NAGY IVÁN HONISMERETI PÁLYÁZAT Kovács Krisztián. Adalékok Ludány-Halászi XVIII-XIX. századi társadalomtörténetéhez

NAGY IVÁN HONISMERETI PÁLYÁZAT 2011

Kovács Krisztián A felső-ludányi római katolikus plébánia anyakönyvei 1741-1899 Adalékok Ludány-Halászi XVIII-XIX. századi társadalomtörténetéhez

A felső-ludányi római katolikus plébánia anyakönyvei 1741-1899

-2-

Tartalomjegyzék

A felső-ludányi plébánia anyakönyvei

2.

Ludány-Halászi lakosságszámának alakulása az egyházi anyakönyvek, egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a korabeli statisztikák tükrében

5.

Házasodási szokások

12.

Járványok Ludány-Halásziban

20.

Érdekességek az anyakönyvekből

25.

Összegzés

30.

Összegző táblázatok

31.

Felhasznált levéltári források

39.

Felhasznált irodalom

40.


-3-

A felső-ludányi plébánia anyakönyvei

2008-2009 folyamán készült el a felső-ludányi plébánia római katolikus anyakönyveinek digitális változata.1 Az adatbázis elkészítésével kettős célom volt. Egyrészt nagymértékben megkönnyíteni az őseik iránt érdeklődők családtörténeti kutatásait, másrészt, a helytörténeti kutatásokhoz kapcsolódva, a népesedéstörténeti, történeti demográfiai tendenciák vizsgálata. Jelen tanulmányomban is ezen területeknek vizsgálatát tűztem ki célul, az anyakönyvekben fellelhető egyéb érdekességek bemutatásával egyetemben.

A felső-ludányi plébánia legkorábbi megmaradt anyakönyve, az 1741-es évtől kezdődik; a XVIII. század első felében viszont még korábbi anyakövek is megtalálhatóak voltak a parókián. Az 1731-es Canonica Visitatio bejegyzése szerint: „Habetur Matricula ab Anno 1696 in qua Baptisator[um] nomina descripta sunt, et ab Anno 1725 copulator[um], mortuor[um] deniq[ue] ab Anno 1723 con[n]otata habentur”.2 Vagyis e szerint a kereszteltek1696-tól, a házasultak- 1725-től, míg a halottak anyakönyve 1723-tól3 volt vezetve. Az 1755ös vizitációban már ezt találjuk: „…Librum ab Anno 1725. In quo Baptisatorum, Copulatorum, Defunctorum et Conversorum nomina ac[c]urate Con[n]otata habentur.”4 – a bejegyzés szerint tehát 1725-től írják az anyakönyveket. 1761-ban már csak röviden ennyit jegyeznek meg az anyakönyvekről: „van Szent Bibliája, breviáriuma, rituáléja, a kereszteltek, házasulandók, és halottak anyakönyve.”5 Viszont az 1731-ben említett korábbi anyakönyvek még a XVIII. század végén is megvoltak, ezt bizonyítja az 1789-es jegyzőkönyv írása: „Habet … Matriculas Baptisator[um] ab A[nn]o 1696. Defunctorum ab Anno 1723, Copulatoru[m] ab A[nn]o 1725.”6 A dolgot tovább bonyolítja az, hogy az 1818-as látogatás alkalmával 1721től írják az anyakönyvek meglétét. Elképzelhető, hogy ez, az 1741 elírása, hiszen a bejegyzés szerint az anyakönyvek 1721-től egészen a jelen időig tartanak (1789) (ab anno 1721o usque praesens), korábbi könyvekről viszont nem tesz említést. Ráadásul mindhárom anyakönyvet úgy jelzi, hogy 1721-től íródik, ami nem lehetséges az 1731-es és 1789-es vizitációs

1

Az adatbázis letölthető a Nógrád Megyei Levéltár honlapjáról: http://www.nogradarchiv.hu/id-672-j_egyhazi_anyakonyvi_adatbazissal.html 2 Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1731-es Canonica Visitatio; fordításban megjelent: Galcsik Zsolt – Tóth Krisztina: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950). Szécsény 2004. 142-147 (A továbbiakban Galcsik-Tóth, 2004) 3 A Galcsik-Tóth, 2004.-ben tévesen 1703-nak írva; uo. 142. 4 Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1755-ös Canonica Visitatio; fordításban megjelent: Galcsik-Tóth, 2004. 153156 5 Galcsik-Tóth, 2004. 186., a jegyzőkönyv eredetije nincs meg a plébánián 6 Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1789-es Canonica Visitatio


-4-

bejegyzés fényében. Viszont igaz ez 1741-re, hiszen a legkorábbi megmaradt kötetben ettől az évtől kezdték írni a keresztelési, házassági és halotti adatokat. 1789 és 1818 között tehát történt egy olyan esemény, melynek következtében megsemmisült, vagy eltűnt az 1696-tól vezetett anyakönyv. 1842-ben plébános váltásra került sor, Urbánszky Ferenc helyét, Róder Alajos vette át. Az ekkor készült leltár a plébánia Historia Domusában maradt fenn. Ebben a következő olvasható az egyházi anyakövekről: „Libru duo; I liber in se continet Baptisatos, Copulatos ab a[nn]o 1741-1794; defunctos a[nn]o ab 1741-1789. II. Liber in se complectitur Baptisatos, copulatos ab a[nn]o 1795, defunctos vero ab a[nn]i 1789 mensi Junio usq[ue] 1841 inclusive.”7 Vagyis ekkor rögzítik azt az állapotot, ami a mai napig fennáll az anyakönyvek kapcsán: az első kötetben 1741-től 1794-ig írták a keresztelési és házassági adatokat, míg 1741-től 1789-ig a halottikat. A második kötetben 1795-1841-ig a keresztelést és házasságot, míg 1789. júniusától 1841-ig a halotti adatokat. 1841-től – Róder Alajos plébánosságától kezdődően külön kötetekbe kezdték írni a keresztelteket, házasultakat és halottakat. Ennek következtében 1741 és 1897 között összesen 8 kötet íródott a felső-ludányi plébániához tartozó községek – Alsó-, Felső-Ludány, Pöstény, Szécsényhalászi – adatairól. Itt szükséges megjegyezni azt a tényt, hogy egy ideig a ludányi anyakönyvek adtak helyett a szécsényi bejegyzéseknek is. 1726-ban a szécsényi ferencesek lemondtak a Szentlélek plébániatemplom vezetéséről, így Szécsény, mint filia Felső-Ludányhoz lett csatolva, és egészen 1785-ig Ludány leányegyháza maradt.8 Ennek következtében nagy számú szécsényi illetőségű bejegyzés is található ebben az időszakban az anyakönyvekben. Ráadásul az 17411749 közti szécsényi keresztelési adatok kizárólag a felső-ludányi anyakönyvben találhatóak meg, a szécsényiben nem. Az anyakönyvi adatok új könyvbe való írása olykor kapcsolódott az új plébános megjelenéséhez. Így 1741-ben, amikor Szentillonay Józsefet (1723-1741) Madarász József (1741-1747) követte. Az 1794. április 1-től itt szolgáló Urbanszky Ferenc (1794-1841) 1795-től kezdett új könyvet, melyet egészen haláláig, 1841. október 15-ig vezetett; utóda, Róder Alajos (1842-1854) pedig 1842-től ismételten új könyvet nyitott.9 De ide sorolhatjuk még Radnai Viktort (1897-1927), aki 1897-től látta el a felső-ludányi plébánia szolgálatát.10

7

Protocollum Parochiae Fölsö Ludányensis ab anno 1842. 5. oldal – Ludányhalászi Plébánia Levéltára (a továbbiakban Historia Domus) 8 Galcsik-Tóth, 2004. 52. 9 Ludovicus Némethy – Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum MDCCCXCIV. Strigonii. Typis Gustavi Buzárovits. 1894. 88. (a továbbiakban: Némethy, Series) 10 Felső-Ludányban szolgáló plébánosok: Protocollum Parochiae Fölsö Ludányensis ab anno 1842, betétlap – Ludányhalászi plébánia levéltára

-5-


Az anyakönyvi bejegyzések igen változatosak; plébánostól függött az, ki mennyi adatot is jegyzett be. A legrégebbi keresztelési könyvben még elsősorban csak a nevekre szorítkoztak, olykor beírták a szülő vallását, ha az nem római katolikus volt. Szintén jelezték azt, ha a gyermek az atyja halála után született (posthumus), valamint ha szükségkeresztségre került sor (in necessitate). A plébános bejegyezte azt is, ha a gyermek cigány származású volt (zingarus). Ritkán a szülő ragadványnevét is beírta, sőt egy-két esetben a családnevet elhagyva, csak ragadványnéven említi.11 Az 1780-as évektől jelezték, ha a gyermek törvénytelen volt (spurius, spuria). 1794-től kezdődően jegyezte a plébános, hogy a születendő gyermek Alsó-, vagy Felső Ludányból származik, addig viszont egységesen Ludánynak

írt

be

minden

itt

születettet.

1830-tól

kezdődően

jelzik

az

apa

foglalkozását/jogállását. 1837. január 1-től 1851. júliusáig magyar nyelven vezették be az adatokat. 1852-től új információként jelenik meg a házszám, amely lehetővé teszi a családfakutatók számára, hogy pontosan beazonosítsák őseik lakhelyét – ugyanakkor ezt az információt sok esetben csak erős fenntartással lehet kezelni, hiszen van, hogy ugyanannál a személynél más-más házszámot írtak be az egyes bejegyzések során. A 1860-as évek utáni időszakban tehát a következő adatok találhatóak meg az egyes bejegyzéseknél: gyermek-, apa-, anya-, keresztszülők nevei, lakhely, házszám, apa foglalkozása, az 1860-as évektől kezdődően pedig beírták a gyermek halálozási dátumát is – főként akkor, ha fiatalon hunyt el. A halotti anyakönyvek korai bejegyzései igen hézagosak. 1741-1756-ig nagyon sok esetben a nevet elhagyva, csak életkori (infans, adolescens, senex) és nembeli (foemina, vir) utalások vannak. 1757-től (1758-as év hiányzik) kezdődően gyermek halála esetén jelzik a szülőt (apát) is (pl. Pauli Kocsis filius Joannes), feleség halála esetén a férjet (pl: Stephani Smolyar uxor Helena), viszont férj halála esetén csak igen ritkán jelzik a feleséget, elsősorban annyit jegyeztek meg, hogy nős volt (uxoratus) vagy özvegy (viduus). 1779-től jegyezték az elhunytak életkorát, melyeket szintén fenntartásokkal lehet csak kezelni. A halotti adatok esetében 1816/17-től írták, hogy az elhunyt Alsó-, vagy felső-ludányi volt-e. 1830-tól kezdik el írni az elhalálozás okait (betegségek, balesetek). Az 1840-es évekre állandósul az, hogy az elhunythoz beírják az életkorát, lakhelyét, gyermekek esetén a szülőt, férj/feleség esetén a házastársat, az elhalálozás okát, foglalkozást/jogállást, majd 1853-től a házszámot. Nagy változatosságot mutatnak a házassági bejegyzések is. 1741 és 1784 (1750-54 közötti adatok hiányoznak) vagy az egyik, vagy a másik vagy mindkettő házasulandó származási helyét rögzítették. 1785 és 1789-között a plébános a menyasszony és vőlegény életkorát is 11

Többek között a Véghek esetében találni ilyen bejegyzést: pl: 1778. augusztus 3-án Végh Farkas József, 1766. október 14-én Végyor Adalbert – elhagyva a Végh családnevet


-6-

beírta, 1790 után viszont ez már elmarad. Kezdetben elszórtan, később már módszeresen jelezték a házasságot kötők családi jogállását (juvenis, virgo, vidua/uus). 1851-től a házasulandók életkorát, 1857-től pedig már a szüleiket is lejegyezték.

