Szabó Attila Nagykőrös és Kecskemét örökváltsága A z ország k ö z e p é n e l h e l y e z k e d ő Pest-Pilis-Solt v á r m e g y e településeit a t ö r ö k h ó d o l t s á g utol só évtizedeiben, de k ü l ö n ö s e n a felszabadító hadjáratok idején r e n d k í v ü l súlyos pusztítás ér te. A z újjátelepülés korszaka 1711 után következett, amikor a falvak és m e z ő v á r o s o k sora kelt életre. A t e l e p ü l é s e k e n belül j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a m e z ő v á r o s o k a r á n y a (1728-ban 8, 1843-ban 13%). A m e z ő v á r o s i státus elnyerése nem vált hátrányára sem a földesuraknak, sem a nemesi v á r m e g y é n e k . Ugyanakkor a szabad királyi városi rangot elérni nagyon n e h é z volt. Ennek tulajdonítható, hogy 1711 és 1848 között egyetlen település sem kapott szabad királyi városi címet az ország legnagyobb v á r m e g y é j é b e n , noha m e g s z e r z é s é r e K e c s k e m é t , N a g y k ő rös, V á c is törekedett. A Zichy család földesurasága a l á került Ó b u d a m e z ő v á r o s m é g 1714-ben p r ó b á l k o z o t t „ régi királyi városi "jogainak elnyerésére, de az udvari kamara vissza utasította a k e z d e m é n y e z é s t , azonban ebben az esetben sem szabad királyi városi j o g megszer zéséről volt s z ó , hanem a korábbi kincstári birtoki állapotok visszaállításáról. A földesúri ha talmat magáról teljesen lerázó, é s így az a u t o n ó m i a legmagasabb fokát e l é r ő N a g y k ő r ö s olyan k ö z t e s m e g o l d á s t is felvetett a v á r m e g y é n é l 1847-ben, miszerint tartozzanak k ö z v e t l e n ü l a megyei testülethez, hogy így megszabaduljanak a járási főszolgabíró g y á m k o d á s a a l ó l . En nek érdemi elintézését az 1848-as forradalom m á r időszerűtlenné tette. 1
2
Ahhoz, hogy valamely m e z ő v á r o s elérhesse az országrendiséget, meg kellett váltania ma gát bizonyos p é n z ö s s z e g g e l a földesúri j o g h a t ó s á g alól, majd a királytól újabb j e l e n t ő s p é n z összegért meg kellett szereznie a szabad királyi városi rangot, végül az országgyűléstől kellett kieszközölni a b e c i k k e l y e z é s t . A z a u t o n ó m i a a hódoltság idején az elmenekült magyar földesuraktól é s v á r m e g y e i tisztvi selőktől m a g á r a hagyott településeken szükségszerűen növekedett, melynek l e g m a r k á n s a b b jele a szabad b í r ó - és tanácsválasztás kialakítása volt. A m e z ő v á r o s i r a n g ú települések h ó d o l t ság végi ö n k o r m á n y z a t á n a k j o g i lehetőségeiről m e g l e h e t ő s e n e l l e n t m o n d á s o s és végletes v é l e m é n y e k k e l lehet találkozni a szakirodalomban. A „ régebbi" m o n o g r á f u s o k és történészek, mint például H o r n y i k János, G a l g ó c z y Károly vagy Majláth Jolán magas fokú, a nemesi vár m e g y é t ő l független városi önállóságot feltételeznek. A z elmélet alapjául az a kétségtelen tény szolgált, hogy ebben az i d ő s z a k b a n a főbíró és m á s tisztségek v á l a s z t á s á b a nem szólt bele kül ső hatalom. A legújabb kutatások viszont r á m u t a t n a k arra, hogy a nemesi v á r m e g y é k erőtel jes expanziója a 17. század derekától fogva - a szabad bíróválasztás m e g h a g y á s a mellett csakhamar maga alá gyűrte a paraszti fórumokat, m i n d a b e l s ő k ö z i g a z g a t á s , mind az i g a z s á g szolgáltatás t e r ü l e t é n . A 18. s z á z a d elejére a m e z ő v á r o s i autonómiát a földesurak is e r ő s e n m e g t é p á z t á k . A földesúri hatalom kiterjesztésének talán legfontosabb és kézzelfogható bizo nyítéka a bíró s z e m é l y é n e k kijelölésében mutatkozott meg, ugyanis a 18. század elején m á r általános gyakorlattá vált az, hogy a földesúr vagy b i r t o k k o r m á n y z a t a által candidált (jelölt) 3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
NAGY, 1975. 178. GALGÓCZY, 1896. 158. C S I Z M A D I A - K O V Á C S - A S Z T A L O S , 1972.248. HORNYIK, 1862., GALGÓCZY, 1896.; MAJLÁTH, 1943. SZAKÁLY, 1986.; KISFALUDY, 1992.; IVÁNYOSI-SZABÓ, 2002. M A K K A I , 1958. 134.
