N-Green Tiszta Lehetségesség 2007
1
ELŐSZÓ
Isten barmai vagyunk. Saját magunk vagyunk barmok. Merthogy Isten bennünk van, az biztos. A játék során ki fog derülni, hogy mekkora barmok vagyunk. Ultrabarmok. Aki belevág a játékba, teljes mértében rá fog ébredni, talán már az első mezőben, hogy egy barom.
Nézzük csak, hogy miért is. Ugyebár mindenki, aki él, létezik, levegőt vesz valami együgyűség miatt, elfelejti, hogy egyszer csak meg is fog halni. Egyetlen dolog biztos - mondjuk el naponta milliárdnyian milliárdszor -, az a halál. Hihi. Aztán élünk tovább ugyanúgy mint előtte. Biztos az - szoktuk még ezt is mondani -, ami megtörtént. Milyen igaz. Ami történni fog az nem biztos, miközben biztos, hogy meghalunk, tehát mégiscsak bekövetkezik a jövőben valami, ami nem biztos, vagyis van olyan dolog, ami akkor is biztos, ha még nem történt meg. Egyszerűbben fogalmazva: tökéletes barom módjára nem nagyon veszünk tudomást arról, ami életünkben a legbiztosabb. A halálunkról. Nem vagyok benne biztos, talán Pilinszky mester írta egyszer, hogy anyáink a sírgödör felett guggolva szülnek. Milyen igaza volt e gondolat írójának. Tényleg nem emlékszem, hogy hol és kitől olvastam de, állandóan itt motoszkál a fejemben. Annyira tökéletes.
2
Szóval kelünk, fekszünk általában nap mint nap, és közben mindig kimegy a fejünkből, hogy egyszer csak elpusztulunk. Meghalunk, kinyúvadunk,
megdöglünk,
elpatkolunk,
megsemmisülünk,
bekrepálunk, feldobjuk a talpunkat, megpusztulunk satöbbi. Hihi.
Amikor erre rájövünk, akkor már többnyire késő. Ez főleg akkor késő, amikor hirtelen halálozunk el. Például autó-baleseteben, extrém sportolás közben, szívinfarktusban, satöbbiben.
A nem hirtelen elhalálozás nem visel meg bennünket annyira, mert akkor nem hirtelen kell felkészülni a dologra. Olyankor az ember azért többnyire mérleget tud vonni, egy kicsit készülni tud, egy kicsit eljátszogat a gondolattal, meg ilyenek.
Azt is hallottam már, hogy valakinek ilyen-meg olyan halála volt. Szánakozva mondjuk a temetésen, hogy ejnyebejnye, vagy hajjaj. Szép halála volt a kisöregnek, nem sokat veszkődött a halállal, az ágyban érte alvás közben. Bizony, nyolcvanhárom évet élt, szép élete volt, szép kort ért el.
Baromság. Nem elmeháborodott embertársaimnak tudniuk kell, hogy a halál nem lehet szép. Eleve nem lehet a halál elé túl sok jelzőt rakni. Felsorolom itt, hogy szerintem milyen jelzőket lehet a halál szó elé helyezni: A halál lehet biztos. Vagyis legjellemzőbb jelzője a
3
biztos. Ennek szinonímája a tuti. Aztán a halál lehet még hirtelen, lehet váratlan, és persze időbeliségét tekintve kiszámíthatatlan. Más nem nagyon lehet. Kiszámítható is csak abban az esetben, ha öngyilkosságot követünk el. De annak nem halál a neve, hanem öngyilkosság és még nagyobb baromság, mint a halál nem tudomásul vétele.
A halál nem lehet szép, sem csúnya. Egy szép ember meghalhat és egy csúnya is. Egy szép ember meghalhat balesetben vagy erdőtűzben, vagy földrengésben, és csúnyán megroncsolódhat az arca a halál elérése előtti állapotban, akkor mondhatjuk azt, hogy jó csúnya lett a szép ember, ergo csúnyán halt meg. És fordítva. Egy csúnya ember ágyban párnák között felesége, gyermekei, unokái búcsúzó tekintete mellett száztíz évesen végelgyengülésben szépen meghalhat. Akkor mondhatjuk, hogy szép halála volt. De hazudunk, mert nem a halála volt a szép, hanem az utolsó pillanatai. Háborúban, túszszabadítás közben, vagy Guinnis-rekord felállítása közben meghalni is szép lehet, de akkor sem a halál szép, hanem az ember köré font emlék.
Ha mindenáron azt akarjuk mondani, hogy szép, akkor mondjuk a haldokló utolsó pillanataira, az emlékére, vagy mondjuk azt, hogy szép volt a temetése.
4
A halál az nem szép. A halál, az biztos, kiszámíthatatlan és váratlan. Még akkor sem tudom megmondani, mikor következik be, amikor már haldoklom. Ezért a halál a legbiztosabb váratlanul bekövetkező kiszámíthatatlan esemény az életünkben. Mondom tuti.
Na, most ha már meg kell halni, akkor legalább egyszer tegyük fel az alábbi kérdések valamelyikét: Mi a fasznak születtünk meg? Mi a kurva anyánkért jöttünk erre a tetves világra? Mi értelme az életünknek? Mi dolgunk a földön? Miért vagyunk?
Komolyabb
filozófiai
eszmefuttatás
nélkül,
vagányan
megválaszolom a kérdéseket: Azért baszd meg, hogy élj! Azért a Te kurva anyádat, hogy élj! Az az értelme az életnek, hogy élj! Az a dolgod a földön, hogy élj! Azért vagyunk, hogy éljünk...
Ez a játék megtanít élni. Ha nem tudsz megtanulni ezzel a játékkal élni, akkor barom vagy. Barom.
5
A JÁTÉKSZABÁLY
A játékot egyedül játszod. Egyszerre bármennyi játékos játszhatja, de a játékosoknak egyedül kell teljesíteniük a feladatokat.
Annak az esélye, hogy valaki egy adott pillanatban egyedül vesz részt a játékban: nagy.
Mint ahogy annak is nagy az esélye, hogy másod, harmad, negyed és így tovább-magával vesz részt a játékban.
Minden a sors kezében, az eleve elrendelésben van. Vagy nincs, de ez mindegy, mert soha nem erre fogsz emlékezni.
A játék időtartama 24 óra. Nagyjából.
Hozzávalók: valami lötyi a leküzdhetetlen szomjúság ellen, némi készpénz, időjárásnak megfelelő ruházat és egy darab szalonna.
A játék során hét feladatot kell teljesítened.
A játék célja: visszatalálni önmagadhoz. Spirituális értelemben megtalálni a legbensőbb énedet, vagyis az igazit, amit valahol születésed és kamasz korod között veszítettél el.
6
A játék nehéz.
Úgy kell végigmenned a mezőkön, hogy közben nem kérhetsz segítséget. Nincs jolyjokered, és amúgy is tök egyedül vagy. Még akkor is, ha a játékban mások is részt vesznek.
A játékszabályt úgy kell magadévá tegyed, mint a párodat. Vele kell aludjál az indulás előtt és éjszakánként kétszer háromszor szerelmeskedned kell vele.
Különben hibázni fogsz és megbotlasz.
Ha nem lesz sikerélményed, annak csak az az oka, hogy nem próbáltad ki a játékot.
Ha kipróbáltad és nem érzel sikerélményt, akkor nem szeretkeztél eleget a könyvvel, és nem érted pontosan, mi a cél.
Ha nem lesz sikerélményed, akkor barom vagy.
Na! Kezdjünk bele!
7
A JÁTÉK NEVE: LEHETSÉGESSÉG
A játék neve lehetségesség. Deepak Choprától nyúltam le a nevet. Eredetileg „érzés” volt a játék neve. Angolul feeling. Nagyjából így kell ejtened, ha nem beszélsz angolul:fíling. Mondhatnánk érzésnek is, de én azt a nevet adtam neki, hogy „lehetségesség”.
A játékot az ókori Mezopotámiában játszották előkelő és gazdag urak házi bölcseik tanácsára. Én a játékra egy kalandos úton akadtam rá, amikor távol-keleten, pontosabban a maláj félszigeten töltöttem egy igazán kalandos időszakot, egy igencsak elveszett helyen, valamikor évekkel ezelőtt.
Nekem Isten mutatta meg a játékot, kalandos körülmények között. Utána kezdtem el nyomozni, hogy honnan a bánatból lehetne megszerezni a játékszabályokat. Na, nem volt egyszerű. Hiába a huszonegyedik század adatbázis-őrülete meg az internet, nem találtam egy kukkot sem a játékról.
Könyvtárat könyvtárra halmoztam, antikváriumokban bujkáltam, megszűnt könyvesboltok alsó polcait rámoltam kifelé, barátoknak és ismerősöknek szóltam, hogy szóljanak, ha tudnak valamit valakiről, aki tudhat egy ősi játékról, aminek a neve Isten szerint O volt.
8
Vagyis nulla, vagy nevezzük semminek, mindegy milyen nyelven, nyelvjárásban nézzük.
Külön tezaurusz-rendszert építettem ki annak feltárására, hogy milyen szinonimái lehetnek az O-nak. Honnan ered, hova megy, és mely civilizáció, mikor és hogyan próbálta meg értelmezni a semmit. A tezauruszokhoz nagyon értek, mert az informatikai mérnöki diplomámat tezauruszokból védtem. Furcsa egy állatfaj. Olyasmi, mint a családfa, csak bonyolultabb. Amikor kezdtem összeszedni O szinonimáit, akkora adatbázis került elém, amitől megrettentem. Pedig csak a magyar nyelvnél jártam, miközben tudtam, hogy amit keresek, valami sokkal ősibb nyelvben fogom megtalálni. Nem volt tehát elég csak a magyar szinonimákat kigyűjtenem, rögtön utána kellett néznem a holt nyelvekben fellelhető semmi szinonimáinak is. Egy hagyományos tezaurusz maximum két lábú és három-hat szinonimát tartalmaz lábanként. Például a kutya egylábú, hiszen az eb, blöki, kutyus, kutyuli, stb. szavak nem társítottak máshoz. A róka már kétlábú, hiszen egy másik használatos jelentése a hányás, hányadék, okádék, taccs. A semmi viszont százlábú. A 0, nulla, zéró, null jelentéseket kicsomagolva semmit kapunk, ugyanakkor más nyelvek mögé nézve, főként a játéktörténelemben ezernyi jelentést, értelmezést találtam. Az angol nothing szó meghökkentően sok szinonimával rendelkezik. Nil, none, nowt, nulliform, nullity, zero, stb. Teniszben a nulla helyett a love szót használják, aminek az
9
egyértelmű magyar megfelelője a szerelem, miközben semminek fordítjuk. Ha nagyon etimologizálni akarnám ezt a jelentés összetételt, akkor csak azt a szólást kell értelmeznem, amikor azt mondjuk, hogy szerelemből nem dolgozunk, vagyis a semmiért nem dolgozunk. Az angol ezt úgy mondja, hogy we play for love. Na, szóval mélyebb kutatásaim során rá kellett ébredjek, hogy ha a szerelem is semmit jelent, akkor mire kicsomagolom ezt a tezauruszt, nyolcvan másik könyvet is megírhatok.
Rohadt sokat olvastam a semmiről, hogy megtaláljak valamit. A semmi olvasása közben jöttem rá, hogy nem lehet csak úgy vakon keresni a semmit. Főleg azért nem, mert ha tisztában vagyunk vele, hogy a semmi nincs, akkor semmi értelme keresni. Hülye szójáték, de ha a semmi nincs, akkor pont az a kincs, ami nincs. Más nyelven ez persze nem annyira vicces, úgyhogy amikor majd ezt a könyvet sok ezer világnyelvre kezdik lefordítani, akkor bajban lesznek.
Kurt Vonnegut mondaná. Hehe.
De le van szarva, mert megtaláltam.
Éppen amikor már azt mondtam magamnak, hogy semmi értelme keresni tovább a semmit, akkor hirtelen rábukkantam egy nyomra.
10
Végig ott volt a szemem előtt, de annyira nagyon triviális és együgyű megoldás volt, hogy nem tudtam visszafejteni.
Ültünk az asztalnál egy kanaszta parti után és nagyobbik kislányom, aki már iszonyatosan hisztis volt, hogy vele is játsszunk valamit, na akkor ért el a megvilágosodás pillanata.
A kártyajátékot, amit játszottunk, színre színnek hívjuk. Magyar kártyával de franciával is lehet játszani. A magyarral egyszerűbb, mert kevesebb lap van benne. A játék lényege, bármilyen meglepő, az, hogy színre színt kell tenni. Bazz' ezt nem gondoltam volna kiáltotta a róka, de tényleg ennyire egyszerű.
