Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Tartalom I. fejezet A tervkészítés általános adatai ............................................................................................................4 I.1. A település bemutatása ........................................................................................................................5

I.1.1. A terület természeti környezete.................................................................................................5 I.1.2. Domborzati viszonyok ..............................................................................................................6 I.1.3. Éghajlat és vízrajz .....................................................................................................................6 I.1.5. Jellemző településszerkezet ......................................................................................................10 I.1.7. Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák...........................................................................12

I.2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása ............................................................................. 15 I.3. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek ...................................... 17 II. fejezet A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ......................................................................................................................................... 18 II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége ............................................................................ 18

II.1.1 Nem veszélyes hulladékok .......................................................................................................18 II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok ...................................................21 II.1.3. Csomagolási hulladékok .........................................................................................................22

II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége .......................................................................... 24

II.3.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ........... 24

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok ......................................................................................................24 II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok ......................................24 II.2.3. Csomagolási hulladékok ...................................................................................................24 II. 3. 1. Nem veszélyes hulladékok ....................................................................................................24 II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok...........26 II. 3. 3. Csomagolási hulladékok .......................................................................................................27 II. 4. 1. Nem veszélyes hulladékok ....................................................................................................28 II. 4. 2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok...................................................................................28 II. 4. 3. Csomagolási hulladékok .......................................................................................................29

III. fejezet A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények..................................... 30 III. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése ...................................................................................... 30 IV. fejezet Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések .............................................. 36 V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ......................................................................................................................................................... 37 V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása ..................................................................................................... 37

V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése ........................................................................................................38 V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése.......40

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 40

V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen ..................40 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése .................................................................41

V.3.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése .................................... 42

V. 4.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése ........................................... 43

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés – körzetenként .....................................................................................................................................42 V. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése ..........................................................................43 V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége .......................................43 V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és

Oldal: 2 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 aránya 44 A hazai gyakorlatban jelenleg az alábbi hasznosítási lehetőségek jönnek szóba a települési szennyvíziszapok tekintetében:.........................................................................................................44 Erőművi felhasználás .......................................................................................................................44 A keletkezett komposzt végleges elhelyezése, deponálása ......................................................................... 45 A keletkezett komposzt mezőgazdasági hasznosítása ................................................................................. 46 VI. fejezet Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................................ 47 VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele .......................................................................... 48

VI. 1. 1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása ....................................................48

VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése.......................................................... 51 VII. fejezet A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program .................... 59 VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok ........................................................................................................ 59 VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program ......................................................................................... 64

VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása ..................................................................................................................................64

VII.3. A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, és illegális kezelő telepek felszámolása ....... 70 VIII. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek ............ 73 VIII.1. Általános érvényű hulladékgazdálkodási intézkedések .................................................................. 73

VIII.2. Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések .............................................................74 VIII.3. A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések .................................................................76 VIII.4. A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések .................................................................77 VIII.5. Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések ....................................77

Oldal: 3 / 77


I. fejezet

A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: Helyi Hulladékgazdálkodási terv Pest megye – Nagykőrös Város A terv készítéséért felelős: Nagykőrös Város Önkormányzata A helyi hulladékgazdálkodási tervet készítette: Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. (KŐVA Zrt.) A tervezésben részt vett személyek: Ivaskó Csaba-KŐVA Zrt. vezérigazgató Kiss Géza- KŐVA Zrt. viziközmű vezető Tervezési időszak: 2010-2015. közötti időszak

Tervezés báziséve: A keletkező hulladékmennyiséget tekintve a 2009. évet, a hulladékkezelő telepek esetében a legfrissebb adatokat szerepeltetjük. Dátum: 2010. szeptember

Oldal: 4 / 77


I.1.

A település bemutatása

I.1.1. A terület természeti környezete Nagykőrös az Alföld közepén elterülő kisváros. Az északi szélesség 47° 2’-én és a keleti Hosszúság 19° 45’-én található. Budapesttől 90 km-re délkeletre, a két szomszédos várostól egyaránt 15 km-re lévő Cegléd és Kecskemét között, a Duna – Tisza közén helyezkedik el. Vonzáskörzete viszonylag kicsi, de jelentős a külterületi, tanyás ingatlanok száma. Közigazgatását tekintve Pest megyéhez tartozik. A település Bács-Kiskun és Jász-NagykunSzolnok megyékkel határos, a Ceglédi statisztikai kistérség része, a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása tagja. Nagykőrös és a Ceglédi kistérség települései

Forrás: UTB Envirotec

Nagykőrös a térség patinás nagy történelmi múlttal rendelkező, majd 650 éves városa. Neve a kőrisfától származik, mely jellegzetes fája a helységnek. Először 1244-ben IV. Béla király említi oklevélben Kőröst. 1990-ig a város a régi hagyományoknak megfelelően az agráriumra koncentrált, ez jelentette a lakók fő megélhetési forrását. A rendszerváltás időpontjától a város gazdasági struktúrájában lassú változás következett be. Egyaránt csökkent a mezőgazdasági és ipari népesség, míg az egyéb kategóriák száma növekedett.

Oldal: 5 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 I.1.2. Domborzati viszonyok Nagykőrös az ország középső részében, Pest megyében található. Természetföldrajzi szempontból az Alföldi nagytájon belül a Duna-Tisza közi Síkvidék középtáj, a Pilisi-AlpáriHomokhát kistáj része. A 85 és 146 m közötti tszf-i magasságú kistáj a Pesti-síkság D-i teraszos vidékétől a Tisza mentéig húzódik, ÉNy-DK-i csapással. Az egykori hordalékkúp felszíne kis relatív reliefő (átlagos érték 2-4 m/km2 közötti), főként szélhordta homokkal fedett. Legnagyobb része az enyhén hullámos síkság orográfiai domborzattípusba sorolható, kisebb részei (a Körös ér és a Kocsér környékén) elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagoltak. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd-Csemő vidékén a legváltozatosabbak. Horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízelvezető laposok NyÉNy-KDK-i irányúak. I.1.3. Éghajlat és vízrajz Az éghajlati viszonyok az alföldi nagytájra jellemzőek. A mérsékleten meleg és a meleg határán fekvő kistáj, de D-en már kifejezetten meleg. Az egész vidék száraz éghajlatú. Vízfolyások Nagykőrös környezetében

Forrás: DINPI

A Körös- ér vízgyűjtőjén Nagykőrösön van csapadékmérő állomás. Az állomáson 2003-ban indult újra a csapadék észlelés, ezért a sokéves jellemző értéket Kocsér állomás figyelembevételével számították, itt 1967. óta észlelnek csapadékot. A sokéves évi csapadék átlag 527,9 mm, a legkevesebb 332,6 mm volt 2000-ben, míg a legtöbb csapadékot 780,8 mm-t 1999 – ben mértek. A csapadék éves összege az utóbbi 10 évben

Oldal: 6 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 (kivétel 2000 év és 1997 463,0 mm) jelentősen meghaladta az 500 mm-t. Az éves csapadék összeg eloszlása a fentiekből is látszik, hogy szélsőséges. A csapadék éven belüli eloszlása szintén szélsőséges: pl. 2006-ban január 1. és augusztus 31. között 521.,0 mm , míg szeptember 1. és december 31. között mindössze 74,7 mm eső esett. Az érintett terület fő vízfolyása a Körös-ér, mely szabályozott mederben halad befogadója, a Tisza felé. Legfontosabb mellékvizei a szintén mesterséges mederbe terelt Gógány-ér, Nyilas összekötő csatorna, Csukás-ér, Tetétleni-csatorna, Jászkarajenői-csatorna. Ezeken kívül még számos rövidebb-hosszabb belvízcsatorna torkollik belé. A Sári-gyepen keresztülfolyó Gerjelecsapoló csatorna a szintén Tiszába ömlő Gerje-Perje főcsatorna jobb oldali mellékvize. A vízfolyások a téli hóolvadást követően, illetve a nyári zivatarok során szállíthatnak nagyobb mennyiségű vizet, júniusra vízszállításuk lecsökken, sokszor kiszáradnak. Kivételt képez a Körös-ér, amely esetenként a Tisza áradásai következtében torkolatától vissza is duzzadhat. A helyi építési szabályokról szóló többször módosított 15/ 2004. (VI.25.) rendelet szerint Nagykőrös közigazgatási területén a következő vízfolyások találhatóak: Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornák:  Körös-ér (0106, 0822, 01059 hrsz.)  Peitsik csatorna (0411, 0458, 0424, 0474, 0505, 0566, 0570, 0591 hrsz.) Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák:  Gógány-ér (035, 078, 0110, 0893, 0913 hrsz.)  Nyárkútréti csatorna (0788, 0802 hrsz.)  Kürtilaposi csatorna (0721 hrsz.)  Körös II. csatorna (0162 hrsz.)  Körös III. csatorna (0206/9, 0215/1, 0220, 0222, 0223, 0344 hrsz.)  Csukás-éri csatorna (0338, 0339, 0348, 0349 hrsz.) A város közigazgatási területén 4 állóvíz található, ebből három belterületen és a Tőzeges-tó a településtől ÉNy-ra. A belterületi állóvizek a Csónakázó-tó, a Sóki gödör és a régi Strandfürdő-tó. Ez utóbbi kettő állapota nagyon rossz, a nyílt vízfelületi rész kevesebb, mint 50 %, vízminőségük szintén rossz. A nyári hónapokban, csapadékhiányos időszakban, a tavakban az oldott oxigén szinte teljesen elfogy, a vízi élőlények pusztulásnak indulnak, mely erős szaghatással jár. A másik nagy probléma a belterületi állóvizekkel a szúnyogok magas számú megjelenése. A Tőzeges-tó néhány éve magántulajdonban van, az új tulajdonos a tavat szakszerűen kipucoltatta. A belterület egyes részein foltokban magas vízállás előfordulása valószínű, egy meghatározott részén különösen jellemző a magas talajvíz állás egész évben (Tabán városrész) a Körös-ér belterületi szakasza mellett. A település a 123/1997 (VII.18.) Korm. Rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint.

Oldal: 7 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 I.1.4. Védett természeti értékek Nagykőrös közigazgatási területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területéhez tartozik. Az érintett területen országosan védett természeti terület nem található, viszont vannak NATURA 2000 területek, valamint a térségben védelemre tervezett a Körös-ér menti Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. Védelemre tervezett terület A térségben védelemre tervezett a Körös-ér menti Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A természetvédelmi kezelési tervet megalapozó szakanyag 2003-ban elkészült. A tervezett Körös-ér menti Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

Forrás: DINPI

A térség több pontján megmaradt löszpusztafoltok növényvilágának nagyon sok faja bizonyítja a táj érintetlenségét. A törpe nőszirom, a szártalan csüdfő itteni előfordulása bizonyítja a lösznövényzet természetes állapotát. A szikes puszták növényvilága fajokban sokkal szegényesebb, mint a löszpuszta, de az erdélyi útifő és a pozsgás zsázsa tömege a táj érintetlenségének bizonyítéka. A térség vizes élőhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek őrzői. A térség orchideáinak zöme ezeken az élőhelyeken találja meg életfeltételeit. A Gerje-vidék vizes élőhelyeinek másik nagy területű növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élőhely.

Oldal: 8 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Állat- és növényvilága a természetet kedvelő embereknek jelent különleges értéket, de nem szabad elfeledkezni a csodálatosan változatos tájkép adta esztétikai élményről sem. A védett (fokozottan védett) növényfajok száma nem túl magas, ugyanakkor megjegyzendő, hogy néhány faj egy-két tővel vagy pár négyzetméteres borítottsággal rendelkezik. Az állattani értékek tekintetében kaphat a terület legmagasabb szintű minősítést az itt előforduló Bonni és Berni Egyezményben szereplő fajok, ritka, fokozottan védett és a Vörös Könyvben szereplő fajok nagy aránya miatt, minek következtében a terület a Natura2000 hálózat különleges madárvédelmi területei közé is bekerült. Helyi védettség alatt álló területek Nagykőrös helyi építési szabályzata alapján helyi természetvédelmi területek az alábbi területek:   

Strázsadomb Orchideás rét a Ceglédi út és Balaton utca között Gát térsége

Helyi természetvédelmi és tájvédelmi oltalom alá az alábbiak állnak:    

Pálfái basafa (0937/6 hrsz) Kincses makkfa (0885/15 hrsz) Régi basafa ((01013 hrsz) Dezső Kázmér makkfa (01013 hrsz)

NATURA 2000 területek Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Magyarország NATURA 2000 területeinek kijelöléséről az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet rendelkezik. Az érintett területen az alábbi Natura2000 területek kerültek kijelölésre: Gógány- és Körös-ér mente (különleges természetmegőrzési terület) A Gógány- és Kőrös-ér mentén elterülő mocsár- és lápréteket, a patakokat kísérő füzeseket, kisebb kőrisligeteket foglalja magában. Több helyen láthatunk az egykori bányászat után visszamaradt tőzeggödröket. A vízfolyások szabályozása, illetve az ebből eredő szárazodás mellett a legsúlyosabb problémát a Nagykőrös város szennyvizét befogadó Körös-ér rossz vízminősége okozza. A mocsárrétek egy részét korábban intenzíven használták (műtrágyázás, felülvetések), ma már csak foltokban jellemző a túllegeltetés, illetve a korai kaszálás. A terület döntő használati módja a gépi kaszálás, általában évente két alkalommal. Ezen kívül több helyen marhát legeltetnek villanypásztoros módszerrel. Nagykőrösi pusztai tölgyes (különleges természetmegőrzési terület)

Oldal: 9 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 A terület különlegességét az Alföldre valaha jellemző erdős sztyepp pusztai tölgyesek utolsó maradvány foltjai jelentik. A területen több védett növényfaj él, köztük a tartós szegfő, nagy ezerjófű, piros madársisak. A terület megőrzése érdekében 2005-ben a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság LIFE pályázatot nyújtott be, melynek készítése során széleskörű egyeztetés zajlott az erdőgazdálkodókkal. A sikeres együttműködésnek köszönhetően a 2005. év folyamán csak a NEFAG Zrt. területén volt fakitermelés, magángazdálkodók területén nem.

I.1.5. Jellemző településszerkezet Nagykőrös várost két főút – melyek a városközpontban keresztezik egymást - osztja négy részre. Nagykőrös térképére tekintve összességében jól látható, hogy belső magja szabálytalan, sokszor szűk utcácskáival az egykori kétbeltelkes település lakóterületét jelzi, míg a központból sugarasan kifelé haladva a szabályosabb szerkezetű, sokszor párhuzamos, egyenes utcák, a nagyobb telkek az egykori szérőskert helyén kerültek kialakításra. A településen az egykori városkapuk ma is jól kivehetőek. Az itt még fellelhető kétbeltelkes települési mód sajátságos jellemzője a térségnek, történelmi és életmódbeli hagyományok által meghatározott településszerkezet, ezáltal igen értékes, megőrzendő. A település külterületén máig is nagykiterjedésű tanyás térség található, mely a településlakosságának agrárjellegű életmódjára vezethető vissza. TERÜLETFELHASZNÁLÁS (Forrás: Nagykőrös településrendezési terve) Az igazgatási terület használati ill. beépítési szempontból az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolt. Beépítésre szánt területek, amelyek építési használatuk szerint:    

Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek Különleges területek

Valamennyi beépítésre szánt terület az Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) által előírt módon építési övezetekbe sorolt. Beépítésre nem szánt területek, amelyek használatuk szerint:  Közlekedési területek  Zöldterületek  Erdőgazdasági területek  Mezőgazdasági területek  Vízgazdálkodási területek

Oldal: 10 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 I.1.6. Demográfiai helyzet, tendenciák I./1. táblázat A település demográfiai helyzetének alapadatai

Magyarországon és így Nagykőrösön is az utóbbi időkben sajnálatos módon kedvezőtlen demográfiai tendenciák érvényesülnek, melyek közül a legnagyobb problémát a népesség elöregedése és természetes fogyása jelentik. E problémák megterhelik többek között az ország szociális ellátórendszerét, gazdaságát, ezáltal egyre nagyobb kerékkötői a fejlődésnek ezért tehát a kedvezőtlen demográfiai helyzet enyhítése, felszámolása mindannyiunk közös érdeke. A település lakónépességének száma fogyó tendenciát mutat az 1990-es évek eleje óta. A 2004-es népességszám már csak 95,5 %-a az 1993-ban regisztrált népességszámnak. 1994 óta lassú, de egyenletes csökkenés jellemezte a város lakosságszámát 1999-ig, majd egy éven át stagnált e mutató értéke, aztán ismét csökkent 2002-ig. 2003-ban néhány fővel növekedett a népességszám, de a következő évben ismét csökkenés következett be. Belterületi átlagos népsűrűség Nagykőrös területén 2814 fő/km2.


Oldal: 11 / 77



I.1.7. Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák Nagykőrös Pest megyében helyezkedik el, és a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik. A gazdaság helyzetének fő mutatója, a bruttó hazai termék alapján a következők mondhatók el. Az megállapítható, hogy mind régiós, mind megyei szinten folyamatosan növekvő az előállított GDP értéke. Az előállított bruttó hazai termék alapján a Közép-Magyarországi régió az első, Budapest nélkül a harmadik a hét régió között. Pest megye által előállított bruttó hazai termék a legnagyobb a 19 megye közül. Az egy lakosra jutó GDP tekintetében a Közép-Magyarországi régió a régiók közötti rangsorban az első helyet, míg Pest megye a megyék között az ötödik helyet tudja elérni. Pest megye gazdaságának dinamikus fejlődését jelentősen befolyásolja és magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések magas száma és a korszerűsödő gazdaságszerkezet. Nagykőrös város működő vállalkozásainak szervezeti forma szerinti megoszlása alapján elmondható, hogy a vállalkozások száma növekszik, és ezen belül a társas vállalkozások száma is növekvő tendenciát mutat. A kft-k és a bt-k részaránya emelkedik, míg a szövetkezetek aránya folyamatosan csökken. Az egyéni vállalkozások száma gyengén csökkenő tendenciát mutat. Összességében a működő társas vállalkozások aránya alacsonynak mondható, az egyéni vállalkozások között sok a kényszervállalkozó, akik nem tudnak hosszabb távon a gazdasági élet vérkeringésébe bekapcsolódni. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve mind az országos és mind a régiós átlagoktól jócskán, de a kistérségi átlagoktól is alacsonyabb értéket képvisel.

