Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály. Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály

Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály



FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA

2012. I. NEGYEDÉV

Készült: Székesfehérvár, 2012. február

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) 327-950 Fax: (22) 311-139 E-mail: [email protected] Honlap: http://kdrmk.munka.hu

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója

1.

Fejér megye 2012. február

A felmérés általános jellemzői

2012. januárjában már 27. alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók munkaerő gazdálkodásának a következő időszakra vonatkozó terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján mintegy 30-40 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. I. negyedéves adatfelvételére a NFSZ intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően január 4-6 között került sor. A megkeresett munkáltatóktól a 2011. december végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszámváltozásaikról kértünk adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy a munkáltatók hogyan állnak a pályakezdők foglalkoztatásához, mennyire veszik szívesen a fiatalok alkalmazását. 2.

A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői

A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km2, lakónépessége 2011. január 1-jén 426 ezer fő volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer fő. A megye földrajzi fekvése kedvező, a főváros közelsége, a kiépített infrastruktúra kedvező a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar – ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. Az egyoldalú fejlődés azonban a gazdaság sérülékenységével jár. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen – 7,2 ezer fővel – emelkedett. 2010-ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2011-ben már kevesebben, havonta átlagosan 22.903 fő szerepeltek a regisztrációban. 2011. I-III. negyedévében a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének volumene az egy évvel korábbihoz képest 13,8%-kal emelkedett. Az építőipar hosszabb ideje tartó visszaesése folytatódott, termelése 5,5 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 6,7%-kal emelkedett. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 2011. I. félévében 89,3 milliárd forint volt, ami folyóáron az előző évit 5,9%kal haladta meg. Az alkalmazásban állók száma 111 ezer főt tett ki, ami ezer fővel volt több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 196,3 ezer forint, ami havi nettó 131 ezer forintot jelent. A KSH 2011. III. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a 15-74 éves, gazdaságilag aktív népesség száma Fejér megyében 189,3 ezer fő, az előző negyedévinél 3 száz fővel (0,2%-kal) kevesebb. Az előző negyedévhez képest a régióban összességében 1,5%-os, országos szinten 1,1%-os növekedés következett be. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében ezer fővel

2



(0,6%-kal) 170,1 ezer főre A KSH munkaerő-felmérés Fejér Középcsökkent, ami 52,2%-os adatai (15-74 éves népesség) Országosan megye Dunántúl foglalkoztatási szintet 2011. III. negyedév eredményezett. Ez 1,9%- Foglalkoztatottak (ezer fő) 170,1 453,5 3855,9 ponttal meghaladja az Munkanélküliek (ezer fő) 19,2 45,5 462,0 országos mutatót, de a Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 189,3 498,9 4317,9 régiósnál 1,7%-ponttal Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 136,7 342,9 3355,4 alacsonyabb. Az aktivitási Aktivitási arány (%) 58,1 59,3 56,3 arány nem változott, azonos Foglalkoztatási arány (%) 52,2 53,9 50,3 az előző negyedévi 58,1%- Munkanélküliségi ráta (%) 10,2 9,1 10,7 os aktivitási aránnyal, ami a régió mutatójánál 1,2%-ponttal alacsonyabb, az országos (56,3%) adatnál viszont 1,8%ponttal magasabb. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az előző negyedévhez viszonyítva 0,5%-ponttal 10,2%-ra emelkedett. 2011. III. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája 9,1%, az országos 10,7%, a megye mutatója a régiós rátánál magasabb, de az országosnál kedvezőbb. Forrás:ksh.hu 3.

Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a NFSZ adatai alapján

2011. évben az álláskeresők havi átlagos száma 22.903 fő, az egy évvel korábbinál 1.171 fővel (4,9%-kal) kevesebb. Az előző év hasonló időszaki adatokhoz viszonyítva csak Sárbogárd térségében szerepeltek többen a regisztrációban. Ott 73 fővel (3,6%-kal) emelkedett az álláskeresők száma. A többi körzetben eltérő mértékű javulás tapasztalható. Munkaerő-piaci szempontból Mór körzetében történt a legnagyobb változás, ahol 13,7%-kal 1.181 főre csökkent az álláskeresők száma. Emellett Dunaújváros és Enying térségében javult a megyei átlagnál jobban a munkaerő-piaci helyzet. Sorrendben 5,7%-kal, és 8,3%-kal fogyott az álláskeresők száma. Székesfehérvár körzetében a megyei átlaggal közel megegyező mértékű (4,7%-os) volt az álláskereső számának mérséklődése, míg a többi három körzetben a javulás mértéke 3,7 % illetve 3,8%-os értéket ért el. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2011. évben 12,1%, az egy évvel korábbinál 0,3%-ponttal alacsonyabb. Mór és Enying körzetében egyaránt jelentős, 1,1%-pontos valamint 1,4%-pontos a javulás mértéke, a többi térségben ennél szerényebb mértékben 0,1-0,4%-ponttal alacsonyabb a relatív mutató az előző év átlagos adatánál. Egyedül Sárbogárd körzetében nőtt a mutató értéke 1,3%-ponttal 22,5%-ra. Munkaerő-piaci szempontból Mór és Gárdony térsége van a legkedvezőbb helyzetben, ahol 8,9% illetve 9,7% az álláskeresők aránya. Ezzel szemben Enying és Sárbogárd körzetében 22,3%, illetve 22,5% a munkanélküliség átlagos relatív szintje, ami a megyei átlagnak közel a kétszerese. Az év tizenkét hónapjára jellemző, hogy a mutató értéke februárra kissé (0,2%-ponttal) 13,9%-ra emelkedett, majd az első félév végéig 11,5 %-ra csökkent, majd júliusra kissé (11,7 %-ra) megemelkedett, s az azt követő négy hónapban ismét mérséklődött, s az év utolsó hónapjában újból emelkedett, így decemberben 11,2%-ot tett ki. A mutató értéke novemberben volt a legalacsonyabb 10,9%-kal és februárban a legmagasabb, 13,9%-os értékkel. 2011-ben a pályakezdők átlagos száma 1.966 fő. Számuk az egy évvel korábbi átlaguknál 28 fővel magasabb. Számuk ciklikus változását jól mutatja, hogy az év első félévének a végéig számuk szinte folyamatosan (1.733 főig) csökken, majd augusztus-szeptember hónapokban 2.050 főre emelkedik, s azt követően kismértékben ismét fogy, így az év végi számuk 1.927 fő. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 8,6%, az előző évi átlagos adatnál 0,5%-ponttal magasabb.

3



A bevont munkáltatók jellemzői

4.

A 2011. december 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe, Fejér megyében 556 munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 345 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 62,1%-os válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 48,1 %-kal (112 db-bal) emelkedett, azonban a válaszadási arány kismértékben, 3,5 %-ponttal romlott. A felmérésben résztvevő kirendeltségi munkatársak száma elérte a 30 főt. Közreműködő munkatársak száma, fő

Kirendeltség

Felkeresett szervezetek száma, db

Válaszoló szervezetek száma, db

Válaszadási arány, %

Érintett munkavállalói létszám, fő

Érintett munkavállalói létszám megoszlása, %

Közfoglalkoztatottak száma, fő

Közfoglalkoztatottak megoszlása, %

Székesfehérvár

5

138

116

84,1

18.736

65,5

77

18,9

Dunaújváros

5

105

51

48,6

2.519

8,9

256

62,7

Mór

3

61

36

59,0

4.094

14,3

1

0,2

Bicske

5

31

5

16,1

12

0,0

0

0

Gárdony

5

63

41

65,1

818

2,9

0

0

Sárbogárd

1

33

23

69,7

732

2,6

43

10,5

Ercsi

5

61

36

59,0

599

2,1

0

0

Enying

1

64

37

57,8

1099

3,8

31

7,6

30

556

345

62,1

28.609

100,0

408

100,0

Megye összesen

A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta megpróbálja reprezentálni a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság,) azonban a kirendeltséggel partneri viszonyt ápoló munkaadók többségében vesznek részt a felmérésben, továbbá a válaszadás önkéntes jellege is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat nem jellemzi a megye egészét, tehát nem tekinthető reprezentatívnak. A felmérés során mintegy 28 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely az előző negyedévi felmérésben érintett létszámnál 12 ezerrel több. A válaszadó munkáltatóknál összesen kevesebb, mint félezer fő közfoglalkoztatottként dolgozott. A megye egyes körzeteiben a felmérésbe bevonható cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy a felmérés során visszaérkező adatlapokból az átlagosnál több származik a Székesfehérvári térség munkáltatóitól, a válaszadási arány is itt a legmagasabb, és ez a körzet adja a vizsgált Székesfehérvár Dunaújváros Mór Bicske Gárdony Sárbogárd Ercsi Enying gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak 65,5 %-át. Ugyanakkor a következő legmagasabb válaszadási aránnyal (69,7 %) rendelkező Sárbogárdi körzetben a foglalkoztatotti létszám a megyei összesnek kevesebb, mint három %-a. A 65,1%-os válaszadási arányt magáénak tudható Gárdonyi körzethez a munkavállalói létszám 2,9%-a koncentrálódik, ugyanakkor azonban fontos azt is megemlíteni, hogy ebben a A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megoszlása