Ludány-Halászi lakosságszámának alakulása az egyházi anyakönyvek, egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a korabeli statisztikák tükrében

Tanulmányom jelen fejezetében a Pálmány Béla szerkesztésében napvilágot látott: Varsány – Egy palóc falu évezrede című munkában használt módszertan szerint igyekszem feltárni Ludány-Halászi népességszámának alakulását.12 A XVIII. század első feléről – mivel egyházi anyakönyv nem maradt fenn – csak az 1731-es Canonica visitatióból tudunk következtetni a községek lakosságszámára. Bár az 1694-től vezetett szécsényi keresztelési anyakönyvben találhatóak 1694 és 1741 között Ludányra és Halászira vonatkozó bejegyzések (Ludányra vonatkozóan 10, Halászira 413), ugyanakkor, ezen információk minimális száma semmilyen következtetés levonására nem ad lehetőséget.14 Az 1731-es vizitáció bejegyzése alapján ugyanakkor megközelítőleg képet kaphatunk a községek nagyságáról. Ekkor Ludányban 249 római katolikus és 4 ágostai (evangélikus) hitvallású lakost (összesen 253 fő) számláltak össze. Halásziban 115 római katolikust és 4 nem katolikust (accatholici) (119 fő) jegyeztek le.15 Hogy ezek a számok mennyire lehetnek pontosak, azt adatok híján sem Ludány, sem Halászi kapcsán nem lehet ellenőrizni, ugyanakkor Pálmány Béla Varsányra vonatkozóan kimutatta, hogy – a korra jellemző magas 50-55 ezrelékes születési arányszámmal számolva – szinte pontosan a plébános által meghatározott szám jött ki. Így élhetünk azzal a feltevéssel, hogy Ludány és Halászi vonatkozásában is a megadott számok, közel állhatnak a valósághoz.16 Ezek az adatok, egyébként hellyel-közzel megegyeznek a két község török előtti lakosságszámaival is, hiszen 1674-ben Ludányban 250-, míg Halásziban 180 főt írtak össze.17 Az 1755-ös látogatásban jelzett adatok próbáját már a két falu esetében is megejthetjük a vezetett adatoknak köszönhetően. Amennyiben hihetünk az adatoknak, úgy 24 év alatt nagyarányú népességszám növekedés ment végbe a két községben. Ugyanis a 12

Varsány – Egy palóc falu évezrede. Szerk.: Pálmány Béla – Varsány. 2000. 74-91. (a továbbiakban: Varsány) Ludány – 1734 (2), 1737 (2), 1738 (1), 1739 (3), 1740 (2); Halászi – 1694 (1), 1695 (1), 1696 (1), 1735 (1) 14 Szécsényi Ferences Kolostor Levéltára, Matricula Baptizatorum In Conventu Szecseniensi Ordinis Minor[um] Sancti P[atris] Francisci Reformatorum Ab Anno Domini 1694 15 Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1731-es Canonica Visitatio, Galcsik-Tóth, 2004. 144. 16 Varsány. 75. 17 Tóth Krisztina – A Nagy-Nógrádi Főesperesség 17. századi katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvei. Szécsény 2004. 62. 13


-7-

jegyzőkönyv szerint Ludányban és Halásziban összesen 1301 római katolikus lakott, amiből hitvallásra (gyónásra) képes (capaces confessionis) 508 fő, míg képtelen (incapaces) 793 fő. Rajtuk kívül még élt 5 helvét- (református) és 3 ágostai hitvallású. Vagyis összességében 1309 főt számláltak össze a XVIII. század közepén. Ez 1731-hez képest 71,6%-os népességnövekedést jelent, ami túlságosan magas szám ahhoz, hogy fenntartások nélkül elhihetnénk racionalitását. Annak fényében is, hogy Szécsényben ekkor összességében 1410 főt jegyeztek le, így – ha elfogadnánk az adatok helyességét – Ludány és Halászi együttvéve Szécsénnyel vetekedett lakosságszám tekintetében. Mielőtt azonban kimondanánk a végső ítéletet az adat helyességére/helytelenségére vonatkozóan, előtte mindenképpen meg kell nézni az anyakönyvből leszűrhető adatokat is. 1752 és 1756 között a két faluban együttvéve átlagosan évente 43,6 születés volt (ebben benne van az a 33 keresztelés is, ami csak a szécsényi anyakönyvben található meg). Ha hiszünk az 1755-ös adatnak, akkor az 1000 lakosra eső születések arányszáma 33,3 ezrelék. Reálisabb számot kapunk akkor, ha 50 ezrelékes arányszámmal számolunk, hiszen akkor a XVIII. század közepére 872 fős népességet kapunk. A halálozási arányszámot tekintve a két községben együtt átlag 19,2 halálozás volt évente 1752-1756 között, ami mindössze 14,66 ezrelékes értéket mutat. A 1755-ös magas lakosságszámot cáfolja meg, az 1761-es vizitációban rögzített adat. Ebben az évben Ludányban 345 gyónó képes és 165 gyónni nem képes volt, összesen tehát 510 fő.18 Ha az 1731-es adat arányaiból következtetünk az 1755-ös ludányi és halászi lakosságszámra, akkor 1755-ben Ludánynak 904 fős lakosság számmal kellett volna rendelkeznie. Ez majdnem duplája az 1761-es adatnak. Ebből következően a hat év alatt olyan eseménynek kellett volna történnie, ami majd felére apasztotta a lakosság számát. Viszont ezt az anyakönyvek nem támasztják alá. Mivel a halotti adatoknál az 1756. évből csak a januári bejegyzések találhatóak meg, míg 1758 teljesen hiányzik így teljes képet nem kaphatunk az 1755 és 1761 között eltelt időszakról. Viszont, ha a fennmaradó négy teljes évet (1755, 1757, 1759, 1760) vizsgáljuk, akkor is szembetűnő a nagyarányú eltolódás a születések felé. A négy év alatt ugyanis 118 születést, vele szembe mindössze 68 halálesetet regisztráltak. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy 1756-ban, vagy a teljesen hiányzó 1758-ban olyan nagyarányú járvány tört volna ki, mely 400 fővel apasztotta volna a lakosságot (már csak abból is kiindulva, hogy az igen súlyos 1831-es kolerajárványban is – amint azt majd látni fogjuk – „csak” 165 fő pusztult el összesen a három faluban.) Az 1759-1763 között Ludányban évente átlagosan 26,4 gyermek született, így az 1000 főre jutó születések száma 51,76. Az öt évben 18

Mivel az 1761-es vizitáció nincs meg a ludányhalászi plébánián, más forrásból pedig eddig még nem jutottam hozzá, így a Halászi adat itt hiányzik. Galcsik-Tóth, 2004. 185.


-8-

évente átlag 18,2 haláleset történt, ami 35,68 ezrelékes arányszámot jelent. 1759 és 1763 között nemhogy csökkent, de nőtt a lakosság száma, méghozzá 41 fővel. Ez a reális növekedés mutatható ki az 1789-es adatokból is. Ekkor a ludányi anyaegyházban összességében 694 katolikust és 11 helvét hitvallásút (705 fő), Halásziban összesen 436 katolikust jegyeztek fel.19 Ludányban tehát 1761-hez képest 195 fővel (38,23 % - évi 1,37%-os növekedés) többet regisztráltak. Vagyis a két időpont közt eltelt 28 évben a vizitáció adatai alapján, átlagosan évente 7 fővel nőtt a lakosság. Az anyakönyvi adatokat tekintve; Ludányban 1761 és 1788 között 760 keresztelés és 544 halotti bejegyzés található, ami 216 fős népességnövekedést (7,7 fő/év) mutat, vagyis megközelítőleg pontos a vizitációs bejegyzés. Halásziban ugyanezen intervallumban 577 keresztelést és 405 halálozást jegyeztek be, ami 172 fős népességnövekedést jelez. A halálozás-születési arányt tekintve kiugró évek voltak (amikor a halálozás megegyezett a születéssekkel, vagy felülmúlta azokat): Ludányban: 1773 (halálozás: 25- keresztelés: 25), 1777 (30-20), 1778 (39-39), 1782 (27-27), 1784 (25-19); Halásziban: 1771 (28-18), 1774 (16-15), 1777 (46-17), 1782 (22-20), 1786 (2927). 1777-ben és 1778-ban a magas halálozási számok (főleg Halászi esetében 1777) járványra utalnak. Szükséges még megemlíteni a két évvel korábban készült II. József-féle népszámlálást is, mely alátámaszthatja a fenti adatok helyességét. Ezenkívül a lakosságszámon túl, egyéb fontos információt is rögzít. A népszámlálás Ludányban 648 fősre teszi a népességet, amiből 290 fő (44,75 %) volt nő. Halásziban az összlakosság 401 fő, amiből 290 volt a nő (72,32%), vagyis itt jelentős számbeli eltolódás figyelhető meg a férfiak és nők tekintetében, a férfiak rovására. Ludányban összesen 97 család élt (átlag 6,7 fő/család) 79 házban (átlag 1,2 család/ház és 8,2 fő/ház). Halásziban ezen adatokat tekintve: a 63 községbeli család (átlag 6,36 fő/család) 59 házban lakott (átlag 1 család/ház, 6,8 fő/ház).20 A vizitáció és népszámlálás adatai között Ludányban 57 fő, Halásziban 35 fő az eltérés, vagyis a három év alatt ennyi fővel nőtt a népesség a két forrás függvényében. Viszont Ludányban 1787 és 1789 augusztusa között (amikor a vizitáció készült) összesen 105 keresztelést és 70 halálozást regisztráltak, ami csak 35 fős növekedést jelent. Halásziban ugyanezen idő között 71 keresztelés és 46 halálozás történt, ami 25 fős növekedés. Ezek a számok azonban még tovább is csökkenthetők, hiszen a népszámlálás sem pontosan 1787 január 1-én kezdődött.

19

Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1789-es Canonica Visitatio Schneider Miklós – Eperjessy Kálmán: A II. József-féle országleírás és népszámlálás főbb adatai. Salgótarján, 1977. 29. 20


-9-

Ha pontos számadatokat nem is határozhatunk meg a lakossággal kapcsolatban, ugyanakkor azt kijelenthetjük, hogy a XVIII. század végére Ludány lakossága 700 fő, míg Halászié 440 körül mozogott, vagyis összességében körülbelül 1140 fős népességgel bírt a két község. A ludányhalászi plébánián, az 1789-es után az 1818-as vizitációs jegyzőkönyv található meg. 1818 májusában látogatta meg a felső-ludányi egyházat Ürményi Péter nógrádi főesperes. Ebben az évben a plébánián és a hozzá tartozó falvakban (Alsó Ludány, Halászi, Pöstény) összességében 1617 római katolikus (ebből 1300 gyónó képes, 317 gyermek), 44 evangélikus, 1 református és 31 izraelita élt (összesen 1693 fő).21 Mivel a vizitáció nem tünteti fel külön-külön a községi adatokat, így csak következtetni lehet az egyes falvak lakosságszámára. 1789 szeptember és 1818 április között Ludányban (Alsó- és Felső együttvéve) 1018 keresztelést és 835 halálozást, Halásziban 646 keresztelést és 535 temetést regisztráltak. A 28 és fél év alatt ez Ludányban 183-, Halásziban 111 fős népességnövekedést jelent. Ha ezeket a számokat hozzáadjuk az 1789-es vizitációban rögzített adatokhoz, akkor 1818-ban Ludányban 888, míg Halásziban 547 fős népesség lehetett, ami összességében 1435 fő. Ebben az esetben Pösténynek marad 258 fős lakosság. Pöstényben viszont ennél több embernek kellett élni, hiszen már 1789-ben is 289 fős népességgel rendelkezett. Ha az 1789es arányokat vesszük alapul, akkor az összeshez képest Ludánynak körülbelül 50%, Halászinak 30%, míg Pösténynek 20% a részesedése. Ezekkel számolva 1818-ban Ludányban 847, Halásziban 508, Pöstényben 338 fős lakosság figyelhető meg. Még közelebb kerülünk a valósághoz, ha a három évvel korábbi sematizmust vesszük szemügyre. 1815-ben Felső-Ludányban összesen 674-, Alsó-Ludányban 232- (együttvéve 906 fő), Halásziban 503-, míg Pöstényben 329 főt regisztráltak, ami összességében 1738 fő.22 Az arányok itt 52-29-19%. Viszont az 1815. évi 1738 fős lakosságnak 1818-ra 1693 főre esését semmilyen adat nem igazolja. Ha csak a két Ludány és Halászi esetét tekintjük, akkor Ludányban 1815 és 1818 áprilisa között 108 keresztelés és 91 temetés volt, ez az arány Halásziban 67-58. Vagyis mindkét faluban nőtt a lakosságszám (Alsó-, Felső-Ludányban 17 fővel, Halásziban 9 fővel) a három év alatt. Ha a vallások megoszlását vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy nagy valószínűség szerint Halászi továbbra is színkatolikus lehetett (ahogy 1815-ben is), bár nem kizárható, hogy evangélikusok és izraeliták is voltak már itt ekkor. A kis-zellői (igen hiányos) evangélikus anyakönyv bejegyzései alapján az 1830-as évektől kezdődően számolhatunk 21 22

Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1818-as Canonica Visitatio Chematismus Venerabilis Cleri Archidioecesis Strigoniensis 1815


