Munkaköri orvosi alkalmasság megítélése a foglalkozás-egészségügy gyakorlatában: keringési, légzőszervi megbetegedések Dr. Kardos Kálmán
Foglalkozás-egészségügyi Fórum
Légző
rendszer Keringési rendszer
külső légzés belső légzés tápanyag szállítás
A keringési- és légzőrendszer szerves egységként működik a gázcsere lebonyolításában és ezen keresztül döntő jelentősége van a szervezet fizikai teljesítőképességének meghatározásában. Ugyanakkor beidegzése folytán az ember környezetéből származó ingerek is jelentősen befolyásolják működését.
A munkaköri alkalmasság megítélésénél az igénybevétel helyes megítélése szükségessé teszi az összes környezeti hatás figyelembevételét. Lakossági-
TársadalmiKörnyezet
Munkahelyi-
Fizikai-
A munkahelyi környezet nagyságrendekkel veszélyesebb az egyéb környezeti hatásoknál. Igénybevétel: Az összegterhelés és a szervezet válaszának hatásai közötti interakció Az összegterhelés milyen arányban meríti ki a szervezet fizikai és psyches alkalmazkodó képességét, teherbírását
Cardiologiai kockázati tényezők: hypercholesterinaemia hypertonia dohányzás életkor obesitas diabetes mellitus mozgásszegény életmód
Kóroki tényezők: Fizikai:
- Zaj hypertonia atherosclerozis (ISZB) - Vibráció Raynaud szindróma Kémiai Biológiai Psychoszociális: -félelem, feszültség, konfliktusok
Kémiai Kóroki tényezők Fémek: Ólom: - vesebetegség – hypertonia - közvetlen hypertoniát okozó hatás - coronaria megbetegedések - cerebrovascularis
Arzén: -ritmuszavarok -szubakut mérgezés: cardiomyopathia, szívelégtelenség „torsades de pointes” -krónikus mérgezés: Raynaud sy („blackfoot disease”)
Oldószerek I. Etil
-
alkohol:
ritmuszavar csökkent szívteljesítő képesség (interstitialis fibrozis) kamrafibrilláció hirtelen halál
Halogénezett szénhidrogének
- arrhytmia - syncope - csökkent: • szívfrekvencia • kontaktititás • ingerületvezetés
(pl.: triklóretilén)
Oldószerek II. Kloroform: (és
halógénezett szénhidrogén anesztetikumok: halotán, enflurán stb.) fokozza a katecholaminok és a β szimpatikomimetikumok iránti érzékenységet. Széndiszulfid: egyértelműen bizonyított, hogy accelerált atherosclerozist, ISZB-t okoz. Krónikus expozícióban dolgozóknál 2,5-5 x gyakoribb a szívbetegség okozta hirtelen halál. (emelkedett LDL koleszterin, csökkent szérum thyroxin szint)
Szerves
nitrátok: (nitroglicerin) hirtelen megvonásuk angina pectorist, myocardialis infartust okozhat. („hétfő reggeli angina”) foszforsavészterek: (növényvédő szerek) acetilkolineszteráz gátlás:
Szerves
vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavar Korai: tachycardia, hypertensio Késői: bradycardia, hypotensio EKG: QT idő megnyúlás, polymorf kamrai tachycardia, „torsades de pointes”
Gázok Szénmonoxid: methaemoglobinaeria → hypoxia →fokozott perctérfogat →szívizom ischaemia, nekrózis arrytmiák
Freonok: (klorozottfluor-karbonok) → arythmia, syncope → baleset veszély! A fluorozott szénhidrogének közül pl. a freon és a fluormetán szenzitizálja a szívet az endogén adrenalin és a β szimpatikomimetikumok aritmogén hatása iránt.
Biológiai kóroki tényezők
Brucellózis: endo- és pericarditis Leptospirozis: myocarditis (10%) bradycardia, szívritmuszavarok (KES pitvarfibrilláció) Trichinellozis: endo- myocarditis tachycardia, ST T eltérés 50%< eosinophilia Lyme-kór: 8-10%-ban carditis – különböző fokú AV blokkal (cardiális tünetek tünetek néhány hétig tartanak)
A cardiovascularis rendszer vizsgálata a foglalkozás- egészségügyben foglalkozási
anamnézis (munkahely expozíció) munkahigiénés adatok (toxikus anyagok) cardiovascularis rizikófaktorok (előző betegségek) fizikális vizsgálat EKG speciális (szakintézeti-) vizsgálatok (terhelés, Holter, echocardiographia stb.)