fo gla

vá

la

lk

oz ta

sz a

dó

to t ta

cé

k

ge k

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

4



térségben, illetve a többi kis kirendeltség illetékességi területéhez tartozó munkáltatókra nem igazán jellemző a nagyvállalati működés. Ami a közfoglalkoztatottak számát illeti a vizsgált hónap végén csak a Dunaújvárosi körzetében gazdálkodó szervezeteknél fordult elő, hogy nagyobb létszámban - 250 főt meghaladóan – alkalmaztak közfoglalkoztatási formában munkaerőt. Ezen túl a Székesfehérvári körzet munkáltatóihoz koncentrálódott 77 fő, a Sárbogárdi körzethez 43 fő és 31 fő az Enyingi térségében dolgozott. A felmérés során az adatszolgáltató cégek legtöbbje (37,6 %-a, 127 db) a 10-49 fő közötti létszámmal működő kisvállalat volt. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottaknak viszont majd háromötöde, (58,5 %-a) a felmérésben 6,2%-os arányt kitevő 21 db 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatnál dolgozott. A mikró vállalkozások jelenléte is magasnak mondható a 34,6%-os részaránnyal ugyanakkor az általuk foglalkoztatott létszám nem jelentős, az összesnek 1,9%-a, ami több, mint 500 főt jelent. A közepes vállalatok pedig a szervezetek egyötödét, a foglalkoztatottaknak viszont majd háromtizedét képezik. A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása 2011.12.31

A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint 2011.12.31

mikrovállalkozás

nagyvállalat mikrovállalkozás

(21db 6,2%)

kisvállalat

közepes vállalat 73db 21,6%)

(117db 34,6%)

(537 fő, 1,9%)

(3035 fő, 10,6%)

kisvállalat

közepes vállalat

nagyvállalat

(83021fő, 29,0%)

(16735 fő,58,5%)

(127db 37,6%)

5.

Várható létszámváltozások

A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek dolgozói létszámukat 2012. I. negyedév végére 28.871 főre prognosztizálták, ami megyei szinten 262 fős (0,9 %-os) növekedést jelent a 2011. december végi 28.609 fős létszámhoz képest. Az előre vetített emelkedés 644 fős felvétel és 382 fős létszámcsökkenés eredője. Kirendeltségenként nézve a három hónap múlva várható létszámmozgások alakulását megfigyelhető, hogy a körzetek többségében növekedni fog a létszám, míg Bicskén változatlan marad. Ennek alapján a Móri körzetben 102 fős, az Enyingi térségben 78 fős, Sárbogárd körzetében 51 fős növekedés várható az I. negyedév végére az állományi létszámban, míg a többi négy térségben a növekedések nagysága nem éri el a tíz főt. A nemzetgazdasági ág szerinti (TEÁOR) részletezés alapján 2012. I. negyedévének végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 644 fős létszámfelvétel kevesebb mint háromtizede (27,6 %-a, 178 fő) a feldolgozóiparban fog megvalósulni. A mezőgazdaság további 14,8%-os, 95 fős felvételt jelzett. A legjelentősebb felvétel azonban a közigazgatás területén várható, ahol a közfoglalkoztatottak száma emelkedik, s aminek mértéke 44,9%, a nagysága 289 fős. Emellett néhány tízfős létszámfelvétel várható az építőipar területén (18 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban (19 fő). A többi gazdasági ág részesedése összesen kevesebb, mint 10,0%-os mértéket foglal magában. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás (53 fő), a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása (30 fő), a gumi-,