- 10 -

Halásziban evangélikusokkal.23 Izraeliták pedig az 1830-as évek végétől, 1840-es évek elejétől mutathatók ki ugyanitt.24 Ludányban szintén az 1830-as évek közepétől találni evangélikusokat25, míg izraelitákkal kezdetben – az 1840-es évek közepén – csak Alsó Ludányban találkozni, ekkor három zsidó családfőt írtak itt össze (mint alább látni fogjuk Fényes Elek már 1837-es művében mind Alsó Ludányban, mind Halásziban jelez izraelitákat).26 1815-ben Alsó Ludányban figyelhető meg vallási sokszínűség; a 221 római katolikus mellett 8 evangélikust 1 reformátust és 2 görög katolikust is találtak, míg Felső Ludányban a 672 római katolikus mellett, mindössze 2 evangélikus volt. Pöstényben viszont már az 1789-es vizitáció idején 5 evangélikust és ugyanennyi izraelitát jegyeztek fel, így az 1818-as látogatás idején is itt lehetett a legtöbb nem katolikus vallású személy, amit szintén az 1815-ös sematizmus támaszt alá, mely szerint a faluban a 254 római katolikus mellett 48 evangélikus és 27 izraelita élt. Lakosságszámra vonatkozó adatokat találunk a megyei leírásokban is. Mocsáry Antal 1826-os Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése című művében a következő adatokat jegyezte fel a községekről: Alsó Ludányban 250 fő katolikus, Felső Ludányban 589 fő (valószínűleg katolikus), míg Halásziban 491 fő katolikus és 6 evangélikus lakik. Ez utóbbi adat erősítheti azt, hogy Halászi mégsem volt 1818-ban színkatolikus, hanem már akkor is lakhatták evangélikusok. Mocsáry művében van egy hiba is, mely mellett nem mehetünk el szó nélkül; a szerző a következőt írja Alsó Ludánynál: „Anya-templomjok van itt … Ezen anya-templomhoz vannak affiliálva: Felső-Ludány, Halászi és Pöstény.” A Szent András plébániatemplom Felső Ludányban volt és így Alsó Ludány volt Felső filiája és nem fordítva!27 A számadatokat tekintve, Mocsáry szerint Ludányban összesen 839, míg Halásziban 497 fő élt az 1820-as évek közepén. Ez hellyelközzel az 1818-as adatokkal egyezik meg, viszont hiányzik a természetes szaporulat adta többlet. Ludovicus Nagy 1828-as Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae című művében Alsó Ludányban 31 házról, 258 római katolikusról, 16 protestánsról, 7 izraelitáról (összesen: 281 fő); Felső Ludányban 66 házról, 587 katolikusról, 7 protestánsról (összesen: 594 fő); míg Halásziban 61 házról, 587 katolikusról és 22

23

Nógrád Megyei Levéltár (a továbbiakban NML) IV. 535 B/22 Kis zellői ág. ev. esperesi kerület anyakönyvei NML IV.7 b - 1710 25 NML IV.535 B/22 26 NML IV.7 b - 1732 27 Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Reprint kiadás. Kecskemét 1982. I. köt. 220-221., 231., 233. 24


- 11 -

protestánsról tesz említést.28 Ha ezeket a számokat a Mocsáry féle két évvel korábbi adatokhoz tesszük, akkor szembetűnőek a változások. Főként az, hogy nagymértékben megugrott az evangélikus vallásúak száma; míg Mocsárynál csak Halásziban található evangélikus, ott is mindössze 6, 1828-ban a három faluban összesen 46 protestánst (akik nagy valószínűség szerint lutheránusok voltak) talált Ludovicus Nagy. De az összlakosság számát vizsgálva is érdekességekre bukkanhatunk, elsősorban Halásziban. Míg Mocsáry 497 fős összlakosságot, addig Nagy már 609 fős lélekszámot ad meg, ami rövid idő alatt 112 fős növekedést mutat, ezért ezeket az adatokat más számadatokkal összefüggésben és erős fenntartásokkal lehet csak kezelni. Fényes Elek 1837-es művében szintén érdekes adatokat jegyzett le a három faluval kapcsolatban. Fényes szerint Alsó Ludányban: 261 katolikus, 10 evangélikus, 6 református és 6 izraelita (összesen: 283 fő); Felső Ludányban 608 katolikus és 5 evangélikus (613 fő); míg Halásziban 569 katolikus, 14 evangélikus és 6 zsidó (589 fő) élt.29 Ez, a 10 évvel korábbi adatokhoz képest Alsó Ludányban 2 fős-, Felső Ludányban 19 fős növekedést, míg Halásziban 20 fős csökkenést jelentene, ha elfogadnánk mind Nagy, mind Fényes adatait. Ha az 1829 és 1836 közötti anyakönyvi adatokat tekintjük, akkor viszont egészen más számadatokra bukkanhatunk, főként az 1831-es kolerajárványnak „köszönhetően”. Ugyanis a 8 év alatt csak Alsó Ludányban figyelhető meg kismértékű (7 fős) népességnövekedés, Felső Ludányban és Halásziban azonban nagyarányú csökkenés tapasztalható; előbbi községben 64, míg utóbbiban 72 fővel csökkent a lakosság. Fényes másik, 1851-es művében közzétett adatok teljességgel használhatatlanok, hiszen ekkor ugyanazokat a számokat teszi közzé, mint 1837-ben. Ráadásul Alsó- és FelsőLudányt egyben tárgyalja, de a lakosságra vonatkozóan csak az alsó-ludányi adatokat közli, úgy, mintha a két faluban lenne összesen 283 fő.30 Az 1869. évi népszámlálás adatait őrizte meg Shvoy Miklós műve. Ekkor AlsóLudányban 330 fő római katolikust, 2 fő evangélikus, 1 reformátust és 15 izraelitát regisztráltak (összesen 348 fő). Felső-Ludányban 627 római katolikus, 15 evangélikus és 10 izraelita (652 fő), míg Halásziban 555 római katolikus 3 evangélikus és 22 izraelita (580 fő)

28

Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae. 1. kötet. Buda 1828. 208209. – megtalálható: http://books.google.com/books?id=va0AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false 29 Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest, 1836–1840. II. (1837.) 230., 232., 30 Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest 1851.


- 12 -

volt.31 Vagyis a XIX. század második felére megugrott a három községben az izraeliták száma (összesen 47 fő), míg – ha Fényes 1837-es adatait vesszük alapul – az evangélikusok száma csökkent. A fejezet zárásaként mindenképpen érdemes az anyakönyvek alapján is megvizsgálni – az 1789-es vizitáció számadatait alapul véve – hogy mennyi is lehetett a XIX. század végére a három község lakossága. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, hogy ez a számadat, csak a római katolikus vallásúakra vonatkozik, a más vallásúak anyakönyveinek hiányai miatt. 1789 és 1897 közti 108 év alatt Ludányban összességében 3830 keresztelést és 3282 temetést, míg Halásziban 2615 születést és 2357 halálozást regisztráltak a plébánosok. Ez Ludányban 548-, Halásziban 258 fős népességnövekedést jelent 1789-hez képest. Ha az 1789es számokhoz hozzáadjuk ezeket az adatokat, akkor a XIX. század végére (Alsó- és Felső-) Ludányban 1253, Halásziban 694 fős római katolikus vallású népességnek kellett volna lenni a falvakban. Viszont az 1911-ben Borovszky Sámuel szerkesztésében készült mű Ludányban csak 1013 római katolikust, Halásziban viszont 1069 főt ad meg, viszont utóbbiba Pöstény-, valamint a XIX. század 60-as, 70-as éveiben lakosságilag megugró Mocsár-puszta népességét is beleszámolja.32 Az 1914-es sematizmusban a következő adatok találhatók: Ludányban 1057 római katolikus, 14 evangélikus, 2 református, 8 izraelita (1081 fő), (Szécsény)Halásziban 593 katolikus 14 evangélikus és 7 izraelita (614 fő).33 Látható tehát, hogy az anyakönyvből kiolvasható adatok még 1914-hez képest is túl nagy számot mutatnak. A különbség okai lehetnek a más községekbe házasodások, elköltözések, valamint az, hogy ha máshol halt meg egy falubeli, amit helyben nem jegyeztek be. Nagy valószínűség szerint Borovszky számadatai állnak legközelebb a valósághoz, és a XIX. század végére, XX. század elejére (az ekkorra már egyesített) Ludányban 1000-, míg Halásziban 600 fő körül mozgott a lakosságszám.34

31

Shvoy Miklós – Nógrád megye leírása (1874-1875). összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Judik Dorottya. NML. Salgótarján 2006 32 Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. szerk. Borovszky Sámuel. Budapest 1911. 78., 123. 33 Chematismus Venerabilis Cleri Archidioecesis Strigoniensis 1914 34 A monográfiai adatokról készült táblázat a tanulmány összegző táblázatai között található

- 13 -


Házasodási szokások

A következőkben azt vizsgáljuk meg, milyen tendenciák érvényesültek a három község házassági szokásaiban; az endogámia, vagy exogámia volt-e inkább rájuk jellemző, és elsősorban mely településekről származóval házasodtak a községbeli fiatalok. Mindenekelőtt meg kell jegyezni azt, hogy a felső-ludányi házassági anyakönyveken túl, jó néhány házassági bejegyzés maradt fenn a környező plébániák hasonló könyveiben is; így a szécsényi, szakali, endrefalvi, valamint – minden bizonnyal35 – a többi szomszédos település esetében is. Eleddig a szécsényi- valamint szakali anyakönyvek adatai kerültek feldolgozásra; Szécsényben 1821 és 1893 között 28, Szakalban 1784 és 1895 között 72 olyan – a három községre vonatkozó – házassági bejegyzés található, mely a felső-ludányi könyvekből hiányzik. Szécsényben a bejegyzett 28 házasságból 23 (82%) esetében a vőlegény volt ludányi, vagy halászi lakos, míg Szakalban a 72 menyegzőből 66-ban (91,66%) volt ludányi vagy halászi származású a házasuló legény. Mindkét helyen főként az adott plébániához tartozó községekből származtak a menyasszonyok/vőlegények – így Szakalban az egyházközség területéről, valamint a filia Mulyadról, míg Szécsényben főleg a város területéről. Szécsényi anyakönyv - Ludányra és Halászira vonatkozó házassági adatok 1821189336 Ludány - Szécsény Ludány - Árva megyei Halászi - Almás puszta Halászi - Szécsény Halászi - Hugyag Halászi - ? Piliny - Ludány Szécsény - Ludány Söj puszta (Marcal) - Halászi ? - Halászi összesen

35

9 1 1 9 2 1 1 2 1 1 28

Szakali anyakönyv - Ludányra és Halászira vonatkozó házassági adatok 1784-1895 Ludány - Bussa Ludány - Halászi Ludány - Mulyad Ludány - Szakal F.Ludány - A.Ludány Ludány - ? Halászi - Mulyad Halászi - Litke Halászi - Szakal Halászi - Vámosfalva Mulyad - Ludány Szakal - F.Ludány Szakal - Halászi

2 1 11 27 2 1 4 1 16 1 4 1 1

összesen

72

A határon túlra került szomszédos települések adatainak feldolgozását nehezítik, hogy az anyakönyvek nincsenek helyben. 36 Mivel a plébánosok az esetek túlnyomó többségében Alsó- és Felső-Ludányt nem különböztették meg, hanem csak Ludánynak írták, így a táblázatban azokat a (Alsó-, Felső-) ludányi adatokat is „Ludány” név alatt jeleztem, melyek mellé odaírták az alsó- vagy felső jelzőt. A táblázatban az első helyen a vőlegény származási helye található utána a menyasszonyé (pl. Ludány (vőlegény) – Szécsény (menyasszony))

- 14 -


A felső-ludányi anyakönyv házassági adatait több hullámban lehetséges feldolgozni. Ez abból adódik, hogy az egyes plébánosok az egyes időszakokban más-más információkat jegyeztek be. Mindössze az 1785 és 1789 közti 5 évben regisztrálták a házasulandók életkorát. 1785 és 1789 között a vőlegények átlagéletkora (az összes bejegyzett – nem csak a ludányi és halászi adatokra – vonatkozóan) 25 év, míg a menyasszonyoké 20 év volt. A legidősebb házasuló vőlegények esetében egy 60 éves szécsényi özvegy férfi, míg a menyasszonyoknál egy 40 éves szécsényi hajadon volt. A legfiatalabb vőlegény[ek] egy halászi testvérpár, akik valószínűleg ikrek lehettek, mindketten 16 évesek. A lányoknál egy 13 éves pöstényi leány (aki az egyik előbb említett ifjú vőlegény párja lett) a legfiatalabb menyasszony. A házasulandók életkorának lejegyzése 1851 novemberétől válik általánossá, melyek pontosságát csak fenntartásokkal lehet kezelni. 1899-ig a vőlegények átlagéletkora 26,5 év míg a menyasszonyoké 21,1 év. Vőlegények esetében a legfiatalabb[ak] 18 éves[ek], míg a legöregebb 76 éves volt. A menyasszonyok között található két 14 éves lány, valamint két 63 éves özvegyasszony, akik a két végletet képviselik. Utóbbiak esetében megfigyelhető, hogy az esetek 49,14%-ban 18 éves vagy annál fiatalabb volt a házasságra lépő leány. Férfiaknál az esetek 68,6%-ban 18 és 25 év közötti volt a vőlegény. A házasuló felek életkor szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

Vőlegények - menyasszonyok életkor szerint megoszlása vőlegény életkor 14

37

fő

menyasszony fő

vőlegény

menyasszony

vőlegény

menyasszony

életkor 31

fő

fő

fő

8

2

életkor 48

fő

2

6

1

15

20

32

16

7

49

2

16 17

84 115

33 34

6 9

5 2

50 51

5 1

4 2

18

29

183

35

7

10

52

2

19

30

85

36

9

3

53

5

20

69

85

37

8

4

54

2

1

21

31

45

38

5

3

55

3

1

22 23

76 156

28 9

39 40

4 8

9

56 57

3 2

24

111

22

41

3

2

58

3

25

57

17

42

9

4

61

1

26

37

18

43

2

1

62

1

27

21

8

44

1

3

63

28 29

14 11

14 4

45 46

9 1

2 2

67 76

1 1

30

27

11

47

3

2

össz.

