HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA

3*2> 1 9 9 0 / 1

HONISMERET A HAZAFIAS NÉPFRONT FOLYÓKAT*

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Az agg Kossuth és Napsugár. Szépirodalmi. Bp., 19897160 old. A nyolcvankét esztendős Kossuth Lajos és a tizenkilenc esztendős Zeyk Sarolta levelezése. Antal Károly: Szemelvények a Cserhát-völgyi községek történetéhez, 1265-1985.1. Nyomtatásban megjelent források. Kiadja a Cserhát-völgyi Honismereti K ö r és a Felsótoldi Községi Tanacs. 1989. 321 old.

Bánlaky Pál: A vidékiség tünetei. Tanulmányok a kisvárosról és a kisvárosi értelmiségről. Kiadja a Művelódéskutató Intézet. Bp., 1989. 97 old. Benkó József: Erdély földje és népe 1 - 2 . kötet. (Transsilvania specialis) Európa. Bp., 1440 old. A z 1740 és 1814 k ö z ö t t élt erdélyi református lelkész és polihisztor ebben az eredetileg latin nyelven írt munkájában mutatja be Erdély vidékeit, akkori társadalmát, fontos adatokat k ö z ö l Erdély számos községéről.

Az Autóker 40 éve. R-Forma. Bp., 1989. 31 old. Ádám Magda: A Kisantanrés Európa 1920-1929. Akadémiai. Bp., 1989. 284 old. A Duna-medencei utódállamok szövetségének, a Kisantantnak keletkezését, tagjainak egymáshoz, a többi európai országhoz, elsősorban pedig Magyarországhoz való viszonyát, a térséggel kapcsolatos nagyhatalmi politika változásait mutatja be a könyv. Ádám Sándor: Taneszközök Magyarországon. Szerzői kiadás. Bp., 1989.190 old. T ö b b száz forrasmunka alapján tárgyalja a hazai iskolák felszereltségét, az államalapítastol az első világháború végéig. Pozsonytól Brassóig, Ungvártól Fiúméig 70 fénykép szemlélteti az állam és a négy egyhazfelekezet iskoláinak és taneszközeinek fejlettségét. (Megrendelh :tó a szerzőnél: 1142 Bp., Edison k ö z 8.) Baja története. Szerk: Kőhegyi Mihály. kezdetektől 1944-ig. Szerk: Fcuudi Gábor, vai József. Akadémiai. Bp., 1989. 417 old.

I. A Ham-

Batthyány Kristóf európai utazása 1657-1658. Szerk: Hemer János. Peregrinatie Hungarorum, 2. József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Szeged, 1989. 59 old. Bándi László: A veszprémi nyomdászat két évszázada. Kiadja a Pannon N y o m d a , Veszprém, 1989. 194 old.

Bertényi Iván: Nagy Lajos király. Népszerű ténelem. Kossuth. Bp., 1989. 165 old.

tör-

Békés megye és k ö r n y é k e XVIII. századi történetéből. Szerk: Erdmann Gyula. Közlemények Békés megye és környéke történetéből, 3. Kiadja a Békés Megyei Levéltár. Békéscsaba, 1989.637 old. Bél M á t y á s : Az újkori Magyarország földrajzitörténeti ismertetése. K o m á r o m Vármegye. Bevezető és ford: Vilimszky László. Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár. Tatabánya, 1989. 252 old. A fordítás Bél Mátyás Descriptio C o m i t a t u s Comaromiensis című latin nyelvű kéziratának Beesik lózsef által készített, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött másolata alapján történt. Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985.1-2. kötet. Európa. Bp., 1989. 884 old. A szerző 1945-ben Svájcba távozott, majd 1951ben Münchenben telepedett le. Egyik alapítója és szerkesztője a Látóhatár, majd 1958-tól Ú j Látóhatár című folyóiratnak. A magyar emigráció életét öt történelmi f o r d u l ó p o n t (1945,1947,1956, 1963, 1975) köré rendezve mutatja be. Brindza Károly: Békétlen rónaság. A moravicai földmunkások és szegényparasztok mozgalmai, 1805-1945. Kiadja a Helyi Közösség. Moravica, 1986. 244 old.

Brindza Károly: Forradalmi munkásmozgalom a Topolyai járásban, 2. rész: 1937-1941. Dokumentumok Topolya és környéke történetéből. Dokumente iz istorije Backt Topole i okoline. 3. kötet. Szerk. biz. vez.: Ipacs József. Topolya (Szabadka). 1985.1026 old. Búza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén. K o z m o s z Kv. Bp., 1989. 196 old. Büki Szabó József: Bük környékének ragadványnevet. Magyar személynévi adattárak, 87. ELTE. Bp., 1988.708 old. Czére Béla: A vasút története. Corvina. Bp., 1989. 283 old. Csalog Zsolt: Egy téglát én is letettem. Szépirodalmi. Bp., 1989. 436 old. A d o k u m e n t u m p o r t r é k modelljei olyan hajdani tanácselnökök, párttitkárok, tábornokok, akiket az 1945 után megindult politikai átalakulás állított vezető helyre. Csáky Károly: A háziipar szakszókincse az Ipoly mentén. Magyar csoportnyelvi dolgozatok, 42. Kiadja az E L T E Ma eyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke és az M T A Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988. 45 old. Dr. Csendes László-Dr.Frisnyák Sándor-Dr. Gyarmathy Z s i g m o n d - H r e n k ó Pál: SzabolcsSzatmár megye régi térképeken. Szerk: Dr. Frisnyák Sándor. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Intézet. Nyíregyháza, 1989. 143 olcí. Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései 2. k. Gondolat. Bp., 1989. 320 old. Csorba Csaba-Gállné Jakó Mariann-Tóvári Judit: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai. A kezdetektől 1950-ig. Szerk: Csorba Csaba. Kiadja a B A Z Megyei Levéltár. Miskolc, 1989. 240 old. D e m j é n László: A Nagyváradi A C a magyar nemzeti bajnokságban, 1941-1944. A z első vidéki labdarúgócsapat története. Kiadja a Középülettervező Vallalat. Bp., 1989. 263 old. Dessewffv Tibor-Szántó András: „Kitörő éberséggel." A budapesti kitelepítések hiteles története. Háttér Kiadó. Bp., 1989. 212 old. Dezső László: A XVI-XVIII. századi kárpátukrán nyelvemlékek magyar jövevényszavai. Nyelvtudományi Értekezések 127. Akadémiai. 1989. 104 old. Dobai András: Somogy vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában (1849. január1865. szeptember). Somogyi Almanach 50-51. Szerk: Kanyar József, Farkas Béla közreműködésével. Kaposvár, 1989. 99 old. D o k u m e n t u m o k Pest megye munkásmozgal-

mának történelméből, 1944-1948. Szerk. és jegyzetek: Farkas Rozália. Pest megyei múzeumi füzetek, XV. Kiadja a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Szentendre, 1989. 205 old. A dunai vízlépcsőrendszer térségének aktuális területi és településfejlesztési kérdései. Problémafeltárás és javaslatok. Kiadja a Városépítési T u d o mányos Tervező Intézet. Bp., 1989. 61 old. Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Válogatta és szerkesztette: Korányi G. Tamás. Bevezető tanulmány: Izsák Lajos. Tudósítások. Bp., 1989. 235 old. Előadások Szabadbattván község történetéből, 1988. Szerk: Farkas Gábor. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 6. Székesfehérvár. 1989. 49 old. Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi-szabadságharc leveréséig, Erdős Ferenc.Jobbágyvis z o n y o k Szabadbattyánban és Falubattyánban, Harmati István: Töredékek Battyán város múltjából. E m b e r e k , események, épületek: G y ő r . Kiadja a H N F G y ő r Megyei Városi Bizottsága és a G y ő r i Városszépítő Egyesület. G y ő r , 1988. 52 old. Egyesületünk életéből, Sáry István: 1848 tavasza G y ő r ö t t , Sáry István: Az első zenepavilon, Lővei Pál: Az Altabak-ház, Mezey Alice, D.: Késő b a r o k k lakóház a belváros szélén, Veszprémi György: Zászlós István szobrai. E n y e d i József: Madárlátta kenyér. H a j d ú h a d h á z népköltészete. Kiadja az M T A Néprajzi Kutató Csoportja. Bp., 1988. 219 old. Erdei Sándor: A recski tábor rabjai. Reform. Bp., 1989. 293 old. Erdélyi I s t v á n : Sumér rokonság? Kérdőjel. Akadémiai. Bj>., 1989. 208 old. A sumér-magyar nyelvi rokonság kérdéseivel foglalkozó álláspontokat ismerteti. E s z t e r h á z y Pál:Mars Hungaricus. Zrínyi K ö n y v tár. Bp., 1989.448 old. Zrínyi Miklós 1663-1664 telén megindított hadjáratában részt vett későbbi nádor, írja le élményeit. 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Szerkesztette és a bevezetőt írta: F. Kiss Erzsébet. A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 15. Akadémiai. Bp., 1989. 152 old. A z élet megindulása és az újjáépítés kezdetei Vas m e g y é b e n , 1945-1948. Szerk: Kiss Mária. Vál.: Bariska István és mások. Vas megyei levéltári űzetek, 1. Kiadja a Vas Megyei Levéltár. Szom»athely, 1989. 173 old.

Í

A z értelmiség M a g y a r o r s z á g o n a X V I - X V I I . s z á z a d b a n . Szerk: Zombori István. Kiadja a Csongrád Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága. Szeged, 1988. 198 old.

Kubinyi András: A Jagelló-kori értelmiség, Köblös József: A Jagelló-kori egyházi középréteg egyetemre járása, Rókay Péter: Fábián literátus, Cserni Jován íródeákja. Bart a Gábor: Egy sikertelen humanista a XVI. században, Hóvári János: Forgách Ferenc és a szultánfiak, Várkonyi Ágnes, R. . Pázmány és Erdély a törököt kiűző háború eszmei megfogalmazasában, Bitskey István: A római Collegium Germanicum Hungaricum magyar alumunisai a XVII. század közepén, Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon, Varga V. János: A katonáskodó nemesség szellemi és anyagi műveltsége a XVIXVII. században, Benda Kálmán: Ferences iskola Esztelneken a XVII. században, Tóth István György: D i á k o k (licenciánusok) a moldvai csángó magyar művelődésben a XVII. században, Ötvös Péter: Egy főúri könvvtár a XVII. század elején, Zombori István: Külföldi művek magyarországi fogadtatása, Monok István: Olvasmánytörténeti forrásaink, értelmiségtörténet, Haraszti György: A nagy zsidó zsinatról.

ö t v e n huszár volt akkor a magyarság, annyi volt itt a nemzet, a magyar, Huszár István: Tartalmi mondanivalójában nemzeti történelmünk legjobb tradíciójához csatlakozott, Nagy Istvánné Diósszilágyi Éva: Makó, a szabadság szent városa, Serfőző Lajos: A Márciusi Front a n é p f r o n t kérdéseihez, Tóth Ferenc: Makó és a Márciusi Front, Győrffy Sándor: Erdei Ferenc és a Márciusi Front, Juhász Gyula: Eszmei áramlatok a harmincas évek második felében, Szőke Domokos: A z értelmiségi ifjúság progresszív mozgalmainak megítélése a konzervatív Magyar Szemlében, Bernát István B.: A Márciusi Front és a Bartha Miklós Társaság, Némedi Dénes: A népi szociográfiák és a társadalmi reform kérdései, Salamon Konrád: A népi írók és a Márciusi Front, Nagy Zsuzsa L.: A liberális ellenzék és a Márciusi Front, Bakó Endre: Debrecen szellemi életének főbb vonásai a harmincas években, Bényi Miklós: A Márciusi Front művelődéspolitikai törekvései, Bényei József: A tovább jelentősége a mozgalomban.

Az Északi Fűtőház története, 1913-1988.Antikva. Bp., 1989. 88 old.

Fodor Zoltán: A nemzetiségi iskolák a Szlovák Szocialista Köztársaságban.'Ford.: Fihi Sándor. Kiadja a Slov. ped. nakH Bratislava, 1985. 68 old.

A Fehértej negyven éve. Fel. szerk.: Bartha Tibor. Kiadja a Fejér és K o m á r o m Megyei Tejipari Vállalat. Székesfehérvár, 1989. 73 old. Fehérváryné N a g y Magda: Parasztgazdaság a XX. század első felében. Gutái példa. Életmód és tradíció 2. Szerk.: Paládi-Kovács Attila. M T A néprajzi kutatócsoport. Bp., 1988. 181 old. Módszertani kerdések, A vizsgált település, Guta fekvésének, demográfiai viszonyainak, közigazgatásának, birtokszerkezetének és parasztsági rétegződésének, s a parasztgazdaságok típusainak leírasa, A konkrét gazdaságok (falusi, megosztott, tanyai gazdaság) leírása, A gazdaságok értékelése, Magyar, angol és szlovák nyelvű összefoglalás. Fejér Gyula: Mi magyarul vagyunk emberek. Beszélgetések a magyarságtudatról itthon és a nagyvilágban. H i r n ö k K v . , B p „ 1989. 180 old. Fekete Sándor: Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól. Kossuth, 1989. 230 old. A szerző Huncaricus néven, illegálisan terjesztett írásainak első hiteles magyarországi kiadása. Feszty István: A Feszty család története. Sajtó alá rendezte Mácza Mihály. Komárom Megyei Honismereti Kiskönyvtár, 21. Sorozatszerk. \Virág]enö. Tatabánya, 1989. 85 old. Fél évszázad múlva a Márciusi Frontról. Szerk.: Pintér István. Reform, Bp., 1989. 257 old. Kállai Gyula: A hazát akarták mássá és jobbá tenni..., Pintér István: A motor, a kezdeményezőszerep a kommunistáké, Czine Mihály: A Márciusi Front is általuk kapott országos visszhangot, Pollner György: Igyekeztünk... ismerkedni és megismertetni magunkat, Újhelyi Szilárd: Politikailag valósággal beleszülettünk a szövetségi politikával kialakított új szemléletbe, Tóth Pál Péter:

A Folyamszabályozási Tanszék 25 éves tevékenysege, 1964-1988. Összeállította: Telkes Zoltán, Fock Károly, Lantos Béla. Kiadja a Budapesti Műszaki Egyetem, Bp., 1989. 103 old. A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23-november 9. Előszavát a könyv szerkesztője, Kenedi János, utószavát szerzője, Varga László írta. Századvég, Bp., 1989. 507 Földi Józsefné: Köztéri alkotások, emléktáblák, gyűjtemények Oroszlányban. F o t ó k : Földi Tibor. Oroszlányi Helytörténeti Füzetek, 3. Kiadja az Oroszlányi Városi Tanács V. B. Városi könyvtár. Oroszlány, 1989.69 old. Für Lajos: Kisebbség és tudomány. Gyorsuló idő. Magvető, 1989. 242 old. Helyzetfelismerés, nemzetiségtudományi kutatások (Visszapillantás, Kitekintes, Hazai számvetés), Magyar kisebbségi tudományosság (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia), Következtetések. Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúra. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1988. 496 old. Gergely Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom, 1890-1986. Prohászkától Lekaiig. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 192 old. Gödöllő. Szerk.: Felméry György, bevezető: Polónyi Péter, fényképek: Barcza Zsolt és mások. MTI, Bp., 1989. 86 old. Gulyás Gyula-Gulyás János: Törvénysértés nélkül. Láng, Bp., 1989. 400 old. Bihari Mihály előszava, Szántó András kitelepí-

tési politikát megvilágító tanulmánya. A hortobágyi munkatáborlakói vallanak ottani életükről, s megszólalnak őreik is.

Irta: Horváth István, Szabó Lajos. Kiadja a Pápa környéki víztársulat. Pápa, 1988. 195 old.

Gutái István: Mocsai mozaik. Fejezetek Mocsa község régebbi és újabb kori történetéből, 12091989. Szerk.: Nóber Imre. Kiadja a Búzakalász Tsz. Mocsa, 1989. 191 old.

Hegedűs T. András-Forray R. Katalin: Az újjáépítés gyermekei - a konszolidáció gyermekei. Gyorsuló idő. Magvető, Bp., 1989. 336 old. A két generációt állítják szembe magatartás és értékrendszempontjából.

Gyüszi László: Oroszlány a XVIII-XIX. században. Kiadja a városi tanács. Oroszlány, 1989. 189 old. Hadabás János: Sarkad. Kiadja a városi jogú nagyközségi tanács vb Sarkad, 1988. 47 old. Hadas János: Székesfehérvár. Bevezető: Dávid Erzsébet. MTI, Bp., 1988. 16 old. és 76 kép. Hajdú Zoltán: Településhálózat és közigazgatási területszervezés a Dél-Dunántúlon. Területi és települési kutatások, 1. Akadémiai, Bp., 1987. 171 old. Hajnalpelika. Rozsályi népmesék. Mesék, mondák, történetek. Akadémiai, Bp., 1989. 268 old. A meséket az Ú j magyar népköltségi gyűjtemény XII. kötete alapján Közzéteszi Béres András. Haszonits József: Szántástól a gépgyártásig. 40 év fejlődése Csornán. Kiadja a Rekara Mezőgazdasági és Mechatronikai Szolgáltató Vállalat csornai gyára. Csorna, 1989. 48 old.

Históriás kalendárium, 1989. Bakonybánk, Bakony szombathely, Réde. Bev.: Pálffy László. Szerk.: Tóth Jenő. Bakonyszombathely, 1988.208 old. Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei. Névtár- és rendszertani vizsgálat. Kiadja a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. Salgótartján, 1989. 80 old. Honismereti írások Kálozról: Gyűjtötték és összeállították a községi honismereti szakkör tagjai Kaszala Lajos vezetésével. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 5. Székesfehérvár, 1989. 78 old. Hortobágyi Tibor: Hegyek ölelésében: ÉszakMagyarország. Szöveg: Lázár István. Corvina, Bp., 1989. 104 old. Horváth Ágnes-Szakolczai Árpád: Senkiföldjén. Az MSZMP politikai munkatársainak tevékenysége a budapesti kerületekben. Kérdőjel. Akadémiai. Bp. 1989. 300 old. Az interjúkra és kérdőívekre alapozott 1988-as felmérés arra keresi a választ, hogyan kapcsolódnak a budapesti kerületi pártbizottságok a hétköznapi életben j lentkező lakossági ügyek intézéséhez, a vállalatok, a tanácsok, a közintézmények, az alsó pártszervek tevékenységéhez.

A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások II. Néprajzi Füzetek, 1989. Szerk.: Petercsák Tivadar. A TIT néprajzi választmányának kiadványa. Bp., 1989. 303 old. Bodo Sándor: Bevezető, Jung Károly: Magyar folklorisztikai kutatások és kiadványok a Vajdaságban, Lábadi Károly: Néprajzi kutatások és kiadványok Horvátországban, Tripolszky Géza: Néprajzi kutatások a Tisza és a Krivaja mentén, Kerecsényi Edit: A szlovéniai magyar néprajzi kutatások újabb eredményei, Bárth János: Magyarságtudományi kutatások Jugoszláviában, Katona Imre: A jugoszláviai magyar néprajzi kutatások eredményei, Gunda Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei, S. Lackovits Emőke: A romániai magyar néprajzi kutatások (1982-1988), Lizanec, Petro: Magyar néprajzi kutatások Káipát-Ukrajnában, LJjváry Zoltán: A csehszlovákiai magyarság néprajzi kutatásáról, Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajzi kutatásának intézményes formái, Méry Margit: Az önkéntes néprajzgyűjtők eredményei, problémái a szlovákiai magyarság néprajzi kutatásában, Lukács László: A néprajzi csoportok kutatásának újabb eredményei, Gaál Károly: Húsz év kutatás a burgenlandi magyaroknál, Gráfik Imre: A burgenlandi magyarság néprajzi kutatása, Balassa Iván: Az egri tanácskozas néhány eredménye és a további tervek.

Jankus Gyula: Kéménd (Kamenin) család- és ragadványnevei. Mavyar személynévi adattárak, 86. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszéki Csoport névkutató munkaközössége. Bp., 1988. 40 old.

Három évtized a vízgazdálkodás szolgálatában. A Pápa környéki víztársulat története, 1958-1988.

Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és

Horváth Győző: Szülőfalunk, Vica. Szemelvények Vica község történetéről és népéletéből. Kiadja a RábaköziMűvelődési Egyesület. Csorna, 1989. 87 old. 25 éves a Kőolajkutató Vállalat szegedi üzeme 1964-1989. Szerk.: T. Kovács Gábor, Horváth István. Kiadja az üzem. Szeged, 1989. 15 old. Ilon Gábor-Mithay Sándor: Pápa, várkastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 339. Bp., 1989. 16 old. Irányi Dániel-Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. Szépirodalmi, Bp., 1989. 900 old.

tanulságai. Szerkesztette, a szövegeket gondozta és a jegyzeteket írta Veres András!cA6szó\ Erényi Tibor. Fordította: Neukum Vera. Magyar Hírlap Kv„ Bp., 1989.253 old. Jugoszláviai magyar népköltészet, 2. Értekezések, monográfiák, 13. Kiadja a Magyar Nyelvészeti, Irodalmi es Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék, 1988. Juhász Béla: „Tűzvarázs". A Tűzoltóság Központi Zenekarának 50 éves története. Szövorg K. Bp., 1989. 27 old. Kamarás István: Értéktérkép. Szépirodalmi. Bp., 1989. 304 old. Egy magyar kisváros társadalmának művelődésszociologiai vizsgálata. Keményfi Béla: Magyar leventék a sarkkörön túl. Tények és tanúk. Magvető. Bp., 1989. 176 old. A szerző szinte gyermekkent megjárta a sztálini gyűjtő-, büntető- es kényszermunkatáborokat, s csak nyolcesztendős fogság után térhetett haza. Király Béla: Honvédségből néphadsereg. 1956 egy résztvevő szemével. C o n e x u s Printer. Bp., 1989. 319 old. Kisbéri honismereti füzetek, 1. Szerk. Koncz József. Kiadja a Kisbéri Városi Tanács és a H N F Városi Bizottsága. Kisbér, 1988. 142 old. Kisbér várossá nyilvánításának 1986. évi okirata és Kisbér város címerének leírása, Hegedűs Pál: Előszó helyett, Győri Imre: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek I-III., Győri Imre: A kisbéri katolikus plébania anyakönyvei, Mészáros Ferencné: Az alapfokú oktatás kefcdetei Kisbéren, Goóz István: A kisbéri Petőfi Sándor Altalános Iskola 1971-1986 között, Hegedűs Pál: Iskolaépítés száz évvel ezelőtt, Schmidt Eleonóra: Egy volt tanár visszaemlékezései a Kisbéri Államsegélyes Községi Polgári Iskola első éveire, Tóth István: Visszapillantás a kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium 25 éves történetére. Tóth István: A kisbéri Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium rövid története (1951-1978), Vargáné Mürki Klára: Kozma Ferenc munkássága és szerepe a kisbéri lótenyésztés megalapozásában, Uő: Ruisz Gyula, a Kisbéri Ménesbirtok jószágigazgatója, Dr. Bódai József: A Kisbéri Ménes története a második világháború után. A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola emlékfuzete, 1939-1989. Készítette: Tóth Gabriella. Kiadja az Iskola. Kiskunfélegyháza, 1989.62 old.

Kordé Zoltán-Petrovics István: A magyar kalandozások. Hadtörténelem fiataloknak. Zrínyi. Bp., 1989. 76 old. Kossuth Lajos iratai, 1937. m á j u s - 1 9 4 0 . december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. Sajtó alá rendezte Pajkossy Gábor. Kossuth Lajos Összes Munkái VII. Akadémiai. Bp., 1989. 708 old. Kovács Andor: Forradalom Somogyban. Az 1956-os forradalom és előzményei a csurgói járásban. N e w Brunswick. N . Y . - R i e h e n , 1988. Kovács István: A légió. A magyarországi lengyel légió története. K o z m o s z Kv. 1989. 341 old. Kozári Péter: N é p i hagyományaink ápolásáért. Módszertani segédanyag népi együttesek és csop o r t o k részére. O k r e s n é osvetové stredisko kiadása. Komárno. 1986. 25 old. Körmendi Géza: A tatai fazekasság története. Komárom Megyei Honismereti Kiskönyvtár, 19. Sorozatszerk: Virág Jenő. Tatabánya, 1988. 116 old. Kövér István: A boba-jánosháza-sümeei H É V története, 1889-1989. 1989. Kiadja a MÁV Szombathelyi Igazgatósága és a Közlekedéstudományi Egyesület Vas Me gyei Területi Szervezete. Szombathely, 1989. 71 old. Köztéri alkotások, emléktáblák, gyűjtemények Oroszlányban. írta és összeállította: Földesi Józsefné. Oroszlányi helytörténeti füzetek, 3. Kiadja a Városi Tanács V. B. Városi Könyvtára, 1989. 69 old. A Kőbányai K ö n n y ű f é m m ű első negyven éve. Kiadja a K ö n n y ű f é m m ű . Bp., 1989. 248 old. Kulcsár Emil Miklós: Maik története. Kiadja az Oroszlányi H ő e r ő m ű Vállalat. Oroszlány, 1989. 26 old. Kútvölgyi Mihály: Tűzre, vízre vigyázzatok! T ű z t o r n y o k , tűzoltóemlékek. Fotók. A kísérőszöveget írta Danyi József. Kiadja a Colorplast Kisszövetkezet. Bp., 1989. 119 old. Laczkó András: Menekülés a jövőért. Lengyel sorsok Magyarországon, 1939-1945. Jegyzetek: Kapronczay Károly. Kiadja a Boglárlellei Városi Tanács, 1989. 191 old.

Kiss János: A kőszegi MÁV Nevelőotthon jubileumi évkönyve: 75. 1913-1988. Antikva. Bp., 1988. 162 old.

Leánytáncok. Néptáncosok könyvtára. Szerk: Szentpál Mária. Koreográfia: Dezső Attila és mások. Zenei feldolgozás: Sárosi Bálint, Gulyás László, Czövek Lajos. Táncrajzok: Benkő András, Vincze Lajos. Múzsák. Bp., 1989. 110 old.

Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv. Válogatta és szerkesztette: Ortutay András. Kiadja a K o m á r o m Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Tatabánya, 1988. 342 old.

Lengyel András: Egy nagy magyar fotográfus: Müller Miklós. Szerk. Gonda Géza. Kiadja az Orosháza és vidéke ÁFÉSZ Petőfi Sándor Művelődési Központ. O r o s h á z a , 1989. 31 old.

Lengyel Györey: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Gyorsuloidő. Magvető. Bp., 1989.184 old. A magyar gazdasági modernizáció h á r o m nemzedékét mutatja be: G a n z Ábrahám, Weiss Manfréd, Chorin Ferenc és mások példáján elemzi a szerző a gazdasági elit származasának, képzettségének kérdéseit, n y o m o n követve 1945 utáni sorsuk alakulását is.

Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála. Bibliotéka. Bp., 1989. 380 old.

Lomnax, Bili: Magyarország 1956-ban. Fordította: Krassó György. BME. Bp., 1989. 59 old.

A Miskolci Herman O t t ó Múzeum Közleményei, 25. Szerk: Szabadfalvi József és Viga Gyula. Miskolc, 1989.258 old. A tartalomból: Révész László: Marjalaki Kiss Lajos régészeti tevékenysége, Csorba Csaba: Marialaki Kiss Laios - Miskolc város történetének kutatója, Deák Gábor: Marjalaki Kiss Lajos a tanár és kapcsolata a református egyházzal, Frisnyák Sándor: Marjalaki Kiss Lajos a tanár és földrajzi tankönyvíró, Dobrossy István: Marjalaki Kiss Lajos szellemi hagyatéka; Fejezetek a miskolá Földes Ferenc Gimnázium történetéből: Tok Miklós: Gazdag iskola, Tóth József: Iskolateremtő iskola; Zimonyi Zoltán: Diákéveknek fejfa, Rémiás Tibor: Egy elkezdett „Kína történet" kézirata, Mile Lajos: Szemere Attila elfeledett színrtiűve, Faggyas István: Putnok m i n t átmeneti megyeszekhely 1919-ben, Balázs Géza: Az ároktői szólőbirtokosság alapítólevele, Gyulai Éva: T ö r ö k búza Miskolc környékén a XVIII. század végén, Galuska Imre: A maigyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről), Takács Béla: Cserépedények az északmagyarországi református templomokban, Szikora András: Monoki kőművese«, Hankóczy Gyula: Tallózás a mezőkövesdi újságokban avagy (élet)képek a régi Mezőkövesdről, Inántsyné Nagy Mária: O r o s z halottasjátékok a karácsonyi-újevi ünnepkörben, Csiszár Árpád: Rudak és keresetlen fak a falusi udvaron, Siska József: A Bodrogköz népi táplálkozásához, Kádár Zoltán. Barabás Sándor, H e r m a n O t t ó gyűjtótársa, S. Koós Judit: Adatok a b r o n z k o r kutatástörténetéhez, Fügedi Márta: D r . Lukács Gáspár, Ujváry Zoltán: G ö m ö r honismereti kutatásainak történetéből, Viga Gyula: Középiskolás néprajzi táborainkból, Berki Feriz: A magyar O r t o d o x Egyházi M ú z e u m megnyitójára, Üjváry Zoltán: Megnyitó H o l l ó László balladai illusztrációjának kiállításán a G ö m ö r i M ú z e u m b a n , Szlovák Téka.

Magyar évszázadok, 6. A reformországgyűlések és az 1848-as forradalom törvényei, összeállította: Vikol Katalin. Fényképek Bakos Ágnes és mások. Kiadja a ProgresszióXft. Bp., 1989.64 old. Magyar mértéktörténeti bibliográfia, 14991987. Szerk: N. Kiss István, G y ű j t ö t t e : Bogdán István és mások. Az MTA a TTKB melletti Mértéktörténeti Albizottságának sorozata, 1. Kiadja az MTA Mértéktörténeti Albizottsága. Bp., 1988. 81 old. Magyarországi pártprogramok, 1919-1944. Összeállította és szerkesztette: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Glatz Ferenc. Kossuth, 1989. 646 old. A korszak pártprogjamjainak szöveghű és teljes kiadása. Magyarország történeti helységnévtára, 3. Árva megye, 1773-1808. Kiadja a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. K S H : Bp., 1989. 95 old. Magyar székesegyházak. A T á j a k - K o r o k - M ú z e umofc Egyesület Kiadványa. Bp., 1989. 192 old. A magyarországi katolikus egyházmegyék története, s tizenegy megye főszékesegyházát mutatja be Esztergomtól Hajdúdorogig. (Megrendelhető: 1087 Bp., Könyves Kálmán krt. 40.) Makkai László: Magyar-román közös múlt. Hétt o r o n y cop. Bp., 1989. 290 old. Makoldi Sándorné Papp Gizella: H ú s v é t és világkép. A hagyományos magyar húsvéti tojásírás jelentősége. Kiadja a K L T E Debrecen, é. n. 14 old. és 32 kép. A Mayer Lajos Vízügyi-, Út-, Híd- és Vasútépítő Szakközépiskola 30 éve: 1959-1989. Irta: Szűts Tibor. Kiadja a Szakközépiskola. G y ő r , 1989. 103 old. Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Majgyarország történetéből 1848/49-ben. Szépirodalmi. Bp., 1989.420 old. Mátray Gábor 1848-tól a Magyar Nemzeti M ú z e u m könyvtárának őre volt. Á forradalom idejének szemtanújaként i n a meg följegyzéseit. Mátyás István: A kiásott múlt. Móra. Bp., 1989. 208 old. A z 1980-as évek hazai régészeti ásatás

A Mindszenty-per. összeállította, az előszót, Mindszenty életrajzát írta, jegyzetekkel és annoktált névmutatóval ellátta Gergely Jenő és Izsák Lajos. Szerk. Kovács Lajos Péter. Reform. Bp., 1989. 527 old.

Montanelli, Indro: 1956 Budapest. A Corriere della sera kiküldött tudósítója jelenti. Válogatás Indro Montanelli 1956-ban írt cikkeiből. Püski. Bp., 1989. 59 old. Múlt és jelen. 100 éves a Nagylózsi Ö n k é n t e s Tűzoltó Egyesület, 1889-1989. Irta: Nóvák Lászlóné és mások. Kiadja az Egyesület. Nagylózs, 1989. 40 old. N a g y Z o l t á n : Körmend, várkastély. Tájak-KorokMúzeumok Kiskönyvtára, 338. Bp., 1989.16 old. Napról napra: 1956 sajtója: Október 2 3 . - n o vember 4. Válogatta: Szalay Hanna. Kolonel. Bp., 1989.509 old.

{

Negyvenéves az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat. Szerk: Hodobás Károly. Kiadja az ATEV. Bp., 1989. 48 old.

N ő k a mai magyar társadalomban. Készült a KSH Tájékoztatási Főosztályán. KSH. Bp., 1989. 49 old.

Negyvenéves a dömsödi Dózsa Mgtsz. Jubileumi évkönyv. Szerk: Pillér Artúr. Kiadja az Mgtsz. Dömsöd, 1989. 428 old.

N y á r á d y n é Bojtor Rozália: Nagyigmánd személynevei. Szerk.: Juhász Dezső. Magyar Névtani Dolgozatok, 6Í. Kiadja az ELTE Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1987. 194 old.

Negyvenéves a kikindai Egység Művelődési Egyesület. Fel. szerk: Baráth András. Kikinda (Zenta mellett), 1985. 78 old. Negyvenéves a Városföldi Dózsa Termelőszövetkezet. Kecskemét, 1988. 48 old. Neupauer Kamii: Mária Terézia úrbérrendezése Bereg, Máramaros, Ung és Ugocsa megyében. Akadémiai. Bp., 1989. 132 old. Németh Endre: Negyven év egyetértésben. A péri Egyetértés Termelőszövetkezet gazdálkodásának rövid története. Az adatokat gyűjtötte: Horváth Sándor. Kiadja az Mgtsz. Pér, 1989. 58 old. Németh László: Sorskérdések. Magvető. 1989. 864 old. 1927 és 1943 között keletkezett tanulmányok. Németh Pálné: Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből: Bóta. A bevezető tanulmányt írta K. Csilléry Klára. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Mintagyűjteményei, 9. Kiadja az Intézmény. Szekszárd, 1988. 25 old. és XXXVII. kép. Népnyelvkutatás és iskola. A Népnyelvkutató Szakkörvezetők Országos Tanácskozása, Nagykanizsa, 1987. Szerk.: Ördög Ferenc. A Magyar Nyelvtudományi Társasát kiadványai, 184.Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp., 1988. 42 old. Hajdú Mihály: A nyelvjárások helyzete és változásai, Rónai Béla: A népnyelvkutatás és az urbanizáció, Pesti János: A népnyelvkutató speciális kollégiumok helyzete a JPTE Tanárképző Karán, Farkas Ferenc: A dűlő a Jászságban, Varga József: Népnyelvkutatás Szlovénia magyarlakta falvaiban, Ördög Ferenc: Gondolatok a népnyelvkutató szakkörök és speciális kollégiumok további programjához, Hajas Andrea: A nagykanizsai honismereti (népnyelvkutató) szakkör 25 éves. Néptáncok évkönyve. Szerk.: Takács András. Kiadja a C S E M A D O K KB. Bratislava, 1985. 176 old. Nóvák László: A három város építészete. Az Arany János Múzeum Kismonográfiai, 8. Nagykőrös, 1989. 784 old. Mezóvárosi építészet meghatározó tényezői. Az építkezés és az építészet tárgyi és személyi feltételei, Mezővárosi építészet a XIX. század közepéig, Mezővárosi építészet a XIX. század második felétől a XX. század közepéig.

Nyíregyháza '89. Szerk.: Angyal Sándor. írták a Városi Tanács munkatársai. Kiadja a Városi Tanács. Nyíregyháza, 1989. 18 old. N y e l v ü n k a D u n a - t á j o n . Szerk.: Balázs János. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 404 old. Hadrovics László: A magyar nyelv kelet-középeurópai szellemi rokonsága, Bakos Ferenc: A magyar szókészlet román elemei, Balázs János: A latin a Duna-tájon, Gregor Ferenc: Magyar-szlovák nyelvi kapcsolatok, Király Péter: Művelődési központok a Duna-medencében, Mollay Károly: A német-magyar nyelvi érintkezések, Nyomárkay István: A magyar és a szerbhorvát nyelv kapcsolata, Rot Sándor: A magyar-ukrán nyelvi kölcsönhatás. Ó r s é g 1988/23. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület tájékoztató közleménye. Szerkeszti: Galambos Ferenc. Felsőőr, 1988. 20 old. Az őrségi magyarok kiadványának ez a száma dr. Gaál Károly: Transsylvánia tragédiája című írását közli, valamint ízelítőt ad a témával kapcsolatos rezolúciókból és tiltakozásokból. Palotai Krónika, 1989. szeptember. A Csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. 1989. 15 old. (Soksz.} Kelemen László III. (Asztalos P. Kálmán elbeszélése alapján írta Navyfalusi Ilona), Bazsó Dénes: Bujdosott-e Petőfi Sándor Csanádpalotán a szabadságharc leverése után?, Komoly Pál: Az 1946. évi helyzetkép Csanádpalotárol, Pánczél Józsefné: Nyári ételek, Bazsó Dénes: Játékok utcában, Nagyfalusi Ilona: Régi ház Palotán, Pánczél Józsefne-Erdélyi Lajos: Jelenünk krónikája. Palóc szoba. Kiállítás a Kerületi Népművészeti Fesztivál alkalmából. Fülek, 1989. Szöveg: Duray Éva, fotó: Böszörményi István. Fülek, 1989. 18 old. (Soksz.) P a p p Lászlóné: Ötletadó kalauz belföldi kirándulásokhoz. Technológia. Bp., 1989. 208 old. Papp-Váry Á r p á d - H r e n k ó Pál: Magyarország régi térképeken. Gondolat. Bp., 1989. 252 old. és 111 melléklet. Parasztvallomások a kisvárdai járásból, 1772. A forrásokat összegyűjtötte, jegyzetekkel ellátta és a kötetet szerkesztette: Takacs Péter. A Rétközi Múzeum Füzetei, 8. Kisvárda, 1988.171 old. Pavillon. Az Országos Műemléki Felügyelőség időszaki kiadványa, (é.n., h.n.) (1989) 77 old.

