Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv
Készítette:
Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 2009. május 20. 45
Tartalom 1. Vezetői összefoglaló..............................................................................................................................48 2. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése)..............................................................................................................................................59 3. Az akcióterület kijelölése, jogosultságának igazolása..........................................................................61 3.1 Az akcióterület kijelölése............................................................................................................61 3.2 Az akcióterület jogosultságának igazolása..................................................................................65
4. Helyzetelemzés.....................................................................................................................................67 4.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése....................................................................67 4.2. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása.....................................................70 4.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása.........................73 4.4. Tulajdonviszonyok értékelése....................................................................................................83
5. Fejlesztési célok és beavatkozások......................................................................................................85 5.1. Az akcióterület fejlesztésének általános, átfogó célja................................................................85 5.2. Társadalmi cél............................................................................................................................87 5.3. Gazdasági cél.............................................................................................................................87 5.4. Környezeti cél............................................................................................................................88 5.5. A 2007-13-as fejlesztés koncepciója, amely a 2007-2008, a 2009-2010-es és a 2011-2013-as időszakban megvalósuló fejlesztéseket egységében mutatja be......................................................89 5.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése........................................................................................92
6. Fejlesztési programok............................................................................................................................96 6.1. A tervezett fejlesztések kategorizálása......................................................................................96 6.2. Az első ütem (a 2007-2008-as időszak) egyes projektjeinek részletes leírása...........................98 Huszti téri körforgalom.................................................................................................................98 Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca - Kórház utca -Teleki utca csomópont kialakítása ......99 Arany János utca – Petőfi Sándor utca összekötés.....................................................................100 Erzsébet tér rekonstrukciója.......................................................................................................102 „ Miénk a Tér!” - Helyi művészeti csoportok előadásai..............................................................109 6.3. A második ütem (2009-2010-es akciótervi időszak) projektjeinek bemutatása.......................113 Az Eötvös tér és a Széchenyi tér funkcióbővítő megújítása........................................................113 Fő utca rekonstrukciója, kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés...........................................................114 Deák tér rekonstrukciója............................................................................................................115
46
Ady utca lezárása........................................................................................................................115
7. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez......................................................115 7.1. Végrehajtási ütemterv............................................................................................................121 7.2. Társadalmi- gazdasági hatások................................................................................................123 7.3. Esélyegyenlőségi hatások........................................................................................................124 7.4. Környezeti hatások..................................................................................................................125
8. Kockázatok elemzése..........................................................................................................................125 9. A megvalósítás intézményi kerete - Városfejlesztő gazdasági társaság............................................127 9.1. A városfejlesztő gazdasági társaság létrehozásától várt előnyök.............................................128 9.2. A városfejlesztő gazdasági társaság struktúrája, alapvető jellemzői:.......................................128 9.3. A társaság kapcsolata az további érintett szereplőkkel, a kompetenciák meghatározása.......129 9.6. A városfejlesztő gazdasági társaság előzetes SWOT analízise..................................................134 9.7. Üzemeltetés.............................................................................................................................135
10. Pénzügyi terv.....................................................................................................................................136 10.1. Pályázat előzetes, becsült összefoglaló költségvetése...........................................................136 10.2. Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve (2007-2015)............................................................140 Éves bontásban...........................................................................................................................140 10.3. Külső források, önerő biztosítása...........................................................................................142
11. Partnerség.........................................................................................................................................143 11.1. A partnerségi egyeztetés célja...............................................................................................143 11.2. Az egyeztetésbe bevont partnerek........................................................................................143 11.3. Az egyeztetés menete............................................................................................................144 11.4. Az egyeztetés módjai és területi szintjei................................................................................144 11.5. A vélemények összegzése......................................................................................................145 11.6. Válaszok és eredmények........................................................................................................146
12. Mellékletek.........................................................................................................................................147 148
47
1. Vezetői összefoglaló Nagykanizsa a következő években (2007-2013) jelentős fejlődési lehetőség előtt áll. A város tudatosan készült, készül az Európai Uniós források fogadására. Az elmúlt időszakban több olyan nagyprojekt előkészítése kezdődött el, amelyeket az Önkormányzat önállóan, vagy a helyi vállalkozásokkal együttműködve kíván megvalósítani. Nagykanizsa városa az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban megfogalmazott célokra vehet igénybe pályázati forrásokat. A pályázatok kizárólag jól előkészített, átgondolt projektek megvalósítására nyújthatók be. A város funkcióbővítő fejlesztésének előkészítése érdekében készült el az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kötelezően előírt Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Belvárosi Akcióterületi Terv az Arany János utca - Királyi Pál utca – Petőfi Sándor utca - Huszti tér Eötvös tér Keleti oldal - Kórház utca - Kisfaludy Sándor utca - Ady Endre utca - NagykanizsaSzombathely vasútvonal által határolt területre. Az Akcióterületi Terv feladata, hogy feltérképezze, a lakossági-, vállalkozói- és civil igényeket arról, hogy milyen új funkciókat látnának szívesen a megújuló nagykanizsai belvárosban. Az akciótervnek ezen kívül fel kell mérnie azt is, hogy a városközpont rekonstrukciójához milyen magántőkéből megvalósuló beruházások kapcsolódhatnak, és legfőképp azt, hogy ezeknek a dinamizálásához mely beruházásokat szükséges és lehetséges az Európai Uniós forrásokból megvalósítani. Nagykanizsa MJV a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében rendelkezésére álló közel 1,7 milliárd forintot a 2007-2008-as és a 2009-2010-es akciótervi időszakban teljes egészében a belváros revitalizálására kívánja költeni, mivel az egy pályázat keretében nyújtható maximum 900 millió forintos támogatás – saját forrásaival kiegészítve sem - önmagában nem elégséges a terület komplex megújításához. A két kiemelt projekt egymásra épülésének bemutatása érdekében jelen akcióterületi terv tartalmazza mindkét akciótervi időszak tervezett fejlesztéseit, külön kezelve az egyes szakaszokat, valamint az azok által elérni kívánt célokat, illetve az ezekhez kapcsolódó költségeket. A belváros megújításához elengedhetetlen a forgalom csillapítása. Ezért az akcióterv – közlekedési szakemberek segítségével egy olyan „minimumterv” végrehajtását javasolja, amely a lehető legkisebb érdeksérelemmel jár, mégis a leghatékonyabb megoldást nyújtja a megnövekedett forgalom más irányú levezetésére. Az első akciótervi időszak elsődleges feladata ennek a közlekedés átszervezésnek a megoldása, ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a második akciótervi időszakban valódi funkcióbővülés valósuljon meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 2007-2008-as időszak projektje önmagában ne felelne meg a pályázati útmutatóban előírt összes feltételnek.
48
Ha a belvárosban sikerül csökkenteni az átmenő forgalmat, elkezdődhet a terület rekonstrukciója. A cél az, hogy Nagykanizsának olyan új, a történelmi városhangulatot tükröző centruma vagy centrumai szülessenek, amelyek valódi közösségi terek, valódi városközpontok lesznek. Az akcióterv készítése során több tucat olyan elképzelést gyűjtöttek össze a szakemberek, amelyek beépülhetnek a fejlesztési tervekbe. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata már 2003-ban elindította a városközpont közterületfejlesztési programjának előkészítését. Ennek keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg: -
2005 évben az Önkormányzati Testület döntő többséggel elfogadta a városközpont forgalomcsillapítására, több ütemben történő átalakítására vonatkozó tanulmány tervet.
-
A tanulmánytervet követően 2005 évben elkezdődött az átépítést közvetlenül megelőző engedélyezési és tender tervek készítése.
-
Elkészült a Fő út OTP előtti járda szakaszának, az Erzsébet tér Centrál szálloda előtti terület tervei, majd a Huszti téri körforgalmi csomópont és az Ady utca Fő út és Zrínyi utca közötti szakasz gyalogosításának engedélyezési és tender tervei.
-
Az OTP előtti és a Centrál szálló előtti terület átépítésének engedélyezése megtörtént, kivitelezése lezárult.
A fejlesztések több területre koncentrálnak. Hangsúlyos szempont a közösségi funkció erősítése mellett a város történelmiségéből adódó hangulat megtartása, visszaállítása. Az Erzsébet teret központi funkciójában kell megerősíteni. A tér északi részén lakások és irodaházak épülhetnek, ehhez magántőke bevonását tervezi az önkormányzat. Az Erzsébet tér központi része új térburkolatot kap, szobrok, díszkút, valamint több egyedi, Nagykanizsa turisztikai arculatát is színesítő attrakció kerül elhelyezésre. A városi rendezvények megtartásához szükséges terület és egyéb építmény kialakítása is a tervek között szerepel. Az így létrejövő rendezvénytér dísztér szerepet fog betölteni. Az előzetes vállalkozói igényfelmérés alapján helyet kell biztosítani magas színvonalú kávéházaknak, éttermeknek. Ezek szintén magántőke bevonásával valósulnak meg. Az Eötvös tér a tervek szerint a családok terévé válik. Megújul és bővül a jelenlegi játszótér, új szabadidő-eltöltési lehetőségek kaphatnak helyet. Fontos hangsúlyozni, az Eötvös tér átalakítása a már meglévő parkos állapot megtartásával képzelhető csak el. Az Eötvös tér déli része lezárásra kerül, itt a megnövekedő piaci kereslet nyomán új vendéglátó ipari és kereskedelmi egységek kerülnek kialakításra, felújításra. A terek közötti kapcsolat az út lezárásával és a beépülő vizes elemekkel teremtődik meg, további kapcsolat lehet az új gyalogos tengely, ami végigvezeti a városlakókat a Deák térig.
49
A szükséges forgalomcsillapítási beruházások után, a Fő utca városi sétánnyá alakul, ahol maximálisan 2x1 sávon zajlik a közlekedés. Az átmenő forgalomtól visszanyert területeken, a gépjárművektől zöldfelülettel elválasztva kerékpárút, valamint egységes építészeti elemeket hordozó sétaút kerül kialakításra. Ennek megvalósításába az itt üzlethelységgel rendelkezők is bevonásra kerülnek, mivel ennek a fejlesztésnek a megvalósítása legalább annyira az ő érdekük is, mint a városlakóké. Az akcióterületen található, jelenleg nagyon leromlott állapotú tömbbelsők a fejlesztések nyomán ideális területet biztosítanak a kötelezően létrehozandó városfejlesztési gazdasági társaság (ld. integrált városfejlesztési stratégia), valamint magánberuházók számára lakáscélú fejlesztésekhez, ezzel is bevételhez juttatva a várost, amelyet további rekonstrukciókhoz használhat fel. Az új szemléletű város-rehabilitáció egyik alapja, hogy a fejlesztő önkormányzat a rendelkezésre álló támogatásokat a megtérülés reményében használja fel, valamint a fejlesztések nyomán nála bekövetkező értéknövekedést további fejlesztésekbe forgatja. Ehhez a piaci szemlélethez nélkülözhetetlen az eddigi szervezetrendszer megreformálása, egy városfejlesztési gazdasági társaság létrehozása. Az anyag bemutatja e szervezet felépítését, működését. A nagykanizsai belváros fejlesztésének megvalósításához a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program „Városfejlesztés” intézkedésére nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. A Program 2007-13 között az 5 Nyugat-dunántúli megyei jogú város számára több mint 10 milliárd forintot biztosít városközpontjainak, szegregátumainak és lakótelepeinek rekonstrukciójára. Ebből Nagykanizsa közel 2 milliárd forintot kíván megpályázni. A város ezen kívül más pályázati forrásokat is igénybe kíván venni mind az ágazati, mind a regionális forrásokból. Ezen kívül az Önkormányzat szakmai segítséget nyújt mindazon fejlesztési elképzelések megvalósításához, amelyek a belváros-rekonstrukcióhoz kapcsolódnak, és magántőkéből jönnek létre. A város 2008 novemberében nyújtotta be az előzetes akcióterületi tervet és a kapcsolódó dokumentációt a kiemelt projektként történő nevesítés érdekében. A Kormány 2009. február 11-i ülésén 899 650 000 Ft-os indikatív támogatásban részesítette a projektet. Az előzetes akcióterületi tervben és a végleges dokumentációban történő változásokat az alábbiakban foglalja össze: A rendezett tulajdonviszonyok teljesítése:
HRSZ
Jelenlegi állapot
Várható tulajdonba kerülés ideje
50
1089 1090/1 1093 1099 1103 2455 2456 2458 2471 2476/1 2477/1 2478 2479 2502 2503 2505 2507/1
2507/2 2472
1939/2
1762 1939/3
kisajátítás megindítva 2008.06.10, jogerős határozat 2008.11.26 kisajátítás megindítva 2008.06.10, jogerős határozat 2008.11.26 kisajátítás megindítva 2008.06.10, jogerős határozat 2008.11.26 kisajátítás megindítva 2008.06.10, jogerős határozat 2008.11.26 kisajátítás megindítva 2008.06.10, jogerős határozat 2008.11.26 kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2455/1 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2456/1 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2458/1 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2471/1 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2476/3 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvanalában eső rész kisajátítva 2477/3 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2478/1 hrsz kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2479/1 hrsz teljes ingatlan tulajdonba került: 2008.03.14 teljes ingatlan tulajdonba került: 2008.04.22 teljes ingatlan tulajdonba került: 2008.03.14 Kisajátítás megindítva: 2008.06.05 Kártalanítási megállapodás megkötve, Részben önkormányzati tulajdon, részben kisajátítás alatt. Kisajátítás megindítva: 2008.06.05 Kártalanítási megállapodás megkötve, jelenleg földhivatali átvezetés alatt kisajátítás megindítva 2008.06.05. Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2472/1 hrsz Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve,
megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van
2009. Július Tulajdonban van
2009. Szeptember
2009. Szeptember 2009. Szeptember
51
2924/1
1941/1
1941/2
1960/8
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 2009. Szeptember Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 2009. Szeptember Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 2009. Szeptember Állami tulajdon, 2008. Október 29-én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 2009. Szeptember
Az akciótervi nevesítésről kiértesítő levélben szereplő feltételek teljesítése a végleges dokumentációban: Feltétel
Általános Feltétel
Feltétel teljesülése/nem teljesülése
típusa Kiértesítő
Az Akcióterületi Terv 4. „Helyzetelemzés” fejezete Az
levél
nem kellően részletes, nem támasztja alá az „Helyzetelemzés” című fejezete mind akcióterületi
fejlesztés
kijelölt
céljait.
Akcióterületi
Több szövegesen,
Terv
mind
4.
ábrákkal
térképvázlatra, helyszínrajzra van szükség ahhoz, kiegészítése került, figyelemmel a hogy
az
akcióterületi
összefüggések „Városrehabilitáció
2007-2013-ban
értelmezhetőek legyenek. A helyzetelemzés Kézikönyv a városok számára” c. kiegészítése szükséges a „Városrehabilitáció módszertani útmutató 43-47. oldalán 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára” c. leírtakra. módszertani útmutató 43-47. oldalán leírtaknak 1.
megfelelően.
Kiértesítő
Az Akcióterületi Terv 5. „Fejlesztési célok és Akcióterületi Terv 5. „Fejlesztési célok
levél
beavatkozások” fejezetében nem került sor az és beavatkozások” című fejezetében akcióterület általános, átfogó
céljának a szereplő
általános,
átfogó
célja
52
megfogalmazására. Ennek pótlása szükséges.
kiegészítése került új aspektusokkal.
2. Kiértesítő
Az Akcióterületi Terv 5.6. „Piaci igények és Az 5.6. „Piaci igények” fejezet a
levél
lehetőségek” fejezete nem felel meg a Kézikönyv módszertani kézikönyv, illetve az NFÜ 47. oldalán meghatározott módszertani és tartalmi IH
3.
iránymutatásainak
megfelelően
elvárásoknak. A végleges dokumentációban ennek átdolgozásra, kiegészítésre került pótlása szükséges. A partnerségi egyeztetések körének bemutatása ezen fejezetcím alatt nem teljesíti a módszertani útmutatóban elvártakat.
Kiértesítő
A célcsoportokat a projekt azonosítja a tervezett A célcsoportok beazonosítása, és a
levél
tevékenységek esetén, de az igények és fejlesztések
hatása
az
ATT
7.
szükségletek kezelésével, valamint azzal, hogy a pontjában kiegészítése került. 4.
beavatkozások milyen hatással vannak az egyes célcsoportokra
az
Akcióterületi
Terv
nem
foglalkozik. Kérjük részletes alátámasztását, hogy a tevékenység hogyan szolgálja a célcsoportok érdekét,
illetve
beavatkozás
milyen
az
hatással
egyes
van
a
célcsoportokra
(Kézikönyv 58. oldal). Kiértesítő
A végleges Akcióterületi Tervben kérjük minden Az
levél
egyes
tevékenység
bemutatásához
egyes
projektelemek,
illetve
a tevékenységek a „Városrehabilitáció
Kézikönyvben megadott táblázat-formátumok 2007-2013-ban Kézikönyv a városok használatát, és a kért információtartalom teljes számára” c. módszertani útmutatóban körű kidolgozását. 5.
szereplő
táblázatban
kerülnek
bemutatásra az Akcióterületi terv 6.2.
Kiértesítő
pontjában. Az Akcióterületi Terv 8.1 „Végrehajtási ütemterv” A 8.1 „Végrehajtási ütemterv” fejezet
levél
fejezetének további pontosítása szükséges.
pontosításra, aktualizálásra került
53
6. Kiértesítő
Az Akcióterületi Terv „Tervezett fejlesztések Az
levél
várható hatásai” fejezet csak a kötelezően elvárt vonatkozó indikátorok pontosításra, a
akcióterületi
terv
egészére
indikátorok körét tartalmazza. Kérjük ezek projektelemekre vonatkozó specifikus kiegészítését a Kézikönyv 57. oldalán található indikátorok pótlásra kerültek. táblázatnak megfelelően olyan módon, hogy bemutatásra kerüljenek az egyes projektelemek megvalósulását 7.
projekt-specifikus
mérő
indikátorok is, illetve a célérték elérésének időpontja is kerüljön meghatározásra. Kérjük annak részletezését és alátámasztását, hogyan teljesíti a projekt a vállalt indikátorokat.
Kiértesítő
A
Városfejlesztő
Társaság
levél
Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt-n belül fog „Megvalósítás intézményi kerete” című működni. Hiányosság, hogy
a
Nagykanizsa Az
a teljes
Akcióterületi
cég fejezetében,
valamint
10. a
szervezeti felépítése, és szervezeti egységek projektdokumentáció
10.
közötti
Nagykanizsai
kompetencia
megoszlása
nem mellékletében
bemutatott, ilyen módon nehezen értékelhető a 4 Vagyonhasznosító 8.
Terv
fős városfejlesztési divízió szerepe. Fontos, hogy a működő
a Zrt.
városfejlesztési
számú keretében divízió
jelzett vagyongazdálkodási és ingatlanfejlesztési bemutatásra kerül. tevékenység nem történhet a városfejlesztési divízión belül, a városfejlesztő divízió csupán a fejlesztéssel
érintett
ingatlanok
ideiglenes
vagyonkezelését láthatja el. A Városfejlesztő Társaság működését nem alaptőkéjéből javasolt biztosítani,
hanem
projektekre
vonatkozó
megbízási szerződések keretében megbízási díj meghatározásával. Nem tanácsos egy cég alaptőkéjét működési költségeivel terhelni. A részletes projektdokumentációban már pontosan tisztázni szükséges, hogyan kívánja a pályázó az
elvárásoknak
megfelelő
intézményi
kereteket biztosítani, és milyen szakértői
54
háttérrel fog működni. Kiértesítő
A fenntartási, üzemeltetési időszakra vonatkozóan Az ATT 10.7. „Üzemeltetés” című
levél
nem szerepel sem szervezeti, sem pénzügyi fejezetében bemutatásra került vonatkozású információ. Kérjük, a Kézikönyv 65. oldalán írt módszertani útmutatásnak megfelelően mutassa be az üzemeltetés és működtetés lehetőségeit
9. Kiértesítő
A költségvetés további pontosítása szükséges A
levél
az
10.
városmarketing
engedélyes
szétválasztani
tervek
alapján,
kötelező
a pontosításra
került,
költségvetése a
pályázat
szükséges pénzügyi változásait a következő
akcióknál a
illetve
projektelemek
kommunikáció táblázat foglalja össze.
költségeit és a városmarketing tevékenységek költségeit. Kiértesítő
A Tervezési Útmutató 43. oldalán írtaknak Az ingatlanvásárlásra szánt összeg
levél
megfelelően az ingatlanvásárlás nem haladhatja csökkentésre került, így nem lépi túl a
11.
meg
a
projekt
összes
elszámolható projekt
összes
elszámolható
költségének 10 %-át. Az Akcióterületi Terv 11. költségének 10%-át. „Pénzügyi Terv” fejezete szerint a projekt összes elszámolható költsége 1.510.891.000,- Ft. Ennek megfelelően a projekt a Tervezési Útmutatóban meghatározott, a költségvetés belső arányaira vonatkozó
feltételeket
az
ingatlanvásárlás
tekintetében akkor tudja teljesíteni, ha annak költsége nem haladja meg a 151.089.100,- Ft-ot. A területvásárlás költsége ugyanakkor a jelenlegi pénzügyi terv szerint 171.530.000,- Ft. Kérjük, a költségvetés
összeállításakor
vegyék
figyelembe a Tervezési Útmutató 42-43. oldalán írt feltételeket.
55
Kiértesítő
A projekt megvalósításához szükséges források Az akcióterületi tervhez csatolásra
levél
nem kellő részletezettséggel lettek bemutatva. A került az önerő rendelkezésére állását
12.
projekt megvalósításához szükséges források igazoló banki dokumentum. rendelkezésre állását - tekintettel a jelentős mértékű önerőre - a végleges akcióterületi tervben szükséges részletesen bemutatni.
A projektelemek költségeinek módosulását az alábbi táblázat mutatja be:
56
57
I. körös dokumentáció Költségvetési sorok
II. körös dokumentáció
összege (bruttó, Ft) Költségvetési sorok
540 000 000
Egészségcentrum kialakítása
150 000 000 Egészségcentrum kialakítása
Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése
Rendezvény és kiállító terem kialakítása
Gazdasági funkció (kapcsolódó magánerős beruházás, így az összege nem része a pályázat összes elszámolható költségének)
45 000 000 Hotel Centrál fejlesztése 100 000 000
Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése
„Miénk a Tér!”- Helyi művészeti csoportok előadásai
0
0,0%
0
-150 000 000
-100,0%
0
-45 000 000
-100,0%
100 000 000
0
0,0% Egyes elemek a gazdasági válság 0,0% miatt ellehetetlenültek
60 000 000
51 000 000
-9 000 000
-15,0%
0
-10 000 000
-100,0%
379 000 000
214 000 000
129,7%
553 222 375
-647 886 625
-53,9%
136 500 000
0
0,0%
190 339 160
-60 069 840
-24,0%
226 383 215
20 783 215
10,1%
698 669 840
90 069 840
14,8%
18 500 000
0
0,0%
4 500 000
0
0,0% a tevékenységek részletes megtervezése, árajánlatokkal való 0,0% alátámasztása
Üzletek építése - Jazzloft kft. Homlokzat felújítás - Firt Kft. 165 000 000 Parkoló és üzletek Baumeister Kft. 1 201 109 000 Városi funkció
építése
-
136 500 000 Huszti tér – körforgalom kialakítása 250 409 000
Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása
205 600 000 Arany János u. – Petőfi u. összekötés 608 600 000
Erzsébet tér rekonstrukciója ESZA típusú
540 000 000
0
10 000 000
Arany János u. – Petőfi u. összekötés
oka
10 000 000
Homlokzat felújítás - Firt Kft.
