Munkanapló Váradi Dániel Finnország, Tampere 2013. április 19. – 2013. május 9.
2013. április 19. 11:30 körül találkoztunk a reptéren, bőven indulás előtt, így volt időnk mindent nyugodtan elintézni. A gépünk - mint várható volt – pontosan indult, az utunk nem volt túl eseménydús Helsinkibe, de hamar eltelt az utazással töltött idő, köszönhetően valószínűleg a remek kiszolgálásnak a repülőn. Viszonylag kis géppel utaztunk (Airbus A319), de jó volt látni működés közben a típust, amit rendszeresen szerelünk. Helsinkiben elég sokat kellett várnunk a csatlakozásra, és túl nagy forgalom nem volt a reptéren, így aztán többnyire olvasással ütöttük el az időt a csatlakozásig. Tamperébe végül egy ATR 72-essel repültünk, ami kétségkívül egy izgalmas, új élmény volt. A reptéren várt minket Thomas, aki egy kis kitérővel megmutogatta a város számunka legfontosabb helyeit és a hostelbe vitt minket. Későre járt már, gyakorlatilag azonnal elaludtunk 2013. április 20. Reggel sokáig aludtunk, majd ténylegesen elfoglaltuk szállásunkat. Megismerkedtünk a szabályokkal, kipakoltunk, majd elindultunk gyalog megismerni a várost. Thomas még előző nap este ajánlotta a főutcát, hát arra vettük utunkat. Bevásároltunk alapvető élelmiszerekből, visszamentünk a szállásra, majd délután elindultunk véletlenszerűen egy másik irányba. Hamar kiértünk a lakott területről egyenesen egy erdő közepébe ahol még találkoztunk hóval és rengeteg ösvénnyel, úgyhogy folytattuk utunkat. Alig 10-15 perc után elértük a város északi részén elterülő tavat, amely a lemenni készülő nap fényében óriási méretével és ameddig a szem ellátott fenyőerdővel határolt partjaival lenyűgöző látványt nyújtott. Remek zárása volt ez a napnak, így ezután visszaindultunk a szállásra pihenni. 2013. április 21. A hosszú alvás után újból a belváros felé indultunk, ezúttal azonban nagyobb nyüzsgés volt, ugyanis a főtéren került megrendezésre a halpiac, ami ellentétben a nevével nem csak a vízi élőlények adás-vételéről szólt, sokkal inkább egy óriási egésznapos családi programnak tűnt, mellyel egybekötötték a modern táncfesztivált is. Mire visszaértünk a szállásra már házigazdáink kiírták a következő heti programokat, megebédeltünk, majd visszamentünk az erdőbe napnyugtakor megcsodálni a tájat. 2013. április 22. Reggel jött értünk Anna-Maija kocsival, hogy megmutassa melyik útvonalon és hogy jutunk majd el az iskolába. Már vártak minket, néhány szót váltottunk az igazgatóval, koordinátorral, tanárokkal, majd elmondták az előzetes terveket és a várható időbeosztást. Meglepően oldott és barátságos volt a hangulat, ekkor még furcsálltuk hogy a tanárok már-már úgy viszonyulnak hozzánk mintha évek óta jó barátok lennénk. Körbevezettek minket az iskolában, megismerkedtünk minden osztály diákjaival és főleg Marttival, az éppen végzős osztály tanárával, aki megmutatta a repülőgépeket, minden helyiséget, a rendelkezésre álló eszközöket és berendezéseket, majd egyeztettünk vele a másnapi programról. Késő délután megint útnak indultunk, ezúttal a város másik végét vettük célba. Nyugati irányban Tampere egy egészen más, teljesen nyugodt, parkos lakóövezete fekszik, melyek közt annyira elkalandoztunk, hogy már csak azon kaptuk magunkat amint elértük Pirkkala határát. Este megosztottuk élményeinket és fényképeinket barátainkkal és családtagjainkkal, majd hamar nyugovóra tértünk hiszen másnap már rendes időben kellett az iskolába érkeznünk.
