228 Nyírbátor Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 2008. július 17-én megtartott soron kívüli ülésének: a) tárgysorozata, b) jegyzıkönyve, c) határozatai: 36-38-ig, d) rendeletei: 13-14-ig.
Tárgysorozata:
1. Elıterjesztés az Általános Rendezési Terv módosítására A Elıterjesztés a város településszerkezeti tervének módosítására, korszerőségi felülvizsgálatára B Elıterjesztés Nyírbátor Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervérıl szóló rendelet módosítására
2. Elıterjesztés a 2008. évi önkormányzati költségvetés módosítására
3. Elıterjesztés a Közmőfejlesztési Hozzájárulásról szóló rendelet módosítására
4. Elıterjesztés önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések meghozatalára
5. Elıterjesztés TÖOSZ pályázattal kapcsolatos döntés meghozatalára
N y í r b á t o r, 2008. július 17. BALLA JÁNOSNÉ polgármester
229
Jegyzıkönyv:
Készült: Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. július 17-én megtartott soron kívüli ülésén.
Jelen vannak: Balla Jánosné polgármester, Németh Attila alpolgármester, Babik Béla, Dr. Báthori Gábor, Bíró Ferenc, Csekı Sándor, Csóka Sándor, Dr. Gaál Mihály, Gyarmati Lászlóné, Kósa Béla, Levendáné Dr. Lengyel Valéria, Németh László, Polyák László, Sum Ferenc, Szilágyi József, Tapasztó Andrásné, Veres Jánosné képviselık. Bejelentéssel távol: Tóth Imre képviselı.
Tanácskozási joggal megjelent: -
Dr. Tóth Árpád jegyzı, Pappné Fülöp Enikı aljegyzı, irodavezetı Polyákné Borsi Anna irodavezetı, Dr.Bodnár Zsuzsanna irodavezetı-helyettes, a Gyámhivatal vezetıje, - Fehérné Nagy Ildikó irodavezetı, - Hatházi Ferenc irodavezetı - Enyedi László irodavezetı-helyettes.
1. tsp.-hoz: - Mohácsi István városi fıépítész, 2. tsp.-hoz: intézményvezetık
Balla Jánosné polgámester: Köszönti a Képviselı-testületi ülésen megjelenteket. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mert a 18 fı képviselıbıl 17 fı megjelent, az ülést 09:00 órakor megnyitja. Ismerteti a napirendet. A Képviselı-testület a napirendet 17 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja.
230 Tárgy: (1. tsp.)
Elıterjesztés módosítására
az
Általános
Rendezési
Terv
A Elıterjesztés a város településszerkezeti tervének módosítására, korszerőségi felülvizsgálatára B Elıterjesztés Nyírbátor Város Szabályzatáról és Szabályozási rendelet módosítására Elıadó:
Helyi Építési tervérıl szóló
Balla Jánosné polgármester
Kiegészítés: Mohácsi István városi fıépítész: Az elıírások szerint az állami fıépítész úr szakmai véleményét ismertetni kell a képviselı-testülettel. A határozati javaslat és a rendelet-tervezet összeállításánál figyelembe tudták venni, mert e-mailben elküldte idejében, de sajnos téves volt a címzése, ezért nem tudták kiosztani a kiküldött anyaggal együtt. Idıközben azonban megérkezett, amely a következı: „A 471-es számú fıút elkerülı szakaszának új nyomvonalára vonatkozó módosító javaslatot nem kifogásolom az alábbi megjegyezéssel: A HÉSZ-ben rögzíteni kell a módosítás tervezési területét beazonosíthatóan, valamint azt, hogy az új nyomvonalat tartalmazó szabályozási terv is a HÉSZ mellékletét képezi. Továbbá a korábban feltüntetett nyomvonal kijelölés megszőntetésérıl is intézkedni kell.” Ezen elvárásait befogalmazták a határozati javaslatba, illetve a rendelet-tervezetbe. Az Építési törvényben elıírt 30 napos közszemle során a tervmódosítással kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Kérdés ,vála sz: Dr. Gaál Mihály képviselı. A térképen szerepel, hogy a nyírbogáti sorompó és az elkerülı út között kisebb, mint 100 m a távolság. Nem lehetne-e a városba vezetı utat, vagy az elkerülı utat egy felüljáró rendszerrel ugyanúgy megoldani, mint ahogy a nyíregyházi útnál van tervezve? Mikorra várható ennek a megvalósulása? Balla Jánosné polgármester: Augusztus végéig készül el az észak-alföldi régiónak az az útfejlesztési koncepciója, a 2013-ig tartó tervezési idıszaknak a következı akcióterve, amiben kiemelt projektként belekerülhet a nyírbátori elkerülı út, és a Nyírbátor Baktalórántháza között lévı összekötı út, ami egyben felvezetı út lesz az M3-as következı csomópontjára, ami Ófehértó és Nyírgyulaj között fog megépülni. Erre már régen készülnek, hogy ennek megtudjanak felelni, ugyanis 2006-ban elfogadtunk egy nyomvonalat az akkori három változatos tanulmányterv alapján, amit az elıkészítı anyag tartalmaz, ami szerint eldöntötte ez a testület, hogy melyik az a nyomvonal, amelynek a kidolgozását a magyar útfejlesztı projektiroda készíttesse el. Itt rögtön választ is ad a másik kérdésre. Több mint 100 millió forintban van a két elkerülı útszakasz résznek, és a felüljárónak a tervezése. Ezen változtatni már nem lehet, hisz a mi döntésünk alapján választották ki azt a két B. nyomvonalat, és ez a
231 terv olyan állapotban van már, hogy részben engedélyezési eljárás alatt az egyik szakasz, a másik szakasz az elsı szakasz, ami éppen az említett útszakaszt is érinti, a Nyírbogáttól Nyírgyulajig lévı elkerülı szakasz, az pedig a kiviteli terv készítı szakaszában van, ezen változtatni már nem lehet. A tervezık megvizsgálták azt, hogy melyik útszakasznak milyen a terhelése, milyen várható forgalma van, és több tervegyeztetésen vettek részt az elmúlt idıszakban Máté Antallal, ahol szakmai berkekben az is kérdéses volt, hogy a sokkal nagyobb forgalmúnak ítélt Nyíregyházi útnak a felüljárójára van-e esetleg a késıbbiekben szükség, ugyanis a tılünk délrıl, és nyugatról jövı forgalmat úgy ítélik meg, hogyha az M3-as autópálya tovább épül, az nem eddig, hanem a rohodi elágazásig fog épülni, és nem erre az elágazásra fogja vonzani a határról átjövı forgalmat, hanem már a rohodi elágazáson az M3asra felmegy. Úgy említették, hogy Nyírbátor térség déli részének egy periférikus forgalma fog csak tulajdonképpen a mi csomópontunkra felkerülni, és ezáltal a mi elkerülı utunkat és a városi forgalmat is terhelni, hisz, aki közelebb van már Debrecenhez, a debreceni 35-ösön fog felmenni az M3-asra, és az viszi el inkább a teherforgalmat, aki pedig tılünk nyugatra van, az a rohodi elágazásnál fog felmenni. Tehát a mi döntésünk alapján, az általunk kiválasztott nyomvonalon készület el a terv, amin változtatni nem lehet. Tájékoztatás szerint szeptemberben fogják tudni a teljes Rendezési Tervet elfogadni. A megvalósítást saccolni lehet, 2013-ig, ha a fejlesztési programban benne van, akkor abból a forrásokból kell, hogy megvalósuljon. El kell kezdıdni addig. Nagyon szeretnék azt, ha 20102111-es idıszakban döntés lenne róla, és, ha már forrás van, akkor egyszerőbb a dolog. Ezt nem szabad úgy gondolni, hogy egy éven belül meg lesz, mert utána a nyomvonal kijelölés után a kisajátítási eljárások, a régészeti feltárások jönnek, és utána jöhetnek az építık. Az a tapasztalat, hogy az ilyen nagy beruházásoknál kétszer annyi idıt vesz igénybe az elıkészítés, mint maga az építés. H o z z á s z ó l á s : nincs A Képviselı-testület a határozat-tervezetet 17 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 36/2008.(VII.17.) HATÁROZATA Nyírbátor város településszerkezeti tervének módosításáról a 471-es sz. országos fıút elkerülı szakaszára vonatkozóan
A Képviselı-testület 1. város településszerkezeti tervének módosítását a 471-es számú országos fıút elkerülı szakaszára vonatkozóan elfogadja. Ezen Északi elkerülı nyomvonal elfogadásával egyben törli a korábbi településszerkezeti terv szerinti Déli elkerülı nyomvonalat.
232 2. felkéri a Polgármestert, hogy a dokumentációt az Étv. 9. §. (8) bekezdésében elıírtaknak megfelelıen a véleményezésben részt vetteknek, valamint az Országos Dokumentációs Központnak küldje meg. 3. felkéri a városi fıépítészt, hogy a tárgyat érintıen a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását dolgoztassa ki, és terjessze a Képviselı-testület elé jóváhagyásra.
