Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Kaposvár, Berzsenyi u. 44.
Üzleti jelentés 2009. év
1
1. Gazdálkodási, közgazdasági körülmények: Az elızı évhez képest a gazdálkodás külsı körülményei lényegesen nem változtak. Somogy megye gazdasági helyzete A megyében meghatározó a mezıgazdaság, a vállalkozások méretét tekintve a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az üzleti környezet szők, a lakosság gazdasági ereje csökkenı. A gazdasági teljesítıképességben differenciált az egyes területek teljesítménye /Balaton part, belsı-somogyi régió, dél-somogyi régió/. A megye lakosságának száma csökken, a munkanélküliségi ráta az országos átlagot meghaladja. 2009-ben a beruházások visszaestek, a beruházási teljesítmény alacsony a megyében. 2009-ben csökkenı reál- és átlagjövedelmekkel kellett szembenézni. A megszorító intézkedések –a lakosság mellett- a kisebb önkormányzatokat, illetve a hazai piacon értékesítı mikro-, kis- és közép vállalatokat érintik leginkább. 2010-ben a lakosság „eladósodási kedve” várhatóan tovább mérséklıdik, a belsı fogyasztás tovább csökken, a megélhetési költségek emelkednek. A 2009-ben tapasztalt gazdasági és pénzpiaci válság a piaci kockázatokat jelentısen növelte, a forrásköltségeket drágította. Felértékelıdött a belsı és külsı tıkeképzés szükséglete. A bankpiacon az ügyfelek bankválasztási lehetısége széleskörő. E tényekbıl következıen erıs piaci versenyben mőködtünk. A Takarékszövetkezet 2009. évre megfogalmazott stratégiai célja, hogy eredményesen gazdálkodjon, ugyanakkor feleljen meg az ügyfelek igényeinek, és stabilan tartsa fizetıképességét, likviditását. Üzleti cél továbbá a biztonságos, prudens mőködés feltételeinek megteremtése. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitőzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, üzletpolitikai intézkedéseit. Erre ösztönözte a Takarékszövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevı nagyszámú versenytárs aktív tevékenysége, az alternatív befektetési lehetıségek bıvülése. Takarékszövetkezet céltudatosan törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. A hitelnyújtásnál elınyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetıvel kialakult az üzleti kapcsolat. Takarékszövetkezetek a kistelepülések elsıdleges pénzügyi szolgáltatói. Erısségünk a helyi jelenlét, ami egy megbízható pénzügyi kiszolgáláshoz vezethet.
2
A Takarékszövetkezet a 2009-as évet 12.491,6 millió forintos mérlegfıösszeggel és 37,9 millió forint adózás elıtti eredménnyel zárta. A betétstruktúra érdemben nem változott, továbbra is a lakossági megtakarítások voltak a meghatározóak 87,3 százalékos részesedéssel, 2010.12.31.-én A Takarékszövetkezet 2009. végén 11.533 ügyfélnek vezetett pénzforgalmi számlát, jelentıs részét a lakossági ügyfélkör jelenti. - lakossági ügyfél számla 9.749 db - vállalkozói számla 1.773 db - Önkormányzati számla 11 db Az elızı évhez viszonyítva 2009. évben a hitelállomány 76,1 millió forinttal csökkent. Az aktív üzletágban 2009. év végén az ügyfelekkel szemben vállalt kockázatok együttes értéke meghaladja a 4.337 millió forint bruttó hitelállományt. A lakossági hitelek a hitelállomány 34,9 százalékát teszik ki, a vállalkozói hitelek állománya 65,1 százalékot képvisel. A Takarékszövetkezet adózás elıtti eredménye 2009-ban 37 972 eFt, mely 63,7 %-a az elızı évinek. A Takarékszövetkezet saját tıkéje év végén 732,5 millió forint, egy év alatt 104,6 millió forint volt a bıvülés mértéke. A kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke az alábbiak szerint alakult: Adatok eFt-ban Alapvetı tıke 643.559 Járulékos tıke 65.609 Fizetıképességi mutató számításához tartozó szavatoló tıke 708.968 A bankbiztonságot, a prudens mőködést kifejezı fizetıképességi mutató 13,26 %, mely jelentısen meghaladja a jogszabály által meghatározott minimumértéket (8 %). Takarékszövetkezet 2009. évben is megképezte - a szabályzatokban meghatározott módon - a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásokat. Az összes értékvesztés aránya a követelésekhez (teljes bruttó hitelállományhoz) viszonyítva 11,3 %. Értékvesztés állomány: 491.049 eFt 2009. 12. 31-én (hitelekre, készletekre, egyéb követelésekre) 3