815

2

82237

Összességében 1851 november és 1899 között 825 házasságot regisztráltak, az eltérő összesítő adatok a hiányzó beírások következménye (vőlegényeknél 10, menyasszonyoknál 3 esetben nem jelölték az életkort)


- 15 -

A XVIII. század folyamán a plébánosok csak elvétve írták be minkét házasuló származási helyét, főként a vőlegények lakhelyét jegyezték le, így ezen időszakból csak egy-egy kis szakasz van, amikor mindkét félnél bejegyezték a helyet és így vizsgálódásra alkalmas. Az első ilyen rövid időszak 1743-1748 között figyelhető meg. Ekkor az anyakönyvben még nem különböztették meg Alsó- és Felső-Ludányt (amire majd csak 1817-től kerül sor). A 6 év alatt összesen 63 ludányi és halászi vonatkozású házasság volt. Ennek 25,4%-ban (16) figyelhető meg az, hogy ludányi, ludányival házasodott, míg 12,6%-ban (8) az, hogy halászi-halászival, 4 esetben (6,3%) pedig ludányi származású vett el halászi származásút. A maradék 35 házasságnál (55,5%) igen vegyes a kép, hiszen 19 különböző községből érkezett a menyasszony/vőlegény. Itt azonban megfigyelhető, hogy az esetek 77%-ban (27) a menyasszony volt ludányi, vagy halászi származású. A következő vizsgálatra alkalmas időszak 1785 és 1794 közti 10 évben figyelhető meg. Ekkor összességében 182 házasság köttetett. 39 esetben (21,42%), ludányi-ludányival, 17 (9,34%) esetben halászi-halászival, míg 16 (8,79%) esetben ludányi-halászi származásúval házasodott. A maradék 110 (60,43%) házassági bejegyzés szintén nagy változatosságot mutat; 33 különböző (főként környező) településről érkezett a házasuló fél. Ludánynál 9 esetben Felfaluból, 8-ban Csalárból és Pilinyből, míg 5-ben Endrefalváról származott a vőlegény/menyasszony, míg Halászinál 6 esetben endrefalvi, 5-ben felfalusi, míg 4-ben pöstényi és bussai. Látható, hogy mindkét község fiataljai főként a közvetlen szomszédos településekről házasodtak, arányaiban minden harmadik házasság tekintetében a házasuló ifjú a szomszédos településről származott. Ebben a tíz évben nem figyelhető meg olyan nagyarányú eltolódás a ludányi/halászi származású menyasszonyok/vőlegények között. A nem falun belüli párral kötött (ludányi-ludányival, halászi-halászival, ludányi-halászival) házasságoknál 56,4%-ban (62) volt a vőlegény, míg 43,6%-ban (48) a menyasszony ludányi/halászi származású.

- 16 -


Ludány-Halászi házassági statisztika Férj-feleség származási helye szerinti megoszlás 1743-1748, 1785-1794

férj

feleség

1743-1748

feleség

1785-1794

Ludány Halászi Ludány Halászi Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Bussa Csalár Csitár Dolány

Ludány Halászi Halászi Ludány Bussa Csalár Csitár Endrefalva Felfalu Galábocs Géc Kékkő Kisgerge Marcal Nagyzellő Piliny Pöstény Pusztagéc Ság Szalatnya Szalmatercs Trázs Varbó Ludány Ludány Ludány Ludány

39 17 10 6 2 1 2 2 7 1 1 1 2 1 1 7 1 1 2 1 1 1 1 2 7 1 1

Endrefalva Felfalu Gács Galábocs Marcal

Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány

3 2 1 1 1

Ludány Halászi Ludány Halászi Ludány Ludány Csalár Gerege Gyömre Litke Lóc Nagyzellő Óvár Sóshartyán Szakal Szécsény Szklabonya Varbó Zsély Halászi Halászi Halászi Bussa Füzesgyarmat Keszi Lóc Nagyzellő Pető Szécsény Szklabonya Varbó

Ludány Halászi Halászi Ludány Szécsény ?

?

Halászi

1

Mulyad

Ludány

1

össz.

63

Piliny

Ludány

1

Pöstény

Ludány

2

Rimóc

Ludány

1

Szakal

Ludány

2

Szécsény Trázs Varbó Varsány Halászi

Ludány Ludány Ludány Ludány Bussa

1 1 1 1 3

Halászi

Csalár

1

Halászi

Divény

1

Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Ludány Pöstény Szécsény ? Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

16 8 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

férj

- 17 -


Halászi Halászi

Trázs ?

1 3

1

Bussa

Halászi

1

Galábocs

1

Halászi

Géc

1

Halászi

Kovácsi

1

Halászi

Óvár

1

Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

Ságújfalu Szalmatercs Piliny Pöstény Sipek Tarnóc

1 2 3 3 1 1

Csalár Endrefalva Felfalu Galábocs Nagykürtös Nagyzellő Pöstény

Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

3 5 4 1 1 1 1

Szécsény

Halászi

1

férj

feleség

1785-1794

Halászi

Endrefalva

1

Halászi

Felfalu

Halászi

össz.

182

1830-tól kezdődően a plébánosok már szisztematikusan jegyezték le mind a férj, mind a feleség származási helyét, így a tárgyalt korszak végéig (1897) pontos képet kaphatunk a községbeli fiatalok házasodási szokásairól. Ebben az időszakban az anyakönyvek már Alsóés Felső Ludányt is megkülönböztették, így még pontosabb képet kaphatunk a házasságra lépők származását illetően. 1830-tól kezdődően 10 éves ciklusokat vizsgálva (a határt 1899-ig kibővítve), elmondható, hogy mind a 7 évtizedben a falubeliek főként a saját-, vagy a másik két községből (pl. alsó-ludányi – Felső-Ludányból vagy Halásziból stb.) választott magának párt. Az 1830 és 1839 közötti 194 házasságból 121 (62,37%), 1840-49 közt 156-ból 109 (69,87%), 1850-59 közt 135-ből 84 (62,22%), 1860-69 közt 163-ból 93 (57,05 %), 1870-79 közt 139-ből 92 (66,18%), 1880-89 közt 138-ból 95 (68,84%), míg 1890-99 közt 141 házasságból 74 (52,48%) esetben a három (1894 után két38) településről került ki mind a férj, mind a feleség. A községek közötti házasságok megoszlását a 30. oldalon található táblázat mutatja. A maradék házasságokat (398 eset) tekintve itt is nagy változatosságot mutatnak a férjek/feleségek származási helyei. Felső-Ludány esetében 44, Alsó-Ludánynál 35 míg Halászinál 48 különböző helyről származtak a beházasodók. Mindhárom községre egységesen elmondható, hogy főként a szomszédos településekről házasodtak. Felső-ludányi 24 (16%) esetben felfalusit, 19-ben (12,66%) szakalit, míg 14-ben (9,33) bussait vett el. A maradék 93 házasság 39,78%-ában (37 eset) szintén szomszédos települést (Piliny-10, Endrefalva-9, Szécsény-7, Csalár-5, Pöstény-5, Dolány-1), érintett. A további 56 házasságból is mindössze 5 nem volt megyebeli – Dalmad (Hont), Kemence (Hont), Magyarád (Heves), Osgyán (Gömör-Kishont), valamint Felső Stíria. Az alsó-ludányi házasulók 1830 és 1894 között 6-6 esetben választottak endrefalvi és pilinyi párt, 5-ben bussait, míg 4-4 esetben felfalusit és pöstényit. Ha ehhez hozzávesszük 38

1894-ben Alsó- és Felső-Ludány Nógrádludány néven egyesült

- 18 -


még Apáti pusztát (1), Csalárt (1), Dolányt (1), Szakalt (3) és Szécsényt (2), akkor elmondható, hogy az esetek 53,22%-ban szomszédos településekről kerültek ki a vőlegények/menyasszonyok. Ugyanez figyelhető meg Halászinál is. Itt 16 esetben szakali, 14-ben endrefalvi, 12ben bussai, 11-ben csalári, míg 10-ben pöstényi volt a másik fél. Ehhez hozzá véve a 4 dolányi, 6 felfalusi, 4 pilinyi és 6 szécsényi származásút, látható, hogy a házasságok 61,94%ban a közvetlen szomszédságban lévő településekről érkeztek az ifjak.

1830-1894 F.Ludány - Bgy F.Ludány - Bussa

1830-1894 1 A.Ludány - Apáti p. 14 A.Ludány - Balassagyarmat

1830-1894 1 Halászi - Árva megye

1

1

1 Halászi - Bussa

12

2

F.Ludány - Csalár

5 A.Ludány - Bussa

5 Halászi - Csalár

11

3

F.Ludány - Dalmad (Hont)

1 A.Ludány - Csalár

1 Halászi - Daróc

1

4

F.Ludány - Dolány

1 A.Ludány - Daróc

1 Halászi - Detek (Abaúj)

1

5

F.Ludány - Endrefalva

9 A.Ludány - Dolány

1 Halászi - Dolány

4

6

1 A.Ludány - Endrefalva

6 Halászi - Ecseg

F.Ludány - Etes F.Ludány - Felfalu

24 A.Ludány - Felfalu

4 Halászi - Endrefalva

2

7

14

8 9

F.Ludány - Felső Stíria

1 A.Ludány - Galábocs

1 Halászi - Felfalu

6

F.Ludány - Felsőtáb

1 A.Ludány - Halas

1 Halászi - Galábocs

1 10

F.Ludány - Gács

1 A.Ludány - Karancsság

1 Halászi - Gécz

2 11

F.Ludány - Ipolykürt

1 A.Ludány - Kisbárkány

1 Halászi - Hugyag

5 12

F.Ludány - Karancsság

2 A.Ludány - Kisgerge

1 Halászi - Jelsőc

1 13

F.Ludány - Kékkő

1 A.Ludány - Kisterenye

1 Halászi - Karancskeszi

1 14

F.Ludány - Kemence

1 A.Ludány - Litke

3 Halászi - Karancsság

1 15

F.Ludány - Kisgerge

1 A.Ludány - Lóc

1 Halászi - Kisgerge

1 16

F.Ludány - Kiskürtös

1 A.Ludány - Lucin

1 Halászi - Kovácsi

1 17

F.Ludány - Litke

5 A.Ludány - Megyer

2 Halászi - Kürt

2 18

F.Ludány - Lóc

1 A.Ludány - Nagygéc

1 Halászi - Libercse

1 19

F.Ludány - Losonc

2 A.Ludány - Nagyzellő

1 Halászi - Lóc

1 20

F.Ludány - Losonctugár

1 A.Ludány - Osgyán

1 Halászi - Luczin

1 21

F.Ludány - Magyarád

1 A.Ludány - Piliny

6 Halászi - Málnapatak

1 22

F.Ludány - Mihálygerge

2 A.Ludány - Pöstény

4 Halászi - Marczali

1 23

F.Ludány - Mulyad

9 A.Ludány - Puszta tercs

1 Halászi - Megyer

2 24

F.Ludány - Nagygéc

1 A.Ludány - Rapp

2 Halászi - Mocsár p.

1 25

F.Ludány - Nagyzellő

3 A.Ludány - Rétság

1 Halászi - Mulyad

1 26

F.Ludány - Osgyán

1 A.Ludány - Salgótarján

1 Halászi - Nagybárkány

1 27

F.Ludány - Óvár

1 A.Ludány - Sipek

1 Halászi - Óvár

1 28

F.Ludány - Pálfalva

1 A.Ludány - Somosújfalu

1 Halászi - Panyidaróc

1 29

F.Ludány - Patak

1 A.Ludány - Szakal

3 Halászi - Perse

2 30

2 Halászi - Pető

1 31

F.Ludány - Piliny

10 A.Ludány - Szécsény

F.Ludány - Pöstény

5 A.Ludány - Told

1 Halászi - Piliny

F.Ludány - Puszta Tercs

1 A.Ludány - Tőrincs

1 Halászi - Pöstény

10 33

F.Ludány - Rimóc

3 A.Ludány - Trajova

1 Halászi - Pravica

1 34

F.Ludány - Salgótarján

1 A.Ludány - Zavada

1 Halászi - Ragyolc

1 35

F.Ludány - Szakal

19 össz.

