3. szakasz Pécs Nagykanizsa

3. szakasz Pécs – Nagykanizsa Pécs – Nagykanizsa szakasz áttekintő térképe

Abaliget Története Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd németekkel népesítették be. A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a denevér múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat. Nevezetességei, látnivalói • Abaligeti-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a földkéreg mozgása következtében létrejött kis repedéseket a hévíz tovább tágította. Az 1957-ben kiépített főágon végighaladva gyönyörűen láthatók az egykor itt hullámzó Pannon-tenger által lerakott üledékrétegek. Cseppkövek csak a Nagyteremben fejlődtek. Klímája légúti megbetegedések kezelésére alkalmas. A barlang a nagy patkósorrú denevérek kedvelt tanyahelye. Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók itt. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta. • Denevérmúzeum o Elérhetőség: 7678 Abaliget, Tel.: 72/498-766; http://www.abaligetibarlang.hu/

120

• • • • • • • •

Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll. Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Titulusa: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül. Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban. "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása. Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről. Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről. Hármaskereszt. Pajta Múzeum: Abaliget, Kossuth u. 14.; http://www.abaliget.hu/latnivalok/item/pajtamuzeum

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Kisfali János polgármester 7678 Abaliget, Kossuth u. 87.; Tel/Fax: +36 72 598 001, +36 72 498 655; [email protected]

Abaligeti csónakázó tó

Cseppkőbarlang

Denevér múzeum

A község hivatalos honlapja: http://www.abaliget.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Abaliget

Hetvehely Története Hetvehely Árpád-kori település. Neve a magyar hétfő és a hely szavak összevonásával keletkezhetett. Ez arra utal, hogy valaha hétfőn voltak itt a vásárok. A beköltöző német telepesek ,,Hetfehell”-nek nevezték. A török hódoltság idején elnéptelenedett, sokkal később népesült be. Az új Hetvehely nem a régi falu helyére épült, mert a környék elvadult volt. Ezt bizonyítja, hogy a 18. század első három évtizedében nem említették a középkori templomot a vizitációk. 1979. január 1-én hozzácsatolták az elnéptelenedő Kán falut is, amely azóta építészetileg védett település lett a maga hatvan házával. Nevezetességei • Árpád-kori templom: A gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. 13. századi gótikus stílusú templom feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal. A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították. 1976-ban az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre. A templomon belül a középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence található. A 18. századi elődök a gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készíttetek. Ez később a mai

121

templom szentsír-oltára lett. A templom 1760-ban készült el. Ez később kicsinek bizonyult, ezért a közelében épült a mai templom. A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy "metterciát", amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is. A középkori falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence látható. "Miután a régi templom a plébánia telkén állt, annak gazdasági épületévé vált. Hajójából szénapajta lett, szentélye, sekrestyéje pedig húsfüstölő. Ez okozta, hogy középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja" - írja Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben az elhagyott templomról. •

Középkori római katolikus templom: A megrongálódott, középkori templomot ugyan helyreállították, de 1883-ban új templom épült a közelében, ezért a templom elhagyatottá vált. A templomot gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította. Az 1970-es években műemléki szempontból

helyreállították az épületet. A templom alaprajzából kiderült, hogy a 13. században épülhetett. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati magasabban van a karzat miatt. Ez azt jelzi, hogy az urasági karzat is a 13. században készült. A gótika idején a templomhoz sekrestyét építettek. A szentély négyzetes alaprajzú. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Wágner Antal polgármester 7681 Hetvehely, Rákóczi u. 36.; Tel.: +36 73 578 528; [email protected]

Hetvehely

Szentháromság templom

Árpád-kori templom

Hetvehely

Horgásztó

Hetvehely

A község hivatalos honlapja: http://users.atw.hu/hetvehely/fooldal.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Hetvehely

122

Bükkösd Története A mai Bükkösd három egyesült településből áll: A patak bal partján fekvő Megyefa 1950-től, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül Guriza) 1979-től csatlakozott a településhez. Neve először 1448-ban tűnik fel Naghbekes alakban. Valószínűleg a bükkös a bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa a Megyefalvából alakult ki. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent. A török hódoltság alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as években népesült be újra magyarokkal és németekkel. Nevezetességei • Római katolikus templom - 1791-ben épült. • Petrovszky-kastély: A kastélyt Mária Terézia építésze Fischer von Eriach tervei alapján készült. U alakú épület késői barokk stílusban. A főbejárat felett erkély, melyet két faragott szoboralakzat súlyoz alá. A manzárdtetős épület 1786-ban épült. A legendák szerint a kastély ura Jeszenszky Ferenc nagy kártyás hírében állott. Egyik kártyás adóssága fejében be kellett falaztatnia a kastély néhány ablakát. A nyomok még mai napig látszanak. 1953-tól leánynevelde volt. Napjainkban magántulajdonban van. o

•

Cím: Bükkösd, Kossuth utca 34. http://kastelyok.eu/content/baranya-megye#Bükkösd Petrovszky-kastély

Jeszenszky-kastély: A kastély felépítése után hamarosan leégett, ezért 1790-ben újra felépítették. Ekkoriban Jeszenszky Antal volt a kastély tulajdonosa. A 19.századba átalakításon esett át a kastély,majd 1900-ban Jeszenszky Lajos szintén átépítette házassága alkalmából. Ekkor kapta meg az emeletes saroktornyot. Az

államosítás után az Ásványbánya igazgatósága, majd a Cipőgyár is használta,és az állami Gazdaság is használta. Később műemlékvédelem alá helyezték. Jelenleg üresen áll. o Cím: Bükkösd, Megyefa, Kert u. 4. http://kastelyok.eu/content/baranyamegye#Bükkösd Jeszenszky-kastély Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Budai Zsolt polgármester 7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 24.; Tel.: +36 73 578 560; [email protected]

Jeszenszky-kastély

Petrovszky-kastély

Bükkösd

Horgásztó

A község hivatalos honlapja: http://www.okobukkosd.hu/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Bükkösd

