MÚZEUMI ÓRA. Cím: HÁT EZ MEG MI?

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012

„Hát ez meg mi?” – Múzeumi óra Tematika

MÚZEUMI ÓRA Cím: „HÁT EZ MEG MI?” 6 ALKALOM + ismétlés Időtartam: 45 perc/alkalom Helyszín: Új Magyar Képtár, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Korosztály: 10-14 év Minimális létszám: 20 fő Foglalkozás vezető: Szentes Ottokár festőművész és rajzpedagógus Tananyaghoz kapcsolódó vagy a nevelési terv részét képező iskolán kívüli tanóra. Elméleti feldolgozás + ismereteket rögzítő, elmélyítő módszerek.

Intézmény, helyszín:

A foglalkozást kidolgozta és tartja: A korcsoport/osztály: Az órák anyaga:

Az órák típusa:

Címe: Célja: A tematika rövid indoklása:

Kiemelt kompetenciák; oktatási, nevelési

Projekt leírás Új Magyar Képtár 8000 Székesfehérvár, Megyeház utca 17. Tel: (22) 329-504, Fax: (22) 311-734 Email: [email protected] Web: www.szikm.hu Szentes Ottokár • •

általános iskolások számára a 2010/11-es tanévben az 5. évfolyamosok számára indul A tananyaghoz kapcsolódó komplex foglalkozások, amelyek a rajz és vizuális kultúra, a rajz és festés, a művészettörténet, a művészetek és a történelem tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyagot tartalmazzák. Tananyaghoz kapcsolódó vagy a nevelési terv részét képező iskolán kívüli tanóra. Elméleti feldolgozás és ezeket elmélyítő kutató, kreatív és gyakorlati tevékenység. múzeumi óra (6 alkalom/ 60 perc) „HÁT EZ MEG MI?!” Kalandozás a kortárs művészetben Az Új Magyar Képtár gyűjteményének értelmezhetővé és felhasználhatóvá tétele a közoktatásban résztvevő általános iskolás korosztály számára. A kortárs művészet megértetése és elfogadtatása a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mivel a befogadói magatartást befolyásolja az alkotói tevékenység, e programban kiemelt fontosságú a diákcsoport gyakorlati-kreatív alkotótevékenysége. • megismerő- és befogadóképesség, • egyéni nyelv, önismeret, önértékelés, önmegvalósítás,

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012

feladatok:

A projekt foglalkozásainak rövid leírása: Felhasznált oktatási módszerek:


• esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, ízlésnevelés • problémafelismerő- és megoldó képesség, kritikai gondolkodás, • értelmi és érzelmi intelligencia kiművelése, kreatív, képzetekben gazdag képi gondolkodás, • A diákok képesek legyenek beszélni egy-egy műalkotásról. A foglalkozások előre haladtával ismerjék fel (el) a szubjektív és az objektív vélemények közötti különbséget, és törekedjenek ezek helyénvaló, összehangolt alkalmazására. • Az általános kommunikációs készség fejlesztésén van a hangsúly, amire a frontális oktatás kevés lehetőséget nyújt. • A diák szívesebben járjon képtárba, miután megtanulta, hogy minden műalkotásról lehet néhány szót mondani komoly előzetes tudás nélkül is, és ezáltal magáénak érezheti, megfejthetőnek, értelmezhetőnek gondolhatja a jelenkor művészetét. A tanulók a Képtár anyagát megismerve játékos elméleti és gyakorlati feladatsor keretében kerülnek közelebb az alkotókhoz, rajtuk keresztül a 20. század második felének művészetéhez, ismerik meg azt, és ezen keresztül ismernek újra magukra. szemléltetés, megbeszélés, vita, játék, konkrét alkotói tevékenység

