NAGYKANIZSAI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
HÁZIREND
NAGYKANIZSA 2011
A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a kollégistáknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívüli szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola és a kollégium által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend nyilvánossága 4. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 5. A házirend egy-egy példánya megtekinthető a tagintézmények irattárában; a tagintézmények könyvtárában; a tagintézmények telephelyein; az intézmény főigazgatójánál a tagintézmények vezetőjénél a tagintézmények belső informatikai hálózatán az iskola honlapján a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, kollégium vezetőjénél kollégium csoportvezetőinél
2
6. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozás után a szülővel ismertetni kell. 7. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek és csoportvezetőnek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 8. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek és csoportvezetőknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 9. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet a tagintézmények vezetőjétől, igazgatóhelyettesétől, a kollégium vezetőjétől valamint az osztályfőnököktől, a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. 10. A tagintézmények, a kollégium és a telephelyek házirendje eltérő szabályozás szerint működik.
3
NAGYKANIZSAI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Zsigmondy-Széchenyi tagintézménye
HÁZIREND
2011
4
HÁZIREND
A házirend nyilvánossága 11. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 12. A házirend egy-egy példánya megtekinthető a tagintézmény irattárában; a tagintézmény könyvtárában; a tagintézmény telephelyein; az intézmény főigazgatójánál a tagintézmény vezetőjénél a tagintézmény belső informatikai hálózatán az iskola honlapján a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
13. A házirendet – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozás után a szülővel ismertetni kell. 14. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 15. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 16. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőjétől, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. 17. A házirend mellékletét képezi a Könnyűipari tanműhely házirendje, a Vécsey úti laboratórium rendje és az Erdész utcai tanműhely rendje.
5
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi-, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett – tornadresszt, pólót, trikót, melegítőt, tornanadrágot, edző cipőt - kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. 4. Az iskola egész területén, és az iskolai rendezvényeken a szeszesital fogyasztása és a dohányzás tilos!
A tanulók közösségei 6
Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus-vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a tagintézmény vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy a tagintézmény vezetője által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását a tagintézmény vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni a tagintézmény vezető egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzatba.
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
7
2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét, az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét, a diákönkormányzat által javasolt, a főigazgató által megbízott nevelő, vagy a pedagógusok munkáját segítő személy koordinálja. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért a tagintézmény vezetője a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, vagy pedagógus, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint a tagintézmény vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról A tagintézmény vezetője a) az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, b) a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, c) a kihelyezett hirdetőtáblán keresztül d) az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit, gondviselőjét a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön és az e-ellenőrzőn keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a főigazgatóval, a tagintézmény vezetőjével vagy a nevelőikkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
8
A tagintézmény vezetője a) a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején, b) az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban: az ellenőrző könyvben e-ellenőrzőn keresztül 6. A szülői értekezletek és a fogadó napok időpontjait tanévenként az iskola munkaterve tartalmazza. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján eljuttathatják a főigazgatónak, a tagintézmény vezetőnek vagy a nevelőknek.
Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 06 óra 30 perctől este 20 óráig vannak nyitva. 2. A tanuló köteles a tanítás megkezdése előtt 5 perccel felkészülten megjelenni az iskolában, az előírt felszerelésekkel. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
0 1 2 3 4. 5. 6. 7. 8.
7,15 7,55 8,50 9,45 10,45 11,40 12,35 13,25 14,20
-
7,50 8,40 9,35 10,30 11,30 12,25 13,20 14,10 15,05
4. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, távolléte esetén a tagintézmény vezető vagy a 9
tagintézményvezető-helyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra a tagintézmény vezető vagy a tagintézményvezető- helyettes adhat engedélyt. 5. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor be kell mutatni a portán. 6. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a gazdasági titkárságon történik 8,00 óra és 16,00 óra között. Az iskola titkárságán a tanulói ügyintézés időpontjai: Hétfő
7.45-10-45-ig
Kedd
13.00-15.00-ig
Csütörtök
13.00-15.00-ig
Péntek
7.45-10-45-ig
7. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint art nyitva. Az ügyeleti rendet a tagintézmény vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 8. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak a tagintézmény vezetője adhat. 9. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagintézmény vezetőjétől engedélyt kaptak. 10. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.
A tanulók jogai, kötelességei és feladatai A tanulókra vonatkozó általános normák: 1. Az iskola minden tanulója fegyelmezett magatartással, képességének megfelelő tanulással járuljon hozzá az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, új értékek kialakításához. 2. Tiszteljék tanáraikat, társaikat és az iskola minden dolgozóját. 3. Legyen pontos, önmaga és társai iránt igényes. Külseje legyen ápolt. Iskolai ünnepélyeken (szalagavató és a ballagás is) és vizsgákon ünneplő ruhában jelenjen meg – lányok fehér blúz, szakközépiskolában matrózblúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúk fehér ing, lehetőség szerint öltöny vagy sötét nadrág, nyakkendő. 10
4. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 5. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
A tanulók jogai: 1. Érdeklődési körének, adottságainak megfelelő oktatásban részesüljön 2. Kollégiumi ellátásban részesüljön, menzát vegyen igénybe 3. Igénybe vegye és rendeltetésszerűen használja az iskola létesítményeit. 4. Tanulmányi, sport és egyéb rendezvényeken vegyen részt. 5. Részt vegyen a diákkörök munkájában. 6. Megismerje tanárai, oktatói róla alkotott véleményét. 7. Kérdésekkel forduljon az iskola nevelőihez vezetőihez, dolgozóihoz. 8. Szociális támogatásban részesüljön.
A tanuló kötelességei: 1 .Jogainak érvényesítése során nem sértheti mások érdekeit, köteles tiszteletben tartani mások jogait. 2. Az iskola területét tanítási idő alatt engedély nélkül nem hagyhatja el. 3. Becsengetés után a tanteremben vagy a szaktanterem előtt várja a tanárt. 4. Az ellenőrző könyvét mindig hozza magával, az ellenőrzőbe beírt bejegyzést gondviselőjével írassa alá. 5. Köteles az iskola beléptető rendszerét használni, amennyiben beléptető kártyával rendelkezik. 6. A tanuló köteles tájékoztatást adni adataiban történt változásokról, elérhetőségéről az osztályfőnökének és az iskola titkárságán
11
7.A tanítási órák alatt a büfé és az ital automaták használata tilos! 8. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes tantárgyi felelősök. 9. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 10. A felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet; szertáros, térképfelelős stb. 11. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásban a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – a tagintézmény vezetője adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői,
12
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Az igazolások átírása, meghamisítása fegyelmi vétségnek minősül. 7. Büntetések igazolatlan hiányzás esetén: 1 óra 2 óra 5 óra 10 óra 20 óra 30 óra
szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki intéz igazgatói intés tantestületi intés tanköteles tanulónál fegyelmi eljárás nem tankötelesnél kizárás az iskolából
8. A késések elbírálása: A tanítási órára késve érkező tanulók késését – amennyiben nem tudja igazolni a késés okát – percekben kell a szaktanárnak nyilvántartani. Az osztályfőnök minden hónapban összesíti a hiányzásokat, és a késéseket is összegzi 9. Az indokolatlan késések számának nyilvántartása alapján az osztályfőnök az alábbi büntetéseket kezdeményezi a tanulóval szemben: 1. Három alkalommal történő késés után osztályfőnöki intő. 2. Öt alkalommal történő késés után igazgatói intő. 3. Tíz alkalommal történő késés után tantestületi intő. Nem számít késésnek a bejárók közlekedési eszközeinek késése miatti tanulói késés, amelyet igazolnia kell a tanulónak. A fenti büntetések a késések idejének összegzéséből adódó igazolatlan óráktól függetlenek.
Tanórán kívüli foglalkozások
13
1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik Az iskolai DSE. Az iskolai DSE tagjai a szakosztályokban sportoló diákok, illetve a pártoló tagok. Az iskolai DSE sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az tagintézmény vezető megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok, csoportok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján a tagintézmény vezetővel történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
14
2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére a tagintézmény vezetője adhat. 4. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használata ingyenes.
A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók. szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén. szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
15
6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói intés, tantestületi intés, fegyelmi büntetés a jogszabályban meghatározottak szerint 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital dog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértse; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a tagintézmény vezetője dönt. 6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével a tagintézmény vezetője határozza meg.
16
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik tanárral megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre. 2. Az iskolába értékes ékszert, elektronikai eszközt ne hozzanak. A mobiltelefont tanítási óra alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. A behozott eszközökért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges eszközt, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli eszközt leadni a tanárnak megőrzésre a tanítás végéig. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott eszközt a tanuló a tanítási nap végén visszakapja. 4. Ha a tanulók kerékpárral járnak iskolába, akkor a kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. §.(5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és figyelembevételével a tagintézmény vezetője készíti el.
a
szülők
javaslatainak
17
2. A házirend tervezetét a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják a tagintézmény vezetőjéhez. 3. A házirend tervezetéről a tagintézmény vezetője beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 4. A tagintézmény vezetője a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. a házirend elfogadása előtt a tagintézmény vezetője beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 5. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten s az a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba. 6. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti a tagintézmény vezetője, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.
Erdész utcai tanműhely házirendje 1. A
tanuló a legjobb tudása szerint és példamutató magatartással tegyen eleget a gyakorlati oktatás követelményeinek.
18
2. Óvja saját és társai testi épségét, szigorúan tartsa be a balesetvédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat. 3. Balesetet, sérülést, rosszullétet, bármilyen rendellenességet az oktatónak azonnal jelenteni köteles. 4. Tanuló gyakorlati oktatásra csak munkavégzésre alkalmas állapotban jelenhet meg. Ittasság, droggyanús állapot, betegség esetén őt a munkavégzésből ki kell zárni, az esetnek megfelelően a tanulóval szemben el kell járni. 5. Tanuló a tanműhelyben és annak területén az oktatás ideje alatt, csak oktatói engedéllyel, a számára kijelölt helyen tartózkodhat és végezhet munkát. 6. Tanuló a tanműhely területét tanítási idő alatt csak az oktató tudtával és engedélyével hagyhatja el. 7. Munkaközi étkezés csak a kijelölt helyen, az étkezési szünetben lehetséges. 8. Anyagot, szerszámokat és egyéb eszközöket a tanuló a telephelyről csak oktatói kísérettel vihet ki. 9. A tanműhely területén járművel közlekedni tilos, a járműveket a parkolóban vagy tárolóban kell elhelyezni, tanuló a parkolóhely hiányában járművel a tanműhely területére nem hajthat be. 10. A tanműhelyben és a szabadtéri tantelepen lévő gépeket, berendezéseket csak az oktató indíthatja, azokkal munkát végezni csak oktató felügyelettel lehet. 11. A tanuló részére munkavégzés céljából kiadott eszközökért, munka és védőruháért, védőfelszerelésért anyagi felelősséggel tartozik, azokat köteles meg óvni, karbantartani, meghibásodása esetén az oktatónak azonnal jelenteni. Szándékos rongálás esetén az iskola kártérítési igénnyel lép fel. 12. Amennyiben a tanuló, a részére kiadott védőeszköz nélkül jelentkezik munkavégzésre, vagy azt a munkavégzés alatt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkából azonnal ki kell zárni, a napját igazolatlannak kell tekinteni. 13. Amennyiben a tanuló szándékosan veszélyezteti, saját vagy társai testi épségét a munkavégzésből ki kell zárni, az esetnek megfelelően a tanulóval szemben el kell járni. 14. Tanuló a tanműhely területére csak a képzéshez szükséges felszerelést hozhatja magával. A foglalkozások alatt az elektronikai eszközök (mobiltelefon, walkman, rádió, magnó stb.) használata és a takaratlan testterületeken ékszer viselése tilos. Az ilyen eszközök telephelyről való eltűnése esetén az iskola kártérítéssel nem tartozik. 15. A tanműhelyben a munkaidő 7-14, ill. 10-17 óráig tart. 16. Gyakorlati foglalkozásról a tanuló távolmaradását az osztályfőnöknél igazolja. Egy napot meghaladó hiányzás esetén az iskolát telefonon vagy személyesen értesíteni kell. 17. A tanműhelyi foglalkozásra a tanuló a diákigazolványát és az ellenőrzőjét köteles magával hozni. 18. A házirend az iskolai házirendben foglaltakkal együtt érvényes.
Házirend Könnyűipari tanműhely gyakorlati oktatás 1. Legjobb tudása szerint tegyen eleget a gyakorlati oktatás követelményeinek! 19
2. Óvja saját és társai testi épségét, tartsa be a munka-és egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat! 3. Tilos a dohányzás a tanműhely-komplexum egész területén! 4. Munkaközi étkezés csak a kijelölt helyen és meghatározott időben 9 órától 9 óra 20 percig, és 12 órától 12 óra 10 percig lehetséges. 5. Anyagi felelősség terhe mellett őrizze meg a személyes használatra biztosított szerszámokat, gépeket. Óvja a tanműhely, öltöző, fürdő berendezéseit a nagy értékű gépeket! 6. Anyagot, szerszámokat és egyéb eszközöket csak a szakoktató, illetve a gyakorlati oktatáshely-vezető engedélyével vihet ki a munkahelyről! 7. A foglalkozások kezdetére munkaruhába beöltözve jelenjen meg a munkahelyen. Saját munkaruha hiánya esetén a tanuló köteles felvenni a tanműhely által biztosított munkaruhát, amelyet a műszak végeztével az oktatónak lead. A tanműhelybe csak a szakoktató engedélyével mehet be! A gépek áram alá helyezését csak a szakoktató végezheti! 8. A foglalkozás ideje alatt a tanműhelyt a szakoktató engedélyével hagyhatja el! 9. Műszak befejeztével a csoportok együtt, a szakoktató engedélyével hagyhatja el a munkahelyet! 10. A tanműhelyek takarítását a tanulók beosztás szerint a műszak végén végzik. Minden tanuló köteles a saját munkaterületén folyamatosan rendet tartani, az öltöző, fürdő, udvar tisztaságára ügyelni! 11. A tanulók az ellenőrző könyvüket kötelesek magukkal hozni a gyakorlati foglalkozásokra! 12. Az öltözőt a gyakorlat ideje alatt zárva kell tartani! 13. Gépeket csak szakoktató felügyeletével lehet használni! 14. A tanműhelyben csak az órarend szerint kijelölt tanulók tartózkodhatnak! 15. Az öltözőben hagyott értékekért az iskola felelősséget nem vállal! 16. A gyakorlati oktatás alatt amennyiben a tanuló úgy viselkedik, hogy társai és saját maga testi épségét veszélyezteti, köteles a műhelyt elhagyni, és a számára kijelölt helyen felügyelettel tartózkodni! 17. A tanuló igazolt és igazolatlan együttes hiányzása a tanévben /nyári gyakorlat nélkül/ ha meghaladja a gyakorlati óraszám 20%-át, akkor félévkor, illetve év végén nem osztályozható.