De mégsem, ugyanis minden színt el kell küldeni egy másik színnel, ami azonban lehet ugyanaz a szín is. Így a következő játékos addig húz a pakliból, amíg nem talál színt a fent lévő színből. Aztán elküldi. Az nyer, akinek legelsőként fogy el a lapja, miután az asztalról már nem tud húzni. (Lehet, hogy a színre szín leírását kimásolhattam volna valamelyik nagy kártyakönyvből, de senki nem vette a fáradságot az irodalomban, hogy megörökítse az utókornak) Így aztán elégedj meg hevenyészett szabályleírásommal.
Na! Szóval ülünk ott az asztal mellett és ezt az idióta játékot játsszuk a nagyobbik kislányommal, de természetesen ő élvezte, és ezt én is
11
élveztem, baj tehát nem volt. Teljesen normálisan a lapok összevissza hevertek az asztalon abból húzkodtunk. Mire azt mondja a törpe:-Apa, rakjuk körbe!
Na! Hát, amikor így körberakjuk a húzkodós lapokat és miközben ráébredek, hogy ez egy nagy semmi játék, egy zéró, egy nulla, és közben formálja azt a kört a nagyobbik kis kezével, akkor ott beugrott a gondolat az agyhálózatomba, és magamban felsikítottam a gyönyörű reménytől.
Kurt mondaná:Hehe!
Másnap új aspektusból kezdtem el vizsgálni az addigra hatalmasra gyűlt nulláról szóló irodalmamat. Nem betűt kerestem onnantól fogva, hanem formát. Olyan formát, ami kör alakú. De nem akármilyen kör. Olyat, amit a maláj félszigeten abban az eldugott kis faluban mutatott nekem Isten. Olyasmi, ami egyszerre sík, meg gömbölyű, de valahogy pont úgy gömbölyű, hogy nem fér bele a három dimenzióba. Mondjuk olyasmi, mint egy sík kör egy felkiáltójellel. Csak a felkiáltójel nem látszik, hanem csak úgy odaképzelődik mellé, mintha azt mondaná, hogy na, te marha, ez egy kör, de nem sima kör, hanem teli kör. Szóval figyelj oda rá, mert ez a semmi!
12
Itt most hosszan ecsetelhetném bolyongásaimat a körök kusza világában, mire megtaláltam azt, amit keresek, de lehet, hogy ettől megkíméllek most. Lehet, hogy a következő könyvben ennek a keresésnek a teljes történetét mesélem el illusztrációkkal együtt. Akkor aztán látnád, hogy hányféle kör van a történelemben! Kis kör, közepes kör, nagy kör, cakkos szélű, szaggatott szélű meg foltos, pöttyös, üres, ovális és kerek. Szigorúan rengeteg! Az ember nem is gondolná, hogy a kör milyen fontos szimbólum.
Az ókori mezopotámiai körök között leltem meg az én semmimet. Amit az Isten mutatott nekem. Így néz ki:.
Ezt a szimbólumot aztán jó sokáig néztem aznap, amikor megtaláltam. Egy egész üveg Somlói Juhfarkat ittam meg örömömben és még kibontottam egy második üveggel is, de azt már csak a szemem kívánta.
A kör birtoklásától erekcióm lett. Nem fizikai hanem szellemi értelemben. Valami olyasmit éreztem, mint Aladdin, amikor Dzsint legelőszőr megpillantotta. Olyan morális erekcióm volt, hogy el kellett szívjak egy cafe cream márkájú szivart. Sőt, most ahogy évekkel később neked írom ezeket a sorokat, most is nedves az agyam. El kell szívjak egy Cafe cream szivart. Ma már új csomagolása van. Én a kéket szeretem, az van ráírva: blue.
13
Miután
megtaláltam
a
kört,
még
három
évig,
évente
háromszázhatvanöt nap, napi átlag három órán keresztül kerestem a játékot. Sokszor csak a gondolataimban, főleg amikor dolgozni mentem az autóval, meg amikor vártam, vagy éppen amikor semmi dolgom nem volt.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Megtanultam valamit a játék keresése közben, ami a játékban nem annyira cizellált. Ezt majd definiálom, amikor már játszol, most elmondom röviden. Üres helyeknek hívom, mert több kedvencem is így hívja. Paulo szó szerint Shörly is. Thálész,
Anaxagorasz
és
Pükhahontasz
szünetnek.
Azra
kvantumnak, de Newton és Püthagorasz is.
Szóval vannak ezek az üres helyek a fejemben, amikor nem töltődik ki semmivel. Ha oda beviszem azt az egy gondolatot, amit hagyok, hogy ne hagyjon nyugodni, akkor kitölti az üres helyeket. A játékban lesz ilyen feladatod, ezért már most készülj rá. Mondok egy jót!
Például, ha most le kell tenned a játékszabályt, mert mondjuk más dolgod van, de az, amit teszel, rutinfeladat, akkor kérlek, hogy amíg megteszed az utat a rutinfeladathoz, és amikor letetted a könyvet, amit most még fogsz, a kettő közötti üres helyre illeszd be a semmit.
14
Ezt úgy tudod megoldani, hogy nem a semmire gondolsz, hanem semmit gondolsz. Érted?
Na jó, még egyszer. Most ez után a bekezdés után tedd le a játékszabályt és tegyél az üres helyre egy üres kört. Egy sima üres kört. Amikor ezzel megvagy, akkor tüntesd el a kör vonalát úgy, hogy a körben lévő semmivel kiradírozod. Ne nézd a szélét, csak azt, ami benn van a körön belül. Egyszerűen fogd meg, és a semmivel satírozd ki a kör széleit. Óvatosan, hogy ki ne csússzál a vonalból. Ha ezzel megvagy, akkor dobd el a radírt, mondjuk a semmibe. Nem fog zavarni, mert onnan vetted ki. Ha ezzel is megvagy, akkor semmire gondolsz. Kitöltötted az üres helyet semmivel. Ez tökjó. Most pedig ebbe a semmibe, erre az üres helyre tegyél egy lakatot és jól őrizd meg. Szükséged lesz rá a játék során.
Gyengébbek kedvéért: A halmaz szóról hallottál már? Matematikai értelemben a halmaz egyfajta gyűjtőkör. Vagyis valamiket egymás mellé raksz és körberajzolod, mondjuk egy körrel, akkor halmazt csinálsz. Halmazosítasz. A feladatod, hogy alkoss egy üres halmazt. Az üres halmazban lévő dolog a semmi. Na, egy halmazt, amiben nincs semmi, csak el tudsz képzelni...
15
A játék lényege, a saját gyermeki éned megtalálása. Az, amire nem emlékszel. Semmi. Valószínűleg a fogantatásodtól óvodás korodig terjedő időszakot fogod megtalálni. A legtöbb ember ekkor veszíti el a semmit. Én is.
A játékszabályokat úgy írom le, ahogy megtaláltam. Nem változtattam rajta semmit. Nem kellett. Csak magyar nyelvre, századunkra és országunkra ültettem.
Jó semmittevést!
16
NEM KELL MINDENT ELHINNED
Minden állítás egyszerre igaz és hamis. Minden, amit ennek a könyvnek a lapjain olvasol a képzelet szüleménye. A képzelet segít az írónak a mondatok formálásában. Semmi nem igaz, amit leírok és minden igaz. Semmi nem hamis, amit leírok és minden hamis. Ne higgy a betűknek. Csak magadra figyelj és a változásra, amin keresztülmész. Ne törd a fejed, csak olvass és lapozz. A játékot úgy kell végigjátszanod, hogy közben veled lehet a könyv, de soha nem indult még neki senki úgy egy játéknak, hogy ne ismerte volna meg előtte a szabályokat. Ezért olvasd végig a könyvet, aztán kezdj el játszani. Nem kell mindent elhinned. Semmit sem kell elhinned. Játszanod kell. Persze, csak ha van kedved. Semmi nem kötelező. Csak a halál. Egyszer majd kötelezően meg kell halnod. Az tuti. Hihi.
Az alábbiakban nem szó szerinti fordításban, hanem közérthető magyarossággal teszem közzé a megtalált játék szabályait. Mivel több ezer éve találták ki a játékot, ezért a mai, civilizált formájába öntöm. Minden fejezetben leírom a feladataidat, amit végig kell csinálnod. Nem gyűjtöm francia bekezdésekbe a feladataidat, ezért módszeresen olvasd el, ha szükségesnek látod, jegyzeteld ki, mert letévedhetsz a játékmezőről és akkor nyenyó. Nagyjából huszonnégy órára lesz szükséged a játék elejétől a végéig. Nem szabad
17
kételkedned és félbehagynod a játékot. Ha egyszer belekezdtél, akkor már csináld végig. Kutatásaim során végül három különböző játékszabályt is találtam. Ezek minden esetben képírással rögzültek. A játékot ma is játsszák Indiában és Sri-Lankán. Én a sri-lankai játékot csináltam végig. A magyarországi helyszín kiválasztásának fő szempontjait a srí-lankai helyszín és az ottani benyomások, tapasztalatok alapján állítottam össze.
A kutatások lezárultát követően valamint a játék kipróbálása után egy évbe tellett, amire megtaláltam a megfelelő helyszínt. Újabb egy évbe került, amire felépítettem a szükséges infrastruktúrát. A hagyományos játékot teljes egészben a szabadban játsszák, de tapasztalataim és a játékszabályok rugalmasságának köszönhetően én egy speciális helyszínt alakítottam ki a játékhoz. Nem lesz könnyű megtalálnod, de ez is a játék része. Eddig közel száz próbajátékos vett részt a játékban és mindössze két embernek nem sikerült megtalálnia az összes játékmezőt. Összesen tízen adták fel a játékot idő előtt. A többiek mind sikerélménnyel távoztak. Sokuk vissza akar jönni játszani. Akik feladták a játékot nem erre a világra valók és nem teljesítik ebben az életükben küldetésüket. Akik végigcsinálták, ma mind a barátaim. Igen sok barátom van. Nem úgy barátok. Amolyan lélekközösség.
Na! Kezdjünk bele.
18
A játék napjának kiválasztása nagyon fontos. Ajándék lesz ez az életedben, ezért egy neked fontos napot tűzzél ki magad elé a játék végrehajtásának napjául. Tudatosan készülj rá, tervezd meg jó előre az indulás dátumát. Nem tudhatod, hogy lesz-e még valaki aznap a játékmezőn, és ne is áruld el senkinek indulásod dátumát. Legyen az a születésnapod vagy a házassági évfordulód, újjászületésed dátuma, vagy legszeretettebb embertársad születésnapja, mindegy. A játék a belső éned korlátlan szabadságának kiteljesedése. Üzenni fog neked amikor rászántad magad, hogy mikor indulj. Amikor belül eldöntötted, hogy nekivágsz, onnantól kezdve ne viszakozz. Írd be a naptáradba a dátumot, és ha szükséges, előre szervezd meg, hogy aznap szabad legyél. Amikor már ott vagy az indulás előtt, pihenj és töltsd ki az üres helyet a játék iránti várakozással.
Ha eldöntötted az indulás dátumát, ha eldöntötted, hogy végigjátszod a feeling-et, előtte tarts böjtöt. Egy hétig az indulás előtt ne igyál alkoholt és ne szedjél halucinogén szereket. Kerüld a húsételeket, ha teheted, egyáltalán ne egyél húst és ne fogyassz tejtermékeket. Ha nem teheted, fogyassz könnyű ételeket, szárnyast és halakat. Az indulás előtti este légy egyedül és készülj a játékra.
19
Ha reggel úgy ébredsz, hogy mégsincs kedved ehhez az egészhez, bele se kezdj. Ha úgy érzed, kész vagy az indulásra, lépj a csend mezejére.
20
A CSEND MEZEJE
A csend semmi. Nehéz megtalálni. A legtöbb utad során kerested a tökéletes csendet. Először összehasonlításokat kellett végezned önmagadban a kikristályosodott csend azonosítására. Tudatodban formáltad meg a tökéletes semmi képét, hogy ha rábukkansz valahol, tudjad, hogy megtaláltad. A legnagyobb csendben életedben az anyaméhben voltál. Azt a csendet kell megtalálnod. Ne áltasd magad, nem fogod tudni visszaidézni az anyaméhben eltöltött időt a játék végére sem, de lesz benned egy erős érzés, hogy kapiskálod már a csendet. Az úton egyedül kell végigmenned, és ha találkozol is emberekkel aznap, amikor rászánod magad, nem szólhatsz a másikhoz. Nem kérhetsz segítséget, mert az a te kudarcod lesz. Én, aki csak a játékmezőt biztosítom számodra, nem lehetek veled. Minden lépésedet tudom és minden lépésed biztonságos lesz, mert ezerszer végigjártam most és ezerszer előző életeimben. Ne készülj komoly zarándoklatra, de mielőtt nekivágsz, készítsd fel a lelkedet az utazásra. Öltözz fel az évszaknak megfelelően. Vegyél bőr lábbelit...(itt és a szabályok leírása során számtalanszor ki kellett javítanom az eredeti leírást, mivel a játék fénykorában még nem tartott ott a civilizáció ahol ma, következésképpen a ruházkodás és közlekedés megoldhatatlan lenne az akkori szabályok mentén. Például itt az eredetiben az állt, hogy „vedd magadhoz Apolló
21
ruházatát míves kezekből gím bőréből nehéz utakat járóknak készítve és kezdd meg utad csillagok múlásával karavánnal Caddibe.”).