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


1. foglalkozás „Nézzünk, lássunk” I. Tárlatvezetés Feladat: • teremről teremre járva a részt vevő diákok termenként álljanak az elé a mű elé, amelyet a a) legszebbnek, legérdekesebbnek, legjobbnak tartanak, b) legkevésbé szépnek, esetleg csúnyának, érdektelennek, érthetetlennek tartanak. Ezekről mondják el véleményüket, indokolják döntéseiket! • az esetleg kimaradt, a gyerekek által nem választott és a tárlatvezető pedagógus által fontosnak tartott mű bemutatása A tárlatvezető által mindenképpen kiemelendő művek: I. terem: o Gedő Ilka: Hullajtós művirág, 1969-76 o Vajda Lajos: Madár-növény ezüst alapon, 1940 II. terem: o Ország Lili: Minden titkok kapuja, 1972 o Kondor Béla: II. Lajos halála, 1972 o Ujházi Péter: Párviadal, 1976 III. terem: o Haraszty István: Madárkalitka, 1972 IV. terem: o Türk Péter: Cím nélkül, 1969 VI. terem: o Böröcz András: Fogoly kéményseprő, 1985 o Böröcz András: Ceruzaszobrok o Hejettes Szomlyazók: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1986 o Mazzag István: Rómeó, 1983 VII. terem: o Kicsiny Balázs: Dr. Ralph Schomberg Thomas Gainsborough után, 1991 o Zsemlye Ildikó: Úton I., 2002 Folyosó: o Szikora Tamás: Kereszt-árnyék, 2000 o Művészkönyvek Ismeretszerzés, tanári információ: A kiválasztott művek bemutatása Néhány szó a „fontosabb”, pontosabban a foglalkozáson részt vevő gyerekek számára könnyebben befogadható, a későbbiekben újraalkotásra javasolt művekről.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


I. terem: Barta Lajos: Hullámok, 1949 A szobor elvont (absztrakt) alkotás. Nem konkrét tarajos hullámot, hanem annak legfontosabb tulajdonságát a hullámmozgást fejezi ki. Lényegi eleme az emelkedés, süllyedés szabályos ismétlődése, azaz a ritmus. Bár formájában határozott szerkezet, konstruktív, vagyis tudatosan tervezett gondolkodás figyelhető meg, mégis inkább organikus, vagyis természetes, az élő növényekre, rügyekre, a loccsanó víz alakjára hasonlító formákat látunk. Absztrakt művekben sokszor megpróbálunk felfedezni létező, figurális dolgokat. Erről a szoborról pl. nyakukat nyújtogató fókák juthatnak eszünkbe. Ezek az értelmezések azonban legtöbbször hibásak, nincs közük a műhöz, legfeljebb jó játéknak tekinthetők.

Gedő Ilka: Hullajtós művirág, 1969-76 Érzékeny, kifinomult művet látunk. Címében furcsa ellentét feszül. Az élő virág elhullajtja szirmait, a művirág halott, de „örökké tartó” tárgy. Mintha az élettelen művirág élővé vált volna, „aki” az örök élettelenséget felcseréli a rövid létre és a végleges elmúlásra. Szomorú, ugyanakkor reménykeltő az életet dicsérő kép, melyet finom, visszafogott színei, gazdag felületei tesznek meghitté, barátságossá, festőivé.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Konkoly Gyula: Szent József és a gyermek Jézus, 1967 A mű jól láthatóan két részre osztható. A bal oldalon szinte fényképszerűen, virtuóz festőiséggel jelenik meg a téma, ugyanakkor Szent József ruhája valódi textilből van kidomborítva. Ezáltal a hagyományos, barokkos festési mód teljesen maivá, modernné válik. Az 1600-as, 1700-as évek erős fény-árnyék ellentétére épülő festészetének sötét világos szembeállítása ismétlődik meg a jobb oldal erőteljes, drámai, absztrakt felfogásában, mely egyben képi ellentéte is a bal oldal világának.

Gyarmathy Tihamér: Röpülj hajóm!, 1950 A képileg erősen átírt, elvont mű itt valóban felidézi a víz, a levegő vízszintes horizontján röppenő hajók formáját, szabadságot, határtalanságot sugallva. „Röpülj hajóm, rajtad a holnap hőse…” írja Ady Endre egy versében, mely a művész magányosságáról, ugyanakkor jövőbe vetett hitéről szól. Talán ennek a versnek képi megfogalmazása, szellemi örököse ez a festmény.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Vajda Lajos: Madár-növény ezüst alapon, 1940 Ne keressünk a képen se madarat, se növényeket. Annál inkább indázó, egymásból sarjadó, rezgő, élő növények ágai-bogai módjára viselkedő vonalakat. Ezek sötét, fekete tömegét sárga hegyes foltok, háromszögek – madárcsőrök? – törik meg. Egy különös álomvilág képi lenyomatát láthatjuk itt.

