Nagy Krisztina 2012.03.23
XVI kerület
1
A XVI. KERÜLET TÖRTÉNETÉRŐL Budapest XVI. kerülete a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkortól élnek emberek ezen a területen. A népvándorlás korában a Megyeri-révhez haladva, szinte valamennyi keletről nyugatra vonuló nép meg-megállt kerületünk jelenlegi területén. Hosszabban azonban csak az időszámításunk utáni két évszázadban a szarmaták, és a honfoglalás előtt az avarok éltek ezen a földön. A cinkotai evangélikus templom régészeti feltárása, valamint a Timur utcai sírleletek értékelése alapján tudjuk, hogy a magyarok a XI. század második felében telepedtek le itt. Cinkota – beleértve a mai Mátyásföld és Sashalom területét is – több, mint 950 éves település. Rákosszentmihály és Árpádföld területén a tatárjárás előtt, és nem bizonyítottan után is, Nemes és Nagyos viszonylag kicsiny magyar falvak voltak ezen a területen. Úgy Cinkota, mint Szentmihály, amennyire a korabeli leírásokból következtetni lehet, az 1259-től, mint királyi adomány a Nyulak-szigeti Domonkos rendi apácák tulajdona lett. Ez a királyi adománylevél Cinkota első írásbeli emléke. Szentmihályról, mint monostorról egy 1320-ból fennmaradt jegyzék szól, de Szentmihály faluról egy 1335-ös periratban olvashatunk. A török hódoltságig mindkét falu nagyjából folyamatosan lakott volt a fennmaradt iratok szerint. Szentmihály faluról a törökök második, 1541-es hadjárata előtt, utoljára egy 1539-ben felvett határmegállapítási iratban olvashatunk. A török defterek, valamint a különböző adójegyzékek szerint az 1800-as évek elejéig lakatlan uradalmi birtok. Cinkota a török megszállás alatt két rövid időszakot kivéve, mindvégig lakott volt. A XVI. század második felében a cinkotaiak művelték a szentmihályi földeket és fizették adóját. 1541-ben a menekülő domonkos rendi apácákat a császári csapatok szétverik és kirabolják. Mivel nem alakulnak újjá, így birtokaikat I. Rudolf különböző szolgálatok hálájaként eladományozza. Cinkotát 1606-ben Beniczky Ferenc felszentelt vitéz, a későbbi váci várkapitány kapja meg szolgálataiért. Ekkortól a falu egészen a hűbériség 1848-as megszűnéséig a Beniczky Család hűbérbirtoka. Szentmihály Toldy Mihály birtoka lesz. A fennmaradt iratokból csak azt tudjuk, hogy 1614ben Toldy Mihály leányának, Annának a hozományában szerepel Budai Bornemissza Bolgár Pállal kötött házasságakor. 1661-ben, mint Budai Anna hozománya, Wattay Pál tulajdonába kerül. Az 1720-as évek elején a Wattayaknak az itteni férfiága kihal és 1729 és 1731 között Kolocsányi Mátyásné, született Wattay Anna, cserével eladja Szentmihályt Grassalkovich Antalnak és ekkortól egészen 1841-ig az először báró, majd gróf, a fia már herceg, az egymást követő három Grassalkovics Antal tulajdona. Cinkotán az erősen meggyérült, főleg a Budát felszabadító zsoldos hadak rablásai miatt, az időnként elmenekülő, majd vissza-visszatérő jobbágyok számának erőteljes növelésére Beniczky Tamás 1699-ben micsinei birtokáról tót jobbágyokat telepít be. A régi, de a XVII. században már református templomot az evangélikus szlovákok újítják fel. A második 2
Beniczky Tamás, az első unokaöccse az 1740-es évek elején a falu közepén felépíti kastélyát, majd vele szemben 1747-ben a katolikus templomot. A Beniczkyek a hűbéruraságuk alatt Cinkota fejlődéséért gyakorlatilag semmit nem tettek, sőt a betelepítéskor adott kedvezményeket is fokozatosan megvonták. Talán éppen a katolikus hűbérurakkal szembeni ellenállás eredményeként a XVIII. század közepén a cinkotai evangélikus egyházközség a pest-megyei evangélikusság központjává vált. Lelkészei közül kiemelkedő személyiség volt Walaszky Pál, az első magyar irodalomtörténet megalkotója és Petényi Salamon János, a magyar tudományos madártan megalapítója. Cinkotán, a mai Georgina utcában lakott Hrúz Ádám, Petőfi Sándor nagybátyja és a templom melletti temetőben ismeretlen helyen nyugszik Hrúz János az 1827-ben, 66 éves korában elhunyt nagyapja. A hűbériség megszűntekor a Beniczky birtok mintegy harmada a volt jobbágyok tulajdonába kerül. Férfiágon az utolsó, Beniczky Gábor könnyelmű életmódja miatt eladósodott és fokozatosan eladta a megmaradt birtok jelentős részét. A Pesthez közeli, nyugati rész, a mai Sashalom területét, Ehmann Viktor vásárolta meg és vejével, Huszka Gyulával megkezdte a terület parcellázását a XIX. század végén. Az 1900-as évek elején a Kerepesi út és Rákosszentmihály közötti mocsaras részt feltöltötték, majd ezt is kis területekre osztva felparcellázták. A Kiegyezést követő ipari fellendülés és a szolgáltatások fejlődése igényelte a jó közlekedéssel rendelkező területek beépítését a munkás és alkalmazotti foglalkoztatottak számára. A mai Mátyásföldnek a Kerepesi úttól délre eső részét 1887-től fokozatosan a Kunkel Imre és Paulheim József által