62 Halászi - Rimaszombat

4 32

1 36

F.Ludány - Szalmatercs

1

Halászi - Rimóc

1 37

F.Ludány - Szécsény

7

Halászi - Ságújfalu

1 38

- 19 -


F.Ludány - Tarnóc

1

Halászi - Szakal

F.Ludány - Tőrincs

2

Halászi - Szalmatercs

2 40

F.Ludány - Trázs

1

Halászi - Szécsény

6 41

F.Ludány - Újfalu

1

Halászi - Szklabonya

1 42

F.Ludány - Varbó

2

Halászi - Sztregova

1 43

F.Ludány - Zellő

1

Halászi - Táb

1 44

Halászi - Tarnóc

1 45

Halászi - Tőrincs

1 46

Halászi - Trázs

1 47

Halászi - Vilke

3 48

össz.

150

össz.

16 39

134

A területi adatok után az időbeli adatokat megvizsgálva feltárul, hogy mely hónapok voltak azok, amikor a legtöbb frigy köttetett. Az információk ilyetén való feldolgozását szintén nehezítette a származási helyek hiányos beírása, ami főleg a XVIII. századra volt jellemző. Éppen emiatt a házassági anyakönyvben található összes (nemcsak a ludányi és halászi származású házasuló felekre vonatkozó) adat feldolgozásra került, ami ugyanakkor összességében nem befolyásolja az arányokat, hiszen – amint látni fogjuk – megvoltak azok a preferált hónapok, amikor leginkább jellemzőek voltak a házasságok. Az előzőekhez hasonlóan, itt is tízéves ciklusokat vizsgáltunk meg, szintén kitolva a határt 1899-ig. Az 1751 és 1754 közötti adatok hiányoznak. Az 1741-1899 közötti mind a 16 ciklusról elmondható, hogy a legkevesebb házasság márciusban és decemberben volt, vagyis nagyböjti, valamint az adventi tiltott időszakban. Szintén kevés házasságot kötöttek áprilisban, június-júliusban, valamint augusztustól októberig. A számadatokat tekintve 1741-1790 közti 50 évben: decemberben 2 (az összes házasság 0,13%-a) , márciusban 9 (0,62%), augusztusban 21 (1,46%), szeptember-októberben 24-24 (1,66%), júliusban 51 (3,5%), júniusban 58 (4,03%), míg áprilisban 64 (4,45 %) házasságot regisztráltak. Vagyis ebben a nyolc hónapban a házasságok mindössze 17,51%-át kötötték. Ezen időszakokra esett ugyanis a mezőgazdasági munkák, betakarítások ideje. Éppen emiatt a házasságra lépők, inkább az ősz végi, téli hónapokat (kivéve decembert, amint láttunk) részesítették előnybe. Így a vizsgált 50 évben; novemberben 110 (7,64%), februárban 359 (24,96%), míg januárban 626 (43,53%) házasság köttetett, vagyis az egybekelések közel fele a januári hónapra esett. Ugyanezek az arányok mutathatóak ki a következő időszakokban is, ami az alábbi táblázatban figyelhető meg (a házasságkötések számának nagyarányú csökkenése a szécsényi bejegyzések megszűntének tudható be).

- 20 -


Házasságkötések hónaponkénti megoszlása házasságok száma január február március április május június július augusztus szeptember október november december össz. 1741-1750 (1750 109 44 0 7 18 5 3 2 2 3 15 0 208 hiányzik) 1751-1760 (1751-54 91 0 3 0 0 10 0 0 1 2 0 145 hiányzik) 38 1761-1770

117

49

2

12

17

16

8

0

1

3

27

0

252

1771-1780

189

91

5

28

32

23

20

11

8

8

30

0

445

1781-1790 50 éves összesítő

173

84

2

14

23

14

10

8

13

9

36

2

388

626

359

9

64

90

58

51

21

24

24

110

2

1438

1791-1800

123

43

1

5

6

2

1

3

3

2

10

0

199

1801-1810

72

29

1

6

12

9

3

4

5

1

32

0

174

1811-1820

95

23

0

6

10

7

1

2

3

4

18

1

170

1821-1830

106

22

0

5

9

3

2

4

4

6

23

0

184

1831-1840 50 éves összesítő 100 éves összesítő

105

16

2

6

19

12

7

1

4

8

52

1

233

501

133

4

28

56

33

14

14

19

21

135

2

960

1127

492

13

92

146

91

65

35

43

45

245

4

2398

1841-1850

65

10

0

3

10

1

3

2

2

4

90

1

191

1851-1860

44

17

1

10

13

6

0

3

1

9

58

0

162

1861-1870

42

18

0

10

15

6

4

0

2

6

89

0

192

1871-1880

29

19

0

9

14

8

5

2

5

7

62

1

161

1881-1890 50 éves összesítő

39

9

1

8

4

3

0

3

1

8

95

0

171

219

73

2

40

56

24

12

10

11

34

394

2

877

1891-1899

29

16

0

7

26

7

2

3

6

8

63

1

168

1741-1899

1375

581

15

139

228

122

79

48

60

87

702

7

3443

39,93%

16,87%

0,43% 4,03% 6,62% 3,54% 2,29%

1,39%

1,74%

2,52%

20,38%

0,20%

A hónapok után a napokat megvizsgálva (vagyis mely napokon kötöttek legtöbbször házasságot a frigyre lépők) érdekes változás figyelhető meg. A XVIII. században elsődlegesen vasárnapi napokon történtek a házassági ceremóniák. 1741 és 1799 közötti időszakban, az 1624 bejegyzett házasságból 1111 (68,41%) esett vasárnapra, míg a rákövetkező hétfői napokon 251-en (15,45%) keltek egybe. Ebben az időszakban a legkevesebben –mindössze 16-an (0,98%) – a pénteki napon házasodtak, mely minden keresztény felekezetnél tiltott nap volt. Ez a tendencia – nagyarányú eltolódás a vasárnap felé – figyelhető meg, egészen 1817ig. 1818-tól kezdve ugyanis, szinte minimálisra csökkent a vasárnapi házasságkötések száma (1818 és 1899 között mindössze 75 eset, vagyis évente átlagosan 0,92 házasság), míg helyét, szinte villámcsapásként a hétfői nap vette át. Ebben az intervallumban (1818-1899) 1087 házasság köttetett a hétfői napon, ami 72,75%-os arányt jelent. Ha arányaiban vizsgáljuk meg a napok részesedését, akkor elmondható, hogy csütörtöktől vasárnapig lecsökkentek a házasságkötések számai, míg hétfő és szerda között nőttek – hétfő után a legnagyobb arányban a szerdai napokon.

- 21 -


Az egyes napokra eső házasságkötések száma hétfő 1741-1817 % 1818-1899 % 1741-1899 %

294

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

össz.

77

47

51

19

95

1346

1929

15,24% 3,99%

2,43%

2,64%

0,98%

4,92%

69,77%

100,00%

97

188

28

4

15

75

1494

72,75% 6,49%

12,58%

1,87%

0,26%

1%

5,02%

100,00%

174

235

79

23

110

1421

342339

40,34% 5,08%

6,86%

2,30%

0,67%

3,21%

41,51%

100,00%

1087 1381

Járványok Ludány-Halásziban

Az elhunytak anyakönyvét vizsgálva kitűnnek azok az időszakok, amikor a településeken halálos betegségek szedték áldozataikat. Ezek a járványok elsősorban az egész országon végigsöprő ragályok (pl. kolera) lokális lecsapódásai voltak. Az anyakönyveknek köszönhetően, pontosan nyomon követhetőek a betegségek kialakulásai és lefolyásai. A keresztelési és halotti adatokat összehasonlítva kiderül, melyek voltak azok az esztendők, amikor járvány tizedelte a falvak lakosságát. Az alábbi táblázatok ezeket az időszakokat tárják fel a két községben.

Ludány keresztelés/halálozás 1741-1899

keresztelés halálozás

140

100 80 60 40 20 0 év 17 45 17 50 17 55 17 60 17 65 17 70 17 75 17 80 17 85 17 90 17 95 18 00 18 05 18 10 18 15 18 20 18 25 18 30 18 35 18 40 18 45 18 50 18 55 18 60 18 65 18 70 18 75 18 80 18 85 18 90 18 95

szültés/halálozás szám

120

év

39

néhány házasságkötésnél hiányzott a pontos dátum, emiatt van eltérés az össz számokat tekintve az itteni és az előző táblázat között (3443-3423)

- 22 -

A felső-ludányi római katolikus plébánia anyakönyvei 1741-1899 Halászi keresztelés/halálozás 1741-1899

keresztelés halálozás

100 80 60 40 20

1896

1891

1886

1881

1876

1871

1866

1861

1856

1851

1846

1841

1836

1831

1826

1821

1816

1811

1806

1801

1796

1791

1786

1781

1776

1771

1766

1761

1756

1751

1746

0 1741

születési/halálozási szám

120

év

Azt, hogy az elhunyt milyen betegségben halt meg, csak 1831-től kezdődően kezdték a plébánosok a könyvekbe jegyezni. Így az ezt megelőző időszakokban, csak a tényt lehet megállapítani, hogy járvány volt a községben, viszont amennyiben az országban nem volt ezen években nagyobb ragályos betegség, úgy pontosan nem lehet beazonosítani a tömeges halálozás okát. Ilyen ismeretlen járvány pusztított 1794-ben Ludányban, amikor 62-en haltak meg. Az áldozatok főként gyermekek voltak – a 62 elhunytból 58, átlag 2,6 év -, akik közül a legfiatalabb 3 napos, a legidősebb 17 éves, 13-an az egyéves kort sem érték meg. A fiatal áldozatokból következtethetően, nem kizárt, hogy himlő járvány tört ki ekkor Ludányban. Halásziban 1777-ben számolhatunk ragályos betegséggel, amikor az átlagtól kiugró, 46 halálozást jegyeztek fel. Mivel ekkor az életkort még nem regisztrálták a plébánosok, így az érintett korcsoportot nem lehet meghatározni. Annyi bizonyos, hogy a 46 elhunyt közül 39 volt gyermek. A betegség 1777. április és májusában pusztított, ekkor 30 halálesetet jegyeztek fel a plébánosok, ami a Halásziban történt egész évi halálozás 65,21%-a volt. Mind Ludány, mind Halászi történetének legnagyobb arányú lakosságpusztulása, az 1831. évi kolerajárvány idején következett be. A fertőzést máramarosi fuvarosok hozták be az országba Galíciából; a Tisza mentén sószállító tutajosok terjesztették. A hatóságok tehetetlenek voltak a betegséggel szemben, útlezárásokkal és karanténokkal igyekeztek gátat vetni az 1-3 napos lappangási idejű, magas lázzal, hányással, hasmenéssel, ennek következtében kiszáradással járó kolerának. Súlyosbította a helyzetet a hatósági karantén, mely megakadályozta a betakarítást (a megelőző két évben árvizek, nyáron aszály, 1829-ben marhavész tombolt) így éhínség tört ki. A kilátástalan helyzet a magyar történelem utolsó jobbágyfelkelését eredményezte.40 40

Magyarország története a 19. században. szerk.: Gergely András. Osiris Kiadó. Bp. 2005. 62-63 (a továbbiakban Mo. a 19. században)