II. terem: Hencze Tamás: Struktúra, 1976 Struktúra-szerkezet, rendszer, felépítés. Egy képi szerkezetet látunk, mely elsősorban a szemünket teszi próbára. A festékszóróval fújt, elmosódó szélű csíkokat megpróbáljuk élesen látni, de ez nem sikerülhet. Ez kíváncsivá teszi, sőt felbosszantja a nézőt, azaz a képnek vitathatatlan hatása van.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Deim Pál: Kompozíció, 1973-74 Ennek a műnek érdekessége, hogy a szinte sakkfigurává egyszerűsített emberalak kilép a valódi térbe, más helyen a tér csak képi illúzió. Ez a mű a festészet, a grafika és a plasztika (dombormű) határán mozog.

Ujházi Péter: Párviadal, 1976 A mű első látásra furcsa, groteszk játékosságával fog meg. Különös, mesés képi világa felületesen a gyermekrajzokra emlékeztet. Ha jobban megfigyeljük bábszínházba illő figurái véres, már-már horrorisztikus történetet adnak elő erős ellentétet teremtve a téma, valamint a stílus, a rajzolási-festési mód között. A képen nyoma sincs egyfajta gyermeki ártatlanságnak, tudatosan szerkesztett, komponált keserű humorral fűszerezett, tragikomikus jelenetet látunk.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Ország Lili: Minden titkok kapuja, 1972 A mű a modern technika, konkrétan a rádiókban, televíziókban használt nyomtatott áramkörök lenyomatait építi bele a képbe. A még friss lenyomatba beletörölve, belerajzolva viszont egy antik, ókori világot a tudás bölcsőjét idézi fel. A titkokat feltáró emberi szellem örökkévalóságának állít talán emléket.

Kondor Béla: II. Lajos halála, 1972 A történet szerint a mohácsi csatából menekülő II. Lajos magyar király lováról a megáradt Csele patakba esik. A nehéz páncélzat miatt úszni nem tudó király itt leli halálát. Kondor Béla életművében grafikai munkássága a meghatározóbb. Festményei is, mint ez a nagyméretű vászon, elsősorban grafikus jelleget hordoznak, ez is inkább grafika, mint festmény. Keveredik benne a pontos, valósághű rajz és az absztrakció. Mozgalmassága kifejezi a halál drámaiságát, elmosódottsága, tünékenysége illik az elmúlás gondolatához, a történetnek a múlt ködébe vesző, legendákra jellemző bizonytalanságához.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


III. terem: Ebben a teremben a fotóművészet és a képzőművészet találkozásának lehetünk tanúi. Érdekes, hogy a festő sokszor a fotóval kíván versenyezni, itt a fotók szabadulnak el a látvány egyszerű leképezésétől és lesznek elvontak, absztrakt történeteket mesélők. (Erdély Miklós: Időutazás, Maurer Dóra: Visszafordítható, átrendezhető mozgásfázisok) Hajas Tibor: Kioltás, 1979 Hajas műve egy ún. performansz dokumentációja, művészi akcióról készült fotók sorozata. Ez egy olyan műfaj, ahol a művész valódi térben, kis színpadon valamit csinál, ami nem tánc, nem színház, nem festészet, nem zene, nem szövegmondás, hanem mindezek sajátos egyvelege, azaz a képzőművészet más művészeti ágait olvasztja magába.

Haraszty István: Madárkalitka, 1972 A kalitka, benne a rab madárral az emberi szabadság hiányának, a rabságnak a kifejeződése. Ez így egyszerűen azonban képi gondolati közhely, azaz mindenki által tudott, unalmas, érdektelen megállapítás, még ha igaz is. Ez az alkotás attól válik igazi művé, hogy a művész felvillantja a madár előtt a szabadulás lehetőségét, de mikor élni akar vele, s kirepülne a nyitott ajtón, az becsukódik, s a madár ismét fogoly lesz. Ezt egy elektronikus érzékelővel éri el. Ha a madár egy bizonyos pihenőre száll, az ajtó kinyílik. Ha azonban elhagyja azt, hogy kirepüljön ezt az elektronika érzékeli és az ajtó bezárul. Így a szabadság ígérete csak hiú remény marad.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