Laboratóriumi rend A laboratóriumi munka – gondosság ás elővigyázatosság mellett is – veszélyeket rejthet magában. Felületes eszköz- és készülékkezelés, hozzá nem értés, az óvórendszabályok nem
20
ismerése és be nem tartása könnyen vezethet személyi sérülésekhez és vagyoni rongáláshoz. Ezek elkerülése érdekében nyomatékosan felhívjuk a tanulók figyelmét az alábbiakra: 1.) A laboratóriumban minden tanuló csak az előírt ruházatban jelenhet meg. Rendes, tiszta, begombolt köpenyben, hátrakötött hajjal. 2.) A laboratóriumba a szükséges jegyzeteken, írószeren kívül mást bevinni nem szabad. 3.) Tilos a laboratóriumba bármilyen élelmiszert bevinni, vagy ott enni. Inni még ivópohárból sem szabad! 4.) A kapott gyakorlati feladat elvégzését csak hibátlan, üzembiztos készülékekkel és eszközökkel szabad megkezdeni. 5.) Minden olyan műveletet, amelynél várhatóan mérgező gázok, gőzök kerülhetnek a levegőbe, vegyifülke alatt, bekapcsolt elszívás mellett kell elvégezni. 6.) Tömény savak és lúgok használatakor kötelező a védőszemüveg és a gumikesztyű viselése. Ha mégis a bőrünkre cseppenne, azonnal töröljük le száraz ruhával, és csak azután mossuk le bő vízzel! Savak, lúgok szembefröccsenése esetén azonnal bő vízzel mossuk ki a szemünket, majd sürgősen forduljunk orvoshoz! 7.) Tömény savakkal, forró oldatokkal való munkánál a legnagyobb óvatossággal járjunk el! A tömény kénsavat csak állandó keverés és hűtés mellett, védőfelszerelésben szabad hígítani! Hígításkor mindig a vízbe öntjük a kénsavat! Mérőhengerben savat hígítani tilos! 8.) Bármennyire is vigyázunk, előfordulhat, hogy tűz keletkezik a laboratóriumban (pl. gyúlékony anyagokkal való munkánál). A laboratóriumban tűzoltó készülékek vannak elhelyezve a tűz eloltására. Ha véletlenül valakinek a ruhája tüzet fog, a legfőbb szempont a nyugalom megőrzése! Igyekezzünk az égő részt levegőtől elzárni a laboratóriumban található tűzoltó takaró segítségével. Ha a helyzet megengedi (nincs elektromosság a közelben), használjunk vizet a tűz oltására. 9.) Tömény savak, lúgok, mérgező anyagok pipettázásánál kötelező a gumilabda illetve a makro pipettázó feltét használata! 10.) Elsősegélynyújtáskor használjuk a laboratóriumban található mentőládát. 11.) Ne fogjuk meg figyelmetlenségből a forró vasháromlábat, begyulladt gázégőt, üvegtechnikai munkák esetén a forró üveget! 12.) Vegyszereket kézzel sohasem érintünk. Tilos azokat megízlelni, huzamosabb ideig szagolgatni, illetve kézzel a mérlegre helyezni! Az elzárt mérgeket csak a méregfelelős adhatja ki a tanár engedélyével. A kiadott mérgekről szigorú nyilvántartást kell vezetni az előírt méregkönyvben! 13.) Az elektromos készülékeket csak engedéllyel és a készülék működésének ismeretében szabad használni. 14.) Szigorúan tilos vízcsapot, gázcsapot érinteni, és egyidejűleg dugaszolót a hálózatba kapcsolni! 15.) Minden sérülést, még a látszólag jelentéktelent is a tanárnak azonnal jelenteni kell!
21
A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Zsigmondy-Széchenyi tagintézménye házirendjének elfogadása és jóváhagyása
Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2012. január 6-án tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Nagykanizsa, 2012. január 6. ……………………………………. iskolai diákönkormányzat vezetője
Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2012. január 5-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Nagykanizsa, 2012. január 5. ………………………………… szülői munkaközösség vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2011. december 16-án tartott ülésén elfogadta. Kelt: Nagykanizsa, 2011. december 16. ………………………………… főigazgató
A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Zsigmondy-Széchenyi tagintézménye házirendjét a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2012. január 10. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Nagykanizsa, 2012. január 10. ………………………………… polgármester
22
N A G Y K A N I ZS A I M Ű S ZA K I S ZA K K É PZ Ő I S K O L A ÉS K O L LÉ G IU M CSERHÁTI TAGINTÉZMÉNYE
H Á ZI R E N D
Érvényes: 2013. szeptember 1-től
23
I.
rész: Általános rendelkezések
1 . A házirend a hatályba lépés napjától 2013.szeptember 1. visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 2 . Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint a pedagógiai program. 3. A jogszabályokban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára és látogatójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), a 2012. évi CXXIV. törvény (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása), valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti. 5. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárásnak van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok és jelen házirend rendelkezései tartalmazzák.
II.
rész: A tanuló jogai
A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok rá különkülön érvényesek. 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, a tagintézmény-vezetőhöz, illetve írásban panaszt tehet a tagintézmény-vezetőnél, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. 2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 3. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, a tagintézmény-vezetőhöz, illetve írásban panaszt tehet a
24
tagintézmény-vezetőnél és a törvényben meghatározottak szerint, kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. 4. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola illetve a gyakorlati képzés szervezőjétől kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló szándékosan okozta, vagy ha a kárt az iskola, illetve a gyakorlati képzést szervező nevelő működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. A kárigényeket írásban kell benyújtani az iskola titkárságán, amiben meg kell jelölni a káresemény pontos idejét, helyét, körülményeit, a kért kártérítés összegét, forintban megjelölve, indoklással ellátva. 5. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (egyéni foglalkozás, korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). Ilyen igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 7. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, részt vegyen iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve azok meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi programterve tartalmazza. 8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola által meghirdetett felzárkóztató vagy fakultációs órán, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése a tagintézményvezető helyettesnek a feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 9. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel, és nem iktatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 10. A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem az iskola pedagógiai programjába lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban a tagintézményvezetőhöz kell benyújtania. 11. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termeit, sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használata, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára van kifüggesztve. 12. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről, a tagintézmény-vezető, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában és jelen házirend VII. pontjában vannak lefektetve. 13. A tanulónak joga, hogy – írásban benyújtott kérvény alapján és tagintézmény-vezetői engedéllyel – az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse a tantervi követelményeket. Ennek formája az osztályozó vizsga, melynek időpontját a tagintézmény-vezető határozza meg.
25
14. A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet az iskola tanórán kívüli foglalkozás keretében biztosít a tanulóknak. Ilyen irányú igényüket a tanulóknak a tanév elején szeptember 15-ig kell jelezniük az iskola vezetőségénél. 15. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet a védőnői tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton kell részt vennie. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. 16. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható továbbtanulási dokumentumokat. Használhatja az iskola CD-jogtárát, valamint tanácsot kérhet, a tagintézmény-vezetőtől, a diákönkormányzattól és használhatja a titkárságon megtalálható jogi dokumentumokat. 17. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. A tanuló e szervezetbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza. 18. A tanulónak joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. E szervek és vezetőik elérhetőségéről az iskola titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. 19. A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon intelligensen, udvarias hangnemben véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. E jogának maradéktalan érvényesülését a diákparlamenten gyakorolhatja. 20. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló a tagintézmény-vezetőtől írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola – mint adatkezelő szerv – milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén és az őt tanító tanárokon keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 21. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját annak megírása előtt legalább öt munkanappal megismerje. 22. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, rajzfeladatait, beadandó munkáit, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 tanítási napon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Ha 10 tanítási napon belül nem történik meg az eredmények ismertetése (dolgozatok, munkák kiosztása), akkor a tanuló eldöntheti, hogy kéri-e az osztályzatot. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a dolgozat javítása során a javító tanár, megoldott, kidolgozott feladatot vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a javító tanártól az értékelés felülvizsgálatát. Ha erre a javító tanár nem hajlandó, a tanuló a tagintézmény-vezetőhöz fordulhat kérésével, aki hivatalból jelöli ki a javító tanárt, és részére a dolgozatot felülvizsgálat céljából továbbítja.
26
23. A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, illetve, hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen másik iskolában, és ott elméleti tanítási tárgyat hallgasson. Átvételi tárgyú kérvényét a tanév folyamán bármikor, áthallgatásra és vendégtanulói jogviszonyra vonatkozó kérvényét a tanév első 15 napján nyújthatja be a tagintézmény-vezetőhöz, aki a szükséges egyeztetéseket elvégzi, majd 30 napon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásának eredményéről, a szükséges különbözeti (osztályozó) vizsga letételéről. 24. A tanulónak joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania a tagintézményvezetőhöz, aki továbbítja kérelmét a Megyei Kormányhivatalhoz. 25. A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik, ill. a nyelvi előkészítős tanuló a tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során – az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket emelt szinten tanulni kíván. E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését megelőzően szóban, az adott évfolyamra lépéskor írásban tájékoztatja a diákot. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó. 26. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 5-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét a tagintézményvezetőhöz kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 5 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 27. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve az értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással együtt a tagintézmény-vezetőhöz kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 28. A tanulónak joga, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott kötelező és választható tárgyak teljesítéséhez a könyvtárból könyveket kölcsönözzön ki. 29. A normatív és a szociális alapú tankönyv támogatási igényt a jogosultság igazolásával kell kérni. Normatív alapú támogatást kap az a tanuló, aki tartósan beteg, fogyatékkal él, a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. SNI, diszlexia, stb.), három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. 30. Az ingyen tankönyvre jogosult tanulók részére az iskola elsősorban kölcsönzéssel biztosítja a tankönyveket, melyeket a tanulók a könyvtárból felvehetnek és a tanév végéig (kivéve a tartós tankönyveket) használhatnak. Ezután a könyvtárba épen kötelesek azt visszahozni. Amennyiben ezeknek a feltételeknek a tanulók nem tesznek eleget, a tankönyv árát kötelesek megtéríteni.
III.
rész: A tanuló kötelességei
1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse.
27
2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon, emelt szintű felkészítéseken is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. Az emelt szintű óráin teljesítményét érdemjeggyel értékeli a szaktanár, mely bekerül az ellenőrző könyvbe és a bizonyítványba is, illetve beszámít az alapóra érdemjegyébe. 4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. A tanuló egyéni jogainak gyakorlásakor köteles figyelembe venni a többi diák és mások jogainak érvényesülését, azokat tiszteletben kell tartania. Magatartásával és beszédével nem sértheti mások jóérzését és a közerkölcsöt (szélsőséges öltözködési stílusok, trágár beszéd kerülése). Tilos a tiltott jelképek használata (Btk. 269/B§). 5. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. 6. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 7. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait a körülményekre való tekintettel teljesítse. 8. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. 9. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök, szaktanárok, gyakorlati oktatást vezető tanárok a tanuló tudomására hozzák e szabályzatok tartalmát, melynek tudomásul vételét a tanuló aláírásával igazolja. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. Szűrővizsgálatról való távolmaradását az e házirendben szabályozottak szerint igazolja. 10. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.
IV.
rész: Általános szabályok
1. Jelen házirend a tanulók és a dolgozók kinézetére, magatartására nem fogalmaz meg esztétikai és etikai szabályokat /párkapcsolat, hajfestés, illő öltözék stb.). Az erre vonatkozó
28
ajánlások megtalálhatóak az iskola etikai kódexében, ami elérhető az intézmény titkárságán, illetve az iskola honlapján. 2. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelés órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy vagy a létesítményvezető azt elrendeli. 3. Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb olyan megszorító előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (pl. számítógéplaborok, nyelvi labor, könyvtár, sportcsarnok, tanműhelyek stb.). A létesítmények szabályait az adott létesítmény vezetésével, felügyeletével megbízott személy készíti el és a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A jóváhagyás során a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. 4. Az iskola minden év elején lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók tanulóbiztosítást kössenek a biztosítóval. A biztosítási szerződés egy példányát a tanuló kézhez kapja a tanév elején. Ezt követően, ha a tanulóval olyan esemény történik, amely biztosítási eljárást von maga után, a tanuló köteles azt az iskola titkárságán jelezni. 5. Amíg a tanulónak a tanítási ideje tart, az iskola területét csak engedéllyel hagyhatja el. Az engedélyt írásban, az ellenőrzőbe az osztályfőnöktől, ill. szaktanártól kaphatja meg. Mentesül a tanuló a kötelezettség alól, ha olyan esetben hagyja el engedély nélkül az iskola területét, amikor az adott helyzetben ez elvárható volt tőle (pl. baleset elhárítása, veszélyhelyzet, tűz stb.). 6. A tanulóknak és a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek. A kerékpárokat a kollégium mögötti kerékpártárolóban helyezhetik el. Az iskola udvarán a kerékpárokkal játszani, versenyezni tilos. 7. Tanuló az iskola területére sem motorkerékpárral, sem autóval nem hajthat be! 8. Az iskola területén csak az itt dolgozók parkolhatnak az autójukkal. 9. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. 10. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja. 11. Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, kábítószert, szeszes italt fogyasztani tilos. 12. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. Ha az ellenőrző nincs a tanulónál, a szaktanár ennek tényét bejegyzi a naplóba, és három bejegyzés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetést kap. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel havonta alá kell íratni, ennek havonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el. 13. Tanítási órákon a mobiltelefon használata nem megengedett sem a tanulóknak sem a pedagógusoknak. Amennyiben a tanuló órán használja a telefonját, illetve annak jelzése a tanítást zavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót a telefon kikapcsolására és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről. Hangfelvétel, fotó, videó nem készíthető az érintettek hozzájárulása nélkül. 14. Az igazgatóságon és a titkárságon található telefonokról közérdekű és sürgős hívások kezdeményezhetők.
29
15. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani. Nem megengedett továbbá a tanítási órákon rágógumizni. 16. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezésekor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e az iskola titkárságán. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állagának megőrzését vállalja. Testnevelés órán, gyakorlatokon a szaktanárnak lehet leadni az értéktárgyakat, illetve a tanév elején a szaktanár által ismertetett módon kell biztonságba helyezni azokat. 17. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit jelen házirend V. pontja tartalmazza. A fegyelmi eljárás és az azt követő fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása az intézményi SZMSZ-ben található meg.
V.
rész: Az Iskolánkban alkalmazott fegyelmi intézkedések
1. A különböző fegyelmi fokozatok alkalmazása nem cél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy visszajelzést adjon mind a szülőnek, mind a tanulónak arról, hogy probléma van a tanuló viselkedésével, amin - saját érdekében - változtatni kell. 2. A fegyelmi fokozatok beírását apróbb vétségek esetén megelőzik a szóbeli és írásbeli figyelmeztetések, melyek célja a figyelem felhívása arra, hogy a tanuló mulasztást követett el. A figyelmeztetés lehetőséget ad arra, hogy a tanuló változtasson magatartásán mielőtt a fegyelmi fokozatok megadására sor kerülne. 3. Figyelem felhívás, írásbeli figyelmeztetés – Szaktanár, vagy osztályfőnök adja és írja be az ellenőrzőbe, elektronikus naplóba - nem fegyelmiként. Adható, ha a tanuló otthon hagyta az ellenőrzőjét, nem hozta el a felszerelését (pl. szakmai órák, testnevelés óra) tankönyvét, füzetét, vagy más egyéb, a szaktanár által kért, az adott tananyag oktatásához, az órán való aktív részvételhez szükséges eszközt, felszerelést. Két, azonos tárgyú figyelmeztetés után a 3. alkalommal szaktanári figyelmeztetést kell adni. 4. Szaktanári figyelmeztetés - Szaktanár adja az ok megjelölésével, (pl. zavarta a tanuló az órát, legalább 3. alkalommal nem hozott felszerelést). Három - bármely tárgykörben kapott szaktanári figyelmeztetés után az osztályfőnök a sorozatos problémák miatt a következő fegyelmi fokozatot adja a tanulónak. Ha a tanulónak nem volt még osztályfőnöki figyelmeztetése, akkor azt, ha volt már valamilyen fegyelmi büntetése, akkor a sorban következő fegyelmi fokozatot írja be. 5. Osztályfőnöki figyelmeztetés – Osztályfőnök adja az ok megjelölésével, ami lehet a 3 szaktanári figyelmeztetés elérése, a házirend megsértése (pl. dohányzás, az iskola területének engedély nélküli elhagyása, 1 óra igazolatlan hiányzás) illetve más fegyelmi probléma, ami az osztályfőnök mérlegelési hatáskörébe esik.