2013. április 23. Az iskolában ma a forrasztási gyakorlatokkal foglalkoztunk. Martti feladatlapokat adott nekünk, amelyen alapszintű EWIS gyakorlatok szerepeltek angol nyelven. Segítséget kaptunk hogy hol találjuk a megfelelő eszközöket, majd nekiláttunk a gyakorlásnak. Az egyszerűnek tűnő feladatokról később kiderült, hogy igen nagy precizitást igényelnek, jó bemelegítés volt a komolyabb, összetettebb feladatok előtt. Az iskolában töltött idő nagy részét a gyakorlati munkavégzés tette ki, ám sikerült jobban megismerkedni néhány ott tanuló diákkal is, akik sokat meséltek az elméleti képzésről is. Martti a gyakorlat mellett a hétköznapi életben is nagy segítségünkre volt. Megmutatta hol találunk térképet és menetrendet a helyi tömegközlekedésről, mikre érdemes odafigyelni, és hogyan közlekedhetünk a leggyorsabban. Ez a későbbiekben nagy segítségünkre lett. 2013. április 24. A mai napot már komolyabb feladattal indítottuk az iskolában, egy Piper Navajo repülőgépen kellett az időjárásradart ellenőrizni. Két csoportra bomlottunk, így míg ketten a radarberendezést vizsgálták, ketten a műszeregységet ellenőrizték. Egy az iskola által készített, de a hivatalossal gyakorlatilag megegyező hibalapot kellett kitöltenünk. A műszeregység ki és beszerelése még viszonylag egyszerűen sikerült, ám itt is szembesültünk a kis helyen való munkavégzés nehézségeivel. A radarberendezés adatait tükörrel és lámpával kellett fejjel lefelé leolvasni, de ehhez többnyire már hozzászoktunk. Ezután az iskola könyvtárában nyomtatott, lefűzött dokumentációból kellett adatokat, specifikációkat keresnünk a berendezésről. Ez új, és meglepően nehéz feladat volt, hiszen a keresést nagyban megkönnyíti a számítógépes adatbázis, ám most kénytelenek voltunk a számunkra szokatlan hagyományos módszerekre hagyatkozni. Miután mindannyian végeztünk, újabb feladatot kaptunk, ami során egy egyszerű öntartó áramkört kellett összeraknunk a lehető legkisebb hely és legkevesebb alkatrész felhasználásával. Az elsőre gyerekjátéknak tűnő gyakorlat 10 perc után már komoly fejtörést okozott mindannyiunknak. Az áramkört végül nem is sikerült ezen a napon befejezni. 2013. április 25. Martii reggel azzal fogadott minket az iskolában, hogy szüneteltessük az öntartó áramkör építését, mert lehetőségünk van a Piper Navajon dolgozni. Szabadon választott öt műszeregységet kellett ellenőriznünk és dokumentálnunk. Ehhez megint ki kellett keresnünk a könyvtárban a megfelelő dokumentációt, amiben megtaláltuk az alapvető vizuális felmérés menetét és kritériumait, a helyes ki- és beszerelés menetének sorrendjét, illetve a műszer működésével kapcsolatos minden információt. Munkánkat dokumentáltuk, majd lezártuk. Az öt műszer ellenőrzése bőven elfoglalt minket aznapra. Délután ellátogattunk az iskolától nem messze fekvő történelmi városrészbe, ahol az eddigiektől eltérő módon az emberek fából készült családi házakban éltek és apró, igen meredek utcák kacskaringózva vezettek a közeli tóhoz.