123

Helesfa Története A pápai tizedlajstromban Eleusfolua, Heleusfolua. Az 1542. évi adólajstromban: Helesfalva. Gyakran fordul elő köznemesek nevében. A török alatt folyamatosan lakott. A lakosság azóta is magyar. Temploma 1722-ben épült. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Bakos Andor körjegyző 7681 Helesfa, Fő utca 55.; Tel.: +36 73 578 525; [email protected]

Helesfa

Kálvária

Nádasdy-kastély

Vendégház

Helesfai Egészségmegőrző Vízicentrum A tervezett tó a Pécsi-víz-Fekete-víz vízrendszerhez tartozó Bükkösdi-víz völgyében, Helesfa községtől mintegy 2 kilométerre délre, kizárólag önkormányzati ingatlanokon helyezkedik el. A tó létesítésének első ütemében – a mederkialakításhoz – agyagbánya létesült. A Helesfai tó elsődleges funkciója a haltermelés és a horgászat, ami hosszútávon biztosítja a beruházás fenntarthatóságát. A halászati (horgászati) tevékenység mellett lehetőség lesz a vízisportok (csónakázás, szörfözés) gyakorlására is. A tervezett tó, mint egészségmegőrző vízicentrum szorosan kapcsolódik a kistérség idegenforgalmi fejlesztéseihez is. A tó megvalósulásával új vidéki helyszín kapcsolódhat be a turizmusba. A tó vonzáskörzete kiterjedne Pécs, Szentlőrinc és Szigetvár városokra, valamint kapcsolódna a már jelenleg is meglévő turistaközpontokhoz (Orfű, Abaliget). A létrejövő jelentős nagyságú vízfelület további előnye a táji-, természeti környezet megváltozása és új vizes élőhelyek kialakulása. A tó tervei az 1990-es évek közepére nyúlnak vissza, de a tényleges, vízjogi engedélyes terv 2002-ben készült el, Széchenyi-pályázat keretében. Ehhez készült el 2005-ben kistérségi támogatással a 17 hektáros üdülőcentrum kiviteli terve. A tó építésének legelső, földmunka szakasza jelenleg közel 80 %-os készültségben van. A kiszállított föld az uránbányai rekultivációhoz kerül felhasználásra. Ezért a tó elkészülte nagyban függ a rekultivációs munkák állami finanszírozásától. A tó teljes területe 72,5 hektár, amiből 2,5 hektár egy már elkészült sziget. A 70 hektáros vízfelület alkalmas a horgászat mellett nemzetközi vitorlás, szörföző versenyek megrendezésére is. Elsőrendű szempontként kezelendő a tó halasítása, melynek várható induló költsége 10 millió forint. A tó felett, tőle nyugati irányban épülő üdülőcentrum a tó és környékén megjelenő turisták fogadására épül és kiegészül egy 2 hektáros kempinggel. Az egész projektben az „egészségmegőrző” jelző kiemelt hangsúlyt kap. Ebből a szempontból a dél-dunántúli régió legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A tó vízfelülete a 1,65 millió köbméteres vízmennyiségével a jelenleg legnagyobb turisztikai hasznosítású, Pécsi tónál is nagyobb lesz. A beruházás elkészültével 400 épületes üdülőfalu építése szerepel a község rendezési tervében, mely a tóhoz közel, annak nyugati oldalán fog elhelyezkedni. A tó közvetlen környezete nem beépíthetőként szerepel. A tó és az üdülőcentrum teljes területe az önkormányzat tulajdonában van. A beruházás elkészültével a vízműtárgyak várható megépítési költsége elérheti a 150 millió forintos nagyságrendet.

A község hivatalos honlapja: http://www.helesfa.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Helesfa

124

Cserdi Története Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy néven, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi néven írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. 1326-ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Eszterházy család lett birtokosa. A XIX. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé. A település római katolikus templomát, Szent Márton tiszteletére építtették 1906-ban, amely a mai napig a község közepén áll. A templom előtt egy 1883-ból való öreg kereszt ékesíti a bejáratot. A község annak a Szent Márton Európai Kultúrális Útvonalnak a része, mely a szent életének állomásait, kultuszának kiemelkedő emlékeit hivatott bemutatni magyar-szlovén-horvát együttműködéssel. 2008-ban több fejlesztés is történt a községben, többek között májusban készült el az a gyaloghíd, amely egyrészt a település közepén található árkot fedi át, másrészt pedig a társadalmi szakadék áthidalását hivatott segíteni. A településen élő gyermekek új, európai uniós előírásoknak megfelelő játszótéren játszhatnak. Továbbá üdvözlő táblák kerültek kihelyezésre az idelátogatók köszöntésére. A település fejlődését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból – az Országos Atomenergia Hivatalon (OAH) és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-n (RHK Kft.) keresztül – kapott támogatás is elősegíti. Nevezetességei • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült. • A település határában végzett ásatások alkalmával a legutóbbi jégkorszakban élt állatok maradványaira bukkantak.

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Bogdán László polgármester; 7683 Cserdi, Fő u. 60. Tel.: +36 73 378 504

Cserdi

Cserdi templom

Magyar Hősök Emlékmű

Római kori ásatások

A község hivatalos honlapja: http://www.cserdi.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cserdi