Oldal: 12 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Összességében megállapítható, hogy kifejezetten dinamikusan fejlődő Közép-magyarországi régióban és a gazdaságilag fejlett Pest-megye délkeleti részén található Ceglédi-kistérség mind az országos, régiós és megyei fejlettségi szint alatt található a gazdasági mutatók alapján. Nagykőrös városának gazdasági mutatói a kistérségi mutatók alatt helyezkednek el, ez a befektetések kis volumenével, a külföldi működő tőke alacsony szintjével, az egysíkú múltbeli fejlesztésekkel és a fekvésből adódó hátrányos helyzettel (Kecskemét és Cegléd gazdasági „elszívó” hatása) magyarázható. Nagykőrös település népsűrűségét nézve országos viszonylatban közepes területnek számít, ami viszont kedvező a beruházás gazdaságosságát tekintve. 1990-ig a város a régi hagyományoknak megfelelően az agráriumra koncentrált, ez jelentette a lakók fő megélhetési forrását. A rendszerváltás időpontjától a város gazdasági struktúrájában lassú változás következett be. Egyaránt csökkent a mezőgazdasági és ipari népesség, míg az egyéb kategóriák száma növekedett. Az ipari népesség fogyását a város legnagyobb ipari üzemének, a konzervgyárnak a leépülése eredményezte. Sajnos a munkanélküliség közismert fogalommá vált. A krízisen ingázással sikerült úrrá lenni, ugyanis a térség viszonylag bővelkedik munkaalkalmakban, így a város szűkebb környezete a helyben feleslegessé váló munkaerőt fel tudta szívni. Nagykőrös jelenleg nem küzd súlyos munkanélküliséggel, azonban a településen viszonylag kevés a munkalehetőség, így a munkavállalók nagy része a szomszédos Kecskeméten, vagy Cegléden dolgozik, de nem ritka a fővárosba dolgozni járó sem. A regisztrált munkanélküliek aránya 2003-ban 2,38 % volt Nagykőrösön, ami igen kedvező értéknek számít minden területi szinten, még akkor is, ha kissé elmarad a kistérségi (2,19 %), a megyei (1,50 %) és a régiós (1,26 %) átlagoktól. A mutató értéke a településen az országos munkanélküliségi rátának kevesebb, mint fele. A szituáció azonban nem annyira előnyös, mint amilyennek elsőre látszik, ugyanis a településen nagyon kevés a munkaalkalom, így a munkavállalók nagy része ingázásra kényszerül a mindennapi megélhetése érdekében. I./2. táblázat A településen található legjelentősebb vállalkozások (hulladéktermelési szempontokat figyelembe véve) Cég neve Bonduelle Central Europe Kft. Sanshin Kft. Kőva Zrt. Crown Kft. Ladár és Domján Fafeldolgozó Kft. Szente Kft. Kovács Mihály Démász Hálózati Kft. Szabó „Kőrös” Pipagyár AR-FA Pallets Kft.

Működési terület Ipar Ipar Szolgáltatás Ipar Kereskedelem Kereskedelem, hulladékhasznosítás Kereskedelem, hulladékhasznosítás Szolgáltatás Kereskedelem Kereskedelem

Oldal: 13 / 77

Fontosabb termékek, termények Konzervipari termékek Elektronikai alkatrészek Településtisztaság Lemeztermékek Bútorok, fatermékek Építési-, bontási hulladékok Építési-, bontási hulladékok Villamosenergia Bútorok, fatermékek Tároló fatermékek


Nagykőrös önkormányzati intézményei 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.) 12.)

Városi Bölcsőde Nagykőrös, Kárász u. 3. Bóbita Óvoda Nagykőrös, Kárász u. 1. Kalocsa Balázs Napközi Otthonos Óvoda Nagykőrös, Kalocsa B. u. 1. Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Nagykőrös, Kazinczy u. 11. Hétszínvirág Óvoda Nagykőrös, Ifjúság útja 22. Kossuth Lajos Általános Iskola Nagykőrös, Kinizsi u. 4. Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthon Nagykőrös, Vadas u. 2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Nagykőrös, Kecskeméti út 39-41. Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Nk, Kalocsa B. u. 3. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Weiner Leó Zeneiskola Nagykőrös, Patay u. 19. Humánszolgáltató Központ Nagykőrös, Bajcsy-Zs. u. 4. Intézményellátó Gondnokság Nagykőrös, Abonyi u. 2.

Oldal: 14 / 77


I.2.

A helyi tervezés szükségességének bemutatása

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében, 2009-től kezdődött meg a második hatéves tervezési időszak az ország hulladékgazdálkodásában. Pest megye településeinek is feladata tehát elkészíteni az új hatéves helyi hulladékgazdálkodási terveket, melyek az elkészítés alatt álló országos- és területi terveken túl Pest megye terven alapulhatnak. Pest megye törvényi kötelezettségének eleget téve 2009. évben elkészítette a 2009-2014. időszakra vonatkozó megyei hulladékgazdálkodási tervet. Az uniós - és az ezeken alapuló hazai jogszabályok minden egyes tagállamtól megkövetelik, hogy több szintű hulladékgazdálkodási tervezést végezzenek. Az uniós irányelvek alapelveinek alkalmazása a nemzeti hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása során minden egyes tagállam felelőssége. Mint ilyen, a hulladékgazdálkodási tervezés minden uniós tagállam tervezési rendszerének állandó tényezőjévé vált. Magyarországon a hulladékgazdálkodás alapelveit a 2001. január 1-jen hatályba lépett hulladékgazdálkodási törvény (továbbiakban: Hgt.) határozza meg. Az emberi egészség, a természeti és épített környezet hulladék okozta terhelésének mérséklése érdekében olyan célokat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a környezet hulladék által okozott terhelése minimalizálható, a hulladék keletkezése (mennyisége) csökkenthető, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása megvalósítható. A Hgt. a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében több alapelvet határoz meg (a teljesség igénye nélkül pl. a hulladékkeletkezés megelőzés elve, a termék előállítójára háruló gyártói felelősség elve, a környezetkímélő hulladékszegény technológiák bevezetésére vonatkozó az elérhető legjobb eljárás elve stb.), amelyek érvényesítésére a hulladékgazdálkodás minden szereplőjének egyaránt törekednie kell. Mindezen elvek érvényesítése érdekében azonban olyan átfogó stratégiai tervet kell létrehozni, ami a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetének elemzésére alapulva, a nemzeti és a megyei koncepcióval összhangban meghatározza a feladatokat, az elérendő célokat, és javaslatokat ad azok megvalósítására. A megvalósítás alapvető kiindulási eszköze tehát a hulladékgazdálkodási tervezés. A hulladékgazdálkodás rendszere természeténél fogva átsző egy teljes országot, sőt átlep a határokon is. Az az átfogó egység tehát, ahol a tervezésnek indulnia kell az ország, hiszen a keletkező hulladékfajták es mennyiségek területi eloszlása határozza meg a hulladékkezelő rendszerek alapvető sajátosságait, helyét, kapacitását és technológiáit. Míg a lakossági hulladék eloszlása viszonylag egységes, azt alapvetően a népsűrűség, a településszerkezet és a térség helyzete határozza meg, az ipari hulladék keletkezése és összetétele az egyes országrészekben, területeken folytatott gazdasági tevékenység szerint jelentősen változik. Mindemellett számos hulladékgazdálkodási kötelezettség igényel országos stratégiát es koordinálást, melyhez szintén elengedhetetlen az országos tervezés. A területi, megyei, helyi és egyedi tervek az országos tervre alapozva, de a kisebb egységek sajátosságait figyelembe véve készülnek. Specifikusabb képet rajzolnak egyegy kisebb egységről, országrészről, egyedi problémákat, lehetőségeket tárnak fel, így teszik kerekké a tervezési folyamatot. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint, a települési önkormányzat, így a települési szintű hulladékgazdálkodási tervezés legfőbb feladata is a település területén keletkező hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítése.

Oldal: 15 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 A Duna-Tisza Közi Nagytérségi Hulladékgazdálkodási program települései - aminek tagja Nagykőrös is- az Európai Unió ISPA alapja által támogatott (2001 HU 16 P PE 008) regionális hulladékgazdálkodási program keretén belül közösen kívánják teljesíteni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeiket. A 126/2003. (VIII. 15.) Kormány Rendelet 10 § értelmében az egyes településeken megvalósítandó elkülönített hulladékgyűjtés módja településenként kerül meghatározásra, azonban a szervesanyagtartalom csökkentést a résztvevő települések a közös hulladéklerakó tekintetében kívánják teljesíteni. Fentiek alapján jelen terv az adott településre vonatkozó hulladékgazdálkodási adatok mellett tartalmazza a tervezett hulladékgyűjtő rendszerre vonatkozó információkat is.

Oldal: 16 / 77


I.3.

Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek

A terv elkészítése kapcsán számos kérdésben volt szükség hatósági egyeztetésre. Bevont hatóságok:     

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ÁNTSZ Közép-Magyarozsági Regionális Intézete Cegléd Város Önkormányzata Nagykőrös Város Önkormányzata

Oldal: 17 / 77

és

Vízügyi


II. fejezet A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Ebben a pontban találhatók a településen keletkező jelentősebb hulladékáramok mennyiségi adatai. Adatforrást a helyi közszolgáltató nyilvántartásai, a jelentősebb hulladéktermelőkezelő szervezetek, és az önkormányzat által szolgáltatott adatok adtak. II.1.1 Nem veszélyes hulladékok A települési szilárd hulladék gyűjtését és elhelyezését a településen a Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. végzi. Az összegyűjtött TSZH a ceglédi regionális hulladéklerakóban kerül lerakással történő ártalmatlanításra. A térségben termelődő hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, s az elhelyezésen kívül égető probléma a hulladék szelektív gyűjtése, kezelése. A probléma megoldására Nagykőrös Város Önkormányzata jelenleg is 28 db 4 frakciós (műanyag, üveg, fém, papír) hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet. Ezen kívűl működik a településen 1 db hulladékgyűjtő udvar. A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya 100 %. A hulladékot a településről napi rendszerességgel szállítják el. A lakosság gyűjtő-edényzeteként 70 l, 110 l, és 240 l-s szemétgyűjtő kukák, nylon zsákok, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 1100 l-s gyűjtőedények, valamint 5-7 m3-s konténerek funkcionálnak. Lomtalanítást évente két alkalommal végeznek a településeken. A településen 2009-ben összesen 6 316,59 t/év települési szilárd hulladék keletkezett, melynek egy része a már rekultivált nagykőrösi hulladéklerakóra került, majd a ceglédi regionális hulladéklerakóra. A lerakott hulladék nem bontható meg lakossági és ipari partnerre, mert a keletkezett hulladékokat legnagyobb részt vegyesen szállítják be a lerakóra. A lakosságszám, a keletkező hulladék mennyisége és aránya alapján megadható a hulladéktermelési lakosegyenérték mutató, amely a tervezési területen 252 kg/lakos/év körül alakul. A települési szilárd hulladék összetételét csak esetenkénti vizsgálatok segítségével lehet meghatározni. . A települési szilárd hulladék összetételének megállapítását az MSZ 21976/181, MSZ 21976/2, MSZ 21976-11:1983 szabványok figyelembe vételével végeztük el. Az átlagminta összetételében reprezentálja a gyűjtőkörzet települési hulladékát. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti.

Oldal: 18 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 II./1. táblázat: A települési szilárd hulladék összetétele

Hulladék összetevő megnevezés Biológiailag bontható anyagok Papír Karton Kompozit anyagok Textil Higiéniás anyagok Műanyagok Éghető anyagok Üveg Fém Éghetetlen anyagok Veszélyes anyagok Finom szemcséjű hulladékok Összesen:

A mintákban lévő előfordulási arány (%) 9 8 3 1 3 4 13 1,5 5 3 7 1,5 41 100

Ebből csomagoló anyag (%) 0,34 1,6 4,5 1,3 0 0 12 0,51 2,7 2 0 0,52 0 25,5

II./2. táblázat: a települési szilárd hulladék összetétele

Hulladék összetevő megnevezés Biológiailag bontható anyagok Papír Karton Kompozit anyagok Textil Higiéniás anyagok Műanyagok Éghető anyagok Üveg Fém Éghetetlen anyagok Veszélyes anyagok Finom szemcséjű hulladékok Összesen:

Keletkező éves mennyiség (tonna) 568,44 505,28 189,48 63,16 189,48 252,64 821,08 94,74 315,8 189,48 442,12 94,74 2589,56 6 316

A 2009. évben a településről 6 316 tonna mennyiségű települési szilárd hulladékot gyűjtött össze a KŐVA Zrt., melyből 1883,9 tonna a nagykőrösi hulladéklerakó telepre került. Majd 2009. május 1 és december 31. között (a nagykőrösi hulladéklerakó rekultivációs munkáinak megkezdése és a ceglédi regionális hulladéklerakó telep üzemének megindulása miatt) 4433,7 tonna a ceglédi regionális hulladéklerakó telepre került, ahol lerakással ártalmatlanították. A települési szilárd hulladék szerves alkotóinak mennyisége a felmérés alapján 1452,7 tonna volt a 2009. évben, ami 58 kg/fő/év mennyiségnek felel meg. A csomagolási hulladékok mennyisége a felmérés szerint 2021,12 tonna volt. Ezek azok a mennyiségek, melyek a települési szilárd hulladékkal együtt hasznosítás vagy kezelés nélkül a lerakókba kerülnek a

Oldal: 19 / 77


háztartásokból. A település által szolgáltatott 2009. évi szennyvízelvezetési és beszállított szippantott szennyvíz adatok alapján 648 637 m³/év települési szennyvizet vezetnek el közcsatornán és 49 731 m³/év mennyiségű folyékony hulladék keletkezik a településen. A szennyvizek esetében a térfogat és tömeg között közel 1:1 az arány (a víz sűrűségéből kiindulva), így mi is ezt a közelítést használjuk jelen tervünkben. Szennyvíziszapból 640 t/év keletkezett a városi szennyvíztisztító telepen. Építési-bontási hulladékból és egyéb inert hulladékból 2.321 t/év került begyűjtésre és lerakásra a helyi közszolgáltató eszközeivel. Ezen hulladékok elhelyezésére, illetve hasznosítására jelenleg a rekultivált hulladéklerakó telep közvetlen közelében van lehetőség. A KŐVA Zrt. által üzemeltetett inert hulladékkezelő és hasznosító telep mellett a Szente Kft. és Kovács Mihály vállalkozó is végez építési-bontási hulladék kezelést-hasznosítást. A település területén keletkező ipari hulladékokról adatokat a jelentősebb hulladékáramokkal rendelkező termelő szervezetek adnak, egyedi hulladékgazdálkodási terveikben. A lerakott ipari nem veszélyes hulladékok mennyiségi adataira nincs megfelelő adatnyilvántartás. A ceglédi lerakóba a gazdálkodó szervezetektől nagyrészt települési szilárd hulladékot gyűjtenek be és helyeznek el.

A településen önkormányzati felelősségi körbe tartozó mezőgazdasági hulladékokról nem lehet beszélni. II./3. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Megnevezés Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Szennyvíziszap Inert hulladék

EWC 20 03 01 20 03 04 19 08 05 17 01 01, 17 01 07, 17 09 04, 17 05 03

Ipari nem veszélyes hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék Összesen

Keletkező mennyiség a 2009. évben (tonna) 6 316 49 731 640 2 395*

2 070** n.a. 61 152

*Nem tartalmazza azokat z inert hulladékmennyiségeket, amelyeket a helyi magánkézben lévő hasznosító telepekre került, mivel az ott elhelyezett hulladékok eredetéről jelenleg nincs információnk **Az egyes hulladéktermelőktől kapott adatok alapján, nem tartalmazza a teljes mennyiséget, inkább csak becsült érték

Oldal: 20 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Nagykőrösön az önkormányzat felelősségi körébe tartozóan a Rendelőintézetben (Nagykőrös, Széchenyi tér 8.) és a Városi Kórházban (Nagykőrös, Fáskert u. 1., ágyak száma: 165) keletkezik egészségügyi hulladék. Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézetben 2009-ben 10,551 tonna hulladék keletkezett. Állati hulladékok begyűjtését 2006. március 01. óta a Ceglédi Állatmenhely Nyílt Alapítvány végzi, a vállalkozások külön köthetnek szerződést az alapítvánnyal, az Önkormányzat csak a közterületen talált állati hulladék elszállítására köteles, valamint vállalják a magánházaknál elpusztult kisállatok elszállítását is. Az alapítvány 2009-ben 1,666 tonna hulladékot szállított el Nagykőrösről. Ez a korábbi évekhez képest komoly csökkenést jelentett, aminek okát egyelőre nem tudjuk. Mindenestre ezen hulladékfajták keletkezésének pontosabb felmérése fontos feladat a elkövetkező esztendőkben. Az elektromos és elektronikai hulladék az összegyűjtéséről, elhelyezésről és kezelésről az Electro Coord Kht. gondoskodik. A szelektív gyűjtéseket a településen belül a KŐVA Zrt. szervezte évi két alkalommal 2009-ben. Az aszfalthulladékok mennyiségét illetően nem áll rendelkezésre adat, elszállítása azonban továbbra is megvalósul a Flaszter Kft. által, a szénhidrogénnel szennyezett anyagok elszállításáról eseti jelleggel a Geosaurus Kft. gondoskodik eseti megrendelések alapján. 2009. évben már 36 helyszínen van lehetőség a szárazelem gyűjtésére a kihelyezett gyűjtőtartályok segítségével. 2009-ben 1 alkalommal veszélyes hulladék begyűjtést szervezett a szolgáltató, KŐVA Zrt., előre meghirdetett helyszíneken, ahol 13 különböző fajta veszélyes hulladékuktól szabadulhattak meg a lakosok. A gyűjtés során 0,837 tonna veszélyes hulladék gyűlt össze, melynek elszállításáról és kezeléséről a Design Kft. gondoskodott.

