NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer

NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer

Hidraulikai felülvizsgálat (Végleges változat)

2010. június

Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt.

HydroConsult Kft.

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................. 3 A feladatmegoldás módszere és az eredmények dokumentálása ............................................ 4 2.1. Módszertan ...................................................................................................................... 4 2.2. Dokumentáció ................................................................................................................. 7 3. A hálózathidraulikai modell .................................................................................................... 8 4. Vízigények, vízbázis, vízmérlegek........................................................................................ 15 4.1. Jelenlegi vízigények ...................................................................................................... 18 4.2. Távlati vízigények ......................................................................................................... 19 4.3. Vízbázis ......................................................................................................................... 22 4.4. Vízkormányzási stratégiák ............................................................................................ 23 5. A hálózat hidraulikai vizsgálata ............................................................................................ 26 5.1. Jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatok .............................................................. 26 5.1.1. Meglévő rendszerkialakítás esete .......................................................................... 26 5.1.1.1. Üzemszerű állapot - Qdmax ............................................................................. 26 5.1.1.2. Petőfi utcai torony felújításának esete ........................................................... 31 5.1.1.3. MURA I távvezeték javítás, felújítás esete ................................................... 37 5.1.1.4. MURA II távvezeték javítás, felújítás ........................................................... 39 5.1.2. Módosított rendszerkialakítás ............................................................................... 42 5.1.2.1. Teleki utcai torony töltése Szepetnek felől ................................................... 42 5.1.2.2. Zónahatárok módosítása Nagykanizsán ........................................................ 46 5.2. Távlati vízigényekre vonatkozó vizsgálatok ................................................................. 52 5.2.1. Meglévő rendszerkialakítással .............................................................................. 52 5.2.2. Módosított rendszerkialakítás ............................................................................... 55 6. Gépházak és nyomásfokozók szivattyúinak hidraulikai ellenőrzése .................................... 59 7. Vízkor meghatározás .......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. Javaslatok .............................................................................................................................. 76 1. 2.

–2–


HydroConsult Kft.

1. Bevezetés A Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. és a HydroConsult Kft. 5 éves együttműködési megállapodást kötött, melynek célja a Délzalai Vízmű teljes működési területén található vízellátó rendszerek térinformatikai adatbázisának és hidraulikai modelljeinek létrehozása, időszakos karbantartása és az egyes rendszerek hidraulikai felülvizsgálatának rendszeres és szükség szerinti elvégzése. Jelen munkarészben az elsőként elkészült, a Mura vízbázisról ellátott Nagykanizsa Térségi Vízellátó Rendszerre vonatkozó munkálatok eredményeit mutatjuk be.

–3–


HydroConsult Kft.

2. A feladatmegoldás dokumentálása

módszere

és

az

eredmények

A vízellátó rendszerek fejlesztése, rekonstrukció tervezése összetett, munkaigényes feladat. Ennek megoldásához szükségünk van megbízható, naprakész adatokra, valamint az ezekből készíthető, a céltól függő feldolgozásokra, információkra. A vízellátó rendszerek fejlesztési feladataiban a legtöbb problémát általában éppen ezen adatok, információk összegyűjtése és rendszerezése okozza. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a meglévő rendszerek esetében a digitális hálózat nyilvántartások és az azokból származtatott hálózathidraulikai modellek létrehozásának, változásvezetésének, hogy az üzemeltetők folyamatosan naprakész fegyvert tartsanak a kezükben a hálózati folyamatok követésére. Ezek a modellek egyben minden fejlesztés, illetve rekonstrukció kiindulópontját is biztosítják.

2.1. Módszertan Az adatok, információk rendelkezésre állása megkönnyíti a válogatást, ami azt jelenti, hogy az információ-halmazból ki kell választanunk azokat, melyek a feladat megoldása során szükségessé válhatnak. Azonban nem szabad megfeledkeznünk az adatok minőségének vizsgálatáról sem, melyek közül talán a legfontosabbnak a hihetőség-vizsgálat tűnik. Ellenőrizni kell, pl. a tárolók mért vízállás adatsorait és a megvalósulási tervben megadott vízszinteket; a szivattyúk szállítómagasságát - szállított vízhozam adat párjait és a beépített szivattyúk jelleggörbéit, stb. A megbízható adatok mellett azonban megfelelő eszközre is szükség van a feladatok megoldásához. A hálózati modell felhasználásával a HCWP 6.1 programrendszer több ilyen feladat megoldására is alkalmas:  üzemszerű és havária helyzetek, állapotok hidraulikai számítása;  csőhálózati jelleggörbék meghatározása, szivattyú ellenőrzés és kiválasztás;  üzemellenőrzés, szimuláció;  vízkor meghatározás. A vízellátó rendszerek hidraulikai számítási metodikájáról általában elmondhatjuk, hogy az egyes részfeladatok megoldásának egymás utáni sorrendje kötött, vagy igen kismértékben változtatható meg. Azonban azt is fontos tudni, hogy az egyes részeredmények az előző részfeladatok kiindulási feltételezéseire visszahathatnak, tehát maga a feladat megoldás sokszor fokozatos közelítésen alapszik éppen a rendszer bonyolultságából, és az abban működő elemek számosságából adódóan. A modellépítés során először a vezetékhálózat geometriáját leíró topológiai modell készül el. Ezt a munkarészt az ellátott területre vonatkozóan egy térinformatikai alapú adatbázis létrehozásával célszerű összekapcsolni és ebből került generálásra a vizsgált rendszer hálózati modellje. Ezt követi a fogyasztási modell elkészítése, mely két részből tevődik össze:  a fogyasztás területi megoszlását általában vízdíj számlázási adatok alapján modellezzük;  az időbeli megoszlásra vonatkozóan zónánként 24 órás, félóránkénti termelési vízmérlegből állítjuk elő a zónánkénti fogyasztási menetgörbéket. Magának a hálózatnak a viselkedését, általában statikus üzemállapot-vizsgálatokkal kell feltárni. Ezek eredményeiből képet kapunk az áramlási és nyomás viszonyokra.

–4–


HydroConsult Kft.

Jelen munka során a hidraulikai számításokhoz a HCWP rendszer egy speciális szolgáltatását használtuk fel a statikus vizsgálatok elvégzése helyett. Ennek lényege, hogy a statikus állapot vizsgálatok helyett szimulációs vizsgálatot végzünk. A szimuláció eredményei egy-egy rendszerelem (vezeték, csomópont) viselkedését idősorokkal jellemzik (2-1.ábra).

2-1.ábra – Szimulációs eredmények Az idősorokból tematikus térképeken csak a szélsőértékeket feltüntetve két szélsőérték tematikát kaphatunk:  az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül.  a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja.

–5–


HydroConsult Kft.

2-2.ábra – Szélsőérték tematika A rendszer megismerésében fontos szerepe van a gépházak, kutak csőhálózati jelleggörbéinek, melyek a betáplálási pont mögött üzemelő hálózat karakterisztikáját (üzemi jellemzőit) vetítik a betáplálási pontra. Ezzel tisztázható a betáplálási pontok üzemi tartománya mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából. Végül üzem szimulációs vizsgálatokkal, és vízkor meghatározással ellenőrizzük a rendszer üzemeltethetőségét. A vizsgálatok nem csak a meglévő állapotra végezhetők, hanem távlati fejlesztési feladatok megoldása is gyakran előfordul. A távlati fejlesztések vizsgálata során további részfeladatok megoldása szükséges:    

Vízigények meghatározása Vízbázis fejlesztési igények meghatározása Vízmérlegek, vízkormányzási stratégiák készítése Az egyes vízkormányzási stratégiákra vonatkozóan: o Hálózat fejlesztési igények meghatározása o Szivattyú rekonstrukció o Optimális üzemelési algoritmus kidolgozása (üzemrendek)

Általában elmondható, hogy a feladatok megoldásának hatékonyságát több tényező együttes hatása befolyásolja. Ezek közül az általunk leglényegesebbnek ítéltek:  pontos, megbízható előkészítő munka, –6–


HydroConsult Kft.

 a hidraulikai számításokat végző számítógépes programot magas színvonalon alkalmazó szakember,  az üzemeltető részéről, az üzemeltetés terén magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember,  jó szoftver, és  jó hardver. A munka általában a tanulmány és a modell elkészítésével nem zárul le, hiszen a kész modellek ismeretében az üzemeltető kollégák folytathatják a munkát, és bármely kívánt fejlesztési és rekonstrukciós cél eléréséhez, bármely üzemeltetési esetre, időhorizontra képesek lehetnek elvégezni a vizsgálatokat (számításokat).

2.2. Dokumentáció A munka során összegyűjtött és rendszerezett adatokat, a vizsgálatok leírását, az eredményeket, megállapításokat és javaslatokat jelen szöveges tanulmányban foglaltuk össze. Ezek megértéséhez és értékeléséhez több táblázat és szöveges melléklet, diagram jellegű ábra és tematikus térkép (rajzi mellékletek) készült. A táblázatokat és az ábrákat a terjedelemre és kezelhetőségre való tekintettel, külön CD mellékletekben is átadjuk. A szakvéleményt tartalmazó szöveges dokumentumba több helyen tematikus térképek kerültek beszúrásra. Ezeken az ábrákon a vezetékek mentén kialakuló sebességek és a csomóponti nyomások numerikus értékei - az ábrák mérete miatt - nem láthatóak. Amennyiben ez az értelmezéshez mégis szükséges, úgy a mellékelt CD-lemezen az ábrának megfelelő teljes tematikus rajz egy PDF fájlban megtalálható. A PDF fájl neve minden esetben megegyezik az ábra szöveges dokumentumbeli sorszámával. Az elvégzett munka eredményeinek egy másik csoportja a HCWP 6.1 programmal kezelhető rendszer modell adatok. A vizsgálatokhoz használt program (HCWP 6.1) telepítő készlete, valamint a számításokhoz szükséges adatbázis fájl szintén ugyanezen a CD lemezen kerülnek átadásra. A mellékelt CD lemezen a CD-TARTALOM.DOC fájlban a lemezen található könyvtárak szerkezetét és az egyes fájlok tartalmi leírását adjuk meg.

–7–


HydroConsult Kft.

3. A hálózathidraulikai modell A hálózati modell előállításának első lépéseként a Rekonstrukciós projekt keretében elkészült térinformatikai rendszerben létrehoztuk a vizsgált rendszer geometriai és attributív adatait tartalmazó adatbázist. Az alábbi ábrán az Objektumkezelő térinfomatikai megjelenítő felhasználói felülete látható az alaptérkép (földrészletek, épületek, utcák, házszámok, stb.) valamint az ivóvízvezeték hálózat (gerincvezetékek és bekötések) és szerelvényeinek (tűzcsap, közkifolyó, stb.) feltüntetésével.

3-1.ábra Az aktuális feltöltöttség mellett a nyilvántartás fontosabb statisztikai adatai:

–8–


HydroConsult Kft.