A tartalomból: Hadik András: Az olvasóház, Hadik András: Foerk Ernő 1917-es balkáni útja, Pusztai László: Tálos Gyula hadifogolyévei Oroszországban (1915-1921), SámsondiKiss Béla: Mit tegyünk, hogy jól épüljön a jövőnk?, Feld István: Az ozorai pénzlelet, Lővei Pál: Az iszkaszentgyörgyi volt Amadé-, Bajzáth-, Pappenheim-kastelyok, Krozovich, Ibrahim: A bosnyák stíluskeresés, Erő Zoltán: Földből, fából hazát, Lászlóffy Csaba: Az utolsó tárlatról elszökött Cseh Gusztávhoz, Sebestyén József: Cseh Gusztáv kiállítása, Hadik András: Sebestyén József fotói között tallózva. Pápay Zsuzsa: Rane, párválasztás, közvélemény. Jelentés egy mátravidéki faluból. Gondolat. 1989. 155 old. Pesterzsébet és Soroksár (Budapest XX. kerület) múltja és jelene képekben. Összeállította Bogy irka Emil, fotók: ifi. Lerner János. Pesterzsébeti múzeumi füzetek, 7. Bp., 1989. 127 old. Petrák Katalin: Dr. Szabados Sándor, 1874-1939. Bevezető: Antalóczy Albert. Kiadja az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága. Tatabánya, 1989. 32 old. Pénzes István-Dömötör István: Velem, vízimalom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 337. Bp., 1989. 16 old. Péntek János: Teremtő nyelv. Kriterion. Bukarest, 1988. Pintz Bálint: Somberek és Görcsönydoboka története. Szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta Aubert Antal és Vonyó József. Kiadja a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar Történelem-, Nemzetiségi Intézet. Pécs, 1989. 146 old. Pomogáts Béla: Irodalmunk szabadságharca 1956. Gondolat. Bp., 1989. 160 old, A szerző az 1956-os esztendő irodalompolitikai vitáival, publicisztikájával és irodalmi életével foglalkozik. Ismerteti az októberi népfelkelés előzményeit és következményeit. Pócs Éva: Tündérek, démonok, boszorkányok. Akadémiai. Bp., 1989. 192 old. A magyar boszorkányság archaikus előzményei közül a Balkán népeinek tündérekhez fűződő kultuszát és hiedelmeit mutatja be. P. Szőke János: Márton Áron. österreichischer Kulturverlag, Thaaur/Tirol. A szerző kiadása. 1988. 519 old. Előszó, dr. Bárányi Mária: Márton Áron püspök szülőfiiuja és az erdélyi helyzet, P. Szőke János: Erdély története, Uő: Az erdélyi püspökség története, Uő: Márton Áron életrajza, Székely Pál: A katolikus egyház helyzete a Román Szocialista Köztársaságban, P. Szőke János: Márton Áron írásaival tanít, Szemelvények Márton Áron leveleiből, körleveleiből és beszédeiből.

Pusztay Sándor: Korok, végvárak, határőrzők. Kiádja a BM Határőrség Politikai Csoportfőnökség. Bp., 1989. 370 old. Putz Éva: A kolonyi lagzi. A szöveget eondozta és az utószót írta: Sándor Eleonóra. Uj Mindenes Gyűjtemény Könyvtára. Madách. Bratislava, 1989. 168 old. Az 1943-ban megjelent mű újrakiadása a Zobor vidék egyik településének lakodalmi szokásait mutatja be. Püspöki Napy Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarorszagon 1000-1301. 1. kötet. Az Áipád kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Oklevelek, törvények, elbeszélő források. Gondolat-Madách. Bp.-Bratislava, 1989. 206 old. Rakonczay Zoltán: Ipolytarnóctól Füzérradványig. Mezőgazdasági. Bp., 1989. 117 old. Képzeletbeli túra Börzsönytől a Gödöllőidombságon át a Zemplén-hegységig. A Rábaköz térszerkezete. Kiadja az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli ö s z tály. Csorna-Kapuvár, 1988. 216 old. Dr. Göcsei Imre: A Rábaköz természetföldrajza, dr. Timaffy László: A Rábaköz gazdaságtörténete, Lados Mihály: Népesedési és foglalkozasi viszonyok, dr. Rechnitzer János: Ipar a Rábaközben, dr. Jáki Katalin: A Rábaköz mezőgazdasága, Szörényiné dr. Kukorelli Irén: Közlekedés és kommunikáció, dr. Sas Béla: A települések infrastrukturális helyzete, dr. Tamás József: A közigazgatási szervezet, Szörényiné dr. Kukorelli Irén: A Rábaköz térszerkezete, Ajánlások. Rácz István: A debreceni cívisvagyon. Agrártörténetitanulmányok, 14. Akadémiai. Bp., 1989.404 old. A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai, 1703-1704. Gyűjtötte, összeállította és a bevezetést írta Bánkuti Imre. Szerk.: Csorba Csaba. A TIT BAZ Megyei Szervezetének, a Magyar Történelmi Társulat BAZ Megyei Csoportiának és a BAZ Megyei Levéltár kiadványa. Miskolc, 1989.200 old. Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. Múzeumi értekező, 5. Kiadja a N ó g rád Megyei Múzeumi Igazgatóság. Salgótarján, 1989.240 old. Révész Tamás: A budai várnegyed. Major Ottó bevezetőjével. Színes fotóalbum. Officina Nova cop. Bp., 1989. 94 old. Sipos István: Negyven év krónikája, 1949-1989. A Makói József Attila Termelőszövetkezet története. Kiadja az Mgtsz. Makó, 1989. 64 old. Somogyi honismereti híradó, 1989/1. Kiadja a Somogy Megyei Tanács. Kaposvár, 1989. 85 old. Az avar birodalom egyik központja Zamárdi(?)

- László Gyulával beszélget Matyikó Sebestyén lózsef, dr. Horváth József: Csurgó története, különös tekintettel a gimnázium életére,' Kiss József: Gyógymód az 1848-as „cholera" járvány idején, dr. Fekete László: Egy templomi orgona „szerzése", dr. Pandúr József: A két Rippl-Rónai Aszalón (1898-1903), Árvái Judit: Két forradalom plakátjai a Somogy Megyei Levéltárban, Mohos Béláné: Szigetvári „mesterdalnokok", dr. Géger László: Adatok a somogyi terménybegyűjtés gazdasági hátteréhez, dr. Fülöp László: A kaposvári reformátusok keresztnévi adattára, 1853-1900, dr. Király Lajos: Két somogyi dalbetétes népmese, dr. Sebeiken Pálma: „Örökséget adtam, kedvesem...", Berkes Anita: Mesztegnyó idegenforgalmi lehetőségei, dr. L. Szabó Tünde: Emlékeztető a MAB 1989. febr. 22-i üléséről, dr. Sipos Csaba: Hírek, események, Lőrincz Sándor: Somogy múltja és jelene, dr. Bodosi Mihály-dr. Franki József: Kétszáz éve született dr. Csorba József.

Bognár Tibor: A német lakosság elleni jogfosztó és -korlátozó intézkedések Somogy megyében (1946-1949), Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június-1953. június).

Somogyi Levéltári Nap, 1988. Szerk.: Andrássy Antal. Kiadja a Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár, 1989. 72 old. Farkas Márton: A monarchia összeomlása és a magyar polgári demokratikus forradalom, Horváth Gyula: A magyar polgári demokratikus forradalom visszhangja nyugaton, Szita László: Az Antant szerb megszállás alatti területek helyzete 1918-1919 fordufóján, Szántó László: A polgári demokratikus forradalom vívmányai Somogyban, Tóth Ilona: A kettős hatalom Somogyban, Szili Ferenc: A MIR vállalatai 1918-1919 fordulóján, Paksi Lajos: Az I. világháború és a polgári demokratikus forradalom ismerete a felnőttoktatásban, Miklós Endre: A polgári demokratikus forradalom tanítása a középiskolában, Kanyar József: Somogy megye múltjából című Levéltári Évkönyv 19. kötetének ismertetése.

Számner N y o m d á t ó l a Vörösmarty Nyomdáig. A nyomdászat 180 esztendeje Fejér megyében. Kiadja a Vörösmarty Nyomda. Székesfehérvár, 1988. 151 old.

Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 20. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1989. 414 old. Dr. Horváth Sándor: Bevezető, Borsa Iván: Királyi rendeletre tartott megyei közgyűlés Somogyvár mellett 1444-ben, Komjáthy Miklós: A Somogy megyei konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban 17., Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században II., Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770-1868), Kiss Z. Géza: Egy kései unitárius per a Dráva völgyében, Bodosi Mihály-Gyarmati Béla: dr. Csorba József élete és működése (17891858), T. Mérey Klára: Nagykanizsa, Somogy kapuja a dualizmus korában, Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (18901944), Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890-1944), Andrássy Antal: A somogy-baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben, Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi Tanácsköztársaság első időszakában (ford.: Dobai András), Lagzi István: Lengyel menekültek evakuációja a dél-dunántúli megyéken keresztül (1939-1940),

Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 3. MTA Történettudományi Intézet. Bp., 1989. 89 old. Szabó Ferenc: A békési Drechel N y o m d a történetének vázlata, 1895-1920. A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei, 13. Békéscsaba, 1989. 64 old. Szabó Miklós D . : A Dózsa Népétől a Kunság Népéig. Kiadja a Kunság Népe Mgtsz. Kunhegyes, 1989. 102 old. Szamel Lajos: A korrupció, a protekció és a többi. Kossuth, 1989. 213 old.

Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Egy műper története. A kötet utószavát és a jegyzeteket Zinner Tibor írta. Extra Hungáriám. Európa: História. Bp., 1989. 421 old. Százéves a szakmai képzés K u n s z e n t m á r t o n ban. A 628. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Jubileumi Évkönyve. Szerk.: Kasza József és Józsa László. Kiadja az Iskola. Kunszentmárton, 1989. 144 old. Kasza József: Ajánlás, Józsa László: A tanoncképzés története Kunszentmártonban, Radics András: A szakmunkásképzés főbb jellemzői 1950-től napjainkig, Az iskola főhivatású tanárai, szakoktatói és óraadói 1957-1988 között, Veres István: A gyakorlati oktatás 1957 és 1988 között, Réz László: Ú j szakma született, Zsíros István: Az építőipari szakmák képzése az iskolánkban, Tóth Tiborné: A szűcsszakma képzésének története iskolánkban, Kocsis István: így kezdődött, Pálinkás Józsefné: Diákmozgalom, „Soha nem fogom megbánni" - volt diákok emlékeznek, Kasza József: Iskolánk tanulmányi munkájáról, Kasza József: Tantestületünk mozgalmi munkája, Zsiros István: A honvédelmi klub krónikája, Szelindi Károly: 15 év testnevelése, sportja, Réz László: A szülői munkaközösségről, Nagy Sándorné: Iskolai könyvtár. 125 éves a H u n y a d i János Keserüvíztelep és a telepalapító Saxlehner család története. PLKV. Bp., 1989. 24 old. Dobos Irma: A Hunyadi János keserűvíz származása, jellege és gyógyászati szerepe, Surányi Ernő-Kis Imre: A Hunyadi János Keserűvíztelep és a Saxlehner család története. Szekeres László: Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében. Kanizsa monográfiája - Monogra-

fija Kanize. Tanulmányok, 1. Művelődési Önálló Érdekközösség. Magyarkanizsa, 1986. 73 old. Szemelvénygyűjtemény Kécske történetéből. Szerk.: Tajti Erzsébet. Helytörténeti kiadványok, 1. Kiadja az Arany János Művelődési Központ. Tiszakécske, 1989. 90 old. A székesfehérvári Petőfi Sándor Általános Iskola jubileumi évkönyve az intézmény fennállásának 125. évfordulója alkalmából. Szerk.: Bajzek Jánosné és mások. Kiadja az Iskola. Székesfehérvár, 1989. 115 old. Szénási Éva: A B U D A - F L A X csillaghegyi Szövőgyárának története. 1925-1935. Kiadja a B U D A - F L A X Lenfonó és Szövőipari Vállalat. Bp., 1989. 153 old. Szilvási Ferenc: Budapest közlekedésbiztonságáért. A közlekedésrendeszet krónikája 1872-1987. BM Kvk. 1989. 198 old. A színpadi tánc története Magyarországon. Szerk.: Dienes Gedeon és Fuchs Lídia. Múzsák. Bp., 1989. 381 old. A tanulmányok feldolgozzák a színpadi tánc hazai történetet a középkortól a 1980-as évekig, foglalkoznak továbbá a színpadra kerülő szabadás néptánccal. Szolnok megye történeti, természeti és m ű v é szeti értékei, 1-2. Kiadja a Megyei Tanács V. B. Építési és Vízügyi Osztálya és a Megyei Műemléki Albizottság, a TIT Megyei Szervezetének közreműködésével. Szolnok, 1988. 231 és 99 old. 1. kötet. Szolnok megye műemlékei. Hainfahrt Márton és mások közreműködésével szerkesztette Kaposvári Gyula és Rédei István. 2. kötet. Szolnok megye természeti értékei. Szerk.: Almádi László es mások. írták: Gombás Istvánné és mások. Tahin G y u l a - B u r g e r t Lajos: Szabolcs-szatmári képeskönyv. Corvina. 1989. 156 old. Takács Imre: Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia korában, 1867-1918. Mezőgazdasági Kiadó. Bp., 1989. 272 old. Takács Péter: A kisvárdai járás parasztjainak vallomásai 1772-ből. Rétközi Múzeum füzetei, 8. Szerk.: Fehérvári Béla. Kisvárda, 1988. 171 old. T a n u l m á n y o k a 700 éves Kunhegyról. Szerk.: Szurmay Ernő. Kiadja a nagyközségi tanács. Kunhegyes, 1989. 98 old. Selmeczi László: Régészeti ásatások a Nagykunságban, Pálóczi Horváth András: A kun társadalom átalakulása a XIV-XV. században, Szabó Lajos: Kunhegyes fejlődéstörténeti íve a visszatelepítésétől a mezővárossá válásig, 1711-1811, Kormos László: Az utóbbi három század hadi eseményei Kunhegyes körzetében, Dienes Erzsébet: Adatok Kunhegyes népi hagyományaihoz, Beluszky Pál: Kunhegyes településföldrajzi rangja.

T a r j á n n é Tajnafői A n n a : Somogy megye védett természeti értékei. Kiadja a Somogy Megyei Könyvtár. Kaposvár, 1989. 104 old. A kötet munkálataiban részt vett Keszthelyi István, az Amit a természetről tudni kell fejezet szerzői: Kódai István és Marián Miklós. A társadalom peremén. Képek a magyarországi cigányok életéből. Válogatás a Néprajzi Múzeum archív felvételeiből. Válogatta és á bevezetőt írta Szuhay Péter. Kiadja a Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Tanács V. B. Cigány Szociális és Művelődési Módszertani K ö z p o n t . Bp., 1989. 96 old. A XII. kerület története az őskortól a II. világháború befejezéséig, összeállította: Győri Gáspár. Hegyvidéki Füzetek, 1. Kiadja a XII. kerületi tanács és a H N F XII. kerületi bizottsága. Bp., 1989. 24 old. A XII. kerület utcáinak, tereinek névadói. I. Személyekről elnevezett közterületek. Összeállította: Kahlich Endre. Kiadja a XII. kerületi tanács és a H N F XII. kerületi bizottsága. Bp., 1989. 11 old. A személyekről elnevezett közterületek - szám szerint 62 - névadóinak rövid méltatása. T ó t h József: Urbanizáció az Alföldön. Területi és települési kutatások, 3. Akadémiai, Bp., 1988. 200 old. T ó t h Lajos: A Szarvasi Állami Tangazdaság története, 1948-1987. Kiadja a gazdaság. Szarvas, 1988. 468 old. Tóth S á n d o r : Dunai árvizek Szabadszálláson. Az 1838-as szabadszállási dunai árvíz 150. évfordulójára. Kiadja a H N F Szabadszállási Bizottságának Petőfi Társasága. Szabadszállás, 1988. 53 olcf Török G y ö n g y i : A jánosréti Szent Miklós-fóoltár. Helikon, Bp., 1989. 64 old. A Körmöcbanya közelében a XV- században épült templom különleges szárnyas oltárát mutatja be a gazdagon illusztrált tanulmány. Turai Lajos: A Magyar Tenger hullámai. Fejezetek a zánkai termelőszövetkezet történetéből. Kiadja az mgtsz. 1989. 238 old. Tüskés Tibor: Szántódpuszta. Térképeket rajzolta: Pakurár István. Kiadja a Siotur. Bp., 1989. 71 old. U t á n u n k az özönvíz. Szerk.: Dobos Lídia, Rácz Judit, Vit László. Kiadja a D u n a Kör és az ELTE ÁJTK Politikatudományi Tanszékcsoport. Bp., 1989. 245 old. Hildyrat, Nicholas: A nagy gátak világa, Kacsoh László: Környezeti vizsgálatok a Rajnán, Schneider Erika: A Rajna-szabályozás, Kuhn, Nino: A svájci vízi erőművek környezeti hatásai, Borovichenyi, Franz: A dunai auzzasztógátak és az ivóvíz, Walter, Renate: A D u n a vírusfeijőzöttsége, Wagner, Karl: Hainburg és a dunai ligeterdők,

Gábriel András: A kiskörei vízlépcső környezeti hatása, Vida Gábor: A Szigetköz genetikai értékei, Tóth János: A Duna halai es az épülő d u z z a s z t o t tak, Tóth György: A dunai vízlépcsőrendszer es a Szigetköz, Vargha János: A környezeti hatások becslésének alapjai, Molnár István. A Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszának folyamatszabályozási kérdései, Bródy András: A bősnagymarosi vízlépcsőrendszer gazdaságosságáról, Ferenci Csaba: A rendszer-környezet kölcsönhatás elemzése energiatermelés esetén és a bós-nagymarosi példa, Kindler József: Lappangások kora, Fleischer Tamás: Gazdaságtalansagi számítások. Mészáros Ferenc: Szégyen vagy dicsőség: a dunai duzzasztógátak a magyar vízgazdálkodásban, Horváth István: Régészeti-történeti értékek mentése a nagymarosi vízi erőmű építésénél, Moskovszky Eva: Megkondul a lélekharang, Endreffy Zoltán: ökológiai konfliktusok etikai megítélese, különös tekintettel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre.

A tanulmány a parasztság földért folytatott e századi harcát mutatja be 1948-ig.

Vajay Szabolcs: A johannita rend lovagjai, 1854— 1987. A magyar johannita családtörténeti nyilvántartás. Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus et corpus. Obedientia Brandenburgensis. Repertórium nistoricum familarum quibus milites procedent. München, 1987. (Csak magyar nyelven.)

Vidra Szabó Ferenc: A könyvtáros pálya egy szociológiai vizsgálat tükrében. Kiadja az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp., 1988. 136 old.

Vajda Sándor: Budapest tegnap. Gondolat, 1989. 261 old. Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz. Pro Memoria. Európa, Bp., 1989. 416 old. Földrajzi, történelmi, demográfiai, művészettörténeti, néprajzi és helyismereti tudnivalókat mond el erről a kevéssé ismert vidékről. Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Holnap, Bp., 1989. 408 old. Várady József: Tiszáninnen református templomai. Előszó: Kürti László. Kiadja a Borsodi Református Egyházmegye. Miskolc, 1989. 444 old. Várkonyi Endre: Akié a föld... Századunk kezik. Akadémiai, Bp., 1989. 68 old.

Avar kori övveret,

Vrag (Hornyák

emlé-

László

Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. Szerk.: Berlász Melinda és Szalay Olga. Magyar Népköltségi Gyűjtemény, XVI. kötet. Sorozatszerkesztő: Voieh Vilmos. Múzsák Kiadó, Bp., 1989. 421 old. Voigt Vilmos: Előszó, Veress Sándor: Elöljáró szavak, Berlász Melinda-Szalay Olga: Szerkesztői előszó, Szalay Olga: Térkép Veress Sándor moldvai gyűjtésenek állomásairól, Dallamok, A trunki csángó magyarok betlehemes játéka, Veress Sándor: Helyszíni naplójegyzetek, Mutatók, 64 eredeti fényképfelvétel. Végh Antal: Hortobágyi mesterségek. A fotókat készítette: Kékesdy Károly. Népszava, Bp., 1989. 147 old. Viczián Antal: Meghaltak a Donnál. Sebészként a háborúban. Kiadja a szerző. Bp., 1989. 332 old.

Viga Gyuláné-Sasvári Olga: A nyírlugosi kovácsmesterség szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 40. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke és az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988. 71 old. Vollein József: A körön kívül. Interjú a 94 éves vitéz Csóré Áronnal. Notesz-sorozat, 2. KLTE Debrecen, 1989.48 old. Zalai népi művészet. Katalógus. Szerk.: Bíró László, Török András. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Zalaegerszeg, 1989. 86 old. Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből, 1945-1949. Nemzetiségi füzetek, 7. Akadémiai, Bp., 1989. 142 old. Zolnay László-Marosi Ernő: A budavári szoborlelet. Fotó: Bakos Margit és mások. Corvina, Bp., 1989. 175 old.

rajza)

Ferencesek Szécsényben Szabó Sándor felvétele

-

MTI

A Nógrád megyei Szécsénybe 1334-ben Szécsényi Tamás telepítette be a ferenceseket, akik 1950-ig élték itt mindennapi életüket. Negyven év után ismét visszatértek utódaik a J é z u s szíve változásai" templom plébánia-kolostor részébe. Négy Ferenc-rendi barát: Orbán Márk rendfőnök, Boros Gyevi László,Tóth Vince, Gosztonyi Kandid segeakezik a több mint 4000 hívőnek a papi területen, s az iskolákban heti 32 órában a hitoktatásban. A püspöki hatalom alól kivont rend jelszava: „Ne csak saját magadnak élj, másoknak is javára válj".

1990/2-3

HONISMERET

A HAZAFIAS NÉPFBONT FOLYÓIRATA

XV1H. ÉVFOLYAM

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Aczél Tamás-Méray Tibor: Tisztító vihar. JATE Szeged. 1989. 429. old. A Sztálin halálától az 1956-os forradalomig tartó időszakot tekinti át. A m b r u s Ferenc: Közelítés a szülőföldhöz. Magyarok a nyelvhatáron - 1989. I. Sajó völgye. A C S E M A D O K Rozsny ói Járási Bizottsága Honismereti Szakbizottságának kiadványa. 1989. 43 old (Soksz.) A viaék településeinek kis helytörténeti lexikona. Ebben a számban a következő településekről esik szó: Csoltó, Lekenye, Tiba, Pelsoc, Horka, Vígtelke, Gombaszög, Szalóc, Berzéte, Körös, Rozsnyó. Banner János emlékezete születésének centenáriumán. Az 1988. március l-jén Békésen és az 1988. március 6-án Hódmezővásárhelyen tartott emlékülések és tiszteletadó rendezvények előadásai és avatóbeszédei Banner János két néprajzi dolgozatával. Szerk: Szabó Ferenc, Bokorné Nagy Katalin és Dömötör János közreműködésével. A Békés megyei és a Csongrád megyei múzeumi szervezetek közös kiadványa. Munkácsy Múzeum. Békéscsaba, 1989. 139 old. Dankó Imre: Banner János és a Békés megyei múzeumügy, Dám László: Banner János és B äLes népi építészete, Szilágyi Miklós: A Körös vidék halászata Banner János munkásságában, Sápiné Turcsányi Ildikó: Banner János diákévei, Makkay János: Néhány, talán fontos apróság Banner Jánosról, Varga Sándor: Banner János emléktáblájának leleplezése, Molnár Imre: Megnyitó a Banner ános élete, munkássága és Békés megyei kapcsoatai című kiállításon, a Jantyik Mátyás Múzeumban, Dömötör János: Egy ásatási segédmunkás emlékei, Korek József: Villanások Banner János hódmezővásárhelyi ásatásaiból, Kalicz Nándor: A centenáriumi Banner-emlékkiállítás megnyitója és a Banner János-pályázat eredményhirdetése, Bóna István: Ünnepi megemlékezés Banner János századik születésnapján, a hódmezővásárhelyi Banner utcában elhelyezett emléktábla felavatásakor, Banner János: Tárcsái halászok közt, Banner János: Apátfalva néprajzi vázlata.

(

Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Gyorsuló idő. Magvető. 1989. 240 old. Belvárosi történelem - G y ő r . Győri városszépítő füzetek, 2. Győr. 1989. 44 old. Fátay Tamás: A győri belváros átépítésének története, Sáry István: A Honvéd ligeti szabadságszobor, Kovács László: A város tüdeje, Sáry István: A győri időjelző torony, Lövei Pál: Egy klasszicista palota, Fátay Tamás: A győri háztetők védelmében. Budapesti közéleti n é v m u t a t ó , 1945-1950. II. Összeállította: Halasi László. Levéltári dokumentáció, 9. Kiadja a Budapest Fővárosi Levéltár. Bp. 1988. 260 old. Budapest főváros törvényhatósápi bizottsága, a fővároshoz csatolt városok és közsegek képviselőtestületei, a főváros képviseleti bizottsága tagjai. Budavár bevételének emlékezete 1849. Pro Memoria. Szerk: Katona Tamás. Európa. Bp. 1989. 592 old. Az 1849 májusi ostrom eseményei a korabeli hivatalos iratok, visszaemlékezések, újságcikkek, naplók tükrében. Csáky Károly: Ipolyfödémes {Ipel'ské Úlany) személynevei. Magyar névtani dolgozatok, 78. ELTE, Bp., 1988. 85 old. C S E R M O S N Y A , 3. A Dernői Alapiskola honismereti csoportjának értesítője. Szerk.: Ambrus Ferenc. 1989. 30 old. (Soksz.) Korcsmáros László: Szülőfalum - Lucska, Fábián József: A víz erejének felhasználása Dernő környékén, Grecmecher Mária: Nagymamám ételei, Tököly Gábor: Egy régi kolostor nyomában, Korcsmáros Valéria: így sütött kenyeret a nagymamám, Kotics József: Méhészkedés a Csermosnya-völgyben, Icsó Valéria: Bebek juhász szerencséje (Krasznahorka vármondája), Ambrus Ferenc: A kiskovácsvágási malom, Icsó Angéla: Honismereti kerékpártúra, Gallay Zsolt: Kukoricafosztás Barkán.

Csohány János: A magyar református egyháztörténelem összefoglalása 1848-ig. Kiadja a Református Theológiai Akadémia. Debrecen, 1989.41 old.

Fügedi M á r t a : A gyermek a matyó családban. Borsodi Kismonográfiák, 29. Kiadja a Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1988. 224 old.

Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. Kiadja a Magyar Vívó Szövetség. Bp., 1988. 227 old.

Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem. A kisebbségvédelem nemzetközi jogrendjének kialakítása, 1919-1921. Maecenas, Bp., 1989. 228 old.

Domokos Pál Péter: Rendületlenül. Márton Áron, Erdély püspöke. Eötvös Kiadó - Szent Gellért Egyházi Kiadó, Bp., 1989. 306 old. Előszó, Erdélyről, Márton Áron élete, Szöveggyűjtemény, Illusztrációk.

Goda G á b o r : Szülőföldem, Budapest. Tények és tanúk. Magvető, Bp., 1989. 250 old. A szerző 1945 és 1950 között Budapest kulturális ügyeinek egyik irányítója volt.

Ember J u d i t : Pócspetri. Amicus Kiadó, Bp., 1989. 165 old. „1948-ban, mikor még állítólag virult a többpártrendszeres magyar demokracia, az összes párt egybehangzó Feszítsd Meg! - kurjongatásától kísérve feláldoztak egy elmaradt kis katolikus falut az iskolák államosításának oltárán. Egy provokatív rendőrakció során az egyik intézkedő rendőrnek sikerült véletlenül agyonlőnie magát, mire ellepte a falut az Á V Ó , végigverve a felnőtt lakosságot, olyannyira, hogy többen később bele is haltak a sérülésükbe, többen pedig testileg-lelkileg belerokkantak ebbe a politikai nevelőmunkába, aztán az ország tombolo helyeslése közben gyilkosságért statáriális eljárással, tehát 72 óra alatt kivégeztek egy embert, aki ott sem volt, amikor eldördült a fegyver..." (Eörsi István) Engel Pál: Társadalom és politikai struktúra az Anjou-kori Magyarországon. Előadások a Történettudományi Intézetben, 11. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. Bp., 1989. 23 old. Erdély rövid története. Főszerk.: Köpeczi Béla. Szerk.: Barta Gábor, valamint Bóna István, Makkai László, Szász Zoltán. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989. 678 old. Ernst József: Régi magyar fogatok. Téka, Bp., 1989. 98 old. Életképek. 20 éves a Nyugdíjas Pedagógusok Klubja. Kiadja a Madách Imre Művelődesi Központ. Vác, 1989. 92 old. Fekete István: Pepi-kert. Kiadja a Fekete István Irodalmi Társaság. Ajka, 1989. 144 old. A szarvasi arborétum története.- ' Fenyvesi László: Makó mint hódoltsági nagyváros a XVI. században. A makói múzeum füzetei, 64. Kiadja a városi tanács művelődési osztálya. Makó, 1989. 47 old. Ferdinandy Mihály: Kun László siratása. Szépirodalmi, Bp., 1989. 262 old. Egy Portugáliában talált XIV. századi kézirat alapián készít új vázlatot a szerző Kun László királyról.

Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956. Népszava, Bp., 1989. 304 old. Gosztonyi Péter: Háború van, háború! Népszava, Bp., 1989.180 old. Magyarország II. világháborús történetéből. G ó r Zoltán: Tornyiszentmiklós története. Szerk.: Gyimesi Endre. Az egyház és a művelődés története című fejezetet Tóth Sándor írta. Kiadja a Zala Megyei Levéltár és a Tornyiszentmiklós Emlékbizottság. Tornyiszentmiklós, 1989. Gulyás G y u l a - G u l y á s János: Törvénysértés nélkül... A hortobágyi munkatáborok (1950-1953) filmszociográfiájának dokumentumai. Láng Kiadó, Bp., 1989.333 old. A tartalomból: Bihari Mihály: A magyar gulag, Szántó András: A kitelepítések történelmi hátteréről, A film szövegszerkesztett dialóglistája, Csurka István: A múlt mindig útban van, Litván György: A magyar kisember megaláztatásának emlékműve, Für Lajos: Elvesztettük álmainkat, Petschnig Mária: Kései elégtétel, avagy dugdosott történelmünk, Hovanyecz László: Szubjektív egyzetek, Szörényi László: „Jobb haramiák tanyái íözt, biztosabb fenevadlakta vadonban, mint illy országban élni", Keserű Katalin: Feltétele az emberi életnek, Schlett István: Békévé oldja az emlékezést? Makara Péter: Félelmeink meghaladása, A. Gergely András: A gesztus művészete egy elaknásított területen, Sorstársak vallomásai, avagy egy film hordaléka (Beszélgetések K. O.val, Bartók Gy. Balázzsal, Krátky Istvánnéval, Krátky Tiborral és Lúgos Istvánnal, Lőrincz Józsefneval, Csolik Józseffel, Balla Mihállyal, Hegedűs Andrással), „A tudás fegyver..." (Részletek Takács János és Bertók Gy. Balázs tábori naplójából), A film utóélete: Levelek, Válogatás a közönségtalálkozón elhangzott hozzászólásokból, Leskó László: „Elmondanam a Gulyás fivéreknek".

Í

Gyapay Dénes: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 155 old. G y ö n y ö r József: Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről. Madách, Bratislava, 1989. 322 old. Mihály Géza és Végh László: Előszó, CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE: A népesség fejlődése, A népsűrűség, A népesség megoszlása nemek szerint, A természetes szaporodás változásai, A

Ú j Látóhatár. Válogatás, 1950-1989. Szerk. és bev. tanulmány: Szeredi Pál.Püski. Bp. 1989. 181 old. Szeredi Pál: Az Új Látóhatár első negyven éve, Borbándi Gyula: A Horthy-rendszer anatómiája, Gosztonyi Péter: A magyar-szovjet fegyverszüneti tárgyalások, 1944. október, Hőgye Mihály: Hogyan mondott le Nagy Ferenc?, Ötvös Ervin: Szabad sajtó Magyarorszagon: 1956, Révész László: A magyar forradalom visszhangja a kommunista rendszerű országokban, Borbándi Gyula: Forradalom vagy ellenforradalom?, Molnár József: Hullj pajzsnak holtan is megszabdalt honodra, Gombos Gyula: Tanítás a minőségre, Egy új nemzedék tanítómestere, Sztáray Zoltán: Az igazságkereső, Borsody István: Jászi és Bibó, Duray Miklós: A nemzeti megbékélés feltételei KeletKözép-Európában, Szőcs Géza: Túl sok véletlen? „Az ürgeháti szalmakazlakon innen a hosszúkovácsházi szénaboglyán pedig túl..." (Szemelvények Mezőkovácsnáza néprajzából). Összeállította és szerkesztette: Balogh György. Mezőkovácsháziak Baráti Köre kiadványai 2. 1988. 82 old. Bálás Gyula mezőkovácsházi meséi, Játékok, Kálmány Lajos és mezőkovácsházi gyűjtése, Babó Iván mezőkovácsházi gyűjtése (közmondások), A

mezőkovácsházi helyismereti-helytörténeti szakkör gyűjtése és feldolgozása, Gyermekjátékok Mezokovácsházán. Váradi Pál-Borbély Anikó: Kalotaszeg, Felszeg. Szerk. és előszó: Dr. Lackovits Emőke. Zrínyi Nyomda Kiadója. Bp. 1989. 143 old. A színes fényképekkel gazdagon illusztrált kötet fejezetei: A táj és története, A falvak és építészetük, Kalotaszeg társadalma, Angol és német nyelvű összefoglaló. A város építette... Tízéves a Győri Gyermektábor, 1979-1989. Összeállította Kukorelli Károly né és Brugós Péterné. Kiadja a Mező Imre Úttörőház és Gyermektábor. Győr. 1989. 54 old. Vongrey Béla: Az 1848-1849-es magyar szabadságharc emlékei Nógrád megyében. Kiadja a TIT Nógrád megyei szervezete. Salgótarján. 1989. 27 old. Vongrey Béla: Millenniumi és Szent István-jubileumi emlékek Nógrád megyében. Kiadja a TIT Nógrád megyei szervezete. Salgótarján. 1989. 12 old.

Mátyás király címere (Hornyák

László

rajlza)

t

HONISMERETI KERESZTREJTVÉNY

A meghatározásokat nem választottuk külön, hanem a számozás sorrendiében folyamatosan adjuk. Ha eey számtól mindkét irányba indul ki megfejtés, akkor előbb a vízszintes, majd egy választóvonallal elválasztva a függőleges meghatározás található. (A rejtvény olvasóink szórakozására és okulására szolgál, a megfejtést nem kell beküldeni.) 1. Misztótfalusi Kis Miklós 1689-ben Amszterdamból hazatérve itt rendezett be nyomdát, amely 1703-ig állt fenn. 2. Díszíts. 3. I t t épült fel 1714-ben a „Két m ó r ház". 4. Állati szállás. 5. Ilyen költség is létezik. 6. Sír. 7. Japán kikötőváros. 8. Nátrium vegyjele. 9. Büntetőtörvénykönyv röviden. 10. Két magánhangzó. 11. Papírmértek. 12. Itt kezdte meg működését Mentskovits Bálint nyomdája, 1589-ben. 13. Szaglószerv. 14. Pest megyei helység éktelenül. 15. Részegítő. 16. Dohányzik. - Fanyar gyümölcs. 17. Fentről lenyújt. 18. Piszok. 19. Ipari város. 20. Honvédségi italbolt. 21. Ilyen bányászat is létezik. 22. Ruha simító. 23. Nem ugyanaz. 24. Zöld határok. 25. Házrész. - Sublótresz. 26. Bibliai alak. 27. Van ilyen hely is. - Lengyel légiforgalmi vállalat. 28. Ital. 29. Csak félig kord. 30. Fájdalommal járó. Kripton vegyjele. 31. Szállítóeszköz. 32. Rádium

vegyjele. 33. Két mezőgazdasági eszköz. 34. I t t jelent meg Sylvester János latin nyelvű m a g y a r nyelvtana 1539-ben. 35. Nem az idén. 36. Északolaszországi terület. 37. Irányszó. 38. Erdőben vannak. - Angolul kifogástalan. 39. Ábel testvére ékezet nélkül. 40. Folyadék. 41. Dob, hajít. 1939-ben épült fel Puskás Károly és U r a y G y ö r g y tervei szerint ez az üdülőszálló. 42. G y ó n folyó. 43. Üdülő. 44. Fordított kettősbetű. 45. Lantán vegyjele. 46. Járom. - Betűvetés. 47. 1972-ben elárasztott sziget a romániai Al-Dunán. 48. Fafajta. 49. Kadmium vegyjele. 50. Lívius római férfinév női alakja. 51. Névelős dorong. Juttat. 52. Játékszer. 53. Rangjelző. 54. Két szó: tetejére, nitrogén vegyjele. 55. Tisza melletti helységre. - Két magánhangzó. 56. Y. P. A. 57. Iranyszó. 58. Betű kimondva. 59. Fluor és jód vegyjele. - Növény. 60. Területfajta. 61. Egyforma betűk. 62. Szenvedés. 63. Azóta. 64. Anyagi részecske. 65. ö t ó r a i ital. 66. Pest megyei helység. 67. Azonos a 61. vízszintessel. 68. Szenvedés. Építőanyag. 69. Oxigén és tellúr vegyjele. 70. Jövendőmondó. 71. Szelén vegyjele. 72. Június 13-án van a névnapja. 73. Társasjáték. Mokos

István

'3*

5S9&3

1990/4 .

lOeo/nntil.

