Nagy Klára, egyetemi tanársegéd, jogi koordinációs referens Széchenyi István Egyetem; Győr MJV Polgármesteri Hivatal

KODIFIKÁCIÓ ÉS KÖZIGAZGATÁS NAGY KLÁRA: AZ AJÁNLÁS SZABÁLYAI A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSBAN…

Nagy Klára, egyetemi tanársegéd, jogi koordinációs referens Széchenyi István Egyetem; Győr MJV Polgármesteri Hivatal

Az ajánlás szabályai a választási eljárásban és a személyes adatok védelméhez való jog anomáliái A személyes adatok kezelésével kapcsolatos általános rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden: Infotv.) tartalmazza. A választással1 1

A Ve. rendelkezéseit kell alkalmazni a) az országgyűlési képviselők választásán, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán (együtt röviden: helyhatósági választás), valamint c) az Európai Parlament tagjainak választásán (röviden: EP-választás). Törvény (pl. a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 1. § (1) bek.) a fentieken kívül további eljárásokra is elrendelheti a Ve. szabályainak betartását. [Ve. 1. §] Érdekes kérdést vet fel a településrészi önkormányzatok létrehozatala és a testület tagjainak megválasztása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény előírása szerint a 2014. évi őszi választásokat követően az önkormányzati képviselői tisztség összeférhetetlen más önkormányzati képviselői tisztséggel. [Mötv. 36. § (1) bek. f) pont] Ennek tükrében azon képviselő-testületek, amelyek korábban létrehoztak településrészi önkormányzatot, és a testületébe a megválasztott önkormányzati képviselőket delegálták, felül kell, hogy vizsgálják a szervezeti és működési szabályzatukat. A településrészi képviselőválasztás szabályait ugyanis a képviselő-testületek törvény keretei között szabadon határozzák meg. Ez a „szabadság” egészen addig terjed, hogy a választási eljárás szabályait, sőt a választójogosultakat (!) is maguk szabályozzák. Az önkormányzati szmsz-k azt az egyszerűbb megoldást választják, hogy a speciális szabályokat rendezik, míg az önkormányzati rendeletben nem szabályozott helyzetekre a Ve. szabályait rendelik alkalmazni. A részönkormányzati választásokon választani jogosultak kérdése azért érdekes, mert a KEK KH nem biztosított a választási eljárásról szóló törvényben felsoroltakon kívül más választásnál a névjegyzéki adatokhoz hozzáférést. A választójoggal nem rendelkező személyek jegyzéke (röviden: NESZA-jegyzék)

2014/2.

47

kapcsolatos személyesadat-kezelésre vonatkozó különös szabályokat pedig a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (röviden: Ve.) határoz meg. A lex specialis derogat legi generali hagyományosan alkalmazandó értelmezési elv alapján nem jelenthetne problémát2 – legalábbis elméleti szinten – a jogalkalmazók számára ezen két törvény együttes értelmezése, mégis a gyakorlatban számos vitás kérdés merült fel. Az ajánlás rendszere – melynek a lényege továbbra is az, hogy a választáson csak tényleges támogatottsággal rendelkező jelölő szervezetek jelöltjei és független jelöltek indulhassanak – a Ve. hatályba lépésével megváltozott. A korábbi „kopogtatócédulát”3 felváltotta az ajánlóív jogintézménye. Az ajánlóívet a választás napjának kitűzését követően lehet igényelni a jelölt, illetve a lista nem elérhető a választási irodai feladatokat ellátó polgármesteri hivatalok számára, így azokat a választási iroda nem is tudja „kiszűrni”. Ennek következtében a részönkormányzati választások során a választójoggal nem rendelkező választópolgárok is szavazhattak. 2 Így például az egyértelmű, hogy a választások tisztaságának megóvása [Ve. 2. § (1) bek. a) pont] és a választási eljárás nyilvánosságának [Ve. 2. § (1) bek. f) pont] érvényre juttatása érdekében a választási szervek tevékenysége nyilvános, a törvényben meghatározottak kivételével [Ve. 2. § (2) bek.]. A közérdekűadat-igényléseket is az általános szabálytól eltérően nem 15 (amely további 15 nappal meghosszabbítható), hanem haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül kell teljesíteni a választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban. Érdekes, hogy a közérdekűadat-igénylés elutasítására vonatkozóan a Ve. nem állapít meg eltérő szabályt az Infotv.-hez képest, mely arról rendelkezik, hogy az elutasítást 8 napon belül kell megtenni. [Ve. 2. § (3) bek., Infotv. 29. § (1)-(2) bek.] Így jogosan merül fel az a kérdés, hogy az elutasításra 8 napja van a választási irodának? 3 A kopogtatócédula alatt eredetileg az értesítőt kellett érteni, mert a választópolgárokhoz a választásról szóló tájékoztatással „kopogtattak be”. A köznyelvben azonban ez a kifejezés később az ajánlószelvényekre „ragadt rá”. Erre tekintettel a „kopogtatócédula” alatt én is az ajánlószelvényt értem. A régi Ve. szerint ajánlószelvényen történt az ajánlás, melyet minden választópolgár az értesítővel együtt kapott meg. Ezzel az egy ajánlószelvénnyel rendelkezhetett. [1997. évi C. tv. 46. § (1) bek.]


nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától. [Ve. 120. § (1)-(2) bek.] Az ajánlóív kiadására azonban legkorábban a szavazást megelőző 48. napon kerülhet sor. Egyébként a választási iroda haladéktalanul4 jár el. [Ve. 122. § (2) bek.] Az ajánlások gyűjtésére két hét áll rendelkezésre. A jelölt bejelentésének, azaz az ajánlóívek leadásának határideje5 a szavazást megelőző 34. nap. [Ve. 252. § (1) bek., 307/G. § (1) bek., 318. § (1) bek.] A lista bejelentésére nyitva álló határidő pedig a szavazást megelőző nap 33. nap, kivéve az EP-választáson állítandó listákat, ahol szintén a 34. napon kell a bejelentésnek megtörténnie. [Ve. 253. § (1) bek., 307/G. § (1) bek., 319. § (1) bek., 338. § (1) bek.]

I. Az ajánlás rendszerének felülvizsgálatát megalapozó körülmények A modernkori ajánlás intézménye egyidős a rendszerváltással, hiszen azt az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (röviden: Vjt.) vezette be. Már a törvény korai szakaszában megfogalmazódtak azzal szemben adatvédelmi aggályok. A 2/1990. (II. 18.) AB határozat különvéleménye megállapította, hogy a választópolgár nevén túl személyi számának és 4

Az ajánlóívek kiadása kapcsán rögzíti a törvény ezt a határidőt. Egyébként a Ve. nem határoz meg általános eljárási határidőt, így például nincs törvényi határideje a választási bizottsági határozatok nyilvánosságra hozatalának. [Ve. 49. § (2) bek.] 5 Ezen határidő elmulasztása esetén a jelölő szervezet, illetve független jelölt esetén a független jelölt bírsággal sújtandó. A bírság mértéke az országgyűlési és az európai parlamenti választásokon ajánlóívenként a kötelező legkisebb munkabár havi összegének a fele (azaz 50.750,- Ft), a helyhatósági választásokon pedig ajánlóívenként 10 ezer Ft volt. A határidő jogvesztő, így igazolásnak nincsen helye. A helyhatósági választásokra azonban a jogszabálynak már hatálya lépett azon módosítása, miszerint nem szabható ki bírság, ha legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon ajánlást nem tartalmazó ajánlóívet nyújtanak be. Egyébként a határidő után visszavitt ajánlóív után is a választási bizottságnak hivatalból ki kell szabnia a bírságot. [Ve. 124. § (1) bek., 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.]

2014/2.