Vezeték statisztika Gerincvezetékek és távvezetékek a-100 nyomóvezeték a-150 nyomóvezeték a-200 nyomóvezeték a-250 nyomóvezeték a-300 nyomóvezeték a-50 nyomóvezeték a-500 nyomóvezeték a-600 nyomóvezeték a-80 nyomóvezeték Acél vezeték összesen ac-100 nyomóvezeték ac-150 nyomóvezeték ac-200 nyomóvezeték ac-300 nyomóvezeték ac-400 nyomóvezeték ac-50 nyomóvezeték ac-500 nyomóvezeték ac-600 nyomóvezeték ac-80 nyomóvezeték Azbesztcemen összesen KM-PVC-110 nyomóvezeték KM-PVC-160 nyomóvezeték KM-PVC-200 nyomóvezeték KM-PVC-225 nyomóvezeték KM-PVC-280 nyomóvezeték KM-PVC-315 nyomóvezeték KM-PVC-40 nyomóvezeték KM-PVC-400 nyomóvezeték KM-PVC-90 nyomóvezeték PVC összesen öv-100 nyomóvezeték öv-125 nyomóvezeték öv-150 nyomóvezeték öv-200 nyomóvezeték öv-275 nyomóvezeték öv-300 nyomóvezeték öv-50 nyomóvezeték öv-80 nyomóvezeték Öntöttvas összesen PE-110 PE-160 PE-200 PE-315 PE-32 PE-63 PE-90 Polietilén összesen Ismeretlen anyagú és átmérőjű vezeték Összesen

Hossz [fm]

Bekötővezetékek

1 332 842 471 313 200 852 16 305 1 931 6 263 38 866 21 185 29 983 12 251 4 832 48 18 710 10 215 25 958 162 048 66 013 34 955 4 188 8 201 417 3 423 377 880 4 704 123 157 2 248 473 4 692 100 1 532 2 292 444 4 513 16 294 2 004 1 543 1 861 1 381 2 525 302 78 9 694 34 317 489

a-100 nyomóvezeték a-150 nyomóvezeték a-18 nyomóvezeték a-20 nyomóvezeték a-25 nyomóvezeték a-32 nyomóvezeték a-40 nyomóvezeték a-50 nyomóvezeték a-60 nyomóvezeték a-65 nyomóvezeték a-80 nyomóvezeték hga-20 nyomóvezeték Acél vezeték összesen ac-100 nyomóvezeték ac-200 nyomóvezeték ac-250 nyomóvezeték ac-50 nyomóvezeték ac-80 nyomóvezeték Azbesztcemen összesen KM-PVC-110 nyomóvezeték KM-PVC-160 nyomóvezeték KM-PVC-63 nyomóvezeték KM-PVC-90 nyomóvezeték PVC összesen öv-100 nyomóvezeték öv-150 nyomóvezeték öv-50 nyomóvezeték öv-80 nyomóvezeték Öntöttvas összesen PE-110 PE-25 PE-32 PE-40 PE-50 PE-63 PE-90 Polietilén összesen Ismeretlen anyagú és átmérőjű vezeték Összesen

Hossz [fm] 342 39 539 38 131 2 758 1 831 572 5 442 72 101 1 708 2 533 15 017 130 2 17 542 41 732 101 2 8 86 196 26 16 65 176 284 19 21 869 1 852 222 121 95 105 24 284 5 233 45 746

3-1.táblázat Tűzcsapok száma:

508

Szakaszoló elzárók száma:

836

Fogyasztásmérési helyek száma:

3489

A nyilvántartás létrehozásához digitális és papír térképekről származó információkat egyaránt felhasználtunk. Az adatforrások pontossági lehetőségeinek megfelelően az elkészült adatbázis a különböző objektumok geometriájának tekintetében eltérő pontossággal bírnak, amit az adatbázisban az adatszármazás megjelölésével, valamint a geometriai adatok minősítésével jeleztünk. –9–


HydroConsult Kft.

A rendszer egyes elemei, részei közötti együttműködés megfelelő áttekintéséhez egy működési sémát készítettünk, melyet a 3-3.ábrán mutatunk be. (A 3-3-as ábra a sémaábra egy A3-as lapon behajtva ide !!!) A sémaábrán is, de a modellbe is beépítésre kerültek a vízellátási célú fontosabb objektumok is, mint tározók (medencék és víztornyok), gépházak, nyomásfokozók, stb. Ezen létesítmények figyelembe vett aktuális adatait a 3-2 – 3-3.táblázatokban mutatjuk be. Kialakítás Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Tározó megnevezése

Építés éve

3

Molnári vízműtelep 200 m -es tározó Molnári vízműtelep 500 m3-es tározó Molnári vízműtelep 2 x 500 m3-es tározó 3 Mura II. (Szepetneki) 5000 m -es tározó Nagykanizsa, Mura I. (Magyar u.) 2500 m 3-es tározó Nagykanizsa, Petőfi u. 2500 m 3-es víztorony 3 Nagykanizsa, Teleki u. 750 m -es víztorony Nagykanizsa, Bagolai 1000 m3-es tározó 3 Nagykanizsa, Bagolai 75 m -es glóbusz 3 Nagykanizsa, Fakosi 50 m -es glóbusz 3 Nagykanizsa, Miklósfai 50 m -es glóbusz 3 Liszó 2 x 50 m -es tározó 3 Bocska 2 x 100 m -es tározó Homokkomárom 2 x 150 m3-es tározó Újudvar 100 m3-es tározó 3 Fityeház 250 m -es tározó Becsehely 2 x 250 m3-es (alsó) tározó 3 Becsehely 250 m -es (felső) tározó 3 Becsehely, Tuskós-major ... m -es glóbusz Sormás 200 m3-es glóbusz 3 Rigyác 50 m -es tározó Eszteregnye-Obornak 20 m3-es tározó

Típus Speciális Függőleges funkció szerelvényezés falú Tisztavíz medence nincs igen Tisztavíz medence nincs igen Tisztavíz medence nincs igen Magaslati tározó nincs igen Térszíni tározó nincs igen Víztorony nincs igen Víztorony nincs igen Magaslati tározó nincs igen Hidroglóbusz felső beömlés nem Hidroglóbusz nincs nem Hidroglóbusz nincs nem Magaslati tározó nincs igen Magaslati tározó nincs igen Magaslati tározó nincs igen Magaslati tározó nincs igen Magaslati tározó nincs igen Térszíni tározó nincs igen Magaslati tározó nincs igen Hidroglóbusz nem Hidroglóbusz nincs nem Magaslati tározó nincs igen Magaslati tározó nincs igen

Összesen

Hasznos Túlfolyó Fenéktérfogat szint szint Vh [m3] 200 500 1 000 5 000 2 500 2 500 750 1 000 75 50 50 100 200 300 100 250 500 250 200 50 20 15 595

[mBf.] 144,60 144,60 144,60 196,00 148,40 209,90 191,50 205,65 205,65 233,40 205,70 211,07 228,00 218,00 217,71 168,10 179,32 213,17

Megjegyzés

[mBf.] 140,62 140,35 140,45 191,00 141,90 199,90 181,50 200,58

208,07 225,00 215,00 214,31 164,10 176,00 210,00

214,73 208,73 221,00 218,00 Üzemen kívül. 250,00

3-2.táblázat – Tározók adatai Mint látható, a táblázatból is a területen tetemes mennyiségű, a jelenlegi vízigény nagyságrendileg megegyező térfogat áll rendelkezésre. Ami megfelelő területi megoszlás esetében jelentős ellátási biztonságot, illetve energia megtakarítási lehetőséget rejt magában.

– 10 –


HydroConsult Kft.

Sorszám

1. Molnári vízmű átemelő

2. Nagykanizsa, Magyar u. átemelő

3. Nagykanizsa, Teleki u. átemelő

4. Nagykanizsa, Bagolai nyomásfokozó 5.

Szivattyú

Nyomásfokozó/átemelő megnevezése

Nagykanizsa, Fakosi nyomásfokozó

6. Nagykanizsa, Miklósfai nyomásfokozó 7. Liszói nyomásfokozó 8. Fűzvölgyi átemelő

Szám 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 2. 1. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 3.

Beépítés dátuma

Típus KSB ETANORM M 125-250 M11 KSB OMEGA 150-460 A EF 54 BKF 300/300 EM400SH EK 52 GRUNDFOS SP 300-2D GRUNDFOS SP 300-2D EMU D420-3 EMU D420-3 GRUNDFOS SP-270-1L GRUNDFOS SP-270-1L GRUNDFOS SP 70-3 GRUNDFOS SP 180-2 GRUNDFOS SP 200-1 GRUNDFOS SP 210-1 HG 12/7 KCR-6 GRUNDFOS CR 30 GRUNDFOS CR 4/80 K61-3 K61-3 K64-6 K64-6 GRUNDFOS CR 16-20 GRUNDFOS CR 16-20 GRUNDFOS SP 75-4

Vízszállítás

2008. 2009. 1972. 1986. 1972 2008. 2008.

2008. 2008. 2000.01.10

2000.01.10

1997.07.10 1999.03.30 2000.03.14 2000.03.14 2000.06.22 2000.06.22

3

Q [m /h] 250,0 455,0 234,0 520,0 122,4 290,0 290,0 500,0 500,0 275,0 275,0 60,0 140,0 182,0 190,0 10,2 10,2 30,0 4,0 8,4 8,4 24,9 24,9 16,0 16,0

Emelőmagasság

Teljesítmény

Nyomóoldali nyomás

Pm [kW]

p [bar]

H [m] 15,0 58,6 15,0 21,0

29,6 29,6

46,1 46,1

15,00 100,00 20 LE 220,00 19 LE 75,00 75,00 105,00 105,00 25,00 25,00 11,00 15,00 18,50 18,50 3,00 2,20 4,00 1,50 0,75 0,75 6,00 6,00 4,00 4,00 11,00

1,5 5,8 2,8 5,8

7,50

5,0 3,7 4,3 4,3 5,2 5,2

5,7 5,7

5,7 5,7 3,5 3,5 3,5 3,5 2,0 2,0 4,1 3,6 3,6 6,8 6,8

9. Homokkomárom-Alsócsinga hegyi nyomásfokozó 10. Homokkomárom-Felsőcsinga hegyi nyomásfokozó 11. Újudvari nyomásfokozó 12. Fityeházi átemelő 13. Bajcsai nyomásfokozó (hidrofor) 14. Becsehelyi átemelő 15. Becsehely, Tuskós-majori nyomásfokozó 16. Tótszentmárton, Kálmánhegy nyomásfokozó 17. Rigyáci nyomásfokozó 18. Eszteregnyei nyomásfokozó 19. Szepetneki átemelő

1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 1. 1. 2. 1. 2.

GRUNDFOS SP 27-4 WILO CO-1-MVI-880 WILO MVI-1603 WILO MVI-1603 TTA 85/20-III. TTA 85/20-III. GRUNDFOS HYDRO 2CR 45-2 GRUNDFOS HYDRO 2CR 45-2 TTA 16/10-V. TTA 16/10-V. GRUNDFOS HYDRO 2CRE 3-5 PFU WILO MVI 403/ER-WMS GRUNDFOS CR 8-50 GRUNDFOS CR 16-40 GRUNDFOS SP 75/4 14A/III

1996.05.01 2000. 2000.

2009.11.26 2009.11.26 1981. 1981. 2004. 1999.

34,0 14,0 26,0 26,0 51,0 51,0 43,0 43,0 9,7 9,7

32,0 32,0 30,0 30,0

50,0 50,0

8,0

32,0

55,4 50,0

48,0 48,0

4,50 4,50 12,20 12,20 7,50 7,50 2,00 2,00 0,75 3,00 3,00 15,00 15,00

4,8 4,8 4,8

Szivattyúzás iránya Mura I. távvezeték (Magyar u-i tározó). Mura II. távvezeték (Szepetneki tározó). Tartalék. (Mura I.) Tartalék. (Mura II.) Tartalék öblítő. Petőfi u-i víztorony. Petőfi u-i víztorony. Nem üzemel. Nem üzemel. Petőfi u-i víztorony. Petőfi u-i víztorony. Bagolai tározó. Bagolai tározó. Bagolai tározó. Bagolai tározó. Bagolai glóbusz. Bagolai glóbusz. Fakosi glóbusz. Fakosi glóbusz. Miklósfai glóbusz. Miklósfai glóbusz. Liszói glóbusz. Liszói glóbusz. Homokkomáromi tározó. Bocskai tározó Tartalék (mindkét irány). Alsócsinga hegyi hálózat. Alsócsinga hegyi hálózat. Felsőcsinga hegyi hálózat. Felsőcsinga hegyi hálózat. Újudvari tározó. Újudvari tározó. Fityeházi tározó. Fityeházi tározó. Bajcsai hálózat. Bajcsai hálózat. Becsehelyi felső tározó. Becsehelyi felső tározó. Tuskós-majori glóbusz. Tuskós-majori glóbusz. Kálmánhegyi hálózat. Rigyáci tározó. Obornaki tározó. Obornaki tározó. Sormási glóbusz. Sormási glóbusz.

3-3.táblázat A rendszerben két helyen alkalmaznak távműködtetett tolózárakat:  A Becsehelyi vízmű medence töltésére, amely a felsőzóna nyomásfokozó szívómedencéjeként üzemel.  A Teleki utcai víztoronynak a Petőfi utcai torony zónájából történő töltésére. Ezeket a modellben is mit szabályozott elzáró szerelvényeket modelleztük: Becshelyi vízmű medence töltő TZ - (4 391) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : -----------------------------------------------------Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00 - 23:59 Típus : Nyomóoldali tároló Szabályozó tároló : Becsehelyi vízmű medence (4 161) Szabályozási szintek : Vízszint [mhsf.] [m] Nyitottság [%] 177,50 1,50 100,00 179,32 3,32 0,00 Teleki utcai szelep - (4 225) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : -----------------------------------------------------Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00 - 23:59 Típus : Nyomóoldali tároló – 11 –


HydroConsult Kft.

