ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.1 Vízminőség javítása
„TISZTA IVÓVIZET MINDENKI POHARÁBA!” DOMBÓVÁRI IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM PROJEKT 2003-2006
KIOP 1.1. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. november 21.
Szerző:
Kónya Márton
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 7
1.3
A projekttartalomra vonatkozó szabályozási környezet.............................. 10
1.4
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása ........................................ 11
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 12 2.1
Projekttéma ................................................................................................ 12
2.2
Projekttartalom ........................................................................................... 12
2.3
Ütemezés ................................................................................................... 13
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 15
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása.................................... 17 3.1
A projektindítás körülményei ...................................................................... 17
3.2
A pályázatírás folyamata ............................................................................ 18
A projektmegvalósulás bemutatása................................................................... 19 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 19
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 20
4.3
Projektkommunikáció ................................................................................. 22
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 23 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 23
5.2
Közbeszerzés............................................................................................. 25
5.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 26
Összegzés................................................................................................................ 28 Források ................................................................................................................... 29 Ábrajegyzék.............................................................................................................. 30 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 30 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 30
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása Az esettanulmányunkban bemutatásra kerülő KIOP-1.1.1-F-2004-11-0001/2 azonosítószámú projektet a Dombóvár Város Önkormányzata egyedüli kedvezményezettként valósítja meg. A pályázó a dombóvári városi önkormányzat volt. A projekt megvalósításáért és a projekt keretei között felújított víz- és csatornaellátó rendszer üzemeltetéséért azonban a Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. a felelős. A Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. 1994. január elsején alakult meg, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jogutódjaként. A társaság tulajdonosi körében csak önkormányzatok szerepelnek, a Dombóvári Önkormányzat tulajdonrésze meghatározó: 80,51 százalék. 1995-től a cégtulajdonos települések kizárólagos, illetve osztatlan közös tulajdonukat képező közmű és működtető vagyonukat apportként cég tulajdonába adták, amellyel jelentős mértékű tőkeemelés valósult meg. A cég tőkéjét tovább emelte a 1997. évben bővített dombóvári Dózsa utcai gerincvezeték tulajdonlásával létrejött vagyonnövekedés. 1996-ban a cég ívóvízellátási működési területe a Somogy megyében található Csoma és Szabadi községek bérüzemeltetésbe vonásával tovább gyarapodott, így a lakossági, vállalkozói valamint intézményi vízigényének ellátására évente csaknem 2 millió m3 víz szükséges. Dombóvár városban 1970-ben készült el a szennyvízgyűjtő hálózat első 19,6 kilométer hosszúságú szakasza, ami mára 51 kilométerre nőtt. A fontosabb szennyvízátemelők üzemállapotáról rádiófrekvenciás távfelügyeleti rendszer nyújt folyamatos tájékoztatást. A szennyvíztisztító telep 1972-re készült el, ahol jelenleg 40 százalékos a kapacitáskihasználtság.
A város a környező 27 település-
sel együttműködve az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kívánja a korszerű, minden környezetvédelmi előírásnak megfelelő teljes körű csatornázási beruházást megvalósítani, amelynek előkészítése a megvalósítási tanulmány kidolgozásával már megkezdődött. A Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft., amely elsősorban Dombóvár város és a környék további 21 településének, közel 40 000 lakos ivóvíz ellátásával, csatornázással és szennyvízkezelésével foglalkozik.
5
A cég 260 kilométer hosszú ivóvíz vezetékhálózatot üzemeltet és csúcsidőben naponta 8 600 m3 ivóvizet juttat el a fogyasztókhoz. A cég 51 kilométer
hosszúságú
csatornahálózatot
működtet
szennyvízDombóváron,
Kaposszekcsőn és Vásárosdombón és évente körülbelül 600 000 m3 szennyvizet tisztít meg. A 1. kép A Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. logója
cég 2006-ban 108 munkavállalót foglalkoztatott.
Forrás: http://www.dombovari-vizmu.hu/
A társaság szolgáltatásai: -
települési vízellátás,
-
ipari üzemek, mezőgazdasági üzemek vízellátása,
-
víztisztító berendezések telepítése, üzemeltetése,
-
szennyvízelvezető rendszerek üzemeltetése,
-
szennyvízszállítás és -tisztítás, települési folyékony hulladék szállítása Dombóváron,
-
előzőek tervezése, műszaki ellenőrzése, felülvizsgálata,
-
csatornák ipari televízióval végzett diagnosztikája,
-
vízgazdálkodási szakértői, energetikai tevékenység.
A Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) tagja. A MaVíz a magyarországi víz- és csatornaszolgáltató szervezetek, valamint a kapcsolódó vízipar és kereskedelem társadalmi úton szervezett, önálló szakmai érdekképviseleti szervezete, amely a hazai vízi közmű szolgáltatók 95 százalékát integrálja. A Szövetség tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségnek (MGyOSz), tagja az európai vízügyi szervezetek szakmai szövetségének (EUREAU), a Nemzetközi Vízügyi Szövetségnek (IWA), valamint kapcsolatban áll számos más hazai és külföldi szakmai, tudományos szervezettel, és állandó partnere az állami, kormányzati szerveknek. A társaság 1996 óta foglalkozik intenzíven az üzemoptimalizálási kérdésekkel: üzemeltetésbiztonsági és energiatakarékossági megfontolásból frekvenciaváltós hajtásszabályozású, hálózati szivattyúzási, valamint szivattyúcsere-programok jellemzik a cég fejlesztési irányait. 1999-ben elkészült a dombóvári vízminőségjavító program 6
intézkedési terve, amely kitér a hálózathidraulikai elemzésekre éppúgy, mint a teljes körű tisztítási technológia megvalósítására. Dombóvár városi önkormányzat 2000. évben kezdte el vízminőség-javító programunk finanszírozását, amelynek integráns része a Környezetvédelmi Operatív Program által támogatott „Vízminőségjavító program projekt 2004-2006”.