Huszti tér – körforgalom kialakítása Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása
mértéke (+/- %)
Rendezvény és kiállító terem 10 000 000 kialakítása
Üzletek építése - Jazzloft kft.
Parkoló és üzletek építése Baumeister Kft. Városi funkció
összege (bruttó, Ft)
összege (bruttó, Ft)
Gazdasági funkció (kapcsolódó magánerős beruházás, így az összege nem része a pályázat összes elszámolható költségének)
Hotel Centrál fejlesztése
Változás
Erzsébet tér rekonstrukciója 18 500 000 ESZA típusú 4 500 000
„Miénk a Tér!”- Helyi művészeti csoportok előadásai
Városmarketing
14 000 000 Városmarketing
14 000 000
0
Előkészítés költségei
71 252 000 Előkészítés költségei
40 088 049
-31 163 951
-43,7%
IVS, ATT, tervek
71 252 000 IVS, ATT, tervek
40 088 049
-31 163 951
-43,7%
Menedzsment költségek
48 500 000 Menedzsment költségek
56 783 427
8 283 427
17,1%
Projektmenedzsment költségei
24 000 000 Projektmenedzsment költségei
24 000 000
0
0,0%
Egyéb költségek
24 500 000 Egyéb költségek
32 783 427
8 283 427
33,8%
Műszaki ellenőrzés
Közbeszerzés
14 603 415
7 180 012
engedélyezési tervek elkészítése, felmérések, tervek alapján pontosabb költségbecslés elkészítése
lefolytatott közbeszerzések és megkötött szerződések alapján
Városrehabilitáció s szerződés megkötése alapján
58 tevékenységek
2. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában az egész városra kiterjedő célrendszer az alábbi átfogó területek mentén került kialakításra, és az akcióterület fejlesztése az alábbi módokon segíti elő a célok elérését: Térségi szerepkör Nagykanizsa egyik fő célkitűzése, hogy dél-zalai térségi központ szerepkörén túl a magyar- horvátszlovén kapcsolatok meghatározó, aktív, kezdeményező szereplőjévé váljon mind a régióban, mind országos szinten. Ehhez a szerepkörhöz elengedhetetlen a város presztízsének növelése. A belváros rehabilitációja révén Nagykanizsa egy európai mércével is kiemelkedő központhoz jut, amely pozitívan hat megítélésére, és az itt lakók városhoz kötődésére. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztési célok közül az akcióterületen található kis- és középvállalkozások fejlesztése révén van kapcsolat. A megújuló belváros a gyalogosforgalom növekedésével amúgy is kedvező környezetet teremt a belvárosban található üzletek és szolgáltatók számára, amit az önkormányzat az üzlethelységek felújításának támogatásával is ösztönöz. A terület forgalomcsillapítása az előfeltétele, hogy a fejlesztési területen valódi közösségi terek alakuljanak ki, ami nem csak a helyi lakosságnak, hanem a turistáknak is vonzó, fókuszálva Zalakaros, Hévíz fürdővendégeire. Az Eötvös tér többgenerációs családi parkká fejlesztése nem csupán a helyi lakosság igényeit szolgálja, hanem a város egy egyedi turisztikai elemmel is gazdagodik. A pályázat részeként kötelezően létrehozandó városfejlesztési gazdasági társaság működése lehetővé teszi, hogy az önkormányzat az ingatlanvagyonával felelősségteljesen, a mindenkori fejlesztési igényekhez igazodóan gazdálkodjon, valamint az ingatlanhasznosítás révén a keletkező bevételek az önkormányzatot gazdagítsák, amelyeket újabb város-rehabilitációs projektekre lehet fordítani. Városfejlesztés A város műemlékei, települési hagyományai és helyi értékei olyan épített környezetet teremtenek, melyek hatással vannak az új építészetre, a városkép, az utcaképek, a homlokzatok funkcionális esztétikáinak továbbfejlődésére. Ennek minél sikeresebb megvalósítása érdekében az önkormányzat 59
partnerséget épít ki az akcióterületen üzlethelységgel rendelkező kis - és középvállalkozásokkal, hogy a városkép szempontjából meghatározó üzlethelység homlokzatok minél szélesebb körben, egységes megjelenést biztosítva kerüljenek felújításra. Ugyancsak kapcsolódik a kijelölt célhoz a zöldfelületek megújítása, bővítése, játszóterek kialakítása. Közszolgáltatások Az akcióterület fejlesztése során lehetőség nyílik arra, hogy a főiskolások a gyakorlatban sajátítsák el az animátori tevékenység készségét, amelyre az Eötvös téren nyílik lehetőség. A soft elemek körében tervezett programok lehetőséget biztosítanak a közösségi tudat kialakítására, fejlesztésére. Az ingyenes internet hozzáférés elősegíti a digitális írástudás elterjedését. Az akcióterületi terv része, de nem város-rehabilitációs forrásból megvalósítandó projekt a Bolyai iskola felújítása, a Zsinagóga tömb rehabilitációja és a volt Nyomda épületének rekonstrukciója. Környezeti értékek Az akcióterület fejlesztése során nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a meglévő, és helyi védettség alatt álló zöldfelületek megóvására, valamint 15%-al történő bővítésére. Belvárosi homlokzatok felújítása, valamint az egységes városkép létrehozása jelentősen javítja az épített környezet minőségét. A forgalomcsillapítás következtében a belváros környezeti terhelése sokkal egyenletesebben oszlik el a településrészen, ezzel jelentősen javítva a Fő utca mentén élők életszínvonalát.
60
3. Az akcióterület kijelölése, jogosultságának igazolása 3.1 Az akcióterület kijelölése Nagykanizsa MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 8 városrészt, és ezen belül 4 akcióterületet jelöl ki. A rendelkezésre álló források elaprózódásának elkerülése érdekében a város egy funkcióbővítő és egy szociális célú város-rehabilitációt tervez megvalósítani. Az IVS-ben meghatározott célok eléréséhez legnagyobb mértékben a Városközponti akcióterület fejlesztése járul hozzá. A Városközponti, funkcióbővítő akcióterületet az alábbi utcák határolják: Arany János utca - Királyi Pál utca – Petőfi Sándor utca - Huszti tér - Eötvös tér Keleti oldal - Kórház utca - Kisfaludy Sándor utca - Ady Endre utca - Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal 1.Városközpont 2.Északi és észak- keleti városrész 3.Keleti városrész 4.Déli városrész 5.Sánc
és
Szabadhegy
6.Kiskanizsa,
Bajcsa
városrész városrész 7.Miklósfa – Bagola 8.Palin és Korpavár
Az akcióterületben lévő utcák: -
Kisfaludy Sándor utca
61
-
Ady Endre utca Kisfaludytól É-ra eső része
-
Szent Imre utca
-
Hermann Ottó utca
-
Batthyány utca Kisfaludytól É-ra eső része
-
Bajza utca
-
Kossuth tér
-
Kórház utca
-
Katona József utca
-
Széchenyi tér
-
Deák tér
-
Zrínyi utca
-
Eötvös tér
-
Huszti tér
-
Rozgonyi utca
-
Kölcsey Ferenc utca
-
Múzeum tér
-
Erzsébet tér
-
Magyar utca Arany J. utcától a Belváros felé
-
Báthory utca
-
Sabján Gyula utca
-
Vásár utca
-
Kalmár utca
-
Fő utca
-
Nagyváthy utca É-i része
-
Zárda utca
-
Kinizsi utca Erzsébet tér és Arany János közötti szakasz
-
Muraközi utca
-
Sugár utca Fő és Királyi Pál közötti szakasza
-
Kálvin tér
-
Kazinczy Ferenc utca
-
Királyi Pál utca
-
Hunyadi utca D-i része
-
Berzsenyi D. utca
-
Arany János utca 62
-
Csengery utca Kisfaludy és Fő út közti szakasza
A Belváros kiválasztását és lehatárolását a következők indokolták: ●
Nagykanizsa
városrehabilitációs
tevékenységének
középpontjában
a
belváros
közlekedésének teljes átszervezése, tehermentesítése áll, amely érinti az Erzsébet teret, a Huszti teret, az Eötvös teret, Deák teret, Fő utat, Zrínyi utcát, Arany és Petőfi utcát, Ady Endre utcát, így az akcióterület kijelölésekor a történelmileg kialakult városmag mellett arra is figyelemmel voltunk, hogy ezek a területek is részei legyenek az akcióterületnek ●
A belvárost jelentő tölcsérszerű terek funkcióváltásának, funkcióbővülésének a feltétele a Fő útról a forgalom elvezetése és az alternatív közlekedési útvonalak kiépítése.
●
A belváros élővé tétele, a belvárosi élet újjáélesztése Nagykanizsa gazdasági és városi fejlődését szolgálja. Ha a belváros kereskedelmi és kulturális élete fellendül, az pozitívan hat az ott működő vállalkozások gazdasági eredményeire.
●
A megszépült belváros vonzó terület a befektetőknek is.
●
Az épített örökség kellemes környezetben való bemutatása a turisták számára is vonzóbb, mint egy passzív múzeum-város.
●
A helyi lakosok szemléletét, ízlését az akcióterületi terv megvalósítását kísérő soft akciók igyekeznek fejleszteni, így remélhető, hogy aki mindennap láthatja, az is észreveszi az építészetitörténeti értékeket. 63
A 2007-2013-as Városrehabilitációs fejlesztés első két üteme a Belváros akcióterületen valósul meg. A fejlesztések elemei a következők: ROP 2007-2008-as pályázat • Huszti tér – körforgalom kialakítása • Arany János u. – Petőfi u. összekötése • Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása • Erzsébet tér megújítása • Erzsébet téren vendéglátóteraszok kialakítása • „Miénk a tér!” - Helyi művészeti csoportok előadásai • Városmarketing • Kapcsolódó magánerős beruházások: Egészségcentrum kialakítása, Hotel Centrál fejlesztése, Orvosi rendelők, gyógyszertár, üzletek építése, ezekhez kapcsolódóan parkoló kialakítása ROP 2009-2010-es pályázat • Fő út rekonstrukciójának 1. szakasza • Ady Endre utca átépítése • Deák tér rekonstrukciója • Széchenyi tér rekonstrukciója • Eötvös tér rekonstrukciója • Ügyészség homlokzatának felújítása • Fő út és Ady Endre út mentén üzlethelységgel rendelkező KKV-k fejlesztései • Városmarketing • Soft tevékenységek
A beruházással párhuzamosan az első ütemben létrejön a Városfejlesztő Társaság ( korábban létrehozott Nagykanizsai Vagyonhasznosító ZRt divíziója), amely a város által megfogalmazott koncepció alapján operatív módon irányítja, szervezi és végrehajtja a város egész területén jelentkező rehabilitációs akcióterületek fejlesztését, szoros együttműködésben az önkormányzat városfejlesztési osztályával, és pályázati irodájával.
64
3.2 Az akcióterület jogosultságának igazolása A Nyugat- dunántúli Operatív Program akcióterve alapján az integrált városfejlesztés városi, vagy városrészi központi területen valósul meg, mely a város életében meghatározó gazdasági – társadalmi szerepet tölt be. Ez erre a kijelölt akcióterületre maximálisan igaz, hiszen Nagykanizsa belvárosa, a város igazgatási, szolgáltató, és kiskereskedelmi központja. A fejlesztés elsődleges célja a terület funkcióbővítése, illetve a meglévő funkciók továbberősítése. Az akcióterületen található közintézmények, vagy közösségi funkciót ellátó intézmények száma jóval meghaladja a pályázat kiírója által feltételként előírt 3 intézményt: -
Művelődési intézmények: Thury György Múzeum, Halis István Városi Könyvtár, Hevesi Sándor Művelődési Központ, Honvéd Kaszinó, Medgyasszay Ház, Kiskastély – képtár, Magyar Plakát Ház
-
Közhasznú társaságok: VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht., Ingatlankezelési Intézmény, KanizsaNet 2000 Informatikai Kht
-
Egészségügyi és Szociális Intézmények: Szociális Foglalkoztató, Magyar Vöröskereszt, ÁNTSZ Városi Intézete, Családsegítő Központ, Felnőtt háziorvos (1 rendelő), Gyermek háziorvos (2 rendelő), Városi Fogászat, Védőnői szolgálat (4 db), Bölcsődék (2 intézmény)
-
Fejlesztési és gazdasági érdekképviseletek: Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Regionális Innovációs Ügynökség, Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
-
Közintézmények, Közszolgáltatók: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Földhivatal, Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltsége, Vám- és Pénzügyőrség, Rendőrkapitányság Nagykanizsa, Horvát Kisebbségi Önkormányzat, Horvát Konzuli Képviselet, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Városi Bíróság, Város Ügyészség, Városi Diák Önkormányzat, Polgári Védelem, Városi Tűzoltóság, EON, Dél-Zalai Víz és Csatornamű Zrt., Zala Volán Zrt, Tourinform Iroda, APEH, Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Nagykanizsa, Kihelyezett Osztály, Regionális Nyugdíjfolyósító Intézet, Magyar Posta
-
Média: Zalai Hírlap, Nagykanizsai Maraton, Kanizsa Újság Kft., Kanizsa TV Kft, Kanizsa Rádió
-
Egyházak: Jézus Szíve Plébánia, Református Lelkészi Hivatal, Szent József Plébánia, Zsidó Hitközség
-
Oktatási Intézmények: Vackor Óvoda, Rozgonyi Óvoda, Micimackó Óvoda, Bolyai János Általános Iskola, Rozgonyi Úti Általános Iskola, Zrínyi Miklós Általános Iskola, Piarista Általános Iskola és Gimnázium, Batthyány Lajos Gimnázium, Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola, Főiskola Kollégiuma, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Hely, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola
65
Az akcióterületen található kereskedelmi és szolgáltatóegységek száma meghaladja a pályázat kiírója által feltételként előírt 20 darabot. pl: Budapest Bank (Erzsébet tér), ERSTE Bank (Erzsébet tér), CIB Bank (Király utca), OTP Bank (Deák Ferenc tér), Raiffeisen Bank (Deák Ferenc tér), Sopron Bank Burgenland (Fő út), Király Vendéglő (Király utca), Kiskakas Vendéglő (Múzeum tér), Hotel Centrál (Erzsébet tér), Király Panzió (Király utca), Kaszinó Étterem (Ady utca), Nelson Pub (Fő út), Robinson Étterem (Deák tér), Vasember Étterem (Erzsébet tér), Rétesház (Erzsébet tér), Franch Kávézó (Erzsébet tér), Gerő Cukrázda (Fő út), Semiramis Kávéház (Fő utca), Süni Cukrázda (Erzsébet tér)
66
4. Helyzetelemzés A belváros több rendeltetési egységet magába foglaló lakó, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális központ. A városközpont 4 tölcsér alakú teret magába foglaló egység, melyeket a Fő út köt össze. Ez az út a fő közlekedési kapcsolat a Keleti, az Észak keleti városrész, Szabadhegy, Sánc, valamint Kiskanizsa városrész között.
4.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése
Az akcióterület szabályozási terve alapján mind a 2007-2008, mind a 2009-2010-es időszakban tervezett beruházások megvalósíthatóak. A 2007-2008-as időszak központi célkitűzése, a városközpont forgalomcsillapítása a településszerkezeti tervben kiemelten megjelenik. (6.§ 1.11 pont). A tervezett forgalomcsillapítás elemei, a Zrínyi u. keleti irányú továbbépítése és az Arany u. – Királyi Pál u. összekötése és a Királyi P. u. – Petőfi u. összekötése a város szabályozási tervlapjain szerepelnek. A szabályozási terv módosítása nem szükséges a projekt sikeres megvalósításához. A településszerkezeti tervből az érintett területekre vonatkozó részletek az alábbi térképeken találhatók: Huszti téri körforgalom
Erzsébet tér 67
• Arany János u. – Petőfi u. összekötése
68
• Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása
69
4.2. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Arany János - Kalmár utca körforgalom építése, közműkiváltások Megvalósítás időszaka: 2005-2006 Összköltség: 102.930 eFt A beruházás célja a kapcsolódó utak kereszteződésében a közlekedésbiztonság fokozása, a csomópont biztonságossá tétele. A járható közepű körforgalom kialakítása, valamint a járulékos közműkiváltások (elektromos földkábelek kiváltása, gázvezeték kiváltása, Ktv (UPC) kábel kiváltása, MATÁV hálózat optikai hálózat kiváltása, víz és szennyvíz vezetékek kiváltása) teljes egészében az önkormányzat saját erejéből valósultak meg.
Kölcsey u. felújítása, aszfaltozás Megvalósítás időszaka: 2005 Összköltség: 14.344 eFt A város 2005. évi útburkolat felújítási programjának keretében, önerőből megvalósított beruházás 250 méteres szakaszon útfelújítási, valamint járdarekonstrukciós munkálatokat tartalmazott. Terv u. felújítása, aszfaltozás Megvalósítás időszaka: 2004-2005 Összköltség: 9.625 eFt
70
Az önerős beruházás keretében a teljes utca (150 m) járda és út átépítése, illetve felújítása valósult meg, a kapcsolódó közműkiváltásokkal együtt. Városközpont rekonstrukció OTP előtti tér rekonstrukciója Megvalósítás időszaka: 2006 Összköltség: 9300 eFt A közterület átépítése igazodik az Önkormányzat által elkészítetett és a Közgyűlés által is elfogadott „ Városközpont közterületek fejlesztési, forgalomcsillapítási tanulmányterve” című tervhez. Plakátmúzeum építése a Magtár rekonstrukciójával Megvalósítás időszaka: 2005-2006 Összköltség: 191 000 eFt Az Erzsébet tér északi tömbjében található műemléki védelem alatt álló használaton kívüli magtár épület rekonstrukciója az „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése„ című Phare program finanszírozása által valósult meg.
Volt Városi Filmszínház rekonstrukció Megvalósítás időszaka: 2005-2006 Összköltség: 691 049 eFt A műemléképület rekonstrukciója 90 % mértékű címzett támogatásból valósult meg, többfunkciós, de alapvetően kulturális, közművelődési célokat szolgáló közösségi tér kialakítása (létesítmények építése, bővítése, rekonstrukciója) érdekében. Hevesi S. Művelődési Központ rekonstrukciója Megvalósítás időszaka: 2006-2007 Összköltség: 730 000 eFt A címzett támogatással megvalósult rekonstrukció elsődleges célja az épület teljes gépészeti rendszerének
rekonstrukciója,
az
akadálymentes
közlekedés
megvalósítása,
valamint
az
energiatakarékosság szempontjából legmeghatározóbb tényező, a nyílászárók cseréje. A címzett 71
támogatáshoz szükséges önerő mellett az önkormányzat 70 millió forintot biztosított a szükséges belsőépítészeti munkálatok elvégzésre. 56-os emlékmű építése Megvalósítás időszaka: 2006 Összköltség: 41 000 eFt Az 1956-os magyar forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójának megünneplésére Taubert László szobrászművész alkotásával emlékmű állítása. Rozgonyi Általános Iskola rekonstrukciója Megvalósítás időszaka: 2006-2008 Összköltség: 836 304 eFt A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszer finanszírozásából valósul meg a rekonstrukció, az alábbi prioritáson belül: A biztonságos iskola feltételeinek megteremtése: műszakilag leromlott, elsősorban balesetveszélyes, életveszélyes, egészségre káros, nevelést, oktatást szolgáló épületek, valamint nem oktatási intézmény céljára létesült épületek építési engedélyhez kötött rekonstrukciója és új építés, bővítés útján történő kiváltása, a fogyatékos személyek akadálymentes közlekedését szolgáló műszaki megoldások megvalósításával. Kisfaludy, Kórház, Katona J. u. burkolat-felújítás Megvalósítás időszaka: 2006 Összköltség: 89 000 eFt A beruházás része volt a 2006. évi burkolat felújítási programnak, mely program célja a város legrosszabb állapotban lévő közútjainak és járdaszakaszainak marással kombinált rekonstrukciója volt. A felújításokhoz a szükséges közműkiváltások megvalósítása szervesen kapcsolódott. Az önkormányzat a beruházáshoz 50% támogatást nyert a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól. Hotel Centrál előtti tér rekonstrukciója Megvalósítás: 2006-2007. 72
Összköltség: 76 300 eFt A beruházás első eleme az elfogadott „Nagykanizsa városközpont közterületek fejlesztési, forgalomcsillapítási terve” programnak. Megépítésével láthatóvá vált mindazon elképzelés, amelyet a tervezett program a Fő út gyalogos térkialakítására, burkolat megjelenítésére, a teraszok kialakítására, valamint utcabútor és egyéb utca berendezési tárgyakra, - mint jövőbeni utcaképre – elképzelt. Piaci pavilonok bontása Megvalósítás: 2007. II. negyedév Összköltség: 11 000 eFt A beruházás célja az 1990-es évek közepétől kihasználatlan volt városi piac, értékes városközponti területének megtisztítása, a későbbi értékesítés feltételeinek megteremtése. Zsinagóga tető-rekonstrukció Megvalósítás: 2002-2003 Összköltség: 30 000 eFt A volt Zsinagóga, klasszicista műemléképület állagmegóvása érdekében elengedhetetlenül szükséges volt a beruházás megvalósítása, amely a tetőszerkezet javítását és a tetőhéjalás cseréjét tartalmazta. Halis István Városi Könyvtár építése Megvalósítás: 1999-2001 Összköltség: 826.057 eFt A címzett támogatásból megvalósuló fejlesztés eredményeképpen egy a 21. század követelményeinek megfelelő, több mint 4000 m2-es közművelődési intézmény jött létre, amely a központi fekvése, valamint modern struktúrája révén kiváló minőségben képes kiszolgálni a város és térsége lakosságát.
4.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása
73
Társadalom A városrész lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 7212 fő volt, a össznépesség 13,71%-a, melyre jellemző az elöregedés, ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ebben a városrészben az egyik legmagasabb (40,5%), amely jelentősen meghaladja a 33,6%-os városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 évesek körében 38%, amely valamelyest meghaladja a városi átlagot (35,4%). Ehhez kapcsolódik, hogy a városrészben viszonylag magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arány az aktív korúak tekintetében (14,8%), valamint a városi átlaghoz képest alacsony a foglalkoztatottak aránya a 15-64 évesek körében (56,1%). Hangsúlyozni szükséges, hogy az adatok csak az akcióterületen élőkre vonatkoznak, jelentősen árnyalja a képet, ha az akcióterületen található kereskedelmi és szolgáltató ágazatokban található munkahelyeket is figyelembe vesszük, melyek az egész város foglalkoztatási mutatóihoz hozzájárulnak. A városrész kereskedelmi, szolgáltató, és igazgatási központ is. A városrész minden funkcióval rendelkezik, ami egy ekkora lakosságszámú település városközpontjától elvárható, ezt támasztja alá az akcióterület jogosultságának vizsgálatához készített lista a közösségi intézményekről (3.2. pont). A városközpont ennek ellenére nem működik közösségi központként, aminek alapvető indoka a Fő út jelentős közlekedési terheltsége, a közterek leromlott állapota, valamint a rendezett utcakép hiánya. A partnerségi egyeztetések során készült felmérés alapján a lakosság is ezeket, valamint a teraszos vendéglátóhelyeket emelte ki, mint a terület legfőbb hiányosságai. A városrész területén 2 óvoda, 3 általános iskola, 3 középiskola, és 1 felsőoktatási intézmény, 24 önkormányzati és állami intézmény, valamint számos civil szervezet székhelye található. Funkcióellátottsága megfelel egy városközponti területtel szemben támasztott elvárásnak. Szigorúan a statisztikai adatokat tekintve elmondható, hogy a városrész lakossága öregszik, fontos azonban különbséget tenni az egyes lakóövezetek között. A központi tereket és utcákat övező, régi kétszintes polgári lakások tulajdonosai között nagyobb számban található meg az idősödő korosztály, ami sok esetben a leromlott épületek helyreállítását is nehezíti a benne élők rugalmatlansága miatt. Az akcióterületen található iparosított technológiával épített társasházakban és azok övezeteiben nagyobb a fiatalabbak aránya.