HONISMERET A HAZAFIAS NÉPFRONT FOLYÓIRATA

XVIII. ÉVFOLYAM

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Adatok Szolnok megye történetéből II. Szerk.: Botka János, T. Bereczki Ibolya, Selmeczi László, Szurmay Ernő. Kiadja a Szolnok Megyei Levéltár. Szolnok, 1989. 881 old. Ez a II. kötet Nagyivántól Zagyvarékasig tartalmazza a megye településeinek viszonylag részletes összefoglalóit, gondos irodalomjegyzékkel kiegészítve. Andruskó Károly: Ajka. Fametszetek. Kiadja az Ajkai Városi Könyvtár és a Fekete István Irodalmi Társaság. Ajka, 1989. 48 old. Arany A. László: A szlovákiai magyarság néprajza. Rozsnyói Füzetek III. A Csemadok Rozsnyói Bizottsága honsimereti szakbizottsának kiadványa. Rozsnyó, 1990. 21 old. Az 1941-ben Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Művelődési Könyvtár sorozatban megjelent munka sokszorosított kiadása. A függelékben Ambrus Ferenc: Arany A. László. Aranyi Sándor: Két akasztófa árnyékában. JATE K„ Szeged, 1989. 229 old. Az emlékirat szerzője megjárta a Horthy-rendszer, a Szovjetunió és a R ákosi-rendszer börtöneit, intern álótáborait. Asztalos István: Galga menti falumúzeumok. Tájak-korok-múzeumok kiskönyvtára, 341. Bp., 1989. 16 old. Asztalos István-Horváth Lajos: Gödöllő, a Rákos és a Galga mente. Fotó: Wiesinger Ákos. Panoráma, Bp., 1989. 124 old. Ádám Imre: Szabolcs megye dadai járásainak jobbágynevei-1574-ból. Magyar névtani dolgozatok, 82. Szerk.: Hajdú Mihály. ELTE, Bp., 1989. 119 old. Bakó Endre: Hajdú-Bihar Megyei Tanács Útépítő Víllalatának története, 1964-1989. Fotók: Ferenczy Béláné. Kiadja a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Útépítő Vállalata. Debrecen, 1989. 48 old.

Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök. Ecclesia. Bp., 1989. 186 old. Balázs Géza: Mutató az Ethnographia-a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata - 1970-1988. évfolyamához. Akadémiai. Bp., 1989. 288 old. Balla Ferenc-Wirth István: Egyletek, egyesületek a Jászságban. Főiskolai kiadványok, 7. Jászberény, 1989., 67 old. Barcsa János: Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme. Kiadja a városi tanács. Hajdúnánás, 1989. 318 old. Az 1900-ban megjelent mű hasonmás kiadása. A mellékletben: Nyakas Miklós, Gondolatok Barcsa János munkájához. Barczy Zoltán: A m. kir. honvédség szerkezete, egyenruhája és fegyverzete, 1868-1918. Rajzok: Somogyi Győző, előszó: Katona Tamás. Corvina, Bp., 1990. 244 old. Barsi Ernő: „Végigmentem badacsonyi főutcán..." Dalok, mondókák Badacsony környékéről. Kiadja a Gyulaffi László Közművelődési Egyesület támogatásával a Bárdos Lajos Általános Iskola. Tapolca, 1989. 70 old. Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények 11-12. Kecskemét, 1989.124 old. Dr. Gál Zoltán: A bajai Liszt Ferenc Kör története, Galambos Sándor: A kunszentmiklósi Gyöngyösbokréta története, Király István: A kiskunfélegyházi sanitasegyesület, Matics Pál: A hadak útján (Szalkszentmárton a háborúkban), Balogh Mihály: Baksay Sándor emlékezete, Baksi Imre: Kun eredetű neveinkről, Fodor FerencCsorba Mihály: Történelmi múltunk a közgondolkodásban (A csávolyi falumúzeum jubileumára, Csávoly földrajzi nevei), Mutatvány a készülő Bács-Kiskun megye földrajzi nevei című műből, Mándics Mihály: A XII. Országos Honismereti Akadémia, dr. Mándics Mihály: Bognár András (1932-1989).

Bálint I m r e - K r a s z n a y József: Tátika. (Versek: Nagy Márton) A zalaszántói Damay Kálmán Honismereti Kör kiadványai, 1. 1989. 50 old. Krasznay József: Zalaszántó templomai, Bálint Imre: Barangolás a 750 éves Zalaszántón és környékén.

tok. Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, 7. OSZK. Bp., 1989. 211 old.

Bán K á r o l y : Meztelen-e a milliárdos király? Riportkönyv H é v í z - N y i r á d polgárháborújáról. Mahir csop., 1989. 157 old. A könyv a hévízi tó védői és a Magyar Alumíniumipari Tröszt vitájában a bauxitbányászat védelmében készült.

A Budapesti II. Rákóczi Ferenc G i m n á z i u m , alapításkor: Academicum et Universitatis Collegium, jubileumi évkönyve, 1687-1987. Fel. szerk.: Nagy István. Kiadja a gimnázium. Bp., 1989. 268 old.

A Bánki D o n á t Gépipari Műszaki Főiskola jubileumi évkönyve, 1879-1989. Szerk.: Hetényi István, Nagy P. Sándor. Közreműködött: Ángyai Béla és mások. Kiadja a főiskola. Bp., 1989. 227 old. Bánlaky Pál: Értelmiség egy kisvárosban. Szociológiai tanulmányok, 30. Akadémiai. 1990. 315 old. A X I X . szd. közepétől az 1980-as évekig vizsgálja Baja társadalmát. Beke G y ö r g y : Régi erdélyi skólák. Barangolások térben es időben. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 414 old. Bene J á n o s : Végrendeletek és hagyatéki leltárak Nyírbátorból. Nyírbátori füzetek 1. Kiadja a városi tanács, a Bátori M ú z e u m , a Bátori Múzeum baráti köre és a H N honismereti munkacsoportja. 1989. 72 old. Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül, 1956. U t ó s z ó : Gosztonyi Péter. Magyar Média. 1989. 221 old. B e r n á t h Lajos: A büki gyógyfürdő története. Kiadja a G y ó g y f ü r d ő Vállalat. Bük, 1989. 32 old. Beszélő h á z a k és t á j a k . A magyar irodalom emlékhelyei. Szerk.: Hatvany Lajos, fényképezte: Gmk Károly. Sajtó alá rendezte és kiegészítette: Erki Edit. Offinica Nova. Bp., 1989. 923 old. Bérezi L o r á n d : Keszthely, Festetics-kastély. MTI coop. Bp., 1990. 82 old. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. A M O L kiadványai. Levéltártan és történeti forrástudományok, 6. Akadémiai. Bp., 1990. 633 old. B o r b á n d i G y u l a : A magyar emigráció életrajza, 1945-1985.1-2. Európa. Bp., 520 és 328 old. B o r b á t h Erika: A népfőiskolákról. Kiadja a Borsod-Abaúi-Zemplén Megyei Módszertani Központ. Miskolc, 1989. 63 old. Boros I s t v á n : A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kézirat-katalógusa: 1850 előtti kézira-

Bozóki M a r g i t . Sz.: Az emberi élet sorsfordulóinak szokásai és hiedelmei három, Koppány menti községben. Múzeumi füzetek. Béri Balogh Ádám Múzeum. Szekszárd, 1989. 117 old.

B u d a v á r bevételének emlékezete, 1849. Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Katona Tamás. Európa. Bp., 1989. 621 old. B u g á r - M é s z á r o s Károly: Gyula, Ladics-ház. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára, 344. Bp., 1989. 16 old. Czeglédi I m r e : Gyula. Fotók: Tulok Ferenc. Térképek: Balogh Klára, Bíró László. Kiadja a Gyulatourist és a Panoráma. Gy ula-Bp., 1989.101 old. Cseri S á n d o r : A Ganz Árammérőgyár története. (Függelék: Hegyi József). Kiadja a gyár. Gödöllő, 1989. 150 old. Cseterki S á n d o r : Tiszaszederkény története alapításától kezdve a várossá nyilvánításig. Kiadja a városi tanács. Leninváros, 1989. 163 old. Csizmadia K á r o l y : Pápai kollégiumi történetek. Kiadja a Dunántúli Ref. Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei. Pápa, 1989. 129 old. C s o n k a E m i l : Zita története. Az utolsó magyar királyné. Eötvös-Szt. Gellért Egyh. Bp.-Szeged, 1989. 180 old. C s o r b a László: A tizenhárom aradi vértanú. Panoráma. Bp., 1989. 217 old. C s u p o r T i b o r : A Balaton Füszért. Négy évtized krónikája képekben, dokumentumokban. Kiadja a BF. Kaposvar, 1989. 164 old. C s u t i n é Schleer Erzsébet: Székesfehérvár, Rác utca, Rác-templom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 349. Bp., 1989. 16 old. Dávid J á n o s - G e s k ó S á n d o r - S c h i f f e r Pál: Forradalom, sortűz, megtorlás. Progresszió. Bp., 1990. 158 old. Az 1956. decemberi salgótarjáni sortűz előzményével és áldozataival foglalkozó film készítése során felvett anyag szövegéből készült összeállí tás. <

Détsy M i h á l y : Sárospatak vára és urai 1526-tó. 1616-ig. A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei, 28. Kiadja a Rákóczi Múzeum baráti köre. Sárospatak, 1989. 96 old.

i

D i c z h á z y M a r i a n n : Nagyecsed, szivattyútelep. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 343. Bp., 1989. 16 old.

lén megyéhez. Kiadja a Münnich Ferenc Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete. Miskolc, 1989. 89 old.

Dicsértessék. Olasz Ferenc fényképei, Erdélyi Zsuzsa gyűjtötte imádságok. Utószó: Tüskés Gábor. O p t i m u m coop. Bp., 1989. 124 old.

Eötvös L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m Bölcsészettudományi Karának története. 1635-1985. Szerk.-.DiószegiIstván. ELTE. Bp., 1989.197old.

Dobai A n d r á s : Somogy vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában: 1894. j a n u á r 1865. szeptember. Somogyi almanach, 50-51. Kiadja a Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár, 1989. 99 old.

E r d m a n n G y u l a : Zemplén vármegye reformellenzéke, 1830-1836. Kiadja a Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc, 1989. 133 old.

D o m o k o s Pál Péter: Múltba néző. Tanulmányok. Szerk.: Fazekas István. Magvető. 1990. 347 old. Előszó (Andrásfalvy Bertalan), Júlia szép leány, Szendre báró leánya balladájának tárgytörténeti háttere, Magyar nyelvemlékek Czenstochovában 1501-től, Pogocsál, Szültű, Hajnal, hajnalóta, hajnalozás, Egyházzenénk múltja, Magyar nyelvű énekes szertartásaink kérdéséhez, „Dies concussionis o v o r u m " , Jóni metrum a magyar népzenében, Spilenberger Márton hangjegyes ódái, A iporeszka Európában és a magyar nep hagyományaiban. Szép zöld ágaikról zöld levelek nullnak (Zelei Miklós beszélgetése D o m o k o s Pál Péterrel), D o mokos Pál Péter munkásságának bibliográfiája. D o m o k o s Pál Péter: Rendületlenül... Márton Áron Erdély püspöke. Eötvös-Szt. Gellért Egyh. K. Bp., 1989. 306 old. D u b e c z I s t v á n : Budapest, Csatornázástörténeti gyűjtemény. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 356. Bp., 1989. 16 old. D ü m m e r t h Dezső: A titokzatos jelbeszéd. A magyar szent királyok nemzetsége. Panoráma. Bp., 19S9.165 old. E. Kovács Péter: Matthias Corvinas. Officina Nova. Bp., 1990.201 old. „Ez a k ö n y v Mátyás halálának 500. évfordulója tiszteletére íródott, és arra vállalkozik, hogy a meglévő kutatási eredményeket összegezve a hatalmas mennyiségű szakirodalom alapján Mátyás tevékenységet megpróbálja végigkísérni." - írja bevezetőjében a szerző. E m l é k k ö n y v Hársfalvi Péter születésének h a t vanadik é v f o r d u l ó j á r a . Szerk.: Cservenyák László és Kávássy Sándor. Kiadja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéké. Nyíregyháza, 1989. 348 old. E m l é k k ö n y v a Kertész U t c a i Általános Iskola fennállásának 100. é v f o r d u l ó i á r a . Összeállította: Stern Gabriella. Kiadja az iskola. Bp., 1989. 28 old. m m e r G á b o r : Ujkécske nagyközség múltja és ilene. Tiszakécske, 1990. 14 old. Az 1938-ban megjelent mű reprintkiadása. Emődi G y u l a : Emlékezés egy forradalmárra. Münnich Ferenc kötődései Borsod-Abaúj-Zemp-

E r n s t József: Régi magyar fogatok. Téka. Bp., 1989. 97 old. Eszenyi László: Trianoni nemzedék. Magyar Világ Kiadó. Bp., 1989. 422 old. A szerző az 1. magyar hadseregben harcolt, az összeomláskor nyugatra megy és az emigrációban tevékenykedik. Esztergom v á r m e g y e . Magyarország vármegyéi és városai, 2. Szerk.. Borovszky Samu. Bevezető: Praznovszky Mihály. Dovin. Bp., 1989. 471 old. Az 191 l - b e n kiadott mű reprintje. 1956 o k t ó b e r e Szabolcs-Szatmár megyében. D o k u m e n t u m o k . Szerkesztette és az előszót írta Vida István. Válogatta és a jegyzeteket készítette Németh Péterné. Kiadja az MSZP Szabolcs-Szatmár megyei és Nyíregyháza városi szervezete. Nyíregyháza, 1989. 372 old. Az 1848- és 1849-diki szabadságharcz k i t ű n ő b b v é r t a n ú i n a k emlékkönyve. Babits. Szekszárd, 1990. 88 old. A hasonmás kiadásban megjelent album - Halász István 1873-ban, Pesten megjelent eredetije alapján - az 1848/49-es szabadságharc vértanúinak állit emléket. Exner I s t v á n : Kossuth Lajos kapitánya. Adalékok Ébenhardt Károly tábornok életéhez, 18251906. Kiadja a Gyarmati Községi Közös Tanács gecsei elöljárósága és a Jókai Mór Városi Könyvtár. Gyarmat-Páta, 1989. 22 old. Farkas G á b o r : A helyi és a területi közigazgatás ideiglenes szervei, 1944—1945.' A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 8. Székesfehérvár, 1989. 76 old. Farkas G á b o r : Törvényhatóságok és a községek önkormányzati szervei, 1945-1950. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 9. Székesfehérvár, 1989. 89 old. Farkas G á b o r : Törvényhatósági és községi önkormányzatok, 1945-1950. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 10. Székesfehérvár, 1989. 73 old. Farkas G á b o r : A törvényhatósági testületek és szervek átszervezése, 1945-1949. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 11. Székesfehérvár, 1989. 127 old.

Farkas G á b o r : A községi önkormányzat feladatai, 1948-1949. A tanácsrendszer bevezetését szolgáló tervezetek és szervezeti intézkedések. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 12. Székesfehérvár, 1989. 156 old. Farkas József: A zsidók Mátészalka társadalmában. Studia folkloristica et ethnographica, 25. Szerk.: Újváry Zoltán. ELTE Néprajzi Tanszéke. Debrecen, 1989. 248 old. (Terjedelmes, angol nyelvű összefoglalókkal.) Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a kollégium alsó és középső szintje számára, 1793-1848. Kiadja a Comenius Tanítóképző Főiskola és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Sárospatak-Miskolc, 1989. 413 old. Fehér Ferenc-Heller Ágnes: Egy forradalom üzenete. Magyarország, 1956. Szerkesztette és jegyzetekkel kiegészítette Kovács Lajos Péter. Kossuth. 1989.265 old. Fenyvesi László: Katonahistóriák Mátyás király korából. Tankönyvkiadó. Bp., 1990. 250 old. 43 hosszabb-rövidebb katonahistória és hazai vonatkozású történelmi, művelődéstörténeti írás. Fenyvesi László: Mátyás király fekete serege. Hadtörténelem fiataloknak. Zrínyi. Bp., 1990. 72 old. A Feszty család története. Sajtó alá rendezte Mácza Mihály. Komárom megyei honismereti kiskönyvtár, 21. Kiadja a Komárom Megyei Tanács és a H N honismereti bizottsága. Tatabanya, 1989. 85 old. A fénykép, mint történeti forrás. Országos szakmai konferencia Miskolcon, a B - A - Z Megyei Múzeumi Igazgatóság vizuális kultúrakutató osztályának rendezésében, 1988. október 14-én. Szerk.: TarciBéláés mások. Miskolc, 1989. 43 old. Stemlcrné Balogh Ilona: A fénykép, mint történeti forrás, Knotik Mária: A fénykép a néprajzi és a helytörténeti kutatásokban, Florváth Csilla, B.: Fényképek a Janus Pannonius Múzeumban, Dohrossy István: A városképi fotók helye a múzeum gyűjteményeiben és szerepük Miskolc belvárosának rehabilitációjában. Fias István: Emlékezés G y ő r nyomdáira. Kiadja a Széchenyi Nyomda. Győr, 1977. (1989!) 135 old. Földvári képes krónikáskönyv. Egy Duna menti település életrajza okmányokban és képekben. (Szerk.: Krizsán László.) Téka. Dunaföldvár-Bp., 1989. 197 old. A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, 3. 1919-1985. Szerk.: Koroknál Ákos, Sudár Kornélia. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat üzemtörténeti szakosztaíya és a BKV. Bp,., 1990. 321 old.

Fügedi M á r t a : A gyermek a matyó családban. Borsodi kismonográfiák, 29. Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1988.224 old. Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi falvak elbeszélő kultúrája. Szerk.: Gráfik Imre. Kiadja a Vas Megyei Múzeumok igazgatósága. Szombathely, 1988.496 old. Á kutatás történetéről, Elbeszélő személyiségek, Hiedelem és hiedelemmonda a burgenlandi magyaroknál, Az öngyilkos boszorkány, A hiedelemjelenségek csoportosítása, A hiedelemjelenséek megoszlása; Szöveggyűjtemény, Jegyzetek,

frodalmi hivatkozások.

• Galambos Sándor: Kunszentmiklós népének felszabadulás utáni első évei. Kiadja a városi tanács. Kunszentmiklós, 1989. 101 old. Galántani József: A trianoni békekötés, 1920. A párizsi meghívástól a ratifikálásig. Gondolat. Bp., 1990. 235 old. A G a r z o n Bútorgyár története. írták: Cs. Benkő Judit, Farkas Gábor, Szele Imre. Kiadja a bútorgyár. Székesfehérvár, 1989. 122 old. Gál Imréné-Vitálisné Zilahy Lídia: Adatok a monori kocsigyártás és szekérjavítás történetéhez. Monori füzetek, 15. Kiadja a Monori Helytörténeti Kör Közművelődési Egyesület. Monor, 1989. 15 + 7 old. Giay Frigyes: Város a Torna partján. Fejezetek Ajka múltjából. Kiadja a városi tanács. Ajka, 1989. 262 old. Goda G á b o r : Szülőföldem, Budapest. Tények és tanúk. Magvető. Bp., 1989. 189 old. Gombos Gyula: A harmadik út. Püski. Bp., 1990. 143 old. A szerző a népi mozgalom ideológiáját, az elsősorban Németh László által megfogalmazott eszmét vizsgálja és szembeállítja a két világháború közötti időszak társadalmi-politikai képével. Bemutatja a népi írókat, felidézi a népi mozgalom fóbb eseményeit, intézményi rendszerét, kiadványait, végül summázza a szárszói konferenciák eredményeit. Gosztonyi Péter: Háború van, háború! Ujabb szemelvények Magyarország második világháborús történetéből, 1941-1945. Népszava. Bp., 1989. 179 old. Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós. Téka. Bp., 1990. 173 old. Görbedi Miklós: Tiszalök a századok tükrében. Helytörténeti olvasókönyv. Szerk. és előszó: Csermely Tibor. Kiadja a Költségvetési Üzem. Tiszalök, 1989. 350 old. Gudenus János József-Szentirmay László: Összetört címerek. A magyar arisztokrácia sorsa

és az 1945 utáni megpróbáltatások. Múzsák. Bp., 1990.511 old. G u n d a Béla: A rostaforgató asszony. Múzsák. 1989.311 old. A tanulmánykötet a szerző folklorisztikai jellegű írásait adja közre. Györffy G y ö r g y : A magyarság keletei elemei. Gondolat. Bp., 1990. 326 old. A székelyek eredete és településük története, A csatlakozott népek, A honfoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről, A kabar kérdés, Besenyők és magyarok, A besenyők európai honfoglalásának kémeséhez, A kun és a komán népnév eredetének kérdéséhez, A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez, A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján, A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században, A Nagykunság és Karcag a középkorban, A Jászság betelepülese, A XV századi jász szójegyzék, A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása. Gyürki László: Ivánc, plébániatemplom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 360. Bp., 1989. 16 old. Hajdú-Bihar megye népművészete. Szerk.: Gazda László és Varga Gyula. Népművészeti örökségünk. Európa. Bp., 1989. 404 old. H a r a n g o z ó Imre: Radna fényes csillaga. A máriaradnai búcsújárásról es az újkigyósiak radnajárásáról. Szerzői kiadás. Újkígyós, 1990. 85 old. Előszó, Bevezetés, A magyar nép Mária-tiszteletéről, A máriaradnai búcsujáróhely történetéről, A szögedi búcsújárásról, Újkígyósiak a radnai búcsúban, Összegezés, Legújabb szent ének. A III. Magyar-jugoszláv Folklór Konferencia előadásai. Bp., 1987. Szerk.: Kiss Mária. Folklór és tradíció, 6. Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp., 261 old. Petrovic, Djurdjica: Madarska kulturna dobra u jugoslovenskom kulturnom inventaru na primeru nube, Culinovic-Konstantinovic, Vesna: Etnicke i kulturne veze Hrvata i Madzara, Kasuba, M. S.: Obsie i osobennye certy v sovremennoj sem e narodov SFRÜ, Bartha Elek: Adatok a dél-bánsági székely telepek interetnikus kapcsolataihoz, Andrásfalvy Bertalan: A magyar, délszláv, német népi kultúra egy korabeli szerző szemével, Barna Gábor: Máriagyűd, magyarok, délszlávok, németek búcsújáróhelye, Boaor Anikó: Rokon hangnemi jelenségek a magyar és délszláv dallamokban, Ferenczi Imre. A magyar, horvát, szlovén folklórkapcsolat egy példaja: eborru törökök és a kutyafejűek, Katona Imre: Szilágyi és Hajmási, Pócs Éva: Sárkányok, ördögök és szövetségeseik a délszláv-magyar kapcsolatok tükrében, Dankó Imre: Slobodan Zecevic emlékezete, Voigt Vilmos: Primus inter pares: miért Vuk Karadzic a legnevezetesebb folklórgyűjtő a múlt század Délkelet-Európájában?, Dávid András: Vuk Stefanovic Karad-

zic művének magyar vonatkozásairól, Schubert Gabriella: Magyar elemek a szerb közmondásokban, Veselinovic Sulcz, Magdaléna: Narodno stvaradstvo vojvodjanskih Rusina i Vuk Stefanovic Karadzic, Fried István: Vuk Karadzic népköltési gyűjtése befogadásának néhány kérdése. Hazslinszky Tamás: Kis-Fátra. Sport. Bp., 1990. 118 old.

Túrakalauz.

Hírharang. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Tájékoztatója I. 1. Szerk.: Liszka József. Pozsony-Rozsnyó, 1990. 32 old. Liszka József: Útravaló, Jegyzőkönyv a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi társaság 1990. január 27-én tartott első közgyűléséről, Liszka József: Javaslat a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság programjára, A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság ideiglenes elfogadott alapszabálya, A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Tarsaság nyilatkozta, I. Néprajzi Továbbképző Tanfolyam, Domica, Kutatasi segédanyag a Domicakörnyéki gyűjtőmunkához. História klub füzetek, 5. Kiadja a Videoton József Attila Művelődési Ház és Könyvtár. Székesfehérvár, 1989. 50 old. Hegyi Klára: Székesfehérvár a török korban, Varga J. János: Bécstől Székesfehérvárig - Diplomáciai és katonai események a török elleni felszabadító háború első szakaszában, 16831688.

Hogya G y ö r g y : A veszprémi Helyőrségi Klub története, 1953-1989. Mozirota. Veszprém, 1989. 53 old. „Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van." Kardos Sándor és mások összeállítása. Héttorony. Bp., 1989. 385 old. Korabeli panaszlevelekből, kérvényekből, beadványokból, kádervéleményekből, fellebbezésekből és más hasonló célú és jellegű írásokból összeállított dokumentumkötet. Hornok E r n ő : Négy évtized a Körösiben, 19491989. A Körösi Állami Gazdaság története. Kiadja az AG. Gyomaendrőd, 1989. 107 old. H o r v á t h Lajos: Katonák a Rákos és a Galga vidékén 1918-1919. Gödöllői füzetek, 2. Kiadja a Petőfi Művelődési Központ és a Városi Múzeum. Gödöllő, 1989. 271 old. Horváth Lajos: A szentgotthárdi ciszterci apátság és templom a keresztény ember szemevei. Ford.: Veperdi Ernő. Fényképek: Kerekes József. Kiadja a Római Katolikus Plébánia. Szentgotthárd, 1989. 31 old. (Magyar és német nyelven) Horváth R ó b e r t : Fáy András népességtudományi és népességstatisztikai munkássága. Születésének 200. évfordulója alkalmából. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének történeti de-

mográfiai füzetei, J. KSH Népességtudományi Intezet, Bp., 1989. 101 old.

Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét 1848/49-ben. Kecskeméti Lapok, 1990. 216 old.

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. írta: Földesi Ferenc, Imre Mihály, Varsányi Péter István. Iskolák a múltból. Tankönyvkiadó. Bp., 1990. 167 old.

Izsák Lászlóné: 25 éves a Könnyűipari Műszaki Főiskola. Kiadja a KMF. Bp., 1989. 114 old.

Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk.: Rázsó Gyula, V. Molnár László. Zrínyi. Bp., 1990. 413 old. Húszéves a püspökladányi Szakmunkásképző Intézet. 1969-1989. Kiadja az Intézet. Püspökladány, 1989. 63 old. Ipolyi Arnold Emlékkönyv. Halálának századik évfordulója alkalmából az esztergomi Keresztény Múzeumban 1986. december 12-én rendezett emlékülés anyaga. Szerk.: Cséfalvay Pál, Ugrin Emese. Szt. István Társulat. Bp., 1989. 237 old. Fábián János: Ipolyi Arnold, a főpap életútja, Rottler Ferenc: Ipolyi Arnold törtenelemelméleti munkássága, Török József: Ipolyi Arnold és az egyház története, Gúthy Andor: Ipolyi Arnold és a Szent István Társulat, Hoppal Mihály: A Magyar mythológia helye és értekelése, Kovács Ágnes: Ipolyi Arnold népköltési gyűjteménye, Entz Géza: Ipolyi Arnold és a művészettörténet, Entz Géza: Ipolyi Arnold és a műemlékvédelem, Dávid Katalin: A magyar ikonográfiái kutatás problémái, Ugrin Emese: Ipolyi Arnold szerepe és tevékenysége a magyar képzőművészeti életben a kiegyezés után, Cséfalvay Pál. Ipolyi Arnold, a műgyűjtő, Rúzsa György: Ikonok Ipolyi Arnold gyűjteményében, László Emőke: Ipolyi Arnold gobelin-gyűjteménye, Gombos Károly: Ipolyi Arnold keleti-szőnyeg gyűjteménye, GerversMolnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye: a magyarországi hímzés történetének vázlata, Katona Imre: Az Ipolyi-gyűjtemény habán kerámiái. Irányi Dániel-Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története, 1848-1849. 1-2. A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Spira György. Szépirodalmi. Bp., 1989. 369 és 438 old. A könyv első, francia kiadása Párizsban, 18591860-ban jelent meg. írások Homokmégyről, avagy Egy csoportos „terepfelverés" után. Szociográfiai munkafüzetek, Homokmégyi műhelytanulmányok, í. OKK. Bp., 1988. 144 old. Simon János: A „Futóhomok" és a Kalocsa környéki szállásfalvak, Fekete István: Településfejlődési prognóziskísérlet Homokmégy nagyközség hároméves szociológiai vizsgálata alapján, Turai Gábor: Homokhorizont, Fekete István: Homokmégyi boszorkányhiedelmek, Farkas Attila: Homokmégyi egyháztörténete, 1877-1918, Lukács Katalin és mások: Házassági migráció, házassági mobilizáció H o m o k mégyen.

Jászsági földrajzi nevek. A Szolnok megye földrajzi nevei 1. kötet megjelenése alkalmaból rendezett névtudományi tanácskozás anyaga, Jászberény, 1986. Szerk.: Farkas Ferenc. Jászsági füzetek, 19. Kiadja a Jász Múzeum és a Jászberényi Tanítóképző Főiskola. Jászberény, 1989. 36 old. Hajdú Mihály: A jászsági tanyanevek típusai, Farkas Ferenc: Jászjákóhalma neveinek néhány rendszertani vonása, Szabó László: Állattartásra utaló földrajzi nevek a jászberényi járás földrajzi nevei alapján.

J

ubileumi tudományos ülés a jászkunságiak lácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. Kisújszállás, 1986. Szerk.: Kaposvári Gyöngyi, Bagi Gábor. Szolnok megyei múzeumok közleményei, 44-45. Damjanich Múzeum. Szolnok, 1989. 233 old. Szabó Lajos: „Patsírra költözendő szegínység", Szabó Lajos: Kunhegyesi „földtelen emberek Feketitsre" költözése 1785-ben, Fazekas Mihály: A karcagi áttelepülők, Örsi Julianna: A bácskai puszták községekké alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal, Gulyás Katalin: Jászkisériek a bácskai kirajzásban, Kaposvári Gyula: Kitelepülés, visszatelepülés Kunmadarason, Bagi Gábor: Egy bácskai kirajzás történeti háttere, Kaposvári Gyöngyi: A kisújszállási földművelés szókincse, Dienes Erzsébet: A népi gyógymódok emlékei Kunhegyesen, Fazekas Mihály: A karcagi áttelepülők. Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában, 1770-1868. Akadémiai. Bp., 1989. 486 old. Kapcsolatrendszerek Délnyugat-Dunántúlon. Néprajzi tanulmányok. Szerk.: Barabás Jenő. Kiadja az ELTE Néprajzi Tanszék. Bp., 1989. 46 old. Barabás Jenő: A délnyugat-dunántúli mikrorégiók kutatásáról, Balogh Balázs: A fazékkiszedő vulla használata Délnyugat-Dunántúlon, Baksa Brigitta: Külső és belső kapcsolatok három zalai faluban, Csorba Judit: Munkamigráció a vasi Hegyháton, Horváth Gyula: A gabona vetése és a szalmakazalba hordása a parasztgazdaságokban a két világháború közti időszakban, Szabó Irén: Délnyugat Vas megye falvainak meghatározásáról. Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon, 1686-1848. A M Ó L kiadványai. Hatóság- és hivataltörténet, 9. Akadémiai. Bp., 1989. 417 old. Kelemen Laios: Kolozsvár. Összeállította, szerkesztette és kiegészítésekkel ellátta Bálint István

népesség korösszetétele, A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint, A népesség nemzetiségi megoszlása (A népesség területi elhelyezkedése nemzetiség szerint, A lakosság demográfiai fejlődése nemzetiség szerint, A népesség megoszlása nemek és nemzetiségek szerint, A népesség korösszetétele nemzetiség szerint, A gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság nemzetiségi megoszlása, A népesség szociális összetétele nemzetiség szerint, Az aktív kereső lakosság nemzetiségi megoszlása gazdasági ágazatok szerint, A népesség iskolai végzettsege nemzetiségek szerint), A cigány lakossag nemzetiségi megoszlása, Anyanyelvi hovatartozás; A NEMZETISÉGEK H E L Y Z E T E (Különös tekintettel Szlovákiára): A nemzetiségi jogok (Az egyenjogúság, A nemzetiségek sajátos jogai), A nemzetiségi jogok érvényre juttatása, A nemzetiségi jogok és az egyenjogúság védelme. Halottaink, 1956. Szerk.: Balassa János és mások. Kiadja a Katalizátor Iroda. Bp., 1989. 211 és 54 old. H a t o d i k síp. A kárpátaljai magyar irodalom fóruma. Főszerkesztő: Balla D. Károly. Kiadja a Mandátum Kiadó. Bp., 1989. 32 old. (Próbaszám) A tartalomból: Ú j Kenyér egy kisebbség asztalára, Paskai László üzenete, Tóth Károly levele, Szűrös Mátyás távirata, A kárpátaljai magyarság helyzete a számok tükrében, Amiről nem szabad beszélni, arról hallgatni kell, Móricz Kálmán: A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakulasa, Balla D. Károly: H á r o m kérdés Dobos Lászlóhoz, Vári Fábián László: Geszten Jóska balladája, Dalmay Árpád: G y ő r y Dezső beregszászi kézirataiból, Györké László: Mi történt azóta? (Vári Fábián Lászlóról) Hecker Valter: A bábolnai arabló-tenyésztés története. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Bp., 1989. 146 old. Heves megye v é d e t t természeti értékei. Tájékoztató iskolai kirándulások tervezéséhez. Szerk.: Bodó Mihály. Kiadja a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1988. 71 old. Az igazság a N a g y Imre-ügyben. Szerk.: Kenedi János. Előszavát írta: Kende Péter. Jegyzeteket összeállította: Hegedűs B. András, Varga László. Kiadja a Századvég, Nyilvánosság Klub. Bp., 1989. 204 old. Ivánfi Ede, Jancsik: A magyar birodalom vagy Magyarország s részeinek címerei. ÁKV-Maecenas. Bp. 1989. 158 old. Az 1869-ben Pesten kiadott mű reprintje, Bertényi Iván utószavával, függelékében a Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszéke altal 1989-ben rendezett konferencia anyagával. Székely György: A kettős kereszt utja Bizáncból a latin Európába, Bertényi Iván: A magyar államcímer fogalmának kialakulása, Ku-