125

Szentlőrinc Története Szentlőrincen a pannon és kelta népek temetkezési szokásait 72 sír őrizte meg, amelyek a strandfürdő építését megelőző ásatások során kerültek felszínre. Az Árpád-kori eredetű helység első okleveles említése 1235-ből való (S. Laurency de Wkur). Nevét valószínűleg az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kapta. A templomos rend 1312. évi feloszlatása után az ispotályosok (johanniták) tulajdonába került, akik hiteleshelyet is működtettek itt. 1332-től önálló plébániás helyként működött. A mohácsi csatát követő hadfelvonulásoknak gyakran látta kárát a település, többször is felgyújtották. A török hódoltság után az uralkodó Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének adományozta Szentlőrincet és környékét, amely centrális fekvésének köszönhetően uradalmi központtá vált. A 18. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik székhelye lett a helység. A II. József uralkodása idején, 1784 és 1787 között megtartott első magyarországi népszámlálás során a településen 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel. Az 1782 és 1785 között lezajlott első magyarországi katonai felmérés adatai szerint ekkoriban az Esterházy-kastély fallal volt körülvéve. Megemlítettek a mérnökök továbbá egy hatalmas magtárat, egy malmot, és több értéktelen téglaházat is, valamint hogy Szentlőrincen halad keresztül a Pécs és Szigetvár közötti postaút, s a település többi útja is jó minőségű. A település 1773-tól 1950-ig járási székhely volt, 1862-től szintén 1950-ig pedig körjegyzőségi székhely is. Ebben az időszakban épültek ki a kisközség közigazgatási, joghatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei (1873-ban létesült például a postahivatal), köszönhetően az igen jó földrajzi helyzetnek. Ezek a kedvező fejlemények a település lakosságának folyamatos gyarapodását idézték elő. 1868-ban pedig a Pécs–Barcs-vasútvonal átadásával Szentlőrinc fontos vasúti állomáshellyé vált, ami csomóponti szerepre tett szert. A kereskedelem a vasútvonalak kiépülése óta máig jelentős a településen, a személy- és teherforgalma Szentlőrincet kereskedelmi gócponttá emelte.

Nevezetességei • Esterházy-kastély - Az 1718-ban épült Esterházy-kastély műemléki védelem alatt áll, de sokáig elhanyagolt állapotban volt. 2006-ban felújították, s azóta városházaként működik. • Iskolaépület - A település első iskolája 1795-ben épült, többször bővítették, illetve átépítették. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez. Néhány éve ismét felújították, azóta itt működik a művelődési ház. • Magtár- A 6-os főközlekedési út északi oldalán sokáig cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült el, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét. • Koncz–Brantner-ház - A 18. században épült, és az uradalom tiszttartói lakása volt. A Munkácsy Mihály utcában található, a 6-os út sarkánál. Műemléki védettség alatt áll. Eleinte lakóházként, majd magánmúzeumként működött. A múzeumi rész az országban egyedülálló, a 19–20. század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik. o Cím: 7940 Szentlőrinc, Munkácsy Mihály utca; Te.: +36 73 570 000 • Katolikus templom - 1718-ban épült, stílusa barokk. Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó. Orgonája a pécsi Angster József alkotása. • Református templom - 1935-ben kezdték építeni, s 1937-ben szentelték fel a Szent Imre és a Munkácsy Mihály utca sarkán. Az országban meglehetősen ritka építészeti stílusban (erdélyi vártemplom) készült el.

126

•

A 18. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete a Kossuth Lajos utcában, amely ma középiskolai kollégium.

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Dr. Győrvári Márk polgármester 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.; Tel.: +36 73 570 000; [email protected] •

Szentlőrinci kastély

Katolikus templom

Koncz-Brantner-ház

Református templom

A település hivatalos honlapja: http://www.szentlorinc.hu/ http://www.szentlorincsefoci.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentlőrinc

Kacsóta Története Kacsóta már az Árpád korban is lakott hely volt. 1375-ben említik először az oklevelek Kardosfalva néven. Ekkor a mai község helyén három falu is állt: Kardosfalva, Giróttfa és Boldogasszonyfa nevét említik itt a korabeli okiratok. 1542-ben neve Kachota-ként volt említve, s Giróttfa és Boldogasszonyfa már csak, mint külterületi rész volt említve. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, néhány család ekkor is lakta a települést. Lakói mindenkor főleg magyarok voltak. Idegenforgalom, turizmus szempontjából lehetőség van a településtől 3 km-re lévő horgásztónál horgászatra, mely községünk zártkertjének része, ahol helyben megtermelt szőlőből készített borokat a gazdák jó szívvel kínálják. A szép táj, a kellemes italok, a csillogó vízfelület, a horgászat élménye és sikere, akár a nyugalom szigetévé is varázsolhatja. Község határa három vadásztársaságnál is érintve van. E társaságoknál vadászati szempontból jelentős vad az őz, a vaddisznó, és a gímszarvas. Bevételeik jelentős része ezen vad fajak trófeás vadjainak bérvadásztatás útján történő értékesítéséből realizálódik. De lehetőség van a tarvad egyéni és terelő vadászatára is. Több éves tapasztalat az, hogy a vendégek jól érzik magukat, és visszajárnak. Mindezek a szórakozási lehetőségek bővíthetők lovaglással is. Elhelyezés, szállás a közeli panziókban, vagy hétvégi házakban vendégek igényeinek megfelelően történik. Nevezetessége • Római katolikus templom. A település hivatalos honlapja: http://www.kacsota.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsóta

127

Nagypeterd Története A település mellett már a római korban is hadiút húzódott. Nagypeterd már az Árpád-korban is lakott település volt. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el. Lakói korábban nemesek voltak, de a török hódoltság után csak 1724-ben nyerték vissza kiváltságaikat, amelyet a hódoltság ideje alatt vesztettek el. Nevezetességei • A községhez tartozó Csatapusztán szép kúria látható. • Református temploma - a 18. század második felében épült, késő barokk stílusban, tornya és főhomlokzata klasszicista, a 19. sz. első feléből. • Milleneniumi kopjafa • Hála-kopjafa, • Világháborús emlékmű. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Dr. Győrvári Márk polgármester 7912 Nagypeterd, Kossuth L. u. 93/A; Tel.: +36 73 446 605; [email protected]

Nagypeterd – Magyar Hősök Emlékmű

http://www.delzselic.hu/nagypeterd Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagypeterd

Szigetvár Története A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül. A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi. 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt.

128

A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit. Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6–7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején alapították az Újvárost is. Az 1566os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt. 1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett. Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják. Az Országgyűlés 2011-ben – Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért – Szigetvár városnak a „Leghősiesebb Város” („Civitas Invicta”) címet adományozza. Nevezetességek • Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán 1566ban foglalta el. o Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca; Tel.: 06-73/710-082 o Nyitva tartás: http://www.szigethvar.hu/nyitvatartas • Turbéki kegytemplom - Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. I. Szulejmán türbéjét a 17. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. • A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.)