48

lakcímének az ajánlószelvényen való feltüntetése a szükségesnél jobban korlátozza a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, az nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvének.6 A többségi álláspont szerint azonban a név, az állandó lakóhely (ennek hiányában az ideiglenes lakcím), a személyi szám és az aláírás feltüntetése nem minősül a személyes adatok indokolatlan korlátozásának, és az ajánlások túlbiztosításának – jóllehet már kevesebb adat esetén is azonosítható lenne az ajánló választópolgár –, de az mégis szükséges lehet: a választások törvényességét szolgálja. [2/1990. (II. 18.) AB határozat] Az új Ve. az ajánlás és a jelöltállítás rendszerét lényegesen átalakította, melynek célja volt, hogy a korábbi visszaélésszerű magatartásokat kiküszöbölje. Az ajánlószelvényt a választópolgárok postai úton az értesítővel együtt kapták meg, amely tartalmazta a választópolgár személyes adatait. Előfordult, hogy a választópolgárok postaládáiból eltűntek az ajánlószelvények, és így illetéktelenek mások – akár halott személyek – személyes adatait szerezték meg. „Előszeretettel” adták-vették az ajánlószelvényeket a hajléktalanszállókon vagy a házmesterek, illetve újsághirdetéseken keresztül. A nagyobb pártok szívesen adták el kisebb pártoknak a személyes adatokat, ajánlószelvényeket, azért, hogy azzal a nagyobb ellenzéki pártokat „kiszorítsák”, hiszen ezzel konkurenciát teremtettek. Visszaélést valósított meg az is, aki az összegyűjtött ajánlószelvényeken hamisította meg az adatokat, vagy a hiányosan kitöltött ajánlószelvényeket tetszőleges párt nevére töltötte ki, de az is megtörtént, hogy egy urnába bedobva adhatták le a választópolgárok ajánlószelvényeiket egy budapesti önkormányzatnál, jóllehet ilyesfajta adatkezelésre törvényi felhatalmazás nem volt. Vidéki választókerületben pedig – tekintettel arra, hogy a többes ajánlás intézménye nem volt ismert – 6

Az adatvédelmi biztos ajánlása a választási kampánynyal összefüggő adatkezelésekről (kelt: 2010. január 21.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu=a ktualis/ajanlasok&dok=20100121_ABI_1 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.)


több, ugyanazon választópolgártól származónak (és így érvénytelennek) minősülő ajánlás miatt jelölt nyilvántartásba vételét el kellett utasítani. Az ajánlószelvényt gyűjtő pártok továbbá nagyon gyakran nem semmisítették meg azokat, hanem továbbra is tárolták.7 Mindezt az adatvédelmi biztos vizsgálata is megerősítette. Bár azok ténylegesen bebizonyítva a legritkább esetekben lettek. Az ajánlószelvényen azon túl, hogy egyes személyes adatok szerepeltek, az a választópolgár elköteleződését is demonstrálta egy jelölt vagy egy jelölő szervezet tekintetében. Annál is inkább, mert az előző választási rendszerben nem létezett a többes ajánlás lehetősége. A többes ajánlás bevezetésével8 és az országgyűlési választáson a jelöltállításhoz szükséges ajánlásszámok csökkentésével9 az 7

Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelöltajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 381/H/2002 adatvédelmi biztosi ajánlás (kelt: 2002. június 20.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu= beszamolok/2002/5/2&dok=381_H_2002 (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 1. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.) 8 A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény eredetileg elfogadott szövege szerint – a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása kivételével – valamennyi választási eljárásban többes ajánlás érvényesült volna. [Ve. 122. § (3) bek., 307/F. § (1) bek., 2011. évi CLXXIX. tv. 59. § (2) bek.] Majd a 2013. évi LXXXIX. törvénnyel végrehajtott törvénymódosítás folytán a polgármesterek és önkormányzati képviselők választása kapcsán is kizárta a többes ajánlás lehetőségét. [2013. évi LXXXIX. tv. 30. §] Ezt követően a választási szabályok 2014. évi módosításával június 18-tól hatályon kívül helyezték a helyhatósági választásra vonatkozó ezen szabályokat. [2014. évi XXIII. tv. 29. § (1) bek., 30. §] 9 Jelenleg az országgyűlési választásokon az ajánlásszámot lecsökkentették, illetve a többes ajánlás bevezetésével még inkább teret engedett a Ve. a kisebb pártok részvételének. A Vjt. szerint a jelöltté váláshoz 750 ajánlást kellett összegyűjteni, mindezt úgy, hogy egy választópolgár csak egy jelötlet ajánlhatott. [Vjt. 5. § (2) bek.] Míg az új szabályok szerint elég volt 500 ajánlás. [2011. évi CCIII. tv. 6. §]

2014/2.

49

adatvédelmi visszaélések visszaszorulása volt várható. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az országgyűlési képviselő választás során a pártok és – külön – a jelöltek is a választási kampányhoz állami támogatásra10 váltak jogosulttá, így az ajánlásokért a harc továbbra is fennmaradt. Ez az EP tagjainak választása és a helyhatósági választás során kevésbé volt érzékelhető. A többes ajánlás bevezetésével és azzal, hogy az ajánlóíven gyűjtött aláírásokkal el kell számolni, a nagyobb pártoknak azon törekvése, hogy ne csak a szükséges, hanem a lehető legtöbb ajánlást összegyűjtsék, már nem volt olyan fontos, hiszen ezzel a kisebb pártokat nem tudták kiszorítani a „politika színteréről”. Jóllehet az adatbázis-építés iránti szándék továbbra is fennmaradt. Az adatvédelmi biztos utalt arra, hogy az ajánlási rendszer helyett külföldön létezik számos olyan megoldás, melynek jogpolitikai indoka azonos a magyar ajánlási rendszerrel. Ilyen például a kaució intézménye,11 vagy a korábbi választáson a szavazatok bizonyos mértékét elért jelölő szervezetek (kedvezmé10.Az

egyéni képviselőjelölt nyilvántartásba vételével 1 millió összegű állami támogatásra vált jogosulttá. A jelölő szervezetek pedig a támogatás alapjának – az országgyűlési képviselők általános választásán megszerezhető mandátumok és 5 millió Ft szorzatának – törvényben meghatározott százalékát kapták attól függően, hogy az egyéni választókerületben hány jelöltet állítottak. Ezek az arányok az alábbiak szerint alakultak: a) a támogatás alapjának 15%-ával megegyező összegű támogatás, ha legalább 27, b) a támogatás alapjának 30%-ával megegyező összegű támogatás, ha legalább 54, c) a támogatás alapjának 45%-ával megegyező összegű támogatás, ha legalább 80, d) a támogatás alapjának 60%-ával megegyező összegű támogatás, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított a jelölő szervezet. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzatok együttesen a támogatás alapjának 30%-ával megegyező támogatásra voltak jogosultak. [2013. évi LXXXVII. tv. 1. § (1) bek., 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.] 11 Lásd. bővebben Csörgits Lajos: A választási rendszer aktuális kérdései a parlamenti választások és az új törvények tükrében. Új Magyar Közigazgatás, II. évf. 2010/6-7. szám, 7-18. o.


nyezett jelölő szervezet) mentesítése az ajánlások gyűjtése alól. Amennyiben a jogalkotó mégis az ajánlási rendszer fenntartása mellett dönt, megfelelő megoldás lehet a választópolgárok aktivitására alapozott konstrukció, vagy ha a választási szerv és a választópolgár közé nem iktatódik más szervezet.12 Az ajánlószelvények rendszerének eltörlését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (röviden: Hatóság, NAIH) elnöke is üdvözölte.13 Az ajánlás rendszere azonban nem került eltörlésre. Az előbbi aggályokat a jelenleg működő ajánlási rendszer többé-kevésbé kiküszöbölte, azonban – magunk mögött hagyva két választást – szükséges a jelenlegi szabályok tapasztalatainak összegzése.

II. Az ajánlóívek igénylése és kiadása Ajánlóívet igényelni a jelölő szervezet vagy – független jelöltként indulni szándékozó választópolgár esetén – a választópolgár jogosult a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától. [Ve. 120. § (2) bek.] Az ajánlóív igénylésére formanyomtatvány áll rendelkezésre. 14 Az „A” jelű formanyomtatványokon – nem független jelölt esetén a jelölő szerve-

12

Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelöltajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 381/H/2002 adatvédelmi biztosi ajánlás (kelt: 2002. június 20.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu= beszamolok/2002/5/2&dok=381_H_2002 (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) 750/H/2006. http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=aktualis/alla sfoglalasok/2006&dok=750_H_2006 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.) 13 A NAIH üdvözli az ajánlószelvények gyűjtésének tervezett megszüntetését (kelt 2012. szeptember 7.) http://www.naih.hu/files/NAIH-koezlemeny-azajanloszelvenyek-gy-jtesenek-tervezettmegszuenteteserol.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) 14 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 18-19. melléklet, 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 12-15. melléklet.

2014/2.