Na, szóval!
Öltözz fel az évszaknak megfelelően. Vegyél állati bőrből készült bakancsot. A bakancs kényelmes legyen, mert mezítláb kell benne utaznod. Földanya végig az út során szólítani fog. A bőr lábbelit bármikor leveheted. Célodat könnyebben éred el, ha Földanya közvetlenül kísér. Az ókorban a téli hónapokat leszámítva mindenki mezítláb járta végig a mezőket. Sokan végigcsinálták fagyos időben is mezítláb. Te mindenesetre hülyén néznél ki a népligeti autóbusz állomáson mezítláb még nyáron is. Merthogy onnan kell elindulnod. Fel kell szállnod egy olyan járatra, ami Kecskemétre indul. A pontos indulási időpont 5.40 perc. Legjobban teszed, ha már megvan az indulási időpont, akkor előre lefoglalod a helyedet. Senki nem kívánja, hogy végigálld a két órás utat. Helyezkedj el úgy, hogy a menetirány szerinti jobb oldalon ülj, lehetőleg minél előrébb. Alsónémedi, Bugyi, Felőbabádpuszta, Dabas, Hernád, Örkény, Táborfalva, Felsőlajos, Lajosmizse útvonalon fogsz haladni. Figyelj!
Semmiképpen ne aludj el. Az indulásod előtti éjszaka pihend ki magad. Tudd, hogy a következő 24 órában nem fogsz aludni, ezért készülj tudatosan a játékra és pihend ki magadat előtte. A
22
szellemednek szüksége lesz a testedre, ne hagyd, hogy szenvedélyeid elragadjanak az indulás előtti este. Legjobban teszed, ha senkit nem avatsz be a tervedbe, abba, hogy végigcsinálod a játékot. Egyszerűen döntsd el, hogy elindulsz, és vágj neki úgy, hogy megajándékozod magad ezzel a 24 órával. Ha nem budapesti vagy, utazz fel a fővárosba az indulás előtti napon. Pihenj egy szállodában, vagy egy motelben, közel a népligeti megállóhoz. Este egyél egy kellemes vacsorát, feküdj le, töltsd ki az üres helyet a játék iránt érzett várakozás gondolatával és aludj el békésen.
A buszon ülve figyelj. Minden mozdulatnak jelentősége lesz a következő huszonnégy órában. Próbáld meg kitalálni, hogy vajon más is veled tart-e aznap. Figyeld az emberek arcát, próbálj meg a szemükbe nézni. Érezni fogod, hogy ki az az ember, akinek ez a nap ugyanolyan fontos, mint neked. Azok, akik a napi rutinnak engedelmeskedve munkájukba igyekeznek, vagy feladataik ellátása céljából szállnak buszra lesütött szemmel, lehajtott fejjel -, fásultan szállnak fel a buszra. Azok, akik keresik a tekintetedet, már hozzád hasonlóan rászánták magukat arra az útra, amelyben a cél a teljes csend elérése és a legbelsőbb én megtalálása. Tartsd be a játékszabályokat. Ne áruld el magad utastársaidnak. A játékszabályt gondosan rejtsd el, ne lássa senki a könyvet nálad. Ne beszélj senkivel, ne szólalj meg egész úton. Okosabb, ha előre megváltod a
23
jegyet, így véletlenül sem kell megtörnöd a csendet. Csendkirályt játszani nagyon nehéz, a feladatot meg kell tudnod oldani.
Amikor némán ülsz a buszon, minden zaj eljut hozzád. A sóhajtástól az idegek feszülésének eltéveszthetetlen hangján át a köhécselésen keresztül egészen a gondolatokig fogsz hallani. Ebben a csendben játssz el a gondolattal, hogy akik éppen felszállnak, melléd, mögéd, eléd ülnek, vajon hova utaznak. A gondolat a te legbelsőbb éned létezése. Amit sugall, azt hallod. Vedd tudomásul, észleld a gondolataidat. Egy emberről eszedbe jut valami-szokták mondani, miközben a belső én tapasztalással segít a másik ember énjével való találkozásban. A gondolat igaz, az első gondolat a valóság. Ne akard elhessegetni az első gondolatot, amikor meglátsz valakit felszállni a buszra. Ha azt gondolod, hogy az éppen akkor megpillantott nénike most az unokáihoz igyekszik, hidd el, hogy úgy van. Ha segédmunkást látsz abban a fiatalemberben, aki egy dabasi építkezésre igyekszik betont keverni, hogy összekuporgatott pénzét hétvégén a diszkóban boros kólára költse, hidd el. Ha egy ötvenes férfit látsz, akiről az az érzésed, hogy hozzád hasonlóan a játék miatt ült a buszra, hidd el. Ha már a negyedik, ötödik embert azonosítod, és gondolataid helytállóságát nem akarod kényszeresen igazolni, elkezded élvezni a játékot. Rövidnek fog tűnni a Kecskemétig tartó két órás út. Legbelsőbb éned hálás lesz, hogy kizökkentetted a
24
hétköznapokból. Bele fog menni a játékba, és elkezded érezni a létezésedet.
Ez a tiszta lehetségesség törvénye. Minden ember adottsága és a csend fegyvere. Ha nem belső éned tiszta üzeneteit dekódolod, hanem tapasztalataid alapján minősíted az embereket, többnyire tévedni fogsz. Szinte mindig tévedni fogsz. Ha elérted a csend állapotát, ha a semmi zavarmentesen létezik benned, akkor hallani fogod belső éned józan üzeneteit. Ne gondolj arra, hogy gondolkodnod kell. Megölöd a legbelsőbb valóságot. A tisztánlátás már-már a megvilágosodás állapota. Akarj világosan látni magad körül. Fogadd el azt az Isteni többletet, ami benned van. Ne tégy úgy, mintha mindent értenél már a világból és megtaláltad a boldogságot. Sokkal inkább próbálj meg tiszta örömöt találni az adott pillanatban. Az egymásra rakódott örömmel kitöltött pillanatok vezetnek el ahhoz az állapothoz, amit boldogságnak kereszteltek.
A buszon ülve, az üres helyeken a csenddel a birtokodban el fog érni az öröm. Örülni fogsz annak, hogy más emberek pillanatait látod, és a legbelsőbb valód, az éned tájékoztatást nyújt azokról a másik énekről. Ezt nevezzük a lehetségesség, a tiszta lehetségesség törvényének. A nyitott szemmel történő meditáció csak a legképzettebb spirituális gondolkodóknak sikerül. Egy buszon másképp ülni, mint a többi ember, bárkinek a képessége. Neked nem
25
kell csendet parancsolnod magad körül ahhoz, hogy magadban elérd a csendet. Parancsolj magadnak ezen a számodra rendkívüli fontosságú napon belső nyugalmat.
Ha hajléktalan áll melléd büdös, húgyszagú ruhában, ha egy számodra vonzó, kívánatos személy, ha egy szuszogó vénember, akkor is tudd, ez a te napod. A mai napon minden úgy van jól, ahogy van. Ne gondolj másra csak a puszta létezésed örömére, hogy most itt lehetsz a saját elhatározásodból, a saját önvalód megkeresése, saját benső éned szabadon engedése céljából. Minden körülötted a létezésedet igazolja, és te most ezt a létezést akarod megélni. Belső nyugalmad, a benned szétáramló csend harmonikus és tiszta létezése, önvalód első megszólalása örömöt fog okozni. Mosolyogni fogsz a tudáson, amit nem vettél még észre. Ha ebben a pillanatban a busz egy fának ütközne te akkor is nyugodt maradnál, mert adtál egy esélyt az elrendelésnek. Miközben önvalód arra sarkall, hogy megérints
egy
azonosíthatatlan
érzést,
miközben
a
csend
fodrozódásmentesen uralja a testedet, miközben egyre inkább rájössz arra, hogy élsz, azonközben feltör benned valami energia, amiről eddig fogalmad sem volt.
De te csak koncentrálj a feladatodra, hogy ma valami olyasmit viszel végbe, amihez egész eddigi életedben nem volt bátorságod. Teszel valami olyat magadért, amit magadtól nem tettél volna meg soha.
26
Csöndet tanulsz. A semmi létezését, az őserőt találod meg magadban. Legbelsőbb éned pedig egyre inkább felszabadul és úgy tudod kiereszteni magadból a felgyülemlett gőzt, hogy nem kell mély meditációba menekülj, nem kell alkoholt, nikotint, füvet, kólát alkalmazz. Nem kell üvöltened és kiáltanod kifelé. Mert ott ülsz a magad által meghatározott napon, a magad életében, a saját önvalóddal egy buszon, ami visz a legbelsőbb éned megismerése felé.
És senkit és semmit nem minősítesz a következetesen begyógyult agyad által adott ingerek alapján, hanem csak csendben figyeled azt a csodát, ami benned zajlik. Az embereket körülötted és a tárgyakat, amiket cipelnek, magukon, a kezükben. Az éned pedig szabadon szárnyal. Tisztán, hiszen ez a lehetségesség mezeje.
Zsibbadtan szállsz le az autóbuszról hét óra negyven perckor Kecskemét autóbusz állomásán. Miután az elmúlt két órában csendben ültél egy buszon és saját önvalódat próbáltad szabadjára engedni, most nagyon nehéz lenne megszólalni. Ne is tedd.
Ha ott állsz a pályaudvaron és semmit nem értesz abból, ami az elmúlt két órában saját önvalód keresése közben történt, ha földi érzések kavarognak benned, következésképpen: éhség, düh, minek
27
csinálom?, idióta vagyok, stb. akkor ülj fel egy vissza induló buszra és bocs, de kiestél a játékból.
Ha azt érzed, hogy lehetséges, akkor lépj a következő mezőre.
28
AZ ADÁS MEZEJE
A világmindenség csak a semmiből jöhetett létre. Ez az egyetlen logikus és ésszel meghozható következtetés. Ha nem így lenne, akkor nem lenne értelme. A semmi ettől olyan hatalmas. Micsoda erő és energia kellett ahhoz, hogy a semmiből egy ekkora hatalmas valami jöjjön létre, amiben ma csak kábultan keressük önmagunkat. Mit jelenthetett valójában a tudás fájáról enni, a valami kezdetén. Vajon mi lehet annál hatalmasabb megoldandó kérdés, hogy miből lettünk, s mivé leszünk. Már jónéhányszor belefájdult a fejem ezekbe a gondolatokba, aztán lassan megszoktam, hogy nem én fogom megoldani ezt a rejtélyt, nem ebben az életemben oldják meg és talán meg sem oldják.
Amikor a játék után kutattam, azt hittem, hogy kincset keresek. Amikor megtaláltam, már tudtam, hogy követ találtam. A kincs megtalálása az ember eredendő vágya, s ha követ talál e keresés közben hajlamos félredobni. Na jó, mondjuk ki, elhajítja a francba, Na!
Bátorság, valami többre való vágy, vagy egyszerűen a sikeres fiatalságom és az ennek következtében fel-felmerülő még többre törő vágy lehetett az oka annak, hogy rövid idő alatt megértettem, minden kő rejt magában valamit. Atyai jó barátom, életre tanító mesterem
29
mondta sokszor, hogy kőből csiszolják a gyémántot is, abból pedig a briliánst. Nem tudom a mai napig, miért hívta fel a figyelmemet egy könyvre, amiről szándékomban áll még ebben az életemben egy külön könyvet írni, de mondhatni alapjaiban változtatta meg az életemet. A könyv önmagunk megismerésének a vágyáról szól, vagyis arról, hogy meg akarjuk megtalálni a helyes utat. Szerzője ezzel a bibliai idézettel kezdi a könyvet: „Mert szoros a kapu és keskeny, az út amely az életre visz és kevesen vannak, akik megtalálják azt” Máté 7.14.
Amikor megtaláltam a játékot, akkor egy követ tartottam a kezemben. Amikor bölcs tanítóm tanácsainak engedve elkezdtem csiszolni, akkor lehetőséget láttam meg, s mire a végére értem, ékszer volt a kezemben. Isten tanítása szerint adj és adatik.
A magam hitvallása szerint olvasmányaim, tapasztalataim, némileg spirituális de valójában full racionális létezésem szerint is a semmiből lettünk valahogy. Olyan sok minden épül a semmire, hogy lehetetlenség nem belőle származzunk. A logikus gondolkodást nem lerombolandó, meg kell állapítsam, hogy a semmiből való valami keletkezése egy egész. Az egész pedig törjön bár millió darabra, összeilleszthető. Más aspektusból közelítve az anyag ugyebár nem vész el csak átalakul.