IV. terem: Ebben a teremben absztrakt, azon belül főként geometrikus formákból álló, szigorúan szerkesztett, pontos, éles körvonalú elemekből építkező műveket látunk. A művész sokszor, mint egy építészmérnök a házat, úgy tervezi, konstruálja meg a képet. Az érzelmek itt háttérbe szorulnak, az emberi, a képi logika kerül előtérbe. Türk Péter függőleges, vízszintes és 45 fokos ferde vonalak, általában derékszögű találkozásaiból furcsa labirintusokat alkot. Nádler István a fehér alapon fekete, ill. a fehér alapon fehér négyzeteket megfestő orosz festőnek Kazimir Malevicsnek állít emléket, aki ezekkel a művekkel elsétált a festészet világának végére és ott lelógatta a lábait. Halász Károly Szürke kép (1981) című munkáján egy fikarcnyi szürke sincsen, hanem a szín elvételével, fehér fény hozzáadásával szürkíti el a képet, próbára téve látásunkat, érzékelésünket. Ezzel Hencze Tamás a II. teremben látott „csíkos” képével mutat rokonságot.

V. terem: Bak Imre: Hommage á Giorgio Chirico, 1986 Nos, még egy mű, melynek hommage (omázs) szóval kezdődik a címe. Ezt a szót egy név, jobbára valamely jelentős művész neve követi. Ez azt jelenti, hogy a kép alkotója valakinek, egy számára fontos művésznek az emlékére, tiszteletére alkotja meg a művét, mintegy hódolatát kifejezve. Az ilyen képek gyakran felelevenítik az alkotó által tisztelt művész jellemző stílusjegyeit. Chirico 20. századi olasz művész, aki különös, díszletszerű, a régmúltat idéző, kihalt kisvárosi tereket, utcákat festett, ahol legfeljebb csak egy-egy szobor képe emlékeztet az emberre. Bak Imre műve ehhez a hangulathoz illeszti elvont formáit.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Fehér László: Kőbéka Az 1700-1800-as évek kastélyainak, parkjainak világát idézi a mű, mely egy jellegzetes barokk szökőkút részletét ábrázolja. Az ezt díszítő vízköpő a kőbéka mintha élő, létező figurája lenne a festménynek. A 20. századi öltözékben lévő csak körvonalaiban ábrázolt, oda nem illő furcsa „időutazó szellemalak” feltehetőleg a művész gyermekkort idéző figurája. Megdöbbentő a kép erőteljes, agresszív színvilága, mely szöges ellentétben van a mű csendjével, melankóliájával.

VI. terem: Az itt látható munkák jórészt figurálisak. Közös sajátosságuk, hogy bár mosolyra fakasztanak, de mégsem vidámak és semmiképpen sem nevetségesek. Legjobban a groteszk szóval jellemezhetnénk ezt a művészi szemléletet és megfogalmazás módot, vagyis a keserű, elgondolkodtató, kritikus, ugyanakkor megértő humor köti össze ezeket a műveket. Böröcz András Fogoly kéményseprő-jére (1985) mint egy anakonda tekeredik rá a kémény, a kéményseprő saját munkájának, életének foglyává válik. Faragott ceruzái, ceruzaszobrai azt bizonyítják, hogy egy igazi művész kezében bármely hétköznapi dolog műalkotássá válhat. A Hejettes Szomlyazók alkotócsoport (a helyesírás szándékoltan, feltűnést keltően rossz) Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1986) című képe a 19. század történelmi festészetét idézi. Madarász Viktor hasonló című művének parafrázisa, átirata ez, mellyel görbe tükröt tart napjaink történelemszemlélete, sokszor hamis nemzettudata elé. Mazzag István Rómeó (1983) című képén egy bull terriert, vagyis egy harci kutyát és egy eldobott kést látunk. Az erő, a férfiasság, az agresszió szimbólumai ezek, ugyanakkor szomorúság, egyedüllét, elmúlás érzete sugárzik a képből. Ahogy Shakespeare Rómeójának figurájában itt is az érzékenység, sérülékenység és a támadó erő, bátorság együtt jelentkezik.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


VII. terem: Kicsiny Balázs: Dr. Ralph Schomberg Thomas Gainsborough után, 1991 Bizony ez egy igazi parafrázis. Gainsborough 18. századi angol festő készítette el Dr. Ralph Schomberg portréját, aki egy jómódú szénkereskedő családból származott. Ennek nyomán készíti el Kicsiny Balázs a munkáját, s így kerül a műbe a szén, mint képalkotó elem.