50

zet nyilatkozatán15 túl – a jelöltként indulni szándékozó választópolgár aláírásával kifejezi azt a szándékát, hogy a választáson indulni kíván (jelölő szervezet esetén azt is, hogy a jelölő szervezet jelölését elfogadja), és kinyilatkozza, hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. [Ve. 120. § (3) bek.] A jelölő szervezet nevében aláírásra jogosult személyeket a Nemzeti Választási Rendszerből (röviden: NVR) a választás iroda le tudja kérdezni. Az NVR nemcsak a civil szervezetnek a bíróságnál bejegyzett képviseletre jogosult személyét jelöli meg, hanem külön meghatalmazottakat is, akik a civil szervezetnek nem elnökei, de – különféle terjedelmi szintű – képviseleti joggal rendelkeznek, és nyilatkozatot tehetnek. Ezen személyek nyilvántartásba történő bejegyzése a szervezet szabad belátásán alapul. Az ily módon nyilvántartásba vett személyek képviselhetik a jelölő szervezetet, és ezt a képviseleti jogot tovább is adhatják. A meghatalmazási láncnak azonban levezethetőnek kell lennie. A meghatalmazás a Ve. előírásai szerint csak közokiratban vagy teljes bizonyít erejű magánokiratban adható. [Ve. 3. § 7. pont] Az ajánlóívet tehát a fent nevezett személyeknek aláírásukkal kell ellátni. Magát az igényt azonban bárki benyújthatja, hiszen az 15

Az aláírások hitelessége nem ellenőrizhető. Az országgyűlési képviselők választásán, illetve az EP tagjainak választásán a formanyomtatvány még a nevet sem tartalmazta, csak a jelölő szervezet nevében tett aláírást, amely sok esetben az olvashatatlan aláírás miatt arra sem volt alkalmas, hogy a nyilatkozatot tevőt azonosítsa a választási iroda, legfeljebb azt tudta megállapítani, hogy azt nem a jelölt írta alá, hiszen a jelölt aláírásával a jelölő szervezet nevében tett aláírás összevethető volt. [28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 18-19. melléklet] A helyhatósági választásoknál az „A” jelű formanyomtatvány már nemcsak a jelölő szervezet nevében eljáró személy aláírását, hanem nevét is tartalmazza. Így a név alapján megállapítható a jogosulatlan igénylés, bár az aláírás hitelessége továbbra sem vizsgálható. [4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 12-15. melléklet]


ajánlóív iránti igény postán is beérkezhet (bár ez egyáltalán nem tipikus), ahol a postára adó személye szintén nem ellenőrizhető. Ennek megfelelően az ő jogosultságát (pl. meghatalmazását) nem kell külön vizsgálni.16 Jóllehet célszerű, hogy a jelölt vagy képviselője, illetve a jelölő szervezet képviseletében eljárni jogosult személy jelen legyen az igény leadásánál, hiszen ha azon valamit javítani kell, a szabályszerű javítást csak a nyilatkozatot tevő vagy nevében eljárni jogosult teheti meg, egyébként az igényt a választási szerv köteles elutasítani. További kérdés, hogy az igény folytán kinek adható ki az ajánlóív,17 különösen azért, mert adatvédelmi problémák is felmerülnek a szabályszerűen benyújtott igény folytán ajánlóív-kiadásra irányuló eljárásban. Ahogy fentebb kifejtésre került, a Ve. rendelkezései szerint ajánlóívet igényelni a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár és a jelölő szervezet jogosult. Ezen személyeket terheli „elszámolási kötelezettség”, ha az ajánlóívet határidőben nem adják le a választási irodánál: ekkor bírságfizetési kötelezettségük keletkezik. Erre tekintettel fontos annak ellenőrzése, hogy az ajánlóív kiadása kinek a részére történik. Ehhez pedig a személyazonosság megállapítása szükséges. Mi a megfelelő út ebben az esetben? Ez azért fontos kérdés, mert ebben az esetben nincsen törvényi alapja a személyazonosság igazolására vonatkozó igazolványok lemásolásának és tárolásának, de a későbbiekben szükségessé válhat az ajánlóív kiadásának jogszerűségét bizonyítani. Álláspontom szerint úgy a helyes, ha a választási iroda az ajánlóív kiadása alkalmával töltet ki egy

16

NVI elnökének NVI/143-1/2014. iktatószámú levele a választási irodáknak. 17 NVI elnökének NVI/143-1/2014. iktatószámú levele a választási irodáknak. NVI elnökének NVI/143-2/2014. iktatószámú levele a választási irodáknak. NVI elnökének NVI/143-3/2014. iktatószámú levele a választási irodáknak.

2014/2.

51

adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatot18 az ajánlóívet átvevő személlyel. Ebben az esetben teljesül az a követelmény, hogy a személyes adatok tárolásának megvan a jogalapja, és a választási iroda a később, esetlegesen felmerülő jogvita tekintetében bizonyítani tudja, hogy jogosult személynek19 adta át az ajánlóívet.20 Ez azért lényeges, mert a független jelölt vagy a jelölő szervezet hivatkozhatna arra, hogy az ajánlóívet nem a képviseletében eljárni jogosult személy vette át, és ezért őt bírságfizetési kötelezettség sem terheli. Ebben az esetben a választási irodát (pontosabban a polgármesteri hivatalt, önkormányzati hivatalt) közigazgatási jogkörben okozott kárért21 lehetne felelősségre vonni. Ez nem csak elméleti szinten felmerülő, hanem gyakorlati probléma is, melyet mutat, hogy az országgyűlési képviselők választása alkalmával nagyságrendileg 1,7 milliárd Ft, míg az Európai Parlament tag18 Fontos, hogy ez az adatkezelési hozzájárul nyilatkozat megfeleljen az Infotv. valamennyi rendelkezésének, így különösen az előzetes tájékoztatási kötelezettségnek. [Infotv. 20. §] 19 Ajánlóív átvételére jogosult személynek a) a jelölt, b) a jelölő szervezet képviseletére jogosult személy, beleértve a Nemzeti Választási Rendszerben képviseletre jogosult személyként és meghatalmazott személyként megjelölt személyeket, c) az ajánlóív igénylésére vonatkozó formanyomtatványon megjelölt személy, vagy d) ezek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazottja tekinthető. [Ve. 3. § 7. pontja, 120. § (2) bek., 4/2014. (VII. 27.) IM rendelet 12-15. melléklet] 20 Infotv. 5. § (1) bek. a) pont 21 „6:548. § [Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért] (1) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. (2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.” [2013. évi V. tv. 6:548. §]


jainak választása alkalmával összesen 92 millió Ft bírságot22 szabott ki az illetékes választási bizottság. 22 A Nemzeti Választási Bizottság a 2014. április 25-i ülésén szabta ki az Európai Parlament tagjainak választása kapcsán a hiányzó ajánlóívek miatt megfizetendő bírságot az alábbiak szerint: Jelölő szervezet Bírság NVB haneve összege tározat 1. Összefogás Párt 38.062.500 1070/2014. Ft 2. Zöldek Pártja 2.943.500 1071/2014. Ft 3. Demokratikus 203.000 Ft 1072/2014. Koalíció 4. Magyarországi 101.500 Ft 1073/2014. Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal 5. Új Dimenzió Párt 20.401.500 1074/2014. Ft 6. Seres Mária Szö- 17.204.250 1075/2014. vetségesei Ft 7. Új Magyarország 10.251.500 1076/2014. Párt Ft 8. Együtt – a Kor- 812.000 Ft 1077/2014. szakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt 9. Modern Magyar- 406.000 Ft 1078/2014. ország Mozgalom Párt 10. FIDESZ - Ma- 355.205 FT 1079/2014. gyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrat a Néppárt 11. Összefogás Ma- 203.000 Ft 1080/2014. gyarországért Párt 12. Jólét és Szabad- 203.000 Ft 1081/2014. ság Demokrata Közösség 13. Lehet Más a 152.250 Ft 1082/2014. Politika 14. A Haza Nem 101.500 Ft 1083/2014. Eladó Mozgalom Párt 15. Jobbik Magyaror- 50.750 Ft 1084/2014. szágért Mozgalom 16. Magyarországi 50.750 Ft 1085/2014. Cigányok Fóruma – Összefogás Magyarországért Párt

2014/2.

52

Ennek kapcsán felmerül, hogy a személyazonosító igazolványról történő másolatkészítést be kell-e előzetesen jelenteni a NAIH-hoz az adatvédelmi nyilvántartásba. Álláspontom szerint nem, mert „hatósági (…) eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira” ez a kötelezés nem vonatkozik. Az ajánlás-kiadással és jelöltbejelentéssel kapcsolatos eljárás pedig olyan hatósági eljárásnak tekinthető, melyre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (röviden: Ket.) nem alkalmazandó, hiszen az kivett eljárásnak számít. [Ket. 13. § (1) bek.] Mindebből adódik a kérdés, hogy a másolatot meddig lehet tárolni. Az Infotv.-nek és a személyes adatok kezelésének fontos alapelve a célhoz kötöttség követelménye. [Infotv. 4. § (2) bek.] A személyazonosító igazolványról készült másolat azonban azon ügyirat részét képezi, amely nem selejtezhető,23 így kérdés, hogy „az idők végezetéig” megőrzendő-e, vagy a célhoz kötöttség elve alapján az irat megsemmisítendő (és az ügyiratba a megsemmisítés indokáról és törvényi alapjáról egy feljegyzést kellene elhelyezni)? Ha ez utóbbi mellett tesszük le a „voksot”, akkor a következő kérdés, hogy mikor kell azt megsemmisíteni. Ennek jelentősége a kiszabott bírság kapcsán lehet, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. Arról viszont a választási iroda nem kap visszajelzést, hogy a bírság befizetése vagy behajtása megtörtént, esetleg elévült.