30
A játék értelmezése során az adás mezejével küzdöttem a legtöbbet. Ha szó szerint írom az eredetit, mint szabályt, akkor esélyem nincs arra, hogy a huszonegyedik században bárki komolyan vegyen. Ha önhatalmúan megmásítom, akkor ez a saját játékkönyvem lesz és nem biztathatok senkit sikerrel. Ennél a pontnál megrekedtem, és mert nagyon szerettem volna ezt a játékot közkinccsé tenni, és mert rengeteg munkám van benne, ezért egy sajátos megoldást választottam az adás mezejének megtervezésére.
Mivel a cél az, hogy saját, gyermekkorunkban elveszített önvalónkkal ajándékozzuk meg magunkat a játék végére, és a játék összes mezejének teljesítése összességében kerül kiértékelésre, ezért az adás mezején történő játékot szabadjátéknak tekintem, ahol minden játékos maga döntheti el, hogyan megy végig rajta. Csak ne feledjétek, keskeny az út, és kevesen vannak, akik megtalálják...
Az eredeti játékmesterek úgy állították össze a játékmezőket, hogy az élet hét jelentős törvényének mezején kelljen végigmenni. Mivel senki nem tudja megmondani, hogy egyszerre hányan játszanak, vagyis, hogy egy azon időpillanatban hány ember van a mezőkön, ezért a tülekedés elkerülése végett a kecskeméti buszpályaudvartól a következő mezőkre való eljutást minden játékosnak saját magának kell megoldania. A lehetséges eszközöket az ősi mesterek eképpen foglalták össze:
31
Mehetsz gyalogosan, avagy igás hátán. Törhetsz utat vagy széles ösvényt járhatsz. A feladatod, hogy a második mezőben adjál. A minden egész teljességének törvénye megsegít utadon. Ha elveszel más is elvesz, ha adsz, más is ad. Nincs megfizetetlen bűn, mint ahogy nincs visszaadatlan ajándék. Utazz át a városon, és a legelső kegyhelynél áldozz Istenednek hogy a jó mezőre léphess. Használd a szabálykönyv útmutatását a kegyhelytől, és célba érsz a helyes döntés mezején. Ne fogadd kétkedéssel szavaimat, mert beleveszel a fáradozásba. Legyél bátor utazó és az éned felölelve a helyes mezőre léptet.
Eddig az ókori feladatmeghatározás. Át kell tehát kelned a városon és adakoznod kell. Szóval ott állsz a kecskeméti buszpályaudvaron hét óra negyven perckor úgy. hogy fogalmad sincs arról, mi a fenének indultál el. Bár nézted az embereket, akik felszálltak a buszra, de igazából nem világosodtál meg. Zárójelben jegyzem meg nem is fogsz a játék végére sem, ha nem veszed komolyan a játékszabályokat. Alapvetően sem a megvilágosodás a játék fő célja. Ahhoz egy kicsivel többet kell foglalkoznod saját bensőd megtalálásával. Ne felejtsd azonban, hogy ez a te napod, ez a saját ajándékod magadnak ki tudja, mióta.
32
A városon át millió út vezet, te döntöd el, melyikre lépsz. Itt csak egy lehetséges útvonal van leírva, amit elődeid megtettek. A cél távol van és nagyon nehéz gyalogosan megtenni az utat. Csak a legerősebbek,
fizikai
állapotukban
nem
kételkedők
tudják
gyalogszerrel megtenni. Ezért választhatsz bármilyen közlekedési eszközt segítségül. Először azonban sétálj el a város főterére a 0 kilométerkőhöz. Milyen érdekes, hogy az utak kezdetét is semmivel jelölik ugye?
Amikor az ókori szabálykönyvet fejtegettem, láttam és tudtam, hogy a játék ősi megalkotói nagy jelentőséget tulajdonítottak a városnak. Vagyis a városon történő áthaladásnak. A második mező, amely egy városon történő áthaladás során a legbelsőbb én adakozásra teremtett tulajdonságait hivatott szembesíteni saját önvalónkat az egyik legfontosabb törvény. Ennek a mezőnek a nem teljesítése a játékból való kiesést eredményezi. Az ókorban játszott játékok esetén olyan mély vallásos áhítat és eufória vezette az embereket, hogy az adás törvényét kizárólag szent helyen végezhették. A magunkban hurcolt ajándék több, mint, amit kézzel megfoghatunk, vagy megérinthetünk, szemmel láthatunk, vagy több annál, mint amire vágyakozunk. A magunkban
rejlő
ajándék
isteni
természetünknél
fogva
cselekedeteinkben nyilvánul meg. Azt, hogy kinek és mit adsz, Te döntöd el.
33
Kecskemét tipikusan alkalmas az adás törvényének gyakorlására. Kutatásaim során olyan várost kerestem, ahol egy helyen található meg szinte minden vallás kegyhelye. Kecskemét város főterét számtalan kegyhely szegélyezi. Megtalálható itt a református, katolikus és evangélikus templomok mellett az ortodox és a piaristák kegyhelyei is. Annak, aki tehát mélyen vallásos, egyszerű a feladata: csak besétál valamelyik számára kedves épületbe és adakozik. Akár egy imával, pénzzel, gyertyagyújtással, ki-ki kedve szerint.
Neked viszont nem ez a feladatod. Úgy, ahogy a buszon mindösszesen arra kellett figyelned, hogy milyen emberek szállnak fel és le, itt is határozott feladatot kell végrehajtanod. A gyalogosan megtett úton figyelned kell. Elmédet teljesen tisztán kell tartanod, és arra kell törekedned, hogy meglásd az adás lehetőségét. Emberek és tárgyak mellett fogsz elhaladni, miközben a nulla kilométerkövet keresed. Szemed nyitva lesz, mert különben elbotlanál. Javaslom a Rákóczi úton megépült fasort e sétára, amely nem vesz igénybe több időt negyed óránál. De persze, te döntöd el, merre indulsz. Önvalód megsúgja, merre indulj el. Ha eltévedsz, használd a játékszabály ide vonatkozó mellékletét. Csak mutasd fel a „Merre találom a 0 kilométer követ?” oldalt és megmutatják neked a helyes irányt. Ne szólalj meg, ne beszélj senkivel, csak keresd az adás lehetőségét. Agyadban az üres helyre egyetlen dolgot tegyél, hogy adnod kell.
34
Meglátod majd, hogy mit kell tenned. Minél többet adj ezen az úton. Nézd az élőlényeket és a tárgyakat és belső éned megsúgja, hol tudsz adni. Lehet, hogy valakit át kell kísérj a zebrán, lehet, hogy egy kutyát kell megsimogatnod, vagy egy koldusnak kell aprópénzt dobjál. Lehet, hogy egy babakocsit kell átemelned egy padkán, vagy egy megbotlott gyermeket kell felsegítened. Lehet, hogy egy fa kéri tőled, hogy érintsd meg, de az is lehet, hogy Földanya szólít, hogy egy szemetet emelj le róla és rakd a szemetesbe. Nem tudhatod előre, de nem is kell tudnod. Nyitott szemmel járj, és legbensődnek engedd hogy segítsen arra használni a szemedet, amire teremtetett.
Ahogy haladsz előre a semmi felé, egyre több lehetőséget látsz majd az adásra. Olyan lehetőségeket, amik nap mint nap kísértek az utadon, de eddig nem vetted észre. Ha véletlenül egy szomorú arcot látsz és tekintetetek találkozik, küldj mosolyt az arcnak és magadban álld meg a tulajdonosát. Vissza fog mosolyogni. Ha boldogtalan párt látsz, és tekintetetek találkozik, küldj boldogságot és kérd őket, hogy egy pillanatra legyenek boldogok. Küldj derűt az arcoknak. Ne keresd mások tekintetét, hanem hagyd, hogy önvalód táplálja a veled találkozó aurákat. Legyél békés és nyugodt, hiszen ez a te napod. Nem hajt senki. Több tízezer órája élsz, és még soha nem ajándékoztad meg magad saját magaddal. A legnagyobb ajándék, létezésed igazolása rejlik abban a rövid útban, amit megteszel a pályaudvartól a semmi kövéig. Ha elfogadod legbelsőbb éned
35
utasításait, ha valóban a feladatra tudsz koncentrálni, érezni fogod a létezésedet. Sokkal jobban, mint bármikor az életedben.
Egy kézzel ásott kút vagy. Saját életed a saját kutad. Kutadban a víz akkor tiszta és kellemes, akkor bőséges kutad forrása, ha folyamatosan meríted belőle a vizet. A minden egész semmiből való alakulásának része vagy. Ha nem áramoltatod kutadat, eltömődik. Ha nem merítesz magadból újra és újra, eltömődsz. Elfásulsz, meghalsz. Megdögleszted saját benső énedet. Kipurcansz.
A világegyetem egész. A semmiből jött létre. Te a világegyetem része vagy. Csak azt kapod, amit adsz. A kristály, ami százezer darabra esik összeragasztható. Bárki összeragaszthatja, aki ért a kristályragasztáshoz. Ha te szétesel, téged senki nem fog összetapasztani. Csak te saját magad tudod saját magadat összetapasztani. A kút, amely te vagy jelképezi ezt. A mindenséget így tudod megérteni: minden kút ugyanabból a vízből táplálkozik, minden kutat Földanya táplál. Amikor merítesz e vízből, azt testednek szomjoltására, állataid itatására, növényeid locsolására fordítod és így visszaadod Földanyának. A világegyetem összes kútja kapcsolatban van egymással. Ha te építesz egy várat és annak közepére kutat fúrsz, majd építenek melléd egy másik várat és mélyebb kutat fúrnak a közepére, a te váradban lévő kút vize elvész. Amíg a kutak nem tudnak egymásnak vizet adni, addig valaki
36
szomjazni fog. Így értsd meg saját önvalódat is, ha nem tudsz adni, nem fogsz kapni.
Lehet, hogy most sikeres és gazdag vagy, sok pénzed van és boldoggá tesz ez a tudat. És ez tökjó. Szerintem a kiegyensúlyozott élethez sok pénz kell. Ez most így van összerakva, nem nagyon tehetünk semmit ellene. Nem is kell. Hülyeségnek tartod, de ha sok pénzed van, adjál belőle és vissza fogod kapni. Vagy ha ragaszkodsz a pénzedhez, adjál szeretetet, örömöt, vidámságot, egy szál virágot, egy simogatást, együttérzést. Ha nincs pénzed, adj, amit tudsz. Szeretetet, örömöt, vidámságot egy szál virágot, egy simogatást, együttérzést. Mindegy mit, csak adjál. Érezni fogod, hogy a kutad vize tisztul és bőség lesz a válasz a mindenségtől.
Ha ott állsz a kecskeméti 0 kilométerkőnél és az oda vezető úton nem tudtál senkinek sem adni, tegyél még egy próbálkozást. Lásd meg az első gyermeket, aki odaér. A gyermekek tudják, hogy mikor kell ott lenniük. Ha órákat kell várnod, akkor is várj. Meg fog jelenni a gyermek, és te mosolyogj rá. Ha nem mosolyog vissza, fordíts hátat a játéknak és menj haza. Éld a megszokott életedet. Akkor ebben az életedben nincs szükséged erre a játékra.
Ha úgy állsz a kőnél, hogy tudtál adni, ha legbensőbb éned jelen van, ha jó beszívni és kilélegezni a levegőt, ha úgy érzed, hogy élsz és
37
körülötted is minden él, ha úgy érzed, hogy valamit beteljesítettél, akkor lépj a következő mezőre.
38
A DÖNTÉS MEZEJE
Döntéseidet te hozod meg, ezért neked kell vállalnod a felelősséget is értük. Több százféle döntési mechanizmus létezik. Van, aki papírra ír, van aki kockát dob, van aki jóshoz megy, akad aki kártyát vet, vagy sokan megérzéseik alapján döntenek. Vannak racionális döntéshozók, irracionálisak, utópisztikusak és idealisták. Vannak teljesen balekok és vannak hihetetlenül sikeres döntéshozók. Vannak elodázók és azonnal reagálók. Vannak, akik alszanak rá egyet és vannak akik egy évet alszanak rá.
Lehetőséged van számtalan lehetőség közül választani és ez a hatványozott
lehetőség
korlátlan
lehetőségeket
eredményez.
Döntéseid kölcsönhatásokat eredményeznek, ezért van az, hogy minden döntésed visszahat rád. Jó döntéseid csak úgy minősítheted, ha már a döntés következményeként megvalósult jó megtörtént veled. Ekkor visszamenőleg azt mondod, hogy akkor jó döntést hoztál. Fordított esetben, tehát rossz döntés esetén is igaz ez.
Vannak persze közepesen jó és rossz döntések és néha előfordulnak semleges döntések is. Sőt, ha jobban belegondolunk, döntéseinkre az összes létező jelzőt felaggathatjuk.
Például: gagyi, béna, sirály,
coool, szar, szép, csúnya... Na!