Zsemlye Ildikó: Úton I., 2002 A művész játékautókról, játékvonatokról készít gipszmásolatot, majd bronzba önti. A szinte örökkévaló bronz, a szobrok nemes anyaga és a terepasztalok játékainak múlandó világa különös ellentétet alkot. Ezt csak fokozza a bronz plasztikán belül az alakjában múlandó, változó homok, valamint az élő moha, más műveken a fű alkalmazása.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Folyosó: Szikora Tamás: Kereszt-árnyék, 2000 Ahogy a II. teremben Deim Pál munkáján is láttuk, itt is kilép a művész a térbe. Messzebbről nézve a valódi tárgy és festett árnyéka egyenrangúvá válik. Míg Deim Pálnál szépen csiszolt, festett felületekről van szó, itt a képből kiugró „doboz” korhadt, rusztikus, azt elmúlást idéző durva faanyagból van megfogalmazva.

Hegedűs 2 László: Kan na, 1994 A tejeskanna ma már szinte ismeretlen valami, a tej dobozos vagy zacskós, kimért tejet, ha van PET palackokban szállítjuk. Az 50-es, 60-as években, a művész gyerekkorában viszont nem így volt. A boltok nem voltak tele áruval, az emberek, ha liszt, só, cukor, zsír, kenyér és tej volt, már úgy érezték majdnem megvan mindenük. A tejes kanna ez az ütött kopott horpadt tejes kanna, ennek a nagyon szegényes „jólétnek” a jelképe, a korszakot jellemző emblematikus tárgy. Itt megemlíthetünk egy új műfajt, stílusirányzatot, amikor a művészek használati tárgyakat, talált tárgyakat építenek be alkotásaikba (ready made). Művészkönyvek A 20. század végén új műfaj jelentkezik. Az alkotók úgynevezett művészkönyvek létrehozásával foglalkoznak. A könyv jelkép, az emberi tudás, az emberi szellem megtestesülése. Jelképe az isteni tudásnak is, lásd Biblia. (Biblia-jelentése= könyv) De nem csak jelkép, hanem érdekes forma is, mely egyszerre geometrikustéglalap, henger, tekercs, valamint játékos, hajló, gyűrődő lapok, sőt képes illusztrációk együttese. Sokféle művészkönyv lehet. A képileg megtervezett, kivitelezett, illusztrált, de olvasásra, használatra készült könyvtől a kőbe faragott, bronzba öntött, könyv formáját felhasználó szoborig bármi lehet. Legjellemzőbb mégis, hogy a könyv alapvető anyagát, a papírt használják fel könyvet idéző téri formák – plasztikák? – kialakítására.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


2. foglalkozás: „Nézzünk, lássunk” II. A tárlathoz kapcsolódó feladatlap megoldása, kitöltése, értékelése Feladat: Mindenki kap egy-egy feladatlapot • önállóan járják be a Képtár termeit, és a látott művek alapján töltsék ki a feladatlapot Feladatlap: 1. a.) Sorolj fel öt olyan művet (címmel, alkotóval), amelyik legjobban tetszik! Állíts fel sorrendet közöttük!(első helyre a legjobbat tedd, és így folytasd tovább) Döntésedet egy-két mondattal művenként indokold!

1. b.) Sorolj fel öt olyan művet (címmel, alkotóval), amelyik a legkevésbé tetszik! Állíts fel sorrendet közöttük! (első helyre a legkevésbé tetszőt tedd, és így folytasd tovább!) Döntésedet egy-két mondattal művenként indokold!