h á r o m - n é g y , vagy öt személy k ö z ü l lehetett a k ö z r e n d n e k választani bírót. A m e z ő v á r o s auto n ó m i á j á n a k fokmérője a bíróválasztás s z a b a d s á g a mellett a statutumalkotás, valamint az ingó j a v a k szabad adásvétele és az új lakosok b e f o g a d á s á n a k joga, illetve gyakorlata volt. Pest-Pilis-Solt v á r m e g y e a legnagyobb l a k o s s á g ú m e z ő v á r o s a K e c s k e m é t , az egész v á r m e gye lakosságának tizedét tömörítette, de j e l e n t ő s helynek számított m é g N a g y k ő r ö s , V á c és C e g l é d is. A legnagyobb l é l e k s z á m ú m e z ő v á r o s o k a t általában k e d v e z ő úrbéri viszonyok is j e l lemezték. Jogi helyzetük szerint lakosaik s z a b a d m e n e t e l ű e k voltak. 1. sz. táblázat A legnagyobb népességű mezővárosok és helyzetük Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. század második felében
1
Lakosság
Mezőváros neve
(családok
1. Kecskemét
2 989
2. Nagykőrös
1 229
3. Vác
1 123
4. Cegléd
828
5. Pataj
486
6. Dunavecse
431
7. Abony
413
8. Solt
400
száma)
28 455
Pest-Pilis-Solt vármegye
B á r a legnagyobb v á r o s o k b a n a c é h e k sora m ű k ö d ö t t , a m e z ő v á r o s o k létalapját a m e z ő g a z d a s á g j e l e n t e t t e . K e c s k e m é t é s N a g y k ő r ö s gazdasági ereje k i m a g a s l ó volt, sőt K e c s k e m é t me z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s e a megye ö s s z t e r m e l é s é n e k a n e g y e d é t - n y o l c a d á t tette k i . 2. sz. táblázat Kecskemét és Nagykőrös
mezőgazdaságának
Kecskemét Árpa (pozsonyi mérő)
23 952
Bor (akó)
a vármegye százalékában
Nagykőrös
a vármegye százalékában
15
5 870
4
21 493
13
16 997
10
Jármos ökör (db)
4 094
12
1 658
5
Gulyabeli (db)
5 021
23
1 534
7
Anyajuh (db)
17 996
23
3 348
4
PETRÓCZI, 1965. 128-144. 8 PETRÓCZI, 1965. 151. 7
néhány mutatója 1760-ban
A m e z ő v á r o s i n e m e s s é g jellegzetes - az e l s ő s o r b a n református vallású, tanult, értelmiségi pályára került - típusa jelent meg a 17-18. s z á z a d b a n . A l e g t ö b b nemes N a g y k ő r ö s ö n (a v á ros t á r s a d a l m á n a k 6,8 százaléka!) és K e c s k e m é t e n é l t . A v á r o s l a k ó n e m e s s é g n e k k o m o l y be folyással bíró rétege a k ö z b i r t o k o s s á g (compossessoratus), illetve inszkripcionalista n é v v e l j e lölt c s a l á d o k voltak, akik - legalább elvileg - valamilyen nemesi fundust igazolni tudtak. K ö zülük nagyobb birtokkal csak kevesen rendelkeztek, például K e c s k e m é t e n a balásfalvi Kiss család vagy N a g y k ő r ö s ö n a Sigrayak és a Gombayak, akik fundusaikból a v á r o s n a k is tudtak árendába b o c s á t a n i . A v á r o s l a k ó nemesek igazi t ö m e g é t (például N a g y k ő r ö s ö n a n é g y ö t ö d ét) az armalisták képviselték, vagyis akiknek nem volt nemesi birtokuk. Ugyanakkor k ö z ü l ü k kerültek k i a m e z ő v á r o s legvagyonosabb elemei is. (Példaként álljon itt a n a g y k ő r ö s i Sigray István hitelkihelyezése 1801 és 1822 között, amely ö s s z e s e n 24 288 váltóforintra rúgott.) 9
10