23

A Ve. nem rendelkezik a „Választási szervek (választási irodák, választási bizottságok) létrehozása és tevékenysége” című tétel alá sorolt iratokról, mint a megsemmisítendő választási iratok alóli kivételről, jóllehet az irattári rendelet szerint ezen iratok sem selejtezhetőek, és 15 év után levéltárba adandók. [Ve. 205. § (2) bek., 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet melléklet H.304 irattári tételszám]


III. Az ajánlás gyűjtése 1. Az ajánlásgyűjtő felelőssége Az ajánlások gyűjtése ajánlóíven történik. [Ve. 120. § (1) bek.] Az ajánlóíven – szemben az ajánlószelvénnyel – nem egy, hanem nyolc ajánlás rögzíthető. [28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 20-21. és 29. melléklet, 4/2014. (VII. 27.) IM rendelet 16. melléklet] Az átvett, hitelesített ajánlóíven az ajánlást gyűjtő nevét és aláírását is fel kell tüntetni. [Ve. 122. § (6) bek.] Ez a személy felel az ajánlóíven szereplő adatok kezelésért. Az adatvédelmi biztos ezzel szemben azt rögzítette, hogy az aláírásgyűjtő személy tevékenységért az adatkezelő felel, azaz az adatgyűjtő adatfeldolgozónak minősül.24 Más kérdés azonban, hogy valamely személy nevének és aláírásának feltüntetése nem teszi az adatkezelőt egyértelműen azonosíthatóvá, így ha a későbbiekben az adatkezeléssel kapcsolatban az érintett személy valamely törvényes jogával élni kívánna, nem tudja, hogy hová fordulhat. A NAIH elnöke ajánlásában megfogalmazza, hogy célszerű lenne, ha „a gyűjtésben résztvevők – a választópolgárok erre irányuló kérésére – igazolni tudnák a személyazonosságukat”.25 Ha nem tünteti fel az ajánlásgyűjtő a nevét és aláírását,26 akkor az ajánlóíven szereplő va24

Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelöltajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 381/H/2002 adatvédelmi biztosi ajánlás (kelt: 2002. június 20.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu= beszamolok/2002/5/2&dok=381_H_2002 (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) 25 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 3. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.) 26 Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy sok esetben „elfelejtette” kitölteni a rávonatkozó rubrikát. Ez a hiányosság azonban utólag nem pótolható, hiszen a választási eljárásban ismeretlen a hiánypótlás intézménye. A választási eljárásra nem alkalmazható a Ket., hiszen az kivett eljárásnak számít. [Ket. 13. § (1) bek.]

2014/2.

53

lamennyi ajánlás érvénytelen. [Ve. 126. § c) pont] Ezen kívül kérdés, hogy alkalmazhatóak lennének-e az Infotv.-ben meghatározott, további jogkövetkezmények.27 Az ajánlást gyűjtő személy kötelezettsége, hogy az ajánlás adása előtt a tájékoztatási kötelezettségnek [Infotv. 20. §] eleget tegyen. Ezt a kötelezettséget sem hiszem, hogy az adatkezelők igazolni tudnák. Az adatvédelmi biztos azonban már korábban követelményként megfogalmazta, hogy ajánlásgyűjtés során az érintettet előzetesen tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos törvényben meghatározott lényeges körülményekről.28 Az Infotv. szerint az adatkezelő felelőssége továbbá az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba bejelenteni. A NAIH elnöke egy ajánlásában megerősítette azt az álláspontot, miszerint az ajánlásgyűjtést nem kell előzetesen bejelenteni.29 Ennek indokául azt hozta fel, hogy az ajánlásgyűjtés garanciális, formalizált eljárásban történik, ezért nincsen szükség az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentésére.30 Másik indokaként pedig azt említi, 27

Lásd. 5.4. fejezet A NAIH üdvözli az ajánlószelvények gyűjtésének tervezett megszüntetését (kelt 2012. szeptember 7.) http://www.naih.hu/files/NAIH-koezlemeny-azajanloszelvenyek-gy-jtesenek-tervezettmegszuenteteserol.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) 29 Az ajánlószelvények „időszakában” azonban az adatvédelmi biztos sérelmezte, hogy az ajánlást gyűjtők az adatkezelést nem jelentették be az adatkezelési nyilvántartásba. [Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 381/H/2002 adatvédelmi biztosi ajánlás (kelt: 2002. június 20.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu= beszamolok/2002/5/2&dok=381_H_2002 (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.)] 2006-ban azonban már üdvözölte, hogy jelölő szervezetek ezen kötelezettségüknek eleget tettek, ami egyúttal lehetőséget biztosított számára arra, hogy felhívja az adatkezelők figyelmét a fontosabb szabályokra. [750/H/2006. http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=aktualis/alla sfoglalasok/2006&dok=750_H_2006 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.)] 30 A NAIH azonban megjegyzi, hogy az ajánlások előkészítésével (pl. időpont-egyeztetés) kapcsolatos személyesadat-kezeléseket be kell jelenteni a Hatósághoz. 28


hogy ügyfélbarát szemlélettel kell segíteni a jelöltként indulni szándékozó választópolgárok és a jelölő szervezetek részvételét a választásokon. Álláspontja szerint valójában egy „duplikált adatbázis jönne létre – szükségtelenül – egy rendkívül korlátozott időre”.31 Ezen megállapítás azonban nem helyt álló, hiszen az adatkezelési nyilvántartás nem tartalmazza a személyes adatokat, csak azoknak a körét. Az adatvédelmi biztos 2010. évi ajánlása pedig még arról szólt, hogy a „kopogtatócédulák” gyűjtése előtt az adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, az ajánlásgyűjtés csak akkor volt megkezdhető.32 Az adattovábbítás címzetti köréről az Infotv. alapján az adatkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie, és arra – ellentétben a NAIH elnökének megfogalmazásával – nemcsak „törekedniük” kell az adatkezelőknek. [Infotv. 15. § (2) bek.]33 Ha az ajánlást gyűjtő nem teljesíti ezen kötelezettségét, hogyan vonható felelősségre? Ő, mint természetes személy (adatkezelő) felel, vagy mint a jelölő szervezet „megbízottja” (adatfeldolgozó)? A NAIH az ajánlást gyűjtő személyt adatkezelőnek tekinti, míg az adatvédelmi biztos adatfeldolgozónak. Ha az ajánlást gyűjtő személy tekinthető adatkezelőnek, akkor például az ajánlóív elvesztésért (mint az adatbiztonsági szabályok megszegé-

31 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 2-3. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.) 32 Az adatvédelmi biztos ajánlása a választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről (kelt: 2010. január 21.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu=a ktualis/ajanlasok&dok=20100121_ABI_1 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.) 33 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 3. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.)

2014/2.

54

séért) is ő fog felelni, és a NAIH által kiszabott bírságot34 is neki kell megtéríteni.35

2. Az ajánlás ténye, mint különleges adat Az ajánlásgyűjtésnek nem ez az egyetlen vitatható pontja. Adatvédelmi problémákat vet fel, hogy az ajánlást adó választópolgár láthatja a korábban már ajánlást adó választópolgárok személyes adatait, beleértve azt a tényt is, hogy valamely személyt jelöltnek ajánlott. Ez már csak azért is érdemel figyelmet, mert a korábbi ajánlási rendszernél – ahol „kopogtatócédulát” kellett gyűjteni – ilyen adatvédelmi kérdés nem merült fel. Azt a NAIH is lefekteti ajánlásában, hogy az ajánló személye nem hozható nyilvánosságra, és az ajánlás ténye és az ajánló adatai bizalmasan kezelendők. Mégis a jelenlegi ajánlási rendszer ennek védelmére nem képes.36 Az Infotv. meghatározza azokat az általános adatbiztonsági követelményeket, amelyet minden adatkezelőnek és adatfeldolgozónak be kell tartani (pl. védelem a jogosulatlan hozzáférés ellen). Olyan szigorú elvárást támaszt, hogy „az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.” [Infotv. 7. §] A fentieknek megfelelően, hogy biztosítható az ajánlóív aláírása során, hogy a többi ajánló választópolgár személye és adatai ne váljanak megismerhetővé? 34 Itt nem a Ve.-beli szabályok megszegéséért, a választási bizottság által kiszabott bírságról van szó, hanem az adatkezelési (adatbiztonsági) szabályok megszegéséről. 35 Lásd. részletesebben 5.3. és 5.4. fejezetek 36 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 3. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.)