1.2 A projekt környezetének bemutatása
Dombóvár város Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett fekszik. A város Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez.
2. kép Dombóvár címere Forrás: http://www.dombovar.hu/
A város Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja, a vasút a XIX. század utolsó harmadától fontos szerepet játszott a település életében. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak csatlakozási illetve elágazási pontja. A főváros Budapestről InterCity vonatokkal két órán belül elérhető. Dombóvár gazdaságában a vasút és a mezőgazdaság a meghatározó. Az ipar elsősorban a konfekció- és a műanyagipar,
a
fémfeldolgozás,
fémvégtermékek
előállítása:
csavargyártás,
tűzihorganyzás és az összeszerelés területén jelentős. A jövő szempontjából fontos szerepe van a Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kht.-nak, amelyet több önkormányzat és megyei szervezet alapított. A Dombóvári kistérség Dombóvár központ mellett további 15 települést foglal magába. Az 509 km2-en elterülő térség közepes népsűrűségűnek számít a megye kistérségeit tekintve. A Dombóvári kistérség területén összesen 35 120-an laknak. A népesség 59 százaléka, 20 677 fő él a kistérség központjában Dombóváron. A községek közel fele, 7 település az 1000 főnél kisebb aprófalvak közé tartozik. Dombóvár után a második legnépesebb település Döbrököz, de ebben a községben is mindössze 2149 állandó lakos van. A kistérségnek számos szociális problémával kell 7
szembenéznie, úgy mint: jelentős elvándorlás és az elöregedés, magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, illetve a lakosság rossz egészségügyi állapota.
3. kép A Dombóvári kistérség elhelyezkedése a Dél-dunántúli Régióban. Forrás: KSH, szerkesztve a szerző által
A problémák kezelésére és a szolgáltatások fejlesztésére 2004. június 29-én megalakult a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek elnöke Szabó Loránd dombóvári polgármester. A Kistérségi Társulás a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működik. A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások ellátásról gondosodik: -
oktatás, szociális és egészségügyi ellátás,
-
család-, gyermek- és ifjúságvédelem,
-
közművelődési, közgyűjteményi tevékenység,
-
helyi közlekedés, helyi közútfenntartás,
-
ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés,
-
szennyvíztisztítás és -elvezetés;
-
kommunális szolgáltatások és energiaellátás,
-
környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés,
-
területrendezés és területfejlesztés. 8
A Dombóvári kistérség alapadatai Területe
509 km2
Lakónépesség (2004)
34 952 fő
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség)
Igen
Települések száma
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint)
Város
1 db
Község
15 db
Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település
9 db
Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település
8 db
Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település
8 db
Munkanélküliségi ráta (Tolna megyei adat, 2006)
9,3 %
1. táblázat Dombóvári kistérség alapadatai Forrás: VÁTI, KSH
A Dombóvári kistérségben megvalósuló projekteket az elmúlt években több mint 5 milliárd forint értékben támogatták az európai uniós források kezelésére kialakult operatív programok (ROP, HEFOP, KIOP, AVOP). Ezért Dombóvár város vezetésében a tervezés kiemelten fontos szempont. Az „Új Dombóvár születik” című fejlesztési terv a 2002-2006 közötti időszakra szólt. A 2007-2013 periódus cselekvési tervét, a „2555 NAP - Dombóvár 7 éves cselekvési programja” című dokumentum tartalmazza. A „2555 NAP - Dombóvár 7 éves cselekvési programja” című dokumentum teljes egészében illeszkedik a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program stratégiai célrendszeréhez. A jelenleg érvényben lévő koncepciót a „2555 Nap” Munkacsoport dolgozta ki 2006 év elején, amelyben a dombóvári önkormányzat munkatársai mellett 10 helyi szervezet – köztük a Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. képviselői is. A közműinfrastruktúra-fejlesztés kapcsán az önkormányzat a következőket tervezi: -
Az „Egészséges ivóvíz program” folytatása Dombóváron.
-
A dombóvári kistérség pusztáinak egészséges ivóvízzel történő ellátása.
-
Szennyvízberuházás
az
alábbi
települések
bevonásával:
Dombóvár,
Csibrák, Kurd, Gyulaj, Döbrököz, Dalmand, Kocsola, Szakcs, Várong, 9
Lápafő, Nak, Gölle, Fonó, Kaposkeresztúr, Kaposhomok, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Attala, Kapospula, Jágónak, Csikóstőttős, Alsóhetény, Mászlonypuszta, Szentivánpuszta. -
Hulladékgazdálkodás: szeméttelepek rekultivációja, hulladékudvar és komposztáló telep létestése.
Ezek a fejlesztések összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Program (KEOP) „egészséges, tiszta települések” és a „vizeink jó kezelése” prioritási tengellyel. A város vezetése és a tervezésben részt vevő partnerek számára ez az illeszkedés kiemelkedően fontos volt, hiszen feltett szándékuk további európai uniós forrásokra pályázni.
1.3 A projekttartalomra vonatkozó szabályozási környezet Az ivóvíz minőségére vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1958 óta bocsát ki vízminőségi előírásokat. Az Európai Unió az első vízminőségi irányelv 1980-ban jelentette meg (80/778 EC irányelv. A legújabb, a 98/83 EC irányelv rendelkezései a tagállamokra kötelező erejűek. A szabályozás alól felmentés nem kérhető, bár meghatározott időtartamra átmeneti mentességet adhat az Európai Bizottság környezetvédelemmel foglalkozó főigazgatósága (DG Environment). Magyarország európai uniós csatlakozása szükségessé tette az EC direktívák hazai adaptációját, továbbá az ehhez kapcsolódó ivóvízjavító program megalapozását és kidolgozását. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében az önkormányzatok feladata. Így az ivóvízminőség-javító program végrehajtása is a települési önkormányzatok felelőssége, azonban ezen a területen állami támogatás, valamint az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjainak forrása feltétlenül szükséges. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra irányuló tárgyalás során Magyarország úgy döntött, hogy az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségéről szóló 98/83 EK irányelvekben meghatározott feltételek teljesítése alól nem kér mentességet. Ebből következik, hogy az irányelvben előírt határértékek hazai jogrendbe való beillesztése és az irányelvben megadott határidők hazánkra nézve is kötelezőek. Ezek alapján Magyarország minden településén a 201/2001 (X.25) Kormány rendelet 6. számú mellékletében szabályozott szennyezők mennyiségét 2006, illetve 2009. 10
december 25-ig az előírt határérték alá kell csökkenteni. A fenti szempontok miatt szükségessé vált a hazai ivóvíz-szolgáltatás felülvizsgálata, elsősorban vízminőségi szempontból. A szolgáltatott ivóvíz minősége sok helyen nem teljesíti az EK irányelvek által meghatározott paramétereket, ezeken a helyeken beavatkozásra van szükség, melyek megvalósításához számos, szerteágazó műszaki, jogi, gazdasági, ellenőrzési feladatot kell megoldani. Ezeket a feladatokat foglalja magába az ország különböző területein elindult Ivóvízminőség-javító Program.