A b e n t l a k ó nemesek megszerezve a m e z ő v á r o s főbírói, m á s o d b í r ó i és m á s v e z e t ő funkció it a város é r d e k e i n e k h a t á s o s v é d e l m e z ő i v é váltak, és nemes létükre városi p o l g á r k é n t kerül tek hivatalukba. A t a n á c s o s o k j ó része is k ö z ü l ü k került k i . N a g y k ő r ö s ö n az 1815-ös statútum m á r szabályként rögzítette, hogy a szenátorok legalább fele nemes legyen. A hivatalt elért ne mesek a r á n y á r a világít r á N a g y k ő r ö s mellett K e c s k e m é t példája, ahol szinte teljesen a k e z ü k be került a főbírói tiszt, de a b e l s ő és külső t a n á c s b a n is szép s z á m m a l (mintegy h á r o m n e g y e d részben) lehetett őket találni. (Például az 1837-ben leköszönt k e c s k e m é t i 14 tagú tanács 10 tagja volt nemes, k ö z t ü k egy v á r m e g y e i ü g y é s z , k é t táblabíró, k é t v á r m e g y e i esküdt é s öt h i tes ü g y v é d . ) A többi m e z ő v á r o s b a n a n e m e s s é g nem tudott ilyen pozíciókat elérni. 11
A református ideológia, a puritán életmód k i t ű n ő e n megfelelt a m e z ő v á r o s i ö n k o r m á n y z a t d e m o k r a t i z m u s á n a k . A tisztán kálvinista v á r o s o k b a n ( N a g y k ő r ö s , Pataj, Solt, Dunavecse) tel jesen egybeforrt a városi elöljáróság és az e g y h á z i k o n z i s z t ó r i u m , de a részben református oppidumokban (Kecskemét* Abony, C e g l é d stb.) is m e g h a t á r o z ó szerepe volt a protestáns egyházi szervezeteknek. A városi lét kulturális rangját a d ó k ö z é p - vagy felsőfokú iskoláról csak n é h á n y m e z ő v á r o s b a n beszélhetünk. A reformkorban K e c s k e m é t e n református g i m n á z i u m és j o g a k a d é m i a , valamint katolikus g i m n á z i u m , N a g y k ő r ö s ö n református g i m n á z i u m és tanítóképző, C e g l é d e n református a l g i m n á z i u m , K a l o c s á n és V á c o n papnevelde, g i m n á z i u m m ű k ö d ö t t . Ezek közül azonban valóságosan a protestáns i s k o l á k n a k helyet a d ó m e z ő v á r o sok kulturális fejlődése számított belső indíttatásúnak, a két katolikus főpapi s z é k h e l y nem polgári erőfeszítésből vált kulturális központtá, hanem mint érseki, p ü s p ö k i székhely. 12
Nagykőrös megváltakozása „Nagy-Kőrös város lakossága, a meddig csak vissza lehet menni a nyomokon, föld és egyéb ingatlan birtokait mindig oly szabad, és pedig sem területre, sem személyre, sem a birtokré szek összefüggésére nézve nem korlátozott joggal adta-vette, mint régen, vagy ma akármelyik régi szabadkerületi, vagy szabad királyi város" - írta G a l g ó c z y K á r o l y 1896-ban. A török hódoltság alatt megszerzett m e z ő v á r o s i ö n r e n d e l k e z é s é t (szabad bíróválasztást, statútumalkotást, i n g ó s á g o k szabad adásvételét, befogadás j o g á t ) sikerrel meg tudta védeni a 18. és a 19. s z á z a d b a n is, így v a l ó s á g o s kiváltságos (privilegizált) o p p i d u m m á vált. A megye 13
9
1 0
1 1
1 2
1 3
D Á N Y I - D Á V I D , 1960. 118-119. RÁCZ, 1988. 77. SZABÓ, 1992. 108. FÉNYES, 1843. 309. GALGÓCZY, 1896.49.