Oldal: 21 / 77


II./4. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük MennyiségHulladék 2009 (t/év) Hulladékolajok (EWC: 13 01, 13 02, 13 07 25 csoportok) Kiselejtezett gépjárművek (EWC: 16 01 n.a.* csoport) Akkumulátorok és szárazelemek (EWC: 1,8 16 06 csoport) Elektromos és elektronikai hulladékok Veszélyes 45 (EWC: 16 02 csoport) hulladékok Egészségügyi hulladékok (EWC: 18 01 10,551 csoport) Állati eredetű hulladékok (EWC: 02 02 1,666 02, 18 02 02, 18 02 03) Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik (EWC: 02 01 08, 02 01 09, 07 04 0,1 csoport, 20 01 19) Csomagolási hulladékok összesen (EWC: 15 01 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07, 3164,5 09)** Nem veszélyes hulladékok Gumi (EWC: 16 01 03) 6,42 Zöldhulladék (EWC: 02 01 03, 02 03 04, 322 20 02 01 *Az adatok összegyűjtése, nyílvántartás összeállítása szükséges **Ez a mennyiség a települési szilárd hulladékkal együtt összegyűjtött mennyiségből (2021,12 t), a szelektív hulladékgyűjtő szigetekről összeszedett (183,607 t) és az ipari szervezetek adatszolgáltatásaiból kapott (959,7 t) csomagolási hulladékok mennyiségéből tevődik össze.

II.1.3. Csomagolási hulladékok 2005. november 01-től 13 db hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, majd 2006. júniusában további 7-el bővült a szigetek száma, melyek egyaránt 4 frakció gyűjtésére alkalmasak. 2007ben döntött a Képviselő-testület 8 további sziget létesítéséről továbbá 5 papír illetve egy műanyag frakció megvásárlásáról. Így jelenleg összesen 28 szigeten van lehetőség a csomagolási hulladékok szelektív módon történő gyűjtésére. A szigetekről a KŐVA Zrt. gyűjti össze és szállítja el a hulladékokat, majd hasznosító szervezet részére adja át (jelenleg ez a Remondis Szolnok Zrt. Szelektíven gyűjtik a csomagolási hulladékokat a legnagyobb ipari kibocsátok is a településen. Legalábbis azok, melyek adatot szolgáltattak a terv elkészítéséhez. Ezek mennyiségei szintén szerepelnek az alábbi pontban. A településen keletkező csomagolási hulladékok közé kell még számítani a települési szilárd hulladék részét képező csomagolási hulladékokat is, melyek a közszolgáltatás keretében kerülnek összegyűjtésre, majd a ceglédi regionális hulladéklerakóban helyezik el őket. Ezek mennyiségéről a II.1.1. fejezetben részletesebb adatok szerepelnek.

Oldal: 22 / 77


II/5. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Keletkezett mennyiség 2009 (t/év)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék (EWC: 15 01 01) Műanyag csomagolási hulladék (EWC: 15 01 02) Fém csomagolási hulladék (EWC: 15 01 04) Üveg csomagolási hulladék (EWC: 15 01 07) Összesen

1413,7 1038,5 320,5 391,5 3 164,5

A hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedése Nagykőrösön

A térkép jól bemutatja, hogy Nagykőrös város belterületén a lakosok könnyen elérhetik a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket. Azokon a helyeken ahol üres foltok vannak, ott a település szerkezetéből adódóan, nincs olyan terület ahova újabb szigeteket lehetne telepíteni. A szelektív hulladék gyűjtőszigetek telepítésénél az alábbi szempontok kerültek figyelembe: • tehermentesítse a túlságosan telített szigeteket, • gazdaságos legyen az üzemeltetése, • jól megközelíthető legyen az elszállítást végző gépjármű részére, • könnyen tisztán lehessen tartani a konténerek környékét,

Oldal: 23 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 •

a város belterületét kellőképpen lefedjék.

Több oktatási intézményben papírt és fémet gyűjtenek a diákok, a mennyiségekről azonban nem áll rendelkezésünkre adat. II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok 3

A településen 0492/1 hrsz. alatt 3 000 m illegálisan felhalmozott települési szilárd hulladék található. Ez a terület már nincs használatban, az önkormányzati intézkedéseknek köszönhetően évek óta nem növekedett az ott lévő hulladék mennyisége, a terület felszámolása azonban még nem történt meg. Így ez fontos feladata lesz a helyi önkormányzatnak. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok A település területén nem található felhalmozott veszélyes hulladék. II.2.3. Csomagolási hulladékok A település területén nem található csomagolási felhalmozott hulladék.

II.3.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II. 3. 1. Nem veszélyes hulladékok Ebben a pontban az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok útja van meghatározva. Vizsgáljuk a településről kiszállított, vagy beszállított hulladékok útját és mennyiségét. A település kommunális eredetű hulladékait – 2009. május 1-től - Cegléd külterületén megépült regionális lerakóba helyezik el. A regionális lerakó - a bővítési lehetőségeket is figyelembe véve - több évtizedre lehetővé teszi a települések települési szilárd hulladékának elhelyezését. A településen nem helyeznek el külső területről bejövő települési szilárd hulladékot, mivel erre a megépült regionális rendszer teljes mértékben alkalmas. A település rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, a keletkező települési folyékony hulladékok teljes mennyiségét ott gyűjtik és kezelik. A településen működő ipari létesítmények közül a többség nem rendelkezik szennyvíztisztító rendszerrel. Egyedül a Bonduelle Central Europe Kft., mely 2011-re vállalta, hogy beüzemeli saját szennyvíztisztító telepét.

Oldal: 24 / 77


A területen az alábbi hulladékhasznosítással foglalkozó szervezetek üzemelnek: Szervezet neve Telephely Tevékenység Használt Vas Kft. 2750 Nagykőrös, Árbóz Fémhulladékok és kiselejtezett dűlő 34. járművek begyűjtése, hasznosítása Kézmű Nonprofit Kft. 1147 Budapest XIV. ker. Kábelhulladékok előkezelése Csömöri út 50-60. Kovács Mihály 6000 Kecskemét, Építési- és bontási hulladékok Szőlőskert u. 18. hasznosítása Recultiv Kft. 2750 Nagykőrös, Csomagolási hulladékok begyűjtése és Temetőhegy dűlő 2. előkezelése Szente Kft. 6000 Kecskemét, Úrrét Építési- és bontási hulladékok 78/A hasznosítása Várkonyi-Car-Sped Kft. 2750 Nagykőrös, Árbóz Kiselejtezett járművek és alkatrészek u. 38. begyűjtése, előkezelése Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. 2750 Nagykőrös, hrsz. Építési-bontási hulladékok 0543/4 hasznosítása Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. 2750 Nagykőrös, hrsz. Biológiailag bontható hulladékok 0125/5, 0114/4 komposztálással történő hasznosítása Sajnos pontos adat egyelőre nem áll rendelkezésre mindegyik hasznosító részéről, hogy milyen frakciójú hulladékból mekkora mennyiséget szállítanak (szállíttatnak) el a településről, ezért nagyon fontos lenne, hogy a velük való kapcsolatot minél hamarabb kiépítsük. Ezáltal létrehozható lenne, egy teljes településre kiterjedő adatbázis, melyből pontosan nyomon követhető lenne a települési hulladékmérleg alakulása. Nagykőrösön központi hulladékhasznosító létesítményként egyelőre csak a regionális komposztáló telep üzemel. A komposztáló telep tervezési kapacitását tekintve 20.000 t/év komposztálható hulladék befogadására alkalmas. A telepre beszállítható hulladékok közé az alábbi frakciók tartoznak:            

hulladékká vált növényi szövetek (EWC 02 01 03) erdőgazdálkodási hulladékok (EWC 02 01 07) mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok (EWC 02 03 01) fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok (EWC 02 03 04 és EWC 02 06 01) folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok (EWC 02 06 03) nyersanyagok mosásából, tisztításából és aprításából származó hulladékok (EWC 02 07 01) szeszfőzés hulladéka (EWC 02 07 02) folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok (EWC 02 07 05) települési szennyvíztisztításból származó iszapok (EWC 19 08 05) biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok (EWC 20 01 08) biológiailag lebomló hulladékok (EWC 20 02 01) piacokon keletkező hulladékok (EWC 20 03 02)

Oldal: 25 / 77


A komposztáló telep a tervek szerint a Duna-Tisza-közi Nagytérségi Regionális Hulladékkezelő rendszer tagjaitól fogadja majd elsősorban a településeken keletkező zöldhulladékokat, illetve a települési szennyvíztisztításból származó szennyvíziszapokat jó alternatívát adva ezzel az ilyen hulladékok kezelésére a térségben. A kiszállítás jelentősége a növényi hulladékok esetében nem jelentős, mivel azokat helyben, a mezőgazdasági területeken hasznosítják. Mennyiségi adatszolgáltatást a helyi tervezésnek, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz, ez az egyedi tervezés tárgykörébe tartozó feladat. II./6. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településről Településre beszállított 2009 kiszállított Hulladék (t/év) április 30-ig, a városi 2009 (t/év) május 1-től, a hulladéklerakó bezárásig ceglédi regionális telep beindulásától Települési szilárd hulladék (EWC: 20 03 01) 896,71 4 433,7 Települési folyékony hulladék (EWC: 20 03 04) 0 0 Kommunális szennyvíziszap (EWC: 19 08 05) 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert n.a.* n.a.* hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a.* n.a.* hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 1 155,2 hulladékok Csomagolási hulladék* 0 2 531,6 Összesen: 896,71 8 120,5 *Az adatok össszegyűjtése, nyílvántartás összeállítása szükséges

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok Az egészségügyi hulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül a településről. A betegellátási hulladékot, a szúró-vágó eszközöket és a lejárt szavatosságú gyógyszereket, a hívót és a fixírt a Septox Kft. szállítja el. Az állati hulladékok ártalmatlanításáról a Ceglédi Állatmenhely Nyílt Alapítvány gondoskodik szerződés alapján. Az alapítvány 2009-ben 1,666 tonna állati hulladékot szállított el Nagykőrösről. Az elektronikai hulladékok elszállításáról az Electro-Coord Kft., az aszfalthulladék elszállításáról a Flaszter Kft. míg a szénhidrogénnel szennyezett anyagok elszállításáról a Geosaurus Kft. gondoskodik eseti jelleggel.

Oldal: 26 / 77


II./7. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év)

Hulladék

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok (EWC: 13 01, 13 02, 13 07 csoportok) Kiselejtezett gépjárművek (EWC: 16 01 csoport) Akkumulátorok és szárazelemek (EWC: 16 06 csoport) Elektromos és elektronikai hulladékok (EWC: 16 02 csoport) Egészségügyi hulladékok (EWC: 18 01 csoport) Állati eredetű hulladékok (EWC: 02 02 02, 18 02 02, 18 02 03) Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik (EWC: 02 01 08, 02 01 09, 07 04 csoport, 20 01 19) Ipari és gazdálkodói veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen (EWC: 15 01 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07, 09) Gumi (EWC: 16 01 03) Zöldhulladék (EWC: 02 01 03, 02 03 04, 20 02 01

Településről kiszállított (t/év)

0

25 n.a.*

0

1,8

0

45

0

10,551

0

1,666

0 0,1 0

71,286

0

2 531,6

0

6,42 322

*Adatok begyűjtése és megfelelő nyílvántartási rendszer összeállítása szükséges **Ebben az adatban szerepel az azoktól a gazdálkodó szervezetektől származó csomagolási hulladékok mennyisége, akik szolgáltattak adatot a terv készítése során

II. 3. 3. Csomagolási hulladékok II/8. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Településről kiszállított (t/év)

0

1274,8

0

874,3

0 0

5,4 282,6

0

14,8

Papír és karton csomagolási hulladék (EWC: 15 01 01)

Műanyag csomagolási hulladék (EWC: 15 01 02)

Fa csomagolási hulladék (EWC: 15 01 03) Fém csomagolási hulladék (EWC: 15 01 04) Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék (EWC: 15 01 05)

Oldal: 27 / 77


Egyéb, kevert csomagolási hulladék (EWC: 15 01 06)

Üveg csomagolási hulladék (EWC: 15 01 07)

Textil csomagolási hulladék (EWC: 15 01 09) Összesen

0

0

0

328,3

0

0

0

2780,2

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása Ez a pont tartalmazza hulladékmérlegét.

az

önkormányzat

felelősségi

körébe

tartozó

hulladékok

II. 4. 1. Nem veszélyes hulladékok II./9. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Települési szilárd hulladék (EWC: 20 03 01) Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

0

0

0

0

6 316

100

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

49 731 640 2 395

100 100 100

0

0

0

0

6 316

10,6 52 766 89,4

II. 4. 2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Az egészségügyi hulladék teljes mennyisége égetésre kerül, a szelektíven gyűjtött állati hulladék, elektromos és elektronikai hulladék és hulladékolajok kezelési aránya nem ismert.

Oldal: 28 / 77


II./10. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Veszélyes hulladékok összesen - Hulladékolajok - Akkumulátorok és szárazelemek - Elektromos és elektronikai hulladékok - Kiselejtezett gépjárművek - Egészségügyi hulladékok - Állati eredetű hulladékok - Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik - Azbeszt Ipari és gazdálkodói veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Zöld hulladék Összesen:

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év 84 25 1,8

% 43 n.a. n.a.

t/év 0 0 0

% 0 0 0

t/év 111,99. 0 0

% 57 0 0

t/év 0 0 0

% 0 0 0

45

n.a.

0

0

0

0

0

0

n.a. 0 n.a. 0

n.a. 0 n.a. 0

n.a. 10,551 1,666 0

n.a. n.a. n.a. 0

n.a. 0 n.a. 0,1

n.a. 0 n.a. n.a.

n.a. 0 n.a. 0

n.a. 0 n.a. 0

n.a. 71,286

n.a. 100

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

1143,4 n.a. 322 1692,5

36 n.a. 32 38

0 n.a. 0 12,21

0 n.a. 0 0,3

2021,12 64 6,42 n.a. 671,9 68 2811,5 61,7

0 n.a. 0 0

0 n.a. 0 0

II. 4. 3. Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékokat jelenleg a város területén elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken gyűjthetőek, ahonnan a KŐVA Zrt. szállítja el. Az összegyűjtött hulladékokat a REMONDIS Szolnok Zrt. veszi át hasznosításra. II./11. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

t/év

%

t/év

%

t/év

718,9 217,4 5,4 131,02

50,8 20,9 n.a. 40,9

0 0 0 0

0 0 0 0

694,8 821,1 n.a. 189,48

14,8

n.a.

0

0

n.a.

0 75,7 0

0,0 19 0,0

0 0 0

0 0 0

n.a. 315,8 n.a.

1163,2

33,3

0

0

2021,1

Oldal: 29 / 77

Egyéb kezelt

t/év 0 0 0 0

% 0 0 0 0

n.a.

0

0

n.a. 81 n.a.

0 0 0 0

0 0 0 0

% 49,2 79,1 n.a. 59,1

66,7


III. fejezet

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvető, a települési hulladékgazdálkodást érintő műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozással foglalkozunk részletesen. III. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése Települési szilárd hulladékok A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, a 224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településeken a közszolgáltatás keretében megoldani. A Hgt. felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat Azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzatok feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteikben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni Nagykőrös városában jelenleg nem működik települési szilárd hulladék befogadó létesítmény. A korábban itt működő lerakót 2009. április 30-val bezárták, mivel megkezdődött

Oldal: 30 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 a Duna-Tisza-közi Nagytérségi Hulladékkezelési Rendszer részeként megépült ceglédi regionális hulladéklerakó telep üzeme. Így 2009. május 1-től Nagykőrös városában a közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladékokat Ceglédre szállítják át, és helyezik el. A Nagytérségi rendszer részeként a településen egy regionális komposztáló telep és egy hulladékgyűjtő udvar működik. Ezen kívűl a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének lehetőségeként 28 db gyűjtősziget került elhelyezésre a város különböző pontjain. Ezeken a szigeteken 4 frakció elhelyezésére van lehetőség. A szigeteken összegyűlt hulladékokat jelenleg a KŐVA Zrt. szállítja el, és adja tovább hasznosítás céljával. A hulladékgyűjtő udvar a 0543/2 helyrajzi számú területen található, és az érvényes hulladékkezelési engedély szerint az alábbi hulladékok gyűjthetők:   

biológiailag lebomló hulladékok (EWC 20 02 01) egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is (EWC 20 03 01) beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06tól (EWC 17 01 07)

A hulladékgyűjtő udvaron a helyi szabályozás szerint 1 m3/hó mennyiségű települési szilárd hulladék elhelyezése a lakosság számára ingyenes. Az udvar kialakítását tekintve alkalmas lenne veszélyes hulladékok gyűjtésére is, de jelenleg erre nincs lehetőség. Azonban mindenképp célszerű lenne ilyen irányban fejleszteni az udvar befogadási lehetőségeit, mivel Nagykőrösön jelenleg sehol nincs lehetőség ilyen hulladékok szelektív gyűjtésére. Így ezek is a kommunális hulladékokkal együtt kerülnek begyűjtésre, és ezzel a lerakókat terhelik. Települési folyékony hulladékok és iszapok A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony hulladék begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A

Oldal: 31 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíz tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, a következők szerint:    

a 10 000 lakos-egyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású, jogszabályban kijelölt érzékeny területeken 2008. december 31-ig, 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén, 2015. december 31-ig a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén, 2015. december 31-ig a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

A szennyvízelvezetési agglomeráció központja az a település, amelynek a közigazgatási területén található a szennyvíztisztító telep vagy a végleges szennyvízelhelyező létesítmény. Egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: külön jogszabály (lásd: 26/2002. (II. 27.) Korm. r.) szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják; Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak:  

a szennyvíz-elvezetési agglomerációba külön jogszabály (lásd: 25/2002. (II. 27.) Korm. r.) szerint nem tartozó települések közigazgatási területei (2000 LE alatti terhelésű területek), a szennyvíz-elvezetési agglomerációba tartozó települések azon része, ahol szennyvízelvezető művek létesítése külön jogszabály (lásd: 26/2002. (II. 27.) Korm. r.) szerint nem indokolt.