\

binyi András: Az államcímer elemei középkori városaink címereiben, Nyulásziné Straub Eva: Államcímerünk az armálisokon, Pandula Attila: A magyar nemzeti zászló múltjáról, Kállay István: N e m z e t i jelvényeink időszerűsége. Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: a cseh (szlovák) és a lengyel államcímer. Jankus Gyula: Az Érsekújvári járás keleti részének helynevei. Magyar névtani dolgozatok, 79. E L T E . Bp. 1988.158 old. Juhász Árpád dr.-Gál Éva: A Budai-hegyvidék. Képzőművészeti Kiadó. Bp. é. n. 142 old. Fotóalbum a vidék természeti és építészeti értékeiről. Katolikus Egyháztörténeti Konferencia (1987). Szerk.: Hölványi György. Kiadja a TIT. Bp. 1989. 151 old. Hervay Ferenc: Szerzetesrendek Magyarországon 1600-ig, Klaniczay Gábor: Szentkultusz és csodahit a középkorban, új megközelítések, Szakály Ferenc: A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól, Tóth István György: A XVII. századi török hódoltság katolikusai a Római Propaganda F I D E levéltárának tükrében, Varga Lajos: Az ecsegi Szent Kereszt Céh iratai, Szántó Konrád: Az erdélyi püspökség helyreállításának Josérlete Rákóczi, megvalósítasa a H a b s b u r g o k áital, Pirigyi István: Uniós törekvések az újkori Magyarországon, Kállay István: Székesfehérvár hitelete a XVIII. század, Udvardy József: A hittudományi főiskolák olvasóiskoláinak szerepe a reformkorszakban, Gergely Jenő: A katolikus egyházi nagybirtok kérdesehez a H o r t h y - k o r s z a k ban, Varszeßi Asztrik: Kelemen Krizosztom főapát, a bences rend megújulásának munkása, Rottler Ferenc: A XX. századi magyar egyháztörténet feldolgozásáért, Köblös József: A középkori magyar Kanonokok adattárának tervéről, Szántó Konrád: Hozzászólás Udvary József előadásához: az 1848-1849-es szabadságharcban részt vevő katolikus papokról, Tóth Pál Péter: Egyháztörténeti sztereotípiákról, Rosdy Pál: A katolikus egyházi levéltárak helyzetéről, Pázmány-Konferencia rendezéséről, Flölvényi György: Az egyházi történetírás támogatásáról. Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686-1848. A MÓL Kiadványai III. Hatóság cs hivataltörténet, 9. Akadémiai. Bp. 1989. 510 old. Károly István: Budapesti utcajegyzék 1989. Panoráma. Bp. 1989. 544 old. A kecskeméti Katona József Gimnázium jubileumi évkönyve, 1564—1989. Szerk.: Kriskó János. Kiadja a Gimnázium. Kecskemét. 1989. 140 old. Kepenyes János: Ú j utakon. 40 éves a békéssámsoni Előre Mgtsz. Kiadja a Tsz. Békéssámson. 1989. 121 old. Kereszturiné Pintér Mária: Döröske monográ-

fiája. Kiadja a Művelődési és Sportház. Szombathely, 1987. 94. old. Király Béla: Honvédségből néphadsereg. Co-nexus Print-ter. Bp. 1989. 319 old. A szerző, aki a Horthy-hadsereg vezérkari tisztjéből lett a Néphadsereg tábornoka, majd az 1956-os népfölkelésben a nemzetőrség főparancsnoka, életének eseményeit írja meg ebben a könyvben. Kiss József: Szerelmi babonák. Népszava. Bp. 1989. 163 old. Régi szatmári babonák, rontások, szemverések, igézések, kísértések és egyéb boszorkánykodások. K. Nagy Sándor: A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom torteneti utja, 1-2. Kiadja a MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztály. Bp. 1989.295, 242 old. Kossuth Cegléden, 1848. Összeállította: Reznák Erzsébet. Kiadja a Kossuth Múzeum. Cegléd. 1989. 13 old. Közoktatás és közművelődés együttműködése a kistelepüléseken és a lakótelepeken. Szerk.: Horváth Margit. Közművelődés, kutatás, gyakorlat. BDTKF Szombathely. 1988. 157 old. Bejczy Károly. A kistelepülések problémái Vas megye egyik falucsoportjának vizsgálata alapján, Nagy Árpád: Beszámoló egy befejezetlen kutatásról (Mesteri), Szabó Árpád: Együttműködés az általános művelődési központok tagintézményeiben, Horváth Margit: A közművelődés, a közélet és a gazdaság néhány összefüggése, Benke Éva: A színházi kultúra megalapozásanak szükségessége az iskolai oktatásban, jelentősége az anyanyelvi képzésben az amatőr színjátszás segítségével, Alpárné Szála Erzsébet. Gondolatok a nyugat-magyarországi német nemzetiség vizsgálatához, Török Gábor: Tömegkommunikációs médiákkal való ellátottság Nyugat-Dunántúlon, Sándorné Bogáth Margit. Lakótelep és művelődés összefüggései a szombathelyi Derkovits-lakótelep intézményeinek munkájában, Csider Sándor: Művelődési hatásokra törekvés. Kubinyi Ferenc: „... ketrecbe engem zártak...": Almásy Pál altábornagy, dr. Arany Sándor orvos ezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes vallomásai. Holnap. Bp. 1989. 268 old. Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza. 1989. 170 old. A függelékben Vörös István: Ujkőkori állatcsontleletek a nyíri Mezőségből és Szathmáry László: Neolitikus csontvázleletek a nyíri Mezőségből. Lábadiné Kedves Klára: Gyingyet-gyöngyöt asszonyának. Drávaszögi (alfalusi) népi mondókák és gyermekjátékok. Kiadja a Horvátországi Magyarok Szövetsége. Eszék. 1989. 263 old. A könyv a bevezetőt követően ismerteti a gyűjtés helyet, megemlíti a közelmúltban megjelent

hasonló témájú kiadványokat, áttekinti a játszóhelyeket és a játékalkalmakat, s bemutatja a közlés módszerét. A könyv anyaga három fejezetre oszlik: I. Felnőttek játékai kicsi gyermekekkel; II. Mondókák, ezen belül: Az év menete, Időjárás, Állatvilág, Gyermekközösség. A gyermekek egymás között témakörökhöz csoportosítva; III. Gyermekjátékok, úgymint Énekes-táncos gyermekjátékok, Mozgásos vagy testedző játeltok, Értelemfejlesztő, szórakoztató és egyéb játékok. Az anyagközlést a felhasznált forrásmunkák, valamint a tájnyelvi, a régies és a gyermeknyelvi szavak jegyzéke, továbbá az adatközlők és az előgyűjtő tanulók névsora egészíti ki. László Gyula: Őseinkről. Gondolat. 1989. 368 old. Lendvai Vera: A táj, mely kenyeret ad. Fejezetek a dabasi Fehér Akác Mgtsz történetéből. Kiadja a tsz. Dabas. 1989. 208 old. A magyar bélyeg előtti levelek és bélyegzések. Téka. Bp. 1989. 352 old. A magyar nemzetiség a Csehszlovák Szocialista Köztarsaságban. Irta: Ludovit Klimits. Kiadja a Vydavatelstvo Obzor. Bratislava. 1988. 67 old. Elsősorban propagandacélokat szolgáló kiadvány, de található benne néhány hasznaiható adat és információ. Témakörök: A magyar nemzetiségű állampolgárok részvétele az állami közigazgatásban, A magyar nemzetiségi iskolák egyenrangú részvétele a nevelési-oktatási folyamatban, Magyar nyelvű újságok és folyóiratok a Szlovák Szocialista Köztársaságban, Magyar nyelvű rádióés televízióadás, A csehszlovákiai magyar irodalom, Magyar könyvkiadás a Szlovák Szocialista Köztársaságban, Á dél-szlovákiai könyvtárhálózat, A Magyar Területi Színház művészi tevékenysége, az Ifjú Szívek Majgyar Dal- és Táncegyüttes tevékenysége, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének kulturális, népművelési munkája a magyar nemzetiségű állampolgárok körében, A magyar nemzetiségű polgárok amatőr művészeti tevékenysége, a csehszlovák szocialista kultúra képviselete nemzetközi fesztiválokon, Múzeumok és galériák Dél-Szlovákiában, A legmagasabb műveszeti díjakkal kitüntetett magyar nemzetiségű képzőművészek. Magyar néprajzi atlasz 4-6. kötet. Szerk: Barabásjenő. Akadémiai. Bp. 1989. 221-438. térkép. Magyarországi zsinagógák. Főszerk: Gerő László. Szerzők: Gazda Anikó és mások. Fényképek: Hávorné Takács Ágnes. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1989. 263 old. Majdán János: Mátészalka vasútjai. A Szatmári Múzeum Közleményei, 6. Szerk: Németh Péter és Farkas József. Mátészalka. 1988. 180 old. Mezőkovácsházáról mezőkovácsháziaknak. Irta és összeállította: Balogh György. Mezőkovácsháziak Baráti Köre kiadványai, 1. 1987. 52 old.

Bevezető, Mezőkovácsháza történeti, gazdasági kronológiája, Könyvek Mezőkovácsházáról, A mezőkovácsházi járásról, Mezőkovácsházi Szakköri Füzetek, A Mezőkovácsházi helyismeretihelytörténeti szakkör feldolgozásai, Mezőkovácsházi arcképcsarnok, Mezőkovácsháza munkás- és parasztmozgalmai, A magyar munkásmozgalom mezőkovácsnázi kiemelkedő személyei, Mezőkovácsháza város. Mészárosné Fodor Klára: Újdombóvár története. Kiadja a Városszépítő Egyesület. Dombóvár. 1988. 67 old. In memóriám Mosonmagyaróvár, 1956. október 26. Előszó: SzerediKálmán, válogatta és szerkesztette:Csicsai Ferenc, Papp Gyula, Kiadta az M D F helyi szervezete. Mosonmagyaróvár. 1989. 79 old. Mihály Ferenc-Szakály Ferenc-Szirányi Péter: A 250 éves Mosonmagyaróvári Gimnázium története. Mosonmagyaróvári Helytörténeti Füzetek VIII. Kiadja a H N F Mosonmagyaróvári Bizottsága és a Mosonmagyaróvári Múzeumbarátok Egylete. 1989.275 old. Mindszenty József a népbíróság előtt. Bevezetőt .írta: Békés Gellért. Pannon Kiadó. Bp. 1989. 270 old. Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Corvina. Bp. 1988. 227 old. M u t a t ó az E t h n o g r a p h i a - a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata - 1970-1988. évfolyamához, összeállította: Balázs Géza. Akadémiai. Bp. 1989. 300 old. M Ű E M L É K V É D E L E M . Kiadja az O M F . Bp. 1989. 65-144 old. Műemlékek a világörökségben (Építészeti emlékek sorsa Romániában), Tóth Ferenc: A gyulafehérvári fejedelmi püspöki palota előkerült reneszánsz részei, Simon Zoltán: Castrum Zeuleus (Mátraszőlős vára), Főidényi György: Építészeti emlékek Közép-Ázsiában, Hódmezővásárhelyi Szakmunkásképző Intézet: Csongrád megyei zsinagógák, Orcsik Éva: A kőtisztítás hazai és nemzetközi helyzete, Mezősi József: Földfalú házak építési technológiája II. Negyvenéves a jogelőd termelőszövetkezetekből alakult Aay Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Kiadja a tsz. Kőtelek. 1989. 76. old. N e m lehet. A kisebbségi sors vitája. Válogatta Cseke Péter és Molnár Gusztáv. Héttorony Ki.adó. Bp. 1989. 267 old. A két világháború között zajlott, a kisebbségi sorssal foglalkozó vitából válogattak a szerkesztők. Néprajzi közlések V. Szerk: Kaprálik Zsuzsa és D. Varga László. Kiadja a Csemadok Bratislava. 1989. 103 old.

D. Varga László: Előszó, Ungvidék képe, Szirénfalva, Csicser, Nóvák László: Település és építészet két ungvidéki községben, Tóth Judit: Adatok Csicser és Szirénfalva társadalomnéprajzához, Bellon Tibor: Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén, Kotics József: Szántóföldi növénytermesztés két ungvidéki faluban, Zomborka Márta: A kender termesztése és feldolgozása, Magyari Márta: Állattartás két ungvidéki faluban, Bődi Erzsébet: Adatok két ungvidéki község lakosai táplálkozásának néprajzi vizsgálatához, Nagy Molnár Miklós: Szirénfalva és Csicser községek falun kívüli kapcsolatai, D. Varga László: Népi halászati eszközök, halászati módok Szirénfalván és Csicserben, Barna Gábor: Adatok Szirénfalva és Csicser ünnepi szokásaihoz, Molnár Ágnes-Barna Gábor: Lakodalmi szokások két ungvidéki községben, Nóvák László: Temetés és sírjelölés Szirénfalván és Csicserben, Bartha Elek: Görögkatolikus néphagyományok, Tóth Judit: A református vallásos néphagyomány a vizsgált falvakban. Nóvák László: A Három város építészete. Arany János Múzeum kismonográfiái 8. Nagykőrös. 1989. 784 old. A fő fejezetek: A mezővárosi építészet meghatározó tényezői, Az építkezés és építészet tárgyi és személyi feltételei, Mezővárosi építszet a XIX. század közepéig, Mezővárosi építészet a XIX. sz. második feletői a XX. század közepéig. Olsvai I m r e : Népdalkörök kézikönyve. Kiadja a Megyei Művelődesi és Ifjúsági Központ. Szombathely. 1986. 63 old. és 34 kotta. A népdalkörök helye és szerepe a nemzeti kultúrában. Hagyományápolás és népdalkörök, Jó tanácsok a forrástisztaság megőrzésére, Népdalkörök és népzenegyűjtés (Borsai Ilona tanulmánya Olsvai Imre kiegészítésével), Miért és h o gyan szerkesszünk népdalcsokrokat? Tíz dunántúli népdalcsokor rövia elemzése, Négy klasszikus bartóki-kodályi „népdalcsokor"-kompozíció rövid elemzése, Népdalcsokrok (példatár). Orosz I s t v á n : Szerkezeti változások a XIX. századi magyar mezőgazdaságban. Előadások a Történettudományi Intézetben, 10. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. Bp. 1988. 28 old. ŐRSÉG, 1989/24. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület tájékoztató közleménye. Szerk: Galambos Ferenc. Felsőőr. 1989. 30 old. Galambos Ferenc Iréneusz: A magyar nyelv felértékelése, dr. Gyenge Imre: Dr. Teleki Béla, Krónika 1987. II. feléről és 1988-ból, A Magyar Intézet megnyitása Felsőőrön, Popovics Anna: „Kazinczy elkötelezettségében", Szterniczky Ferenc: Élő hagyományaink, Popovics Anna: A pulyai „pannon iskola", Szakály Éva: Szomszédolás Burgenlandban, Tölly Julianna: Kirándulás Magyarországra, Látogatás Weöres Sándoréknál. Palotai Krónika, 1989. december. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. Kiadja a művelődési ház. Csanádpalota. 1989. 21 old. (Soksz.)

Nagy falusi Ilona: Nevespalotai emberek, Bazsó Dénes: Bujdosott-e Petőfi Csanádpalotán az 1848-1849-es szabadságharc leverése után?, Pánczél Józsefné: Elődeink éléskamrája és a pitar, Bazsó Dénes: Gyermekjátékok, Rácz Sándor: Lapok egy néprajzkutató noteszából, Nagyfalusi Ilona: Gyermekjátékok, Nétei Bálintné: Bohóka (Magyar népmesék Csanádpalotáról), Pánczél józsefné: Jelenünk krónikája. Pálóczi H o r v á t h András: Besenyők, kunok, jászok. Hereditas. Corvina. Bp. 1989. 164 old. Péterbencze Anikó: Táncok és táncos szokások Csíkszentdomokoson. Kiadja a Déryné Művelődési Központ. Jászberény. 1989. 145 old. Felcsík földrajzi, történeti, demográfiai adatai, Folklórgyűjtés Csíkban, A táncokról, A táncrend, A zenei Kíséret, Táncalkalmak, A táncélet szerveződése, Táncrendezés, Összegezés, Kérdőív, A közölt táncok adatai, Tánclejegyzések, Dallamközlések, Fotók, Irodalom. Pleskonics András: Adatok, képek és dokumentumok a Pusztaföldvári Olvasókör 100 éves történetéből, 1880-1890. Kiadja a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba. 1989. 162 old. Pomogáts Béla: Irodalmunk szabadságharca, 1956. Egy esztendő irodalmi élete. Gondolat Kiadó. Bp. 1989. 135 old. Bevezetés, Előzmények: az íróellenzék kialakulása, Irodalmunk szabadságharca februártól júliusig, A szeptemberi íróközgyűlés előkészületei és következményei, Az októberi népfölkelés és az irodalom, Az írószövetség utóvédharca és a decemberi íróközgyűlés, Függelék: Az események időrendje, Az események fontosabb szereplői. Püspöki N a g y Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000-1301. 1. kötet. Az Árpádkori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Oklevelek, törvények, elbeszélő források. Gondolat Madách. Bp. Bratislava. 1989. 206 old. I. Az Árpád-kori vásártartás okleveles forrásai és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig, II. Az Árpád-kori vásártartás emlékei a magyar törvényhozásban a második Aranybulla koráig, 1231-ig, III. A korai magyar vásártartás a külföldi és hazai elbeszélő forrásokban Dzsajhani híradásától, 870 tájától 1242-ig. Sárbogárd város története. Szerk: Farkas Gábor. Kiadja a Városi Tanács. Sárbogárd. 1989. 600 old. Somogyi honismereti hiradó, 1989/2. Kiadja a Somogy Megyei Tanács V. B. Közművelődési Irodája és a Somogy Megyei Könyvtár. Kaposvár. 1989. 100 old. Bősze Gábor: A «zorosadi iskola története, Dr. Jávorszkiné Rácz Mária: Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a mezőgazdaság újjáépítéséért (1945-1946), Nagy Judit: A Csokonai Tanító : képző Főiskola könyvtárában található nyelvjárási témájú dolgozatok, Dr. Stirling János: A Néprajzi

Múzeum Somogy megyére vonatkozó kéziratai 1., Gaál Éva: A szalacskahegyi uradalmi dézsmapince, Dr. L. Szabó Tünde: Hagyományőrzés, építészet a somogyi tájegységben, Dr. Sipos Csaba: Hírek, események, Matyikó Sebestyén József: „Mozgalmunk mindig is a tizenötmilliós magyarságé volt..." (A XVII. Országos Honismereti Akadémiáról), Károly Irma: Honismereti táborok, 1989., Benkes Anita: A mesztegnyői nyári táborokról, Horváth Katalin: Fiatal történészek Balatonfenyvesen, Dr. Sipos Csaba: Honismereti tanácskozás Mosonmagyaróváron, Lőrincz Sándor: Somogyi új Hélikon, Varga Lívia: BárdosSipos napok Kaposváron, Andresz Jozsefné-Dr. Csaba: Somogyi évfordulók 1990-ben, Dr. Zsigmond Kázmér: Dr. Farkas Sándor Zoltán, a kaposvári kórház első főorvosa. Sorsdöntések. Összeállította: Gerő András. Göncöl. Bp. 1989. 500 old. Kiegyezés: 1867, Trianon: 1920, Párizs: 1947. Stróbel Á r p á d : Mozaikok Tata történetéből. Komárom megyei honismereti kiskönyvtár, 20. Kiadja a megyei tanács. Tatabánya. 1989. 62 old. Szabóky Zsolt-Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti Kiadó. Bp. 1988.100 old. Színes fotók a Belvárosról. Szabó Pál Miklós: Göröngyös úton. A Szarvasi Dózsa Mgtsz. Kiadja a tsz. Szarvas. 1989. 280 old. Szarvasi krónika 1989. 2. sz. Művelődéstörténeti és közművelődési folyóirat. Kiadja a H N F Szarvasi Városi Bizottsága. Békéscsaba. 1989. 120 old. Szenthelyi Molnár István-Mauks M á r t a : Mayarország Szűz Mária-kegyhelyei. Búcsújárók önyve. Szent István Társulat. Bp. 1988. 131 old.

f

Szeredi M á r i a - P e t h ő Z s o l t n é - N é m e t h Erika: Az égigérő fa. Vetélkedők a magyar népmesékről. Kiadja a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Szenten dre. 1988. 87 old. Sziráki Sándor: A Nagykörűi Népiskola története. Kiadja a Községi Tanács. Nagykörű. 1989. 165 old. Thorday Zoltán: Kisvasutak Magyarországon. Kiadja a MÁV Vezérigazgatóság. Bp. 1989. 84 old. Tóth Ferenc: Az Erdei Ferenc Társaság megalakulása. Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei, 1. Makó. 1988. 48 old. Tóth Ferenc: A parasztpárt megalakulása. Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei, 3. Makó. 1988. 44 old. Török E t a : Zalai ingminták, ingszabás. A mintákat gyűjtötte Kerecsényi Edit, a fotókat készítette Mészáros T. László és Pers Lajos.

János: fotó és reprodukció: Entz Géza és Kincses Károly. Polygon. Bp., 1989. 158 old. Kécskei Kalendárium 1990. Szerk.: Tajti Erzsébet. Az Arany János Művelődési Központ kiadványa. Tiszakécske, 1990. 302 old. Képek a régi bajai diákéletből. Vál. és szerk.: Némethné Böhm Edit és Firck Edit. Kiadja az Eötvös József Tanárképző Főiskola, Baja. 1989. 141 old. Kiss Dénes: Így élt Mátyás király. Móra. Bp., 1990. 168 old. Kiss József: Földreform és agrárfejlődés Jászfényszarun, 1945-1948.; Jászfényszarusi telepesek Dunántúlon, 1946-1950. Kiadja a Nagyközségi Közös Tanács. Jászfényszaru, 1989. 231 old. Kiss Tamás, T.: Metszetek Domegyháza múltjából és jelenéből. Kiadja a Nagy községi Közös Tanács. Domegyháza, 1989. 190 old. Kisvárosok Pest megye irodalmi térképén. Szerk.: Kovács József László. Főiskolai füzetek, 10. Zsámbék, 1989. 132 old. Farkas Péter. Pest megye irodalmi topográfiája, Kovács József László: A mezővárosi-kisvárosi műveltség évszázadai és perspektívái Pest megyében, XVI-XVIII. sz., Tégtásy Imre: Zsámboky vagy Zsámbéky, Tóth Tibor: Balladák, barátok, betegségek - mit jelentett Arany János számára Nagykőrös? Imre László: Az Arany János kutatások újabb eredményei, Polónyi Péter: A kastély és környezete, a Grassalkovichok, mint mecénások, Asztalos István: Petőfi és aszódi tanára: Korén István, Ratzky Rita: A Szerelem gyöngyei Bertának, Fekete Sándor: A Petőfi-kutatás közelmúltja és jövője, Csikvári Gábor: Az öntudattól az alázatig, a hit kiteljesedésének stációi Babits és Sik Sándor lírájában, Varga István Cs.: Németh László és a „Vidéki Magyarország": Gödöllő. Kocsis Károly: Vegyes etnikumú területek társadalmának népességröldrajzi kutatása Szlovákia és a Vajdaság példáján. KLTE Debrecen, 1989. 147 old. Kodály Zoltán: Visszatekintés, 3. Közreadja Böhls Ferenc. Zeneműkiadó. Bp., 1989. 751. Fejezetcímek: Legyen a zene mindenkié!, Népzene, néprajz Magyar zenetörténet, Irodalomtörténet, magyar nyelv- és tudománytörténet; továbbá kortárs zeneszerzőkről szóló írások, Vallomások. Végül forrásjegyzék, Kodály bibliográfia, s a három kötet egységes névmutatója zárja a könyvet. Korompay János: Eger, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 357. Bp., 1989. 16 old. Korompay János: Százéves a Csavaripari Vállalat. Mercunus, coop. Bp., 1989. 112 old.

Kosáry Domokos: Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika. Előszó: Glatz Ferenc. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 4. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. Bp., 1989. 108 old. Kosztin Árpád: A dákoromán legenda. Keresztény kultuszhelyek Erdélyben. Előszó: Für Lajos. Népszava. 1989. 105 old.' Kovács Péter: Székesfehérvár, egykori jezsuita templom és rendház. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 350. Bp., 1989. 16 old. Kós Károly ifj.: Erdély népi építészete. Szerk.: Balassa M. Iván. Kelenföld. Bp., 1990. 335 old. Könyvek Bács-Kiskun megyéről. 1945-1984. Válogatott bibliográfia. Gyűjtötte: Kriston Szidónia es Lisztes László. Szerk.: Lisztes László. Duna-Tisza közi könyvtári füzetek, 5. Katona József Megyei Könyvtár kiadása. Kecskemét, 1989. 136 old. A kőolaj- és gázipari távközlés 50 éves, 19391989. Összeállította Halász Miklós és Várhegyi Antal. Kiadja az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Bp., 1989. 85 old. Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában. Kiadja a Kossuth Múzeum. Cegléd, 1989. 103 old. A polgári iskola története és művelődéstörténeti szerepe Cegléden, 1869-1948. K u r u c z János: Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 13. Székesfehérvár, 1989. 64 old. Lajos Árpád emlékezete. Születése 75., halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés anyaga. Szerk.: Szabadfalvi József és Viva Gyula. Kiadja a Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1989. 50 old. Lakatos Erika: Tata utcanevei. Magyar névtani dolgozatok, 83. Szerk.: Hajdú Mihály. ELTE Bp., 1989. 97 old. Lévai Béla: Józsai krónika. A Magyar Eszperantó Szövetség Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága Debrecena Bulteno (Debreceni Szemle) című folyóiratának magyar nyelvű különszáma. Szerk.: Papp Tibor. Debrecen-Józsa, 1990. 52 old. A tartalomból: Józsa első okleveles említése, Szülőföldünk, Újkőkor, Rézkor, A kiskerti csillámpapa, Bronzkor, Iráni szarmaaták és germán gepidák, Thor isten, A honfoglaló magyarok, A Szentgyörgyfalvi út, Keresztúri István (Monostor földesura), Várdai Miklós (Szentgyörgy földesura), Márday István kalocsai érsek es Mátyás király, Mihálylaka, Határleírás 1415-ből, Szentgyörgy lakosai az 1400-as évek közepén, Nagyállattartás és adózás Szentgyörgyön 1452-ben, Bodaszőlő, Nyáry Pál (Szentgyörgy földesura), Józsa-Szentgyörgy első térképi ábrázolás (17821785), Szőlonegy, Csúcs, Erdohát, A szőlőtermelés kezdetei Józsán, Szárazmalom, Kiskert, A

vénkerti jegyzőkönyv néhány bejegyzése (1832— 1872), A II. világháború józsai áldozatai I., Kik és mit írtak együtt eddig Szentgyörgyröl és Józsáról I., Eszperantó nyelvű összefoglaló. Lévárdy Ferenc-Szabó Flóris: Az ezeréves Pannonhalma. Panoráma. Bp., 1989. 78 old. Lovas M á r t o n - H a j a k Ferenc: Debrecen, Erdőspuszta, bemutatóház és füvészkert. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 355. Bp., 1989. 16 old:

Majdán Béla: Egy magyarországi kisváros (Balassagyarmat) építeszed emlékei. A Palóc Múzeum kiadványai, 1. Balassagyarmat, 1989. 195 old. Egykorú képek, képeslapok részletesen magyarázott városképei. Makkay János: A tartariai leletek. Akadémiai. Bp., 1990. 185 old. Alsótatárlak újkőkori őstelepének régészeti feltárása.

Madar Ilona: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Folklór és etnográfia 51. Szerk.: Újváry Zoltán. ELTE Debrecen 1989. 141 old.

Margócs József: Utcák, terek, emléktáblák, 3. Kiadja a Városi Tanács és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Nyíregyháza. Bp., 1989. 242 old. Néhány új fejezet a régi Nyíregyháza életéből.

Magyarország birtokviszonyai a XVI. sz. középén. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. Akadémiai. Bp., 1990.1110 old.

Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a XIX. sz.-ban. Szeged művelődéstörténetéből, 6. Móra Múzeum Szeged, 1988. 51 old.

Magyarországi ortodox templomok, ikonosztázok. Válogatás. Szerk.: Beke G. László, Gáspárdy András. Kiadja az I. ker. Tanács Műv. Háza. Göncöl. Bp., 1989. 128 old. Magyarország nemzeti atlasza. Készült az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete irányításával. Szerk. biz.: Pécsi Márton és mások. Kartográfiai Váll. Bp., 1989. 395 old. Több mint kétszáz szakember ötéves munkája, több intézmény támogatásával jelent meg. A kötet 273 térképoldalon 603 önálló és több mint száz melléktérképet tartalmaz, hozzávaló - magyar és angol nyelvű - részletes magyarázattal. Képet ad Magyarország történetéről, domborzatáról, földtanáról, geológiájáról, éghajlatáról, felszíni és felszín alatti vizeiről, talajairól, biogeográfiájáról, természet és környezetvédelméről, népességéről, településeiről, lakás- és közműellátottságáról, egészségügyéről, oktatásáról, közművelődéséről, sportjáról, iparáról és építőiparáról, mezőgazdaságáról, élelmiszeriparáról. Az atlasz részletes ismeretekkel szolgál a közlekedés, a posta, a távközlés, a belkereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás, az idegenforgalom, a külkereskedelem és a területi tervezés helyzetéről az 1980-as év adatai alapján. Az Atlasz tartalmazza továbbá a Magyar Népköztársaság államigazgatási térképét, az 1989. április 1-jei helyzetnek megfelelően. Magyar székesegyházak. Szerk.: Éri István. Kiadja a Tájak, korok, múzeumok Egyesülete. Bp., 1989. 192 old. Török József: A magyarországi egyházmegyék története, Cséfalvy Pál: Esztergom, főszékesegyház, Erdei Ferenc: Veszprém, székesegyház, Kriszt György: Győr, székesegyház, Dercsényi Balázs: Pécs, székesegyház, Decsényi Dezső: Vác, székesegyház, Dobrovits Dorottya, Cs.: Székesfehérvár, székesegyház, Légrády Ferenc: Szombathely, székesegyház, Horváth Alice: Kalocsa, főszékesegyház, Hadik András: Szeged, székesegyház, Voit Pál: Eger, főszékesegyház, Kürti Katalin, Sz.: Hajdúdorog, székesegyház. Magyar történelmi fogalomtár 1-2. Szerk.: Bán Péter. Gondolat. Bp., 1989. 292 és 284 old.

Mándics Mihály: A magyarországi bunyeváchorvátok története = Povijest bunjevackih Hrvata u Madarskoj. Gajdócsi István előszavával. Ford.: Berkes Ákos. Kiadja a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. művelődési osztálya. Kecskemét, 1989. 191 old. Márton Dénes: A pécsi székesegyház a keresztény ember szemével. Ford.: Veperdi Ernő. Fényképek: Kerekes József. Kiadja a Székesegyház Plébániája. Pécs, 1989. 72 old. (Magyar és német nyelvtan) Mátray Gábor: Töredékjegyzemények Magyarország történetéből 1848—49-ben. Összeállította, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Fülep Katalin. Ritkaságok. Szépirodalmi, Bp., 1898. 386 old. A szerző az egykori Széchényi Országos Könyvtár őre, vagyis igazgatója volt. 1848 decembere és 1849 novembere között lejegyzett krónikáját tartalmazza ez a könyv. Mátyás István: A kiásott múlt. Móra. Bp., 1989. 195 old. A könyv a régészet iránt érdeklődő fiataloknak készült. Miklóssy János: A budapesti prostitúció története. Népszava. Bp., 1989. 134 old. Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás. Neutron. Bp., 1990. 94 old. Bemutatja a hímestojás készítésének különböző módjait: a levélrátétes díszítéstől a patkolt, vasalt, fémapplikációval díszített tojásokig. Foglalkozik a különböző festékekkel és festési eljárásokkal. Összefoglalja a tojáskultusz történekét, a tojással összefüggő jelrendszert. A szerző bejárta és megismerte Erdély, Szlovákia, Burgenland, Kárpátalja tojásírással kapcsolatos gyakorlatát. A kötetet mintagyűjtemény és irodalomjegyzék egészíti ki. Módy György: Debrecen, Erdőspuszta. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 354. Bp., 1989. 16 old.

A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Szerk.: Udvari László. A Vasvári Pál Társaság füzetei, 3. N y í r egyháza, 1990.189 old. N a g y Géza: Bodrogközi történetek. Bodrogközi füzetek 1. Kiadja a Bodrogközi Kastélymúzeum Baráti Köre. Pácin, 1989. 128 old. N a g y Illés: Közép-tiszai vizitúra-kalauz Tiszafüredtol Csongrádig. Aqua. Bp., 1989. 215 old. N a g y István: A 770 éves Nyírbogdány, 12191989. Fotó: Zele Jánosné, Szabó Istvánná. Kiadja a Községi Tanács, N y í r b o g d á n y , 1989. 68 old. N a g y Páh A Szegedi Ruhagyár 40 éve. Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Szeged, 1990. 110 old. Naszádos István: A sárvári Kossuth Mgtsz 40 éve, 1949-1989. Kiadja a Tsz. Sárvár, 1989. 106 old. Neupauer Kamill: Mária Terézia úrbérrendezése Bereg, Máramaros, U n g , Ugocsa megyében. Akadémiai. Bp., 1989. 131 old. N é g y s z á z év Hajdúszoboszló neveléstörténetéből. Szerk.: Gazdag István. Kiadja a Városi Tanács VB. művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztálya. Hajdúszoboszló, 1989. 397 ola. Bajkó 1nátyás: Iskolakultúránk története és a hajdúsági, hajdúszoboszlói intézményes nevelés múltja, Molnár Ambrus: A partikuláris és nemzeti iskola, Mervó Zoltánné: A népiskolák H a j d ú s z o boszlón 1868-1948 között, Nagy Zoltán, Cs.: Az általános iskolai oktatás története H a j d ú s z o b o s z lón 1948-1980 között, Juhász Imre: A hajdúszoboszlói középfokú oktatás története, 1876-1980, Erdei Gyula: A tanonc- és szakmunkásképzés története Hajdúszoboszlón, Varga Gábor: H a j dúszoboszló óvodáinak története 1877-1984 között, Erdei Gyula: jeles hajdúszoboszlói tanítók és tanárok, Makrai Imréné: Hajdúszoboszló oktatásügyének irodalma, Erdei Gyula: D o k u m e n t u m o k , Molnár Ambrus: Rektorok, praeceptorok, leánytanítók fizetése, Erdei Gyula: H a j d ú s z o boszló oktatási intézményeinek főbb adatai és főállású pedagógusainak névsora az 1987. október 1-jei állapot szerint. N é m e t h Adél: Burgenland. Panoráma. Bp., 1990. 194 old. (2. jav. kiadás) N é m e t h Adél-Szabó L a j o s : Pápa. Magyar sok. Panoráma coop. Bp., 1989. 173 old.

váro-

Népek és nemzetek közös építészeti öröksége. Az Egri Nyári Egyetem előadasai: 1988. kiadja az Egri Nyári Egyetem Int. Biz., a T I T Heves Megyei Szervezete és az O M F ; Eger-Bp., 1989. 43 old. Rottler Ferenc: A Kárpát-medence népi építészeti emlékei, Fejérdi Tamás: A nemzetiségi Kultúrák építészetének védelme Magyarországon, Román András: Ember, nemzet, nemzetiség, Se-

bestyén József: Magyar építészet Erdélyben, Korhonen, Teppo: Über die Westliche und östliche Züge der finnischen Volksarchitektur (A finn építészet keleti és nyugati vonásairól), Gerle János: A vajdasági századfordulós építészet emlékei, Kemer Gábor: Délszláv építészet hazánkban, Slachta, Stefan: Das Schaffen der ungarischen Architekten in der Slowakei in den Jahren 18711918 (A magyar építészek tevékenysége Szlovákiában [így!] 1871-1918 között. N é v t u d o m á n y és művelődéstörténet. A I V . Mar Konferencia előadásai Pais 100. évfordulóján. Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Kiadja a Városi Tanács VB. művelődésügyi oztálya. Zalaegerszeg, 1989.389 old. A tartalomból: Soltész Katalin J.: Népkutatás és névkultúra, Kiss Lajos: Az európai névtudomány utóbbi másfél évtizede, Ördög Ferenc: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása, 1980-1986, Hajdú Mihály: A személynevek és egyéb tulajdonnevek gyűjtése, kutatása, 1980-1986, Ábrahám Imre: Művelődéstörténeti tanulságok Pannonhalma és környéke helyneveiben, Balázs János: Régi magyar földrajzinévtípusok, Levédia-Lőd, KüküllőSomló, Balogh Lajos: Zárt é-zés a földrajzi nevekben, Barics Jenő: A Zselic földrajzi neveinek szerbhorvát rétegéről, Benkő Lóránd: Egy hibás névfejtés módszertani tanulságai: Megjegyzések a Dés helységnév eredetéhez, Bíró Ágnes: Az utcanévadás problémái az utóbbi tíz év budapesti gyakorlatában, Gallasy Magdolna, / . : Növénynévi alapú régi településneveink, Guttmann Miklós: Változás, elmúlás a vasi földrajzi nevekben, Hegedűs Attila: Helynevek a helyesírástörténet és a nyelvjárástörténet szolgálatába, Hévizi Sándor: Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körösök vidéIstván: Számítógépes helynévkén, Hoffmann vizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén, Horgosi Ödön: A szláv prond előfordulása földrajzi neveinkben, Horváth Lajos: A zsidó nemzetség nyomában: Egy településnévváltoztatás története, Horváthne Bernáth Rózsa: Történeti emlékek Barbacs helynévanyagában,Juhász Dezső: Toponimia és onomatopozis, Kálmán Béla: Párhuzamos helységnevek, Kálnási Árpád: A fehérgyarmati járás földrajzi nevei című kötet művelődéstörténeti vonatkozásai, Király Lajos: A névpusztulás okai, a megőrzés lehetőségei a hivatalos helységnév használatában, Kolláth Anna, A: Rum község földrajzi neveinek változása az elmúlt 15 évben, Körmendi Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere, Markó Imre Lehel: Az úgynevezett „hivatalos" dűlőnevek: Zala megye földrajzi neveinek írásos anyaga, Márton Mátyás: Tengerfenék-képződmények földrajzinévtára, Mező András: A típusváltás: Egy fejezet helységneveink élettanából, Molnár Zoltán Miklós: Szombathely környéki földrajzi nevek vallomásai egy élőnyelvi anyag tükrében, Nagy Lajos, Cs.: Néhány Pest megyei település földrajzi neveinek vizsgálata, Pelle Béláné: A helységnevek differenciálódásáról al-fel, alsó-felső elotagokkal, Pesti János: Szóföldrajzi szempontok a történeti és a mai magyar földrajzi nevek vizsgálatában, Reuter Camillo: A párhuzamos helynévadás és a Temesar Névtudományi gezső születésének

köz hely(ség) névanyaga, Rónai Béla: Keresztek a nevek világában, Szabó Géza: A földrajzi nevek és az élőnyelvi kutatások, Szabó László: Legelőnevek és legeltetési rend a Szolnok megyei Tiszazugban, Szathmári István: Földrajzi nevek, mint szimbólumok, Tálos Géza: Egy avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helynevekben, Timár György: A Baranya megye földrajzi nevei című kötet népességtörténeti adattárának helytörténeti és névtani szempontjairól, Vadas Ferenc: Középkori települések Szekszárd határában, Varga Mária: Falurésznevek a történelmi Zala megyében, Várkonyi Imre: A somogyi településneveK, Végh József: Az első magyar helynévgyűjtők: Szabó Károly, Vincze László: A sóbányászat és a sószállítás emlékei földrajzi neveinkben, Virágh Ferenc: A termelőszövetkezeti táblanévadás a történettudomány nézőpontiából, Vörös Ottó: Növénynevek Vas megye földrajzi neveiben, Ádám Imre: Földrajzi nevekre utaló vezetéknevek Szábolcs megyében a XVI. sz.-ban, Baski Imre: Kun eredetű nevek a török adóösszeírásokban, Boros Edit: Történeti és mai személynevek a Káli-medencében, Dóra Zoltán: Kisvác történeti családnevei, 1783-1815, Fehértói Kálmán: Az Árpád-kori néwonatkozás vitás kérdései, Fülöp László: A Fónai vezetéknév Fonóban, Hangay Zoltán: A névhasználat Rákóczi Zsigmond (1544-1608) levelezésének aláírásában, Horpácsi Illés: Kultusz és divat szerepe a névadásban, különös tekintettel az Anna és a Mária névre, Horváth Mária: Pais Dezső tanulmánya Jannus Pannonius nevéről, Kakuk Mátyás: Születő és kihaló családnevek Kunszentmárton XVIII-XIX. sz.-i anyakönyveiből, Korompay Klára: A középkori vallon-magyar kapcsolatok kérdéséhez, Mizser Lajos: Női keresztneveink típusai, Orosz Béla: A névváltoztatásokról, Ördög Ferenc: Zala megye XVIII. sz.-i népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1745-1771, Rácz Endre: „A hetési Piku" társai: Személynevek, mint táj- és típusjelölők, Szabó T. Ádám: Magyar eredetű vezetéknév-jellegű csoportok Kolozsvári három szinkron metszet alapján: 1453, 1751, 1978., Varga József: Birtokjelölés (többségjelölési sajátosságok) a mura-vidéki magyar ragadványnevekben, Virág Gábor: Kapisztránói János csodái jegyzőkönyvének személynevei, Büki Béla: A lélekfogalom és a lélekmegnyilvánulási tünetek legkorábbi névtani nyomai, Derne László: Névterjedelem és néwáltozékok, Keifer Ferenc: Mit jelent a tulajdonnév? Nyirkos István: A tulajdonnevek hírértékéről, Hoffmann Ottó: A cigányok földrajzinév-adásának jellegzetessége, Dienes Erzsébet: Az Érdy Kódex tutajdonneveinek tanulságaiból, Fábián Ilona, K.: Megjegyzések a Váradi Regestrum neveinek ortográfiájához, Galgóczi László: Szent Antal tüze, Horváth Katalin: Még egyszer név szavunk eredetéről, Molnár Ferenc, A.: Névtan, szótörténet és művelődéstörténet (a gödény és a pelikán szavakról), Balázs Géza: Tetovált nevek Magyarországon, Farkas Ferenc: Jászjákóhalma élő állatneveinek néhány antropomorf vonása.