m e z ő v á r o s a i közül egyedüliként N a g y k ő r ö s ö n nem k ü l s ő s z e m é l y vagy szerv, hanem maga a t a n á c s jelölt „titkos voxolással" (1757-ig két, u t á n a pedig) n é g y személyt f ő b í r ó n a k . A 17. s z á z a d végétől az 1800-as évek elejéig t ö b b s z ö r alkottak szabályrendeletet: 1692 és 1815 k ö zött nyolc a l k a l o m m a l . A korai rendeletek közül kiemelkedik az 1747. évi, ugyanis ebben a s t a t ú t u m b a n összegyűjtötték a k o r á b b i r e n d e l k e z é s e k e t és megújították azokat. A s z a b á l y o z á s m a g á b a foglalta a v a s á r n a p és az ü n n e p e k megtartását, a városi t ö r v é n y k e z é s idejét és m ó d j á t , a k á r o k o z á s megtérítését és büntetését, az adásvétel, az öröklés és a letelepedés m e n e t é t , a k á r o m k o d ó k , v e s z e k e d ő k , v e r e k e d ő k m e g b ü n t e t é s é t , a t ű z v é d e l e m betartását, az u t c á k tisz t a s á g á n a k a megtartását, a cseléd-rendtartást, a kocsmatartást. Ezek k ö z ü l k é t s é g k í v ü l a leglé nyegesebb pontoknak a kvázi polgári tulajdonviszonyokat reprezentáló ingatlan-adásvétel és a v á r o s b a való letelepedés s z a b á l y o z á s a számítottak. 14
15
J o b b á g y t e l k e k csak eszmeileg léteztek, a lakók egy ö s s z e g b e n fizették a t e l e k h á n y a d utáni cenzust a távol élő földesuraknak. A 17. s z á z a d b a n a K á t a y család volt a legtöbb j o b b á g y telekkel bíró földesúr N a g y k ő r ö s ö n . A família birtokai 1663-ban szálltak Keglevich M i k l ó s ra. A z 1790-ben készített felmérés szerint a v á r o s b a n lévő 384 j o b b á g y t e l e k fele (192) volt a Keglevich család tulajdonában. 1/8-1/8 rész birtokosai a Forgách, a Sztáray és a Mokcsay csa l á d o k voltak. A m a r a d é k 1/8 b i r t o k h á n y a d o n m é g 15 család osztozott. A R á k ó c z i - s z a b a d s á g harc b u k á s a után is távol élő földesurak t o v á b b r a sem vették ténylegesen h a s z n á l a t b a a föld jeiket, azok t o v á b b r a is a város h a s z n á l a t á b a n maradtak. Ugyanakkor az itteni R á k ó c z i - és F o r g á c h - j a v a k v e s z é l y b e kerültek, m i v e l őket az udvar j ó s z á g v e s z t é s r e ítélte. Konfiskálásuk e s e t é n N a g y k ő r ö s eleshetett volna azok használatától. Azonban a m e z ő v á r o s szerencséjére ez nem következett be, mert a R á k ó c z i - b i r t o k a c s á s z á r h o z h ű rokon, Aspremont c s a l á d h o z ke rült. A Forgách-birtokrész m e g t a r t á s á h o z a város nyújtott anyagi segítséget a családnak. 16