5



műanyag gyártása ág (28 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (27 fő), és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ág (21 fő) tekinthető jelentősebb létszámfelvevőnek. Így várhatóan ezen öt területen valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszámbővítés közel kilenctizede (89,3%-a). Továbbra is a feldolgozóipar koncentrálja a csökkenések jelentős részét, a közel 400 főre prognosztizált létszámcsökkenésnek közel háromötöde (58,4%-a) jelenik meg a feldolgozóipar egyes ágazataiban foglalkoztatott létszámban. Emellett jelentősebbnek mondható a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén jelzett 89 fős is, amelyek az összesnek mintegy negyedét éri el (23,3 %). A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása 43,9%-ot, 98 főt, a járműgyártás 30,5 %-ot, 68 főt, a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása 13,5 %-ot, 30 főt, de a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6,3 %-ot, 14 főt képvisel. A többi gazdasági ág egyenként csupán néhány %-os mértékben, összességében 18,3 %-ban részesedik a 3 hónapra előre prognosztizált létszámmérséklődést illetően. (Pl. az építőipar 3,4 %, a kereskedelem, gépjárműjavítás 6,0 %). A felsoroltak alapján a létszámváltozások 3 hónap múlva várható 262 fős pozitív egyenlege az ágazatokat tekintve a következőképpen alakul: Eredő bővülésre nagyobb létszámban csak a közigazgatás és a mezőgazdaság területén számíthatunk, aminek nagysága +200 fő és +87 fő. Ennél jóval szerényebb mértékű, tíz fő alatti növekedés várható a művészet, szórakoztatás, szabad idő (9 fő), az építőipar (5 fő) területén stb. A feldolgozóiparon belül a gumi-, műanyag termék gyártása ágazatban várható nagyobb, 25 főt elérő létszámnövekedés, ezt követi a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat 21 fővel és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13 fős és további egy-két ágazat egyenként 3-4 fős növekménye. A felvételek és elbocsátások egyenlege alapján negatív irányú létszámváltozásra számítanak néhány ágazatban. Legnagyobb arányú fogyás a feldolgozóipar területén várható 45 fővel, a többi gazdasági ág 4-5 fős létszámcsökkenési egyenlege nem mondható jelentősnek. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása területén várható nagyobb létszámot érintő, összességében 90 fős fogyás, illetve ennél lényegesen alacsonyabb, 15 fős a járműgyártás, és 6 fős a gép, gépi berendezés gyártása területén. A többi ágazat közül a bányászat, kőfejtés, a vízellátás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a felvételek és elbocsátások eredőjeként nem változik a létszám.

A 3 hónap m úlva várható létszám változások m egoszlása vállalati m éret szerint, fő 300 200 100 0 -100 -200

Mikro

Kis

Közép

Nagy

belépő fő

49

225

232

138

kilépő fő

-2

-85

-186

-109

6

A gazdálkodók létszám-kategória szerinti összetétele alapján a várható dolgozói létszámmozgások nagysága a bővítések és csökkenések vonatkozásában vállalati méret szerint szinte növekvő nagyságban érinti a szervezeteket. Ennek alapján a felvételek többsége, 232 fő illetve 225 fő a közép és a kis, további 138 fő a nagy és 49 fő a mikro vállalatoknál valósul meg és majd ugyanez a nagyságbeli sorrend érvényes a csökkenésekre is.



Mindezek alapján a belépők száma a vizsgált időszakban mindegyik cégnagyságnál meghaladja a kilépő munkaerő tervezett létszámát. Legnagyobb mértékű pozitív létszámváltozás a kisméretű cégeknél várható a 225 fős felvétel és a 85 fős csökkenés eredőjeként, a mikro vállalkozások esetén 49 fős felvétellel szemben 2 fős mérséklődés várható, a középvállalkozásoknál 232 fős felvételhez 186 fős fogyás, a nagy munkaadóknál a 138 fős felvétellel 109 fős csökkenés párosul. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása Megyén belül a kirendeltségek 2011.12.31-i állapothoz képest közötti megoszlás szerint a létszámlétszámEgyenleg, jelenlegi felmérés során a Kirendeltségek felvétel, fő csökkenés, fő fő Székesfehérvári szervezetek Székesfehérvári Kirendeltség +192 -184 +8 mutatták a legnagyobb aktivitást a és Szolgáltató Központ +48 -39 +9 létszámmozgások terén. A Dunaújvárosi Kirendeltség +151 -49 +102 Móri Kirendeltség második helyen a Móri kiren0 0 0 deltség munkáltatói állnak. A Bicskei Kirendeltség +23 -18 +5 Székesfehérvári kirendeltségen a Gárdonyi Kirendeltség +101 -50 +51 csökkenéseknek közel a felét Sárbogárdi Kirendeltség +10 -1 +9 Ercsi Kirendeltség figyelhetjük meg, míg a belépők +119 -41 +78 Enyingi Kirendeltség száma az összesnek háromtizede, Fejér megye +644 -382 +262 ugyanakkor az egyenlegük csupán néhány fős, míg a Móri cégek a felvételek közel negyedét, a csökkenéseknek valamivel több, mint tizedét képviselik mintegy százfős pozitív egyenleggel. Míg a Sárbogárdi és az Enyingi kirendeltség munkáltatói száz feletti belépéssel és majd feleennyi kiáramlással számolnak, aminek eredményeként 51 és 78 fős növekedést valószínűsítenek.