Azokon a településeken, illetve településrészeken, ahol az egyedi szennyvízelhelyezés nem alkalmazható, ott a szennyvizek szakszerű kezeléséről, gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről vagy szennyvízelvezető-hálózat és szennyvíztisztítás megvalósításával, illetőleg egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, illetve zárt szennyvíztároló létesítésével kell gondoskodni a Települési Szennyvízkezelési Program keretében. Az új egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) megvalósításával egyidejűleg a Települési Szennyvízkezelési Program keretében gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi létesítmények (építmények) felszámolásáról, illetőleg környezetszennyezést nem okozó hasznosításáról. A program azt a környezetvédelmi

Oldal: 32 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 szempontból kívánatos gyakorlatot kívánja elősegíteni, hogy az „A” program1 keretében nem csatornázott területeken élők szennyvizeinek, illetőleg TFH-juknak kezelését is megfelelő műszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék és ezek létesítéséhez külső forrásokat vehessenek igénybe. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően a követezőekben felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg: Ahol a felszíni és a felszín alatti vizek külön jogszabály szerinti jó állapotának elérése érdekében szükséges a szennyvizek szakszerű kezelése és ártalommentes elhelyezése, ott a programot legkésőbb 2015. december 22-ig meg kell valósítani. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Díjfizetési kedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít. Veszélyes hulladékok Ahogy azt már korábban is említettük jelenleg a településen nincs lehetőség veszélyes hulladékok elhelyezésére, gyűjtésére. Az egyetlen alkalmat a helyi közszolgáltató szervezésében tartott veszélyes hulladék begyűjtési napok jelentik. Pedig a hulladékgyűjtő udvar kialakítása lehetővé tenné az ilyen fajta hulladékfrakciók elhelyezését és ideiglenes tárolását. A városban folyó hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó előírások A hulladékkezeléssel kapcsolatos előírásokat a Képviselő-testület alábbi rendeletei szabályozzák:  31/2001. (XII.14.) számú Önkormányzati rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról  19/2004. (X.01.) számú Önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről  31/2005. számú Önkormányzati rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás díjáról  46/2008. (XI.28.) számú Önkormányzati rendelet a települési szilárd hulladékbegyűjtés és elszállítás díjáról

Oldal: 33 / 77


III/1. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely

Kőrösi Vagyonkezelő Zrt.

2750 2750 Nagykőrös, Nagykőrös, Lőrinc pap Lőrinc pap u.3. u.3.


2750 Nagykőrös, Lőrinc pap u.3.

Nagykőrös külterület 0543/4 hrsz.



Nagykőrös külterület 0543/4 hrsz.



Tárgy

61977/2009.

2012. december 31.

576611/2009.

2012. december 31.

Építési- és bontási hulladékok hasznosítására vonatkozó hulladékkezelési engedély

61978/2009.

2012. december 31.

Nagykőrös Komposztálásra vonatkozó külterület hulladékkezelési engedély 0125 hrsz.

17628/2009.

2015. december 31.

Fémhulladékok szállítása, begyűjtése

11073/2008

2011. április 20.

Fecike és Testvérei Bt.

2750 Nagykőrös Fémhulladékok begyűjtése Nagykőrös, Fekete Kárpát u. 40. dűlő

180114/2009

2012. április 30.


2750 Nagykőrös Fémhulladékok begyűjtése Nagykőrös, Fekete Kárpát u. 40. dűlő

180115/2009

2014. április 30.

Használt Vas Kft.

2750 2750 Nagykőrös, Nagykőrös, Árbóz dűlő Árbóz dűlő 34. 34.

55414/2009

2012. március 31.

B. Tóth István

6060 Nagykőrös Tiszakécske, Fekete Babits dűlő Mihály u. 23.

Települési szilárd hulladékok szállítással történő begyűjtésére vonatkozó hulladékkezelési engedély Hulladékgyűjtő udvar üzemeltetésére vonatkozó hulladékkezelési engedély

Engedély Engedély érvényességi száma ideje

Fémhulladékok és kiselejtezett járművek begyűjtése, hasznosítása

Oldal: 34 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Használt Vas Kft.

2750 2750 Nagykőrös, Nagykőrös, Árbóz dűlő Árbóz dűlő 34. 34.

Fémhulladékok és kiselejtezett járművek előkezelése, hasznosítása

55414/2009

2014. március 31.

Kézmű Nonprofit Kft.

2750 Nagykőrös, Kórház u. 1.

Kábelhulladékok előkezelése

82974/2009

2012. december 31.

2750 Nagykőrös, Rákóczi u. 23.

Kábelhulladékok előkezelése

82984/2009

2012. december 31.

2750 Nagykőrös külterület

Építési- és bontási hulladékok hasznosítása

156628/2008

2011. december 31.

2750 2750 Nagykőrös, Nagykőrös, Temetőhegy Temetőheg dűlő 2. y dűlő 2.

Csomagolási hulladékok begyűjtése és előkezelése

358016/2009

2012. december 31.

6000 Kecskemét, Úrrét 78/A

2750 Nagykőrös külterület

Építési- és bontási hulladékok hasznosítása

156629/2008

2011. december 31.

Várkonyi-Car2750 2750 Sped Kft. Nagykőrös, Nagykőrös, Árbóz u. 38. Szurdok dűlő 3.

Kiselejtezett járművek és alkatrészek begyűjtése, előkezelése

507614/2007

2010. október 31.

1147 Budapest XIV. ker. Csömöri út 50-60. Kézmű 1147 Nonprofit Kft. Budapest XIV. ker. Csömöri út 50-60. Kovács 6000 Mihály Kecskemét, Szőlőskert u. 18. Recultiv Kft.

Szente Kft.

Oldal: 35 / 77


IV. fejezet

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete először 2005. június 30-án döntött 13 darab szelektív hulladékgyűjtő sziget kihelyezéséről, majd ezt követően három alkalommal történt bővítés 2006. június 1-én, 2007. július 1-én, illetve 2009. március 1-jén. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesítésére már az ISPA program elindulását megelőzően azzal a célzattal került sor, hogy a lakosság részére kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre a jóval költségesebb, Cegléden megépülő hulladéklerakón való hulladék elhelyezésig. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hulladékgyűjtés jelen kor követelményeinek megfelelő módja a lakosság körében kedvező fogadtatásra talált. Nagykőrös Város Önkormányzata a köztisztaságról szóló 27/2001. (XI.30.) ÖT. sz. rendelet módosításával 2009. január 1-től beemelte a kötelező közszolgáltatások körébe a szelektív hulladékgyűjtést is, mely alapján a szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetésével járó költség és a hulladék eladásával járó bevétel beépült a közszolgáltatási díjba. Jelenleg a nagyarányú hulladék szennyezettsége miatt, a válogatási költség magas a hulladék eladásával járó bevétel alacsony.

Oldal: 36 / 77


V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások Ebben a részben azoknak a létesítményeknek és szervezeteknek a bemutatása történik, amelyek a térség hulladékkezeléshez közvetlenül kapcsolódnak. V.1.

Hulladékok gyűjtése és szállítása

A települési szilárd hulladék gyűjtése szervezett, lerakása megoldott. Nagykőrösön családi házas övezetben heti egy, a lakótelepen heti két alkalommal történik begyűjtés. A település területén a települési szilárd hulladékot a Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. szállítja el. Az összegyűjtött települési hulladék a ceglédi regionális hulladéklerakó telepre kerül lerakásra. Az építési-bontási hulladékok begyűjtésére a településen csak a KŐVA Zrt.-nek van engedélye, míg az elhelyezésükre a nagykőrös külterület 0543/4 hrsz.-on található telephelyen kívűl még két telephelyen van lehetőség (ezek egyébként szomszédos telken vannak a KŐVA rt. üzemeltetésében lévő inert hulladéklerakó mellett). A KŐVA Zrt. üzemeltetésében lévő telepen a begyűjtött építési-bontási hulladékok előkezelésére (válogatás, aprítás, törés) és hasznosítására van lehetőség. Ennek keretében a terület feltöltésére, illetve aprítás-törés után útalapok másodlagos nyersanyagként történő felhasználásához használhatóak. A települési folyékony hulladék esetében a Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. végzi a begyűjtést.

Egészségügyi hulladék: az Önkormányzat gondoskodik a felelősségi körébe tartozó Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézetben keletkező egészségügyi hulladékról. A betegellátási hulladékot, a szúró-vágó eszközöket és a lejárt szavatosságú gyógyszereket, a hívót és a fixírt a Septox Kft. szállítja el. Állati hulladék:. 2006. március 01. óta az állati hulladék begyűjtését a Ceglédi Állatmenhely Nyílt Alapítvány végzi, a vállalkozások külön köthetnek szerződést az alapítvánnyal, az Önkormányzat csak a közterületen talált állathulla elszállítására köteles, valamint vállalják a magánházaknál elpusztult kisállatok elszállítását is.

Oldal: 37 / 77


V./1. táblázat

Hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

Begyűjtő, szállító neve

Székhely (település)

Begyűjtött Begyűjtésre Begyűjtő hulladékhasznált kapacitása mennyiség szállítóeszköz

Települési szilárd hulladék

Kőrösi Nagykőrös Vagyonkezelő Zrt.

Folyékony hulladék

Kőrösi Nagykőrös 49 731 t/év Vagyonkezelő Zrt.

150 (m3/nap)

tengelyen szállítás

Építési-bontási hulladékok

Kőrösi Nagykőrös Vagyonkezelő Zrt.

2 321 t/év

9 990 t/év

Építési-bontási hulladékok Csomagolási hulladékok Fémhulladékok

6 316 t/év

50 000 t/év

Kezelő megnevezése

tömörítő Ceglédi konténeres regionális hulladékszállí hulladékler tó akó telep. gépjármű Kőrösi Vagyonkez elő Zrt. Kőrösi Vagyonkez elő Zrt.

Kovács Mihály

Nagykőrös

n.a.

9 800 t/év

építési törmelék szállítására alkalmas gépjármű n.a.

Recultiv Kft.

Nagykőrös

n.a.

2 710 t/év

n.a.

n.a.

B. Tóth István Nagykőrös

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Kovács Mihály

Fémhulladékok


Nagykőrös

n.a.

2 300 t/év

n.a.

n.a.

Hulladékká vált járművek

Használt Vas Kft.

Nagykőrös

n.a.

650 t/év

n.a.

Használt Vas Kft.

Hulladékká vált Várkonyi-Carjárművek Nagykőrös Sped Kft.

n.a.

1100 t/év

n.a.

VárkonyiCar-Sped Kft.

Elektronikai hulladékok, szárazelemek

n.a.

n.a.

n.a.

Electrocoord Kft.

Electro-coord Kft.

Budapest

A vállalkozások begyűjtő kapacitása elegendőnek bizonyul a térségben keletkező települési szilárd hulladék és települési folyékony hulladék teljes körű begyűjtésére. A hulladékok begyűjtésére különböző típusú gépek, berendezések szolgálnak. A kapacitások megfelelőek a csomagolási hulladékok begyűjtésére és elszállítására is a későbbi évek mennyiségi növekedése esetén is. V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A településen keletkező kommunálisé és gazdálkodói eredetű települési szilárd hulladékok a Oldal: 38 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 ceglédi regionális hulladéklerakó telepre kerülnek a legnagyobb részt. Ezeket a hulladékokat a KŐVA Zrt. szállítjí a telephelyre. Nagykőrösön a települési szilárd hulladékok közül néhány csomagolási hulladék, építési-bontási hulladék, hulladékká vált járművek és a biológiailag bontható hulladékok kezelésére-hasznosítására van lehetőség. a kezelőtelepek adatait az alábbi táblázat összesíti. A folyékony hulladékok kezelésére a városi szennyvíztisztító telepen van lehetőség. V./2. táblázat Kezelő vállalkozások megnevezése, címe

Kezelési (D) kód

Használt Vas Kft.

R12

Kovács Mihály

R5

Recultiv Kft.

D9

Szente Kft.

R5

Várkonyi-Car-Sped Kft. Várkonyi-Car-Sped Kft.

R12 R4

Városi szennyvíztisztító telep

R3

Nagykőrösi regionális komposztáló telep hrsz.: 0114/4

R3

Nagykőrösi városi inert hulladékhasznosító hrsz.: 0543/4

R5 és R12

A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelt hulladékok EWC kódja 020110, 160106, 170401, 170402, 170405, 200140 170101, 170102, 170103, 170107, 170504 150101, 150102, 150104, 150107, 170405, 200101, 200140 170101, 170102, 170103, 170107, 170504 160104, 160106, 160121, 160122 160106, 160121, 160122 020103, 020107, 020301, 020304, 020305, 020601, 020603, 020701, 020702, 020704, 020705, 190805, 200108, 200201, 200302 020103, 020107, 020301, 020304, 020305, 020601, 020603, 020701, 020702, 020704, 020705, 190805, 200108, 200201, 200302 170101, 170102, 170103, 170107, 170504, 170904, 191302, 200202

Oldal: 39 / 77

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság %

575

n.a.

9800

n.a.

2710

n.a.

9800

n.a.

1110

n.a.

1110

n.a.

7500

~30

20000

~10.

9990

~25


V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése 3

A településen 0492/1 hrsz. alatt 3 000 m illegálisan felhalmozott települési szilárd hulladék található. az önkormányzat intézkedéseinek köszönhetően évek óta nem történt beszállítás erre a telepre, azonban a hulladékok teljes mennyiségének elszállítása még nem történt meg. A terület önkormányzati tulajdonban van, így a felszámolásról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladat ez. V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából el kell különíteni a hasznosítható anyagokat a hulladék többi részétől. Ennek érdekében Nagykőrös város önkormányzata 28 db szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet a város területén, ahol lehetőség van papír, fém, műanyag és üveg csomagolási hulladékok gyűjtésére. Ezekből a szigetekből jelenleg a hulladékok a Remondis Szolnok Zrt. telephelyére kerülnek, ahol válogatják és hasznosítják őket. Ezen kívűl a településen működik egy hulladékgyűjtő udvar, ahol jelenleg biológiailag lebomló hulladékok (EWC: 200201), építési-bontási hulladékok (EWC: 170107) és kevert települési hulladékok szelektív gyűjtésére van lehetőség (EWC: 200301).

Oldal: 40 / 77


V./2. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Címe Üzemeltető neve Átvett, kezelt hulladék Engedély szám Nagykőrös külterület Kőrösi Vagyonkezelő Építési-bontási 57660543/4 hrsz. Zrt. hulladék, biológiailag 11/2009. lebomló hulladék, kevert települési hulladék Nagykőrös külterület Kőrösi Vagyonkezelő Építési- és bontási 6197-8/2009. 0543/4 hrsz. Zrt. hulladékok 2750 Nagykőrös, Fecike és Testvérei Bt. Fém 1801Kárpát u. 40. 14/2009 2750 Nagykőrös, Használt Vas Kft. Fém és hulladék 554-14/2009. Árbóz dűlő 34. járművek 2750 Nagykőrös, Kézmű Nonprofit Kft. Kábelhulladékok 8297-4/2009 Kórház u. 1. 2750 Nagykőrös, Kézmű Nonprofit Kft. Kábelhulladékok 8298-4/2009 Rákóczi u. 23. 2750 Nagykőrös Kovács Mihály Építési- és bontási 1566külterület hulladékok 28/2008 2750 Nagykőrös, Recultiv Kft. Csomagolási hulladékok 3580Temetőhegy dűlő 2. 16/2009 2750 Nagykőrös Szente Kft. Építési- és bontási 1566külterület hulladékok 29/2008 2750 Nagykőrös, Várkonyi-Car-Sped Hulladék járművek 5076Szurdok dűlő 3. Kft. 14/2007

Kapacitás (t/év) 3 000

9 990 2 300 650

9 800 2 710 9 800 1 100

V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése Nagykőrös városában 2009 év során összesen 1815,2 tonna biológiailag bontható hulladék keletkezett (ez elsősorban az EWC 020103 hulladékká vált növényi szöveteket és az EWC 200201 biológiailag lebomló hulladékokat tartalmazza). A településen jelenleg a KŐVA Zrt. végez zöldhulladék begyűjtést, illetve a 0542/3 hrsz.-on található hulladékgyűjtő udvaron is lehetőség van zöldhulladék elhelyezésére. Az összegyűjtött zöldhulladékok a 1762-8/2010. számú hulladékkezelési engedély alapján elsősorban a városi szennyvíztisztító telepen működő, a települési szennyvíziszapok komposztálására szolgáló rendszerhez adalék- és struktúraanyagként kerülnek felhasználásra. A jövőben a biológiailag bontható hulladékok kezelésére és hasznosítására a 0114/4 hrsz-on található regionális komposztáló telep fog szolgálni. Ennek a telepnek 2010-ben a próbaüzemét a KŐVA Zrt. végzi el, a végleges üzemeltető személye a terv készítésének időpontjában még nem ismert.