Ó n o d y M a g d o l n a : Petőfi Zoltán életéből. Szerzői kiadás. Miskolc, 1989. 48 old. ö l v e d i Ignác: Az I. magyar hadsereg története 1944. január 6-tól október 17-ig. Zrínyi. Bp., 1990. 318 old. Padányi V i k t o r : Veszprém, 446 old.

Dentu-Magyaria.

Turul,

Paks, a tízéves v á r o s : 1979-1979. Szerk.: Tóth Lajos, Hazafi József. Kiadja a Városi Tanács és a Városszépítő Egyesület, Paks, 1989. 115 old. Németh Imre: Történelmi előzmények: Lussoium, Pokus, Paks, Kováts Balázs: Atomlecke, Herczeg József: Dinamikusan fejlődő ipar, Kiss János: Mezőgazdaságunk tíz éve, Rauth János: Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, Kiss József és mások: Az egészséges emberért, Herczeg Ágnes: A kiművelt emberfőért, Hazafi József: Város-e a város, Jákli Péter: Gondolatok Paks város fejlesztési koncepciójához. Palotai Krónika, 1990/június. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési H á z honismereti körének lapja. 19 old. (Soksz.) II. világháborúban elesett csanádpalotai katonák névsora, Németi Bálintné: Neves palotai emberek, Rácz Sándor: Mátyás királyra emlékezve, Pánczél Józsefné: Az áru- és terménycsere módja községeinkben (kofák, kupecek, piacok, vásárok), Bazsó Dénes: Gyermekjátékok a XX. sz. második évtizedében, nagyfalusi Ilona: Gyermekjátékok - idősebbek kicsi gyermekekkel, Németi Bálintné: Népmesék Csanádpalotáról, A medve és a gyermek, Nagyfalusi Ilona: Állatokkal kapcsolatos hiedelmek., babonák, Asztalos P. Kálmán: Aratás előtt (vers), Pánczél Józsefné: Jelenünk krónikája. Pandúr I s t v á n : A barcsi óvodák 100 éve. Kiadja az Allsófokú Oktatási Intézmények Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezete. Barcs, 1989. 84 old. Papp-Váry Á r p á d - H r e n k ó Pál: Magyarország régi térképeken. Repr.: Lévai Jenő. GondolatOfficina. Bp., 1989. 254 old. Pálffy Pál n á d o r levelei B a t t h y á n y Á d á m h o z és Borbálához, 1644-1653. Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a mutatókat készítette S. Lauter Éva. Régi magyar történelmi források, 1. Kiadja az .ELTE. Bp., 1989. 223 old. Pálóczi H o r v á t h András: Besenyők, jászok, kunok. Corvina. Bp., 1989. 123 old. Pándv T a m á s : Marxfalva: a világ első Marx Károlyról elnevezett települése. Ma: Pestimre, Budapest XVIII. kerület. Helytörténeti füzetek. Kiadja a H N XVIII. ker. Helytörténeti és Honismereti Bizottsága. Bp., 1989. 117 old.

Perbíró Ferenc: ö t v e n h a t Szegeden - emlékeimben. Novum Kft. Szeged, 1989. 53 old. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Magyarország vármegyéi és városai 31. Szerk.: fíorovszky Samu. Bevezető: Praznovszky Mihály. Dovin. Bp., 1990.491 old. Az 1910-ben kiadott mű reprintje. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék, 1-2. ÁKV BP., 1989. 434 és 548 old. Az 1880-ban, Budapesten, az MTA Könyvkiadó Hivatal által megjelentetett mű reprintje; Petrovics István és Kordé Zoltán: A magyarországi vármegyék keletkezése és fejlődése 1944-ig című utószavával. Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Közreműködött: Firbás Zoltán. Szeged művelődéstörténetéből, 7. Kiadja a Móra Múzeum. Szeged, 1989. 68 old. Pongrácz Gergely: Corvin köz - 1956. Kiadja a Magyar Színkör Kisszövetkezet. Bp., 1989. 250 old. Pozbai Dezsőné: Kendermunkák Kázsmárkon. Kázsmárki fűzetek 1. Kiadja a Községi Közös Tanács. Halmaj, 1989. 75 old. Pócs Éva: Tündérek, démonok, boszorkányok. Akadémiai. Bp., 1989. 189 o. Prohászka László: Budavári szoborkalauz. Zrínyi. Bp., 1990. 62 old. A budai Várnegyed köztéri szobrainak fényképpel, térképpel kiegészített ismertetője. Radics Péter: A Szent István kultusz ezredéves Székesfehérvárott. História klub fűzetek, 2. Videotonjózsef Művelődési Ház és Könyvtár. Székesfehérvár, 1988. 24 old. Raffay Ernő: Trianon titka, avagy Hogyan bántak el országunkkal. Tornado Damenija Kft. Bp., 1989. 191 old. Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Kiadja a Varosszépítő Egyesület. Bp., 1989. 653 old. Ráfáel Csaba. Nagycenk, MTI coop. 1990. 96 old.

Széchenyi-kastély,

Reden, Alexander Sixtus von: Az Osztrák-Magyar Monarchia. Történelmi dokumentumok a századfordulótól 1914-ig. Magyar vonatkozásokkal kiegészítette és szerkesztette Katona Tamás. Széchenyi-Nonntal, Bp-Salzburg. 1989. 307 old. Rendi társadalom, polgári társadalom, 2. Kutatás, módszertan. Szerk.: Erdmann Gyula. Kiadja a Békés megyei Levéltár. Gyula, 1989. 485 old. Az 1987. aug. 26-28-án, Gyulán tartott konferencia anyaga. Bácskai Vera: Az 1948 előtti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól, Rácz István: A városi társadalom hitel és kölcsönügyleteire vonatkozó forrásokról, Feiszt György: A

mezővárosi domestica és militaris kassza, Ódor Imre: Kurialista nemesek és településeik a késő feudalizmus kori nemesi összeírásokban, Holló Szilvia Andrea: Az Alsó-viziváros 1809. évi háztartás-összeírásainak feldolgozási lehetőségei, Gajáry István: A városi tanács hagyatéki irategyüttesek az 1848 előtti társadalom történetének kutatásaiban, Kiss Z. Géza: Úriszéki iratok és társadalom, Szili Ferenc: Somogy megye közlekedési viszonyai és kereskedelme a korai kapitalizmus időszakában, Vörös Károly: Az 1848-1919 közti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól, Feiszt György: Vas megyei virillis jegyzékek feltárásának tapasztalatai, Gyáni Gábor: Budapest statisztikai forrásai a két világháború között, Kisfaludy Katalin: A polgármesteri iratok társadalomtörténeti forrásértéké, 1849-1918., Tóth Zoltán: A dualizmus kori árvaszéki iratokból, Kövér György: A részvényesek névjegyzéke, mint társadalomtörténeti forrás, Czaga Viktória N. és mások: A budapesti cégbíróság levéltára, Prepuk Anikó: Zsidó anyakönyvek vizsgálata a múlt század utolsó harmadában, Szabó Ferenc: A mezőhegyesi állami ménesbirtok idénymunkásai a századforduló körüli évtizedekben, Benedek Gábor: A dualizmus kori újnemes miniszteriális tisztviselők a nemesítési iratok tükrében, Kása László: Családi iratok és társadalomtörténet, kisvárosi társasági élet a XX. sz. elején, Kiss Gy. Csaba: A polgárosodás néhány kérdése a családregények tükrében, Lakatos Mária: A családi fotógyűjtemény, mint történeti forrás, Szakály Sándor: Források és módszerek a honvédség tisztikarának társadalmi összetételéhez, Bősze Sándor: Az egyesületek, mint társadalomtörténeti jelenségek kutatásának fő forrásai Somogy megyében, Darkó Jenő: G ö rögkeleti népesség Arad, Bács, Bihar, Brassó, Temes és Torontál megyékben a XVIII. sz.-ban, varga János: Az 1848 előtti falusi társadalom kutatásának főbb forrásai: HudiJózsef: A nemesi (curialista) község önkormányzata kutatásának levéltári forrásai, Szaszkó István: A középbirtokos nemesség jövedelmi viszonyainak forrásai, Somogy megye, Horváth Lajos: A községbírói iratok 1848 előtt, Popp Klára: A jobbágyi robotszolgálat XVIII. sz. közepi forrásai a bihari Károlyi birtokon, Tóth Péter: A határvizsgálati tanúkihallgatási jegyzőkönyvek történeti néprajzi forrásértéke, Paímány Béla: Az urbárium előtt kötött földesúri úrbéri szerződésekről és aparaszti közösségek kiváltságleveleiről, Takács Péter: Az investigatiok és a paraszti életmód kutatása, Oltvai Ferenc: A csanád vármegyei urbariális küldöttség és iratai, 1712-1743, 1767-1785, Molnár Ambrus: A tiszántúli református falusi társadalom forrásairól, Halász Imre: A monoszlói bíróláda, Kaposi Zoltán: Az árvapénztári iratok forrástörténeti jelentősége, Orosz István: A falusi társadalom kutatásának forrásai a dualizmus korában, Tilcsik György: Az első népképviseleti országgyűlés választójogi névjegyzékeinek felhasználási lehetőségei a társadalomtörténeti kutatásokban, Dóka Klára: Egyházi levéltárak és társadalomtörténet, Kiss József és mások: A földkataszteri iratok forrásértéke, kutatási-feldolgozási lehetőségei, Szabó István: A mezővárosi életmódkutatás muzeoló-

giai módszerei és forrásai, majdan János: Utasok a magyarországi vasutakon 1914-ig, Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások f ő b b forrásai ról, Kiss István N.: A dézsmajegyzékek és a Rákócz-féle dicalis consriptio, mint források, Szaszkóné Sin Aranka: A nemzetiség- és településstatisztika X V I I I - X I X . századi forrásai, Jar oh József: Az anyakönyv mint a nem nominális és nominális vizsgálatok forrása, Szarka László: Migráció és asszimiláció a szlovák nemzetiségi régióban, statisztikai, közigazgatási és nemzetiségi források tükrében. A rendszeres iskolai t ö r t é n e l e m t a n í t á s és a t ö r ténelemmetodika kezdetei M a g y a r o r s z á g o n , 1650-1848. A szemelvényeket válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szebenyi Péter. A történelemtanítás módszertani forrásai, 1. ELTE. Bp., 1989.140 old. Ritoók Pál: Székesfehérvár, Szent István tér. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 351. Bp., 1989. 16 old. R ó m e r Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Hasonmás kiadás. Európa. Bp., 1990. 245 old. Ruzicska F e r e n c : A Nagykunság honismereti irodalma. Kiadja a Városi Csokonai Könyvtár. Karcag, 1989. 39 old.

Sisa Józsefné: Budapest, alsóvárosi plébániatemplom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 345 Bp., 1989.16 old. Somogyi Éva: Ferenc József. Magyar Gondolat. Bp., 1989. 286 old.

História.

Somogyi H o n i s m e r e t , 1990/1. Kiadja a Somogy Megyei Tanács V. B. Közművelődési Irodája és a Somogy Megyei Könyvtár. Kaposvár, 1990. 86 old. Mike Györgyi: A hosszúfalusi „Emlékezet könyv", Dr. Marek János: Parasztság és politikai demagógia (Adalékok az 1930-as évek somogyi történetéhez, Dr. Fülöp László: Esterházy Pál két végrendelete, Dr. Stirling János: A Néprajzi Múzeum Somogy megyére vonatkozó kéziratai, 2. (településenként), Dr. Fekete László: Néptanító voltam Szennában, Hartner Rudolf: Kaposvár dendrológiai értékei, Dr. L. Szabó Tünde: Kaposvár műemlékei, Csapó Tamásné: Lóczy Lajos, Bodó Imre: Kilencven éve született Fekete István, Lőrinc Sándor: „Nagyapám élő mesefa volt", (Portré dr. Marek Jánosról), Kövesdi Tibomé: Honismeret Mesztegnyőn, Puskáné Árvái Judit: „Iskola és levéltár" konferencia a megyei pedagógiai intézetben, Dr. Dobai András: Búcsúszavak Andrássy Antalról, Nagy Gábor: Ajándék Romániának, Dr. Sipos Csaba: Somogy a helytörténet tükrében (Válogatott sajtórepertórium, 1990. I. negyedév.)

Sági K á r o l y - T ö r ö c s i k Z o l t á n : A tapolcai romkert. Kiadja a Városi Múzeum. Tapolca, 1989. 52 old.

Somogyi I m r e : Láncpuszta-Csermajor, 18891989. Centenáriumi évkönyv. Kiadja az Újhelyi Imre Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző. Csermajor, 1989. 174 old.

Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos G i m n á z i u m és Egészségügyi Szakközépiskola jubileumi évkönyve az intézet fennállásának 200. évében. (1789-1989). Szerk.: Daragó Ferenc és mások. Fotó: Kozma István, Juhasz István. Kiadja az Iskola. Sátoraljaújhely, 1989.175 old.

Sorsdöntések, összeállította, szerkesztette, az előszót és a magyarázó szövegeket írta Gerő András, Bíró Judit, Nóvé Béla. Göncöl, 1989. 420 old. Dokumentumgyűjtemény: A kiegyezés (1867), A trianoni béke (1920), A párizsi béke (1947). Dokumentumgyűjtemény.

Schneller K á r o l y - S z a b ó T . Á d á m : A készülő Kolozsvári enciklopédia névanyaga. Magyar névtani dolgozatok, 84. Szerk.: Hajdú Mihály. E L T E Bp., 1989. 86 old. Schőnerné Pusztai I l o n a - L ő v e y Pál: Székesfehérvár, középkori műemlékek 2. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 352. Bp., 1989. 16 old. Siklósi G y u l a : Székesfehérvár, középkori műemlékek 1. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 348. Bp., 1989. 16 old. Sisa József: Híres magyar templomok. I f j . Entz Géza fotóival. Móra. Bp., 1989. 60 old. A kötet 21 helység (Csempeszkopács, Ják, G y u lafehérvár, Bélapátfalva, Ócsa, Budapest, Kassa, Kolozsvár, Szeged, Nagyszombat, Jászó, Eger, Sümeg, Tákos, Vác, Pápa, Debrecen, Pétervasára, Esztergom, Fót, Zebegény) templomát mutatja be.

Spíra G y ö r g y : Kossuth és alkotmányterve. Haza és haladás. Csokonai. Debrecen, 1989. 89 old. Kossuth 1851-ben írt alkotmánytervezete elsősorban a magyarok és a kisebbségek közti viszony rendezésének lehetőségeivel foglalkozik. Spravodai 4. A Galántai Járási Honismereti Múzeum kiadványa. Galanta. 1989. 98 old. (Szlovák nyelvű, magyar összefoglalókkal) Mockova, Viera-Sokol, Ján: A galántai Járási Honismeret M ú z e u m 20 éves tevékenységéről, Pukkai László. A galántai járás internacionalistái a spanyol polgárháborúban, Botanska, Eva: A Tornóci Emlékszoba, Izófjozef: A semptei középkori vízvár régészeti kutatásának eredményeiből, Novákova, Dana: Gondolatok a jihlavai Vysocina Múzeum egy sikeres rendezvényéről, Bechyiie, Jan: A fénysépnegatívok nyilvántartása, raktározása és felhasználása a Jihlavai Vysocina Múzeumban, Bugyiova, Darina: XVI. sz.-i kályhacsempék rekonstrukciója, A sopornyai népviselet, Mockova, Viera: In memórián Ján Sokol.

Szabó G y u l a : Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. Sajtó alá rendezte: Erdész Sándor. Józsa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989. 163 old. A szarvasi járás régészeti topográfiája. Békés megye régészeti topográfiája 4/2. Irta: tankovich B. Dénes, Makkay János, Szőke Béla Miklós. Magyarország régészeti topográfiája 8. Akadémiai. Bp., 1989. 500 old.

Takács Béla: Százéves a Budaörsi Ö n k é n t e s Tűzoltó Egyesület, 1889-1989. Kiadja az Egyesület. Budaörs, 1989. 69 old. Takács G y u l a : Csörötnek. Az „ ö r e g Ige" temploma. A szerző kiadása. Szombathely, 1989. 10 old. Takács M a r i a n n : Ó z d , a lefejezett város. Ú j idő, coop. Bp., 1989. 136 old.

A Szegedi Ügyvédi Kamara negyven éve, 19441984. I r t a : Apró Ferenc, Draskoczy Ede, Habermann Gusztáv. Kiadja a Csongrád Megyei Ü g y védi Kamara. Szeged, 1989. 39 old.

Takács Miklós: A bélakúti/péterváradi ciszterci monostor. F ó r u m . Újvidék. 1989. 124 old. A XIII. sz.-ban alapított monostor 1526-ban pusztult el.

Szeghalom s p o r t t ö r t é n e t e , 1945-ig. Sárréti füzetek, 10. Kiadja a Városi Tanács és a Sárréti Múzeum Baráti Köre. Szeghalom, 1989. 159 old. Csoór István: A sportágak története, KeleJózsef ifj.: A Péter András Gimnázium és intézményeinek sporttevékenysége, 1926-1945., Uő: Fél evtized Szeghalom sakkéletéből, 1932-1936.

A táltos kanca és a libapásztorlány. Híres magyar mesemondók meséi, összeállította és a mesemagyarázót irta Voigt Vilmos. Madách-Móra. Bratislava-Bp., 1989. 136 old.

Szelestei N . László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a XVIII. századi Magyarországon, 1690-1790. Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 4. Bp., 1989. 161 old. Szelényi I v á n : Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Tanulmányok. Akadémiai. Bp., 1990. 183 old. Székesfehérvári Állami Zeneiskola, 1913-1988. Szerk.: Bányai Zsuzsa és mások. Kiadja az Iskola. Székesfehérvár, 1989. 64 old. Szénássy Á r p á d : A pomológia úttörője. Kováts József életútja. Bátorkeszi, 1990. 135 old. Sz. Szigeti Vilmos: Régi szegedi kocsmák. Sajtó alá rendezte Apró Ferenc, Lengyel András. Kiadja a Szegedi N y o m d a . Szeged, 1988. 247 old. Szilágyi Miklós: Néphagyomány, népi mentalitás, állami igazgatás az orvnalászat tükrében. Életmód és tradíció, 3. MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp., 1989.128 old. Szomszéd A n d r á s : Cered krónikája 1920-ig. Ceredi helytörténeti tanulmányok, 1. Kiadja a Községi Közös Tanács. Cered, 1 989. 202 old. Szupper M á r t o n : A Baranya Megyei Tejipari Vállalat története. Visszatekintés Baranya tejgazdaságára. Kiadja a Megyei Tejipari Vállalat. Pécs, 1989. 192 old. Szvatkó Pál: Indogermán magyarok. Előszó és jegyzetek: Szieethy Gübor. Gondolkodó magyarok. Magvető. Bp., 1989. 82 old. Az 1938-ban megjelent nemzetkarakterológiai esszé a népi-polgári kettősség gyökereivel foglalkozik. A kötet közli Veres Péter: Indogermán polgárság és magyar parasztság című, a szerzővel vitázó írását.

A tegnap és a m a építészete a t ö r t é n e t i településeken. A Műemléki Albizottságok és Társadalmi Bizottságok XIV. Országos Ertekezlete, Pécs, 1987. O M F B p . , 1989. 117 old. Aczél György: Az építészeti örökség, Meggyesi Tamás: Hagyományos lakókörnyezeti kulturák korszerűsítése, Tóth Zoltán: A folytonosság szerepe a települések térbeni fejlesztésében, Román András: Műemlékvédelem és településvédelem, Kistelegdi István: A pécsi belváros rehabilitációja, Decsényi Balázs: A X X . sz. építészete a műemlékvédelemben, Vámossy Ferenc: A „ n ó v u m " és a műalkotás a tegnap és a ma építészetében Borvendég Béla: A történeti tapasztalatok hasznosítása a mai építészetben, Erdélyi Zoltán: A X X . sz. építészete Pécsett, Sándor Mária G.: Baranya megye középkori templomainak újabb kutatási eredményei, Schöneme Pusztai Ilona: Baranya középkori templomainak helyreállítása, Deák Kláray: Falkép-helyreállítások Baranyában, Kerner Gábor: A muemlekfelügyelet szerepe a megye műemlékhelyreállítási munkálataiban. Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király. Helikon. Bp., 1990.238 old. Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapításból az önálló könyvtárépületig, 18261988. Összeállította Fekete Gézáne. M T A Könyvtár. Bp., 1989. 199 old. Téglás Tivadar: Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az 1918-19-es forradalmak időszakában. Helytörténeti füzetek, 1. Kiadja a H N XVIII. kerületi Helytörténeti és Honismereti Bizottsága; a XVIII. Ker. Tanács művelődésügyi, egészségügyi és sport osztálya; a XVIII. ker. Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény. Bp., 1987. 58 old. Tízéves a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki T a g o z a t a , összeállította: Barta Árpád. Kiadja a főiskola. Bp., 1989. 230 old. A tartalomból: Jakatics Árpádné: A tagozat története, Pethő Mária: A Nagykunság népi táplálkozása, Balázs György: A II. világháDoru utáni infláció Magyarországon és a feketepiac.

Tokaj városkönyve. A Tokai varosnak eleiteol foguan való törveninek és rend tartasinak könyve: Mel'ben minden rendben levő embereknek ...megh Írattak... 1610 esztendőben... Szabó János birósagaban. Közreadja Csorba Csaba. Kazinczy Könyvtár. Kiadja a Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc, 1989. 133 old. Tóth Dezső: A Batthyány-család Dákán. Dákai füzetek, 1. Szülőföld Barati Kör. Dáka, 1989. 48 old. Tóth Imre-Tóth Imréné: Kalot képeskönyv. Reprók: i f f Tóth Imre. A szerző kiadasa. Szombathely, 1989.236 old. Tóth József: Mesél a Tisza, regél a Hortobágy. Kiadja a Községi Könyvtár. Polgár, 1989.221 old. Török Gyöngyi: A jánosréti Szent Miklós főoltár a Magyar Nemzeti galériában. Helikon-Georgikon. Bp., 1989.46 old. Trogmayer Ottó-Zombori István: Ópusztaszer. Nemzeti Történeti Emlékpark. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 346. Bp., 1989. 16 old. Uny Béla: Vasúthálózatunk alakulása 1914-tól napjainkig. Kiadja a Közlekedési Múzeum. Bp., 1989.60 old. Valter Ilona: Szentgotthárd, egykori ciszterci épületegyüttes. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 358. Bp., 1989. 16 old. Valuch Tibor: A hagyományos világ alkonya: Paraszti társadalom, mezőgazdaság és Kollektivizálás Homokmegyén 1956-1961 között. Szociográfiai munkafüzetek. Homokmégyi műhelytanulmányok, 3. Kiadja az Országos Közművelődési Központ. Bp., 1989. 59 old. Varga Endre-Veres Miklós: Bírósági levéltárak, 1526-1869. Szerk. Sashegyi Oszkár. M O L kiadványa. Levéltári leltárak, 6. Akadémia. Bp., 1989. 473 old. A kiadvány a M O L három és fél évszázad magyarországi és erdélyi felsőbírósági és más jogszolgálati szervezeti iratanyagának gondjait ismerteti. Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz. Európa. Bp., 1989. 379 old.

Tanítóképző Főiskola Kiadása. Kaposvár, 1989. 104 old. A dalok lejegyzésében közreműködött Gadányi György, Ludmány Géza, Tóth Szilvia, a kottákat írta Fábián Zita. Veszprémi Miklós: Hogyan halt meg Petőfi? Törtenelmi oknyomozás. Kulcs könyvek. Népszava. Bp., 1989. 85 old. Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, XIV. Kiadja a H N Megy ei Bizottsága, A Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a TIT Megyei Szervezete. Veszprém, 1990. 181 old. Beszteri Béla: Előszó, Solymosi Erzsébet: Veszprém harca a szabad királyi városi jogállásért, Lichtneckert András: Szőlőművelés a balatonfüred-csopaki borvidék területén a XVII1-XIX. sz. fordulóján, H. Szabó Lajos: A keszői vár története, Kövy Zsolt: Néprajzi adatok a Dunántúli Református Egyházkerület egyházmegyéinek egyházvizsgálati jegyzőkönyveiben 1652-1980, Hudi József: Hatalomgyakorlás a magyar nemesi községekben a XVIII. sz. második felében, Lakó István: A veszprémi postapalota építése és a postaszolgáltatások bővítése 1898-1904, Ury János: A Balatonedericsi Szénkéneggyár Rt. története 1920-1935, Tamás Károly né Kiss Tóth Vilma: A szentgali vásárok, Szabó Jenöné Borok Edit: Élet a szőlőhegyen, Pacsuné Fodor Sára: Várpalotai tutyikészíto cipészek, Rédiger Béla: A Veszprém Megyei Tanács II. sz. Lesencetomaji Szociális Otthonanak története, 1955-1987, Tóth Dezső: Bibliográfia a kéziratos honismereti művekről XII. Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Szerk.: Rakonczay Zoltán, mtsak: Nechay Gábor és Temesi Ida. Akadémiai. Bp., 1989. 359 old. Wöller István: örvényes, Csopak, vízimalmok. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 342. Bp., 1989. 16 old. Zachar József: Csaták, hadverzérek, katonák a XVIII. században. Hősök, csaták. Tankönyvkiadó. 1990. 249 old. Zákonyi Ferenc: A Somló útikalauza. Rénykép: Sándor Zoltán, térkép: Eszéné Gyuráiy. Judit. Kiadja a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Panorama. Veszprém-Bp., 1989. 37 old.

Varga Vera: Régi magvar üveg. Képzőművészeti Kiadó. Bp., 1989. 115 old.

Zemplén megyei országgyűlési követválasztások, 1861-1910. Közreadja: Kováts Dánielné. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek, 27. Miskolc, 1989. 165 old.

Várkonyi Imre: Bádogozzák a szennai templomot. Szennai népdalok. Rajzok: Takács Zoltán. A

Zentai András: A szekszárdi Garay János Gimnázium. Tankönyvkiadó. Bp., 1990. 149 old.

A KOSSUTH-ALAPÍTVÁNY FELHÍVÁSA

A M o n o k i Kossuth Kör kibővített ülésén 1990. március 15-én Kossuth Lajos szülőfalujában 13 Kossuth-intézmény és 23 társadalmi, művelődési, gazdasági szervezet képviselői a Kossuth-alapítvány létrehozását határozták el az alábbi, egyben a Kossuth-köri kezdeményezést is magukba foglaló célok megvalósítására: 1. A kossuthi, s vele az 1948-49-es hagyományápoló m u n k a ébrentartása, összefogása és támogatása. 2. A Kossuth- és az 1948-49-es emlékek, emlékhelyek - országon belüli és h a t á r o k o n túli - őrzőinek összefogása, együttműködésének támogatása. 3. 1992-ben, Kossuth Lajos születése 190. évfordulójának alkalmából a Kossuth-emlékhelyeken • kiállítások rendezése az 1948-49-es emlékekből, • a Kossuth-emlékhelyeken b e m u t a t ó m ű s o r o k , vendéglátás szervezése a testvérszervezetek s a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői számára, • vetélkedők az ifjúság körében Kossuth Lajos életéről és a szabadságharc eseményeiről. 4. 1994-ben, Kossuth halála 100. évfordulójának alkalmából K O S S U T H - E M L É K É V meghirdetése és programjának kidolgozása, illetve annak támogatása jegyében • a hazai és külföldi Kossuth-emlékhelyek őrzését vállaló szervezetek, személyek együttműködésének megszervezése M o n o k t ó l Turinig, • országos és nemzetközi Kossuth-vetélkedők szervezésének kezdeményezése és támogatása, • a hazai és külföldi Kossuth-emlékhelyek felkeresésének kezdeményezése, támogatása. 5. A történettudomány és a helytörténet Kossuth Lajossal foglalkozó kutatóinak támogatása, műveik kiadásának segítése. 6. A Kossuth nevét viselő intézmények és szervezetek öntevékenységének kibontakoztatása érdekében kezdeményezzük a Kossuth-kör egyesületi életét. A z alapítvány nyitott, n o z z á bármikor és bárki, belföldi és külországi, természetes vagy jogi személy akár címes, akár anonim m ó d o n hozzájárulhat, ezzel tagja lehet. A hozzájárulás módja lehet forint vagy külföldi fizetőeszköz, ingó vagy ingatlan vagyon, továbbá az alapítvány számára végzett (nyomdai, számítógépes, szállító, sokszorosító, könyvelő és más adminisztrációs tevékenység stb.), valamint a kitűzött célok megvalósítását segjtő szervező, tanácsadó, kutató, esetleg manuális munka. Értékes támogatást jelentene a kuratórium mellett életre hívandó munkabizottságokban való aktív közreműködés. Csatlakozásra hívjuk fel a magyar n e m z e t itthon és külföldön élő fiait és lányait, támogassák célunk valóra váltását. A pénzküldemények mellett a végrehajtás eszközeire és módszereire vonatkozó elképzeléseiket, javaslataikat is írják meg. Az alapítvány céljait támogatókról s a végzett munkáról kiadványban tájékoztatjuk a közvéleményt. A magyar szabadságharcos hagyományokat ápolók, ébrentartók támogatását várjuk hazafias üdvözlettel Budapest, 1990. május hó A Kossuth-alapítvány Kuratóriuma A Kossuth-alapítvány székhelye: A kuratórium címe: 3905 Monok, Kossuth L. u. 2. 1133 Budapest, H e e e d ű s G y . u. 79. Számlaszám: M N B 279-98373/A Tállya és Vidéke Takarékszövetkezet Devizaszámla száma: B 060792 O T P , Miskolc

Meny hei ingváll

díszítése

375

A Honismereti Szövetség alapszabálya 1. A szövetség neve: Honismereti Szövetség 2. Működési területe: Magyarország 3. Székhelye: Budapest, címe: Budapest, Belgrád rkp. 24. 1056 4. Pecsétje: Honismereti Szövetség 1990. (Középen az állami címer) 5. Számlaszám: M N B 218-98055 sz. 41.193-6. 6. A szövetéség

célja:

a) A honismereti mozgalom olyan önkéntes, egyéni vagy csoportos, sok évtizede m ű k ö d ő közösségi tevékenység, mely a lakó- és munkahely, a szülőföld, összességében a haza történelmének, múltjának és jelenének, kultúrájának megismerését, tiszteletét és a nép önbecsülését szolgálja. b) A honismereti mozgalom előzményei a magyar történelem emelkedő korszakaiban, legjobbjaink törekvéseiben gyökereznek. Ezekre alapozva több évtizede vesz részt sorskérdéseink feltárásában, megismerésében, a demokratikus közélet, az önkormányzati törekvések megvalósításában, hagyományaink ápolásában, értékeink őrzésében. c) Vállalja a nemzeti tudat, a h a g y o m á n y o k ápolását, kulturális, természeti és települési értékek megőrzését, gazdagítását. d) Kezdeményezi és támogatja az etnikai csoportok, nemzeti kisebbségek sajátosságainak fennmaradását. Áttekinti a szomszéd népekkel való történelmi együttélésünk tapasztalatait, merít az ezekből származó kulturális egymásra hatás eredményeiből, és munkálkodik a kapcsolatok elmélyítésén. 7. A szövetség

tevékenysége

a) A honismereti mozgalomban tevékenykedő lokálpatrióták, egyéni kutatók munkájának összehangolása és segítése. b) Az ifjúság nevelése, nemzeti történelmünk, népi kultúránk és a velünk együtt élő népek, népcsoportok kultúrájának jobb megismerése. A tanítók, tanárok, szakkörvezetők honismereti képzésének és továbbképzésének szorgalmazása. c) Történelmi személyiségek, események, évfordulók megünneplése, emlékhelyek és emlékművek nyilvántartása, megőrzése és ápolása. d) Honismereti pályázatok, akciók kiírása, tái- és országjáró mozgalmak, népfőiskolák, iskolai honismereti diákkörök (önképzőkörök), főiskolai és egyetemi szakkollégiumok honismereti programjának segítése. e) A honismereti képzés, továbbképzés erősítése, honismereti tanácskozások, akadémiák, táborok szervezése. f) Honismereti kiadványok, folyóiratok szerkesztése, lektorálása, megjelentetése.

g) A honismereti m o z g a l o m t u d o m á n y s e g í t ő jellegének megfelelően e g y ü t t m ű k ö d i k m i n d azokkal az i n t é z m é n y e k k e l és szervezetekkel, amelyek céljai n e m ellentétesek a szövetség törekvéseivel. h) A s z o m s z é d o s népek t ö r t é n e l m é n e k , k u l t ú r á j á n a k megismertetése, az a n y a n e m z e t e k és nemzetiségek k ö z ö t t i kapcsolattartás segítése. 8. A szövetség

tagsága

a) A szövetség tagjai lehetnek a megyei h o n i s m e r e t i egyesületek, a M a g y a r o r s z á g o n és a h a t á r o k o n kívül m ű k ö d ő t e r m é s z e t e s és jogi s z e m é l y e k , valamint társadalmi egyesületek, és az 1989. évi II. törvény I. f e j e z e t é n e k 5. §-a alapján társadalmi szervezetnek m i n ő s ü l ő közösségek. b) A tagok és közösségek ö n k é n t e s társulással alakíthatnak meg helyi (közösségi, városi, városkerületi) szervezeteket (egyesület, társaság, közösség, s z a k k ö r ö k stb.), a m e l y e k n e k tagjai lehetnek az 1989. évi II. t ö r v é n y I. fejezetének 5. §-a alapján társadalmi szervezetnek m i n ő s ü l ő közösségek is. A helyi szervezetek k ü l d ö t t e i h o z z á k letre, alapítják meg a szövetség megyei, fővárosi tagozatát m i n t társadalmi szervezetet, b e v o n v a abba a nonismereti m o z g a l o m b a n részt vevő m e g y e i (fővárosi) i n t é z m é n y e k képviselőit és egyéni k u t a t ó k a t . c) A z a szervezet vagy személy, amely vagy aki a H o n i s m e r e t i Szövetségnek tagja akar lenni, felvételét a belépési nyilatkozat kitöltésével kérheti. d) Pártoló tagok lehetnek természetes és jogi személyek, akik a szövetség céljaival és eszközeivel egyetértenek, és írásbeli megállapodás alapján h a j l a n d ó k célkitűzései megvalósításában anyagilag és egyéb lehetséges m ó d o n t á m o g a t n i a szövetséget. e) A tagszervezetek és p á r t o l ó tagok felvételéről a szövetség elnöksége d ö n t . A felvételi kérelem elutasítása esetén - az írásDeli értesítést k ö v e t ő 15 n a p o n belül - a v á l a s z t m á n y h o z lehet fellebbezni. f) A k ö z g y ű l é s tiszteletbeli tagokká választhat olyan hazai és k ü l f ö l d i polgárokat, akiket kiemelkedő m u n k á s s á g u k alapján a szövetség elnöksége erre é r d e m e s n e k tart. g) A tagság m e g s z ű n i k kilépés, törlés, kizárás vagy halál, valamint a tagszervezet megszűnése esetén. 9. A tagszervezetek A. A tagszervezetek

jogai és jogai

kötelességei

a) A tagszervezetnek tagjai a szövetség b á r m e l y tisztségére megválaszthatok. b) Javaslatokat, indítványokat tehetnek, panasszal, felszólalással f o r d u l h a t n a k a szövetség v á l a s z t m á n y á h o z és elnökségéhez. c) Igényelhetik a szövetség szolgáltatásait, s z a k m a i segítségét. B. A tagszervezetek kötelességei a) M e g t a r t j á k az Alapszabály rendelkezéseit. b) T e v é k e n y e n részt v e s z n e k a szövetség céjainak megvalósításában, a h o n i s m e r e t és a honszeretet ápolásával i g y e k e z n e k példát m u t a t n i embertársaiknak. c) A p á r t o l ó tagok a szövetséget a d o m á n y o k k a l és egyéb lehetséges m ó d o n t á m o g a t j á k . 10. A szövetség

szervei

A. a) A szövetség legfőbb szerve a

közgyűlés.

