegi és a szakirodalmi adatok állnak rendelkezésre. 8.4.1. Népesség alakulása Mivel a területen várhatóan 10 év múlva is a lakossági felhasználás adja a vízigény jelentős részét ezért a népesség alakulása az egyik legmeghatározóbb tényező. A korábbiakban már bemutatott demográfiai elemzések alapján megállapítható, hogy mind a 4 település lassan öregszik el. A halálozások száma meghaladja az évenkénti születések számát, és az elvándorlás tényezője is jelen van. A KSH utolsó, valamint az elmúlt évek népszámlálási adatai alapján ábrázolásra került a lakosok számának alakulása, valamint megjelenítésre került a változás tendenciája.

57.


53. ábra: Népesség alakulásának várható értékei A grafikonon szaggatott vonallal kerültek megjelenítésre a lakosok számának 10 év múlva várható értékei. A becslés számszerű értékeihez felhasználásra kerültek az egyes települések népességének változásából kirajzolható trendvonalak, melyeknek egyenletei leolvashatóak az ábráról. A jelenlegi és a 2025 évi várható értékeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Változás egyenlete Garabonc

y = -37.404x + 1387.8

Nagyrada y = -19.146x + 947.3 Zalamerenye y = -40.664x + 909.91 Zalaszabar y = -53.261x + 1539.9 Összes lakos

Jelenlegi lakos szám

2025-re várható lakos szám

694

677

472 188 518 1872

416 161 509 1763

12. táblázat: Népesség alakulásának számításai 8.4.2. Fajlagos napi vízigény, átlagos napi vízfogyasztás és méretezési vízigény változása Ahogyan a lakosság száma idővel változik, úgy változhat a lakosság összetétele, szokásai. Ez maga után vonja a fajlagos vízigények alakulását. Megkülönböztetünk növekvő, csökkenő és stagnáló fajlagos vízigényt. A számított értékek szerint a csökkenés akár a végtelenségig előfordulhat, ezért kerül alkalmazásra a mentális minimum. Ennek értéke 70 l/fő/nap, mely alá nem csökkenhet a napi fajlagos vízigény. A négy vizsgált település közül hármon csökkenő, még egyen növekvő változás figyelhető meg. A fajlagos vízigény várható értékeit az alábbi táblázat tartalmazza: 58.


Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

Jelenlegi számított fajlagos vízfogyasztás [liter/fő/nap] 68.95 69.46 74.82 79.70 Átlag

Jelenlegi alkalmazott fajlagos vízfogyasztás [liter/fő/nap] 70 70 74.82 79.70 73.63

2025-re 2025-re számolt Várható vízigény várható fajlagos változás literben fajlagos vízfogyasztás [Év] vízfogyasztás [liter/fő/nap] [liter/fő/nap] -0.62 63.80 70 -0.52 64.82 70 -0.73 67.49 70 0.49 84.55 84.55 Átlag 73.64

13. táblázat: Várható fajlagos vízfogyasztás számításai Bár a számítások szerint Garaboncon, Nagyradán és Zalamerenyén 70 liter/fő/nap alá csökkent a napi fajlagos vízfogyasztás a mentális minimum alkalmazásával a továbbiakban ezek a települések 70 liter/fő/nap értékkel vehetők figyelembe. Egyedüli növekedést mutató település Zalaszabar, melyen 10 év alatt megközelítőleg 5 litert emelkedi a fajlagos vízigény. A települések eredményeit átlagolva 73.64 liter/fő/nap átlagos fajlagos vízfogyasztás az eredmény, mely alapján elmondható, hogy a jelenlegi állapothoz képest nem várható számottevő változás a 2025 években. A lakosság számából és a fajlagos vízigényekből a veszteség nélküli átlagos napi fogyasztás számítható: Qd,átlag [m3/d] = (lakosságszám [fő] * fajlagos vízigény [l/fő,d]) / 1000 A méretezés napi vízigényének számítása: Qd,átlag,m [m3/d] = Qd,átlag [m3/d] * veszteség [%] 2025-re várható lakos szám Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

677 416 161 509

2025-re várható fajlagos vízfogyasztás [liter/fő/nap] 70 70 70 84.55 Összesen

2025-re várható veszteség nélküli napi átlagos fogyasztás [m3/d] 47.39 29.12 11.27 43.04 130.82

2025-re meghatározott 15 % veszteséggel számolva méretezési vízigény [m3/d] 15% 15% 15% 15% Összesen

54.50 33.49 12.96 49.49 150.44

14. táblázat: Veszteséggel számított 2025-re várható vízigények 8.4.3. Veszteség alakulása A jelenlegi hálózat üzemeltetése gazdaságilag nagymértékben veszteséges. Az átlagos 40 % veszteség mellett időnként megfigyelhető 70-80 % nagyságú veszteség is. A távlati tervek közétartozik az üzemeltetés optimalizálása, mely többek között a veszteségek csökkentésével érhető el. A 2025-ös évekre a veszteség mértékét 15 % körüli értékre szeretné az üzemeltető visszaszorítani.

59.


8.4.4. Beruházások és fejlesztések hatásai A térségben nem várhatóak nagy ipari beruházások, melyek hatással lennének a vízigény változásokra. Jelenleg egy borászat működik a területen, de saját fúrt kúttal biztosítják a szükséges vízmennyiséget. A távlati állapot méretezési vízigények számításai során viszont nem hagyható figyelmen kívül a Zalaszabar 1565 helyrajzi szám alatt működő ifjúsági tábor. A Kossuth Lajos utcában található Zobori Kalandozoo kalandpark és Holnapocska Tábor 360 fővel növeli meg a vízfogyasztók számát az üzemeletetési időszakában. A tábor az ifjúsági számára biztosítja az aktív kikapcsolódást ezért az egy főre jutó fajlagos vízfogyasztást 110 liter/fő/nap értékre kerül felvételre, figyelembe véve a fiatal korosztály évi várható vízigény növekedését. A táborban egyidejűleg tartózkodók száma alapján ez napi 39.60 köbméterre adódik. A tábor közműbekötései a Kossuth Lajos utcában és a rá merőleges összekötő út mentén találhatóak, így a koncentrált fogyasztás ezeken a területen kerül a modellben felvételre. Az alkalmazásra kerülő fogyasztási menetgörbe a "Lakosság - középfokú központ - 7 %", mely jól szemlélteti a táborban előforduló fogyasztási időpontokat. Látható a megnövekedett reggeli és esti vízigény, valamint a déli és kora délutáni órákban várható fogyasztás.

54. ábra: Fogyasztási menetgörbe Lakosság - közép fokú központ - 7 % A tábor 2025-re várható veszteség nélküli napi átlagos fogyasztása 39.60 köbméter, amely a célként kitűzött 15%-os veszteség alkalmazásával 45.54 köbméterre adódik. A terület 2025-re várható méretezési vízigénye az összesített 150.44 m3 települési vízigény és a 45.54 m3 tábori vízigény összegéből adódik. A méretezés során szükséges vízigény és az egyenlőtlenségi tényező szorzata együttesen a méretezési legnagyobb napi vízigényt adja. A β étéke 1.34. Qd,max [m3/d] = Qd,átlag,m [m3/d] * β Távlati állapot maximális napi vízigény: 262.64 m3 Távlati állapot minimális napi vízigény: 166.6 m3 A 2025-ös évekre várható méretezés napi vízigényének alkalmazott értéke:

60.


Alkalmazott értékek [m3/d] Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

73.03 44.87 17.37 127.34

15. táblázat: 2025-ös évekre várható méretezés napi vízigényének alkalmazott értéke

9. A vízhálózat modellvizsgálatai 9.1. Meglévő állapot elemzése A hálózat elosztó vezetékeinek teljes hossza 22,9 km, melyhez tartozik 1076 darab bekötés, ami 8,4 km tesz ki. A tűzoltás jelenleg 99 tűzcsap által oldható meg. A négy település Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye és Zalaszabar vízellátó rendszere összefüggő. Az összes település számára szükséges ivóvizet a Nagyradán található két darab mélyfúrású kút biztosítja. A két kút egyszerre nincs üzembe állítva, a víz kitermelését tervezetten felváltva végeznék. A valóság a tervezettől annyiban tér el, hogy a vízkivételek túlnyomó többségben az első számú kútból történnek, mert ez jobb minőségű vizet biztosít. Az első számú kút oldott vastartalma 0,18 mg/L, mely alul marad a jelenleg érvényben lévő 0,2 mg/L határértéknek, ezáltal jelentősen kisebb terhelés éri a szűrőket. A kitermelt víz a vastalanító berendezésen áthaladva a vízmű udvarában található térszíni tározó medencébe kerül. A gépházban két nyomásfokozó szivattyú található, de csak az egyik üzemel, amely továbbítja a vizet a térszíni medencéből a hálózatba és a Zalaszabarban található magaslati tározóba. 9.1.1. Kutak működése - Meglévő állapot 1. számú kút A vízkitermelés az üzemelés során leginkább ebből a kútból történik. A kútba Grundfos SP 30-6 típusú búvárszivattyú került beépítésre. Az üzemállapot vizsgálatok során láthatóvá vált, hogy a 7.5 l/s névleges vízszállítású szivattyú 100% fordulatszámon üzemeltetve 10.81 l/s vízszállítással működik. Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

7.5 l/s

Tényleges vízszállítás

10.81 l/s

Szívó oldali abszolút nyomás

92.46 mhsf.

Nyomó oldali abszolút nyomás

118.77 mhsf.

Hatásfok

58.08 %

Emelőmagasság

26.31 mvo.

Üzemi teljesítmény

4.80 kW

Fajlagos teljesítmény

0.1234 kWh/m3

Felszálló vezetéken a sebesség

2.15 m/s

Felszálló vezetéken a nyomásveszteség

2.19 mvo. 61.


16. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Meglévő állapot - 1. számú kút A szimuláció eredményeként a grafikonról leolvasható, hogy a kút a nap első és utolsó óráiban működött többszöri be és kikapcsolással. A kút működése a térszíni medence vízszintje alapján van szabályozva. Amikor a vízszint a tározó relatív magasságának felére csökken, azaz eléri a relatív 1.5 méter magasságot a kút bekapcsol, 3.0 m relatív magasság elérésekor pedig kikapcsol.

55. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - 1. számú kút A 24 órás időtartamú szimuláció vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 280.96 m3 értékre adódott, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szimuláció kezdetén beállítás szerint a tározók vízszintje a relatív magasságuk felénél található. A szivattyú összegezett energia felvétele 34.90 kWh. A kút szimulációs eredményeinek összefoglalója a későbbiekben kerül bemutatásra, a modell többi elemének általános szimulációs eredményeivel együtt.

62.


56. ábra: Csőhálózati jelleggörbe - Meglévő állapot - 1. számú kút A kútban elhelyezett szivattyú emelő magasság szempontjából túlméretezett, vízszállítás szempontjából alulméretezett. 2. számú kút A második számú kútba Grundfos SP 30-5 típusú búvárszivattyú került beépítésre, de egy éves időszakot figyelembe véve lényegesen kevesebb mennyiségű vizet termelnek ki általa , mint az 1. számú kútból. Az üzemállapot vizsgálatok során láthatóvá vált, hogy a 6.0 l/s névleges vízszállítású szivattyú 100% fordulatszámon üzemeltetve 8.02 l/s vízszállítással működik. Amennyiben csak 2.számú kút működik, az üzemállapot vizsgálatok az alábbi eredményeket adják: Névleges vízszállítás

6.0 l/s


8.48 l/s


96.77 mhsf.


132.27 mhsf.

63.


Hatásfok

72.02 %

Emelőmagasság

37.76 mvo.


4.10 kW


0.1343 kWh/m3


3.99 m/s


16.32 mvo.