Oldal: 41 / 77


V.3. táblázat A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai

Telephely

Kezelés módja

Nagykőrösi városi komposztálás szennyvíztisztító telep

Nagykőrösi regionális komposztáló telep

komposztálás

Kezelt hulladékok EWC kódja 020103, 020107, 020301, 020304, 020305, 020601, 020603, 020701, 020702, 020704, 020705, 190805, 200108, 200201, 200302 020103, 020107, 020301, 020304, 020305, 020601, 020603, 020701, 020702, 020704, 020705, 190805, 200108, 200201, 200302

Kezelt hulladék mennyisége 2009 (t)

Keletkező hulladék: Létesítmény szennyvíziszap kapacitása -komposzt (t/év) (EWC: 19 05 03) (t/év)

640

7 500

~ 1 500 – 2 000

0

20 000

0

A rendszeres zöldhulladék gyűjtés megvalósításával, illetve a regionális komposztáló telep üzemének beindulásával komoly eredményt lehet elérni a biológiailag bomló hulladékok lerakóba kerülési arányának csökkentésére, illetve az ilyen típusú hulladékok hasznosítási arányának növelésére. V.3.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés –körzetenként A településen összesen 49 731 t települési folyékony hulladék keletkezett 2009-ben, ami 1 főre lebontva ~10 t-t jelent. Nagykőrös város területén keletkező települési folyékony hulladék teljes mennyisége a KŐVA Zrt. által kerül begyűjtésre és a városi szennyvíztisztító telepen kerül elhelyezésre, illetve tisztításra. V./4. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Leé (t/év/fő) Mennyiség (t/év) Települési folyékony hulladék

10

Oldal: 42 / 77

49 731


V./5. táblázat

A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók

Begyűjtő neve

Székhelye

Begyűjtött mennyiség

Kapacitás, engedélyezett mennyiség

Kezelési mód


Nagykőrös

49 731 t/év

150 t/nap

Tisztítás a városi szennyvíztisztító telepen

V. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése V./6. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség Kezelőtelep üzemeltetője 2009 Szennyvíztisztító telepen mechanikai tisztítás

49 731 t/év


A települési folyékony hulladék keletkezésének és kezelésének jövőbeni legfontosabb alapja a KEOP 1.2.0/F támogatás keretében Nagykőrös városában megvalósuló szennyvíz csatornahálózatbővítés és szennyvíztisztító telep fejlesztés. Ennek eredményeként várhatóan a város 95%-a csatornázottá válik, ami a települési folyékony hulladék keletkezését nagyságrendekkel csökkenteni fogja. A beruházás keretében felépülő új szennyvíztisztító telepen megmarad a TFH kezelő műtárgy, terhelése pedig az ingatlanok rákötési arányával párhuzamosan csökken majd. V. 4.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége Nagykőrösön 2009-ben 640 t kommunális szennyvíziszap keletkezik jelenleg. V./7. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (t/év) Víztelenített szennyvíziszap (%) Nagykőrös

640

25-35

A települési szennyvíziszap keletkezésének távlati mennyiségeit erősen befolyásolja a városban megvalósuló szennyvíz-hálózat bővítés, illetve szennyvíztisztító telep fejlesztés. A szennyvíz-hálózat kiépülésének köszönhetően, valamint a korszerűbb szennyvíztisztítási technológia alkalmazásának eredményeként néhány éven belül (a lakossági rákötések ütemének megfelelően) a települési szennyvíziszap keletkezése elérheti a 8 m3/d mennyiséget, ami évi kb. 3.000 tonnát jelent.

Oldal: 43 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A településen 2009-ben 640 t kommunális szennyvíziszap keletkezett. A szennyvíziszapokat jelenleg a városi szennyvíztisztító telepen üzemelő GORE® rendszerű komposztálási technológia segítségével kezelik. A keletkezett szennyvíziszap komposztot a városi szilárd hulladéklerakó telep rekultivációjához használták fel. Ennek befejezése utána a nagykőrösi regionális komposztáló telep próbaüzeméhez is felhasználják (a városi szennyvíztisztító telepen keletkező nyers szennyvíziszappal együtt). A továbbiakban, amennyiben a regionális komposztáló telep végleges üzemeltetéséről nem születik döntés, a KŐVA Zrt. elvégezteti a szennyvíziszap komposzt mezőgazdaságban történő hasznosításának engedélyezését. Ez az engedélyezés a terv elkészültének időpontjában még nem zárult le. Emellett a városban tervezett biogáz erőmű szintén jó befogadója lehet a kommunális szennyvíziszapnak vagy az abból keletkezett szennyvíziszap-komposztnak. Ilyen telep tervei már készültek és az erőmű megépítéséhez használt terület is kijelölésre került. Jelenleg az erőmű engedélyeztetése van folyamatban. V./8. táblázat

A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása

Ártalmatlanítást végző neve/telephelye Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. városi szennyvíztisztító telep

Ártalmatlanítás módja

Alkalmazott technológia

Engedélyezett mennyiség [t/év]

komposztálás

GORE® rendszerű komposztálási technológia

4 000

A hazai gyakorlatban jelenleg az alábbi hasznosítási lehetőségek jönnek szóba a települési szennyvíziszapok tekintetében: Erőművi felhasználás Az erőművek meghatározott CO2 kibocsátási mennyiséggel rendelkeznek, amit bizonyos mértékig csökkenteniük kell. A fosszilis tüzelő anyagok használata helyett fontos, hogy egyre inkább érvényesüljön a más biomassza tüzelőanyag égetésével történő hő és/vagy villamos energiatermelés. Tehát egyre inkább érdekük az erőműveknek az ilyen jellegű tüzelőanyag használata a más, mára már kimerülőben lévő fosszilis energiahordozókkal szemben. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium koncepciók:  2015-re a szennyvíziszap mennyisége várhatóan 250-300 ezer tonna sz.a./év.  A szennyvíziszapból elméletileg nyerhető energia mennyiség 2015-re : 4,69 PJ.  Megújuló részarányon belüli aránya: 5,4-6,7%.  2015-ben a keletkező szennyvíziszap 90%-ának hasznosításával a termelt biogázból 29,3 MW/h áram előállítása várható. [10] Több Magyarországi erőmű is fogad nyers szennyvíziszapot vagy szennyvíziszapból származó komposztot. Mivel a felsorolt erőművek eredendően különböző célra lettek létesítve, így az általuk támasztott követelmények a komposzttal szemben is eltérőek lehetnek. Ezek a feltételek nagyban befolyásolhatják a komposzt előállítási és hasznosítási költségét. Például Oldal: 44 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 nagy üzemi és beruházási költségű előkezelési technológiák alkalmazása. [9]

Lehetséges szennyvíziszap feldolgozó központok [9] Elsődleges kiválasztási szempont a felsorolt erőművek közül a távolság és az út teljesítéséhez szükséges idő. Visonta: ~ 117km és megközelítőleg ~ 2 óra. Dorog: ~ 144km és szintén ~ 2 óra táv megtételéhez szükséges idő. Lábatlan ~ 151km, míg az Ajkai szénerőmű ~ 218km és körülbelül ~ 3 óra 41perc. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a milyen mennyiségű és milyen minőségű szennyvíziszapot tudnak, képesek fogadni. Ezt a változatot erősítené a majdan megépülő nagykőrösi biogáz termelő üzem, mely a tervek szerint fogadná a nagykőrösi szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapot, és elektromos energiatermelésre használná. Sajnos pontos részletek még nem állnak rendelkezésre a telep befogadóképességét illetően, így ezt mindenképp pótolni kell a közeljövőben. A keletkezett komposzt végleges elhelyezése, deponálása A Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. 2010-ben sikerrel engedélyeztette a saját kezelésében lévő telepeken keletkező szennyvíziszap-komposztokra a mezőgazdasági kihelyezést környező területeken. Az érintett területekre a Bács-Kiskun-megyei és a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adott ki engedélyt, melyek értelmében összesen közel 150 ha mezőgazdasági területen több, mint 1000 tonna szennyvíziszap-komposzt hasznosítására van lehetőség évente. Ez a területmennyiség folyamatosan növelésre kerül a gazdákkal való tárgyalások révén. Így remélhető, hogy egy-két éven belül akár 2-3000 tonna szennyvíziszap elhelyezése oldható meg évente.

Oldal: 45 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 A keletkezett komposzt mezőgazdasági hasznosítása A mezőgazdasági kihelyezés több szempontból is kedvező alternatíva. Így visszajuttatjuk a természetes körforgásba a keletkezett komposztot. Tehát ahogy korábban utaltam már. Javasoltam, hogy ezt az alternatívát válasszuk a Nagykőrösön előállított komposzt hasznosítására. Nagykőrös területi adottságaiból és a nagyszázalékú agrártevékenységből adódóan a mezőgazdasági kihelyezés lenne a legcélravezetőbb.

Oldal: 46 / 77

VI. fejezet

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

A 2000-es évek elejéhez képest a hulladékgazdálkodás alapvető elvei és hosszú távú céljai nem változtak jelentős mértékben, a 2009-2014 időszakra vonatkozó II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv azonban mégis jelentősen megváltozott alapokra építkezik. A II. OHT-nek és ennek megfelelően a helyi hulladékgazdálkodási tervnek illeszkednie kell a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet bonyolult viszonyrendszerébe, figyelembe véve a 2008-ban kibontakozott globális gazdasági válság következményeit. Alkalmazkodnia kell továbbá az I. OHT készítése óta bekövetkezett termelési szerkezetváltáshoz, a nemzetközi tendenciákhoz és elvárásokhoz, összhangban kell lennie a III. Nemzeti környezetvédelmi Programmal, és elő kell segítenie a hosszú távon fenntartható fejlődést, a hatékony és takarékos anyag-és energiafelhasználást, valamint a környezet terhelésének csökkentését. A II. OHT főbb számszerűsített céljai 2014-re  az egy főre jutó éves hulladékképződés az 500 kg-ot ne haladja meg, a háztartásokban a napi 1 kg/ fő mennységet  a képződő hulladék legalább 50 %-át hasznosítani kell  a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének 40 % alá szorítása  a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35 %-os hasznosítása  A szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra elérhetőségét a lakosság 80 %-a számára biztosítani kell  az építési-bontási hulladékok legalább 50 %-os hasznosítását kell elérni 2014-re (majd ezt az arányt 2020-ra 70 %-ra kell növelni  forgalomba helyezett elektronikai berendezések 65 %-os visszavételét kell elérni 2016ig (2014-ig 55 %), és a visszavett mennyiség 85 %-os hasznosítását biztosítani kell  A hulladékká vált gépjárművek esetén 2015-ig 95 %-os hasznosítás kívánatos  A hordozható elemek és akkumulátorok 2012-ig 25, 2016-ig 45 %-os visszavétele és újrafeldolgozása szükséges.

A helyi hulladékgazdálkodási tervben a tervezési időszak végére elérendő célokat úgy határoztak meg, hogy teljesüljenek a jogszabályokban, az OHT- ben és területi tervben meghatározott mindazon feltételek, amelyeket önkormányzati szinten kell megoldani. A fentiek alapján a tervezési időszak (2010-2015) alatt elérendő hulladékgazdálkodási célok: 

  

települési szilárd szelektív gyűjtési rendszer továbbfejlesztése a térségi hulladéklerakókba elhelyezett hulladék mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítható hulladék feldolgozási céljából (a kialakított gyűjtőszigetek kihasználtságának vizsgálata, helyének felülvizsgálata) az építési és bontási hulladékok hasznosítását elősegítő rendszer kialakítása illegálisan felhalmozott hulladék ártalmatlanítása (Hrsz. 0492/1) tudatformálás, ismeretterjesztés a kialakított rendszerek igénybevételére.


VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

VI. 1. 1.

A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./1. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2012 (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen VI./2.

táblázat

5 500 ±300 25 000±2500 2 500±500 2 000±200 35 000±3500

A képződő települési szilárd hulladékból hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

2015 (t/év) 5 000±300 10 000±2500 3 000±500 2 500±200 20 500±3500

szelektíven

2012 (t/év)

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Csomagolási hulladékok összesen Gumiabroncs Zöldhulladékok

gyűjtött

2015 (t/év)

30 2,5 100 10 1,5 0,1 4000 6 5000

33 3 200 10 1,5 0,1 5000 7 10000

VI./3. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2012 (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék (EWC 15 01 01) Műanyag csomagolási hulladék (EWC 15 01 02)

Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék (EWC 15 01 04)

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék (EWC 15 01 07)

Textil csomagolási hulladék Összesen:

1800±100 1400±100 10±2 400±20 15±2 5±1 450±20 2±1 4082±100

2015 (t/év) 2200±100 1600±100 15±2 600±20 20±2 7±2 550±20 3±2 4995±100

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, a tervezés időpontjában került elfogadásra a II. OHT illetve a megyei hulladékgazdálkodási terv. Ennek ellenére a helyi hulladékgazdálkodás terv, mint irányvonal elkészítését fontosnak tartotta a város. Az országos és a területi terv elfogadását követően szükséges a helyi hulladékgazdálkodási terv Oldal: 48 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 felülvizsgálata. A helyi hulladékgazdálkodási terv elfogadása után – ami a 2010-2015-ös időszakra vonatkozik – a tervről háromévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi hulladékgazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is. Biztosítani és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelő szakértői apparátust. Együtt kell működni a térségben kialakításra kerülő DunaTisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének koordináló szervezeteivel. Nagykőrös város az alábbi táblázatban található csökkentési célokat tűzte ki a tervidőszakra. VI./4. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék települési szilárd hulladék

települési folyékony hulladék

kommunális szennyvíziszap

építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Csökkentési cél A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése 2016. július 1. napjáig 15%-ra a mostani kb. 20%-ról. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programban (NTSZMP) előírtak szerint meg kell valósítani a szennyvízberuházást. Ennek megfelelően, el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra. A szennyvíztelepi iszapok minél nagyobb arányú talajerővisszapótláskénti (injektálás, komposztálás) hasznosítása a mezőgazdaságban. Csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehetőségének megteremtése. Fontos feladat a jelenleg keletkező építésibontási hulladékok hasznosítási arányának meghatározása.

Oldal: 49 / 77


VI./5. táblázat

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek

Elektromos és elektronikai hulladékok

Egészségügyi hulladékok

Állati eredetű hulladékok

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

Csökkentési cél A begyűjtött hulladékolaj mennyiségnek további növelése a begyűjtési rendszerek kiépítésével, mivel jelenleg nem működik rendszeres gyűjtés a településen. Tovább kell növelni a gyűjtési pontok számát, valamint nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezen hulladékok szelektív gyűjtésének fontosságára a tudatformálás eszközével. A 2010 elején ismert tervezetek szerint a 2016-ban begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének el kell érnie a forgalomba hozott berendezések tömegének 65%-át (előzetes számítások szerint 7-8 kg/fő/év mennyiséget). Az egészségügyi hulladékok szelektív gyűjtésének és megfelelő ártalmatlanításának fenntartása. A fertőző egészségügyi hulladék lerakásának megakadályozása. - A fertőzőképes és potenciálisan fertőző hulladékok elkülönített gyűjtése az egyéb nem veszélyes hulladékoktól - trágya talajerőpótlásra történő visszaforgatása a talajvédelmi előírások betartásával Lehetőség biztosítása az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosítására vagy ártalmatlanítására.

Nagyon fontos feladat ezen hulladékok esetében, hogy a begyűjtött települési szilárd hulladékok közötti részarányának pontos meghatározása, hogy a keletkezési-,hasznosítási célok pontosabban meghatározhatók legyenek.

Oldal: 50 / 77


VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az önkormányzatoknak közvetlen módon nem feladatuk a területükön keletkező hulladékok hasznosítása, nem feladatuk hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással kell teljesíteni. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. VI./6. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

települési szilárd hulladék


Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Tovább kell fokozni a szelektív hulladékgyűjtés népszerűségét, ezzel csökkentve a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét. Ennek eszköze lehet a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, valamint a hulladékgyűjtő udvaron és a szelektív gyűjtőszigeteken gyűjtött hulladékok fajtáinak bővítése. A folyékony hulladék további megfelelő ártalmatlanításának megszervezése.

Elő kell segíteni a biogáz energetikai felhasználását, illetve a komposztok felhasználását a mezőgazdaságban a talajerőpótlás céljából. Az építési-bontási hulladékok újraszabályozása során elő kell írni a helyben történő felhasználási építési-bontási hulladékok és egyéb kötelezettséget. Elő kell írni a hasznosítható építési inert hulladékok hulladék meghatározott arányú alkalmazását egyes építési technológiáknál. E szabályokat az építésibontási engedélyekben érvényesíteni kell. kommunális szennyvíziszap

Oldal: 51 / 77


VI./7. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

települési szilárd hulladék


kommunális szennyvíziszap

építési-bontási és egyéb inert hulladékok

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

OHT II

Tovább kell fokozni a szelektív hulladékgyűjtés népszerűségét, ezzel csökkentve a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét. Ennek eszköze lehet a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, valamint a hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött hulladékok fajtáinak bővítése. A folyékony hulladék további megfelelő ártalmatlanításának megszervezése. Elő kell segíteni a biogáz energetikai felhasználását, illetve a komposztok felhasználását a mezőgazdaságban a talajerőpótlás céljából. Tovább kell fokozni a szelektív hulladékgyűjtés népszerűségét, ezzel csökkentve a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét. Ennek eszköze lehet a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, valamint a hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött hulladékok fajtáinak bővítése. A folyékony hulladék további megfelelő ártalmatlanításának megszervezése. Elő kell segíteni a biogáz energetikai felhasználását, illetve a komposztok felhasználását a mezőgazdaságban a talajerőpótlás céljából. Tovább kell fokozni a szelektív hulladékgyűjtés népszerűségét, ezzel csökkentve a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét. Ennek eszköze lehet a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, valamint a hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött hulladékok fajtáinak bővítése.