Szabályozó tároló Szabályozási szintek Vízszint [mhsf.] [m] 183,50 2,00 186,50 5,00

: Teleki utcai torony (4 171) : Nyitottság [%] 100,00 0,00

A modellbe ezen kívül mindazokon a helyeken, ahol zónahatár van, vagy zónahatár kialakítása elképzelhető lezárt szabályozott elzáró szerelvényeket helyeztünk el: Teleki utcai zónazár - (4 223) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva

3-2.ábra – Teleki utcai szabályozott elzárók

Magyar utcai város felőli elzáró - (4 242) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva

– 12 –


HydroConsult Kft.

3-3.ábra Magyar utcai város felőli zónazár Petrivente Becsehely felőli tolózár - (4 239) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva Petrivente Sormás felőli tolózár - (4 241) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva

Nyomásigények: A terepszinteket 50x50 m-es DTM-ből interpolálással határoztuk meg az egyes csomópontokra. Ennek bizonytalansága miatt (±1 m) a területen egységesen 25 mvo nyomásigényt adtunk meg a számításokhoz. Ez egy 5 szintes ház nyomásigényének felel meg. A Tűzvédelmi Szabályzat (kormányrendelet) szerinti 1,6 bar (~ 16 mvo) nyomásigény ennél ugyan majd 1 bar-ral kevesebb, de az eredmények kiértékelésekor, a hálózati terep feletti nyomásoknak az előírttól való eltérésének értékelésekor ezt külön megjelenítési tematikában vesszük figyelembe. Mindezen adatok felhasználásával készítettük el a hálózati modellt, melynek egy nézetét a 34.ábrán mutatjuk be. A képernyőképen ebben az esetben a vezetékek a belső átmérő szerint szinezettek, míg a csomópontok a terepszint alapján.

– 13 –


HydroConsult Kft.

3-4.ábra – A teljes hálózati modell egy nézete

– 14 –


HydroConsult Kft.

4. Vízigények, vízbázis, vízmérlegek A vízigényeket a megbízó által szolgáltatott vízértékesítési és víztermelési adatokra támaszkodva határoztuk meg. A Molnári Vízmű 2009-es napi víztermelési adatainak feldolgozásával vizsgáltuk a fogyasztás évszakos változását (4-1.ábra)

4-1.ábra – Molnári Vízmű víztermelés Az ábra alapján az évszakos egyenlőtlenségi tényező β=1,25-re adódik. A hazai klasszikus megyei jogú városok éves vízfogyasztási menetgörbéjét nem követi a murai vízbázis termelési idősora, amelyek az alábbi okokra vezethetők vissza:  Kertes lakóingatlanok többsége rendelkezik ásott kúttal, a talajvíz viszonylag közel van a felszínhez, a locsolást legtöbb esetben ezzel oldják meg.  Korábbi magas vízdíjak azt eredményezték, hogy a kertes ingatlanok alternatív vízforrások után nyúltak (esővíztározás, legális, illegális kút létesítése)  A városi lakosok nagy része rendelkezik hétvégi telekkel, ahova nyáron, hétvégén kiköltöznek (Balaton, Zalakaros, stb.). Ezek a területek jellemzően más vízbázist használnak. A továbbiakban az 1,25-ös évszakos egyenlőtlenségi tényezőt, pontosabb adatok hiányában a teljes működési területre állandónak tételeztük fel. Pontosabb adatokhoz egyébként akkor juthatunk, ha napi termelési adatokat gyűjtünk minden átemelési és nyomásfokozási ponton. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló tározótérfogat nagyságrendileg megegyező a napi vízigénnyel, így a termelési adatok számításakor a tározók napi térfogat változásával a termelési adatokat célszerű korrigálni. A víztermelési adatokon kívül a 2009-es vízértékesítési adatokat is vizsgáltuk. – 15 –


HydroConsult Kft.

Település Becsehely Bocska Eszteregnye Fityeház Fűzvölgy Gelsesziget Homokkomárom Hosszúvölgy Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Molnári Murakeresztúr Nagykanizsa Petrivente Rigyác Semjénháza Sormás Szepetnek Tótszentmárton Tótszerdahely Újudvar

Veszteség [%] 6 17 14 25 17 29 17 17 25 17 17 29 25 48 14 14 29 14 14 29 29 29

A veszteséget az egész Molnári Vízműre épülő rendszerre számoltuk ki 2009-es adatokból az átemelőnél átadott vízmennyiségek, illetve a teljes rendszeren számlázott vízmennyiségek alapján. A számítások azt mutatják, hogy a falvakban a relatív fiatal elosztó vezetékeken a vízveszteségek jóval kisebb értékeket mutatnak, mint az elöregedett nagykanizsai hálózat, ahol a terméshez viszonyított vízveszteség 32%. Amennyiben ez a veszteség nem mérési pontatlanságból származik, akkor fel kell készülni a hálózat rekonstrukciójának sürgős megkezdésére. A számított veszteség ez alapján a termelt vízhez viszonyítva a teljes rendszeren ~29%-ra adódott a nagykanizsai hálózat túlsúlya miatt. A terhelési modellhez a szolgáltatott víz arányában adtuk meg a vízveszteségeket, amelyeket alábbi 4-1.táblázatban mutatunk be a molnári vízbázis által ellátott területekre.

A vízigények számításakor a veszteségeket a jelenlegi időhorizontban a 4-1.táblázat szerint vettük figyelembe. A 4-1.táblázat távlatban ezeket az értékeket azokon a rendszerrészeken, ahol a számított veszteségek 15%-nál magasabbak, a szisztematikusan megtervezett rekonstrukció segítségével évente 2%-kal csökkentik a vízveszteségeket. A vízfogyasztás napon belüli változását irodalmi adatokra támazkodva vettük figyelembe tekintettel arra, hogy a munka jelen fázisában mérési eredmények még nem állnak rendelkezésünkre. Azonban annak érdekében, hogy a biztonság javára tévedjünk, az elképzelhető legszélsőségesebb fogyasztási menetgörbéket vettük fel. A Nagykanizsa esetében alkalmazott 42.ábrán látható fogyasztási menetgörbe 8 %-os óracsúccsal jellemezhető.

4-2.ábra – Fogyasztási menetgörbe Nagykanizsára A többi kistelepülésre a 4-3.ábrán látható 10 %-os óracsúcsú menetgörbét alkalmaztuk.

– 16 –


HydroConsult Kft.

4-3.ábra – Fogyasztási menetgörbe a kistelepülésekre

– 17 –


HydroConsult Kft.

4.1. Jelenlegi vízigények Lakossági vízigény: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Fajlagos vízigény [l/fő/nap] 80 59 84 81 199 50 50 83 84 90 88 67 79 122 59 73 63 95 81 65 83 79

Lakosszám [fő]

Település Becsehely Bocska Eszteregnye Fityeház Fűzvölgy Gelsesziget Homokkomárom Hosszúvölgy Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Molnári Murakeresztúr Nagykanizsa Petrivente Rigyác Semjénháza Sormás Szepetnek Tótszentmárton Tótszerdahely Újudvar Összesítés

2 141 374 734 667 145 271 317 171 419 277 519 716 1 780 50 540 384 448 649 904 1 625 892 1 215 941 66 129

Veszteség [%]

Qdátl [m3/d]

6 17 14 25 17 29 17 17 25 17 17 29 25 48 14 14 29 14 14 29 29 29

182 26 70 68 34 17 19 17 44 29 53 62 176 9155 26 37 53 98 151 75 130 96 10 617

β 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25

Qdmax [m3/d] 227 32 88 85 42 22 23 21 55 37 67 78 220 11444 32 46 66 123 188 93 163 120 13271

4-2.táblázat – Jelenlegi vízigények Nagyfogyasztók: A vízigények kiegészítendők a strand vízigényével, amihez elvileg az adatokat megkaptuk. 2010.07.15-27 - az egyik legmelegebb időszak - napi vízvételezései a két bekötésen. Csengery u. felől

Vécsey u. felől

Dátum

Idő

15.júl

12:40

Leolvasott állás 2169

Fogyasztás [m3] Mérőcsere álló mérő

16.júl

13:05

2169

17.júl

12:15

2169

18.júl

12:15

2169

19.júl

12:20

2

Kezdő állás

20.júl

12:00

11

21.júl

12:28

22.júl

12:45

23.júl 24.júl

Dátum

Idő

15.júl

Összesen fogyasztás [m3]

12:45

Leolvasott állás 5115

Fogyasztás [m3] Kezdő állás

16.júl

13:00

5202

87

17.júl

12:20

5241

39

18.júl

12:20

5241

0

19.júl

12:25

5411

170

9

20.júl

11:55

5431

20

29

20

9

21.júl

12:34

5470

39

48

30

10

22.júl

12:50

5515

45

55

13:00

41

11

23.júl

13:05

5561

46

57

12:30

53

12

24.júl

12:25

5590

29

41

25.júl

16:30

61

8

25.júl

16:35

5604

14

22

26.júl

12:40

68

7

26.júl

12:45

5621

17

24

27.júl

12:15

79

11

27.júl

12:20

5634

13

24

4-3.táblzat – Strand vízfogyasztása

– 18 –


HydroConsult Kft.

4.2. Távlati vízigények A Molnári Vízbázis által ellátott területen a vízigények az elmúlt 5 évben folyamatosan csökkentek. A csökkenés ~10%, amelynek tendenciája az 4-4.táblázatban láthható. Évek Vízfogyasztások [m3/év]

2005

2006

2007

2008

2009

3 036 512

3 046 199

3 026 777

2 866 602

2 704 616

4-4.táblázat Ennek egyik oka, jellemzően az ipari üzemek visszafogott termelése. Amelynek áttételes következménye a lakosság kisebb fogyasztása is. Egyedül Fűzvölgy településen nőtt a vízigény, amelynek oka az állattartás fejlesztése. A lakosság számának elmúlt 10 évi alakulása sem támasztja alá a vízigények növekedését, a lélekszám alakulást az 4-5.táblázatban mutatjuk be. A 4-5.táblázatból kiolvasható, hogy majd minden településen csökken a fogyasztók száma, kivételt képez Fűzvölgy. Sorszám

Település

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2020-ra előrejelzett lakoszám

KSH lakosság adat évenként (fő)

1.

Becsehely

2 289

2 298

2 290

2 279

2 292

2 242

2 193

2 174

2 141

1945

2.

Bocska

381

368

364

378

379

380

383

378

374

387

3.

Eszteregnye

758

745

746

767

754

755

751

740

734

722

4.

Fityeház

724

729

737

735

730

732

717

680

667

612

5.

Fűzvölgy

144

145

143

141

142

138

139

144

145

140

6.

Gelsesziget

274

277

278

272

267

262

262

267

271

249

7.

Homokkomárom

225

237

230

231

231

221

213

215

217

189

8.

Hosszúvölgy

161

166

188

186

187

182

180

174

171

188

9.

Liszó

461

447

440

432

427

437

442

437

419

391

10.

Magyarszentmiklós

299

291

277

282

282

276

263

271

277

234

11.

Magyarszerdahely

552

561

561

559

558

555

546

542

519

495

12.

Molnári

792

778

782

791

771

752

737

727

716

614

13.

Murakeresztúr

2 004

2 006

1 975

1 952

1 932

1 932

1 897

1 829

1 780

1522

14.

Nagykanizsa

52 773

52 361

51 788

51 252

51 102

50 918

50 823

50 744

50 540

47355

15.

Petrivente

416

413

412

415

400

405

407

402

384

361

16.

Rigyác

530

537

527

504

492

476

468

453

448

311

17.

Semjénháza

701

701

704

712

699

685

667

661

649

579

18.

Sormás

932

940

911

899

920

914

930

895

904

868

19.

Szepetnek

1 802

1 804

1 789

1 777

1 779

1 735

1 724

1 705

1 625

1455

20.

Tótszentmárton

942

944

922

916

907

912

887

877

892

792

21.

Tótszerdahely

1 338

1 317

1 304

1 267

1 245

1 220

1 231

1 225

1 215

1022

22.