A közgyűlés hatáskörébe t a r t o z i k a szövetség céljainak és p r o g r a m j á n a k meghatározása, az Alapszabály elfogadása, módosítása, kiegészítése. b) A k ö z g y ű l é s t szükség szerint, de legalább évente egyszer az elnökség hívja össze. A közgyűlés a k k o r h a t á r o z a t k é p e s , ha a k ü l d ö t t e k 5 0 % - a jelen van. c) A szövetség 70 tagú választmányát a m e g y e 2 - 2 , illetve a f ő v á r o s 10 k ü l d ö t t e , valamint a szövetséget t á m o g a t ó i n t é z m é n y e k képviselői és a H o n i s m e r e t i Szövetség tiszteletbeli tagjai alkotják. A választmány jogosult minden o l y a n kérdésben d ö n t e n i , melyet az Alapszabály nem a k ö z g y ű l é s h a t á s k ö r é b e utal. A v á l a s z t m á n y t évente legalább egyszer, szükség szerint kell összehívni. A v á l a s z t m á n y határozatképes, ha 5 0 % - o s a részvétel. H a a részvétel ennél kisebb a r á n y ú , a m á s o d s z o r r a összehívott választmány m á r a résztvevők számától függetlenül határozatképes. d) A választmány határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel h o z z a , kivéve, ha a jelenlévők e g y h a r m a d a titkos szavazást kér. e) A választmány saját soraiból választja m e g az

elnökséget.

f) A választmány ülését az elnök vezeti. A z ülésről j e g y z ő k ö n y v e t kell készíteni, melyet az elnök, a j e g y z ő k ö n y v v e z e t ő és a választmányi ülés által kijelölt két hitelesítő ír alá. A z elnökség a választmány és a k ö z g y ű l é s határozatait a Honismeret c. lapban teszi közé. B.

Enökség

a) A szövetség választmánya titkos szavazással saját soraiból választja meg a 19 tagú elnökséget, mely áll az e l n ö k b ő l , az ü g y v e z e t ő elnökből, az alelnökből, a H o n i s m e r e t i Szövetség alapítványainak k u r a t ó r i u m i elnökéből és titkárából, valamint 7 választott tagból. b) A z elnökség g o n d o s k o d i k a választmány határozatainak végrehajtásáról, intézkedik az illetékességi k ö r é b e t a r t o z ó ü g y e k b e n . Megállapítja a szövetség ü g y r e n d j é t és éves tervét. Megtárgyalja a szövetség k ö v e t k e z ő évi költségvetését, és arról kikéri az ellenőrző bizottság véleményét. E g y ü t t m ű k ö d i k más egyesületekkel, társaságokkal. c) A z elnökség szükség szerint, de legalább n e g y e d é v e n k é n t ülésezik. C. Az ellenőrző

bizottság

a) A z ellenőrző bizottság elnökét és 4 tagját a választmány titkos szavazással választja meg. b) A z ellenőrző bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg az elnökség tagjai. c) A bizottság köteles ellenőrizni a szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű m ű k ö d é s é t . H a szabálytalanságot észlel, ezt 8 napon belül az elnökség t u d o m á s á r a hozza. D. A számvizsgáló

bizottság

a) A számvizsgáló b i z o t t s á g elnökét és 2 tagját a választmány titkos szavazással választja meg. b) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség tagjai. c) A bizottság ellenőrizni köteles: - a szövetség költségvetés szerinti gazdálkodását, - a választmány gazdasági tevékenységét. d) A bizottság évente b e s z á m o l ó t készít a választmány számára, tapasztalatairól év közben t á j é k o z t a t j a az elnökséget.

ll.A

szövetség

gazdálkodása

a) A szövetség alapítványok k a m a t á b ó l és t á m o g a t á s o k b ó l fedezi kiadásait. b) A szövetség s z a b á l y s z e r ű gazdálkodásáért az e l n ö k és az ü g y v e z e t ő e l n ö k felelős.

A Honismereti Szövetség 1990. július 10-én megválasztott tisztségviselői Az elnökség tagjai: elnök: Kanyar József ügyvezető elnök: Szikossy Ferenc alelnökök: Bársony István Halász Péter Juhász Antal Kováts Dániel Székely András Bertalan titkár: Bartha Éva tagok: Csiffáry Gergely Gyüszi László Horváth Lajos Jászberényi Ferencné Milosné Bóta Piroska Sáray László Túróczy Istvánné Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Bársony István Halász Péter Juhász Antal Kanyar József Kováts Dániel Mészáros Imre Milosné Bóta Piroska Székely András Bertalan Szikossy Ferenc A választmány tagjai: Baloigh Mihály Bartna Éva Bársony István Bolla Dezső Csiffáry Gergely Csomor Tibor Derzsi Ottó Eperjessy Ernő Galambos Sándor Gábor Imréné Gál József Gémes Balázs Grünwaldszky Károly Győri Jánosné Gyüszi László Hadnagy László Hajdú Jánosné Hajdú Mihály Halász Péter Horváth Lajos Janek Éva Jászberényi Ferencné Juhász Antal Kanyar József

Karacs Zsigmond Kisérdi Dezső Kiss Horváth Sándor Kiss László Kiss Z. Géza Kocsis András Kovalcsik Adrás Kovács József László Kováts Dániel Kövesdi Tiborné Lanczendorfer Zsuzsa Lukács László Mándics Mihály Mándli Gyula Meskó Sándor Milosné Bóta Piroska Nagy Éva Paor Zoltánné Payer Imre Perics Péter Rédey Pál Román András Romsits Imre Sáray László Sáray Szabó Éva Szabó Géza Szabó Imréné Szabó Mihályné Székely András Bertalan Szikossy Ferenc Szőcs Zoltán Tölgyessy József Túróczy Istvánné Vass István Vecsernyés János Vongrey Béla Vörös Károly Az ellenőrző bizottság: elnök: Bolla Dezső tagok: Derzsi ottó Karacs Zsigmond Lukács László Perics Péter A számvizsgáló bizottság: elnök: Hajdú Jánosné tagok: Janek Éva Szabó Károlyné Tiszteletbeli tagok: Morvay Péter Töltési Imre

A Honismereti Szövetség Alapítvány alapítólevele amelyben a Hazafias N é p f r o n t Országos Titkársága (Budapest V., Belgrád rakpart 24.) mint alapító, rögzíti azt az elhatározását, hogy a honismereti mozgalom számára a Honismereti Szövetséghez kapcsolódó alapítványt hoz létre. A honismereti mozgalom történetileg része a n é p f r o n t o s h a g y o m á n y o k n a k . A gyökereiben a múlt századba visszanyúló mozgalom 30 évvel ezelőtt került a n é p f r o n t tevékenységi körébe. A h á r o m évtized alatt folyóiratot jelentetett meg, 17 alkalommal szervezett honismereti akadémiát, négy alkalommal konferenciát aktivistái továbbképzésére, 1974 óta honismereti táborok szervezéséhez nyújtott támogatást, k ü l ö n b ö z ő pályázatokkal irányította a figyelmet a honismeret-helytörténet egy-egy aktuális feladatára, tevékenységi körére. A tevékenységet koordináló O r s z á g o s Honismereti Bizottság 1990. áprilisában - a területi egyesületek kezdeményezésére - Honismereti Szövetséggé alakult, a továbbiakban a honismeret ö n k o r m á n y z a t a szellemében, önálló jogi személyként m ű k ö d i k tovább. A Hazafias N é p f r o n t Országos Titkársága egyetért a Honismereti Szövetség megalakulásával, s mint a mozgalomnak h á r o m évtizeden át működtetője, Alapítványt hoz létre. 1. Az Alapítvány neve: Honismereti Szövetség Alapítvány (továbbiakban Alapítvány.) 2. Az Alapítvány célja: anyagi fedezet megteremtése; - a Honismeret c. folyóirat kéthavonkénti megjelentetésére, - a területi, megyei, helyi honismereti híradók, monográfiák kiadásának támogatására, - a Honismereti Akadémia évenkénti megrendezésére, - a Honismereti Konferencia ötévenkénti megrendezésére, - a honismereti táborok és egyesületek szervezésének támogatására, - a határainkon túl élő magyarság honismereti-helytörténeti tevékenységének támogatására, - aktuális pályázatok kiírására, évfordulós vetélkedők szervezésére. 3. A z Alapítvány induló vagyona az Alapító által rendelkezésére bocsátott összeg: nyolcmillió Ft. 4. Az Alapítvány nyitott, a h h o z minden hazai és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, aki a fenti célokkal egyetért, és megvalósulásukat támogatni kívánja. A z Alapítványhoz pénzeszközökkel, dologgal is lehet csatlakozni.Az Alapítvány székhelye: 1056 Budapest, Belgrád rakpart 24. 5. Az Alapítvány nem rendelkezik önálló Szervezeti és Működési Szabályzattal, ezt a feladatot a Honismereti Szövetség Alapszabályzata tölti be. 6. Az Alapítvány működését a Honismereti Szövetség kuratóriuma irányítja, ennek tagjait az Alapszabályban meghatározott módon választják, illetve delegálják. 7. A z Alapítvány munkáját a Honismereti Szövetség elnöksége szervezi. E személyek az Alapítvány Bíróságnál is bejelentett képviselői. 8. Az Alapítványi vagyon kezelője: Az Alapító a Bankkal megállapodást köt az Alapítványi vagyon átutalásáról, felhasználásának felteteleiről, a folyó költségek biztosításáról. Az Alapítvány csekkszámlaszáma: M N B 218-98055 sz: 41.182-6. Az Alapítvány folyó pénzügyeit a Honismereti Szövetség csekkszámláján fedezi. 9. Az Alapítványi célokra a törzsvagyon legfeljebb 25%-a, valamint az éves kamatok használhatók fel. 10. Az alapítványtevő az Alapítvány vagyonát a Honismereti Szövetségre ruházza. Amennyiben a Honismereti Szövetség, illetve az Alapítvány megszűnik, a vagyon sorsáról a Szövetség és az Alapítvány közös kuratóriuma d ö n t . 11. Az Alapító tudomásul veszi, hogy az alapító okirat érvényességéhez a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vétele szükséges. A Honismereti Szövetség a Fővárosi Bíróságon kerül bejegyzésre. 12. Az Alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a mindenkori hatályos pénzügyi rendelkezések az irányadók.

13. A z Alapítvány képviselői: Dr. Szikossy Ferenc 1 370208 0187 1131 Budapest, Visegrádiu. 48.

Dr. Halász Péter 1 391028 1434 1116Budapest, A b á d i u . 12.

Mészáros Imre Hazafias N é p f r o n t O T titkára

Budapest, 1990. május 3.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A magyarországi m ú z e u m o k és a Honismereti Szövetség pályázatot hirdet 1990 és 1991 közötti évekre. Pályázni lehet az alábbi új- és legújabb kori, valamint helytörténeti témákat feldolgozó pályamunkával, amely nyomtatásban még nem jelent meg, és országos pályázaton még nem szerepelt. A pályázaton kiemelt témaként ajánljuk feldolgozásra: - a második világháború harcai, a hadifogság és a világháború következményei (málenykij robot, gulág, áttelepítések) elbeszélések, visszaemlékezések és d o k u m e n t u m o k t ü k r é b e n ; - a személyi kultusz hatása egy adott helység vagy személy életének tükrében (internálás, kitelepítés, börtönbüntetések, belső vagy kfilföiai emigráció, ünnepek és h é t k ö z n a p o k városon, falun, egy közösségben). - 1956 helyi eseményei elbeszélések, visszaemlékezések és d o k u m e n t u m o k tükrében. Pályázni lehet még b á r m e l y m á s szabadon választott témával, mely az új- és legújabb kor ipar-, gazdaság-, művelődés-, politika- és helytörténetét dolgozza fel. N e m pályázhatnak m ú z e u m o k , illetve t u d o m á n y o s intézetek történész munkatársai és olyan kutatók, akik hivatásszerűen foglalkoznak a t ö r t é n e t t u d o m á n y kutatásával. (A pályázók munkájának megkönnyítéséhez a következő oldalon segédletet teszünk közzé.) A pályázatot 1991. október 31-ig két példányban kell megküldeni a megyei m ú z e u m o k igazgatóságához, ill. a budapesti pályázóknak a Budapesti Történeti Múzeumhoz, v a g y a Legújabb kori Történeti M u z e u m h o z . (1250 Budapest, Pf. 23. - Budavári Palota A épiflet) A Legújabb kori Történeti M ú z e u m h o z közvetlenül beküldött pályázatok kimaradnak a megyei értékelésből. A pályázaton a felnőtt és az ifjúsági kategóriában elfogadunk egyéni és csoportos munkákat is. A pályázat díjai a felnőtt és az ifjúsági kategóriában a következők: I. díj 10 000 Ft (1 db) II. díj 6000 Ft (2 db) III. díj 4000 Ft (3 db) A díjazásban nem részesült színvonalas dolgozatokat jutalomban vaey dicséretben részesíti a bírálóbizottság. A díjazásban, jutalomban vagy dicséretben részesült m u n k á k a t az új- és legújabb kori történeti adattárban megőrizzük. A megyei múzeumigazgatóságok és a Budapesti Történeti M ú z e u m az arra érdemes pályázatokat 1992. január 31-ig küldik be a Legújabb kori Történeti Múzeum címére. Eredményhirdetés: 1992 júliusában A pályázni kívánók részletes felvilágosítást kérhetnek a megyei múzeumigazgatóságokon, a Legújabb kori Történeti Múzeumban (tel.: 175-7533/643) vagy a Honismereti Szövetségnél. Budapest, 1991. július 1.

A személyes történelem (Módszertani tanácsok visszaemlékezéseket rögzítő pályázatok

készítéséhez)

M i n d e n ember, m i k ö z b e n átéli a k é s ő b b „ t ö r t é n e l m i n e k " m i n ő s ü l ő k ö z n a p i eseményeket, f o l y a m a t o s a n arra t ö r e k s z i k (az ismeretanyag és az intellektuális készség k ü l ö n b ö z ő s é g e i m i a t t n a g y o n is eltérő minőségben természetesen), h o g y legszemélyesebb sorsát, cselekedeteit, élményeit és a társadalomban z a j l ó eseményeket, f o l y a m a t o k a t , politikát, ideológiát e g y m á s r a v o n a t k o z t a s s a . Szüksége van erre, ha a világot s benne saját magát értelmezni akarja. Egyrészt az élete a p r ó b b - n a g y o b b történéseinek logikáját vagy logikátlanságát, sikerességét vagy eredménytelenségét a rajta kívül zajló „ t ö r t é n e l e m m e l " véli m e g m a g y a r á z h a t ó n a k a maga s z á m á r a ; másrészt újra meg ú j r a t a n u k é n t akar vallomást tenni a „ t ö r t é n e l e m b e " á t f o r d u l ó máról, m e r t úgy tapasztalja: k ö r n y e z e t e n e m t u d j a vagy rosszul t u d j a m i n d a z t , ami ő n e k i személyes é l m é n y e volt. A z t hiszem szükségtelen ez alkalommal ennél részletesebben leírnunk, h o g y felfogásunk szerint mit is jelent a „személyes t ö r t é n e l e m " . H a a m ú l t r a emlékezés rögzítésére, a szóbeliségben eleve jelen lévő t ö r t é n e l m i érdekű elbeszélések minél teljesebb m e g ö r ö k í t é s é r e s z e r e t n é n k biztatni, elegendő annak hangsúlyozása, h o g y az élmények-tapasztalatok és a t ö r t é n e l e m r ő l a l k o t o t t , f o l y t o n alakuló-változó személyes vélekedések elválaszthatatlanul e g y b e f o n ó d n a k m i n d e n ember visszaemlékezésében. E z az e g y b e f o n ó d á s k ü l ö n b ö z t e t i m e g a „személyes t ö r t é n e l m e t " attól, amit k o r á b b a n a visszaemlékezés-gyűjtés szükségességéről m o n d a n i szoktak. M i n d a z o k , akik eddig történeti f o r r á s k é n t ajánlották s használni igyekeztek az emberi emlékezetet, azt h a n g s ú l y o z t á k , h o g y a személyes é l m é n y e k és tapasztalatok azért értékesek, m e r t adatként p ó t o l h a t a t l a n o k . O l y a n m o z a i k d a r a b k á k , amelyek szerencsésen kiegészítik, árnyalják a történetírás természetes forrásaiból (az iratanyagból, a napi sajtóból stb.) m e g r a j z o l h a t ó képet, mivel a t ö r t é n é s z számára f o n t o s eseményekről n e m m i n d i g készültek egylíorú feljegyzesek; ha pedig n e m készültek, utólag kell szóra bírnia a túlélő t a n ú k a t . Ezzel s z e m b e n mi azt k í v á n j u k h a n g s ú l y o z n i , hogy az e m l é k e z e t b e n élő - tehát személves t ö r t é n e l e m elsősorban n e m az a a a t o k , a m á s h o n n a n meg nem s z e r e z h e t ő elsődleges i n f o r m á c i ó k miatt érdemli meg a figyelmet, hanem a történelemszemléletnek, a világról a l k o t o t t vélekedéseknek, az egyén és a társadalom v i s z o n y á n a k megismerhetősége miatt. A k ö v e t k e z ő k b e n ilyen m e g g o n d o l á s o k alapján h í v j u k fel a figyelmet a k ö z e l m ú l t u n k r ó l s z ó l ó visszaemlékezések gyűjtésének lehetőségeire és szükségességére.

A megismerhető korszak(ok) H a az e m l é k e z ő a maga életidejét beszéli el és keresi az értelmező m a g y a r á z a t o t tetteihez a t ö r t é n e l m i időben, k ö n n y ű kiszámítani, hogy az így m e g i s m e r h e t ő időszak csak kivételesen szerencsés esetben lehet t ö b b 50—60 esztendőnél. H a e h h e z h o z z á a d j u k az e s e m é n y e k r e é p p e n ráeszmélés, de m é g nem t u d a t o s cselekvés életidejét, a g y e r m e k k o r t , az itt és m o s t s z ó r a b í r h a t ó legidősebb generációhoz - a s z á z a d u n k e l s ő - m á s o a i k évtizedében születettekhez - j u t u n k . E z a generáció személyes é l m é n y e k é n t tudja megidézni H o r t h y , m a j d Szálasi országlását, a IL világháború harcait s a polgári lakosságot m e g n y o m o r í t ó hadi e s e m é n y e k e t , az új élet m e g t e r e m t é s é n e k ígéretét és lázas igyekezetét, a Rákosi M á t y á s nevével jelölt p r o l e t á r d i k t a t ú r a esztendeit, 1956 forradalmas napjait, melyet k o n s z o l i d á c i ó e l l e n f o r r a d a l o m k é n t a p o s z t rofált, és a kádári évtizedeket: a viszonylagos n y u g a l o m , s a l a p p a n g ó feszültségek k o m p r o m i s s z u m á n a k lassú ellehetetlenülését. Vagyis ebbe a n é h á n y évtizedbe, történelmi értelemben igen rövid i d ő s z a k b a - de még a k ö z é p n e m z e d é k évtizedekkel r ö v i d e b b életidejébe is! - t ö b b történelmi korszak b e l e s ű r ű s ö d ö t t . T ö b b k o r s z a k a b b a n az é r t e l e m b e n , hogy a s z i m b o l i k u s jelentőségűvé n ö v e k e d e t t d á t u m o k , mint törésvonalak, s z a b d a l j á k a történelmi időt, feltördelvén a fejlődés-változás szerves f o l y a m a t á t .

A személyes történelem megismerésének - tehát az általunk javasolt visszaemlékezésgyűjtésnek - éppen az ad kivételes jelentőséget, hogy a fentiekben jelzett változásokat átélő egyén a társadalmi méretű változások folytonosságának hiánya ellenére az egyéni létet, mint szerves egészet élte meg s idézi fel. A z t a logikai és érzelmi magot keresi, miközben emlékezik, amely magyarázatát adja annak, ahogyan élt. H a megtalálta ezt a magot, mely lehet hit, meggyőződés, kételkedés, dac vagy rafinéria, okkal-joggal úgy érzi: logikusan követték egymást m i n d a z o k az események, melyek egy más logika szerint egymást kizáróaknak minősülnének. Az eddig m o n d o t t a k b ó l az következik, hogy a személyes történelem gyűjtésének jelentősége éppen a több korszakot átfogó életidő megismerésének lehetőségében van. Éppen ezért biztatunk teljes élettörténetek megismerésére-rögzítésére. Számon tartván természetesen azt is, hogy egyénenként változhat: a történeti idő mely szakaszai a hangsúlyosabbak. N e feledjük, nogy a háborúra, a hadifogságra, a kuláküldözésekre vagy 1956-ra nem „véletlenül" emlékeznek most hangsúlyosabban, mint akár öt évvel ezelőtt! A hangsúlyok is, a beszédes elhallgatások is felettébb jellemzik a személyes emlékekből és a történelemhez való viszonyt érzékeltető k o m m e n t á r o k b ó l egybeszerveződő „személyes történelmet".

A gyűjtés és megörökítés módja Az életidő megannyi történése és a szerves életfejlődés bizonyításának ö s z t ö n ö s igyekezete természetesen rejtett m ó d o n van meg a tudatban: az alkalomra vár, hogy megformálódjék a szóbeliségben. Az alkalmi együttlétek, beszélgetések szokták megteremteni azokat az alkalmakat, amikor ki-ki megfogalmazza - a társakkal vitatkozva, élményeiket kiegészítve és kontrázva - a maga „személyes történelmét". Ezek az alkalmak nem teszik lenetővé a megörökítést, mert a g y ű j t ő eleve nincs jelen - ha jelen van, elvész az alkalom természetessége. Arra viszont tudatosan törekednie kell a gyűjtőnek, hogy hasonló alkalmat szervezzen! Arra kell törekednie, hogy az idegen személy jelenléte, sot a magnetofon bekapcsolása is megszűnjék feszélyező tényező lenni. Ezt úgy lehet leginkább elérni, ha a gyűjtő nem vallat, hanem beszélget; vagyis n e m azt firtatja, ami adatszerűen fontos lehetne a történetírás számára, hanem azt igyekszik minél teljesebben „előhívni" az elmékezetből, ami a vallomástevő számára fontos. A beszélgetés - különösen, ha jó elbeszélő a partnerünk idő telvén nem jelenti a kérdezést és a feleletet; a feleletből hosszú vallomások kerekednek, s a gyűjtő már csak az érdeklődését jelző gesztusaival van jelen; csak azért kérdez, hogy a vallomáshoz „végszavazzon". H a viszont kérdez, teljes személyiségével részt vehet a beszélgetésben, nem szükséges a „butát", a teljességgel tájékozatlant játszania - azt éreztesse csupán, hogy az ő tudása másféle tudás a történelemről, mint a vallomástevőé, s most ezt a kétféle tudást egyeztetik. A z adatgyűjtés szándékával szervezett beszélgetésnek immár évtizedek óta természetes rögzítési módját jelenti a magnetofonfelvétel. Ez esetben is ezt a m ó d o t javasoljuk, annak hangsúlyozásával, hogy a lejegyzéskor is magától értetődően vállaljuk: a felvétel beszélgetést rögzített. Vagyis: a lejegyzett változat szóról szóra - az elharapott m o n d a t o k a t , a többszörös nekirugaszkodás után megformálódó gondolatokat, sőt a gondolkodási szüneteket is érzékeltetve - kövesse a kérdéseket és a feleleteket. H a pályázatkészítés szándékával gyűjtjük a visszaemlékezést, a magnetofonról lejegyzett beszélgetés alig kíván utómunkálatot. A szerkesztés és a stilizálás csak olyan mértékű legyen, amilyet az emlékező eredendő szándéka megenged. (Pl. a később eszébe jutó részletek eredeti helyükre illeszthetők, a gondolkodási szüneteket kitöltő töltelékszavak ritkíthatok stb.) A z lesz a legjobb pályázat, amelyik leghitelesebben adja vissza mind a tanúságtevő adatokból és k o m m e n t á r o k b ó l egybeszövődő vallomását, mind pedig azt a valóságos helyzetet - a g y ű j t ő ö s z t ö n z ő szerepét - amelyben a szöveg megformálódott. Sz. Bányai

Irén

PÁLVflZfiT Az 1989. (XXXVII.) Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat eredményhirdetése A XXXVII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtópályázatra 218 pályamunka érkezett be, ebből 150 a felnőtt, 68 pedig az ifjúsági kategóriába tartozik. Ez a szám kevesebb a tavalyinál, s egyben egy évek óta tartó csökkenés újabb állomása. Az okokat sokfelé lehet keresni, de annyi bizonyos, hogy a következő években szükség lesz újabb lelkes pályázók, fiatalok bevonására, valamint a pályázat új formáinak megszervezésére. A pályamunkák összterjedelme 10 500 oldal (ami nem kevesebb, mint tavaly), ebből kb. 8000 oldal esik a felnőttekre, 2500 a diákokra, ami 53, illetve 31 oldalas átlagteriedelmet jelent. Természetesen ettől nagyok az eltérések, s a monográfia-terjedelmű munkáktól a néhány oldalas vázlatokig mindennel találkozhattunk. Jelentős a pályázatokhoz csatolt illusztrációk mennyisége is, fényképek százai, térképek, rajzok sokasága, s jo par kotta, illetve színes dia érkezett. Az előző evekhez hasonlóan idén is kevesen vállalkoztak kérdőíves adatgyűjtésre (igaz viszont, hogy kérdőívek alapján született néhány igen kiváló feldolgozás, amiket már nem is lehet kérdőíwálasznak tekinteni). Hasznos és szükséges lenne, ha ez a munka folytatódna, és a kiküldött kérdőívek és gyűjtési útmutatók nagyobb része kerülne vissza megválaszolva. A pályamunkák földrajzi megoszlása a megyék között nemcsak a gyűjtők számát jelzi, hanem azt is, hogy a megyei múzeumok szakemberei hol tudtak szorosabb kapcsolatokat létrehozni a nem hivatásos néprajzi gyűjtőkkel, és mennyire vonják be őket abba az adatgyűjtő munkába, amire gyakran maguknak is kevés idejük jut. A pályamunkákat beküldő megyék sorrendben a következők: Borsod-Abaúj-Zemplén (29), Csongrád (19), Szolnok (19), Baranya (17), Győr-Sopron (15), Fejér (14), Vas (13), Békés (121, Veszprém (11), Somogy (7), Hajdú-Bihar (7), Tolna (6), Heves (5), Pest (5), Bács-Kiskun (3), Nógrád (3), Zala (1). Komárom megyéből - mint már évek óta - idén sem érkezett pályázat. Egyenesen a Néprajzi Múzeumba érkezett 21 dolgozat, valamint az a 8 munka, amit határainkon túlról, Csehszlovákiából és Jugoszláviából küldtek be. Természetesen a határokon túli témájú gyűjtések száma ennél valamivel több. A pályamunkák tematikus megoszlása vázlatosan a következő: a dolgozatok egynegyedét teszi ki a gazdalkodás, építkezés, táplálkozás, mesterségek; ezt követik az ugyancsak kedvelt és hagyományos szokásfeldolgozások (születés, lakodalom, temetés, vallási szokások) 18 százalékkal; a nyelvjárási, túlnyomóan névtani pályázatok 14 százalékkal (kívánatos lenne több szókincsre, nyelvhasználatra, szólásokra vonatkozó gyűjtés is); a faluleírás, társadalom, vegyes gyűjtés kategóriába sorolható írások 12 százalékkal; a visszaemlékezések és családtörténetek 10 százalékkal; a folklór (hiedelem és szöveges folklór) 8 százalékkal, valamint egyéb témák 14 százalékkal. Az országos bírálóbizottság 1989. december 5-én ült össze dr. Selmeczi Kovács Attilának, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesének vezetésével, hogy a szakbírálatokat figyelembe véve döntsön a díjakról. Az idén 15 első, 32 második, 37 harmadik, 25 negyedik, 23 ötödik és 6 hatodik díj született, és többen kaptak könyvjutalmat. Ez azt jelenti, hogy a beküldött munkák nagyobb része részesült valamilyen elismerésben. Az ünnepélyes országos eredményhirdetésre 1989. december 16-án került sor a Néprajzi Múzeumban, s ezt az alkalmat idén is szeretnénk megtartani, alkalmat adva a találkozásra. Eredményjegyzékünkben felsoroljuk mindazokat a pályázókat, akik az országos pályázaton díjat nyertek, elsőként a felnőtt, utána az ifjúsági kategóriában. A cím utáni szám a pályamunka leltári száma, és a könnyebb visszakérést szolgálja, hiszen a dolgozatok az Adattárba kerülvén hozzáférhetők az érdeklődők számára. E helyen is elismerésünket fejezzük ki a szakkörvezetőknek és tanároknak, akik időt és fáradságot nem kímélve segítik szakkörük és tanítványaik munkáját, gyakran anélkül, hogy az elkészült munkán akár csak nevük is szerepelne. Megköszönjük pályázóink munkáját, amellyel a nehezedő körülmények ellenére is hozzájárulnak néphagyományaink, értékes szellemi örökségünk megőrzéséhez. A jövőben is hasonló örömteli és sikeres munkát kívánunk minden kedves munkatársunknak. NÉPRAJZI MÚZEUM Gyűjtésszervező Csoport

FELNŐTT TAGOZAT I- DÍJ G E R G E L Y Sándor, Budapest: Szent György-napi búcsú Pomázon, A szentendrei Preobrazenskatemplom búcsúja (P. 72) ( F O T Ó P Á L Y Á Z A T ) - J A N K U S Gyula, Kéménd: Bart község helynevei (P. 90), Bény község névanyaga (P. 91) - Dr. KISÁRI Sándorné, Székesfehérvár: A hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei... Csór községben (P. 84) - MATICS Pál, Kecskemét: A szalkszentmártoni parasztember lova (P. 116) - N É M E T H Ervin, Pápa: Kemeneshőgyész mai ragadványnevei (P. 109) Ó N O D I SZABÓ Sándorné, Budapest: Vertcsipke a népművészetben (technológia) (P. 26) - PÁCSUNÉ F O D O R Sári, Várpalota: Nagy Lajos uradalmi cselédek és leszármazottai (P. 110) - SZIGETI György, Budapest: Apátfalva népi jogelete (P. 62) II. DÍJ BAKA József, Budaörs: Bajta község néprajzi emlékei (P. 21), Szakrális hagyományok Bajta községben (P. 22), Néprajzi töredékek Dunakeszin (P. 23) - BEREGNYEI Miklós, Paks: Egy hadifogoly visszaemlékezése, 1945-1948. (P. 142) - BEREGSZÁSZI Ferenc, Barabás: Barabás község múltjából: udvarlás, kézfogó, lakodalom (P. 29) - BITÓ Józsefné, Balástya: A szegényparasztok élete régen és ma; A gyermekek munkára való nevelése (P. 54) - B O R B É L Y N É KOVÁCS Terézia, Győrság: Győrság és környéke szólásmondásai, közmondásai (P. 216) - CSETE BALÁZS Honismereti Szakkör, Jászkisér (vezető: Győry János): A gabonafélékből készített ételek, tésztafélék a századfordulón és napjainkban (P. 192); A mezőgazdasági munkák végzése, talajformák, a termések betakarítása régen és ma (P. 193) - DRAVICZKY Imre, Hajdúnánás: Ragadvány- és előnevek Hajdúnánás polgárainál és deákjainál (P. 44) - F A R A G Ó Jánosné, Jászárokszállás: Nagycsaládok községünkben (P. 201) FARKAS Anikó, Százhalombatta: Az ercsi rácok születési szokásai (P. 86) - F É R E N C Z Y Lajosné, Veszprém: Önéletrajz (P. 106) - H O R V Á T H N É TAKÁCS Judit, Rábaújfalu: „Búzaszentelístű a csilisi áldomásig" (P. 215) - JÓZSA Istvánné, Karcag: Árnyékban, fényben IV. rész (P. 198) - JÓZSEF ATTILA Művelődési Központ „Török István" Honismereti Szakköre, Pécs (vezető: Békés Lajos): Vegyes néprajzi gyűjtés (P. 117) - KAJDI Ferenc, Sárvár: Sárvári és környéki temetők tájáról (P. 83) Dr. KISIDA Erzsébet, Budapest: Görögkatolikus néjs z o k á s o k a Felvidéken (P. 152) - K M E C Z K Ó Mihály, Kassa: Kármelhegytól Barkáig (P. 17) - M O H Á C S I Lászlóné, Tiszasas: Lakodalmi szokások Tiszasason és Öcsödön (P. 199) - M O L N Á R Mihály, Balassagyarmat: Néprajzi diák (P. 73) ( F O T Ó P Á L Y Á Z A T ) - N É M E T H Béla, Bodajk: Bodajk nekem szülőhazám (P. 87) - Ö R D Ö G Emánuel, Jászárokszállás: Derű. 50 anekdota Jászárokszállásról (P. 2 0 0 ) - S I N K A Hilda, Szeged: Életen i n n e n - életen túl (P. 24) - SÓFALVINÉ TAMÁS Márta, Szentgál: A szentgáli református ember hitélete II. rész (P. 107) - TAMÁS Károlyné, Szentgál: A szentgáli katolikus ember hitélete II. rész (P. 108) VÁRADI Pál-BORBÉLY Anikó, Veszprém: Karácsony, Húsvét, Pünkösd a kalotaszegi Felszegen (P. 102) - Dr. VARGA Gábor, Hajdúböszörmény: A laki református egyház anyakönyveinek személynévanyaga (P. 1); Egy reformkori laki osztálylevél (P. 2), Egyházi fegyelmezés... (P. 3); A laki református templom ülésrendje (P. 4) - ZAJOS Ernő, Budapest: „Meghalt és eltemettetett" (Halálozás, háztól temetés. Búcsúztatók. A régi temetők Hetényen.)