Oldal: 52 / 77

A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. - A képződő települési szilárd hulladék hasznosításának 40% fölé emelése. - A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. - A papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os újrafeldolgozása (2020-ig 50%). A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelése. A szennyvízelvezető és kezelő rendszer bővülésével növekvő szennyvíziszap mennyiség kezelése, hasznosítása >40%

A szennyvízelvezető és kezelő rendszer bővülésével növekvő szennyvíziszap mennyiség kezelése, hasznosítása >40% Az építési-bontási hulladékok legalább 45%-os hasznosítása


VI./8. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

Hulladékolajok)

Akkumulátorok és szárazelemek

Elektromos és elektronikai hulladékok

Egészségügyi hulladékok

Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél - Elkülönített gyűjtés biztosítása - A begyűjtés hatékonyságának növelése - A begyűjtött olajok halogén (klór) tartalma mérésének biztosítása - Az olajjal szennyeződött anyagok lehetőség szerinti megtisztítása, újrahasználatra előkészítése - A regenerálás preferálása Az energetikai hasznosítás feltételeinek egyértelművé tétele - Pontosabb nyilvántartás kialakítása a jelenleg visszagyűjtött elemek és akkumulátorok mennyiségéről. - Hordozható elemek és akkumulátorok minél nagyobb arányú visszagyűjtésének propagálására - Visszagyűjtő pontok számának növelése Visszagyűjtési pontok kialakítása a településen a hasznosítás lehetőségének szem előtt tartása mellett. Ennek egyik legalkalmasabb helyszín lehet a már meglévő hulladékgyűjtő udvar A garantáltan nem fertőző, hasznosítható hulladékfajták szelektív gyűjtése és hasznosításra történő átadása Szelektív gyűjtés biztosítása. Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító műhöz, amennyiben a tervezési időszakban megvalósul. Szelektív gyűjtés biztosítása. A tiltott anyagok használatának ellenőrzése, a törvények betartatása

Oldal: 53 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 VI./9. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Hulladék Helyi OHT II Hulladékolajok - Elkülönített gyűjtés biztosítása - A hulladék olajok begyűjtési és - A begyűjtés hatékonyságának hasznosítási szabályait felül kell növelése vizsgálni az új hulladék keretirányelvnek - A begyűjtött olajok halogén megfelelően. (klór) tartalma mérésének - Bizonyos olajtermékeknél meg kell biztosítása vizsgálni a gyártói felelősség alá vonás - Az olajjal szennyeződött szükségességét. anyagok lehetőség szerinti - A hatósági ellenőrzések szigorításával megtisztítása, újrahasználatra vissza kell szorítani a hulladékolajok előkészítése ellenőrizetlen égetését, tüzelőanyagként - A regenerálás preferálása való fölhasználását az erre alkalmatlan - Az energetikai hasznosítás házi vagy kisüzemi kazánokban. feltételeinek egyértelművé tétele Akkumulátorok és szárazelemek

Pontosabb nyilvántartás kialakítása a jelenleg visszagyűjtött elemek és akkumulátorok mennyiségéről Hordozható elemek és akkumulátorok minél nagyobb arányú visszagyűjtésének propagálására - Visszagyűjtő pontok számának növelése

Oldal: 54 / 77

Felül kell vizsgálni a termékdíjas szabályozást a célokhoz igazodó előírások bevezetése érdekében. • A hatékonyabb működés érdekében külön szabályozást kell kialakítani a koordináló szervezetek alapítására és működésére vonatkozóan, a nyitottság, versenysemlegesség biztosítása, pénzügyi garanciák, hasznosítási díj, önkormányzatoknak fizetendő díj egységes szabályozása érdekében. • Szélesíteni kell a visszavételi rendszereket a kereskedelemben, valamint fejleszteni kell a begyűjtési lehetőségeket a települési hulladékkezelő rendszerekben, együttműködve az önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal, valamint összehangolva az E-hulladékok begyűjtési rendszerével. • A visszagyűjtés hatékonyságának fokozása érdekében a fogyasztóvédelmi szerveknek fokozottan ellenőriznie kell a visszavételi kötelezettségek betartását. • A behozatali szabályok módosításával biztosítani kell a lehetőséget, hogy Magyarországon vállalkozói alapon hasznosító üzem létesüljön, esetleg szomszédos országokkal közösen, a gazdaságossági szempontoktól függően.

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Elektromos és elektronikai hulladékok

Visszagyűjtési pontok kialakítása a településen a hasznosítás lehetőségének szem előtt tartása mellett. Ennek egyik legalkalmasabb helyszín lehet a már meglévő hulladékgyűjtő udvar

Oldal: 55 / 77

Az új EU irányelv megjelenése után a hazai jogszabályokat 18 hónapon belül ennek megfelelően harmonizálni kell. • A kiterjesztett gyártói felelősség erősítése szükséges az új irányelvvel összhangban, a meglévő szabályozások fejlesztése. • A termékdíjas szabályozást a célokhoz igazodó előírásoknak megfelelően felül kell vizsgálni. • A hatékonyabb működés érdekében külön szabályozást kell kialakítani a koordináló szervezetek alapítására és működésére vonatkozóan, a nyitottság, versenysemlegesség biztosítása, pénzügyi garanciák, hasznosítási díj, önkormányzatoknak fizetendő díj egységes szabályozása érdekében. • A gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok átvételi rendszerét tovább kell bővíteni és működtetni, az önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal, illetve a kereskedelemmel együttműködve. • Az ellenőrzéseket fokozni kell a begyűjtés és a hasznosítás elszámolásában, csökkenteni kell a potyautasok számát. • A hasznosítási kapacitások kialakítása érdekében támogatásokat kell biztosítani a GOP, KEOP, FÉF, ROP forrásokból.

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Egészségügyi hulladékok

A garantáltan nem fertőző, hasznosítható hulladékfajták szelektív gyűjtése és hasznosításra történő átadása

Ki kell terjeszteni a begyűjtési, kezelési rendszerre vonatkozó előírásokat a szociális és egyéb egészségügyi ellátásra (ápolási intézmények, magánorvosok, otthoni ápolás) is, mivel ezek jelenleg csak az eüi intézményekre vonatkoznak. Ennek megfelelően felül kell vizsgálni az egészségügyi hulladékok kezeléséről, az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. EüM rendeletet, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 KvVM rendeletet. • Ki kell dolgozni az állategészségügyi intézményekben keletkező egészségügyi hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat.

Állati eredetű hulladékok

Szelektív gyűjtés biztosítása. Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító műhöz, amennyiben a tervezési időszakban megvalósul.

A melléktermékként föl nem használható állati eredetű hulladékok kezelését elsősorban komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító telepek létesítésével kell megoldani, amelyek képesek az élelmiszeripari hulladék fogadására is. • A hasznosítási kapacitások kialakítása érdekében támogatásokat kell biztosítani a GOP, KEOP, FÉF, ROP forrásokból. • Támogatások biztosításával elő kell segíteni a biogáz energetikai felhasználását, illetve a komposztok felhasználását a mezőgazdaságban a talajerőpótlás céljából.

Növényvédő- szerek és Szelektív gyűjtés biztosítása. A csomagoló eszközeik tiltott anyagok használatának ellenőrzése, a törvények betartatása

Felül kell vizsgálni a lejárt szavatosságú növényvédő szerekre és csomagolásukra vonatkozó jogszabályt elsősorban a lakosságnál képződő hulladékok gyűjtése, szállítása és biztonságos ártalmatlanítása tekintetében, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan.

Oldal: 56 / 77


VI/10. táblázat

A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Papír és karton csomagolási hulladék

2012-re a képződő csomagolási hulladékok 70%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra 60%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 30%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy műanyagra 22,5%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy fémre 50%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 35%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy üvegre 60%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 20%-os hasznosítása az elérendő. 2012-re el kell érni, hogy lehetőség legyen a településen ezen hulladékfajták szelektív gyűjtésére és ezen keresztül hasznosítására.

Műanyag csomagolási hulladék

Fém csomagolási hulladék

Üveg csomagolási hulladék

Fa csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Oldal: 57 / 77


VI./11. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék

Műanyag csomagolási hulladék

Fém csomagolási hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

OHT II

2012-re a képződő csomagolási hulladékok 70%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra 60%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 30%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy műanyagra 22,5%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy fémre 50%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön..

A teljes települési szilárd hulladék hasznosítása >40% A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg, szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás aránya >40% Papír, fém, műanyag, üveg min. 50%-os hasznosítása Energetikai hasznosítással kezelt mennyiség ≥10% A települési szilárd hulladék energetikai hasznosításának bővítése; a mechanikai-biológiai hulladék előkezelés éghető frakciójának elkülönítése és energetikai hasznosítása interregionális megoldásokkal, erőművek, cementgyárak, hulladékerőművek igénybevételével. Lerakással történő ártalmatlanítás max. 60%

Üveg csomagolási hulladék

2012-re a képződő csomagolási hulladékok 35%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy üvegre 60%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön a képződő Fa csomagolási hulladék 2012-re csomagolási hulladékok 20%-os hasznosítása az elérendő. 2012-re el kell érni, hogy Textil csomagolási lehetőség legyen a hulladék településen ezen hulladékfajták szelektív gyűjtésére és ezen keresztül hasznosítására.

Oldal: 58 / 77


VII. fejezet

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

Nagykőrös település a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek a megoldására csatlakozott a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszeréhez, amely Cegléd Város kezdeményezésére a Cegléd, Kecskemét, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, vonzáskörzetében lévő települések között jött létre. A projekt (2001/HU/16/P/PE/008) célja a Duna-Tisza közi nagytérség hulladékgazdálkodásának fejlesztése. A projekt fő elemei: Ceglédi lerakó és válogató, Nagykőrösi komposztáló, Nagykátai átrakó, Kecskeméti válogató, 10 hulladékudvar megépítése; hulladékszállító járművek, konténerek, kukák beszerzése; 37 régi lerakó rekultivációja. A teljes elszámolható költségvetés 24 362 634 €, EU támogatás 12 181 317 €, hazai támogatás 9 745 054 €, kedvezményezetti önrész 2 436 263 €. A projekt kezdete: pénzügyi megállapodás 2002.04.23., támogatási szerződés 2004.07.16. Az érintett Pest megyei települések (37 település): Albertirsa, Benye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Farmos, Gomba, Gyömrő, Káva, Kocsér, Kóka, Mende, Mikebuda, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Nyáregyháza, Nyársapát, Pánd, Péteri, Pilis, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tóalmás, Törtel, Újszilvás, Uri, Vasad. A megvalósult létesítmények: - Ceglédi regionális hulladéklerakó, - 1. átrakó: Nagykáta - Kezelőközpontok: Ceglédi lerakó és válogató, Nagykőrösi komposztáló, Kecskeméti válogató. - 10 hulladékudvar: Albertirsa, Cegléd (2), Gyömrő, Kecskemét (2), Monor, Nagykőrös, Pilis, Nagykáta. A gyűjtött hulladékfajták: papír, műanyag, fém, üveg. A működő technológia: Kommunális hulladék utóválogatás, biológiailag lebomló szerves anyag komposztálás, -lerakás (maradék hulladék). A kijelölt hulladéklerakók rekultivációi lezajlottak. VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

ismeretterjesztő,

szemléletformáló,

Az új Hulladék Keretirányelv (2008/98/EK) szerint a tagállamoknak 2013. december 12-ig hulladék-megelőzési programokat kell létrehozniuk, melyeket vagy beépítenek a hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi programokba. Ennek a direktívának a hazai jogrendbe történő átültetésére előbb vagy utóbb sor kerül, így tervezni kell, hogy jelen Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálatakor már várhatóan ezzel a feladattal is kalkulálni kell. A hulladékkeletkezés megelőzésének a termék (ami használati fázisából kikerülve válik hulladékká) két oldala van: egyrészt gyártói, másrészt a fogyasztói. A gyártók is egyre inkább kezdik felismerni a környezetvédelmi szempontok fontosságát a fenntartható fejlődés szempontjából, ám jelentős áttörés még nem alakult ki ezen szemlélet elterjedésében. Számos termék van jelen napjainkban a polcokon, aminek a csomagolása nagyobb mennyiséget és Oldal: 59 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 térfogatot jelent magánál a terméknél, de ide sorolható a termékek rövid élettartama is. A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervnek nem hatásköre ezen oldal közvetlen befolyásolása, annál inkább a fogyasztói (lakosság) szemléletformálása. A hulladékgazdálkodásban aktívan résztvevő önkormányzat feladata hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a lakosság tájékoztatása.

a

Alapvető cél a jogszabályokban foglalt előírások, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervek céljainak elérése és programjainak végrehajtása. A célok végrehajtása a környezetvédelmi felügyelőségek koordináló szerepével történnek. Az imeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás érdekében biztosítani kell az írott és az elektronikus sajtón és az egyéb tájékoztatási, szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokról a nagy nyilvánosság tájékoztatását, a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába. Fokozni kell a civil szervezetek, zöld mozgalmak, kultúraközvetítő és közösségfejlesztő intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérésének érdekében, a lakosság fogyasztói szokásainak, a helyi társadalom és a családok környezettudatos életvitelének alakításában végzett munkájukban Az önkormányzatnál környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatot ellátó munkatársak részére biztosítani kell a folyamatos oktatást az új vagy változó jogszabályok végrehajtására, a versenyképes tudás érdekében a jogi és technikai tudásszint emelésére. A pontos és szakszerű igény és problémafelmérés érdekében, szakértők bevonására is igény merülhet fel. Az érintettek minél alaposabb felkészítése céljából fórumok, előadások megtartása is célra vezető lenne. Erre alkalmas hely a művelődési otthonok, könyvtárak, oktatási intézmények. A lakossági fórumok, előadások megtartásánál, lényegesebben hatékony megoldásnak véljük, egy önkormányzati tájékoztató füzetsorozat kiadását. A jól átgondolt tudatformálás, kulcsa lehet a hatékony környezettudatos magatartásformák elsajátításának. A lakosoktól nem várható el, hogy önállóan alakítsák ki jó, környezettudatos szokásaikat, ezt különböző eszközökkel segíteni szükséges. A színvonalasan kialakított füzetekkel a lakásokba juttatjuk el a megfelelő tájékoztatást és tudást. A füzeteket 2011-2012. évben kell megjelentetni évi kb. 15-16 000 példányban, a lakossághoz ingyenesen eljuttatva. A kiadványoknak mind tartalomban, mind kinézetben meg kell felelniük a mai kor követelményeinek, hogy a kívánt hatást elérjük. A füzeteknek a következő témákkal kell részletesen foglalkozni:      

A jelenlegi hulladékkezelési helyzet bemutatása, és annak környezetre való kihatása A környezettudatos fogyasztói és vásárlói szokások propagálása A szelektív hulladékgyűjtési módszerek ismertetése A hulladékgyűjtő szigetek, udvarok működésének bemutatása, a begyűjthető hulladéktípusok ismertetése A házi és telepi komposztálás bemutatása, a komposztálható hulladékok ismertetése Hulladék-elhelyezési abc

Az információs füzetek kiadása, lakossághoz történő eljuttatása 3-4 millió Ft/év költséggel fog járni a 2011. és 2012. évben.

Oldal: 60 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 A megelőzés terén hangsúlyos szerepet kaphat az a törekvés, amelyet már az OHT II tervezete is tartalmaz, hogy a még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatát ösztönözzék hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése révén, elsősorban a sűrűn lakott régiókban, a hulladékudvarok funkcióinak bővítése révén. Az elérni kívánt célok önmagukban nem valósíthatóak meg kizárólag a technológiák fejlesztésével, kapacitások bővítésével. A fenntartható fejlődés elvét követő társadalom esetén már a hulladékképződés megelőzésére, illetve a hulladékok megfelelő gyűjtésére és elhelyezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek elérésében jelentős szerep jut a lakossági környezettudatosság fejlesztésének, ami az alábbi tevékenységek révén érhetőek el:  Lomtalanítás során begyűjtött termékek hasznosítása: jelenleg a Nagykőrösön begyűjtött lomtalanítási hulladékok lerakásra kerülnek, holott jelentős mennyiségben tartalmaznak még használható, illetve anyagában és energetikailag hasznosítható frakciókat. A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok az újrahasználati központokba kerülhetnének.  Lakossági tájékoztatás, tudatformálás: a hulladékképződés megelőzésével, a helyes hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok és programok folytatása. Az Önkormányzati Hírekben történő negyedévenkénti tájékoztató cikk megjelentetése. A www.kovart.hu és a www.nagykoros.hu honlapok továbbfejlesztése a lakosság környezettudatos szemléletének fejlesztése érdekében tájékoztató felületek létrehozása.  Környezeti nevelést segítő városi információs-tanácsadó hálózat fejlesztése: a városi környezetvédelmi tevékenységek és kezdeményezések koordinálása, támogatása és azok céljának hatékony elérése érdekében szükséges egy támogató hálózat fenntartása, mely egy részt az önkormányzat másrészt a közszolgáltató együttműködésével valósulhat meg.  A környezeti nevelési programok értékelése: mivel sok iskola rendelkezik környezetvédelmi nevelési programmal, ezért fontos azok végrehajtásának a nyomon követése, hatékonyságuk értékelése. A helyi környezeti nevelés és a minőségbiztosítás kapcsolata nagyon laza, többnyire hiányzik. Ehhez szükséges a környezeti nevelés értékelési rendszerének (mutatók) kidolgozása, rendszeres felülvizsgálata, ösztönzők meghatározása, a környezeti nevelők elismerése;  Az iskolákon keresztül történő környezeti nevelés fejlesztése, a fenntarthatósági és ökológiai szemlélet szélesebb körű elterjesztése a pedagógusok és a diákok körében, a vonatkozó környezetvédelmi és képzések bővítése, demonstrációs eszközök, kiadványok beszerzése;  A szakképző iskolák környezettechnológiai oktatási lehetőségeinek a feltárása és szakember képzés támogatása; Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában történik környezetvédelmi méréstechnikus képzés.  Iskolán kívüli nevelési programok támogatása: önkormányzati, vagy civil szervezetek által szervezett terepgyakorlatok, környezetvédelmi kampányok, előadások, szakkörök támogatása révén;  Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny: a verseny és kampány célja a gazdasági szervezetek, vállalkozások és ezen keresztül az egyének figyelmének a felkeltése, hogy akár már kis odafigyeléssel, szokások megváltoztatásával is észrevehető megtakarítást lehet elérni és élhetőbb környezetet kialakítani. A módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok tervezésénél célszerű, ha a kommunikációs cselekvési programok minden évben egy központi téma köré csoportosul. A Központi témák az alábbiak: Oldal: 61 / 77


2010. környezettudatos szemlélet („alapozás”) éve, figyelembe véve, hogy a lakosság kevés információval rendelkezik a helyi hulladékgazdálkodási rendszer működéséről. Az elmúlt években egyre kevesebb tájékoztatás jutott el a lakosokhoz, éppen ezért javasolandó egy cikk sorozat megjelentetése. 2011. a szelektív hulladékgyűjtés éve hiszen kiemelt célja a városnak a települési szilárd hulladék lerakással történő ártalmatlanításának a lehető legnagyobb arányú csökkentése. Elmondható, hogy a lakosok széles köre szelektál, azonban a hulladék frakciók tisztasága, illetve a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezete nagyban eltér a kívánatostól. 2012. a víz éve, tekintettel arra, hogy a város a szennyvíz-hálózat kiépítése ebben az évben történik meg. A települési folyékony hulladék csökkentése és a szennyvíz kezelés környezet kímélő módon történő kezelése érdekében ugyancsak kiemelt cél a víz felhasználás és szennyvíz kezeléssel kapcsolatos tájékoztatás. 2013. speciális hulladékok éve. A lakosság a hulladékok közül az építési- és bontási hulladék, illetve a veszélyes hulladékok elhelyezéséről ismer talán a legkevesebbet. A hulladék csökkentési célok elérése érdekében fontos ezeknek a hulladékok kezelésével kapcsolatos tájékoztatás minél szélesebb körű biztosítása. 2014. komposztálás éve. Nagykőrösön a komposztáló telep működése és a biológiailag lebomló nagy mennyiségű hulladék keletkezése indokolja, hogy részletesebben megismertettessük a lakossággal ennek fontosságát. 2015. „Nulla hulladék termelés” éve. Az elmúlt évek ismeret anyagára alapozva, a hulladék keletkezésének tudatos csökkentésének népszerűsítése érdekében. A központi témák az egész évi kommunikációs tevékenységeket meghatározzák, úgy mint az oktatási intézményekben meghirdetett pályázatok témáját, az ismeretanyag témakörét, a közszolgáltató promóciós tevékénységét.

