Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium

Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium

Bevezetõ......................................................................................................................... 3 1

Küldetésnyilatkozat................................................................................................. 5

2

Minõségpolitika ...................................................................................................... 6

3

Célok és feladatok................................................................................................... 7 3.1

4

A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos célok és feladatok ................................. 7

3.1.1

Az intézményünkre vonatkozó stratégiai célok......................................... 8

3.1.2 ig)

Az intézményünkre vonatkozó fejlesztési célok és elérésük mutatói (2017................................................................................................................ 9

3.1.3

A tagintézményekre vonatkozó specifikus elvárások és feladatok .......... 11

3.1.3.1

A Zsigmondy-Széchenyi tagintézmény .............................................. 11

3.1.3.2

A Cserháti tagintézmény .................................................................... 11

Intézményi minõségfejlesztési rendszer................................................................. 13 4.1

A vezetés elkötelezettsége ............................................................................. 13

4.1.1

A jogszerû mûködés biztosítása ............................................................. 13

4.1.2

Tervezés ................................................................................................ 14

4.1.2.1

Stratégiai tervezés .............................................................................. 14

4.1.2.2

Operatív tervezés ............................................................................... 15

4.1.3

Vezetõi ellenõrzés, értékelés .................................................................. 17

4.1.4

Az intézményi minõségirányítási rendszer mûködtetése......................... 18

4.2

Az intézmény önértékelési rendszere ............................................................. 18

4.2.1

Alapelvek .............................................................................................. 19

4.2.2

Célrendszer............................................................................................ 19

4.2.3

Hasznosítás............................................................................................ 20

4.2.4

Vonatkozási terület ................................................................................ 20

4.3

A partnerkapcsolatok irányítása ..................................................................... 21

4.3.1

Kommunikáció a partnerekkel ............................................................... 22

4.3.2 Az intézmény által azonosított partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés rendszere ............................................................................. 24 4.3.2.1

Vonatkozási terület ............................................................................ 24

4.3.2.2

Módszer............................................................................................. 24

4.3.2.3

Eljárásrend......................................................................................... 25

4.3.2.4

Szempontok....................................................................................... 25

4.4 Teljesítményértékelési rendszer – a 2012/2013-as tanévben indul a ciklus (elõkészítése 2012 tavasz) ......................................................................................... 26 4.4.1

Vezetõi teljesítményértékelés eljárásrendje ............................................ 26

1


4.4.1.1


4.4.1.2

Módszer............................................................................................. 26

4.4.1.3

Eljárásrend......................................................................................... 27

4.4.1.4

Szempontok....................................................................................... 29

4.4.2 4.4.2.1

Az értékelési rendszer alapelvei: ........................................................ 30

4.4.2.2

Az alapelvek és az ezekbõl következõ elvárások ................................ 31

4.4.2.3


4.4.2.4

Módszer............................................................................................. 36

4.4.2.5

Eljárásrend......................................................................................... 36

4.4.2.6

. Az értékelés alapvetõ célja ............................................................... 37

4.4.2.7

. Vizsgált területek: ............................................................................ 38

4.4.2.8

. Az információgyûjtés....................................................................... 39

4.4.2.9

Az értékelési ciklus............................................................................ 39

4.4.3

4.5

Pedagógus teljesítményértékelés eljárásrendje ....................................... 30

Technikai, ügyviteli dolgozók teljesítményértékelése............................. 41

4.4.3.1


4.4.3.2

A teljesítményértékelés célja.............................................................. 41

4.4.3.3

Az értékelés alapjául szolgáló szempontok......................................... 42

4.4.3.4

Módszer............................................................................................. 42

4.4.3.5

Eljárásrend......................................................................................... 43

4.4.3.6

A teljesítményértékelés folyamata...................................................... 43

4.4.3.7

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minõsítése ............ 43

A kollégium jellegzetességei ......................................................................... 44

4.5.1

Kollégiumvezetõ teljesítményértékelése ................................................ 45

4.5.1.1


4.5.1.2

Módszer............................................................................................. 45

4.5.1.3

Eljárásrend......................................................................................... 45

4.5.1.4

Szempontok....................................................................................... 45

4.5.2

Kollégiumpedagógusok teljesítményértékelése ...................................... 46

4.5.2.1


4.5.2.2

Módszer............................................................................................. 47

4.5.2.3

Eljárásrend......................................................................................... 47

4.5.2.4

Szempontok....................................................................................... 48

2


„A minõség életmód és életfilozófia.” „A minõség filozófiája a változás és változtatás filozófiája.”

Bevezetõ Az intézményi minõségirányítási program határozza meg az intézmény mûködésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minõségirányítási programban kell meghatározni az intézmény mûködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenõrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A törvény szellemében olyan alapdokumentum létrehozása volt a célunk, amelyik segítséget, célokat és eljárásokat tartalmaz ahhoz a szakmai munkához, amelyet pedagógiai programunkban megfogalmaztunk, amellyel hatékonyan tudjuk megvalósítani vállalt feladatainkat.

Minõségirányítási rendszerünk kialakulása: Intézményünk három intézmény két lépcsõben történõ összevonása során született meg 2011. augusztus 1-jén, így minõségirányítási rendszerünk kiépítése során a közös tartalmi elemekre helyeztük a hangsúlyt. Azokra, melyek a korábbi dokumentumokban szereplõ minõségbiztosítási rendszerek (az ISO, a SZÖM, és az EFQM, illetve ezeken alapuló rendszerek) mindegyikében megjelennek és illeszkednek az Egységes Szakképzési Minõségirányítási Keretrendszerhez. A közös alapot a PDCA-ciklus adja, melynek használatával intézményünk biztosítja, hogy

tevékenységei

tervszerûek,

tudatosak,

szabályozottak,

dokumentáltak

és

visszacsatoltak legyenek.

3


További közös elem a folyamatszabályozás rendszere, melyben a(z) •

vezetés,

•

tervezés,

•

mérés,

•

értékelés,

•

partneri igény- és elégedettségmérés

jelentik azokat a közös folyamatokat, melyekre alapfolyamatként tekintünk. A célok eléréséhez intézményünk mûködteti folyamatait, ezek mûködését méri, értékeli, az eredmények alapján felülvizsgálja és szükség esetén fejleszti, illetve beavatkozik a mûködésbe.

A közös elemek közé tartozik még a valamennyi minõségirányítási rendszerben megjelenõ önértékelés, mely a rendszer mûködésének értékelésére szolgáló eszköz és a fejlesztések megalapozottságát, tények alapján történõ kijelölését segíti.

Jogi szabályozás Ez a minõségirányítási program az alábbi jogszabályok figyelembevételével, azoknak megfelelõen készült: •

3/2002. OM rendelet,

•

1993.évi LXXIX. törvény,

•

24/2004. FMM rendelet,

•

1992. évi XXXIII. törvény,

•

138/1992. Kormányrendelet.

4


1 Küldetésnyilatkozat „Az iskola arra való; hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) Célunk az emberiség egyetemes értékeinek a bemutatása közvetlen példamutatással, olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, a tudást becsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki. Figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulók képességeiket kibontakoztathassák és hasznosíthassák,

társadalmilag

elismert

tudást

adjunk

úgy,hogy

a

tanítás-

tanulásfolyamatában egyre inkább a pedagógus tanulásszervezõ, tanulásirányító szerepe kerül elõtérbe. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanár és diák együttmûködésére. A teljesítmények következetes értékelésével motiváljuk a jobb eredmények elérését, folyamatosan fejlesszük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklõdést, nyitottságot. Ezzel képessé tehetjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra – önmûvelésre, gondolkodásra, a késõbbi életútjuk során akár többszöri szakma- és munkakörváltásra, amely nélkülözhetetlen felgyorsult, információkkal és változásokkal teli világunkban. Egyik oldalon a társadalmi rend legfontosabb értékeinek felmutatását: a hagyományok, a biztonság, a család, a tágabb közösség, a fegyelem, az illem. A másik oldalon az emberi szabadsághoz kötõdõ értékek felmutatása: egyenlõség, szolidaritás, tolerancia, a másság elfogadása, elõítélet-mentesség.