57. ábra: Üzemállapot vizsgálat - Meglévő állapot - 2. számú kút

58. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - 2. számú kút A 24 órás időtartamú szimuláció vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 300.87 m3 értékre adódott, de nem hagyható figyelmen kívül,hogy a szimuláció kezdetén beállítás szerint a tározók vízszintje a relatív magasságuk felénél található. A szivattyú összegezett energia felvétele 40.64 kWh. 9.1.2. Tározók - Meglévő állapot 9.1.2.2. Csak az 1.számú kút üzemel Térszíni tározó A szimulációs vizsgálat 24 órára terjed ki. Ez alatt a medencében sem túlfolyás, sem leürülés nem volt tapasztalható. A vizsgálat kezdetén a tározó vízszintje a relatív magasságának felénél található.

64.


59. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Térszíni tározó (Csak az 1. kút üzemel) A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 7 órát és 21 percet töltődött, valamint 4 órát és 11 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 116.24 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 110.38 m3. A tározó vízforgalma így -5.86 m3. Modellezésre került a hálózat működése abban az esetben is, hogy a tározók a szimulációk kezdeténél teli vannak. A vízszint és a vízforgalom a következőképpen alakult:

60. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Térszíni tározó (Csak az 1. kút üzemel)

65.


A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 4 órát és 32 percet töltődött, valamint 3 órát és 9 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 80.97 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 79.95 m3. A tározó vízforgalma így -1.02 m3. Magaslati tározó A Zalaszabarban található magaslati tározót vizsgálva a szimuláció során sem leürülés, sem túlfolyás nem állt elő. A vizsgálat kezdetén a tározó vízszintje a relatív magasságának felénél található.

61. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Magaslati tározó (Csak az 1. kút üzemel) A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 10 órát és 24 percet töltődött, valamint 13 órát és 36 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 220.13 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 136.79 m3. A tározó vízforgalma így -83.34 m3. Modellezésre került a hálózat működése abban az esetben is, hogy a tározók a szimulációk kezdeténél teli vannak. A vízszint és a vízforgalom a következőképpen alakult:

66.


62. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Magaslati tározó (Csak az 1. kút üzemel) A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 6 órát és 35 percet töltődött, valamint 17 órát és 25 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 114.94 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 133.53 m3. A tározó vízforgalma így -18.59 m3. A tározók szimulációs eredményeinek összefoglalója a későbbiekben kerül bemutatásra, a modell többi elemének általános szimulációs eredményeivel együtt. 9.1.2.2. Csak a 2. számú kút üzemel Térszíni tározó A szimulációs vizsgálat 24 órára terjed ki. Ez alatt a medencében sem túlfolyás, sem leürülés nem volt tapasztalható. A vizsgálat kezdetén a tározó vízszintje a relatív magasságának felénél található.

67.


63. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Térszíni tározó (csak a 2. kút üzemel) A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 9 órát és 55 percet töltődött, valamint 1 órát és 36 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 48.70 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 40.10 m3. A tározó vízforgalma így -8.59 m3. Modellezésre került a hálózat működése abban az esetben is, hogy a tározók a szimulációk kezdeténél teli vannak. A vízszint és a vízforgalom a következőképpen alakult:

64. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Térszíni tározó (csak a 2. kút üzemel)

68.


A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 5 órát és 56 percet töltődött, valamint 1 órát és 45 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 30.02 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 31.46 m3. A tározó vízforgalma így 1.44 m3.

Magaslati tározó A Zalaszabarban található magaslati tározót vizsgálva a szimuláció során sem leürülés, sem túlfolyás nem állt elő. A vizsgálat kezdetén a tározó vízszintje a relatív magasságának felénél található.

65. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Magaslati tározó (csak a 2. kút üzemel) A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 10 órát és 46 percet töltődött, valamint 13 órát és 14 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 232.15 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 131.63 m3. A tározó vízforgalma így -100.52 m3. Modellezésre került a hálózat működése abban az esetben is, hogy a tározók a szimulációk kezdeténél teli vannak. A vízszint és a vízforgalom a következőképpen alakult:

69.


66. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot - Magaslati tározó (csak a 2. kút üzemel) A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 6 órát és 47 percet töltődött, valamint 17 órát és 13 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 120.00 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 130.74 m3. A tározó vízforgalma így 10.74 m3. Tározók általános szimulációs eredményeinek bemutatása Az alábbiakban összefoglalásra kerül, hogy miként változnak a szimuláció eredményei amennyiben csak a 2.számú kút működik és, hogyan függ a vízszállítás és a vízforgalom a tározók kezdeti vízszintjétől. A tározók vízszintje a relatív magasságuk felénél található Tárolók általános szimuláció eredményei Project : C:\HCWP\Jelen_Jovo1_jovo2.hpr Változat : Jelen_Tuzcsapokkal_+nyomásfokozó - 1.1.2.1.3.1 (4,001) Víztornyok : Medencék : --------------------------------------------------------------------------NAGYRADA - Medence (1,009) : Térfogat : 20.00 m3 Túlfolyó szint : 116.50 mhsf. (3.00 m) Fenék szint : 113.50 mhsf. Vízállás - térfogat függvény : Vízállás [m] [mhsf.] Térfogat [m3] 0.00 113.50 3.00 116.50 Kezdõ vízszint : 115.00 mhsf. (1.50 m) Utolsó vízszint : 116.32 mhsf. (2.82 m) Szimuláció idõtartama : 00:00 - 00:00 (76 lépés - 1,440 perc) Töltõdés idõtartama : 595 perc; 9 óra 55 perc

70.


Ürülés idõtartama Túlfolyás idõtartama Leürült állapot idõtartama Befolyó mennyiség Kifolyó mennyiség Túlfolyó mennyiség Vízforgalom

: : : : : : :

96 perc; 1 óra 36 perc 0 perc; 0 óra 0 perc 0 perc; 0 óra 0 perc 48.70 m3; 40.10 m3; 0.00 m3; -8.59 m3;

--------------------------------------------------------------------------ZALASZABAR-Medence (1,011) : Térfogat : 250.00 m3 Túlfolyó szint : 204.50 mhsf. (5.00 m) Fenék szint : 199.50 mhsf. Vízállás - térfogat függvény : Vízállás [m] [mhsf.] Térfogat [m3] 0.00 199.50 5.00 204.50 Kezdõ vízszint : 202.00 mhsf. (2.50 m) Utolsó vízszint : 204.00 mhsf. (4.50 m) Szimuláció idõtartama : 00:00 - 00:00 (76 lépés - 1,440 perc) Töltõdés idõtartama : 646 perc; 10 óra 46 perc Ürülés idõtartama : 794 perc; 13 óra 14 perc Túlfolyás idõtartama : 0 perc; 0 óra 0 perc Leürült állapot idõtartama : 0 perc; 0 óra 0 perc Befolyó mennyiség : 232.15 m3; Kifolyó mennyiség : 131.63 m3; Túlfolyó mennyiség : 0.00 m3; Vízforgalom : -100.52 m3;

A tározók teli vannak Tárolók általános szimuláció eredményei Project : C:\HCWP\Jelen_Jovo1_jovo2.hpr Változat : Jelen_Tuzcsapokkal_+nyomásfokozó - 1.1.2.1.3.1 (4,001) Víztornyok : Medencék : --------------------------------------------------------------------------NAGYRADA - Medence (1,009) : Térfogat : 20.00 m3 Túlfolyó szint : 116.50 mhsf. (3.00 m) Fenék szint : 113.50 mhsf. Vízállás - térfogat függvény : Vízállás [m] [mhsf.] Térfogat [m3] 0.00 113.50 3.00 116.50 Kezdõ vízszint : 116.50 mhsf. (3.00 m) Utolsó vízszint : 116.25 mhsf. (2.75 m) Szimuláció idõtartama : 00:00 - 00:00 (71 lépés - 1,440 perc) Töltõdés idõtartama : 356 perc; 5 óra 56 perc Ürülés idõtartama : 105 perc; 1 óra 45 perc Túlfolyás idõtartama : 0 perc; 0 óra 0 perc Leürült állapot idõtartama : 0 perc; 0 óra 0 perc Befolyó mennyiség : 30.02 m3; Kifolyó mennyiség : 31.46 m3; Túlfolyó mennyiség : 0.00 m3; Vízforgalom : 1.44 m3;

71.


--------------------------------------------------------------------------ZALASZABAR-Medence (1,011) : Térfogat : 250.00 m3 Túlfolyó szint : 204.50 mhsf. (5.00 m) Fenék szint : 199.50 mhsf. Vízállás - térfogat függvény : Vízállás [m] [mhsf.] Térfogat [m3] 0.00 199.50 5.00 204.50 Kezdõ vízszint : 204.50 mhsf. (5.00 m) Utolsó vízszint : 204.29 mhsf. (4.79 m) Szimuláció idõtartama : 00:00 - 00:00 (71 lépés - 1,440 perc) Töltõdés idõtartama : 407 perc; 6 óra 47 perc Ürülés idõtartama : 1,033 perc; 17 óra 13 perc Túlfolyás idõtartama : 0 perc; 0 óra 0 perc Leürült állapot idõtartama : 0 perc; 0 óra 0 perc Befolyó mennyiség : 120.00 m3; Kifolyó mennyiség : 130.74 m3; Túlfolyó mennyiség : 0.00 m3; Vízforgalom : 10.74 m3;

9.1.3. Nyomásfokozó szivattyúk - Meglévő állapot Nagyrada nyomásfokozó szivattyú A térszíni tározóból a hálózatba és a magaslati tározóba nyomásfokozó szivattyú által jut el a kitermelt víz. A nagyradai gépházban két darab Grundfos CR 20-10 típusú szivattyú van elhelyezve, melyek közül egyszerre csak az egyik üzemel. Az üzemállapot vizsgálatok az alábbi eredményeket adják: Névleges vízszállítás

6.67 l/s


7.84 l/s


115.04 mhsf.


204.50 mhsf.

Hatásfok

59.91 %

Emelőmagasság

88.63 mvo.


11.38 kW


0.4031 kWh/m3

17. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Meglévő állapot – Nagyradai nyomásfokozó szivattyú A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 314.72 m3, az összegezett energia felvétele pedig 126.62 kWh.

72.


67. ábra: Szimuláció - Meglévő állapot – Nagyradai nyomásfokozó szivattyú A szimuláció eredményeként a grafikonról leolvasható, hogy a szivattyú a nap első 5 órájában üzemel egyszeri ki- és bekapcsolással, valamint a nap végén közel 6 órát. A nyomásfokozó szivattyú működése a magaslati tározó vízszintje alapján van szabályozva. Amikor a vízszint a tározó relatív magasságának felére csökken, azaz eléri a relatív 2.5 méter magasságot a szivattyú bekapcsol, 5.0 m relatív magasság elérésekor pedig kikapcsol. A kútban elhelyezett szivattyú emelő magasság szempontjából túlméretezett, vízszállítás szempontjából pedig alulméretezett. Zalaszabar - Kápolna utcai nyomásfokozó szivattyú Zalaszabar északi részén a Kápolna utca kezdeténél a terepszint 175 mBf. értékek körül mozog, melyhez képest az utca utolsó fogyasztója 217.2 mBf. magasságon helyezkedik el. Ez több mint 42 méter szintkülönbséget jelent.

68. ábra: A terület legmagasabb pontja (forrás: Street View) A Kápolna utca a hálózat peremén található, távol a nagyradai gépháztól, így a fogyasztók megfelelő szolgáltatási szinten történő ellátása érdekében elengedhetetlen az itt működő szivattyú.

73.


Ez a szivattyú típus erre a területre és felhasználásra, mind emelőmagasság, mind vízszállítás szempontjából túlméretezett. Amennyiben teljes kapacitással működne az utolsó ellátott csomóponton 154.54 mvo. nyomásérték fordulna elő, így a szimuláció alkalmával 55%-os fordulatszámmal kerül működtetésre. Az üzemállapot vizsgálatok az alábbi eredményeket adják: Névleges vízszállítás

8.3 l/s


0.28 l/s


201.93 mhsf.


253.83 mhsf.