39
A döntést meghoztam, mondja a bíró, majd húskloffolójával az asztalra csap. Miközben a fenét hozta meg Ő a döntést. Betűket, törvényeket, korábbi embermilliók milliónyi gondolatát szavakba öntött változatai s papírra nyomott szabályok alapján döntött. De persze ez is döntés.
Az emberi én, az individuum legnagyobb szabadsága a döntési lehetősége. Sok millió lehetőség közül kiválasztani. Ez az igazi szabadság. A mai világ tárgyiasult formájában nagyon nehéz értelmezni az ókori jeleket. A döntés mezejénél mégis egyszerű dolgom volt. Az eredeti játékszabály csak egy irányt mutat és egy távolságot. A megérkezés öröme, mint cél, és annak fokmérője, hogy vajon mennyi idő alatt tettem meg az utat -, ez segít dönteni.
Vagyis, ha az ókori játékot egy az egyben alkalmazzuk, akkor ebben a mezőben a feladatod mindössze annyi, hogy a nulla kilométerkőtől gyalogolj el a folyóig és állj meg a hídon. Mehetsz gyalogosan, avagy igás hátán. Törhetsz utat vagy széles ösvényt.
Jaja. Csakhogy az elmúlt néhány ezer évben a pusztát beépítettük, autópályával, vasúttal, ipari üzemekkel, ja meg városokkal. Normális esetben egy ember 4-5 kilométert tesz meg egy óra alatt gyalogosan. Ez a mostani műtárgyakat tekintve és azokat kerülgetve, jó ha 2-3 kilométerre csökken.
40
Így számolj: Ha tájolóval mész, körülbelül tíz perc múlva eltévedsz. Ha van saját GPS-ed akkor bizonyos koordinátákat kell beütnöd és nagyjából két óra múlva a célba érsz. Ha az utasításaimat követed, akkor egy óra múlva a hídon állsz. Ha az utasításaimat az indulás előtt gondosan memorizálod, akkor 50 perc múlva célba érsz.
A döntés persze a tied. Mehetsz taxival is, vagy vonattal, busszal. Bérelhetsz kerékpárt. Ha így döntesz, akkor használd a játékszabály utazási segédletét. Megjegyzem: kincset keresel, és ezt régen is gyalogosan tették. A Camino, ami az egyik legdurvább zarándoklat, több, mint ötszáz kilométeren át vezet Spanyolországban. Sokan 2530 nap alatt megcsinálják. Átlagosan 20 kilométert sétálnak abból a célból, hogy megtalálják önmagukat. Kétlem, hogy ez valóban többe önsanyargatásnál és
egyfajta akaratpróbánál. A Caminon
végigzarándokoló emberek vallásos hitük, erős útkeresésük, talán kalandvágyuk vezérlete által teszik meg ezt a mérhetetlen hosszú utat. Sokan feladják, de még többen végigmennek. Éjszakánként testszagú menedékhelyeken pihennek, hátukon egy hónapra való abrakot cipelnek. Ehhez képest téged a következő két mezőben összesen harminc kilométeres séta után megérkezés vár. Oda, ahova mindig szerettél volna eljutni. A semmibe. A csend kézzelfogható valóságába.
41
Benne vagy a játékban? Na! Akkor induljunk. A következő utat tedd meg: én már sokszor megtettem, bízd rám magad, nem fogsz eltévedni. Vezetlek. Állj szembe a térrel, a város felé. Pont arra menj, amerre a nyíl mutat. A városháza mellett fogsz elsétálni. Egy zebrához érsz. Balra látod a tűzoltóság épületét. Menj egyenesen át a zebrán. Ez már a te utad. Innentől csak egyenesen a körforgalomig. Egy tölgyfa áll a körforgalomban. Át egyenesen és tovább. Emeletes házak között haladsz kifelé a városból egészen egy kereszteződésig. Menj tovább egyenesen a vasúti átjáróig, majd azt követően is tovább a körforgalomig. Kísértést érzel a MC-donalds láttán. Kortyolj az italodból és menj tovább egyenesen. Sokára lesz egy nagyobb kereszteződés. Balra Toyota szalon, jobbra a Hullám vendéglő. Menj tovább egyenesen. Motorkereskedés jobbra, majd zöldséges fabódé. Még mindig tovább egyenesen. Agip benzinkút jobbra. Itt egy kis murvás út vezet balra. Autóbontó van kitáblázva. Térj rá erre e murvás útra és folytasd az utadat egészen, amíg az út kisebb kanyarokkal egy vasúthoz vezet. Ott fordulj jobbra, ahogy az út is jobbra fordul, majd nem sokkal később balra át tudsz menni a síneken. Vigyázz, mert nincs szemafor. A vasút túloldalán aszfaltos út vezet, kelj át rajta kicsit balra a szemed előtt folytatódik az út, merőlegesen a vasútra. Sétálj végig azon az úton. Újabb aszfaltos útra érsz. Itt jobbra menj, egészen addig, amíg az autópályát nem keresztezed. Híd visz át az autópálya felett. Na, itt állj meg. Pont a híd közepén.
42
Az eredeti játékszabályok mindegyikében folyó felett átívelő hídhoz kellett eljutni. Akkoriban az egyetlen komoly teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz a bárka volt. Ennek megfelelően az ókori
folyókon
hatalmas
bárkaforgalom
volt.
Ezt
a
mai
Magyarországon egyetlen folyó sem tudja produkálni. Ezért teljesen önhatalmúlag a hidat egy autópálya felett választottam ki. Na meg azért is, mert csak így tudlak célba juttatni.
A hídhoz vezető út nem túl hosszú. Fele úton a városban mész, fele úton elhagyod a várost. Ez a rövid, kivezető út a városból az élet útja. Anyagvilági léted tapasztalatainak útja. Te, amikor megkezded ezt az utat, már döntöttél.
Minden, ami az út alatt történik veled eleve elrendelt. Az út alatt meghozott döntéseid, belső éned iránymutatásai. Minden lépés több ezer pillanat egymásra rakódása. Hogy lépni tudsz, az a létezésed. Önként vállaltad a játékban való részvételt, ez a te döntésed volt. Az örökkévalóság
mezejében
haladsz
a
saját
döntésed
következményeképpen. Minden lépés, minden mozdulat közelebb visz önmagad feltárásához.
Minden megtett lépés előre, egy-egy döntés eredménye. Tested végrehajtja a belső parancsot, agyad ingereket küld lábadnak, és
43
lépésre ösztönzi. Ezeknek a döntéseknek köszönhetően ki fogsz érni a városból. A belváros rendezett, macskaköves élményét felváltja a városba igyekvő forgalomtól cizellálatlannak tűnő, egymással diszharmóniában lévő épületek egymásutánja, majd az aszfaltos utat, a járdát felváltja a szegényebb környékeket jellemző poros, murvás semmilyen környezet. Pont úgy haladsz kifelé a városból, ahogy az életedből. Milliószor megtett utakat jársz. Döntéseid következménye, hogy lépés és lépés után haladsz.
Tekinteteddel keresed a játékszabályban leírt tárgyakat, hogy el ne tévedj. Megállapítasz, döntesz majd utasítást adsz testednek a továbbhaladásra. Nyíl, zebra, tűzoltóság, körforgalom, tölgyfa, vasút, körforgalom,
Mc-donalds,
Toyota-szalon,
Hullám
vendéglő,
Motorkereskedés, Zöldségesbódé, Agip Kút, Autóbontó, vasút, út, földút, híd. Csupa hétköznapi tárgyak, amelyek a normális hétköznapokon semmiféle döntést nem hoznak ki belőled. Most ezek láttán azonban folyamatosan újabb és újabb döntést hozol. Meglátod, azonosítod, majd ingert küldesz lábaidnak a folytatáshoz. A tárgyak szereppel lettek felruházva.
Egy átlagos hétköznapon, amikor meglátsz egy zöldségesbódét, ha csak ránézel, akkor megnyugtató érzés kerít hatalmába? Vagy amikor egy körforgalmon áthajtasz van olyan érzésed, hogy most jó úton jársz? A tűzoltóság láttán elönt-e a bizakodás? Ha nem akarsz
44
kamuzni, azt kell mondjad, hogy nem. De most, amikor a játék bizonyos tárgyakat turistajelekké alakított, most, amikor ezeken a tárgyakon múlik, hogy megtalálod-e azt, amit keresel, most bizony megnyugtat az Ő látványuk.
Hagyd ezt a nyugalmat eláradni magadban. Ez az érzés, amit totálisan jelentéktelen műtárgyak okoznak benned, ez a helyes döntésre a válasz. Ezek a tárgyak üzennek neked. Azt üzenik, hogy Te ott vagy. Üzennek és megnyugtatnak. Mit tennél, ha ez az egész könyv átverés lenne? Ha reggel nem akkor indul a busz? Ha nincs semmiféle 0 kilométerkő Kecskemét főterén? Ha egy jó pár kilométeres séta után csak egy táblát találnál ezzel a felirattal: BALEK!?
Az ég világon semmit. Mert nem azért vagy úton, hogy átverjelek és nem azért játszol, hogy valaki kandikamerával rögzítse a te átverésedet. Megpróbálod elhinni azt, hogy van értelem a világban? Boldogságot, örömet keresel. Az élet értelmét? Ez alatt a rövid séta alatt, miközben a tárgyak üdvözölnek téged és te is üdvözlöd őket, megtalálsz valamit. A döntéseid szabadságát. Apró döntések ezek. A mechanizmusuk is egyszerű. Meglát-megnyugszik-dönt-lép. Meglátmegnyugszik-dönt-lép.
45
Az életed a tied. A belső éned azonban az univerzum része. Minden összefügg mindennel. Abban a dimenzióban, amiben most te mozogsz, megérted, hogy a döntések milyen egyszerűek. Itt és most csak egy képet látsz, ami segít a döntésben. Ezeket a képeket a megjelölt tárgyak megpillantása alakítja ki a szemfenekeden. Innen jut tovább a döntés a lábadhoz és így haladsz az életben.
A mindennapi életben legalább ilyen egyszerű a döntések meghozatala. Csak ekkor nem az anyagvilági tested szeme lát el ingerekkel.
A döntés
ott
van a
mindenségben.
Abban a
mindenségben, aminek te része vagy. Amikor döntést kell hozzál, a legbensőbb éned már tudni fogja a választ. Minden kérdésre van válasz. Minden döntésre kész válasz van. Benned.
Miközben ezen a mezőn haladsz, és fizikai, anyagvilági lényednek nincs más feladata, mint azonosítani a tárgyakat, lesz időd ezen elgondolkodni. Az a feladatod, hogy találkozz a tárgyakkal. Köszönd meg nekik, hogy ott vannak és mutatják neked az utat. Dönts a továbbhaladásról és lépj. Köszönj a következő tárgynak és dönts és lépj...
Az életben is ezt kell tenned. A helyes döntés mindig megjelenik számodra. Te csak lépj!
46
Ez a döntés törvénye.
A hídra értél. Most ott állsz a civilizáció és az ősanyag között lebegve. Alattad a huszonegyedik század robogó autócsodái. A valahova tartó emberek százai suhannak el alattad. Ők ma úgy döntöttek, hogy autóba ülnek és végzik a dolgukat. Minden autóban egy-egy döntés ül. Döntöttek arról, hogy ma egyik vagy másik irányba, akár mindkét irányba, de végigmennek ezen az autópályán. Döntésük mögött racionális érvek vannak. Munka, családlátogatás, kereskedelem, betegség, szülés, kinek mi.
Te viszont ma másként döntöttél. Több ezernyi órája ketyegő létezésedből adtál magadnak 24 órát arra, hogy megtaláld elveszett legbenső énedet. És ha már itt vagy, akkor közelebb vagy hozzá, mint bármikor ebben a sok ezer eltelt órában valaha is voltál.
Előtted az út, amin végig akarsz menni. A te napodon a te döntésed értelmében a te boldogulásod érdekében. Önvalód megtalálása érdekében. Egyetlen céllal, hogy igazold a létezésedet. Ott állsz, letekintve a száguldó autókra és létezel. Hatalmasabb vagy mindegyik rohanó gépnél...
Innen még van visszaút. Csak óvatosan le kell kapaszkodj a hídról és két kilométerre balra a benzinkútnál hívhatsz egy taxit.
47
Ha érzed a létezésedet, és jól esik levegőt venni, akkor lépj a következő mezőre.
48
AZ ELFOGADÁS MEZEJE
Minden úgy jó, ahogy van. Szürreálisan optimista hozzáállás. Nyilvánvalóan ezzel a gondolkodással csak ülni kell egy helyben és a sült galamb majd egyszer csak belerepül a szánkba. Milliószor tettem fel a kérdést magamnak, miért pont nekem mutatta meg Isten a játékot.