30
6. Osztályfőnöki intés - Osztályfőnök adja az ok megjelölésével, az osztályfőnöki figyelmeztetés után következő, erősebb fegyelmi fokozat. Abban az esetben adható, ha a tanulónak már volt osztályfőnöki figyelmeztetése, vagy az osztályfőnök mérlegelése szerinti nagyobb súlyú fegyelmi vétségért, illetve az igazolatlan hiányzások fejezetben részletezett számú mulasztásokért. 7. Osztályfőnöki megrovás - Osztályfőnök adja az ok megjelölésével, az intés után következő fegyelmi fokozat. Abban az esetben, ha a tanulónak már volt osztályfőnöki intése, vagy az osztályfőnök mérlegelése szerinti nagyobb súlyú fegyelmi vétségért. 8. Igazgatói figyelmeztetés – Igazgató (tagintézmény-vezető) adja az ok megjelölésével, az osztályfőnöki megrovás után következő fokozat. Abban az esetben, ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, és volt már osztályfőnöki megrovása, az igazgató (tagintézmény-vezető) hatáskörébe tartozó súlyosabb fegyelmi vétségért, illetve az igazolatlan hiányzások fejezetben részletezett számú mulasztásokért. 9. Igazgatói intés – Igazgató (tagintézmény-vezető) adja az ok megjelölésével, az igazgatói figyelmeztetés után következő fokozat. Abban az esetben, ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, és volt már igazgatói figyelmeztetése, az igazgató (tagintézmény-vezető) hatáskörébe tartozó súlyosabb fegyelmi vétségért, illetve az igazolatlan hiányzások fejezetben részletezett számú mulasztásokért. 10. Igazgatói megrovás – Igazgató (tagintézmény-vezető) adja az ok megjelölésével, az igazgatói intés után következő fokozat. Abban az esetben adható, ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, és volt már igazgatói intése, illetve az igazgató (tagintézmény-vezető) hatáskörébe tartozó súlyosabb fegyelmi vétségért. 11. Tantestületi megrovás – Az iskola tantestülete adja az ok megjelölésével, az igazgatói megrovás után következő fegyelmi fokozat. Ez az utolsó fegyelmi fokozat, ami a fegyelmi tárgyalást megelőzi. Abban az esetben, ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, és volt már igazgatói megrovása, illetve a teljes tantestület hatáskörébe tartozó, kirívóan súlyos fegyelmi vétségért. A tantestületi megrovásról az igazgató, vagy az osztályfőnök előterjesztésére a tantestület nyíltan szavaz, és egyszerű szótöbbséggel dönt. 12. A fegyelmiket az osztályfőnök írja be az elektronikus naplóba és az ellenőrzőbe, az igazgatói fokozatokat és a tantestületi megrovást, szigorú megrovást az ellenőrzőben az igazgató (tagintézmény-vezető) is aláírja, az iskola pecsétjével hitelesíti. 13. Az osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi fegyelmik sorrendjének betartása nem kötelező. Az osztályfőnök, az igazgató, illetve a tantestület mérlegelési hatáskörébe tartozik, hogy melyik fokozat kerül alkalmazásra. Súlyosabb vétség esetén kiszabható akár azonnal igazgatói megrovás is – abban az esetben is, ha a tanulónak nem volt még előtte fegyelmi büntetése. 14. A fegyelmi tárgyalás – A legsúlyosabb fegyelmi intézkedés. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.
31
A fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat teljes egészében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza, ami elérhető az iskola honlapjáról is. Az iskola házirendjében csak a legfontosabb szabályok kerülnek felsorolásra. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. [20/2012 EMMI rendelet 53. § (1)] A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai az SZMSZ-ben találhatóak. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban megjelölt fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szereplő fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. 56. § (1)
32
A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet
képviselője
az
üggyel
kapcsolatban
tájékozódhasson,
véleményt
nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (3) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (4) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (5) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. (6) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. 57. § (1) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. (2) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 58. § (1)
33
A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (3) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. 59. § (1) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. (2)
VI.
rész: A tanuló kártérítési felelőssége
Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató (tagintézmény-vezető) köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. 61. § (1) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. (2)
VII.
rész: A jutalmazás elvei
1. Szaktárgyi dicséretet az a tanuló kaphat, aki adott tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az adott tantárgyat tanító pedagógus döntési kompetenciája.
34
2. Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai szintű eredményével, az iskolai rendezvényeken való részvételével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható. 3. Igazgatói dicséretben részesül a tanuló (vagy tanulóközösség), ha megyei szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható. 4. Nevelőtestületi dicséretet kap a tanuló, ha tanulmányi eredménye meghaladja a 4,5 átlagot. Ehhez a dicsérethez legalább jó magatartás és a szorgalom példás minősítése szükséges. Nevelőtestületi általános dicséretet kaphat a tanuló kitűnő tanulmányi eredményéért és elismerésre méltó közösségi munkájáért. Ehhez a dicsérethez példás magatartás és a szorgalom szintén példás minősítése szükséges. 5. Az iskola Aranykönyvébe jegyezheti be a nevét az a tanuló, aki középiskolai tanulmányai alatt minden évben példás szorgalmával, 4,0 feletti tanulmányi átlagával és a szakmai versenyeken való eredményes részvételével bizonyította kiválóságát. (A szakmai versenyek sikerességének kritériumait a szakmai közösségek dolgozzák ki.) 6. Az iskola LEG-LEG-LEG elismerését kaphatja az a tanuló, aki 4,5 feletti tanulmányi átlagot ért el, e mellett akár tanulmányi versenyeken, akár sportversenyeken, vagy mindkettőn kiemelkedően szerepelt. A díjazott személyéről az osztályfőnökök javaslatára a tantestület dönt, a díjat a szülői munkaközösség adja át. Minden évben csak egy tanulónak adományozható.
VIII.
rész: Az iskola munkarendje
1. A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg, és az iskola éves munkarendje egészíti ki. 2. Iskolánkban a tanítás 8.05 órakor kezdődik, előtte legfeljebb 50 perccel kezdődhet tanítási óra. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.55 órára kell beérkezni. Azon tanulók, akiknek órarendje eltér ettől, kötelesek az első tanóra előtt legalább 5 perccel megérkezni. Csengetési rend: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
7.15 – 8.00 8.05 - 8.50 9.00 - 9.45 9.55 - 10.40 10.50 - 11.35 11.50 - 12.35 12.50 - 13.35 13.40 - 14.25 14.35 - 15.20
35
4. A tanítási órák 45 percesek. A tanítási óra végét csengő jelzi. A kicsengetés előtt 5 perccel rövid jelzőcsengő hívja fel a figyelmet az óra közelgő végére. 5. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A szünet felhasználható az iskola másik épületeibe való átvonulásra. A szünetben a tanulók az iskola területét nem hagyhatják el! 6. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolai ebédlőben ebédeljenek. Az ebédidő 11.30 órától 15.00 óráig tart. 7. Az iskola könyvtára a kiírás szerint tart nyitva. A könyvtárhasználat részletes szabályairól a tanév első hetében a könyvtáros felvilágosítást ad. 8. Az iskola titkársága minden tanítási napon 8.50 órától 13.40 óráig tart ügyfélfogadást. Az étkezés igénylésének, a lemondásnak és a fizetésnek szabályairól a menzaszabályzat rendelkezik.
IX.
rész: Mulasztások igazolása
1. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. [20/ 2012 EMMI rendelet 51. § (2)] 2. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 3. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló
36
ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (3) 4. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója (tagintézmény-vezetője) - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
szóló
331/2006.
(XII.
23.)
Korm.
rendeletben
foglaltakkal
összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot,
az
általános
szabálysértési
hatóságként
eljáró
kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (4) 5. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt. (5) 6. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési
37
tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. (6) 7. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,
b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,
d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól
kezdődően
a
Nat-ban
meghatározott
szakmai
orientáció,
a
tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát,
e) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (7) 8. A nevelőtestület a 7. pontban foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 3. pontban meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető,
tanulmányait
évfolyamismétléssel
folytathatja.
Ha
a
tanuló
mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (8)
38
9. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (9) 10. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. (10) 11. A szülő hiányzás esetén egy tanévben legfeljebb három napot igazolhat. Egyéb esetben a hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által az ellenőrzőbe adott és a szülő által aláírt igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. 12. A hiányzást a tanuló vagy a szülő az ok pontos megjelölésével jelentse be az osztályfőnöknek, vagy az iskola titkárságán a hiányzás első napján a reggeli órákban. 13. Rendkívüli esetben, méltányosságból az intézmény igazgatója a szülő kérésére három napon túli igazolt távollétet engedélyezhet. 14. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első osztályfőnöki órán, de legkésőbb a hiányzást követő 6. tanítási napon be kell mutatni az osztályfőnökének vagy pótosztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. A betegség miatti hiányzást kizárólag az ellenőrző könyvben a szülő által is aláírt orvosi igazolással lehet igazolni. 15. A függőben lévő hiányzásokat a tanuló köteles a tanév utolsó tanítási napjáig igazolni. 16. Az igazolás 14. pont szerinti bemutatásának elmulasztása esetén az órák igazolatlannak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 17. A tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. (2011. évi CXC. tv. 45§) 18. Egy igazolatlan óra esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben, három igazolatlan óra elérése esetén osztályfőnöki intésben kell részesíteni. A hatodik igazolatlan óra igazgatói figyelmeztetést von maga után. A 12. igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben részesül a tanuló. Ezt követő igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök javaslatára az igazgató fegyelmi eljárást indíthat! 19. Az első, a tizedik és a 20. igazolatlan óra elérése után az osztályfőnök, ill. az iskola vezetője értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztás tényéről, valamint felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire.
39
20. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál - többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. 21. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása eléri a 150 órát, majd a 200 órát, az iskola írásban értesíti e tényről a tanulót és a szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire: 22. Ha a tanuló sportversenyen vett részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a sportverseny rendezője vagy testnevelő szaktanár által adott eredeti igazolással igazolja. 23. Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű, államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír, regionális vagy országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny, illetve a vizsga napján igazoltan hiányozhat. A tanulmányi versenyek előtti 2 napon a tanuló a tanórák látogatása alól felmenthető, és az iskolában szervezett felkészítésen vehet részt. A tanuló hiányzását utólag, a vizsgaszervezők által adott eredeti igazolással igazolhatja
X.
rész: A hetes kötelességei
1. A hetesek kiválasztása az osztályon belül megállapodás vagy hagyományok útján történik. 2. A hetes megbízatása a hét első tanítási napja reggelén kezdődik, és a hét utolsó tanítási napján ér véget. 3. Az osztályban mindig két hetes van, ha az egyik vagy mindkettő hiányzik, az osztálynak az osztályfőnök figyelmeztetése nélkül kötelessége új hetes(ek)et választani. 4. A hetes gondoskodik a tanári asztal, a szék, a tábla és az osztályterem tisztaságáról, a krétáról, a táblatörlőről és a terem szellőztetéséről. A tanítási nap végén a tanulók figyelmét felhívja a székek padra helyezésére, az ablakokat bezárja és lekapcsolja a világítást. 5. A hetes jelenti az órát megkezdő tanárnak az osztály létszámát és a hiányzók személyét. 6. Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 percen belül nem jelenik meg, azt a heteseknek jelentenie kell az iskola titkárságán.
XI.
rész: Tanórán kívüli foglalkozások
40
1. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően jelentkezhet tudományos, technikai, művészeti, szakmai érdeklődésének megfelelő iskolai diákkörre (szakkör, önképzőkör, sportkör…). A tanuló is javasolhat diákkör megalapítást a tagintézmény vezetőjénél. 2. A szakkörök október elején kezdik meg működésüket, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről év elején az osztályfőnökök és a szaktanárok tájékoztatják a tanulókat. 3. A szakkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év idejére a foglalkozáson részt venni. 4. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint, hogy a tanulókra legalább egy pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtt öt munkanappal egyeztetni kell a tagintézmény vezetőjével vagy helyettesével és gondnokával a szükséges termek és felszerelések tárgyában. A tagintézmény-vezető engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet.
XII.
rész: A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tagintézmény vezetője az iskolai diákönkormányzatot folyamatosan, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, illetve az iskola „A” és „B” épületének valamint kollégiumának földszintjén elhelyezett hirdetőtáblán és az iskolai honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja. 2. A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és nevelők folyamatosan szóban tájékoztatják, a tanuló szüleit igény szerint fogadóórákon szóban, az osztályfőnökök a szülői értekezleteken szóban, illetve az ellenőrző könyvön és az elektronikus ellenőrzőn keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az iskola igazgatója a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, • az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: - szóban: a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, 41
a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott esetenkénti megbeszéléseken, a családlátogatásokon, amennyiben ez indokolt; - írásban: az ellenőrző könyvben, az elektronikus ellenőrző útján, hivatalos levélben. 7. A szülői értekezletek és fogadónapok időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. Ez a további dokumentumainkkal együtt elérhető az iskola titkárságán, illetve az intézmény honlapján (www.cserhati.hu). 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.
XIII.
rész: Az infokommunikációs eszközök használata
1. Tanítási órákon a mobiltelefon és egyéb, hálózati kommunikációra alkalmas eszköz használata nem megengedett. Ennek érdekében a tanuló az eszközét kikapcsolt állapotban köteles tartani úgy, hogy a pedagógus folyamatosan meggyőződhessen annak kikapcsolt állapotáról. A tanuló tanóra alatt csak kifejezetten a tanári utasításnak megfelelően kapcsolhatja be. 2. A pedagógusok óra alatt nem folytathatnak magáncélú kommunikációt. Eszközeik használata csak az oktatási folyamat igényeit elégíthetik ki. Ennek érdekében ajánlott az eszköz némítása. Az eszközökkel fénykép, videó, hangfelvétel csak a személyiségi és a szerzői jogok megtartása mellett készülhetnek. Minden esetben engedélyt kell kérni a felvételek készítésére az érintett személyektől. 3. Az iskola hálózati berendezéseinek igénybe vétele kizárólag engedély alapján lehetséges. A vezeték nélküli elérési pontokhoz való engedély nélküli csatlakozás, valamint a berendezések rendeltetésszerű működésének akadályozása, a berendezések leállítása és újraindítása súlyos vétségnek minősül, melyet igazgatói intés követ. 4. Az intézmény területén a személyi- és vagyonbiztonság megőrzése érdekében kamerák vannak elhelyezve. Az ezekre és az általuk készített felvételekre vonatkozó szabályzat elérhető a titkárságon és az iskola honlapján.