Hatásfok

10.37 %

Emelőmagasság

51.90 mvo.


1.16 kW


1.3641 kWh/m3

18. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Meglévő állapot – Zalaszabari nyomásfokozó szivattyú

A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 10.11 m3, az összegezett energia felvétele pedig 17.91 kWh.

69. ábra: : Szimuláció - Meglévő állapot - Zalaszabari nyomásfokozó szivattyú A nyomásfokozó szivattyú emelő magasság és vízszállítás szempontjából is túlméretezett. 9.1.4. Általános szimulációs eredmények A meglévő állapot általános szimulációs eredményei megtekinthetőek az 1. számú mellékletben.

74.


9.1.5. Elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Meglévő állapot A hidraulikai számítások három szélsőérték tematika szerint kerülnek elemzésre. 1. Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség. Pmin-vmax 2. Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség. Pmax-vmin 3. Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb fajlagos nyomásveszteség. Pmin-Hmax A program lehetővé teszi, hogy a vizsgált tematikák grafikusan is megjelenítésre kerüljenek, ezzel megkönnyítve a vizuális tájékozódást a hálózatban uralkodó nyomás és áramlási viszonyokról. Amennyiben az üzemállapot vizsgálatok és szimulációk eredményeit táblázatos formában jelenítjük meg, a különböző szűrési lehetőségek segítségével gyorsan kiválaszthatóak a kritikus pontok. A vizsgálati szempontok a következőek: - A vezetékben kialakuló áramlási sebességek elfogadhatóak, ha az érték 0.4 - 1.2 m/s közé esnek. Az ettől eltérő eredmények nemkívánatos hálózati eseményekhez vezethetnek. - A vezetékek mentén kialakuló fajlagos nyomásveszteség megfelelő, ha 10 ezrelék alatt marad. - Csomóponti nyomásértékek megfelelőek, ha elosztó vezeték csomópontjain 20 és 60 mvo közé esnek, távvezetéken 20 és 80 mvo közé. Az előbb leírt értéktartománytól eltérő nyomások esetén érdemes megvizsgálni a szivattyú kapacitását és működését, a vezetékek túl illetve alulterheltségét, a terep adottságait, a tározók elhelyezését valamint a vezetékek anyagát és átmérőit. - Tározók magaslati elhelyezései - Szivattyúk szívó oldalán legalább 1 bár nyomás szükséges, amennyiben ez nem biztosítható kavitáció lép fel. Nagyrada - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai

75.


70. ábra: Meglévő állapot - Nagyrada - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai A terület legmagasabb pontja

143.26 m

A terület legalacsonyabb pontja

116.75 m

Szintkülönbség

26.51 m

Település vezetékhálózatának hossza

5476.82 m

19. táblázat: Nagyrada - elosztóhálózat adatai

Nagyrada - Pmin-vmax

76.


Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség.

terep

feletti

nyomás,

és

az

egyes

71. ábra: Meglévő állapot - Nagyrada - Pmin-vmax Nagyradán található a vízellátást biztosító két kút, a térszíni tározó medence és a két nyomásfokozó szivattyú. A négy település közül Nagyrada fekszik a legalacsonyabb területen és itt a legkisebb a szintkülönbség a terep egyes részei között. A település szinte minden csomópontjánál túlnyomás mérhető. A modell szerint a Kossuth Lajos utcában és elágazó részeiben 64 - 82 mvo. értékek mérhetőek. A Hunyadi János utca végén 64.52 mvo., A Dózsa György utca végén pedig 72.66 mvo lép fel. A Petőfi Sándor utca északi részein 6 bárt meghaladó, de 7 bárt még el nem érő nyomásérték tapasztalhatóak. A település hidraulikai modellvizsgálatai során két helyen állt elő megfelelő nyomásérték, bár ezek is épp csak 6 bár alatt maradtak. A Rákóczi Ferenc utca végi csomóponton 55.47 mvo, valamint a Petőfi Sándor utca egy rövid leágazó szakaszán 56.85 mvo.

77.


A vízszállítás sebessége a Petőfi Sándor utcában megfelelő, 0.44-0.46 m/s. Az egyéb utcákban a gépház környékét kivéve a sebesség nem éri el a 0.40 m/s határértéket. A Kossuth Lajos utca egy rövidebb szakaszán 0.01 - 0.04 m/s közötti sebesség értékek mérhetőek. A gépháztól Garabonc irányába haladó vezetéken pedig 0.14 m/s. Az 1.számú kutat gépházzal összekötő vezeték vízszállítása 10.81 l/s, a vízszállítás sebessége pedig 1.38 m/s. A 2.számú kutat gépházzal összekötő vezeték vízszállítása 0.00 l/s, a vízszállítás sebessége 0.00 m/s. Nagyrada - Pmax-vmin Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség. P max-vmin

72. ábra: Meglévő állapot - Nagyrada - Pmax-vmin

78.


Az összes csomóponton túlnyomás figyelhető meg. A korábban megfelelőnek minősített csomópontok a Rákóczi Ferenc utca végén 63.16 mvo, a Petőfi Sándor utca rövid elágazó szakaszán pedig 63.89 mvo nyomás értékek mérhetőek. A legmagasabb értéket,mint korábban is Kossuth Lajos utca gépházhoz közeli szakán észlelhetőek. Itt 9.1 bár körül alakul a nyomás. A településen a sebességek csak néhány utcában érik el a 0.02 közeli értéket, a többiben jelentősen alulmaradnak. Garabonc - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai

73. ábra: Meglévő állapot - Garabonc - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai

A terület legmagasabb pontja

180.91 m


113.00 m

Szintkülönbség

67.91 m


8715.4 m 79.


20. táblázat: Garabonc - elosztóhálózat adatai Garabonc - Pmin-vmax Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség.

feletti

nyomás,

és

az

egyes

74. ábra: Meglévő állapot - Garabonc - Pmin-vmax Garaboncon északinyugati részén több újépítésú családi ház is található, és a jövőben is erre a terültre várják az építkezni vágyókat. A Fő útra balról merőleges utcákon közelíthető meg a településnek ez az újnak mondható része. Sajnos a csomóponti nyomásértékek jóval a megengedett hatáérték alatt maradnak. Ezen az északnyugati ágon a keresztződésben,mely magassaban fekszik a környező utcáknál - 1.59 mvo a nyomás értéke, az utcák végén lévő csomópontokon pedig 2.41 és 0.42 mvo. körüli nyomásértékek mérhetőek. A településen alig néhány utcán mérhetőek megfelelő nyomásértékek, mert az alacsonyaban fekvő területeken túlnyomás uralkodik. A Diós utca északnyugati területhez közelebb eső részén megfelelőek a nyomásérékek, a Fő utcához közelebbi szakaszon 4-5 mvo. értékkel kerül 80.


meghaladásra a megengedhető érték. A Balatonmagyaródi úton, a Rákóczi utcában és a Kis utcában mindenhol 77 mvo.-t meghaladó nyomások mérhetőek. A legmagasabb érték 82.81 mvo., a legalacsonyabb ponton,a Balatonmagyaródi út végén áll elő. Garabonc - Pmax-vmin Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség. Pmax-vmin

75. ábra: Meglévő állapot - Garabonc - Pmax-vmin A csomópontok nyomásértékei között az előzőekben bemutatott megjelenítési tematatikához képest általánosan 4 - 8 mvo-al magasabb értékek tapasztalhatóak. A legnagyobb érték, mint korábban is a Balatonmagyaródi út végén mérhető, 95.03 mvo. A település magasabban fekvő részein a nyomás nem éri el a szükséges 2 bárt. Az északnyugati területen 11 - 15 mvo érték körül mozog. Garaboncnak csak egy rövid szakaszán, a Diós utca folytatásában lévő utcák elején található megfelelő nyomásérték.

81.


A vízszállítás sebessége a teljes településen 0.01 m/s alatt marad. Zalamerenye - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai

76. ábra: Zalamerenye - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai


150.47 m


129.25 m

Szintkülönbség

21.22 m


2822.4 m

21. táblázat: Zalamerenye - elosztóhálózat adatai 82.


Zalamerenye - Pmin-vmax Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség.

feletti

nyomás,

és

az

egyes

77. ábra: Meglévő állapot - Zalamerenye - Pmin-vmax Zalamerenyén a Petőfi utca felső szakaszát kivéve minden csomóponton túlnyomás tapasztalható. Az elosztó vezetéken megengedett 60 mvo nyomásérték legkevesebb 1.42 mvo és legtöbb 9.05 mvo. értékkel kerül meghaladásra. A vízszállítás sebessége a településen belül sehol nem éri el a minimálisnak elfogadható értéket, még a vízszállítási maximum állapotot vizsgálva sem. A vezetékek nagy részén 0.01 - 0.03 m/s érték mérhető. Azokon a vezetékeken ahol jelenleg 0.00 érték olvasható, ott a sebesség 0.003 0.009 között alakul, de a program ezt az értéket már nem jeleníti meg. Zalamerenye - Pmax-vmin

83.


Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség. P max-vmin

78. ábra: Meglévő állapot - Zalamerenye - Pmax-vmin

A Petőfi utca végén a fenn bemutatott megjelenítési tematikában több csomópont is meghaladja a megengedett 6 bár nyomást,a korábbi tematikához képest és a település többi csomópontján is túlnyomás tapasztalható. A legmagasabb nyomásérték a Csikótilós utca második a csomópontja, melyen 81.37 mvo. tapasztalható. A vízszállítás sebességei 0.009 érték alá esnek.

84.


Zalaszabar - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai

79. ábra: Meglévő állapot - Zalaszabar - vezetékek átmérői és csomópontok magasságai

85.



217.29 m


119.55 m

Szintkülönbség

97.74 m


6141.68 m

22. táblázat: Zalaszabar - elosztóhálózat adatai Zalaszabar - Pmin-vmax Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség.

feletti

nyomás,

és

az

egyes

80. ábra: Meglévő állapot - Zalaszabar - Pmin-vmax 86.


Zalaszabar déli részén található a térség folyamatos vízellátását biztosító 250 köbméteres magaslati tározó medence. A település legalacsonyabb és legmagasabb pontja között közel 100 méteres magasságkülönbség található, ezért a Káplna utca elején nyomásfokozó szivattyú került elhelyezésre. A tározónak és szivattyúnak együttesen köszönhető, hogy Zalaszabar csomópontjainak közel a felén megfelelő nyomáséték mérhetőek. A terepszint csökkenésével egyidejőleg megjelennek a túlnyomásos területek. A Kossuth Lajos utca déli szélén, a Kinizsi utcában és a Széchényi téri utcában nyomásfokozó nélkül is 50 mvo közeli értékek adódnak, még a Kápolna utcai szivattyúnak köszönhetően a legtávolabbi ponton is 36.49 mvo nyomásérték mérhető. A túlnyomásos területek a medencéről érkező vezeték és a Kinizsi utca kereszteződésénél kezdődnek és déli irányban egyre magasabb értékek tapasztalhatóak, kivéve a 145 mBf. magasságon található Újtelep részen. A Deák Ferenc utca déli csomópontján 8,2 bár nyomás mutatkozik. A vízszállítás a településen egyik utcájában sem éri el a 0.10 m/s sebességet. A legtöbb helyen 0.01 - 0.05 m/s érték között marad. A medencétől érkező vezetéken 0.07 m/s, a Kossuth Lajos utca déli részén egy rövid szakaszon pedig 0.09 m/s a sebesség. A deák Ferenc utca déli részén, a település keleti oldalán és és az Újtelep részen még 0.01 m/s-től is kisebb a vízszállítás sebessége. Zalaszabar - Pmax-vmin Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség. P max-vmin

87.


81. ábra: Meglévő állapot - Zalaszabar - Pmax-vmin

88.


A nyomásértékekben Zalaszabar Újtelep részén tapasztalható változás az előzőekben bemutatott megjelenítési tematikához viszonyítva. Az 58.93 mvo. érték helyett 61.48 mvo. tapasztalható. A vízszállítás a településen egyik utcájában sem éri el a 0.01 m/s sebességet. A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax

89.


Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep feletti nyomás, vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb fajlagos nyomásveszteség. P min-Hmax

és

az

egyes

82. ábra: Meglévő állapot - A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax 90.


A képen jól látható, hogy a meglévő állapotban a hálózat majdnem egészén a 10 mvo./km határérték alatt maradnak a fajlagos nyomásveszteségek.

Fajlagos nyomásveszteségek értéktartománya [mvo./km] 0.00 0.01-0.10 0.11-0.2 0.21-0.3 0.31-0.4 0.41-0.5 0.51-0.6 0.61-0.7 0.71-0.8 0.81-0.9 0.91-1.0 1.1-10.0 10.1-20.0 20 felett

Vezetékek teljes hossza [m] 8841.35 10949.64 1113.53 3479.15 1276.14 973.93 1580.65 812.14 0.00 206.25 0.00 111.36 9.26 70.07 29423.50

A hálózat egészéhez viszonyítva %-ban kifejezve 30.05% 37.21% 3.78% 11.82% 4.34% 3.31% 5.37% 2.76% 0.00% 0.70% 0.00% 0.38% 0.03% 0.24% 100.00%

23. táblázat: Meglévő állapot - Fajlagos nyomásveszteségek értéktartomány szerinti megoszlása

Vezetékek fajlagos nyomásveszteség szerinti megoszlása 0 [mvo./km] 0.01-0.10 [mvo./km] 0.11-0.2 [mvo./km]

0.21-0.3 [mvo./km] 0.31-0.4 [mvo./km] 0.41-0.5 [mvo./km] 0.51-0.6 [mvo./km] 0.61-0.7 [mvo./km] 0.71-0.8 [mvo./km] 0.81-0.9 [mvo./km] 0.91-1.0 [mvo./km]

83. ábra: Meglévő állapot - Vezetékek fajlagos nyomásveszteség szerinti megoszlása

91.


Fajlagos nyomásveszteség szempontjából a nagyradai vízmű gépház környezetében tapasztalható 10 mvo./km értéket meghaladó veszteség. Itt az 1. számú kutat gépházzal összekötő vezetéken 28.01 mvo./km nagyságú veszteség mérhető. A gépház és a tározó között 27.69 mvo./km nagyságú fajlagos nyomásveszteség mérhető,a gépházból a hálózat felé induló vezetéken pedig 14.00 mvo./km.

84. ábra: Meglévő állapot - Magas fajlagos nyomásveszteségű vezetékszakasz Ezekre a területekre a távlati állapotokban javasolt a vezeték átmérő növelés. 9.2. Meglévő állapot - Tűzoltás vizsgálata A tűzcsapok valóságnak megfelelő elhelyezése a modellben a területről készített digitális térképek és adatbázis használatával történt. Az adatbázisban 96 darab tűzcsap pontos elhelyezkedése található, így a vizsgálat során ezek elemezésére került sor. Üzemállapot vizsgálatok során két opció került megfigyelésre: 1. 20 mvo. relatív nyomásigény mellett mekkora vízkivétel lehetséges a vizsgált csomóponton. Megfelelőnek azok a tűzcsapok minősíthetőek, melyek elérik a 10 l/s nagyságú vízkivétel. A táblázat színezett hátérrel jelöli a nem megfelelő vízkivételt biztosító tűzcsapokat. A problémás tűzcsapok helyzete a táblázat alatt kerül bemutatásra. 2. Az egyes tűzcsapokon 10 l/s-os vízkivétel mellett mekkora relatív nyomás keletkezik. Megfelelőnek azok a tűzcsapok minősíthetőek, melyek elérik a 10 mvo. nagyságú nyomást. A táblázatban színezett háttér jelöli a követelményeket teljesíteni nem tudó tűzcsapokat. A problémás tűzcsapok helyzete a táblázat alatt kerül bemutatásra.

Tűzcsap sorszáma 1

Vízkivétel 20 mvo. nyomásigény esetében (l/s)

Nyomás 10 l/s vízkivétel esetében (mvo.)

7.52

-8.90

Tűzcsap sorszáma 49

Vízkivétel 20 mvo. nyomásigény esetében (l/s) 11.20

Nyomás 10 l/s vízkivétel esetében (mvo.) 29.62 92.


2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

8.22 9.17 9.23 9.04 19.07 37.29 8.28 7.48 15.68 6.93 6.96 5.94 8.79 8.84 9.04 8.95 9.24 9.33 9.31 9.50 14.04 10.84 11.65 10.78 10.22 9.81 9.33 12.15 12.13 11.81 11.57 11.97 12.21 12.32 17.79 12.41 11.47 11.90 11.96 12.15 12.72 13.10 14.29

-0.11 10.70 11.56 9.23 57.12 61.25 0.84 -8.03 54.93 -16.17 -17.24 -26.69 7.35 7.94 9.98 9.25 11.89 13.12 13.00 15.00 47.80 28.43 35.06 27.90 22.35 17.76 11.80 39.92 39.21 37.96 35.40 38.65 40.69 41.28 62.99 41.69 34.70 38.15 39.07 42.14 42.73 44.38 49.30

50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92

10.30 11.09 10.02 9.77 20.65 15.04 20.20 21.28 22.93 23.46 24.26 24.49 25.09 20.13 35.22 34.97 29.04 27.86 21.28 26.94 23.06 21.64 22.91 19.04 35.80 28.13 24.82 35.20 36.91 18.09 27.65 26.32 16.52 8.34 12.96 5.71 4.38 11.65 52.57 51.50 45.97 19.61 37.00

22.38 28.87 20.19 18.23 66.64 48.32 61.31 62.80 65.68 67.42 70.09 68.88 70.61 63.04 80.66 82.10 77.92 76.49 70.75 75.01 69.38 63.77 65.13 60.19 77.43 72.70 68.92 68.49 70.53 47.66 55.64 64.92 40.24 6.52 32.18 8.57 -91.01 27.19 59.75 69.83 72.63 67.56 65.34

93.


46 45 47

17.84 28.60 12.75

62.63 57.17 41.08

93 94 95

11.70 12.59 24.47

31.96 35.54 49.45

48

11.41

31.02

96

25.30

52.32

24. táblázat: Meglévő állapot - Tűzoltás vizsgálatának tűzcsaponkénti eredményei A tűzoltás vizsgálat eredményeinek bemulatásához a legkisebb csomóponti nyomás és a legnagyobb vízszállítási sebesség tematika került felhasználásra. Az ábrákon megtekinthetőek a tűzcsapok elhelyezkedése,és a nem megfelelőnek minősített tűzcsapokat felkiáltójelek jelzik. 9.2.1. Nagyrada - Tűzcsapok elhelyezése Nagyradán minden tűzcsap tudta biztosítani a 20 mvo. relatív nyomásigény mellett a 10 l/s vízkivételt, valamint a 10 l/s-os vízkivétel mellett a 20 mvo. relatív nyomást.

85. ábra: Meglévő állapot - Nagyrada - Tűzoltás vizsgálata 9.2.2. Garabonc - Tűzcsapok elhelyezése Garaboncon három darab nem megfelelőnek minősített tűzcsap található. Ezeknek az értékei alig maradnak alul a követelményeknek.

94.


86. ábra: Meglévő állapot - Garabonc - Tűzoltás vizsgálata 95.


9.2.3. Zalamerenye - Tűzcsapok elhelyezése Zalamerenyén a modellvizsgálatok szerint jelenleg nem található olyan tűzcsap, mely teljesíteni tudná a követelményeket.

87. ábra: Meglévő állapot - Zalamerenye - Tűzoltás vizsgálata 9.2.4. Zalaszabar - Tűzcsapok elhelyezése Zalaszabarban három tűzcsap található, amelynem tudta biztosítani a 20 mvo. relatív nyomásigény mellett a 10 l/s vízkivételt, valamint a 10 l/s-os vízkivétel mellett a 20 mvo. relatív nyomást.

96.


88. ábra: Meglévő állapot - Nagyrada - Tűzoltás vizsgálata A bemutatásra kerülő eredmények alapján megállapítható, hogy Zalamerenyén nagymértékben korlátozott a tűzoltó víz kiszolgálás. Garaboncon és Zalaszabarban pedig jellemzően az ág végeken találhatóak a problémás tűzcsapok. 9.2.5. Tűzoltás vizsgálata tározó és szivattyú kapacitás alapján A tűzoltás vizsgálata során elemzésre kerül, hogy a napi vízigényt meghaladó tűzoltási vízigény kielégíthető-e a meglévő szivattyú és tározó kapacitásokkal. Ehhez a modellben szimulációs vizsgálat végrehajtására van lehetőség. Az elemzéshez a településeken egy-egy olyan tűzcsapot szükséges kiválasztani, melynek üzemállapot vizsgálata során 20 mvo. körüli érték mérhető 10 l/s vízkivétel esetében. A szimulációs vizsgálat során, a legnagyobb napi vízigény mellett a hálózatot a megfigyelt 97.


tűzcsapokon 6:30 és 8:30 között 10 l/s-os tűzoltó víz igény is terhelte. Azért ez az időszak került kiválasztásra, mert ekkor várható a legnagyobb napi fogyasztás. 9.2.5.1. Nagyrada - tűzoltás szimuláció Nagyradán nem található az üzemvizsgálatok során előforduló 20 mvo. körüli értéket biztosító tűzcsap, csak ennél magasabbak, ezért egy ág végi tűzcsappal kerül elvégzésre a szimuláció. A kiválasztott tűzcsap a 6. számú és a Rákóczi Ferenc utca végén található. A 24 órás szimuláció legfontosabb kiinduló adatai és eredményei a 2. számú mellékletben tekinthetőek meg. Nagyrada térszíni medence vízforgalma és a vízszintek alakulása a 2 óra időtartamú 10 l/s nagyságú tűzivíz igény esetén, az alábbi képen kerül bemutatásra. A tározóban a vízkivétel hatására nem tapasztalunk leürülést

89. ábra: Meglévő állapot - Tűzoltás szimuláció – Nagyrada 6. számú tűzcsap – Térszíni medence A zalaszabari medence vízforgalma és a vízszintek alakulása a 2 óra időtartamú 10 l/s nagyságú tűzivíz igény esetén az alábbi képen kerül bemutatásra. A tározóban a vízkivétel hatására nem tapasztalunk leürülést. A megfelelő mennyiségű tűzivíz biztosítása valószínűsíthető, hogy a szabari tározóból történik, mert itt találunk a vizsgált időszakban vízforgalom változást, illetve ez kiegészítésre kerül a működő szivattyúk által biztosított vízmennyiséggel.

98.


90. ábra: Meglévő állapot - Tűzoltás szimuláció – Nagyrada 6. számú tűzcsap – Magaslati tározó 9.2.5.2. Garabonc - tűzoltás szimuláció Garaboncon az 52. számú tűzcsap kerül kiválasztásra, mely a Diós utca utolsó előtti tűzcsapja. Itt az üzemvizsgálatok során 20 mvo. nyomásigény esetében 10.02 l/s nagyságú vízkivétel volt lehetséges, 10 l/s nagyságú vízkivétel esetében pedig 20.19 nagyságú mvo. keletkezett. A 24 órás szimuláció legfontosabb kiinduló adatai és eredményei a 3. számú mellékletben tekinthetőek meg. Nagyrada térszíni medence vízforgalma és a vízszintek alakulása a 2 óra időtartamú 10 l/s nagyságú tűzivíz igény esetén az alábbi képen kerül bemutatásra. A tározóban nem fordult elő leürül tállapot.

99.


91. ábra: Meglévő állapot - Tűzoltás szimuláció – Garabonc 52. számú tűzcsap – Térszíni medence A zalaszabari medence vízforgalma és a vízszintek alakulása a 2 óra időtartamú 10 l/s nagyságú tűzivíz igény esetén az alábbi képen kerül bemutatásra. A tározóban nem fordult elő leürül tállapot.