vezetett Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vette meg és nagy telkeken, széles utakkal, közművekkel csodálatos villanegyedet alakítottak ki. E területek tulajdonosai a századforduló eklektikus stílusában és erdélyi stílusjegyek, vagy a szecesszió magasfokú alkalmazásával építtették fel remek épületeiket. A megmaradt Beniczky birtokrészeket a Szilas-pataktól keletre Beniczky Gábor özvegye, gróf Batthyány Ilona, a nyugatra lévőt pedig Beniczky Gábor unokahúga, gróf Pejácsovics Márkné Beniczky Mária parcellázta fel és adta el az 1930-as évek elejére. A Kerepesi úton 1888-ban Cinkotáig kiépített BHÉV hatására, az akkor Ehmann-telepnek nevezett mai Sashalom lakossága az 1920-as évek elejére megközelítette a 7000 főt. Már 1904-ben megnyitják első iskolájukat, majd 1910-ben újat építenek. Fokozatosan létrehozzák saját szervezeteiket és 1923-ban Cinkotától elszakadva, Sashalom önálló nagyközség lesz. Az önállóság robbanásszerű fejlődést hoz. 1927-ben két iskolát is megnyitnak és elindul a leánypolgári is. A Kerepesi út mentén jelentős üzletsorok épülnek ki. 1940-re a lakosság megkétszereződik és meghaladja a 14000-et. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete egyre nagyobb területeket vásárolt meg. 1898-ban felépítik iskolájukat és 1905-ben a katolikus templomot. A Kerepesi út északi oldalán lévő földjeit a XX. század elején gróf Pejácsevicsné parcellázta és létrejött ÚjMátyásföld. A XX. század elején a nagyvendéglő mögötti Erzsébet-ligetben megépül a fürdő és a különböző sportlétesítmények. Az 1910-es évek közepén Ó-Mátyásföld déli részén kiépül az ország első repülőtere. 1912-ben megkezdte működését Mátyásföld második iskolája, az Arany János utcában, majd 1927-ben a Baross Gábor utcában újat építettek. A két rész lakossága együttesen az 1930-as évek elejére elérte a 4000 főt és 1933-ban elszakadva Cinkotától, önálló nagyközséggé vált. Még 1915-ben a repülőtérnél megkezdi működését a Magyar Általános Gépgyár. 1932-ben a nagyszállóban létrejön a gimnázium. 1943-ban költözik Új-Mátyásföldre az Ikarus elődje, az Uhri Testvérek járműgyára. Sashalom és Mátyásföld kialakulása, majd elszakadása nem mozdította elő a régi Cinkota fejlődését. Némi változást a BHÉV végállomás, majd a vonalak további kiépítése hozott. 3
1906-ban a Batthyány Ilona által a kastély mellett átengedett telken felépítették a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének Leányárvaházát és Nevelőintézetét. 1919-ben ideköltözött a pozsonyi tanítóképző, 1955-től pedig Szerb Antal Gimnázium lett. 1928-ban a régi lóúsztató helyén megnyílt a strandfürdő, mely előtt felállították az Istók János alkotta I. világháborús hőseinek emlékművet. Szentmihály-pusztát a török hódoltság után a Wattayak nem telepítették be, hanem a csömöri jobbágyoknak bérbe adták. A hercegi uradalom az 1800-as évek elején hozta létre a mai Csömöri út és János utca találkozásánál a Szent Mihályi majort. Az első 20 lakos 1818ban jelenik meg a schematismusokban. A harmadik Grassalkovics Antal 1841-es halála után a teljesen tönkrement uradalmat leányágról gróf Héderváry Viczay Károly örökli, akitől báró Sina György fiával, Simonnal veszi meg. Ők az uradalmat rendbe teszik és 1864-ben eladják az úgynevezett "Belga banknak". Mivel Szentmihályt egyben nem tudják értékesíteni, több részre bontva adják el. Főbb tulajdonosok lesznek Almásy Pál, Lukács Antal, Krajcsovich Ignác, Vida Lajos és Erős Samu. Többük nevét későbbi szentmihályi telepek viselik. 1883-ban készül el Szentmihály mintegy kétharmadának parcellázási terve. Ekkor Szentmihálynak 8-9 uradalomban 140 lakosa volt. A nagyobb ütemű betelepülése a BHÉV Kerepesi úti megindítása után indul el. 1890-ben a lakosok száma már 1884, de a lóvasút 1893-as elindulása után 1901-ben eléri a 3069-et. A rohamosan fejlődő település 1902-ben közigazgatásilag elszakad Csömörtől és Rákosszentmihály néven önálló nagyközség lesz. Első időkben a városi sváb lakosság üdülő-szabadidő területként jelenik meg, majd mind többen választják a kedvező közlekedési adottságú területet teljes értékű lakhelynek és szép villákat emelnek. Az I. világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben Posta-Takarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. Ugyanakkor felépítik katolikus templomukat is. Az önállóság ideje alatt a lakosság számának növekedése még jobban felgyorsul, 1910-ben 6201, 1920-ben 9225, 1930-ban 14084, 1941ben pedig már 18310 lakosa van. Az első iskolát még 1884-ben építették fel, de az önállóság alatt még öt újabbat emelnek. Négy óvodát is létrehoznak és felépítik az igen reprezentatív községházát. A katolikus egyház felépít még egy templomot és egy kápolnát és minden felekezet a sajátját. 