5


Az értékek bemutatását, alapos megismerését úgy valósítjuk meg, hogy közben pártatlanok igyekszünk maradni annak érdekében, hogy a diák az értékek megismerése után szuverén módon, szabad elhatározással tegye õket magáévá. Erre építve alakítsa ki saját értékrendszerét, világnézetét. Törekszünk arra, hogy az érvényes, egységes értékelõ rendszerünkben jelenjen meg az egyéni eltérésekre való figyelés is. Így válik lehetõvé az objektív értékelés, amely figyelembe veszi az egyéni haladási ütemet is. A

helyi

adottságokat

kihasználva

arra

törekszünk,

hogy

tevékenységünkkel,

szolgáltatásainkkal elérjük az iskolát használók, és más partnereink teljes elégedettségét. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapmûveltséget, biztos készségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelõ továbbhaladást. Valljuk, hogy az iskolában folyó nevelõ-oktató munka mindenki feladata, a környezettudatos életvitel, az egészséges életmód-szemlélet kialakítása, fejlesztése, a környezeti nevelés közös ügyünk. A tanulók számára világossá kell tenni tevékenységeik és döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások lehetõségeit, hogy a mindennapi életükben érvényesíteni tudják az ökológiai szemléletet is.

2

Minõségpolitika

Az iskola elsõrendû feladata a nevelés. Intézményünk minõségpolitikáját meghatározza, hogy a nevelés célja és tartalma a társadalmi életre való felkészítés. Nevelõ-oktató munkánk során olyan oktatási formák és módszerek használata a cél, amelyek segítségével a tudás megszerzése és a pozitív viselkedésformák kialakítása párhuzamosan folyik.

6


Célunk a minõség elõtérbe helyezése, ami jelenti: •

a sokoldalú általános mûveltség biztosítását,

•

a tanárok és diákok együttmûködését a tanulás folyamatában,

•

a magas szintû anyanyelvi kultúra elsajátítását,

•

jó kommunikációs készség kifejlesztését,

•

korszerû számítástechnikai ismeretek elsajátítását,

•

használható idegen nyelvismeret megszerzését,

•

széles körû szakmai alapozást, a szakmai alapozás több szakterületet érintõ

jellegének erõsítését, •

a munkaerõpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, korszerû ismeretekkel

rendelkezõ, az általuk választott képzés követelményeit sikeresen teljesítõ tanulók képzését, •

a gondolkodásában, mindennapi cselekedeteiben az ökológiai szemléletet

érvényesíteni tudó fiatalok nevelését, •

az általánosan elfogadott magatartási szabályok megismertetését és betartatását,

•

a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerését és teljesítését.

Nevelõmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók, felnõttképzésben résztvevõk személyiségére, tanulmányi eredményére, jövõjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az iskola vezetése és dolgozói elkötelezettek a minõségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú mûködés iránt.

3 Célok és feladatok 3.1 A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos célok és feladatok A minõségpolitikánk kidolgozása során áttekintettük és értelmeztük a fenntartói Minõségirányítási Program fenntartói elvárásait és az egyes intézményeinknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos céljait, feladatait.

7


3.1.1 Az intézményünkre vonatkozó stratégiai célok • Egész életen át tartó tanulás támogatása: Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése; a közös központi felvételi rendszer alkalmazása; pályaorientáció biztosítása; a magasabb szakmai képzésben, illetve a felsõoktatásban résztvevõk és sikeresen végzõk arányának növelése. • Partnerközpontúság: az intézmények közötti együttmûködések támogatása, öntevékeny szakmai

mûhelyek

mûködtetése,

egységes

partneri

elégedettségmérõ

rendszer

alkalmazása. • A nevelés, oktatás minõségének folyamatos javítása: a „hozzáadott pedagógiai érték” mérése a jóváhagyott nevelési/pedagógiai programok alapján, teljesítményértékelési rendszer mûködtetése, felkészült, stabil-innovatív nevelõ-oktató tantestület kiépítése, a digitális iskola feltételrendszerének megteremtése. • Az érettségire való felkészítés, a szakmai képzés folyamatos mûködtetése, a

felnõttképzés fejlesztése. • Az országos mérési eredmények szinten tartása, lehetõség szerinti javítása.

• A közoktatás irányításának javítása: A tervezés szerepének erõsítése, hatékony információs rendszer mûködtetése a fenntartó és az intézmények között. • A munkaerõ-piaci igényeknek való megfelelés: a gyakorlati képzés alapozásának biztosítása. • Az európai dimenzió tudatosítása: A nemzetközi kapcsolatok erõsítése és szélesítése. • Környezettudatos nevelés: A környezettudatos nevelés eredményességének növelése. • Egészségnevelés: A tanulók egészségi mutatóinak javítása, az „egészség érték” szemlélet kialakítása és erõsítése, a korszerû és egészséges táplálkozás elterjedésének elõsegítése. • Az oktatási esélyegyenlõtlenségek mérséklése: A hátrányos helyzetû és a sajátos nevelési igényû gyermekek

integrációjának

növelése,

az

oktatásban

érvényesülõ

hátrányos megkülönböztetés felszámolása.

8


• Tehetséggondozás: Az iskolarendszerû szakképzés eredményes részvételi arányának növelése.

3.1.2 Az intézményünkre vonatkozó fejlesztési célok és elérésük mutatói (2017-ig) • Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítása, mely a városi kulcskompetencia értéke 75%-ának elérésével valósul meg. A pályaorientáció elõsegítése érdekében pályaorientációt szolgáló tervet dolgozunk ki. A magasabb szakmai képzésben, illetve a felsõoktatásban résztvevõk és sikeresen végzõk arányának növelése, melynek érdekében a felvett és végzett tanulók jelenlegi arányát 10 %-kal emeljük. • A partnerközpontúság fejlesztésének érdekében intézményünk együttmûködési tervet dolgoz ki 1 általános iskolával és 1 felsõoktatási intézménnyel. A létrejövõ öntevékeny szakmai mûhelyekben részt kívánunk venni. A partneri elégedettség mérésére épülõ fejlesztési tervet hozunk létre tanévenként, mely a három partneri csoport véleményén alapszik. • A nevelés, oktatás minõségének folyamatos javításának céljából a hozzáadott pedagógiai értéket növeljük, melynek megvalósulását a megyei jogú városok hasonló értékét 10 %-kal meghaladó index elérésével látjuk teljesítettnek. A városi szintû elismerési

rendszer

mûködtetése

érdekében

naprakészen

teljesítményértékelési rendszert tartunk fenn. Az innovatív

tantestület

dokumentált fejlesztése

érdekében tanévenként 2, a szakmai tapasztalatcserét célzó továbbképzést szervezünk. Biztosítjuk a teljes szakos ellátottságot, a jogszabályban elõírt eszközök meglétét, a fejlesztõ- és gyógypedagógusok igényeknek megfelelõ alkalmazását ill. szükség szerinti igénybevételét. A felújítások érdekében felújítási koncepciót dolgozunk ki. A digitális iskola feltételeinek megteremtéséhez a pedagógusok digitális kompetenciáját folyamatosan fejlesztjük, és elérjük, hogy a pedagógusok 80%-a a digitális