Újudvar

990

1 010

1 009

1 018

1 022

1 021

1 009

960

941

912

69 488

69 075

68 377

67 765

67 518

67 150

66 869

66 500

66 029

61 343

Összesített

4-5.táblázat – Lakosszám prognózis KSH adatok alapján Lakos számot lineáris extrapolációval határoztuk meg 2020-ra. Az extrapolációból jól látszik, hogy a lakos szám az ellátási területen jelentősen csökken ~7,5%-kal, amelyet a 4-2.ábra mutat.

– 19 –


HydroConsult Kft.

4-2.ábra - Lakosszám prognózis Interpolációval történő prognosztizálás esetében jelentős népesség csökkenés várható, amit a tapasztalatok egyelőre sajnos alátámasztanak. A fajlagos vízigények további csökkenésével a településeken nem számolhatunk, ugyanis már jelenleg is több településen a higiénés minimum (80 l/fő/nap) alatti értékeket lehet mérni, mint például Gelsesziget, Homokkomárom, Bocska, stb. (lásd: 4-2.táblázat). Ezeken a településeken a távlatban a higiéniás minimummal számolunk. A fejlesztések nélküli távlati lakossági vízigények tehát a következőképpen alakulnak: Sorszám

Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Becsehely Bocska Eszteregnye Fityeház Fűzvölgy Gelsesziget Homokkomárom Hosszúvölgy Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Molnári Murakeresztúr Nagykanizsa Petrivente Rigyác Semjénháza Sormás Szepetnek Tótszentmárton

Lakosszám [fő] 1 945 387 722 612 140 249 189 188 391 234 495 614 1 522 47 355 361 311 579 868 1 455 792

Fajlagos Veszteség vízigény [%] [l/fő/nap] 80 6 80 14 84 14 81 20 199 14 80 24 80 14 83 14 84 20 90 14 88 14 80 24 80 20 122 39 80 14 80 14 80 24 95 14 81 14 80 24

– 20 –

Qdátl [m3/d] 165 35 69 60 32 25 17 18 39 24 50 61 146 8056 33 28 57 94 135 79

β 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25

Qdmax [m3/d] 206 44 86 75 40 31 22 22 49 30 62 76 183 10070 41 35 72 118 169 98


HydroConsult Kft.

Sorszám 21. 22.

Település Tótszerdahely Újudvar Összesen

Lakosszám [fő] 1 022 912 61 343

Fajlagos Veszteség vízigény [%] [l/fő/nap] 83 24 80 24

Qdátl [m3/d] 105 90 9 419

β 1,25 1,25

Qdmax [m3/d] 132 113 11774

4-6.táblázat – Lakossági vízigény prognózis A 4-6.táblázat szerinti vízigényt még ki kell egészíteni a tervezett területfejlesztésekből származó vízigényekkel. A létesülő ipari parkok esetében, az alábbi vízigényekkel számolunk a távlatban:  Sormási ipari park  Tótszerdahely ipari park

45 m3/d 50 m3/d

Illetve Nagykanizsán a rendezési tervekben szereplő tervezett lakóparkok esetében számolhatunk csak területi vízigény növekedéssel, ahol is a fajlagos vízfogyasztást 122 l/fő/nappal vették figyelembe, ezek az alábbiak: Lakosszám

Fajlagos

Településrész megnevezése

[fő]

7-es úttól É-i irányban fekvő terület Erdész u-tól É-i irányban fekvő terület 61-es úttól D-i irányban fekvő terület Vasúton túli beéptetlen terület Kaposvári u-tól D-i irányban fekvő terület Temetőtől K-i irányban fekvő terület Kisfakos városrész Régi Gábor Áron Laktanya területe Űrhajós és Kalmár u. meghosszabbítása Miklósfa, Iskola u. meghosszabbítása Miklósfa, Szentendrey u-tól É-i irányban fekvő terület Kemping u. (kemping és ifjusági park) Szepetneki u-tól D-i irányban fekvő terület Kiskanizsa, Haladás u-tól D-i irányban fekvő terület

125 125 88 125 88 140 93 200 203 60 75 200 58 35

vízfogyasztás [l/fő/nap] 122 122 122 122 122 122 122 122 122 122 122 122 122 122

Összesen:

1613

veszteség %

Qdátl [m3/d]

β

Qdmax [m3/d]

30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

20 20 14 20 14 22 15 32 32 10 12 32 9 6

1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2

24 24 17 24 17 27 18 38 39 11 14 38 11 7

256

307

4-7.táblázat – Tervezett lakóparkok A fejlesztési területeket is figyelembe véve a települési vízigények a következők szerint alakulnak:

– 21 –


HydroConsult Kft.

Sorszám

Település

Qdátl [m3/d]

Qdmax [m3/d]

165 35 69 60 32 25 17 18 39 24 50 61 146 8312 33 28 57 139 135 79 155 90 9 769

206 44 86 75 40 31 22 22 49 30 62 76 183 10390 41 35 72 174 169 98 194 113 12212

1. Becsehely 2. Bocska 3. Eszteregnye 4. Fityeház 5. Fűzvölgy 6. Gelsesziget 7. Homokkomárom 8. Hosszúvölgy 9. Liszó 10. Magyarszentmiklós 11. Magyarszerdahely 12. Molnári 13. Murakeresztúr 14. Nagykanizsa 15. Petrivente 16. Rigyác 17. Semjénháza 18. Sormás 19. Szepetnek 20. Tótszentmárton 21. Tótszerdahely 22. Újudvar Összesített:

4-8.táblázat

4.3. Vízbázis A rendelkezésre álló kízkészeletet a területileg illetékes Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6809-1/2/2008. sz határozatával a következőkben határozta meg:

Mint látható a vízbázis kapacitása jelentősen meghaladja mind a jelenlegi, mind a távlatban várható vízigényt.

– 22 –


HydroConsult Kft.

4.4. Vízkormányzási stratégiák A vízkormányzási stratégiákat az üzemszerűen elképzelhető esetekre dolgoztuk ki. Az esetek többségében a MURA II DN600/ac vezetéken tételeztünk fel nagyobb vízszállítást. Egy másik beavatkozási pont a petriventei leágazás, ahol Petrivente ellátását Sormás felől feltételeztük. Bocska 32 m3/d

Gelsesziget

32 m3/d

Magyarszerdahely 67 m3/d

22 m3/d

67 m3/d 22 m3/d

99 m3/d

Magyarszentmiklós 37 m3/d

Újudvar

37 m3/d

120 m3/d

136 m3/d

142 m3/d

Hosszúvölgy 21 m3/d

86 m3/d

222 m3/d

65 m3/d 364 m3/d

Fűzvölgy 42 m3/d 23 m3/d

Homokkomárom 23 m3/d 10 000 m3/d

Rigyác 46 m3/d 46 m3/d

Becsehely

0 m3/d

Nagykanizsa

Eszteregnye

11 444 m3/d

88 m3/d 88 m3/d

Sormás

32 m3/d

227 m3/d

78 m3/d

166 m3/d

123 m3/d

32 m3/d

Petrivente 227 m3/d

289 m3/d

32 m3/d

Szepetnek 188 m3/d

Tótszentmárton

1863 m3/d

66 m3/d

477 m3/d 10477

320 m3/d

Molnári 483 m3/d

78 m3/d

Molnári vízbázis 627 m3/d

13 272 m3/d

Liszó 55 m3/d

66 m3/d

Tótszerdahely 163 m3/d

55 m3/d

Semjénháza

93 m3/d

2168 m3/d 305 m3/d

Fityeház 85 m3/d 220 m3/d

Murakeresztúr 220 m3/d

4-5.ábra – Vízkormányzás - Meglévő állapot - Qdmax

– 23 –


HydroConsult Kft.

Bocska 26 m3/d

Gelsesziget

26 m3/d


17 m3/d

53 m3/d 17 m3/d

79 m3/d


Újudvar

29 m3/d

96 m3/d

108 m3/d

113 m3/d


70 m3/d

178 m3/d

53 m3/d 291 m3/d




Becsehely

0 m3/d

Nagykanizsa

Eszteregnye

9 155 m3/d

70 m3/d 70 m3/d

Sormás

26 m3/d

182 m3/d

63 m3/d

133 m3/d

98 m3/d

26 m3/d

Petrivente 182 m3/d

231 m3/d

26 m3/d

Szepetnek 151 m3/d

Tótszentmárton

1 490 m3/d

44 m3/d

Semjénháza

75 m3/d

53 m3/d

Liszó

382 m3/d 8382

257 m3/d


44 m3/d

53 m3/d

Molnári 387 m3/d

Molnári vízbázis

62 m3/d

502 m3/d

10 618 m3/d

1734 m3/d 244 m3/d



4-6.ábra - Meglévő állapot - Qdátlag Bocska 44 m3/d

Gelsesziget

44 m3/d


31 m3/d

62 m3/d 31 m3/d

106 m3/d


Újudvar

30 m3/d

113 m3/d

136 m3/d

144 m3/d


84 m3/d

220 m3/d

62 m3/d 364 m3/d




Becsehely

0 m3/d

Nagykanizsa

Eszteregnye

10 070 m3/d

86 m3/d 86 m3/d

Sormás

41 m3/d

206 m3/d

76 m3/d

162 m3/d

118 m3/d

41 m3/d

Petrivente 206 m3/d

280 m3/d

41 m3/d

Szepetnek 169 m3/d

Tótszentmárton

72 m3/d

449 m3/d 9449

304 m3/d

49 m3/d

Molnári 436 m3/d

76 m3/d


11 774 m3/d

Liszó 49 m3/d

72 m3/d


1483 m3/d

Semjénháza

98 m3/d

1741 m3/d 258 m3/d



4-7.ábra - Távlati vízigény - Qdmax

– 24 –


HydroConsult Kft.

Bocska 35 m3/d

Gelsesziget

35 m3/d


25 m3/d

50 m3/d 25 m3/d

85 m3/d


24 m3/d

Újudvar 90 m3/d

109 m3/d

115 m3/d


67 m3/d

176 m3/d

49 m3/d 291 m3/d




Becsehely

0 m3/d

Nagykanizsa

Eszteregnye

8 056 m3/d

69 m3/d 69 m3/d

Sormás

33 m3/d

165 m3/d

61 m3/d

130 m3/d

94 m3/d

33 m3/d

Petrivente 165 m3/d

224 m3/d

33 m3/d

Szepetnek 135 m3/d

Tótszentmárton

57 m3/d

359 m3/d 7 359

244 m3/d

39 m3/d

Molnári 349 m3/d

61 m3/d


9 418 m3/d

Liszó 39 m3/d

57 m3/d


1 386 m3/d

Semjénháza

79 m3/d

1 592 m3/d 206 m3/d



4-8.ábra - Távlati vízigény - Qdátlag

– 25 –


HydroConsult Kft.

5. A hálózat hidraulikai vizsgálata A Megbízóval egyeztetve a vizsgálatokat az alábbi struktúrában és változatokra vonatkozóan végeztük el, és az eredményeket is ennek a szerkezetnek a keretében mutatjuk be:  Jelenlegi vízigények o Meglévő rendszerkialakítás  Üzemszerű állapotok – Qdmax  Jelenlegi állapot  Havária és speciális üzemi helyzetek - Qdmax, Qdátlag  Petőfi utcai torony felújításának esete  MURA I távvezeték javítás, felújítás  MURA II távvezeték javítás, felújítás o Módosított rendszerkialakítás – Qdmax  Új összekötés a Magyar utcai gépháznál, MURA II-ből gravitációs átadás a Teleki utcai torony zónájába.  Zónahatárok átalakítása  Szepetneki medence – Petőfi utcai torony közös zónában üzemeltetve  Bagolai medence és Petőfi utcai torony közös zónában üzemeltetve  Havária és speciális üzemi helyzetek a javasolt rendszerkialakítás esetében - Qdmax, Qdátlag  Petőfi utcai torony felújításának esete  MURA I távvezeték javítás, felújítás  MURA II távvezeték javítás, felújítás  Távlati vízigények – Qdmax o Meglévő rendszerkialakítás – Qdmax o Javasolt rendszerkialakítás – Qdmax

5.1. Jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatok 5.1.1. Meglévő rendszerkialakítás esete 5.1.1.1. Üzemszerű állapot - Qdmax Változatszám a projektben: 1. Eredmények: TAB-V-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-Eseménynapló.doc Tározók, betáplálások és nyomásfokozók beállításai és a szimuláció fontosabb vízforgalmi eredményei a CD mellékleten a TAB-V-1-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban találhatók, míg a szimuláció eseménynaplója a ESE-V-1-Eseménynapló.doc nevű fájlban. A szimulációval vizsgált 24 óra alatt túlfolyás és/vagy leürülás a tározóknál nem fordult elő ! A hidraulikai számítás eredményeit - mint arról a 2-1. fejezetben szóltunk - két a szimulációs adatok statisztikai feldolgozásával kapott szélsőérték tematika alapján elemezzük:  az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint – 26 –


HydroConsult Kft.

színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül.  a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja.