Amikor visszabogoztam az elfogadás mezejének szabályait, nagyon is meglepődtem. Mindaz, amit az összes többi mező tanít, mindaz, ami körüllengi ennek a játéknak a tartalmát szöges ellentettje a harmadik mezőnek. Hogyan lehet valaki egyszerre mindenbe beletörődő és minden iránt vágyakozó? Hogyan találhatja meg valaki a legbensőbb énjét, ha mindent, ami a környezetében létezik és lélegzik, minősítés nélkül totálisan elfogad. Sokáig azt hittem, hogy rossz a játék és semmi köze nincs az elrendeléshez, a spirituális útkeresés megoldásaihoz. Sokáig azt hittem, hogy feleslegesen dolgoztam éveket. Aztán egyszer csak megértettem. Segítek neked is megérteni.
A legnagyobb hibám az volt, hogy rosszul fejtettem meg a játékszabályt. Az összes lexikon a beletörődés szóra fordította ezt a játékmezőt. Hónapokba telt, mire rájöttem, hogy szó sincs beletörődésről hiszen a szótárak, a kutatások helytelenül fordították a
49
képi ábrázolást. Erőfeszítésről és elfogadásról van szó és így is kell fordítani. A lehető legkisebb erőfeszítés, vagyis az elfogadás mezején járunk. És így már mindjárt más. Valamit elfogadni, vagy valamibe beletörődni, óriási a szakadék.
Amikor az első mezőben ott ülsz a buszon, akkor anyagvilági tested ül ott. Te vagy az, aki ott ül. Egy test. A szemed látja az embereket. Amikor a második mezőben megtapasztalod az adás lehetségességét azt az anyagvilági testet használod önvalód örömszerzésére. De a szemed látja meg az adás lehetőségét. A tested tartalmazza a mosolyodat. Amikor a harmadik mezőben folyamatosan döntéseket hozol, szemednek, testednek köszönheted a döntéshez vezető utat, a lépés dinamizmusát.
Amikor odaérsz a hídhoz, amikor már jócskán benne vagy a játékban de a neheze még előtted áll, akkor el kell válnod teljesen anyagvilági testedtől. Attól a ponttól kezdve mindent úgy kell elfogadnod, ahogy történik. Minden úgy lesz jól, ahogy lesz.
Nem szabad beletörődnöd, hogy előtted egy hosszú út áll. Nem! El kell fogadnod, hogy előtted az út. Üdvözölnöd kell az utat. Azt kell mondjad neki, hogy örülök, hogy megtaláltalak. Á, szóval te vagy az, akiről tíz ember visszafordult. Nézd csak! Én elfogadlak. Olyannak amilyen vagy és én végigmegyek rajtad.
50
Hosszú vagy? Elfogadom. Poros vagy? Elfogadom. Sáros vagy, havas, lucskos, szemetes? Elfogadom. Ma én végigmegyek rajtad úgy, hogy a lehető legkisebb erőfeszítést teszem csak. Ne hogy azt hidd, hogy félek. Hogy gyáva vagyok egy ismeretlen tájon, vadidegen környezetben a semmi közepén végigmenni rajtad.
Ez nem anyagvilági érzés. Én döntöttem, és végiggyalogolok az úton. Közben csak és kizárólag a legbensőbb énemmel foglalkozom. Őt tréningezem, mert ma már megéreztem, hogy létezik. Megtanított látni más embereket. Megtanított adni és megtanított dönteni. Most mire tanítasz te út?
Arra tanítalak, hogy fogadj el olyannak, amilyen vagyok. A te utad vagyok. Rám taposhatsz. Megalázhatsz vizeleteddel, fekáliáddal. Leszarhatsz. Igen. Ha neked úgy esik jól. Porból lett, porrá lesz. Szemetet dobhatsz rám, ha neked úgy esik jól. Majd más felveszi. Csak egyetlen szabály van! Amíg rajtam jársz, addig ezt az egy szabályt be kell tartanod. Ha ezt a szabályt megszeged útonállókat küldök
ellened,
vérszomjas
vadállatokat,
kiéhezett
kutyákat,
gyilkosokat.
51
Ha a szabályt betartod, elvezetlek a vágyak mezejére. Megtanítalak örömben élni. Felfedem az Önvalódat, hogy kezdjél vele, amit csak akarsz.
A szabály: fogadd el a pillanatot. Minden lépés pillanatok ezreinek egymásra rakódása. Ezeket a pillanatokat fogadd el, míg rajtam jársz. Ne térj le rólam. Csak haladj egyenesen és ne tégy erőfeszítéseket. Ez a te napod. Te választottad. Fogadd el minden pillanatát. Fogadd el a napsütést, az esőcseppeket, a szelet. A szélvihart, a szakadó esőt és a havat. A meleget és a hideget. Az ágak karcolását, emberek köszönését, homok süppedését. Éld meg a pillanatot. Ez veled történik. Az út olyan lesz, amilyenné te teszed. Köszöntsd a növényeket és az élőlényeket, akikkel találkozol. Érezd, hogy élsz. Érezd a létezésedet.
Kerülj harmóniába velem. Nem kell útjelzéseket figyelj. Nem vagyok szövevényes. Egyenes út vagyok, és oda vezetlek, ahová el szeretnél jutni. A vágyaidhoz vezetlek, és meglátod, minden vágyadat teljesítem. Ne félj tőlem. És ne félj semmitől, amit mutatok neked. Töltsd be a lelkedet velem és a pillanat örömével.
Vedd fel a saját tempódat a legbensőbb éned által diktált tempódat és mindent fogadj el. Ne tégy megerőltető lépéseket, ne fuss, és ne állj meg pihenni. Csak menj végig rajtam.
52
Menj ezen az úton nagyon sokáig. Homokos út lesz, majd egy szakaszon egy település betonútján haladsz. Te csak menj egyenesen. Összesen háromszor fogod keresztezni a kisvasutat. Ez több órás gyaloglás lesz.
Nem kell tárgyakat keresned. Nem kell! Ez egy egyenes út. Nagyon kevés emberrel fogsz találkozni és még kevesebb járművel. Ez egy elhagyott út. Egy egyenes út. Egy olyan út, ami úgy jó, ahogy van. Háromszor átvezet az út a vasúton. Csak ezt kell megjegyezd. Amikor negyedszer metszed a vasút vonalát, elérted a legszebb mezőt, a vágyak mezejét. Ezen az úton ha elindulsz, már ne fordulj vissza. Hogy a legszebb mezőhöz érj, teljesítsd a leghosszabb mezőt. Eddigi életedben is ezt tetted a legtöbbször, és ezt kell tenned a jövőben is. Fogadd el úgy a dolgokat, ahogy vannak.
Az órák ami alatt megteszed az utat, s pillanatoknak tűnik csak. Meglátod, megérkezel. Az út szeret téged. Te is szeresd az utat. Örülj annak, hogy rajta járhatsz és csak egyetlen dologra koncentrálj: a pillanat örömére.
Amikor negyedszer metszed a vasút vonalát, állj meg. Megérkeztél.
53
A VÁGYAK ERDEJE
A vágyak nem mezőn vannak, hanem erdőben. Minden vágy egy szép fa, vagy egy bokor, cserje, esetleg fűcsomó. Milliárd élőlény. A vágyak erdejének kiválasztása sem volt egy egyszerű feladat. Nem lehet túl sűrű, nehogy elvessz vágyaid között, és útnak kell átvezetnie rajta, hogy ne tévedj el. Egy nyári napon bukkantam rá arra az erdőre amelyen át kell haladnod.
Ahogy jártam a vidéket, egyszerre arra lettem figyelmes, hogy egy helyen, ahol az erdőt tisztás határolja, ahol a szem előtt nincs akadály, egyszerűen megszállt valami földöntúli nyugalom. Ahogy hallgattam a millió rovar muzsikáját, valami olyan mennyei zene áradt szét a lelkemben, amilyet soha nem éreztem azelőtt. Megálltam ennek a mezőnek a szélén és hallgattam azt a csodálatos zenét, amit csak a természet tud komponálni.
Neked is ezt a nyugalmat kell megtalálnod, miközben az erdőt szeled át. Hallanod kell, hogy az erdő és a mező, a fák, a bokrok, a növények szólnak hozzád. Amikor anyagvilági füleddel meghallod ezt a harmonikus dallamot, akkor jó úton jársz a tökéletes elmélyülés felé. Mindegy, hogy melyik évszakban teszed meg az utat, az erdő muzsikája ott fog élni benned. A te napod lehet napsütéses, esős, szeles, vagy havas, az erdő aznap a Te zenédet játssza. Egyfajta
54
minden kívánságot teljesíteni tudó, millió csatornás keverő, amely rá tud hangolódni a vágyaidra.
Miközben
bizonytalanul
keresed
a
következő
pontot,
ami
útbaigazítást ad, hogy elérd célodat, miközben fáradt lábaid megmegbicsaklanak, közben semmi mást nem kell tenned, mint meghallanod ezt a mennyei hangáradatot. Minden pillanat egy-egy kotta a lapon és az élet gondoskodik arról, hogy a Te kottádat vezényelje a karmester. Mert az élet Te magad vagy, neked van lehetőséged a kottából olvastatni. Paulo az alkimistában az ifjú pásztor vágyai iránti akaratát oly mértékűvé fejleszti, hogy a pásztor képes széllé változni. Neked is ezt kell tenned. Mint Paulo meséjében a pásztorfiú, Te is válj eggyé a természettel. Kérd meg az erdőt, hogy a Te kottádból játsszon. Legyél Te a karmester.
A vágyak mezeje az ötödik mező a játékban. A legbensőbb énedhez való eljutás határútja, mezsgyéje. Aki eljut a vágyak mezejére, már túl van a legnehezebb munkán, megtette az út legnehezebb szakaszait. A vágyaid Te magad beteljesülése vagy. Az az állapotod, amiben magadat szeretnéd látni, amely állapotban a legszívesebben létezik a földön élő anyagvilági test. A vágy a lélek küldetése. Nem sugallat, nem gondolati rögeszme, hanem a tudatos lét, a tudatos élet megélése. Ha minden pillanatban tisztában vagy vágyaiddal, akkor élsz. Ha minden pillanatban új vágyak fogalmazódnak meg benned,
55
akkor a jövőben is élni fogsz. Ha vágyaid oly merészséggel határozod meg, ami a létező tudatod által sugallva már-már elérhetetlennek látszik, amikor a saját vágyaid teljesülése mellé kérdőjel kerül, amikor a vágy bizonytalansággal társul, akkor nem hallod a zenét.
Nincs az a vágy, ami ne teljesülne, és nincs az a bizonytalanság, ami meggátolná vágyad teljesülését. Az életre tanító legnagyobb mesterek
példabeszédei,
gondolatai,
elmélkedései
mind-mind
bizonyítják e mező tökéletes működését, a vágyak elérésének lehetségességét. Ma, amikor az emberek legtöbbjének első és legfontosabbik vágya az egzisztenciális biztonság, a pénz és a materiális javak mennyiségi birtoklása, a helyzet szofisztikátan egyszerű. Valahogy úgy képzelné el az ember, hogy amikor a vágyak erdejében sétál, akkor egyszerűen csak arra vágyódik erősen, hogy az út végén valódi kincsesládát találjon, valódi ékszerekkel és arannyal. A vágy így beteljesül és megszűnik az a gonosz, állandóan birizgáló érzés, amit bizonytalanságnak hívunk. A mai ember sokkal kiegyensúlyozottabban tud élni, ha van egy biztonságot jelentő bankszámlája, tele pénzzel. A mai ember bátrabban tudja megfogalmazni vágyait, ha egy pár számjegyű pin-kóddal a világon bárhol hozzáférhet vágyai teljesülésének fizetőeszközéhez. A mai ember gyakran hangoztatja gazdag és sikeres emberekről, hogy „könnyű neki” több milliárddal a háta mögött. A mai ember mondjuk
56
ki, fogyasztójává vált a társadalmaknak. A mai ember vágyai elsősorban materiális jellegűek, hacsak nem betegség sújtja és az egészségre áhítozik, hacsak nem meddőség sújtja és gyermekre áhítozik, hacsak nem hűtlen társa helyett hű társra vágyik.
A pénz elengedhetetlen a boldogulásunkhoz. Egy jó adag vágyakozásért cserébe ritkán adnak kenyeret a boltban. Na! De hát nem is erről beszélek. Ha csak magamból indulok ki, nekem az elmúlt időszakban sok adatott a pénzből. Nem számolatlanul, de jócskán, mondhatni biztonságot adóan. Nem mondom kétszer: sosem elég. Az ember valahogy úgy lett összetákolva, hogy nem tanult meg alkalmazkodni fogyasztói körülményeihez. Amikor sok van, több kell. És amikor eléred a többet, már nem felel meg a négy csillagos szálloda nyaraláskor. És így tovább a végtelenségig. A legkiválóbb fogyasztáskutató szakemberek tudják, hogyan húzzák ki a legtöbbel rendelkezők zsebéből a pénzt, hogy még a legtöbbesek is többet akarjanak. Ez a mai világ rendje. Ezt megváltoztatni nem tudjuk. Ne is erőlködjünk, mert annak bizony nyögés lesz a vége. Kislányomnak szoktam mondani a képletesség kedvéért, hogy akkor befosunk.