Munkaköri alkalmasság vizsgálata Légzőrendszer Ellentétben a szívvel a tüdő közvetlenül érintkezik az ember környezetével. A légzőrendszer a levegőbe kerülő gázok, gőzök, aerosolok, szerves anyagok, mikroorganizmusok valamint a lebegő por direkt hatásának van kitéve. Az emberi test felülete: kb. 2 m2 A tüdő légző felülete: kb. 60 m2
Kárósító szervetlen és szerves anyagok lehetséges hatása a tüdőre irritáció
tüdőoedema gyulladás
infekció (bakteriális-, vírus-) allergiás reakció fibrozis toxikus hatás asphyxia
asthma bronchiale, rinitis all. extrinsic allergiás alveolitis
Leggyakoribb gázok okozta légzőrendszeri károsodások a foglalkozás- egészségügyben Szénmonoxid
(CO): szagtalan, színtelen 200 x jobban kötőtik a haemoglobinhoz mint az O2. Tünetei fejfájás, hányás, izomgyengeség. Vérben karboxi haemoglobin→ asphyxia Klorgáz (Cl2): takarítás, fertőtlenítés, textil ipar. „klór köhögés”, tüdőoedéma Nitrozus gázok (NO, NO2, N2o4 N2O3): előfordulása: robbanás, hegesztés, filmek égetése, silótöltők betegsége -kétfázisú lezajlás
Szerves porok és mikroorganizmusok okozta foglalkozási megbetegedések Inhalációs láz Foglalkozási asthma Extrinsic allergiás
alveolitis
Byssinosis Sick
Building syndroma (SBS) Fertőzés okozta megbetegedések
Foglalkozási tüdőbetegségként leggyakrabban előforduló fertőző betegségek
Tuberkulozis (Mycobacterium tuberculosis)
Ornithosis (Chlamydia psittaci)
Brucellosis (Brucella melitensis)
Tularaemia (Francisella tularensis)
A foglalkozási asztma kialakulását befolyásoló tényezők
Bonchialis hyperreactivitás Szenzitáltság foka Allergén koncentráció
A leggyakoribb foglalkozási allergének (nagymolekuláju anyagok) Állati eredetű - laboratóriumi kisállatok - madarak - atkák, rovarok
Növényi eredetű -
gabonapor liszt kávébab teacserje pollenek
Enzimek - tripszin - papain - pankreatin
Leggyakoribb foglalkozási allergének II. (kismolekulájú anyagok)
Izocianátok pl. toluén-diizocianát (TDI) Műanyag- és festékipar Savanhidridek pl. ftálsavanhidrid Műanyagipar (epoxigyanták) Alifás aminok pl. etilén-diamin Fényképészet Faporok pl. mahagóni Fafeldolgozó ipar Fémek pl. platinasók Platinafeldolgozás, nikkelezés, krómozás Kémiai füstök pl. kolofónium Elektronikai ipar (forrasztás) Gyógyszerek pl. metyldopa Gyógyszeripar, baromfi tápszerrel dolgozók
A szervetlen por hatása a tüdőparenchymára
Interstitialis fibrosis (szabálytalan vonalas fibrosis) alveolitis, majd fibrosis, alveolocapillaris falvastagodás, gázcsere zavar (azbeszt, berillium, kemény fém, kobalt)
Nodularis fibrosis (gócos fibrosis) elpusztuló macrophagokból felszabaduló lysosomalais enzimek fibrobalstokat aktiválnak. Kollagén és reticulin rostok. Roncsolja a pulmonális ereket. (szilícium-dioxid)
Maculosus elváltozás focalis emphysemaval (gócos
porlerakódás tüdőtágulással)
Inert porterhelés. Bronchiolus respiratorius simaizomzatának atrophiaja focalis emphysema
A tüdőben lerakódó por mennyiségét és/vagy a légzőszervi betegség kialakulását befolyásoló legfontosabb tényezők: - A por anyaga - A szemcseméret szerinti összetétele - A porsűrűség - Az expozíciós idő - Egyéni érzékenység -Egyéb
tényezők:
fajsúly, alak, nedvszívó képesség, elektromos töltés, pH, légúti betegségek, dohányzás, stb.
A légzőrendszer vizsgálata a
munkakörnyezet ismerete anamnézis fizikális vizsgálat eszközös vizsgálat - mellkas röntgen (fibrózis, gyulladás, tumor, EAA, stb.) - légésfunkció - EKG - (terhelés: 6 perces járási távolság)
Hat perces járás teszt Az 1980-as évektől használják tüdő és szívbetegek vizsgálatára. Kijelölt 30 m-es távolságon, szilárd talajon (pl. folyosó) kell gyalogolni 6 percig amilyen gyorsan a beteg bír. A vizsgálat előtt a beteget fel kell világosítani a tesztről, de közben csak a hátralévő idő közölhető, gyorsabb járásra ösztökélni nem szabad. A megtett távolság kielégítően korrelál a terhelési tesztek csúcs O2 fogyasztásával (peak VO2). A nehézlégzés differenciál-diagnosztikájára nem alkalmas, jól reprodukálható. (Instabil angina, friss myocardialis infarctus után nem végezhető.)
A szív és tüdő működését egyaránt károsítja
Keszonmunka
Hőterhelés
Arzén
Kobalt
Mint célszervet a szívet (is) károsítja
Szénmonoxid Trikloretilén Szerves foszforsav észterek Karbamátok Széndiszulfid Szerves nitrátok Halotán Digitálisz glikozidok Bárium Ólom
Mint célszervet a tüdőt (is) károsítja
Isocianátok Etilén dioxid Kadmium Mangán Króm Metilbromid Kriolit (Na-AL fluorid) Nikkel Nitrofenoxidul Szelén Vanádium Vinilklorid Tüdőfibrózist okozó porok
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