74
Környezet A Belvárost építészetileg nem egységes, a XIX. század közepén és a XX. század fordulóján, valamint a két világháború között épült, nagyvárosias jellegű, többlakás os bérházak, valamint a II. világháborút követően épített tömbházak alkotják. Igazi történelmi belvárosnak csak néhány utca tekinthető a fő utca körül. A Belvárosban számos műemlék, illetve műemlék jellegű épület található, azonban ezek a szocreál lakóépületekkel nem alkotnak egységes városképet.
A városközpont 4 tölcsér alakú teret magába foglaló egység, melyeket a Fő út köt össze. Ez az út a fő közlekedési kapcsolat a Keleti, az Észak keleti városrész, Szabadhegy, Sánc, valamint Kiskanizsa városrész között. A városközponti területen található az autóbusz állomás is, amely szintén jelentős közlekedési terhelést ró a területre. Ennek nagy részét is a Fő út vezeti el, melynek közlekedési terhelése 13087 egységjármű/ nap. Jelenleg nincs olyan közlekedési útvonal, amely alternatívát nyújt a Fő úttal szemben a helyi, kelet-nyugat irányú közlekedésben.
75
A területen 1831 lakás található, melyek 14,9%-a alacsony komfortfokozatú. Ez az arány jelentősen meghaladja a városi átlagot (7,4%), amely azonban várhatóan a következő időszakban jelentősen javulni fog a lakáscélú ingatlanfejlesztések eredményeként. A városrészben az új építésű lakások átlagos négyzetméter ára fekvéstől függően 210 és 280 ezer forint között található, míg a régi építésű, de felújított lakások ára 160 és 210 ezer forint között. A területen jelentős számú üzlethelység, illetve iroda található, ezek esetében a földszinti üzlethelységek négyzetméter ára fekvéstől függően 110 és 290 ezer forint között változik négyzetméterenként. A belvárosi környezet egyik legmeghatározóbb eleme az út- és térburkolat. Nagykanizsa központjában a burkolatok közepes vagy annál rosszabb állapotúak. A gyalogos területek (járdák, terek, sétautak) burkolata aszfalt, térkő vagy szórt (gyöngykavics) burkolat. A járdákon az aszfalt sok helyen felpúposodott, töredezett, foltozott. Helyenként térkővel díszítették vagy egészítették ki a burkolatot – pl. Erzsébet tér, Deák tér kis része. Ezek a térkő felületek sajnos nem átfogó koncepció szerint készültek, nem igazán illeszkednek a többi burkolt felülethez és az épített környezethez. A parkosított terek gyöngykavics burkolata sok helyen kikopott, kátyús (pl. Eötvös tér, Deák tér).
76
Az utcabútorozás az egységesség tekintetében hagy kívánnivalót. A különböző korszakok bútorai elrendezésbeli, stílusbéli meghatározottság nélkül sorakoznak egymás mellett. Az ülőbútorok (mobil és beépített padok) jó vagy közepes műszaki állapotban vannak, formai igényességük azonban nem mindenhol felel meg a mai követelményeknek, és sokféleségükkel sem válnak a városkép előnyére. A
városszerte
elhelyezett
növénytartók szintén vegyes képet mutatnak: az Erzsébet téren a Városháza előtt és a Deák téren található
egységes
koncepció
szerint készült egyedi műkő tartók mára igen rossz állapotba kerültek, töredezettek, mállanak, a beültetés is hiányos, vagy nincs egyáltalán. Több helyen a kereskedelmi forgalomban kapható tartók kerültek kihelyezésre, különböző típusok, különböző méretben és színben - egymáshoz és a környezethez sem igazán illeszkednek (Fő út, Deák tér). A
különböző
forgalomterelő
és
a
zöldsávokat védő oszlopok és kerítések lépten-nyomon
más-más
anyagból,
stílusban – sivár iparitól a historizálóig – készültek. Egyformán görbék, dülöngélők és hiányosak viszont. Jellemzőek a belvárosban (Fő úton a Deák tér és az Erzsébet tér közötti szakaszon, Deák téren) a növényágyakban elhelyezett hirdetőtáblák, melyeknek nemcsak elhelyezésük, de állapotuk is kifogásolható, ráadásul kihasználatlanok, szemlátomást feleslegessé váltak.
77
Hasonlóképpen több helyen állnak mára feleslegessé vált, városképet csúfító közlekedésirányítási oszlopok. (Erzsébet tér – Fő út és a Fő út – Csengery út csomópontban.) A belváros egyik legnagyobb hiányossága, illetve problémája, a vendéglátó teraszok kialakítása. A kitelepülési igény üdvözlendő, azonban a telepítés módja nem mindenhol elég körültekintő: növénysávok teljes elfoglalása, közműaknák fedőlapjaira való terhelés, anyaghasználatbeli sokféleség és nem elég magas fokú igényesség. A Fő út Eötvös tér és Deák tér közötti szakaszán az út lejtésviszonyaihoz nem igazodó teraszok nem nyújtanak szép látványt. A Fő út Deák tér és Erzsébet tér közötti szakaszán jelenleg túl keskeny a járda ahhoz, hogy megfelelő méretű terasz elhelyezésével még mindig kényelmes szélességű járdafelület maradjon. A városrész közműellátottsága teljesen kiépült, azonban állapota nem kielégítő. Ennek javítására, a város szennyvízelvezető rendszerének megújítása céljából pályázatot nyújtott be a Környezeti és Energia OP-ba, melynek megvalósítása 2009 nyarán megkezdődik. Az két beruházás összehangolt időbeli ütemezése megoldott. A városrész legjelentősebb zöldfelülete az Eötvös tér, melyet északi oldalról a Fő út határol, így rekreációra jelenlegi formájában nem a legmegfelelőbb terület. További zöldterületek az akcióterületen az Erzsébet tér, a Deák tér, Kossuth tér, valamint a Széchényi tér. A fejlesztés keretében az összes felsorolt terület megújításra kerül, valamint összességében 15%-al nő a zöldfelületek aránya. Gazdaság A város központi magjáról elmondható, hogy a város szolgáltatási centrum szerepét tölti be, és másodlagos jelentőséget képvisel a lakófunkció. A szinte mindenre kiterjedő közigazgatási szolgáltatási spektrum mellett, a pénzügyi szolgáltatók, a kereskedelmi egységek, a vendéglátóhelyek és a kulturális, szórakoztató létesítmények vonzzák a belvárosba a Nagykanizsán lakókat és az ide érkezőket. A városközpontban túlsúlyban vannak a tercier szektorhoz kapcsolódó munkahelyek, és ezen belül is kiemelkedő – természetesen a közigazgatáson felül - a pénzügyi szolgáltatásban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben tevékenykedők száma.
78
Közlekedés A belvárosi akcióterültek legjelentősebb problémája a Fő út és környezetének közlekedési terhelése, amely a 61-es és a 74-es számú fő út városi átkelési szakasza. A városközponttól északra haladó 7-es út, illetve M7-es autópálya jelentős forgalmat vezet el, azonban még jelenleg is 13087 egységjármű/ nap az út terhelése.
79
A Fő út tömegközlekedési szempontból is frekventált terület, az alábbi ábrán látható, hogy az Erzsébet tér és az Eötvös tér közötti szakaszt az összes helyi járat, illetve helyközi járat érinti, amely hétköznapokon több mint 200 buszt jelent!
80
A tervezett fejlesztések eredményeként a jelenlegi 2x2 forgalmi sáv 1x1 forgalmi sávra szűkül közlekedéscsillapítással a Fő út vonatkozásában. A Fő út mentén a felszabaduló területeken sétáló övezet, valamint kerékpárút kerül kialakításra. Az eddig átmenő forgalom elvezetése érdekében északon sor kerül az Arany János utca, Királyi Pál utca, Petőfi Sándor utca összekötésére, valamint ehhez kapcsolódóan a Huszti téren (Fő út, Petőfi Sándor út, Kórház utca kereszteződése) egy körforgalmú csomópont kialakítására. A belváros déli részén a Zrínyi utca meghosszabbításával a Kórház utcáig, valamint ott egy csomópont kialakításával szintén egy új közlekedési kapcsolat létesül. A tervezett fejlesztések eredményeként az Eötvös tér és a Deák tér nyugati, és déli részén, valamint a Zárda és az Ady Endre utcában forgalommentes zóna kerül kialakításra. A tervezett közlekedési átrendezést az alábbi ábra foglalja össze.
A városban 650 fizető parkoló található, kivétel nélkül a belvárosi akcióterületen. A Belváros forgalomcsillapításának alapvető része a (fizető) parkolási rend szabályozása. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. április 30-án fogadta el a 20/2009. (V. 08.) számú, „a fizető parkolóhelyek működtetéséről és igénybevételéről” szóló új rendeletet, amelynek a célja többek között
81
az, hogy a Városközpont rehabilitációs és forgalomszabályozási tervéhez kapcsolódóan elősegítse a Belváros forgalomcsillapítását. A rendelet legfontosabb, forgalomcsillapításhoz kapcsolódó elemei: -
A fizetőparkolók területi hatályának megváltoztatása, kiterjesztése, a Várakozási övezet kijelölése. Ezzel az intézkedéssel nagyban csökkenthető a Belvárost parkolás céljára igénybevevő járműveknek a száma.
-
A fizető parkolók üzemidejének csökkentésével elérhető a belvárosi üzletek, kereskedelmi és vendéglátó egységek forgalmának fellendítése.
-
A minimum idő 30 percről negyed órára csökkentése, amely a tapasztalatok szerint a javítja a jegyvásárlási fegyelmet.
-
A kedvezményes árú parkoló bérletek rendszerének módosítása megfelelő megoldást nyújt pl. az oktatási intézményekbe autóval érkező szülők problémájára, és a reggeli órákban az árufeltöltésrakodás szabályozására is.
-
A járműkategóriák helyett az „A” és „B” díjosztály bevezetése egyszerűbbé teszi a tarifarendszert.
Az új rendelet kidolgozása során az üzemeltető minden tekintetben figyelembe vette az országos tapasztalatokat. A későbbi ütemekhez kapcsolódó magánerős fejlesztések egyik célterületén, a volt kosaras piac helyén, a leendő beruházó csak parkolóház építési kötelemmel vásárolhatja meg a területet, így az egyik elkerülő út (Zrínyi utca) mentén kialakulhat nagyszámú parkoló. A másik lehetőség a jelenlegi piac és Pláza mellett található nagyszámú parkoló, ahol jelenleg lehetőség van ingyenes parkolásra is.
Jövőbeli tendencia A városközpont fejlesztése során az elsődleges fontosságú az, hogy a belváros megőrizze a közigazgatási, szórakoztató, kiskereskedelmi centrum funkcióját és a forgalom csillapításával, valamint a terek rekonstrukciójával létrejöjjön egy élhető közösségi központ, ami funkciójában megerősödve szolgálja ki a lakosságot. Már jelenleg is erőteljesen érezteti a hatását, de a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani arra a tendenciára, ami a központból történő vásárlóerő elszivárgást eredményezi. Az Észak-keleti és Keleti városrészben egymás után, egymásra épülve és a másik kínálatát kiegészítve, vagy túllicitálva épülnek a hipermarketek, bevásárlóközpontok, és szakosodott áruházak. A jó megközelíthetőségüknek és az „egy helyen mindent” koncepciójuknak köszönhetően jelentős a látogatottságuk, természetesen a városközpont terhére. 82
Az 1800-as évek végén épült, a városképet jelentősen meghatározó épületállomány egy része felújításra került, azonban az önkormányzat saját tulajdonai esetében korlátozottan tudott csak forrást elkülöníteni az állagmegóvó felújításra, valamint a társasházak tulajdonosai sem rendelkeztek kellő önerővel a beruházáshoz. Több műemlék, vagy helyi védettség alatt álló épület esetében a jövőbeni beruházások elmaradása jelentős későbbi költségemelkedést fog eredményezni.
4.4. Tulajdonviszonyok értékelése A projekt keretében az alábbi ingatlanokon tervezünk fejlesztést. A nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében elindult a kisajátítási eljárás, mely előre láthatólag a támogatási szerződés megkötéséig (2009 július) le is zárul. A projekt megvalósítását rendezetlen tulajdonviszonyok nem veszélyeztetik. Projekt megnevezése
HRSZ.
Huszti téri körforgalom Huszti téri körforgalom Arany- Petőfi utca összekötés
1354, 1939/1, 1355 Nagykanizsa MJV 1939/2 Magyar Állam 920, 970, 1002, 1081, 1091, Nagykanizsa MJV 1102/1,
Arany- Petőfi utca összekötés Arany- Petőfi utca összekötés
Tulajdonos
1191,
1267,
Fejlesztési időszak 2007-2008 2007-2008 2007-2008
1313,
1363/52, 1420 1762 1089, 1090/1, 1093, 1099, 1103
Magyar Állam Kisajátítás
2007-2008 után 2007-2008
önkormányzati Zrínyi utca építése
tulajdonba került 2436, 2412, 2481, 2449/7, 2480, Nagykanizsa MJV
2007-2008
2468/3, 1939/1, 2967, 2494, Zrínyi utca építése Zrínyi utca építése
2506, 2504, 2508, 2509, 2475 1939/3, 2924/1 Magyar Állam 2455, 2456, 2458, 2471, Kisajátítás 2476/1,2777/1, 2502,
Erzsébet tér Erzsébet tér Eötvös tér Deák tér Széchényi tér
2503,
2478, 2505,
2507/2, 2472 1, 16, 11, 58 1941/1, 1941/2, 1960/8 1939/1, 1349 2434 2436
2007-2008 után 2007-2008
2479, önkormányzati 2507/1, tulajdonba került Nagykanizsa MJV Magyar állam Nagykanizsa MJV Nagykanizsa MJV Nagykanizsa MJV
2007-2008 2007-2008 2009-2010 2009-2010 2009-2010 83
Fő út
1940, 1939/2, 1939/3, 1941/1, Nagykanizsa MJV
2009-2010
Ady Endre utca Zárda utca
1941/2 1960 1971
2011-2013 2011-2013
Nagykanizsa MJV Nagykanizsa MJV
A 2007-2008-as időszakban megvalósuló pályázaton kívüli magánerős beruházások
Megnevezés
Tevékenység
Helyszín
Murasóder Folyamtisztító Kft, Pro-Consult 2000 Kft, Orvosi rendelők, gyógyszertár, üzletek építése (zöldmezős fejlesztés) Zafíra 2000 Bt. Dene Tibor - egyéni vállalkozó
Rendezvény és kiállító terem, pincehelyiség felújítása
Jazzloft kft.
Általános üzlet építése
Baumeister Kft.
Parkoló és üzletek építése
Kalmár u. 4, hrsz.: 36/1 Sugár utca 3 Hrsz.: 1197. Király utca 27. Hrsz.: 41 Zárda utca - volt piactér, hrsz.: 1970
Az akcióterületi fejlesztés 2. és 3. ütemében tervezett, a közterület fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, kkv-k által megvalósítandó üzlethelység fejlesztések pontos helyszíne nem került meghatározásra. Az önkormányzat 2009. első felében tervezi a jelentkezők közül, diszkrimináció mentes eljárásban, kiválasztani azokat az üzlethelység tulajdonosokat, illetve bérlőket, akik a 20092010-es akciótervi időszakban konzorciumi partnerek lesznek. A lehetséges partnerek kiválasztásánál elsődleges szempont lesz az üzlethelység rendezett tulajdonviszonya, hogy az ne veszélyeztesse a sikeres megvalósítást. A 2007-2008-as időszakban megvalósuló kapcsolódó magánerős beruházások tulajdonviszonyai minden esetben rendezettek, nem veszélyeztetik a projektek megvalósulását. A tulajdoni lapok másolata, valamint a kapcsolódó dokumentumok a pályázati dokumentáció mellékletei között találhatóak.
84
5. Fejlesztési célok és beavatkozások 5.1. Az akcióterület fejlesztésének általános, átfogó célja Az akcióterületen integrált fejlesztés keretében, a rendelkezésre álló pályázati, valamint a magánforrások felhasználásával Nagykanizsa belvárosának komplex megújítása, amelynek nyomán egy épületállományában, közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhető a történelmi hangulatot idéző belváros alakul ki, ahol a lakosság szívesen tölti el az idejét, és az igényelt összes városi szolgáltatást megtalálja. Ennek érdekében megvalósítandó tevékenységek: -
A forgalom csillapítása az akcióterületen.
-
Új közösségi és rendezvényterek kialakítása.
-
Egy többgenerációs park kialakítása.
-
Az akcióterület igazgatási központ jellegének megerősítése.
-
Az akcióterület vállalkozásainak dinamizálása.
-
A Nagykanizsai identitás erősítése, ennek kommunikálása az idelátogatók felé
Az akcióterület fejlesztésének jelentősége a város életében: •
A belváros közlekedésének és köztereinek korszerűsítésével a terület vonzóak válik a lakosok számára és ez a város üzleti, kereskedelmi funkciójának további belvárosi koncentrációjával jár együtt, miközben az ingatlanok hasznosítása javul.
•
Kialakul a város kulturális és szabadtéri rendezvényközpontja, melyet a tölcsér szerűen egymás mellett elhelyezkedő terek és zöldterületek alkotnak
•
Élhetőbb és megközelíthetőbb lesz a belváros, csökken a gépjárművek okozta zsúfoltság, nő a kerékpárral és gyalog közlekedők aránya
Akcióterület fejlesztésének jelentősége megyei, regionális szempontból: •
Az épített értékek minőségén, az egyedülálló városszerkezeten alapuló új turisztikai vonzerő születik, mellyel bővül a város és Zalakaros turisztikai kínálata, ezzel is javítva a térségi együttműködést, a párhuzamos fürdőfejlesztéssel a szinergiákat
85
•
A lakosság identitásának javulásával előmozdítja Nagykanizsa regionális alközponti szerepének kialakulását
Mutató
Mértékegység
A fejlesztéssel ha érintett terület nagysága
Bázisérték
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
0
3,65
Műszaki tervdokumentáció
2011. szeptember
A beruházók kiválasztását követően a projektelemek műszaki tartalmának megvalósításával
0
5,3
Műszaki tervdokumentáció
2012. december
A beruházók kiválasztását követően a projektelemek műszaki tartalmának megvalósításával
0
7212
KSH adatok lakosságszámra vonatkozóan
a 2011. szeptember
A tervezett fejlesztések eredményeként a város lakosságszáma nem csökken.
0
7212
KSH adatok lakosságszámra vonatkozóan
a 2012. december
A tervezett fejlesztések eredményeként a város lakosságszáma nem csökken.
0
30
Az akcióterületen 2011. működő szeptember vállalkozások alkalmazottainak számáról önkormányzati nyilatkozat
A pályázat közvetlenül teremt munkahelyeket a városfejlesztési gazdasági társaság (3 fő), valamint a közterületek üzemeltetését végző Via Kanizsa esetében (3 fő), valamint közvetve a kereskedelmi és vendéglátó egységek fejlődésével (24 fő)
0
35
Az akcióterületen 2012. december működő vállalkozások alkalmazottainak számáról önkormányzati nyilatkozat
A második ütem esetében a Fő út és az Ady Endre utca fejlesztése jótékonyan hat az ott üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi és vendéglátó egységekre.
0
10
Önkormányzati nyilatkozat
A Fő út tehermentesítése, valamint az Erzsébet tér rekonstrukciója jótékonyan hat e területek magántőke vonzó képességére, így várhatóan új kereskedelmi és vendéglátó egységek nyílnak ezeken a területeken.
2007-2008 A fejlesztéssel ha érintett terület nagysága 2009-2010 A fejlesztések által Fő érintett lakosság létszáma
Célérték elérésének módja
2007-2008 A fejlesztések által Fő érintett lakosság létszáma 2009-2010 A konstrukció által Db közvetve teremtett munkahelyek száma 2007-2008
A konstrukció által Db közvetve teremtett munkahelyek száma 2009-2010 Új városi funkciók Db betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen
2011. szeptember
2007-2008
86
Új városi funkciók Db betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen 2009-2010
0
10
Önkormányzati nyilatkozat
2012. december
A Fő út átépítése, az Ady Endre út megújítása valamint az Eötvös, Deák és Széchenyi tér rekonstrukciója jótékonyan hat e területek magántőke vonzó képességére, így várhatóan új kereskedelmi és vendéglátó egységek nyílnak ezeken a területeken. Az Eötvös tér megújításával egy új többgenerációs közösségi, városi tér kerül kialakításra
5.2. Társadalmi cél A jó minőségű közösségi terek révén erősíteni a kulturális tevékenységet, a lokálpatriotizmust, és a társadalmi tőkét. A megújult közösségi terek káros, nem rendeltetésszerű használatának a csökkentése. A funkcionális sűrűsödés által a kulturális és szolgáltatási sokszínűség fokozása. A forgalomcsillapítás révén a társas, társadalmi együttlétek gyakoribbá válása a területen. Az Eötvös tér tervezett fejlesztése révén a generációk találkozási pontjává váljon. A lakosság társadalmi elköteleződésének növelése. Újszerű építészeti megoldásokkal új városi szimbólumok teremtése. Mutató
5.3.
Mértékegység
Bázisérték
Célérték
Lakossági % elégedettség 2007-2008
0
75
Lakossági % elégedettség 2009-2010
0
75
Mutató forrása
Célérték elérésének Célérték elérésének időpontja módja Nem reprezentatív 2011. szeptember A belváros közlekedési önkormányzati tehermentesítése és a felmérés megújult közterületek javítják a lakosság komfort érzetét. Nem reprezentatív 2012. december A belváros közlekedési önkormányzati tehermentesítése és a felmérés megújult közterületek javítják a lakosság komfort érzetét.
Gazdasági cél Megfelelő üzlethelységek és irodák kialakításával ösztönözni az akcióterület, a város, és az agglomeráció gazdasági tevékenységét. A fejlesztések révén ösztönözni az akcióterület kis és középvállalkozásait saját, kiegészítő fejlesztések elindítására. Munkahelyek teremtése. A város turisztikai potenciáljának a növelése.
87
A városfejlesztési gazdasági társaság, valamint magánberuházók révén megújítani az akcióterület üzleti és ingatlan lakásállományát, ezzel a város számára bevételt teremteni további városfejlesztési beruházásokhoz, akár más akcióterületeken is. Mutató
5.4.
Mértékegys ég
Bázisérték
Az akcióterületi Millió Ft közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene. 2007-2008
0
Az akcióterületi Millió Ft közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene. 2009-2010
0
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
540
Nyilatkozat a 2011. magánberuházóktól szeptember
A belváros közlekedési tehermentesítése és a megújult közterületek ösztönzik a magántőke által megvalósítandó fejlesztéseket
200
Nyilatkozat a 2012. magánberuházóktól december
A belváros közlekedési tehermentesítése és a megújult közterületek ösztönzik a magántőke által megvalósítandó fejlesztéseket
Környezeti cél Az akcióterületen csökkenteni az átmenő forgalmat, ezzel is csökkentve terület környezeti terheltségét. Ösztönözni a környezetkímélő közlekedési módokat. A zöldterületek megújítása révén javítani a környezeti minőséget. Az értékes építészeti örökségek megőrzése, új funkciókkal történő megtöltése révén biztosítani fennmaradásukat. A város történelmiségéből adódó hangulat visszaállítása, megőrzése. A leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megoldásokkal a városkép javítása, megújítása, maradandó építészeti érték teremtése.