A Képviselı-testület a rendelet-tervezetet 17 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi rendeletet alkotja: NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 13/2008.(VII. 18.) RENDELETE Nyírbátor Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl szóló 8/2004.(VII.15.) számú rendelet módosításáról
A Képviselı testület az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében-, a 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében-, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörében Nyírbátor Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló 8/2004. (VII.15.) számú rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. A város helyi építési szabályzata és szabályozási tervének módosítását a 471-es sz. országos fıút elkerülı szakaszára vonatkozóan jóváhagyja. Az út építési területét és védıtávolságát az elıterjesztés és egyben a Helyi építési szabályzat mellékletét is képezı T-2 rajzszámú, Módosított Szabályozási terv részlet címő tervlap szerint kell figyelembe venni. Egyben a korábbi szabályozási tervlap szerinti Déli elkerülı nyomvonal szabályozását hatályon kívül helyezi. 2.§. Az R. 1. számú melléklet (2) bekezdés második beütésének helyébe az alábbi megfogalmazás lép érvénybe: „471.sz. Debrecen-Mátészalka másodrendő országos fıútvonal várost északról elkerülı új szakasza (szabályozási terv szerint)”
233 3. §. (1) Felkéri a Polgármestert, hogy a dokumentációt az Étv. 9. §. (8) bekezdésében elıírtaknak megfelelıen a véleményezésben részt vetteknek, valamint az Országos Dokumentációs Központnak küldje meg.
(2) A rendelet 2008. július 18-án lép hatályba.
Balla Jánosné polgármester: Megköszöni fıépítész úr közremőködését.
Tárgy: (2. tsp.)
Elıadó:
Elıterjesztés önkormányzati módosítására
a
2008. évi költségvetés
Balla Jánosné polgármester
Kiegészítés: Balla Jánosné polgármester: Ismerteti az elıterjesztés tartalmát. Dr. Gaál Mihály képviselı: A döntést igénylı feladatok elsı francia bekezdésben az szerepel, hogy a Képviselı-testület által jóváhagyott fejlesztési elképzelések alapján a pályázatok elıkészítése folyamatos. A rendelkezésre álló fejlesztési célú elıirányzat kiegészítése szükséges, amit az ingatlan értékesítésbıl származó bevételekbe javasol biztosítani 15 millió forint összegben. Konkrétan mire kell kiegészíteni? Mennyivel kellett kiegészíteni, amit nem fedezett le az északi városrésznél a pályázat? Mi van a rendelıintézet felújítási pályázattal, hol tart? Az 1-es pont elsı bekezdésében szerepel, hogy a Magyar Államkincstár számfejtése alapján központilag biztosított támogatás összege 43.682.000,- Ft, a tervezett összeg 40.400.000,- Ft. Ugyanilyen szituáció van a következınél: a biztosított támogatás 46 millió, a tervezett elıirányzat 41 millió forint. Az a kérdése, hogy a tervezett és a kapott összeg között számukra pozitív különbség van, e két pontnál kb. 9 millió forint, mi tervezünk rosszul, vagy jó hozzánk az Államkincstár? Balla Jánosné polgármester: Egyikrıl sincs szó. Ugyanis a költségvetési rendelet tervezésekor vannak irányszámok, számítási módszerek, amivel akkor ki kell számolni azt, hogy mi várható. Végül mire ezeknek az államháztartási törvényeknek a végrehajtási rendelete megjelenik, addigra már sokkal részletesebbek ezek a számítási módszerek, a Kincstár már ezzel számol, és nekünk ez most pozitívan jött ki. Ezt úgy ítéli meg a
234 költségvetés készítıinek számára, hogy az akkor ismert eljárásnak megfelelıen jártak el, nem voltak óvatosak, nem voltak túltervezık, az akkor ismertek szerint számoltak, ezért az állt a rendeltünkben, és mivel másképp realizálódott, a rendeleten át kell vezetni. A döntést igénylı kérdéseknél a pályázat- elıkészítés folyamatos, jóváhagytak egy 20 millió forintos pályázat-elıkészítési alapot a februári rendeletünkben. Abból idıközben történt még átcsoportosítás más alapra polgármesteri hatáskörben, nem egy jelentıs összeg, mert úgy látták, hogy ez elegendı lesz. Ez elegendı is volt valóban az idei elıkészítésekre. Beadásra került a Hit és Egészség Program, az Oktatási Centrum teljesen kidolgozottan, és igen komoly költségei voltak, majdnem a 20 milliót érintette a szakrendelınek az elıkészítési költségei, mert olyan megvalósíthatósági tanulmányt, orvos szakmai programot készíteni, ami nagyon komoly összegbe került, és ahhoz szakcéget kellett igénybe venni. Ez a 20 millió forintos alapjuk kimerült. Azért szükséges, most úgy gondolják, hogy egy 15 millió forintos alapot a költségvetési rendeletben elkülöníteni, mert csak, ha elıirányzat van, akkor használhatnak fel ilyen célokra. Már most a II. félévben el kell kezdeni azokat a projekteket, ami majd a következı akciótervben, azaz 2009-tıl 2013-ig megfogalmazott fejlesztésekre elıkészültek, és ennek van egy nagyon nagy terjedelmő, majd valószínőleg munkaértékben is nagy értékő része, ún. IVS, az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgoztatása, mert a nélkül városközpont revitalizáció, centrumépítés, és nagyon sokfajta városfejlesztı dolog nem adható be az eljárási rend szerint. Nyírbátor városának még ilyen nincs. Az az igazság, ezt tavaly meg el kellett volna készíteni. Nincs elfogadott városrendezési terv módosítása, nincs lezárva, ennek arra is kell épülni, addig erre nem szabad megbízást adni, mert akkor esetleg lesznek olyan munkarészek, amelyek nem felelnek meg, és módosításra szorulnak. Tehát ezt a 15 millió fedi. Az elköltött 20 millió forintnak egy bizonyos jelentıs része, a pályázatírás költségei nem számíthatók be, de az ún. elıtanulmányok, és megvalósíthatósági tanulmányok költségei beszámíthatóak a nyertes pályázatok költségelszámolásánál. Ahhoz, hogy további terveket tudjanak elkészíteni, ahhoz költségvetési sort kell biztosítani. A rendelıintézettel kapcsolatos pályázat beadásra került. Arról tud tájékoztatást adni, hogy az Észak-alföldi Regionális Egészségügyi Tanács a pályázati feltételnek megfelelıen adott róla nyilatkozatot, hogy tárgyalta, de döntést nem hozott a többlet óraszámra. Szakmailag nem tartotta magát képesnek rá. Szilágyi József képviselı: A szociális gyermekétkeztetés céljára biztosított összeg, 3.675.000,- Ft, aminek nagyon örül. Annak viszont nem tud örülni, mert nagyon sok család jelezte neki azt, hogy akik rászorulók lennének azok nem jutnak hozzá, viszont olyan családok, akik nem lennének rászorulva, azok az egyszeri ebédhez hozzájutnak. Nem tudja, hogy milyen alapon lett ez eldöntve, hogy kinek adják, kinek jár, kinek nem? Sok család panaszkodott, hogy olyanok, akik Mercedessel mennek el az ingyen ebédért, többe kerül a benzinköltség, mint az ebéd. Nem tudja, hogy miért megy személye szerint a lejárató kampány már most, mivel ı települési önkormányzati képviselı, és az ı körzetében a Váradi Gábor a felesége járt ott, és írta össze azokat a családokat, hogy ki a rászoruló, és ki nem? Nem tudja, hogy miért folyik ez? Ez ugyanaz a téma, mint a Demján Sándor Alapítvány. Ezekre a kérdésekre szeretne választ kapni. Balla Jánosné polgármester: Erre részben tud választ adni, ugyanis, hogy a Váradi Gábor felesége mit ír össze, és mit nem, fogalma nincs, ık senkinek nem adtak megbízást. Nem is képviselıi feladat ez. Erre majd a Szociális Iroda fog válaszolni. Tavalyi évben is elég sok gond volt. Mindig veszik a fáradtságot, és költségvetési forrást is biztosítanak ehhez, hogy ezt a lehetıséget kihasználják, és pályázzanak arra, hogy a rászoruló gyerekek nyáron is, és nemcsak az iskola idıben kapjanak melegétkeztetést. Elég visszás a dolog, mert a rászoruló