5-1.ábra – 1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Nyomáshiányos területek:  Bagola. Ellenőrizendő, hogy ezt alátámasztják-e a fogyasztói panaszok ! Illetve, hogy a torony túlfolyó szintje valóban 205.65 mBf ?!  Miklósfa alsó zónájának 165 mBf feletti részein, illetve a felső zónában a 185 mBf-nél magasabb terepszintű pontokon. Miklósfán a zóna kialakítást érdemes lenne felülvizsgálni, mert az alsó és felső zóna legmagasabb területei között csupán 20 m szintkülönbség van. Ha az előírt nyomásoktól való eltéréseket tekintjük a 24 órás statisztikát tartalmazó ábrán, akkor megállapítható, hogy Nagykanizsán a Petőfi utcai torony zónájában jelentős tartósságú felesleges nyomás többletek jelentkeznek:

– 27 –


HydroConsult Kft.

5-2.ábra – 1 - Előírt nyomástól való eltérések csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum esetén Ez azt jelenti, hogy a lehetőség kínálkozik a nyomászóna határok átalakításával a hálózati nyomások csökkentésére, ami várhatóan az amúgy is magas hálózati veszteségek csökkenésével fog együtt járni.

– 28 –


HydroConsult Kft.

5-3.ábra – 1 - Csomóponti nyomás maximum,. vezeték vízszállítás minimum Túlnyomásos területek:  Nagykanizsa mélyebben fekvő területein , elsősorban a Petőfi utcai torony zónájában (Magyar utca, Ady Endre utca, Csengery út). Ez megint csak arra utal, hogy a nyomászóna határokat, elsősorban az amúgy is magas veszteségek csökkentése érdekében célszerű átalakítani.  Bocskán. Az oka, hogy a medence a településhez képest túl magasan van. Egyébként és általában a túlnyomások ellenére megállapítható, hogy az elosztóhálózat jelentős része a vízszállítások szempontjából alulterhelt. Végezetül ellenőriztük, hogy ehhez az ellátási módhoz, milyen vízkorok, tartózkodási idők tartoznak a hálózat különböző részein. Az erre vonatkozó számítás eredményei az 5-4.ábrán láthatóak.

– 29 –


HydroConsult Kft.

5-4.ábra – 1 – Vízkorok Mint az ábrából látható a MURA II távvezeték által közvetlenül ellátott területek kivételével szinte mindenütt 24 órát meghaladó a tartózkodási idő. Ez egyértelműen jelzi a rendszer és ezen belül a nagykanizsai hálózat túlméretezettségét. Az ábra alapján a 24 órát meghaladó tartózkodási idővel jellemzett nyomásfokozóknál vcélszerű gondoskodni az utófertőtlenítés lehetőségéről. Ilyen helyek pl.:         

Becsehelyi nyf., Bagolai nyf. Fityeházi nyf. Fűzvölgyi nyf. Liszói nyf. Magyar utcai nyf. (a medencében 48 órát meghaladó órás vízkor alakulhat ki) Miklósfai nyf. Óbornaki nyf. Újudvari nyf.

– 30 –


HydroConsult Kft.

5.1.1.2. Petőfi utcai torony felújításának esete Változatszám a projektben: 1.4 Eredmények: TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-4-Eseménynapló.doc A Petőfi utcai torony felújítása esetén a zóna a jelenlegi kialakításában tározó nélkül maradna. Ezt a helyzetet mindenképpen érdemes lenne elkerülni az ellátás biztonságos fenntartása érdekében. A jelenlegi rendszer adottságai azonban kínálnak néhány lehetőséget, amit érdemes kihasználni az ellátás biztonsága érdekében:  A Bagolai medence ha távolabb is van a zónától, de túlfolyó szintje csak 4 m-rel alacsonyabb a torony vízszintjénél.  A Teleki utcai torony túlfolyója 4,5 m-rel alacsonyabb a Szepetneki medence túlfolyójánál, ami a két medence jelenleg különválasztott zónája között Szepetnek felől a Teleki utcai zónába gravitációs vízátadást tesz lehetővé. Ha a Teleki utcai víztorony zónájába történő vízátadást nem a torony közvetlen közelében, hanem a Magyar utcánál oldjuk meg, akkor ezzel a Petőfi utcai torony zónáját tehermentesítjük, ami szintén az ellátás biztonságát szolgálhatja. A felsorolt két lehetőség kihasználásához két helyen kell átalakítást végezni:  A Magyar utcai gépházból a Kanizsa Pláza felé (Kázmér utca) induló DN300/ac vezetéket össze kell kötni a MURA II (DN600/ac) távvezetékkel, hogy a Szepetneki medencéből gravitációsan lehessen vizet juttatni a Teleki utcai torony zónájába.  A Teleki utcai nyomásfokozónál, o a Petőfi utcai zónát és a Bagolai medence zónáját összenyitottuk, o a Teleki utca torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából leállítottuk, o a Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük. Tározók, betáplálások és nyomásfokozók beállításai és a szimuláció fontosabb vízforgalmi eredményei a CD mellékleten a TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban találhatók, míg a szimuláció eseménynaplója az ESE-V-1-4-Eseménynapló.doc nevű fájlban. A szimulációval vizsgált 24 óra alatt túlfolyás és/vagy leürülés a tározóknál nem fordult elő ! A hidraulikai számítás eredményeit ebben az esetben is két a szimulációs adatok statisztikai feldolgozásával kapott szélsőérték tematika alapján elemezzük:  az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül.  a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja.

– 31 –


HydroConsult Kft.

5-5.ábra – 1.4 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Az 5-5.ábrából látható, hogy a terep feletti nyomás minimális értéke szinte sehol sem esik 20 mvo alá, ami azt jelenti, hogy kb. a 4 szintes házak ellátása folyamatosan biztosított, az 5 szintesek esetében rövid időszakokra nyomáscsökkenés következhet be. Jellemzően kritikus helynek tekinthető Kazanlak körút és a Zemplén Győző utca sarkán található 1794-es jelű csomóponton. Az 5-6.ábra ezen a helyen a két ellátási mód esetén fellépó nyomások 24 órás változást mutatja.

5-6.ábra – Nyomások változása a két ellátási mód esetében – 32 –


HydroConsult Kft.

Mint az ábrából látható, a Petőfi utcai torony kikapcsolása a nyomásváltozásokat sokkal hektikusabbá, szélsőségesebbé teszi. A minimumok kisebbek a maximumok magasabbak mint a torony üzemelése esetén. Ez arra is utal, hogy a Petőfi utcai torony kiiktatásával a hálózati nyomáslengések kockázata is megnő, amit a betápláló gépházak fordulatszám szabályozásával lehet csillapítani.

5-7.ábra – 1.4 - Csomóponti nyomások maximum,vezeték vízszállítás minimum A legnagyobb előfordult nyomások ábráján egyértelműen kirajzolódik, hogy a túlnyomás Nagykanizsa érintett, alacsonyan fekvő részein fokozódott. A szivattyúk üzemének kialakításához ellenőriztük az érintett zónára dolgozó Magyar utcai gépház és Teleki utcai nyomásfokozó csőhálózati jelleggörbéit, mivel a megváltozott hálózati struktúra miatt a szivattyúk üzemi tartománya is módosul. A következő ábrákon az eredeti kialakításhoz tartozó csőhálózati jelleggörbéket is feltüntettük, hogy a hálózati struktúra megváltozásának hatását megfelelően szemléltetni tudjuk. Az ábrákon az egyes csőhálózati jelleggörbékhez kapcsolódó üzemállapot az görbe és az ordináta tengely metszéspontjánál található. Az egyes jelleggörbékhez tartozó üzemállapotok fontosabb jellemzői: Alsó határoló:  Fogyasztás: Qdmax, óracsúcs  Szívóoldali medencék és víztornyok túlfolyó szinten (Szepetneki medence, Magyar utcai medence, Teleki utcai víztorony)  Nyomóoldali medence fenékszinten (Bagolai medence)  Betáplálások o Teleki utcai nyomásfokozó üzemel o Magyar utcában egy gép üzemel a kettő közül

– 33 –


HydroConsult Kft.

Felső határoló:  Fogyasztás: Qdmax, éjszakai minimum  Szívóoldali medencék és víztornyok fenékszinten (Szepetneki medence, Magyar utcai medence, Teleki utcai víztorony)  Nyomóoldali medence túlfolyószinten (Bagolai medence)  Betáplálások o Teleki utcai nyomásfokozó üzemel o Magyar utcában mindkép gép üzemel

5-8.ábra – Magyar utcai gh. 3-as gép – MURA II-ből Az ábrán jól látható, hogy a Petőfi utcai torony kikapcsolásának hatására a csőhálózati jelleggörbék meredekebbek lettek és a határolt nyomástartomány kiszélesedett. Ez azt jelenti, – 34 –


HydroConsult Kft.

hogy a szivattyú vízszállító képessége lecsökken, emelőmagasság igénye egyben megnő. Vagyis ugyanannak a vízmennyiségnek az átemelése több időt fog igénybe venni és nagyobb energiafelhasználást kíván meg !

5-9.ábra - Magyar utcai gh. 1-es gép – medencéből Teljesen hasonló a helyzet a medencéből szívó Magyar utcai 1-es gép esetében is. Itt is a csőhálózati jelleggörbék meredekebbé válásával a szivattyú üzemi tartománya mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából kiszélesedett.

– 35 –


HydroConsult Kft.

5-10.ábra – Teleki utcai nyomásfokozó A nyomásfokozó üzemi tartománya itt is kiszélesedett, de nem olyan nagymértékben, mint a Magyar utcai gépháznál. Viszont itt fel kell hívjuk a figyelmet az alsó határoló görbe által jelzett problémára. Vagyis, mivel a Bagolai medence hidraulikailag és ténylegesen is nagy távolságra van a fogyasztás súlypontjától, így a nagyfogyasztású időszakban történő erőteljes ürüléskor jelentős nyomásveszteségek alakulnak ki a töltő/ürítő távvezetéken. Ez a zónában nyomáshiányt okozhat, ha a szükséges vízmennyiséget nem pótoljuk a betáplálások felől. Ez azt jelenti, hogy az üzemrendet úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg a Bagolai medence töltő ürítő vezetéke még a óracsúcs fogyasztás esetén se terhelődjőn túl. Ez pl. a következő üzemeltetési és szabélyozási koncepcióval érhető el:  A Teleki utcai gépházban a kisebbik szivattyút 24 órán át folyamatosan járatjuk.

– 36 –


HydroConsult Kft.

 A Magyar utcában az egyik gépet a Bagolai medence szintjéről fordulatszám szabályozással vezéreljük, Ezzel tudjuk elkerülni a Bagolai medence túlfolyását.  A másik Magyar utcai gépet pedig a Teleki utca nyomásfokozó kimenő nyomásáról vezérelve fordulatszám szabályozzuk. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy a zónában, medence ürülés esetében nyomáshiány lépjen fel. Természetesen a leírt üzemeltetési algoritmus csak általános, alapmegoldásnak tekinthető, és nem tartalmazza a kötelezően alkalmazandó reteszfeltételek és szélsőséges üzemzavar esetekben történő beavatkozások meghatározását. Összefoglalva az eredményeket megállapítható, hogy a Petőfi utcai torony felújításának időszakában az ellátás akkor biztosítható, ha a javasolt hálózati átalakításokat elvégzik és az üzemrendet a szimulációban és a csőhálózati jelleggörbék elemzése kapcsán megadott koncepcióval alakítják ki:  A Magyar utcai gépházból a Kanizsa Pláza felé (Kázmér utca) induló DN300/ac vezetéket össze kell kötni a MURA II (DN600/ac) távvezetékkel, hogy a Szepetneki medencéből gravitációsan lehessen vizet juttatni a Teleki utcai torony zónájába.  A Teleki utcai nyomásfokozónál, o a Petőfi utcai zónát és a Bagolai medence zónáját összenyitottuk, o a Teleki utca torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából leállítottuk, o a Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük. A javasolt szivattyúüzem alapjául szolgáló beállított szabályozások a CD mellékleten a TAB-V-14-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban megtalálhatók. Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet, hogy a javasolt megoldás esetén is a nyomások szélsőségesebb ingadozásával kell számolni, a hidraulikailag távolabb került ellennyomó tározó miatt. A szélsőséges ingadozások korlátozására lehetőséget kínál a Magyar utcai gépház szivattyúinak fordulatszám szabályozása.