129

• •

• • • • • • •

Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti). Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban. o Cím: 7900 Szigetvár, Tinódi u. 1/1.; Tel.: +36 73 510 485, o Nyitva tartás: http://www.szigetvarigyogyfurdo.hu/#nyitvatartas Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral, Vigadó, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján, Salamon-ház, Polák-kastély, Magyar–Török Barátság Parkja a város határában, Török-ház (karavánszeráj), Sóház

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Kolovics János polgármester; Tel.: +36 73 514 304; [email protected]

A város hivatalos honlapja: http://www.szigetvar.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetvár

Szigetvár története Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével. A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyigi Török család birtokában volt a környék. A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő

130

bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot. A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai. Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család. A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.

Szigetvár

Kossuth-szobor

Várfal

Kossuth-emlékpark

Római katolikus templom

Oroszlános szobor

Termál- és gyógyfürdő

131

Somogyapáti Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta. A település szűkebb környezetében szolgáltatási központként funkcionál. A helyi Tógazda Vadásztársaság vadászházat tart fenn a halastó szomszédságában. Dióspusztán 6 személy fogadására alkalmas kulcsosház áll. Története A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie. 4000-2800 között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből. Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven. A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal. Nevezetességei • A falu központjában áll a Szent László nevét viselő római katolikus templom. Barokk stílusú; szentélyét 1777-ben, hajóját a 19., míg tornyát a 20. században építették. Karzatán orgona foglal helyet. Kertjében Nepomuki Szent János és Szent József 18. századból való szobrai állnak. Búcsúját június 27-én tartják. • A családi házból átalakított, 1953-ra elkészült, Szent Mihálynak szentelt dióspusztai kápolnát 2005-ben felújították. Ekkor került bele az 1951-ben elbontott Regnum Marianum kisharangja. A kápolna másik harangját 1923-ban öntötte Rugler Ignácz, Pécsett. A kápolna falát díszíti a Feszty Árpád Kálvária egyik, három kisebb képből álló reprodukciója, tabernákuluma faragott; az oltárképet Molnár József festette. • Somogyapáti református kisebbsége haranglábat állított fel a faluban. • Halastó - A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy – építésekor a Dél-Dunántúl második legnagyobb, 105 hektáros víztározót létesítettek a Keleti-Gyöngyösön, öntözési célokra. Jelenleg csak halastóként használatos. A helyi vadásztársaság vadászházat építtetett mellette; ennek udvarán került felállításra a Szigonyos nevű, egy 18. századi pákászt ábrázoló faszobor, Horváth-Béres János alkotása. • Faragványok - A művelődési ház udvarán egy székelykaput és 3, a testvértelepüléseket jelképező kopjafát állítottak fel 2000-ben. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Kis Péter polgármester; 7922 Somogyapáti Fő u. 82.; Tel./Fax: +36 73 550 000; [email protected]

Római katolikus templom

A település hivatalos honlapja: http://www.somogyapati.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Somogyapáti

132

Patosfa Története Patosfa nevét 1486-ban említette először oklevél Pathosfalwa, mint Dombai Ferenc birtokát. 1493-ban a Kornis családé, Kornis Mihályné birtoka, aki Dombai leány volt, és később Patosfát az Enyingi Török családnak adta el. 1506 előtt a David család birtoka volt, akiknek kihaltával itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta. A 18. században a Szily és a Végh családok voltaké, később a Czindery, majd a Végh családé lett, és a 19. század elején a gróf Somssich család birtokába került, akik itt 1872-ben kastélyt is építtettek. A címer a település múltját és természeti környezetét kívánja megjeleníteni. Az egyszarvú Patosfa egyik középkori birtokosának, a 15. század végén és a 16. század elején földbirtokos Kornis családnak a címeréből származik. A három arany platánlevél az egykori patosfai kastély parkjában ma is élő ősi platánfákra, illetve közvetve a település természetes környezetére utal. A települést háborítatlan természeti környezete, tiszta levegője teszi vonzóvá, amelynek révén egyre nagyobb hangsúlyt kap életében a falusi turizmus. Látnivalók A község képviselőtestülete bízik abban, hogy Szigetvár fejlődésével új utak nyílnak Patosfa előtt is. A csendes, háborítatlan környezet, a kastélypark, az évszázados kúria, a halastó, a falu kis temploma és a vendégszerető lakók megnyerhetik a betelepülők szívét. A helyiek büszkesége a több mint egy évszázada fennálló, grófok által telepített egyhektáros kastélypark. Az itt lévő védett százéves vadgesztenyesort és ágyásokat a falusiak folyamatosan gondozzák és virágosítják. A park közepén áll a nyári lak, amelyet az egykori földbirtokosok építettek. Most ez szolgál a kultúrház és a könyvtár helyéül. Az 1872-ben épített kastélyépületet azonban rossz állapota miatt évtizedekkel ezelőtt elbontották. A falu közepén található katolikus templom mindössze 15 éve épült, ám Stix Tamás plébános mindig megtölti a kis épületet hívekkel. Szigetvár felé, dombok ölelésében jónéhány halastó fogadja a túrázót. A gyönyörű látvány mellett a tógazda a sporthorgászoknak engedélyezi a halfogást amellett, hogy elsősorban tenyésztésre szolgálnak a víztározók. Sőt még egy vendégházat is épített a távolabbról érkező turisták számára. A környékbeli erdőkben vadászatra is lehetőség van. A területet jelenleg a Westerheide Kft. gondozza. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Horváth Margit polgármester 7536 Patosfa Fő u 75; Tel: +36 82 719 946, [email protected];

Patosfa

Patosfa egykor

Vendégház

Horgásztó

A település hivatalos honlapja: http://www.patosfa.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Patosfa