235 gyerekek egy része veszi a fáradtságot, és megebédel, abban az intézményben, ahol ezt az ebédet fızik, és nagyon örül neki. A rászorulók másik része, az nem hajlandó elmenni ebédelni, azoknak kiviszik a József A. utcai iskolába az ebédet, tavaly is így történt. Próbálnak ebben igazságosak lenni, hogy 2 és 3 gyerekes családoknak adnak egy vagy két ebédet. Az, hogy biztos, hogy rászoruló családokhoz jut, úgy gondolja, hogy ebben a szociális irodának megfelelı ismeretei vannak, és igyekeznek jól eljárni, de mindig vannak kijátszható esetek. İ pontosan azt mondja, hogy ez lenne az önkormányzatokban mőködı helyi képviselıknek, és a kisebbségi önkormányzatoknak a feladata, hogy ezeket oldja meg, ezt innen a hivatalból nagyon nehéz. Polyákné Borsi Anna szociális irodavezetı: Örülnek ennek a lehetıségnek, hogy az állami költségvetés az idén is biztosított a rászoruló gyerekeknek gyermekétkeztetésre egy bizonyos összeget, amibıl az ebédet az integrált iskola fızi meg, naponta 350 adagot. Úgy szól a szabályozás, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık, elsı sorban 10 év alatti gyerekek nyári étkeztetését kell ebbıl biztosítani. Ha azt a számot mondja, hogy 1300 gyerek rászoruló a városban, ezzel szemben 350 gyereknek tudnak naponta egy melegebédet adni, akkor érzékelhetı, hogy valóban sokkal több a rászoruló, mint, akik kaphatnak ebbıl az ebédbıl. Éppen ezért már az elıkészítés során az intézmény gyermekvédelmi felelıseivel, így az óvoda, az általános iskola gyermekvédelmi felelıseivel összeültek, megbeszélték, hogy mennyire van lehetıségük, és tılük kértek javaslatot arra, hogy kik azok, akiket ık úgy gondolnak, hogy támogatni kell, hogy egy ebédet biztosítsanak nekik. Természetesen a legjobban a családok nehéz helyzetét a szociális szolgálat munkatársai ismerik, éppen ezért az iskola, és az óvoda gyermekvédelmi felelısei által leadott gyerekek családjait a helyszínen meglátogattak, és nyilatkoztatták a szülıt, hogy a gyermekszám arányában tudnak ebédet biztosítani, természetesen nem minden gyermeknek a családban, mert elsı sorban a 10 év alatti gyerekeket kell figyelembe venni. Mégis igyekeztek, ahol 3 vagy 4 gyerek volt, ott legalább két ebédet adni, ha hazaviszi a szülı, akkor esetleg a 4 gyerek is tud belıle egyszer ebédelni. A Váradi Gábor felesége úgy kerül a képbe, hogy regisztrált munkanélküliként beadta a rendszeres szociális segély iránti igényét. Erre a törvény szerint van lehetıség, mivel a rendszeres pénzellátás megszőnik a családban, az errıl szóló határozatot behozza, a munkanélküli regisztrált családban jogosult a rendszeres szociális segélyre. Úgy gondolták, hogy ne segélyért álljon sorba, itt van ez a nyári lehetıség, a közcélú munka, kimegy a családokhoz, és felméri a családok szociális helyzetét, illetve hozhat információt a településrıl, így kerül a képbe. Az a visszajelzés a gyermekjóléti szolgálat munkatársaitól, a munkáját a legjobb tudása szerint végzi. Nem tudja, hogy jön ebbe a képbe ellenpropaganda vagy más. Neki ennyirıl van tudomása. Balla Jánosné polgármester: Oly annyira nem politikai nyomás, hogy errıl ı nem is tudott, ı nem bízta meg a Váradi Gábor feleségét semmivel, tehát nem tudta azt, hogy éppen ı az, akit ebben a munkában foglalkoztatnak. Nem szereti az általános oda-vissza mutogatást. Mondják meg, hogy ki az, aki Mercedessel megy az ebédért, és akkor tudják felelısségre vonni akár az összeírót, akár az iskolai véleményalkotót, hogy valószínőleg nem rászoruló gyereket javasolt erre a juttatásra. Tehát név szerint, pontosan, ki az a család, aki Önök szerint nem jogosult az ingyen ebédre, de bármi másban is szívesen veszik az észrevételt, mert országosan nagy probléma a szociális segélyezés. Éppen holnap fog idejönni miniszter asszony ebben a témában, és fognak tudni itt a kistérségen belül errıl konzultálni. Ez egy nagyon nehéz téma, mert vannak törvényi lehetıségek ebbıl kizárni, csak éppen azt nagyon nehéz felvállalni akár az önkormányzatnak, akár a képviselınek, akár egy civil szervezetnek, hogy rámutatni arra a családra, hogy igen Te nem vagy alkalmas rá, vagy te ne talán tán uzsorakamatozol. Ez is itt van a levegıben
236 Nyírbátorban, de még soha senki nem vállalta, hogy tanúskodik, és az ügyészségen elmondja, hogy bírósági szakaszba el tudja juttatni. Fehérné Nagy Ildikó költségvetési irodavezetı: Válaszol Dr. Gaál Mihály képviselı kérdéseire. Többek között: a költségvetés készítésekor még a kincstári számfejtés, a terhelési értesítı nem állt rendelkezésre, ez még a tavalyi évben kifizetett és terhelt összeggel került megtervezésre. Az 5 %-os béremeléssel kapcsolatban elmondja, hogy az igénylés részletes feltételei a költségvetés készítésekor még nem voltak ismertek, az általunk számított összeggel került megtervezésre. Szilágyi József képviselı: Polyákné Borsi Anna beszámolójával kapcsolatban az észrevétele az, hogy milyen módon jön ide a Váradi Gábor felesége, hogy a Kistérségi Társulás megbízást adott neki. Neki az a problémája, hogy ı, mint önkormányzati képviselı, a település 2. sz. körzetének a képviselıje szembesül azzal a dologgal, hogy az ı körzetében ı nem írhat fel egyetlenegy családot sem, hogy ki a rászoruló, ki nem, de viszont a Váradi Gábor felesége végezheti. Valóban az a lejáratás, ha egy idegen, aki nincs benne a Kisebbségi Önkormányzatban sem, ı végezheti a szociális munkát, sıt ı nem is nyírbátori lakos, nem is ismeri a családokat. İ, mint képviselı, legalább 20 családot írhatott volna fel. Balla Jánosné polgármester: Az, hogy kit alkalmaz a Többcélú Kistérségi Társulás közcélú foglalkoztatásban emberenként, ı sem tudja. Úgy gondolja, hogy annak az a feladata, hogy összeírja, és az iskolákban dolgozók, a szociális munkások, illetve itt a helyi iroda képviselıi bírálják el, hogy ki marad a névsorban, és ki nem. Ehhez neki személy szerint nincs köze. Képviselı úr az észrevételeit elmondta, figyelembe fogják venni, ezen már változtatni nem tudnak. Ez a költségvetési módosítás napirendhez nagyon kevéssé csatlakozik, az Ön egyéni sérelmeivel, különösen úgy, hogy itt személyiségi jogokat sértenek azzal, hogy valamely személyrıl név szerint beszélnek. Levendáné Dr. Lengyel Valéria, Gazdasági Bizottság elnöke: Mint a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elnök-helyetteseként egyszerre szól, mert Tóth Imre, a Pénzügyi Bizottság elnöke nem vett részt a bizottsági ülésen, nincs itt a képviselı-testületi ülésen sem, megbízta azzal, hogy szóljon. Mindkét bizottság álláspontja egybecseng. Mindkét bizottság megtárgyalta, megvitatta az elıterjesztést. Megállapították azt, hogy az elıterjesztésben úgy, ahogy most a megkapott könyvvizsgálói véleményben is benne vannak a döntés meghozatalával kapcsolatos információk. A mőködési hitel eredetileg 224 millió forint volt, most a csökkentéssel 184 millió forintra csökkent. A kiosztott könyvvizsgálói jelentésbıl is látszik, hogy a könyvvizsgáló is egyetért ezzel. Itt egy 183 millió forintos növekedés következik be az elıirányzataikba. Javasolják költségvetési módosításokat lefogadni. Dr. Gaál Mihály képviselı: A rendelıintézet témájához hozzáfőzi, hogy az Egészségügyi gazdasági Vezetık Egyesülete májusban tartotta nagy kongresszusát. Két nappal ezelıtt került kiadásra az EGVE-nek a lapja, ami negyedévente jelenik meg. Ebben lehet olvasni egy olyan közleményt, amelynek az a címe, hogy „Gondok, amelyek gyötörnek bennünket”. A cikk arról szól tömören az egészségügyi gazdasági vezetık milyen problémákat látnak az egészségügyben. Meg kell állapítani, hogy a problémák ugyanazok, mint 5 évvel ezelıtt, hogy az amortizáció nincs benne a finanszírozásba, hogy az inflációarányos többletkiadásokat nem fedezik le, sıt ellenkezı irányba mozog a dolog, hiszen tudják, hogy a Brüsszelnek leadott konvergencia programot két nagy ágazat szívta meg: a felsıoktatás, és az egészségügy, hisz benne van, hogy az egészségügyre keveset költ az ország. Többek között felsorolja azt a gondot is, hogy a rendelıintézeti fejlesztések, zöldmezıs beruházások ezeknek egy része, más része pedig ugyanilyen rekonstrukció bıvítéssel, mint, amit mi terveznek, ezeknek még csak-
237 csak az építési fedezete részben uniós forrásokból meg lenne, azonban azzal kell számolni, hogy ezekben majd munka fog folyni, tehát a benne folyó munkát finanszírozni kellene. Jelen pillanatban rendelet szabályozza azt, hogy egy fejlesztéshez hogyan lehet óraszámot kapni. Ennek a rendeletnek a megváltoztatását kérik az egészségügyi gazdasági vezetık Székely Tamástól, mert addig nem lehet továbblépni a fejlesztések kialakítása terén sem. Jelentıs ugyanis, ha egyszer azt akarnák elérni, hogy a kórházakból a járóbeteg irányba tolódjon át az ellátás súlya, ami jóval olcsóbb, mint a kórházi ellátás, akkor ide óraszámfejlesztéseket kellenének, ehhez azonban rendelet-módosítás kell. Nem szólva arról, hogy az egészségbiztosítási törvény maga változni fog ısszel, többek között állítólag kistérségi egészségbiztosítási kirendeltségek lesznek, nemcsak MEP-ek. Ez az óraszámfejlesztés jelen pillanatban hihetetlenül bekorlátozott. Éppen a miatt, hogy kevesebbet kell az egészségügyre költeni. Ezt kellene valahogy feloldani. Addig a pályázatban sem lesz komoly döntés. Balla Jánosné polgármester: A pályázatban lesz döntés, a többlet óraszámban nem. Úgy vannak vele, ha a pályázatban döntés születik, az legalább egy év, mire ebbıl a pályázatból maga a rekonstrukció megvalósul. Az idı alatt csak történik valami, hisz az egészségügyi kormányzat részérıl nagyon sok olyan szakmai vélemény hangzik el, hogy a kórházi igénybevétel csökkenésébıl felszabaduló