5.1.1.3. MURA I távvezeték javítás, felújítás esete Változatszám a projektben: 1.5 Eredmények: TAB-V-1-5-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-5-Eseménynapló.doc A MURA I távvezeték felújítása kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a probléma nem csupán az, hogy ezen a távvezetéken nincs vízszállítás Nagykanizsa irányába, hanem a távvezeték felújítását olyan szakaszolással kell megtervezni és végrehajtani, hogy felújítás alatt folyamatosan biztosítható legyen Molnári, Murakeresztúr, Fityeháza és Bajcsa vízellátása. Ennek megfelelően a távvezeték alapvetően három szakaszra bontható: 1. Molnári Vízmű – Fityeházi nyomásfokozó 2. Fityeházi nyomásfokozó – Bajcsai nyomásfokozó 3. Bajcsai nyomásfokozó – Magyar utcai nyomásfokozó Az első esetben Fityeháza, Murakeresztúr és Bajcsa vízellátáshoz szükséges vizet Nagykanizsa felől kell biztosítani. Az ehhez szükséges nyomás biztosítására a Magyar utcai medence vízszintje nem tűnik elegendőnek, ezért a tervezéskor célszerű megvizsgálni a távvezeték összekötését a Magyar utcánál a MURA II távvezetékkel, mely esetben a Szepetneki medence vízszintje határozza meg a nyomást a MURA I távvezetékben is. Ezzel azonban célszerű vigyázni, hiszen ez jóval magasabb mint a MURA I távvezetékben egyébként szokásos nyomás,

– 37 –


HydroConsult Kft.

ami meghibásodásokat okozhat. Másrészt a megváltozott áramlási irány a vezetékben lerakódott anyagokat, üledéket felkavarhatja (már ha van ilyen) ! A második esetben már szükséges lehet az első, felújított szakasz üzemeltetése Fityeháza és Murakeresztúr ellátására, de Bajcsát még mindig Kanizsa felől kell ellátni. Fityeháza és Murakeresztúr ellátására érdemes úgy felkészülni, hogy a Murai Vízműben egy ideiglenesen telepített kis teljesítményű szivattyú a Fityeházi medencére, mint ellennyomó medencére dolgozik. A harmadik esetben mindhárom települést már a felújított vezetéken keresztül kell ellátni. Ebben az esetben vizsgálandó, hogy a Fityeházi medence, mint ellennyomó medence nyomás szempontjából képes-e kiszolgálni mindhárom települést. A vizsgálat másik ága, hogy a MURA II távvezetéken keresztül ki lehet-e szolgálni a Nagykanizsai rendszerrészben jelentkező igényeket.

5-11.ábra – 1.5 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Az 5-11.ábrán látható, hogy a beállított szabályozások mellett (lásd: TAB-V-1-5-Általános szimuláció eredmények.doc melléklet) a Nagykanizsai térség ellátása a MURA II távvezetéken keresztül önmagában is biztosítható, medence leürülés, vagy túlfolyás nem volt. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Szepetneki medence napi vízforgalmában 1470 m 3 hiányzik, vagyis ennyivel kevesebb vizet tudtunk feljuttatni a Murai Vízműből a medencébe, mint amennyit kellett volna. Ez azt jelenti, hogy kritikus határon mozgunk a MURA II távvezeték szivattyúja tekintetében. Az ellátás biztonságos megoldásához szükséges lenne egy tartalékszivattyú és annak időszakos üzemeltetése a hiány pótlására. A fontosabb átalakítások, változtatások:  A Murai Vízmű szivattyúi a MURA I távvezeték felé nem üzemelnek.  A Magyar utcában a MURA II távvezetékből szabályozott elzáróval pótoljuk a medencéből a MURA I távvezetékre, Bajcsa és Fityeháza ellátására visszaengedett vizet. – 38 –


HydroConsult Kft.

 A Magyar utcai gépházban a MURA II távvezetékről szívó szivattyúk közül az egyik gyakorlatilag egész nap folyamatosan üzemel, a másik csúcsidőszakban rásegít.  A Magyar utcai gépházban a medencéről szívó szivattyúk nem üzemelnek. Részleteiben tekintve az is megállapítható, hogy a Magyar utcai medence vízszintjéről biztosítva a nyomást a Bajcsai nyomásfokozó szívóoldalán kb. 0,5 bar, a Fityeházi nyomásfokozó szívóoldalán 1 bar nyomás biztosítható, feltéve, hogy a nyomvonalon nincs olyan magaspont, ahol vízszál szakadás jöhet létre. (ezt külön meg kell vizsgálni !).

Meg kell még nézni az energia felhasználást és össze kell hasonlítani az alapváltozatnál számítottal !

5.1.1.4. MURA II távvezeték javítás, felújítás Változatszám a projektben: 1.5.1 Eredmények: TAB-V-1-5-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-5-1-Eseménynapló.doc A MURA II távvezeték felújítása esetében is felmerül a távvezetékről ellátott települések (Szepetnek, Sormás, Eszteregnye, Óbornak, Rigyác és Petrivente) ideiglenes hálózatüzemeltetésének problémája. A probléma megoldást ebben az esetben is befolyásolja, hogy a MURA II vezetéket milyen ütemezésben újítják fel. Hidraulikai és rendszertechnikai szempontból itt is 3 szakasz küöníthető el: 1. Molnári Vízmű – Szepetneki medence 2. Szepetneki medence – Szepetneki nyomásfkozó 3. Szepetneki nyomásfokozó – Magyar utcai nyomásfokozó Az első esetben megoldás lehet a Magyarutca felől tölteni a Szepetneki medencét. A második esetben a Szepetneki medence teljesen kiesik az ellátásból. Ekkor a Szepetneki nyomásfokozó szívóoldalán a szükséges nyomás akár a Petőfi utca torony, akár a Teleki utca torony zónájáról biztosítható. Illetve érdemes megvizsgálni, hogy a települések a Murai Vízbázis felől Becsehelyen keresztül elláthatók-e. Ez egyben arra is ellenőrzés lehet, hogy a Szepetneki nyomásfokozó kiesése esetén hogyan lehet ellátni ezeket a településeket. A harmadik esetben a Szepetneki medence már tölthető a Murai Vízmű felől, így az eredeti üzemrend követhető. A vizsgálatot a második esetben szükséges beavatkozásokra végezzük el, mivel ez a másik két szakaszra vonatkozó megoldásokat is magába foglalja. A második szakasz felújítása közben tehát két ellátási változat lehetséges. Ezek közül először azt az estet vizsgáljuk, amikor a Szepetneki nyomásfokozó szívóoldlán szükséges vízmennyiséget és nyomást Nagykanizsáról a Teleki utcai zónából biztosítjuk. Ebben az esetben a szükséges átalakítások, üzemrend változtatások:  A Murai Vízmű MURA II szivattyúja a Szepetneki medencére dolgozik de szakaszos üzemben, ugyanis csak a Becsehelyi ellátáshoz szükséges vízmennyiséget kell szállítania. Ezzel a megoldással a Molnári, Becsehelyi ágon nem változik az ellátási mód és a nyomásviszonyok, ami az ellátás biztonsága szempontjából kedvező.  A Murai Vízmű MURA I távvezetékre dolgozó szivattyúja a Magyar utcai medencét tölti. – 39 –


HydroConsult Kft.

 A Magyar utcai gépházban o a MURA II távvezetékből szívó szivattyúk nem üzemelnek, o a medencéből szívó szivattyúk közül az egyik a Petőfi utcai zónára dolgozik, míg a másik a Teleki utcai zónára. Ezzel el lehet kerülni az egyébként felesleges energiaveszteséget a Teleki utcai torony töltésében.  A petriventei leágazásnál a becsehelyi és szepetneki zónát összenyitjuk. Ezzel részben ellenőrizhetjük a vízátadás lehetőségét.

5-12.ábra – 1.5.1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Az 5-12.ábrán látható első számítási eredmények szerint a Magyar utcai medence már délben leürült. Ennek oka, hogy a MURA I távvezetékre dolgozó szivattyú, illetve a távvezeték szállítókapacitása nem elegendő. A probléma ebben az esetben sokrétű és a megoldás nagyban függ a MURA I távvezeték állapotától és statikai teherbírásától. Ugyanis amennyiben a MURA I távvezeték a szokásos 1,5 bar-os nyomáshoz képest jóval nagyobb nyomást (kb 3 bar) kibír, úgy a Szepetneki géppel, annak fordulatszám szabályozásával, vagy folytásával a szükséges vízmennyiség eljuttatható a Magyar utcai medencébe. Ez az is jelenti, hogy a MURA I távvezeték felújítását úgy kell elvégezni, hogy annak névleges nyomása elérje a 6 bar-t, vagyis a szükséges nyomás kétszeresét az esetleges nyomáslengésekből származó többletterhelések miatt. Erre a változatra is végeztünk vizsgálatot, amelynek eredményeit az 5-13.ábra mutatja. Változatszám a projektben: 1.5.1.1 Eredmények: TAB-V-1-5-1-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-5-1-1-Eseménynapló.doc

– 40 –


HydroConsult Kft.

5-13.ábra – 1.5.1.1. - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Ebben az esetben azt a módszert választottuk, hogy az egyébként is üzemelő MURA I szivattyú kimenő vezetékét összekötöttük a MURA I távvezetékkel egy szabályozható elzárón keresztül, amin az alábbi szabályozást állítottuk be: MURA I és II összekötés - (4 515) : Kezdő nyitottság : 10,00 % Szabályozások : -----------------------------------------------------Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00 - 23:59 Típus : Nyomóoldali tároló Szabályozó tároló : Magyar utcai medence (4 168) Szabályozási szintek : Vízszint [mhsf.] [m] Nyitottság [%] 145,92 4,00 15,00 147,92 6,00 0,00 Összegzett átfolyás : 12515,14 m3

Mint látható 15 %-os nyitottság mellett a szükséges szállítókapacitás biztosítható. Ez természetesen nem a legelegánsabb megoldás. Ennél energetikai hatékonyság szempontjából sokkal kedvezőbb lenne a szivattyú fordulatszám szabályozása. Összefoglalva az eredményeket, a következőket lehet megállapítani:  A MURA II távvezeték felújítása csak abban az esetben kezdhető el, ha a MURA I távvzeték felújítása már befejeződött és ennek eredményeként a MURA I távvezeték legalább 6 bar névleges nyomásúvá vált. Ebben az esetben kb 3 bar induló nyomással lehet a távvezetéken a Nagykanizsa térségében jelentkező Qdmax vízigény biztonságos szállítása. Fontos megjegyzni itt azt is, hogy amennyiben a vezeték felújítás a belső átmérő csökkenésével járna, úgy a fenti vizsgálatokat a csökkent átmérő ismeretében kell újra elvégezni. – 41 –


HydroConsult Kft.

 A számítások arra is rámutattak, hogy a MURA II távvezeték felújítása ütemezhető oly módon, hogy a szepetneki átemelő szívoldalán mindig biztosítható legyen a működéshez szükséges nyomás. Ezért a nyomásfokozó által ellátott települések Becsehely felőli ellátásáról csak a nyomásfokozó kiesése esetében kell tudni átmenetileg gondoskodni. Az erre az esetre vonatkozó vizsgálat ( 1.5.1.1.1. változat) azt mutatta, hogy ez az ellátási mód a jelenlegi rendszerkialakítás miatt, pontosabban a becsehelyi gerinchálózat szállítókapacitás hiánya miatt nem lehetséges, hálózat bővítés szükséges.  A MURA II távvezeték felújítása előtt célszerű lenne a meglévő MURA II távvezetékre dolgozó gép fordulatszám szabályozásának megoldása, így lehetővé téve, hogy csökkentett emelőmagassággal tudjon a MURA I távvezetékre dolgozni.  Hasonlóan célszerű megfontolni, hogy Becsehely felé egy kisebb teljesítményű szivattyú álljon rendelkezésre, a távvezeték felesleges túlterhelésének elkerülése érdekében, illetve energiatakarékossági megfontolásból.