3. A támogató aláírások gyűjtésének adatvédelmi problematikája Az ajánlásgyűjtéstől élesen meg kell különböztetni az „aláírásgyűjtést”. A támogató aláírások nem a jelöltállításhoz kapcsolódó, a jelölő szervezetek általi adatkezelést jelentik. Erre nézve nem érvényesülnek a Ve.-ben meghatározott adatvédelmi szabályok, így arra az Infotv. garanciális rendelkezéseit kell alkalmazni, például azt be kell jelenteni a NAIH-hoz.37 Az adatvédelmi biztos már egy 2002-es ajánlásában38 javasolta a választási időszakon kívüli „politikai marketingre” vonatkozó szabályok megalkotását, melyre mindezidáig nem került sor. Ennek kapcsán azt is megjegyzi, hogy magánlakáson támogató aláírások nem gyűjthetők, mert az visszaélésekre adhat alapot. Így előfordulhat, hogy az aláírást megtagadókat lakcím szerint listázzák, és így olyan „negatív listák” keletkeznek, mely azon választópolgárok adatait tartalmazzák, akik valamely kezdeményezést nem támogattak. Ez a kívánalom a tisztességes adatkezelés követelményén alapul, hiszen a személyes adatok felvételének és kezelésének törvényesnek és tisztességesnek kell lennie, mely az adatfelvétel helyére is vonatkozik. Ezen túl fontos arra is utalni, hogy valamennyi embert megilleti a magánszférához 37 A NAIH ugyanakkor lefektette azt, hogy amennyiben az adatkezelések egyazon adatkezelő által azonos céllal, azonos érintetti körre és adatkörre vonatkoznak, akkor nem kell külön az adatkezelési nyilvántartásba külön bejelenteni. Így történt ez a Magyar Szocialista Párt 2012-es, „Kiszámítható, méltányos adórendszert a FIDESZ pénzbehajtásával szemben!” elnevezésű és a 2013-as („Kiszámítható, méltányos adórendszert a FIDESZ pénzbehajtásával szemben!” elnevezésű adatgyűjtése során. [NAIH-13784/2013/J http://www.naih.hu/files/1378_2013_J.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 17.)] 38 Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelöltajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 381/H/2002 adatvédelmi biztosi ajánlás (kelt: 2002. június 20.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu= beszamolok/2002/5/2&dok=381_H_2002 (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.)

2014/2.

55

való jog, amely tevékenység súlyosan sértené ezen alapjogot.39 Erre tekintettel aláírásgyűjtés csak közterületen történhet, szemben az ajánlásgyűjtéssel, ahol ennél nagyobb mozgástere van a jelölteknek és jelölő szervezeteknek. A Ve. kifejezetten meghatározza40 azokat az eseteket, ahol nem gyűjthető ajánlás. Mindenhol máshol szabad. Ezen felsorolás pedig nem zárja ki, hogy magánlakásban ne lehetne ajánlást gyűjteni. Jóllehet az adatvédelmi biztos 2010. évi ajánlásában megfogalmazta azon aggályát, hogy a magánlakáson való ajánlásgyűjtés lehetővé teszi azt, hogy a választópolgárok pártpreferenciájáról lakóhelye szerint kimutatás készüljön.41

39 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye a pártok által tervezett aláírásgyűjtésekről (kelt: 2013. március 19.) http://www.naih.hu/files/NAIH-koezlemenye-apartok-altal-tervezett-alairasgy-jtesrl_2013_03_18_RB.pdf (letöltés ideje: 2014. 09. 17.) 40 Ajánlás főszabályként bárhol gyűjthető, kivéve a Ve.-ben meghatározott alábbi helyszíneken: a) „az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben, b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, c) tömegközlekedési eszközön, d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, e) felsőoktatási és köznevelési intézményben, f) egészségügyi szolgáltató helyiségében”. [Ve. 123. § (2) bek.] 41 Az adatvédelmi biztos ajánlása a választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről (kelt: 2010. január 21.) http://81.183.229.204:51111/abi/index.php?menu=a ktualis/ajanlasok&dok=20100121_ABI_1 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.)


IV. A jelöltbejelentés 1. Jelölt bejelentésre jogosultak köre és annak igazolása Az ajánlóívek leadása kapcsán is felmerülnek hasonló kérdések, mint az ajánlóív kiadásánál, azaz ki teheti meg a jelöltbejelentést, és a jogosultság igazolására milyen okmányok kérhetők el, másolhatók és tárolhatók. Az ajánlóívek leadására ugyanazon személyek jogosultak, mint az ajánlóív átvételére, így ezen személyi körre most csak utalnék. 42 Ebben az esetben is azonban felmerül, hogy a személyazonosság igazolására igazolványmásolat készíthető-e, illetve készítendő-e. Az ajánlóív átvétele kapcsán felmerült adatvédelmi aggályokat itt nem ismétlem meg.

2. Az ajánlóívekkel való „elszámolási kötelezettség” A jelöltbejelentés az „E” jelű formanyomtatvánnyal43 történik, amellyel együtt az ajánlóívek is leadásra kell, hogy kerüljenek. Ennek adatvédelmi szempontból az a jelentősége, hogy a független jelöltek, illetve a jelölő szervezetek „elszámolási kötelezettséggel” tartoznak. Ennek hiányában hivatalból bírsággal sújtandók. Erre tekintettel az ajánlóíven rögzített személyes adatok nem maradhatnak birtokában az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak sem, hiszen az adatokat csak ajánlás céljából kezelhetik, az ajánlóívek – még üresen se – másolhatók. A személyes adatok ennek köszönhetően a választási irodához kerülnek, ahol birtokában vannak azon információnak, hogy ki vagy mely szervezet igényelte az adatot (ki az adatkezelő) – és amennyiben azt az ajánlóíven feltüntették –, annak is, hogy ki volt a tényleges „adatgyűjtő” (bár ez utóbbi szemé-

42

Lásd. 2. fejezet 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet 22. melléklet, 4/2014. (VII. 27.) IM rendelet 17-18. melléklet 43

2014/2.

56

lye ténylegesen nem biztos, hogy beazonosítható). 44

3. Az adatkezelő személyének változása A korábbiakban volt arról szó, hogy az ajánlóívek jelölő szervezet (illetve független jelölt) számára történő átadásával ki lesz az adatkezelő. A NAIH álláspontja szerint az előbbieken túl az ajánlást gyűjtő személy is adatkezelőnek minősül. Ez azonban nem zárja ki azt sem, hogy az ajánlóívet igénylő jelölő szervezetet, illetve független jelöltet is annak tekintsük. Végső soron a jelölő szervezet, illetve a független jelölt felel az adatvédelmi szabályok betartásáért. Az ajánlóívek választási iroda számára történő visszaadása esetén azonban kérdés, hogy az ajánlóívek visszaadásával az adatkezelő személye megváltozik-e, hiszen ebben az esetben az ajánlóíveket a megsemmisítésükig a választási iroda tárolja. A tárolás pedig adatkezelésnek45 minősül. [Infotv. 3. § 10. pont] Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a választási iroda is adatkezelő, és ezzel a jelölő szervezet adatkezelői minőségét „el is veszíti”, hiszen érdemi döntést a továbbiakban az adatkezeléssel kapcsolatban nem hozhat. A korábbi adatkezeléséért azonban viseli a felelősséget, és természetesen a vissza nem adott ajánlóívek tekintetében a független jelöltnek, illetve a jelölő

44

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 2-3. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.) 45 Azért is nem tekinteném adatfeldolgozásnak – mely nem érdemi, hanem technikai műveletet jelent –, mert a továbbiakban az ajánlóívekkel és a rajta szereplő személyes adatokkal kapcsolatos érdemi döntést (pl. megsemmisítés, ajánlóív továbbítása a fellebbezést elbíráló választási bizottsághoz, nyomozás esetén a nyomozó hatóság részére történő átadás stb.) a választási iroda hozza meg. Ezt a NAIH elnökének állásfoglalása is megerősíti. [NAIH-703-3/2014/V 703/2014. állásfoglalás http://www.naih.hu/files/703_2014_allasfoglalas_aja nloivek_taj_jogrol.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.)]


szervezetnek az adatkezelői minősége továbbra is fennáll.