óraszámot valahol meg kell jeleníteni közvetlenebb betegellátásban. Készült egy tanulmány arról, hogy az ágyszám megszőnésibıl mennyi óra szabadul fel, abból mennyit használ a kórházi rendelıintézet, mennyire van az kihasználva. Viszonyítva a helyi régiós és országos adatokhoz, abban az a megállapítás született, hogy a kórházakból nem szabadult fel többlet óra, és ennél fogva nincs mit osztani. Úgy gondolja, hogy ezen az egészségügyi kormányzat változtatni fog. Annyiban könnyebb a helyzetük, és ez mindenképpen nagy érdem, hogy van egy jelentıs meglévı szakóra számuk, amin belül a kórházzal való csereberével egy kis finomítás is történt. Így született meg két vagy három újabb szakrendelés lehetısége, tehát nem a nulláról indulnak, és akkor is fog tudni ez a szakrendelés mőködni, ha nem kapnak hozzá az új rendelésekre óraszámot, illetve ez az óraszám, amit már többletként igényeltek, az egynapos sebészeti óraszámot is tartalmazza. Polyák László, a Közszolgáltatási Bizottság elnöke: A bizottság hatáskörébe tartozik a temetıi beruházás tanulmányterv rekonstrukciója, amivel valamennyien egyetértettek, jóváhagyták. Javasolják a Képviselı-testületnek elfogadásra az itt szereplı számokkal történı beruházás, illetve fejlesztésnek a megvalósítását. A temetıben a bizottság a beruházást megtekintette, és jónak látja a megvalósulást. A bizottsági ülésen 3 fı vett részt, és javasolja a Tisztelt Képviselı-testületnek elfogadásra az elıterjesztést, illetve a hatáskörükbe tartozó temetıi beruházás tanulmányterv rekonstrukciójának az elfogadását. Németh László képviselı: A képviselı-testületi döntésen alapuló változások 2. pontjában van egy olyan mondat, hogy a BÁTORVÍZ Kft részére 2005-ben biztosított önkormányzati kölcsön a víz- és a szennyvíz vagyon üzemeltetésében történt változást követıen a Kft tulajdonában lévı eszközök megvásárlásának kompenzációjával visszafizetésre került. Mit jelent ez? A vagyonnal kiváltsák a 24 millió forint tagi kölcsönt? Balla Jánosné polgármester: A testület állást foglalt abban, hogy így kéri. Akkor, amikor a strand uniós feltételek szerinti megnyitásához az önkormányzat nem adott fejlesztési forrást, mert ez a sajátja, a BÁTORVÍZ Kft akkor is csak mőködtette. Nem adott saját forrást a töltı ürítı-rendszernek, és a két medence felújításának az elvégzéséhez. BÁTORVÍZ Kft-nek tagi kölcsönként adta oda ezt a több mint 24 millió forintot. Ezzel a tagi kölcsönként átadott pénzeszközzel a BÁTORVÍZ Kft ezt a beruházást elvégezte, de akkor az ı könyveiben jelent meg annak a beruházásnak az értéke, tehát olyan volt, mintha a BÁTORVÍZ Kft-é lennének azok az eszközök. Most miután a mőködésben változás állt be, így a BÁTORVÍZ Kft
238 tulajdonát meg kell vásárolnia az önkormányzatnak, tehát vissza kell vennie, de ugyanakkor ez a 24 millió forint, amibıl ezt végrehajtotta tagi kölcsönként, mint kölcsön is ott van. Igazából e mögött pénzmozgás nem történt, ez egy könyvelési technika, hogy az az eszköz, ami a fürdı mőködtetésére szükséges, az a könyv szerinti értékében átadásra került a mostani mőködtetınek, úgy kerül vissza az önkormányzat könyveibe, hogy szembeállítják a 24 millió forintos kölcsönköveteléssel. Ezzel tulajdonképpen visszafizetésre került a kölcsön, tehát nem károsodik az önkormányzat. Csóka Sándor képviselı: A véleménnyel nem ért egyet, mert egy önkormányzati cégrıl beszélnek. Érdekes módon önkormányzat, mikor a tulajdona, mikor valaki üzemelteti, akkor már csak üzemeltetı. A vagyont a munkások, a dolgozók összehozták, és azokat beleinvesztálták a gépekbe. Most arról beszélnek, hogy a 24 millió forintot a BÁTORVÍZ Kft fürdı felújításra beletette, az ott meg van. Igaz, hogy tartozik az önkormányzatnak a tagi kölcsönnel. De mi van akkor, amikor annyival az értékét növelte a fürdınek, a campingnak, mert ott épültek faházak, medencék, stb, ami fel lett újítva. Itt mindenki beszél kht-ról, önkormányzatról, beolvadásról, fürdırıl, viszont, akik ezeket megtermelték, meg összehozták, arról nem beszél senki. Azt szeretné megkérdezni, a leltár szerint, amit megkaptak, milyen eszközöket adtak át, mi alapján lett megállapítva, hogy annak az értéke csak annyi? Balla Jánosné polgármester: Az, hogy ez a vagyon kié, az elıbb elmondta. Az önkormányzaté a fürdı vagyon. A fürdı vagyonon végrehajtottak egy fejlesztést, egy beruházást kölcsönbıl, ami annak a cégnek a vagyonát gyarapította, azaz a BÁTORVÍZ-ét, annak a könyveiben jelent meg, a számviteli szabályok szerint nem is lehet másként. Ez a testület döntött úgy az elmúlt idıszakban, a Pénzügyi Bizottság elnökének a javaslatára, a Pénzügyi Bizottság egyetértésével, hogy lehetıleg úgy történjen meg majd a BÁTORVÍZ Kft beolvadása a mőködtetı kht-ba, hogy valahogy térüljön vissza az önkormányzatnak a 24 millió forint tagi kölcsön. Ez ezen a módon lehetett csak, ugyanis, ha nem így tesznek, akkor a 24 millió forint tagi kölcsön ott marad, és átkerül a másik kht-ba, aki most mőködteti, mert átkerül a vagyon is. Ezt külön kell választani. Az önkormányzat vagyona, a 100 %-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaság vagyonával nem azonos. Ez két külön dolog számvitelileg. Tehát önkormányzati vagyon úgy lesz belıle, ha kivásárolja az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságból. A másik oldala pedig, hogy ott van a hitel. Az önkormányzatnak kellene fizetni 24 millió forintot a BÁTORVÍZ Kft-nek, de, ha a hitelt vissza akarjuk fizettetni vele, akkor neki kellene fizetni az önkormányzatnak, és akkor pénzmozgás nélkül az önkormányzati vagyon keretébe került bele ez a BÁTORVÍZ-Kft-ben lévı vagyonelem. Lehet azt mondani, hogy ez a vagyon nem annyit ér, ez 50 milliót ér, akkor mi történik? Akkor az önkormányzatnak kellene a különbözetet odaadni a BÁTORVÍZ Kftnek, és mert ez egy adásvétel, még ennek az ÁFA-jat is meg kellene fizetni. Úgy gondolja, hogy, mikor a Pénzügyi Bizottság döntött, nagyon helyesen javasolta ezt a testületnek, és a testület ezt elfogadta, tulajdonképpen most végrehajtásra került az az akkor elfogadott testületi döntés. Ebbıl a helyzetbıl így lehetett a legjobban kijönni, hogy önkormányzati tulajdonba került a teljes ott beépített vagyonelem, nem pedig a mőködtetı cég tulajdonában van. Az, hogy a munkások dolgoztak, és tettek, gyarapították a vagyont, az volt a dolguk, ezért kapták a fizetésüket. Ugye nem gondolja Képviselı úr, hogy valami olyan dolgot kellene most tenniük, amit a MÁV sztrájk követel, hogy szét kell osztani a vagyont a munkások között? Ilyen döntés nem igen fog ebben a testületben születni. A Képviselı-testület a rendelet-tervezetet 13 támogató szavazattal, 4 tartózkodással elfogadja, és az alábbi rendeletet alkotja:
239 NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 14/2008. (VII. 18.) számú rendelete Nyírbátor Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosításáról Nyírbátor Város Képviselıtestülete az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. 65.§-a, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérıl szóló módosított 2006. évi CXXVII. tv., a 2008. évi költségvetésérıl szóló 2007. CLXIX: tv. valamint az Államháztartás szervezeteinek mőködési rendjérıl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 29. §-a, valamint a 18/2006. (XII. 01.) Önkormányzati rendelet alapján Nyírbátor Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésérıl szóló 3/2008. (II. 14.) számú rendeletét (továbbiakban Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. §. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FİÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA (1) Nyírbátor Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének kiadási fıösszegét
6.721.252
e/Ft-ban
bevételi fıösszegét
6.537.014
e/Ft-ban
hiányának összegét
184.238
e/Ft-ban állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hiányból: − 184.238 e/Ft mőködési hiányt az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-ével 2007. és 2008.években megkötött hitel szerzıdések alapján mőködési hitelfelvétellel;. (3) A költségvetés bevételi fıösszegén belül: I.
Mőködési bevételek elıirányzata
II.
Önkormányzatok sajátos mőködési bevételek elıir.-a
III.
Önkormányzatok költségvetési támogatásának elıir.-a
IV.
Felhalmozási és tıke jellegő bevételek elıir.-a
V.
Támogatási értékő bevételek elıirányzata
VI.
Támogatási kölcsönök visszatérülésének elıir.-a
VII.
Kötvénykibocsátás
VIII. Pénzforgalom nélküli bevételek (pénzmaradv.) elıir.-a
504.170 e/Ft 855.809 e/Ft 1.542.703 e/Ft 378.790 e/Ft 370.484 e/Ft 24.100 e/Ft 2.000.000 e/Ft 860.958 e/Ft
(4) Kiadási fıösszegén belül: I.