- 23 -


A kolerajárvány az egész környéken nagy pánikot okozott. Grantner Ferenc posta adminisztrátor és gombkötő mester, 1831. július 23-án Balassagyarmatról írt Ráday Lászlónak, a következőkről beszámolva: „Tizenöt napja már, a’ miolta B Gyarmath mező várossa a Cholera betegség gyanúja végett el zárattattván, annak minden más helyekkel való közösülése meg gátoltatott – és a’ jó Isten tudja, mikor fog a’ Contumacia alúl fel szabadulni: - le írhatatlan károkat okozott ezen el zárattatás minden nemen lévő itten lakozó embereknek, de főképpen azoknak, a’ kik mesterségeik után élnek…”41 A plébánia területén – a plébános bejegyzésének tanúsága szerint – 1831. augusztus 7én kezdődött a járvány (7a Augusti incipit Cholerae morbus). A fertőzés első áldozata a Halásziban lakó, 57 éves Tőzsér Judit volt. A kolera kezdetben csak Halásziban tombolt; Felső Ludányban augusztus 20-án szedte első áldozatát, viszont ekkor itt még nem terjedt tovább, ahogy Alsó Ludányban sem, ahonnan augusztus 22-én jegyzik a kolera első áldozatát. Augusztus 26-ig az esetek (Pöstényt is beleszámítva) 76%-ában volt Halásziból való az elhunyt. Halásziból a betegség először dél felé „fordult”, és Pöstényben szedte áldozatait. Augusztus 26-tól jelent meg erőteljesen a ragály Halászi északi szomszédjában, Alsó Ludányban, ahonnan Felső Ludány felé terjedt tovább. Augusztus végén, de még inkább szeptember folyamán erősödik fel a két Ludányban a kolera, míg Halásziban ekkorra lecsökkent az intenzitása. Ugyanakkor a kolerajárvány utolsó áldozata – az október 8-án elhunyt Bablena Barbara, 30 éves özvegyasszony – szintén Halásziból való volt. A járvány mérlege: Halásziban 80, Felső Ludányban 60, míg Alsó Ludányban 25 elhunyt. A kolera életkorra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait; a legfiatalabb (ha hihetünk a bejegyzésnek) 3 napos, míg a legöregebb 80 éves volt. Az elhunytak átlagéletkora: 30,6 év. Kolerajárvány 1831 hely/hó

augusztus

szeptember

össz.

Alsó Ludány

9

16

25

Felső Ludány

10

50

60

Halászi

66

14

80

össz.

85

80

165

Kolerajárvány 1831 - kormegoszlás

41

0-1 1-10 11-20

7 41-50 29 51-60 14 61-70

27 13 5

21-30

29 71-80

3

31-40

38 össz.

165

Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára. (Továbbiakban RL) C/64-13 Ráday László levelezése, 11. sz. levél


- 24 -

A járvány végét Szemenyi József is megerősítette 1831. október 12-én Ludányból keltezett, Ráday Lászlóhoz írt levelében: „Ahogy id[?] Vég Istvány menye [az 1829-ben elhunyt fiának, Andrásnak felesége, fent említett – október 8-án elhunyt – Bablena Barbara – KK] meghalt azólta senki sincs beteg sem Ludányban, sem Halásziban, úgy hogy egiszen ki tisztultak ezen két falu betegektől.”42 Az 1848-49-es kolerajárvány a községeket csak kis mértékben érintette. A járvány első áldozata – az alsó-ludányi Juhász Miklós kertész - 1849. március 30-án hunyt el. Május folyamán egy tóthegymegi átutazó halt meg a községben, júniusban pedig a Pest-Lőcsei Gyorskocsi Társaság egyik kocsisa lelte itt halálát. Szerencsére egyikük halálából sem tört ki járvány a falvakban. Június közepén egy ludányi asszony és egy halászi férfi, míg júliusban egy felső-ludányi asszony, és egy halászi leánygyermek hunyt el a betegségben, amivel le is zárult a kolerában meghaltak száma. Az 1854-55-ös járvány szintén kis mértékben, bár az előzőnél jobban sújtotta a településeket, melynek majd egész családok is áldozatul esetek. Mivel a plébános erre az időszakra a házszámokat is bejegyezte, így pontosan nyomon követhető a betegség terjedése. Alsó Ludányban a kolera kizárólag a főút keleti részén élőket érintette, a 32 és 41 házszám köztieket – vagyis a mai Kossuth út bejárata és a kastély által határolt területet.43 Az első áldozat a 6 éves Kurucz Teréz volt, aki 1855. július 2-án hunyt el. 19 éves bátyja egy hétre rá halt meg. A kolera július 18-án jelent meg Halásziban, ahol egy apát és két gyermekét vitte el a ragály. Augusztus folyamán tovább pusztított itt a betegség – a járvány mérlege Alsó Ludányban 9, Halásziban 8 halott. Felső Ludányban mindössze 1 halálesetért felelős az epemirigy, mely viszont nem kapcsolható a járványhoz, hiszen az eset már december 30-án történt. Hogy a kolera csak ilyen minimális szinten érintette a falvakat, az nem kis mértékben a plébánosnak volt köszönhető. Glatz Pál44 a hozzá fordulókat boróka- és bodzafőzettel kezelte, akik így kiizzadták a betegséget. A titok azonban nem a főzetben rejlett, hanem a víz, forrás általi sterilizálásában, mely elpusztította a kolera bacilust. A plébános feljegyzése szerint Felső Ludányban csak azért volt minimális a halálozás, mert a felső-ludányiak hozzá mentek gyógyszerért.45

42

RL C/64-13 12. sz. levél Georeferált vármegyei kataszteri térképek - Nógrád megye 1867-1868. Arcanum. 2010. 44 1854. szeptember 23. – +1886. november 22. közt felső-ludányi plébános, sírja a felső-ludányi temetőben található, Némethy, Series i.m. 88. 45 „In Fölsőludány complures habuerunt Choleram. Sed quia quamprimum se quis male sensis, confidenter ad me confugit et medicamina sumsit nec unicus quidem est mortuus…”Historia Domus 48. - ez úton szeretnék köszönetet mondani Jusztin Péternek, aki segítségemre volt a bejegyzés megfejtésében. 43

- 25 -


Nagyobb pusztítást vitt végbe az 1873-as kolerajárvány. A fertőzés 1872. december végén szedte első áldozatát, ekkor azonban még nem öltött járványos méreteket. 1873. július 16-ától kezdett igazán tombolni a kolera. Július folyamán és augusztus elején a járvány főleg Felső Ludányban pusztított, majd augusztus első felében kezdett egyre inkább dél felé –Alsó Ludány – terjedni, legvégül érte el Halászit – valamint az erre az időszakra egyre inkább benépesedő, Halászihoz tartozó Mocsár pusztát – augusztus közepétől. Az 1873-as kolera pandémia összességében 80 áldozatot szedett a három községben, az elhunytak átlagéletkora 29,71 év volt. Az áldozatok 32,5%-a (26 fő) nem érte el a 10 évet, közülük 11,53% (3 fő) az 1 évet. Az alábbi táblázatokon látható, hogy a járvány augusztus folyamán érte el tetőfokát, és hogy főként a gyermekeket érintette. Kolerajárvány 1873 hely/hó

december (1872)

július

augusztus

szeptember

össz.

Alsó Ludány

1

25

1

27

Felső Ludány

9

15

1

13

Halászi

január

1

május

1

Mocsár puszta

24

1

össz.

1

1

1

11

53

10

26

2

3 13

80

Kolerajárvány 1873 - kormegoszlás 0-1 1-10 11-20 21-30 31-40

3 41-50 24 51-60 8 61-70 6 71-80 10 össz.

12 10 4 3 80

A halásziak körében még ma is él az a hagyomány, mely szerint a kolerában elhunyt embereket a halászi temető azon részére temették el, ahova a mai napig nem temetkezik a lakosság. Hogy ez melyik járványra vonatkozik – valószínűsíthetően a legnagyobb, 1831-esre – egyáltalán, hogy valóban igaz-e, azt eleddig más forrásból még nem tudtam megerősíteni. Bizonyíték lehet az a kereszt, ami a halászi temető ezen részén árválkodva áll, rajta pedig halálfej található. Kolera idején a halászi – és minden bizonnyal a ludányi46 - gazdák a falutól keletre található szőlőhegyre mentek ki lakni, onnan figyelték, hogy a faluban maradtak mikor harangoznak egy újabb halottért.47

46 47

csak Halásziból van feljegyzés Nagy Pál – Egy falu története. kézirat


- 26 -

A XIX. század végére a higiéniai viszonyok javulása következtében megszűnt a kolera járvány újabb kitörésének veszélye. 1873 után sem Ludányban, sem Halásziban nem jelenik már meg a betegség.48 1875-ben a gyermekek körében pusztított a himlő; a bejegyzett 53 ludányi halott közül 19 gyermek mellé írták be a variola-t. A védőoltás elterjedésével sikerült megfékezni ezt a gyermekekre veszélyes járványt; az 1870-es években már az újszülöttek háromnegyedét beoltották a himlő ellen.49 1891-ben, de még inkább 1892-ben mind Ludányban, mind Halásziban szintén a gyermekek körében szedte áldozatait a torokgyík (diftéria, roncsoló toroklob); Ludányban a két évben a 85 bejegyzett elhunyt közül 25 (29,41%) , míg Halásziban 1892-ben az 27 elhunyt közül 14 gyermek (51,85%) torokgyíkban halt meg. A járványos megbetegedések végigkísérték a községek történetét, súlyosságukat gyakran erősítették az aszályos évek, éhínségek, háborúskodások. Ugyanakkor a lakosság regenerálódási képessége mindig felül tudott emelkedni a járványok okozta sokkon és biztosítani tudta a települések életének folytonosságát.

Érdekességek az anyakönyvekből

Jelen írásom utolsó fejezetében az egyházi anyakönyvek bejegyzéseiben felelhető érdekességeket tárom fel. Az anyakönyvek adatainak vizsgálatakor olykor előbukkannak olyan bejegyzések, melyek az elhunyt/keresztelt személye, a halál oka miatt kitűnnek a többi közül. Az elhunytak anyakönyvének első kötete első lapján található egy értékes bejegyzés, amely így szól: „18 Jan. Clara Kajali vidua Pauli Rádai Calvinista obyt in Ludán”. Vagyis 1741. január 18-án Ludányban halt meg Ráday Pál özvegye Kajali Klára.

A beírás már csak azért is értékes, mert ez az egyetlen, ami közvetlenül a Ráday család egyik tagjára vonatkozik – nem véve itt figyelembe azt a néhány esetet, amikor keresztszülőséget vállaltak. Klárát, a losonci református temetőben található Ráday kriptában helyezték örök nyugalomra férje, Pál mellett.50

48

Mo. a 19. században i.m. 400. uo. 401. 50 Puntigán József – Puntigán Tünde – A losonci református temető. Komárom-Dunaszerdahely. 2003. 74-75. 49