9


kompetencia

fejlesztésére

irányuló

képzésen

végzettséget,

oklevelet

valamint

tanúsítványt szerez. • A közoktatás irányításának javítása érdekében elérjük, hogy intézményünk irányítási dokumentumai (munkatervek, beszámolók és értékelések) teljesen megfeleljenek fenntartó

elvárásainak, a

fenntartó

számára

szükséges

adatokat

a

fenntartói

információs rendszerbe naprakészen feltöltjük. A városi szintû ellenõrzési és értékelési rendszernek megfelelõen intézményi önértékelést végzünk. • A munkaerõ-piaci igényeknek való megfelelés céljának elérése érdekében a külsõ gyakorlóhelyeken

tanuló

diákok

számát

a

szakképzésben

végzett

tanulókhoz

viszonyítva 20 %-kal emeljük a jelenlegihez képest. • Az európai dimenzió tudatosítása céljából külföldi partnerkapcsolataink számát megõrizzük, és legalább egy új kapcsolattal bõvítjük. Az intézményünkben futó EU-s projektek száma eléri vagy meghaladja a kettõt. • A környezettudatos nevelés eredményességét azzal kívánjuk fokozni, hogy legalább három, a környezettudatos magatartást segítõ projektet valósítunk meg. • Az

egészséges

életmódra

neveléshez

azzal

kívánunk

hozzájárulni,

hogy

drogprevenciós stratégiát mûködtetünk, az egészséges táplálkozást ill. egészséges életmódot két-két projekttel népszerûsítjük. Elérjük, hogy intézményünk büféjében a korszerû és egészséges táplálkozás követelményeinek a kínált termékek 67 %-a feleljen meg. • Az oktatási esélyegyenlõtlenség mérséklése érdekében intézményünkben az SNI-s és HH-s gyermekekkel való helyes bánásmódra kiképzett pedagógust alkalmazunk. Kidolgozunk és mûködtetünk pozitív diszkriminációs programot illetve a gyermek- és ifjúságvédelemben

együttmûködõ

partnerek

rendezvényeirõl

rendezvénynaptárt

készítünk. • A tehetséggondozással kapcsolatosan intézményünk legalább egy megvalósított pályázattal rendelkezzék, és tanulóink bekapcsolódjanak a városi tehetséggondozó programokba.

10


3.1.3 A tagintézményekre vonatkozó specifikus elvárások és feladatok

3.1.3.1 A Zsigmondy-Széchenyi tagintézmény • A lemorzsolódás szinten tartása: Intézményi integrációs program mûködtetése, ehhez további pályázati források keresése. • Az energetika – környezetvédelem, informatika, könnyûipar-faipar területeken folyó képzés regionális szintre emelése: Szakképzõ központ kialakítása az energetika – környezetvédelem, informatika, könnyûipar-faipar képzésekhez. • Tanulmányi versenyek (szakmai, közismereti) eredményének javítása: Közismereti és szakmai tehetséggondozó szakkörök szervezése. • A hátrányos helyzetû tanulók

oktatása-nevelése

hatékonyságának

fokozása:

Intézményi integrációs program mûködtetése, ehhez további pályázati források keresése. • A pedagógusok tanórai és adminisztratív munkavégzésének javítása: Pedagógusok informatikai továbbképzése.

3.1.3.2 A Cserháti tagintézmény • A középfokú nyelvvizsgát tevõ tanulók számának emelkedése: tehetséggondozás. • Az OSZTV–n és a tanulmányi versenyeken való eredményesség megtartása: szakmai tehetséggondozó szakkörök szervezése. • Elektronikus

tananyagok

tanórai

felhasználása:

a

pedagógusok

módszertani

továbbképzése. • A külkapcsolatok erõsítése és bõvítése: partnerkeresés, pályázati lehetõségek kihasználása.

11


3.2. No 1. 2. 3.

Az intézmény egyéb szakmai, fejlesztési céljai és feladatai

Intézményi cél Korszerû pedagógiai módszerek meghonosítása Az új kollégák zökkenõmentes beilleszkedése Egységes értékelési rendszer kidolgozása a pedagógiai munka értékelésére Kommunikációs rendszer fejlesztése, egységesítése Pályázati munka erõsítése

Célhoz megfogalmazott sikerkritérium Továbbképzési mutatók javulása Tanári felkészültség elismertségének növekedése Adatgyûjtési terv, értékelési lapok elkészítése

A kapcsolatok szabályozottságának növelése, ennek technikai feltételének megteremtése Több pályázat felkutatása, a sikeres pályázatok arányának 5. növelése Partnerek igényeinek, elvárásainak A partnerek véleményének megismerése minél nagyobb 6. megismerése, mérése számban Partnerek igényeinek beépítése a A partnerek véleményének megismerése minél nagyobb 7. nevelõ-oktató munkába számban A tanulói motiváció növelése Lemorzsolódás és bukások számának csökkenése 8. A bukások számának csökkentése Lemorzsolódás és bukások számának csökkenése 9. Felzárkóztató programok kiteljesítése Lemorzsolódás és bukások számának csökkenése 10 az egyéni képességek figyelembe vételével Szakkörök számának és a résztvevõk számának növelése 11. Tehetséggondozó programok fejlesztése az egyéni képességek figyelembe vételével Lemorzsolódás és bukások számának csökkenése 12 Hátrányos helyzetû tanulók integrációja az egyéni képességek figyelembe vételével Nyelvvizsgák számának növelése 13. Nyelvi kompetenciák fejlesztése Tanár – szülõ találkozások számának növekedése, 14. Család – iskola kapcsolat erõsítése megelégedettségi mutató növekedése 15. Kulturált iskolai környezet kialakítása, Megelégedettségi mutató növekedése a felmérések alapján annak megõrzése A tankönyvhöz való hozzáférés legkésõbbi dátumának 16. Tankönyvellátás javítása jelentõs elõrehozása, támogatások növelése 17. Országos kompetenciamérés Az országos mérés eredményei alapján továbbképzési eredményeinek javítása. tervek, helyi tantervek megfelelõségének felülvizsgálata évenként. 18. A pedagógusok módszertani Módszertani képzések számának növelése. kultúrájának sokszínûsítése. 4.

12


4 Intézményi minõségfejlesztési rendszer 4.1 A vezetés elkötelezettsége A

minõségért

elsõsorban

a

vezetõ

felelõs.

A

minõségfejlesztési

rendszerek

kidolgozásának és mûködtetésének elsõ számú felelõse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetõi elhatározás, elkötelezõdés. Az intézmény vezetõje a minõségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében a legfontosabb személy. Ennek megvalósítása érdekében: • Kinyilvánította elkötelezettségét a minõség, a minõségfejlesztés terén. • Betartja az intézmény mûködését szabályozó külsõ és belsõ jogrendszert, szabályozók elõírásait. • Elkészíttette az intézmény Küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját - ezt megfelelõ idõközönként felülvizsgálja - éves munkatervét, minõségpolitikáját és a minõségpolitikai célokat. • Kinevezte az intézmény minõségügyi vezetõjét, a minõségfejlesztési team tagjait. • Biztosítja a mûködéshez szükséges erõforrásokat.

4.1.1 A jogszerû mûködés biztosítása Az

intézményvezetõ

felelõssége

a

mûködést

meghatározó

alap-

és szakmai

dokumentumok folyamatos, a jogi normáknak megfelelõ karbantartása, ellenõrzése, átdolgozása. Ennek érdekében: • Az oktatási törvény mindenki számára elérhetõ a titkárságokon és a könyvtárakban. • Az aktuális rendeletekrõl, törvénymódosításokról az Oktatási Közlönybõl tájékozódhat mindenki, ami hozzáférhetõ a titkárságokon és a könyvtárakban. • Pedagógiai Program, SZMSZ olvasható az iskolai hálózatokon.

13


4.1.2 Tervezés

4.1.2.1 Stratégiai tervezés a, Továbbképzési terv A közoktatásról szóló módosított 1993 évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdése értelmében a pedagógusoknak hét évenként legalább 120 órás akkreditált továbbképzésen kell részt venniük. A pedagógus-továbbképzés megtervezésével, megszervezésével kapcsolatos feladatokról a 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet intézkedik. • Az iskola igazgatója a kormányrendeletben meghatározott feladatok végrehajtására középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot készít. A továbbképzési idõszak az elsõ év szeptember hónapjának elsõ napján kezdõdik és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejezõdik be. • A továbbképzési programot a nevelõtestület fogadja el, a továbbképzési idõszak elsõ évét megelõzõ év március 15-ig. b, Vezetõi terv A vezetõi terv hosszú távú stratégiai tervnek tekinthetõ, mely tartalmazza a humán erõforrás biztosítását, a szakmastruktúra megváltoztatását és a fejlesztési irányokat. • A vezetõi pályázat részeként a vezetõ készíti el. • A nevelõtestület véleményezési jogot gyakorol felette a pályázat elbírálása elõtt. c, Pedagógiai Program A Pedagógiai Program szakmai alapdokumentumként rögzíti a nevelés-oktatás folyamatát és a fejlesztési stratégiát. Célja az alapító okirat megvalósításának szakmai meghatározása. • A vezetõség és a munkaközösség-vezetõk (akik a tantestület tagjainak véleményét képviselték) készítik el. • A városi közgyûlés által kijelölt/felkért szakértõ által kért kiegészítések után a tantestület fogadja el, a közgyûlés hagyja jóvá. d, Intézményi Minõségirányítási Program Az Intézményi Minõségirányítási Program tartalmazza az általános és konkrét minõségcélokat,

azok

megvalósítási

módjait

és

a

minõségirányítási

rendszer

mûködtetését. • A minõségfejlesztési team készíti el.