Mőködési kiadások elıirányzata
2.989.663 e/Ft
240 I. 1.
Személyi jellegő kiadások elıirányzata
1.231.648 e/Ft 389.509 e/Ft 6.023 e/Ft
I. 2.
Munkaadókat terhelı kiadások elıirányzata
I. 3.
Szociális ellátottak utáni járulékok elıirányzata
I. 4.
Dologi kiadások elıirányzata (felh. kamat és áfa nélkül)
714.808 e/Ft
I. 5.
Mőködési c. támogatások elıirányzata
I. 6.
Szociális kiadások elıirányzata
259.722 e/Ft 379.677 e/Ft
I. 7.
Ellátottak pénzbeli támogatásának elıirányzata
II.
Felhalmozási kiadások elıirányzata
III.
Részesedésvásárlás elıirányzata
IV.
Hitel és kölcsöntörlesztés elıir.-a (mők.-i és felh.-i)
V.
Tartalékok elıirányzata
8.276 e/Ft 1.490.418 e/Ft 2.100 e/Ft 145.231 e/Ft 2.093.840 e/Ft
2. §. (1)
A költségvetési rendelet 1, 2., 2/a., 3., 3/a., 4, 4/a., 4/b., 4/c., 5., 5/a., 9. és 10. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1., 2., 2/a., 3., 3/a., 4., 4/a., 4/b, 4/c., 5., 5/a., 6. és 7. sz. melléklete lép. 3. §. ZÁRÓ- ÉS HATÁLYBA LÉPTETİ RENDELKEZÉSEK
Ezen rendelet 2008. július 25-én lép hatályba.
(A rendelet mellékletei a jegyzıkönyvhöz 1. sz. alatt csatolva vannak.)
(Sum Ferenc képviselı az ülésrıl eltávozik.)
241 Tárgy: (3. tsp.)
Elıadó:
Elıterjesztés a Közmőfejlesztési Hozzájárulásról szóló rendelet módosítására
Balla Jánosné polgármester
Kiegészítés: Balla Jánosné polgármester: Ismerteti az elıterjesztés tartalmát. K é r d é s : nincs Hozzászólás: Dr. Gaál Mihály képviselı: Tudja, hogy törvény írja elı, de abszurdnak tartja, hogy X. személy fizet, mert pl. szennyvizet vezetnek el a háza elıtt, a gerincvezetékre közmőfejlesztési hozzájárulást fizet, és akkor ebbıl még fizessen az államnak egy adórészt. Örültek, hogyha a közmőfejlesztési hozzájárulást befizeti az állampolgár, érthetetlen számára legalábbis ez a pluszteher, hogy amit még befizet, mert fejleszti a városát, a faluját, azt még meg is adóztatja.
(Veres Jánosné képviselı az ülésrıl eltávozik.) Balla Jánosné polgármester: Mindenki magában biztos kialakítja a maga véleményét, de nekünk a saját rendeletünket kell ehhez hozzáigazítani. A kérdés az, hogy az önkormányzat bevállalja-e ezt saját zsebre, vagy pedig befizetteti. Azért született ez a rendelet-módosítás, mert a közmőveknek beruházási értéke sokszorosára növekedett, maga a hozzájárulás értéke nem változott, így nem tudják bevállalni még az ÁFA-t sem. Errıl szól a rendelet.
A Képviselı-testület a rendelet-tervezetet 9 támogató-, 2 tartózkodással elveti.
Tárgy: (4. tsp.)
ellenszavazattal, 5
Elıterjesztés önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések meghozatalára
242 Elıadó:
Balla Jánosné polgármester
Kiegészítés: Balla Jánosné polgármester: Ismerteti az elıterjesztés tartalmát. Levendáné Dr. Lengyel Valéria, a Gazdasági Bizottság elnöke: Bizottsága az anyagot megtárgyalta. A Nyírfa utcával kapcsolatosan már korábban elfogadták, hogy eladják ezt a lakást, és az önkormányzat rendelete értelmében meghatározásra került, hogy a Vásártér és egyéb területeken 10 %-ért lehet értékesíteni, így a felértékelt 900.000,- Ft mellett 90.000,Ft-ért adható el az ingatlan. Mivel ilyen önkormányzati rendeletük van, ezért mást nem tehetnek, csak azt, hogy elfogadásra javasolják, mert, ha nem, akkor rendeletet kellene módosítani. Megjegyzi, hogy a bérlınek nincs hátraléka. A Kossuth utca 3. és Ifjúság utca sarkán lévı önkormányzati tulajdonú társasházban keletkezett egy épületkár, amely azzal fenyeget, hogy ledıl ott az épület. Az épületben bérlı tartózkodik, és nagyon sokat vitatkoztak rajta, sokat törték a fejüket, hogy mi legyen a helyes, aztán az a megoldás született, amit lát a Tisztelt Képviselı-testület, tehát egy hármas megoldás lett a javaslatuk. Elsı helyen azt javasolnák, hogy van az önkormányzatnak ingatlan-értékesítésekbıl bevétele, és ezen az értékes területen talán megérné azt, hogy 15 millió forint körül van a becsült összeg, hogy ezt újjáépítsék, és így maradjon meg az önkormányzatnak a tulajdonában. Ha ez nem járható, akkor a második variáció az volt, hogy adják el úgy, hogy felújítsa a benne lévı bérlı, vagy valaki más pályázat útján - mert ez megint nem kevés pénz - ezt lelakná. A harmadik javaslat pedig az, hogy úgy, ahogy van, értékesítsék. A benne lévı bérlı egyébként meg szeretné venni. Azért is vitatkoztak rajta nagyon sokat, mert írja is az anyag, hogy társasházról van szó, tehát itt még meg kell egyezni. Fıleg nem azzal a résszel, ahol a Gabi, maminak a tulajdonosa van, mert az rendezettebb, hanem itt elıl a TRESZIPRINT Kft tulajdonában lévı épületnél. Egyhangúlag az a döntés született, hogy elsı helyen azt javasolnák, hogy 15 millió forintot fordítsanak rá, és maradjon meg az önkormányzat tulajdonában. A PRIMOM-mal kapcsolatos témát nem tárgyalták, de el kellene fogadni, ami le van írva. A IV. pontban a BÁTORVÍZ Kft tulajdonában lévı tárgyi eszközök megvásárlása, amirıl már az elızı napirendben szó is volt. A Pénzügyi és a Gazdasági Bizottság is azt javasolta, hogy próbálják meg ilyen módon lejátszani. Gyakorlatilag készült egy felmérés, amiben benne van minden vagyon, ami a BÁTORVÍZ Kft tulajdonában volt, és ennek a számlázott ÁFA-s értékesítési ára 23.830.000,- Ft, ez nem egy könyv szerinti érték, ez egy forgalmi érték, ami itt meg lett állapítva a könyvvizsgáló bevonásával, és segítségével, és a különbözetet, amely kb. 169.000, -Ft-ot pedig megfizette az önkormányzat részére. Úgy gondolják, hogy ezt csak így lehetett megoldani, hiszen így az önkormányzat visszakapta a tagi hitelt. Ugyan felvetıdött bizottsági ülésen, hogy miért nem számlázta le akkor. Hát a tagi kölcsönnek nem az a célja, ott azt mondta az önkormányzat, hogy adnak 24 millió forintot, legyen a medence felújítva, és 2015-ig adott az önkormányzat határidıt a visszafizetésre, és tekintettel arra, hogy most megszőnik a BÁTORVÍZ Kft, ezt így lehetett rendezni, és ezzel gyakorlatilag úgymond mindenki jól jár. Ezek az eszközök az önkormányzat tulajdonába kerülnek, amelyet az önkormányzat egyrészt a NYÍRSÉGVÍZ-nek ad oda kezelésre, amely víz, szennyvíz, másrészt pedig, ami fürdı és camping, az pedig a Városüzemeltetési Kft-nek. 4 igen, 1 tartózkodás mellett fogadta el azt a bizottság. Ismétli, hogy nem könyv szerinti érték,
243 mert az ettıl sokkal rosszabb, a legtöbbnek már 0-s a könyv szerinti értéke, hanem ez egy elfogadható, nem nagy forgalmi érték. Így elfogadásra javasolják. (Veres Jánosné képviselı az ülésre megérkezik.)