A z első komoly p r o b l é m a 1758-ban keletkezett, amikor a legnagyobb birtokos, Keglevich G á b o r N a g y k ő r ö s ö n birtokkihasítási pert k e z d e m é n y e z e t t , mivel a környékbeli birtokainak központját óhajtotta kiépíteni. A m e z ő v á r o s segítséget ekkor elsősorban a többi földesúri csa ládtól kapott, akiknek nem állt é r d e k é b e n a j o b b á g y t e l k e k pontos k i m é r é s e , így é r d e k k ö z ö s s é g b e kerültek a m e z ő v á r o s lakosságával a legnagyobb földesúri családdal szemben. B á r 1760-ban N a g y k ő r ö s felmérése m e g t ö r t é n t , de a város t o v á b b r a is birtokolhatta a földesúri j ó s z á g o k a t , értük é v e n t e cenzust fizetve. N é h á n y év m ú l v a azonban újabb n e h é z s é g e t kellett N a g y k ő r ö s n e k áthidalnia, ugyanis az 1767-ben elrendelt úrbérrendezés ismét lehetőséget adott a földesuraknak érdekeik érvényesítésére, vagyis birtokaik pontos megállapítására. A S z t á r a y család 1769-ben, a Keglevich família pedig 1773-ban indított j o g a r á n y o s í t á s i pert K ő r ö s ellen. A per során tisztázták az eszmei birtoklási viszonyokat, de a korabeli joggyakorlat lehetőséget adott a v á r o s n a k a birtokper t ö b b évtizedes elhúzására. A 19. s z á z a d első évei K ő r ö s s z á m á r a újabb kritikus szakaszt jelentettek, amikor Pest v á r m e g y e elismerte a Keglevich c s a l á d j o g o s u l t s á g á t és 1804-ben elrendelte földbirtokuk kihasítását, majd 1807-ben m e g s z ü n tette a m e z ő v á r o s m a g i s z t r á t u s á n a k h á z h e l y - és földosztó gyakorlatát. Mindezek d a c á r a m é g is a város került k i győztesen, mert j ó l l e h e t megállapították a földbirtokok eszmei n a g y s á g á t , de azok vitathatóságát a fellebbviteli f ó r u m o k o n akceptálták. 1817-ben k é n y t e l e n volt a me gye felfüggeszteni a birtokkihasítást, meghagyva N a g y k ő r ö s t eredeti, kiváltságos státusában. A j o g a r á n y osítási per sikertelensége arra késztette a földesurakat, hogy ö r ö k ö s m e g v á l t á s útján hasznosítsák itteni javaikat. E l ő s z ö r a Sztáray família adta el 52 j o b b á g y t e l k é t a 14 SZABÓ, 2004. 97. 15 GALGÓCZY, 1896. 149-152. 16 NÓVÁK, 1994. 261-311.
v á r o s n a k 26 ezer forintért, majd 1818-ban a F o r g á c h család 80 ezer forintért, hamarosan pe dig az Aspremont család vált meg birtokától 90 ezer forintért. A legnagyobb földesúri família, a Keglevich 1820-ban adta el birtokát a városnak 225 ezer forintért. Ezzel a földesúri birto k o k 6/8-ad r é s z e került a v á r o s k e z é r e . Bár a helyben lakó birtokosok sokáig nem akartak m e g v á l n i földesúri j u s s u k t ó l , amelyek zálogként vagy h á z a s s á g r é v é n kerültek a k e z ü k r e , 1848-ig m é g i s megtörtént a legtöbb kisebb j ó s z á g m e g v á l t á s a . A z úrbériség m e g s z ű n t e k o r m i n d ö s s z e a Papp, az Uz, a T é g l á s é s „egyéb" c s a l á d o k n a k fizettek évi 10 008 forint z á l o g díjat. M i v e l az örökváltsági ü g y l e t e k igen nagy anyagi terhet jelentettek, 1821-ben a t a n á c s a használt földterület n a g y s á g a alapján 10 é v alatt m e g f i z e t e n d ő 300 600 forint redemptionalis összeget vetett k i a lakosságra. A p r ó l é k o s a n kiszámították, hogy a b e l s ő háztelkek, az akolkertek, s