1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot az Irányító Hatóság és a Közreműködő szervezet képviselte. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát (KIOP IH) a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumon belül állították fel 2003ban. Vezetője Strukturális Alapokért Felelős Címzetes Államtitkár volt, aki a KIOP-pal kapcsolatos feladatait a GKM Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Főosztályán keresztül látta el. 2006. július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. A KIOP 1.1 Ivóvízminőség javítása című intézkedés Közreműködő Szervezete Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága volt. A Közreműködő Szervezet legfontosabb feladatai a következők: -
pályázatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek (a pályázatok befogadása és iktatása, jogosultságának és teljességének ellenőrzése, értékelése, döntésre való előkészítése),
-
monitoring kötelezettségek (befogadja a támogatottaktól az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket, valamint rögzíti a támogatásokkal kapcsolatos adatokat Egységes Monitoring és Információs Rendszerben),
-
tájékoztatási kötelezettségek (ügyfélszolgálatot működtet, továbbá a pályázatokra vonatkozó információszolgáltatás érdekében honlapot üzemeltet),
-
saját hatáskörben eljár a támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén, illetve a GVOP Irányító Hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,
-
ellenőrzési kötelezettségek (támogatások előzetes, közbenső és utólagos ellenőrzések), 11
-
befogadja a kifizetés igénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A projekt részletes bemutatása 2.1
Projekttéma
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Programja a vízminőség javítása érdekében KIOP 1.1 kódjellel pályázatot jelentetett meg. A KIOP 1.1 intézkedés 1. számú komponense az ivóvízminőség javítását célozta, míg a 2. számú komponens a szennyvízelvezetés és -tisztítás korszerűsítését támogatta. Az ivóvízminőség javítása komponensére önkormányzatok és állami vízközművek pályázhattak rossz vízminőségű kutak megszüntetésére, a vízátvétel műszaki feltételeinek biztosítására, valamint új technológiák bevezetésére. A fejlesztéseknél az önkormányzatoknak a projekt értékének legalább 5 százalékát kellett saját forrásként biztosítani.
2.2 Projekttartalom Dombóvár város vízellátása évtizedek óta vízminőségi problémákkal küzd. Ez leginkább kémiai szennyezők – elsősorban ammónium, másodsorban vas, mangán, CH4 – határérték feletti koncentrációját jelenti, ezen kívül biológiai szennyezettséggel is számolni kell. Dombóvár Város Önkormányzata és a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. közösen döntötték el a város ivóvízminőség-javító programjának beindítását. Az előírt vízminőséget a projekt három területen megvalósuló beavatkozással kívánja elérni. A projekt fő tevékenységei: 1. Zárt nyomás alatti gyorsszűrés előszűrővel rendszerű vízkezelési technológia kiépítése a hálózatanalízis eredményeként meghatározott két víztermelő telepen; 2. A vízhálózat mechanikai módszerrel végzett tisztítása; 3. Vízhálózati csőcsere az optimális nyomásviszonyok és áramlási sebesség kialakítása érdekében.
12
1. ábra Az V. telep tervezett állapot helyszínrajza Forrás: http://www.dombovari-vizmu.hu/
A kivitelezést számos körülmény befolyásolja, amely meghatározza a projektben végrehajtott tevékenységek menetét. Az első és legfontosabb követelmény, hogy a kivitelezés teljes időszaka alatt a vízellátás folyamatosságát biztosítani kell. A gépészeti berendezések esetében ez nem okoz gondot, tekintettel arra, hogy az új berendezések a meglévőkhöz nem kapcsolódnak, azoktól teljesen függetlenül készre szerelhetők. A vízi építmények esetében – elsősorban a tárolómedencékről van szó – azonban a beavatkozásokat úgy kell végrehajtani, hogy a minimálisan szükséges tárolókapacitás folyamatosan rendelkezésre álljon. Emellett a hálózattisztítást úgy kell végezni, akkor szabad csak elkezdeni, ha már a vízműtelepek kezelt vizet produkálnak.
2.3 Ütemezés A projekt megvalósítása 27 hónapot vesz igénybe. A megvalósítás kezdete 2005. február 22-e, a befejezés időpontja 2007. május 31-e. A pályázó kérésére a közbeszerzési eljárások elhúzódása (I. ütem) miatt a Támogatási Szerződés módosításra került. A projekt kivitelezése így az eredetileg tervezettnél három hónappal később kezdődött el, ami a befejezését is ugyanennyi idővel késlelteti. A projekt menedzsment a kivitelezést ütemekre osztotta:
13
I. ütem: Projekt kivitelezés előkészítése (2005.02.22. – 2006.05.31.) -
a kivitelezés tényleges előkészítése,
-
a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolítása,
-
a kiviteli tervek elkészítése.
II. ütem: Külső építési munkák (2005.06.01. – 2006.10.15.) -
az épületek külső munkái, a vízi létesítmények (IV. és az V. telep),
-
a hálózati csőcsere elvégzése.