A kétfajta létszámmozgás eredőjeként a megye nyolc kirendeltségén együttesen, de különkülön is pozitív a három hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege. Foglalkozás-főcsoportok szerint a 2012. I. negyedév végéig prognosztizált létszámfelvételek legnagyobb része, az álláshelyek majd fele az egyszerű foglalkozások kategóriájában kerül betöltésre a megkérdezett cégeknél. A fém- és villamos-ipari foglalkozások csoportja ennél jóval kisebb mértékét (8,1 %-át) adja a bővítéseknek. Ezen kívül a feldolgozóipari gépkezelőknél várható még jelentősebb, a felvételek kevesebb, mint 1/10 részét képező felvétel. A három hónap távlatában várható létszámcsökkenések legnagyobb hányadát, Létszámfelvétel fő % Létszámcsökkenés fő % háromötödét az egyszerű foglalkozások csoportEgyszerű ipari, építőipari Egyszerű szolgáltatási, 164 25,5 -157 41,1 mezőgazd. foglalkozások szállítási foglalkozások jában tervezik. Ennél jóval Egyszerű szolgáltatási, Egyszerű ipari, építőipari kisebb mértékben, a 149 23,1 -70 18,3 szállítási foglalkozások mezőgazd. foglalkozások leépítések 8,6%-át a Fém- és villamos-ipari 52 8,1 Könnyűipari foglalkozások -33 8,6 foglalkozások könnyűipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek főcsoportjában tervezik, 46 7,1 Építőipari foglalkozások -16 4,2 kezelői további 4,2%-a az Összesen 411 63,8 Összesen -276 72,2 építőipari foglalkozások csoportját érinti. Ezzel a négy legérintettebb foglalkozás-főcsoport lefedi az alkalmazotti létszám tervezett bővítésének több, mint 3/5-ét és a csökkenéseknek 7/10-ét. A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozás főcsoportok a 3 hónapos előrejelzés szerint (2011.12.31-i állapothoz)

7



A létszámfelvételek és csökkenések eredőjeként 2012. I. negyedévében kiugróan magas bővülés foglalkozás főcsoportok szerint a megkérdezett cégek létszámában nem várható, az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások csoportjában figyelhető meg a legmagasabb, 94 fős, a fém- és villamos-ipari foglalkozások esetén, 41 fős, a gépkezelőknél pedig 40 fős növekmény. Negatív eredő, tehát létszámfogyás nagyobb számban egyik foglalkozás főcsoportban sem várható, csupán 10 fő alatti csökkenés figyelhető meg az egyes főcsoportokban. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerint Foglalkozások, munkakörök legjellemzőbb 10 foglalkozás (2011.12.31-i állapothoz) szerinti részletezés alapján a egyenleg= egyenleg= fő fő növekedési egyenlegek egy létszámnövekedés létszámcsökkenés foglalkozásnál sem érik el a Egyszerű erdészeti, vadászati és +75 Egyszerű ipari foglalkozású -58 100 főt, és csupán háromnál halászati foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható haladja meg az ötven főt. Egyéb takarító és kisegítő +65 -13 egyszerű szolgált. foglalkozású Legjelentősebb növekedés (75 Egyszerű mezőgazdasági +61 Intézményi takarító, kisegítő -12 fő) az egyszerű erdészeti, foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható vadászati és halászati Lakatos +40 -6 feldolgozóipari gépkezelő foglalkozásúaknál figyelhető Textilipari gép kezelője és +20 Szemétgyűjtő, utcaseprő -6 meg. Ötven fő feletti bővülés gyártósor mellett dolgozó várható még az egyéb takarító és kisegítő valamint az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásoknál (65, és 61 fő), ötven fő alatti a lakatos (40 fő), textilipari gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó (20 fő) munkakörökben várható. Jellemzően több foglalkozásnál 10 fő alatti bővülést jelentő változás szerepel az előrejelzésekben.