z á r a z m a l m o k , szántók, rétek, v e t e m é n y f ö l d e k után mekkora ö s s z e g esik egy főre. E g y é b k é n t a p é n z nagy részét a váci káptalantól k ö l c s ö n ö z t e a város. A z 1850. évi k i m u t a t á s szerint 1763-tól a földesúri m e g v á l t a k o z á s r a összesen 507 166 forintot fizetett N a g y k ő r ö s . Kecskemét megváltakozása A város 1439-ben került földesúri hatalom alá, amikor Habsburg Albert felesége - E r z s é b e t királyné - elzálogosította K e c s k e m é t e t . Területe a földesurak között felosztva sohasem volt (jobbágytelkek sem voltak), az adót eszmei birtokarány szerint fizették a lakosok a birtokos családoknak. A legnagyobb, 18/32 részt a K o h á r y a k birtokolták. 4/32 - 4/32 részek a Pászthói és a B o s n y á k - M o t t e s i c z k i famíliák, 3/32 rész a Károlyi n e m z e t s é g , 3/32 rész pedig a R á k ó c z i Aspremont család, az E s z t e r h á z y n e m z e t s é g és a S á r k á n d y - C s á k i család tulajdonában v o l t . 1 7
1 8
A török h ó d o l t s á g után K e c s k e m é t e n is a volt földesurak igyekeztek jogaikat érvényesíteni. B á r a tényleges telkeket t o v á b b r a sem jelölték k i , és a földesúri adót t o v á b b r a is egy ö s s z e g ben fizette a m e z ő v á r o s , a legnagyobb földesúri família, a K o h á r y család kierőszakolta jogha tóságát (1693-ban a pallosjogot is megszerezve), úriszéket tartott helyben, ezzel h a t h a t ó s a n beavatkozva a m e z ő v á r o s a u t o n ó m i á j á b a , megkaparintva a város feletti bíráskodás és irányí tás j o g á t . K e c s k e m é t ugyan a szabad bíróválasztás j o g á t elvesztette a 18. század k ö z e p é n , de a szabályrendelet-alkotás é s a lakosok b e f o g a d á s á n a k j o g á t megtartotta. A föld szabad adásvételének a török korban kialakult gyakorlata az 1711 utáni időre is átöröklődött: nem csak a házakat, hanem a kerteket, szállásokat is a tanács előtt a protocollumba bevezetve, „bevallván " szabadon adták-vették, viszont egyetlen helyi rendelet sem mehetett át a gyakorlat ba a földesúr vagy a tisztje j ó v á h a g y á s a nélkül. (Úriszéki ítéletek alapján megállapítható, hogy a földdel kapcsolatban hozott városi döntéseket az úriszék mindig helyben hagyta.) 1 9
A földesúri birtokok m e g v á l t á s á t m á r 1724-ben elkezdte a város és 1848-ig mintegy 50 al kalommal fizetett az egyes c s a l á d o k n a k váltságdíjat. A teljes m e g v á l t a k o z á s összesen 303 620 pengőforintjába került a l a k o s s á g n a k . A Mottesiczki n e m z e t s é g n e k 30 000, a Károlyi nemzet s é g n e k 28 664, az Aspremont c s a l á d n a k 14 461, a Fráter c s a l á d n a k 8762, a Harmos c s a l á d n a k 8532, a Csáky c s a l á d n a k 6380 pengőforintot, valamint m é g kisebb - egy-két ezer forintos összegeket (együtt 29 203 forintot) adtak. A legnagyobb földesúri családnak, a Koburg-
1 7
1 8
1 9
PÉTERNÉ, 2000. 172-199. HORNYIK, 1862. 68-69. KISFALUDY, 1992. 36-61.