14


• Az alkalmazotti közösség elfogadja, a diákönkormányzat és a szülõi szervezet véleményezi, majd a fenntartó jóváhagyja.

4.1.2.2 Operatív tervezés a, Éves munkaterv Az éves munkaterv az iskola oktató-nevelõ munkáját szabályozza, a vezetõség készíti el, a következõ szempontok figyelembe vételével: • az Oktatási Miniszter adott tanévi rendelete, • a stratégiai tervekbõl következõ éves feladatok, • adott tanévi események.

b, Tanmenetek Az egy évre szóló tanmenetet tantárgyanként és évfolyamonként egy megbízott tanár (általában a munkaközösségek az mk.vez. irányításával) készíti el a tanév elején (szeptember közepéig), majd a tagintézmény-vezetõ fogadja el.

c, Munkaközösségi terv Munkatervüket a munkaközösség-vezetõk készítik el, az iskola igazgatója elfogadja és hitelesíti. Az éves munkaterv elkészítését a következõ szempontok befolyásolják: • a tanévnyitó értekezleten elhangzott oktatási és nevelési célok, • az év eleji és év végi felmérõk elkészítése és értékelése, • a tanulmányi versenyekre való felkészítés, • a kompetenciamérések lebonyolítása és értékelése, • a vizsgákra való felkészítés.

d, Órarendkészítés Az órarendkészítést az igazgató által megbízott személy végzi.

e, Éves költségvetés

15


Az éves költségvetési terv elkészítését a gazdasági vezetõ és az igazgató végzi, figyelembe

véve

a

gyakorlatioktatás-vezetõk,

gondnok,

tanmûhelyvezetõ,

munkaközösség-vezetõk javaslatait, valamint a hiányzó vagy fejlesztendõ infrastruktúra és tárgyi eszköz igényeket. A részletes költségvetési tervet a fenntartónak kell jóváhagynia.

f, Minõségfejlesztési munkaterv A támogató szervezet a partnerközpontú mûködés feladatait éves szintre lebontja, majd felelõsöket és határidõt rendel hozzá. A megvalósításról a team a tantestületnek beszámol.

g, Továbbképzési terv Az intézmény igazgatója a továbbképzési program végrehajtására egy tanítási évre szóló továbbképzési tervet készít, a szakmai munkaközösségek közremûködésével, minden év március 15-ig, amelyet elfogadás után a felügyeleti szervnek is megküld. A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, továbbképzés megjelölését, várható kezdõ és befejezõ idõpontját, a várható távollét idejét és helyettesítésének rendjét, akik részvétele tervezett. A tervezés során figyelembe veszi: • az éves költségvetést, • a továbbképzés tartalmát és óraszámát, • a továbbképzés szükségességét.

h, Beiskolázási terv A beiskolázható, felvehetõ tanulók számát, szakmákat, szakmacsoportokat, valamit az indítható osztályok számát az iskola javasolja és az önkormányzat hagyja jóvá. A pályaválasztási tájékoztatás megszervezése, a pályaválasztási folyamat szeptembertõl, a pályaválasztási tájékozatók kiküldésétõl, a jelentkezési lapok beérkezéséig tart. A felvételi eljárást a tanév rendjében szabályozza a szakhatóság.

i, Emberi erõforrások biztosítása

16


Az iskolavezetés az adott szakterület igazgatóhelyettesének javaslatára dönt új munkatárs felvételének szükségességérõl. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az álláspályázat nyilvános legyen (a pedagógusállást az Oktatási Közlönyben, legkésõbb májusi megjelenéssel kell meghirdetni). A beérkezett pályázatokat az igazgató az adott szakterület illetékes vezetõjével értékeli, a legjobb pályázókkal személyes beszélgetést kezdeményeznek, majd elõterjesztést készít az iskolavezetés számára a kiválasztandó munkatárs személyérõl, végül az iskolavezetés döntést hoz az új munkatárs személyérõl.

j, Munkakörnyezet biztosítása A biztonságos, tiszta munkakörnyezet biztosítása a technikai dolgozók feladata, akik a gondnokok közvetlen irányításával végzik a munkájukat. A rend és tisztaság biztosításának fontos eszköze a vezetõi, tanári ügyelet is. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzésével az igazgató munkavédelmi felelõst bíz meg. A munkavédelmi felelõs gondoskodik az iskola dolgozóinak, tanulóinak folyamatos munkavédelmi oktatásáról. Gondoskodik a munkavédelmi elõírások, óvó-, védõ rendszabályok megtartásának ellenõrzésérõl.

4.1.3 Vezetõi ellenõrzés, értékelés Ellenõrzés, értékelés célja az intézmény jogkövetõ mûködésének biztosítása, a külsõ (szakmai, törvényességi, pénzügyi) ellenõrzések megfelelõ elõkészítése, a munka segítése. Célja továbbá az ellenõrzés során feltárt hibák javítása, valamint a rendszer tökéletesítése a hibák kizárása érdekében, megbízható információszerzés a tényleges teljesítményekrõl, az információáramlás minõségének javítása, együttmûködési készség fokozása, munkahelyi légkör javítása, a munkavállaló szakmai fejlõdésének elõsegítése.

17


4.1.4 Az intézményi minõségirányítási rendszer mûködtetése A minõségfejlesztési rendszer kiépítésével, bevezetésével az volt a célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerû mûködésének feltételeit, és biztosítsuk annak fenntartását. A minõségirányítási rendszer mûködtetésére támogató szervezet alakult. A minõségfejlesztés azon tevékenységek összessége, melyek segítségével az intézmény mûködési folyamatait figyeli és azok alapján fejlesztési folyamatokat indít el. A fejlesztési folyamatszabályozás olyan megismételhetõ folyamatokra vonatkozik, melyek feladatterv, illetve intézkedési terv alapján kerülnek megvalósításra.

4.2 Az intézmény önértékelési rendszere Az intézményi önértékelés az a folyamat, amelynek során olyan információkat gyûjtünk, és olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek megteremtik az érintettek számára a lehetõséget, hogy folyamatos, rendszeres és kritikus párbeszédet folytassanak az oktatásról, az oktatás változásairól, ezek céljairól, feltételeirõl, folyamatáról és eredményeirõl. Az önértékelés célja minden esetben a mûködés eredményesebbé, hatékonyabbá tétele. Az intézményi önértékelés során növekszik az intézmény önmagára vonatkozó tudása. Az önértékelés a tanárok, a nevelõtestület, az intézmény munkájának eredményesebbé tétele érdekében diagnosztizálja az intézmény helyzetét, s ennek ismeretében indít különbözõ szervezet- és mûködésfejlesztési programokat. A fentiek tükrében az intézményi önértékelés egy olyan szisztematikus vizsgálat, amelynek az a célja, hogy mélyebb tudást nyerjünk a feltételek, a folyamatok és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásáról; továbbá a fejlesztés lehetõségeirõl. Ugyanakkor az intézményi önértékelés olyan folyamat, amelyben az érintettek megbeszéléseket folytatnak arról, hogy hová irányítsák a reflektorfényt, milyen adatokat gyûjtsenek, és hogyan használják fel az eredményeket.

18


4.2.1 Alapelvek •

Az ellenõrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerûen, szakszerûen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetõen a gyermekek, a tanulók érdekében mûködjön.

•

Legyen

összhangban

az

intézmény

mûködését

szabályozó

dokumentumokkal. •

Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható.

•

Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható.

•

Legyen áttekinthetõ, reprodukálható, egyértelmû, fejleszthetõ.

•

Az objektivitás növelése érdekében az értékelendõ területet több szempontból közelítse – az információk forrása széles tartományú legyen.