1911-ben kiépül Szentmihályon a BHÉV vonala, és ugyanakkor elkezdődik a település villamosítása is. Rákosszentmihálynak igen jelentős volt a sportélete. Volt, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több helyen működött sporttelepe és két strandja is volt. 1926. január 1-ével Árpád- és Anna-telepet Rákosszentmihálytól, saját kérésükre, Cinkotához csatolták. Nevüket 1935-től belügyminiszteri rendelettel Árpádföldre változtatták. Első iskolájuk bérelt teremben, 1908-ban indult el, azonban új épületet csak 1926-ban sikerült felépíteniük. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidéknek az igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el. 1950. január 1-jével az 1949. évi XXVI. törvénnyel a négy nagyközséget, mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolták. Ekkortól a települések fejlődési iránya jelentősen megváltozott, a súlypont a Mátyásföldön található Ikarusra, majd 1950-től a Déli Hadseregcsoport Főparancsnokságának helyett adó területre tevődött át. A nevezett objektumokhoz a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban építették meg, s ezért e részek fejlődtek elsősorban. Így épült ki a Kerepesi út déli oldalán a Lándzsa utcai, majd Jókai utcai lakótelep. Az előbbi, részben az I. világháborút követően kialakított "állami lakótelep" helyén, míg az utóbbi sajnos nagyrészt a mátyásföldi villaterület egy részén épült 4
meg. Ez hatott a repülőtér területén lévő ipari létesítmények fejlesztésére is. A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése. Itt épült fel a rendőrség székháza, az OTP és az Állami Biztosító, a Szakrendelő, a kerületi pártközpont, a posta, a patika és egy viszonylag jelentős élelmiszer áruház. A Kerepesi út északi oldalán épült fel az EMG gyár és mellette az Egyenes utcai-, majd az Ikarushoz egészen közel a Centenáriumilakótelep. A Centenáriumi-lakótelep Budapest kialakulásának századik évfordulójáról elnevezve, két ütemben épült. Szerencsésen alacsony – legfeljebb ötszintes – épületek elhelyezésével, blokkos, majd nagypaneles építéstechnikával épült. Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált. A kerület egészét tekintve a központi fejlesztések hatására kerületünkben a lakosság száma az 1950-es 46000 főről, 70000 fölé emelkedett. A 2. metróvonal megépítésének következményeként a kerület közlekedését átalakították. Megszűnt a szentmihályi BHÉV járat, és feladatát az autóbusz közlekedés vette át. A lakossági létszám és az igények növekedése miatt felépült kilenc új iskola, és többet bővítettek. 12 óvoda és 9 bölcsőde került megépítésre. A lakások száma megduplázódott és meghaladta a 28000-et, ugyanakkor alapterületük másfélszeresére nőtt. A teljes komfortfokozat ma már több, mint 90-%-os. A vezetékes vízellátottság ma már teljes és a gázhálózat is közel jár a 100 %-hoz. A terület teljes szennyvíz csatornázása is egy-két éven belül mindenhol meglesz. Az utak szilárd burkolattal való kiépítése 80 %-os. Az elmúlt évben jelentős lemaradás keletkezett kerületünkben a sport- és kulturális élet területén. Röviden összefoglalva, ezt az utat járta be az elmúlt évezredben kerületünk területe és az itt élt és élő lakossága. Az ősi Cinkotából és Szentmihály faluból, egy ideig pusztából, egy új város épült fel, melynek talán egyetlen igazi célja, hogy egy békés és kulturált kertváros legyen.
5
V ÉDETT ÉRTÉKEK A KERÜLETBEN Védett természeti értékek
Naplás tó és környéke A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadárnak fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A tó népszerű szabadidős uticél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Telente befagy, olyankor ingyenes korcsolyapályaként üzemel. Merzse mocsár A Merzse-mocsár (vagy Merse-mocsár) Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. Fővárosi védettségű természetvédelmi övezet tele növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal. közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabbvizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védettszürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület. . A mocsárban megtalálható a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is, több védett növény- és madárfaj is honos itt. A területen több pár barna rétihéja költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok egyaránt megtalálhatóak itt. A madarakon kívül fellelhetőek különböző békafajok, vízisikló és mocsári teknős is, utóbbiból itt él a legtöbb a fővárosban. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűznyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek, mint például a gyurgyalag, a kakukk, a sárgarigó, a búbos banka, a tövisszúró gébics, a fülemüle, a karvaly, az egerészölyvvagy akár a vörös vércse is. Nagyszámú fácán, és fogoly is él itt. A többféle vadászható faj (fácán, fogoly, nyúl, őz, vörös róka) mellett a védettmenyét is látható.