K o h á r y a k n a k 1834-ben 171 568 p e n g ő f o r i n t o t fizetett a város. A d ö n t ő lépés kétségkívül ez a K o h á r y - K o b u r g - f é l e 1834-es m e g v á l t a k o z á s volt, ugyanis ezzel l é n y e g é b e n m e g s z ű n t a föl desúri fennhatóság a m e z ő v á r o s felett. A z úriszék szerepét a sedria k e c s k e m é t i b í r ó s á g a vette át. E g y é b k é n t a v á r o s szisztematikusan vásárolta meg 1787-től 1855-ig a k ö r n y e z ő , sőt távo labbi - k o r á b b a n általában b é r l e t k é n t m á r használt - pusztákat (Borbást, Szentkirályt, Alpárt, Bugacot, Pusztaszert, Á g a s e g y h á z á t , Monostort, Gyalut, Ürbőt, Páhit) a földesúri családoktól, összesen 1 230 296 pengőforintért. A megszerzett pusztákat a lakosainak h a s z o n b é r b e adta. K e c s k e m é t t ö b b esetben vett fel e g y h á z a k t ó l , családoktól vagy s z e m é l y e k t ő l kölcsönt, hogy vásárlásait, illetve megváltási ügyleteit fedezni tudja. 20
A közeli Solti j á r á s b a n n é h á n y településen az ú r b é r e s lakosság egy része vagy e g é s z e örök váltsági szerződésekkel szintén lerázta m a g á r ó l a feudális kötöttségeket m á r az 1848 előtt. Or dason 1840-ben és 1841-ben „örökbeváltásiszerződés" szerint a falu megvette R u d n y á n s z k y Zsigmond örökrészét, azaz a földek 6/11 r é s z é t . Ezáltal az úrbéres földek 55 százaléka a j o b b á g y o k kezére került. Szentes és Szarvas mintájára Kiskőrösön 1842-ben 24 egész telkes job b á g y (a telkek 23 százaléka) és 356 zsellér 50 ezer forint értékben m e g v á l t a k o z o t t Apostagon 1847. j a n u á r 5-én Szeles Lajos a telkek 23 százalékának, azaz 11 és fél teleknek a birto kosa kötött örökváltsági szerződést az „örökös joggal szerzett jobbágyaival", fenntartva ma g á n a k a jogot a királyi kisebb h a s z o n v é t e l e k , a bolt és a k ö z ö s legelő h a s z n á l a t á r a . A szer z ő d é s szerint egy telek után 460 pengőforint, ö s s z e s e n 5175 forint járt, melyet n é g y e g y e n l ő részletbe n é g y é v alatt kellett kifizetni. 21
2 2
23
E g y sikertelen Pest megyei m e g v á l t a k o z á s i kísérlet ( C e g l é d )
2 4
C e g l é d m e z ő v á r o s a kiárendálásáért való k ü z d e l m é t m á r a 18. s z á z a d b a n megkezdte. A leg nagyobb r e m é n y e k e t a Klarissza Rend m ű k ö d é s é n e k m e g s z ü n t e t é s e és a Ceglédi Uradalom nak az 1782. évi Vallásalaphoz v a l ó csatolása hozta, ugyanis I I . J ó z s e f rendelete é r t e l m é b e n a „ cameralis, coronalis " és „fundualis " birtokokon egyaránt a r o b o t v á l t s á g o t meg lehetett köt n i . Miután ez a törekvésük nem j á r t e r e d m é n n y e l , 1790-ben az o r s z á g g y ű l é s h e z fordultak az zal szándékkal, hogy „ vagy árendabéli tűrhető contractusra " l é p h e s s e n e k , vagy azon árendának „ Capitalissát letévén és Szabad Városi Just nyervén, akar ezen Nemes Pest vármegyének kebelében " megmaradjanak, akár j á s z s á g i vagy kiskunsági kerülethez kapcsoltassanak. A si kertelen p r ó b á l k o z á s o k u t á n 1819-ben merült fel újra a kiárendálás k é r d é s e , amikor a Hely tartótanács elrendelte az alapítványi birtokok licitáció útján történő bérbeadását. Azonban ha marosan kiderült, hogy a kiárendálásból a k ö z s é g e k és m e z ő v á r o s o k k i vannak tiltva. A z árendálás ü g y e bizonyos lépéssel 1836-ban jutott előbbre, amikor a s z ő l ő d é z s m á t meg váltották p é n z z e l , valamint a g a b o n a d é z s m a „szemül való megadásáról" is m e g á l l a p o d t a k az uradalommal. 1839-ben pedig a robotváltság-szerződést kötötték meg, é v e n t e m e g h a t á r o zott pénzt fizetve. 25
2 0
2 1
2 2
2 3
2 4
2 5
az egész összeg 57%-át PMLNKO, IV. 165. Ordas úrbéri pere, 1840. HORVÁTH - SZABÓ, 2000. 198. PMLNKO, IV. 165. Apostag úrbéri pere, 1847. SZABÓ, 1985. 28-33. Ez azt jelentette, hogy minden évben egy meghatározott mennyiséget adnak dézsmaként, tehát a termés növelé sének ez nem lesz gátja.