5.1.2. Módosított rendszerkialakítás A meglévő hálózat előző fejezetében már rávilágítottunk a meglévő rendszerkialakítás néhány hiányosságára:  Teleki utcai torony töltése energia veszteség árán.  Felesleges túlnyomások Nagykanizsa alacsonyabban fekvő részein (Magyar utca, Ady Endre utca, Csengeri út).  Miklósfai nyomáshiányos területek. A három problémára a megoldást külön lépésekben keressük. Először a Teleki utcai torony töltésekor elvesztett energiával foglalkozunk, majd ezt követően az alacsonyan fekvő területek kérdésével és a miklósfai nyomáshiány megoldásával külön lépésben foglalkozunk.

5.1.2.1. Teleki utcai torony töltése Szepetnek felől Változatszám a projektben: 1.2 Eredmények: TAB-V-1-2-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-2-Eseménynapló.doc Az eredeti üzemmenethez képesti változtatás alapgondolata, hogy a Szepetneki medence túlfolyó szintje (196.00 mBf) 4,5 méterrel magasabban van, mint a Teleki utcai víztorony túlfolyója. Ezt szintkülönbséget a rendszerben már most is kihasználják, amennyiben Kiskanizsán keresztül a medence és a víztorony össze van kötve egy DN300/ac vezetékkel. A meglévő állapotra vonatkozó vizsgálatok szerint ez az összekötés nem elegendő a víztorony zónájában jelentkező vízigények illetve a Teleki utcai nyomásfokozó által a Bagolai medence zónájába szükséges vízmennyiség biztosítására, ezért a Petőfi utcai torony zónájából szükséges vizet elejteni a Teleki utcai torony zónájába. Az energiaveszteség kiküszöbölésére több lehetőség is kínálkozik:  Szepetnek felől a szállítókapacitás növelhető, ha a DN600/ac vezetéket, amely a Szepetneki medencét összeköti a Magyar utcai gépházzal közvetlenül rákötjük a Magyar utcában a Teleki utcai torony zónájára. Így a Szepetnek felől jövö víz nem kell keresztülmenjen Kiskanizsán, hanem közvetlenül a nagykanizsai zónába juttatható, ahol a Teleki utcai zónába egy meglévő DN300/ac vezetéken jutthatjuk a zónába. – 42 –


HydroConsult Kft.

 A Bagolai medence zónájába közvetlenül a Petőfi utcai torony zónájából adunk át vizet. Vagyis a nyomásfokozó szívó oldalára a Petőfi utcai zónát kötjük rá.  A zónahatárok átalakításával a Teleki utcai torony és a Szepetneki medence zónáját megnöveljük a Magyar utca, Ady Endre utca, Csengeri út területén, ezzel a zóna eddigi tranzit jellegét csökkentjük (vízszállítás a Bagolai zónába). Ezzdel az átalakítással a Petőfi utcai torony és a Bagolai medence zónájának területe csökken.  Amennyiben a Bagolai medence jelenlegi zónájának méretét sikerül csökkenteni, úgy szóba kerülhet a Teleki utcai nyomásfokozó üzemének teljes, vagy időszakos felfüggesztése. Ez azért lehetséges, mert a Petőfi utcai víztorony túlfolyója (209.92 mBf) ~4,3 méterrel magasabban van, mint a Bagolai medencéjé (205.65 mBf), vagyis elképzelhető a gravitációs vízátadás. Először tehát a Magyar utcai gépháznál történő összekötést vizsgáltuk az 1.2 projekt változatban.

5-14.ábra – 1.2 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum A kulcskérdés, hogy az összenyitással sikerült-e kiváltani a Teleki utcai torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából. A két zónát összekötő szabályozó szelep működését az 1-es változatban és az 1.2 változatban az 5-15.ábrán mutatjuk be.

– 43 –


HydroConsult Kft.

5-15.ábra – Teleki utcai torony töltése a Petőfi utcai zónából Látható, hogy a Szepetneki távvezeték Teleki utcai zónára való rákötésével az átadás csökkenthető volt, de nem teljes mértékben. Ezért az 1.2.1 változatban azt vizsgáltuk, hogy a Teleki utcai nyomásfokozó szívóoldalának közvetlenül a Petőfi utcai zónára való rákötésével van-e lehetőség az átadás teljes felszámolására. Változatszám a projektben: 1.2.1 Eredmények: TAB-V-1-2-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-2-1-Eseménynapló.doc

5-16.ábra – 1.2.1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum – 44 –


HydroConsult Kft.

Az 5-16.ábrán látható, hogy a Teleki utcai nyomásfokozónak a Petőfi utcai torony felőli táplálása esetében is sikerült zavarmentes üzemmenetet biztosítani. A megoldás pikantériája viszont, hogy azzal, hogy a Teleki utcai nyomásfokozó már nem terheli a Teleki utcai víztornyot, a Szepetneki medencéből a zónába szükséges vizet Kiskanizsán keresztüli átvezetéssel is el lehet juttatni, anélkül, hogy a Magyar utcában a Szepetneki DN600/ac vezetéket rányitnánk a Teleki utcai torony zónájára ! Magának a Teleki utcai nyomásfokozónak a létjogosultsága is érdekes kérdés. A vizsgált változatban ugyanis abból indultunk ki, hogy a Petőfi utcai víztorony túlfolyója (209.92 mBf) ~4,3 méterrel magasabban van, mint a Bagolai medencéjé (205.65 mBf), vagyis elképzelhető a gravitációs vízátadás. Ennek megfelelően a Teleki utcai nyomásfokozót úgy alakítottuk át, hogy a szivattyúkkal párhuzamos megkerülő vezetéket modelleztünk egy visszacsapóval. Ezzel a megoldással egy olyan üzemmenet valósítható meg, aminél a szivattyúzási üzemszünetekben gravitációs vízátadás van. A számítási eredmények szerint (5-17.ábra) a szivattyúzásra (50 l/s = 180 m3/h) csak időszakosan volt szükség.

5-17.ábra – Teleki utcai nyomásfokozó Érdemes észrevenni, hogy a szükséges emelőmagasság nem éri el az 1 bar-t ! Ha belegondolunk abba, hogy jelenleg a Bagolai medence által ellátott zóna (5-18.ábrán sárga színnel) méretét csökkentjük, és a zónából az Ady Endre utca és Csengeri út területeét átkapcsoljuk a Teleki utcai zónára, akkor a vízigény csökkenés következtében a Teleki utcai nyomásfokozó üzemeltetése feleslegessé válhat, mivel a Bagolai nyomásfokozónál szükséges vízmennyiség gravitációsan is el tud jutni a medencéig ! Ez a megoldás azonban már a zónahatárok módosításának témaköráhez kapcsolódik, amivel a következő 5.1.2.2. fejezetben foglalkozunk.

– 45 –


HydroConsult Kft.

5-18.ábra – 1.2.1 – Zónahatárok

5.1.2.2. Zónahatárok módosítása Nagykanizsán Változatszám a projektben: 1.2.1.1 Eredmények: TAB-V-1-2-1-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-2-1-1-Eseménynapló.doc Az 5.1.2. fejezet eddigi részeiben felvetett gondolatok és az eddigi számítási eredmények komolyan felvetik a zónahatárok módosításának szükségességét. A zónahatár helyes kijelöléséhez támpontként a terepszinteket kell használnunk. Tekintetbe véve az érintett medencék és víztornyok szintjet az ideális zónahatár kb. 155 mBf magasságban keresendő. Ennek a szempontnak és a hálózat adta lehetőségeknek megfelelően jelöltük ki a kívánatos zónahatárt. Az 5-19.ábrán mutatjuk be a zónákat különböző szinekkel jelölő tematikus térképet. A térképen lila színnel látható a Szepetneki medence ée a Teleki utcai víztorony zónája, míg zöld színnel a Bagolai medence és a Petőfi utcai torony zónája. Megjegyezzük, hogy a zónahatárok kijelölése jelen stádiumban még elvinek tekinthető. A tényleges zónahatár módosítás előtt a helyszíni lehetőségek részletes feltárását el kell végezni és a végrehajtás pontos technológiáját és menetét részletesen meg kell tervezni.

– 46 –


HydroConsult Kft.

5-19.ábra – 1.2.1.1 – Új zónahatárok A szimulációban:  A Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük, és egy megkerülő vezetékkel, visszacsapóval gravitációsan biztosítottuk a vízátadást. Az eredmények feltevésünket visszaigazolták ! A gravitációs vízátadás működő képes megoldás !  A Szepetneki medencéből elegendő volt Kiskanizsán keresztül gravitációsan vizet átadni a Nagykanizsa felé. A DN600/ac MURA II vezetéket nem kellett a város felá megnyitni, nem v olt szükség többlet szállítókapacitásra.  Ebben a változatban a MURA II-ből a Petőfi utcai torony és a Bagolai medence zónájába nem kellett vizet átadni ! A zóna a magyar utca medencéből (MURA I) ellátható volt. A számitások eredményeit most is tematikus ábrákon mutatjuk be. Az 5-20.ábrán a minimális nyomás – maximális vízszállítás (sebesség) statisztika látható.

– 47 –


HydroConsult Kft.

5-20.ábra – 1.2.1.1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Az ábrán látható a kulcsfontosságú medencék és víztornyok vízállás idősora is, ami kiegyensúlyozott üzemmenetet mutat. A nagykanizsai hálózaton nyomáshiányos terület nincs. Meg kell azonban jegyezni, hogy a zónakialakítással kismértékben növekedtek a nyomáshiányok a miklósfai alsó zónában. Ez a probléma azonban már az eredeti állapot esetében is jelentkezett. Az akkor tett javaslatunkat tehát most is megerősíthetjük, hogy Miklósfán felül kell vizsgálni a zónahatárokat és ezzel együtt a nyomásfokozó helyét is pontosítani szükséges. Az 5-21.ábrán a maximális nyomások – minimális vízszállítások (sebesség) statisztikáját mutatjuk be. Az ábrán jól látható, hogy a Magyar utca, Ady Endre utca, Csengeri út környezetében a káros túlnyomások megszűntek ! Véleményünk szerint a zónahatárok átalakításának egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy a teljes területen sikerült homogén módon a nyomásigényekhez megfelelően alkalmazkodó terep feletti nyomásokat biztosítani. Ezzel várhatóan az amúgy jelentős hálózati veszteséget reményeink szerint sikerülhet számottevően csökkenteni.

– 48 –


HydroConsult Kft.

5-21.ábra – 1.2.1.1 - Csomóponti nyomás maximum, vezeték vízszállítás minimum, terepszint feletti nyomások Végezetül tekintsük még az 5-22.ábrán az előző ábrához képest egy más nézetét ugyanazoknak az adatoknak, amikor is a csomópontok nem a terep feletti nyomás szerint színezettek, hanem az előírt nyomástól való eltérés szerint.

– 49 –


HydroConsult Kft.

5-22.ábra – 1.2.1.1 - Csomóponti nyomás maximum, vezeték vízszállítás minimum, az előírt nyomástól való eltérések Látható, hogí a nagykanizsai hálózat jelentős részén az előírt nyomástól való eltérés nem haladja meg az 5 mvo-t, még az előforduló legnagyobb nyomások idején sem. Ebben az esetben is elvégeztük a vízkor meghatározást, aminek eredményeit az 5-23.ábrán mutajuk be.

– 50 –


HydroConsult Kft.

5-23.ábra – 1.2.1.1 – Vízkor Az ábrából látható, hogy a zónahatárok átalakításának hatására nem javult a vízkor. Ennek alapján megállapítható, hogy az alulterheltség az egész rendszerre jellemző, ami miatt az utófertőtlenítés megoldása szükségesnek tűnik.

– 51 –


HydroConsult Kft.

5.2. Távlati vízigényekre vonatkozó vizsgálatok A távlati vízigényekre vonatkozó vizsgálatok nem sokban térnek el a jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatoktól, hiszen a két vízigény között nincs számottevő eltérés, sőt távlatban csökkenéssel számolunk.