III. ütem: Belső építési munkák 2006.08.01. – 2006.11.30. -
a belső építési épületgépészeti munkák,
-
a víztisztító berendezések technológiai szerelése (a IV és az V telep),
-
a szakasz végére a két vízműtelep építési és szerelési munkai befejeződnek.
IV. ütem: A hálózat mechanikai tisztítása 2006. 09.04. – 2007.02.28. -
az aknák átalakítása a szivacsdugós tisztításhoz,
-
az elosztóhálózat állapotának javítása.
V. ütem: Műszaki átadások 2006.11.15. – 2006.12.15. -
a műszaki átadások 2006. június 31-én és augusztus 31-én.
VI. ütem: Próbaüzem 2006.12.01. – 2007.02.28. -
a víztechnológiai berendezések három hónapos próbaüzeme,
-
a vegyszeradagolások és finombeállítások kikísérletezése.
VII. ütem: A projekt lezárása 2007.03.01. – 2007.05.31. -
a projekt műszaki, adminisztratív és pénzügyi lezárása
A projekt egyes ütemei párhuzamosan zajlottak. Az egyes ütemek zárópontjai lettek a projekt mérföldkövei, amelyeket a következő táblázatban foglaltuk össze:
14
MÉRFÖLDKŐ
ELÉRESÉNEK IDEJE
EREDMÉNY
1. mérföldkő
2006. május 31.
A kivitelezés előkészítésének lezárása.
2. mérföldkő
2006. október 15.
Külső építési munkák befejezése.
3. mérföldkő
2006. november 30.
A két vízműtelep építési és szerelési munkáinak befejezése, üzempróba.
4. mérföldkő
2007. február 28.
Tisztított ivóvíz minden fogyasztónál.
5. mérföldkő
2006. december 15.
Műszakilag átadott vízműtelepek.
6. mérföldkő
2007. február 28.
Üzemszerűen működő vízműtelepek.
7. mérföldkő
2007. május 31.
A projekt megvalósult.
2. táblázat A projekt megvalósítás mérföldkövei Forrás: Támogatási Szerződés, ütemterv
Az esettanulmány lezárásakor – 2006. november végén – a projektet az aktualizált ütemtervben meghatározott módon hajtotta végre a pályázó.
4. kép Dr. Persányi Miklós a beruházás ünnepélyes alapkőletételén (2006. július 7-én) Forrás: http://www.dombovari-vizmu.hu
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt legfontosabb célja, hogy a 201/2001. (X. 25.) Korm. rend. előírásainak megfelelő minőségű ivóvizet biztosítsák a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. működési területén. Emellett kivitelezési munkák hatására a vízelosztó hálózat egyéb problémái is megoldódnak, úgy mint a nyomásingadozás, a klórtartalom ingadozás és a másodlagos vízszennyeződés, pangó vizek keletkezésének kizárása. 15
Az ammónium-mentesítés, vastalanítás, illetve mangán-mentesítés mellett a biztonságos fertőtlenítés lehetőségének megteremtése hatékony védelmet jelent a szerves szennyezések elhárítására, valamint a hálózati nitrifikáció megelőzésére. Az ivóvíznek a fogyasztás és felhasználás helyén kell előírt minőségűnek lenni. Ehhez az is szükséges, hogy a hálózatban - a mechanikus tisztítás után - lehetségessé váljon a másodlagos szennyezés megelőzése. A projekt sikere az akcióterület egészét érinti így a lakosság, a gyermekintézmények, az egészségügyi intézmények alkalmazottai és kezeltjei, a turisták és a helyi vállalkozások megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez jutnak. A projekt hatására Dombóvár és környékén az ivóvíz minősége javul és így csökken a korábbi nitrát tartalmú víz fogyasztásából eredő egészségkárosodás. A vízmű jelenlegi és tervezett üzemeltetője: Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. A projekt keretében megvalósítani kívánt beruházás Dombóvár Város Önkormányzatának tulajdona lesz.
5. kép V. sz. Ipartelepi vízműtelep új szűrőgépház látképe Forrás: http://www.dombovari-vizmu.hu
16
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 3.1 A projektindítás körülményei Dombóvár Város Önkormányzata és a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. az 1994-es szalmonella járványt követően közösen határozták el a város ivóvízminőség-javító programjának beindítását. A program alapelve az volt, hogy a dombóvári ipartelepen végzett koncentrált vízkezeléssel kell a város vízellátását biztosítani. A program koncepcionális felülvizsgálata és újrafogalmazása 2003-ban történt meg, a településszerkezet és az ivóvízigények változása, valamint az időközben elvégzett műszaki fejlesztések és a megváltozott vízminőségi szabályozás következtében. 2003. május végén megszületett az ivóvízminőség-javító program alapkoncepciója és 2003. szeptemberében rendelkezésre állt az elvi engedélyes tervdokumentáció. 2004. februárjában elkészült a program megvalósíthatósági tanulmánya, 2004. március 25-i hatállyal életbe lépett a Tolna Megyei Vízgazdálkodási Tanács támogató határozata és 2004. június 24-i hatállyal a program vízjogi létesítési engedélye is. A jelent tanulmányban ismertetett projekt tehát egy komplex, több éve tartó fejlesztési program részeként valósul, amelynek már lezárult elemei: -
Az Önkormányzat és a Vízmű közösen elkészítette a gunarasi út mentén lévő ipartelephez tartozó vízbázis számítógépes folyamatirányító rendszerét, melynek segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhető a település vízfelhasználása.
-
1999-ben zajlott a 400 m3-es víztorony rekonstrukciója (víztér és elektromos felújítás, új csomóponti tolózár akna kialakítása).
-
2000-ben elindult a város fő vízműtelepének számító dombóvári Ipartelepi vízmű vízbázis váltása.
-
34 kilométernyi mechanikai csőtisztítás, és hálózati vízkormányzás érdekében a szükséges csomópont-átalakítások (41 db) az Újdombóvári városrészben valósultak meg 2000-ben.