XIV.
rész: Az e-ellenőrző használata, a szülői hozzáférés módja
1. Az e-ellenőrző csupán tájékoztató jellegű alkalmazás, így a szülők információszerzését szolgálja. Hivatalos dokumentumnak továbbra is a papír alapú ellenőrző könyv számít, mely a
42
teljesítmények dokumentálására, az iskola és a szülő levelezésére, a félévi eredményekről való tájékoztatásra valamint a tanuló mulasztásainak igazolására szolgál. 2. Az e-ellenőrző felületét az iskolai honlap nyitó oldaláról érheti el a szülő. Az adatokhoz való hozzáférést a szülő rendelkezésére bocsátott igénylőlap kitöltésével, majd a titkárságon való személyes leadásával kezdeményezheti. (Az iskolánkba újonnan beiratkozó tanulók szülei ezt a dokumentumot a beiratkozáskor kapják meg, minden más esetben a honlapon található igénylőlap letöltése és kitöltése szükséges.) 3. Az alkalmazás adatbázisához a szülő az iskolától kapott felhasználói névvel és jelszóval férhet hozzá. Javasoljuk, hogy a jelszót legalább havonta változtassák meg. Az adatbázisban rögzített adatok megtekintése nem pótolja a papír alapú ellenőrzőben rögzített adatok aláírásának szükségességét. Az elektronikus naplóval kapcsolatos panaszok kezelése személyesen a titkárságon, elektronikus formában a mindenkori honlapon található e-mail címre (
[email protected]) történő levél írásával lehetséges az ott közölt forma betartásával. 4. Az e-napló használatára vonatkozó részletes szabályok az erre készült szabályzatban olvashatóak. Ez elérhető a titkárságon, illetve az iskola honlapján. Az e-ellenőrző használatához készült segédlet az iskolai honlapról érhető el.
XV.
rész: Egyéb rendelkezések
1. Nemzeti ünnepeinken és a főbb iskolai rendezvényeken: (ballagás, évnyitó, évzáró, szalagavató, Cserháti-napok nyitóünnepsége) az ünnepi öltözet kötelező. Fiúknak: Sötét zakó és nadrág, fehér ing, nyakkendő; lányoknak: sötét nadrág- vagy szoknya, világos felső. 2. A testnevelés órákon kötelező felszerelésről, a balesetvédelmi szabályokról, a sportlétesítmények használatának szabályairól, az értéktárgyak védelméről a tanév elején a testnevelő tanárok adnak tájékoztatást. 3. A tanulók a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 4. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 5. Az iskola stúdióját csak a megbízott tanulók kezelhetik. A stúdióból szünetekben délig lehet zenét sugározni. A stúdió ezen kívül csak közleményekre, az iskolarádió adásaira használható. A stúdióban csak és kizárólag a kezeléssel megbízott tanulók tartózkodhatnak, akiket a diákönkormányzat jelöl ki, és személyüket a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A kezelők anyagi felelősséggel tartoznak a stúdió eszközeiért, felszereléséért. 6. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát a pótosztályfőnök veszi át. Amennyiben a pótosztályfőnök sem elérhető, akkor jogkörét a tagintézmény-vezető vagy a helyettese veszik át. 7. Ha a tanuló a szorgalmi idő alatt projektmunkát készít, vagy valamilyen tárgyat állít elő, kérésére tulajdonába az csak akkor kerülhet, amennyiben az iskola által finanszírozott beépített értéket az iskola pénztárába befizeti. 43
XVI.
Záró rendelkezések
1. A házirend az elfogadást követően 2013. szeptember 1-én lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend elfogadását, módosítását követően egy-egy példányát a mellékleteivel együtt a diákönkormányzatnak, a szülői szervezetnek át kell adni, az iskola könyvtárában és valamennyi osztályban ki kell függeszteni, valamint az iskola honlapján közzé kell tenni. 3. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a tanulónak és szülőjének át kell adni. 4. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy a tagintézmény-vezetőnél. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 5. A tanév megkezdését követően az iskola vezetősége és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a házirendet és a beérkezett javaslatok alapján határoz arról, hogy szükséges-e a módosítása. 6. A házirendben részletesen ki nem fejtett törvényi hivatkozások, illetve azok az iskolai szabályzatok, dokumentumok, melyekre a házirend utalást tartalmaz, az iskola honlapjáról (www.cserhati.hu) elérhetőek: Iskolai belső szabályzatok, dokumentumok:
Informatikai szabályzat Az iskola területén elhelyezett kamerákra és a felvételek adatkezelésére vonatkozó szabályzat Menzaszabályzat Szakkörök, szakkörökre való jelentkezés módja Egyes tantárgyak követelményei Osztályozóvizsgák, javítóvizsgák rendje, időpontjai, jelentkezés módja Az iskolában szervezett vizsgákra jelentkezés módja, határidők, stb. (pl.: szakmai vizsgák, érettségi) Tanári fogadóórák Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Törvényi hivatkozások: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
44
2012. évi CXXIV. törvény (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Nagykanizsa, 2012. március
45
Tartalomjegyzék
I.rész: Általános rendelkezések .......................................................................................................................................24 II.rész: A tanuló jogai .......................................................................................................................................................24 III.rész: A tanuló kötelességei ..........................................................................................................................................27 IV.rész: Általános szabályok.............................................................................................................................................28 V.rész: Az Iskolánkban alkalmazott fegyelmi intézkedések ............................................................................................30 VI.rész: A tanuló kártérítési felelőssége ..........................................................................................................................34 VII.rész: A jutalmazás elvei ..............................................................................................................................................34 VIII.rész: Az iskola munkarendje......................................................................................................................................35 IX.rész: Mulasztások igazolása.........................................................................................................................................36 X.rész: A hetes kötelességei ............................................................................................................................................40 XI.rész: Tanórán kívüli foglalkozások ...............................................................................................................................40 XII.rész: A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ..............................................................................41 XIII.rész: Az infokommunikációs eszközök használata ....................................................................................................42 XIV.rész: Az e-ellenőrző használata, a szülői hozzáférés módja......................................................................................42 XV.rész: Egyéb rendelkezések .........................................................................................................................................43 XVI.
Záró rendelkezések..............................................................................................................................................44
46
Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Intézménye Kollégiumának
Házirendje
2013
TARTALOM 47
I. A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Intézménye
Kollégiumának
Házirendje………………………………………………………………………………………….4 1. Bevezetés…………………………………………………………………………………..,…..4 2. A tanulói jogok gyakorlásának szabályai………………………………………....................5 2.1 A kollégiumi tagság létrejötte, kollégiumi felvétel……………………………………………..5 2.2 A kollégiumi tagság megszűnése…………………………………………………………….....6 3. A kollégiumból történő hazautazás és kimenők rendje……………………………………..7 3.1 A hazautazással kapcsolatos teendők…………………………………………………………...7 3.2 A kollégista tanulók kimenőre engedésének feltételei……………………………………….....8 4. Egészségügyi ellátás és felügyelet rendje……………………………………………………....8 4.1 Az ellátás menete……………………………………………………………………………….8 5. A vallási, világnézeti, nemzeti vagy önazonosság gyakorlásának rendje, garanciái……....9 6. A véleménynyilvánítás rendje………………………………………………………………...9 6.1 A kollégista joga vélemény nyilvánításról ………………………………………………….….9 6.2 Véleménynyilvánítás színterei………………………………………………………….……....9 6.3 Közérdekű javaslatok…………………………………………………………………….……10 7. Kérdezés, érdemi válaszadás és információáramlás rendje…………………………..…...10 8. Jogorvoslati jog gyakorlásának rendje………………………………....…………………..10 8.1 A tanuló jogorvoslati kérelme…………………………………………………………………10 8.2 Az intézmény belső jogorvoslati rendszere……………………………………………………10 8.3 Információkérés, panasz……………………………………………………………………….11 8.4 Felülbírálati ill. törvényességi kérelem………………………………………………………..11 9. A tanulók közösségei, diákkörök……………………………..……………………………..11 9.1 A kollégista tanulói diákkörök, szakkörök…………………………………………………….11 10. A Diákönkormányzat………………………………………………………………………...12 10.1 Diákönkormányzat létrehozása, munkájának segítése……………………………………….12 10.2 Véleménykérés……………………………………………………………………………….12 10.3 A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata………………………………….12 10.4 Véleménynyilvánítási jog kollégium működésével kapcsolatban…………………………...12 10.5 Véleménynyilvánítási jog egyéb esetekben………………………………………………….12 11. Diákmédia, kollégiumi média, stúdió rendje……………………………………………….13 12. A kollégium által biztosított étkezés rendje ………………………………………………..14
13. Szociális támogatás megállapításának rendje, felosztás elvei .…………………………....15 48
14. A magánszférához való jog szabályozása…………………………………………………...15 15. A foglalkozásválasztás rendje……………………………………………………………….16 16. Diáksport intézményes támogatása........................................................................................17 17. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, a diákönkormányzat joggyakorlásának rendje……..17 18. Vagyoni jog, szellemi alkotás………………………………………………………………..18 II. A tanulói kötelességek teljesítéséhez kapcsolódó eljárások, szabályok………………………..19 1. Munkarend, foglalkozások rendje………………………………………………………….19 1.1 A kollégium házirendje………………………………………………………………………..19 1.2 A kollégiumi tanév ……………………………………………………………………………19 1.3 A kollégium napirendje………………………………………………………………………..19 2. Foglalkozásokon való részvétel……………………………………………………………...21 2.1 Tanóra, tanóra alól felmentési szempontok………………………………………………...…21 2.2 Kötelező tanulási idő viselkedési normái……………………………………………………..22 2.3 Kedvezmény, egyéb programok, foglalkozások………………………………………………22 2.4 Tanulói megbízatások rendje………………………………………………………………….23 3. Eszközök, felszerelések behozatala………………………………………………………….23 4. Kollégiumi berendezési, felszerelési tárgyak védelmének rendje…………………………24 5. Kollégiumon belüli és kívüli magatartás szabályozásának rendje………………………..25 5.1 Kollégiumon belüli magatartás szabályozása…………………………………………………25 5.2 Kollégiumon kívüli magatartás szabályozása…………………………………………………25 III. Helyiség- és területhasználat rendje…………………………………………………………….26 1. Általános rendelkezések……………………………………………………………………….26 IV. Egészségvédelmi és baleset-megelőzési előírások………………………………………………27 V. A kollégisták teljesítményének, magatartásának értékelése…………………………………..28 1. A tanulók jutalmazása………………………………………………………………………...28 1.1 A jutalmazás fokozatai………………………………………………………………………...28 VI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetés formái………………29 VII. A fegyelmi eljárás rendje……………………………………………………………………….31 VIII. A kollégiumi tanulók anyagi felelőssége………………………………………………………32 IX. Legitimáció………………………………………………………………………………………33 1. Melléklet………………………………………………………………………………………34 2. Melléklet /A Házirend szabályai/…………………………………………………………...38 Záró rendelkezések ……………………………………………………………...……………...41
I. A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Intézménye Kollégiumának Házirendje
49
1. Bevezetés A kollégium házirendje a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a kollégiumi élet- és tevékenység szabályozására jött létre. A házirend olyan belső szabályzat, amely rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint a kollégium munkarendjét. Betartása és betartatása kollégiumunk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A házirend a következő jogszabályok alapján készült: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről
és
a
köznevelési
intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. törvény, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A házirend személyi hatálya kiterjed: a kollégiumi jogviszonnyal rendelkező tanulókra a nevelőtestület tagjaira a kollégium más dolgozóira a tanuló szüleire vagy más törvényes képviselőjére szállóvendégekre a kollégiumba látogatókra A házirend területi hatálya: a kollégium területére, a belépéstől az elhagyásig minden olyan helyre, ahol a kollégiumlakó a kollégium képviseletében jelenik meg A házirend nyilvánossága A házirend megtekinthető:
50
a kollégiumvezető irodájában a kollégium könyvtárában és az intézmény honlapján
2. Tanulói jogok gyakorlásának szabályai 2.1. A kollégiumi tagság létrejötte, kollégiumi felvétel A kollégiumba való felvételt a kiskorú tanuló szülei az iskolán keresztül, vagy közvetlenül a kollégium igazgatójához benyújtott egyéni kérelemmel kérhetik. Az iskolához benyújtott kérelmeket az iskola a kollégiumba továbbítja. Nagykorú – nappali tagozatos középiskolás – tanuló közvetlenül kérheti felvételét a kollégiumba, abban a tanévben utoljára, amikor 21. életévét betölti. A jelentkezés személyesen, postai úton, az iskolán keresztül, ill. faxon történik. A kollégiumi felvételt kérők a kollégium által rendszeresített formanyomtatvány (Jelentkezési lap) kitöltésével jelentik be kollégiumi igényüket. A tanuló kollégiumi felvételéről a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a többgyermekes családok gyermekei, a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók. (szociális- és egyéb szempontok). A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg. A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvételről vagy elutasításról a szülőt, ill. gondviselőt a kollégium vezetője írásban értesíti. A határozat tartalmazza a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást. A tanulók beköltözése a kollégiumba az intézmény által kiküldött „Értesítőben” megjelölt időpontban történik. A kollégista jogait az intézménybe történő beköltözés időpontjától gyakorolhatja. A tanuló kollégiumba történő beköltözése csak érvényes orvosi- és iskolalátogatási igazolás birtokában lehetséges.
51
A tanulónál történő bármilyen adatváltozást a tanév folyamán jeleznie kell (pl. lakcímváltozás, iskolaváltás, stb.) A tanévre felvett - középfokú, nappali rendszerű oktatásban továbbtanuló - kollégista joga a kollégiumi elhelyezés kérése a következő tanévre. E szándékáról a tanév végén – a megfelelő formanyomtatványon (Jelentkezési lap) - írásban kell nyilatkoznia. A kollégisták beköltözés után fényképpel ellátott Kollégiumi Diákigazolvánnyal (megfelelő adatok kitöltése) igazolják kollégiumi tagságukat, illetve vehetik igénybe az intézmény szolgáltatásait. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programba való jelentkezés módját és szabályát, a mindenkori rendelet alapján kell figyelembe venni. 2.2. A kollégiumi tagság megszűnése A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik: a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján megszűnik a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. A szorgalmi időszak alatti a kollégiumi tagság megszüntetésének (kiköltözés) lehetséges időpontjai: minden hónap 1-je illetve 15-e. A tervezett kiköltözés írásos kérvényezését a rendszeresített formanyomtatványon a csoportvezető tanárnak a kiköltözés napja előtt legalább egy héttel korábban le kell adni. Megszűnik az AJKP-s tanuló kollégiumi jogviszonya abban az esetben, ha a tanuló második alkalommal évismétlésre van utasítva.