A portfolió minısége romlott az elızı évhez viszonyítva. Csökkent a problémamentes kategóriába sorolt hitelek állománya. Ugyanakkor a kétes és rossz kategóriájú hitelkövetelések állománya 53,6 %-al növekedett . A hitelek 17,4 %-a tartozott a problémás (átlag alatti, kétes, rossz ) kategóriába a 2008. évi 13,5 %-kal szemben. A törvényileg elıírt céltartalék megképzésre került. 2. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezıség A Takarékszövetkezet jövedelmezısége a különbözı mutatószámok tükrében 2009. évben romlott. A bevételek az eszközökre vetítve 12,7 %-ot képviselnek, ami 0,9 % ponttal magasabb, mint a bázis idıszakban. A bevételek alakulásának fı forrását a hitelnyújtásból származó kamatbevételek adják, a bázis évhez 6,6 % növekedést mutat. A hitelezés során törekedtünk a biztonságra, a megfelelı fedezeti pozíció kialakítására, az erıs biztosítéki háttérre, az elvárt jövedelmezıségre. A Takarékszövetkezet eredményességét döntıen a hitelezés kamatbevételei és a betétgyőjtés kamatköltségei határozzák meg. A Takarékszövetkezet kamatmarzsa 2009-ben 4,5 %, bázisévben 4,3 % volt. A Takarékszövetkezet likviditása az év során megfelelı volt, és stabil forrás ellátottsága lehetıvé teszi a hitelportfolió további növekedését. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövıben is a likviditás megırzését, a folyamatos fizetıképesség fenntartásával. Az azonnal készpénzzé tehetı likvid eszközök aránya 62,5 % az eszközökön belül, ami likviditási szempontból kedvezı, jövedelmezıségi szempontból viszont nem. A Takarékszövetkezet 2009-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonására, ugyanakkor rendkívüli betét kivonásra sem került sor. Hitelek a betétek százalékában 37,7 %-ra csökkentek a bázisévi 38,4 %-ról. Ennek oka, hogy a belsı fogyasztás csökkent, a hitelek iránti kereslet visszaesett illetve a hitelezési kockázatok növekedtek. A hitelveszteségi ráta: A hitelek 2,3 %-a került veszteségként leírásra. A leírt követelésekre 100 %-ban megképeztük az értékvesztést.
4
Eszközminıségi mutató a jövedelmezıség szempontjából meghatározó tényezı. Ebbıl a szempontból a hitelportfolió minıségének a mutatója, az átlag alatti, a kétes és a rossz minısítéső hitelek aránya meghatározó, a kockázattal súlyozott eszközállományhoz. A mutató 2009. december 31-én 17,4 %, mely az elızı évhez növekedést mutat. Hatékony, szakmailag megalapozott, eredményes intézkedések történtek a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel az ügyfélkör jövedelemtermelı képessége romló, további szigorításokat vezettünk be a hitelezési gyakorlatban (preventív kockázatkezelés, pénzügyi kockázatok tudatos kezelése, behajtás szakmai erısítése, hitelezési szabályzatok felülvizsgálata, módosítása). Hatékonysági mutatók a takarékszövetkezet mőködésével teljesítményt, illetve annak hatékonyságát mutatják.
kapcsolatos
Az eszközarányos költségszint 3,9 %, ami elsısorban az inflációs hatásokat tükrözi. Bevételarányos költségszint mutatja, hogy a bevételek 31,2 %-át tették ki a költségek.
5
3. Mutatószámok Megnevezés
Elızı év
Tárgyév
Eltérés +,(% pont)
Jövedelmezıségi mutatók Saját tıke arányos nyereség (AEE/saját tıke) Eszközarányos nyereség (AEE/Mfıı) Eszközarányos bevétel (Bevételek/Mfıö) Bevétel arányos nyereség (AEE/bev.) Kamatrés (kamatkül./Mfıö.)