-
Az áramlási viszonyok javítása a csomópontok felújításán túl folyamatosan zajlott, amely elsősorban a végvezetékek körvezetékké történő alakítását jelentette.
-
A hálózati szivattyúzás rekonstrukciója új szivattyúk beépítésével, – frekvenciaváltós hajtásszabályozással – megtörtént.
-
2000-ben kiépült a jelenlegi állapotnak megfelelő, automatizált folyamatirányítóellenőrző rendszer.
17
-
2004-ig megtörtént Dombóvár fő vízművének, az Ipartelepi vízmű klórozó rendszerének automatizálása, illetve a szükséges biztonsági berendezések kiépítése.
Az elmúlt évtizedben tehát alapvetően kisebb volumenű, az üzemeltető, illetve a tulajdonos Dombóvári Önkormányzat által finanszírozható beavatkozásokra került sor. Elmaradt azonban egy generális műszaki fejlesztés, amely probléma áthidalására nyújt segítséget a KIOP támogatása. A strukturális alapok támogatása nélkül a város a projektet önerőből nem tudta volna megvalósítani.
3.2 A pályázatírás folyamata A Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. egyik munkatársa munkaidejének egy részében folyamatos pályázatfigyelést végez, emellett a dombóvári önkormányzat pályázati irodát is működtet. A vízmű szakmai kapcsolatai révén (levelezőlisták, szakmai oldalak) egy héten belül minden fontosabb pályázati lehetőségről értesül. A pályázati dokumentáció kidolgozását a Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. koordinálta. A pályázatkészítésben részt vett egy vízi közműberuházásokra specializálódott tanácsadó vállalkozás is. A tanácsadó cég segített a dokumentáció összeállításában, a meglévő szakmai anyagot (megvalósíthatósági tanulmány) a KIOP pályázat logikájához igazították. A tanácsadó cég munkatársai jól ismerték a pályázat formai kívánalmait is, törekedtek a bíráló számára egy jól strukturált, könnyen áttekinthető dokumentum elkészítésére. A tanácsadó cég jó kapcsolattal rendelkezett a Közreműködő Szervezettel, így a felmerülő kérdésekre minden esetben a megfelelő szakembert tudták megtalálni. A pályázó a mintegy három hónapon keresztül tartó együttműködést sikeresnek ítélte, elégedettek voltak a szakmai körökben is jó hírnévvel rendelkező céggel. A pályázatkészítés folyamán a Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. munkatársai sok hasznos technikai, gyakorlati ismerettel gazdagodtak. A tanácsadó cég bevonásával sok munkaórát spórolt meg a vízmű, a pályázatírás költségeit teljes mértékben a társaság fizette. A pályázat pénzügyi tervét a megvalósíthatósági tanulmány alapján a Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. munkatársai készítették. A pályázati tanácsadó cég segített a költség-haszon és a cash flow elemzések kidolgozásában. 18
A pályázat benyújtásáról és a szükséges önrész biztosításáról Dombóvár város Önkormányzatának képviselő-testülete döntött. A 2004. június elsején meghozott 123/2004. (VI.1) KT határozat kimondta, hogy az önkormányzat az ivóvíz minőség javítási program megvalósítása érdekében elindul a KIOP pályázatán. A pályázat benyújtására 2004. október 27-én került sor.
6. kép A szűrőtartályok megérkezése az V. sz. Ipartelepi vízműtelepre Forrás: http://www.dombovari-vizmu.hu
4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A pályázat befogadására a 2004 novemberében került sor. A pályázó 2005 áprilisában értesült az Irányító Hatóság támogató döntéséről. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások a Támogatási Szerződés tartalmáról. Ezek a megbeszélések, több hónapig tartottak, a szerződés 2005. augusztus másodikán lépett hatályba. A pályázat összeállításában segítő tanácsadó cég a szerződéskötés fázisában még részt vett, ekkor azonban már csak néhány pénzügyi, ütemezési kérdés tekintetében kérte a pályázó a segítséget. Ebben a fázisban mindössze néhány munkamegbeszélésre került sor. A projektmegvalósításban a tanácsadó már nem vett részt. A szerződéskötés folyamán részletesen (méterre pontosan) meg kellett határozni a projekt tartalmát. A kedvezményezett vállalásait több esetben külön nyilatkozatban 19
kérte a Közreműködő Szervezet. Ezt a pályázó nagyon hasznosnak ítélte, mert így pontosan megállapodtak az Irányító Hatósággal a projekt végrehajtásáról. A szerződéskötés folyamatában szükség volt a megvalósíthatósági tanulmány, az ütemterv, a cash flow-terv és a kommunikációs terv aktualizálására. A cash flow esetében a Közreműködő Szervezet egy hosszabb időtávra készített számítást igényelt. A Támogatási Szerződés módosítása két alkalommal került sor. Először a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt módosítani kellett a projekt ütemtervét, majd az ÁFA törvény változása miatt kismértékben változott a projekt összköltségvetése.
4.2 A projektszervezet bemutatása A projekt végrehajtására felállított menedzsment tagjait két szervezet adja. Egyrészt a projekttel kapcsolatos általános feladatok végrehajtását a Dombóvár Város Önkormányzata által delegált 3 fő végzi, másrészt az ivóvízhálózat üzemeltetője, a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. alkalmazottai (7 fő) bonyolítják a kivitelezést. A menedzsmentfeladatok megbontása azért volt szükséges, mert önállóan sem a pályázó önkormányzat, sem a végrehajtó Víz- és Csatornamű Kft. munkatársai nem rendelkeznek a projekt lebonyolításához szükséges kompetenciákkal és tapasztalatokkal. A dombóvári önkormányzat számos, a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai által támogatott projektet valósított meg, így az önkormányzat munkatársai a szükséges jogi, pénzügyi és városüzemeltetési információk birtokában vannak. A Víz- és Csatornamű Kft. munkatársai a vízminőség javítását célzó kivitelezés és beruházás szakmai hátterét biztosítják, továbbá jól ismerik a KIOP intézkedésre vonatkozó szabályokat és gyakorlatot. A projekt végrehajtásához a Dombóvári Vízmű által delegált hét szakember évek óta végzi az ivóvíz-hálózat üzemeltetését. A ivóvízminőség-javító program előkészületei és a közelmúlt víziközmű hálózatot érintő fejlesztési munkálatai során szintén közreműködtek, hasznos tapasztalatokat szerezve mind a szakmai vonatkozások, mind pedig a projektmenedzselés szempontjából.