A Naplás tó élővilága A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. A természetvédelmi terület 3 részre tagolódik:
A Naplás-tó és a közvetlen környéke A Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét) 6
Cinkotai Parkerdő
A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a Struccpáfrány , a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsombéksás (Carex elata).[2] A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), anappali pávaszem (Inachis io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek(Emys orbicularis). [3]A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a fakusz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus). [4] A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy KözépEurópában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is. [5]
Borzas füzike A borzas füzike (Epilobium hirsutum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjéhez, ezen belül a ligetszépefélék(Onagraceae) családjához tartozó faj. A borzas füzike egész Európában megtalálható és gyakori. A borzas füzike erősen elágazó szárú, 50 - 150 centiméter magas, elálló, hosszú, lágy szőröktől bozontos és rövid mirigyszőrös évelő növény. Leveleihosszúkásak vagy keskeny lándzsásak, szárölelők vagy kissé szárra futók, élesen fűrészes 7
szélűek. Az alsó levelek átellenes, a felsők szórt állásúak. A 15 - 25 milliméter átmérőjű virágok élénk bíborszínűek, méhek vagy zengőlegyek porozzák. A sziromlevelek száma 4, a csészeleveleknél kétszer-háromszor hosszabbak. A bibe 4 hasábú, csillag alakban szétterülő cimpákkal. A termés 4 rekeszű, keskeny és hosszú tok. Éréskor felülről lefelé 4 keskeny kopáccsal nyílik fel, ezután a fehér szőrüstökkel ellátott magokat a szél hordja szét. A borzas füzike álló- és folyóvizek partján, időszakosan víz alá kerülő iszapos talajokon (például homok- és kavicsbányákban), árkokban, nádasokban, nedves, út menti gyomtársulásokban nő. A virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart. Leveleit több rovarfaj fogyasztja, köztük pl. a Deilephila elpenor (kasmírlepke, szőlőszender) hernyója.
Zöldike A zöldike (Carduelis chloris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszertanok a Chloris nembe sorolják. Neve beszélő név, zöldes tollazatáról kapta. A hideg, északi részeket kivéve, egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel. Életmódja elsősorban fákhoz köti, de nem csak erdőkben találkozhatunk vele. Az ember közelségét is jól viseli. Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–28 centiméter, testtömege 80–100 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőre halvány hússzínű. A kifejlett hím színe élénkzöld (erről kapta nevét is), a tojó színe tompább, szürkébb. Mindkét nemre jellemző az élénksárga szárnytükör és faroktő. Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, mezőgazdasági területeken károkat okozhat – igaz, a hernyókat és ormányosbogarakat pusztítja. Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”. A zöldike különféle erdőkben és az emberi tevékenység fás területein (parkok, temetők, kertek) fészkel magányosan vagy csoportokban. A fára épített fészek fűszálakból, mohából, gyökérszálakból készül, és a szülők tollpihékkel bélelik. Az 5–6 tojásból 13–14 nap költés után kelnek ki a fiókák, akik 11–14 nap múlva bekövetkező kirepülésükig fészeklakók. Évente rendszerint két fészekalj nő fel, az első április-májusban, a második a június-júliusi időszakban. Egész Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő. Stabil állománya, mely becslések szerint 445– 585 000 példányt foglal magában, a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb. A széles körben elterjed faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, ezért SPEC-kategóriája 4-es. A zöldike Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
8
É PÍTETT KÖRNYEZET Védett épített emlékek
Rákosszentmihályi Hősök tere 1161 Budapest, Hősök tere Története A mai Hősök tere és a körülötte lévő terület Dr. Apaticzky Sándor tulajdona volt. 1905-ben Zirmann János megvette a terület keleti felét, egészen a József utcáig és 1909-ig három üzletházat épített fel. Az első két épület közötti területet a már megözvegyült Zirmann Jánosné az evangélikus egyháznak ajándékozta. A területen 1934-ben Sándy Gyula tervei alapján, ifj. Kollár Mihály mátyásföldi építőmester felépítette a templomot, és a helyiek szerint így lett teljes a Zirmann-sor. 1984-ben, a templom 50 éves fennállásának évfordulóján rendezett ünnepség keretében Zirmann János és felesége hamvait a templom falában helyezték el. Emléküket az előtérben márványtábla őrzi.