•

Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erõforrásokra is.

•

Legyen

alkalmas

komplex

értékelésre,

de

elemenként

illetve

részterületenként is használható legyen. •

A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra.

•

A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált.

•

Az értékelési folyamatban résztvevõk feladatköre, felelõsségi és hatásköre pontosan rögzített legyen.

•

Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyezõ és azonosan értelmezhetõ alkalmazást jelentsen.

•

Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.

4.2.2 Célrendszer •

Az ellenõrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelõen teljesítse a jogi és szakmai követelményeket.

•

A

mûködtetett

rendszer

célja,

hogy

megfelelõ

információkkal

rendelkezzünk az állandó minõségjavításhoz.

19

Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium •

A pedagógusok mérhetõ tevékenységének megerõsítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága.

•

Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetõsége.

4.2.3 Hasznosítás •

Az ellenõrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekrõl, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek, valamint az egyéni és munkacsoportos fejlesztési terveket felhasználja.

•

A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetõk figyelembe az értékelt elõmenetelénél.

•

A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét.

4.2.4 Vonatkozási terület Az ellenõrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: •

az intézményre,

•

az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre,

•

az intézményben az IMIP alapján ellenõrzést, mérést és értékelést végzõkre.

A folyamat részletes leírása a mellékletben található.

20


4.3 A partnerkapcsolatok irányítása a., Az eljárás célja és alkalmazási területe Az eljárás célja meghatározni közvetlen és közvetett partnereink körét, továbbá felmérni igényeiket, elégedettségüket, elégedetlenségüket, valamint azt, hogy mit mennyire tartanak fontosnak. A mérések tapasztalatai alapján módosíthatjuk az iskola alapdokumentumait (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend). Jobbá, hatékonyabbá tehetjük intézményünk mûködését és így erõsíthetjük partnereinkben az elégedettséget.

b., Az eljárásrend magában foglalja: •

a partnerazonosítást és -frissítést

•

a felmérés lebonyolításának menetét

•

a felmérés frissítését

•

az Eljárásrend felülvizsgálatát

•

az Iskola partnerei táblázatot

c., Az eljárásrend hatálya Az Eljárásrend nevelõtestületi legitimálással lép hatályba, amelyet az igazgató, valamint a minõségi kör vezetõje aláírásával hitelesít. Az Eljárásrendben történõ változtatások, frissítések a nevelõtestület legitimálásával vezethetõk be. Az Eljárásrend visszavonásig hatályos, az érvényesség megszûnését az elsõ oldalon fel kell tüntetni, majd a dokumentumot az iskola minõségbiztosítási iratkezelési szabályai szerint meg kell õrizni.

d., Az eljárásrend ellenõrzése

Az Eljárásrendben foglaltak betartásáért az intézmény vezetõje, valamint a minõségi kör vezetõje viseli a felelõsséget.

21


Az Eljárásrend esetleges hiányosságait, illetve az eljárás alkalmazása során tapasztaltakat a minõségi kör feljegyzésekben rögzíti, a szükséges korrekciókat az Eljárásrendbe beépíti.

4.3.1 Kommunikáció a partnerekkel

a.a

Pedagógusokkal Az iskola vezetõsége minden tanítási héten vezetõi értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következõ hét feladatait. Felelõs: tagintézmény-vezetõ Fenti értekezletrõl minden tanítási héten rövid tájékoztatást ad a vezetõség. Errõl az megbízott kivonatot készít és minden kollégának elküldi elektronikus levélben. Felelõs: tagintézmény-vezetõ helyettes

a.b

Nem pedagógus dolgozókkal A fõigazgató és a gazdasági vezetõ a gondnokok és a mûszaki vezetõ bevonásával minden hónapban munkaértekezletet tart. Felelõs: intézményvezetõ A távollévõ dolgozókat az elsõ munkanapon a gazdasági vezetõ és a gondnokok tájékoztatják.

a.c

Diákokkal A heti rendszerességû nevelõtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintõ ügyeket az osztályfõnökök továbbítják. Felelõsök: osztályfõnökök Kiemelten fontos eseményekrõl tanítási napokon körlevélen keresztül értesítjük a tanulókat. Felelõs: tagintézmény-vezetõ Az ellenõrzõ könyvbe az osztályfõnök íratja be: szülõi értekezlet, fogadónap idõpontját; írja be a dicséreteket, büntetéseket. Felelõs: tagintézmény- vezetõ

22


a.d

Szülõkkel a.d.a

Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, az ellenõrzõben megjelölt idõtartamban várjuk a szülõket az iskolába. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklõdõket. A tagintézmény-vezetõ helyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba elõtti folyosórészre és a megfelelõ terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidõben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben a tagintézmény-vezetõ engedélyezheti elõzetes kérelem alapján.

a.d.b

Szülõi értekezlet Minden évben 2 alkalommal szülõi értekezletet kell tartani szeptember és február hónapban. A szeptemberi szülõi értekezletet egyszerre kell megtartani: a 9. évfolyamon, téma: mit adunk a tanulónak mit várunk el a tanulótól, szülõtõl Felelõs: tagintézmény vezetõje 11. és 12. évfolyamon, téma: felvételi tájékoztató Felelõs: pályaválasztási felelõs Szervezésért felelõs: tagint.vez.h.

a.d.c

Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülõket. Az igazgatóhelyettes ezeket az idõpontokat összegyûjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára valamint közzéteszi az iskola weblapján. A kifüggesztett lista alapján az osztályfõnökök beíratják a tanulókkal az ellenõrzõbe az ott tanítók fogadóórájának idõpontjait.

23


a.e

Iskolaszékkel, SZMK-val A kibõvített iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel mûködési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelõs: tagintézmény-vezetõ.

a.f

Fenntartóval Az intézmény vezetõje és a gazdasági vezetõ tartja a rendszeres kapcsolatot.

a.g

Kollégiummal A fõigazgató-helyettes évente legalább 2 alkalommal felkeresi a kollégiumot. Felelõs: fõigazgató-helyettes

a.h

Panaszkezelés Célja: a felmerülõ problémákat, vitákat a legkorábbi idõpontban, a

legmegfelelõbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. Eljárásrendje, felelõse a mellékletben.

4.3.2 Az intézmény által azonosított partnerek igény-, elégedettségés elégedetlenség mérés rendszere

4.3.2.1 Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre.

4.3.2.2 Módszer Jellemzõen kérdõívek és interjúk alkalmazásával történik a partneri igények és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdõíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük.

24


4.3.2.3 Eljárásrend Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minõségügyi felelõs által az IMIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás fõbb lépései: •

kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel,

•

mérõeszközök készítése,

•

adatgyûjtés,

•

adatok összegzése, elemzése, értékelése,

•

trendvizsgálatok,

•

célok, prioritások meghatározása,

•

javaslatok megfogalmazása,

•

nyilvánosságra hozatal,

•

a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként.

Az eljárás teljes körû lebonyolítása a minõségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetõjének.

4.3.2.4 Szempontok A felmérés, az adatgyûjtés kiterjed: •

a partneri elvárásokra, igényekre,

•

a partneri elégedettségre, elégedetlenségre,

•

az oktató-nevelõ munka véleményezésére.

25


4.4 Teljesítményértékelési rendszer – a 2012/2013-as tanévben indul a ciklus (elõkészítése 2012 tavasz) 4.4.1 Vezetõi teljesítményértékelés eljárásrendje A magasabb vezetõ teljesítményértékelése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzati Minõségirányítási Programja szerint történik.

4.4.1.1 Vonatkozási terület Az intézmény vezetõ beosztású dolgozóira •

igazgató,

•

igazgatóhelyettesek,

•

gyakorlati-oktatás vezetõ, gyakorlati-oktatás vezetõ helyettesek

•

tagozatvezetõ

•

munkaközösség-vezetõ,

•

minõségügyi vezetõ.

4.4.1.2 Módszer Az intézmény belsõ erõforrásait felhasználva: •

intézményvezetõ esetében Ø önértékelés, Ø tantestületi szintû értékelés.