Kérdés, válasz,
hozzászólás:
Dr. Gaál Mihály képviselı: A Kossuth u. 3. sz., az Ifjúság-köz sarkán lévı épülettel kapcsolatban, részérıl az A. alternatívát látja elfogadhatónak, éppen az épület fekvése miatt, mert olyan frekventált helyen fekszik, hogy, ha felújítódik, és már akkor úgy újítódik fel, hogy beleillik a fıtér képébe, akkor abból még bérleti díjat feltehetıen hosszú idın keresztül szedhet a város. Úgy érzékeli, hogy amikor az önkormányzat, mint tulajdonos volt a BÁTORVÍZ Kft-ben, adott egy tagi kölcsönt, 24 millió forintot. Ez a tagi kölcsön be lett építve a fürdıbe, ezzel a beépített 24 millió forinttal az önkormányzat vagyona nıtt. Itt van a különbség az értelmezésben, mert ezzel a beépített összeggel nem az önkormányzat vagyona nıtt, hanem a BÁTORVÍZ Kft könyveiben szerepelt ez az értéknövekedés. A strand pedig az önkormányzat tulajdona. A beépített 24 millió forinttal társtulajdonos lett a BÁTORVÍZ Kft a strandban. Hogyan kell azt értelmezni? Érti azt, hogy adott pillanatban nem lehetett volna jobb megoldást találni. De ı úgy érzékelte, hogy képviselıtársa értelmezésében az a különbség, hogy ı úgy gondolta, hogy beépítették a 24 millió forintot, ezzel nıtt a város vagyona. Az az eszközkészlet, ami pedig itt most fel lett értékelve, az a BÁTORVÍZ Kft vagyona. Ha elméletileg azt megvenné valaki, az a BÁTORVÍZ Kft kasszájába folyna be, és mint végelszámolás alapját képezné. Azután adó és egyéb lenne, és végül a tagok között felosztható vagyonná válna végelszámolás legvégén, ha lement róla minden közteher. Itt látja a véleménykülönbséget. Balla Jánosné polgármester: İ is így értelmezte, de ez több ponton hibás, ugyanis a BÁTORVÍZ Kft nem végelszámolással szőnik meg, hanem azt mondták ki, hogy beolvad a Városüzemeltetési Kht-ba, igazából sose került kivételre az ott esetleg képzıdı pozitív végeredmény. A tisztánlátás kedvéért elmondja, hogy amikor a 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságok év végi eredményét tárgyalták, akkor itt legelsı soron megjelent egy 30 millió forintos eredmény a BÁTORVÍZ Kft-nél. Akkor mindenki felhördült, – mióta ı polgármester, azóta sem hozott ennyi eredményt -, hogy mikor nem is mőködik, hogyan lehet ilyen eredményt hozni. Akkor kiderült, hogy sem a mi testületünk, sem a saját taggyőlése, de még a saját könyvvizsgálója sem tartotta ezt a gazdálkodást hően tükrözı eredménynek. Visszakerült a taggyőlés elé, hiteles mérlegeredményt készítettek, és ez elıtt a testület elıtt még nem hangzott el, mert tovább ık nem tárgyalták, a hiteles mérlegeredmény3,5 millió forintban állt meg, az volt a valós eredménye a 2007 évnek. Május 31-el egy mérleget készíttetett a BÁTORVÍZ Kft ügyvezetıjével, ami most mínusz 38 millió forintban állt meg. Ezt is visszaadták, mert, hogy nézze már jól meg a könyvvizsgálójával együtt. Ezzel a tranzakcióval, amivel most megvásárolják a komoly tulajdonrészt, ezt a közel 24 millió forintot kitevı eszközrészt, mert neki ide kell kerülni, a mi könyveinkbe, amit helyesen gondoltak. Ezzel csökken neki az
244 eredménye, ekkor is még a 24 és 38 millió között még mindig van 14 millió forint mínusz. Ha letisztázódik, majd valamikor ısszel kerül a testület elé. „Nem olyan fényes ez a gyerek, mint ahogy most kifelé egyesek tálalják”. Most is azt mondják, hogy ez a testület helyes döntést hozott, akkor, amikor ezt a döntését meghozta a víziközmő rendszer mőködtetésével kapcsolatban, mert nem lehetett volna tudni, hogyha elıbbre mennek ebben az összetételben, ahogy ez a Kft mőködött, akkor milyen eredményt hozott volna. Az elmúlt években semmilyen fejlesztést nem végzett, csak nagyon minimálisat, és igazából, ami a mőködési feladata a vízi közmő-rendszer, és a szennyvíz-rendszer mőködése, abban olyan komoly hiányosságok voltak, hogy bedılt volna a rendszer, ha a NYÍRSÉGVÍZ a 35 millió forintot rá nem fizetni. İ nem vízügyi szakember, ı számokat és az elé letett anyagból tud tájékozódni, és úgy gondolja, hogy helyes döntést hozott a testület. Mi, mint a legfıbb tulajdonosok a BÁTORVÍZ Kft-ben, nem tudtak volna több milliót vagy esetleg több 10 millió forintot bele tenni ebbe a rendszerbe, hogy ennek a minısége és mőködése fenntartható lenne, és a minısége javuljon, mert ez lett volna a másik megoldás. Úgy gondolja, hogy képviselı úr is jól érzékeli, hogy az alapvetı különbség itt a Csóka képviselı felszólalása, a válaszadás és az Ön véleménye között az, hogy a 24 millió forint, ami a tagi kölcsönbıl beépítésre került a fürdıbe, az nem az önkormányzat vagyonát és fürdıjét gyarapította, hanem a BÁTORVÍZ Kft-ét. Ezért kellett ezt a számviteli mőveletet elvégezni, hogy a tagi kölcsön fejében a helyére kerüljön a mi könyveinkbe, a mi tulajdonunkba kerüljön. Jogilag az is elıállhatott volna, hogy ezt egy idegennek adja el, mert szeretett volna bevételt még, esetleg az adóhátralék megfizetésére, abból ÁFA-t kell fizetni, az megjelenik adóalapként, adót kell fizetni, és azt mondja a most üzemeltetı Városüzemeltetési Kft-nek, hogy fizessen bérleti díjat azokért az eszközökért, hisz az ott, ott van, az az ı tulajdona. Ezt a helyzetet valahogy fel kellett oldani. Úgy gondolja, hogy erre a legelfogadhatóbb megoldás született. Dr. Tóth Árpád jegyzı: Hogy annak idején miért tagi kölcsön mellett döntött akkor a testület, annak meg van a magyarázata. Ugyanis az uniós szabványoknak meg kellett felelni mind a két medencének, a vízátforgatót ki kellett építeni, tehát be kellett indítani a strandot. Az önkormányzat érezte, mint tulajdonos a felelısségét, ezért elıször vissza nem térítendı támogatást akartak adni, de az adóköteles lett volna. Ez a tagi kölcsön 2015-ben járt volna le a szerzıdés szerint, ez egy hallgatólagos vissza nem térítendı támogatás lett volna, mert nem is várták vissza ezt a 24 millió forintot. Visszatérve a sarki épületre, a felújításra, három alternatíva van beterjesztve. İ az elsı alternatívát semmiképp nem javasolja, a bizottság véleményével, és a Gaál képviselı úr javaslatával ellentétben. Nem biztos, hogy15 millió forint, lehet, hogy 25 vagy 30 millió forint, amit be kell invesztálni. Ha bérleti díjban gondolkodnak, az sohase, vagy nagyon hosszú idı alatt fog visszatérülni ilyen bérleti díjak mellett, és azt a jelenlegi bérlı tovább fogja használni. A második alternatívára szerinte nem lesz jelentkezı, ugyanis ilyen összeggel, bérbeszámítással, mikor fogja lelakni? A harmadik alternatíva szerinte a járható út. Egy vegyes tulajdonban van egy társasház, amely mőködésében eddig is rengeteg zavart és problémát okozott. Véleménye szerint az volna a célszerő, ha megpályáztatnák, és eladnák az önkormányzati részt. Visszatérve az elsı alternatívára, arról ne felejtkezzenek el, és nem a Kht-t akarják bántani, a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadói feladatát a kht látja el, ık szedik be a bérleti díjat. Elgondolkoztató az is egyébként, hogy nem az önkormányzat, hanem a bérbeadó a beszedett bérleti díjból bevállalja az elsı alternatívát, amit felvetett, és a Gazdasági Bizottság támogat. Ezen érdemes elgondolkodni, nem feltétlenül az önkormányzatnak kell ezt