52
3. A kollégiumból történő hazautazás és kimenők rendje A kollégium a szorgalmi időben, hétfőtől vasárnapig a kollégiumba felvett diákok rendelkezésére áll. A tanítási szünetekben érvényes nyitvatartási rendet a kollégium igazgatója határozza meg. Tanítási szünetekben a kollégium takarékossági okokból bezárhat. 3.1. A tanulók péntekenként az iskolai tanítás befejeztével általában hazautazhatnak. A pénteken távozó tanulókat a kollégium úgy tekinti, hogy hazautaztak, értük felelősséget nem tud vállalni. A kollégiumban maradási szándékot szerdán estig írásban kell jelezni az erre a célra rendszeresített „hétvégi bennmaradók” nevű füzetben. A hétvégén a kollégium elhagyásának szándékát és célját az ügyeletes tanárnak jelezni kell. A hazautazás megtiltható, ha erre pl.: rendészeti ok van, vagy ha hétvégi program szerepel kollégiumi dokumentumban (pl. AJKP pedagógiai program). Ebben a „hétvégi bennmaradók” nevű füzetben kell jelezni a hétvégi, illetve a tanítás nélküli munkanapokon a kollégiumban való maradás szándékát. Ezt a szándékot a szülőnek írásban vagy telefonon a kiskorú tanuló esetében igazolnia szükséges. Hét közben – tanítási időben – a szülő előzetes kérése (írásbeli vagy telefonos kérés) alapján engedélyezheti a csoportvezető tanár a hazautazást, melynek engedélyeztetését a fényképpel ellátott Kollégiumi Diákigazolványba kell bevezetni. Egyes esetekben (hivatalos ügyek intézése, otthoni orvosi vizsgálatok, stb.) a tanuló hét közben hazautazhat a csoportvezető tanár vagy az ügyeletes tanár (rendkívüli esetek) aláírásával ellátott engedélyével. A kollégiumban maradó tanulók részére a felügyelet biztosított. A hétvégi hazautazásnak minősülő eltávozást a kollégium a következő esetekben tilthatja meg: - közegészségügyi, egészségügyi okokból a tanuló érdekében, - közlekedést akadályozó okokból (jelentős mértékű havazás, rendkívüli időjárás, stb.) - rendészeti okokból (hatósági előírás, bűnmegelőzés, nyomozás) - katasztrófahelyzet (földrengés) A hazautazás tiltását, ill. korlátozását az intézmény vezetője – főigazgató - rendelheti el, erről a tanuló gondviselőjét értesíteni kell. 3.2. A kollégista kimenőre csak engedéllyel mehet. A kimenőkérést a tanuló Kollégiumi
53
Diákigazolványába kell bejegyezni, csoportvezetői aláírással ellátva. A tanulónak joga van a kollégiumi jó teljesítménye (tanulmányi- és közösségi tevékenység) alapján megszavazott kimenő kedvezmények felhasználására. A kimenők időtartama általában 16-21 óráig tart, ettől eltérni csak kivételes esetekben (mozi, színház), és nagyon indokolt esetben lehet nevelőtanári engedéllyel, ill. a szülő beleegyező kérésével. 4. Egészségügyi ellátás és felügyelet rendje A kollégista tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az ellátás az ifjúság orvosi rendelőintézetben a megadott rendelési időpontokban és napokon (8800 Nagykanizsa, Petőfi út 5.) biztosított. A fenti időpontokban és napokon túli ellátást munkaidőben a területileg illetékes rendelőintézetben (8800 Nagykanizsa, Kalmár u. 4.) van biztosítva. 4.1. Az ellátás menete: azon tanulók, akik betegnek érzik magukat, jelentkeznek az ügyeletes tanárnál, aki a tanulót az orvoshoz irányítja (TAJ-kártya szükségessége). Az ügyeletes tanár dönti el, hogy a tanulóhoz kihívja az orvosi ügyeletet, illetve kísérővel vagy egyedül engedi el a rendelésre. Az orvosi vizsgálat után, ha a tanuló egészségi állapota azonnali további ellátást nem igényel, a tanulónak jelentkeznie kell a kollégiumban. Ha az orvos a vizsgálaton megjelent tanulót iskolaképesnek találja, úgy a vizsgálat, ill. a kollégiumban történő jelentkezés után a tanulónak iskolába kell mennie. Amennyiben a vizsgálatot végző orvos a tanuló hazautazásához hozzájárul (a tanuló állapota függvényében) úgy a gyógyulásig a kollégistának haza kell utaznia. Abban az esetben, ha a tanuló az iskolában jelentkezik orvosi vizsgálatra, az ellátás után a kollégiumba érkezve köteles azt bejelenteni az ügyeletes tanárnál további intézkedés végett. Egyéb orvosi kezelés, ill. szakorvosi vizsgálat esetén – a tanítási időn kívül – a tanulónak jeleznie kell a további egészségügyi vizsgálatok szükségességét és annak tervezett időpontjait a csoportvezetőjénél. Az otthon jelentkező betegség, vagy előre nem látható hiányzás esetén a tanuló gondviselőjének értesítenie kell a kollégiumot. (hiányzás előrelátható időtartama, étkezés lemondása).
54
A későbbiekben, a fent írtakból következően, további tájékoztatás a szülő felé a kollégium vezetőjének kötelessége. 5. A vallási, világnézeti, nemzeti, vagy etnikai önazonosság gyakorlásának rendje, garanciái A kollégista tanuló joga különösen, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését – nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és az kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. A kollégiumi kötelező, választható és nem kötelező foglalkozásokon a különböző nézetek, meggyőződések napvilágra kerülhetnek. A véleménynyilvánítás szabadságának elve alapján, azonban ezen véleményeknek az elfogadása nem kényszeríthető rá azokra, akik azzal nem értenek egyet. A kollégiumban senkit, semmifajta okból nem szabad közvetlenül vagy közvetetten hátrányosan megkülönböztetni (faj, szín, nem, nyelv, vallási- vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni és születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbség), kirekeszteni, megalázó helyzetbe hozni. Meghatározott vallás vagy világnézet elfogadását jelképező ékszerek, ruhadarabok viselése alkotmányos jog, de ezen jelképeknek a kollégiumban (szobák, közös helyiségek) való elhelyezése tilos. 6. A véleménynyilvánítás rendje 6.1. A kollégista joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, a kollégium működéséről. 6.2. A véleménynyilvánítás színterei csoportot érintő kérdésekben: - csoportfoglalkozás - a kollégiumi közgyűlések (tanév eleji, félévi, tanév végi) - a diákönkormányzat ülései - kollégiumi stúdió 6.3. Közérdekű javaslatokat is a 6.2. pont szerint lehet tenni mindazon kérdésekben, melyben a tanulók a kollégiumi élet működésében részt vesznek.
55
7. Kérdezés - érdemi válaszadás és információáramlás rendje A tanuló joga, hogy a kollégiumban felvétele után hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A kollégista joga, hogy csoportvezető tanárától, a kollégium vezetőitől megfelelő tájékoztatást kapjon saját személyét, tanulmányi munkáját, és kollégiumi tevékenységét érintő kérdésekről. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen szóban vagy írásban a kollégium igazgatójához, nevelőtanáraihoz. A szóbeli kérdéseket a 6.2. pontban felsorolt fórumokon teheti meg, írásbeli kérdését eljuttathatja a kollégium igazgatójához, a kollégiumi közgyűlésekhez, a kollégium pedagógusaihoz. Írásbeli kérdésére az érintettek – a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kötelesek adni. A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseket a kollégisták a diákönkormányzat választott képviselői közreműködésével tehetik meg, a kérdések megválaszolása a diákönkormányzat képviselőinek közvetítésével történik. Az intézmény és a szülői ház közötti kapcsolattartást az írásbeli tájékoztatás és a személyes beszélgetés (szülővel megbeszélt időpontban, ill. telefonkapcsolat) biztosítja. A kollégium fontos közleményeit az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán teszi közzé. (kollégiumi rendezvények, esetleges programváltozások, ágyneműcsere, stb.) A tanulók, ill. képviselőik a fontos közleményeket, hirdetéseket folyamatosan nyomon követve teszik meg a szükséges intézkedéseket.
8. Jogorvoslati jog gyakorlásának rendje 8.1. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén panasszal éljen, jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati kérelmet nyújtson be. 8.2. Az intézmény belső jogorvoslati rendszere, a különböző kérelmek benyújtása nincs alakszerűséghez kötve. Érdeksérelemmel, panasszal, információkéréssel lehet fordulni: a csoportvezető tanárokhoz
56
ügyeletes nevelőkhöz a kollégium vezetőjéhez az intézmény főigazgatójához a diákönkormányzatot patronáló tanárhoz 8.3. Információkéréssel, panasszal szóban, ill. írásban lehet fordulni fenti fórumokhoz. 8.4. Fenti lehetőségek kimerítése után a tanuló, ill. gondviselője a kollégium döntése, intézkedése, ill. a nem megfelelő intézkedés, válaszadás elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a tanuló érdekében – az intézmény fenntartójához felül bírálati kérelmet, ill. törvényességi kérelmet írásban nyújthat be. 9. A tanulók közösségei, diákkörök 9.1. A kollégista tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket, szakköröket hozhatnak létre. A kulturális, egészséges életmódot érintő, (pl. sport) szabadidő hasznos eltöltését szolgáló öntevékeny diákköröket minimum 5 kollégiumi tanuló hozhat létre, mely körök tevékenysége összhangban van a kollégium pedagógiai programjával, azt kiegészíti, gazdagítja. Az öntevékeny diákkörök működésüket írásban bejelentik, tevékenységük tartalmára és formájára
írásos
működési
szabályzatot
készítenek.
Saját
közösségi
életük
megtervezésében, megszervezésében – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – döntési jogkört gyakorolnak, tisztségviselőik jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az öntevékeny diákkörök tevékenységének intézményi támogatási módjáról, mértékéről, a működéshez szükséges helyiséghasználatról a kollégium nevelőtestülete dönt. Az öntevékeny diákkörök rendszeres tevékenységüket, az erre a célra rendszeresített diákköri naplóban rögzítik. (időpont, témakör, résztvevők) Az öntevékeny diákköröket működtetni szándékozó kollégisták, ill. képviselőik minden tanév szeptember 15-ig bejelentik az adott tanévben indítandó diákkörök létrehozását, írásban jelzik részvételüket a működő körök tevékenységében. Tevékenységüket segíti a diákönkormányzatot patronáló tanár és a diákönkormányzat.
57
Az öntevékeny diákkörök tevékenységüket összehangolják a kollégiumi kötelező foglalkozások
idejével,
azaz
a
kötelező
foglalkozások
idején
túl
szervezik
tevékenységüket. 10. A Diákönkormányzat 10.1. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. 10.2. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. 10.3. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 10.4. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a kollégium működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
10.5. A kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, 58
c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához lehet kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását a kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 11. Diákmédia, kollégiumi média, stúdió rendje A kollégista tanulók élhetnek a véleménynyilvánítás jogával a diákmédia különböző formáinak (diákújság, diákstúdió) segítségével. A diákönkormányzat dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével – tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer vezetőinek és munkatársainak megbízásáról. A kollégiumi stúdió felelősét a diákönkormányzat jelölése alapján a tanulók választják meg. A stúdió diákfelelőse – javaslatok és saját döntése alapján kiválasztja munkatársait. A stúdió felszerelését az intézmény biztosítja a kollégiumi média működése a résztvevők javaslata alapján történik. A kollégiumi média műsorainak tartalmi korlátait mások jogainak tisztelet és védelme képezi. Jogellenes a rágalmazás, becsületsértés, valótlanságok nyilvános közlése. A kollégiumi média szerepe nagy a kollégium tartalmi munkájának színesítésében, az információáramlás javításában, a feladatok pontosabb megismerésében, ill. végzésében. Az egyes műsorok, tájékoztatások, kiadványok tartalmáért a szerkesztők (stúdióvezető és munkatársai) tartoznak felelősséggel.
59
12. A kollégium által biztosított étkezés rendje A kollégiumi alapellátás ingyenes, csak az étkezésért kell a jogszabályok szerinti összeget fizetni. Az étkezési díj 50%-ra való mérséklését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény mindenkor hatályos rendelkezései szerinti jogosultsági
kör
igényelheti.
A
jogosultságot
a
kollégista
tanulónak
megfelelő
dokumentumokkal kell igazolnia a beköltözés után. Befizetések minden hónap végén 25-30 napja közötti időben esedékesek a következő hónapra. Visszatérítés: ha a hiányzást a tanuló, vagy tanára megfelelő időben jelzi, akkor a jelzést követő második naptól számítják, és a következő havi összegből kerül levonásra. Kiköltözés esetén, az adott tárgyhónapból igénybe nem vett étkezés térítési díja visszafizetésre kerül. Az étkezés megrendelésével és az étkezési díj befizetésével kapcsolatos időpontok, valamint az étkezési díj összegei előre meghatározottak, ezen információk a hirdetményekben (portai hirdető, kollégiumi szinteken elhelyezett faliújság) rendszeresen helyet kapnak. Az étkezési megrendelést – indokolt esetekben – 2 munkanappal előre lehet módosítani a kollégium pénztárában történő bejelentéssel. Előre nem látható – indokolt estekben (betegség, rendkívüli eltávozás hivatalos ügyben, stb.) az étkezést le lehet mondani a kollégium pénztárában történő időbeni bejelentéssel. Ebben az esetben is csak a következő napi étkezés lemondását tudjuk figyelembe venni, azt is csak abban az esetben, ha azt a tanuló az erre az esetre rendszeresített formanyomtatvány olvasható kitöltésével és aláírásával ellátta, és azt a lemondás napján 10 óráig a pénztárba eljuttatja. Ebben az esetben a visszajáró összeg a következő havi díjba kerül beszámításra. A kollégiumban lakó tanuló számára az összes étkezés igénybevétele kötelező.
13. Szociális támogatás megállapításának rendje, a felosztás elvei
60
A kollégista tanuló szociális támogatásban részesülhet, melyet elsősorban a kollégista gondviselőjének kell igényelnie a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzatnál. Az önkormányzat – indokolt esetben – részben vagy teljesen átvállalhatja a tanuló étkezési díjfizetését, a kollégiumnak küldött önkormányzati határozat alapján. 14. A kollégiumban a magánszférához való jog szabályozása Lakószoba: a kollégisták lakószobájukban elhelyezett tárgyaiért az intézmény korlátozott felelősséget vállal. Nevezetesen megteremti a zárható egyéni szekrény és a zárható szobaajtó feltételeit. Lopás, betöréses lopás esetén a tanuló, vagy képviselője rendőrségi feljelentéssel élhet. A lakószobában elektromos berendezés a tűz-és balesetvédelmi utasítás betartása mellett is csak külön engedéllyel használható. Nem üzemeltethető különösen: főző, sütő, melegítő berendezés. A kollégiumban a főzéshez nincsenek biztosítva a higiéniai és biztonsági feltételek, tehát a teakonyhákban tea főzésén kívül egyéb lehetőség nincs. A lakószobákban élelmiszer tárolása tilos, kivéve konzerv, illetve jellegében hasonló élelmiszerek (csoki, üdítő). A kollégista tanuló joga, hogy magánszféráját valamint levelezését tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sért másokat jogaiknak gyakorlásában. A kollégisták címére érkező levelek, küldemények a portán – szükség esetén aláírás ellenében – vehetők át. A kollégista tanulónak kollégiumi jogviszonya alatt a számára kijelölt lakószoba az otthona, amelyet kollégista társaival együtt közösen használ. A kollégisták a beköltözéskor napi használat céljából megkapják a szobáik zárásához használatos kulcsot, melyet minden esetben le kell adniuk a portán, ha elhagyják a kollégiumot. A kollégista tanuló lakószobája az intézmény igazgatója, ill. tantestület tagjai – pedagógiai, ill. ellenőrzési, felügyeleti célból – jogosultak belépni. A tanuló személyes tárgyai rendjének ellenőrzése céljából a pedagógus csak a tanuló jelenlétében tekintheti meg szekrénye, íróasztala, stb. rendjét. A kollégium gondnoka illetve az adott esetekben általuk megbízott személyek (karbantartók, takarítók) üzemeltetési ellenőrzés, ill. hibaelhárítás céljából a lakószobákba
61
bemehetnek, majd távozáskor az ajtót visszazárni kötelesek. A portán felvett kulcsokról,(mely lakószobák kulcsai) a kulcsokat felvevőkről a portás az erre a célra rendszeresített füzetbe feljegyzést készít (nyitás és zárás időpontja). A lakószobák bútorainak elrendezése – a tanévkezdéskor – munka- és tűzvédelmi előírások, valamint praktikusság jegyében történt, így a szobák átrendezése csak csoportvezetői engedéllyel engedhető meg. A kollégista tanuló a vendégeit csak nevelőtanári engedéllyel a földszinten az aulában, valamint az erre a célra kijelölt helységben fogadhatja. Hivatalos személyek, a kollégiumban karbantartási, stb. munkát végzők csak igazgatói, gondnoki, adott esetekben ügyeletes tanári engedéllyel tartózkodhatnak az intézményben. (portai bejegyzés). 15. A foglalkozásválasztás rendje A kollégista tanuló joga, hogy „válasszon a választható foglalkozások közül”, melyek programjában, munkájában a tanév folyamán részt kell vennie. o A tanuló elfoglaltságát, teherbíró képességét, tanulmányi teljesítményét, stb. figyelembe véve más, szabadon választható foglalkozáson is részt vehet, mely érdeklődésének, szellemi és fizikai állapota fejlesztésének megfelel. A kollégista tanulónak joga van az intézményen kívüli szakmai, kulturális és fizikai fejlődését elősegítő tevékenységet folytatni. E tevékenység végzéséhez a kiskorú tanuló gondviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. E tevékenységet össze kell egyeztetni az intézmény Pedagógiai programja szerinti foglalkozási rendszerrel. o A kollégiumon kívüli foglalkozásokon való részvétel a kollégista tanulmányi tevékenységét nem gátolhatja. Amennyiben ez bekövetkezik, a kollégista tanuló gondviselőjével történő megegyezés alapján a csoportvezető tanár javasolhatja a rendkívüli elfoglaltság csökkentését, ill. megszüntetését. A kollégista tanulónak joga van a kollégium által, illetve az intézményen kívül szervezett tehetségének, érdeklődési körének megfelelő foglalkozáson részt venni. Ebben az esetben a
tanulói
kérelmet
a
csoportvezető
írásbeli
véleményének
kikérésével
a
kollégiumvezetőnek kell benyújtani, aki döntéséről 5 napon belül írásban köteles tájékoztatást adni.