Oldal: 62 / 77


VII.1. táblázat

Tervezett intézkedések a környezettudatosság fejlesztése területén

Intézkedés

Határidő

„Reuse” centerek (újrahasználati központok) kialakítása

2015.

Lomtalanítás során begyűjtött termékek hasznosítása

2013.

Lakossági tájékoztatás, tudatformálás

folyamatos

Környezetvédelmi kommunikációs terv Városi Információs Tanácsadó Hálózat fejlesztése Környezeti nevelési programok értékelése Iskolákon keresztül történő környezeti nevelés fejlesztése

2012 folyamatos folyamatos folyamatos

Együttműködő Önkormányzat, KŐVA Zrt., hasznosítók, civil szervezetek, gyártók, lakosság Önkormányzat, KŐVA Zrt., hasznosítók Önkormányzat, civil szervezetek, KŐVA Zrt., média, lakosság Önkormányzat, civil szervezetek, média, lakosság Önkormányzat, civil szervezetek Önkormányzat, civil szervezetek, környezeti nevelők Önkormányzat, civil szervezetek, környezeti nevelők

Forrás Önkormányzat, pályázatok, országos tervek alapján Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, hasznosítók Önkormányzat, pályázatok, érintett gazdasági szereplők Önkormányzat, pályázatok, érintett gazdasági szereplők Önkormányzat, pályázatok, egyéb támogatások Önkormányzat, pályázatok Önkormányzat, pályázatok Önkormányzat, iskolák fejlesztési keretei, pályázatok, egyéb támogatók Önkormányzat, pályázatok, érintett szereplők hozzájárulása (pl. hulladékkezelő vállalkozások) Önkormányzat, vállalkozások, gazdasági társaságok

Szakképző iskolák környezettechnológiai oktatási lehetőségeinek a feltárása

folyamatos

Önkormányzat, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szakmai szervezetek, iparkamarák

Iskolán kívüli nevelési programok támogatása

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., civil szervezetek

folyamatos

Önkormányzat, civil szervezetek KŐVA Zrt., gazdasági szereplők

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., civil szervezetek, lakosság

Önkormányzat, pályázati források

folyamatos

Önkormányzat, civil szervezetek

Önkormányzat, Pályázati források

Helyi komposztálási képzések

folyamatos


Komposztálási referens alkalmazása

folyamatos

Helyi civil szervezetek

zöld díjak alapítása példamutató civileknek, cégeknek, iskoláknak, pedagógusoknak

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., civil szervezetek,

rendezvények zöldítése: eldobó csomagolások visszaszorítása, szelektív gyűjtés szervezése

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt.,

rendszeres zöld műsorok, rovatok, klubok indítása

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., hasznosítók, civil szervezetek, gyártók

környezetvédelmi es egészségnapok szervezése

folyamatos


zöld informácios vonal létrehozása

2012

Önkormányzat, KŐVA Zrt.

Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny Biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtésének népszerűsítése Lakossági ismeretterjesztő anyagok kiadása és terjesztése (brosúrák, CDk, filmek) a házi komposztálással kapcsolatban

Oldal: 63 / 77

Önkormányzat, Pályázati források Önkormányzat, Pályázati források Önkormányzat, vállalkozások, gazdasági társaságok, Pályázati források Önkormányzat, vállalkozások, gazdasági társaságok Önkormányzat, Pályázati források Önkormányzat, vállalkozások, gazdasági társaságok, Pályázati források Önkormányzat, Pályázati források


VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok megvalósításához szükséges intézkedésekre vonatkozik. VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása Települési szilárd hulladék Nagykőrös városa egy korszerű, műszakilag megfelelő színvonalú regionális gyűjtőhelyhez kapcsolódott. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek és udvarok kialakításra kerültek. A lakosságot tájékoztatni kell a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában való részvétel módjairól. A hulladékgyűjtő udvarokban szelektíven gyűjtött, és hasznosításra alkalmas részeket a közszolgáltatás keretén belül el kell juttatni hasznosítást végző szervezetekhez. A hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések elérésének legfontosabb lépése a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiterjesztése, fejlesztése, működtetése. A gyűjtőszigeteken alapvetően a csomagolási hulladékok, illetve a begyűjtött mennyiség közel felét kitevő nem csomagolási papírhulladék kerül összegyűjtésre, míg a létrejött hulladékgyűjtő udvar biztosítaná a lakosságnál képződő egyéb hasznosítható, illetve veszélyesnek számító hulladékok viszonylag kis hányadot kitevő mennyiségben történő összegyűjtését. Ehhez első lépésként el kell érni, hogy a hulladékgyűjtő udvaron a funkciójának megfelelő hulladékok begyűjtését lehessen biztosítani. A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetőségét kellene biztosítani:      

települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, a nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék, biológiailag lebomló szerves hulladékok

A hulladékgyűjtő udvar működtetéséhez be kell szerezni a hulladékkezelési engedélyt. Az udvar kialakítását meg kell előznie a kezelésre történő átvétel megszervezésének. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a szelektív gyűjtés hatékonysága egy bizonyos mértéken túl nem növelhető (a tapasztalatok szerint legfeljebb (70–75%), de nagyvárosi környezetben az 50%-ot is nehéz biztosítani. Mivel a tapasztalatok szerint a gyűjtőszigetek hatékonysága viszonylag alacsony, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer továbbfejlesztése során szükség van a nagyobb hatékonyságú helyben történő szelektív gyűjtés elterjesztésére is (a gyűjtőszigetes megoldás megtartása mellett kiegészítésként), elsősorban a családi házas övezetekbe tartozó ingatlanoknál. A lakosságtól történő hulladékátvételben továbbra is jelentős hányadot fog képviselni a gyártói felelősségbe tartozó hulladékok visszavétele, így a gyógyszerhulladék teljes Oldal: 64 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 mértékben a gyógyszertáraknál, az elektromos és elektronikai berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gumiabroncsok döntő mértékben a forgalmazás helyén kerül visszavételre, azonban ez utóbbiak átvételére a hulladékgyűjtő udvarok is lehetőséget adnak. A későbbi fejlesztési tervként az alábbi célok jelölhetők meg: 

Mechanikai-biológiai hulladékkezelő kapacitások kiépítése, bővítése. Ennek a hulladék-kezelési technológiának a szükségessége nem kérdéses, jelentős szerepe lehet a begyűjtött vegyes TSZH-ok szervesanyag-csökkentési törekvések során, amellett jelentős fűtőértékkel bíró másod-tüzelőanyag frakciót eredményez.



A TSZH biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának (zöld és biohulladékok) csökkentése érdekében a lakossági szelektív zöldhulladék begyűjtés népszerűsítése és elterjesztése.



A háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtésének népszerűsítése (házi komposztálás).



A begyűjtött biomassza komposztálása illetve energetikai hasznosításának a fokozása, lehetőségeinek elemzése.



A szelektív gyűjtőszigetek és hulladékudvarok számának bővítése: ennek révén lehetőség nyílik a begyűjtött szelektív hulladékok mennyiségének növelésére, ezzel együtt a lerakásra kerülő kevert települési szilárd hulladékokban fellelhető papír és karton és veszélyes hulladék mennyisége csökkenthető.



Zsákos (házhoz menő) szelektív gyűjtési módszer bevezetése a magas fogyasztással bíró településrészeken, amit más hulladékgazdálkodást folytató cégek tapasztalatai alapján a csomagolóanyagok visszagyűjtésének magas hányada jellemez.



A háztartási sütőolajok elkülönített gyűjtési rendszerének a kialakítása városszerte: ez a fajta hulladék a biológiai szennyvíztisztítást is megnehezíti, így a szennyvízcsatornába engedett háztartási sütőolajok jelentős környezeti terhet okoznak.

A települési hulladék biológiailag lebomló, szervesanyag része Gondoskodni, hogy regionális komposztáló telep a tervezett kapacitásának megfelelő 18-20 000 t összkapacitással működhessen. A társult települések feladata a regionálisan kialakításra került komposztáló telephez való csatlakozást megoldani. Nagy hangsúlyt kell fektetni a házi komposztálás lehetőségeinek megismertetésére, eszközrendszerének kiépítésére. Komposztálás A komposztálás a települési szilárd hulladékok (lakossági, illetve bizonyos termelési) feldolgozására alkalmas, irányított aerob biokémiai eljárás. A folyamatban résztvevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biokémiai oxidáció útján lebontják, és ennek eredményeként stabil szerves, és szervetlen ásványi anyagok keletkeznek. A végtermék földszerű, 40-50 % nedvesség tartalmú anyag, amely kiválóan alkalmas a talaj termőképességének fokozására. Az átalakulási szakaszok eredményeként a patogén mikroorganizmusok nagy része elpusztul, a hulladék fertőzőképessége megszűnik. A térségben két formában kell érvényesíteni a biohulladékok kezelését:

Oldal: 65 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 



házi komposztálás útján: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása telepi komposztálás révén: szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása a regionális komposztáló telepen

Házi komposztálás A házi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység. A házi komposztálás népszerűsítésének kiemelt szerepet kell játszania az önkormányzatok hulladékgazdálkodási tevékenységében. El kell érni a házi komposztálás révén azt, hogy a települési szilárd hulladék részeként képződő biológiailag lebomló szervesanyag tartalom, összességében 5%al csökkenjen a tervidőszak végére. Házi komposztálásra alkalmas hulladék összetevői:              

zöldségmaradványok citrusfélék és más gyümölcsök maradványai tojáshéj kávézacc, teafű falevelek fa és sövény nyesedékek ételmaradékok és kenyér kis mennyiségben konyhai papírtörölköző levágott fű zöldség és díszkerti maradványok gyomok szalma, széna növényevők trágyája fűrészpor

A házi komposztálás ösztönzésére egy tájékoztató füzetet kell minden otthonba eljuttatni, amely tartalmazza a technológiai megoldásokat, lehetőségeket, a komposztálással járó előnyöket. A házi komposztálás kivitelezhető:   

komposztáló hordóban - kis kertben komposztáló ládában – néhány száz négyzetméteres kertben komposztdombon – több köbméter feldolgozandó anyag esetén

Begyűjtés A zöld biohulladékokat, és az egyéb szelektíven gyűjthető hulladékokat (műanyag, papír, üveg) célszerű már a keletkezés helyén – a háztartásokon belül – elkülönítetten gyűjteni. Feltétele a szelektív gyűjtésnek az, hogy a lakosság a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen, ehhez egyszerre több gyűjtőedény megléte szükséges a háztartásokban.

Oldal: 66 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 A begyűjtés módszerei lehetnek:  

a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be megadott időközönként a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztáló telepre

A lakóingatlanok esetében a szelektív gyűjtés legegyszerűbben és legolcsóbban a zsákos begyűjtés bevezetésével oldható meg. A zsákos rendszert ki lehet egészíteni a zöld hulladékok (nyesedékek) külön gyűjtésével, őszi és tavaszi időszakban történő begyűjtésével. A zsákos begyűjtés megoldható tömörítős célgéppel, konténeres gyűjtőjárművel, vagy nyitott platós tehergépjárművel. A zsákokat minimum hetente egyszer be kell gyűjteni. A zöld hulladékok begyűjtését a tavaszi-őszi időszakban szintén heti gyűjtéssel kell megoldani. A zöld, illetve biohulladék begyűjtése egymástól különböző logisztikai rendszer alkalmazását igényli. A zöldhulladék a kertes-házas övezetekben, a közterületi és intézményi parkfelületeken, zöldterületeken keletkezik. A települési hulladékoktól elkülönített rendszerben nehézség nélkül begyűjthető. A zöldhulladékok keletkezésének jellemző időszaka a tavasz és őszi hónapok, a gyűjtés-szállítás gyakoriságát ezekre az időszakokra érdemes koncentrálni. A begyűjtést - a szervezett lomtalanításhoz hasonlóan – évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) célszerű megvalósítani. A begyűjtött zöldhulladék egyenesen a komposztáló létesítménybe kerül, ahol utóválogatás nélkül, előkészítést (aprítást) követően közvetlenül komposztálható. A használható gyűjtő-szállító gépek a hagyományos hulladékgyűjtésben alkalmazott konténeres gyűjtőjárművek, vagy nyitott platós tehergépjárművek. A biohulladék gyűjtése a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásának függvénye. A biohulladékok elkülönített gyűjtését a lakóházakon (telken) belül kell megoldani, heti begyűjtési gyakorisággal. Az ilyen módon szelektíven gyűjtött biohulladék a hagyományos hulladékgyűjtő célgépekkel begyűjthetőek. A biohulladékok szelektív gyűjtésére a normál szabvány edényzetet lehet alkalmazni (120, 240 l-es műanyag szabványedények). A biohulladékok komposztálást megelőző, előzetes, tisztító célú válogatása (kézi válogató szalagon) nélkülözhetetlen. A komposztálandó anyagok sűrűsége nagyon alacsony, kb. 0,20,3 t/m3, ezért szállítási hatékonysága alacsony. Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap A települési intézkedések:

szennyvizek

okozta

környezeti

károk

mérséklése

érdekében

fontos



a szennyvízcsatorna hálózat bővítése az ellátatlan területeken, olyan esetekben, ahol jogilag az engedélyezett és gazdaságilag előnyösebb megoldást jelentenek az egyedi zárt szennyvíztisztító berendezésekkel szemben. Ezzel összhangban kell törekedni a szennyvízcsatorna hálózattal már ellátott területeken a rácsatlakozások ösztönzésére és a teljes lefedettségnek az elérésére, valamint az illegális csapadékvíz-bevezetések és szennyvíz elvezetések feltárásának folytatása.



Nem csatornázott területek szennyvízkezelésének megoldása: ott, ahol a szennyvízhálózat kiépítése gazdaságosan nem megoldható, azokon a területeken az egyedi ill. természetközeli szennyvíztisztító létesítmények, vagy zárt szennyvíztárolók kiépítésének ösztönzése, támogatása, előírása.



Illegális szennyvízelhelyezés csökkentése: a már meglévő, de nem ellenőrzött közműpótló műtárgyak felülvizsgálata, illetve a talajterhelési díj következetes

Oldal: 67 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 alkalmazása, a szennyvízdíj fizetési rendszer kidolgozása és bevezetése, amit a települési folyékony hulladékok illegális szippantásának és elhelyezésének a fokozott ellenőrzésével célszerű megvalósítani. 

A Nagykőrösi Városi Szennyvíztisztító telep biológiai fokozatának kiépítése.



A Nagykőrösi Városi Szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap kezelése és mezőgazdasági vagy energetikai hasznosítása. Nagykőrösön létesült a Duna-Tiszaközi Nagytérségi Rendszer részeként egy regionális komposztáló telep. A telep tervezett kapacitása 20 ezer t/év. A folyamatot motiváló jogszabályi tényező, hogy a lerakásra kerülő TSZH biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát 2014-ig (derogáció esetén 2016-ig) ütemesen csökkenteni kell (2000. évi XLIII. Tv.) az 1995-ös szint 35%-ra. Ezért a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom lerakóktól történő eltérítése stratégiai fontosságú. A szennyvíziszap kezelésére további potenciális lehetőséget kínálhat a mezőgazdasági vagy energetikai hasznosítás a minél nagyobb arányú hasznosítás érdekében.

Építési-bontási és egyéb inert hulladék Hasznosítási célként az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, újrahasználata fogalmazható meg. A bontási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a szelektív bontási gyakorlatot. Emellett a Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. Kecskeméti úton már meglévő 9.900 t/év kapacitású építésitörmelék-feldolgozó bővítése, kapacitás és technológia-fejlesztés tekintetében egyaránt. Nagykőrös építési és bontási hulladékainak feldolgozó rendszere inert hulladéklerakó és mobil feldolgozósor kiépítésével célszerű sort keríteni. Az építési és bontási törmelékek hasznosítása környezeti szempontból is indokolt: feldolgozásával az építkezéseknél használható alapanyagot jelent, amivel a természetes alapanyagforrásokat kíméljük, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Különösen aktuális ez a városi szennyvíz-hálózat bővítésének kiépítése előtt, mivel ennek a beruházásnak a keretében több kilométernyi burkolt úthálózatot kell majd helyreállítani, illetve megépíteni. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok területén az egyik legfontosabb feladat a lakosságnál keletkező mennyiségek elkülönített begyűjtése, mivel ezek jelentős része jelenleg a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékokkal lerakásra kerülnek. Így célként a lakossági tudatformálás és az országos törekvésekkel összhangban a begyűjtési hálózat szervezése jelölhető meg.