V. Ajánlásellenőrzés és az ajánlóívbe való betekintés 1. Az érintett tájékoztatáshoz való jogának érvényesülése a választási eljárásban Minthogy az ajánlásgyűjtés és az ajánlóívekkel kapcsolatos rendelkezés adatkezelésnek minősül, így az érintett46 személyek részéről az Infotv. alapján jelentkeznek bizonyos jogosultságok.47 Az Infotv. a tájékoztatáshoz való jog kapcsán rögzíti, hogy mire kell a tájékoztatásnak kiterjednie, illetve azt is, hogy annak a benyújtástól számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 napon belül meg kell történnie. A tájékoztatás csak kivételes esetben tagadható meg, így akkor, ha azt törvény meghatározott indokok miatt kifejezetten elrendeli. [Infotv. 15-16. §, 19. §] Ezen jogosultság azonban főszabályként sem időben, sem a kezelt adatok köre szerint nem korlátozott. A Hatóság álláspontja szerint a tájékoztatáshoz való jog azonban a választási eljárás során szűkebb körben érvényesül az Infotv.ben meghatározottaknál: az érintett választópolgárok csak addig élhetnek ezen jogukkal, amíg a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslati határidő le nem járt, azaz a választási eljárás speciális jellege,48 célja49 és funkciója folytán

57

időben és azon ajánlóívekre korlátozott, amelyet a választási iroda az ellenőrzés során figyelembe vett. Ezen kijelentése a Hatóságnak azonban nem törvény kifejezett rendelkezésén alapul. Éppen ezért vitatott és félreérthető a Hatóság elnökének azon megfogalmazása, hogy „a tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése (…) aránytalan terhet róna a választási szervekre, mint adatkezelőkre, akár el is lehetetleníthetné azok munkájukat, ami végső soron veszélybe sodorná a választások megtartását”, és ezért érvényesül korlátozottan az érintett személy tájékoztatáshoz való joga. Ezen vitatható álláspont került később a 2014. évi XXIII. törvénnyel beillesztésre a Ve.-be. Így a tájékoztatás törvényi korlátját a jogalkotó utóbb megteremtette, melyet azonban az AB felülvizsgált, és annak egy részét megsemmisítette. A Ve. időbeli korlátozására vonatkozó szabálya nem állta ki az Alkotmánybíróság próbáját.50 Eszerint tájékoztatás csak a jelölt vagy a lista nyilvántartásba vételig volt kérhető. „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem más alapjog érvényesülése, sem valamely alkotmányos érték védelme nem indokolja, hogy az érintett kérelmére csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig lehessen tájékoztatást kérni. Mindaddig, amíg a választási iroda nem semmisíti meg az ajánlóíveket, az érintetteket – az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése alapján – megilleti a tájékoztatáskérési jogosultság.”

46

Érintettnek „bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy” tekintendő. [Infotv. 3. § 1. pont] 47 „14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.” [Infotv. 14. §] 48 A választási eljárás során megvalósuló ezen adatkezelés tekintetében a Hatóság azt hangsúlyozza, hogy mindez csak átmeneti jellegű, hiszen a választási iroda az ajánlóíveket a választások utáni 90. napot követő munkanapon megsemmisíti. Ezen jellegből kifolyólag nem érvényesülhet az Infotv. általános szabálya. 49 Az ajánlóíveken szereplő személyes adatok kezelésének célja a jelöltként indulni szándékozó választó-

2014/2.

A Ve. a személyes adatok kezelésével kapcsolatban teendő tájékoztatással kapcsolatban jelenleg csak egyetlen korlátot nevesít: az ajánlóívek tekintetében csak azon személyes adatok érintettjeire vonatkozik a tájékoztatá-

polgár törvényben meghatározott mértékű támogatottságának mérése, azaz annak biztosítása, hogy a jelölés a törvényi feltételeknek megfelel. A jelöltbejelentő formanyomtatványon szereplő adatok pedig annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a jelölt az adott választáson jelöltként indulhat-e. 50 26/2014. (VII. 23.) AB határozat


si kötelezettség, melyet a választási iroda leellenőrzött. [Ve. 2. § (4) bek.] Ez azért is aktuális, mert felmerült a gyanú, hogy az országgyűlési képviselők választása során egyes jelölő szervezetek egymás között kicserélték a saját ajánlóíveken feltüntetett, ajánló választópolgárok adatait. Ennek kapcsán több tájékoztatáskérés is érkezett a választási irodákhoz az érintettektől. Az ajánlóíven szereplő aláírások valódiságát pedig a választási irodák és a NAIH sem vizsgálhatja, hiszen erre semmifajta eszközzel sem rendelkeznek.51 Az ajánló választópolgár azonosítása és választójogának (ajánlása jogszerűségének) ellenőrzése kizárólag a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartás adataival való összevetésből állhat. [Ve. 125. § (2) bek.] További eszközzel, azaz nyomozási jogkörrel a rendőrség rendelkezik. A nyomozati eljárás egyes ügyekben – Mesterházy Attila, MSZP elnöke bejelentése folytán – meg is indult.52 Azonban az is előfordulhat, hogy az ajánlóíven nem a jelölő szervezet képviseletében eljáró személy vagy az adatgyűjtő hamisítja az aláírást, hanem az ajánló választópolgár, aki nem a saját adatait adja meg, és azt aláírja. Az aláírásgyűjtő nem kérhet személyazonosító igazolványt, így ténylegesen nem tudja megállapítani, hogy az ajánlást adó választópolgár a saját nevében ad-e ajánlást.

51 A korábbi választási eljárási szabályok nem tették lehetővé a többes ajánlást, így ez a kérdés akkor nem volt releváns. 52 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye a jelöltállítási rendszerrel kapcsolatban felmerült visszaélések vizsgálatáról (kelt: 2014. március 18.) http://www.naih.hu/files/NAIHkozlemeny-jeloltall-2014_03_18.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 17.) NAIH-703-3/2014/V - 703/2014. állásfoglalás http://www.naih.hu/files/703_2014_allasfoglalas_aja nloivek_taj_jogrol.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.) NAIH-712-2/2014/V - 712/2014. állásfoglalás http://www.naih.hu/files/712_2014_allasfoglalas.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 22.)

2014/2.

58

A fentiekre tekintettel a nyomozó hatóságnak is nagy kihívást jelent a hamisító személyét kideríteni.

2. Az érintett helyesbítéshez és törléshez (zároláshoz) való jogának érvényesülése Nemcsak az érintett tájékoztatáshoz való joga nem érvényesül teljes körben, hanem a személyes adatok helyesbítéséhez, törléséhez, illetve zárolásához való joga sem a választási eljárásban. A választási iroda az ajánlásokat a beérkezését követő 3 napon belül ellenőrzi, és amenynyiben az nem megfelelő, vagy hiányos adatokat tartalmaz, az ajánlást nem fogadja el. Erről a jelölő szervezet, illetve a független jelölt tájékoztatást kap. Az ajánló választópolgár pedig – ha szűkebb körben is – de tájékoztatást kérhet az adatairól. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy ha észleli, hogy a személyes adatai nem helyesek, vagy hiányosak, azok helyesbítését az Infotv. alapján kérheti-e. A választási eljárás ajánlási rendszeréből egyértelmű a válasz, hogy nem. Annak ellenére sem, hogy az Infotv. szerint az adatkezelés egyik alapvető követelménye, hogy a kezelt adatoknak pontosaknak, teljeseknek és naprakészeknek kell lenniük. [Infotv. 4. § (4) bek.] A személyes adatok törléséhez és zárolásához való jog sem érvényesülhet az ajánlások tekintetében, hiszen ebben az esetben utólag akár az is előfordulhatna, hogy a már nyilvántartásba vett jelölt esetében a törlések miatt a szükséges ajánlások száma a törvényi minimum alá csökkenne. Ez akkor sem történhetne meg, ha a nyilvántartásba vétel még nem emelkedett jogerőre.