20
A projektért felelős vezető, a projektmenedzser a vízmű ügyvezető igazgatója, Szücs István, aki végzettségét tekintve vízellátás-vízkezelés szakmérnök, vízépítési műszaki ellenőr, közgazdász szakmérnök. A projekt megvalósítása egy 10 fős csapat feladata.
A
projektmenedzser
munkáját
egy
pénzügyi
munkatárs
és
egy
projektasszisztens segíti. A projekt adminisztrációs feladatait Fodor Balázs, a vízmű pályázati előadója és környezetvédelmi referense látja el. Az ő feladata a Projekt Előrehaladási Jelentések összeállítása, az operatív kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel és a kedvezményezett önkormányzattal.
Projektben betöltött szerepe
Végzettség (zárójelben a gyakorlati évek száma)
Projektmenedzser, kapcsolattartó
Vízellátás-vízkezelés szakmérnök, vízépítési műszaki ellenőri, közgazdász szakmérnök (32)
ügyvezető igazgató
Vízellátási koordinátor
Építőmérnök, vízellátási - vízkezelési, csatornázási - szennyvíztisztítási szakmérnök (4)
vízellátási üzemvezető helyettes
Pénzügyi koordinátor
Közgazdász (31)
gazdasági igazgató helyettes
Műszaki szakértő
Vízellátás-csatornázási szakmérnök (37)
műszaki igazgató helyettes
Környezetmérnök, vízellátási - vízkezelési, csatornázási - szennyvíztisztítási szakmérnök (5)
környezetvédelmi megbízott, pályázati referens
Vízellátási tanácsadó
Vízépítő mérnök(15)
vízellátási üzemvezető
Pénzügyi vezető
Üzemgazdász (19)
pénzügyi irodavezető
Jogi szakértő
Jogász (21)
aljegyző
Üzemeltetési szakértő
Villamosmérnök, térinformatikai szakmérnök (23)
városüzemeltetési irodavezető
Vízminőség szakértő
Vegyészmérnök (28)
főtechnológus
Környezetvédelmi adó
tanács-
Beosztás
3. táblázat A projektmenedzsment tagjai
A projekt kivitelezést végző szakcég, a könyvvizsgáló és a FIDIC mérnök közbeszerzési eljárás keretében került kiválasztásra, munkájuk során szoros kapcsolatban állnak a projektmenedzsmenttel. A FIDIC mérnök feladata az ivóvízminőség-javító projekt független ellenőrző mérnöki feladatainak ellátása – a beruházás műszaki felügyelete és ellenőrzése a hatályos jogszabályi előírásoknak és a Támogatási Szer-
21
ződés előírásainak megfelelően. A fentieken túl, a független ellenőrző mérnök feladata, hogy a projekt teljes időtartama alatt a résztvevők között esetlegesen kialakuló műszaki és jogi természetű vitás kérdések elhárításában tevékenyen és hatékonyan közreműködjön.
4.3 Projektkommunikáció A pályázati formanyomtatvány kötelezően csatolandó melléklete volt a projekt kommunikációs terve. Ez egy nagyon vázlatos terv volt, amelyet a Közreműködő Szervezet javaslatára a szerződéskötés folyamatában konkretizáltak. A projekt véglegesített kommunikációs tervében több célcsoportot neveztek meg (helyi lakosság, képviselőtestület, szakmai szervezetek, regionális és országos média) és a különböző kommunikációs eseményeket a projekt megvalósítás egyes fázisaihoz illesztették. A dombóvári lakosság folyamatosan tájékozódhat a projekt előrehaladásáról, az esetleges ivóvíz vagy forgalmi korlátozásokról a helyi sajtóban, szóróanyagokban és a vízmű honlapján (http://www.domborvari-vizmu.hu). Ezen a honlapon az „Ivóvízminőség javító program” menüpont alatt a beruházással kapcsolatosan fényképek, tanulmányok, sajtóhírek sokaságát tanulmányozhatják az érdeklődők. A strukturális alapok segítségével megvalósuló magyarországi projektek internetes megjelenését vizsgálva elmondhatjuk, hogy talán a Dombóvári Víz és Csatornamű Kft. által bonyolított KIOP projekt honlapja a leginformatívabb. Több cikk és tudósítás jelent a nyomtatott sajtóban (Tolna Megyei Krónika) a projekttel kapcsolatban. Számos interjú készült a polgármesterrel és a vízművet üzemeltető vállalkozás vezetőjével. A vízmű fontos feladatának tartja a lakosság, különösen a fiatalok környezettudatos nevelését. A tanulók számára a vízmű munkatársai rendszeresen tartanak előadásokat a vízbázis tisztaságának megőrzéséről és a vízmű technikai működéséről. Az arculati kézikönyv és a Támogatási Szerződés rendelkezései alapján hirdetőtáblát helyeztek el az építési területen.
22
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés A projekt pénzügyek kezelése a pályázó számára nem okozott különösebb nehézséget. Az elmúlt években több hasonló, bár nem a strukturális alapok támogatásából megvalósított beruházást valósítottak meg. A projektet könyvelési szempontból elkülönítetten kezelik, a támogatás fogadásához külön bankszámlát is nyitottak. A Közreműködő Szervezet javaslatára a pénzügyi-számviteli rendszer működtetésében résztvevő munkatársak felelősségi viszonyait a projekt kezdetekor tisztázni és rögzíteni kellett. A projektdokumentációt az iktatási és iratrendezési szabályokat betartva, a projektirodában tartják egy helyen.