62
16. Diáksport intézményes támogatása A kollégium biztosítja a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges sportudvar, kondicionáló terem rendszeres használatát a szükséges eszközökkel, felszerelésekkel együtt. A sportudvar, sportcsarnok ill. a kondicionáló terem esti – tanulási időn kívüli – használata szervezett keretek közt történik: o sportpályán: házibajnokságok o kondicionáló teremben: háziversenyek, egyéni fejlesztések. A kollégista tanuló egyedül nem tartózkodhat a kondicionáló teremben. 17. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, a diákönkormányzat joggyakorlásának rendje. Minden kollégista tanuló választhat, ill. választható különböző szintű- és hatáskörű önkormányzati
szervekbe
tanulói,
ill.
tanári
javaslatok
alapján
a
kollégiumi
diákönkormányzatba. A diákönkormányzat saját maga dönt működéséről, saját közösségi élete tervezéséről, szervezéséről, a tisztségviselők megválasztásának formájáról. Tevékenysége a kollégiumi tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti, - adott esetekben – a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a kollégium működésével, valamint a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók nagyobb közösségének a kollégium tanulólétszámának mintegy 50%-a számít, így a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben az igazgatói, ill. nevelőtestületi döntések előkészítésében a diákönkormányzat javaslatát, véleményét ki kell kérni. A diákönkormányzat saját munkaterv szerint működik meghatározott szervezeti és tartalmi keretek között. A tanulók kollektív jogaikat a diákönkormányzat képviselőin keresztül gyakorolhatják, ez egyrészt a kollégistákat közvetlenül érintő döntések előkészítésében a véleményezési jogot, a döntések meghozatalánál az egyetértési jogot jelenti.
63
A diákönkormányzat tanévenkénti legalább két közgyűlésben értékeli a diákok sokoldalú tevékenységét, a diákönkormányzat működését tartalmi- és szervezeti szempontból, a diákjogok érvényesülését. Félévenként (félévkor és tanév végén) az egyes évfolyamcsoportok különböző tisztségviselői értékelik a csoport munkáját a kollégiumi diákönkormányzat vezetőinek jelenlétében. A közgyűléseken minden kollégista részt vesz, kérdéseket tehet, ill. javaslatokkal élhet a kollégiumi élettel kapcsolatban. A kollégium igazgatója a diákönkormányzat rendelkezésére áll – egyeztetett időben – kérdezés, javaslattétel, véleménynyilvánítás szempontjából. Az igazgató – lehetőségeihez képest
–
részt
vesz
a
diákönkormányzat
ülésein,
rendszeresen
konzultál
a
diákönkormányzatot patronáló pedagógussal. A kollégium a diákönkormányzat feladatainak az ellátásához helyiséget biztosít, ha ezzel nem akadályozza a kollégium működését. 18. Vagyoni jog, szellemi alkotás A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelésioktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha a kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. A tanuló által előállított produktumok elhelyezése a könyvtárban történik, (Pl. pályázatok, szakköri alkotások, munkák, stb.) - harmadik személynek tovább nem adható.
II. A tanulói kötelességek teljesítéséhez kapcsolódó eljárások, szabályok
64
Minden kollégista tanuló kötelessége a Házirend előírásainak betartása, azok – tőle elvárható mértékben való teljesítése, mások emberi, állampolgári, gyermeki jogainak, méltóságának tiszteletben tartása. 1. Munkarend, foglalkozások rendje 1.1 A kollégium házirendje állapítja meg a tanulói munkarendet, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A kollégium nevelőtestülete a közoktatási intézmények tanévi rendje ismeretében a diákönkormányzat véleményének kikérésével alakítja ki a tanév munkarendjét. 1.2 A kollégiumban a tanév a kollégisták számára az első tanítási napot megelőző napon kezdődik a kollégiumi hely elfoglalásával, valamint az új (9. évfolyam) tanulók gondviselőinek szülői értekezletével. 1.3 A kollégium napirendje (hétköznap): Ébresztő: 6.30 Reggeli, tisztálkodás, szoba rendbetétele, szobaellenőrzés, indulás az iskolába: 7.45-ig Ebéd: 11.30-15.30-ig Szabadidő 16.00-ig Tanulási idő: 16.00-18.30-ig Vacsora: 18.30-19.00-ig Csoportfoglalkozások: 19.00-20.00-ig (meghatározott napokon) Szakköri és szabadon választott foglalkozások, konditermi és udvari sport: 19.00-21.00-ig Takarodói előkészületek, takarítás, esti létszám- és rend ellenőrzés 21.00-21.30-ig Villanyoltás a lakószobákban: 21.30 21.30- 23.00-ig engedéllyel tanulás a tanulóban Hétvégi (szombat, vasárnap), ill. ünnepnapi rend Ébresztő: 8.00 Szobarend, szemle: 9.00 Kötetlen foglalkozás, nagyobb létszám esetén szervezett programok: 12.00-ig Kimenő: 20.00-ig Esti takarítás, szabadidős foglalkozás: 21.15-ig 65
Takarodó, villanyoltás: 22.00 Az ébresztés központilag történik, adott esetekben (nagy távolságra lévő iskola,stb.) a központi ébresztés előtti időpontot lehet kérni. (portai szolgálattól). Iskolába, ill. iskolai gyakorlatra történő pontos érkezésért minden kollégista saját maga felel. A lakószobák rendbetétele a szobában lakó tanulók egymás közötti beosztása szerint történik. A szobát utoljára elhagyó tanuló a szobaajtót bezárja, a kulcsot a portán leadja. A heti napirendben megszabottak szerint kell a kollégiumba beérkezni. Kivételt képeznek azok, akik külön kimenőengedéllyel rendelkeznek. A távollét engedélyezése a kollégiumi diákigazolványba történik a csoportvezető aláírásával. A takarodót meghaladó egyéni kimenőkéréseket a csoportvezetőnek, ügyeletes pedagógusnak is láttamoznia kell. Az engedélyezett időn túli távollétet a tanulónak (rendkívüli esemény, rosszullét, iskolai rendkívüli program, stb.) illetve ha a tanuló hazautazott, a szülőnek azonnal jelenteni kell a kollégiumnak. A távollét igazolását az ügyeletes tanárnak vagy a csoportvezető tanárnak, ill. az igazgatónak kell bejelenteni. A porta, ill. a kollégiumi szobatárs bejelentést nem fogadhat el (a porta köteles az illetékes pedagógust kapcsolni). Ha az engedéllyel eltávozott kiskorú kollégista az engedély lejárta után nem jelentkezik, a gondviselőt erről azonnal értesíteni kell. Amennyiben a tanuló hollétéről a szülő sem tud, az engedély lejárta után keresését meg kell indítani (rendőrség). Az esti létszám- és rend ellenőrzéskor mindenki köteles a saját szobájában tartózkodni, tiszteletben tartva más tanulók pihenéshez való jogát. A kötelező és választott foglalkozások (szakkörök) 21 óráig tarthatók (hétfőtől csütörtökig). A napi kétszeri létszámellenőrzést nagy pontossággal, körültekintően kell végezni. A betegséget, a betegség miatti távolmaradást, egyéb – előre nem jelzett távolmaradást azonnal jelezni, ill. regisztrálni kell (ügyeletes tanár, csoportvezető tanár) A napirendben történő bármilyen – pedagógiai szempontból indokolható – változás, ill. a napirendtől való eltérés igazgatói engedéllyel lehetséges.
2. Foglalkozásokon való részvétel
66
2.1. A tanórákon, választott foglalkozásokon a megjelenés kötelező. A tanórai kötelezettség alól a csoportvezető tanár részben vagy egészben ad, illetve adhat felmentést az alábbi szempontok alapján: Szilencium: a 3,5 átlag alatt, és az AJKP előkészítő programban részt vevő tanulók kötelesek tanulószobán tanulni. 3,5 – 4,2 átlag közöttiek szobáikban tanulhatnak. A 4,2 átlag fölötti tanulók, a 13. és felsőbb osztályosok szabad tanórások maguk döntik el, hogy mikor tanulnak a házirend betartásával. tanulmányhoz kapcsolódó iskolai elfoglaltság esetén az elfoglaltság idejére igazolt sportolónak az edzés - elfoglaltságok idejére szülői kérvény mellett, érettségizett tanulónak mérlegelés nélkül jár a kimenő, de a tanulónak, erre irányuló igényét a csoportvezető tanár számára jelezni kell, aki a kimenőt korlátozás nélkül biztosítja A fenti kedvezmény tanév közben – a feltételek változása esetén - visszavonható. Minden tanuló köteles részt venni hetente egy óra csoportfoglalkozáson, ezen kötelezettség alól felmentés nem adható! Minden tanuló kötelezően részt vesz hetente egy óra szabadidős programban saját választása szerint ezen kötelezettség alól felmentés nem adható! Hiányzások igazolásának rendje: a tanuló köteles nevelőtanárának írásbeli igazolást bemutatni (orvosi, szülői, iskolai). Foglalkozási idő alatt a kollégium területét a tanuló csak tanári engedéllyel hagyhatja el. Késésnek minősül a bármely becsengetés után önhibából történő későbbi megérkezés, mely magatartás következménye fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedés lehet. A késett tanuló köteles a tanórán, csoportfoglalkozáson részt venni. Igazolatlan távolmaradások következménye fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedés. Az oktatási miniszter 46/2001. (XII.22.) OM rendelete alapján a tanuló heti 12+1 órában köteles részt venni felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, egyéni és csoportos foglalkozásokon, heti 1 órában a kollégiumi csoport nevelési feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozásokon, továbbá a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott további heti 1 foglalkozáson (összesen heti 15 óra). A kollégiumi foglalkozások között 10 perces szünetek vannak, illetve van egy vacsoraszünet 18.30-tól 19 óráig. A tanulás színhelye lehet:
67
- a tanuló lakószobája, - tanulószoba. A tanulási időszak alatti folyamatos tanári felügyelet biztosított. 2.2. A kötelező tanulási idő alatt fegyelmezett, - mások tanuláshoz való jogának figyelembevétele alapján – tervszerű tanulmányi tevékenységet kell folytatni. Hangoskodni, járkálni, rádiózni, magnót hallgatni, telefonálni, enni, inni nem szabad! 2.3. A kötelező tanulási idő alól a csoportvezető tanár a tanulót – indokolt esetben – felmentheti. A kedvezmény a tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása esetén visszavonható. A kötelező tanulás alól felmentett tanulók a kollégiumban érdeklődésüknek megfelelően foglalkozhatnak: zenehallgatással, TV-nézéssel konditeremben: testedzéssel A kollégista tanuló köteles részt venni az alapprogramban előírt, a kollégium Pedagógiai programja szerinti kötelező, valamint az általa választott foglalkozásokon, programokon. Az
egyes
közösségi
szinteken
lebonyolított
foglalkozásokon,
programokon
(összkollégiumi szint, évfolyamcsoport szint, kiscsoportos szint) való részvételt a csoportvezető tanárok ellenőrzik. A foglalkozások színhelyén a tanulóknak legalább 5 perccel a foglalkozás megkezdése előtt el kell foglalniuk helyüket a csoportvezető tanárok által előírt felszereléssel (pl. foglalkozási füzet). Kollégiumon kívüli foglalkozásokra, előadásokra (színház, hangverseny, múzeum, stb.) való felkészülés a csoportvezető tanár irányításával történik az egyes csoportok diákvezetőinek közreműködésével (névsorok, indulási idő, öltözék, stb.). Minden kollégista tanuló – megfelelő munkamegosztás szerint – köteles részt venni a foglalkozások,
programok,
rendezvények
–
nevelőtanári
irányítás
melletti
–
előkészítésében, lebonyolításában, ill. a technikai eszközök kezelésének segítésében, mely nem követel szakértelmet, ill. nem okozhat balesetet, ill. veszélyhelyzetet. A különböző szintű foglalkozásokon, programokon a mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban kell tartani. Sporttal, testneveléssel kapcsolatos foglalkozásokon a tanulók egyéni sportfelszerelést használnak. A kondicionáló teremben csak az ott használatos sportcipőben lehet sportolni, ill. tartózkodni. 2.4 Tanulói megbízatások rendje
68
A tanulók kötelesek a napirendben, ill. heti rendben megszabottak alapján szobáikat rendben tartani, külön beosztás szerint – délután és este – egyes közös helyiségek rendben tartásával együtt. 3. Eszközök, felszerelések behozatala A kollégista tanuló behozhatja tanulói és kollégiumi jogának gyakorlásához szükséges eszközöket, felszereléseket. Egyes iskolák – sajátos szakmai képzése szerinti – speciális eszközeinek behozatalát be kell jelenteni a kollégium vezetőjének, ill. a csoportvezető tanárnak. Egyes műszaki, ill. elektronikai berendezések behozatala a kollégiumba csak igazgatói engedéllyel történhet. A különféle eszközök, felszerelések, tárgyak, berendezések behozatalát az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell feltüntetni engedélyeztetés céljából. A kérelmet a csoportvezetőnek kell leadnia, aki az összegyűjtött kérelmeket továbbítja a kollégium vezetőjének. A kollégium területére tilos behozni: -
robbanásveszélyes, (petárda, egyes kémiai anyagok) ill. gyúlékony anyagok, gyertya, csillagszóró, benzin, hígító stb.)