3. Az érintett jogorvoslathoz való joga Az érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. [Infotv. 22. § (1) bek.] Az érintett dönthet akként is,53 hogy a 53

A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, ha az ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetve ha az ügyben


NAIH-nál bejelentéssel él. [Infotv. 52. § (1) bek.] Kérdés azonban, hogy az érintettnek és az eljáró Hatóságnak, illetve bíróságnak milyen eszköze van a jogsértés megállapításához. Hogyan tudja a Hatóság, illetve a bíróság az ügy anyagává tenni az ajánlóíveket? Az ajánlóív nem másolható, viszont – a büntetőeljárást kivéve – a választást követő 90. nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni. Egyáltalán milyen hatékony eszköz van a Hatóság, illetve a bíróság kezében? A választási irodánál történő tárolás határideje rövid ahhoz, hogy bármilyen hatósági vagy bírósági eljárás befejeződjön. Ha a Hatóság bejelentésre jár el, a vizsgálat lezárására két hónapja van. [Infotv. 55. § (1) bek.] Ha a vizsgálat eredményeként jogsértést állapít meg, – többek között – felhívhatja az adatkezelőt, hogy szüntesse meg a jogsérelmet, illetve annak közvetlen veszélyét, vagy hatósági eljárást indíthat. [Infotv. 55. § (1) bek. a) pont aa)-ab) alpont] A felhívás folytán az adatkezelő haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, és az így megtett intézkedésekről, illetve egyet nem értése esetén erről a tényről értesíti a Hatóságot. Mire ebbe a szakaszba ér az adatvédelmi eljárás, az ajánlóívek megsemmisítésre is kerülnek. Így a gyakorlatban nincs is értelme ilyen eljárást indítani. [Infotv. 56. § (2) bek.] Jóllehet az Infotv. lehetővé teszi, hogy a NAIH a vizsgált iratokba betekintsen, és arról másolatot készítsen, ez utóbbi fordulat a választási eljárásban az ajánlóívek tekintetében a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok specialitásánál fogva nem érvényesülhet. [Infotv. 54. § (1) bek. a) pont] Az érem másik oldala pedig az, hogy a felmerült adatvédelmi aggályok vizsgálatára eszközzel sem rendelkezik, hiszen az aláírások hitelességét nem jogosult ellenőrizni. Úgyszintén nem jogosult ellenőrizni, hogy az adatokat ki adta meg, vagy az ajánlóívet ki írta alá. Arra sem rendelkezik semmilyen jogkörrel, hogy a személyes adatok megsemmisítését megakadályozza. Azzal pedig, korábban jogerős bírósági határozat született. [Infotv. 53. § (3) bek. a) pont, 53. § (5) bek.]

2014/2.

59

hogy az ajánlóívek (és egyéb választási iratok) megsemmisítése megtörténik, a korábbi jogszerűtlen adatkezelés már érdemben nem vizsgálható, és mondhatni, hogy okafogyottá is vált, hiszen pro futuro a jogsértő helyzet megszűnt. A jogsérelem miatt bekövetkezett hátrányok orvoslása viszont a gyakorlatban érvényesíthetetlenné válik. Jóllehet az nem vitatható, hogy a bűncselekmények üldözése nem tartozik a NAIH hatáskörébe, és annak vizsgálatát jogszerűen utalja a rendőrség hatáskörébe54, azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a büntetőjogi felelősség mellett polgári jogi (kártérítés, sérelemdíj)55 és közigazgatási jogi (közjogi)56 felelősség is felmerül. A fentiek alapján azonban az adatvédelmi hatósági eljárás nem tudja betölteni célját. Amennyiben az érintett személy a bírósági eljárás megindítása mellett dönt, akkor sincsen sokkal szerencsésebb helyzetben. A bíróság a keresetlevelet 30 napon57 belül megvizsgálja. [1952. évi III. tv. (röviden: Pp.) 54

Lásd. bővebben A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye a jelöltállítási rendszerrel kapcsolatban felmerült visszaélések vizsgálatáról (kelt: 2014. március 18.) http://www.naih.hu/files/NAIH-kozlemenyjeloltall-2014_03_18.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 17.) 55 Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) hatályba lépésével egyidejűleg került be az Infotv.-be a sérelemdíj jogintézménye. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, akkor kártérítést, míg ha a személyiségi jogát sérti meg, sérelemdíjat köteles fizetni. [Infotv. 23. § (1)-(2) bek.] 56 Az adatvédelmi hatósági eljárás közigazgatási hatósági eljárásnak tekintendő azzal, hogy a Ket.-et az Infotv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [Infotv. 60. § (2) bek.] Az Infotv. meghatározza azokat a jogkövetkezményeket is, amelyeket a Hatóság eljárásában a jogsértő adatkezelővel szemben alkalmazhat. [Infotv. 61. § (1)-(2) bek.] 57 Ezen időszakba nem számít bele az ítélkezési szünet. Az választási eljárásban, illetve az adatvédelmi eljárásban azonban a határidők ezen időszakban sem nyugszanak, így könnyen előfordulhat, hogy már ebben a szakaszban a bírósági eljárás okafogyottá – vagy legalábbis a tényállítás bizonyíthatatlanná – vált.


124. § (1) bek.] A bíróság a tárgyalás előkészítési szakaszban előzetes bizonyítást rendelhet el. [Pp. 124. § (4) bek. c) pont] Az előzetes bizonyítás elrendelését esetünkben az alapozza meg, hogy a választási iratok megsemmisítése miatt a bizonyítás a per folyamán már nem lenne sikeresen lefolytatható. [Pp. 207. § a) pont] Jóllehet a Pp. a bizonyítás előzetes elrendelése tekintetében rövid határidőket határoz meg, annak kimenetele mégis kétséges. A bíróság sem jogosult a választási iratokról másolatot kérni, azt legfeljebb szemlével, vagy a választási iroda okirati nyilatkozatával teheti az ügy anyagává. Az ily módon beszerzett bizonyítékokat az érintett személy meghallgatásával kiegészítheti. Az ajánlóívek megsemmisítését viszont a Hatóság és a bíróság sem tudja megakadályozni. Az csak a büntetőeljárásban történik meg. Minderre tekintettel tehát megállapítható, hogy a tényleges jogérvényesítés kimenetele kétséges.

4. „Egyéb” jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségei a választási eljárásban Az adatkezelési szabályok megszegését valósítja-e meg, ha az ajánlóívet valaki elveszíti, vagy nem akarja visszaadni? Álláspontom szerint igen, a gyakorlatban azonban mégsem hallunk arról, hogy hatósági vizsgálat indult volna ilyen okból kifolyólag az adatkezelővel szemben. Ki minősül adatkezelőnek: aki az ajánlóívet igényelte, vagy aki az ajánlást ténylegesen gyűjtötte? További kérdésként merül azonban fel, hogy az ajánlást gyűjtő személye hogyan deríthető ki ebben az esetben? Kérdés az is, hogy a választási iroda perelhető-e? Jogi személyiséggel nem rendelkezik, és valójában a választás időszakában működik. Nem szűnik meg jogilag, de mégis választási ciklusonként az elszámolásnál a választási iroda tagjait meg kell bízni, akkor is, ha a megbízás nem került visszavonásra. A választási iroda tagjai a polgármesteri hivatal 2014/2.

60

alkalmazottai, de a polgármesteri hivatal egy elkülönült jogalany.58 A választási eljárás nevesít bizonyos jogkövetkezményeket az ajánlásokra vonatkozó szabályok megszegésére (pl. bírságkiszabás). A személyes adatok kezelésével kapcsolatos szabályok megszegésének jogkövetkezményeit azonban általában az Infotv. határozza meg. Ezen jogkövetkezményeknek – a választási eljárás speciális jellegénél fogva – nem mindegyike érvényesülhet. Így a NAIH vagy a törvényszék adatok törlésére, zárolására, helyesbítésére vonatkozó kötelezése nem értelmezhető. Az adat kiadására, illetve a tájékoztatás megadására azonban kötelezhetné – elviekben – az adatkezelőt. Úgyszintén „hatásos” eszköz lehet az bíróság ítéletének vagy a NAIH határozatának nyilvánosságra hozatala. [Infotv. 22. § (5) és (7) bek., 61. § (1) bek. a)-b), e) pont, (2) bek.] A kártérítés és a sérelemdíj jogintézménye azonban az érintett személy szempontjából sokkal fontosabb. [Infotv. 23. §] Szintén pénzügyi hátránnyal jár a NAIH elnökének bírságolási jogköre. [Infotv. 23. §] Ezen jogintézmények alkalmazhatók-e egymás mellett a Ve.-ben meghatározott választási bizottság által kiszabott bírság mellett? Álláspontom szerint elvi lehetőség lenne rá, ténylegesen azonban nincsen tudomásom arról, hogy ez előfordult volna. Álláspontom szerint több közigazgatási jogkövetkezmény is alkalmazható, az nem ütközik a ne bis in idem elvébe. Ebben az esetben a Ve. szerinti jogkövetkezmény választási szabály megszegése miatt alkalmazandó, míg az adatvédelmi szabályok megszegésére a Ve. nem tartalmaz semmilyen szankciót, azt az Infotv. határozza meg. Az is kérdés, hogy a NAIH az adatgyűjtő személlyel szemben meg tudna-e indítani egy vizsgálati eljárást vagy csak az azt igénylő személlyel szemben. 58

Kizárólag a Ptk. hivatkozik a közigazgatási jogkörben okozott kárnál arra, hogy ha nem jogi személyről van szó, akkor „a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.” [2013. évi V. tv. 6:548. §]


A fenti közigazgatási és polgári jogi jogkövetkezmények kapcsán nem mehetünk el amellett, hogy a büntetőjogi felelősség is megállapítható lehet a választásra vagy az adatkezelésre vonatkozó szabályok olyan fokú megsértése esetén. Így például felmerülhet az ajánlóíven szereplő adatok meghamisítása esetén a közokirat-hamisítás [2012. év C. tv. (röviden: Btk.) 342. §], az adatkezeléssel kapcsolatos szabályok megszegése esetén a személyes adattal visszaélés [Btk. 219. §] vagy az állami támogatásra való jogosultság igazolása vonatkozásában a költségvetési csalás [Btk. 396. §] is. A felsorolásból továbbá nem hagyhatjuk ki a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt [Btk. 350. §] sem. A büntetőjogi felelősség megállapítása azonban bizonyítottság hiánya miatt gyakorlatilag lehetetlen.