2. Keress két-két olyan művet, melyet valamiért kifejezetten a) viccesnek találsz, b) komolynak vélsz, c) szomorúnak gondolsz, d) különlegesnek tartasz! Véleményedet alkotásonként egy-két mondatban indokold! cím, alkotó indoklás vicces

komoly

szomorú

különleges

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


3. a.) Keresd meg azt az alkotást, amelyik legalább részletében pontosan, szinte fényképszerűen, a valósághoz közelien ábrázolja témáját! ................................................................................................................. 3. b.) Nevezz meg három olyan alkotást, amely nem ábrázol semmi valóságos, felismerhető dolgot! .................................................................................... ................................................................................................................. 3. c.) Válassz öt olyan művet, melyek az előző kettő közötti átmenetet képeznek, azaz felismerhetőek az ábrázolt dolgok, de a művész fantáziája többé vagy kevésbé átalakítja azokat! Néhány mondatban írd le, hogy miként módosítja a művész a valóságos figurákat! ................................................................................... ................................................................................................................. ................................................................................................................. 4. A borítékban egy összevágott képet találsz! Rakd össze a képet, és ragaszd az alábbi helyre! Keresd meg a kiállításon az eredetijét és írd ide az alkotó nevét és a mű címét!

5. Jól nézd meg Ujházi Péter: Párviadal című festményét és próbáld meg lerajzolni! Gondolkodj el rajta, mit ábrázol, és találj ki hozzá egy kis történetet, mesét, ami már otthoni feladatod lesz! Írd ezt le, és a következő foglalkozásra hozd el magaddal! Anyagok, eszközök: színes ceruza, ceruza, radír, papírok, boríték, olló, stift ragasztó, tintapatron, színes reprodukciók A6-os méretben az alábbi képekről (Gyarmathy Tihamér: Röpülj hajóm!, Ujházi Péter: Párviadal, Bak Imre: Hommage á Giorgio Chirico, Mazzag István: Rómeó, Roskó Gábor: Odüsszeusz és a szirének, Hejettes Szomlyazók: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben)

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


3. foglalkozás: „Pont, vonal, folt” Ismeretszerzés: Mi az, hogy elvont, más néven absztrakt? Azt jelenti, hogy a művész nem lemásolja a látványt, ahogyan ezt tesszük egy családi fénykép elkészítésekor, hanem megpróbálja a látvány számára fontos, szerinte lényeges elemeit bemutatni. Ezt azzal éri el, hogy a jellegzetességeket felnagyítja, kiemeli, más részeket elhagy, nem ábrázol, esetleg színeit, formáját átalakítja. Sokszor egyszerűsít. Így jönnek létre olyan, mondjuk emberalakot jelző, egyszerűsített ábrázolások, melyek pl. a férfi vagy női mosdót jelölik nyilvános helyeken. Gyakran a valós látványtól eljut egyfajta mértanias ábrázolásig, ahol a kép már csak geometrikus formákból, háromszögekből, négyszögekből, szigorúan szerkesztett vonalakból áll. A kép alkotóelemei a pont, a vonal és a folt lesznek. Ezt a folyamatot, az absztrakció folyamatát mutatja be Piet Mondrian fákat ábrázoló sorozata, valamint további két kompozíciója. Piet Mondrian /1872-1944/ Vörös fa, Ezüstös fa, Virágzó almafa, 6-os számú kompozíció, valamint Színes kompozíció.

Vörös fa, 1908 (a realisztikus)

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Ezüstös fa, 1911 (a valóságábrázolás és az absztrakció határán)

Virágzó almafa, 1912 (a fa absztrahált képe)