Szóval induljunk ki abból, hogy pénzre van szükséged. Menj végig a vágyak erdején, és mondogasd minden fának, bokornak, hogy pénzt akarok, pénzt akarok. Haladj tovább az úton és mondd hangosan a mezőnek, hogy sok pénzt akarsz. Haladj még tovább az úton és
57
suttogd a fenyvesnek, hogy pénzt akarsz. Gondolj erősen egy reklámszatyor húszezresre és kérd meg az összes állatot, akivel az erdőben találkozol, hogy dobjanak már meg vele. És így tovább.
Fele útra sem érsz, az erdő kivet magából. Kinevet. Szó szerint röhög. Buta vagy, mondja. Nem értetted meg az elmúlt mezők feladatait. Nem vagy az erdőbe való és nem is zenél neked. Tojik rád, mert nem vagy komoly játékos. Gagyi vagy.
A vágyak erdejében földi létezésed valós vágyaihoz kell eljussál. Tudatod teljes mértékű lebontásának ötödik rétegében, a vágyak játékmezején, a vágyak erdejében az ősanyag által rendelt feladatodat, küldetésedet kell megértened. Olyan közel kell kerüljél legbensőbb énedhez, amilyen közel gyermekkorodban voltál utoljára. Amikor vágyaid kis és nagy dolgokban egyaránt megnyilvánultak. Nem azt a részt kell keressed, amikor már beszélni tudtál és megfogalmaztad, hogy tűzoltó leszel, vagy katona, vagy tudod, vadakat terelő juhász, hanem azt az énedet, aki még angyal, királyfi, pillangó és ki tudja még, mi akart lenni.
Meg kell kérdezned magadtól, hogy mi a te valódi küldetésed a világmindenségben. Belső éned meg fogja mondani. A vágyak mezejében kérned kell a fákat és bokrokat, kérned kell az utadat kísérő növényeket és állatokat, hogy segítsenek megmondani, ki
58
vagy Te valójában és mi a Te igazi célod. Az elfogadás mezejéből érkeztél, ahol megtanultad, hogy minden dolog, ami körülötted zajlik, eleve elrendelten van úgy, ahogy van. És meg kellett tanulnod, hogy úgy fogadd el, ahogy van. Nem beletörődéssel, hanem tökéletes elfogadással. Most éppen az a feladatod, hogy az elfogadás erejét vetítsd ki saját legbensődre és kérd a környezetedet, kérd a világmindenséget, hogy mutassa meg neked a tökéletes utat. A rengeteg dolog közül, ami a vágyak erdejében a fejedben kavarog egy, egyetlenegy dolog világítani fog. Olyan érzésed lesz, mintha a káosz hirtelen tökéletes rendszerré alakulna át. Olyan lesz, mint amikor a nap hosszú-hosszú várakozás után kibújik a felhők mögül. Mintha egy könyvtárban csak egyetlen könyvet pillantanál meg. Mintha ezer ember közül csak egyetlent látnál.
Az anya szülés után száz közül is kiválasztja saját gyermekét, holott csak egyetlen pillanatra látta és tették az ölére. Az anya akkor is kiválasztja száz közül gyermekét, ha nem tették ölére a szülés után. Ösztön, mondják, miközben teljesen egyértelmű emberi képesség. A tudatalatti képessége. A totális megvilágosodás. Gondolj csak bele. A vágyak mezejében módod lesz megtapasztalni ezt az anyai érzést.
Mi mindent csináltál már az életben? S mi az, amit szívesen csináltál? Mi mindent nem tettél még az életben, s mi az, amit szívesen tennél? Ismerek egy festőt, aki úgy vált festővé, hogy
59
életében nem ült vászon előtt. Egyik napról a másikra egy olyan erős álomban látta magát festőként, hogy ma sikeres és gazdag festő. Abból él, amit tudatalattija megsúgott neki. Boldog. Ismerek orvost, aki egyik napról a máikra felhagyva sikeres pályafutását, hatalmas pacientúráját gazdálkodni tért, s ma boldog, hatalmas vagyonnal rendelkező birtokos. Ismerek embert, aki katonának állt és vágyai messze földek csataterén teljesült be, ismerek írót, költőt, filozófust, lakatost és kovácsot, családanyát és takarítónőt, kik boldogan élik mindennapjukat. Ismerek kőművest, ki oly tökélyre fejlesztette tudását, hogy szoborként néz minden keze alatt születő házat, festményként minden általa vakolt falat. Boldogok. És ismerek számtalan gazdag úrfit és plázacicát, ismerek megannyi sztárt és mogult, végtelen sok oligarchát, állami vezetőt és dölyfös urat, kik boldogtalanságban szenvednek, vagyonukat pedig nem tudják jóra használni. Ismerek gazdag és szegény embereket. Ismerek fekete fehér és sárga embereket. Cigányokat és kalandorokat. Boldogok és boldogtalanok. Ismerek boldog családos férfiakat és nőket és ismerek boldogtalanokat
is.
Ismerek
homoszexuális,
biszexuális
és
heteroszexuális embereket. Ismerek egy igazi gyilkost is, aki pénzért ölt embereket. Boldogok és boldogtalanok is vannak közöttük.
Neked is van egy utad. Minden ember élete előre megírt történet egy kolosszálisan nagy mesekönyvben, és ha nem hiszed, járj utána. A vágyak játékmezején találkozol az utaddal. Olyan erősen fog
60
kivilágítani belőled, hogy magad sem tudod elképzelni. Ordítani fog és hálás lesz, hogy lehetőséget adtál neki megszólalni. Beteljesedsz.
Vannak emberek, akik azt mondják, ha újrakezdeném, mindent ugyanígy csinálnék. Vannak emberek, akik azt mondják, ha újrakezdhetném, mindent másként csinálnék. Vannak emberek, akik többé-kevésbé elégedettek sorsukkal és azt mondják, hogy na, akkor talán azt másképp csináltam volna. Ki-ki a maga útját próbálja járni, és kinek-kinek sikerül.
Soha ne mondd, hogy nem csinálnád másképp, vagy másképp csinálnád. Elmúlt. Kár töprengeni rajta. Megváltoztathatatlan. A pillanatnak élj, annak a lehetőségnek, amit van szerencséd felismerni. A tiszta lehetőségnek és a tiszta lehetségességnek. Most ebben a pillanatban kell boldognak lenned. Ahhoz, hogy ezt elérd, a vágyak erdején át kell sétálnod. Meg fogod kapni a választ.
Boldogtalan vagy a házasságodban, de gyermekeid miatt nem vagy képes a válásra. A vágyak erdeje választ ad vívódásodra. Sikeres vagy a munkádban de nem szereted a munkádat. A vágyak erdeje választ ad vívódásodra. Félsz a magasságtól, mert tériszonyod van de meg kell másznod egy magaslatot. A vágyak erdeje megsúgja, mit kell tenned. Az igazán tiszta vágyak karakteres képként égnek be tudatodba. Álmodsz, de amikor felébredsz az álom elillan és nem
61
tudod felidézni. A vágyak erdejében legszebb álmaid térnek vissza hozzád. Olyan felkiáltójelet látsz, ami kitörölhetetlenül változtatja meg az életedet. Nem! Nem más ember leszel, hanem tökéletesedsz. Megtalálod azt az utat, ami neked készült. Pazar élményben lesz részed.
Csak egyetlen dolgot ne feledj el. A bizonytalanság vállalását. A felkiáltójelet neked rajzolta legbensőbb éned egy valami mellé. Az, hogy bizonytalanság és hitetlenség lesz benned, ne zavarjon. Ez természetes. Hisz eddig nem a te utadat jártad, furcsa és megdöbbentő lesz érezni, hogy ki vagy te valójában, és milyen küldetéssel érkeztél erre a világra. Sokaknak létük legnagyobb elbizonytalanodása a megvilágosodás. Ezért nem vesznek tudomást róla. Sokak csodát várnak a megvilágosodástól és amikor megtörténik nem tekintik akkora horderejűnek, hogy tudomást vegyenek róla. Aztán csak szépen elsétálnak mellette. Emberi katasztrófák. Csődtömegek. Tudd, hogy megvilágosodásod nem csoda. Képesség, amit csak a saját elhatározásodból tehetsz magadévá.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy valóban átélted, hogy valóban a helyes utat mutatta meg legbensőbb éned, akkor is el kell fogadnod, hogy ez az igazság. A tökéletes igazság az életedben. Megtanultál az előző mezőben mindent úgy elfogadni, ahogy van. Most játszd végig
62
a játékot, és ne tegyél fel hülye kérdéseket. Ha már eddig eljutottál, akkor nem fordulhatsz vissza. Vár az elkülönülés, az önvalóba illesztés mezeje. Vár eddigi életed legkomolyabb döntésének elfogadása, vár a totális én-azonosulás. A ragyogóbbnál ragyogóbb csend és az abban rejlő végtelen lehetőség. A te életed teáltalad uralkodása, az én megzabolázása és megértése, az értelem, az értelmes lét.
A legnagyobb baj velünk emberekkel, hogy nem vagyunk jóban saját magunkkal. Nem hiszünk a gondolatainknak és a vágyaink, ezáltal elfojtottak. Soha, még a legmegrázóbb pillanatokban sem fogadjuk el a pillanat gyönyörűségét, hanem sokkal inkább csak a szebb holnapra gondolunk. Nem élünk, hanem éldegélünk. Tengődünk. Posvány iszapját szopjuk. És esélyt sem adunk a felkiáltójel meglátására.
Amikor eldöntötted, hogy több ezer órás létezésedből néhány órát önmagad megismerésére szánsz, már félig nyertél. Amikor túljutsz kételkedéseiden, vívódásaidon és a beléd táplált konvenciókon, amikor teljes tudatoddal az én keresése felé tudsz fordulni, akkor nyertél. Ha az összes mezőn végigmész, győzöl. Saját magad felett aratsz győzelmet. Mint a sportoló, aki mindig versenyben tartja anyagvilági testét önmagával. Csak te sokkal nagyobb győzelmet aratsz. Az első mezőben megtanulsz látni a tudatoddal. A második
63
mezőben megtanulsz adni azért, hogy kaphass. A harmadik mezőben megtanulsz dönteni, hogy boldogulj.
A negyedik mezőben
megtanulod elfogadni a pillanat örökkévalóságát és azt, hogy minden úgy van jól, ahogy van. Az ötödik mezőben eléred célod, ha megtanulsz hallgatni a vágyaidra. Ha megtanulod elfogadni a bizonytalanságot és abban a bizonytalanságban felfedezed valódi értékedet, valódi énedet és utadat. Ezekkel a képességekkel, amelyekkel ez a játék felruház téged, képes leszel eljutni a kincsesládáig.
Hopp! Majd el felejtettem! Hogy az erdőben el ne tévedj, kövesd az alábbi utasításokat. Amikor az elfogadás mezején végigértél, és ott állsz a negyedik vasúti kereszteződésnél, fordulj balra. Az út kicsit jobbra visz előtted. Mély gödörrel indul. Erre az útra tedd a lábad és le ne térj erről az útról.
Most kiértél a civilizációt jelentő hepehupás aszfaltos útra, amely éppen kanyarodik. A kanyar sarkában állsz. Itt fordulj balra. Az út szélén sétálva néhány száz méterrel arrébb újabb kereszteződésbe érsz. Ez már főút, sok autó közlekedik rajta. Vigyázz, el ne üssenek. Menj ezen az úton jobbra háromszáz métert, míg egy magángazdaság aszfaltozott bejáratához érsz. Most szemben, az út túloldalán látsz egy keskeny földutat. Lépj rá erre az útra, hogy célodat elérd. Lépj a ringatás mezejére!
64
A RINGATÁS MEZEJE
A kis földúton haladj végig. Egy tisztásra érsz. Jobbra előtted egy erdőfoltot látsz a tisztáson. Út is vezet mellette. Ez az út visz a célhoz. Keresd meg lábaddal az utat és sétálj rajta. Szembe előtted az utat fasor keresztezi. A harmincas években ültették parasztemberek, hogy elválasszák egymás telkeit. Haladj a fasorig. Jobbra a tisztás közepén egy fehér ház áll. Nádfedeles. Menj oda a házhoz.
Itt sok feladatod lesz. Ha elsőnek érkeztél, nagyon sok. Ha másodiknak, vagy sokadiknak akkor is ugyanannyi feladatod lesz. Nem tudhatod, hogy ez a nap kinek volt még fontos. Útközben lehet, hogy találkoztál más játékossal, játékosokkal, de nem szóltál hozzájuk, ők sem tehozzád. Ha véletlenül van már valaki a házban, üdvözöld, és tedd a feladatodat. Ha nincs, akkor egyedül vagy.