5.2.1. Meglévő rendszerkialakítással Változatszám a projektben: 1.1 Eredmények: TAB-V-1-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-1-Eseménynapló.doc

5-24.ábra – 1.1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum, terepszint feletti nyomások Mint az várható volt, a jelenlegi vízigényhez képest nincs említésre méltó eltérés, sem az üzemrendben, sem az áramlási és nyomásviszonyokban.

– 52 –


HydroConsult Kft.

5-25.ábra – 1.1 - Csomóponti nyomás maximum, vezeték vízszállítás minimum, terepszint feletti nyomások A legnagyobb nyomások tekintetében is hasonló, mondhatni azonos képet kapunk, mint a meglévő állapot esetében. A teljesség kedvéért itt is elvégeztük a vízkor számítást, melynek eredményei az 5-26.ábrán láthatóak. Az eredmények a tartózkodási idő kismértékű növekedését mutatják, ami vízigény csökkenés természetes következménye.

– 53 –


HydroConsult Kft.

5-26.ábra – 1.1 - Vízkor

– 54 –


HydroConsult Kft.

5.2.2. Módosított rendszerkialakítás Változatszám a projektben: 1.1 Eredmények: TAB-V-1-2-1-1-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-2-1-1-1-Eseménynapló.doc

5-27.ábra – 1.2.1.1.1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum, terepszint feletti nyomások Miklósfát kivéve, a jelenlegi vízigényhez képest nincs említésre méltó eltérés, sem az üzemrendben, sem az áramlási és nyomásviszonyokban. Azonban Miklósfán az új fejlesztési területek koncentráltan jelentkeznek, ezért ittt a nyomáshiányok fokozódtak, ami tovább erősíti a Miklósfai hálózat és zónakialakítás részletes felülvizsgálatának szükségességét.

– 55 –


HydroConsult Kft.

5-28.ábra – 1.2.1.1.1 - Csomóponti nyomás maximum, vezeték vízszállítás minimum, terepszint feletti nyomások A legnagyobb csomóponti nyomások és legkisebb sebességek ábráján látható, hogy távlatban is sikerült a felesleges túlnyomások elkerülése. Hasonlóan az előzőekhez itt is elvégeztük a vízkor számítást, aminek eredménye az 5-29.ábrán további tartózkodási idő növekedést mutat.

– 56 –


HydroConsult Kft.

5-29.ábra – 1.2.1.1.1 - Vízkor Ennek alapján megállapítható, hogy az alulterheltségtől hosszútávon sem lehet majd megszabadulni, ezzel a helyzettel együtt kell élni, és gondoskodni kell a megfelelő utófertőtlenítésről is.

– 57 –


HydroConsult Kft.

5.3. Eredmények általános értékelése A jelenlegi és távlati vizsgálatok alapján a hálózat kialakítására és az ellátás lehetőségeire vonatkozóan a következő megállapítások tehetők:  A vízigények stagnálása, illetve várható további csökkenése miatt nincs jelentős különbség a különböző időhorizontbeli eredmények között.  A hálózatban kialakuló áramlási viszonyok az alulterheltséget mutatják. Ebből adódóan a vízkor a hálózat jelentős részén meghaladja a 24 órát. Ez arra utal, hogy az utófertőtlenítést az érintett 24 órát meghaladó tartózkodási idővel jellemezhető tározóknál, átemelőknél célszerű megfontolni.  A hálózati nyomások a jelenlegi rendszerkialakítás esetében Nagykanizsán, a Magyar utca, Ady Endre utca, Csengeri út környékén időszakosan túlterhelik a hálózatot, ezért a jelenlegi zóna kialakítást módosítani célszerű. A módosításra elvi javaslatot dolgoztunk ki, ami alapján el lehet kezdeni a zónahatárok módosításának előkészítését. A zónahatárok módosításával a túlnyomások megszüntethetők, csökkenthetők és a hálózati veszteség is várhatóan csökken.  Az egyes változatok energia felhasználásának számítást is levégeztük. Ennek eredményei azonban csak akkor tekinthetők mérvadónak, ha a szivattyúk valós jelleggörbéjét és energetikai paramétereit sikerül mérésekkel meghatározni. Az 5-1.táblázatban a jelenlegi vízigények alapján a meglévő rendszerkialakítás és a zónahatárok módosításával készült javasolt rendszerkialakítás energiafelhasználási adatai hasonlítottuk össze. Teljes rendszer összesen Változat 1 - Jelenlegi állapot - Alapváltozat 1.2.1.1 - Jelenlegi állapot a zónahatárok módosításával

Pmax S [kW] [kWh] 279 2 808 242 2 687

Q Fajlagos [m3] [kWh/m3] 26 327 0,107 22 017 0,122

5-1.táblázat – Energia felhasználás Mint a táblázatból látható a lekötendő teljesítmény és a teljes energiafelhasználás ugyan csökkent a módosítások hatására, de ezzel együtt csökkent a 24 óra alatt átemelt vízmennyiség is (tározók töltődése), így a fajlagos energiafelhasználási mutató, habár nem szignifikánsan, de kicsit még növekedett is. Ezeket az eredményeket a modell kalibrációját követően pontosítani fogjuk.  A jelentős tározó térfogat a szivattyúzás energia felhasználásának, vagy költségének csökkentésére jó alapot szolgáltat, de ez csak akkor használható ki, ha a völgy és csúcsidőszak energiaköltsége között jelentősebb eltérés van.  Másik, részben a tározótérfogatokból adódó lehetőség a szivattyúzás intenzitásának csökkentése, ami kisebb teljesítményű (olcsóbb) gépek beépítését teszi lehetővé.

– 58 –


HydroConsult Kft.

6. Gépházak és nyomásfokozók szivattyúinak hidraulikai ellenőrzése Ezt a vizsgálatot a jelenlegi állapotra végeztük el. Meghatároztuk az összes betáplálási és átemelési ponton a még üzemileg elképzelhető szélső csőhálózati jelleggörbéket és egy ábrában összevetettük a meglévő, beépített szivattyú jelleggörbéjével. A szivattyú ellenőrzéshez használt jelleggörbék az esetek döntő hányadában azonban nincsenek mérésekkel igazolva, mint ahogy a modell kalibráció sem készült még el, és így a csőhálózati jelleggörbék is csak előzetesnek tekinthetők. Mindezek ellenére a vizsgálatok eredményei hasznosak lehetnek, abban a tekintetben, hogy mely átemelőket és nyomásfokozókat kell előnyben részesíteni a rekonstrukció során. Hol várható jelentősebb energia és/vagy energiaköltség megtakarítás a szivattyúcserékből. Meg kell még említeni, hogy a szivattyúk névleges vízszállítását a vízmérlegek alapján számítottuk. A vízszállítási teljesítményt azzal a feltételezéssel számítottuk, hogy a Qdmax vízigényt a szivattyúnak 20 óra alatt kell tudnia átemelni.

– 59 –


HydroConsult Kft.

6-1.ábra – Molnári Vízmű átemelő – MURA I – Magyar utca felé A szivattyú mind emlőmagasság, mind vízszállítás szempontjából megfelelő. A jelleggörbe még kis korrekcióra szorul, amennyiben meg kéne hosszabbítani a jelleggörbét a nagy vízszállítású tartományban. Ezt a kalibráció során fogjuk elvégezni.

– 60 –


HydroConsult Kft.

6-2.ábra – Molnári Vízm átemelő – MURA II – Szepetnek felé A beépített szivattyú mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából megfelelő.

– 61 –


HydroConsult Kft.

6-3.ábra – Nagykanizsa - Magyar utcai átemelő – 1-es gép - medencéből A beépített gép, mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából megfelelő.

– 62 –


HydroConsult Kft.

6-4.ábra – Nagykanizsa - Magyar utcai átemelő – 2-es gép - MURA II-ből A beépített gép, mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából megfelelő.

– 63 –


HydroConsult Kft.

6-5.ábra – Nagykanizsa – Teleki utcai átemelő A legkisebb beépített gép emelőmagasság szempontjából túlméretezettnek tűnik. A kék színű egy elképzelhető, javasolható szivattyú. A másik 3 beépített szivattyúról nincs jelleggörbe, ezekről egyenlőre nem tudunk véleményt mondani.

– 64 –


HydroConsult Kft.

6-6.ábra – Nagykanizsa - Bagolai nyomásfokozó Ez csak egy feltételezett, vagy javasolt jelleggörbe, mert a meglévő szivattyúkról nem volt adat !

– 65 –


HydroConsult Kft.

6-7.ábra – Nagykanizsa – Fakosi nyomásfokozó Ez csak javasolt gép, a beépített gépek jelleggörbéi nincsenek meg !

– 66 –


HydroConsult Kft.

6-8.ábra – Nagykanizsa – Miklósfai nyomásfokozó A tűzoltó vízzel baj lehet. Ellenőrizni kell a meglévő szivattyúkkal a tűzoltás esetét !

– 67 –


HydroConsult Kft.

6-9.ábra – Liszói nyomásfokozó A beépített gép, mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából megfelelő.

– 68 –


HydroConsult Kft.

6-10.ábra – Fűzvölgyi átemelő – Homokkomárom felé Ez nem a beépített gép, mert az a táblázat szerint CR 16/20-as. de ahhoz még nincs jelleggörbénk, tehát ezt ellenőrizni kell. A zöld színű jelleggörbe a javasolható.

– 69 –


HydroConsult Kft.

6-11.ábra – Fűzvölgyi átemelő – Bocska felé Ez nem a beépített gép, mert az a táblázat szerint CR 16/20-as, de ahhoz még nincs jelleggörbénk, tehát ezt ellenőrizni kell. Ebben az esetben is a zöld színű jelleggörbe a javasolható.

– 70 –


HydroConsult Kft.

6-12. ábra – Újudvari nyomásfokozó A beépített gép emelőmagasság szempontjából túlméretezett, de vízszállítás szempontjából viszont kissé alulméretezettnek tűnik. Ellenőrizni kell, különösen a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség biztosítása miatt.

– 71 –


HydroConsult Kft.

6-13.ábra – Fityeházi átemelő A beépített szivattyú mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából megfelelő.

– 72 –


HydroConsult Kft.

6-14.ábra - Becsehelyi átemelő Ez a gép vízszállítás szempontjából jelentősen túlméretezett. Ellenőrizni kell, hogy mi lehet ennek az oka !

– 73 –


HydroConsult Kft.

6-15.ábra – Eszteregnyei nyomásfokozó A szivattyúk vízszállításra túlméretezettek, szükséges lesz egy helyszíni mérés és az adatok pontosítása !

– 74 –


HydroConsult Kft.

6-16.ábra – Szepetneki átemelő A gépházba beépített két szivattyú közül a GRUNDFOS-SP-75/4 szivattyú mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából túlméretezettnek tűnik ! Megfontolandó a cseréje kisebb teljesítményű szivattyúra. A másik gépnek még a pontos típusát sem sikerült egyelőre meghatározni, így jelleggörbénk sincs hozzá, és véleményt sem tudunk egyenlőre alkotni róla !

– 75 –


HydroConsult Kft.

7. Javaslatok A Nagykanizsai rendszer egyik fő problémája a magas hálózati veszteség. A probléma kezelése összetett feladat, amely több párhuzamos tevékenység szisztematikus végzését igényli:  A veszteségek területi eloszlásának meghatározása és nyomon követése: o Vízellátási nyomászónákban a tározók vízforgalmával korrigált napi termelési adatok gyűjtése és rögzítése. Célja: A vízfogyasztás és ezen keresztül a vízigények szezonális trendjének meghatározása, a trendek területi megoszlásának feltérképezése. Veszteségek területi megoszlásának meghatározásához a termelési adatok biztosítása. o Vízértékesítési adatok szeparálása nyomászónákra, a fogyasztási helyek nyomászónához rendelésével. Célja: Veszteségek területi megoszlásának meghatározásához értékesítési adatok biztosítása. o Saját vízfelhasználások mérése szükség szerinti gyakorisággal.  Hálózati veszteségelemzés – Területi mérések, éjszakai minimum mérések  Szivárgás vizsgálat – Konkrét hibahely meghatározás Energetikai megtakarítást célzó beavatkozások:  Túlméretezett szivattyú beépítések o Becsehelyi nyomásfokozó o Szepetneki nyomásfokozó o Eszteregnyei nyomásfokozó o Újdvari nyomásfokozó  Nyomásmenedzsment bevezetése Bocskán

– 76 –

NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer

Recommend Documents