% % % % %
7,9 0,4 11,8 3,3 4,3
5,2 0,3 12,7 2,4 4,5
-2,7 -0,1 +0,9 -0,9 +0,2
Tıkeellátottsági mutatók Tıkeellátottság (Saját tıke/Mfıö.) Fizetıképességi mutató Tıkeáttételi mutató (Mfıö/Saját tıke)
% % %
5,0 11,82 20
5,9 13,26 17,1
+0,9 +1,44 -2,9
Likviditás Likviditási ráta Likviditási ráta (gyorsráta) Likvid eszközök aránya mérlegfıösszeghez
% % %
0,88 0,42 59,2
0,87 0,71 62,5
-0,1 +0,29 +3,3
Eszközminıségi mutatók Eszközminıségi mutató (min.hit./össz.hit.) Hitelveszteségi ráta (leírt hitelek/össz.hitel) Elszámolt értékvesztés arány
% % %
13,5 2,0 8,8
17,4 2,3 11,3
+3,9 +0,3 +2,5
Hatékonysági mutatók Bevétel arányos költségek (össz.ktg./össz.bev.) Eszközarányos költség (össz.ktg./össz.eszköz)
% %
36,5 4,8
31,2 3,9
-5,3 -0,9
A mérleg fordulónapja ( december 31. ) után: • Lényeges portfolió változás nem történt • Új termék nem került bevezetésre 4. Fejlıdési kilátások, 2010-es várakozások és tervek A Takarékszövetkezet elkészítette 2010. évi üzleti tervét, a környezeti, közgazdasági hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínőséggel azt eredményezi, hogy - A mérlegfıösszeg 2,0 %-kal, - A betétállomány 0,1 %-kal, - A nettó hitelállomány 27,4 %-kal növekedik. - A prognosztizált adózás elıtti eredmény 111,4 millió Ft. - A hitelezési üzletág célja 2010. évre új termékek bevezetése, konzorciális hitelekben való aktív részvétel, új piacok irányában történı nyitás valamint saját munkatársaink értékesítési készségének, üzleti szemléletének fejlesztése. 6
5. Kutatási kísérleti fejlesztés: nem jellemzı. 6. Környezetvédelem. A Takarékszövetkezet környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet nem végez. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája. Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2009. évben 82 fı volt. A tudás, képesség, motiváció, értékesítés, vezetıi kompetencia rendszer fejlesztése jellemzi a foglalkoztatás politikát. 8. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult erıs versenyben, a megnövekedett gazdasági, pénzügyi, piaci kockázatok mellett a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni, alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz. A kockázatainkat az alábbiakban foglaljuk össze: - környezeti kockázatok - jogi kockázatok - versenyképességi kockázatok - szabályozási kockázatok - gazdasági kockázatok - menedzsment kockázatok - az érdekeltségi rendszer kockázata - szervezeti kockázatok - szolgáltatási kockázatok - mőködési kockázat - új-termék kockázat - stratégiai kockázat - pénzügyi kockázatok - piaci kockázatok (ár-, deviza-, kamatláb) - hitelkockázat - likviditási kockázat - cash-flow kamatláb kockázat. A pénzpiacon megjelent innovatív, spekulatív célú, kockázati szempontból átláthatatlan termékektıl a jövıben is tartózkodni kívánunk. A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy mőködésünket a jövıben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony mőködési költségekkel fenn
7
tudjuk tartani. A jövedelmezıség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos mőködési kritérium. A belsı és külsı tıkeképzés alapvetı a hosszútávú, eredményes mőködés kereteinek kialakításához. Ma a tıkeerı a veszteségpótló képesség szerepe jelentısen felértékelıdött. A hitelkockázat kezelésére, a prudens mőködésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan a törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az alapvetı kockázat, hogy a hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor, illetve egyáltalán nem fizetnek. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minısítési rendszere, a belsı szabályzatok jelentıs mértékben kezelni tudják. A partnerkockázat szempontjából a Takarékbank Zrt a fı partnerünk, amelynek egyben tulajdonosai is vagyunk integrációs szinten. A hitelkockázat kézben tartása alapvetıen az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik: - Pozíciók korlátozásával, ennek fı eszköze a limitrendszerünk. - Diverzifikáljuk a hitel kihelyezéseket (hitelportfóliót), szektor, futamidı, fedezet, ágazati oldalról. Alapvetı követelmény a biztosítékok rendszere, a fedezetalapú hitelezés, az erıs biztosítéki háttér. - Tıkemegfelelés. Fizetıképességi mutatónk az elıírt 8 %-kal szemben 13,26 % volt a mérleg fordulón. - Preventív kockázatkezelést vezettünk be, az aktív üzletágban a döntés elıkészítés során kockázatkezelıt alkalmazunk. Árkockázat A Takarékszövetkezetnek árkockázata hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn.
a
részvények
és
részesedések
Kamatlábkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követıen a legjelentısebb kockázati tényezı. A kamatkockázatot növelheti a piaci kamatláb nem várt változása, jelentıs volatilitása. A kamatlábkockázaton belül az átárazási kockázatot kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink jelentıs része a jegybanki alapkamathoz ( lakossági ügyletek ) illetve a BUBOR-hoz ( vállalati ügyletek ) kötött. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvetı mőködési feladatok közé tartozik. Két szinten mőködik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése, másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén. Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket. Nem 8
csökkent az elhelyezés- a tartalékolás- az elıirt szint alá. A napi likviditás alapvetıen a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhetı el. Cash-flow kamatláb kockázat Annak a kockázata, hogy a jövıbeni pénzáramlás ingadozni fog, mert a piaci kamatlábak változnak. Kaposvár, 2010. január 31.
Kiss Géza elnök – ügyvezetı
9
Antal Katalin ügyvezetı