- 27 -

A Ráday család ludányi jelenlétéhez köthető a következő kiemelt bejegyzés is, mely szintén a halotti anyakönyvben található. A felső-ludányi (mai, közkeletűbb nevén horkai) temetőben található két XIX. század eleji sír, mely egy családi tragédia emlékét őrzi. Ráday III. Pál intézőjének, Furthinyi Józsefnek két gyermeke alussza itt örök álmát. Mindkettőjüket 18 évesen érte a halál. 1822. október 27-én hunyt el Furthinyi Anna, sírján a következő felirat olvasható: „Nemes Furthinyi Anna született 1804 esz. Szt. Iakab h. 22 napian, meg holt 1822 Mind Szent hó 27 napján”. Két évre rá követte őt öccse, István, aki a pesti egyetemre járt, amint azt sírköve is tanúsítja: „Ns Furthinyi István szü. mai 30 1806 Meg holt ian 25. 1824 esz. tavasz adta tél vette-e’ virágot ki tsak 18 evig 7 hoig 25 napig futhatta palyaiat mikor a pesti universitasbol a bölcselkedés oskolaiaból áthíva a fő bölcsesség az igaz bölcsesség oskoláiaba”. Furthinyi József gyermekeinek betegségéről, majd tragédiájáról többször olvashatunk Ráday III. Pál levelezésében. Ráday Pál 1822. augusztus 28-án keltezett levelében ez olvasható: „Tellyes rész vétellel értem az Úr Leveléből, azon való szomorúságát, hogy két jó reménységű kedves gyermekei betegek. Érzem én azon keserűséget s képzelni tudom mint atya. Reszkető örömek a gyermekek, de bíznunk kell a jó Istenbe, a ki meg szokta hallgatni az igaz szívből származott buzgó imádságot. Sokszor midőn szinte már kétségbe esünk, akkor segít a mindenható.”51 1823. szeptember 10-én a következőt írja Ráday Pál Furthinyi Józsefnek: „Az Úr jó reménységű Pista fia betegsége nem kevéssé illetett bennünket, de reménylem, nagyobb a rémülés, a már el ijesztett szülékbe, mint a veszedelem. Pista tsendes maga viselésű, moratus iffjú, a ki semminémű nemébe, az iffjak közönséges félre zúgásaiban nem részesült, s magát még el nem gyengitette, azért úgy hiszem, a vér köpése tsak a bő vérűség következése. Meg tartja őtet, de tartsa is meg, a minden jónak kútfeje, a Kegyelmes jó Isten, az Úr, s jó annya örömére és vigasztalására.”52 Szeptember 27én még továbbra is vigasztalja Józsefet: „Ne tsüggedjen el az Úr, Pista jó fia egéssége helyre állítása eránt, jó az Isten, jót ád, s meg hallgatja, a kik hozzá buzgón könyörögnek. Emberi mód szerént szólva, Pista betegségét nem valami történhetett hibából kell keresni, inkább hiszem, hogy talám Eleikről az Úr maradékira örökségképpen szállot nyavalya, ezen esetbe az orvosi felvigyázásnak is egészlen más módokkal kell a betegségnek eleibe állani. Massa53 Úr okos, gondos orvos, reménylem, elesméri a betegség súlyát s orvoslása módját.”54 1824. február 7-én azonban már csak a részvét maradt: „Még vérző sebjeit nagyobbítani nem 51

RL C/64-2c – Általános gazdasági iratok 70/2 - Gazdaságot illető levelek és rendelések ab A(nn)o 1821-1825. No. 41. sz. levél 52 uo. 91. sz. levél 53 Massa Alajos – szécsényben lakó vármegyei sebész 54 54 RL C/64-2c - 70/2 Gazdaságot illető levelek és rendelések ab A(nn)o 1821-1825. No. 96. sz. levél


- 28 -

kívánom, azt tselekedném pedig valóban, ha vigasztalni akarnám, tsak az idő enyhítheti az Úr s hozzá tartozói fájdalmát, tsak sok Esztendők gyógyityák meg azt valamennyire. De seb helye mindég meg marad. – Azt azonban állíthatom, hogy tökéletes részt veszünk az Úr szomorú történetén, tsak szülék tudnak, szülék módjára érezni. Az Isten útjai tsudálatosak, hogy elég legyen már ez kettős áldozat, szabad az Isten minnyájunkkal.”55

Furthinyi István (1806-1824) és Anna (1804-1822) sírja a felső-ludányi temetőben

Háborúk idején átvonuló csapatok jelenlétéről is tanúskodnak a halotti anyakönyvek. 1809-ben kezdődött a Napóleon elleni ötödik koalíciós háború, melynek egyik csatája – a magyar földön vívott egyetlen jelentős összecsapás – június 14-én zajlott Győrnél, amely francia győzelemmel zárult. Ezután a magyarországi francia megszálló hadak 1809. november végéig Győrben működtették parancsnokságukat. A háborúskodásnak végül is az 1809. október 14-i schönbrunni béke vetett véget.56 A franciák magyarországi jelenlétéhez kapcsolódnak az 1809. év november hó folyamán, a halotti anyakönyvbe bejegyzett adatok.

55

uo. 113. sz. levél Zachar József – „Egy ezredévi szenvedés” – Fejezetek a magyarság hadi történelméből. Martonvásár 2003. 261-264.

56


- 29 -

Mivel ekkor már a békekötés megtörtént, így valószínűleg hazafelé tartó katonák vonultak át a községeken, akik közül 9, 20 és 24 év közötti ifjú katona lelte itt halálát, közülük háromról jegyezték be, hogy Bohémiából (cseh tartomány) származtak. Végezetül tekintsük át azokat a jeles személyiségeket, akik akár születés, akár házasság, akár halálozás kapcsán szerepelnek a felső-ludányi anyakönyvekben. 1873. október 14-én Alsó Ludány 1-es számú épületében – az ekkor már a losonci Gyürky család tulajdonában lévő Ráday kastélyban (vagy annak valamelyik épületében) – született meg

csekei Varjú Mihály uradalmi adószedő (exactor dominalis) és Csintalan Ilona gyermeke: Varjú Elemér László történész, a magyar művelődéstörténet jelentős kutatója. A fiatal Elemér Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, majd 1898-ban lépett a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatába. 1908-ban nevezték ki a kassai Felsőmagyarországi Múzeum igazgatójává, 1913-tól lett a Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója, 1915-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1901 és 1908 között szerkesztette a Turul című folyóiratot – a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság közlönyét – 1915-től pedig az Archeológiai Értesítőt és a Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának közleményeit. Nevéhez fűződik a Gyulafehérvári verses glosszák felfedezése (1898), mely a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária siralom után a harmadik legrégibb összefüggő nyelvemlékünk, melyet 1320 körül egy székesfehérvári, vagy tatai névtelen minorita jegyzett le.57 A XIX. század ’80-as éveiben szerzi meg a délvidékről származó Pejacsevich család a korábbi Gyürky részeket. A família több tagja is Alsó Ludányban látta meg a napvilágot; 1884. január 9-én született itt gróf verőczei Pejacsevich Artúr és gróf hídvégi Mikó Anna fia; András (Endre) Imre Károly; 1886. május 16-án lányuk Mária Ágnes. Endre 1898. május 3-án

Észrevételek rubrikában: „Ő Eminenciája Vaszary Ferencz Kolos bíboros herczeg érsek rendeletére 3259 sz. 1898/…[?]1119 verőczei Pejacsevich Endre név Ő Felségének 1898 május hó 3. kelt legfelsőbb elhatározásához képest „verőczei és hídvégi gróf Pejacsevich Mikó Endrére kettős névre igazíttatott ki.” 1898. június 20. Radnai Győző h.plébános

57

Révai Nagy Lexikona I-XXI. Bp. 1910-1935. XIX. köt. Bp. 1926. 17-18., http://lexikon.katolikus.hu/G/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1ri%20Sorok.html (a címen: Magyar Katolikus Lexikon


- 30 -

nyert engedélyt arra, hogy egyesíthesse családnevét néhai gróf Mikó Endre (anyai nagyatyja) családnevével, és hogy a gróf Pejacsevich-Mikó kettősnevet viselhesse.58 Gróf PejacsevichMikó Endre és gróf Eszterházy Amália két gyermeke szintén Ludányban született; 1909. április 20-án Pál Elemér Endre Imre Artúr Mária, 1910. június 10-én Endre Géza Alajos József Mária. 1909. augusztus 20-án a településen házasodott össze gróf Jankovich János és gróf

Pejacsevich Mária; 1899. szeptember 30-án pedig itt hunyt el 53 évesen gróf Pejacsevich Artúr, országgyűlési képviselő, akit a szlavóniai Nasicra szállítottak és ott helyezték örök nyugalomra.

gróf verőczei és hídvégi Pejacsevich-Mikó Endre, gróf galántai Eszterházy Amália és gyermekük Pál – (magángyűjtemény)

58

Kempelen Béla: Magyar nemes családok I-XI. Bp. 1910-1932. VIII. köt. Bp. 1914. 250.


- 31 -

Összegzés Tanulmányomban igyekeztem feldolgozni a felső-ludányi katolikus anyakönyvek minden olyan adatát, mely a községek története szempontjából érdeklődésre tarthatnak számot. Ugyanakkor a szűken vett hasznosságon túl, figyelembe kell venni a tágabb előnyét is, hiszen ezek az adatok egy jövendőbeli, a környékről készült történeti- statisztikaidemográfiai, de akár néprajzi (pl. házasodási szokások) tanulmányok alapjai lehetnek. Ezt a munkát nem lehet még ilyen formában befejezettnek tekinteni, hiszen szükséges a többi, környező település anyakönyvi adatainak is a megvizsgálása, mert – amint láthattuk – sokszor nagy mennyiségben tartalmazhatnak olyan adatokat, melyeket az itteni anyakönyvekbe nem jegyeztek be; összességében pedig akár egy-egy év adatait is érdemben módosíthatják. Szintén nem kerültek feldolgozásra – az amúgy igen hiányos – egyéb – evangélikus, izraelita – anyakönyvek adatai, melyeket ugyanakkor a következő oldalon kezdődő összegző táblázatok között feltüntettem. A hatalmas mennyiségű adatbázisból kinyerhető genealógiaicsaládtörténeti információk pedig egy következő tanulmány megírásának alapjául szolgálhatnak.

- 32 -


Összegző táblázatok

A.Ludány forrás/vallás Sematizmus 1815 Mocsáry 1826 Nagy 1828 Fényes 1837 Shvoy 1869

r.katolikus 221 250 258 261 330

evangélikus 8

forrás/vallás Sematizmus 1815 Mocsáry 1826 Nagy 1828 Fényes 1837 Shvoy 1869

r.katolikus 672 589 587 608 627

evangélikus 2

forrás/vallás Sematizmus 1815 Mocsáry 1826 Nagy 1828 Fényes 1837 Shvoy 1869

r.katolikus 503 491 587 569 555

evangélikus

református 1

görög katolikus 2

izraelita össz. 232 250 7 281 6 283 15 348

görög katolikus

izraelita össz. 674 589 594 613 10 652

görög katolikus

izraelita össz. 503 497 609 6 589 22 580

16 (protestáns) 10 6 2 1 F.Ludány református

7 (protestáns) 5 15 Halászi református

6 22 (protestáns) 14 3

Községek közötti házasságok megoszlása - Alsó-, Felső-Ludány, Halászi férj/feleség

AL - AL

FL -FL 2

1831

2

5

1832

2

3

7

1

1833

2

1

5

1830

1834 1835

H-H

AL - FL

FL - AL

3

2

1

2

1

FL - H

H - FL

össz.

2

2

12

2

2

14

4

1

20

1

2

11

1

5

1

1

6

1

3

13

1

19

1

AL - H

1

3

1

1

2 5

3

1837

2

3

4

1838

2

7

4

1836

H - AL

1

8

1839

4

3

2

10 év

15

34

31

6

2

1840

1

2

3

1

1

1841

1

5

5

1

1842

2

4

1

1843

3

2

1

2 1

3

13

3

2

12

16

121

2

1

11

1

4

17

1

1

1

1

11

2

1

3

2

11

- 33 -


1844

3

2

1

1

1845

1

5

2

1

1847

1

3

1848

3

5

1849

1

3

2

10 év

11

32

25

6

6

5

7

férj/feleség

AL - AL

FL -FL

H-H

AL - FL

FL - AL

AL - H

H - AL

1850

1

1

2

1

1

1

1

4

1

3

3

2

6

3

1

1

1846

1853

1

1854

1

1855

3

1856

1 1

1 1

3

1

3

1

18

1

11

1

1

8

9

8

109

FL - H

H - FL 2

9

1

18

1

11

1

5

1

8

1

6

2

1

2 1

1

2

1 1

1857

8

5

3

2

1858

2

1

2

1859

3

4

2

8 11

2

1851 1852

1 2

1 1 1

6 2

1

1

9 10

10 év

10

17

23

5

8

5

5

4

7

férj/feleség

AL - AL

FL -FL

H-H

AL - FL

FL - AL

AL - H

H - AL

FL - H

H - FL

1860

1

1

1

1

1

5

1861

3

2

8

3

1

1

4

22

1862

5

1

1863

1

1864

2 1

1867 1868

6

1869

7 2

2

1

1

6

1

1

2

1

1

1

2

2

1

1

5

2

5

1865 1866

1

3 6

1

9 6

1

2

2

2

9 2

2

10 év

11

22

23

9

3

6

3

9

7

AL - AL

FL -FL

H-H

AL - FL

FL - AL

AL - H

H - AL

FL - H

H - FL

1870

1

1

1

6

6

1

1872

2

1

1

6

3

1

1873

3

1874

1

1

1

1

1876

1

3

2

1

4

1877

2

1

14

1

8

2

16

1

1875

2

1

1

1 1

1878

1

6

4

1879

2

3

4

1

10 év

9

29

26

5

1 1

5

1

1

9

1

2

10

1

14

1 1

2

5

3

11 7

6

92 499

50 év

56

134

128

31

21

24

20

41

44

férj/feleség

AL - AL

FL -FL

H-H

AL - FL

FL - AL

AL - H

H - AL

FL - H

H - FL

1880

1

2

2

1881

2

4

1

3

1

1882 1883

4

6

4

1884

1

2

2

1 1 1

1

1

1

1

93

3 1

1

22 4

férj/feleség 1871

84

8 1

2

6

3

1

9 21 5

- 34 -


1885

1

2

2

1

1886

1

5

2

2

4

3

2

1887 1888

2

1889

6 2 1

12

1

1

1

11

1

3

1

9

3

2

2

1

8 95

10 év

12

33

20

4

3

5

9

4

5

férj/feleség

AL - AL

AL - FL

FL - AL

AL - H

H - AL

FL - H

H - FL

1

1

FL -FL

H-H

1890

2

1

1891

2

4

1892 1893

1

1

3

2

1

1

1

2

2

1

2

1894

1

1

1

1

1

5 2

12

1

9

1

9

3

5

1895

2

2

1896

1

1

1897

1

1

1898

0

1899

2

10 év

1

8

2

14

4

3

4

3

2

7

46

Római katolikus Ludány

Halászi

év keresztelés halálozás különbözet keresztelés halálozás különbözet 32 25 10 11 1741 7 -1 16 25 19 9 1742 -9 10 33 8 20 7 1743 25 13 19 5 15 8 1744 14 7 31 18 11 8 1745 13 3 19 8 18 7 1746 11 11 26 21 10 10 1747 5 0 27 11 13 3 1748 16 10 174959