5.1 Projektpénzügyek A KIOP-1.1.1. intézkedés önkormányzatok esetében a teljes beruházás elszámolható költségeinek maximum 70 százalékát az
Európai Regionális Fejlesztési Alap
(ERFA), maximum 25 százalékát pedig a központi költségvetés vállalta magára. Így az összességében 526,123 millió forint összköltségvetésű projektből, 499,817 millió forint, azaz a projekt 95 százaléka a támogatásból valósul meg. A projekthez Dombóvár Város Önkormányzatának 5 százalék, azaz 26,3 millió forint önrészt kellett biztosítania. A belügyminisztérium a helyi-területi önkormányzatok számára 2004-ben elindította a BM EU Önerő Alap pályázati rendszert, amelynek keretére a helyi önkormányzatok pályázhatnak az önerő bizonyos százalékának megszerzéséért. A kevés adminisztrációt igénylő pályázaton Dombóvár Város Önkormányzata is elindult, (266/2005. (VIII.29.) KT határozat) és elnyerte az önerő 60 százalékát, vagyis további 15,8 millió forintot a vízminőség javítási projekt megvalósításához. Így összességében a beruházás 10,5 millió forint helyi forrás önerejével, az összköltségek mindösszesen 2 százalékával valósult meg. A projekt forrásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
23
A projekt forrásai Támogatás forrása
Összege
Százalékos aránya
Igényelt támogatás összesen
499 817 000 Ft
95%
- ebből: ERFA
349 430 900 Ft
70%
- ebből: hazai forrás
150 386 100 Ft
25%
Saját forrás
26 306 000 Ft
5%
15 783 690 Ft
3%
10 522 110 Ft
2%
526 123 000 Ft
100%
- ebből BM Önerő támogatás a saját erő 60%-a - tényleges saját forrás Összesen
4. táblázat A projekt forrásai Forrás: Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft, Támogatási Szerződés
A projekt megvalósításának fontos eleme a folyamatos likviditás biztosítása. A strukturális alapok által támogatott projektek az utófinanszírozás elve alapján működnek. A Támogatási Szerződésben egy olyan kifizetési eljárás szerepel, amely megoldja az önkormányzatok és közművállalkozásaik likviditási problémáit. A projektben a támogatás kifizetése közvetlenül a szállító részére történik a lebonyolítási számláról. A kifizetés feltétele a kapcsolódó saját erő lebonyolítási számlára történő átutalása és az előrehaladási jelentés jóváhagyása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a kivitelezőnek a számla benyújtását és elfogadását követően csupán az önerőt fizeti ki. Költségvetési intézmények számára a jogszabályok lehetővé teszik, hogy 5 millió forint számlaérték felett időközi kifizetési kérelemmel forduljanak a Közreműködő Szervezethez és a Magyar Államkincstárhoz (MÁK). A pályázó ez esetben igazolja egy bankszámlakivonat másolattal, hogy átutalta a kivitelező számlájára az önrészt. Ezt az igazolást és az Időközi Projekt Előrehaladási Jelentést a pályázó benyújtja a MÁK-nak. A MÁK a projekt kitöltési útmutatója alapján formai ellenőrzést végez, majd ezt követően továbbítja a Közreműködő Szervezetnek. Mindkét szervezet formai és szakmai szempontok alapján ellenőrzi a benyújtott számlák jogosságát és hiánytalanságát. Amennyiben a Közreműködő Szervezet szakmai szempontokból megfelelőnek tartja a teljesítést, akkor kiállít egy igazolást, jóváhagyja a kifizetést. A projekt előrehaladási jelentés és a számla jóváhagyását követően a Magyar Államkincstár 60 napon belül fizeti ki a kivitelezőnek a fennmaradó 95 százalékos részt. Az eddigi 24
tapasztalatok alapján a kivitelező eddig benyújtott számlái 60 napon belül kifizetésre kerültek. A projekt Támogatási Szerződésben meghatározott tevékenységei esetében nem volt szükség hitelfelvételre, azonban az építési beruházás tartalmának bővülése miatt (a vízmű egyszintes épületeinek tetőtér-beépítése) a Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. hitelt vett fel. A projekt alapját jelentő megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásakor és a pályázati költségvetésben a pályázó nem különített el forrásokat a kommunikációs és PR tevékenységek valamint a projektbonyolítás finanszírozására. A szerződéskötés alatt bár megpróbálták ezeket a költségeket is a projekt végleges költségvetésébe beépíteni - azonban a Közreműködő Szervezet ezt elutasította. A Közreműködő Szervezett arra hivatkozott, hogy az egy főre eső fejlesztési költség (a bruttó költségvetés és az érintett lakosság hányadosa) megközelíti a 21 000 forintos értéket, amely a támogathatóság határa volt. Emiatt a projekt költségvetését nem terhelték meg sem a kommunikációs költségekkel, sem a projektbonyolítási költségekkel, amelyeket a Dombóvári Víz és Csatornamű Kft. vállalta magára. Üzemeltetői szempontból, azonban a többletköltségek ellenére is nagyon fontosnak ítélte a projektmegvalósításban való közvetlen részvételt.