88
Levegőszennyezetts ég:
µg/m³
58,9
41,2
NOx koncentrációja
µg/m³
342
152
SO2 koncentrációja
µg/m³
1 980
120
dBA
74
56
2011. szeptember
A belváros közlekedési tehermentesítése következtében a gépjárműforgalom egyenletesebben oszlik meg a Fő út, és az alternatív útvonalak (Arany János utca, Petőfi utca, Zrínyi utca) között
2012. december
A belváros közlekedési tehermentesítése következtében a gépjárműforgalom egyenletesebben oszlik meg a Fő út, és az alternatív útvonalak (Arany János utca, Petőfi utca, Zrínyi utca) között
CO koncentrációja 2007-2008 Zajterhelés(hangnyo másszint) 2007-2008
5.5.
A 2007-13-as fejlesztés koncepciója, amely a 2007-2008, a 2009-2010-es és a 2011-2013-as időszakban megvalósuló fejlesztéseket egységében mutatja be Nagykanizsa MJV közösségi, turisztikai, valamint kereskedelmi és szolgáltatási értelemben vett belvárosa (Erzsébet tér, Deák tér, Széchenyi tér, Eötvös tér) jelenleg nem tölti be azokat a funkciókat, amelyeket a helyi lakosok, valamint az idelátogató turisták támasztanak vele szemben. Ez elsősorban köszönhető annak, hogy az egymás után elhelyezkedő tereket összekötő, egyes szakaszain 2x2 sávos Fő út elviselhetetlen közlekedési terhelést (13087 egységjármű/nap!) ró erre a területre, másrészt köszönhető a leromlott, sok esetben funkcióhiányos területeknek, épületeknek. Az alább bemutatott koncepció célja, hogy ezekre a problémákra reagáljon, és a lakosság számára is élhetőbb, sokkal kihasználtabb belvárost teremtsen. A koncepció a megvalósítás menetét, a prioritási sorrendet tükrözi. A koncepció főbb összefüggései: A belváros közlekedési tehermentesítéséhez ideális esetben meg kell szüntetni a Fő utca gépjárműforgalmát, és az előbb említett tereket egy sétáló utcával összekötni. Ennek jelenleg közlekedésszervezési és pénzügyi akadályai vannak, így a koncepcióban a forgalom 2x1 sávra csökkentésével számolunk. Az elégséges szintű forgalomcsillapítás feltétele:
A Huszti téren körforgalom kialakítása
Zrínyi utca meghosszabbítása, valamint a Kórház utcai csomópont elkészítése
A Magyar utca, Arany János utca, Király Pál utca kivezetése a Petőfi Sándor utcáig.
89
Ez megfelelő mértékben tehermentesíti a tereket. Az Erzsébet tér teljes lezárása nem szerepel a tervekben. A Fő utcán a gépjárműforgalomtól visszanyert területeken kerékpárút és sétaút létesítésére kerül sor. Első ütemben csak a Fő utca Erzsébet tér és Deák tér közötti szakaszának É-i oldalát szélesítjük egy forgalmi sáv terhére, így marad 1+2 sáv. Majd a következő ütemben a Fő utca további rekonstrukciójával kerül sor a további szakaszok felújítására, a járdától szintkülönbséggel illetve különböző térburkolattal elválasztott kerékpárút megépítésére valamint a sétaút kialakítására, amelyek a gépjárműforgalomtól sövénnyel kerül elválasztásra, így a Fő út 2x1 forgalmi sávra fog csökkenni. Az út teljes hosszában egységes útburkolat, utcabútorok, hirdetőtáblák, kandeláberek kerülnek kihelyezésre. Ez a kiszélesített sétaút szolgálna területül az egyes vendéglátó-ipari egységek kerthelyiségei számára, amelyre a kérdőíves felmérés alapján a legnagyobb igény mutatkozott. A kerthelyiségek egységes stílusban kerülnek kialakításra, az „egységes” utcakép kialakítása a cél. A kerékpárút lekötése terveztetett és előkészített a sétakerthez és a strandhoz. Kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre az Erzsébet téren, a Múzeum téren, a Deák téren, a Széchenyi téren és az Eötvös téren. A cél az, hogy a városi lakosság a belvárosban ezt a néhány-száz métert inkább kerékpárral tegye meg, mint autóval. A gépjárműforgalomtól tehermentesített terek közül az Erzsébet tér, mint főtér, rendezvénytér és üzleti/közigazgatási centrum kerül először felújításra. A rekonstrukció során nagy hangsúlyt kap a város történelmiségéből adódó hangulat visszaállítása, megőrzése. A jelenlegi zöldfelület lehetőség szerinti megtartása mellett újabb kertépítészeti elemekkel és képzőművészeti alkotásokkal kívánjuk színesíteni a teret. A sétaút burkolatai, utcabútorai kerülnek itt is elhelyezésre. A téren található szökőkút a jelenlegi tervek szerint megújul, melyhez a civil megkérdezetteknek sok ötlete volt, például: zenélő, világító hangulatszökőkút, vagy a jelenlegi medence átváltoztatása Nagykanizsát szimbolizáló, vízi játékokkal. A tér középső harmadának északi részén egy ligetes, köztéri padokkal ellátott városi pihenőhely kerül kialakításra. A török kút másolata visszakerül eredeti helyére, a Deák térre és helyére egy zenepavilon kerül. A tér középső harmadának déli részén szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas közösségi tér kialakítására kerül sor, elsősorban a rendezvények megtartásának feltételeit biztosító elemek kiépítésével. Ez a tér a dísz-tér szerepét tölti be, a történelmi hangulathoz illő rendezvények helyszínéül szolgálva. Itt kerül elhelyezésre a Szentháromság szobor, egy új Erzsébet szobor valamint a Nagykanizsai vár makettje. A tér észak-nyugati sarkánál a Vásár utca torkolatában épül meg a testvérvárosok kútja, mely szimbolizálja a testvérvárosi kapcsolatokat. A tér felújításához kapcsolódik a Bolyai János Általános Iskola felújítása. A műemlék épület helyreállítását az önkormányzat milliárdos költségigénye miatt önerőből vállalni nem tudja, így 90
ütemezetten, más támogatási források bevonásával tervezi megvalósítani. A tér északi tömbjében felújításra kerül az Erzsébet tér 14-15. szám alatti volt nyomda műemlék épülete, amely a belső átalakítások után kulturális, közösségi közfunkció helyszíneként működhet. A jelenleg is tervezés alatt álló pályázat koncepciója szerint „Egy Látogatóbarát Kulturális- Turisztikai Központ” kialakítására kerül sor. A projekt célja: -
az épített kulturális örökség megmentése és fenntartható turisztikai hasznosítása az Erzsébet tér 14-15 sz. alatti műemlék épület felújításával oly módon, hogy az érintett területen komplex, egymásra épült kínálat-együttes és akadálymentes kiszolgáló infrastruktúra jöjjön létre
-
- a város, a régió turizmuspiaci pozíciójának erősítése egyedi, nemzetközi jelentőségű turisztikai termékek interaktív, látogatóbarát bemutatásával. Varázslatos India - reprezentatív képzőművészeti tárlat interaktív indiai és századeleji, polgári hangulatú emlékszobákkal; az országban egyedülálló Magyar Plakátház - kapcsolódó alkotóműhelyekkel és látványtárral;
-
- turisztikai információs központ interaktív, multimédiás eszközökkel való felszerelése, főiskolai gyakorlóhelyként, a Nyugat- dunántúli Régió, Dél-zala, Horvátország "információs kapujaként" való működtetése.
A volt nyomdaépület felújítása az akcióterületi terv része, pályázati benyújtása 2009. első félévében várható. . A belvárosi koncepció másik jelenős területe az Eötvös tér, valamint a Széchenyi tér egységes gyalogos felületté történő átépítése. A két tér között található parkoló úgy kerül felújításra, hogy lezárva alkalmas legyen különböző városi nagyrendezvények (Kanizsa napok, Dödölle fesztivál, Karácsonyi vásár…) megtartására, hideg telenként hangulatos korcsolyapálya működtetésére. Kialakításra kerül egy szabadtéri színpad, melynek működéséhez az infrastrukturális hátteret a művelődési központ biztosítja. Ezzel tovább bővül a városban a közösségi rendezvényeknek helyet biztosító terek száma, amely az Eötvös tér, mint a családok parkja koncepcióhoz is kapcsolódik. Az Eötvös tér a fejlesztések nyomán a családok terévé válik. Mivel a forgalomcsillapítás a területen várhatóan nem lesz teljes körű, ezért a beavatkozás első lépéseként a tér központi, parkosított részének az utaktól történő biztonságos leválasztását kell megoldani. Ez azért is fontos, mert a fejlesztések megvalósulása esetén a teret várhatóan meg kell óvni a rongálásoktól és a nem rendeltetésszerű használattól. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a fizikai elhatárolás (kerítés, élő sövény, stb.) mellett egy térfigyelő rendszer segítségével a terület folyamatos őrzése is biztosítva lesz. Az Eötvös tér déli részének lezárásával egy új közösségi tér jön létre, ahol a fejlesztések nyomán új kiskereskedelmi és vendéglátó ipari egységek kialakítására, a jelenlegiek felújítására nyílik lehetőség. Az Eötvös téren kialakításra kerül egy korszerű interaktív játszópark, amely több, a tér méretének 91
megfelelő játékelemből áll. A játékok kiválasztásánál hangsúlyt fektettünk arra, hogy a 2-15 évesek számára is szórakozást nyújthasson. Mivel az Eötvös tér a családok tere lesz, ezért a gyermekek mellett az idősebb korosztály számára is biztosítani kell a szabadidő-eltöltési lehetőséget. Erre szolgál a tér D-i oldalán kialakult és várhatóan tovább bővülő vendéglátóhelyek teraszainak kiépülése is. A fejlesztésekben partnerként szerepet kell szánni a Pannon Egyetem Nagykanizsai Képzési Helyének is, ahol felsőfokú idegenforgalmi képzés zajlik. Ennek egyik gyakorlati oktatóhelye lehet az Eötvös téri családi park, ahol a képzés hallgatói animátorként tevékenykedhetnek. A Deák tér dísz-tér funkciójának megőrzése mellett, a teljes városrekonstrukcióhoz illeszkedően új gyalogos és kerékpáros burkolatot kap, valamint szintén kertépítészeti és térelemekkel gazdagodik. A távlati tervek között szerepel az Ady Endre utca Zrínyi utcáig terjedő szakaszának a lezárása, és sétálóutca kialakítása. A második ütemben kerülhet sor az ügyészség épületének külső, homlokzati felújítására, erről a városvezetés és a Legfőbb Ügyészség között egyeztetések zajlanak. A fent vázolt út és térfejlesztéseknél természetesen sor kerül a közművek cseréjére, valamint a közvilágítás korszerűsítésére is. A Belváros teljes rekonstrukciója során a város nagy hangsúlyt fektet a városképi és életminőséget javító vizes elemek beépítésére. A fent vázolt, tervezett beruházások megvalósulása esetén számos kisebb, magántőkéből megvalósuló projekt is realizálódik, mint pl. üzlethelységek homlokzatának felújítása, lakásépítések az akcióterületen található leromlott tömbbelsőkben, valamint legnagyobb számban kerthelyiségek kialakítása elsősorban a Fő út mentén, amelyre a kérdőíves felmérésünk alapján a város lakói részéről a legnagyobb igény mutatkozik. A projekthez szándéknyilatkozattal
is csatlakozott vállalkozók számítanak a
városrehabilitációs beavatkozások sikerességére, és így arra, hogy az általuk kialakítandó funkciók szervesen kiegészítik, az önkormányzat által tervezett projektelemeket. A Belváros rekonstrukciójához kapcsolódóan ESZA típusú tevékenységek is megvalósulnak: városi marketing akciók továbbá a város különböző művészeti csoportjai lehetőséget kapnak előadásaik bemutatására, ezáltal színesítve a megújult belvárosi hangulatot.
5.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése
92
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatatása, valamint a hatályos módszertani kézikönyv alapján az igényfelmérés készítésének szükségessége az önkormányzatok által fejleszteni, (felújítani, átalakítani, bővíteni) kívánt ingatlanokhoz kapcsolódóan szükséges. Célja, hogy alátámasztásra kerüljön a fejlesztés indokoltsága, mind a település fejlődése szempontjából, mind a lakossága, vállalkozói, egyéb gazdasági szereplői számára. Az igényfelmérés során az adott közösségi funkció által érintett célcsoport felmérése történik meg kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos felmérés, interjúk, stb. által, illetve megtörténik az azonos vagy hasonló közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató feltérképezése, tevékenységének elemzése, valamint a tervezett új tevékenységhez való illeszkedésének, kiegészítő jellegének bemutatása. Az akcióterületi fejlesztés első ütemében csak városi (közterület és útfejlesztés) funkciójú, illetve gazdasági funkciójú (részben a közterület fejlesztésbe ágyazottan az Erzsébet térhez kapcsolódóan, részben kapcsolódó magánerős beruházásként) fejlesztések valósulnak meg. A gazdasági funkciójú fejlesztések közül a kapcsolódó magánerős beruházások támogatás nélkül, tisztán magánforrás felhasználásával valósulnak meg. A fejlesztők minden esetben helyi vállalkozások, amelyek a helyi piaci lehetőségek ismeretében, azokra reagálva tervezték és valósítják meg beruházásaikat. A gazdasági funkciójú fejlesztések másik eleme az Erzsébet tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a vendéglátó teraszok kialakítása. A tér forgalomcsillapítását, és a közterület funkcióbővítő, fejlesztését követően lehetőség nyílik a vendéglátó teraszok megtelepedésére, amely a lakossági igényfelmérés (későbbiekben kerül bemutatásra) alapján a fejlesztéssel szemben támasztott lakossági igények közül az egyik legfontosabb. A városi funkciójú fejlesztések, melyek az első ütem gerincét, és a teljes akcióterületi projekt magját képezik széles körű lakossági konszenzuson alapulnak, melyek felmérése és a koncepcióba illesztése az alábbi módon történt: • 2007 augusztusában elkészült a döntéshozói és vállalkozói igényfelmérést szolgáló kérdőív, melyet az Akcióterületi Terv elkészítésével megbízott Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. munkatársai személyes interjúk keretében egyeztettek több mint 30 potenciális projektrésztvevővel. A válaszok előzetes tartalomelemzését a Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. önállóan, a kiemelt partnereknél pedig az önkormányzat munkatársaival közösen végezte. A feldogozott véleményeket a szakértők beépítették a fejlesztési dokumentumokba, az egyéb,
93
támogatási konstrukciókra vonatkozó megjegyzéseket pedig továbbították a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felé. A kérdőíves felmérést az indokolta, hogy a beérkező vélemények egységes formában, adatbázissá szerkeszthető módon kerüljek kezelésre. A kérdőíves felmérés célcsoportja az akcióterület lakossága, valamint az ott üzlethelységgel rendelkező vállalkozások voltak. • A vállalkozói és lakossági fórumokon, a frakcióüléseken, valamint Nagykanizsa MJV közgyűlésén összesen mintegy 150 résztvevő előtt tartottak tájékoztatót az Önkormányzat képviselői valamint a városfejlesztési dokumentumok elkészítésével megbízott szakértők. A fórumok megszervezését az indokolta, hogy akik a kérdőíves felmérésből kimaradtak, azok is elmondhassák véleményüket, javaslataikat a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. • A vállalkozói és lakossági fórumokkal valamint a politikai egyeztetésekkel párhuzamosan 8-10 sajtócikk vagy tudósítás jelent meg nyomtatott, elektronikus vagy on-line médiumokban, melyekből összesen mintegy 60-70 ezren értesülhettek a városfejlesztési elképzelésekről. A helyi sajtóban történő megjelenés indoka, hogy a lakosság teljes egésze értesüljön a fejlesztési elképzelésekről, és arról, hogy milyen fórumokon van lehetősége az ezzel kapcsolatos véleményét megosztani a projektgazdával. A sajtómegjelenések nyomán számos pozitív visszajelzés érkezett az önkormányzathoz a fejlesztési tervekkel kapcsolatban. • Az IVS és az AT készítése során folyamatos egyeztetések zajlottak Nagykanizsa MJV képviselőivel (polgármester, alpolgármester, közgyűlési frakciók, városfejlesztési iroda munkatársai, főépítész). Tekintettel arra, hogy itt döntéshozókról, illetve egy kisebb jól lehatárolható személyi körről van szó, az ő esetükben a mélyinterjúk készítése volt a leg kézenfekvőbb. A dokumentumok az interjúk eredményeivel kibővítésre kerültek. A kérdőíves felmérésre, illetve sajtómegjelenések nyomán beérkezet és regisztrált vélemények többsége a lakossági szférából érkezett; a sorban ezt követő területek a vállalkozói valamint a civil szervezetek voltak. Az észrevételek között a legnagyobb súllyal a belváros forgalomcsillapítása szerepelt, valamint ehhez kapcsolódóan a közterületek megújítása, és a városközpontban egy sétálóutca kialakítása minőségi épített értékekkel, zöldterületekkel, vendéglátó egységekkel, különös tekintettel a kerthelységekre. A hozzászólók többsége szerint a forgalomcsillapítási terv lehetne bátrabb, több lépésben teljesen ki 94
lehetne zárni a forgalmat a belvárosból. Többen a tömbbelsők rehabilitációjának szükségességét tették szóvá. Más vélemények szerint a város-rehabilitációs területen más terek felújítását is meg kellene kezdeni (Múzeum tér), illetve számos jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a közterek 1. ütemben megtörténő rekonstrukciója után részt vállalnának saját üzlethelyiségük, vendéglátó- egységük pályázati forrásból történő megújításában.
95
6. Fejlesztési programok 6.1. A tervezett fejlesztések kategorizálása Nagykanizsa Megyei Jogú Város a már korábbiakban bemutatott akcióterületen tervezett fejlesztéseit többféleképpen lehetséges csoportosítani, ezek közül jelenleg az alábbit használjuk:1 1.A. Európai Uniós városfejlesztési forrásokból, 2007-2008-ban megvalósítandó projektek 1.B. Európai Uniós városfejlesztési forrásokból 2009-10-ben megvalósítandó projektek 1.C. Európai Uniós városfejlesztési forrásokból 2011-13-ban megvalósítandó projektek 2. Magántőke bevonásával megvalósuló projektek a 2007-2008-as időszakban E projektek közül az 1.A. csoportba tartozóak részletesebb kidolgozása és bemutatása szükséges, mivel az általános kiemelt projekt eljárásrenddel eltérően a város-rehabilitációs projekteknél nem készülnek külön megvalósíthatósági tanulmányok. Ezek hiányában az akcióterületi tervben szükséges a tervezett fejlesztéseket olyan részletességgel bemutatni, hogy azok a közreműködő szervezet, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felkért szakértők által értékelhetőek legyenek, és a kormánydöntés, valamint a regionális akciótervben történő nevesítést követően ezekre támogatási szerződés lehessen kötni.
1
Az egye periódusok nem a tényleges megvalósulást, hanem a finanszírozási forrás akciótervi besorolását jelentik
96
1.A.
1.B.
1.C.
2.
Európai Uniós városfejlesztési forrásokból megvalósuló projektek
Európai Uniós városfejlesztési forrásokból megvalósuló projektek
Európai Uniós városfejlesztési forrásokból megvalósuló projektek
Magántőke bevonásával megvalósuló projektek a 20072008-as időszakban
2009-2010 Fő út rekonstrukciójának 1. Szakasza
2011-2013 Fő út rekonstrukciójának 2. Szakasza
2007-2008
-
Huszti tér körforgalom kialakítása
–
Kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés
Arany János u. – Petőfi u. kikötés
-
-
Erzsébet rekonstrukciója
-
-
Erzsébet téren vendéglátó teraszok kialakítása
-
-
tér
Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása
-
„Miénk a tér!” - Helyi művészeti csoportok előadásai
-
Városmarketing akciók (WIFI, honlap, kiadványok…)
-
-
Kossuth Lajos tér rekonstrukciója
Deák tér rekonstrukciója
-
56-os emlékkert
-
Eötvös tér rekonstrukciója
-
Ügyészség homlokzatának felújítása
Épület homlokzat felújítása (Kölcsey u. 2.)
Múzeum tér megújítása
Ady Endre utca átépítése
Széchenyi tér rekonstrukciója
-
-
-
-
-
Orvosi rendelők, gyógyszertár, üzletek építése Rendezvény és kiállító terem, pincehelyiség felújítása
Parkoló és üzletek építése
-
Általános üzlet építése
Az első ütemben (2008-as indítással) hozzávetőlegesen 900 millió Ft támogatás áll rendelkezésre Nagykanizsa számára a Nyugat- dunántúli OP város-rehabilitációs forrásaiból. A városfejlesztés közösségi hasznai (a legkedveltebb fejlesztések) elsősorban a térfelújítások és az épületrekonstrukciók esetében mutathatóak ki a legközvetlenebbül, azonban hogy ezek valódi, a lakosság számára használható fejlesztések legyenek, Nagykanizsa esetében nélkülözhetetlen a belváros közlekedési tehermentesítése. Éppen ezért az akcióterület első ütemében jelentős súllyal jelenik meg a közlekedésfejlesztés, ami nélkülözhetetlen a további, sokkal látványosabb fejlesztésekhez.
97
6.2.
Az első ütem (a 2007-2008-as időszak) egyes projektjeinek részletes leírása2 Huszti téri körforgalom Tevékenység típusa
Városi funkciókat erősítő: Belterületi közúthálózat felújítása
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
Projekt rövid leírása
Az előzetes tanulmányok alapján egy körforgalmú csomópontot terveztetett az önkormányzat A tervekben törekedtünk arra, hogy az előírt műszaki paraméterek mellett a legmegfelelőbb kialakítású csomópontot tervezzük meg. Alkalmazkodtunk a terület sajátosságaihoz és a tervezés kapcsán figyelembe vettük, hogy a Huszti téri körforgalom a majdani forgalomcsillapított övezet határán fekszik. A tervezett állapotba a jelzőlámpás forgalomirányítás helyett egy körforgalmú csomópontot terveztünk. A tervezés során a meglévő útburkolatok lehetőség szerinti legjobb felhasználását céloztuk meg. A terepviszonyok ezt a csomópont nagy részén lehetővé is tették. A körforgalom kialakításánál figyelembe vettük a környező parkot és a lakóterületek közelségét. Külön tervrész készült a környezeti kialakításra. A létesítendő körforgalom a tervezett városközponti forgalomcsillapítás egyik eleme. A később megvalósításra kerülő állapot szerint az Eötvös tér déli részén található útkapcsolat megszűnik. (második ütemben). Ennek az állapotnak a forgalmi rendjéhez is kapcsolódik majd a körforgalom, mert itt az összes forgalmi kapcsolat megadható. A körforgalom 15 méteres külső sugárral lett megtervezve. A belső sugár 6,5 méter. Ezen kívül 1,5 méteres belső járható gyűrű lett kialakítva. A körpálya 7 méter szélességű. A szegélyek mentén a 0,5 méteres biztonsági sávot betartottuk.
Projekt helyszíne
1354, 1939/1, 1355, 1939/2
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
-
Célcsoport bemutatása
Nagykanizsa teljes lakossága, mivel a körforgalom kialakítása a belvárosi közlekedésátszervezés egyik kulcseleme, amely hatással van a belváros közlekedésére.