92. ábra: Meglévő állapot - Tűzoltás szimuláció – Garabonc 52. számú tűzcsap – Magaslati tározó

100.


9.2.5.3. Zalaszabar - tűzoltás szimuláció Zalaszabarban a 87. számú tűzcsap került kiválasztásra a Kossuth Lajos utca egy rövid elágazó szakaszának a végénél. Üzemállapot vizsgálatának eredménye során 20 mvo. nyomásigény esetében 11.65 l/s nagyságú vízkivétel volt lehetséges, 10 l/s nagyságú vízkivétel esetében pedig 27.19 nagyságú mvo. keletkezett. A 24 órás szimuláció legfontosabb kiinduló adatai és eredményei a 4. számú mellékletben tekinthetőek meg. Nagyrada térszíni medence vízforgalma és a vízszintek alakulása a 2 óra időtartamú 10 l/s nagyságú tűzivíz igény esetén az alábbi képen kerül bemutatásra. A tározóban nem fordult elő leürült állapot.

93. ábra: Meglévő állapot - Tűzoltás szimuláció – Zalaszabar 87. számú tűzcsap – Térszíni medence A zalaszabari medence vízforgalma és a vízszintek alakulása a 2 óra időtartamú 10 l/s nagyságú tűzivíz igény esetén az alábbi képen kerül bemutatásra. A tározóban nem fordult elő leürült állapot.

101.


94. ábra: Meglévő állapot - Tűzoltás szimuláció – Zalaszabar 87. számú tűzcsap – Magaslati tározó 9.2.5.4. Zalamerenye - tűzoltás szimuláció Zalamerenye tűzcsapjai nem kerülnek elemzésre a korábban bemutatásra kerülő nem megfelelőnek minősített eredmények miatt. Amennyiben található lenne megfelelőnek minősít tűzcsap, úgy a szimuláció eredményei várhatóan hasonlóak lennének,mint amelyek Nagyradánál, Garaboncnál és Zalaszabarnál kerültek bemutatásra. A tűzoltás szimulációs vizsgálataiból megállapítható, hogy a jelenlegi tározó kapacitások biztosítani tudják leürülés nélkül a 2 óra hosszan tartó 10 l/s nagyságú vízkivételt a kiválasztott tűzcsapokon,melyek különböző nyomásértékeket adtak eredményül az üzemállapot vizsgálatok során.

10. Távlati állapot elemzése A korábbiakban bemutatásra került meglévő állapot modelljén különböző beavatkozásokra kerül sor, melyekkel a méretezési üzemállapotoknak megfelelő hálózat hozható létre. Ezeknek hatásai a modell segítségével ellenőrizhetőek, és a hidraulikai számítás eredményeit kiértékelhetőek. Elsődleges cél, hogy a modell a méretezési üzemállapot kitételeinek feleljen meg, melyen végrehajthatóak a havária jellegű eseményeknek a vizsgálatait. A tűzoltás üzemállapota, - mint váratlan esemény - kiemelt figyelmet érdemel. Megismerve a modell viselkedését a ritkán előforduló állapotokra, további módosítások végrehajtására van lehetőség. Amennyiben az elemzések során a tűzoltás szempontjából nem megfelelő eredmények születnek, olyan módosításokra van szükség melyekkel a tűzivíz igény biztosítható az aktuális jogszabályok előírásai szerint. A tűzivíz nem csak ivóvíz hálózatról biztosítható, hanem tűzi víz tározóból, vagy tűzoltás céljára létrehozott hálózatból. Hálózat fejlesztésekor az alábbi beavatkozásokra van lehetőség: - Vezetékek átmérőjének növelése és csökkentése

102.


- Vezetékek cseréje, megszüntetése és új vezetékek létrehozása - Nyomászónák kialakítása és már meglévőek módosítása - Tározók létrehozása - Szivattyúk cseréje, megszüntetése, illetve új szivattyúk elhelyezése Alkalmazott vízigények a távlati állapotban: Alkalmazott értékek [m3/d] Garabonc Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar

73.03 44.87 17.37 127.34

25. táblázat: Távlati állapot alkalmazott vízigényei

Meglévő állapot

Távalt - 1. változat

Távlat - 2. változat

Kutak működése

1. sz.kút- 100 %

1. sz.kút- 40 %

1. sz.kút- 45 %

2. sz.kút - 0%

2. sz.kút - 0%

2. sz.kút - 0 %

Szivattyúk

Nagyrada 1.

Nagyrada 1. - Zalaszabar Nagyrada 1. - Zalaszabar felé 77% felé 77%

Nagyrada 2.

Nagyrada 2. - Garabonc Nagyrada 2. - Garabonc felé 62 % felé 62 %

Zalaszabar meglévő - 55 %

Zalaszabar új 1. - 100 %

Zalaszabar új 1. - 100 %

Garabonc 1. - 71%

Garabonc 1. - 72%

működése

Tározók méretei

3

3

Nagyrada - 20 m

Nagyrada - 20 m

Nagyrada - 20 m3

Zalaszabar - 250 m3

Zalaszabar - 250 m3

Zalaszabar - 250 m3

Garabonc - 100 m3

Zalamerenye -100 m3

26. táblázat: Meglévő és távlati állapotok összehasonlítása 10.1. Távlati állapot elemzése - 1. változat 10.1.1. Kutak működése - Távlati állapot - 1. változat A távlati állapotban nem szükséges új kút készítése, és a kutakban található szivattyúk is probléma nélkül képesek kiszolgálni a terület vízigényeit. A bemutatásukra a 9.1.1. fejezetben került sor. A távlati terveknél vizsgálatra került a kutak fordulatszám alapján szabályozott működése. A vízigények kielégítésére elegendő a kettő kút közül egyet üzemeltetni, és javasolt azt, amely a jobb vízminőséget szolgáltatja. Így az 1.számú kút 40 %-os fordulatszám szabályozással kerül üzemeltetésre. A 2.számú kút pedig nem kerül használatba. Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

7.5 l/s

103.



3.24 l/s


108.21 mhsf.


115.36 mhsf.

Fordulatszám szabályozás értéke

40 %

Hatásfok

51.03%

Emelőmagasság

7.51 mvo.


4.80 kW


0.0382 kWh/m3


0.64 m/s


0.2 mvo.

27. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 1. változat - 1. számú kút A kút működése a vízmű telep udvarán található térszíni tározó medence vízszintje szerint kerül szabályozásra. Az alábbi grafikon az 1.számú kút 24 órás szimulációs eredményeit mutatja.

95. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat - 1. számú kút Az alábbi grafikon az 1.számú kúthoz tartozó csőhálózati jelleggörbét ábrázolja.

104.


96. ábra: Csőhálózati jelleggörbe - Távlati állapot - 1. változat - 1. számú kút 10.1.2. Tározók - Távlati állapot - 1. változat A hálózat jelenlegi tározói továbbra is használatban állnak. Új tározó létesítésére kerülhet sor Garabonc terepülésen a Diós utca végétől kezdődő emelkedő terepen. Ez a tározó 100 m3 nagyságú, tervezett fenékszintje 170 mhsf, túlfolyószintje 175 mhsf. A tározó pontos elhelyezkedése a modell vizsgálatai szempontjából kevésbé fontos, mint a megfelelően megválasztott fenék- és túlfolyó szint. A tározó elhelyezésének kérdésköre a pontosítás érdekében további vizsgálatokat von maga után. Térszíni tározó A Nagyradán elhelyezett 20 m3 nagyságú térszíni tározó vízforgalom és a vízszint alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

105.


97. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Térszíni tározó A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 15 órát és 50 percet töltődött, valamint 8 órát és 10 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 13.95 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 10.59 m3. A tározó vízforgalma így -3.35 m3. A tározó vízszintje a szimuláció kezdetén a relatív vízszint felénél helyezkedett el. Magaslati tározó A Zalaszabarban elhelyezett 250 m3 nagyságú magaslati tározó vízforgalom és a vízszint alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

106.


98. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Magaslati tározó A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 6 órát és 0 percet töltődött, valamint 18 órát és 0 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 15.30 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 50.17 m3. A tározó vízforgalma így 34.86 m3. A tározó vízszintje a szimuláció kezdetén a 3.5 m relatív vízszinten helyezkedett el. Garabonci tározó A Garaboncban újonnan létesített 100 m3 nagyságú tározó vízforgalom és a vízszint alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

107.


99. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Garabonci tározó A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 16órát és 45 percet töltődött, valamint 7 órát és 15 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 37.19 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 29.94 m3. A tározó vízforgalma így -7.24 m3. A tározó vízszintje a szimuláció kezdetén a relatív vízszint felénél helyezkedett el. 10.1.3. Nyomásfokozó szivattyúk - Távlati állapot - 1. változat A nagyradai gépházban két Grundfos CR 20-10 típusú szivattyú van elhelyezve, melyek a távlati állapotban továbbra is üzemelnének. Az első gép Zalaszabar felé a magaslati tározóba továbbítja a vizet, a másik pedig Zalamerenye irányába a Garabonci medencéhez. 1. számú gép - Zalaszabari medence felé Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

6.67 l/s


0.84 l/s


115.01 mhsf.


203.28 mhsf.


77 %

Hatásfok

59.91 %

Emelőmagasság

88.27 mvo.


2.75 kW


0.9100kWh/m3

108.


28. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú Zalaszabar felé A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 92.47 m3, az összegezett energia felvétele pedig 70.54 kWh. Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

100. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú Zalaszabar felé 2.számú gép - Garabonci medence felé Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

6.67 l/s


0.94 l/s


115.01 mhsf.


117.76 mhsf.


62 %

Hatásfok

29.23 %

Emelőmagasság

56.75 mvo.


1.85 kW


0.5291 kWh/m3

101. ábra: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú Garabonc felé A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 142.51 m3, az összegezett energia felvétele pedig 51.82 kWh. Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

109.


102. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú Garabonc felé Zalaszabar - Kápolna utcai nyomásfokozó A Zalaszabarban található Grundfos SP 30-15 nyomásfokozó szivattyúról a meglévő állapot elemzése során kiderült, hogy túlméretezett, ezért egy kisebb kapacitású szivattyú beépítése javasolt. A szimulációk elvégzéséhez egy EMU KD-13/12 típusú szivattyú kerül kiválasztásra, melynek adatai a következőek: Névleges vízszállítás

3.30 l/s

Névleges emelőmagasság

31.40 m

Néveleges teljesítményfelvétel

2.0 kW

Névleges fordulatszám

2900

Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

3.3 l/s


0.33 l/s


201.79 mhsf.


238.37 mhsf.


100 %

Hatásfok

20.04 %

Emelőmagasság

35.58 mvo.


0.59 kW


0.4974 kWh/m3

110.


29. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú a Kápolna utcában A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 11.84 m3, az összegezett energia felvétele pedig 7.13 kWh. Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

103. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú a Kápolna utcában Garabonci nyomásfokozó Garaboncon a Diós utca végénél, ahol a terep emelkedése elkezdődik nyomáshiányos területek alakultak ki, ezért itt szükség mutatkozik egy nyomásfokozó üzembe helyezésére. A kiválasztás egy Vogel 60-TL-8-HF-402 típusú szivattyúra esett, melynek adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

3.61 l/s


68.00 m


4.0 kW


2900

Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

3.61 l/s


0.84 l/s


172.50 mhsf.


218.84 mhsf.

111.



71 %

Hatásfok

19.20 %

Emelőmagasság

35.58 mvo.


1.96 kW


0.6576 kWh/m3

30. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú Garaboncon A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 29.89 m3, az összegezett energia felvétele pedig 23.72 kWh. Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

104. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 1. változat – Szivattyú Garaboncon 10.1.4. Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 1. változat Pmin-vmax Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség.

feletti

nyomás,

és

az

egyes

112.