245 bevállalni, vagy megosztva esetleg a költségeket. Egyébként a társasháznál, tekintettel arra, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, mert a tőzfal azt képezi. A tulajdonos társaknák az eszmei tulajdon arányában kellene viselni a felújítás költségeit. Ugyanakkor a realitás az, hogy a tulajdonostársak erre nem fognak vállalkozni, nem hajlandóak. Balla Jánosné polgármester: İ maga is többször vett részt egyeztetéseken a tulajdonosokkal. Valóban helyesen világítja meg jegyzı úr, hogy ebben nem nagyon születik a tulajdonosok között - különösen költségviselés tárgyában - egyezség. Viszont az úgy életveszélyes, és ott nem maradhat. Hogy 15 millió forint költségvetési forrást mibıl fognak biztosítani, már mint önkormányzat, hogy az elsı alternatívát, amit a bizottság is javasol, megtegyék. Az megint egy következı döntés kérdése, hogy hol nem építenek járdát, hol nem építenek utat? Ennek a 15 millió forintnak ezer helye van, és megtérülése most nem látszik. Az önkormányzatnak különösképpen nem, mert nem ı szedi be a bérleti díjakat. Nehéz döntésrıl van szó, mert látszik, hogy fél év alatt nem sikerült egyezségre, többszöri tárgyalás után jutni. İ is úgy gondolja, hogy a B. alternatívára nem lesz jelentkezı. Az A. vagy a C. fölött lehet dönteni. Nagyon hosszú idın belül térül meg közvetetten az önkormányzatnak. Ugyanis, hogyha ebbe az önkormányzat betesz 15 millió forintot, tovább használják, a bérlı bérleti díjat fizet az üzemeltetı kft-nek. Áttételesen az üzemeltetı kft-nek elıírhatnak olyan városfejlesztı feladatokat, ahol ez apródonként visszacsöpög, tehát végig kell gondolni, hogy mennyi idı alatt, és hogyan érhetı ez utol. İ is a C. alternatívát javasolja, de, lehet, hogy arra sem lesz jelentkezı. Csekı Sándor képviselı: Akkor, amikor mi ezt a döntést meghozták, hogy ezt javasolják, akkor legalábbis úgy gondolják, hogy ebben az esetben, hogyha egy minıségi változás áll be az épület állagába, küllemébe, akkor jobban lehetne egy piaci értékhez közelítı bérleti díjat elkérni. Nem tudja, hogy ebben az esetben mennyire köt bennünket törvény, rendelet, szerzıdés? İ azt gondolja, hogyha rákölt egy épületre tulajdonosként X. millió forintot, akkor annak nyílván egy értéknövelı hatása van, következésképpen nem ugyanannyi bérleti díjat lehet elkérni egy lepusztult viskóért, vagy pedig egy 15 millió forinttal megjavított épületért. Számára teljesen világos és érthetı, hogy más szerzıdést kell kötni akkor a most benne lévı tulajdonossal, amennyiben vállalja. Csak nem biztos benne, hogy a törvény erre lehetıséget ad. Ebben az esetben a megtérülési idı nyílván sokkal rövidebb, és beláthatóbb idıben történne, mert ebben az esetben, ha ez így van, akkor ı kiáll a Gazdasági Bizottság döntése mellett, és az A. verziót javasolja. De, hogyha ez nem így van, és nem lehet magasabb bérleti díjat ettıl kérni, akkor valószínőleg, hogy felülbírálja az álláspontját, mert olyan hosszú ez a megtérülés, bár az önkormányzati vagyont nem szívesen adja el az ember, csak hogyha azzal valamilyen más plusz fejlesztési forrást tudna találni. Jó lenne, hogyha Jegyzı úr elmondaná, hogy van-e lehetıség az új bérleti szerzıdés értelmezésére. A BÁRORVÍZ Kft-vel kapcsolatban személy szerint többen egyrészt megtámadták, mert olyan javaslatot tett ı is, hogy adják át üzemeltetésre ezt a közmővet, és elhangzottak számok, amelyeket most már teljesen érdektelen részletezni. Ha jól tudja a NYÍRSÉGVÍZ-nek lesz egy beszámolója valamikor az önkormányzat felé, hogy hogyan is történt az elmúlt idıszakban az a munka, amit elvégeztek, és ez által milyen javulás volt tapasztalható, vagy van-e egyáltalán javulás, és ık most egy félév tükrében hogyan látják a városnak az ivóvíz és szennyvízhálózatát, kihasználtságát, valamint a minıségét. Ez az, amit úgy gondol, hogy Nyírbátorban nincs egy városlakó, aki ezt ne tapasztalná meg. Véleménye szerint teljesen normálisan, korrekten, tisztességesen tájékoztatni kellene a lakosságot, akár egy rendkívüli lakossági fórumon, mert, hogyha valakinek van véleménye, akkor mondja el a nyilvánosság elıtt, rögtön tehessen fel kérdést a leginkább érdekelt félnek, akár a NYÍRSÉGVÍZ
246 vezetıjének, akár a polgármester asszonynak, akár bármelyik illetékes szakembernek, és akkor meg tudják elızni azokat fél információkat, rossz információkat, amelyek a városi vízzel kapcsolatban elhangzanak, valamint azokat a jogos kritikákat is, amelyek valóban elhangozhatnak ezen a lakossági fórumon, és akkor nézzék meg, hogy szakmailag mit lehet orvosolni, mit lehet kivitelezni, ha lehet oldják meg, akár a város vezetésének a hathatós segítségével, vagy ún. nyomás gyakorlással, ha szükséges. Ezt így tartja korrektnek, és próbálják meg a jövıben így kezelni a dolgokat. Balla Jánosné polgármester: A féléves mőködés után tartott egy ilyen beszámolót a NYÍRSÉGVÍZ csak nem kérte a segítségünket ennek a megszervezésében, és egy kicsit furcsára sikerült. Akik tudtak róla, néhányan itt voltak. Elsısorban a tömblakások, lakásszövetkezetek képviselıit hívták meg. Elég sokan voltak itt, és tettek fel kérdéseket, de nem a teljes lakossági összetétel volt ezen a fórumon prezentálva. Nagyon meggyızı dolgokat mondtak el, és bemutatták azt az ütemet, amely az év végére mind a három kútnak a szőrırendszere cserére fog kerülni (most kettınél tartanak). Hiába van egy kútnak a szőrırendszere helyreállítva, ha összevegyül a három kútból a víz. İszre a jelentıs változást ígérték. Valóban be van tervezve ıszre a beszámoltatása a NYÍRSÉGVÍZ mőködtetésének. Csekı képviselıtársa javaslata alapján lenne egy olyan javaslata, hogy minden ısszel tartanak közmeghallgatást, annak mindig szoktak egy kiemelt témát adni a városfejlesztésen kívül. Az elıre betervezett közmeghallgatást úgy is elıre fogják propagálni, úgy, hogy a szennyvízellátásokkal kapcsolatos mőködtetı változás beszámoltatása megtörténjen. Levendáné Dr. Lengyel Valéria, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Kossuth utcai épülettel kapcsolatban elmondja, hogy azért van három alternatíva, mert ık is gondolkodtak, hogy mit tegyenek, de a fı vezérlı elv az volt, hogy itt a központban a legjobb helyen ne engedjenek ki területet. A mőszakiak kb 10 millió forintot mértek fel. Itt a bizottságban megvitatták, hogy éppen azért, mert közös tulajdon van, azért lett a maximum 15 millió forint beírva. Ez gyakorlatilag nem felújítást, hanem egy teljes újjáépítést jelent. Ha ez a verzió van, akkor ennek a költségét kinek kell állni, a bizottság azért döntött így, hogy az önkormányzat az ingatlan eladási bevételekbıl, hogyha így dönt az önkormányzat, ebbıl állják, hiszen ez a városnak a tulajdona, és ez egy újjáépítés. 15 millió forintból itt a téren nem hiszi, hogy bárhol tudnának tulajdont venni. Az volt a vezérlı élv, hogy maradjon az önkormányzat tulajdonában. A második pontnál is ez volt a vezérlı elv. Az arról szólt, hogy ha az önkormányzat nem kíván erre rááldozni 15 millió forintot, mert sokallja, akkor próbálják azt meg, hogy hátha a bérlı áldoz rá és, akkor ı lelakja, ezzel gyakorlatilag nyílván nincs a kezelı szervnek bevétele, de az önkormányzatnak a tulajdona akkor is megmarad itt a téren. A harmadik pedig, hogy eladni. Ez sem lesz könnyő, mert már volt tárgyalás a bent lakó bérlıvel. Arra nem volt hajlandó – érzékelhetı, hogy mennyire itt kellenek az üzletek -, hogy a Zrínyi utcai üzletbe menjen, mert az már kiesik a központból és nincs forgalom. A bent lévı bérlı mondta, hogy méltányos áron venné meg, mert ez már csak egy telek. A bérleti díjat illetıen pedig annyit állapítanak meg, amennyit akarnak, mert nincs erre önkormányzati rendelet, hogy a téren egy négyzetméter mennyi. A bérleti díj változó, attól függıen, hogy ki mikor kötött szerzıdést, erre minden évben rá megy az infláció. Elvileg nyílván egy újjáépített épületben sokkal több bérleti díjat kell kifizetni. Ezért volt a javaslat, hogy maradjon meg az önkormányzat tulajdonában. Maga a bérleti szerzıdés felmondható. Ebben is gondolkodtak, amikor nem nagyon volt partner a bentlakó bérlı, hogyha nem fogadja el a cserehelyiséget, akkor felmondja minden további nélkül A bérleti díj inflációval emelhetı, de ha egy új épület, akkor nem vonatkozik erre, ez már több bérleti díj.