Megvalósítás tervezett kezdete
2010. március
Megvalósítás tervezett vége
2010. június
Tervezett teljes költségvetés
145 870 735 Ft
Kiviteli tervek készítése
4 206 000 Ft
Régészeti költségek
0 Ft
Építési költségek
136 500 000 Ft
Műszaki ellenőrzés
1 688 472 Ft
Támogatás aránya
70%
Támogatás nagysága
102 108 512 Ft
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
2
Nagykanizsa város forgalomcsillapítási terve (műszaki leírások)
98
Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezett építési tervvel rendelkezik
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli terv készítése
Mutató
Mértékegys ég
Bázisérték
Jelzőlámpás db 0 csomópont helyett megépített körforgalom A körforgalmi egységjármű 27615 csomópontot áthaladó /nap járművek száma
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
1
Műszaki átadás 2010. június jegyzőkönyve
A beruházás lebonyolításával
31245
Forgalomszámlálá si adatok
A belvárosi közlekedési tehermentesítés egyik központi eleme a körforgalom.
2011. szeptember
Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca - Kórház utca -Teleki utca csomópont kialakítása
Tevékenység típusa
Városi funkciókat erősítő: Belterületi közúthálózat felújítása
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
Projekt rövid leírása
A Zrínyi utca jelentős funkciót kap, mert a csökkentett forgalmú belváros kialakítása után a Zrínyi utca lesz a város Ny-K-i irányú forgalom levezetésének egyik eleme, éppen emiatt is tervezték a Ny-K-i irányú egyirányúsítás folytatását a Batthyány utcáig. A terv megvalósulását meg kell előznie a Huszti téri körforgalom megépítése, és az Eötvös tér D-i oldalát határoló út megszüntetése. Ny-i irányból Kaposvár felé így majd a körforgalomban lehet jobbra fordulni és a Teleki utcánál balra, első ütemben valószínűleg jelzőlámpás forgalomirányítással, a jelenlegi jelzőlámpás irányítás átalakításával. Változik a Bajza utca forgalma. A Katona József utca felől zsákutca lesz, „Lakó pihenő övezet” táblával is védve. A zsákutca közepén a Pizzériánál és az utca végén is biztosított a gépkocsik megfordulása. A Zrínyi utca tervezett meghosszabbítása a Teleki utcáig B.V. osztályú „c” hálózati funkciójú, „D” környezeti körülményű, és ennek megfelelően 40 km/óra tervezési sebességű út, szükség esetén helyi sebességkorlátozással. A Zrínyi utca a Kórház utcát elérve körforgalmú csomópontban végződik, és itt kezdődik új nyomvonalon a Teleki utca. Az Eötvös tér D-i útjának megszüntetésével négyágú körforgalom épülhet; figyelembe véve azt is, hogy a Bajza utca É-ról nem közelíthető meg a jövőben.
Projekt helyszíne
2436, 2412, 2481, 2449/7, 2480, 2468/3, 1939/1, 2967, 2494, 2506, 2504, 2508, 2509, 2475, 1939/3, 2924/1, 2455, 2456, 2458, 2471, 2476/1,2777/1, 2478, 2479, 2502, 2503, 2505, 2507/1, 2507/2, 2472
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
-
99
Célcsoport bemutatása
Nagykanizsa teljes lakossága, mivel az útszakasz kialakítása a belvárosi közlekedésátszervezés egyik kulcseleme, amely hatással van a belváros közlekedésére.
Megvalósítás tervezett kezdete
2010. február
Megvalósítás tervezett vége
2010. szeptember
Tervezett teljes költségvetés
300 318 731 Ft
Kiviteli tervek készítése
5 976 000 Ft
Régészeti költségek
0 Ft
Építési költségek
190 339 160 Ft
Műszaki ellenőrzés
3 039 624 Ft
Támogatás aránya
26%
Támogatás nagysága
77 335 686 Ft
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezett építési tervvel rendelkezik
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli terv készítése
Mutató
Átépített nagysága
Mértékegys ég útfelület m2
Bázisérték
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
0
4500
Műszaki átadás 2010. jegyzőkönyve szeptember
A beruházás lebonyolításával
Az úton áthaladó egységjármű 0 járművek száma /nap
5356
Forgalomszámlálási adatok
A belvárosi közlekedési tehermentesítés egyik központi eleme az út
2011. szeptember
Arany János utca – Petőfi Sándor utca összekötés3
Tevékenység típusa
Városi funkciókat erősítő: Belterületi közúthálózat felújítása
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
Projekt rövid leírása
Az utat egyirányú, csak személygépkocsik számára megengedett forgalmi renddel és 40 km/h-ás tervezési sebességnek megfelelő paraméterekkel alakítottuk ki. Az út teljes hosszában a burkolatszélesség 6,5 m lesz, és mindenütt – ahol az adottságok is engedték – az új, vagy felújított járdákat zöldsávval választottuk el az úttesttől. A tervezési szakasz eleje a Magyar – Arany utcai körforgalom középpontjától szelvényezve a 0+029,11 km szelvényben kezdődik. Az említett csomópont geometriai kialakítása illeszkedik a tervünkhöz, beavatkozást nem igényel, mert az érintett csomóponti ága jelenleg is csak egyirányú kilépő forgalmat
3
Londaxa Építőipari és Szolgáltató Kft.: Nagykanizsa, Magyar és Petőfi utcák összekötése az Arany J. és Királyi P. utcák
meghosszabbításával, Engedélyezési terv
100
biztosít. A körforgalom és a Kinizsi utca közé eső szakaszát azonban ki kell szélesíteni az Arany János utcának, mert jelenlegi burkolatszélessége a Kinizsi utcai oldalán mérve például csak 5,2 m. A Kinizsi és a Sugár utcák által határolt útszakasz teljesen új építés, amely idegen területek kisajátításával kerül kialakításra, a rendezési terv biztosította útvonalon. Az út D-i oldalán egy külön építészeti terv alapján kialakítandó zajvédő fal épül, amely a szelvényezés szerinti bal oldalon a 0+260 km és a 0+386,12 km szelvények között valósul meg. A Sugár utcai kereszteződésében kialakuló négyágú csomópontban egy forgalomcsillapító küszöb épül, amely a sebességcsillapítás passzív eszközeként növeli az áthaladás biztonságát. A Királyi Pál utca Sugár és Hunyadi János utcák közé eső szakaszának jelenlegi burkolatszélessége 5,0 m. A burkolatot ezen a szakaszon D-i irányba szélesítjük, ahol egy párhuzamos beállással használható parkolósor és 2,25 m-es szélességű járda alakul ki, azonban zöldsáv csak az É-i oldalon marad. A Királyi Pál utca Hunyadi utcától keltre eső megépítette szakasza 48 m hosszú. A burkolat szélessége 6,0 m, azonban az út két oldalán megépült társasházak padlószintje között a terep meredek eséséből fakadóan 3 m-es szintkülönbség van. Ez az oka annak, hogy ezen a szakaszon a járdák mindkét oldalon közvetlenül a burkolat mellé kerülnek, illetve az É-i, bal oldalon a járda külső szélén kisebb támfal és korlát építése is szükséges. A kialakult egyoldalú 2,0% - os keresztesést megtartjuk, sőt a szakasz végén tervezett 7-es számú 120 m-es sugarú ívben is meg kell ezt az értéket tartani negatív túlemelésként, mert a 0+682 km szelvény bal oldalán lévő kapubejáró csak ilyen kialakítás mellett képes továbbra is üzemelni. A 0+685,23 km-től kezdődően újra új építésű szakasz kezdődik, amely önkormányzati zöldterületen halad keresztül. A két oldali zöldsávval, járdákkal vezetett út 0+844,33 km szelvényében ér el egy társasház bekötőútját. A tervezett út az épület mellett úgy halad el, hogy az épület homlokzatától 6,35 m-re kerül az átjárhatóságot is biztosító „K” szegélye a burkolatnak. Az épület földszintjén beugrasztással megépült garázsajtók pedig még távolabb, további 2,0 m-rel beljebb helyezkednek el. A társasház kapubehajtója jelenti a határvonalat a tervezett út egy és kétirányú szakaszai között. A Petőfi utca felől közelítve lehetőség van két irányú szakaszon behajtani a Berzsenyi utcai lakótelep irányába, illetve lehetőség van a továbbhaladásra a zsákutcaként megjelölt terelőszigettel kettéválasztott út 0+883 km szelvényéig, ahol a visszafordulás is biztosított az eltévedt, illetve a kapubehatóból érkező járművek számára. A 0+860-tól a Berzsenyi utca csatlakozóig a bal oldalon a járda vonalában támfal építése is indokolt, amit elsősorban nem is a nagy szintkülönbség, hanem a meglévő egyesített rendszerű csatorna aknáinak védelme indokol. Projekt helyszíne
920, 970, 1002, 1081, 1091, 1102/1, 1191, 1267, 1313, 1363/52, 1420, 1762, 1089, 1090/1, 1093, 1099, 1103
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
-
Célcsoport bemutatása
Nagykanizsa teljes lakossága, mivel az útszakasz kialakítása a belvárosi közlekedésátszervezés egyik kulcseleme, amely hatással van a belváros közlekedésére.
Megvalósítás tervezett kezdete
2010. február
Megvalósítás tervezett vége
2010. szeptember
Tervezett teljes költségvetés
299 193 728 Ft
Kiviteli tervek készítése
7 074 000 Ft
Régészeti költségek
0 Ft
101
Építési költségek
226 383 215 Ft
Műszaki ellenőrzés
2 523 154 Ft
Támogatás aránya
70%
Támogatás nagysága
209 435 609 Ft
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezett építési tervvel rendelkezik
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli terv készítése
Mutató
Átépített nagysága
Mértékegys ég útfelület m2
Bázisérték
0
Az úton áthaladó egységjármű 0 járművek száma /nap
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
8500
Műszaki átadás 2010. jegyzőkönyve szeptember
A beruházás lebonyolításával
742
Forgalomszámlálási adatok
A belvárosi közlekedési tehermentesítés egyik központi eleme az út
2011. szeptember
Erzsébet tér rekonstrukciója
Tevékenység típusa
Városi funkciókat erősítő: Közterek, közösségi terek kialakítása
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
Projekt rövid leírása
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából jelenleg a meglévő tervek átdolgozása, előkészületi munkái folynak a városközpont forgalom csillapítására, élhetőbb, kellemesebb városi közterületek megvalósítására, így a központi tér rekonstrukciójára is. Az Erzsébet tér átépítésére vonatkozó tervezésnél a következő feltételezésekkel számoltunk:
A Fő út jelen kiépítettsége változik, a program végére 2x1 sávos forgalomra szűkül
Az Erzsébet téren a meglévő útpálya átépül a gyalogosforgalom érdekében. A tér közbenső gépkocsi forgalom által nem érintett szakasza teljes mértékben új burkolatot kap, a jelenlegi burkolt felület lecsökken a kertépítészeti és képzőművészeti elemek javára. A legtöbb járda, sétány, meglévő pályaburkolata aszfaltból elemes burkolatra épül át.
A tervezési területet körülvevő térség forgalmi rendje változni fog, a jelenleg két részre tagolódó tér egységesítésének következtében.
Az Ady E. utca lezárásra kerül a Fő út és Zrínyi utca között.
Az engedélyezési terv a szűken vett tervezési területen mindenben Nagykanizsa Város Közgyűlése által elfogadott tanulmányterv alapján kerül továbbtervezésre.
Az Erzsébet tér átépítésének ismertetése
102
A város főterének átalakítására vonatkozó tervek 2006-ban elkészültek, melyet azonban a jelenlegi képviselőtestület abban a formában nem hagyott jóvá, kezdeményezte annak áttekintő felülvizsgálatát, áttervezését. A korábbival ellentétben a jelenlegi elképzelés szerint, az Erzsébet teret egy egységként kezelve, megszüntetve a teret két részre tagoló utat illetve parkolót a fő tér és közvetlen környezete alkalmas lehet a város közösségi, közigazgatási- és kereskedelmi központ funkciójának betöltésére. A tér forgalmi terhelése jelentősen csökken, a forgalomcsillapított területek nagysága növekszik a jelenlegi elképzelések szerint, melynek tervszinten történő megjelenítése jelenleg is folyik és széleskörű társadalmi egyeztetése hamarosan elkezdődik. Hangsúlyos szempont a közösségi funkció erősítése mellett a város történelmiségéből adódó hangulat megtartása, visszaállítása. A hosszú évszázadok alatt kifejlődött városszerkezet megőrzése, az egymást követő tölcséres terek rendszerének a hangsúlyozása. Az Erzsébet tér déli része, egészen a szökőkút északi végéig egy nyüzsgő találkozási pont lehet a lakók életében. Ehhez a tér déli részét parkosítással el kell szigetelni a Király utcától. A Honvéd emlékmű a helyén marad. Ugyanolyan utcabútorok kerülnek elhelyezésre, mint a belváros többi részén. A tér déli részén található nyilvános wc megújul, a mellette található kereskedelmi egység elbontásra kerül. A tér középső része harmada funkcionál valódi rendezvénytérként. Itt kerül elhelyezésre a szentháromság szobor, egy új Erzsébet szobor, valamint a Nagykanizsai vár makettje, amely sokkal megélhetőbbé teszi azt, hogy a volt várfal nyomvonala megjelenik a térkövezés során. A makett területe kb. 3x3 méter, és rongálás biztos kivitelezésű. A Vásár utcával szemben található a testvérvárosok kútja. A tér felső harmada fásított, inkább park, mint tér funkciójú terület, ahol a török kút helyére egy zenepavilon kerül, és a tér észak- déli tengelyétől kissé nyugatra, ezzel is elszeparálva a gépjárműforgalomtól. A tér legészakiabb csücskében kerül sor az egyik közösségi kerékpártározó kialakítására. A tervezési területen belül kizárólag közterületen terveztünk átépítést.
Projekt helyszíne
1, 16, 11, 58, 1941/1, 1941/2, 1960/8
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
-
Célcsoport bemutatása
Nagykanizsa teljes lakossága,
Megvalósítás tervezett kezdete
2010. február
Megvalósítás tervezett vége
2010. november
Tervezett teljes költségvetés
718 902 559 Ft
Kiviteli tervek készítése
8 288 699 Ft
Régészeti költségek
0 Ft
Építési költségek
686 792 454 Ft
Műszaki ellenőrzés
7 227 137 Ft
Támogatás aránya
67%
Támogatás nagysága
481 275 772 Ft
103
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezett építési tervvel rendelkezik
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli terv készítése
Mutató
Átépített nagysága
Mértékegys ég
Bázisérték
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
közterület m2
0
19 502
Műszaki átadás 2010. jegyzőkönyve november
A beruházás lebonyolításával
Kihelyezett új köztéri db szobrok száma
0
4
Forgalomszámlálási adatok
A közterület átépítését megelőzően a város előkészített a beszerzésüket.
2010. november
104
1. kép: Az Erzsébet tér a rekonstrukció után Erzsébet téren vendéglátó teraszok kialakítása
Tevékenység típusa
Gazdasági funkciókat erősítő: vendéglátó teraszok kialakítása
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
105
Projekt rövid leírása
Az Erzsébet téren 245 m2 területen vendéglátó teraszok kerülnek kialakításra, melyek költségei az alapterület 1,7%-ával kerültek arányosításra.
Projekt helyszíne
1, 16, 11, 58, 1941/1, 1941/2, 1960/8
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
-
Célcsoport bemutatása
Nagykanizsa teljes lakossága,
Megvalósítás tervezett kezdete
2010. február
Megvalósítás tervezett vége
2010. november
Tervezett teljes költségvetés
12 432 747 Ft
Kiviteli tervek készítése
143 350 Ft
Régészeti költségek
0 Ft
Építési költségek
11 877 386 Ft
Műszaki ellenőrzés
125 028 Ft
Támogatás aránya
30%
Támogatás nagysága
3 729 824 Ft
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezett építési tervvel rendelkezik
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli terv készítése
Városi marketing akciók Tevékenység típusa
ESZA típusú tevékenység: Városmarketing
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
Projekt rövid leírása
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából A városi marketing akciók a 20072010-ig szóló város-rehabilitációs tevékenységek kommunikációs stratégiáját tartalmazzák. A kommunikációs terv célja a város-rehabilitációs tevékenység által nyújtott eredmények, best-practice-ek bemutatása a helyi és országos közvélemény, a vállalkozások, az államigazgatási szakmai körök, a regionális, az önkormányzati és a szakmai partnerek számára. Célkitűzések A Nagykanizsa MJV kommunikációs tevékenységének általános céljai a következők: -
A helyi közvélemény tájékoztatása a városban történő fejlesztésekről.
-
Minél nagyobb ismertség és elfogadottság elérése a helyi lakosság részéről, hogy a fejlesztések eredményeként a lakosok minél nagyobb arányban használják a kibővült funkciókkal rendelkező belvárost.
-
A helyi vállalkozások széles körű bevonása az akcióterületi fejlesztésekbe, annak érdekében, hogy a projekthez minél nagyobb arányú magántőkéből megvalósuló beruházás kapcsolódjon.
106
-
A sikeres fejlesztés után az országos közvélemény, szakmai szervezetek, minisztériumok, önkormányzatok tájékoztatása a nagykanizsai város-rehabilitációs tevékenység eredményeiről.
Arculati kézikönyv A nagykanizsai város-rehabilitációs tevékenység számára az önkormányzat saját arculati kézikönyvet terveztet. Az arculati kézikönyv tartalmazza a fejlesztésekhez kapcsolódó logót és szlogent, valamint a legfontosabb arculati elemeket. A logó és szlogen tervezése nyilvános ötletpályázat keretében történik, a nyertest az önkormányzat pénzjutalomban részesíti.
Internet, elektronikus kommunikáció Az Internet és az elektronikus kommunikációs eszközök használata fokozott mértékben alkalmazandó a kommunikáció során, mivel lehetővé teszi az információk gyors és hatékony terjesztését és megkönnyíti a célcsoportokkal folytatott párbeszédet.
-
www.nagykanizsa.hu
-
Városi weboldal fejlesztése, ami a megszokott tartalmi elemeken kívül célzott információkat szolgáltat a helyi lakosságnak és a Nagykanizsára látogató turistáknak is.
-
Programajánló, különös tekintettel az akcióterületi fejlesztéseken megvalósuló programokra. Az akcióterületen programot szervező szervezetek számára lehetőséget biztosít az önkormányzat, hogy a honlaphoz saját, könnyen kezelhető adminisztrációs felületeken keresztül hozzáférjenek, és program-ajánlóikat saját maguk tölthessék fel.
-
Étterem és szolgáltatás-ajánló különös tekintettel az akcióterületen lévő üzlethelyiségekre és vendéglátó- egységekre. Az akcióterületen működő üzletek és vendéglátó-egységek számára lehetőséget biztosít az önkormányzat, hogy a honlaphoz saját, könnyen kezelhető adminisztrációs felületeken keresztül hozzáférjenek, és program-ajánlóikat, speciális akcióikat, éttermi- és egyéb ajánlataikat saját maguk tölthessék fel.
-
www.fejlesztes.nagykanizsa.hu
-
A város-rehabilitációs tevékenység bemutatása látványtervekkel, heti beszámolókkal, webkamerával.
-
Ingatlan adatbázis kialakítása, ahol a helyi ingatlan-forgalmazók képes ajánlataikat saját, adminisztrációs felületeken tölthetik fel.
-
Üzleti célú befektetői adatbázis (projekt-tár) kialakítása a helyi partnerekkel együttműködve. A saját domain-néven futó adatbázisnak kapcsolódnia kell a kormányzati portálokhoz, az ÖTM, az NFÜ, az RFÜ, a VÁTI, az ITD Hungary, és egyéb gazdaságfejlesztésben érdekelt szervek, esetleg médiumok honlapjához.
-
Banner és/vagy reklámkampány a weboldal megismertetésére és népszerűsítésére.
-
www.fejlesztes.nagykanizsa.hu elektronikus hírlevél
-
Havi rendszerességű elektronikus hírlevél a fejlesztések állásáról, elsősorban a bekapcsolódó vállalkozások, konzorciumi partnerek számára. A hírlevélben szerepelhet jogi tanácsadás, közbeszerzéssel kapcsolatos kérdések és egyéb, a projekt menedzsment-során felmerülő információk.
Média, sajtómunka -
Nagykanizsa
MJV
az
induló
fejlesztések
megismertetését
szolgáló
rendszeres
sajtótájékoztatókat szervez, amelyekre a pályázat benyújtását követően kerülhet sor. A sajtótájékoztatókon részt vesznek a város vezetői, és a Hivatal illetékes szakemberei. A sajtótájékoztatóról sajtóközlemény készül, amely eljuttatásra kerül minden országos, és helyi
107
sajtótermékhez. -
Study tour-ok szervezése újságírók számára a város-rehabilitációs területen, illetve a projektben részt vevő vállalkozásoknál.
-
Sajtóközlemények kiadása a városfejlesztést érintő valamennyi fontos esemény alkalmából.
-
Mellékletek a megfelelő újságokban, publikációk sikeres projektekről és pályázatokról
Kiadványok -
Tájékoztató szóróanyagok, kiadványok, jelentések, hírlevelek, projektgyűjtemények készítése
-
A szóróanyagok eljuttatása a szakmai rendezvényekre, konferenciákra. A kiadványok terjesztésébe be kell vonni a Regionális Fejlesztési Ügynökséget, az ITDH-t és egyéb országos, regionális, megyei és kistérségi szakmai partnereket is.
-
Exkluzív emlékkönyv és fotóalbum készítése az akcióterületi fejlesztésről, illetve az akcióterületen történt nagyszabású változásokról.
Egyéb eszközök: -
Szabadtéri óriás-kivetítő használata Nagykanizsa városközpontjában. A szabadtéri kivetítőn film- vagy dia vetítés formájában jelennek meg a városi fejlesztések látványtervei, 3Danimációi. A kivetítő az esti óráktól folyamatosan használható.
-
3D-makett a megújuló városközpontról az okmányiroda ügyfélterében vagy a belváros valamely pontján felállított sátorban. A makett mellett részletes leírásban mutatja be az önkormányzat a megvalósuló fejlesztéseket.
-
Kulturális, szórakoztató és gasztronómiai rendezvények az akcióterületen, az ott tevékenykedő vállalkozások szervezésében és finanszírozásában (helyi művészek fellépése, civil csoportok bemutatkozása, étel- és borkóstolók).
-
Városfejlesztési ajándéktárgyak gyártása a megújult akcióterületről (képeslapok, pólók, törölközők, táskák, stb.) A gyártásba magántőke bevonása indokolt.
-
Plakátok/tájékoztató táblák kihelyezése az akcióterületen annak érdekében, hogy megtörténjen a további potenciális kedvezményezettek és a társadalom értesítése. A táblák kihelyezésére az építkezési területet határoló kerítéseken kerülhet sor.
-
Előadások, prezentációk. A város-rehabilitációs tevékenység ismertetése konferenciákon tartott előadások, prezentációk, keretében a pénzügyi-befektetői szféra, a kockázati tőke iparág körében. Erre alkalmasak a különböző szakmai szövetségek rendszeres összejövetelei, ahol egy rövid prezentáció keretében kerül sor azok bemutatására.
-
Országos és regionális szintű partnerségi konferenciák, szakmai fórumok, workshopok szervezése az egyes intézkedések témakörében.