6-os számú kompozíció, 1914

Színes kompozíció, 1920

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


A IV. teremben látható absztrakt munkák szigorúak, már-már matematikai pontossággal szerkesztett művek. Ezt a hatást erősítik a szinte „vonalzóval húzott” erőteljes körvonalak, és az egységesen színezett foltmentes felületek is. Van azonban, amikor eltűnik ez a geometria, a foltok játékosak, lüktetőek, kontúrjaik sokszor elmosódottak lesznek. A színek, a foltok, a vonalak érzelemmel telítődnek. Ezeknél az absztrakt képeknél nem elsősorban a kompozíció szépsége, harmóniája, hanem a kifejezés erőteljessége, a hatásosság a fontos, vagy éppen a látásunkat, érzékelésünket teszi próbára. Az absztrakt művészek szerint a festészetnek igazi lényege nem egy történet elmesélése – ez az irodalomra tartozik – hanem a színek, a vonalak, a formák segítségével történő képi élmény megteremtése. Hogyan működik az absztrakt kép a nem ábrázoló, vagyis a nonfiguratív mű? Azt lehet mondani, az absztrakt kép majdnem olyan, mint a zene. Mi a zene? Egyszerűen hangok együttese. Mi a hang? A hang a levegő rezgése, amit fülünk, dobhártyánk érzékel. A ritka rezgés mély hangot, a sűrű rezgés magas hangot jelent. Ezeknek a rezgéseknek, hangoknak megtervezett, megkomponált időbeni egymásutánisága, erőssége adja a zenét. A dallam a levegő rezgéseinek jól kitalált összessége, ha nincs is szövege és konkrét jelentése, mégis érthető gondolatokat, hangulatokat fejez ki. Az absztrakt kép pont ilyen. Mi a szín? A szín a fény rezgése. A fény sűrűbb, ritkább, azaz különböző hullámhosszúságú rezgéseit más-más színként érzékeljük. Ezeknek a rezgéseknek (színeknek) egymás melletti, síkban, formákban való elhelyezése adja a képet, melyek szintén nem jelentenek konkrétan semmit, mégis hangulatokat, érzelmeket, gondolatokat közvetítenek. Vagyis a zene és a festészet is a rezgések érzékeltetésének, érzékelésének a művészete, csak míg a zenét már megszoktuk és elfogadtuk, az absztrakt kép még gyakran megütközést kelt. Feladat: Színes képépítés a résztvevő tanulók által a csoportvezető pedagógus segítségével • Mindenki válasszon ki egy-egy olyan művet, amely nem ábrázol semmi valóságosan megfogható dolgot, azaz elvont, absztrakt, nonfiguratív, pontokból, vonalakból, foltokból áll! • A választott kép mintájára készítsenek saját munkát, mely jellegében hasonlít a mintául szolgáló műre, de mégsem ugyanolyan. • Változtassanak minél többet az eredetihez képest, de azért felismerhető legyen, melyik volt az a mű, melynek alapján az ő munkájuk készült. Változtathatnak pl. a színein, hangulatán, kihagyhatnak részeket vagy hozzátehetnek stílusában hozzáillő dolgokat! • Alkossák újra saját elképzelésük szerint a választott művet! Ezt egyébként sok nagy festő is megtette elődeivel. Legtöbbször az általuk leginkább tisztelt művészek munkáit dolgozták fel, ezekről készítettek átiratokat. Az ilyen műveket parafrázisoknak nevezzük, és a későbbiekben mi is ezúton lépünk tovább, készítsünk parafrázisokat! • Képeik hátuljára nevükön, osztályukon kívül, írják fel a mintául szolgáló mű címét, szerzőjét, valamint adjanak egy új címet saját munkájuknak!

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Velázquez: X. Ince pápa portréja

Francis Bacon: tanulmány Velázquez X. Ince pápa portréja alapján

Éduard Manet: Reggeli a szabadban

Pablo Picasso: Reggeli a szabadban Manet nyomán

Velázquez: Las Meninas

Pablo Picasso: Las Meninas Vélazquez nyomán

Anyagok, eszközök: akvarellfesték, különböző vastagságú ecsetek, papírtörlő, vödör, műanyag tálkák, vastag színes ceruza, ceruza, filctoll, olajpasztell, pasztellkréta, akril, tempera, tustinta, színes tus, A/4-es famentes (fehér) rajzlap (műszaki rajzlap vagy dipa), A/4-es kisrajztábla, egész íves csomagolópapír, fólia