Akár egyedül érkezel, akár másvalaki már a házban van, a kutyák ugatni fognak. Egy fehér, egy fekete és egy tarka. Apró méretű korcsok. Ők félnek Tőled, és mert azt hiszik betolakodó vagy, ugatnak rád. Vicsorognak. Ne félj. Ha félsz, megérzik. Vedd elő a táskádból a szalonna, kolbász, vagy sonka darabot és kend be vele a kezed. Közelítsd meg a házat, amennyire a kutyák engednek. Ha már elég közel vagy, ülj le a földre, és hívogasd a kutyákat gondolatban. Ne szólj hozzájuk, csak a tudatoddal hívd őket. A fekete kutya fog
65
legelőször odamenni hozzád. Nem azért, mert így idomítottuk, csak az éned mivel sötétben van, a sötét színű kutya lesz legelőször a barátod. Hagyd, hogy megnyalja a kezed. Simogasd meg. Most már igazán nem kell félned. Nyisd meg előtte a szívedet és mondd el neki, hogy te jó szándékkal jöttél. A kutya tudatni fogja a társaival, hogy nem vagy betolakodó. Most már igazán megérkeztél.
Menj a házhoz. Egy szobrot látsz a bejáratnál. Eperfából készült. Abból az eperfából, amelyik ott állt, ahol most a szobor áll. Az eperfa nyáron epret termett, az eper megérett és a legyek meg a méhek, meg a darazsak meglepték. Nagyon sok rovar volt a ház körül ezért vágtuk ki. Ma persze már tudom, hogy az eperfának ez volt a sorsa.
A szobrot Apró Tamás faszobrász készítette. Megdöbbentően véletlenszerű találkozásomat Tamással el kell mesélnem. Aztán a véletlenek sokaságát is el kell mesélnem. Véletlenek pedig nincsenek.
A történet véletlenszerűen kezdődött. Nagybátyám ötvenedik születésnapjára
készültünk
a
borospincéjénél
tartott
buliba.
Stílszerűen egy kis ötven literes hordót vettünk neki ajándékba. Az ötlet az volt, hogy belefaragtatjuk az elejébe az ötvenes számot és a monogramját. Csakhogy a hordóvásárlás és a buli között nem
66
egészen egy nap volt már csak. A hordókészítő nem vállalta a faragást, mint mondta ő nem is tud fafaragni, ő csak a kádármesterséghez ért. Adott egy telefonszámot, nevezetesen Apró Tamásét és azt mondta, ha szerencsém van, és nincs külföldön – mert ő egy jelentős művész, aki sokat utazik – akkor talán rá tudom beszélni, hogy faragja meg azt a hordót. Tamás készséges volt, csak éppen közölte, hogy ő sajnos az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójára tart abból a célból, hogy kieressze a gőzt, mert művészlelke igencsak kívánja a gőzkieresztést. Teljesen véletlenül abban az évben az én munkatársaim szervezték ezt a turisztikai találkozót Velencén. Mondom a srácnak, hogy ingyen belépőt kap a rendezvény teljes időtartamára, ingyen ihat a vip kocsmában, minden ingyen van neki, csak vigye magával a szerszámait a rendezvényre, én pedig útközben a nagybátyámhoz beugrok a fesztiválra a hordóval, és kopácsolja már bele az évszámot. Rendben, mondja, de már elindult, úgyhogy vegyek valahol fakopács szerszámokat meg egy kalapácsot és akkor megcsinálja. Véletlenül mindig útba esik egy Baumax, úgyhogy a hordó kifaragva került a nagybátyám pinceszerére, nem kis örömére. Innen hát a véletlen találkozás Apró Tamással.
Amikor később az eperfa kivágásra került, felhívtam véletlen ismerősömet, hogy szeretném, ha egy nonfiguratív szobrot készítene az eperfából. Persze nemet mondott, mivel számára a faszobrászat
67
nem a nonfiguratív kategóriába esik. Jól van, mondtam én, akkor alkosson belőle stílusának, művészetének megfelelő szobrot. Nem vitatkozott, elvállalta.
Egyszer, amikor már jó pár napja nála volt az eperfa tönk, egy késő délután izgalommal a hangjában hívott fel. A tönkön elkezdett dolgozni és amikor a korhadt részeket eltávolította, a fa belsejében egy darab vasat talált. Kivette és egy régi reszelőt azonosított be, amit vélhetően az eperfa korábbi gazdája üthetett bele a fába évtizedekkel azelőtt. A komolyabb izgalmat az váltotta ki belőle, hogy a korhadt részek további eltávolítását követően a fából egy emberi szív alakja domborodott ki, a reszelő által ütött lyuk pedig pont a szívben végződött. Tamás elkészítette a szobrot, amit életfának nevezett el.
Ez a szobor áll az épület előtt, ahol most te is vagy. Nem kell megijedned a feladattól, ami rád vár. Csak annyit kell tenned, hogy nevedet, kedvenc szimbólumodat, monogramodat, vagy amit akarsz, vésd bele ebbe a faszoborba. Sokan megtették már előtted. Keress egy üres helyet a szobron és alkoss. Ez a szobor mostantól a te életed megváltozásának is a szimbólumává válik. Hagyj nyomot magad után. Amikor hozzáérsz az életfához, köszöntsd őt. Simítsd végig a kezeddel. Gondolj arra, hogy hány meg hány emberi élet kapcsolódik hozzá. Gondolj arra, hogy micsoda erőfeszítést tett az elmúlt száz
68
évben az ültetéstől az átalakulásáig. Gondolj arra, hogy micsoda erőfeszítés volt számára tavaszonként újra és újra ágakat hajtani. Gondolj arra, hány madár és rovar tekintette otthonának, hány meg hány élet tekintette táplálékot adó biztonságának.
Gondolj arra, hogy ez a fa szobor akart lenni. Pont akkor, pont úgy, pont azon kezek által, amelyek kimunkálták. Gondolj arra, hogy mit akarhatott üzenni, amikor befogadta szívébe a szúrós fémdarabot és vele együtt tovább élt. Gondolj arra, hogy mennyi de mennyi éven keresztül őrizte magában dobogó szívét, hogy most engedhesse kezed simogatását.
Öleld át az eperfát, aki szívet adott az embereknek. Szeretettel karcold
bele
a
számodra
legfontosabb
szót,
legkedvesebb
szimbólumodat vagy a nevedet. Miközben dolgozol, éld át a természet harmóniáját. A körülötted élő mező, a lábad alatt lüktető föld a növények és a fák lélegzését. Minden élő organizmus szívdobbanását. A fa forgácsának illatát. Ez elemi értelmet. Az élet belső igazságát. Éld át a valóságot.
Ülj egy kicsit a szobor lábánál, és ringasd el magad. Szerelmeskedj a természettel. Válj eggyé azzal a lüktetéssel, ami körülvesz. Öleld meg a lehetőséget, ami számodra most megadatott. Nézd azt a gyönyörű színházi előadást, ami körülvesz. Sétálj a kis tóhoz és öleld
69
át. Szerelmeskedj vele is. Gondolj a víz csodájára. Érintsd meg tudatoddal azt a halmazállapotot, ami a te testedet is alkotja. Minden jel, ami hozzád érkezeik azt fogja tudatni veled, hogy megérkeztél. Minden, ami, körülötted történik, azért történik, mert történnie kell. Úgy, ott, ahogy és ahol vagy. A fizikai érzések helyett szellemi érzések kerítenek a hatalmukba. Hatalmas vágyat érzel, hogy még szorosabban öleld át a környezetedet és egyszerre érzed, hogy ő is átölel téged. Része vagy valaminek, amit eddig fel sem fogtál. Megérkezésed, az életfával való találkozásod mennyei beteljesülés. Egy nem látható cél elérése. Igen az életedre, igen a létezésedre. Hidegben
meleg,
Megvilágosodott
melegben pillanat.
hűs. Nem
Borzongató.
Lélekemelő.
ezredmásodperc,
hanem
örökkévalóság. Beteljesülés, lelki orgazmus. Ne riaszd el ezt az érzést semmiféle gondolattal. Téged alkotó erő talált meg és te megtaláltad a téged alkotó erőt.
Rögzítsd ezt az állapotot a tudatodban. Ne tégy ellene, csak hagyd élni benned. Létezésed örömét pedig ünnepeld meg.
A házba ha bemész, a megérkezés melegsége fogad. Akik előtted jártak ott, ebben a házban hagyták a jó érzéseiket. Az elringatás mezejében találod magad. Ha valaki megelőzött, az ajtót nyitva találod, sőt, talán már találkoztál is valakivel megérkezésedkor. Megígérted, hogy betartod a játékszabályokat, ezért nem szólhattok
70
még egymáshoz. Tudod, akkor megtörik az évezredes varázs, amivel a vándorút során eggyé kellett válnod. Ne szegd meg a szabályokat addig, amíg nem lépsz az utolsó mezőre. Ne beszélj senkivel, csak ha már megbarátkoztál a kutyákkal, találkoztál az életfával és a kis tóval. Ha van valaki a házban, vagy körülötte, ő ugyanazzal a céllal van ott mint te. Ő is ezt a játékot játssza ezért ne zavarjátok egymás elringatódzását.
Ha tehát van valaki ott, hajts fejet felé. Gondolatban üdvözöld. Később majd beszélgettek. Ha senki nincs a házban, vagy körülötte, akkor bizony egyedül vagy emberként ebben a lehetségességben.
71
A MINDENHATÓ MEZEJE
Ez a jutalmad, hogy végigcsináltad a játékot. Ülj a csendes szobában, gyújtsd meg a petróleum lámpákat a falon. Na, ne a lámpát, hanem a benne lévő kanócot. Gyufát és petróleumot a konyhában találsz a lóca ülőkéje alatt. Két lehetőség van. Vagy egyedül vagy, vagy többen vagytok. Ha nem egyedül vagy, akkor másnak is fontos ez a mai nap. Azért vagy vele, mert a sorsotok közös. Tárjátok fel sorsközösségeteket. Beszélgessetek. Mindenről, a semmiről, a mai napotokról. A vágyaitokról, a döntéseitekről, az érzéseitekről.
Ha egyedül vagy, így kezdd a gondolkodást: Hat mezőn jöttem keresztül, hogy itt üljek ebben a szobában, ebben a számomra idegen világban. Nem vagyok őrült. Hittem a játékban és most pontot teszek a végére. Átsétálok a célvonalon. Legelőször a mindenhatóra gondolok. Ki ő és hol van? Igazán nem gondoltam még bele, hogy mit is jelent a mindenható szó. Pedig olyan egyszerű. Ha mind a hat mezőt végigjátszom, eljutok az Ó-ba. Tehát mindenen keresztül vezet az út az Ó-ba. Vagyis ha mind a hat mezőt végigjátszottam eljutok az Ó-ba. Az Ó a játék jele. A semmi jele. A hat mező tehát a semmibe vezet. Nem semmi. Egész nap gyalogoltam hát a semmiért.
Így is lehet következtetést levonni. Most azonban túl vagy önmagad megismerésén, és csak a lelked igazi mélységét kell már feltárnod. A
72
tökéletes csendben vagy, akár egyedül, akár másokkal együtt. Hagyd, hogy a játék végleg elérje célját.
Így gondolkodj tovább: Tudom, mi az az érzés, ami fojtogatni képes. Zsibbasztó érzés az egész fejemben, és valósabban érzem a létezésemet, mint bármikor. Maghatódottságnak hívom.
Leírok egy ilyen esetet.
Nem szeretem Elvist. Véletlenül, tévékapcsolgatás közben az HBO-n akadtam rá a filmre. Elvis életéről szólt. Megható volt. Nem sírtam, de éreztem a létezésemet.
Sok ilyen filmet láttam. Még az Armageddonon is meghatódtam, amikor Brúszvilisz feláldozza magát. Lehet, hogy túl szentimentális vagyok.
Amikor
valaki,
akit
nagyon
szeretünk,
meghal,
akkor
is
meghatódottságot érzünk. Sokszor annyira meghatódunk, hogy sírunk. Azt szokták mondani, hogy az ember fájdalmában sír. De ez nem jó kifejezés, hisz nem is fáj fizikailag.
73
A lelkünk fáj ilyenkor. Meghatódik. Tudod, mit gondolok? Hogy ilyenkor a lelkünk legmélyén járunk. Igazán csak ez az egyetlen érzés, amikor felfogjuk létezésünket.
Nem szerettem volna a könyvemet azzal zárni, hogy szót fejtsek, mert nem az én szakmám. Mégis, jó, ha tudod, mit gondolok a meghatódástól.
Azok, akik nálam sokkal komolyabban foglalkoznak az ember legbensőbb énjének rétegződésével, azt mondják, hogy a hetedik rétegben találod meg önmagadat. Hat rétegen keresztül kell verekedned magad ahhoz, hogy elérd a hetediket. Milyen érdekes nem? Meg kell HATódnod.
Gondolj elvesztett szerettedre és légy vele egy kicsit.
Az élet hetedik mezejébe léptél…
74