133

Lad Története A mai község Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre 1950-ben. A középkorban – éppúgy, mint napjainkban – Lad nevű helységként tartották számon: 1772-ben csak magyar nyelvet beszélő polgárok éltek a településen. Ahogy Somogyban több helyen is, a 18. század közepén telepedtek a németek Ladra. Új utcasorok épültek, és 1745-ben két részre szakadt a valójában egységes szerkezetű falu. A megkülönböztetés egészen 1950-ig tartott, akkor kapta vissza az eredeti, hajdani Lad nevet a község. Látnivalók • Lad egyik figyelemre méltó látnivalója a temetőben található. A 19. században épített kálvária vezet a gondosan karbantartott temetőkápolnához. A temetőkertben lévő mamutfenyő liget is védett. A közútról is látható, és könnyen megközelíthető helyen, a Szabadság tér 18.szám alatt van egy műemlék jellegű istállóépület, mely klasszicista stílusban, a 19. század első felében épült. • Kiemelkedő látnivaló a hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepé található, Hoyos Miksa féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, őtszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A kastély ma egy vállalkozó tulajdona. • Az épület közvetlen környezetéhez csatlakozik egy harmichektáros parkerdő, melyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Mivel ez a terület a zselici erdők és a belső-somogyi homokvidék határán fekszik, növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A mocsári ciprustól a mamutfenyőig csaknem minden egzóta megtalálható. Hoyos Miksa, aki megszállott gyűjtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A parkban háromszázévesnél idősebb tölgyek, platánok, hársok és juharok is megszemlélhetők. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Pirosné Tamás Krisztina polgármester 7535 Lad, Petőfi u. 2.; Tel: +36 82 719 920, [email protected]

Templom

Lad

Kastély

Lad-kastély

A település hivatalos honlapja: http://www.lad.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lad

134

Hencse Története Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben. 1443-1449 között Hedrehely mezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott, 1443 és 1449-ban vámhely is volt. 1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu is: Nevezetességei • Református temploma - 1870-ben épült. • Márffy-kúria - késő barokk-klasszicista, 1813-1815. • European Lakes Golf & Country Club o Cím: 7532 Hencse, Kossuth L. u. 1-3.; Tel.: +36 30 516 1488 o http://golfhungary.hu/hu/golfpalyak/18-lyuk/reszletek/european-lakes-golf-ampcountry-club/ • Itt született Szentmártoni Béla (1931-1988), a neves csillagász, akiről a 3427-es számú kisbolygót elnevezték. • Népesség-fogyása negatív rekord, lakosainak száma 2009-ben 440 fő volt. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Gelencsér János polgármester; 7532 Hencse,Kossuth u. 43.; Tel.: +36 82 581 081

Hencse látképe

Golf pálya

Golf pálya központ

Templom

A település hivatalos honlapja: http://www.hencse.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hencse

135

Kadarkút Története A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i.e. 8000 - 10 000 évvel ezelőtt is éltek. Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az 1332-1335 években készült pápai tizedjegyzékében található. A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő török hódoltság előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek. Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török hódoltsághoz. A török nagy károkat okozott a településen. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai. Nevezetességei • Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori) • Római katolikus templom (klasszicista, épült 1832-1840 között) • Református templom (neogótikus, épült 1905–1906 között) • Vótapuszta kastélyépület (1910-1911 között épült, építtetője Somssich Géza) – jelenleg idősek otthona • Hősök tere – Hősi emlékmű (állíttatták: 1924) • Szabadkai Tibor magánarborétuma o Cím: 7530 Kadarkút, Körmendi u. 51.; Tel: +36 20 463 4306; www.falvak.hu/kadarkut • Csokonai Vitéz Mihály sokszor megfordult a környéken. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Karsai József polgármester 7530 Kadarkút, Petőfi S. u. 2.; Tel.: +36 82 581 003; [email protected]

Kadarkút

Hősi Emlékmű

Hősi Emlékmű

Népművészet

A település hivatalos honlapja: http://www.kadarkutph.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kadarkút

136

Mike Története A falu története egészen a korai időkre nyúlik vissza, amire a környéken talált avar, kelta, római és a honfoglalás korából származó leletek utalnak. Az első írásos feljegyzések 1213-ból valók, és Mica néven említik a települést. Az 1554-es török adójegyzékben Miske alakban szerepelt. Idővel a hódoltsági harcok következtében teljesen elnéptelenedett a falu. A 19. században két alkalommal telepítettek be német, később pedig magyar családokat a községbe. 1821-ben épült fel a ma is álló Somssich-kastély, melynek grófi birtokosa 1838-ban alapította az iskolát. Abban az időben mezővárosi rangja volt a településnek, amely már a 18. század közepén évi hat vásár tartására kapott engedélyt. A 20. század első évtizedeiben a népesség megközelítette a kétezret, megélénkült a közélet: működött a kaszinó, a tűzoltóegylet, a lövészegyesület, a gazdaszövetség, az önsegélyző- és hitelszövetkezet. A település legfontosabb tevékenysége a burgonyatermesztés. A rendszerváltáskor újból önállósodhatott a falu, s 1990-ben megalakult a mikei önkormányzat, létrejött a polgármesteri hivatal. Nevezetességei A falu közigazgatási területén négy műemléki védettségű épület található: • a romos Somssich-kastély, • egy szintén romos, 19. századi magtár, • egy Szent Vendelt ábrázoló szobor 1898-ból. A község rendkívül gazdag szobrokban, keresztekben. • a lakott területen kívül, egy tó partján álló elhagyatott Somssich-mauzóleum. Mike nevezetes még arról is, hogy 1944. május 3-án itt hullott le a mikei meteorit.