Stílus A templomtér négyszögalapú, központi elrendezésű, előhajóval, nyitott árkádos előcsarnokkal. Az előcsarnok fölött hatalmas, pártázatos oromzat (a felvidéki reneszánsz kedvelt formája) emelkedik. A torony fali részét ugyanilyen oromfal fejezi be, mely magyaros jelleget ad a templomnak. Sgraffitodíszítése az idő folyamán elpusztult. A nyugalmat, harmóniát árasztó belső tér a háborúban sem sérült, eredeti képét nyújtja. Padjai 200 hívő befogadására alkalmasak. A fafaragásos, aranydíszítésű oltár Ronván Ferenc faszobrász műve és adománya. Az oltárkép: "Engedjétek hozzám a gyermekeket" Spandraft Ágoston festménye. A szószék, baldachinján fehér galambbal, Ewald Béla munkája. A templomot 1994-ben kívül-belül restaurálták. A sokáig bérelt villákban működő Községháza véglegesítésére 1915-ben épült meg a Hősök terén a befogadó épület, mely egyben a tér legmeghatározóbb, kiegyensúlyozott és reprezentatív épülete. Az egykori községháza (jelenleg a Kölcsey Ferenc Általános Iskola) Prokopp Endre tervei alapján 191415-ben Szabó József építette. Mivel az építkezés komoly kölcsönfelvétellel járt, az épület földszintjét üzletek céljára bérbe adták. Egészen 1945 végéig a községháza előtti területen volt a szentmihályi piac, ahol szombatonként több száz árus kínálta portékáját. Ma a Kölcsey Ferenc Általános Iskolának ad otthont a szépen fennmaradt és karbantartott épület. Rákosszentmihály-Sashalom Református Templom 1161 Budapest, Budapesti út 82-84. Története A századfordulón a helybeli reformátusok Rákospalotára jártak gyülekezeti alkalmakra. 1901-ben érett meg a helyzet, hogy önálló gyülekezetté alakuljanak. 1903-tól fogva vannak jegyzőkönyvi nyomai a templomépítésre vonatkozó terveknek. 1904-ben Rákosszentmihályon. Az itt felépített református imaházat Árkay Aladár tervezte, a templomot 1929-ben szentelték fel. Az épületet Szabó József nem teljesen Árkay Aladár terveinek megfelelően valósította meg, mivel a költségek csökkentése érdekében a tervek több részletét leegyszerűsítették. Az erdélyi népi romantika stílusában megépült épület fővárosi védettségű műemlék. A lelkész lakása is egybeépült a templommal, valamint az imaterem mellett kultúrterem is épült a templom
9
tömbjében, ezért kultúrházként is emlegették. 18 méter magas tornyában 1928-ban öntött 280 és 580 kg-os harangok konganak. Védett műemlék.
Sashalmi Festetics-kastély 1165 Budapest, Cziráki utca Története Az akkori Cinkota határában, a mai Sashalom területén, áll a Cziráki kastély. Elképzelhető, hogy sokan nem ezen a néven ismerik, hiszen legalább tíz különböző elnevezése él a köztudatban, többek között Festetich-kastély, hiszen Festetich János József építette 1792-1796 között, az Alsó Rákosi Rétek Rákos-patakon túli részén kiemelkedő dombra, a Rákos Fogadótól (Wirthhaus) északra. A Grassalkovich-kastély elnevezés teljesen téves, soha nem volt a Grassalkovichoké, mert az utolsó Grassalkovich 1841-ben, még Festetich János József életében meghalt. Gizella-kastélynak is hívják, mert állítólag itt állt a középkorban egy királyi vadászház, és Gizella királyné is szívesen járt ide. Bár ez sokak szerint csak népi hagyomány, mely abból ered, hogy Zsivora György a tornác fölötti timpanont Z.G. monogramjával látta el, és az emberek ebből szerettek volna Gizellára következtetni. A kastély sokáig siralmas állapotban volt, de szerencsére a közelmúltban egy tehetős család megvásárolta és az épület rangjához méltóan helyreállította. Bár a nagyközönség számára természetesen nem látogatható, hiszen lakásként használják, de kívülről is szemet gyönyörködtető, hogy ez az értékes műemlék újra eredeti fényében csillog. A kastélyt 1950-ben csatolták az újonnan kialakított kerülethez, addig az Alsó Rákosi Rétekhez tartozott. A kastély országos műemlék. Cinkotai Evangélikus Templom 1164 Budapest, Rózsalevél u. 46. A cinkotai evangélikus templom kerületünk legrégibb, alapjaiban még árpádkori műemléke. Az első építés időpontja a feltárások szerint valószínűleg a XI. század második felére tehető. Ez Cinkota már akkori létezésének legfőbb bizonyítéka. Az idők során többször átépítették és bővítették. A mai végleges formája a múlt század elejére alakult ki.A fennmaradt iratok szerint a XVIII. század elején lett hivatalosan is evangélikus templom. A templom gótikus süvegét sajnos hagymakupolára cserélték 1921-ben. Ugyanekkor vakolták be a templomot, melyet az 1980-as évek régészeti feltárása során a torony feléig eltávolítottak. Így jól megkülönböztethetővé váltak az egyes korokban történt építések.
Cinkotai Római Katolikus Templom 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 21. A cinkotai katolikus templom építés szerinti időrendben kerületünk második műemléke. 1747-ben, sorban a második Beniczky Tamás építtette, így ellensúlyozandó az evangélikus többséget. Külön védett az oltár de jelentős egy kisméretű faszobor is, mely állítólag koldusként a templomalapítót ábrázolja. Itt fordított folyamat 10
játszódott le, mint az evangélikus templom esetében, mert az eredeti hagymakupolát építették át gótikusra az 1910-es években.