Ebben az időszakban a létszámmozgások negatív irányú eredője egy foglalkozás tekintetében jelentősebb, ami az egyszerű ipari foglalkozást érinti -58 fős csökkenéssel. Ezen kívül kisebb mértékű mérséklődés várható az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozásúaknál (-13 fő), az intézményi takarító, kisegítő foglalkozások esetén (-12 fő). Ezen túl a többi foglalkozást érintő várható létszámcsökkenési egyenleg 10 fő alatti nagyságrendet érint. A 12 hónapra előrevetített létszámvárakozások megyei szinten sem létszámadatok (fő) bizakodóak, és kedvezőtlenebbek a Kirendeltségek 3 hónap 12 hónap jelenlegi három hónapos előrejelzéshez képest. múlva múlva 18.736 18.744 18.592 A megkérdezett cégek összességében Székesfehérvári Kir. 2.519 2.528 2.524 28.618 főre becsülték az egy év múlva Dunaújvárosi Kir. alkalmazotti létszámukat, 4.094 4.196 4.239 várható Móri Kirendeltség 12 12 12 amely megyei szinten csupán 9 fős Bicskei Kirendeltség jelent a 818 823 826 létszámnövekedést Gárdonyi Kirendeltség 732 783 726 felmérésben részt vevő szervezetek Sárbogárdi Kir. december 31.-i dolgozói 599 608 626 2011. Ercsi Kirendeltség 1.099 1.177 1.073 létszámadataihoz képest. Ez a létszám Enyingi Kirendeltség habár a jelenleginél magasabb, de a Fejér megye 28.609 28.871 28.618 három hónap múlva várt létszámot nem éri el. Egy év viszonylatában várhatóan a megkérdezett munkáltatók a jelenleginél alig pár fővel több alkalmazottal tervezik a munkavégzést, ami azonban a három hónap múlva várt létszámnál több mint 250 fővel alacsonyabb. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 2011.12.31

8



A 3 és a 12 hónap múlva várható létszámváltozások, fő A kirendeltségenkénti megbontás 150 alapján a 3 hónapos előrejelzésnél és az egy éves előrejelzés esetén 100 egyaránt növekvő létszámot prog- 50 nosztizáltak Dunaújváros, Mór, 0 Gárdony és Ercsi térségében a 3 hónap múlva várható létszámváltozás 12 hónap múlva várható létszámváltozás megkérdezett munkáltatók. Közülük -50 is Móron várható egy év múlva jelentősebb, 145 fős növekedés, de -100 ebben a térségében három hónap -150 Székesfehérvári Kir. Dunaújvárosi Kir. Móri Kirendeltség Bicskei Kirendeltség múlva is száz főt meghaladó. Gárdonyi Kirendeltség Sárbogárdi Kir. Ercsi Kirendeltség Enyingi Kirendeltség Székesfehérvár körzetének munkaadói ugyanakkor három hónap múlva még pár fős növekedést, míg egy év múlva már 150 fő közeli csökkenést jeleztek előre. A 2011. december végi állapothoz képest a 12 hónapos előre jelzésnél az Enyingi térség munkáltatói számolnak még közel 30 főt érintő csökkenéssel. A többi körzetben pedig néhány tízfős létszámnövekedés várható akár a 3 hónapra, akár a 12 hónapra előre vetített létszámváltozási egyenleget nézzük.

Vállalati méretek alapján egy évre előre a közép létszám-kategóriás munkáltatók 119 fős (1,4%-os) létszámcsökkenéssel számolnak. A többi létszám-kategóriában azonban mindenütt létszámnövekedés várható egy év távlatában, bár azok nagysága jelentősen alacsonyabb, sehol sem éri el az ötven főt. Az alkalmazotti létszám a mikro cégeknél 41 fővel (7,6 %-kal), a kisvállalkozásoknál szintén 41 fővel (1,4%-kal), míg a nagyvállalkozásoknál 46 fővel (0,3 %kal) lesz több a megkérdezett munkáltatóknál. Nemzetgazdasági ágazat megbontás szerint egy év távlatában a mezőgazdasági munkaadók várnak 70 fős létszámnövekedést, és a vízellátás területén gazdálkodók számítanak 20 fős létszám-emelkedésre. Az ágazatok többségében azonban csupán néhány fős alkalmazotti létszámnövekedéssel, illetve létszámcsökkenéssel számolnak, míg három ágazatnál néhány tízfős fogyás is várható a jelenlegihez képest egy év múlva a dolgozói létszámmozgások eredményeként. A legnagyobb létszámot érintő (-71 fő) csökkenést a feldolgozóipar, valamint ennél kisebbet, az oktatás (-18 fő), és az adminisztratív tevékenység (-10 fő) munkaadói jeleztek. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek ágazatban várható jelentős, -185 fős létszámfogyás, ezzel szemben a fémalapanyag, jármű, számítógép, elektronikai termékek és a gumi-, műanyag termék gyártása területén várható kismértékű létszámnövekedés, 42 fős, 28 fős, 23 fős illetve 19 fős.