-
fegyvernek minősülő vágó- és szúróeszközöket, harci eszköznek használható tárgyakat,
-
kábítószer bármely fajtáját, alkoholt,
-
elektromos sütő- és főző készülékek, gyorsforralók, stb.
Engedéllyel behozható eszközök, tárgyak: -
nagy értékű fotó-optikai berendezés, kisméretű személyi számítógép, (laptop)
Engedély nélkül behozható eszközök: -
egyes
sportszerek,
(korcsolya,
görkorcsolya,
síléc,
asztalitenisz-
teniszfelszerelés, sakk-készlet, labdák) -
elemmel működtethető rádió, magnó,
-
mobiltelefon,
-
szabadidős és tanulmányi tevékenységhez felhasználható, ill. szükséges tárgyak, eszközök,
-
a kollégiumi élethez szükséges egyéni felszerelési eszközök,
69
A kollégiumba behozott tárgyak megőrzéséről mindenkinek magának kell gondoskodnia, ehhez az intézmény biztosítja a zárható szobákat, íróasztalokat, szekrényeket. Adott esetekben egyes tárgyak, eszközök behozatalának elutasítási indoka lehet: -
tűz-, ill. balesetvédelmi szempontok,
-
a tanuló kollégiumi tagsági jogainak gyakorlásában nélkülözhető tárgyak, eszközök,
-
elhelyezési, tárolási nehézségek,
-
károkozás lehetőségének fennállása.
A kollégiumi tevékenységhez, az iskolai munkához nem tartozó felszerelésekért, tárgyakért, (pl. nagy értékű ékszerek) jelentős készpénzért a kollégium felelősséget nem vállal. Az engedély nélkül behozott tárgyakat, eszközöket a csoportvezető, vagy az ellenőrzést végző tanár elveheti, azokat elzárja, majd hazautazás előtt a tanulónak visszaadja a hazaszállítás céljából. Állatok behozatala- és tartása a kollégiumban tilos. 4. Kollégiumi berendezési, felszerelési tárgyak védelmének rendje A tanulók lakószobáikban elhelyezett berendezési, felszerelési tárgyakért, a kiadott takarító és egyéb eszközökért, azok rendeltetésszerű használatáért együttesen felelnek (szobaleltár, tanév eleji állapotfelmérés). Tilos a bútorokra, falakra, ajtókra emblémák, plakátok ragasztása. A lakószoba dekorálása, a csoportvezető tanár irányításával, közreműködésével történik. A tanév végén, ill. a tanulói jogviszony megszűnésekor a berendezési- és felszerelési tárgyak, eszközök felülvizsgálata megtörténik, a szándékosan okozott kár esetén a megfelelő eljárást kell foganatosítani.
5. Kollégiumon belüli és kívüli magatartás szabályozásának rendje 5.1. Kollégiumon belüli magatartás szabályozása:
70
Koedukált kollégium jellegéből fakadóan mindkét nembeliek kötelesek tiszteletben tartani az elhelyezési rendet. Tilos a leányoknak a fiúk-, illetve a fiúknak a leányok területére bemenni, ill. ott tartózkodni. Minden kollégista csak saját szobája kulcsát veheti fel a portán. A lakószobából való – még rövid időre történő – eltávozás esetén a szobát be kell zárni. A kulcsot a kollégiumból való eltávozás esetén a portán le kell adni. Egymás szobáiba bemenni csak az illető szoba lakóinak jelenlétében lehet. Takarodó idején minden tanuló köteles lakószobájában tartózkodni. Tilos a hangoskodás, rádiózás, mások nyugalmának zavarása. A tanulók az épületen belül csak megfelelő öltözékben közlekedhetnek. Tilos hiányos öltözékben a közös helyiségekben megjelenni. A benntartózkodás ideje alatt megfelelő – csak beltérben használatos – lábbeli viselhető. A kollégium különböző közös helyiségeiben, tereiben a tanulók kulturált viselkedése elvárt – és kötelező. (megfelelő hangvételű társalgás, udvariasság, előzékenység, stb.) 5.2. Kollégiumon kívüli magatartás szabályozása: A kollégiumi Házirend hatálya kiterjed az intézményen kívül szervezett mindennemű kollégiumi programra, - kivéve a hazautazást. A kollégista tanuló a kollégiumi külső rendezvényeken, programokon fegyelmi és kártérítési felelősséggel rendelkezik (tanári kísérettel, felügyelettel szervezett külső rendezvényen). A kollégista tanuló – megfelelő feltételek kapcsán (jó tanulmányi munka, komplex tevékenység) szabadidejét a kollégiumon kívül töltheti, ha ezen igényelt időszak kollégiumi kötelező foglalkozással nem ütközik. A tanulói szabadidő eltöltésének tartalma legyen összhangban a tanuló életkorával, az együttélésből eredő elvárásokkal. A kollégiumon kívül tiltott magatartásformák jórészt megegyeznek a kollégiumon belül tiltott viselkedés- és magatartásformákkal. Elfogadhatatlan a kollégiumon kívüli „feltűnősködő”, hangoskodó, más személyekkel szembeni agresszív, adott esetekben megalázó magatartás. A kollégista tanuló intézményen kívüli elfoglaltságát, szórakozását irányítsa csoportvezető tanára útmutatása, ill. minden olyan ésszerű korlátozás, mely megjelenik az átlagos családi nevelés körében.
71
A kollégista tanuló öltözéke tiszta és rendezett legyen, adott esetekben az alkalomhoz illő (színház, hangverseny, stb.) A tanuló kerülje a feltűnést, a súlyos sérülést is okozható testékszerek viselését, az egészségre is ártalmas kozmetikumok mértéktelen és szakszerűtlen használatát. A kimenő-, illetve esetleges engedély nélküli távolmaradás alatt tanúsított jogellenes magatartásáért – amennyiben az intézmény tudomására jutott – a kollégista elmarasztalható! III. Helyiség- és területhasználat rendje 1. Általános rendelkezések A kollégiumban folyamatos (nappali-éjjeli) portaszolgálat működik. A kollégium közös helyiségeit egyrészt a kollégiumi Pedagógiai Program megvalósítása során az intézmény különböző közösségei (összkollégiumi, évfolyamszintű-, és kiscsoportok) használják – minden esetben felelős pedagógus vezetésével -. Közös használatú helyiségnek minősülnek: könyvtár, számítógépes terem, tanulószobák, kondicionáló terem, étterem (ebédlő), teakonyha, mosókonyha. A közös használatú helyiségeken kívül a tanulók a lakószobákat, vizesblokkokat, ahol rendelkezésre áll teakonyhát használják. A helyiségek használata egyrészt a baleset- és tűzvédelmi oktatás megtartása után lehetséges, másrészt a lakószoba esetében: a szobaleltár szerinti helyiségátvétel után. A különböző helyiségek kulcsait a portán lehet felvenni, a közös helyiségek kulcsait engedéllyel, ill. portai kulcs-füzetbe való bejegyzéssel.
IV. Egészségvédelmi és baleset megelőzési előírások
72
1. A kollégista tanulóknak tanévkezdéskor kötelező részt venni a tűz- és balesetvédelmi oktatáson, amely írásos anyagot minden szobaközösség megkapja, s a tanulók aláírásukkal igazolják annak tudomásul vételét. 2. Minden kollégista tanuló kötelessége, hogy rendeltetésszerűen, - az előírásoknak megfelelően használja az intézmény helyiségeit, megőrizze azok rendjét, a rábízott eszközöket, felszereléseket használat közben óvja, védje. 3. A tanulók lakószobáiban tilos mindennemű főző-, sütő-, melegítő, stb. berendezés használata. 4. Dohányzás az intézmény területén szigorúan tilos! 5. Tilos a tűzjelző berendezések indokolatlan működésbe hozása, a jelzőberendezések, tűzoltó készülékek megrongálása. Az ún. „tűzivíz” szekrényekhez nyúlni tilos! 6. Tűzriadó esetén az épület kiürítése a levonulási terv szerint a csoport tagjainak irányításával, - ill. a tűz- és munkavédelemért felelős tanár vezetésével történik. A tűzriadó próbák komolytalanná tétele, ill. nem az előírásoknak megfelelő magatartás fegyelmi vétség! 7. Az élelmiszert zárható dobozban (edényben) felcímkézve kell a hűtőszekrényben tárolni. A tanuló köteles élelmiszerét folyamatosan ellenőrizni, megromlása esetén a tároló helyet megfelelően kitisztítani. 8. Tilos az ablakpárkányokra kiülni, kihajolni, ill. ott bármit tárolni! 9. Bármilyen közös kollégiumi program, előadás, ill. kollégiumon kívüli foglalkozás, kirándulás, sportverseny lebonyolítása előtt a program jellegének megfelelő balesetmegelőző tájékoztatót kell tartani. A tájékoztatásért felel a csoportok szintjének megfelelően a csoportvezető tanár. 10. A kollégiumban az önkiszolgáló munka keretében nem írható elő a tanuló számára olyan feladat amely veszélyhelyzetet idézhet elő. 11. A kollégista tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Ha balesetet, ill. veszélyhelyzetet előidéző állapotot észlel, (társai-, ill. a kollégium dolgozóinak veszélyeztetettsége) azt azonnal jelenteni köteles az ügyeletes tanárnak, vagy más alkalmazottnak.
V. A kollégisták teljesítményének, magatartásának értékelése
73
A tanulók sokrétű kollégiumi tevékenységét (foglalkozások, szakkörök, rendezvények, stb.) és magatartását félévente értékeli a kollégium. Az értékelések a félévi és tanév végi, ún. munkaértekezletek keretében történnek – (komplex versenyrendszer kritériumai) a csoportvezető tanárok irányításával. Az értékelések megszervezéséhez, ill. lebonyolításához az egyes közösségek (kis- és évfolyamközösségek) értékelési szempontokat kapnak, ugyanígy a diákvezetők, akik saját munkájukat önértékelés keretében elemzik. A
kollégista
tanulók
értékeléséről,
a
követelményrendszeri
tevékenység
eredményességéről szóló felmérési tapasztalatokról a szülőket szülői értekezleten tájékoztatjuk. 1. A tanulók jutalmazása Azt a kollégistát, aki tanulmányi, sokrétű kollégiumi közösségi tevékenységét kiemelkedően végzi, magatartása példamutató – jutalmazni lehet. Jutalomban részesülhetnek az egyénen kívül kiemelkedő munkát végző csoportok, közösségek. A jutalmazás, elismerés konkrét formáját, ill. fokozatát a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével határozza meg a kollégium tantestülete. 1.1. A jutalmazás, elismerés fokozatai lehetnek: - csoportvezető tanári - igazgatói tantestületi formái szerint: - szóbeli - írásbeli (kollégiumi ellenőrző könyvbe, ill. oklevél, stb.) - tárgyi jutalom A jutalmat, elismerést a megfelelő szintű közösség előtt kell átadni, ill. méltatni. A jutalmazásról, elismerésről a szülőt, ill. a tanuló iskoláját értesíteni kell.
VI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetés formái
74
1. Az a kollégista tanuló, aki az intézmény házi- és napirendjét, egyéb szabályozókat szándékosan vagy felróható gondatlansággal megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi eljárás alapján – írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben kell részesíteni. 2. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz, melynek alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a terhére felrótt kötelességszegés súlyát, értelmi fejlettségét. 3. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó jellegű. 4. Fegyelmező intézkedések: - szóbeli intézkedések (figyelmeztetés, intés) - megbízás visszavonása (ha valamilyen tisztség betöltésére korábban megbízást kapott) Az írásbeli intézkedések lehetnek: - nevelőtanári - csoportvezető tanári - igazgatói Minden szintű fegyelmező intézkedés kedvezmények megvonásával jár. 5. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért : - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba - kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. 6. A kollégiumban fegyelmi vétségnek minősül: - dohányzás - engedély nélküli távolmaradás - alkohol- és bármilyen, ún. tudatmódosító szer behozatala, használata - szándékos rongálás - házi- és napirend súlyos, tudatos megsértése, takarodó utáni rendsértések - tűzgyújtásra alkalmas eszközök, anyagok épületen belüli felelőtlen használata - tűz-, ill. robbanásveszélyes szerek, petárdák behozatala - mindennemű – fegyvernek minősülő – szúró, vágóeszközök, veszélyes tárgyak birtoklása, - mások testi épségének és egészségének veszélyeztetése, sértése 75
- emberi méltóság közvetlen, ill. közvetett megsértése - visszaélés a kollégiumi ellenőrző könyvvel (hamisítás, stb.) - más holmijához való hozzányúlás, ill. károkozás - lopás - magán- és levéltitok-sértés - a koedukált intézmény e tárgykörben hozott szabályozásának tudatos megsértése - rendszeresen ismétlődő - kisebb súlyú - házirendszegő magatartás 7. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. 8. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 9. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 10. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
VII. A fegyelmi eljárás rendje
76
1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás menete Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 2. Az egyeztető eljárás megszervezése a csoportvezető tanár feladata, együttműködve a DÖK patronáló tanárral. 3. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. 4. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. 5. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 6. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 7. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. 9. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad.
77
10. Ha a tanuló illetve képviselője írásos nyilatkozattal támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató tájékoztatja a csoportvezető tanárt, aki írásban értesíti a nevelőtestületet és a DÖK-öt az egyeztető eljárás lefolytatásáról, meghatározva annak helyét és idejét, amelyről írásban értesíti a sértettet, a tanulót, kiskorú érintett esetén a szülőt. 11. Az egyeztető eljáráson a nevelőtestület és a DÖK kijelölt képviselőik útján vesznek részt. 12. Az egyeztető eljárás megbízott vezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az elhangzott nyilatkozatokról, döntésekről folyamatosan jegyzőkönyv készüljön. A fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatásának szabályai A fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatásának a szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 58.§-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet 53-61.§-ban meghatározott rend szerint kell lefolytatni. A jogszabályi rendelkezésekhez való hozzáférés a kollégiumi könyvtárban biztosított. VIII. A kollégiumi tanulók anyagi felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a kollégiumnak jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.(Nkt. 59.§ (1) bekezdés) Ha a károkozó tanuló felelőssége megállapítható, a kártérítési jegyzőkönyv elkészítésével párhuzamosan a kiskorú tanulót, ill. gondviselőjét a kár térítésére fel kell szólítani, amelynek mértéke gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százaléka Ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. Károkozás esetén törekedni kell az eredeti állapot helyreállítására (javítás, pótlás lehetőségének mérlegelése). A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelésioktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Az intézmény a hatáskörét meghaladó ügyekben a hatóságok segítségét kérhet. 78
IX. Legitimáció A házirendet a kollégium vezetője készíti el, s a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, ill. annak módosításakor a kollégium diákönkormányzata véleményezési jogot gyakorol. A házirendet minden szobaközösség tagja megkapja, a hirdetőn kifüggesztésre kerül, a tanári szobában, valamint a könyvtárban való elhelyezéssel nyilvánosságra hozatala megtörténik. A házirend felkerül az intézményi honlapra.