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


4–5. foglalkozás: „Én is tudok ilyet festeni” Alkotó gyakorlati munka: egy-egy mű parafrázisának elkészítése a csoportvezető tanár segítségével Feladat: • Válasszanak ki egy művet, olyat, melyen megfogható, értelmezhető, felismerhető dolgok, azaz emberek, állatok, tárgyak vagy tájak láthatóak! • Fessék újra a képet, változtassanak színein, egészítsék ki újabb szereplőkkel, tárgyakkal, építményekkel, folytassák a képen látható történetet! • Szabadon rajzolhatnak bármit, lényeg, hogy a kép ne másolás, hanem saját elképzelés megvalósítása legyen. Fontos, hogy ugyanakkor felismerhessük, melyik kép volt az ötletadó, eredeti mű. A munkák otthon is folytathatók, a legközelebbi foglalkozásig fejezzék be és hozzák magukkal! • Bármilyen kedvükre való eszközzel, színes ceruzával, festékkel, zsírkrétával dolgozhatnak. Az eszközválasztásnál vegyék figyelembe, milyen jellegű a mű, amit választottak, illetve milyen jellegű lesz az a kép, amit készíteni szándékoznak. Ha a műalkotás oldott, festői, a képelemek körvonala játékos, elmosódott akkor inkább fessenek. Ha azonban szigorú szerkezeteket, mértani, mértanias formákat látnak a képen, a körvonalak élesek, határozottak akkor a grafikai eszközök az alkalmasabbak. Munkaszervezés, foglalkozások lebonyolítása: Tartalmi rész: A program szerint a foglalkozások 6×60 percben kerülnek lebonyolításra, és ebben a tagolásban kerül sor a tárlatvezetésre a feladatlap kitöltésére, a gyakorlati rajzos feladatok megoldására, valamint a kiállítás rendezésére, megnyitására. A hatékonyság, a konkrét hely lehetőségei azonban azt indukálják, hogy a program különböző részei időben felcserélhetőek legyenek, és a gyerekek szabadon megválaszthassák, hogy éppen mely programrésszel foglalkoznak. Pedagógiailag mindenképpen indokolt, hogy először a tárlatvezetés, a művekkel való ismerkedés történjen meg, másodszor pedig írásban, a feladatlap feldolgozása során rögzítsük ismereteinket. A gyakorlati, rajzos feladatok, melyek a program gerincét képezik, viszont felcserélhetőek, párhuzamosan végezhetőek, beleértve a feladatlap utolsó, rajzos feladatát is. Miért van erre szükség? 1.) A kiállítótér mérete nem teszi lehetővé, hogy egyszerre egy helyen, a feladathoz szükséges képek előtt ülve folytathassák munkájukat, mivel nem férnek el. Ha párhuzamosan, a háromféle gyakorlati feladat megoldásán dolgoznak, eloszlik a terhelés. 2.) A választási lehetőség szabadsága motiválóan hathat a gyerekekre, az őket leginkább megragadó kép átírásával kezdhetik a munkát. 3.) Egymás munkáit látva inspirációt kaphatnak, és a látott alkotásokat meghaladva új, más megfogalmazáson gondolkodhatnak.

TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012


Mind ez úgy lehetséges, hogy a gyakorlati rajzos feladatokat, azaz a 3-4-5. foglalkozás anyagát egyszerre a 3. foglalkozás elején ismertetjük a tanulókkal. Anyagok, eszközök: akvarellfesték, különböző vastagságú ecsetek, papírtörlő, vödör, műanyag tálkák, vastag színes ceruza, ceruza, filctoll, olajpasztell, pasztellkréta, akril, tempera, tustinta, színes tus, A/4-es famentes (fehér) rajzlap (műszaki rajzlap vagy dipa), A/4-es kisrajztábla, tixo, postit, blutack gyurma, színes szövegkiemelők, vékonyfilc, akvarellpapír, egész íves csomagolópapír, kitakarószalag, fólia 6. foglalkozás: Összegzés, kiállítás rendezés A 3-4-5. foglalkozások alatt elkészített munkákról az alkotók néhány soros ismertetőt írnak, melyben a következőket fogalmazzák meg: Feladat: Fogalmazzák meg: • Mi az érdekes számodra a kiválasztott műben, miért ezt választottad? • Mire gondoltál a kiszemelt mű újraalkotása közben? • Meséld el, miről szól a te változatod, miért olyan amilyenre festetted? Az elkészült munkákat és önértékeléseket, ismertetőket az eredeti mű mellé helyezve kiállítjuk. A – most már saját munkáinkkal kiegészített – tárlaton végighaladva az egyes munkákat szóban megbeszélve, az önértékelésekre reagálva megnyitjuk a kiállítást.

MÚZEUMI ÓRA. Cím: HÁT EZ MEG MI?

Recommend Documents