-
Szakmai felkészítő tanfolyamok partnereknek, kedvezményezetteknek
-
Közös megjelenés nagyobb hazai vásárokon, kiállításokon
Projekt helyszíne
nem releváns
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
-
Célcsoport bemutatása
-
Az akcióterületen élő lakosság
-
Az akcióterületen tevékenykedő vállalkozások
108
-
Városi lakosság
-
Városi vállalkozások
-
Központi költségvetési szervek
-
A régióban található Önkormányzatok és intézményeik
-
Fejlesztéspolitikával foglalkozó országos, regionális, megyei és kistérségi szervek
-
Országos, megyei és helyi sajtó
Megvalósítás tervezett kezdete
2009. július
Megvalósítás tervezett vége
2011. szeptember
Tervezett teljes költségvetés
6 620 090Ft
Támogatás aránya
85%
Támogatás nagysága
5 627 077Ft
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
Projekt-előkészítés helyzete
Lefolytatott közbeszerzés
Mutató
Elkészült száma
Mértékegys ég
Bázisérték
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
kiadványok db
0
6000
Vállalkozói szerződés
2011. szeptember
Kiadványok közbeszerzése,, elkészíttetése
Arculati kézikönyv db elkészítése
0
1
Vállalkozói szerződés
2011. szeptember
Arculati kézikönyv közbeszerzése,, elkészíttetése
„ Miénk a Tér!” - Helyi művészeti csoportok előadásai Tevékenység típusa
ESZA típusú tevékenység: Kiegészítő „soft” tevékenység
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
Projekt rövid leírása A program elemei: I. Nyári Táncgála Időpont:
2010. augusztus
Alkalom: 1 Helyszín: Széchenyi tér Fellépők : helyi művészeti csoportok Premier Táncklub Kanizsa Táncegyüttes Modern Tánccsoport
109
Szandia Fitness Swans Balett Zafira Hastán csoport Eraklin Táncklub Eliseba Hastánc Csoport II. Rocktóber - kanizsai rock zenekarok fesztiválja -2010. október Időpont:
2010. október
Alkalom: 1 Helyszín: Széchenyi tér Fellépők : helyi zenekarok Szikla Alarm Innocents Old Mix Kartell Little Flamingo Radioaktiv No-Problem Feszültség Lost Circus Mustang III. Kiskarácsony – Nagykarácsony – ünnepi programok Időpont:
2010. december 20-31.
Alkalom: 4 Helyszín: Erzsébet tér Fellépők : helyi művészeti csoportok, zenekarok, együttesek Néptáncegyüttesek (Dél-Zala, Kanizsa-Rozmaring, Pántlika, Zalagyöngye) Gyermekműsorok (VABABA, Igricek, Bojtár) Komolyzenei együttesek (Mondschein vonósnégyes, ORFF Ütőegyüttes, Olajbányász Fúvószenekar, Kanizsa Big Band, Ifjúsági Fúvószenekar) Könnyűzenei Együttesek (Radioaktiv, Szikla, Dirty Fusion) IV. Nyáresti szerenád Időpont:
2011. június-július-augusztus
Alkalom: 12 Helyszínek: Eötvös tér; Deák tér; Erzsébet tér - Kiskastély udvara Fellépők : helyi művészek, csoportok Tüttő János nóta klub, Farkas Miklós – harmonika Bellák Tibor – harmonika Czupi Veronika - népdalénekes Kanizsa Fúvósötös Németh Ferenc furulyazenekara Ifjúsági Vonószenekar Kollonay Zoltán - orgona Szivárvány Énekegyüttes
110
Városi Vegyeskar Virág Benedek Énekkar Anima kórus
Projekt helyszíne
nem releváns
Pályázó szervezet megnevezése
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner
-
Partner szerepe
Kanizsai Kulturális központ
- A partner szervezet feladata a jövőben a pályázat segítségével kialakított közösségi terek programmal való megtöltése.
Célcsoport bemutatása
-
Az akcióterületen élő lakosság
-
Az akcióterületen tevékenykedő vállalkozások
-
Városi lakosság
-
Városi vállalkozások
-
Központi költségvetési szervek
-
A régióban található Önkormányzatok és intézményeik
-
Fejlesztéspolitikával foglalkozó országos, regionális, megyei és kistérségi szervek
-
Országos, megyei és helyi sajtó
Megvalósítás tervezett kezdete
2010. november
Megvalósítás tervezett vége
2011. szeptember
Tervezett teljes költségvetés
4 583 139 Ft
Támogatás aránya
85%
Támogatás nagysága
3 895 668 Ft
További források
Az önerőt az önkormányzat biztosítja.
Projekt-előkészítés helyzete
Lefolytatott közbeszerzés
Mutató
Mértékegys ég
Bázisérték
Célérték
Mutató forrása
Célérték elérésének időpontja
Célérték elérésének módja
Megrendezése kerülő db programok száma
0
18
Vállalkozói szerződés
2011. szeptember
A partner szervezett rendezvények
A programokon fő résztvevők száma
0
8000
Becsült adat
2011. szeptember
Aktív marketing és kommunikáció.
A 2007-2008-as időszakban megvalósuló, támogatásban nem részesülő magánberuházások
111
által
Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése - Murasóder Folyamtisztító Kft, Pro-Consult 2000 Kft, Zafíra 2000 Bt. A beruházó tervei szerint az épület földszintjén két felnőtt körzeti orvosi rendelő kap helyet, mely egy gyógyszertárral egészül ki. A két körzeti orvosi rendelő, a korunk színvonalának megfelelően, akadálymentesítve, a szükséges kiszolgáló helyiségek biztosításával került megtervezésre. A földszinten található helyiségeket bérbe kívánja adni a beruházó, csakúgy, mint az emeleten kialakításra kerülő üzleteket is. A teljes beruházás két szinten (földszint + emelt) 569 m2-en valósul meg. Az emeleten 6 db üzlethelyiség kerül kialakításra, mely elérhetőségét lift teszi könnyebbé. A beruházás teljes költségébe a szükséges parkolók építése, valamint az építési terület rendezése is beletartozik.
Rendezvény és kiállító terem kialakítása - Dene Tibor - egyéni vállalkozó A Sugár utca 3. alatt található volt Iparosok Háza, majd Gyermekkönyvtár épülete hosszú évek óta állt elhagyatottan. A helyi védettség alatt álló épület állaga időközben leromlott, felújítást igényel. A tervezett beruházással a pinceszinten kerülne kialakításra egy rendezvényterem valamint egy melegítőkonyha is. A terem kiállítótermeként is funkcionálhat, teret adva a helyi művészeknek is. A beruházás belső terek kialakítását célozza, így építési engedélyezési eljárást nem igényel. Az épületben további 3 iroda, üzlet kialakítására kértek engedélyt a közelmúltban, ami jelzi hogy újra élet költözik az ódon falak közé. Várhatóan, a városrehabilitációs fejlesztéseknek is köszönhetően, hamarosan az épület további része is megújul. Üzletek építése - Jazzloft kft. Az akcióterület folyamatos fejlődésének szép példája a városközponttól nyugati irányba található, a Vásárcsarnokhoz közel eső, területen megvalósuló fejlesztés. A beruházás területén található romos épületek elbontásra kerültek, így biztosítva a fejlesztéshez szükséges megfelelő nagyságú területet. A 32 lakást magába foglaló beruházás nem csak lakások kialakítására irányul, hanem a teljes földszinti rész üzlet funkciót kap. Az 5 szintes, tetőtér beépítéses ingatlan 200 m2-es földszintje általános üzletként hasznosul a beruházók tervei alapján. Az üzletek kialakításának várható költsége az 60 millió forintot meghaladja. A fejlesztés során az előírásoknak megfelelően, parkolók kialakítása is megvalósul. Az engedélyezési eljárás folyamatban van, a beruházás várható időpontja 2009. I negyedév. 112
Parkoló és üzletek építése - Baumeister Kft. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata értékesíteni kívánja a tulajdonában lévő Nagykanizsa 1970. hrsz., Nagykanizsa belvárosában található 4330 m2. alapterületű ingatlanát. A terület beépíthetősége 60%-os, így jelentős beruházás valósítható meg a volt piac területén. A nyilvános versenytárgyalás után, bár a nyertes kiléte nem ismert, várhatóan egy helyi beruházó cég fogja az ingatlant fejleszteni. A társasházas beépítés során, a rendezési terv adta lehetőségek figyelembevételével, mélygarázs, valamint a földszinten üzletek kerülnek kialakításra. A fejlesztés részeként 2080 m2 térszín alatti parkoló továbbá a földszinten 2080 m2 üzlet kerül kialakításra, melynek bekerülés összegéből a szükséges mértékig, 165 millió forint erejéig, a vállalkozó kész csatlakozni a városrehabilitációs programhoz.
6.3.
A második ütem (2009-2010-es akciótervi időszak) projektjeinek bemutatása A fejlesztés második üteme tartalmazza a Fő utcától délre található három városközponti tér egységes fejlesztését, oly módon, hogy a három tér együttesen ki tudja szolgálni a városi lakosság legszélesebb rétegét, a gyermekes családoktól, a fiatalokon keresztül, az idősebb korosztályig egyaránt. A terek fejlesztésével párhuzamosan ezen felül folytatni kívánjuk a Fő utca gépjárműforgalmának csökkentését, ezzel lehetővé téve a belvárosban sétáló utca kialakítását, az Ady utca városközpont felé eső részének lezárásával és rekonstrukciójával.
Az Eötvös tér és a Széchenyi tér funkcióbővítő megújítása A belvárosi koncepció másik jelenős fejlesztési területe az Eötvös tér, valamint a Széchenyi tér egységes gyalogos felületté történő átépítése. A két tér között található jelenlegi parkoló úgy kerül felújításra, hogy lezárva alkalmas legyen különböző városi, ifjúsági rendezvények (Kanizsa napok, Dödölle fesztivál, Mikul-Ász , Karácsonyi vásár…) megtartására, télen akár korcsolyapályává alakítható. Kialakításra kerül egy szabadtéri színpad, melynek működéséhez az infrastrukturális hátteret a művelődési központ biztosítja. Ezzel tovább bővül a városban a közösségi rendezvényeknek helyet biztosító terek száma, amely az Eötvös tér, mint a családok parkja koncepcióhoz is kapcsolódik.
113
Az Eötvös tér a fejlesztések nyomán a családok terévé válhat. Megújul és bővül a jelenlegi játszótér, új szabadidő-eltöltési lehetőségek kaphatnak helyet. Fontos hangsúlyozni, hogy az Eötvös tér átalakítása a már meglévő parkos állapot megtartásával képzelhető csak el. Mivel a forgalomcsillapítás a területen várhatóan nem lesz teljes körű, ezért a beavatkozás első lépéseként a tér központi, parkosított részének az utaktól történő biztonságos leválasztását kell megoldani sövénnyel, kerítéssel vagy a kettő kombinációjával. Ez azért is fontos, mert a fejlesztések megvalósulása esetén a teret várhatóan meg kell óvni a rongálásoktól és a nem rendeltetésszerű használattól. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a fizikai elhatárolás (kerítés, élő sövény stb.) mellett egy térfigyelő rendszer segítségével a terület folyamatos őrzése is biztosítva lesz. A fejlesztés eredményeként az Eötvös téren helyet kap több játékelem, kisebb szabadidős/sportolási funkciókat biztosító eszköz, amelyek kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak (petanque pálya, sakkasztalok, ugróiskola…). Mivel az Eötvös tér a családok tere lesz, ezért a gyermekek mellett az idősebb korosztály számára is biztosítani kell a szabadidő-eltöltési lehetőséget. Ennek helyszíne a tér D-i oldalán kialakult és várhatóan tovább bővülő vendéglátóhelyek teraszainak kiépülése. A fejlesztésekben partnerként szerepet kell szánni a Pannon Egyetem Nagykanizsai Képzési Helyének is, ahol felsőfokú idegenforgalmi képzés zajlik. Ennek egyik gyakorlati oktatóhelye lehet az Eötvös téri családi park, ahol a képzés hallgatói animátorként tevékenykedhetnek. Programok, bemutatók helyszínéül szolgálhat a téren elhelyezendő félig nyitott játszópavilon. A tervezett fejlesztés képes jelentősen mozgósítani a magántőkét: az Eötvös tér déli, forgalom elől lezárt részén magánberuházásként kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek alakulnak ki. A fejlesztés nyomán jelentősen felértékelődik a jelenlegi áruház területe, így feltételezhető az épület magántőkéből történő teljes megújítása. A tervezett funkció optimális (maximális) megvalósulásának feltétele az Eötvös tér és a Széchenyi tér egységes gyalogos felületté alakítása vizes térelemekkel. Fő utca rekonstrukciója, kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés A szükséges forgalomcsillapítási beruházások után, a Fő utca városi sétánnyá alakul, ahol maximálisan 2x1 sávon zajlik a közlekedés. Az átmenő forgalomtól visszanyert területeken, a gépjárművektől zöldfelülettel elválasztva kerékpárút, valamint egységes építészeti elemeket hordozó sétaút kerül kialakításra (egységes útburkolat, utcabútor, hirdetőtábla, kandeláber). Ez a kiszélesített sétaút szolgál területül az egyes vendéglátó-ipari egységek kerthelyiségei számára, amelyek egységes stílusban kerülnek kialakításra. Az „egységes” utcakép kialakítása a cél, ezért ennek megvalósításába az itt üzlethelységgel rendelkezőket is bevonjuk.
114
Deák tér rekonstrukciója A Deák tér rekonstrukciójának célja, hogy megteremthető legyen a gépjárműforgalomtól mentes, közvetlen gyalogos összeköttetés az Eötvös, Széchenyi és Deák terek között, megőrizve annak történelmi hangulatát és dísz tér funkcióját. Mindemellett a tér kertépítészeti elemekkel, képzőművészeti alkotásokkal gazdagodik, valamint illeszkedve a városközpont rehabilitációs programhoz új gyalogos és kerékpár burkolatot kap. Ady utca lezárása A Fő utca forgalomcsillapításával és 2×1 forgalmi sávra szűkítésével megteremtjük az Ady utca Zrínyi utcáig történő lezárásának előfeltételét. Azzal, hogy az utca mentesül a gépjárműterhelés alól, új térburkolatot kap, és további városképet jelentősen javító elemekkel gazdagodik, egyértelműen prognosztizálható a magasabb minőségű kiskereskedelmi beruházások megjelenése.
Az önkormányzat nem beruházási jellegű fejlesztési tevékenységei az Integrált Városfejlesztési Stratégia 7.2-es pontjában kerültek kifejtésre.
7. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A tervezett tevékenységek legfontosabb célcsoportja Nagykanizsa lakossága és a városba látogató turisták; a tervezett tevékenységek egyaránt illeszkednek mindkét célcsoport igényeihez. A lakosságot több csoportban érdemes vizsgálni: Az akcióterületi terv első ütemében túlnyomórészt közlekedésfejlesztési elemek találhatóak, melyek megvalósításával a belváros közlekedése teljesen átalakul, így a városi lakosságon belül mint kiemelt célcsoport meg kell említenünk a közlekedésben résztvevőket (mind egyéni közlekedők, mind tömegközlekedést használók). Az ő esetükben érzékelhető változás lesz a Fő út zsúfoltságának a csökkenése, az alternatív útvonalak kiépítésével a menetidő rövidülése. Ugyancsak külön célcsoport az akcióterületen élő lakosság, különös tekintettel a Fő út mentén lakókra, akiknek az életfeltételit a csökkenő, illetve belváros területén egyenletesebben megoszló forgalom, ezzel együtt a csökkenő légszennyezettség pozitívan befolyásolja.
115
A közlekedési tehermentesítés, illetve a megújuló közterületek előnyösen hatnak a minőségi vendéglátóhelyek kialakítására, amelyre a következő felmérés alapján mind az akcióterületen működő vállalkozások, mind a lakosság – különös tekintettel a fiatalabb korcsoportokra – nagy igény mutatkozik.
A nagykanizsai lakosságon belül – az Erzsébet tér rekonstrukciója szempontjából - egyaránt célcsoportnak számítanak a fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, hiszen az a tér mentén egyaránt találhatók iskolák és közintézmények, amelyeket mindnyájuknak meg kell közelíteniük. Itt kiemelt célcsoport a mozgáskorlátozottak, akiknek eddig nagy nehézséget okozott az áthaladás.
A több ütemben igényesen felújított belváros, illetve az ott található turisztikai attrakciók mind saját jogon, mind a környező turisztikai központokhoz kapcsolódóan (Zalakaros, Keszthely, Hévíz) képesek kielégíteni a turisták igényeit. A végleges fejlesztési célok meghatározása előtt felmértük az akcióterület fejlesztésében érdekelt szereplők, az akcióterületen élő lakosság illetve tevékenykedő vállalkozások véleményét. Egybehangzóan a legfontosabb feladatnak a belváros forgalomcsillapítását jelölték meg. Ezzel kapcsolatban több alternatíva is elhangzott: -
Az Erzsébet teret határoló utcák sétálóutcává alakítása.
-
Kalmár utca kikötése a régi 7-esre
-
Déli elkerülő út (Csengery utca és Kaposváry út összekötése)
-
Távolsági buszforgalom belvároson kívülre történő áthelyezése
-
Zrínyi utca és Teleki utca összekötése és egyirányúsítása
-
Huszti téren körforgalom kialakítása
-
Kórház utcai csomópont elkészítése
-
Magyar utca, Arany János utca, Király Pál utca kivezetése a Petőfi Sándor utcáig
-
Fő utca forgalmi sávjainak csökkentése
A tömegközlekedés további racionalizálása és a kerékpáros zónák kiszélesítése is hozzájárulna a belváros teher-mentesítéséhez. A forgalomcsillapítással párhuzamosan parkoló övezetek kialakítását is hangsúlyozták (a belváros peremén, a Kalmár utcánál lévő rét helyén, a piac területén). A térszint alatti parkolási megoldás is elhangzott, mivel ezzel értékes felületeket lehet nyerni a gyalogosszemléletű területek kialakítására. Lehetséges helyszínnek a Múzeum tér környékét jelölték meg.
116
Nagykanizsa belvárosa jelenleg több közösségi funkciót is ellát (találkozóhely, üzleti megbeszélések helyszíne, hivatali ügyintézés helyszíne, szabadidő eltöltésének helyszíne…). A belváros által ellátott közösségi funkciók
100% 80% 60% 40% 20% 0% Ideális találkozóhely
Üzleti megbeszélések helyszíne
Hivatali ügyintézés helyszíne
Szabadidő eltöltése
Egyéb szórakozás
1. ábra: A belváros által ellátott közösségi funkciók A megkérdezettek 80%-a szerint Nagykanizsa belvárosa jelenleg „hivatali ügyintézés” közösségi funkciót lát el. A válaszadók közel egyharmada ideális találkozóhelynek, az üzleti megbeszélések helyszínének tartja a belvárost, míg 80%-uk szerint a nagykanizsai belváros legkevésbé a szabadidő eltöltésére alkalmas. Már ebből is körvonalazódik az egyik legfontosabb fejlesztési cél, mely nem más, mint a szabadidő eltöltésére alkalmas parkok, sétálóutcák és szórakozóhelyek létrehozása. A megkérdezettek egybehangzó véleménye azonban az volt, hogy a fentiekre csak korlátozott mértékben alkalmas és a jelenleginél sokkal jobban betölthetné a városközpont szerepét. Ez a nagy gépjárműforgalommal és a közlekedési nehézségekkel, azaz a kerékpárutak és sétálóutcák hiányával magyarázható. A következő javaslatok, fejlesztési elképzelések hangzottak el – a forgalomcsillapításon kívül - : -
a belvárosi részekből a nagy terheléssel járó (pl. TÜZÉP) kereskedelmi telepek megszüntetése
-
„Agóra” szerepre alkalmas tér kialakítása
-
sétálóutca megvalósítása
-
igényes parkok, játszóterek létesítése
-
parkokat összekötő zöldfelület kialakítása
-
szabadidős infrastruktúra megteremtése (sakk, minigolf, petangue…)
-
térburkolatok, utcabútorok egységesítése
-
kerthelyiségek kialakítása
-
köztéri alkotások, szökőkutak, csobogók elhelyezése és karbantartása 117
-
az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyeken a történelmi múlt emlékeinek bemutatása; a városközpontban a végvár szerepre történő utalás, szimbólum megjelenítése a múzeumon kívül – emlékérme-verés, köztéri történelmi jellegű játékok, várfal megjelenítése -
-
az Erzsébet téren állandó jellegű fellépésre alkalmas Zenepavilon, színpad elhelyezése
-
őrzés-védelem megszervezése, térfigyelő-rendszer kiépítése
-
a Vasember ház árkádjai alatti kis szabályozott nagyságrendű és kívánatos funkciójú, egységes megjelenésű kirakodóhelyek létesítése, üzemelése
-
a régi piactér beépítése, hasznosítása
-
a belvárosi épületek legalább homlokzati szintű, ergonómiai tervekkel alátámasztott mielőbbi felújítása
-
műemléki és történelmi jelentőséggel bíró épületek megőrzése, rehabilitációja
-
a volt nyomda épületének hasznosítása (pl.: múzeum, kulturális központ, okmányiroda)
-
tömb-rehabilitációs tervek: 1.
Erzsébet tér É-i tömbje, Magyar utca, Kinizsi utca, Arany János utca által határolt
területen kereskedelmi és kulturális egységek létrehozása 2.
Zrínyi utca, Csengery utca, Ady Endre utca, Fő utca - > Zsinagóga tömb: belső
átriumos terek parkok, kereskedelmi egységek létrehozására alkalmasak; Zsinagóga hasznosítása (művészeti, kulturális központ) 3.
régi piactömb: térszint alatti parkolók, felette bankok, vállaltok, lakóépületek,
magánberuházások 4.
Múzeum tér: az épületek homlokzatának magassága adott, így korlátozottak a
lehetőségek
Megkérdezettek szerinti legszükségesebb fejlesztések
60 50 40 30 20 10 0 Közparkok létesítése
Forgalom kizárása
Sétálóutcák kialakítása
R endezvényszervezések
2. ábra: A város lakossága szerinti legszükségesebb fejlesztések 118
A válaszadók 55 % - a a belvárosi forgalom kizárását, 40 % - a sétálóutcák kialakítását, 25 % - a közparkok létesítését és 15 % - a rendezvények szervezését tartja a legszükségesebb fejlesztésnek a belváros rekonstrukciója során. Ön mit csinálna szívese n a me gújult be lvá rosban?
Szabadidő játékos eltöltése
8% 44%
Látványosságok megtekintése 28%
Esti séta Kerthelyiségek felkeresése
20%
3. ábra: Mit csinálnának szívesen a város lakói a megújult belvárosban? A fenti ábra mutatja, hogy a Belváros rekonstrukciója során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a megújult városközpont lehetőséget biztosítson a város lakóinak szabadidejük játékos eltöltésére, alkalmas legyen nyugodt, megfelelő környezetben történő séták megtételére illetve nagy igény mutatkozik kerthelyiségek felkeresésére is. A következő kérdéskör az Önkormányzat által megvalósítani kívánt négy fejlesztés (belváros forgalomcsillapítása, Eötvös tér rekonstrukciója, Deák tér rekonstrukciója, Erzsébet tér rekonstrukciója) fontossági sorrendjére irányult. A4 fejlesztés fontossági sorrendje 20 16
Belvárosi forgalomcsillapítás
12 8
Erzsébet tér rekonstrukciója
4
Deák tér rekonstrukciója
0
Eötvös tér rekonstrukciója 1
2 3 Fontossági sorrend
4
4. ábra: A város által meghatározott 4 kiemelt fejlesztés fontossági sorrendje
119
Az interjúk során a megkérdezettek 90%-a a legfontosabb fejlesztésnek a belváros forgalomcsillapítását tartja. A sorrend alapján a második helyre (55%) az Erzsébet tér rekonstrukciója, a harmadik helyre (55%) a Deák tér rekonstrukciója, míg végül utolsó helyre (50%) az Eötvös tér rekonstrukciója került. A válaszadók 94%-a rendszeres tájékoztatást szeretne kapni a belváros felújításáról. Erre a legalkalmasabb eszköznek az e-mail-en küldött hírlevelet valamint a sajtóhírt tartják. Az interjúk tapasztalatait és az előző két fejezetet összehasonlítva egyértelműen látszik, hogy a Belváros rekonstrukciójával kapcsolatos tevékenységek teljes mértékben igazodnak a célcsoport igényeihez.