III. DÍJ BALÁZS Tünde, Fülek (Filákovo): Ráolvasások a Zoboralján (P. 28) - B E N C Z E Sándor, Ada: A kórógyi harangokról; Egy kisemmizett asszony jajkiáltásai; A szentlászlói fuvarosokról; Kórógy története. (P. 14) - B O R B Í R Ó Lajos, Füzesgyarmat: Adalékok Füzesgyarmat népélettörténetének megírásához (P. 33); Füzesgyarmat régi ereinek, folyóinak nevei és vízivilága (P. 34) - CZIGÁNY László, Zalaegerszeg: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között (P. 92) - F Ö L D V Á R I László, Hódmezővásárhely: H ó d i István élete (P. 55) - H Í D V É G I Lajos, Cegléd: Búza bokrosodjon: 107 ceglédi gyermekjáték (P. 2 0 ) - KISS Kálmán, Szombathely: Állatnevek, állatszólítók (P. 81); Személynevek Vépen (P. 82) - KISS László, Baktakék: Az esztendő jeles napjaihoz fűződő szokások (P. 153) - KISS-SIMONNÉ PÁL Mária, Salgótarján: Család- és ragadványnevek Cered községben (P. 132) - KOVÁCS Károly, Poroszló: A poroszlói „Atlantisz" (Egy víz alá került határrész története) (P. 135) - M A J O R O S N É T Ó T H Á^rnes, Harsány: Tóth József harsányi telkesgazda naplótöredéke, 1876-1881 (P. 159) - M A R T O N N E H O M O K Erzsébet, Verseg: Mindennapi kenyerünk (P. 93) - Dr. N A G Y BÉLA, Solt: Adalékok Solt nagyközség földrajzi neveihez (P. 115} - NAGY Csaba, Sárospatak: Egy parasztcsalád életrajza (P. 31) - Ó R G O V Á N Y János, Szentes: A kosárfonás múltjáról... (P. 5 8 ) - ö z v . P I N T É R N É B A L Ó G H Lídia, Tihany: Régi falusi pajzán mesés történetek (P. 112) - R Á C Z Sándor, Makó: Doboz és a volt grófi uradalom lakosságának ragadványnevei I-IV. rész (P. 40); Zirc és a volt ciszterci apátság érdekeltségi területeinek ragadványnevei (P. 111) - SÜLE Sándor, Révfülöp: Nótafa a Somlóvidéken. Kiss Károly 1859-1951 (P. 105) - TAJTINÉ T E L E K Erzsébet,

Karancslapujtő: A szerelmi élettől a keresztelőig Cereden (P. 133) - T Ó T H Emma, Mindszent: Adatok Mindszent életéből a század első feléből (P. 63) IV. D l j BARTÓ János, Eger: Béresnek születtem (emlékek a mezőberényi szlovákok életéből) (P. 32) B O D N Á R Lajos, Nagykap os: A búcsújárás szokásai Nagykapos környékén évszázadokon át napjainkig (P. 218) - CSIGE Tünde, Debrecen: A gömöri Szuhafő nepi táplálkozása (P. 6) - F E H É R Sándor, Alsódobok: Alsódobok földrajzi nevei (P. 4 1 ) - F Ü R É S Z Gy ufa, Iváncsa: Földrajzi és történelmi nevek (P. 85) - JELI József, Pécs: Pásztorkodás régen; Szokások, kihajtások, behajtások, állatnevek, állatok és pásztorok kapcsolata; A falusi és pusztai pásztorok életformája... (P. 142), Somogy megye Szabadi falusi gyermekkori régi játékok leírása (P. 146) - KISS József, Pécs: Népi gyógyászat, továbbá babonás szokások és hiedelmek (P. 145) - KISS Józsefné, Sárbogárd: Régen játszott, elfelejtett játékok és játékszerek (P. 88) - K O P P Á N Y lános, Tótkomlós: Méhészkedés az alföldi szlovákoknál (P. 25) KOVÁCS Sándor, Pécs: Drávapalkonyán használt mértékek a XIX. és XX. században (P. 122) M O L N Á R Tiborné H O R V Á T H Magdolna-BÁTORINÉ GÉM Eszter, Debrecen: A gerencséri nő élete (P. 45) - SERES Ferenc, Mindszent: Egy hagyományos paraszti tanya telekbeépítese (P. 65), A Miskolczi család története (P. 66), A szép fényes katonának gyöngyarany élete (P. 67) - STROBEL Árpád, Tata: Baj - a Vértes egyik gyöngyszeme (P. 18) - SZÄB Ó ímréné, Székesfehérvár: Fedémesi summások a változó történelmi időkben (P. 136) - SZALAY Kornélné, Halászi: Versek, mesék, mondókák (P. 214) - VIDÉKI Tibor, Karancsság: Népi kendermunka Karancsságon (P. 134) - VÖÖ Imre, Szigetszentmiklós: Lakodalmi szokások Szigetszentmiklóson 1900-1945 (P. 19) - Dr. ZÖLD József, Budapest: Látogatás Gerencsér Sebestyén siklósi fazekas özvegyénél (P. 27)

V. DÍJ BORBÉLY Marianna, Szolnok: Gyermeknevelés és gyermekjátékok Tószegen (P. 194); Népszokások és hagyományok Tószegen (P. 195) - CSŐRI István, Megyaszó: Megyaszói temetési szokások (P. 157) - D Á N I E L N É MATUS Erzsébet, Párkány: Karácsonyi népszokások Leléden (P. 179) DEMETER István, Trizs: Falusi históriák (P. 155) - HEGEDŰS István, Vásárosnamény: Vitka és határának földrajzi nevei (P. 30) - H O R V Á T H ISTVÁN Imréné, Szigetszentmiklós: Isten áldása a kenyér (P. 47); Az éji madár I—II. (P. 48); A fejfakészítő kerékgyártómester: Szőnyi Benjamin életéről (P. 49) - JAMBRICH Kázmér, Pécs: „Bucsány" visszaemlékezés (P. 119) - J Á R D Á N H Á Z Y Krisztina, Szuhafő: Gyermekjátékok a gömöri Szuhafőn (P. 5) - JELI József, Pécs: Harangoznak. A pécsi nyugdíjasház lakóinak életéről. Állatnevek gyűjtése és leírása. (P. 120) - KISS József, Pécs: Szólásokmondások a falun élő emberek körében (P. 121) - NÓVÁK Emőke, Füzér: Füzér története és népszokásai (P. 154) - SALLAY Imréné, Szeged: Szőregi emlékeim (P. 59) - Dr. S Ó V Á G Ó Mihály, Martonvásár: A hajdúböszörményi ragadványnevekről (P. 46) - SZABÓ István, Makó: A Molnárszikla (P. 60); Kalászonként szedett kenyér; Dajkám mesél (P. 61) VI. DÍJ Id. K O R O M János, Mindszent: Id. Korom János ifjúkori története a jelenig (P. 5 7 ) - L A P U Istvánné, Zsámbok: Földrajzi nevek. A mi falunk útjai. Legendafélék (P. 16) - M A T U S E K László, Pécs: A katonai szolgálatra bevonulók búcsúestje; Pünkösdi népszokások; Esti beszélgetések (P. 123) - SZABÓ Dénes, Csögle: Csöglei leltár III. (P. 104)

IFJÚSÁGI TAGOZAT L DÍJ ÁLTALÁNOS Iskola Honismereti Szakköre, Kőtelek: Népi kismesterségek Kőtelken (P. 190) BAJZA I. Gimnázium Honismereti Szakköre, Hatvan (vezető: Dr. Varga Mária): Az abasári általános iskolások ragadvány-, kereszt- és becenevei (P. 139) - ELTE R A D N Ó T I Miklós Gimnázium III/A. o., Budapest: Falukutatás Kárpátalján (Vegyes gyűjtés) (P. 141) - HONISMERETI Fakultáció, Öcsöd (vezető: Enyedi Antalné): Kerítések, kapuk, kutak Öcsödön (P. 189) - HONISMERETI Szakkör, Jászárokszállás: Dédszüleink házai (P. 191) - MEZÖCSÁTI Hel ytörténeti és Néprajzi Diákmunkaközösség, Mezőcsát (vezető: Dr. Táboros Sándor): Aratás, summásélet, balladák, lakodalmi, húsvéti szokások (P. 160) - RIGÓ Katalin, Jánoshida: A társasélet és a lakodalmi szokások emlékei Jánoshidán (P.186)

II. DÍJ H A J D Ú Tamás, Eger: Sertésvágás és disznótor Kompokon (P. 138) - H O R V Á T H MÁRTA Zsófia, G y ő r : A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Mezőőrsön. Hordás, nyomtatás, cséplés (P. 203) - KÄLCSICS Adrién, Mohács: Családtörténet, rokonsági rendszerek és rokonsági terminológia Lánycsókon (P. 124) - K N O L M A Y E R Judit, Mohács: Orvos nélküli gyógyítás es gyógyítási hiedelmek Bolyban (P. 128) - MÉSZÁROS J Á N O S Elek, Tata: A szántás-vetés munkaművelete... Alcsútdoboz községben (P. 89) - NAGYFALUSI Ilona, Csanádpalota: Népi gyermekjátékok Csanádpalotán (P. 70) III. DÍJ A N D O K Mónika, Mohács: A szőlőtermesztés hagyományai Dunaszekcsőn (P. 126) - BORKA Adél, G y ő r : A földművelés technikatörténeti bemutatása a lébényi múzeum gyűjteménye alapján (P. 210) D O M O N K O S Ágnes, Miskolc: A kender termesztése és feldolgozása a Sajó és a Hernád völgyében (P. 171) - H E T T I N G E R Márta, Győr: Piacozás, vásározás Ivánban (P. 207) - K O H M A N N Ágota, Mohács: A kékfestőmesterség Nagynyárádon (P. 125) - KEMMENESI Gabriella-LEBLANC Szilvia, Jászberény: Népi étkezés a Jászságban (P. 183) - KENYERES Dóra, Győr: Ifibabonák (P. 202) L I N D E R Judit, Mohács: A hagyományos és új ünnepek, szokások Lánycsók községben (P. 127) - V. KISS Éva,^ Debrecen: Népi gyógyítás a Hortobágyon ÍP. 43) - K U N Béla Általános Iskola „MICIM A C K Ó " Szakköre, Makó (vezető: Rácz Sándor): Újabb állatnevek a hagyma fővárosából. Apátfalvi állatnevek (P. 71) - M A J T H É N Y I Ágnes, Győr: A Szigetköz népi építészeti emlékei (P. 208) N A G Y F A L U S I Éva, Csanádpalota: Kukoricatermesztés Csanádpalotán (P. 69) - N Y Ú L I Barbara, G y ő r : Egy régi mesterség és annak családi háttere (P. 2 1 1 ) - R Ö C Z E I Beáta, Miskolc: Cselédélet (P. 162) - T Ó T H Klara, Tiszajenő: Asszonyi munkák Kenderesen (P. 196) - Varga Eszter, Tiszakécske: A kécskei lakodalom (P. 114) - ZAKAR Mónika, Jászladány: Jeles napok emlékei és egy kéziratos nótáskönyv Jászladányról (P. 185) IV. DÍJ C Z I C Z E Anikó, Karcag: Kenderes díszítőmotívumainak emléke a fafaragásban és a festésben (P. 187) - D Ó C Z I Borbála, Győr: Népi színjátszó mozgalom Abdán (P. 206) - H E G E D Ű S Timea, Hédervár: Hédervár múltja a nep emlékezetében (P. 204) - IVANICS Tünde, Miskolc: A paraszti életforma kialakulása és jellemzése Szendrőn az 1920—1930-as években (P. 170) - MÉSZÁROS Mariann, Sály: A gyermeknevelés hagyományai családunkban (P. 161) - MEZEI Judit, Eger: Búcsú a Hatvani hóstyán (P. 137) SOLTÉSZ Mária, Karcag: Kenderes népi találkozása (P. 184) V. DÍJ BAUER Kinga-KÁDEK Katalin, Somorja: Vegyes néprajzi gyűjtés (P. 113) - CSERNIK Róbert, Pécs: Családunk egy menekült székely család (P. 129) - H A N Á K Mária, Encs: Gyógynövénygyűjtés, népi gyógyászat Baskón (P. 176) - KISS Júlia-GERGICS Ágnes, Székesfehérvár: A földművelés hagyományai Dégen (P. 98) - K O C S Á N Y Mónika, Miskolc: Paraszti életforma az 1930-40-es években Abaújlakon (P. 173) - M I L K I N A T A N A S Z O V Enikő, Miskolc: Bolgárkertészek Magyarországra érkezése és letelepedése (P. 166) - T Ó T H Renáta, Sopron: Földrajzi nevek gyűjteménye a mórichidai egykori Ferenchazi birtok terű letérői (P. 209) - W I N I C Z A I Tamás, Pécs: Magyarországi németek a Szovjetunió jóvátételi közmunkatáboraiban 1944-1953 (P. 130) - 505. sz. Ady Endre Ipari Szakközépiskola I. o., Szekszárd (vezető: Bíró Mártonné): „A mi munkánk". Komplex honismereti munka (P. 144) VI. DÍJ D A N I Andrea, Szolnok: Kemencekészítés és kenyérsütés Szelevényen (P. 182) - NAGY Mária, Jászfelsőszentgyörgy: A disznótartás és a disznóölés emlékei Jászfelsőszentgyörgyön (P. 181)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Néprajzi Múzeum meghirdeti az 1990. évi

XXXVIII. ORSZÁGOS NÉPRAJZI ÉS NYELVJÁRÁSI GYŰJTŐPÁLYÁZATOT az MTA Nyelvtudományi Intézete, a Művelődési Minisztérium, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság, a Hazafias Népfront támogatásával, a megyei tanácsok és a múzeumi szervezetek közreműködésével. A pályázat feltétele, hogy a pályamunkák eredeti ismeretanyagot tartalmazzanak a paraszti élet saját tapasztalata, helyszíni gyűjtés, illetve történeti, levéltári kutatas alapján. Nyomtatásban megjelent, kiadás alatt álló, más pályázaton részt vett munka, valamint szakdolgozat, doktori értekezés, hivatalos munkatervben szereplő kézirat a pályázatra nem adható be. Tudnivalók: a) A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet, aki néprajzi és nyelvjáráskutatással hivatásszerűen nem foglalkozik. Egy pályázótól több pályamunkát is elfogadunk, illetve több pályázó vagy szakkör közösen is elkészíthet pályaművet. A pályazatnak felnőtt és ifjúsági tagozata van. b) A pályamunkát két azonos tartalmú és kiállítású (azonos fotókkal, fonetikai bejegyzésekkel stb. készült), lehetőleg gépelt példányban kell beküldeni a gyűjtőhely szerint illetékes megyei múzeumigazgatóság címére. Fényképekről xeroxmásolatokat nem fogadunk el! A nemzetiségi téma]ú pályamunkákat három példányban kérjük beadni. Az oldalak, illetve a fényképek, rajzok, kották, térképek legyenek folyamatosan, elölről végig megszámozva. Helyes, ha az illusztrációkról külön jegyzék is készül. c) Pályázni lehet: - Olyan pályamunkákkal a felsorolt ajánlott témakörökben, amelyek terjedelmesebb anyaggyűjtés alapján leírasokat, feldolgozásokat tartalmaznak. - Olyan pályamunkákkal, amelyek eredeti adat- és forrásgyűjtéseket (levelek, gazdasági naplók, jegyzőkönyvek, önéletrajzok, magnetofonszalagra rögzített interjúk stb.) tartalmaznak. Ez utóbbiakat elegendő egy példányban közvetlenül a Néprajzi Múzeumba küldeni. A szalagra rögzített anyagot le kell jegyezni s a felvétellel együtt kell beküldeni. A szalagok értékét a díjazott pályamunkák esetében a díjakon felül visszatérítjük vagy azokba beszámítjuk. Interjúk bármely ajánlott témakörben készíthetők. - Archív képekkel, fotó- és diasorozatokkal, ez esetben a negatív mellé egy 6 x 9-es és egy 9 x 12-es pozitív képet kérünk. Alapkövetelmény a képek részletes adatolása, ill. leírása, ehhez külön útmutató is igényelhető. d) Felhívjuk pályázóink szíves figyelmét arra, hogy a beadott kéziratokat nem küldjük vissza. Minden pályamunka a Néprajzi Múzeum adattárának kéziratgyűjteményébe kerül, és az érdeklődők rendelkezésére áll. Megjelentetés esetén a szerzők a benyújtott munkák szerzői jogát továbbra is élvezik. Feldolgozásra

ajánlott

NÉPRAJZI T É M A K Ö R Ö K 1. A család vizsgálata (családtörténet, rokonsági viszonyok, [háztáji] termelés, jövedelmek, munka- és időbeosztás, kapcsolatrendszerek). Egy parasztcsalád életkörülményeinek alakulása 1960 előtt és után. önéletrajzok, családi naplók, számadáskönyvek gyűjtése, illetve feldolgozása. 2. A paraszti tárgykultúra leírása: munkaeszközök, a hagyományos és modern gazdálkodás, háztartás eszközei, fogyasztási javak. Lakásbelső, konyha, kamra, viselet. Az eszközkés?;let felmérése, régi és mai tárgyleltár készítése. Régi tárgyak új környezetben. 3. A paraszt-iparosok, kézművesek, specialisták munkája, eszmei, ismeretanyaga. 4. Lakóházak, melléképületek külső es belső rendje, telekelrendezések, tanyák és telkek elhelyezkedése egy településen. Felmérések, alaprajzok, térképek. 5. Paraszti kertek, népi növényismeret, elnobotanikai vizsgálatok. Termelést specializációk megmaradása és átalakulása. 6. Egy falu hagyományos táplálkozásának bemutatása a legújabb fejlődés jelzésével. 7. A vándorlás formái és okai: summásság, cselédség, kivándorlás, áttelepülés, lakosságcsere, urbanizáció, ingázás. Állandóság és változás paraszti körülmények között élő, ipari munkával (is) foglalkozó családok életformájában (Budapest és más városok külső negyedeiben, új gyár, üzem környékén).

8. A szőlőhegyek és szőlőskertek hagyományos igazgatása és rendje, a szőlőhegyi élet szokásai. Présházak, pincék. 9. Hagyományos és új ünnepek, szokások, a családok, közösségek, települések, vidékek életében. 10. A gyermekélet, gyermekfolklór vizsgálata: nevelés, korcsoportok, játék, költészet. 11. Egy falu hiedelmeinek teljességre törekvő leírása. Orvos nélküli gyógyító és egészségvédő eljárások, természetismeret, testkultúra. 12. Egy énekes teljes dalrepertoárjának bemutatása (közös éneklés, daltanulási alkalmak egy mai faluban). 13. Falusi és kisvárosi egyesületek, intézmények története, működése, szervezete, tagsága, jelentősége. 14. Szabadon választott néprajzi témák. NYELVJÁRÁSI T É M A K Ö R Ö K 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nyelvjárási szókincs, tájszavak, szólások, közmondások. Személynevek (ragadványnevek, keresztnevek, becenevek). Állatnevek, állatszólítók (űző, terelő, hívó szavak). Növények (népi elnevezések és ezek eredetét magyarázó történetek). Földrajzi nevek és eredetmagyarázó történetek. Budapest külterületi helyneveinek gyűjtése.

A pályázók a pályázatot meghirdető intézményektől írásbeli, illetve szóbeli szakmai segítséget kérhetnek. A pályamunkák elkészítéséhez, az adat- és forrásgyűjtéshez kívánatos a megjelent gyűjtési útmutatókat, kérdőíveket felhasználni. A pályázók a következő témák kapcsán igényelhetnek a Néprajzi Múzeumtól gyűjtési útmutatókat, kérdőíveket: családtörténet, önéletrajz, rokonsági rendszer; szantásvetés, hordás-nyomtatás-cséplés, juhtartás, szobabelsők, konyha-kamra, tárgy leltárak; kisipar, mesterség; épületfalak, kerítések és kapuk, tanyai telekelrendezés, csűrök, kertészeti építmények, csőszkunyhok, méhesek, kutak, szakrális emlékek, folyami vontatás, csúszójárművek; kertkultúra; gazdacselédek, Amerikába irányuló kivándorlás, urbanizáció; szőlőhegyi élet, présházak, pincék; ismerkedés-udvarláspárválasztás, lakodalom, búcsú, gyermekjáték; falutörténet a szájhagyomány és más helyi források alapján; földrajzi nevek, állandó szókapcsolatok, nyelvjárási és névtani témák. A nyelvjárási témájú pályamunkákhoz útmutatókat az M T A Nyelvtudományi Intézetétől (Budapest, Pf. 107. 1364) is lehet igényelni. A kéziratok benyújtási határideje: A megyei múzeumigazgatóságoknak: az általuk meghatározott határidőig. A Néprajzi Múzeumnak: 1990. szeptember 30. A határidőig be nem nyújtott pályamunkák az országos döntőn nem vehetnek részt. A pályamunkán fel kell tüntetni a szerző nevét, pontos címét és foglalkozását. Ennek hiányában a pályamunka nem vehet részt az országos döntőn. Külön, zárt borítékban kérjük a személyi számokat is a pályázathoz mellékelni, az esetleges díjak adminisztrálásának megkönnyítésére. (Ft)

Felnőtt tagozat Ifjúsági tagozat

I.díj 10 000 + 6000

II. díj 7000 oklevél 4000

III. díj 5000

IV. díj 3000

V. díj oklevél

3000

2000

oklevél

VI. díj

Indokolt esetben a zsűri a díjak összegét felemelheti. A díjakról, a pályamunkákról készített szakmai bírálatok alapján, országos zsűri dönt. Eredményhirdetés országos szinten 1990 decemberében lesz. NÉPRAJZI M Ú Z E U M Budapest Kossuth L. ter 12 1055

A MARTIN GYÖRGY ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATA FELHÍVÁS Az alapítvány kuratóriuma és szakmai bizottsága pályázatot hirdet táncfolklorisztikai, tánctörténeti, hangszeres népzenei, zenetörténeti és kutatástörténeti témájú anyaggyűjtésre és dolgozatok írására a magyarság és a kelet-közép-európai népek köréből. Pályázni lehet a felsorolt témákkal foglalkozó anyaggyűjtéssel (magnóról lejegyzett szöveges gyűjtéssel, cédulaanyaggal, lejegyzett dallam- ill. táncgyűjtéssel stb.) és e témákról szóló kész dolgozatokkal akár kézirat, akár publikáció formájában magyarul vagy bármelyik közép- és kelet-európai nyelven. A pályamunkák terjedelme korlátlan. A pályázók lehetnek néprajzkutatók, tánccal foglalkozó gyakorlati szakemberek és amatőr néprajzi gyűjtők is. A pályamunkát 1990. december 31-ig kell beküldeni az MTA Zenetudományi Intézet címére (Budapest, I. Táncsics M. utca 7. 1250). A borítékon a pályázó tüntesse fel nevét és címét is. Az alapítvány szakmai bizottsága a beérkezett pályamunkákat 1991. január 31-ig értékeli és javasolja a díjak odaítélését. A pályázat eredményhirdetése 1991. februárjának első szombatján lesz. A tervezett díjak: 1 db I. díj: 15 000 Ft, 2 db II. díj: 10 000 Ft, 3 db III. díj: 5000 Ft. Ezen túlmenően a bizottság jutalmakat ad a díjat nem nyert, de figyelemre méltó pályamunkák készítői számára. A pályamunkák a Zenetudományi Intézet Néptánc Archívumának kézirattárába kerülnek, ahol a szerzők az írások további sorsáról továbbra is kívánságuk szerint rendelkezhetnek. A közérdeklődésre számottartó dolgozatokról értesítjük a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárát is. A pályázattal kapcsolatos további információkat és a pályamunkák készítéséhez ajánlott segédleteket (kérdőívek, bibliográfiák, mutatók stb.) a Zenetudományi Intézetben Pálfy Gyulától, a szakmai bizottság titkárától szerezhetik be a pályázók a jelzett címen levélben vagy személyesen. Tsz. 1759 011/604. A Martin G y ö r g y Alapítvány k u r a t o r i u m a és szakmai bizottsága

A Martin György Alapítvány Pályázatra ajánlott témák Táncfolklorisztika 1. Egy falu, táji csoport vagy egy mezőváros, illetve kisebb helyi közösségek hagyományos táncainak, táncéletének és tánczenéjének leírása. A tánckészlet (és egyes darabjainak) leírása, lejegyzése, értékelése. A táncalkalmak rendje, a „a táncos társadalom" rendje, táncillem, táncrendezés. A népszokások táncos elemei, énekes, táncos gyermekjátékok (táji vagy tematikai földolgozás). Táncos egyéniségek életrajzának, táncos tudásának föltárása. Tánctanulás es a hagyományokba való belenevelődés. A tánccal és táncélettel kapcsolatos tájnyelvi kifejezések, nyelvjárási szövegek gyűjtése. 2. Egy-egy falu mai táncéletének leírása. 3. A néptánchagyomány fölhasználásának és továbbörökítésének szakmai kérdései (táncpedagógiai, művelődésszociológiai, folklorisztikai stb. szempontok érvényesítésével). Az egykori gyöngyösbokrétás illetve, mai hagyományőrző együttesek történetének, működésének leírasa. (Középpontban az elsődleges néphagyomány és az új „bokrétás" hagyomány viszonya.) Hangszeres népzene 1. Egy-egy falu vagy vidék, ill. egy-egy banda vagy hangszeres zenész hagyományos zenei repertoárjának föltárása. A népi hangszeres zene sajátosságainak leírása. 2. A hangszeres népzenei hagyomány fölhasználásának és továbbörökítésének szakmai kérdései.

Tánctörténet-zenetörténet 1. Táncra, tánczenére illetve a táncéletre vonatkozó történeti adatok gyűjtése, földolgozása. 2. XIX. századi és század eleji sajtóforrások adatai a tánc- és tánczenei életről, táncmesterek tevékenységéről. 3. Egy-egy tánc-, illetve zenetörténeti forrás vagy forráscsoport bemutatása, elemzése, új adatokkal való kiegészítése: pl. A protestáns prédikátorok táncellenes írásai. A XVII-XVIII. századi erdélyi naplók, levelezések, prózai írások XIX. századi kottás kiadványok táncos és zenei ábrázolásai stb. Kutatástörténet 1. Egy-egy néptánckutató, illetve néptánccal is foglalkozó néprajzkutatók, zenekutatók munkásságának összefoglalása, értékelése (pl. Gönyey Sándor, Szilády Zoltán, Lajth László, Vámszer Géza, Szentpál Olga stb.) 2. Egykori intézmények, munkaközösségek, szervezetek néptánckutató tevékenységének leírása (pl. Néptánckutató Munkaközösség, Táncszövetség stb.).

E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, Bp. - Balogh Lajos tud. kutató, MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. - Beke György író, Bp. Bodnár Mónika, a Gömöri Múzeum vezetője, Putnok - Czente Zoltán dr. építészmérnök, Bp. Csáky Pál tud. munkatárs, Léva - Csorna Zsigmond dr. főosztályvezető-helyettes, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp. - Csorba Csaba dr., a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója, Miskolc - Dankó Imre dr. a Déri Muzeum ny. igazgatója, Deberecn - Dániel Erzsébet kulturális szakelőadó, CSEMADOK Járási Bizottsága, Érsekújvár - Demeter V. János vegyészmérnök, Esztergom - Demeter Zsófia dr. múzeum igazgató-helyettes, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Székesfehérvár - Diószegi Lajos ny. ált. iskolai tanár, Hajdúszovát- Domonkos János dr. a Fővárosi Iskolaszanatórium igazgatója, Bp. Dóka Klára, az Új Magyar Központi Levéltár osztályvezető-helyettese, Bp. - Farkas Gyöngyi muzeológus, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Bp. - Fenyvesi László dr. szellemi szabadfoglalkozású történetíró, Bp. - Ferenczy Miklós dr. körzeti főorvos, Almásneszmélv - Frigyesy Ágnes tanárnő, Kecskemét - Fülöp Éva Mária muzeológus, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp. - Gelencsér József dr. osztályvezető, Városi Tanács, Székesfehérvár - Gesztesi Tamás dr. osztályvezető főorvos, Szekszárd - H a j d ú Demeter Dénes üzemgazdász, Bp. - Halász Péter tud. főmunkatárs, AKI Bp. - Haraszti N o r b e r t fényképész, Kuny Domonkos Múzeum, Tata - Hornyák László tanár, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Bp. - Fiorváth Gábor igazgató-helyettes, ÁKV Központi Antikvárium, Bp. - H o r v á t h Júlia muzeológus, István Király Múzeum, Székesfehérvár - Jankus Gyula pedagógus, Kéménd Kabáczy Szilárd fotóművész, Fejér Megyei Hírlap, Székesfehérvár - Kerékgyártó Minály műszaki oktató, 102. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Ózd - Kisari Balla G y ö r g y dr.tanár, Bp. - Kisariné Pap Kovács Magda dr. tanár, Székesfe-

hérvár - Kiss H o r v á t h Sándor, a Magyar Néphadsereg ny. alkalmazottja, Orosháza - Kovács Jenő dr., a Gázművek ny. csoportvezetője, Szombathely - Kovács Károly, a MÁV ny. anyagszámadója, Poroszló - Kőszegfalvi Ferenc könyvtáros, Németh László Könyvtár, Hódmezővásárhely - Kriston Vizi József dr., a Szórakaténész Játékmúzeum vezetője, Kecskemét László Gyula, az ELTE Régészeti Tanszékének ny. vezetője, Bp. - Lele József, ifj. néprajzgyűjto, Móra Ferenc Múzeum, Szeged - Lőrincz Imre, a Majosi Aranykalász Tsz ny. tagja, Eger - Lukács László dr. néprajzi osztályvezető, István Király Múzeum, Székesfehérvár - Mezősi József, az OMF ny. műszaki ellenőre, Bp. - Molnár István tanár, Miskolc - Nagy Emese, Budapesti Történeti Múzeum ny. osztályvezetője, Bp. Pacsuné Fodor Sára ny. pedagógus, Várpalota Pataky András ny. pedagógus, Kopács - Pálfy Gyula tud. ügyintéző, MTA Zenetudományi Intézet, Bp. - Rászlai Tibor dr. művelődéstörténész, Érd - Rózsahegyi István, a BM Határőrség ny. alkalmazottja, Szombathely - Strobel Árpád közgazdász, Tata - Szabó László dr. tud. titkár, Damjanich Múzeum, Szolnok - Szabó Sándor fotóriporter, MTI Bp. - Szamosújvári Sándor dr. szakfelügyelő, Debrecen - Szávai Ferenc dr., a Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa, Pécs - Szénássy Zoltán dr. tanár, Magyar Tannyelvű Gimnázium, Révkomárom - Szikszai Mihály levéltáros, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok - Tóth Dezső dr., az Országos Oktatástechnikai Központ ny. osztályvezetője, Veszprém - Túri Róbert dr. tanár, Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola, Tata - Udvari István dr. tanár, Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza - Varga Gábor dr. adjunktus, Tanítóképző Főiskola, Debrecen Varga Sándor tanár, Alsólendva- Vargha László Attila tanár, Bp. - Varró Ágnes muzeológus, István Király Múzeum, Székesfehérvár - Vígh Károly dr., a Magyar Nemzeti Múzeum ny. tud. főmunkatárs.

ÚTMUTATÓ néptáncok gyűjtéséhez (Az útmutató elsősorban az MTA Zenetudományi Intézetek Táncosztálya néptáncgyűjteményének gyarapítási szempontjai szerint és Martin György munkáinak felhasználásával készült. Abban a reményben, hogy az ezután gyűjtött anyagok között kisebb lesz a részaránya a valamilyen ok miatt hibás, vagy csökkent értékű adatoknak, felvételeknek.)

Általános alapelvek Mint ismeretes, a táncfolklór a folklórművészeti műfajok között szerepel, a folklorisztika, a folklórral foglalkozó tudomány felosztása szerint. Táncgyűjtés során olyan problémákkal találjuk magunkat szemben, amelyeket más folklór műfajok gyűjtésénél is meg kell oldanunk. Nehezíti azonban a gyűjtő(k) helyzetét, hogy a tánc a legösszetettebb műfaj, s emiatt egyszerre jelentkeznek a különböző természetű, de egyidejűleg megoldásra váró feladatok. Gondoljunk arra, hogy teljes értékű, ideális táncgyűjtés esetén a tánc és táncélet jelenségeit társadalomba, gazdasági életbe, szokáskörnyezetbe ágyazva és társjelenségekkel — pl.: zenével, költészettel (táncdallamok szövegei, táncszók) - együtt kell vizsgálnunk. Ez a tánc megvalósulásakor meglevő összetettség határozza meg a gyűjtés módszereit is. Az eddigiekből következik, hogy minden részletre kiterjedő, minden igényt kielégítő táncgyűjtést gyakorlatilag lehetetlen végezni.Leghatékonyabb a csoportmunka lehet, de csak akkor, ha célszerű munkamegosztással párosul. (Ez legegyszerűbben úgy oldható meg, ha a résztvevők a gyűjtés megkezdése előtt közösen megbeszélik és elosztják a feladatokat.) A gyűjtőnek vagy a gyújtőcsoport tagjainak elméleti és gyakorlati ismeretek mellett ajánlatos terep-, nely-, és emberismerettel, valamint kapcsolatteremtő és rábeszélőkészséggel is rendelkezni. A terepen kerülhetünk abba a helyzetbe közvetlen ismeretség híján, hogy helybéli értelmiségihez kényszerülünk fordulni. Ez lehet hasznos is, de ilyenkor ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy éppen amiatt, mert helybéli, esetleg le akar beszélni bennünket a gyűjtésről. A számára megszokott dolgokat ugyanis nem ítéli rögzítésre érdemesnek. A helyi sajátosságokat ugyanis a kívülálló rendszerint előbb és tudatosabban észleli. Azonban csak érdekességekre vagy különlegességekre nem érdemes és nem is szabad „vadászni". Ha mégis találunk ilyet, rögzítsük természetesen azt is, de annak tudatában, hogy a folklórműfajok közös sajátsága, hogy változatokban él. Az egyedi vagy nagyon ritka jelenségeknek általában kisebb a jelentőségük, mint a már ismert típusok újabb, esetleg teljesebb és épebb változatainak. A gyűjtés során elsősorban azokat a típusokat kell keresnünk, amelyek legkorábban elvesztették funkciójukat, vagy legközelebb állnak a funkcióvesztéshez. Más vonatkozásban is azokat a jelenségeket, illetve emlékanyagot kell keresnünk először, amire csak a legöregebbeknél találunk rá. PL: a régi táncok kísérődallamai és szövegváltozatai - a táncra vonatkozó adatok mellett - még előkerülhetnek olyan öregektől, akik táncra már képtelenek, de szellemileg még frissek, a fiatalabbak pedig talán már semmire sem emlékeznek. Konkrét példa erre, hogy az erdélyi Mezőségen az ún. magyar (vagy négyes) dallamok sok szövegváltozattal gyűjthetők még ma is, pedig a spontán táncbéli hasznalatból e típus gyakorlatilag már kikopott. Gyűjtés közben ne feledjük: sohasem lehetünk biztosak abban, hogy ugyanarra a területre visszatérve a következő alkalommal is megtalálhatjuk a legjobb adatközlőket. A gyűjtés során nemcsak a teljes és ép változatok, hanem a kopott, töredékes vagy éppen romlott változatok is fontosak lehetnek. A tudományos feldolgozó munka a jól rögzített töredekes változatok sora alapján is szinte minden részletre kiterjedő, teljes képet adhat. A változatokban való megjelenés indokolja, hogy ne csak a legöregebbeket vagy csak a legkiválóbbakat, hanem a voltaképpeni atlagot jelentőket is vonjuk be az adatközlők sorába. Természetesen fontos lehet a kiemelkedő egyéniségek élettörténete, tánctanulása stb. is. Fontos megjegyezni, hogy a negatív adat is adat! Esetleg eppen ezek segítenek megállapítani bizonyos jelenség időbeli vagy térbeli határát. Tehát a negatív adatot is rögzíteni kell! A gyűjtés során vegyük figyelembe a helyenként máig érzékelhető múltbéli társadalmi rétegződést. A hagyományőrzés mértéké ugyanis - a tapasztalat szerint - rétegenként más és más. Általában a társadalom perifériáján élők őrzik erősebben a hagyományt (szegényparasztok, uradalmi cselédek, pásztorok, cigányok). A legjobb vagy legidősebb adatközlőktől rögzített anyagot, illetve állapotot ne értelmezzük statikusnak. Igyekezzünk évszámhoz vagy évszámmal is megjelölt időszakhoz Kötni a gyűjtött képet, Honismeret, 1990. 2-3. sz.

hangot vagy szöveget. Egyúttal törekedjünk arra, hogy az emlékanyag legrégibb rétegei mellett az azóta bekövetkezett változásokat is rögzítsük. H a csak lehetséges, jussunk ela „ma állapotának ábrázolásáig! H a egy gyűjtőnek van kéziratos, fotó stb. gyűjtése, hasznos volna, ha fölajánlaná olyan közgyűjtemény számara, ahol a földolgozásig a lehető legbiztonságosabb helyen tárolnák, hiszen a gyűjtés mellett fontosnak kell hogy érezzük a gyűjtött anyag hosszú távú megőrzését is. H a a gyűjtő maga akarja anyagát földolgozni, kérheti az anyag zárolását, vagy azt, hogy hozzájárulása nélkül - m o n d j u k 5 vagy 10 évig ne dolgozhassa vagy használhassa föl más. Amennyiben valakinek tudomása van olyan adatközlőről, akitől még nem gyűjtöttek vagy nincs megnyugtató módon fölgyűjtve az anyaga, hasznos volna, ha jelezné ezt valamelyik illetékes intézménynek. (A Múzeumi Törvény ilyesmit elvileg kötelezővé tesz, de csak tárgyak esetében.) H a valakinek előkészített terepen technikai segítségre van szüksége táncgyűjtéshez, ezt az MTA ZTI Táncosztályától joggal elvárhatja, csupán előzetesen időpontot kell egyeztetni.

Felkészülés a gyűjtésre A továbbiakban elsősorban nem nagyobb terület több helységét, de felszínesebben érintő ún. felderítő gyűjtéshez, hanem egy település vagy még kisebb egység - falurész vagy szeg, esetleg házcsoport - alapos mélyfúrásához szolgáló elveket fogom ismertetni. (Felderítő gyűjtésre elsosorban feltáratlan területen van szükség, sőt ott fontos része a tájékozódásnak.) A terepen való gyűjtés megkezdése előtt a kijelölt-vagy kiválasztott - kutatópontról tájékozódni kell, hogy ne teljesen idegenként érkezzünk a gyűjtés színhelyére. Megfelelő ismeretek birtokában már a gyűjtőút kezdete előtt is tudni fogjuk, hogy a lényeget tekintve mire számíthatunk s hogy milyen kérdéseket kell feltennünk.