105. ábra: Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 1. változat – Vmax

Pmin-

Pmax-vmin Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség.

113.


106. ábra: Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 1. változat – PmaxVmin

114.


A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax Az egyes csomópontokon előfordult vezetékszakaszokon előforduló

legkisebb terep legnagyobb

feletti nyomás, és az egyes fajlagos nyomásveszteség.

115.


107. ábra: Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 1. változat – A hálózat fajlagos nyomásveszteségei 10.1.5. - Általános szimuláció eredményeik bemutatása - Távlati állapot - 1. változat A távlati állapot 1. változat általános szimulációs eredményei az 5.számú mellékletben tekinthetőek meg. 10.1.6. - Tűzoltás vizsgálata - Távlati állapot - 1. változat A tűzoltás biztonságának növelésére három jelentős beavatkozásra kerülhet sor. A meglévő állapot vizsgálatai szerint Zalamerenyén nincs megfelelőnek minősített tűzcsap, Garaboncon pedig a Diós utca folytatásánál egyáltalán nem találhatóak tűzcsapok. Zalamerenyén egy 30 köbméter nagyságú tározó kialakítása javasolt a település középső részén, mely által biztosítható a szükséges vízmennyiség és nyomás. A Zalamerenye - Tűzivíz tározó fenékszintjét 172 mhsf körüli értéken érdemes kialakítani, a túlfolyó szintjét pedig 175 méter magasságban. Az alábbi képen a tározó elhelyezése látható:

108. ábra: Távlati állapot – 1. változat - Tűzoltás biztonságáért javasolt beavatkozások Zalamerenyén

116.


A tározó töltéséhez Garabonc déli határánál szivattyút szükséges elhelyezni. A modellvizsgálatok elkészítéséhez egy VOGEL 66-TG-2-F-222 típusú szivattyú került kiválasztásra, melynek adatai a következőek: Névleges vízszállítás

7.22 l/s


18.00 m


2.0 kW


2900

A szivattyú 68.44 % hatásfokkal működik, tényleges vízszállítása pedig 8.02 l/s. Garaboncon északi részén a Diós utca folyatásában tűzcsapok kerültek elhelyezésre betartva az 54/2014. (XII.5) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt követelményeket. Mivel ez a terület szintén lényegesen magasabban fekszik a környező részeknél a tűzivíz igény biztosításához a tározólétesítése merült fel. Garaboncon a Diós utca végénél már található egy 100 köbméter nagyságú tározó, mely mögött szivattyú került elhelyezésre, de ez a tűzoltás követelményeit nem tudja kielégíteni. Az megfelelő szolgáltatási szintű ivóvíz ellátás a medence és a szivattyú által biztosított,de a vizsgálatok során fény derült rá, hogy általuk a tűzoltás nem lehetséges a magasabban területeken. Garabonc ezen részén 22 darab tűzcsap került elhelyezésre. A tározó a hármas kereszteződésben javasolt kialakításra 215 méter magasságú fenékszinttel, és 218 méter magas túlfolyószinttel.

117.


109. ábra: Távlati állapot – 1. változat - Tűzoltás biztonságáért javasolt beavatkozások Garaboncon A két tűzivíz tározó és a szivattyú általános szimulációs eredményei a 6.számú mellékletben tekinthetőek meg. A meglévő állapot vizsgálatai során megállapítható volt, hogy Nagyradán az összes tűzcsap biztosítani tudja a 20 mvo. relatív nyomásigény mellett a 10 l/s vízkivételt, valamint a 10 l/s-os vízkivétel mellett a 20 mvo. relatív nyomást. A távlati állapot első változatában ellenőrzésre kerültek a nagyradai tűzcsapok, melyek mind biztosítani tudják a szükséges vízmennyiséget és nyomást. Zalaszabarban a meglévő állapotban három tűzcsap található melyek nem felelnek meg a követelményeknek. A tűzcsapok ellenőrzésre kerültek fokozott figyelemmel a korábban nem megfelelőnek minősítettekre. Az eredmények az alábbi táblázatban találhatóak:

118.


Tűzcsap sorszáma



83

13.56

34.31

85

6.41

11.50

86

4.17

-40.26

31. táblázat: Távlati állapot – 1. változat – Tűzoltás vizsgálata - Zalaszabar Megállapítható, hogy két tűzcsap a távlati állapot fejlesztéseivel sem felel meg az elvárt követelményeknek. Ezekre a helyekre tűzivíz tározó létesítése lehet a megoldás. Szimulációhoz a két problémás terület korábban legrosszabb eredményeket produkáló tűzcsapjai kerültek kiválasztásra Garaboncon és Zalamerenyén. Ezeket 2 órán keresztül a legnagyobb vízigény mellett 10 l/s nagyságú vízkivétel is terhelt. A tűzcsapon a vízkivétel 6:30 és 8:30 között történik. Zalamerenyén a 12. számú tűzcsap korábbi értékei 6.96 l/s és - 17.24 mvo. volt. A távlati állapot fejlesztéseinek hatására 20 mvo. nyomásigény esetében 10.80 l/s mérhető, 10 l/s vízkivétel esetében pedig 22.01 mvo. keletkezik. A szimulációhoz ez a tűzcsap került kiválasztásra, melynek szimulációs eredményei megtekinthetőek a 7. számú mellékletben. Megállapítható, hogy a egyik tározó sem került leürült állapotba. További ellenőrzések során megállapításra került, hogy Zalamerenyén minden tűzcsap megfelel a követelményeknek. Zalamerenyén létesített tűzivíz tározó vízszint és vízforgalom alakulása a 2 órán át tartó 10 l/s nagyságú terhelés hatására:

110. ábra: Szimuláció- Távlati állapot – 1. változat – Tűzoltás vizsgálata – 12. számú tűzcsap – Zalamerenye tűzivíz tározó

119.


Garaboncon egy újonnan létesített tűzcsap a J1 sorszámú került kiválasztásra a szimulációhoz, mert az előzetes üzemállapot vizsgálatok során itt volt mérhető a legalacsonyabb érték, 21.5 mvo. és 10.52 l/s. A vizsgálat során 2 órán keresztül a legnagyobb vízigény mellett 10 l/s nagyságú vízkivétel is terheli a csomópontot.. A tűzcsapon a vízkivétel 6:30 és 8:30 között történik. A szimuláció legfontosabb eredményei a 8. számú mellékletben tekinthetőek meg. A Garabonc - Tűzivíz medence vízforgalma a két órás tűzivíz terhelés hatására az alábbiak szerint alakul:

111. ábra: Szimuláció- Távlati állapot – 1. változat – Tűzoltás vizsgálata – J1. számú tűzcsap – Garabonc tűzivíz tározó További ellenőrzések során megállapíthatóvá vált, hogy Garaboncon minden tűzcsap megfelel a követelményeknek. 10.2. Távlati állapot elemzése - 2. változat A második változat lényegesen annyiban tér el az első változattól, hogy Garabonc helyett Zalamerenyén került tározó kialakításra. 10.2.1. Kutak működése - Távlati állapot - 2. változat Az első változathoz hasonlóan ebben a változatban is elegendő a két kút közül egy kutat működtetni 45 % -os fordulatszám szabályozással. A kút szivattyújának minimális üzemideje 120 perc. Az 1. számú kút üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

7.50 l/s


3.84 l/s


106.96 mvo.


115.49 mvo.

120.



45 %

Hatásfok

57.11 %

Emelőmagasság

8.52 mvo


0.56 kW


0.0407 kWh/m3


3.84 m/s


0.28 mvo

32. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 2. változat - 1. számú kút A kút működése a vízmű telep udvarán található térszíni tározó medence vízszintje szerint kerül szabályozásra. Az alábbi grafikon az 1.számú kút 24 órás szimulációs eredményeit mutatja:

112. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat - 1. számú kút Az alábbi grafikon az 1. számú kúthoz tartozó alsó és felső határoló csőhálózati jelleggörbét ábrázolja.

121.


113. ábra: Csőhálózati jelleggörbe - Távlati állapot - 2. változat - 1. számú kút 10.2.2. Tározók - Távlati állapot - 2. változat A hálózat meglévő tározói közül a nagyradai 20 m3 nagyságú térszíni medence és a zalaszabari 250 m3 nagyságú magaslati tározó továbbra is üzemel. Zalamerenye és Garabonc ellátásának biztonsága érdekében Zalamerenyén egy 100 m3 nagyságú víztorony létesítése javasolt a Csikótilós és a Jókai út kereszteződésében. Ezen a helyen a terepszint 129.93 mBf, a kialakítandó tározó fenékszintje 170 mBf., túlfolyó szintje pedig 175 mBf.. A tározó relatív magassága 5 méter. Az újonnan kialakítandó zalamerenyei tározó elhelyezkedése a 121. számú ábrán tekinthető . Garaboncon a Diós utca utolsó csomópontjától 226 méterre, ahol elkezdődik a terület emelkedése nyomásfokozó elhelyezése javasolt. Garaboncnak ez a területe jellemzően nyomáshiányos, de a 122.


jövőben várhatóan új családi házak épülnének erre a területre ezért is elengedhetetlen a szivattyú létesítése. 121 számú ábrán tekinthető meg. A kiválasztott szivattyú gépészeti adatai a 10.1.3. fejezetben megtalálhatóak, mert az 1. változatban is ez a szivattyú bizonyult műszakilag megfelelőnek, csak más elhelyezéssel.

Térszíni tározó Nagyradán a vízmű udvarában elhelyezett térszíni tározót az 1.számú kút tölti fel. A vízforgalom és a vízszint alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

114. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Térszíni tározó A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 15 órát és 0 percet töltődött, valamint 9 órát és 0 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 9.11 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 6.50 m3. A tározó vízforgalma így -2.60 m3. A tározó vízszintje a szimuláció kezdetén a relatív vízszint felénél helyezkedett el. Magaslati tározó A Zalaszabarban létesített magaslati tározót a Zalaszabar irányában működtetett nyomásfokozó szivattyú tölti fel. A vízforgalom és a vízszint alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

123.


115. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Magaslati tározó A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 8 órát és 0 percet töltődött, valamint 16 órát és 0 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 17.83 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 45.02 m3. A tározó vízforgalma így 27.19 m3.A tározó vízszintje a szimuláció kezdetén 3.5 m relatív vízszinten helyezkedett el. Zalamerenyei víztorony A Zalamerenyére javasolt víztornyot a Garabonc irányában működtetett nyomásfokozó szivattyú tölti fel. A vízforgalom és a vízszint alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

124.


116. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Zalamerenyei víztorony A szimuláció során vizsgált 24 óra alatt a tározó 16 órát és 0 percet töltődött, valamint 8 órát és 0 percet ürült. Az összes befolyt vízmennyiség 51.60 m3, az összes kifolyó vízmennyiség pedig 21.53 m3. A tározó vízforgalma így -30.07 m3. A tározó vízszintje a szimuláció kezdetén 2.5 m relatív vízszinten helyezkedett el. 10.2.3. Nyomásfokozó szivattyúk - Távlati állapot - 2. változat A nagyradai gépházban két Grundfos CR 20-10 típusú szivattyú van elhelyezve, melyek a távlati állapotban továbbra is üzemelnének. Az első gép Zalaszabar felé a magaslati tározóba továbbítja a vizet, a másik pedig Zalamerenye irányába a Garabonci medencéhez. 1.számú gép - Zalaszabari medence felé Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

6.67 l/s


1.35 l/s


115.00 mhsf.


202.16 mhsf.


77 %

Hatásfok

36.90 %

Emelőmagasság

87.15 mvo.


3.12 kW

125.



0.6437 kWh/m3

33. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú Zalaszabar felé A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 100.15 m3, az összegezett energia felvétele pedig 72.05 kWh. Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

117. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú Zalaszabar felé 2.számú gép - Zalamerenyei víztorony felé Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

6.67 l/s


1.56 l/s


115.00 mhsf.


117.18 mhsf.


62 %

Hatásfok

40.93 %

Emelőmagasság

56.19 mvo.