2013. április 26. Ma folytattuk az iskolában az öntartó áramkör építését, ami néha igencsak nagy fejtörést okozott mindannyiunk számára. A kis méret, a funkcionalitás és a megfelelő esztétikum elérése kemény feladat volt, de a nap végére egymást segítve mindannyian befejeztük a munkánkat. A másodévesekhez csatlakozva néhány gyakorlati munkában segédkeztünk a mérőlaborban, a tanulók pedig segítettek lefordítani a finn instrukciókat angol nyelvűre. Miután hazaértünk, úgy döntöttünk főzésre adjuk fejünket, így a napot egy pazar vacsorával és filmnézéssel zártuk. 2013. április 27. Szombaton sokáig aludtunk, így az előre eltervezett programunkat másnapra kellett halasztanunk. A városközpont felé indultunk, meglátogattuk a részben helyi származású mesefilmet bemutató Mumin múzeumot, és a világon egyedülálló, csak Tamperében található Lenin múzeumot. Hazafelé nagyobb bevásárlást terveztünk, majd késő délután a szálláson pihentünk. 2013. április 28. Ma a közeli Pirkkahalliba indultunk, ahol nagyszabású nemzetközi autós és rock kiállítást tartottak. A nap nagy részét ott töltöttük, majd este a szálláson egy magyar lánnyal találkoztunk, aki már régebb óta Finnországban él. Meginvitált minket egy közeli bárba, ahol találkoztunk a barátnőjével is, aki látogatóba érkezett. Mesélt a szokásokról, illetve hogy összességében milyen az élet, sokat tudtunk meg tőle a hétköznapokról. 2013. április 29. Ma az iskola ultrakönnyű helikopterével ismerkedtünk meg. Két csoportra bontottak minket, Ádámmal a helikopter giroszkópját kellett megvizsgálnunk. A ki- és beszerelés próbára tette tudásunkat, holott a helikopter egyszerű felépítéséből és idős korából nem gondoltuk volna ezt. A dokumentációt immár rutinosan és gyorsan kezeltük, a munka sokkal gördülékenyebben haladt mint a kezdetekben. Újabb papírokat kellett kitöltenünk, dokumentáltuk az elvégzett munkát, majd lezártuk a munkalapot. Bár az ezzel töltött idő nem tűnt soknak, mégis eltelt vele az egész nap. Délután megismerkedtünk a helyi magyar közösség néhány tagjával. Meghívásukat elfogadva a délutánt náluk töltöttük, majd este a szállásra visszatérve pihentünk. 2013. április 30. Elvégeztük az utolsó simításokat az öntartó áramkörös kapcsoláson, majd a Maintenance Management Systemen végeztünk gyakorlatokat. A rendszert egy szoftver szimulálta, amin keresztül élethűen lehetett kezelni az eszközt. A számítógép által előállított hibákat megkerestük, lokalizáltuk és beazonosítottuk. A hibákról dokumentációt készítettünk és javaslatot írtunk a hiba okának lehetséges kijavítási módjairól. Ezután a Falcon 20F repülőgép Flight Management Systemének szimulátorát próbálhattuk ki, ahol a leírásnak megfelelően felszállást, emelkedést, süllyedést és leszállást szimuláltunk, majd az ezekhez a repülési helyzetekhez tartozó adatokat feljegyeztük. Később megkaptuk a munkaruháinkat és az információkat a pirkkalai reptérre való kijutással kapcsolatban. Este a helyiekkel hajnalig ünnepeltük a Vappout. 2013. május 1. Egy kései ebéd társaságában pihentünk a szálláson.