247 A bérleti díj most jelenleg 40.000,- Ft körül van. Dr. Gaál Mihály képviselı: A Csekı képviselıtársa által emlegetett témához, a víz minıséghez szeretne hozzászólni. Neki arról van információja, hogy a nyers vizet megszőrı szőrıbetétek mindegyikét kicserélték. A probléma ott van, hogyha feljött és meg van tisztítva, az beleengedi a még ki nem tisztított hálózatba, akkor csak fél vagy harmad munkát végzett. Ott tartanak, hogy ki van cserélve a szőrıbetét, és a szőrt nyers víz belemegy a tisztítatlan hálózatba. Azt kellene megkérdezni a NYÍRSÉGVÍZ-tıl, hogy mikor kívánják a hálózatot tisztítani, mert akkor a víznél tényleg minıségjavulást észlelne a lakosság. Balla Jánosné polgármester: Nemcsak a szőrıket kellett tisztítani, hanem a tisztítórendszert is átépíteni, az ı véleményük szerint ez Calligan rendszer, amit annak idején jó áron sikerült megvenni, az nem is a mélybıl feljövı víz tisztítására való, hanem folyóvíz tisztítására. Ezért bármennyit is tisztította annak idején a cég, nem volt elég reagálási idı. Nem volt elég hosszan ott tartva a tisztítási folyamatban, ezért is nem sikerült ezt a rendszert jól használni, tehát ennek az átépítését is el kellett végezni. Neki és a lakosságnak azt mondta, hogy az elsı kúté meg van, a második kutat szeretné augusztusig, a harmadik kutat szeretné ıszig, tehát maga a tisztítási folyamat is akkor fog optimális eredményt hozni. Az már mindenképpen eredmény, és talán azt lehet érezni is vízen, hogy fele annyi klórt használnak, mint az elıtt, éppen azért, mert a tisztítással sikerült olyan dolgokat kivenni, mint azelıtt a klórral kellett elnyomni. Folyamatosan folyik a vezetékrendszer tisztítása. Be fogják számoltatni a NYÍRSÉGVÍZ Kft-t. Szilágyi József képviselı: A Ságvári, Béke, Szegfő utcákon a vízvezeték nincs összekötve, nincs keringés, külön-külön le van zárva, mosatás nem történik, a víz minısége olyan, hogy ihatatlan. Mikor lesz ez megoldva? Ezt Csóka Sándor képviselıtársa jobban tudja, mert annak idején ott dolgozott a BÁTORVÍZ Kft-nél, és ı tudja, hogy ez már kb 6 éven keresztül megoldatlan probléma. Balla Jánosné polgármester: Több ilyen konkrét esetben a szakember majd meg fogja válaszolni. Mindig kiderül, hogy, amit Csóka úr állít, az nem úgy van. İ ezt nem tudja mondani, hogy van elzárva, vagy összeér a vezeték. Sıt ebben az esetben úgy tudja, hogy az északi városrész vízminısége jelentısen javult azzal, hogy megépült az ipari parknak az összekötı vezetéke, ezt még a BÁTORVÍZ Kft-tıl tudja, és ezáltal egy körforgású vízvezeték lett, nem pedig szakaszvégek lettek. Ezt továbbítani fogja konkrétan, de azt kéri majd, hogy amikor itt vannak azok a szakemberek, akik nyírbátoriak, üzemeltetik ezt a vezetéket, ott dolgoznak, értenek hozzá, ık hadd válaszoljanak, hogy így van-e vagy nem úgy van. Biró Ferenc képviselı: Azért, hogy a döntést megkönnyítse, a cégük most fog kivenni egy épületet a Kossuth utca 1. szám alatt. 90 m2-es lesz az épület alapterülete. Klímás, abszolút fullon meglévı rendszer, havi bruttó 110.000,- Ft-ért fogják kivenni. Menetközben Levendáné Dr. Lengyel Valéria képviselı megkérdezte az információt a cégtıl, bruttó 54.303,- Ft-ért veszi most ki bérbe az utcafronton lévı 88 m2 alapterülető helyiséget. Azt gondolja, hogy duplájára lehet emelni a bérleti díjat, ha ezt rendbe rakják. İ is azon van, hogy maradjon a város tulajdonában. Balla Jánosné polgármester: Hogy mibıl lesz a forrás, az úgyis egy késıbbi döntés lesz, mert ı úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak kell majd meghoznia. Nagy Elek, a Városüzemeltetési Kft ügyvezetıje: Megerısíti a jegyzı úr hozzászólását, ugyanis egy három résztvevıs társasház tulajdonról van szó.. Ebbıl nem lehet úgy építeni, hogy a társasház-közösségben résztvevıket kihagyják. Az egyik résztvevı, aki újjáépített egy részt, ami úgymond része a társasháznak, ı különálló, a másik Treszkaival közös. Ennek az épületnek az okozta a meghibásodását, hogy nincs alap. Ez egy alapnélküli épület, ennek a
248 felújításában nagyon nehéz gondolkodni önállóan. Az, hogy Treszkait mennyire lehet majd a bevonni a felújításba, és azt is mérlegelje a testület, hogy milyen problémákat fog a késıbbiekben vonni maga után. Amit a BÁTORVÍZ Kft fejlesztett nem az épület és a fürdı alaptulajdonrészét fejlesztette, hanem mőszereket épített be. Hogy ezek mőködıképesek legyenek, évente nagyobb összegeket kell rá fordítani, hogy használni lehessen. Ezek a mőszerek bármikor kiszerelhetık, elvihetık. Balla Jánosné polgármester: A határozat-tervezet II. pontja alternatív döntést igényel. Nem esett szó a III-as pontról, ugyanis a határozati tervezete nincs is itt megjelölve, azért nem, mert az elmúlthét péntekén a PRIMOM alapító okiratának egyeztetése folyt bizonyos alapító körökkel. Úgy tőnik, hogy minden olyan észrevételüket, amit tettek, és a kuratóriumnak a döntési helyzetét kívánták ezzel erısíteni, nem pedig az újonnan bejövı kuratóriumi tagokat. Ennek a változásnak van egy irányultsága, ezt nem szabad tagadni, változott részben a tulajdonosok összetétele, ebbıl is, illetve olyan döntés született korábban a kuratóriumban, hogy minden tulajdonos plusz egy tagot delegálhat. Ez által a 23 tagú kuratóriumban 7 régi tag maradt, az összes többi új delegált lett, maga a kuratórium elnökére is a javaslat az olyan személy, aki teljesen új. Ez az alapítvány egy jól mőködı alapítvány, 11 millió forintos alapító tıkével hozták annak idején létre, és most 500 millión felüli vagyona van. Ennek az a feladata, hogy a megyében mőködı kis és középvállalkozásokat segítse, pályázzon, a Széchenyi kártyát forgalmazza, illetve vállalkozásélénkítı programokat pályázik meg uniós és országos szinten. Azt a megyén belül, a kistérségeknek és az itt dolgozó kis és középvállalkozásoknak a fejlesztését, mőködését segíti. Mi vagyunk a képviselı-testületek között az utolsók az alapítók közül, aki még ezt nem fogadta el, ezen kívül a három alapító párt nem mondott még igent. Ha bármelyik alapítónál ez a módosítás nem megy át, akkor az ügyészség nem fogja bejegyezni. Úgy gondolja, hogy a nyírbátori önkormányzat ne legyen ennek a kerékkötıje, javasolja, hogy azokkal a megszorításokkal, amit át fognak rajta vezetni, mert ezen egyeztetések megszülettek, fogadja el a Képviselı-testület ezt az alapító okirat módosítást. Amiben nem tudtak megegyezni, reméli, hogy mindenki betartja a szavát, és ígéretét, és az új kuratórium majd szeptemberben errıl dönt. A Nyírbátori Önkormányzat részérıl Enyedi László képviseli a kuratóriumban a tulajdonost.
A Képviselı-testület a határozat-tervezet II. pont A. variációját 12 támogató- 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. A Képviselı-testület a határozat-tervezetet a II. pont tárgyában hozott fenti döntéssel együtt 11 támogató- 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja, és az alábbi határozatot hozza:
249 NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 37/2008. (VII.17.) HATÁROZATA önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések meghozataláról A Képviselı-testület I. - értékesítésre kijelöli az önkormányzati tulajdonú, Nyírbátor, Nyírfa u. 11. sz. alatt található nyírbátori 4001/67 hrsz.-ú lakóingatlant, melyen egy 43 m2-es komfort nélküli szociális bérlakás található annak lakáshasználója felé a NYÍRINKÖZ Ingatlanközvetítı és Hasznosító KFT által megállapított 900.000,- Ft forgalmi érték 10%-ának értékén, azaz: 90.000,- Ft egyösszegő vételár megfizetésével. Az értékesítést a lakások és helyiségek bérletérıl, valamint az elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 11/2006. (VII. 07.) sz. rendelet 60. §. (4) bekezdésében foglaltak biztosítják az ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerzıdést ennek figyelembe vételével kell elkészíteni. - felhatalmazza a polgármestert az ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerzıdés megkötésére. II. - a Nyírbátor, Kossuth 3. sz. és Ifjúság utca sarkán lévı nyírbátori 2010/8/A/2 hrsz.-ú, nem lakás céljára szolgáló helyiség életveszélyes állapotának megszüntetése ügyében az alábbi döntést hozza: -
az önkormányzat 2008. évi nem tervezett plusz ingatlanértékesítési bevétel terhére az épületrész felújítására, illetve újjáépítésére maximum 15 millió Ft-ot biztosít.
III. -
a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítı Alapítvány Alapító Okiratának módosítását, és kiegészítését a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyőlés által elfogadott tartalommal – a melléklet szerint – j ó v á h a g y j a .
IV. - a BÁTOR-VÍZ KFT tulajdonában lévı, de Nyírbátor Város Önkormányzata víziközmő ellátásának részét képezı tárgyi eszközök megvásárlásáról, a BÁTOR-VÍZ KFT rendelkezésére bocsátott tagi kölcsön rendezésére vonatkozó kompenzálási jegyzıkönyvet jóváhagyja. - felhatalmazza a polgármestert, hogy a megvásárolandó tárgyi eszközökre vonatkozó, a kompenzálási jegyzıkönyv mellékletét képezı eszközlista alapján elkészített adás-vételi szerzıdést aláírja. - felhatalmazza a polgármestert arra, hogy az így önkormányzati tulajdonba került tárgyi eszközöket megállapodás alapján használatra átadja az üzemeltetési feladatokat ellátó szervezeteknek.
250 Tárgy: (5. tsp.)
Elıadó:
Elıterjesztés TÖOSZ pályázattal kapcsolatos döntés meghozatalára
Balla Jánosné polgármester Kiegészítés:
Balla Jánosné polgármester: Ismerteti az elıterjesztés tartalmát. K é r d é s,
h o z z á s z ó l á s : nincs
A Képviselı-testület a határozat-tervezetet 12 támogató szavazattal, 4 tartózkodással elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 38/2008.(VII.17.) HATÁROZATA TÖOSZ pályázattal kapcsolatos döntés meghozataláról A KÉPVISELİ-TESTÜLET − a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tagjaként a 2008. évi tagdíj figyelembevételével a 2009 és 2010-re esedékes rendes tagdíjat - a két évre - összesen, 530.200,-Ft. azaz Ötszázharmincezer-kettıszáz,- Forint összeget a TÖOSZ EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok pályázati kiírása 4. kiemelt terület „A helyi és regionális, valamint központi hatóságok / önkormányzatok kompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése beleértve információ-technológiai eszközök használatát” címő célterületére, „Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján 2009-2010” címő projekt költségvetésének önrészéhez biztosítja. A fizetés ütemezése a tagdíj-fizetéssel azonos módon történik.
Több tárgy nem lévén, a polgármester az ülést 11.06 órakor bezárja. Kmf.
BALLA JÁNOSNÉ polgármester
DR. TÓTH ÁRPÁD jegyzı