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Tóth Árpád polgármester; 7512 Mike Hunyadi J. u. 43.; Tel.: +36 82 721 229

Somssich-mauzoleum

A település hivatalos honlapja: http://www.somogy.hu/mike/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mike_(település)

137

Nagykorpád A település pazar természeti környezetben fekszik, környéke alkalmas lenne egy üdülőközpont kialakítására, hiszen az erdők vadászati, a tavak halászati, a gyógyvíz pedig regenerálódási lehetőséget kínál. Mindebből a helybeliek is profitálhatnak, hiszen munkalehetőséget és biztos megélhetést kínálna számukra. Nagy-korpád lakói a török hódoltság idején tértek át a református vallásra. Amikor a régi templom összedőlt, egy újat építettek a településen, mivel engedély nélkül tették ezt, 1745-ben bezáratták az egyházi intézményt, majd többszöri kérvényezés után húsz évvel később működhetett tovább zavartalanul az egyházi élet. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Szabó Zoltán polgármester 7545 Nagykorpád Petőfi u. 92.; Tel.: +36 82 385 467; [email protected]

Nagykopárd

Templom

110 éves fenyvesek

Forrás: http://www.somogy.hu/nagykorpad/

Szabás Története Szabás nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már népes település lehetett, mivel már egyháza is volt. Neve Zabas alakban 1395-ben is szerepelt. A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő ún. szenes út. 1395-ben a Batthyányak birtoka volt. A 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel. A 20. század elején báró Tallián Dénes és özvegy Somogyi Gyuláné volt itt a nagyobb birtokos. Báró Tallián Dénesnek régi kúriája és szép kastélya is volt itt. A kastélyt Tallián János építtette 1840 táján, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik. A Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelt egyházat 1402-ben említik.

138

Nevezetességei • Tallián-kastély - A falunak több birtokosa volt az elmúlt évszázadokban. A legutolsó birtokos a Tallián család, kik közül Tallián János az 1800-as évek derekán felépítette kastélyát, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. • Tallián-kúria • Fekete Aladár kastélya

Tallián-kastély

Tallián-kúria

Fekete-kastély

A község nem hivatalos honlapja: http://szabaskozseg.5mp.eu/web.php?a=szabaskozseg Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabás

Kutas Története A település földje és erdeje a tatárjárás előtt készült összeírás szerint két mocsaras tó között terült el. A magas talajvízszint ezen a környéken megkönnyítette a kútfúrást, ráadásul a környéken mindig jó vizű kutak voltak. Innen ered a falu neve: KUTAS. A kedvező körülmények elősegítették a megtelepedést, ezt bizonyítja, hogy a környéken már a bronzkorban is éltek emberek. A rómaiak is megfelelőnek találták a területet és a közeli Rinyapatak partján katonai tábort hoztak létre, s erre haladt a középkorban is még használatos római út. Később szlávok éltek a vidéken Nevezetességei • Hertelendy kastély - A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban KutasKozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as-1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. A házat a család 1951-ig, az államosításig lakta. A későbbi kezelő, a Kutasi Állami Gazdaság szerkezetileg megóvta a házat, így nem jutott a hozzá hasonló épületek sorsára. A kastély felújítása, 2000 óta kastélyszállóként működik. o Hertelendy Kastélyszálló Kft. - 7541 Kutas-Kozmapuszta 0120/4; Tel.: +36 82 568 400 www.hotel-hertelendy.hu

139

• •

Szentháromság-szobor - Barokk, XVIII. századi. Református templom - A második világháborúban a németek által felrobbantott templom helyén az 1940-es évek végén szocreál stílusban épült a mai templom, amelynek négyoszlopos portikusza van.

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Ütő Szabolcs polgármester 7541 Kutas, Petőfi u. 70.; Tel.: +36 82 385 431; [email protected]

Halastó

Hertelendy-kastélyszálló

A település hivatalos honlapja: http://www.kutas.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kutas

Segesd Története A feltárások szerint a kelta, illetve a római korban már lakott volt. A régészek több jó állapotban levő kelta cserépedényt találtak. Több száz római kori pénzérmét tártak fel, ami azt bizonyítja, hogy pénzverő hely volt. Régebben két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest-ként, később Segest, Següsd néven is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal. A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, s IV. Béla király többször hosszabban időzött itt. A megye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt. Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya-patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.

140

Nevezetességei • A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben Dorfmeister István munkája is látható, a 250 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű felső hegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely. • •

A 19. században épült a Széchenyi-kastély. Ma a kastélyban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark. Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár o o

Cím: 7562 Segesd, Kossuth utca 113/b; Tel.: +36 82 733 478 Nyitva tartás: http://www.segesd.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=89&Itemid=136

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Péntek László polgármester; Tel.: +36 20 911 0384; [email protected]

Segesdi Széchenyi-kastély

Evangélikus templom

A település hivatalos honlapja: http://www.segesd.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Segesd

Somogyszob Története Somogyszob eredetileg az Árpádok korában a királynéi Següsd vármegyéhez tartozott. 1586-88-ban a harcokban kitűnt török katonák a hűbérbirtokosai. Az 1626-27. évi adólajstrom szerint az esztergomi káptalan volt a földesura, 1660-ban szintén azok birtokában van. 1715-ben gróf Nádasdy Tamás tulajdona. 1726-ban az esztergomi főkáptalan volt a birtokosa. A helység lakói a hódoltság végén evangélikusok és reformátusok voltak. A kuruc szabadságharc idején a császári zsoldban álló rác egységek elpusztították a falut. A lakosok ismét az erdőbe, mocsarakba menekültek, mint hajdan a törökök egy-egy pusztításakor. A reformátusoknak itt prédikátoruk és iskolamesterük volt. A templomot közösen használták. A templom sárral tapasztott szalmával fedett volt. Ezt 1744-ben a vármegye bezárta, és 1747-ben a katolikusoknak adta. 1774-ben 243 református 139 evangélikus és 79 katolikus élt a községben. A segesdi ferencesek filiája volt. 1779-81-ben építették a katolikus barokk templomot. A reformátusok pedig 1788-ban építették új templomukat.

Nevezetességei • Somogyszob község látnivalói közé tartozik az evangélikus, katolikus és református templom. A legrégebbi irat az 1333-ból származó pápai tizedjegyzék, mely említést tesz a katolikusok plébániájáról.