EU— S TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK Kerületi fejlesztések KMOP-3.3.1/B-10-2010 Budapest XVI kerület SZP—9 vízgyűjtő terület csapadékvíz kezelés 2011.05.13 Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat ismét sikeresen pályázott „Budapest XVI. ker. SZP-9 vízgyűjtő terület csapadékvíz kezelés” címmel. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közép-Magyarországi Operatív Program keretén belül Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés tárgyú felhívást tett közzé, melyre a XVI. kerületi Önkormányzat KMOP-3.3.1/B-10-2010-0031 azonosító számon pályázatot nyújtott be. A projekt célja a lakossági igények messzemenő figyelembevételével a csapadékvíz szempontjából egyik legveszélyeztetettebb területen az ún 9. számú (Szilas patak –Vadruca utca – Muzsika utca- Cibakháza utca által határolt) vízgyűjtő területen a csapadékvíz-gyűjtő árok felújítása és zárt csatornarendszer megépítése. Az Európai Unió a Projekt elszámolható költségének 69,64%-ával, 79 844 004 Ft-tal támogatja a projektet. A tervezett beruházás belterületi csapadékvíz elvezetést szolgálja, mérsékelve a csapadékvíz okozta káresemények kockázatát, az ingatlanokban okozott károkat. A projekt eredményeként közvetlenül 54 ha-on 434 ingatlan, közvetve pedig 8 000 lakos és közel 200 vállalkozás csapadékvíz problémáját oldja meg hosszútávon. Lezárult a KMOP 2.1.1/B útépítési pályázat 2010.11.24 Lezárult a KMOP 2.1.1/B útépítési pályázat, amelynek keretében az Európai Unió támogatásával újabb 10 utca kapott szilárd burkolatot a kerületben. Ezek között szerepel az Andócs, az Anilin, az Ákos, a Muzsika, a Begónia, a Cinkotakert, a Béla és a Hunyadi utca egy-egy, valamint a Diófa utca több szakasza is. Az uniós támogatás hozzájárult a 150 új út építési program megvalósításához is. Nemrégiben százötvenedikként elkészült az Arany János utca. Az Unió a 2009-es támogatással másodszorra járult hozzá ahhoz, hogy a kerületben csökkenthessük a földutak számát, hiszen 2007-ben 14 utcát már sikerült megújítani ilyen formában. A megszépült környezetben az útépítéssel egy időben fákat ültettek, több zöldfelületet alakítottak ki, és utcabútorokat is kihelyeztek. A lakosság a munkálatok befejezése után nagy örömmel vette birtokba az új utcákat. 2010. augusztus 31-én lezárult a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0013 projekt 2010-09-15 Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata 2008 decemberében pályázatot nyújtott be a TÁMOP3.1.4/08/1. KMR pályázati felhívásra „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív 11
intézményekben Budapest, XVI. kerületében” címmel. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 105.636.226.-Ft-tal támogatta a TÁMOP-3.1.4-08/1-2008-0013 azonosítószámú projekttervet, melynek alapvető célkitűzése a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése volt, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához.
I NFRASTUKTÚRA Statisztikai adatok A statisztikai adatok összehasonlító adatok, illetve Budapest XVI. kerületének adatai. A táblázatok sok esetben a 2001. évi népszámlálás adatait tartalmazták, több esetben 2006. évi az utolsó adat. Ennek oka, hogy az adatgyűjtés időpontjában (2008 nyarán) a KSH-nál még nem álltak rendelkezésre 2007. évi adatok, az intézmények és a Polgármesteri Hivatal pedig 2008. évi adatokkal csak részben rendelkeznek.
A lakosság demográfiai összetételének változásai XVI ker. népesség száma
Forrás: KSH
Összehasonlító adatok, Budapest XVI. kerület Megnevezés
XVI. kerület
12
2001
2004. 08. hó
2006. 06. hó
2007.
71
69
70
72
36
--
--
--
Munkanélküliek, 1000 fő
0,69
0,72
0,9
0,7
Gazdaságilag aktívak, 1000 fő
32
--
--
--
Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő
21
--
--
--
Aktivitási arány, %
--
--
--
--
Munkanélküliségi ráta, %
0,8
1,6
1,3
1,25
Népesség száma, 1000 fő
Foglalkoztatottak, 1000 fő
Forrás: Budapest kézikönyv és XVI. ker. Önkormányzat Igazgatási és Ügyfélszolgálati Iroda
Népességvándorlás Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a be- és elvándorlások a kerületben. (A táblázat bár kitöltésre került, de a kategóriák nem igazán relevánsak egy budapesti kerületben.) A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző Közeli településekről 2 Közeli városból 1 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 1 Megyeszékhelyről 1 Budapestről Külföldről 2 Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakónépesség számának emelkedése nem jelentős mértékben függ a bevándorlási kedvtől, mint ahogyan az alábbi adatok alapján kijelenthetjük, hogy az elvándorlás sem jellemzi a kerület lakóit. Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba
2 2 2 1
Megyeszékhelyre
1 13
Budapestre Külföldre 1 A kerület fejlődésének fontos eleme az úthálózat korszerűsítése. A közlekedés milyensége nagyban befolyásolja az itt lakók életminőségét, a városrész megítélését. Egyre bővül a zöldterületek, a közparkok száma. A kerület vezetése sokat tesz azért is, hogy a szabadidősáv eltöltésének hasznos színterei rendelkezésre álljanak, uszodák, sportolási lehetőségek, kulturális lehetőségek megteremtése (színház) a kerületben.