5.2 Közbeszerzés A közbeszerzési eljárások bonyolítását Dombóvár város Önkormányzata végezte. Az önkormányzat közbeszerzési szabályzata szerint az építési beruházások esetében a Városüzemeltetési Iroda, míg a szolgáltatások megrendelése esetében a Településfejlesztési Iroda készíti el az ajánlati dokumentációt. A projekt végrehajtásában négy közbeszerzési eljárás lebonyolítására volt szükség: három szolgáltatás megrendelésre és egy építési beruházás kivitelezésére. Az első eljárás 2005. februárjában a tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás volt, ennek célja a beruházás kiviteli terveinek kidolgozását vállaló cég (a végül nyertes URANUS Kft.) kiválasztása volt. Ezt követően történt meg a FIDICmérnöki és a könyvvizsgálói szolgáltatás (a dombóvári PRÁKISZ Kft.) egyszerű eljárásainak lefolytatása. Ezekre 2005. augusztusában, a Támogatási Szerződés aláírá-
25
sát követően került sor. Az egyszerű eljárás keretében a Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően küldték ki az ajánlati felhívásokat 3-3 vállalkozásnak. Miután a beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást megalapozó feltételek megteremtődtek, 2005. novemberében megindult a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás is. A nettó 401 millió forint becsült beruházási érték alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény VI. fejezete szerinti nemzeti eljárás lefolytatása volt indokolt. Az eljárás előkészítésével Somogyi Bernadett közbeszerzési szakértőt bízta meg az önkormányzat. A Támogatási Szerződés értelmében a Kedvezményezettnek az eljárás minden lényeges pontjánál lehetőséget kellett biztosítania a Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság, valamint az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) képviselőinek a folyamatban való részvételre. A kivitelezői szerződés aláírására 2006. május 24-én került sor, a nyertes ajánlattevő az Alisca Bau Építő Kft. lett, amely másfél évtizede végez építőipari tevékenységet. A közbeszerzési eljárás lefolytatásakor a pályázó problémát nem észlelt, minden az előzetes terveknek megfelelően alakult.
5.3 Ellenőrzés A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések: -
Projekt előrehaladási jelentések (PEJ)
Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az ún. előrehaladási jelentések. A Projekt Előrehaladási Jelentéseket a projektet bonyolító Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. pályázatokért felelős munkatársa, Fodor Balázs készíti. Fodor Balázs részt vesz minden projektmegbeszélésen, összegyűjti a szükséges dokumentumokat (például mérnökjelentéseket) a projekt szakmai felelőseitől. A projekt keretében született előrehaladási jelentéseket, amelyeket a pályázó eddig beadott, a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta, azonban néhány alkalommal hiánypótlásra került sor. A hiánypótlásokra apróbb formai problémák (elírások, számítási hibák) miatt volt szükség, azonban ezek a problémák minden esetben javíthatók voltak. A Közreműködő 26
Szervezettel nagyon jó munkakapcsolat alakult ki, bármilyen probléma esetén telefonon és emailben is értesítették a bonyolító vízművet a kedvezményezett önkormányzat mellett. -
Helyszíni ellenőrzések
A Közreműködő Szervezet több alkalommal helyszíni ellenőrzésen tanulmányozta a projektmegvalósítás szabályszerűségét. A helyszíni ellenőrzéseken jegyzőkönyvek készültek, továbbá a Közreműködő Szervezet megküldte a jelentéseit a pályázónak. A pályázó elmondta, hogy az ellenőrzések bizonyították a szak- és jogszerű projektmegvalósítást.
7. kép Meglévő szivattyú gépház átalakítása az V. sz. Ipartelepi vízműtelepen Forrás: http://www.dombovari-vizmu.hu
27
Összegzés Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
-
-
-
Projektelőkészítés, Pályázatkészítés
-
-
Projektvégrehajtás -
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
-
A pályázó és kedvezményezetett Dombóvári város Önkormányzata volt. A projekt végrehajtásáért felelős szervezet: Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. A projekt végrehajtásában partner nem vett részt. A projekt megvalósulásának helyszíne: Dombóvár és környéke. A projekt a KIOP 1.1 intézkedés 1. komponensének „Vízminőség javítása” című pályázatának keretei között valósult meg. A projekt célja, hogy a 201/2001. (X. 25.) Korm. rend. előírásainak megfelelő minőségű ivóvizet biztosítsák a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. működési területén. A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül kisebb volumenben és más ütemezéssel valósult volna meg. A megalapozott több éves előkészítési folyamat és a pályázó szakmai tapasztalata jelentősen hozzájárul a pályázat sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. A végrehajtás összes szakaszában pontos információkkal kell rendelkezni a projekt állásáról. A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a KSZ, projekttel kapcsolatos információit és a változásokat. A pályázónak pontosan ismernie kell a KSZ irányában fennálló jogait és kötelezettségeit. A kedvezményezettnek fel kell készülnie a projekt ütemezésének megváltozására, esetleges csúszásokra.
A projekt hátterét társfinanszírozás jelentette, a közösségi forrás a program 95%-t fedezte. Önkormányzatok és intézményeik számára jelentős segítséget nyújtott a BM Önerő alapja. A törvényi háttér változása befolyásolja a projekt pénzügyi környezetét (ÁFA-törvény).
28
Források Dombóvár város önkormányzatának honlapja: http://www.dombovar.hu/ Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. honlapja: http://www.dombovari-vizmu.hu/ KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu A „Dombóvári ivóvízminőség-javító program projekt 2005-2007” című projekt dokumentációja: Pályázati űrlap, Támogatási Szerződés, Projekt előrehaladási jelentések. Interjú Fodor Balázs projektasszisztenssel 2006. október 3-án, Dombóváron.
29
Ábrajegyzék 1. ábra Az V. telep tervezett állapot helyszínrajza .................................................... 13
Képek jegyzéke 1. kép A Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. logója................................ 6 2. kép Dombóvár címere ............................................................................................ 7 3. kép A Dombóvári kistérség elhelyezkedése a Dél-dunántúli Régióban. ................. 8 4. kép Dr. Persányi Miklós a beruházás ünnepélyes alapkőletételén ....................... 15 5. kép V. sz. Ipartelepi vízműtelep új szűrőgépház látképe ...................................... 16 6. kép A szűrőtartályok megérkezése az V. sz. Ipartelepi vízműtelepre................... 19 7. kép Meglévő szivattyú gépház átalakítása az V. sz. Ipartelepi vízműtelepen....... 27
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Dombóvári kistérség alapadatai ................................................................ 9 2. táblázat A projekt megvalósítás mérföldkövei....................................................... 15 3. táblázat A projektmenedzsment tagjai .................................................................. 21 4. táblázat A projekt forrásai ..................................................................................... 24
30