VI. Adatvédelem a jogorvoslati eljárásban a jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatban A jelöltbejelentést követő három napon belül a választási iroda köteles az ajánlásokat leellenőrizni, és annak eredményéről az érintettet és a választási bizottságot tájékoztatni. A választási bizottság az ajánlás eredményéhez képest 3 – jogszabályváltozás59 folytán a helyhatósági választások esetén 4 – napon belül a jelöltet nyilvántartásba veszi, vagy a nyilvántartásba vételt visszautasítja. [Ve. 132. §] A választási bizottság ezen döntésével szemben fellebbezésnek van helye. [Ve. 221. § (1) bek.] A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell benyújtani, hiszen a mellette működő választási irodánál található meg minden olyan irat, mely a határozathozatal alapjául szolgál (pl. a jelöltbejelentés, az ajánlóívek, az ajánlásellenőrzés eredménye stb.) [Ve. 224. § (1) bek.] A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a választási iroda beérkezése napján köteles 59

2014. évi XXIII. törvény 28. § a) pontja

2014/2.

61

felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. [Ve. 226. §] A bizottság pedig a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. [Ve. 228. § (1) bek.] Ezen rövid eljárási határidőkre tekintettel a fellebbezés és az ügy összes iratának – beleértve az ajánlóívek – továbbításának is módja az e-mailben történő továbbítás vagy a személyes átadás-átvétel lehet. Az e-mailben történő továbbítás kapcsán azonban problémaként merülhet fel, hogy az ajánlóívek beszkennelése is másolatkészítésnek minősül, és mint ilyen tilos. Ebben az esetben mikor jár el jogszerűen a választási iroda: ha a benyújtás napján a személyes átadás iránt intézkedik (ezért gépjárművet indít a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz), vagy ha a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az elektronikus utat választja. Az NVI elnökének levele akként rendelkezik, hogy ennek továbbítása emailben történjen. Kérdés, hogy az NVI elnökének levele kötelező-e, illetve ebben az esetben kinek a felelőssége az adatkezelési szabályok megszegése.60 Elméletileg az NVI elnökének levele nem kötelező, de gyakorlatban mégsem térnek el attól a választási irodák. Álláspontom szerint a választási irodák azonban alappal nem hivatkozhatnak az NVI elnökének levelére, hiszen őket a jogszabályi előírások kötik, amiket be kell tartaniuk.

VII. Megsemmisítés Az ajánlóíveket a választást követő 90. nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni. Ezzel a kezelt adatok más célra történő felhasználása is elkerülhetővé válik, és egyúttal teljesül a célhoz kötöttség elve is.61 Az ajánlóívek hiánytalan visszajuttatása azt eredmé60

NVI elnökének NVI/324-1/2014. iktatószámú levele a jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslattal összefüggő rögzítési feladatokról 61 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) 2. o. http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 16.)


nyezi, hogy az eredeti ajánlások nem maradnak az ajánlást gyűjtő birtokában, míg az ajánlószelvények esetében nem volt ellenőrizhető azok megsemmisítése. Jelenleg is kontrollálatlan maradt, hogy készült-e az ajánlásokról másolat, vagy az ajánlóívekről „kinyert” adatokból valamilyen adatbázis.

Záró gondolatok Összegzésképpen megállapítható, hogy a választási eljárási szabályok számos újítást tartalmaznak, amelyek részben az adatvédelmi problémák orvoslására voltak hivatottak. Az új intézményekkel és eljárásokkal azonban szükségszerűen újabb megválaszolásra váró kérdések merültek fel. Ezen jogértelmezési dilemmák egy részére a jogalkalmazók, illetve a választási eljárásban érintett szervek – úgymint a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – is megpróbáltak egyegy megoldási javaslatot megfogalmazni. Az adatvédelmi kérdések azonban – mint, amik alapvető jogot érintenek – törvényre tartoznak. A jövőre nézve így javasolt, hogy a törvényhozó a gyakorlatban megfogalmazott kérdésekre adott válaszokat törvénybe foglalná, így a jogbiztonság jegyében garantálhatná a kiszámítható, egyértelmű és világos jogalkotást és jogalkalmazást.

Felhasznált irodalom és jogforrások Csörgits Lajos: A választási rendszer aktuális kérdései a parlamenti választások és az új törvények tükrében. Új Magyar Közigazgatás, II. évf. 2010/6-7. szám, 7-18. o. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2014/2.

62

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 2013. évi LXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 2013. évi LXXXIX. törvény a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2014. évi XXIII. törvény egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggő módosításáról 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képvise-


lők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról 2/1990. (II. 18.) AB határozat 26/2014. (VII. 23.) AB határozat 1/2014. NVB iránymutatás az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról A NAIH üdvözli az ajánlószelvények gyűjtésének tervezett megszüntetését (kelt 2012. szeptember 7.) http://www.naih.hu/files/NAIHkoezlemeny-az-ajanloszelvenyek-gyjtesenek-tervezettmegszuenteteserol.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről (kelt: 2014. február 4.) http://www.naih.hu/files/Valasztas2014-Ajanlas-2014-02-04.pdf (letöltés ideje: 2014. 09. 16.) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye a jelöltállítási rendszerrel kapcsolatban felmerült visszaélések vizsgálatáról (kelt: 2014. március 18.) http://www.naih.hu/files/NAIHkozlemeny-jeloltall-2014_03_18.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 17 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye a pártok által tervezett aláírásgyűjtésekről (kelt: 2013. március 19.) http://www.naih.hu/files/NAIHkoezlemenye-a-partok-altal-tervezettalairasgy-jtesr-l_2013_03_18_RB.pdf (letöltés ideje: 2014. 09. 17.) Az adatvédelmi biztos ajánlása a választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről (kelt: 2010. január 21.) http://81.183.229.204:51111/abi/in dex.php?menu=aktualis/ajanlasok& dok=20100121_ABI_1 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.) Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 381/H/2002 2014/2.

63

adatvédelmi biztosi ajánlás (kelt: 2002. június 20.) http://81.183.229.204:51111/abi/in dex.php?menu=beszamolok/2002/5 /2&dok=381_H_2002 (letöltés ideje: 2014. szeptember 18.) 750/H/2006. http://abi.atlatszo.hu/index.php?me nu=aktualis/allasfoglalasok/2006&d ok=750_H_2006 (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.) NAIH-703-3/2014/V - 703/2014. állásfoglalás http://www.naih.hu/files/703_2014 _allasfoglalas_ajanloivek_taj_jogrol.p df (letöltés ideje: 2014. szeptember 21.) NAIH-712-2/2014/V - 712/2014. állásfoglalás http://www.naih.hu/files/712_2014 _allasfoglalas.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 22.) NAIH-1378-4/2013/J http://www.naih.hu/files/1378_201 3_J.pdf (letöltés ideje: 2014. szeptember 17.) 1070/2014. NVB határozat 1071/2014. NVB határozat 1072/2014. NVB határozat 1073/2014. NVB határozat 1074/2014. NVB határozat 1075/2014. NVB határozat 1076/2014. NVB határozat 1077/2014. NVB határozat 1078/2014. NVB határozat 1079/2014. NVB határozat 1080/2014. NVB határozat 1081/2014. NVB határozat 1082/2014. NVB határozat 1083/2014. NVB határozat 1084/2014. NVB határozat 1085/2014. NVB határozat NVI elnökének NVI/143-1/2014. iktatószámú levele az ajánlóívek átadásával kapcsolatos tájékoztatásról NVI elnökének NVI/143-2/2014. iktatószámú levele az ajánlóívek kiadásával kapcsolatos feladatokról


NVI elnökének NVI/143-3/2014. iktatószámú levele az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodáknak szóló eljárási rend a jelölt bejelentésével és az ajánlóíveken adott ajánlások ellenőrzésével kapcsolatban

2014/2.

64

NVI elnökének NVI/324-1/2014. iktatószámú levele a jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslattal összefüggő rögzítési feladatokról.

Nagy Klára, egyetemi tanársegéd, jogi koordinációs referens Széchenyi István Egyetem; Győr MJV Polgármesteri Hivatal

Recommend Documents