Ö SSZEGZÉS A STATISZTIKAI ADATOK ALAPJÁN : Budapesten több éves tendencia a természetes népességfogyás, ezzel ellentétben a XVI. kerületi lakosságszáma emelkedő. Tekintettel arra, hogy bár a lakosság elöregedése mutatkozik, a lakásépítések folytán a fiatal korosztály számának növekedése, és az összlakosságszám emelkedése várható. Iskolák : gimnáziumok, szakiskolák, óvodák létesültek, több szórakozási lehetőség, több lett a sportolási lehetőség, uszoda épült, kutúrális lehetőségek, színházak működnek, és ezek tudatában népességszám növekedés várható. Jellemző, hogy a családalapítás előtt álló korosztály (25-29 és 30-34 évesek) nagy arányban, (6,74 és 8,95%) képviseltetik magukat a népességben. Egészségügy: Az alapellátásban a felnőtt lakosságot 7 telephelyen 30 felnőtt háziorvos, a gyermek lakosságot 5 telephelyen 13 gyermekorvos látja el. A felnőttek ügyeleti és sürgősségi ellátását 7x24 órában biztosítja a KESZ a Benő utcai telephelyen, a gyermekek ügyeleti ellátását a Heim Pál Kórház végzi. A felnőtt fogorvosi ellátás 2 telephelyen 12 fogorvossal történik, a gyermekek kezelését a Hősök terén biztosítjuk, itt 5 gyermek fogorvos dolgozik. Szintén a Hősök terén működik a fogszabályozás szakrendelés. A védőnői hálózat keretében területi védőnőként 2008. január 1. óta 21 fő dolgozik az 5 kerületi telephelyen. Az iskoláskorú gyermekek szűrését és gondozást a 4 iskolaorvos mellett 8 iskolai védőnő biztosítja. A védőnők és az iskolaorvosok összesen 9344 óvodás és iskolás gyermek ellátásáért felelnek a kerületben. Információ: A kerületben jó az információ ellátás mert van kerületi újság, ami minden hónapban megjelenik, és az itt lakók tudomást szerezhetnek minden fontos eseményről.
14
K ÖZLEKEDÉS A Veres Péter út a 3. sz. főút budapesti bevezető szakasza. A 8-as, 9-es HÉV kapcsolatot teremt az Örs vezér terén a 2-es metróval. Számos buszjárat közlekedik a kerületben. Néhány buszjárat: 144: Ez az autóbusz rákoszetmihály lakóit szállítja az Örs Vezér terére ahol sok átszállási lehetőseé ismert. AZ autóbusz útvonalán több átszálási lehetőség van a 31 és a 244 es autóbuszra amik inkább a főiutakon közlekednek és rövidebb a menetidejük így az itt lakók gyorsabban eljuthanak a munkahelyükre. 244: Ez az autóbusz rákoszerntmihály de inkább a Centenáriumi lakótelep lkóit szállítja a legrövidebb és a leggyorsabb úton az Örs vezér terére. 44: Mátyásföld és a centenáriumi lakókat szállítja a leggyorsabb utakon. 131 31: Árpádföld és rákosszentmihály lakóit és gyerekeit az Árpádföldi általános iskolába azállítja a leggyorsabban. 46: Újpalota, Rákosszentmihály és Rákoskereszúr lakóit szállítja ujpalotára és rákoskeresztúrra. Nagyon nagy távot tesz meg a busz ezért a nem megbízható, de jó is mert szinte ez az egyetlen busz ami a legrövidebb uton eljuttatja az embereket a kerület egyik végéből a másikba átszállás nélkül. 80% ban régi kék Ikarusz buszok közlekednek. (lásd. kép) Összegzés: A közlekedést megfelelőnek tartom mert gyorsan lehet közlekedni, az átszállás is gyorsan megy max 10 percet kell várni átszállásnál, de ez ritka, általában kevesbbet. Nemcsak a főutakon járnak a buszok, bemennek a mellékutcákba és a lakótelelp utcáiba, ezért viszonylag könnyen el lehe érni a buszokat. Hosszúak a buszjáratok ennek az előnye hogy nem kell sokat átszállni hogy eljussunk a kerület egyik végéből a másikba, de a hátránya hogy mindegyiknek hosszú a menetideje. Bicikliutak még nincsenek kiépítve.