2.10 kW


0.3740 kWh/m3

34. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú Zalamerenyei víztorony felé

126.


A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 142.51 m3, az összegezett energia felvétele pedig 51.82 kWh. Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

118. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú Zalamerenyei víztorony felé A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 165.33 m3, az összegezett energia felvétele pedig 54.87 kWh. Zalaszabar - Kápolna utcai nyomásfokozó A Kápolna utcában a távlati állapotokban szivattyúcsere javasolt a meglévő szivattyú túlméretezése miatt. A kiválasztott szivattyú cseréjéről és műszaki adatairól a 10.1.3. fejezetben részletes leírás található. Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

3.30 l/s


0.33 l/s


201.75 mhsf.


238.34 mhsf.


100 %

Hatásfok

20.04 %

Emelőmagasság

36.58 mvo.


0.59 kW


0.4975 kWh/m3

35. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú a Kápolna utcában

127.


Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

119. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú a Kápolna utcában A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 11.84 m3, az összegezett energia felvétele pedig 7.13 kWh. Garabonci nyomásfokozó Az üzemállapot vizsgálat fontosabb adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Névleges vízszállítás

3.61 l/s


0.76 l/s


171.18 mhsf.


218.94 mhsf.


72 %

Hatásfok

16.55 %

Emelőmagasság

47.92 mvo.


2.15 kW


0.7889 kWh/m3

36. táblázat: Üzemállapot vizsgálat - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú Garaboncon

Az alábbi grafikon a 24 órás szimuláció eredményeit szemlélteti:

128.


120. ábra: Szimuláció - Távlati állapot - 2. változat – Szivattyú Garaboncon A 24 órás szimulációs vizsgálat során a szivattyú összegezett vízszállítása 27.29 m3, az összegezett energia felvétele pedig 32.79 kWh. 10.2.4. Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 2. változat Pmin-vmax Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb sebesség.

feletti

nyomás,

és

az

egyes

129.


121. ábra: Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 2. változat – Pmin-Vmax

130.


Pmax-vmin Az egyes csomópontokon előfordult legnagyobb terep feletti nyomás, és az egyes vezetékszakaszokon előforduló legkisebb sebesség.

122. ábra: Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 2. változat – Pmax-Vmin

131.


A hálózat fajlagos nyomásveszteségei - Pmin-Hmax Az egyes csomópontokon előfordult legkisebb terep feletti nyomás, vezetékszakaszokon előforduló legnagyobb fajlagos nyomásveszteség.

és

az

egyes

123. ábra: Az elosztó hálózat csomópontjai és vezetékei - Távlati állapot - 2. változat – A hálózat fajlagos nyomásveszteségei

132.


10.2.5. - Általános szimuláció eredményeik bemutatása - Távlati állapot - 2. változat A távlati állapot 2. változatának általános szimulációs eredményi megtekinthetőek a 9. számú mellékletben. 10.2.6. - Tűzoltás vizsgálata - Távlati állapot - 2. változat A tűzoltás biztonságának kielégítésére ez a változat kevesebb beavatkozást igényel az első változathoz viszonyítva. A 2. változatban Zalamerenyén a Csikótilós és Jókai út kereszteződésben létesített 100 m3 nagyságú víztorony a 170 mhsf fenékszint és 175 mhsf túlfolyószint magasságokkal képest biztosítani a legtávolabbi csomópontokon is a szükséges 10 l/s vízkivételt 20 mvo. nyomás mellet, valamint a 20 mvo. nyomásigényt 10 l/s vízkivétel mellett. Zalamerenyén ezáltal az összes már meglévő tűzcsap teljesíti az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt követelményeket. A 2. változatban Garabonc ivóvíz ellátásának megfelelő szolgáltatási szint a Diós utca végénél elhelyezett nyomásfokozó szivattyú által tartható, de ez a szivattyú nem elegendő a tűzcsapoknál megfelelő mennyiségű és nyomású víz kivételére. A probléma megoldására Garaboncon a hármas kereszteződésben - ahogyan az 1. változatban is bemutatásra került - 30 m3 nagyságú tűzivíz tározó létesítése javasolt. A tározó töltésére a Diós utca végénél elhelyezett nyomásfokozó szivattyú megfelelő, melynek szabályozása a tározó szintje alapján történik. Garaboncon 22 darab tűzcsap létestésére kerülhet sor. A tűcsapok és a tározó elhelyezése nem változik az első változathoz viszonyítva. Az ellenőrzések után megállapítható, hogy Garaboncon a tározó által az összes tűzcsap biztosítani tudja a megfelelőség feltételeit. A hálózatban tárolt vízmennyiség az távlati állapot első változatához képest eltérést mutat, annyiban, hogy itt a 2. változatban a Diós utca végén nem kerül tározó kialakítására. A hálózat egyes részein a megfelelő vízmennyiség biztosítása érdekében tározó kapacitás bővítés szükséges. A kiválasztott tározó jelenleg 20 m3 nagyságú nagyradai tározó, mert ez a hálózat legkisebb tározója és kellően központi helyen található. A bővítés 40 m3 köbméterrel szükséges, így a korábban 20 m3 víz tárózására alkalmas medence a távlati állapot 2. változatában 60 m3 víz befogadását teszi lehetővé. Nagyradán korábban sem okozott gondot a megfelelő víz- és nyomásmennyiség biztosítása. A távlati állapot 2. változatában is ellenőrzésre kerültek a nagyradai tűzcsapok és mindegyik megfelelt a követelményeknek. Zalaszabarban a meglévő állapot vizsgálata során három tűzcsapot kapott nem megfelelő minősítést. Ezek a távlati állapot 2. változatában ellenőrzésre kerültek a többi tűzcsappal együtt, eredményeiket az alábbi táblázat foglalja össze.

Tűzcsap sorszáma



83

13.56

35.13

85

5.45

7.02

86

4.02

-44.63

37. táblázat: Távlati állapot – 2. változat – Tűzoltás vizsgálata - Zalaszabar

133.


Zalaszabarban a vizsgálatok után megállapítható, hogy két tűzcsap kivételével az összes biztosítja a megfelelő a 10 l/s vízkivételt 20 mvo. nyomás mellet, valamint a 20 mvo. nyomásigényt 10 l/s vízkivétel mellett. A távlati állapot 2. változatában a tűzoltás biztonsága érdekében Garaboncon 30 m3 nagyságú tározó létesítése javasolt. A rendszer működésének általános szimulációs eredményeit tűzoltás nélkül a 9. számú melléklet tartalmazza. A rendszerben található egyik tározóban sem leürülés, sem túlfolyás nem tapasztalható. A távlati állapot 2. változatának tűzoltás biztonságért tett fejlesztésekkel folytatott szimulációs eredményei megtekinthetőek a 10. számú mellékletben. A tűzoltás biztonságának vizsgálatára szimuláció lett végrehajtva, mely során elemzésre kerül, hogy a megfelelő nyomásértéken a tűzcsapok képesek-e biztosítani a 10 l/s nagyságú vízkivételt 2 órán keresztül, és hogy ennek hatására miként alakulnak a tározók vízszintjei. A szimulációhoz a hálózat kritikus pontjai kerültek kiválasztásra, és az összehasonlítás hitelessége érdekében ezek azok a tűzcsapok, melyek a meglévő, illetve 1. távlati állapotban is megfigyelésre kerültek. Zalamerenyén a 12. számú tűzcsap kerül kiválasztásra, ahogyan az 1. távlati állapotban is történt. Meglévő állapot vizsgálata során ezen a helyen 6.96 l/s és -17.24 mvo. értékek voltak mérhetőek. Jelenleg a távlati állapot 2. változatának fejlesztési hatására itt 20 mvo. nyomásigény esetében 12.76 l/s mérhető, 10 l/s vízkivétel esetében pedig 25.07 mvo. keletkezik. A szimulációhoz ez a tűzcsap került kiválasztásra, melynek legfontosabb szimulációs eredményei megtekinthetőek a 11. számú mellékletben. Zalamerenyén létesített víztorony vízszint és vízforgalom alakulása a 2 órán át tartó 10 l/s nagyságú terhelés hatására:

134.


124. ábra: Szimuláció- Távlati állapot – 2. változat – Tűzoltás vizsgálata – Zalamerenye víztorony

Garaboncon egy újonnan létesített tűzcsap a J1 sorszámú került kiválasztásra a szimulációhoz, mert az előzetes üzemállapot vizsgálatok során itt volt mérhető a legalacsonyabb érték, 23.91 mvo. és 16.52 l/s. A vizsgálat során 2 órán keresztül a legnagyobb vízigény mellett 10 l/s nagyságú vízkivétel is terheli a csomópontot.. A tűzcsapon a vízkivétel 6:30 és 8:30 között történik. A szimuláció legfontosabb eredményei a 12. számú mellékletben tekinthetőek meg. A Garabonc - Tűzivíz medence vízforgalma a két órás tűzivíz terhelés hatására az alábbiak szerint alakul:

135.


125. ábra: Távlati állapot – 2. változat – Tűzoltás vizsgálata – Garabonc - Tűzivíz tározó

11. Fejlesztési javaslatok A hálózat vezetékei nagy részén vízszállítás sebessége jellemzően nem éri el a megfelelőnek minősíthető minimális értéket, a 0.40 m/s sebességet. Erre a problémára jó megoldásnak tűnik a vezetékek átmérőinek csökkentése. A vizsgált vízellátó rendszer a meglévő és a fejlesztési javaslatok által alkalmazott csőátmérő méretei az ivóvíz szempontjából túlméretezettnek számít, és indokolná az átmérők csökkentését, ezáltal növelve a vízszállítási sebességet és csökkentve a vízkort. A modellben a tűzoltás vizsgálatok során azonban indokolttá váltak a nagyobb átmérők alkalmazásai. A legtöbb ágvégen az ivóvíz ellátásnak elegendő lenne a 63 és 80 mm belső átmérőjű vezeték, de ezzel a mérettel az itt elhelyezett tűzcsapok kritérium alatti vízkivételi értékeket mutattak. Ezeken a szakaszokon szükség mutatkozott a 100 mm, illetve 150 mm nagyságú átmérők alkalmazására, melyekkel megfelelő értéket produkálhattak a vizsgált tűzcsapok. Jelenleg a vízellátó rendszer sok olyan ágat tartalmaz, melynek nem utolsó csomópontján található a tűzcsap elhelyezése. Ezeken javasolt a tűzcsapok áthelyezése, mert azok nem csak tűzoltás funkciót töltenek be. Amennyiben ezáltal a távolságok meghaladnák a két tűzcsap között megengedett értékeket, úgy átgondolandó további tűzcsapok létesítése. 11.1. Távlati állapot - 1. változat Nagyrada vezetékeinek többsége 100 mm és 150 mm belső átmérőjű a meglévő állapotban. A Kossuth Lajos út és a Petőfi Sándor utca kereszteződésétől induló vezetékszakasz (1.) a meglévő állapotban 100 mm belső átmérőjű. A szakasz cseréje javasolt 150 mm belső átmérőjű vezetékre, mert ezáltal biztosítható a Hunyadi János utcai tűzcsapokon a követelmények szerinti vízkivétel mennyiség és nyomásérték. További átmérő növelés szükséges a megfelelő mennyiségű tűzivíz kivétel érdekében a Petőfi Sándor utca végén (2.) és a Rákóczi Ferenc utca egészében (3.).

136.