A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos helyi szintű cselekvési programokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Oldal: 68 / 77


VII.2. táblázat

A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos helyi szintű cselekvési programok

Cselekvési program hulladéktípusonként Települési szilárd hulladék

Felelős

Érintettek köre

Határidő

lakosság, közintézmények, kisvállalkozások lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek

2012-2013

lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek lakosság, közintézmények, gazdálkodó szervezetek

2012

Önkormányzat, Üzemeltető, Közszolgáltató Közszolgáltató


2011

Hulladékkezelő-, hasznosító létesítmény fejlesztése

Önkormányzat, Közszolgáltató

2012

Helyi szabályozások fejlesztése a hasznosítható építési hulladékok arányának növelésére

Önkrományzat


Szelektív hulladék gyűjtési rendszer bővítése, Önkormányzat fejlesztése (házhoz menő szelektív gyűjtés, gyűjthető frakciók bővítése, stb.) Komposztáló telep kapacitásának megfelelő Üzemeltető üzemeltetése A komposzt hasznosítására program kidolgozása Házi komposztálás rendszerének bevezetése, népszerűsítése

Önkormányzat, Üzemeltető, Közszolgáltató Önkormányzat, Közszolgáltató

2011

2011

2012

Települési folyékony hulladék A meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése

Önkormányzat

Szennyvíztisztító építése, a meglévő szennyvíztisztítón a leürítő műtárgyak kialakítása

Önkormányzat

2012

Települési szennyvíziszap Komposztáló telep üzemeltetése Szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezését elősegítő program kidolgozása

2011

Inert hulladékok

Oldal: 69 / 77

2012


A kiemelt hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési programot az alábbi táblázat tartalmazza: VII.3. táblázat:

A kiemelt hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Hulladék Cselekvési típusonként program Hulladék olajok Begyűjtés biztosítása Akkumulátorok elemek Kiselejtezett gépjárművek

Elektronikai hulladékok

Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerek és csomagolásuk Csomagolási hulladékok

Gumiabroncs hulladék

gyűjtőudvaron Begyűjtés gyűjtőudvaron

Az előírásainak megfelelő és a régiós igényeket kielégítő autóbontó telep kialakítása Felmérés készítése

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Önkormányzat Üzemeltető Önkormányzat Üzemeltető

Lakosság Termelők Áruházak Lakosság Termelők Lakosság Önkormányzat Termelők

2012-ig Folyamatosan 2012-ig Folyamatosan

Gyártók Forgalmazók Lakosság Lakosság

2013-ig Folyamatosan

Vállalkozások

Önkrományzat, Közszolgáltató

Begyűjtés Önkormányzat gyűjtőudvaron Üzemeltető Kezelésre történő Környezetvédelmi átadás felügyelőség kikényszerítése ÁNTSZ Begyűjtő rendszer Önkormányzat megszervezése Gyártói és Környezetvédelmi forgalmazói felügyelőségek felelősség kikényszerítése Begyűjtés Önkormányzat gyűjtőudvaron Üzemeltető Begyűjtés Önkormányzat, gyűjtőszigeteken, Üzemeltető, illetve a Közszolgáltató hulladékgyűjtő udvaron Házhoz menő Önkormányzat, szelektív gyűjtés Közszolgáltató rendszerének bevezetése A gumiabroncs be- és Forgalmazók visszagyűjtési rendszerének kiépítése



Egészségügyi intézmények (beleértve a magán praxist is) Állategészségügyi állomás Lakosság Termelők Gazdálkodók Lakosság

2012. december 31-ig

Gazdálkodók Lakosság Gazdálkodók Lakosság


Gazdálkodók Lakosság


Gazdálkodók Lakosság



VII.3. A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, és illegális kezelő telepek felszámolása A városi önkormányzat információi szerint jelenleg is létezik egy már felhagyott, illegálisan felhalmozott települési szilárd hulladék depónia a 0492/1 hrsz. alatt. Az itt található Oldal: 70 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 3

hulladék mennyisége kb. 3 000 m . Ez a terület már nincs használatban, az önkormányzati intézkedéseknek köszönhetően évek óta nem növekedett az ott lévő hulladék mennyisége, a terület felszámolása azonban még nem történt meg. Így ez fontos feladata lesz a helyi önkormányzatnak. Környezetvédelmi állapotfelmérés A rekultivációt megelőzően gondoskodni kell a terület környezeti állapotának a felméréséről, hogy a terület állapotáról pontos információkkal rendelkezzünk. A vizsgálatok eredményei alapján meg lehet határozni a veszélyeztetettség mértékét, ami meghatározza a rekultiváció műszaki tartalmát. A lerakó veszélyeztető hatásai nemcsak a felhalmozott hulladékok mennyiségétől és toxicitásától függenek, hanem a helyszíni adottságok is jelentősen befolyásolják azt. Rekultiváció A rekultivációs terv részeként meg kell határozni a lerakók vízszintes és magassági kiterjedését. A közvetlen környezeti terepadottságokat, abszolút magassági értékekkel dokumentált geodéziai felméréssel kell rögzíteni. A rekultivált lerakóknak, - bármely műszaki megoldás alkalmazása esetén is - a következő feltételeknek kell megfelelnie:    

a hulladéktestbe felszíni víz nem kerülhet, a vízzárást biztosítani kell a telepített növények életfeltételeit biztosítani kell a többlet csapadékvíz eróziómentes elvezetése szükséges a biogáz elvezetésének rendszerét ki kell alakítani

A végső rekultivációt külön engedélyezett kiviteli terv alapján kell megvalósítani. A rekultivációs terv tartalmának az alábbi szempontok szerint kell felépülnie:  

     

a lerakó végleges geometria kialakításának terve az esésirányok, a lefedés rétegrendjének bemutatásával, helyszínrajzon és keresztszelvényeken a rekultivált terület és kapcsolódó közvetlen környezetének felszíni vízelvezetési terve helyszínrajzon, hossz-szelvényen és keresztszelvényen bemutatva ( a szükséges hidrológiai és hidraulikai számításokkal) intézkedés a meglévő létesítmények további sorsára vonatkozóan (bontás, fenntartás, stb.) meglévő monitoring rendszer esetén annak további üzemeltetési feltételeinek meghatározása ha nincs meglévő monitoring rendszer, akkor annak kialakításának terve gázkivezető kutak részlettervének, telepítési tervének elkészítése növénytelepítési javaslatot is tartalmazó tájba illesztési terv készítése, kitérve a lerakó közvetlen környezetésre környezeti ártalom esetén a szükséges intézkedések meghatározása

A térségben található lerakók rekultivációs tervei elkészültek, az engedélyeztetések, hatósági egyeztetések, folyamatban vannak.

Oldal: 71 / 77

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 Az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatait az alábbi táblázat foglalja össze. VII.4. táblázat: Az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai

A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése Illegális vadlerakás felszámolása

Intézkedés határideje 2012

Oldal: 72 / 77

Intézkedés felelőse Önkormányzat


VIII. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek A részletes költségvetés több helyen becsült adatokat tartalmaz, a pontos adatok meghatározása az egyes intézkedések megkezdését megelőző adatgyűjtés alkalmával lehetséges (pl.: árajánlatok bekérése). A feladatok végrehajtásához külső forrásokat kell igénybe venni, mivel a település az esetek többségében nem rendelkezik megfelelő mértékű saját forrással. A forrásokat pályázatok útján lehet a jövőben megszerezni (EU, PHARE, SAPARD, központi cél, zöld forrás, stb.). Olyan pályázati feltételek kialakítására lenne szükség azonban, amely a saját erő meglétét nem köti ki feltételként minden esetben, hiszen a települések döntő része forráshiánnyal küszködik. Az óriási beruházási költségek fedezését csak központi támogatások segítségével lehet megvalósítani a tervidőszakban. VIII.1. Általános érvényű hulladékgazdálkodási intézkedések VIII.1. táblázat Általános érvényű intézkedések a helyi hulladékgazdálkodás fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidő Együttműködő Forrás költség Hulladékgazdálkodási Önkormányzat, civil szervezetek, tervezés időszakonkénti 2013 1 m Ft Önkormányzat szakhatóságok felülvizsgálata Önkormányzat, helyi Hulladékkeletkezés adók hulladékgazdálkodást végző nem útján történő csökkentési 2011 vállalkozások, civil szervezetek, Önkormányzat becsülhető lehetőségének vizsgálata szakhatóságok, iparkamarák, érdekképviseletek

Prioritás (1-3)* 3

2

*1 – fontos 3 – legfontosabb

VIII.2. táblázat Intézkedés Felszámolás ütemtervének kialakítása, elszállítás kijelölt lerakóra ill. hasznosítás Közterületi hulladékgyűjtő edényzetek zárhatóvá tételének megtervezése, illetve elindítása.

Helyi hulladékgazdálkodási terv céljaihoz források biztosítása Szükséges helyi rendeletek megalkotása, kapcsolódó hulladékgazdálkodási

Becsült Forrás költség Illegális hulladéklerakás megakadályozása, lerakók felszámolása folyamatos Önkormányzat, civil és egyéb 1millió Önkormányzat szervezetek, közszolgáltató Ft/év , központi és egyéb pályázati források Közterületre kerülő hulladék mennyiségének csökkentése folyamatos Önkormányzat, helyi Költségele Önkormányzat hulladékgazdálkodási mzés , vállalkozások, alapján közszolgáltató lakásszövetkezetek/társasházak , központi és egyéb pályázati források Közgazdasági, jogi eszközök folyamatos Önkormányzat Egyes tevé Lásd egyes kenységek tevékenységek nél nél Határidő

2010-2014

Együttműködő

Önkormányzat

Oldal: 73 / 77

Feladatokt ól függően

Prioritás (1-3)

3

2

3

Önkormányzat 3.

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015 jogszabályokkal történő aktualizálása Hulladék-megelőzési terv kidolgozása (a jogszabályi kötelezettség megvalósulása esetén)

2013.

Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodási vállalkozások, civil szervezetek

1,5 m Ft

Önkormányzat (célzott támogatás)

3

VIII.2. Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések VIII.3. táblázat Intézkedés „Reuse” centerek (újrahasználati központok) kialakítása Lomtalanítás során begyűjtött termékek hasznosítása

Lakossági tájékoztatás, tudatformálás

Környezetvédelmi kommunikációs terv Városi Információs Tanácsadó Hálózat fejlesztése Környezeti nevelési programok értékelése Iskolákon keresztül történő környezeti nevelés fejlesztése

Intézkedések a környezettudatosság fejlesztése területén Becsült Határidő Együttműködő Forrás költség KöltségÖnkormányzat Önkormányzat, KŐVA Zrt., elemzés , pályázatok, 2014 hasznosítók, civil szervezetek, alapján országos gyártók, lakosság tervek alapján 1-2- millió Önkormányzat Ft/év , helyi Önkormányzat, KŐVA Zrt., hulladékgazdá 2013. hasznosítók lkodást végző vállalkozások, hasznosítók 1 millió Önkormányzat Ft/év , pályázatok, Önkormányzat, civil szervezetek, folyamatos érintett KŐVA Zrt., média, lakosság gazdasági szereplők 0,5 millió Önkormányzat Ft/éb , pályázatok, Önkormányzat, civil szervezetek, 2012 érintett média, lakosság gazdasági szereplők 1 millió Önkormányzat Ft/év , pályázatok, folyamatos Önkormányzat, civil szervezetek egyéb támogatások Önkormányzat, civil szervezetek, 0,5 millió Önkormányzat folyamatos környezeti nevelők Ft/év , pályázatok 0,5 millió Önkormányzat, civil szervezetek, Önkormányzat folyamatos Ft/év környezeti nevelők , pályázatok Változó

Szakképző iskolák környezettechnológiai oktatási lehetőségeinek a feltárása

folyamatos

Önkormányzat, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szakmai szervezetek, iparkamarák 2 millió Ft/év

Iskolán kívüli nevelési programok támogatása

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., civil szervezetek

Oldal: 74 / 77

Önkormányzat , iskolák fejlesztési keretei, pályázatok, egyéb támogatók Önkormányzat , pályázatok, érintett szereplők hozzájárulása (pl. hulladékkezel ő vállalkozások)

Prioritás (1-3)* 3

3

3

3

3

2 1

2

3


Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny Biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtésének népszerűsítése Lakossági ismeretterjesztő anyagok kiadása és terjesztése (brosúrák, CDk, filmek) a házi komposztálással kapcsolatban

folyamatos

Önkormányzat, civil szervezetek KŐVA Zrt., gazdasági szereplők

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., civil szervezetek, lakosság

0,5 millió ft/év

0,5 milló Ft/év 1 millió Ft/év

folyamatos


Helyi komposztálási képzések

folyamatos


0,5 millió Ft/év

Komposztálási referens alkalmazása

folyamatos

Helyi civil szervezetek

1,5 millió Ft/év

zöld díjak alapítása példamutató civileknek, cégeknek, iskoláknak, pedagógusoknak

0,5 millió Ft/év folyamatos


nem becsülhető

rendezvények zöldítése: eldobó csomagolások visszaszorítása, szelektív gyűjtés szervezése

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt.,

rendszeres zöld műsorok, rovatok, klubok indítása

folyamatos

Önkormányzat, KŐVA Zrt., hasznosítók, civil szervezetek, gyártók

eseményfü ggő változó

környezetvédelmi es egészségnapok szervezése

folyamatos


zöld informácios vonal létrehozása

2012


Oldal: 75 / 77

0,5 millió Ft/év

Önkormányzat , vállalkozások, gazdasági társaságok

2

Önkormányzat , pályázati források

2

2 Önkormányzat , Pályázati források Önkormányzat , Pályázati források Önkormányzat , Pályázati források Önkormányzat , vállalkozások, gazdasági társaságok, Pályázati források Önkormányzat , vállalkozások, gazdasági társaságok Önkormányzat , Pályázati források Önkormányzat , vállalkozások, gazdasági társaságok, Pályázati források Önkormányzat , Pályázati források

2

3

3

3

3

3

2


VIII.3. A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések VIII.4. táblázat Intézkedések a települési szilárd hulladékok kezelésének fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidő Együttműködő Forrás költség Biológiailag lebomló Önkormányzat, helyi Önkormányzat szerves hulladékok hulladékgazdálkodást végző folyamatos 1 m Ft/év , pályázati elkülönített gyűjtésének vállalkozások, civil szervezetek, források népszerűsítése lakosság A begyűjtött biomassza komposztálása illetve Önkormányzat, civil szervezetek, Önkormányzat energetikai 1 m Ft 2012 hulladék- és energiagazdálkodási , pályázati és hasznosításának a (egyszeri) vállalkozások, lakosság saját források fokozása, lehetőségeinek elemzése Önkormányzat, helyi Önkormányzat A szelektív gyűjtőszigetek Költséghulladékgazdálkodást végző , saját ill. és hulladékudvarok 2014 elemzés vállalkozások, civil szervezetek, pályázati számának bővítése alapján lakosság források Önkormányzat, helyi Önkormányzat A zsákos (házhozmenő) Költséghulladékgazdálkodást végző , saját ill. szelektív gyűjtési módszer 2014 elemzés vállalkozások, civil szervezetek, pályázati bevezetése alapján lakosság források Önkormányzat, helyi A háztartási sütőolajok Önkormányzat hulladékgazdálkodást végző elkülönített gyűjtési 2014 3 m Ft/év , pályázati vállalkozások, civil szervezetek, rendszerének a kialakítása források lakosság

Oldal: 76 / 77

Prioritás (1-3)*

3

3

3

2

2


VIII.4. A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések VIII.5. táblázat Intézkedés Szennyvízcsatorna hálózat bővítése

Intézkedések a TFH kezelésének fejlesztése területén Becsült Határidő Együttműködő költség KEOP Önkormányzat, KŐVA Zrt., folyamatos pályázat lakosság költsége

Nem csatornázott területek szennyvízkezelésének megoldása

folyamatos


Költségelemzés alapján

Illegális szennyvízelhelyezés csökkentése

folyamatos



Nagykőrösi Városi Szennyvíztisztító telep fejlesztése

2011.


KEOP pályázat költsége

A Nagykőrösi Városi Szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap kezelése

2011



Forrás Önkormányzat , pályázati források KŐVA Zrt., Önkormányzat , pályázati források KŐVA Zrt., Önkormányzat , pályázati források, szennyvízdíj bevezetéséből származó bevételek KŐVA Zrt., Önkormányzat , pályázati források KŐVA Zrt., Önkormányzat , pályázati források

Prioritás (1-3)* 3

3

3

3

3

VIII.5. Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések VIII.6. táblázat Intézkedések egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésének fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidő Együttműködő Forrás költség Építési és bontási Önkormányzat Önkormányzat, szakhatóságok, Nem hulladékok minél nagyobb folyamatos , pályázati vállalkozások, iparkamarák becsülhető arányú hasznosítása források helyi KŐVA Zrt. építésiÖnkormányzat, helyi Költségele hulladékgazdá törmelék feldolgozó 2013 hulladékgazdálkodást végző mzés lkodást végző bővítése vállalkozások. alapján vállalkozások, Önkormányzat Veszélyes hulladékokkal Önkormányzat, k helyi Önkormányzat kapcsolatos tudatformálás hulladékgazdálkodást végző folyamatos 1 m Ft/év , pályázati és begyűjtő hálózat vállalkozások, civil szervezetek, források szervezése lakosság

Nagykőrös, 2010. 12. 15.

Ivaskó Csaba vezérigazgató

Kiss Géza viziközmű vezető Oldal: 77 / 77

Prioritás (1-3)* 3

2

3

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve

Recommend Documents