Táblázatkezelés Előismeretek 1-2. óra Tisztában kell lenni a következőkkel:
Bekapcsolás, kikapcsolás
A Windows ablakkezelése
Programok elindítása, a programokból való szokásos kilépés
Karakterek begépelése (betűk, számok, írásjelek, szóköz; sima, Shift, Alt Gr)
Az Enter, a Shift, az Esc, a Ctrl, az Alt, a Tab, a Home, az End, a Backspace és Delete billentyűk használata
Az iránybillentyűk használata
A visszavonás (Undo) és az ismétlés (Redo) funkció használata
Egérkezelés, egérműveletek (5 db)
Kijelölés egérrel
Kijelölés billentyűzettel
Vágólap használata (másolás, kivágás, beillesztés)
Gördítősáv használata
A Súgó használata
Fájlok megnyitása (programból, állományról)
Mentés, mentés másként
Nyomtatás
Böngészés az interneten
Letöltés megadott webhelyről
Az Excel táblázatkezelő a Microsoft Office irodai szoftvercsomag része, az alapműveletek hasonlóak a programcsomag minden szoftverében. (Helyette használható az ingyenes Open Office irodai programcsomag.) A táblázatkezelő szolgáltatásai Ha sok adattal dolgozunk (akár több tízezerrel), ha nagyméretű táblázatot használunk, ha gyakran kell hasonló műveleteket végeznünk, ha áttekinthető, esztétikus, diagrammal, képpel kiegészített táblázatra van szükségünk, akkor érdemes táblázatkezelő programot használni. Szolgáltatások:
Adatok felvitele és tárolása
Műveletek, számítások végzése
Adatok megjelenítése táblázatban
Adatok grafikus megjelenítése
Adatok megőrzése
Adattárolás és adatfeldolgozás
Adatok módosíthatóságának lehetősége A táblázatkezelés alapfogalmai 1
3-4. óra Adat: az információnak a legkisebb, önállóan kezelhető része, egy cellába egyetlen adat kerüljön. Táblázat: téglalap alakú elemekből (cellákból) álló háló, amelybe az adatokat és a számításokat írjuk. Cella: a táblázat építőeleme. Egy cella azonosítója: a cellát tartalmazó oszlop betűjele és a cellát tartalmazó sor sorszáma. Aktív cella: az a cella, amelybe aktuálisan adatot vihetünk be. Keret jelöli. Egy cellát úgy teszünk aktívvá, hogy rákattintunk. Cellahivatkozás: a cella azonosítója. Egy cella adattartalmát más cellában felhasználhatjuk anélkül, hogy újra be kellene gépelnünk, elegendő hivatkoznunk rá. Sor: a táblázat sorokból áll. A sorokat sorszámuk azonosítja. Az Excel táblázataiban 65 536 (1048576) sor van. Oszlop: a táblázat oszlopokból áll. Az oszlopazonosításra az angol ábécé nagybetűit használjuk. Egy táblázatnak 256 (16384) oszlopa lehet. Munkalap: az adatok tárolására és kezelésére szolgáló dokumentum. Egy munkalapot a lap alján található lapfülre (pl.: Munka1) kattintva aktivizálunk. Munkafüzet: egy vagy több munkalapot tartalmazó fájl. Tartomány: cellák valamilyen szempont alapján önállóan kezelendő csoportja. Blokk: téglalap alakú tartomány. Képlet: a cellák tartalmával elvégzendő műveletsort leíró formula. A képlet mindig = (egyenlőségjellel) kezdődik. Függvény: előre gyártott képlet, segítségével egyszerűbben, kényelmesebben végezhetjük el a számításokat. Argumentum: azok az értékek, amelyekkel a függvényekben műveleteket végzünk. Az argumentum lehet szöveg, szám, cellahivatkozás. Diagram: a munkalap adatainak grafikus megjelenítése.
Számonkérés 5-6. óra Programkörnyezet
2
7-8. óra A program elindítása:
Dupla kattintás az Asztalon található Excel ikonra
Start menü Programok Microsoft Office Microsoft Office 2003
Excel fájlon, állományon dupla kattintás
A programablak részei: Címsor Menüsor Eszköztár Szerkesztőléc Oszlopazonosító Sorazonosító Munkatábla Munkalapok Gördítősávok
Mozgás a táblázatban: 3
Egérrel
Nyílbillentyűkkel:
HOME: sor eleje
END kétszer lenyomva: sor vége
CTRL+HOME: A1 cellára ugrás.
Bezárás, kilépés:
Bezárás:
- Fájl menü Bezárás - jobb felső sarok fekete x
Kilépés:
- Fájl menü Kilépés - jobb felső sarok piros x - Vezérlő menü bezárás - Alt+F4
Első lépések: adatok a táblázatban Adatok bevitele 9-10. óra Egy cellába egyetlen adatot írunk. A megfelelő cellába lépünk Beírjuk az adatot Kilépünk a cellából: - Enter billentyűvel - nyílbillentyűvel - egérrel átkattintunk egy tetszőleges cellába. Adattípusok: Szöveg begépelése: legegyszerűbb, az EXCEL általában felismeri, és szövegként kezeli. Shift, Alt Gr, Szimbólum is használható. Számok begépelése: 11 jegyig kiírható, ennél hosszabb számok tudományos számformátumban jelennek meg. Tizedes törteket vesszővel írjuk. Törtvonalas alaknál / jellel dolgozhatunk. Logikai típus: IGAZ: =3>2 HAMIS: =3=2 A szövegként kezelt típusokat balra, a szám adatokat jobbra rendezi, igazítja az Excel.