C e g l é d 1846-ban határozta el, hogy úrbéri tartozásait m á r ne csak időleges s z e r z ő d é s e k k e l váltsa meg, hanem örökváltsággal biztosítsa szabad státusát, 2 082 608 váltó- (833 043 ezüst-) forintot s z á m í t v a erre. A cél m e g v a l ó s í t á s a é r d e k é b e n felfogadott ágens szeptemberben meg is kezdte m ű k ö d é s é t . A z ü g y a l e g e l ő e l k ü l ö n ö z é s befej ezetlensége miatt megakadt, é s hama rosan, 1848 t a v a s z á n a k e s e m é n y e i miatt i d ő s z e r ű t l e n n é is vált.
Felhasznált forrás PMLNKO IV. 165. V. 210.
Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya Pest-Pilis Vármegye cs. kir. Úrbéri Törvényszék és a Pest-Solt Vármegye cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratai, (1715-) 1783-1923 (-1943) Nagykőrös Város Zárt Levéltára, 1336-1848 (-1918) Felhasznált irodalom
CSIZMADIACsizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam és KOVÁCS jogtörténet. Bp., 1972. ASZTALOS, 1972. D Á N Y I - D Á V I D , 1960. Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp., 1960. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani FÉNYES, 1843. állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. Pest, 1843. GALGÓCZY, 1896. Galgóczy Károly: Nagy-Kőrös város monographiája. Bp., 1896. HORNYIK, 1862. Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 3. köt. Kecskemét, 1862. HORVÁTH - SZABÓ, Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Szerk. Horváth M . 2000. Ferenc - Szabó Attila. Bp., 2000. IVÁNYOSI-SZABÓ, Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét a kései feudalizmus korában, 1686-1849 2002. (Kecskemét története 1849-ig). Kecskemét, 2002. KISFALUDY, 1992. Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata (Közigazgatás és bíráskodás) 1686-1848. Kecskemét, 1992. MAJLÁTH, 1943. Majláth Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete а X V I I I . század elejéig. Bp., 1943. Makkai László: Pest megye története. Bp., 1958. M A K K A I , 1958. NAGY, 1975. Nagy Lajos: Budapest története, 16861790. In: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. Bp., 1975. 27-254. NOVAK, 1994. Nóvák László: Nagykőrös története és néprajza а X I X . század közepéig. Nagykőrös, 1994. PÉTERNÉ, 2000. Péterné Fehér Mária: Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben. Kecskemét, 2000. PETRÓCZI, 1965. Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepülése, 1711-1760. Bp., 1965. RÁCZ, 1988. Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Bp., 1988. Szabó Attila: A ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gazdálkodása, SZABÓ, 1985. 1782-1867. Cegléd, 1985.
SZABÓ, 1992. SZABÓ, 2004. SZAKALY, 1986.
Szabó Attila: Helytörténeti részletek a kecskeméti Ferences rendház háztör ténetéből (1644-1950). Kecskemét, 1992. Szabó Attila: A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között. Kecskemét, 2004. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Az alföldi városok és a magyar feudális hatalom. Nagykőrös, 1986.
1850. augusztus 18-án készített jegyzékrészlet Nagykőrös örökváltsági és egyéb (PMLNKO, V. 210fb. R/3, Nr.)
kiadásairól