18

10

8

18

2

16

1750

25

31

-6

12

14

-2

1751

22

28

-6

15

20

-5

1752

21

30

-9

15

6

9

1753

26

14

12

13

9

4

16 28 30 26 27 hiány 35 29 22 17

17 6 1 18

-1 22 29 8

7 5 1 20

0 9 14 -1

36 8 9 10

-1 21 13 7

7 14 15 19 13 hiány 19 19 10 16

15 1 1 5

4 18 9 11

1754 1755 175660 1757 1758 1759 1760 1761 1762 59 60

április és december közti halotti adatok hiányoznak február és december közti halotti adatok hiányoznak

- 35 -


Ludány év

keresztelés

Halászi

halálozás

különbözet

keresztelés

halálozás

különbözet

1763

29

28

1

13

12

1

1764

18

12

6

15

13

2

1765

26

5

21

11

8

3

1766

26

5

21

15

6

9

1767

20

16

4

20

18

2

1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776

31 26 31 24 36 25 28 19 29

24 18 10 15 22 25 19 12 12

7 8 21 9 14 0 9 7 17

22 19 20 18 22 20 15 30 19

19 16 12 28 5 8 16 7 10

3 3 8 -10 17 12 -1 23 9

1777

20

30

-10

17

46

-29

1778

39

39

0

29

15

14

1779

29

22

7

22

16

6

1780

30

14

16

21

10

11

1781

32

21

11

28

8

20

1782 1783 1784 1785 1786 1787 1788 1789

27 42 19 33 43 39 41 43

27 31 25 30 15 24 24 33

0 11 -6 3 28 15 17 10

20 29 17 31 27 24 27 25

22 22 14 10 29 14 15 20

-2 7 3 21 -2 10 12 5

1790

38

28

10

32

24

8

1791

43

34

9

19

13

6

1792

39

16

23

41

21

20

1793

35

22

13

20

12

8

1794

55

62

-7

26

21

5

1795

32

15

17

22

28

-6

1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804

43 42 29 34 48 42 41 30 36

47 24 21 17 41 24 28 17 28

-4 18 8 17 7 18 13 13 8

23 31 16 37 19 25 20 26 19

10 18 13 13 29 12 18 26 31

13 13 3 24 -10 13 2 0 -12

1805

22

33

-11

18

29

-11

1806

22

46

-24

14

37

-23

1807

37

23

14

27

19

8

1808

23

35

-12

15

16

-1

1809

38

35

3

20

19

1

1810

27

45

-18

16

10

6

- 36 -


Ludány

Halászi

év keresztelés halálozás különbözet keresztelés halálozás különbözet 39 27 19 17 1811 12 2 27 27 24 13 1812 0 11 41 11 17 13 1813 30 4 29 27 28 12 1814 2 16 35 44 16 34 1815 -9 -18 33 15 24 10 1816 18 14 33 22 20 6 1817 11 14 36 32 21 18 1818 4 3 1819

38

28

10

25

11

14

1820

39

16

23

27

9

18

1821

42

23

19

12

20

-8

1822

26

14

12

31

17

14

1823

43

40

3

20

13

7

1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832

43 44 41 37 38 37 38 34 31

23 26 28 45 33 40 42 124 26

20 18 13 -8 5 -3 -4 -90 5

26 23 29 31 27 16 24 17 26

16 20 16 41 32 25 26 114 13

10 3 13 -10 -5 -9 -2 -97 13

1833

51

20

31

29

14

15

1834

32

26

6

25

24

1

1835

31

33

-2

21

24

-3

1836

28

26

2

27

17

10

1837

34

24

10

24

20

4

1838

43

20

23

29

11

18

1839

28

25

3

33

19

14

1840

34

20

14

31

17

14

1841

39

35

4

22

17

5

1842

33

27

6

23

35

-12

1843

38

15

23

26

21

5

1844

34

24

10

36

30

6

1845 1846

30 33

21 32

9 1

24 19

16 25

8 -6

1847

23

39

-16

22

40

-18

1848

34

48

-14

14

24

-10

1849

36

53

-17

20

36

-16

1850

27

28

-1

27

18

9

1851

46

21

25

17

19

-2

1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858

35 36 29 35 33 46 35

20 33 19 43 13 26 35

15 3 10 -8 20 20 0

25 30 23 13 29 23 22

12 25 11 35 16 15 20

13 5 12 -22 13 8 2

- 37 -


Ludány

Halászi

év keresztelés halálozás különbözet keresztelés halálozás különbözet 30 16 23 30 1859 14 -7 29 32 30 18 1860 -3 12 1861

41

27

14

16

17

-1

1862

32

32

0

29

29

0

1863

38

36

2

25

26

-1

1864

28

25

3

16

25

-9

1865

33

34

-1

32

17

15

1866

44

27

17

23

14

9

1867

35

24

11

30

15

15

1868

35

29

6

26

28

-2

1869

32

29

3

20

24

-4

1870

41

36

5

30

22

8

1871

31

17

14

24

21

3

1872

37

37

0

24

17

7

1873

28

92

-64

30

62

-32

1874

37

24

13

21

24

-3

1875

40

53

-13

25

19

6

1876

34

38

-4

21

30

-9

1877

31

29

2

19

19

0

1878

22

18

4

18

19

-1

1879

39

21

18

24

21

3

1880

31

29

2

20

18

2

1881

31

24

7

29

22

7

1882

25

30

-5

25

21

4

1883

31

28

3

23

18

5

1884

39

17

22

29

21

8

1885

34

28

6

20

28

-8

1886

37

29

8

26

23

3

1887

35

22

13

17

17

0

1888

36

21

15

25

16

9

1889

33

24

9

21

21

0

1890

28

27

1

33

19

14

1891

33

42

-9

25

16

9

1892

41

40

1

27

27

0

1893

28

26

2

26

14

12

1894

31

41

-10

30

24

6

1895

40

23

17

28

22

6

1896

32

23

9

28

28

0

1897

42

19

23

29

9

20

1898

28

22

6

33

24

9

1899

41

32

9

28

32

-4

1900

34

18

16

30

25

gyarapodás

995

gyarapodás

5 559

- 38 -

A felső-ludányi római katolikus plébánia anyakönyvei 1741-1899 61

Evangélikus Ludány

év/hely

keresztelés

Halászi

halálozás

keresztelés

1

1829 1834

1

1835

1

1836

1

1839

1

1856

1

1857

2

1858

2

1

1859

2

1860

1

1861

2

1

1862

1

1

1863 1864

2 1

1

1865 1866 1867

1

2 1 2

1

össz.:

13

15

2

1869 1870 1871 1872 1873

2 1 1 1 1

1 1

1

1874

61

halálozás

0

2 4

1

1

2 4 1

1875

2

1

1876

1

3

1877

1

1

1878

2

3

1

1

1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887

2 2 2 2 1 6

1 1 1

1 1 1

2

1 1

1 1 1 1

3 1 2 3

1888

3

2

1

1

1889

1

2

1

2

1890

2

1

1891 1892 1893

3 1

1 4 1

2 1

1 1

1 1

1

2 3 1 2

1829-1867 - Kis Zellői ág. ev. anyakönyv - NML IV.535 B/22 1869-1895 – Szécsényi ág. ev. anyakönyv – NML mikrofilmtár, 804. tekercs

1

- 39 -


1894

3

1

1

1895 össz.

1 43

22

32

62

év/hely

Izraelita Ludány keresztelés

keresztelés

1852

2

1

1853

1

1

1857

1

1

1858

1

1859

1

1

1861

1

1

1862

1

1863

1

1864

1

1865

1

1866

62

Halászi

2

1867

4

össz.

14

NML E/11 – Szécsényi izraelita ak. 1793-1885

2

10

30


- 40 -

Felhasznált levéltári források - Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára. (Továbbiakban RL) C/64-13 Ráday László levelezése, 11. sz. levél - RL C/64-13 12. sz. levél - RL C/64-2c – Általános gazdasági iratok 70/2 - Gazdaságot illető levelek és rendelések ab A(nn)o 1821-1825. No. 41., 91., 96., 113. sz. levelek - Ludányhalászi Plébánia Levéltára – keresztelési, házassági, halotti anyakönyvek 1741-1900 - Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1731-es Canonica Visitatio - Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1755-ös Canonica Visitatio - Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1789-es Canonica Visitatio - Ludányhalászi Plébánia Levéltára 1818-as Canonica Visitatio - Ludányhalászi Plébánia Levéltára – Protocollum Parochiae Fölsö Ludányensis ab anno 1842 - Nógrád Megyei Levéltár (a továbbiakban NML) IV. 535 B/22 Kis zellői ág. ev. esperesi kerület anyakönyvei - NML mikrofilmtár, 804. tekercs - Szécsényi ág. ev. anyakönyvek 1869-1895 - NML mikrofilmtár, 664-665. tekercs – Szakali római katolikus anyakönyvek - NML E/11 – Szécsényi izraelita anyakönyvek 1793-1885 - NML IV.7 b – 1710 - NML IV.7 b – 1732 - Szécsényi Ferences Kolostor Levéltára, Matricula Baptizatorum In Conventu Szecseniensi Ordinis Minor[um] Sancti P[atris] Francisci Reformatorum Ab Anno Domini 1694.


- 41 -

Felhasznált irodalom - Chematismus Venerabilis Cleri Archidioecesis Strigoniensis 1815 - Chematismus Venerabilis Cleri Archidioecesis Strigoniensis 1914 - Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. II. Pest 1837. - Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest 1851. - Galcsik Zsolt – Tóth Krisztina: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950). Szécsény 2004. - Georeferált vármegyei kataszteri térképek - Nógrád megye 1867-1868. Arcanum. 2010. - Kempelen Béla: Magyar nemes családok I-XI. Bp. 1910-1932. VIII. köt. Bp. 1914. - Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae. 1. kötet. Buda 1828. - Ludovicus Némethy – Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum MDCCCXCIV. Strigonii. Typis Gustavi Buzárovits. 1894. - Magyarország története a 19. században. szerk.: Gergely András. Osiris Kiadó. Bp. 2005. - Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. szerk. Borovszky Sámuel. Budapest 1911. - Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Reprint kiadás. Kecskemét 1982. - Nagy Pál: Egy falu története. kézirat - Puntigán József – Puntigán Tünde – A losonci református temető. KomáromDunaszerdahely. 2003. - Révai Nagy Lexikona I-XXI. Bp. 1910-1935. XIX. köt. Bp. 1926. - Schneider Miklós – Eperjessy Kálmán: A II. József-féle országleírás és népszámlálás főbb adatai. Salgótarján, 1977. - Shvoy Miklós – Nógrád megye leírása (1874-1875). összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Judik Dorottya. NML. Salgótarján 2006 - Tóth Krisztina – A Nagy-Nógrádi Főesperesség 17. századi katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvei. Szécsény 2004. - Varsány – Egy palóc falu évezrede. Szerk.: Pálmány Béla – Varsány. 2000. - Zachar József – „Egy ezredévi szenvedés” – Fejezetek a magyarság hadi történelméből. Martonvásár 2003.

NAGY IVÁN HONISMERETI PÁLYÁZAT Kovács Krisztián. Adalékok Ludány-Halászi XVIII-XIX. századi társadalomtörténetéhez

Recommend Documents