A táblázat módosítása 4
Teendők a dokumentummal kapcsolatban 11-12. óra
5
6
7
8
Teendők a dokumentummal kapcsolatban: Új dokumentum létrehozása Létező táblázat megnyitása Mentés Mentés másként Munkalapok másolása Munkalapok mozgatása Dokumentum bezárása
Több munkalap használata 13-14. óra -
beszúrás
-
átnevezés
-
mozgatás
-
másolás
-
lapfülszín
-
törlés 9
Szerkesztő műveletek 15-16. óra Kijelölés:
- 1 cellát - húzással egymás melletti, alatti cellát - válogatva CTRL+kattintás
Másolás: a már tanult módokon. A másolandó cellák körül szaggatott vonal fut körbe. Kivágás: a már tanult módokon. Beillesztés: a már tanult módokon. Javítás, módosítás: Delete, Backspace Cellák mozgatása: a cellatartalmat áthelyezhetjük, mozgathatjuk. Az egérmutatót mozgassuk a kijelölt cella vagy tartomány felső szélére, ekkor a kurzor alakja megváltozik. Tartsuk lenyomva a bal egérgombot és az egér mozgatásával vontassuk a kijelölt cellát, tartományt az új helyére. Törlés Beszúrás Átmeneti tárolás: vágólap használata, vágókönyv használata
Cellaformázás 17-18. óra Karakterformázás: Kezdőlap fül, Betűtípus menüpont, Betűtípus fül Igazítás: Kezdőlap fül, Betűtípus menüpont, Igazítás fül Szegély: Kezdőlap fül, Betűtípus menüpont, Szegély fül A cellaháttér színe – mintázat: Kezdőlap fül, Betűtípus menüpont, Mintázat fül
Rendezés 19-20. óra
10
11
12
13
Cellák automatikus kitöltése – egyéni lista 21-22. óra
14
15
Adatok exportálása és importálása 23-24. óra Megnyitás – Mentés másként Nyomtatás 25-26. óra
16
17
18
Számonkérés 27-28. óra
Szabad géphasználat 29-30. óra
19
Adatformázás 31-32. óra
20
21
22
Számítások végzése, képletek 33-34. óra Alapelv, hogy egy adatot csak egyszer viszünk be. Ha máshol is használni szeretnénk ezt az adatot, akkor azt nem gépeléssel, hanem hivatkozással tesszük meg. Alapműveletek A konstansokat, műveleteket és hivatkozásokat tartalmazó kifejezéseket képletnek nevezzük. A használható műveleti jelek a következők: + összeadás - kivonás * szorzás / osztás ( ) zárójelek ^ hatványozás Az Excel figyelembe veszi a matematikai művelet végrehajtási szabályokat. 3+2*5=13 (3+2)*5=25
23
24
25
Gyakorlás - Számítások végzése, képletek 35-36. óra
Számítások végzése, függvények 37-38. óra Az Excel több 100 előre elkészített képletet tartalmaz, ezeket függvényeknek nevezzük. A függvény beírása is = jellel kezdődik, ezt követi a függvény neve, (értékek). (Szerkesztőlécen fx-re kattintva) Az Excel többek között tartalmaz matematikai, trigonometriai, dátum és idő, valamint logikai függvényeket. A függvény két fő részből áll: a függvény nevéből és a bemenő adatok (argumentum) listájából.
26
27
28
29
30
Számítások végzése, függvények 39-40. óra Mi a leggyakrabban használt függvényeket tekintjük át. SZUM A leggyakoribb eset, hogy egy oszlop alján, vagy egy sor végén szeretnénk annak összegét kiszámítani. MIN A tartományban szereplő legkisebb értéket adja eredményül. MAX A tartományban szereplő legnagyobb értéket adja eredményül. ÁTLAG A tartomány számadatokkal kitöltött celláinak átlagát számolja ki. DARAB Megszámolja, hogy a megadott tartományban mennyi cella tartalmaz adatot. Csak számot vesz figyelembe. HA A HA függvény más értéket ad vissza akkor, ha a vizsgált feltétel teljesül, mintha nem teljesül. Pl.: =HA(F6>25;”szuper”;”megfagyok”) MA Megmutatja a mai dátum és egy kiválasztott dátum közötti időt. DARABÜRES DARABTELI SZORZAT NAGY KICSI FKERES KUTAT INDEX HOL.VAN Függvények egymásba ágyazása: =SZUM(MAX(E1:E100);MIN(E1:E100))
31
Gyakorlás - Számítások végzése, függvények 41-42. óra
Számonkérés 43-44. óra
Szabad géphasználat 45-46. óra
Abszolút, relatív, vegyes hivatkozás 47-48. óra
32
Diagramok 49-50. óra Diagram négy lépésben: 1. A diagram típusának kiválasztása. 2. Az adattartomány véglegesítése és annak eldöntése, hogy sorokat vagy oszlopokat ábrázolunk. 3. A diagram beállításainak, feliratainak elkészítése. 4. Annak kiválasztása, hogy melyik munkalapra kerüljön a grafikon.
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
Diagram utólagos formázása, beállításai 51-52. óra
47
48
49
50
51
Összefoglalás 53-54. óra
Számonkérés 55-56. óra
Szabad géphasználat 57-58. óra
ECDL feladat 59-60. óra
ECDL feladat 61-62. óra
Hiányok pótlása 63-64. óra
ECDL feladat 65-66. óra
52
ECDL feladat 67-68. óra
Szabad géphasználat 69-70. óra
Szabad géphasználat 71-72. óra
53