További két vezeték szakaszon a meglévő 100 mm átmérő vezeték 80 mm-esre cserélhető esetleges hálózati hiba okozta javítások, vagy felújítások következtében. Az egyik ilyen szakasz a Petőfi Sándor utca rövid elágazása (52.66 m), a másik pedig a Kossuth Lajos utca északi részén (224.12 m) található. Ezek együttesen 276.78 méter, de mivel nem elengedhetetlen a fejlesztésekhez a közelítő költségszámítás táblázat nem tartalmazza. Nagyradán található a két mélyfúrású kút, a 20 m3 kapacitású térszíni tározó és a két nyomásfokozó szivattyú. A kutak, a tározó és a szivattyú is megbízhatóan üzemel, ezért a távlati állapotokban fejlesztést nem igényelnek, de karbantartást igen. A kutak közül hosszútávon az 1. számú kutat érdemes működtetni, mert ez lényegesen jobb vízminőséggel szolgál a 2. számú kútnál. A kútba elhelyezett Grundfos szivattyú a térszíni tározó vízszintje alapján kerül szabályozásra, 40 %-os fordulatszámmal. A gépházban elhelyezett Zalaszabar felé működtetett vezetéket 77%-os fordulatszámmal, Garabonc felé pedig 62 % fordulatszámmal javasolt működtetni. Nagyradán a fejlesztések hatására az összes csomóponton megfelelő nyomásérték mérhető, ezért nincs szükség sem nyomásfokozó, sem nyomáscsökkentő berendezés elhelyezésére. Garabonc a Nagyradától érkező vezetékpár jobb oldali ágát mely a Fő út mellett halad a Rákóczi utca kereszteződésig (4.) a meglévő 100 mm-es vezetékről 150 mm-es vezetékre szükséges cserélni a megfelelő mennyiségű és nyomású tűzivíz és a Diós utca végénél elhelyezet tározó miatt. A cserélendő szakasz teljes hossza 666.46 m. Garabonc újabb területein, mely a Fő úttól nyugatra található jelentős mennyiségű és méretű fejlesztésekre van szükség. Ezek mind a tűzivíz, mind az ivóvíz ellátás szempontjából fontosak. A meglévő 63 mm és 80 mm belső átmérőjű vezetékeket a tűzoltás miatt 150 mm nagyságúra javasolt cserélni. Az 1. változat vizsgálja a Diós utca végében 100 m3 nagyságú tározó medence (12.) kialakításának lehetőségét, és a mellette elhelyezett nyomásfokozó (13.) szivattyúét. Ezen a terület jelenleg erősen nyomáshiányos, de a jövőbeni építkezések szempontjából kiemelten fontos, ezért a megfelelő szolgáltatási szintű vízellátásnak megoldása mindenképp szükséges. A hármas kereszteződésben egy 30 m3 köbméter nagyságú tározó (14.) kialakítása javasolt, mely a megfelelő mennyiségű és minőségű tűzivíz biztosításáért felelős. Ezt a tározót a Diósutca végénél elhelyezett szivattyú tölti fel. Az ivóvíz ellátás a területen a 30 m3 tározó nélkül is probléma nélkül üzemel a megfelelő nyomásértékekkel. A Diós utca végénél elhelyezett medence javasolt fenékszintje 170 mhsf., túlfolyószintje175 mhsf. A mellette elhelyezett Vogel 60-TL-8-HF-402 típusú szivattyú gépészeti adatai: Névleges vízszállítás

3.61 l/s


68.00 m


4.0 kW


2900

A tűzivíz biztosítását szolgáló medence fenékszintje 215 mhsf, túlfolyószintje 218 mhsf.

137.


Az alábbi ábrán Garabonc nyugati részén a meglévő állapot és a távlati állapot szerepel összehasonlító jelleggel:

126. ábra: Garabonc - Meglévő és Távlati állapotának összehasonlítása Ezen a területen jelenleg nem történt meg az utcák elnevezése ezért a vezetékek átmérő szerinti összesítése alapján kerül leírásra a fejlesztési javaslat. Jelenleg 1693,39 méter 63 mm átmérőjű vezeték található melyet 150 mm-esre szükséges cserélni (5.). A 80 mm átmérőjű vezetékekből 1091,05 métert szükséges 150 mm-esre cserélni (6.). 275,88 méter jelenleg 32 mm belső átmérőjű vezeték található melyet 150 mm-esre szükséges cserélni (7.). Egy szakaszon található jelenleg 32 mm-es vezeték melynek alsó szakaszát (8.) 80 mm-esre, felső szakaszát (9.) 100 mm-esre szükséges cserélni. 229,5 méter hosszú jelenleg 63 mm átmérőjű (10.) szakasz cseréje javasolt 100 mm-esre. Garabonc területén 22 új tűzcsap (11.) létesítése javasolt, mely minimálisan a 10 l/s vízkivételt biztosítani tudja. Zalamerenyén átmérő növelés miatt, mely a tűzoltás biztonsága érdekében szükséges az alábbi esetekben szükséges cserét végrehajtani: - 827.56 m jelenleg PE- 63 mm cseréje KM -PVC 100 mm-esre (15.) - 275.72 m jelenleg azbesztcement - 100 mm cseréje KM - PVC 150 mm-esre (16.) - 321.02 m jelenleg azbesztcement - 80 mm cseréje KM - PVC 100 mm-esre (17.) - 1322.57 m jelenleg azbesztcement - 150 mm cseréje KM - PVC 100 mm-esre (18.) - 108.19 m jelenleg azbesztcement - 150 mm cseréje KM - PVC 80 mm-esre (19.) Zalaszabarban a Zrínyi Miklós és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében nyomás csökkentő berendezés elhelyezése javasolt, mert az Újtelep részen, a Deák Ferenc utca felső részén és a

138.


Kossuth Lajos utca keleti oldalán a csomóponti nyomásértékek meghaladják a megengedett 6 bárt. Zalamerenyén a Petőfi utcában a jogszabályokban rögzített tűzivíz mennyiség és nyomás biztosítása érdekében 841,09 méteren (20.) a meglévő KM-PVC 100 mm belső átmérőjű vezetéket KM - PVC 150 mm-esre javasolt cserélni. Feltételezve hogy a már leírásra került fejlesztési javaslatok megvalósításra kerültek Zalamerenyén az ivóvíz ellátás megfelelő szolgáltatási szinten biztosítható. A tűzoltás állapota esetén viszont továbbra is nem megfelelő minősítést kapnak a modellvizsgálatok szerint a zalamerenyei tűzcsapok. Erre a problémára megoldást nyújt a Jókai út és a Csikótilós utca kereszteződésében elhelyezésre javasolt 30 m3 nagyságú tűzivíz tározó (21.) 172 mhsf. fenékszinten, és 175 mhsf. túlfolyószinten megépítve. A tározó töltésének biztosításra Garabonc végén nyomásfokozó szivattyú (22.) elhelyezése javasolt, melynek gépészeti adatai a következőek: VOGEL 66-TG-2-F-222 Névleges vízszállítás

7.22 l/s


18.00 m


2.0 kW


2900

11.1.1. Költségvetés becslése - Távlati állapot - 1. változat Ssz.

Meglévő tétel (belső átmérő)

Építés / Csere tétele

Fajlagos költség

Mennyiség

Összesen (Ft)

1.

Azbeszt cement vezeték - 100 m

KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

96.90 m

1.816.390, Ft

2.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

448.97 m

8.415.942, Ft

3.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

352.36 m

6.604.988, Ft

4.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

666.46 m

12.49.792, Ft

5.

PE vezeték - 63 mm

KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

1693.39 m

28.013.750, Ft

6.

KM - PVC vezeték - 80 mm

KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

1091.05 m

18.049.240, Ft

7.

PE vezeték - 32 mm

KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

275.88 m

5.171.370, Ft

8.

PE vezeték - 32 mm

KM - PVC 80 mm

10.023 Ft/m

165.47 m

1.658.505, Ft

9.

PE vezeték - 32 mm

KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

43.12 m

522.355, Ft

10.

PE vezeték - 63 mm

KM - PVC 100

12.114 Ft/m

229.5 m

2.780.163, Ft 139.


mm 11.

Tűzcsap

243.164 Ft/db

22

5.349.608, Ft

12.

Tározó 100 m3

71.478 Ft/m3

1

7.147.800, Ft

13.

Nyomásfokozó

348.914 Ft/db

1

348.914, Ft

14.

Tározó 30 m3

71.478 Ft/m3

1

2.144.340, Ft

15.

PE vezeték- 63 mm

KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

827.56 m

10.025.061, Ft

16.

Azbeszt cement vezeték - 100 mm

KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

275.72 m

4.561.235, Ft

17.


KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

321.02 m

3.888.836, Ft

18.


KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

1322.57 m

16.021.612, Ft

19.


KM - PVC 80 mm

10.023 Ft/m

108.19 m

1.084.388, Ft

20.


KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

841.09 Ft/m

13.914.151, Ft

21.

Tározó 30 m3

71.478 Ft/m3

1

2.144.340, Ft

22.

Nyomásfokozó

348.914 Ft/db

1

348.914, Ft

38. táblázat: Költségvetés becslése - Távlati állapot - 1. változat A távlati állapot 1. változatára vonatkozó fejlesztések költsége becslés szerint összesen 152.504.703 Ft. 11.2. Távlati állapot - 2. változat A két változat a vezetékek átmérőire vonatkozóan nem mutat eltérést. A 2. változatban Zalamerenyén a Csikótilós és a Jókai út kereszteződésében Víztorony létesítése javasolt 170 mhsf. fenékszinttel és 175 mhsf. túlfolyószinttel. (17.) Az 1. változathoz hasonlóan Garaboncon a Diós utca végénél továbbra is szükséges nyomásfokozó szivattyú (18.) elhelyezése, annyi változtatással, hogy megközelítőleg 200 méterrel távolabb került az utca végétől. A tűzoltás biztonságát a Garaboncon a hármas kereszteződésben elhelyezett 30 m3 nagyságú tározó (19.) biztosíthatja, ahogyan az első változatban részletesen bemutatásra is került. A távlati állapot második változatában a tűzivíz igény kielégítésére a meglévő nagyradai térszíni medence tározókapacitásának bővítése javasolt 40 m3 – el (20.).

11.2.1. Költségvetés becslése - Távlati állapot - 2. változat

Ssz.

Meglévő tétel (belső átmérő)

Építés / Csere tétele

Fajlagos költség

Mennyiség

Összesen (Ft)

140.


1.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

96.90 m

1.816.390, Ft

2.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

448.97 m

8.415.942, Ft

3.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

352.36 m

6.604.988, Ft

4.


KM - PVC 150 mm

18.745 Ft/m

666.46 m

12.49.792, Ft

5.

PE vezeték - 63 mm

KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

1693.39 m

28.013.750, Ft

6.


KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

1091.05 m

18.049.240, Ft

7.

PE vezeték - 32 mm

KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

275.88 m

5.171.370, Ft

8.

PE vezeték - 32 mm

KM - PVC 80 mm

10.023 Ft/m

165.47 m

1.658.505, Ft

9.

PE vezeték - 32 mm

KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

43.12 m

522.355, Ft

10.

PE vezeték - 63 mm

KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

229.5 m

2.780.163, Ft

11.

PE vezeték- 63 mm

KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

827.56 m

10.025.061, Ft

12.


KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

275.72 m

4.561.235, Ft

13.


KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

321.02 m

3.888.836, Ft

14.


KM - PVC 100 mm

12.114 Ft/m

1322.57 m

16.021.612, Ft

15.


KM - PVC 80 mm

10.023 Ft/m

108.19 m

1.084.388, Ft

16.


KM - PVC 150 mm

16.543 Ft/m

841.09 Ft/m

13.914.151, Ft

17.

Víztorony 100 m3

101.457 Ft/m3

1

10.145.700, Ft

18.

Nyomásfokozó

348.914 Ft/db

1

348.914, Ft

19.

Tározó 30 m3

71.478 Ft/m3

1

2.144.340, Ft

20.

Tározóbővítés 40 m3

71.478 Ft/m3

1

2.859.120, Ft

39. táblázat: Költségvetés becslése - Távlati állapot - 2. változat

141.


A távlati állapot 1. változatára vonatkozó fejlesztések költsége becslés szerint összesen 155.868.469, Ft.

142.

Nagyrada község és térsége vízellátó rendszerének fejlesztése

Recommend Documents