•

vezetõ esetében Ø önértékelés és intézményvezetõi értékelés, Ø az intézmény vezetõje által megbízott vezetõ beosztású dolgozó(k) által történõ értékelés, Ø beosztott pedagógusok értékelése

Külsõ erõforrások felhasználásával: Eseti jelleggel felkért külsõ szakértõ(k) által végzett értékelés.

26


4.4.1.3 Eljárásrend Intézményvezetõ esetében: •

Az intézményvezetõ ütemezett teljesítményértékelésérõl a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján.

•

Az intézményvezetõi önértékelést illetve az intézményvezetõ tantestületi szintû értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetõsége minõsített többség esetén. Az írásos felkérést követõ 30 napon belül az intézmény vezetõje elkészíti önértékelését a mellékletben megadott ûrlap kitöltésével, és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetõi ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetõjét.

•

Az intézmény vezetõ beosztású dolgozóira önértékelést, illetve az intézmény vezetõ beosztású dolgozóira tantestületi szintû értékelést kezdeményezhetnek a vezetõ által közvetlenül irányított pedagógusok, vagy az intézmény vezetõsége minõsített többség esetén. Az írásos felkérést követõ 30 napon belül az intézmény vezetõ beosztású dolgozója elkészíti önértékelését a mellékletben megadott ûrlap kitöltésével és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetõi ciklus alatt a felsorolt

csoportok

legfeljebb

egy-egy

alkalommal

kérhetik

fel

önértékelésre az intézmény vezetõ beosztású dolgozóját. •

Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezetõ a vezetõi ciklus utolsó évében az IMIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap.

•

A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Vezetõk esetében: •

Éves rendben kerül meghatározásra a vezetõk vonatkozásában elvégzendõ mérés-értékelés idõpontja, tartalma vezetõként illetve szaktanárként. A két értékelés idõpontja nem eshet ugyanabba az évbe.

27


Tanévenkénti értékelés: 1. Igazgató

helyettes,

gyakorlati

oktatásvezetõ,

gyakorlati

oktatásvezetõ helyettes, tagozatvezetõ, minõségügyi vezetõ esetén az intézmény igazgatója és beosztott vezetõje kitölti a melléklet ûrlapját, és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követõen az intézmény vezetõje a vezetõ társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. 2.

Munkaközösség-vezetõ

esetén

a

munkaközösség-vezetõ

és

közvetlen vezetõje kitölti a melléklet ûrlapját, és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követõen a vezetõje a munkaközösségvezetõ számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. •

Teljes körû értékelés (három év alatt legalább egyszer): − A vezetõ, vezetõ beosztású dolgozó(k) által történõ értékelés melléklet ûrlapja alapján minden vezetõtárs alkalmazza, és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követõen a vezetõség az értékelt vezetõtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetõség szintjén nyilvános. − A vezetõ tantestület által történõ értékelése a melléklet ûrlapját minden olyan tantestületi tag kitölti, akik a szervezeti felépítésbõl adódóan az adott vezetõ irányítása alá tartoznak. Az adatokat az intézményvezetõ által megbízott személy kizárólag az intézményvezetõ számára összesíti, aki az eredményrõl és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet.


28


4.4.1.4 Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetõi (intézményvezetõi is) feladatok:

Az

•

tervezés (stratégiai és operatív), teljes körû perspektíva nyújtása,

•

feladatszervezés, végrehajtás koordinálása,

•

döntéshozatali folyamatok irányítása,

•

ellenõrzés,

•

értékelés, visszacsatolás

•

gazdasági folyamatok irányítása

értékelésbe

bevont

folyamatok,

tevékenységek,

amelyekben

a

vezetõi

(intézményvezetõi is) feladatok érvényesülését értékeljük: •

Az intézmény jogszerû mûködésének biztosítása Belsõ szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelõ gyakorlat

•

Forrásteremtés és elosztás Tantestület és a segítõk (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külsõ szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás

•

A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia mûködtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetõi ellenõrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák mûködtetése, perspektíva adása, hajtóerõk biztosítása

•

Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezeti nevelés), diákönkormányzat, fórumok

29


•

Minõségirányítás, minõségfejlesztés Partnerközpontú mûködés, mérés-értékelés PR, nyitottság

4.4.2 Pedagógus teljesítményértékelés eljárásrendje A tanári teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetésének indokai: Az iskolában folyó munka minõségének egyik - valószínûleg messze a legfontosabb tényezõje az ott tanító tanárok teljesítménye, nyilvánvaló, hogy a minõség menedzselésének mindenekelõtt a pedagógustevékenység színvonalának emelésére való törekvést kell jelentenie, amelyhez viszont elengedhetetlen a tanári munka minõségének

rendszeres vizsgálata.

4.4.2.1 Az értékelési rendszer alapelvei: a.,Egy értékelési rendszer elméletileg számos különbözõ célt szolgálhat: például alkalmas lehet a kiemelkedõen sikeres vagy éppen a kiemelkedõen gyenge teljesítmények azonosítására, de mindenképpen fejlesztõ, és nem minõsítõ jellegû kell legyen.

b.,Egy tanár munkájának különbözõ területeit tekintve, alapul szolgálhat a tantestületen belül az egyes tanárok teljesítményének összehasonlításához.

c.,A tanárok teljesítményének egy országos normarendszerrel való összevetéséhez (lehetõvé téve így egyes iskolák - és akár tanárok - teljesítményének összehasonlítását), segíthet a továbbképzések ésszerû megtervezésében stb.

30


A rendszer fõ célja az, hogy segítsen az: •

oktatás-nevelés színvonalának emelésében, azáltal, hogy lehetõvé teszi a problematikus területek azonosítását,

•

az érintett tanárok önkéntes kezdeményezéseire hagyatkozva -

a

kezelésükhöz szükséges reális célok kitûzését, •

információkhoz jutassa az iskolavezetést, amelyek segíthetnek bizonyos vezetõi döntések (amelyek elvileg eddig is a tanárok teljesítményén kellett volna, hogy alapuljanak) igazságosabb és megalapozottabb meghozatalában.

4.4.2.2 Az alapelvek és az ezekbõl következõ elvárások a., A fejlesztõ szándék elve:

Mivel alapvetõ célja az egyéni és intézményi szintû munka minõségének javítása: •

legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására,

•

legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére,

•

egyértelmûen mutassa ki a különbözõ területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget,

• legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására, •

segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét.

b.,A konszenzusság elve: •

az értékelési rendszer kidolgozása a testület közös döntésén alapul,

•

a közösség minden tagja érti, és elfogadja és magára nézve is kötelezõnek tekinti a megalkotott rendszert.

c.,A sokoldalúság elve: • tegye

egyértelmûvé,

hogy

az

adott

közösség

milyen

aspektusok

vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét,

31


• vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggõ (nevelési és

oktatási),

mind

pedig

az

iskolai

élet

szervezésével

kapcsolatos

tevékenységeket, •

minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérõeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.

d.,Az elméleti megalapozottság elve: A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz: •

amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint,

•

amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérõeszközök állnak rendelkezésre.

•

az értékelés során megfogalmazzuk azokat a korszerû pedagógiai jellemzõket, melyeknek megvalósulását vizsgáljuk

e., A méltányosság elve: Mivel nagyon kényes kérdésrõl van szó: •

a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert

•

kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetõségét

• törekedjen objektivitásra •

csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekrõl megfelelõ adatok állnak rendelkezésre

• lehetõség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba •

az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhetõ legyen

•

adjon lehetõséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyûjtött adatokkal kapcsolatosan

•

segítsen a fejlõdés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra

• ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

32


A teljesítményvizsgálat célja és jellege: A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintû célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között - hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelõ munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggõ (vegyesen egyéni és iskolai szintû) a célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetõen fejlesztõ és nem minõsítõ jellegû. a.,Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok: •

segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrõl, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint,

•

nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlõdést;

•

segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülõ tanácsadással és egyéni célok kitûzésével - végsõ soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elõsegíteni a tanár szakmai fejlõdését,

•

önértékelés fejlesztését.

b., Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok: •

elõsegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;