1. MELLÉKLET
79
A kollégium egyes helyiségeire vonatkozó használati rend 1. A kollégiumi számítástechnika termek használata: Kollégisták esetében: -
a termek 15-16h és 19 - 2030között látogathatók és használhatók. A teremkulcsot az érkező tanár a portán felveszi, távozás után leadja
-
gépterem nevelőtanár jelenléte nélkül nem üzemelhet
-
a termek a felügyelő tanár beosztása szerinti ütemezésben működnek
-
kezdéskor mindenki ellenőrzi a gépét és az esetleges hiányosságokat az erre a célra rendszeresített füzetbe bejegyzi, a felügyelő tanárnak jelenti a géphasználatot: -
időpont,
-
szobaszám,
-
név beírásával
-
aláírással mindenki önmaga igazolja
- a számítógépek használatánál a kötelező feladatok elsőbbséget élveznek - a teremben ételt, italt fogyasztani tilos - a tisztaságért és a rendért mindenki maga felel - a gépben hagyott adatokért, hordozható tárolókért felelősséget nem vállalunk - a szándékos károkozásért mindenki anyagilag felel -
a teremhasználat rendjét a diákokkal meg kell ismertetni
Egyéb diákok és vendégek esetében: -
csak az V. emeleti terem vehető igénybe, 8-1430 óra között
-
a teremkulcsot az érkező tanár a portán felveszi, távozás után leadja
-
a diákok nevelőtanári kíséret nélkül nem mehetnek fel az emeletre
-
gépterem nevelőtanár jelenléte nélkül nem üzemelhet
-
órakezdéskor a teremben mindenki ellenőrzi a gépét és az esetleges hiányosságokat az erre a célra rendszeresített füzetbe bejegyzi, a felügyelő tanárnak jelenti a géphasználatot: -
időpont,
-
osztály,
-
név beírásával
-
aláírással mindenki önmaga igazolja
-
a számítógépek használatánál a kötelező feladatok elsőbbséget élveznek
-
a teremben ételt, italt fogyasztani tilos 80
-
a tisztaságért és a rendért mindenki maga felel
-
a gépben hagyott adatokért, hordozható tárolókért felelősséget nem vállalunk
-
a szándékos károkozásért mindenki anyagilag felel
2. Az étkezde (ebédlő) használatával kapcsolatos tudnivalók A kollégisták étkezésének színtere az étterem. Nem a kollégiumban lakó iskolatársat, látogatót, stb. az ebédlő területére vinni tilos. A tanuló köteles az étkezés rendjét betartani. (Napirendben). Ezen időpontokon túl a konyha nem köteles étkezést szolgáltatni. Amennyiben az étkezés szolgáltatásában a tanuló rendellenességet tapasztal, észrevételét a kollégium igazgatójának azonnal köteles megtenni (minőségi észrevételek, higiéniai előírások, hangnem, bánásmód, stb.) Amennyiben az étkezést felügyelő tanár (reggeli és esti ügyelet) a tanulók viselkedésében rendellenességet tapasztal, azt – ha lehetőség van rá – a helyszínen rendezi, - ill. az események súlyának megfelelően a kollégiumvezetőnek jelenti. Az étkezés önkiszolgáló rendszerben működik, a tanuló köteles étkezési vonalkódját a terminálon lehúzni. A konyha tulajdonát képező edényeket, eszközöket csak helyben lehet használni, tilos bármilyen eszközt a szobába felvinni! Élelmiszert csak saját - jól zárható – edényben lehet – indokolt esetben felvinni. Indokolt esetben (elhúzódó tanítás, iskolai/gyakorlati program stb) előzetes egyeztetés után a konyha az ételt félreteszi. Étkezések között, illetve vacsora után az étkezde előzetes bejelentés után rendezvényekre használható. A terem berendezése, takarítása, összepakolása szolgáltatás esetén a szolgáltató feladata, egyéb esetben az igénybevevő diákok feladata.
3. Kondicionáló terem használata
81
A kondicionáló terem a Cserháti tagintézménybe járó és a kollégisták sport- és mozgásigényének kielégítésére szolgál. A kondicionáló termet – az ott használatos eszközök egy részére való tekintettel – csak konditermi felügyelet megszervezésével, ill. működtetésével lehet használni. A kondicionáló teremben egyedül tartózkodni, ill. ott tevékenységet végezni – nem szabad! A kondicionáló terem használati rendjét, beosztását (csoportok, ill. szervezett foglalkozások szerint) a konditerem ajtajára ki kell függeszteni. A kondicionáló teremben csak sportruhában, ill. cipőben szabad tartózkodni. Ételt, italt bevinni, ill. fogyasztani tilos! 4. Kollégiumi „teakonyha” használata A berendezéseket a kollégisták csak rendeltetésszerűen használhatják. A „főzősarkok” tisztántartásáról a tanulók gondoskodnak – egymás közötti megállapodás szerint (edények, mikro, stb.) Tilos a berendezéseket bekapcsolva hagyni, - a használat után az áramtalanításról meg kell győződni! 5. Tanulótermek A termek 2100 óráig vannak nyitva, tanulás, szórakozás céljából. Indokolt esetben főügyeletes-nevelőtanári engedéllyel takarodó után is üzemelhet. (megvetett ágy, pizsama, rend a szobában stb.) A tanulótermek hétvégén vagyonvédelmi szempontból zárva vannak. 6. Mosókonyha A helyiségeket a kollégisták és az épületben lakók használhatják. Mosni csak a házirend betartásával lehet. Mosás előtt a kulcsot fel kell venni a portán, ahol aláírással ismerik el a kulcs átvételét. Használat után a kulcsot le kell adni. Az észlelt hibákat haladéktalanul jelezni kell a portán. A gépeket mindenki köteles rendeltetés szerint működtetni 7. A kollégiumi könyvtár használata
82
A kollégiumi könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskolák tevékenységéhez. A könyvtár által nyújtott szolgáltatások biztosítják a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező tanulói igények teljesíthetőségét, a kulturálódás és az önképzés lehetősségét. Az kollégiumi könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, a kollégium tanulói, pedagógusai,
adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az állományvédelem jogi biztosítéka érdekében a tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. Helyben-használat: folyóiratok, kézikönyvtári állományrész, AV, CD anyagok. Az olvasó a kikölcsönzött dokumentumot annak használata után, de legkésőbb a félév, ill. a
tanév
végén
köteles
visszaszolgáltatni.
Az
elveszett
vagy
megrongálódott
dokumentumokat az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Csoportos használat: szakórák, szakkörök, foglalkozások. Ezek várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a várható igénybevétel előtt két héttel, a könyvtáros tanárral egyeztetni kell. A könyvtárból az alábbi dokumentumok nem, ill. csak foglalkozások felhasználásra kölcsönözhetők: -
kézikönyvek, folyóiratok
-
számítógépes szoftverek,
-
videó- és DVD filmek
Nyitvatartási rend Hétfő:
15:00 –16:00
Kedd:
19:00 –20:00
Szerda:
15:00 –16:00
Csütörtök:
15:00 –16:00 2. MELLÉKLET
83
A HÁZIREND SZABÁLYAI 1. A kollégium minden tanulójának legfőbb kötelessége képességeinek megfelelően tanulni, társait segíteni. 2. Szilencium: a 3,5 átlag alatt, és az AJKP előkészítő programban részt vevő tanulók kötelesek tanulószobán tanulni. 3,5 – 4,2 átlag közöttiek szobáikban tanulhatnak. A 4,2 átlag fölötti tanulók, a 13. és felsőbb osztályosok szabad tanórások, maguk döntik el, hogy mikor tanulnak a házirend betartásával. 3. A portára érkezett névre szóló pénz-, postai-, egyéb küldeményt csak személyesen a címzett veheti át. Távollétében a küldemény nem adható ki. 4. A kollégiumba nagy értékű gépek, berendezések csak írásos kérelem után kiadott engedély birtokában hozhatók be. Használaton kívül azok biztonságos elzárásáról mindenki maga gondoskodik. 5. A tanulószobára telefont bevinni TILOS! 6. Fiúk a lányok; lányok a fiúk emeletén csak nevelőtanári engedéllyel tartózkodhatnak. Közösségi életük helye a közös helyiségek. (aula, sportcsarnok, étkezde stb.) 7. A tanóra idején a tanulók látogatókat (szülők kivételével) nem fogadhatnak. 8. Szabadidőben magnózni, rádiózni, lemezt hallgatni csak olyan hangerővel szabad, amely másokat nem zavar. 9. Lakószinteken hangkeltő berendezéseket, számítógépeket csak az együttélés szabályainak betartásával lehet használni. Naponta 2130 órától 630 óráig csendrendelet van érvényben, megszegése fegyelmi vétség. A szabály ellen vétőket a közvetlen környezet köteles figyelmeztetni, illetve ennek hatástalansága esetén az ügyeletes kollégiumi tanárt kell értesíteni. 10. 2100 órától TV; számítógép; DVD csak engedéllyel használható. 11. Rend és tisztaság jellemezze a kollégium minden területét! (szobákat is). Ennek fenntartása mindenkinek a feladata. 12. Balesetet, betegséget, az abból adódó hazautazást az ügyeletes nevelőnek, valamint a csoportvezetőnek be kell jelenteni. 13. Az a tanuló, aki betegség, vagy egyéb ok miatt kénytelen távol maradni a kollégiumtól, köteles a távolmaradást csoportvezetőjének/ügyeletesnek jelezni. 14. A tanuló legyen mindig gondozott, ápolt, a jó ízlés határain belül divatos. 15. Szeszes ital fogyasztása, ilyen természetű anyagoknak a kollégiumba való behozatala, tárolása tilos! Szeszes ital behozatala súlyos fegyelmi vétségnek számít. Az italfogyasztásról indokolt esetben, a DÖK közreműködésével, alkoholszondázással győződünk meg. 15. Kábítószer behozatala, birtoklása, használata, forgalmazása büntetendő, rendőrségi feljelentést és fegyelmi eljárást von maga után. 17. Tűzveszélyes anyagok (petárda), fegyvernek minősülő eszközök kollégiumba való behozatala tilos. A rendelkezés megszegése fegyelmi eljárást von maga után. 18. Ételt melegíteni csak az erre a célra kijelölt helyiségekben szabad. 19. A közösségi vagyon védelme minden tanuló kötelessége. Az okozott kárt meg kell téríteni! 20. A közösségi helyiségekben elhelyezett tárgyakat a szobába vinni, bútorokat a szobából kivinni tilos. 21. A kollégiumban közösen használt tárgyakért, berendezésekért a kollégistákat kollektív felelősség terheli.
84
22. A szobákban csak olyan díszítés engedhető meg, amely nem tesz kárt a szoba falának és berendezéseinek állagában. 23. A kollégium állagában, berendezési tárgyaiban bekövetkezett meghibásodásokat késedelem nélkül jelenteni kell. (csoportvezetőnek, vagy az ügyeletes nevelőnek) 24. Szobában elhelyezett valamennyi csatlakozót szerelni, átkötni tilos. A villamos csatlakozókat csak az ezekre vonatkozó érintésvédelmi, közbiztonsági és tűzrendészeti előírásoknak megfelelően szabad használni 25. A kollégiumi liftet a diákok általában nem használhatják! Kivétel szemétlevitel, beteg szállítás, egyéni nevelőtanári engedély esetén. 26. Vendégeket szabadidőben az aulában, valamint az erre a célra kijelölt helységben lehet fogadni. Kollégiumunkba fel nem vett személy az emeleteken, hálókban nem tartózkodhat. 27. A napirenddel ütköző rendszeres kimaradásokat (pl.: edzés, különóra) a csoportvezetőnél kell jelezni. 28. Kötelező hétvégi iskolai program esetén, az itt maradó tanulók maradási szándékukat kötelesek jelezni csoportvezetőjüknek, aki ezt beírja az erre a célra rendszeresített füzetbe. A tanuló hétvégi bennmaradási szándékát szerdáig köteles jelezni. 29. A következő havi térítési díjat az azt megelőző hónap 25-30. napjáig terjedő időszakban kell befizetni. 30. Hétvégén a kollégium szobáiban /alkalmanként/ vendégeket fogadunk. A tanulók kötelesek elpakolni holmijukat hazautazáskor. Az el nem zárt tárgyakért a kollégium felelősséget nem tud vállalni! 31. A tűz és balesetvédelmi rendszabályok megszegői ellen fegyelmi eljárást kezdeményezünk. 32. Fokozott balesetveszély miatt az ablakokat csak bukóra szabad kinyitni. 33. Az alsóbb éves tanulók kihasználása, zaklatása, esetleges bántalmazása a bántalmazó kollégiumból való kizárását vonhatja maga után. 34. Diákokhoz méltatlan magatartás (részegeskedés, pénzben játszott szerencsejáték, garázdálkodás) fegyelmi vétségnek számít. 35. A 13. és felsőbb éves tanulók is kötelesek a házirendet betartani. Részükre esetenként nevelőtanári írásos külön engedéllyel - kollégiumvezetői ellenjegyzéssel - 23h-ig kimaradás adható. 36. A lakószoba ajtaját az utoljára távozó tanuló (biztonsági okokból) bezárja, és a kulcsot a portán leadja. 37. 745 – 1130 között kulcs kiadás nincs, kivéve orvostól visszaérkező betegek. 38. A kollégium területére tanulók engedély nélkül gépjárművel nem jöhetnek be. 39. A HÁZIREND megtartása mindenkire nézve kötelező! 40. A kollégiumi diákönkormányzatot értesíteni kell a közösség jelentős részét (min:15 fő) érintő összes rendelkezésről, változtatásról. Fegyelmi eljárások lefolytatásakor a diákönkormányzat képviselőjének jelen kell lenni, neki javaslattételi joga van. A házirend módosításához a diákönkormányzat egyetértése szükséges. 41. A házirend szabályai a kollégiumon kívüli tartózkodás idejére is vonatkoznak. 42. Fegyelmi vétségek: - a házirend többszöri szándékos vagy felelőtlen megszegése - magatartásával zavarja, megbotránkoztatja, megsérti társait, tanárait - engedély nélkül, vagy tiltás ellenére elhagyja a kollégiumot - az agresszió minden fajtája - a másik tanuló megverése, bántalmazása - a másik tanuló megalázása - lopás
85
-
-
mások egészségét veszélyeztető jogellenes magatartás: a kábítószer birtoklása, fogyasztása, terjesztése, gyógyszerrel és méreggel való visszaélés, fegyver (petárda, tőrkés, és amit a törvény annak minősít) behozatala, bármilyen használata alkohol tartalmú italok fogyasztása, a kollégium épületébe való behozatala épületben való dohányzás
43. Kiszabható büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba - kizárás 44. A Házirendet és a Napirendet tudomásul vétel végett megkapja és aláírja gondviselő és kollégista is.
Nagykanizsa, 20…………………. A Házirend egy példányát átvettem, elolvastam és tudomásul vettem:
……………………………….. szülő/gondviselő
……………………………….. kollégista
86
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A HÁZIRENDET csak a nevelőtestület módosíthatja a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Szülői szervezet nem működik. Nagykanizsa, 2013. március 13.
____________________ Nagy Gábor kollégiumvezető
Nyilatkozat
A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Intézménye Kollégiumának képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Kollégium Házirendjét a nevelőtestület megismerte és a 2013. márciusi 13-ai értekezletén a benne foglaltakat elfogadta. Nagykanizsa, 2013. március 13.
_____________________ Nagy Gábor kollégiumvezető
Nyilatkozat A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Intézménye Kollégiumának Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Kollégium Házirendjének elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a Házirendben foglaltakat 2013. március -i ülésén megtárgyalta, annak tartalmával egyetért. Nagykanizsa, 2013. március ______________________ diákönkormányzat vezetője
87