120
A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 7.1. Végrehajtási ütemterv
2007-2008-as időszak tevékenységei:
Tevékenység Részletes projektjavaslat benyújtása, BB döntés, támogatási szerződés megkötése
1
2009 2 3
4
1
2010 2 3
1
4
X X
Huszti téri körforgalom kivitelezés
x x
Arany János u. – Petőfi u. összekötése kivitelezése
x x x
Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása kivitelezése Erzsébet tér kivitelezése
x x x x x x
Erzsébet tér gazdasági elem kivitelezése "Miénk a tér" megvalsóítása Városmarketing megvalósítása Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése
4
2011 2 3
x x x x x x x x x x x x x x x x x x
121
Rendezvény és kiállító terem kialakítása Üzletek építése Jazzloft kft.
x x x x
Parkoló és üzletek építése Baumeister Kft.
x x x x x x x x x
2009-2010-es időszak tevékenységei: Feladat
Kezdete
Vége
Szükséges idő Előfeltétele
Második kiemelt projekt 2009. február kör elindítása
2009.július
nincs
NFÜ döntése
Második támogatási 2009. november szerződés megkötése
2009. december
nincs
Az egyes projektekre engedélyes tervek, vállalkozói együttműködés véglegesítése
Vállalkozói kör bevonása
2009. június
8 hónap
A társadalmi egyeztetés során az érintett üzlethelység tulajdonosok tájékoztatása az együttműködés feltételeiről, együttműködők kiválasztása, projektek előkészítése
Eötvös tér, Széchenyi tér, 2008. április Deák tér, Ady Endre utca engedélyes és kiviteli terveinek elkészítése
2009. április
12 hónap
Az akcióterületi terv és az IVS első körben történő elfogadása
Eötvös tér, Széchenyi tér, 2008. szeptember Deák tér, Ady Endre utca közbeszerzése
2008. december
4 hónap
Eötvös tér, Széchenyi tér, 2010. június Deák tér, Ady Endre utca kivitelezése
2011. június
12 hónap
Az forgalomcsillapítása
Üzlethelység felújítások és 2010. június fő utca sétány kialakítása
2011. június
12 hónap
Az akcióterület forgalomcsillapítása, megfelelő vállalkozó kör bevonása, feltételek egyeztetése az érintett vállalkozókkal a kapcsolódó közterület rehabilitációról
Szociális típusú rehabilitáció
2012. június
12 hónap
2008. november
város- 2011. június
akcióterület
122
7.2.
Társadalmi- gazdasági hatások Az akcióterület fejlesztése központi elhelyezkedése okán nem csupán a városrészben indukál hatásokat. Nagykanizsa jelenleg nem rendelkezik megfelelő, közösségi funkciókat jól ellátó belvárossal. A fejlesztések nyomán az akcióterületen (különösen annak központi részén a Fő utcán) számottevően csökken a forgalom, amely lehetőséget teremt új közösségi terek kialakítására. A fejlesztési időszak végére felújításra kerül az Erzsébet tér, mint központi rendezvénytér, amely ezáltal alkalmassá válik nagyszabású rendezvények lebonyolítására. A tér eddigi programkínálatát is bővíteni kívánjuk a helyi kulturális és ifjúsági csoportok előadásaival, valamint a helyi zenekarok bemutatkozási lehetőségeivel. Cél hogy a helyi lakosok, illetve az ide látogató turisták egész évben színvonalas és változatos programkínálattal kerüljenek kiszolgálásra, lehetőség szerint a helyi szereplők bevonásával, ezzel is erősítve a helyi identitástudatot, a társadalmi aktivitást. A Fő utca, a Deák és a Széchenyi tér felújítása révén egységes és nívós városkép alakul ki. Az Eötvös tér megújításával egy több generációnak szóló, egyedi attrakció kialakítása a cél, ahol a kisgyermekektől a nagyszülőkig minden korosztály talál egy helyen megfelelő szórakozást, és lehetőséget a közös időtöltésre. A megújult és forgalomcsillapított belváros, amely a helyi lakosság kedvelt találkozási pontja lesz, valamint a partnerségben kapható támogatás jelentős lökést adhat az akcióterületen található üzlethelységek felújításához, ezzel is hozzájárulva az egységes és minőségi utcakép kialakulásához, illetve az itt található üzlethelységek számának a növekedéséhez. Ez közvetve elősegíti az új munkahelyek létrejöttét is. Indikátor
Mértékegység
Kiinduló érték
Célérték
Mérés módszere
A fejlesztéssel érintett terület nagysága
ha
0
3,65
Műszaki tervdokumentác ió
ha
0
5,3
A fejlesztések által érintett lakosság Fő létszáma
0
7212
KSH adatok a lakosságszámra vonatkozóan
0
7212
KSH adatok a lakosságszámra vonatkozóan
0
30
Az akcióterületen működő vállalkozások alkalmazottaina k számáról önkormányzati
2007-2008 A fejlesztéssel érintett terület nagysága 2009-2010
2007-2008 A fejlesztések által érintett lakosság Fő létszáma 2009-2010 A konstrukció által közvetve teremtett Db munkahelyek száma 2007-2008
123
nyilatkozat A konstrukció által közvetve teremtett Db munkahelyek száma
0
35
Az akcióterületen működő vállalkozások alkalmazottaina k számáról önkormányzati nyilatkozat
0
10
Önkormányzati nyilatkozat
Új városi funkciók betelepedése/ Db a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen 2009-2010 Lakossági elégedettség % 2007-2008
0
10
Önkormányzati nyilatkozat
0
75
Nem reprezentatív önkormányzati felmérés
Lakossági elégedettség 2009-2010
0
75
Nem reprezentatív önkormányzati felmérés
2009-2010
Új városi funkciók betelepedése/ Db a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen 2007-2008
%
Az akcióterületi közcélú fejlesztés Millió Ft eredményeként indukált magánerős beruházás volumene. 2007-2008 Az akcióterületi közcélú fejlesztés Millió Ft eredményeként indukált magánerős beruházás volumene. 2009-2010
7.3.
0 540
Nyilatkozat a magánberuházó któl
200
Nyilatkozat a magánberuházó któl
0
Esélyegyenlőségi hatások A fejlesztés során megújuló közterületek akadálymentesítve készülnek, valamint a Fő utca forgalomcsillapítása is megoldottá válik, ezzel is elősegítve a mozgáskorlátozottak közlekedését. A létrejövő új munkahelyek javítják a munkaerőpiacról leggyakrabban kiszorulók (romák, nők, alacsony képzettségűek, gyesről visszatérők) munkához jutási esélyeit. Indikátor
Mértékegység
Kiinduló érték
Célérték
Mérés Módszere
Munkaerő-piaci
Fő
0
15
Az
akcióterületen
működő
vállalkozások
szempontból
hátrányos
helyzetű új alkalmazottak
alkalmazottainak
2007-2008
számáról önkormányzati nyilatkozat
Munkaerő-piaci
Fő
0
15
Az
akcióterületen
124
szempontból
hátrányos
működő
vállalkozások
helyzetű új alkalmazottak
alkalmazottainak
2009-2010
számáról önkormányzati nyilatkozat
7.4.
Környezeti hatások A várható környezeti hatások közül a legjelentősebb, hogy a terület közlekedési forgalma sokkal egyenletesebben fog eloszlani az egyes alternatív útvonalak között. Ez nyilván az Arany, Petőfi, és Zrínyi utcákon az eddigi forgalom növekedésével fog járni, azonban a tervek elkészítésénél maximálisan figyelembe vettük az érintett lakosok érdekeit. A Fő utca közlekedési tehermentesítése lehetővé teszi, hogy az Eötvös téren található park valódi pihenő, rekreációs funkciót töltsön be. Az akcióterület fejlesztésekor fő szempont volt, hogy a meglévő zöldfelület ne csökkenjen. Az üzlethelységek felújítása révén javul az épített környezet minősége, a vállalkozói partnerek kiválasztásánál előnyt élveznek, akik értékes épített környezetben terveznek felújítást, valamint ahol nem csak az üzlethelységek, hanem a teljes épület felújításra kerül. Indikátor
Mértékegység
Kiinduló érték
Célérték
NOx koncentrációja
µg/m³
58,9
41,2
SO2 koncentrációja
µg/m³
342
152
CO koncentrációja
µg/m³
1 980
120
dBA
74
56
Levegőszennyezettség:4
2007-2008 Zajterhelés5(hangnyomásszint) 2007-2008
8. Kockázatok elemzése Az egyes kockázati elemek bekövetkezési valószínűsége, valamint a projekt sikere megvalósítására gyakorolt hatás egy 1-től 10-ig terjedő skálán történt meghatározásra.
4
C Mobil Labor Kft.: Mérési jegyzőkönyv a Nagykanizsa városban bonyolódó forgalom okozta levegőszennyezettség
vizsgálatáról 5
Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Középiskola: Mérési jegyzőkönyv a Fő úton bonyolódó forgalom
keltette zajterhelés vizsgálatáról
125
Kockázat megnevezése
Nem megfelelő mennyiségű gazdasági elem
Bekövetkezés valószínűsége
8
Várható hatása a projekt céljaira
10
Kockázati index
Kockázat kezelésének módja
80
A támogatási összegből jelentősebb keret elkülönítése e célra, illetve a városfejlesztési gazdasági társaság aktívabb szerepvállalása a piaci beruházásokban. A megjelent útmutató nyújtotta új gazdasági elemek bevonása. (kulturális célú városrehabilitáció, 2500 m2-t nem meghaladó üzlethelységek elszámolhatósága)
Nem megfelelő összegű támogatás a program teljes végrehajtásához
8
8
64
Erőteljes lobby tevékenység, egyes projektek műszaki tartalmának csökkentése, elhagyása. Magántőke minél szélesebb körű bevonása.
Kisajátítás elhúzódása
7
9
63
Az eljárás minél korábbi elindítása, az érintett projektek saját forrás terhére történő megvalósítása
A közlekedési átszervezés által érintett lakosság tiltakozása
10
6
60
Megfelelő kommunikáció, politikai elszántság
A városfejlesztési gazdasági társaság működésképtelensége
5
5
25
Megfelelő szervezeti rendszer kialakítása, politikai egyeztetések, megfelelő szakemberek kiválasztása
Az akcióterületen előre nem látható, a műszaki megvalósítást hátráltató vagy megakadályozó közmű, vagy egyéb pl.: régészeti akadály
4
4
16
Az egyes projektek megfelelő előkészítése
A fő- vagy alvállalkozók nem az elvárt minőségben teljesítik a munkát, így nem kerülhet átvételre a munka és emiatt a projekt kicsúszik a rendelkezésre álló időből.
4
4
16
A teljesítés folyamatos nyomon követése, a projektbe tartalékidő beállítása
126
9. A megvalósítás intézményi kerete - Városfejlesztő gazdasági társaság A jelentősebb önkormányzatoknak a vagyonhoz jutásuk óta, illetve bővülő gazdaságszervező feladataik miatt állandó törekvése az aktív vagyongazdálkodás, az önkormányzati feladataik magasabb színvonalon történő ellátása, illetve gazdasági stabilitásuk megőrzése érdekében, a megfelelő szervezeti forma és rendszer kialakítása. Számos nagyváros rendelkezik valamilyen vagyonhasznosító vagy - kezelő társasággal, cégcsoporttal. Ezek a többnyire profit-orientált társaságok lehetőséget nyújtanak az aktív vagyongazdálkodásra és a fejlesztő funkciók kialakítására. A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a megyei jogú városokkal szemben alapvető elvárásként fogalmazódott meg egy önálló városfejlesztő gazdasági társaság létrehozása. A városfejlesztő gazdasági társaság nem feltétlenül kell, hogy vagyonkezelési tevékenységet is végezzen, azonban mivel a város már létrehozta a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt-t, ezért a menedzsment funkciók ide történő delegálása – a menedzsmentet végző divízió szervezeti elkülönülés mellett – az ideális megoldás. A városfejlesztő gazdasági társaság (nem csak a városfejlesztési divízió) az alábbi célokat kell, hogy megvalósítsa: Általános célok: 1. Gazdasági hatékonyság növelése az akcióterületen 2. A városrehabilitációs projektek koordinációja 3. Hosszú távon az önkormányzat költségvetésének tehermentesítése 4. Lakossági igények feltérképezése, becsatornázása Konkrét célok: 1. A
Városrehabilitációs
projektek
megvalósításának
a
koordinációja,
belső
projektmenedzsment feladatok ellátása 2. A városfejlesztési akció(k) tervszerű és szabályos végrehajtása 3. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések tervezésének és lebonyolításának felügyelete 4. A terület vagyonelemeivel kapcsolatban újszerű, aktív, hatékony és gazdaságos vagyongazdálkodás, - hasznosítás kialakítása 5. Az akcióterületi terv végrehajtása során a közvagyon megőrzése, fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltató és közfeladatok megfelelő színvonalon történő ellátásának biztosítása
127
6. Az átlátható gazdálkodás és egyszerűbb szervezeti struktúra biztosítása 7. A magánszféra és az önkormányzat fejlesztéseinek összehangolása az akcióterven belül és esetleg azon túl is, a magántőke hatékony bevonás a projektbe 8. Az akcióterületen végbemenő magánfejlesztések szakmai felügyelete 9. A projekt-finanszírozáshoz kiegészítő források megszerzése, felkészülés a jövőben induló JESSICA konstrukció forrásainak fogadására 10. Kapcsolódó önkormányzati költségek csökkentése 11. A fejlesztésekhez kötőtő lakossági kapcsolattartás, lakossági fórumok szervezése a városrehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében
9.1.
A városfejlesztő gazdasági társaság létrehozásától várt előnyök a) Hatékony koordináció, az önkormányzati feladatok és a menedzsment feladatok elhatárolása, az önkormányzati apparátus személyi túlterheltségének, feladatátfedések elkerülése. b) A városfejlesztési akcióterv eredményes és ütemezett lebonyolítása. c) Rugalmasabb irányítási modell kialakítása, rövidebb és hatékonyabb döntési mechanizmus. d) A társaság az akcióterületi terv(ek)ben érintett ingatlanok egy részének esetében együttműködik a helyi vállalkozásokkal, megszervezi a közös vagy egymásra épülő fejlesztések végrehajtását. e) A projekt előrehaladásának biztosítása. f)
A társaság személyi állományának, valamint szervezeti tagozódásának előkészítése a vagyonkezelés jövőbeni befogadására.
g) A cég képessé válik a Jessica konstrukció forrásainak fogadására, így jelentős önkormányzati saját erőt képes megtakarítani. h) Az önkormányzat tapasztalatot szerez a magántőkével való hatékony együttműködésben és képes a piacorientált magatartást a szervezeten belül hatékonyan megvalósítani. 9.2.
A városfejlesztő gazdasági társaság struktúrája, alapvető jellemzői: Az első akcióterületi tervben felsorakoztatott fejlesztési projektek szinte kizárólag önkormányzati tulajdonú és az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó területeken valósulnak meg, ezért azok bárminemű apportálása jogilag kizárt. Ennél fogva a városfejlesztő társaság biztosan 100%-os önkormányzati tulajdonú alapítással történik meg és vélhetően az első években a tulajdonosi struktúra nem fog változni. A magántőke vagy egyéb kiegészítő befektetési forrást csak abban az esetben kíván a társaság jegyzett tőkéjének növelésével bevonni, amennyiben a NYDOP visszatérítendő támogatásai, 128
vagy a JESSICA konstrukció révén, illetve más, hosszú távon érdekelt, stratégiai befektető partner közreműködésével valósul meg, valamint ezt a pályázati eljárásrendek lehetővé teszik Középtávon a városfejlesztő cégbe bevonható partnerek rövid ismertetését a későbbiekben tesszük meg.
9.3. A társaság kapcsolata az további érintett szereplőkkel, a kompetenciák meghatározása
Az Önkormányzat Közgyűlése Az Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat és a gazdasági társaságok legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés fogadja el az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, és az Akcióterületi Terveket. A Közgyűlés
az
éves
költségvetési
rendeletében
jóváhagyja
azon
forrásokat,
melyek
a
Vagyongazdálkodási Zrt., illetve a városfejlesztési divízió városfejlesztési és város-rehabilitációs feladatainak fedezetét képezik. E pénzeszközök felhasználásáról akcióterületenként és megvalósítási ütemenként rehabilitációs szerződést köt. A közgyűlés dönt a városfejlesztéshez, vagy városrehabilitációhoz kapcsolódó hazai és európai uniós pályázatokon történő részvételről. Városfejlesztési Osztály feladatai: Az egyes akcióterületek esetében az osztály végzi a közösségi, közigazgatási, illetve városi célú projektelemek (pályázati útmutató MJV-ok számára) megvalósításához szükséges műszaki-építési dokumentáció előkészítését. Az egyes akcióterületek megvalósításához szükséges kisajátítások lebonyolítását. A kijelölt akcióterületeken önkormányzati beruházások esetében a városfejlesztési osztály végzi (végezteti) az építési beruházás tárgyú fejlesztések közbeszereztetését, lebonyolítását, melyekhez szükség esetén külső szolgáltatásokat szerezhet be. Feladatai körébe tartozik a belvárosi akcióterületi terv első ütemére vonatkozóan a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása), a közterület rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele, műszaki menedzsment feladatok ellátása).
129
A kijelölt akcióterületeken kívüli önkormányzati beruházások esetében az osztály végzi a fejlesztések műszaki előkészítését, illetve lebonyolítását, ehhez külső szolgáltatásként közbeszerzési szakértőt, lebonyolítót, és műszaki ellenőrt szerez be. Az osztály feladata a projektötletek gyűjtése, ezekről rendszeresen egyeztet a Vagyongazdálkodási Zrtvel. A Városfejlesztési osztály további feladata a városi településfejlesztési koncepció kialakítása, a településfejlesztési építészeti szempontok érvényesítése. Építészeti, műemlékvédelmi kérdésekben képviseli a település érdekeit a különböző hatóságok és építtetők felé. Figyelemmel kíséri az épített és természeti környezet állapotát és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez. Ingatlanfejlesztési és ehhez kapcsolódó előkészítői feladatokat lát el a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, valamint azon forgalomképes ingatlanok tekintetében, ahol a Vagyongazdálkodási Zrt. nem rendelkezik vagyonkezelői jogosítványokkal. A Vagyongazdálkodási Zrt. által kezelt forgalomképes önkormányzati ingatlanok fejlesztését, hasznosítását (eladás, tartós bérbeadás, funkcióváltás) előzetesen véleményezi városfejlesztési, városrendezési szempontból. A közműépítés szervezésével, önkormányzati finanszírozásával, a belvízrendezéssel, árvízvédelemmel, csapadékvíz elvezetésével, csatornázással, közutak kialakításával kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatásköröket gyakorolja, az építési engedélyezési eljárásoknál az Építéshatósági Osztály közreműködésével. További feladatait az Önkormányzat SZMSZ-e szabályozza. Pályázati iroda feladatai: Az egyes akcióterületi tervek és az Integrált városfejlesztési stratégia esetében elvégzi a partnerségi egyeztetéseket. Figyelemmel kíséri az önkormányzati ágazati stratégiák, kistérségi- megyei- régiós- országos fejlesztési koncepciók tartalmát. A kijelölt akcióterületeken kívüli önkormányzati beruházások esetében az osztály végzi a pályázatok elkészítését (illetve projektmenedzsmentet). További feladatait az Önkormányzat SZMSZ-e szabályozza. Gazdálkodási Osztály feladatai: A városrehabilitációs program sikeres végrehajtása érdekében - figyelembe véve azt, hogy az önkormányzat a város-rehabilitációs tevékenység ellátása során keletkező nyereséget nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, azt a Zrt. által ellátandó tevékenységek és feladatok 130
ellátására használja fel, visszaforgatva az akcióterület következő fejlesztéseinek finanszírozására – elkülönült alszámlát hoz létre a program finanszírozására. Gondoskodik arról, hogy az éves költségvetési rendeletben külön városrehabilitációs keret kerüljön létrehozásra, a városrehabilitációval kapcsolatos kiadások és bevételek feltüntetésére. Gondoskodik a városfejlesztő társaság számlája alapján a társaságot megillető menedzsment díjak utalásáról. A városrehabilitációs tevékenység során együttműködésre köteles a városfejlesztő társaság menedzsmentjével a pénzügyi elszámolások sikere érdekében. Vagyongazdálkodási Zrt. feladatai: Az Vagyongazdálkodási Zrt. feladata – a létrehozott városfejlesztési divízió szervezeti egység útján is az általa kezelt ingatlanokkal kapcsolatos projektötletek gyűjtése, melyekről rendszeresen tájékoztatja a Pályázati irodát. A Városfejlesztési Osztálytól beérkező projektjavaslatokat rendszerezi, megvizsgálja ezek beépíthetőségét az Integrált Városfejlesztési stratégiába, illetve az érintett akcióterületi tervekbe. Előkészíti az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az akcióterületi tervek felülvizsgálatát, új akcióterületi terveket dolgoz ki, ezek közgyűlési döntés - előkészítését koordinálja. A profitorientált fejlesztések, beruházások esetében törekszik befektetők felkutatására és bevonására. Az egyes akcióterületi tervek esetében a megvalósításhoz szükséges területvásárlások, illetve eladások előkészítése, lebonyolítása. A városfejlesztő szervezet az akcióterületi tervben nevesített három akcióterületi terv ütemezett (20072008, 2009-2010, 2011-2013) fejlesztési fázisok során alapvetően és elsősorban a támogatási szerződésekben rögzített feladatokhoz kapcsolódó projekt menedzsment szolgáltatás ellátását végzi az alapító önkormányzattól kapott megbízás alapján. Ezt kiegészítendő az adminisztratív, tulajdonosi és társadalmi kapcsolattartás, információs feladatok ellátása is a szervezet tartozik.
Fejlesztési koordináció A városfejlesztő szervezet az első és a második akcióterületi terv lebonyolítása kapcsán is törekszik a megfelelő szintű magánberuházások előkészítésére, folyamatosan tartja a kapcsolatot az akcióterületen működő gazdasági társaságokkal és a lehetséges magánberuházókkal. A magánvállalkozások 131
fejlesztési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése, stb). Forrásszervezés A városfejlesztő szervezet az alapító önkormányzat költségvetésének tehermentesítése érdekében feltérképezi a potenciálisan bevonható visszterhes (hitel) források elérhetőségét. A szervezet a források igénylésével kapcsolatos dokumentációk előkészítését, összeállítását és az önkormányzat vagy a saját nevében történő benyújtását végzi az adott bank, pénzintézet irányába. Befektetés-szervezés A városfejlesztő szervezet a Jessica konstrukció forrásainak megnyílását követően előkészíti a szervezet esetleges feltőkésítését és üzleti tevékenységeinek kialakítását, annak érdekében, hogy hatékonyan legyen képes bevonni magán és európai uniós intézményi (EIF és EIB) tőkebefektetést. Más projektek esetében a magántőke szervezését láthatja el. Fejlesztés előkészítés A kijelölt akcióterületeken önkormányzati beruházások esetében a városfejlesztési divízió végzi a fejlesztések közbeszereztetését, lebonyolítását, melyekhez szükség esetén külső szolgáltatásokat szerezhet be (kivéve az építési beruházási tárgyú közbeszerzéseket). Az akcióterületen zajló magánberuházókkal kapcsolattartás. A kijelölt akcióterületeken a rehabilitációs szerződés alapján ellátja a projekt menedzsment feladatokat.