•

elõsegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását,

•

elõsegíteni

az

egyéni

igények/szükségletek

és

a

továbbképzés

összehangolását, •

adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához,

• javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt, •

adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez,

33


•

adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez (Az utóbbi két célrendszer egyetlen minõsítõ és nem fejlesztõ szándékú elemét képviseli).

c., Értékelés funkciója és egyeztetett jellege: Az alapvetõen fejlesztõ szándékú célkitûzésébõl következik, hogy nem ellenõrzõ, hanem értékelõ funkciót tölt be. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai - szemben az

ellenõrzéssel - ne egy központilag, elõre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, kulcsfontosságú, hogy az értékelési rendszer minden eleme a tantestület minél aktívabb közremûködésével nyerje el végsõ formáját, de az mindenképpen alapkövetelmény, hogy kizárólag annak jóváhagyásával alkalmazható.

d., Az értékelés tárgya, módszerei és menete: A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, a gyakorlatban már bevált, általánosan elfogadott elemekbõl álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer lehet, amely közmegegyezésen alapuló, az adott iskola által értelmezett minõségi munka jellemzõit tükrözõ komplex követelményrendszeren alapul.

e.,A követelményrendszer alapjai és összetevõi:

A követelményrendszer három egymást kiegészítõ alapon nyugszik: •

a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott iskolára jellemzõ) és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírása,

•

a pedagógusi munka különbözõ szerepszintjeit és az ezeknek megfelelõ képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület és akár a szülõi képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellõen részletes norma- vagy kritériumrendszere,

34


• az elõzõ értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedõen sikeres területeket és

fejlesztési célok formájában kijelölik a jövõben fejlesztendõ területeket, ez a terület a már mûködõ rendszerben játszik szerepet. A vizsgálandó területek:

1.

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek, a tanár tanórai oktató-nevelõ munkájának értékelése;

2.

A munkakör ellátása során végzett gyakorlati munka, a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;

3.

A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség, kapcsolattartás, szervezõkészség, a tanár által tanított tanulók kiemelkedõ tanulmányi eredményeinek értékelése;

4.

A munkavégzéssel kapcsolatos felelõsség és hivatástudat, a tanári teljesítmény egymást követõ ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése;

5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet, fegyelem

6.

Egyéb,

speciális

tevékenység:

a

tanár

tanórán

kívüli

iskolai

tevékenységének értékelése (osztályfõnöki és tanulószobai tevékenység, tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenység)

4.4.2.3 Vonatkozási terület

A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik.

35


4.4.2.4 Módszer Az intézmény belsõ erõforrásait felhasználva az intézmény vezetõje által megbízott értékelési vezetõ végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevõje van, nevezetesen az értékelési vezetõ, illetve az adatszolgáltatásban közremûködõk. Külsõ erõforrások felhasználásával: Az intézményvezetõ egyedi esetekben külsõ szakértõ bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértõ ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi.

4.4.2.5 Eljárásrend

A teljesítményértékelés ütemezése A

vezetés

éves

programra

bontva

célirányosan

alkalmazza

a

teljesítményértékelésre kerülõ személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú melléklet szereplõ „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” címû segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendõ mérés-értékelés idõpontját, tartalmát, valamint az értékelést végzõ személyt, személyeket. A programot (éves ellenõrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy három év alatt évenként legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye komplex módon értékelésre kerüljön, és évenként a tantestület létszámának 1/3 –a értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetõje a fenti programot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is.

A teljesítményértékelés folyamata •

Az értékelést végzõ felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének idõpontját, egyeztet

a

folyamat

várható

tartalmáról,

módszerérõl,

36


idõtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegális támogatást kér (az SZMSZ által kötelezõen vezetendõ dokumentumok rendelkezésre bocsátása). •

Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyûjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elõ a segédanyag (mérõlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyûjtõ lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezetõ által szignált és lepecsételt mérõlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik. A mérés-értékelés vezetõje a határidõre így eljuttatott anonim mérõlapokat használja fel további értékelõ munkájához.

•


4.4.2.6 . Az értékelés alapvetõ célja Az értékelés célja: az egyéni és az intézményi munka minõségi javítása •

eredményes munka kimutatása, elismerése;

•

minden tanár képet alkothasson arról, hogy az elfogadott, közös kritériumrendszer szerint hogyan ítélik meg munkáját;

•

problémás területek azonosítása;

•

a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése;

•

egyéni teljesítmény változásának kimutatása;

•

jobb információcsere segítése a vezetés és a tanárok között, lehetõség a tanárok véleményének megismerésére;

•

az iskolai munka szervezésével, irányításával összefüggõ problémák feltárása

•

az iskolai feladatok jobb elosztásának elõsegítése;

•

az

egyéni

igények

és

továbbképzések

összhangjának

elõsegítése;

37


minõsítõ szándék: adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással

kapcsolatos

döntéseknél,

a

bérezéssel,

jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. •

és a hozzáadott pedagógiai értékkel hozzájáruljon az országos kompetenciamérés

során

a

jogszabályban

meghatározott

minimumszint eléréséhez. •

4.4.2.7 . Vizsgált területek: •

a tanár képzettsége és felkészültsége

•

oktató-nevelõ munka

•

tanórán kívüli iskolai tevékenység

•

a pedagógus munkához való viszonya és munkafegyelme

•

tanórán, iskolán kívüli szakmai tevékenység

•

emberi kapcsolatok

•

a tanári teljesítményben tapasztalt javulás

•

a teljesítmény és az iskolai célok, értékek összhangja

•

az országos kompetenciamérés eredményeinek javításáért végzett munka minden 10. évfolyamon tanító pedagógus esetében: A kompetenciamérés eredményeit figyelembe véve, minden 10. évfolyamon tanító kolléga az alábbi pontozásnak megfelelõen értékelendõ:

•

tanulói az átlagnál jobb eredményeket értek el – 3 pont

•

tanulói az átlagot teljesítették – 2 pont

•

tanulói az átlag alatt teljesítettek – 1 pont

38


4.4.2.8 . Az információgyûjtés 4.4.2.8.1 . Az információgyûjtés eszközei •

dokumentumelemzés

(továbbképzések,

végzettség,

napló,

anyakönyv stb.) •

megfigyelés (óralátogatás)

•

kérdõív (önértékelés, tanulói kérdõív)

•

interjú (értékelõ beszélgetés)

•

vezetõjének véleménye

•

két fõ pedagógus véleménye, melyek közül az egyiket az értékelési csoport, a másikat az értékelt pedagógus kéri fel

4.4.2.8.2 Az információgyûjtés tiltott eszközei Az értékeléskor tilos használni:

•

névtelen forrásból származó információt (tanulói kérdõív kivételével)

•

a tanár tudta nélkül keletkezett információt

•

ami nem a szakmai munkával kapcsolatos

•

amirõl az értékelt pedagógus nem kap tájékoztatást az értékelõ interjú elõtt

4.4.2.9 Az értékelési ciklus Az értékelési ciklus idõtartama Egy értékelési ciklus három évbõl áll. . Az értékelési ciklus folyamata Az információgyûjtés és az értékelési ciklus két részbõl áll: I. Az értékelési ciklus évenkénti folyamata, feladatai

A folyamatos évenkénti információgyûjtés az alábbiak szerint:

39


munkaközösség-vezetõ, ennek hiányában vele azonos szakos pedagógus évente legalább 2 órát látogat

•

vezetõ beosztásúaknál az általa kijelölt azonos szakmai kompetenciával rendelkezõ tanár évente legalább 2 órát látogat

•

a szervezeti felépítés alapján a területért felelõs vezetõ ciklusonként legalább 3 órát látogat

•

a tanulók évente kérdõívet töltenek ki (április vége) 1. közismereti

tanároknál

tantárgyanként

és

osztályonként minden tanuló, melyek közül 30 % véletlenszerû kiválasztással kerül feldolgozásra. 2. szakmai tanároknál, oktatóknál évfolyamonként és szakménként az összes tanuló. II. Az értékelési ciklus cikluszáró folyamata, feladatai

•

önértékelés: egyszer az értékelt tanév végén (június)

•

kolléga véleménye: egyszer az értékelt tanév végén (június)

•

vezetõjének véleménye: egyszer az értékelt tanév végén ( június)

•

értékelõ beszélgetés (interjú): az értékelt tanév végén (július), minden adat ismeretében (munkaközösségvezetõ, isk. vezetõ, érintett részvételével)

•

Igazgató vagy az önértékelési csoport vezetõje a nyitó nevelési értekezleten tájékoztatja a tantestületet az iskola egészére vonatkozó eredményekrõl

Az eljárásrend további részeit a mellékletek tartalmazzák.