2013. május 2. Saku felajánlotta, hogy kivisz minket kocsival a reptérre, mivel busszal hosszú és bonyolult a kijutás. Reggel 7 óra előtt néhány perccel megérkeztünk az iskola gyakorlati helyére, ahol JP ismertette a munka- és tűzvédelmi szabályokat, majd bemutatta az épületet és a környékét. Megismerkedtünk az ott található Falcon 20F és Piper Chieftain repülőgépekkel, a rendelkezésre álló eszközökkel és szerszámokkal, valamint megkaptuk a következő nap terveit. 2013. május 3. Saku ismét várt minket reggel, a már mondhatni szokásos módon, autóval érkeztünk a reptérre. Rövid megbeszélés után a Falcon repülőgépen végeztünk általános hibafelvételt. Több hibát is találtunk, de mi a vészberendezések akkumulátorával foglalkoztunk. Joonas-Matti segített nekünk a finn nyelvű dokumentáció angolra fordításában, aminek segítségével lokalizáltuk az akkumulátort, és nekiálltunk a kiépítésének. Ez nem volt egyszerű feladat, rengeteg más LRU egységet ki kellett szerelni ahhoz, hogy a repülőgépen elhelyezett akkumulátorokat el tudjuk távolítani. A nap hamar eltelt, nem tudtuk befejezni a munkát. Ameddig eljutottunk vele azt ledokumentáltuk, majd hazaindultunk. 2013. május 4. A hétvége megint hosszú alvással indult, délelőtt bevásároltunk, majd siettünk haza hogy interneten megnézhessük az éppen Magyarországon zajló túraautó bajnokságot. Ebédre nagy lakomát csaptunk, majd a délutánt általános pihenéssel, olvasással, internetezéssel töltöttük. 2013. május 5. Délelőtt kilátogattunk a város főterére ahol ekkor került megrendezésre a helyi bolhapiac. Nem igazán akartunk vásárolni, inkább csak nézelődtünk. Hazafelé hosszabb útvonalon jöttünk, megismerkedtünk a város eddig számunkra ismeretlen helyeivel, majd hazaindultunk. A szálláson ismét főzéssel ütöttük el az időt, majd késő délutáni programként filmet néztünk. 2013. május 6. A csoportbontás miatt most rám került a sor, hogy néhány finn tanuló mellett az ATC tesztert használhassam. Az iskola jól felszerelt laborjában az előre megírt feladatokat hajtottuk végre az ATC-600A nevű tesztberendezés és oszcilloszkóp segítségével. Ez egy egészen új feladat volt számomra, sosem végeztem még munkát ATC berendezéssel kapcsolatban. A munkákat természetesen dokumentáltuk. Amint ezzel végeztünk a Piper Chieftain repülőgépen a pitot rendszert kellett ellenőriznünk. Az iskola Air Data Testerét rutinosan kezeltük, hasonló eszközökkel már dolgoztunk Ferihegyen is. A méréseket sikerült bejeznünk, majd a nap végén hazaindultunk. 2013. május 7. A mai napon újból az iskola laborjában végeztünk mérést egy ismeretlen típusból származó audio panellel. A rendszert jelgenerátor és oszcilloszkóp segítségével mértük meg a feladatlapon leírt módon. Az audio panelen lévő Marcer Beacon jelzők tesztelése nem ment egyszerűen, ám ebédig így is sikerült befejeznünk a feladatot. Ebéd után a Piper Chieftain repülőgép VHF kommunikációs rendszerének koaxiális vezetékeit mértük ki, osztályoztuk és minősítettük jelgenerátor és oszcilloszkóp segítségével.
2013. május 8. Délelőtt Joonas-Matti segítségével kifizettük az ebédet az iskolában, majd az elméleti képzés helyére vitt minket. Itt az iskola igazgatójával a koordinátorral illetve néhány tanárral megittunk egy kávét, megbeszéltük az elmúlt 3 hét tapasztalatait, megköszöntük a segítségüket és átadtuk ajándékainkat. Visszaérvén a reptérre újabb feladatot kaptunk a Falcon 20F repülőn. A hibafelvételezéskor talált mosdó-, utaskabin és konyhavilágítást kellett megcsinálnunk. A repülőgép dokumentációja nem adott egyértelmű választ sem a vezetékek helyére, sem a beazonosításhoz szükséges jelöléseire, így a hiba keresése nem volt egyszerű feladat. Délután még az előző napokban kiszerelt vészberendezések akkumulátort teszteltük, majd hibásnak minősítettük. 2013. május 9. Az utolsó napunk pakolással, csomagolással telt, majd jöttek értünk a szállásra és kivittek minket a reptérre. Tamperéből most egy kicsit többet láthattunk kedvezőbb fényviszonyok mellett a repülőről, majd Helsinkiből Budapestre egy Airbus A321-essel utaztunk haza. Utunk most kissé izgalmasabb volt mivel több légörvénybe is sikerült belerepülnünk. Mikor hazaértünk, csak akkor jöttünk rá, mennyire fog hiányozni Tampere és a vendéglátóink.