9.4. A városfejlesztési divízió felépítése Vezérigazgató feladata: A divízió felett stratégiai jellegű irányító feladatokat lát el. Felelős az I. ütem akcióterületi fejlesztéseinek megvalósításáért, valamint a II. és III. ütem Akcióterületi terveinek elkészítésért, fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel kapcsolatos előkészítő munkát és a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét ( a városfejlesztési szerződésben és a városrehabilitációs alapszerződésben foglaltak szerint).
132
A projekt előrehaladásáról legalább negyedévente tájékoztatja a részvényes Közgyűlését. Munkáltatói jogokat gyakorol a divízió dolgozói felett. A feladatellátás érdekében a divízióban három fő projektmenedzser működik a következők szerint: A projektmenedzser az akcióterületi projekt projektvezetési feladatait látja el, felelős a projekt teljes körű végrehajtásáért a városfejlesztési szerződésben és az városrehabilitációs alapszerződésben a zrt kötelezettségeiként meghatározottak szerint A résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíti a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását. A projekt lebonyolításának tapasztalatairól legalább negyedévente, rendkívüli körülmények (Vis maior) bekövetkezte esetén azonnal írásos feljegyzésben tájékoztatja a vezérigazgatót. Beszámolókat, előterjesztéseket készít a közgyűlés felé a Vezérigazgató által kért időszakonként, de legalább negyedévente. Figyelemmel kíséri a nyilvánosság biztosítása érdekében a végrehajtandó feladatok teljesülését. Elvégzi a divízió nevében történő szerződéskötéshez szükséges beszerzéseket, pályáztatásokat. A pénzügyi menedzser: feladata a városfejlesztő társaság üzleti tervének elkészítése – önálló fejezetként a zrt. üzleti tervében Közreműködik a beszámolók elkészítésében. Közreműködik az arra jogosított szervek ellenőrzéseinek eredményes lebonyolításában. Feladata az akcióterületi fejlesztések pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja, a több éves pénzügyi terv alapján az éves és negyedéves pénzügyi tervek készítése, és azok megvalósulásának nyomon követése. A projektek költségvetésének, gazdaságossági számításainak, finanszírozási formáinak a kidolgozása, az ezzel kapcsolatos feladatok irányítása. A projektek megvalósítási szakaszában a beruházásokkal összefüggő pénzügyi feladatok ellátása. A műszaki menedzser: A projekt műszaki vezetőjének többek között feladata a műszaki tervezés irányítása, a beszerzések műszaki követelményeinek előkészítése, a kivitelezők és szolgáltatók kiválasztásában való részvétel, a projekt műszaki megvalósításának irányítása és felügyelete. A projekt megvalósítási szakaszában irányítja, és beszámoltatja a kivitelezőket. Közreműködik a beszámolók elkészítésében. Közreműködik az arra jogosított szervek ellenőrzéseinek eredményes lebonyolításában 133
9.5. A városfejlesztési divízió konkrét feladatai az akcióterületi tervek vonatkozásában − gazdaságfejlesztési elemek integrációja − a gazdasági partnerek koordinációja, közigazgatási, államigazgatási és civil
partnerek
koordinációja, lakosság bevonása, − fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), − fenntartás koordinációja, − további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, − a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásának előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése), -
gondoskodik közbeszerzések lefolytatásáról (az építési beruházási tárgyú közbeszerzések kivételével),
− a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), − az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzésében, pályázatok és projektek elkészítésében, esetleges bankhitelek felvételében való közreműködés), − adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, az Irányító Hatósággal, a Polgármesteri Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal)
9.6.
-
projektmenedzsment
-
kapcsolódó kulturális rendezvények szervezése
-
a támogatás igényléséhez szükséges dokumentációk előkészítése
-
a projekt pénzügyi zárásának elkészítése, elszámolás adminisztrálása.
A városfejlesztő gazdasági társaság előzetes SWOT analízise Erősségek Gyengeségek fejlesztési funkció önálló szervezetbe kerül eleinte alacsony tőkeszínvonal rugalmas és profit-orientált látásmód alacsony szintű vállalkozási tevékenység kialakulása minimális személyi és technikai háttér viszonylag fix piac gyors döntési mechanizmus egyértelmű feladatok és hatáskörök továbbfejlesztési, bővítési, feltőkésítési lehetőség. Nyitott struktúra 134
Lehetőségek Veszélyek forrásbevonás, feltőkésítés lehetősége a városfejlesztési koncepció többszöri változása új tevékenységek átvállalása az IH feltételrendszerének változásai (vagyonkezelés, beruházó funkció, stb) tőkéstárs megjelenésének elmaradása széleskörű partnerség kialakítása
9.7. Üzemeltetés Az akcióterületi terv első ütemében a város kizárólag önkormányzati tulajdonú, illetve korábban állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerülő utak építését, felújítását, valamint önkormányzati tulajdonú közterületek rekonstrukcióját tervezi. Az önkormányzat közterület fenntartási feladatait a 100%-os önkormányzati tulajdonú Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt-n keresztül látja el. A város a hatályos költségvetésében minden évben elkülöníti az ehhez szükséges forrást, amely a 2009-es évben 442. 880.000 Ft + Áfa. A társaság ezért az összegért ellátja az önkormányzati tulajdonú közterületeke esetében a parkgondozást, az út és járdaüzemeltetést, a köztisztasági feladatokat, A feladatok folyamatos ellátása érdekében a hatályos városüzemeltetési szerződést követő évben a város költségvetésének, valamint a társaság üzleti tervének elfogadásáig a társaság jogosult az előző éves szerződés 1/12-éd havonta előlegként lehívni. A társaság részben saját teljesítésben, részben közbeszerzés keretében kiválasztott alvállalkozók útján látja el a feladatot.
135
10. Pénzügyi terv 10.1.
Pályázat előzetes, becsült összefoglaló költségvetése
Az I. ütemben megvalósítandó projektek és költségeik (2007-2008-as támogatási keret)
Tevékenysé g típusa ERFA
Projekt neve
Huszti tér – körforgalom kialakítása
Tervezett
Támogatás
Támogatás
Önerő
teljes költség
aránya
összege
összege
(Ft)
(%)
(mio Ft)
(mio Ft)
136 500 000
70
95 550 000
40 950 000
190 339 160
0
0
190 339 160
Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi ERFA
utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása
ERFA
Arany János u. – Petőfi u. összekötés
226 383 215
70
158 468 250
67 914 965
ERFA
Erzsébet tér rekonstrukciója
686 792 454
67
456 883 227
229 909 227
11 877 386
30
3 563 216
8 314 170
ERFA
Erzsébet téren vendéglátó teraszok kialakítása
ERFA
Előkészítés (IVS, ATT, tervek)
40 088 049
71,1
28 506 555
11 581 494
ERFA
Területszerzés költségei
151 058 038
70
105 740 627
45 317 411
32 783 427
70,46
23 101 579
9 681 848
24 000 000
77
18 485 694
5 514 305
6 500 000
85
5 525 000
975 000
4 500 000
85
3 825 000
675 000
1 510 821 729
59,55
899 649 148
611 172 579
Igénybevett szolgáltatás (közbeszerzés, ERFA
műszaki
ellenőr,
könyvvizsgáló,
kötelező nyilvánosság) ERFA
ESZA
ESZA Összesen
Menedzsment
(városfejlesztési
gazdasági társaság) Városmarketing akciók „Miénk
a
Tér!”-
csoportok előadásai
Helyi
művészeti
136
Pénzügyi korlát megnevezése6 Maximális érték Akcióterületi terv 2007-2008-as 60,0% („B” módszer alapján) támogatási intenzitás Előkészítés Projekt menedzsment Területvásárlás Kiegészítő típusú tevékenységek (ERFA +ESZA) Belterületi állami
Pályázatban szereplő érték 59,55%
6,0% 6,0% 10,0% 10,0%
3,13% 1,59% 10,0% 0,3%
utak
36,62%
rekonstrukciója Közterület rekonstrukció aránya
70%
46,26%
a projekt összes elszámolható költségéhez viszonyítva
Összefoglaló táblázat az I. ütem Szolgáltatásairól: Szolgáltatás neve „Miénk a tér” – Helyi művészeti csoportok előadásai Városmarketing akciók Kötelező nyilvánosság Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban
Tervezett költség (B° Ft) 4 500 000 6 500 000 8 000 000 5 983 343
felmerülő költségek (0,79 %) Műszaki ellenőr költsége (1 %) Könyvvizsgálói díjak Összesen:
12 169 512 3 000 000 40 162 855
A kiviteli tervek elkészítéséhez igénybevett szolgáltatás költségei az előkészítés költségeihez tartoznak. A pályázat eszközbeszerzést nem tartalmaz. Az I. ütemben megvalósítandó projektek és költségeik (2007-2008-as támogatási keret) a kapcsolódó magánerős beruházásokkal együtt – „B” típusú magánerő bevonás, összesen 540 millió forint értékben Projekt neve Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése 2007-2008 Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése - Murasóder Folyamtisztító Kft, ProConsult 2000 Kft, Zafíra 2000 Bt.
Tervezett teljes költség (mio Ft)
Támogatás aránya (%)
Támogatás összege (mio Ft)
Önerő összege (mio Ft)
1510,821
59,5
899,649
611,172
100
0
0
100
6
137
Rendezvény és ki állítóterem kialakítása Dene Tibor - egyéni vállalkozó
10
0
0
10
Üzletek építése - Jazzloft kft.
51
0
0
51
Parkoló és üzletek építése - Baumeister Kft.
379
0
0
379
Összesen
2 050, 821
43,8
899, 649
1151, 172
138
A II. ütemben megvalósítandó projektek és költségeik (2009-2010-es támogatási keret)
Tevékenysé g típusa ERFA ERFA ERFA
Projekt neve
Támogatás összege (mio Ft)
Önerő összege (mio Ft)
85 30
85,0 102,0
15,0 238,0
250,0
0
0,0
190,0
85
161,5
28,5
Tervezett teljes költség (mio Ft)
Támogatás aránya (%)
100,0 340,0
Fő út rekonstrukciójának 1. szakasza Kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés 1. Magántőkéből megvalósuló beruházás,
ERFA
fejlesztés Ady Endre utca átépítése
ERFA
Deák tér rekonstrukciója
170,0
85
144,5
25,5
ERFA
Széchenyi tér rekonstrukciója
150,0
85
127,5
ERFA
Eötvös tér rekonstrukciója Menedzsment (városfejlesztési
300,0
85
255,0
22,5 45,0
24,0
85
20,4
1 524,0
58,8
895,9
ERFA
gazdasági társaság)
Összesen
250,0
3,6 628,1
A táblázathoz az alábbi kiegészítéseket tehetjük: -
A kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés esetében teljes mértékben vállalkozói beruházás várható
A III. ütemben megvalósítandó projektek és költségeik (2011-13-as támogatási keret) Tevékenysé g típusa
Projekt neve
Tervezett teljes költség (mio Ft)
Támogatás aránya (%)
Támogatás összege (mio Ft)
Önerő összege (mio Ft)
ERFA
Fő út rekonstrukciójának 2. szakasza
332,0
85
282,3
ERFA
Kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés 2.
250,0
0
0,0
250,0
ERFA
Szociális típusú város-rehabilitáció
300,0
85
255,0
ERFA
Zárda utca rekonstrukció
175,0
0
0,0
45,0 175,0
ERFA
Kossuth L. tér rekonstrukció
60,0
85
51,0
ERFA
56-os emlékkert
100,0
85
85,0
36,0
85
30,6
1 253,0
56,177
703,9
ERFA
Menedzsment
(városfejlesztési
gazdasági társaság)
Összesen
49,7
9,0 15,0 5,4 549,1
A táblázathoz az alábbi kiegészítéseket tehetjük:
139
-
A kapcsolódó helyi KKV-fejlesztés 2. illetve a Zárda utca esetében teljes mértékben vállalkozói beruházás várható
A II. és a III. ütemnél nem szerepelnek a közműépítési feladatok, mivel ezek meghatározásához az egyes projektelemek műszaki terveinek rendelkezésre állása szükséges. A közműépítési feladatok csökkenteni fogják a támogatás intenzitását.
További fejlesztési elképzelések az akcióterületen Projekt neve Erzsébet tér 16. szám alatti épület rekonstrukció Erzsébet
tér
17.
szám
alatti
saroképület
rekonstrukció Thúry Múzeum épület rekonstrukció Múzeum Tér rekonstrukció Zsinagóga tömb rekonstrukciója (Zsinagóga+tér) Nagyváthy utca kikötése Vasember-ház épületének
rekonstrukciója,
hasznosítása Zeneiskola rekonstrukciója Zrínyi Iskola rekonstrukciója Batthyány Iskola rekonstrukciója
10.2.
Összköltség
Megjegyzés
(mio Ft)
(finanszírozási mód)
-
Vegyes finanszírozású
-
Vegyes finanszírozású
100 80 900
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati,
koncepció
Norvég
120
benyújtva Önkormányzati és/vagy vállalkozói
-
Önkormányzati és/vagy vállalkozói
-
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Alapra
Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve (2007-2015) Éves bontásban Tételek
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012-
Összesen (mFt)
15. Kiadások ROP Pályázat Városi funkció (ERFA) Huszti tér – körforgalom kialakítása Arany János u. – Petőfi u. összekötés Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca –
136,5 226,383
136,5 226,383
Kórház utca – Teleki utca csomópont
190,339
190,339
kialakítása Erzsébet tér rekonstrukciója Erzsébet tér vendéglátó teraszok kialakítása
686,792 11,877
686,792 11,877
140
Területszerzés költségei Igénybevett szolgáltatás Fő út rekonstrukciójának 1. szakasza Kapcsolódó helyi KKV Fejlesztés 1. Ady Endre utca átépítése Deák tér rekonstrukciója Széchenyi tér rekonstrukciója Eötvös tér rekonstrukciója Fő út rekonstrukciójának 2. szakasza Kossuth L. tér 56-os emlékkert ESZA típusú Városmarketing akciók (WIFI, Honlap,…) „Miénk a tér!” - Helyi művészeti csoportok előadásai Tervezett magánberuházások Magántőkéből (váll-i) megvalósuló fejlesztés Kapcsolódó helyi KKV fejlesztés 2. Zárda utca rekonstrukció Előkészítés költségei Menedzsment költségei Összesen
151,05 10
20
10,162 170,0
100,0 170,0 190,0
170,0 150,0 300,0 166,0
1
166,0 60,0 100,0
3
3,5
6,5
2,5
1
4,5
270
270 250,0 175,0
80 287,382
23,4 1705,309
151,05 40,162 100,0 340,0 190,0 170,0 150,0 300,0 332,0 60,0 100,0
12,6 446,2
12,0 943
36,0 1397
540 250,0 175,0 80 84,0 4277,891
141
10.3.
Külső források, önerő biztosítása A város a tervezett fejlesztések önerejének biztosítását részben a város költségvetésének terhére, részben pedig külső forrásbevonás útján kívánja biztosítani. Előre láthatólag a szükséges önerőhöz a város 20-30%-ot biztosít a költségvetés terhére 2009. évtől, a fennmaradó rész pedig hosszú távú hitel felvételével, vagy zártkörű dematerializált kötvénykibocsátás útján biztosítható. Hitelek tekintetében a Magyar Fejlesztési Bank „Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram forrásai vehetők igénybe. A hitelprogram célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások törvény által előírt vagy önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges beruházások finanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású hitel biztosításával. A zártkörű dematerializált kötvénykibocsátás útján még a fejlesztési hiteleknél is kedvezőbb kamatozású és hosszú távú források vonhatók be a város-rehabilitációs fejlesztésekbe.
142
11. Partnerség Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Akcióterületi Terv anyagok társadalmi egyeztetését az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott Módszertani Útmutató alapján végezete. A partnerségi egyeztetésbe ezen kívül bekerültek egyéb, a társadalmi elfogadottság szélesebb körű elérését szolgáló elemek is. 11.1.
A partnerségi egyeztetés célja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv társadalmi egyeztetését Nagykanizsa MJV Önkormányzata és a Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. közösen végezték. A társadalmi egyeztetés céljai az alábbiak voltak: •
A fejlesztéspolitikai dokumentumok tartalmának minél szélesebb körű megismertetése a szakmai- társadalmi- gazdasági élet szereplőivel,
•
a szakmapolitikai anyagokat érdemben is befolyásoló partneri vélemények megismerése,
•
a vélemények, javaslatok feldolgozásával a végleges változat kidolgozása,
•
a formálódó dokumentumok kialakításában a helyi kezdeményezések megismerése, a munkaanyagok társadalmi beágyazottságának (legitimációjának) erősítése.
A fejlesztéspolitikai dokumentumokban foglaltak sikere nagy részben azon múlik, hogy a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben megjelenjenek és érvényesüljenek bennük. 11.2.
Az egyeztetésbe bevont partnerek Országgyűlési képviselők Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői Önkormányzati dolgozók Térségi szervezetek képviselői Önkormányzati Szövetségek Helyi vállalkozások (kiemelten az akcióterületen tevékenykedő vállalkozások) Regionális Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
143
Regionális, szakmai és civil szervezetek képviselői Helyi lakosság (kiemelten az akcióterületen élő lakosság) 11.3.
Az egyeztetés menete7 2007. augusztus: Mélyinterjúk - önkormányzati képviselőkkel, a fejlesztési területekhez kapcsolódó vállalkozások képviselőivel, önkormányzati tisztviselőkkel, civil szervezetek képviselőivel 2007. augusztus-szeptember: Felmérés eredményeinek beépítése az IVS-be és az AT-be. 2007. augusztus-december: Folyamatos egyeztetés Nagykanizsa MJV városvezetésével és az önkormányzati tisztviselőkkel. 2007. október 13-14.: Kanizsa Vásár, a fejlesztési tervek ismertetése, lakossági véleményezése 2007. november 13.: Vállalkozói fórum az Akcióterületen működő vállalkozások részére 2007. november 14.: Nagykanizsa MJV novemberi Közgyűlése előtt az IVS és az AT egyeztetése a Fidesz-frakcióval. 2007. november 14.: Nagykanizsa MJV novemberi Közgyűlése előtt az IVS és az AT egyeztetése az MSZP-frakcióval. 2007. november 29.: Nagykanizsa MJV Közgyűlése tárgyalja az IVS és az AT 1. változatát. 2007. november 22.: Lakossági Egyeztető Fórum az IVS és az AT társadalmi ismertetésére. 2007. szeptember-december: Folyamatos sajtómegjelenések nyomtatott és elektronikus hírközlő eszközökben 2007. szeptember-december: On-line Egyeztető Fórum lehetőség biztosítása a www.rfh-rt.hu weboldalon. 2007. szeptember-december: Folyamatos egyeztetés az IVS és az AT készültségéről a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynöksége képviselőivel.
11.4.
Az egyeztetés módjai és területi szintjei 2007 augusztusában elkészült a döntéshozói és vállalkozói igényfelmérést szolgáló kérdőív, melyet az Akcióterületi Terv elkészítésével megbízott Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. munkatársai személyes interjúk keretében egyeztettek több mint 30 potenciális projekt-résztvevővel. A válaszok előzetes tartalomelemzését a Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. önállóan, a kiemelt partnereknél pedig az önkormányzat munkatársaival közösen végezte. A feldogozott véleményeket a szakértők beépítették a fejlesztési dokumentumokba, az egyéb, támogatási konstrukciókra vonatkozó megjegyzéseket pedig továbbították a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felé. 7
Az egyeztetések meghívóit, jelenléti íveit, valamint a kérdőíveket a 3. számú melléklet tartalmazza
144
Az IVS és az AT készítése során folyamatos egyeztetések zajlottak Nagykanizsa MJV képviselőivel (polgármester, alpolgármester, közgyűlési frakciók, városfejlesztési iroda munkatársai, főépítész). A dokumentumok az egyeztetések eredményeként kibővítésre kerültek. A vállalkozói és lakossági fórumokon, a frakcióüléseken, valamint Nagykanizsa MJV közgyűlésén összesen mintegy 150 résztvevő előtt tartottak tájékoztatót az Önkormányzat képviselői valamint a városfejlesztési dokumentumok elkészítésével megbízott szakértők. A vállalkozói és lakossági fórumokkal valamint a politikai egyeztetésekkel párhuzamosan 8-10 sajtócikk vagy tudósítás jelent meg nyomtatott, elektronikus vagy on-line médiumokban, melyekből összesen mintegy 60-70 ezren értesülhettek a városfejlesztési elképzelésekről. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. honlapján a társadalmi vitára bocsátott fejlesztéspolitikai dokumentumokkal kapcsolatban on-line fórumot működtetett, ahol az érdeklődők e-mail-ben küldhették el észrevételeiket. 11.5.
A vélemények összegzése A két fejlesztési anyag együttes társadalmi egyeztetése során – térségi szinten - összesen mintegy 50 partnerszervezet vagy magánszemély jelezte véleményét. A partnereknek a készítés során folyamatosan volt lehetőségük arra, hogy véleményüket személyesen, nyomtatott- vagy elektronikus úton eljutassák az Önkormányzat vagy a szakértők észére. A beérkezett észrevételek, javaslatok értékelése után, a kiemelt partnerek véleményét, javaslatait, észrevételeit az Önkormányzat, a Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. és a Pannon- Projekt Kft. munkatársai dolgozták fel. A javaslatok beépíthetőségéről fent jelzett szervezetek szakértői döntöttek – a városvezetéssel egyeztetve. A két dokumentumra beérkezett javaslatok beépítése vonatkozásában 2007. augusztus-december között hozták meg tervezői döntésüket a szakértők. Az IVS és az AT véglegesítése 2008 februárjában történt meg.
145
11.6.
Válaszok és eredmények A társadalmi partnerségi egyeztetésben résztvevők által több körben tett észrevételek adaptálásával készült el a 2008. februári verzió, mely a széleskörű társadalmi és politikai konszenzus után a pályázati anyag alapjává vált. A regisztrált vélemények többsége a lakossági szférából érkezett; a sorban ezt követő területek a vállalkozói valamint a civil szervezetek voltak. Az észrevételek között a legnagyobb súllyal a belváros forgalomcsillapítása szerepelt. A hozzászólók többsége szerint a forgalomcsillapítási terv lehetne bátrabb, több lépésben teljesen ki lehetne zárni a forgalmat a belvárosból. Többen a tömbbelsők rehabilitációjának szükségességét tették szóvá. Más vélemények szerint a város-rehabilitációs területen más terek felújítását is meg kellene kezdeni (Múzeum tér), illetve számos jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a közterek 1. ütemben megtörténő rekonstrukciója után részt vállalnának saját üzlethelyiségük, vendéglátó- egységük pályázati forrásból történő megújításában.
146
12. Mellékletek 1.sz. melléklet: Belvárosi akcióterület (1-es számmal jelölve) elhelyezkedése a városon belül
147
2. sz. melléklet: Akcióterület áttekintő képe:
Nagykanizsa, 2009. május 29.
148