Tájékozódás az irodalomban Magában foglalja a tánctémájú szakkönyvek, folyóiratok és periodikák e vidékre és a vidék tánctípusaira vonatkozó anyagát. Emellett egyéb helytörténeti m u n k á k (falu-, város-, etnikai csoportvagy vidékmonográfiák) is gyakran tartalmaznak hasznos ismereteket. Érdemes megjegyezni, hogy a területileg illetékes (megyei, városi) levéltárakban is gyakran találhatunk érdeklődésünkre számot tartó kéziratos dolgozatokat (pl. szokás- vagy lakodalomleírások). A rendezett levéltárak anyaga szerencsés esetben áttekinthető a levéltár anyagáról publikált jegyzék(ek) alapján, de számos olyan kiadvány is létezik, amelyekben a levéltári anyag teljes Közlését talalhatjuk meg. Az eddig elősorolt írott anyagok mellett fontos adatokra bukkanhatunk a helybéli egyletek, egyesületek (pl.: olvasókör, gazaakör, ipartestület, tűzoltók) megmaradt irattáraiban is, valamint a helyi vagy környékbeli régi újságokban és aprónyomtatványok (pl.: meghívók, programok) között is.

Tájékozódás a szakmai gyűjteményekben Az adott területen előttünk járt gyűjtők anyagára rátalálhatunk az illetékes múzeum kézirattárában (ha van ilyen), az Országos N é p r a j z i Múzeum Etnológiai Adattárában, vagy az M T A ZTI Táncosztálya gyűjteményében (kézirattár, fotótár, hangtár, filmtár). így lehetőségünk nyílhat arra, hogy a korábbi gyűjtések - sajnos elég gyakori - adathiányait is kiegészíthessük.

A felkészülés technikai része A különféle technikai e s z k ö z ö k helyes használatát a gyűjtőút megkezdése előtt gyakorolni kell. (Erre sajnos kevesen szánnak elegendő időt.) A gyűjtőcsoport - rendszerint csak elméleti - munkamegosztása ellenére az volna az ideális, ha mindenki minden eszközt már indulás előtt is készségszinten tudna használni. Nagyon bosszantó, ha a gyűjtőútról hazatérve a hangfölvételek visszahallgatása, vagy a laboratóriumi munkák elvégeztetése után derül csak ki, hogy fölvételeink nagy része nem használható, vagy éppen hogy csak értékelhető.

A technikai eszközök Többfélék lehetnek, ezek közül most azokat veszem sorra, amelyek a hosszú távú - elvileg az idők végezetéig szolgáló - megőrzésnek leginkább megfelelnek.

(Jegyzet). - Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája. Bp., 1972. - Hoppal Mihály: Néprajzi film. Magyar Néprajzi Lexikon 4. 1981. 8-10 old. - Kiss Dezső: Levéltárak. Bp., 1979. - K. Kovács László: Néprajzi filmezések Magyarországon. Néprajzi Értesítő 1956. 314-326. old. - Kovács Ágnes: Szövegrögzítés. Magyar Néprajzi Lexikon 5. 1982. 112. old. - Martin György: Beszámoló a Népművészeti- es Népművelési Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről. Ethn. 1965. 251-259. old. - Vő.: A magyar néptánckutatás egy évtizede 1965-1975. Ethn. 1977.165-183. old. - U ó . : Tánc. In: A magyar folklór. Szerk. Ortutay Gyula. Bp., 1979. 477-539. old. - Morvay Péter: Útmutató népi táncaink gyűjtéséhez. Bp., 1953. - Olsvai Imre: Zene. In: A magyar folklór. Szerit. Ortutay Gyula. Bp., 1979. 443-476. old.

Felderítő kérdőív a táncélet gyűjtéséhez Az adatközlő neve, életkora, születési helye, vallása, foglalkozása, címe. A gyűjtés ideje, helye. A gyűjtő neve, foglalkozása (posta) címe. Az adatközlő által elmondottak melyik helységre, melyik időszakra és milyen nemzetiségre vonatkoznak?

Tanácsok a kérdőív kitöltéséhez: 1. A válaszokat a kérdések sorrendjében jegyezzük fel! (A lapok hátoldalára vagy esetleg külön lapra, számozzuk meg a válaszokat is!) 2. A válaszokat lehetőleg szó szerint jegyezzük le! Bármilyen, a táncokkal és a táncalkalmakkal kapcsolatos terminológia fontos lehet. Ebben segítséget jelent, ha a beszélgetést magnetofonra vesszük és arról jegyezzük le. 3. Ha a kérdések több részből állnak, ne felejtsünk el a részletekre is rákérdezni! 4. Lehetőleg ne elégedjünk meg az igen és nem típusú válaszokkal, ha erre mégis rákényszerülünk a nemleges választ is jegyezzük fel! 5. A kérdőív a helyi adottságok és lehetőségek szerint bővíthető. 1. A gyermekkori tánctanulásnak volt-e valamilyen általános gyakorlata? 1.1.1 Otthon, vagy valamelyik háznál tanultak-e táncolni? 1.1.2. Volt-e a faluban tánciskola? Mikortól kezdve működött? 1.2.1. Volt-e a faluban csak a gyermekek részére szervezett (rendezett) táncalkalom? 1.2.2. Ha igen, milyen zenére táncoltak? 1.3.1. Milyen énekes-táncos gyermekjátékokat ismertek? 1.3.2. Milyen sportszerű gyermekjátékokat ismertek? 1.3.3. Milyen volt hozzávetőlegesen az előző kettő aránya? 2.1. Hogyan nevezték a rendszerint szombat, vasárnap esetleg hétköznap rendezett táncalkalmakat? (szomszédolás, estézés, bursza, melsicska, cuháré, padkaporos bál, csutribál stb.) 2.2. Volt-e külön neve az ünnepnapokon rendezett táncalkalmaknak? (Újév, farsang, böjt, húsvét, pünkösd, majális, Szt. István, aratóünnep, szüret, karácsony, szilveszter stb.) 2.3.1. Az emberélet fordulói közül melyek voltak táncalkalmak is? A lezajlás folyamatának mely szakaszában táncoltak? (Keresztelő, konfirmálás vagy bérmálás, sorozás, bevonulás stb.) 2.3.2. A lakodalom teljes menetének mely fázisaiban fordultak elő táncok, illetve táncos események? 2.3.3. Megtartották-e valamilyen formában a fiatal halott (legény vagy leány) lakodalmát. Mikor fordult elő utoljára? 2.4. Milyen munkához kapcsolódó táncalkalmak fordultak elő a falu életében? (házépítés, fonó, fosztó, kenderdörzsölő, dohányfúző és simító, káposztagyaluló, disznótor, csigacsinálás stb.) 2.5.1. Böjtben, adventben szabad volt-e táncolni? Ha nem, miért? 2.5.2. A tánctilalmi időszakokban mivel töltötték a fiatalok az időt? (falujárás, éneklés, labdázás stb.) 2.6. Volt-e régebben (gyöngyösbokréta) táncegyüttes a faluban? Most van-e, mióta? 3.1. Volt-e valami hírverése annak, hogy táncalkalom lesz a faluban? 3.2. Hányan és mi módon biztosítottak a tánchelyet, kik fogadták meg a zenészeket, kik ügyeltek a rendre? Hogy nevezték a táncrendezőket? (kezes, muzsikásfogadó, első legény, legénybíró stb.) 3.3.1. Hány helyen táncolhattak egyidejűleg a faluban? 3.3.2. Szabadban, vagy zárt helyen tartották a táncot? Ha mindkettő előfordult, mi volt a különbség oka? 3.3.3. Egy-egy táncalkalmon hányan vettek, illetve vehettek részt? 3.3.4.1. Volt-e a tánchelyek között falurészenkénti tagozódás? 3.3.4.2. Volt-e a tánchelyek között életkor szerinti tagozódás?

A kifejezetten jó minőségű, „steril", reprezentatív zenei fölvételek mellett szükség van funkcióban készült, tánczörejes, csujogatásokkal hitelesített fölvételekre is. Az ilyen fölvételek segítségéve] szinkronizálhatjuk a feldolgozás során, a vele egyidejűleg készült filmről lejegyzett táncokat. Filmfölvétel nélküli esetben pedig a tánczenei folyamatvizsgálatoknoz nyújtanak alapanyagot. A filmmel egyidejűleg, vagy külön készített fölvételek esetén egyaránt ügyeljünk arra, hogy a felvételi szakaszok előtt (vagy után) kerüljenek a hangszalagra a szükséges tudnivalók. (Filmtekercsre utalás adatközlők adatai - zenészek, táncosok vagy elbeszélők - , táncok, hangszerek nevei stb., mindezt lehetőleg magukkal az adatközlőkkel mondassuk be.) A hangfelvételek készítése során a következő hibák tekinthetők viszonylag gyakorinak, tipikusnak: - alul- vagy túlvezérlés (az első esetben a hangforrástól rendszerint távol helyezkedik el a mikrofon és nagy az alapzaj, a második esetben torz lesz a hasznos jel); - a fölvétel közben a gyűjtő fogdossa, mozgatja a mikrofont, a fölvételen ez dübörgést eredményez; - nagyok a környezetzajok (óraketyegés, kutyaugatás, ajtócsapkodás). Ezeknek a hibáknak az előfordulása gyakran még szöveges gyűjtés esetén is érthetetlenné, azaz értékelhetetlenné teszi a fölvételt. A táncok filmrevételekor teljesen mellékes szempont a profi filmesek és a TV-sek szerinti ún. esztétikai képhatás. A táncrészlet vagy táncfolyamat lejegyzéséhez az unalmas totál a legmegfelelőbb. Ezt kiegészítheti egy másik kamera más nézőpontból készített felvételeinek a sorozata, amelyeken esetleg 'óbban megfigyelhetők olyan részletek - pl. eszközmozgás, gesztusok - , amelyek a teljes képet rögzítő tamera felvételein nem látszanak olyan jol. De ha már két kamerát is használhatunk, fontosabb, hogy „ölelkező" módon készítsünk fölvételeket a teljes táncfolyamat rögzítése érdekében. A gyakorlat azt mutatja, hogy jól értékelhető táncfilmeket csak mesterséges táncalkalmakon lehet készíteni. A táncok funkcióbeli rögzítése csupán a hangulat érzékeltetésére alkalmas, erre pedig elegendő a fotó is. Magányos táncos(pár) filmre vétele akkor indokolt, ha a körülmények nem teszik lehetővé a mesterséges táncalkalom megszervezését. Tapasztalat szerint a megfelelő időpontban és környezetben, jó közösségben, j ó tánczenével a paraszttáncosok teljesen megfeledkeznek a táncalkalom mesterséges jellejgéről. Táncuk teljesen hitelesnek tekinthető. A valódi és az ilyen táncalkalmakon eljárt táncváltozatok között nem lesz nagyobb különbség, mint két, eredeti funkcióban megvalósuló táncfolyamat között. A próbától - ha lehetséges - tartózkodjunk, vagy vegyük föl azt is. A próba ugyanis minden improvizatív műfajban fölösleges, hiszen éppen a változatsorok alapján lehet pontosabb képet alkotni egy-egy típusról. A jó vagy kiváló előadók esetében kifejezetten kívánatos a különböző időpontokban megismételt fölvétel. (A rögtönzött és a kötött táncok fölvétele közötti különbség abban van, hogy mis az előbbi esetben a teljes folyamat rögzítése teszi csak lehetővé a rekonstruálhatoságot, az utóbbiakna] jól válogatott részfelvételekből is helyreállítható az eredeti folyamat.) A táncfilmezés során végrehajtandó gyakorlati részletekre ezúttal nem térek ki, ilyen gyakorlati útmutató az MTA ZTI Táncosztályán hozzáférhető. Itt csak annyit tartok fontosnak megjegyezni, hogy az utólagos - a zene és a tánc lejegyzése utáni - szinkron-helyreállíthatóság szempontját állandóan szem előtt kell tartanunk. A hosszú távú megőrzés fontosságát, úgy gondolom, nem szükséges hosszasan indokolni, ezzel kapcsolatban néhány archiválási szempontra és tévhitre érdemes fölhívni a figyelmet. A magnetofon-fölvételek tartóssága - azonos tárolási körülményeket és szalagminőséget föltételezve egyenes arányban nő az egységnyi hangfölvételre fordított szalagfelülettel. Ezért ha csak tehetjük, fölvételeinket szalagos magnetofonnal készítsük, 9,5 vagy 19 cm/sec. sebességgel. A mágneses rendszerrefkészített fölvételek az idő múlásával fokozatosan romlanak, s egy bizonyos idő után mindenképpen tönkremennek. (Ennek oka a minden anyagban meglévő hómozgás okozta spontándemagnetizálódás.) A másolatkészítés nem jelent megoldást, hiszen minden átjátszással tovább romlik az ún. hasznos jel/zaj viszony. Lejegyzési célra viszont az eredeti anyag védelme érdekében készítsünk ún. nyúzó másolatot. (Megnyugtató megoldást a hanglemezgyártásnáí használatos, nemesfémből készült matricák jelentenének vagy a nagyságrendekkel drágább CD-szisztéma.) A videofelvétel-készítés már sokak számára reális lehetőség. Előnye, hogy kezelése könnyű, a fölvétel készítéséhez kevesebb fény is elegendő, mint a filmfölvételekhez, továbbá térfogatarányos műsorideje is jóval nagyobb a filménél. Hátranya, hogy mágneses rendszer lévén azonos a gond a tartósságát és a másolását illetően, mint a hangfölvételek esetében. Elvileg megoldást jelentene a videoanyag filmre való átjátszása, azonban ennek nincs hazánkban megnyugtató minőségű és árban hozzáférhető gyakorlata. A normál és super 8-as filmfelvevő is sokak számára hozzáférhető. Ezekhez a kamerákhoz azonban kizárólag fordítós (dia) nyersanyag kapható. A negatív-pozitív eljárás elvileg megoldást jelentene, de ebben a méretben ez nem létezik. A fölvett anyag fordítós nyersanyagra másoltatása elképzelhető ugyan, de nálunk ez sem bevett eljárás. Összegezve: Minthogy a színes emulzió romlandó, az archiválásra, vagyis a hosszú távú megőrzésre legmegfelelőbb tehát - az alappéldány sértetlen megőrzése és a másolatkészítés szempontjából is - a lé mm-es fekete-fehér felvételi negatív filmnyersanyag. (Az MTA Zenetudományi Táncosztályának postacíme: 1520 Budapest, Pf. 28.)

I

Ajánlott irodalom, legtöbbjében további bibliográfiával. Barabás Jenő: A néprajzi kutatások és a2 írásos források. Ethnographia. 1961. 135-146. old. - Bodai József (szerk.): Tánckutatás és tánchagyomány a Dél-Dunántúlon. Bp., 1983. - Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete 1527-1940 Bp., 1944 ,-Bődi Erzsébet: Bevezetés a magyar néprajzi terepmunka módszertanába. Debrecen, 1982

A füzet és ceruza a legrégebben használt, de ma sem nélkülözhető eszközpáros. Csupán helyszíni jegyzeteléssel is rengeteg hasznos adatot rögzíthetünk. Funkcióbeli megfigyelésnél, az egyre ritkább spontán táncalkalmak vagy lakodalmak folyamatának és körülményeik rögzítésénél pótolhatatlan segédeszközök. Ezek segítségével jegyezhetjük föl pl.: a táncciklusok és a táncszünetek idejét és időtartamát, valamint olyan egyéb eseményeket vagy körülményeket, amelyeket nem tudtunk, mert nem lehet, vagy nem is érdemes fölvenni. Pl.: a táncciklust befolyásoló tényezőket, a táncra vagy tánczenére vonatkozó megfigyeléseket, a tánchely alaprajzát, a résztvevők elhelyezkedését. Jegyezzük föl az adatközlők adatait akkor is, ha már magnetofonra rámondattuk. (Elég, ha csak egy nehezen érthető névre gondolunk.) Mindezek mellett, ha komplex filmes gyűjtést végzünk, akkor is fontos, hogy írásban rögzítsük a táncok helyi elnevezését, a táncok és táncosok filmre kerülési sorrendjét és más egyidejű dolgokat. Ezt a füzetet, amelybe a gyűjtőút elejétől a végéig folyamatosan jegyzetelünk, gyűjtési naplónak, vagy helyszíni jegyzőkönyvnek nevezzük. Intencionális gyűjtésnél (bármilyen tánccal, táncélettel kapcsolatos interjú), ha más eszközünk nincs is, a gyűjtési naplóba jegyezhetjük fel a kérdéseinkre kapott válaszokat. Ha a beszélgetést magnetofonra vesszük, akkor ide jegyezzük fel a már sorra került témaköröket, valamint a szabadon hagyott, folyamatosan beszélő adatközlő által átugrott, kihagyott kérdéseket emlékeztetőül, hogy ezekre a későbbiekben visszatéríthessük elbeszélőnket. Szöveges gyűjtésnél törekedjünk a körülíró kérdésfeltevésre, nehogy bizonyos kifejezéseket mi adjunk az adatközlő szájába. A gyűjtési napló tisztázásakor vagy a szalagra vett beszélgetés lejegyzésekor ajánlott az MTA ZTI Táncosztályának kézirattárában szokásos cédulák formáját követni. Alakja: A/5-ös fekvő, vagyis egy ív géppapír két ilyen cédulát ad ki. Minta:

A téma megjelölése

Helység (megye)

A gyűjtött szöveg - vagy adatok - legyjegyzése lehetőleg szó szerint. ,A kérdések lényegét is írjuk le! Adatközlő (szül. év, hely, leánykori és melléknév)

Azonosító jel

Gyűjtő, gyűjtés ideje, helye, alkalma

Pontosító megjegyzések a cédula rovataihoz: A téma megjelölésénél igyekezzünk minél eligazítóbb, a tartalomra lehető legpontosabban utaló kifejezést találni. A helységnél lehetőleg az 1913-as helységnévtár szerinti falu- és megyenevet (is) tüntessük föl. Erre az azóta történt sok névváltozás és átszervezes miatt van szükség. Az azonosító jel helyen a lejegyzés alapjául szolgáló szalagszám, vagy az szerepeljen, hogy helyszíni följegyzés tisztázatáróf van szó. H a hosszú, egy témára vonatkozó, folyamatos beszéd csak több cédulán fér el, a téma megjelöléséhez tegyünk sorszámot. Ha gépeljük a cédulákat, készítsük 2 pld.-ban, így két szempont szerint is rendezhetők. A fényképezőgép helyes használatának elsajátítására is feltétlenül érdemes előzetesen időt szakítani, hiszen csak így képzelhető el, hogy rövid idő alatt is tudjunk jó felvételeket készíteni. Fényképezésnél is fontos kiegészítő szerep jut a füzetnek és a ceruzának. Különösen nagy mennyiségű - több tekercs fölvétel esetén fontos följegyeznünk az esetleges helyszínváltozásokat, a felvételek témáját és az adatközlők sorrendjét. A félreérthetetlen azonosítás érdekében ne sajnáljuk a tekercsek első kockáját azonosító sorszámok fölvételére elhasználni. A fénykép haszna a táncfolyamat rekonstruálásában csekély ugyan, de kiegészítő dokumentumként, illusztrációként jól használható. Funkcióban történő táncgyűjtesnél könnyebb és sokkal egyszerűbb hangulat-visszaadó fényképet készíteni, mint filmet. Ha táncot fényképezünk, ezt úgy tegyük, hogy közben a zenére is figyelünk, mert az esetek többségében csak úgy kaphatjuk el a legjellemzőbb mozdulat-végpontokat - amelyek illusztrációnak is a legmegfelelőbbek - , ha zenei „1 "-re vagy a felütés pillanatára exponálunk. A magnetofon-felvételekkel kapcsolatban érdemes szót ejteni arról, hogy ellentmondás van a könnyű és gyors kezelhetőség és az arcniválási szempont - vagyis a fölvett anyag technikai minősége és időtállósága - között. Egyszerűen kezelhetők az újabb, felvételi automatikával is ellátott gépek, de jó tudni, hogy a legtartósabb fölvételek nagyobb sebességű, szalagos gépekkel készíthetők. Ha csak kazettás gépre tudunk szert tenni, természetesen akkor is törekednünk kell az optimális külső körülmények közötti felvételre. Különösen fontos ez akkor, ha nemcsak lejegyzésre, hanem megőrzésre is érdemes anyagról van szó. (Előfordulhat, hogy csak az otthoni visszahallgatás során tudjuk eldönteni az újonnan felvett anyagról, hogy melyik kategóriába tartozzék.) Az eredeti hangmagasság és tempó utólagos pontos megállapítása érdekében fújjunk ún. „A" sípot a felvételre többször is (pl.: adatbemondásoknál, a felveteli szakaszok előtt vagy után), ez növeli felvételünk hiteles felhasználhatóságát.

3.3.4.3. Volt-e a tánchelyek között társadalmi, foglalkozási vagy vagyoni rétegek szerinti tagozódás? (pl.: tűzoltóbál, gazdabál, béresbál stb.) 4.1.1. Kik vehettek részt a táncalkalmakon? (legények, leányok, házasok, szülők, meghívottak stb.) 4.1.2. Mi volt a különbség a különböző rétegek, csoportok részvételi feltételeiben? 4.2.1. A jelenlevők hogyan helyezkedtek el a tánchelyen és környékén (zenészek, táncosok, öregek, lesők stb.) a tánc, a tánc ideje alatt és 4.2.2. A tánc szünetében? 4.3.1. Hogyan történt a táncra kérés? (intéssel, szóval, behúzással stb.) 4.3.2. A tanckérés visszautasítása előfordult-e, mi volt a következménye? 4.3.3. Lekérés tánc közben előfordult-e? 4.4.1. Mi volt a helyes magatartás, illetve mit nem illett csinálni tánc közben? 4.4.2. A tánc végén megköszönték-e a partnerek a táncot? (csók, ölelés, kézfogás stb.) 4.5.1. Más falurészek vagy más falvak táncaiba szoktak-e eljárni? Csak a legények, vagy a leányok is? 4.5.2. H o g y fogadták a táncban az idegeneket (vendégeket)? Voltak-e a vendégeknek előjogaik? 5.1.1. Volt-e speciális táncöltözete a leanyoknak? Mi volt az eltérés a köznapitól, illetve az ünnepnapitól? 5.1.2. Legények táncöltözete? 5.2. Van-e a viseletnek táncot alakító hatása, miben nyilvánul meg? 6.1.1. Milyen nemzetiségű és hány tagú zenekar szolgáltatta leggyakrabban a zenét? 6.1.2. Milyen hangszerek voltak a zenekarban? 6.1.3. Előfordult-e, hogy egyetlen hangszert használtak tánckísérethez? Milyen alkalommal milyen hangszert? 6.1.4. Milyen hangszert vagy hangszer-összeállítást kedveltek a legjobban? 6.1.5.1. Hogyan és mikor fogadták meg a zenészeket? 6.1.5.2. Hogyan és mikor fizettek a zenészeknek? (pénzben, természetben, illetve milyen arányban.) Voltak-e a zenészeknek egyéb járandóságai? (étel, ital, szállás vagy hasonlók.) 6.1.6. Hogyan és kik rendelhettek a zenészektől? 6.1.7. Vannak-e olyan dallamok, amelyeknek saját neve van? (ha személynevet kapunk válaszul, kérdezzük meg, hogy ki volt, zenész, táncos vagy másvalaki.) 6.2.1. Énekeltek-e tánc közben? (mely táncokban igen, mely táncokban biztosan nem?) 6.2.2. H o g y igazodik a zenéhez a tánc? A táncosok figyelték a dallamot is, vagy csak a ritmust? 6.3.1.1. Mi a véleménye a szomszéd falvak, vidékek és nemzetiségek táncáról, zenéjéről? 6.3.1.2. Mi a sajáttól való különbség lényege? 6.3.2. Mi a véleménye a fiatalabbak és a mai fiatalok táncáról? 7.1. Milyen eszközök használata fordult elő tánc közben? (bot, seprű, üveg, csép, kasza, gyertya, zsebkendő, sarkantyú stb.) 7.2. Mi a szerepük tánc közben (eszközönként)? 7.3. Melyiket mióta használták, illetve mikor fordult elő utoljára? 8.1. Milyen táncokat ismertek (táncnevek)? 8.2. A tánc kis egységeinek vannak-e elnevezései? 8.2.1. Általában (pl.: figura, motívum, lépés stb.) 8.2.2. Konkrétan? (pl.:Tiátravágó, hegyező, keresztező stb.) 8.3. Jellemeztessük a helyes, szép táncot! (tartás, mozgásmód stb.) 8.4.1.1. Hogy nevezik a táncok Közben kiáltott ritmikus versikéket? (kiáltozás, rikoltozás, hujongatás, csuiogatás stb.) 8.4.1.2. Milyen táncok közben használhatták, milyen táncok közben nem? 8.4.1.3. Kik szájából hangozhatott leggyakrabban? (férfiak vagy nők, táncolók vagy nem táncolók.) 8.4.1.4. Ezeket az ún. „táncszók"-at próbáljuk minél nagyobb mennyiségben följegyezni. 8.4.2.1. Az előbbiekhez hasonló, de csak lakodalom során előforduló kiáltásokra nasználnak-e külön kifejezést? 8.4.2.2. A „lakodalmi kurjantások"-ból is jegyezzünk föl minél többet! 8.5. Milyen tánccal kapcsolatos szólásokat, közmondásokat ismernek? (pl.: Jó táncos, rossz dolgos; Úgy táncol mint a fiókszarvas; Jár a lába mint a motolla stb.) 9.1. A jó táncost megbecsülték-e a táncalkalmakon kívül is? 9.2. A jó táncú, vagy a gazdag legény vagy leány tudott könnyebben megházasodni? 9.3. Volt-e különbség a különböző foglalkozásúak, vagy a különböző vagyoni réteghez tartozók tánca között? Összeállította: Pálfy Gyula

51S

A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Országos Honismereti Szakkörvezető-képző Táboraiban végzettek névsora A k ö v e t k e z ő k b e n azzal a s z á n d é k k a l k ö z ö l j ü k az immár n e g y e d i k alkalommal m e g r e n d e zett Z s á m b é k i O r s z á g o s H o n i s m e r e t i S z a k k ö r v e z e t ő - k é p z ő T á b o r b a n végzettek névsorát, h o g y felhívjuk rájuk a h o n i s m e r e t i m o z g a l o m megyei, városi, községi m u n k a t á r s a i n a k a figyelmét, h o g y b e v o n h a s s á k ő k e t a helyben f o l y ó szakköri m u n k á b a . N e m u t o l s ó s o r b a n pedig a honismereti m o z g a l o m b a n t e v é k e n y k e d ő , célkitűzéseivel a z o n o s u l ó p e d a g ó g u s o k és iskolaigazgatók figyelmét s z e r e t n é n k ezekre a fiatal kollégákra irányítani, k a r o l j a k fel őket, építsenek n o n i s m e r e t iránti érzelmi elkötelezettségükre, s z a k k ö r v e z e t ő s é g h e z szükséges ismereteikre. Biztassák, t á m o g a s s á k őket, h o g y k a p c s o l ó d j a n a k be az iskolában, vagy a település más i n t é z m é n y é n é l m ű k ö d ő h o n i s m e r e t i m u n k á b a , segítsék ő k e t , h o g y h o n i s m e r e t i s z a k k ö r t indíthassanak. (Szerk)

1986-ban végzettek Debreceni Tanítóképző Főiskola Ádám Edit " ' ' "írika sztina Gargya Erika Győri Tanítóképző Főiskola Csilkon Anikó Erdős Tímea Galambos Szilvia Horváth Attila Lanczendorfer Zsuzsa Madarász Ottó Nagy Gizella Palotai Katalin Sáhó Éva Valoczkai Judit Kaposvári Tanítóképző Főiskola Ajan Katalin Bősze Valéria Dorosi Gabriella Echardt Zsuzsanna Járosi Zsuzsanna Kovács Marianna Molnár Sándor Németh Márta Pomozi Gyöngyi Wollein Csilla Zsalakovics Mária Nyíregyházi Tanítóképző Főiskola

Sárospataki Tanítóképző Főiskola Barta János

Csizmár János Kovács Hedvig Pásztor Ágnes Puzsik Csilla Szekszárdi Tanítóképző Főiskola Holik Mária Schüszler Tamás Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Hajdú Katalin Karácsony Judit Kéri Edit Kis Borbála Kovács Marianna Mikecz Mária Molnár Béla Muka László Szabó Gyöngyi Szigetvári Ágota

Bajai Tanítóképző Főiskola Hollósi Kornélia Nagy Zita Nemes Éva Békéscsabai Tanítóképző Főiskola Ásványi Marianna Bíró Kri Krisztina Bohus Mária Hodozsó Marianna Melis Ágnes Monostori Katalin Nyerges Tünde Pálinkás Anikó Sólymosi Edit Váradi Éva

Debreceni Tanítóképző Főiskola Ferenczi Edit Haffner Andrea Katona Krisztina Ládi Tímea Győri Tanítóképző Főiskola Gyenes Ágnes Horváth Zsuzsanna Kéri Judit Kovács Erika Szlovacsek Éva Varga Beáta Vas Erzsébet Venesz Judit Vörös Rózsa Jászberényi Tanítóképző Főiskola Bukta Zsuzsanna Csirke Katalin Kisbalázs Erzsébet Sinka István Rusvai Károly Kaposvári Tanítóképző Főiskola Engert Andrea Enner Margit Fenyő Gábor Laub Miklós Meskó Norbert Németh Judit Pajor Juciit Parrag János Takács Ildikó Sárospataki Tanítóképző Főiskola Dienes Erika Sípos Ilona Szekszárdi Tanítóképző Főiskola Szarka Anikó Ulrich Krisztina Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Bencsik Ildikó Borbély Marianna Grósz Katalin Gyöngy Oszkárné Hajdú Katalin Kis Borbála Kunszabó Edit Magi Katalin Molnár Béla Muszka Ibolya Éva Palásti Béla Pálinkás Katalin

1988-ban végzettek Bajai Tanítóképző Főiskola S. juhász Tünde Szentgyörgyi Andrea Tóth Kornélia Békéscsabai Tanítóképző Főiskola Kalarovszki Zoltán

Kovács Éva Szabó Krisztina Debreceni Tanítóképző Főiskola Antos Gabriella Béres Ilona Dómján Edit Harsági Judit Kovács Klára Sárkány Ildikó Szentesi Paula Szűcs Imre Zoltán Zemlényi Emőke

Ky

g

Esztergomi Tanítóképző Főiskola Gábris Katalin Szakács Krisztina Győri Tanítóképző Főiskola Csikász Anita Elt Enikő Ferenczy Eleonóra Fücsek Piroska Jobbágy Anita Kelemen Anikó Szalai Klára Kaposvári Tanítóképző Főiskola Horváth Éva Horváth Valéria Horváth Zsuzsanna Somosi Gabriella Várai Ildikó Zámbóné Csengi Ágota Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Antal Erzsébet Pintér Helga Rákos Anita Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Gál Attila Nyíregyházi Tanítóképző Főiskola Beres Ildikó Gazsó Jenő Kecskés Ibolya Leskó Anna Sárospataki Tanítóképző Főiskola Parajos Tibor Újvári Mária Soproni Óvónőképző Intézet Denes Gabriella Godány Mária Illés MArgit Knoll Gabriella Máté Ildikó Molnár Zsuzsa Németh Márta Szegedi Tanárképző Főiskola Almási Marianna Dobosi Lívia Kovács Judit

1

Weszelovszky Marius Wölfinger Annamária

Szekszárdi Tanítóképző Főiskola Dombi Ildikó Kovács Andrea így Etelka :itér Mária rga Mónika

Jászberényi Tanítóképző Főiskola Fehérvári Zsuzsanna Hegedűs Mónika Labancz Zita

zombathelyi Tanárképző Főiskola Baráth Katalin Zita Hackl Hedvig Hangodi László Márkus Gábor Zentai Csaba

Kaposvári Tanítóképző Főiskola Bécsi Katalin Oltvári Rita Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Lengyel Erika Polgár Katalin

Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Balogh Krisztina Bilisics Attila Bodó Erzsébet Czakó Éva Csiszárné Dobra Margit Herceg Éva Jákli Gyöngyi Marik Myrtill Papp Judit Plutzer Angéla Rabóczki Anita Rimányi Helga Sebestyén Krisztina Semperger Ágnes Szalontai Éva

Sárospataki Tanítóképző Főiskola Molnár Gizella Soproni Óvónőképző Intézet Egyed Andrea Gubicza Melinda Szabados Piroska Vilhelm Kornélia Szegedi Tanárképző Főiskola Gulkás Noémi Szécsi Gabriella Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Bognár Brigitta Buiáki Noémi Hillebrand Dóra Juhász Mariann Király Ildikó Kovács Mónika Kristyák Adrienn Láng Andrea Mészáros Éva Nánási Tamás Papp Ildikó Perus Rita Rimányi Helga Sárkány Tamás Szakács Gábor Szalai Zoltán Takács Zoltán Toldi Mariann Újvári Zsuzsa Viczián Pál Zátonyi Zita

1989-ben végzettek Békéscsabai Tanítóképző Főiskola Kiss Pál Polgár Marianna Tóth László Tulkán József Debreceni Tanítóképző Főiskola Tomolya Tünde Varga Mónika Győri Tanítóképző Főiskola Ari Pálma Nagy Gabriella Nagy Kinga Papp Lilla Petrovicz Tünde Pordán Ildikó Udvardi Ágnes Vehrer Adel Viszló László

Felhívás A zsámbéki Bálint Sándor H o n i s m e r e t i Szakkollégium 1990-ben, a tavaszi s z ü n e t idején m e g r e n d e z i az 1986-1989, k ö z ö t t Z s á m b é k o n végzett h o n i s m e r e t i s z a k k ö r v e zetők t o v á b b k é p z ő t a n f o l y a m á t . K é r j ü k a s z a k k ö r v e z e t ő k e t , k ü l d j é k el p á l y á z a t u k a t február végéig a k ö v e t k e z ő c í m r e : Bálint S á n d o r H o n i s m e r e t i Szakkollégium, d r . Kovács József főiskolai tanár 2072 Z s á m b é k , Lenin tér 3. A t a n f o l y a m költségeinek jelentős részét alapítványok támogatásával t e r e m t j ü k elő, körülbelül 60 résztvevőt v á r u n k a tavaszi s z ü n e t b e n !

HONISMERETI KERESZTRETTVÉNY A meghatározásokat nem választottuk külön, hanem a számozás sorrendjében folyamatosan juk. Ha egy számtól mindkét irányba indul ki megfejtés, akkor előbb a vízszintes, majd egy választóvonallal elválasztva a függőleges meghatározás található. (A rejtvény olvasóink szórakoztatására és okulására szolgál, a megfejtést nem kell beküldeni.) 1. Nép. - Az ó szerkesztésében jeleit meg az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben. 2. Cipészszerszám. 3. Itt jelent meg 1689-ben Hevenesi Gábor „Parvus atlas Hungarie"-ja, a XVII. szd. legkiválóbb kartográfiai alkotása. Szomorúság. 4. Üres rúd. 5. Teli sporteszköz. 6. Széptevés. 7. Égitest. 8. Pinceszag. 9. Csak félig ódon. 10. Brassóban 1539-ben kezdte meg a működését e szász nap nyomdája. 11. Vigyázó. 12. Szomorú. 13. Dunántúli csatorna. 14. Névelő. 15. Szolmizációs skála. 16. Villanykörtét. 17. Szálakat egyesít. 18. Cink vegyjele. 19. Fotográfia. 20. Esztendő. 21. Jókai Mór: Aranyember című regényének bájos hősnője volt. 22. Gabona. 23. Csillagkép. 24. Egyforma betűk. 25. Itt keletkezett 1364-Den az első - töredékeiben fennmaradt városi számadáskönyv amit írtak. 26. Gépkocsimárka. - Gyermeke. 27. Idegen női név. 28. Becézett női név. 29. Ötórai ital. - Ugyanaz mint

az előző kérdés. 30. Becézett férfinév. 31. GyőrSopron megyei helység. 32. Sión keverve. 33. Augusztusban van a nevenapja. 34. Három magánhangzó és egy mássalhangzó. 35. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa röviden. 36. Titár vegyjele. 37. Vonatkozó névmás. 38. Irányszó. 39. Ütőkártya. 40. Betű kimondva. 41. Gyümölcs. Szolmizációs skála. 42. Szovjet folyó. 43. Egészséges ital. - Kopasz. 44. Príma. 45. Asztácium vegyjele. 46. Állófilm. - Kétté(!). 47. Háziszárnyas. 48, Szovjet folyó. 49. Egyforma betűk. 50. Betűfajta. 51. Ebben a városrészben kezdte meg 1389-ben az egyetem működését. 52. Kicsinyítőképző. - Hím állat. 53. Ródium vegyjele. 54. Merész. 55. Komárom megyei helység. 56. Tüzetes. 57. Állami Biztosító. 58. Állóvíz. 59. Nem ugyanaz. - Járt. 60. Törzskar. 61. Szelíd vad. 62. Vissza: namis. 63. Azonos a 3 függőlegessel. 64. Beszédzavar. 65. Csongrád megyei város. 66. Fordított névelő. 67. Betű kimondva. 68. Hím állat. - Becézett női név. 69. Szájvízmárka. 70. Van szeme. 71. Szülőm. 72. Juttató. Testrész. 73. Halom. 74. Svédországi, ausztriai ;épkocsik jelzése. 75. Ékes helység. 76. Van ilyen ottó is. - Csapadék. 77. Helyez. 78. Porral lepett.

f

i

Mokos

István