141

•

• • • •

•

A Vilma-háza Somogyszob egyik büszkesége, a település legrégibb épségben fennmaradt lakóépülete, amit 2003-ban rekonstruáltak. A nagy udvart fa kerítés övezi. Az épületben eredeti állapotában láthatjuk a füstös-konyhát, amit régi használati tárgyakkal rendeztek be. A látogatók itt megismerhetik több régi, kemencében sült étel készítését. A két szoba egyikét régi népi bútorokkal és tárgyakkal rendezték be, a másikat pedig műhelynek. A látogatók ebben – előre egyeztetett időpontokban – megismerhetik a szövés, korongozás stb. technikáit. A védett épület a somogyszobi önkormányzat tulajdona. o Cím: 7563 Somogyszob, Luther utca 24. Az általános iskola a község központjában egy nagyon szép parkosított területen áll. Mögötte alakították ki a szabadidőparkot tóval, pihenővel és sétányokkal. Az önkormányzat épülete mellett díszkút áll. A kaszói elágazásnál található Klubok Háza falát több kerámia dombormű díszíti. Az épület parkjában látható szent Mihály szobra. Somogyszob közvetlen közelében található a turizmusáról híres Kaszópuszta. Üdülőközpontjában medence, vadászház és faházak is vannak. A települést az idénytől függően vadászok és turisták keresik fel. Határában van hazánk egyik legrégebben (1942 óta) védett természetvédelmi területe, a Baláta-tó; egyebek között az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) húsevő (rovaremésztő) növény természetes élőhelye. A kirándulók az erdőben lovagolhatnak vagy felülhetnek a kanyargó kisvasútra. A falu határában található, óholocén korú gyepvasérc telep ismert földtani nevezetesség.

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Eller János polgármester; 7563 Somogyszob, Petőfi u.1.; Tel.: +36 82 445 002

Somogyszob

Vilma-háza

Hálaadó templom

Vilma-háza

Halastó

Népviselet

A település hivatalos honlapja: http://www.somogyszob.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Somogyszob

142

Kaszó Somogy megye déli erdeiben bújik meg, a többnyire csak Kaszópuszta néven ismert aprócska település, amelytől Nyugatra találhatjuk a Baláta tavat ami a ritka Aldrovanda vesiculosa húsevő növény mellett is gazdag élővilággal büszkélkedhet. A Kaszó nevet 1994 óta viselheti. Népszerűségét nagyban köszönheti a környező erdők bőséges vadállományának, amely mellesleg Magyarország egyik legjobb minőségű vadászterületének számít. Története Az első írásos emlék 1398-ban Zsigmond király aláírásával keltezett, eredetileg latin nyelven írodott oklevél volt, melyben még Kazaw birtok néven jelölik. A török hódoltság időszaka Somogyot különösen megviselte, az idegen uralom idejében el is néptelenedett, falvak tűntek el nyomtalanul. Így közel 2 évszázadon keresztül nem hallhattunk Kaszóról, ami Zsigmond idejében még 3 részből állt. A környék sűrű erdős és lápos vidéke nagyon sok üldözöttnek adhatott menedéket. 1715-ben gróf Nádasy Tamás birtokában találhatjuk a vidéket, amelynek ekkor a legnagyobb települése Somogyszob volt. Később térképekkel összevetve már bizonyos, hogy a Baláta felőli részén állt a Baláta csárda ami a mai Szenta határának környékére tehető és az 1800-as évek elején gróf Festetics György birtoka, a másik pedig a kaszói csárda aminek tulajdonosa ekkor az esztergomi főkáptalan volt. A környéken megélhetést egyedül az erdő kínált, a makkosban kanászok hajtották a kondát, sok szénégető is letelepedett itt, de leginkább a vadászat tette népszerűvé. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburgok is előszeretettel vadásztak erre. De megfordult itt a walesi herceg is aki 1901-ben VII. Edward néven került az angol trónra. 1927. február 15-én kigyulladt a kaszói vadászkastély, amely ezzel porrá is égett. Helyére később már egy kőépület húztak fel, amiből az új vadászház lett. 1945 tavaszától Kaszó és erdejének nem volt hivatalos gazdája, ekkor élelem hiányában szinte mindenki irtotta a vadat. 1946. november 14-én a Szovjetunió javára bekebelezték a birtokot, így ettől kezdve, közel 4 évig a Szovjet Javak Igazgatósága irányította a kaszói erdő életét. Ekkor kezdődött meg az eszetlen fakitermelés is, ahonnan a faanyagot a főváros újjáépítésére szállították, emellett pedig a vadak irtása is szakadatlanul megmaradt. Hosszas évek kellettek mire ez a mértéktelen pusztítás némileg rendbe tudott jönni. A birtok 1950. május 5-én került a magyar állam tulajdonába. 1989-ben mivel Kaszó nem maradhatott meg önálló erdőgazdaságként, Veszprémhez csatolták. 1994-től önálló község. A Kaszó Erdőgazdaság Rt. ma 15 000 hektár erdőt mondhat magáénak, fűrészüzeme Szentán található. Az itt gyártott parkettafríz 80-90%-át exportálják. Kaszó erdeiben napjainkban is aktív vadászatot folytatnak, vadállományának minősége országos viszonylatban még mindig előkelő helyen áll.

Nevezetességei • Kaszói Állami Erdei Vasút - A kisvasút igazi természetközeli élményt jelent, ha ezzel az érdekes közlekedési eszközzel barangoljuk be hazánk vidékeit. A teljes hosszában erdőben futó vasútvonal csodálatos tájon halad át. A változatos erdőállományok, a Baláta-tó természetvédelmi területe, a természeti környezet sokszínű élővilágával felejthetetlen élményt nyújt az itt kirándulóknak. • Baláta-tó - Az országban hatodikként létesített Baláta-tó Természetvédelmi Területet az ott fészkelő vízimadarak és ritka növények megmentése érdekében nyilvánították védetté 1942-ben. Vadászat a festői Somogyban, Kaszó vadászház • A KASZÓ Zrt. kezelésében lévő 18 000 ha összefüggő erdőterület, és a hozzá kapcsolódó mintegy 7 000 ha jellemzően mezőgazdasági művelési ágú terület hazánk egyik legjobb minőségű vadállományának az élőhelye. Legfontosabb vadfajaink a gímszarvas, a dám, a vaddisznó és az őz,