40


4.4.3 Technikai, ügyviteli dolgozók teljesítményértékelése

4.4.3.1 Vonatkozási terület A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése az intézménnyel jogviszonyban álló - az alábbiakban felsorolt - alkalmazottakra vonatkozik: Vezetõ beosztású alkalmazottak: • gazdasági titkár • élelmezésvezetõ

A pedagógiai munkát közvetlenül segítõk: • szabadidõ-szervezõ • ifjúságvédelmi felelõs

Ügyviteli munkakörben foglalkoztatottak: • iskolatitkár • gazdasági ügyintézõ

Technikai dolgozók: • konyhai dolgozó • takarító • hivatalsegéd • karbantartó

4.4.3.2 A teljesítményértékelés célja Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak teljesítménye - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és

41


tapasztalat fejlesztésével - fokozatosan javuljon, és ezzel segítse az intézmény minõségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van: - a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének megítélésére, nyomon követésére - visszajelzésre az értékelt személy számára munkájának erõsségeirõl, fejlesztendõ területeirõl, amely alapja és ösztönzõje a további fejlõdésének - a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére.

4.4.3.3 Az értékelés alapjául szolgáló szempontok 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelõsség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6. Munkatársi jellemzõk

Minden esetben az intézmény vezetõje dönt arról, hogy az értékelt közalkalmazott vonatkozásában mely szempontok kerüljenek értékelésre az ügyviteli és technikai értékelõ lap szempontsorából.

4.4.3.4 Módszer Az intézmény belsõ erõforrásait felhasználva az intézmény vezetõje által megbízott vezetõ beosztású dolgozó végezheti. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevõje van: a mérés vezetõje, és az adatszolgáltatásban közremûködõk. Ezen utóbbiakat a mérés vezetõje illetve az értékelt választja meg.

42


4.4.3.5 Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése: A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan értékeli a fenti alkalmazottakat. A vezetõ éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendõ mérés-értékelés idõpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végzõ személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenõrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetõje a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ez-által annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tan-évi ütemezése is.

4.4.3.6 A teljesítményértékelés folyamata Az értékelést végzõ felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének idõpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszerérõl, idõtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegiális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyûjtésekhez a dokumentumhoz csatolt „A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak” mérõlapokat kell

4.4.3.7 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minõsítése A kiemelt minõsítési szempontokra kapott összesített átlagértékekhez rendelt minõsítés az alábbi értékhatárok szerint kerül megállapításra: 2,4 - 3 - kiemelkedõ 1,8 - 2,39 - megfelelõ 1 - 1,79 - kevéssé megfelelõ 1 alatt - nem megfelelõ

A minõsítéshez az egyes minõsítési szempontok értékelésekor a következõ pontszámokat kell alkalmazni:

43


kiemelkedõ - 3 pont, megfelelõ - 2 pont, kevéssé megfelelõ - 1 pont, nem megfelelõ - 0 pont

A közalkalmazott minõsítésének eredményeként - a KJT. 40.§ (8) bekezdése szerintkiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minõsítést kaphat. A minõsítés eredményét az egyes minõsítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következõk szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minõsítést kap a közalkalmazott.

Ettõl eltérõen, a közalkalmazott alkalmatlan minõsítést kap, ha legalább egy minõsítési szempont értékelése nem megfelelõ. A közalkalmazottal minõsítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetése-kor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minõsítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minõsítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza

4.5 A kollégium jellegzetességei

A IMIP meghatározza az intézményvezetõ és kollégiumpedagógusok ellenõrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelõs személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, idõszakát, módszereit, idõintervallumokat

44


4.5.1 Kollégiumvezetõ teljesítményértékelése

4.5.1.1 Vonatkozási terület

Intézményvezetõ beosztású dolgozó .

4.5.1.2 Módszer

Az intézmény belsõ erõforrásait felhasználva: •

intézményvezetõ esetében •

önértékelés,

•

munkáltatói szinten történõ értékelés.

4.5.1.3 Eljárásrend Intézményvezetõ esetében:

•

Az intézmény négyéves program alapján úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer a vezetõ teljesítménye értékelésre kerüljön.

•


4.5.1.4 Szempontok

A teljesítményértékelés során vizsgált intézményvezetõi feladatok: •

tervezés (stratégiai és operatív), teljes körû perspektíva nyújtása,

•

feladatszervezés, végrehajtás koordinálása,

•

döntéshozatali folyamatok irányítása,

45


•

ellenõrzés,

•

értékelés, visszacsatolás.

Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben az intézményvezetõi feladatok érvényesülését értékeljük:

•

Az intézmény jogszerû mûködésének biztosítása

•

Forrásteremtés és elosztás

•

A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése

•

Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése

•

Minõségirányítás, minõségfejlesztés

4.5.2 Kollégiumpedagógusok teljesítményértékelése A kollégium – a szülõvel és az iskolával együttmûködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvetõ ismereteket, képességeket, értékeket. A pedagógus munkája értékelésének alapjául szolgáló mutatók egyben olyan elvárások, melyek minõségi optimumot határoznak meg.

46


4.5.2.1 Vonatkozási terület A „Kollégiumpedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik.

4.5.2.2 Módszer

Az intézmény belsõ erõforrásait felhasználva az intézmény vezetõje, és/vagy az általa megbízott pedagógus(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevõje van, nevezetesen a mérés vezetõje, illetve az adatszolgáltatásban közremûködõk. Ezen utóbbiakat a mérés vezetõje illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérõlapjaiban az egyes részterületeknél feltûntetett szempontok szerint.

4.5.2.3 Eljárásrend

A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alapprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülõ személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az alapprogramot (éves ellenõrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetõje a fenti alapprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor nevelõtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévre történõ ütemezése is.

•

A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap.

47


•

A vezetõ intézkedik a „Következmények” megvalósulásának nyomon követésérõl.

•


4.5.2.4 Szempontok 4.5.2.4.1 Kollégiumpedagógusi szerep értékelése

•

Felkészültsége a kollégiumpedagógusi szerepre

•

Foglalkozásvezetése

•

A foglalkozás helyi pedagógiai program szerinti tartalmi megfelelése

•

Követelményrendszere

•

A tanulói számára megtervezett kollégiumi tevékenységrendszer

•

A csoportjában az egyéni fejlesztés jelenléte, hatékonysága

•

Pedagógiai

tartalmú

kapcsolatai

–

szülõkkel,

iskolákkal,

szervezetekkel •

Pedagógusi jellemzõi

4.5.2.4.2 . Kollégiumi szerepvállalás értékelése •

A kollégiumi szervezeti struktúrában elfoglalt szerep

•

Munkatársi jellemzõi

4.5.2.4.3 Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése •

Kollégisták nyilvántartása

•

Intézményi dokumentációk

48


4.5.2.4.4 .Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése

Mellékletek (mérõeszközök, sablonok)

49


A Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium Intézményi Minõségirányítási Programjának elfogadása és jóváhagyása

Az Intézményi Minõségirányítási Programot az iskolai diákönkormányzat 2012. január 6án tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Nagykanizsa, 2012. január 6. ……………………………………. iskolai diákönkormányzat vezetõje

Az Intézményi Minõségirányítási Programot a szülõi munkaközösség iskolai vezetõsége 2012. január 5-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Nagykanizsa, 2012. január 5. ………………………………… szülõi munkaközösség vezetõje Az Intézményi Minõségirányítási Programot az iskola nevelõtestülete 2011. december 16-án tartott ülésén elfogadta. Kelt: Nagykanizsa, 2011. december 16. ………………………………… igazgató

A Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium Intézményi Minõségirányítási Programját a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2012. január 10. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Nagykanizsa, 2012. január 10.

………………………………… polgármester

50

Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium

Recommend Documents