15
TERÜLETHASZNÁLAT A kerületben nincsen mezőgazdasági terület. Ez azért is lehet mert dimbes dombos terület, és ezek is erdők ami védett. De ezzel szemben van lakóterület és ipar terület. Az ipar területet körbefogja a lakóterület ezért az ottani lakosoknak régen meg kellet birkózniuk a zajjal és a közlekedéssel. Mára már nem üzemel az Ikarusz gyár (lásd. kép) ezért egy kicsit halkabb lett néhány úton a közlekedés. Zöldterületek is vannak a kerületbe, mint az Erzsébet liget, ahol színház, uszoda és lassan strand is fog üzemelni. Elkerített helyen van mert az régen orosz laktanya volt és nem építették be hanem parkot csináltak belőle. Számos kisseb parkok vannak játszóterekkel, kutyafuttatókkal, és szabadidős játékokkal, ahol az ott lakók kikapcsolódásként sétáljanak, vagy fussanak egy jót. A Havashalom utcában nemrég lett felújítva az ottani park, ami játszóteret, gördeszkapályát és kutya futtatót is kapott.( lásd lenti kép). A kerület erdőkkel is büszkélkedik ahova sétálni is biciklizni lehet menni. Védett természeti terület s található, a Naplás tó és élővilága. A tavon horgászni lehet, az ott lévő erdőbe kirándulni. Remek kikapcsolódási lehetőség. Tanösvény Egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező környezetben létesített tanösvényt adnak át 2012. március 17-én (szombaton) a XVI. kerületi Naplás-tónál. Az egész napos rendezvényen változatos programokkal, többek között íjászversennyel és horgászbemutatóval várják az érdeklődőket. A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadárnak fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A tó népszerű szabadidős uticél a környékbeliek számára.
16
Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Telente befagy, olyankor ingyenes korcsolyapályaként üzemel.
17
Ö SSZEGZÉS Ez a kerület alkalmas befogadni azokat akik szeretik a természetet, és szeretnének hosszabbtávon is itt maradni, mert nagyon sok a zöldterület és a zöldfelület ahol ki lehet kapcsolódni, és szórakozni. Nagyon sok játszóteret, parkot újítottak fel az elmúlt 2-3 évben ami vonzóbbá tette a kerületet főleg a gyerekes családoknak. A Naplás tó is kicsit híresebb lessz mert most nyitotta meg a tanösvényét ahova minden odalátogatót várnak. Bicikli utak még nincsenek teljesen kialakítva kerületben, de a sok kis mellékutcák nem forgalmasak ezért bátran kehet tekerni. A közlekedés szerintem megfelelő, bárhova el lehet jutni egyszerűen, és gyorsan. Nagyon sok BKV busz jár a kerületben, bármit meg lehet közelíteni, és a nagyobb üzleteknél, vagy nagyobb szabadidős tevékenységeknél van a megállója, tehát még nem is kell sokat sétálni. Mivel a lakosság elöregedő tendenciát mutat ezért is van szükség a felújításokra és az új dolgok felépítésére. A sok felújítás vonzóbbá tette a környezetet a fiatal lakosság számára. Most már minden mellékút betonozott, ezzel lehetővé téve a kényelmesebb közlekedést. Az új játszóterek is megfelelőek az uniónak és a gyerekes szülőknek. Az szabadtéri kirándulás is nagyon jó mert van egy viszonylag nagy védett terület ahol sétálni, és kikapcsolódni lehet. Egyetlen egy szórakozási igénynek nem tud eleget tenni a kerület a fiatalság számára. Ez pedig a szórakozóhelyek, ezekből egy sincs a kerületbe. Nem tudnak elmenni a fiatalok bulizni és akiket nem hoz lázba természet közelsége azokat nem is érdekli ez a kerület ezért is mutathat elöregedő tendenciát, mert az a réteget akik ezt igénylik azok nincsenek itt. Szerintem kéne néhány ezekből is mert akkor az a réteg is itt lenne mert van néhány ezekből is és ezzel is fiatslítanánk a kerületet. Az egészségügyet megfelelőnek tartom mert van egy hatalmas rendelő intézet és ott minden egy helyen van, de ezeken kívül még van külön máshol gyermekorvos, felnőtt orvos, fogorvos, és minenki számára elérhető. Megfelelő mennyiségű iskola, főleg általános iskola működik a kerületben. A sportolási lehetőségek is javultak a sportolni vágyók számára. Ténylegesen úgy lehetne növelni a kerület fiatalságát ha lennének szórakozóhelyek mert ezzel is megnövelheti az idelátogatók számát.
18
Tartalom A XVI. KERÜLET TÖRTÉNETÉRŐL ...................................................................................................... 2 V ÉDETT ÉRTÉKEK A KERÜLETBEN ...................................................................................................... 6 É PÍTETT KÖRNYEZET ..................................................................................................................... 9 EU— S TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK .......................................................................11 INFRASTUKTÚRA .........................................................................................................................12 Népességvándorlás ..................................................................................................................13 Ö SSZEGZÉS A STATISZTIKAI ADATOK ALAPJÁN: ...................................................................................14 K ÖZLEKEDÉS ...............................................................................................................................15 T ERÜLETHASZNÁLAT ....................................................................................................................16 Ö SSZEGZÉS ................................................................................................................................18
19
20