143

•

melyek közül minden évben értékes trófeákat és talán még értékesebb vadászélményeket vihet magával az ide látogató vadászvendég. A Somogyi vadászház egész évben várja vendégeit. Duatlon OB

Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Somogyszobbal közös hivatal

Kaszó Ökoturisztikai Központ

Kisvasút

A település hivatalos honlapja: http://www.kaszort.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kaszó

Iharosberény Felszíne változatos, ahol a dombvidéki és a síkvidéki jelleg egyszerre van jelen, éppen ezért túrázók számára ideális hely. Iharosberény a magyar szelídgesztenye őshazája, itt van az ország egyik legnagyobb ültetvénye. Erdei vadállományban gazdagok, ahol az őzek, szarvasok, vaddisznók mellett a Tekeres-berki árok a magyar vidrapopuláció egyik fontos élőhelye. Történelme A vidéket a honfoglaláskor Lehel és Bulcsú és az ő őseik foglalták el. A falut 1264-ben említik először. IV. Béla Iharosberénynek adott egy szabadalomlevelet, amelynek értelmében a királyné birtokán szabadon telepedhettek le, akik szolgálatot vállalnak a birodalom érdekében. Iharosberényben 1726-ban telepedett le az Inkey család, kastélyukat 1750-ben, Inkey Gáspár építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is. A kastélynak államosításkor már 5000 kötetes könyvtára, családi levéltára volt, berendezése Bidermayer bútorokból állt. Értékei között voltak Deák Ferenc faragványai, báró Eötvös József karosszéke, sok Alt-Wien porcelán, több értékes festmény és családi képek. A parkban dór oszlopokon nyugvó csodálatos télikert is épült, melynek nyomai még napjainkban is fellelhetők. 1780-ban Mária Terézia udvartartásának tagjai jártak a kastélyban és kritikával illették az épület homlokzatának, tiszta barokk-stílustól eltérő vonásait. Inkeyék az épületet azonnal átépítették. A park napjainkban iskolakert, egyben megyeileg védett természetvédelmi terület. a park csodálatos méretű fái lenyűgöző látványt nyújtanak. Különlegességei miatt kedvelt hely a botanikusok számára. Faállományában ritka méretes egyedek: az 510 cm átmérőjü himalájai cédrus, valamint a három matuzsálem korú mamutfenyő, melyek 670, 600 és 480 cm-es törzsűek. Ezen kívül méretes páfrányfenyő, simafenyő és

144

erdeifenyő található. A lombos fafajok közül a vadgesztenye, a tulipánfa, a vasfa, a juharok és a magyalok érdemelnek külön is említést.

Nevezetességei • Az iharosberényi kastély és kastélypark • A falu értékei közé tartozik az evangélikus templom is. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Zsigmond Endre polgármester 8725 Iharosberény, Iharosberény Rákóczi u. 6.; Tel.: +36 82 720 188; [email protected]

Inkey-kastély

Kastély-park

Inkey-kastély

A település hivatalos honlapja: http://www.iharosbereny.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Iharosberény

Pogányszentpéter Pogányszentpéter szép, völgyben, dombvonulatokon elhelyezkedő ötszáz lelkes falu Somogy megyében. Anyagi értelemben a szegényebb települések közé tartozik, természeti értékekben viszont a gazdagabbak közé. Szőlőhegyek, erdők, halastavak kedvelt kirándulóhelyek, s e szép környezetet a faluban járó idegenek mindig fel is említik. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket. Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostort említettek. Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Didicsné Kardos Györgyi polgármester 8728 Pogányszentpéter, Bajcsy-Zsilinszky u. 84.; Tel.: +36 30 331 9378

Pogányszentpéter repceföldek

Magyar Hősök Emlékmű

Templom

A település hivatalos honlapja: http://poganyszentpeter.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pogányszentéter

145

Nagykanizsa Zala megye déli részén, a Mura folyótól 13 km-nyire északkeletre, a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült. Alacsony fekvésű vidék, a hajdani mocsárvilág lecsapolására számos csatorna szeli át a környékbeli nedves réteket, legelőket. Nagykanizsának és környékének története az újkőkorszak idejére nyúlik vissza (i. e.5000-2500). Ebből a korszakból származnak a legrégebbi leletek, melyek a sajátos vonaldíszes kerámiáival, primitív kőeszközeivel váltak ismertté. A becsehelyi ásatások az újkőkor összes kultúrájának és fázisának leletanyagát felszínre hozták. (Hamvasztásos temetkezés és természetesen az önálló rézművesség maradványai) A szokatlan nagy népsűrűségre utal a több mint harminc felfedezett lelőhely.

Napjainkban a városban működő kulturális egyesületek, az egyházak, a település szépítésén munkálkodó szervezetek szerencsésen sokszínűvé formálták a közéletet, teret adtak a polgári létezés számára. A 2010-ben indult Városrehabilitációs Program keretein belül megújul az egész belváros, új arculatot kapnak a város közterületei. A projekt tervezetten 2012-ben ér véget. Nagykanizsai rendelkezik repülőtérrel. A város számtalan közművelődési intézménnyel, műemléképülettel rendelkezik. Élénk a sportélete, számtalan sportágban több egyesület is működik. A városban több sportpálya és sportkomplexum üzemel, ezek közül néhány: • NTE sportpálya • Mindenki Sportpályája • kiskanizsai sportpálya • miklósfai sportpálya • bagolai sportpálya • motokrossz pálya • Olajbányász sportpálya • Nagykanizsai Kerékpáros Egyesület pályája • Kanizsa Uszoda és Strandfürdő Elérhetőségek • Polgármesteri Hivatal: Cseresnyés Péter polgármester 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.; Tel.: +36 20 849 2301; [email protected]; • Művelődési és Sport osztály: Bagarus Ágnes oszt.vezető; Tel.: +36 20 849 2333; [email protected]

Nagykanizsa, Erzsébet tér

Várkapu

A város hivatalos honlapja: http://www.nagykanizsa.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa

146