6.

A közfoglalkoztatottak számának alakulása

A felmérésben résztvevő munkáltatóknál összesen 408 közfoglalkoztatott dolgozott a megkérdezés időpontjában, akiknek több mint háromötöde a Dunaújvárosi, majd ötöde a Székesfehérvári térség munkáltatóinál, és további 43 fő Sárbogárd és 31 fő Enying körzetében talált munkát. Vállalati méret szerint több mint négyötödük a közép méretű vállalkozásoknál, míg fennmaradó hányaduk a kisvállalatoknál dolgozott. Gazdasági ág szerint nézve a közfoglalkoztatottak több mint fele (58,8%-a) az oktatás, közel kétötöde (36,8%-a) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, és néhányan az adminisztratív tevékenység, az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság területén végeztek munkát.

9



A munkáltatók 3 hónap múlva már jóval több, 654 fő közfoglalkoztatásának lehetőségét vázolták. A megye több térségében lesz növekedés, a Székesfehérvári körzetben hozzávetőleg 70 fővel több közfoglalkoztatottra számítanak, és ezáltal az összes létszámnak több, mint egyötöde koncentrálódik ebbe a térségbe, ami várhatóan 150 főt érint. A dunaújvárosi körzet munkaadóihoz összpontosul a közfoglalkoztatottak majd kétötöde, 254 fő. Ezen túl Enyingen 107 fő, Sárbogárdon 83 fő és Móron 60 fő foglalkoztatását tervezik ilyen formában. A szervezetek létszám-nagysága alapján a középvállalkozások fogják a közfoglalkoztatottak 7/10-ét alkalmazni, míg 27,2%-uk várhatóan a kisvállalkozásoknál dolgozik. Tevékenységük alapján a közfoglalkoztatottak fele a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, további több mint harmada az oktatás, majd tizede a mezőgazdaság területén talál munkát. 7.

A pályakezdők foglalkoztatási jellemzői

A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyeznünk, hogy ebben a témában az egyes kérdésekre a cégeknek csak kisebb hányada adott választ. A választ adó munkáltatók harmada (34,02%-a) úgy véli, hogy azért érdemes őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk foglalkoztatásuk esetén, illetve ugyanekkora hányaduk nyilatkozott úgy, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. További előnyük, hogy legfrissebb szakmai tudással ők rendelkeznek, ezt jelezte a szervezetek 29,3%a, és még több mint egynegyedük (27,8%-uk) szerint előnyük abban áll, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, valamint 13,9%-uk szerint azért hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni. Mindezen előnyökkel szemben azonban a választ adó munkáltatók 5-17%-a szerint némi hátrányt is magába foglal a foglalkoztatásuk, úgymint betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, sok időt elvesz a munkából, hosszú távon nem lehet rájuk számítani, valamint csak alig egytizedük szerint a tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük. A válaszadók vállalati mérete szerint a pályakezdők foglalkoztatásának legnagyobb előnye, hogy könnyebben betaníthatóak a többi korosztálynál, így nyilatkozott a nagyvállalatok közel fele, a kisvállalkozások több mint egyharmada, a középméretűek majd kétötöde, és a mikro vállalkozások negyede egyaránt. A nagyfoglalkoztatók szintén közel felének véleménye szerint előnyük, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, a közép méretű szervezeteknek harmada és a kisebb gazdálkodóknak is mintegy egynegyede ugyanezen a véleményen van. A mikro, kis és nagy létszámmérethez tartozó választ adó munkáltatók legalább egyharmada, de a közepes cégek háromtizede is az állami támogatás igénybevételének lehetőségét jelölte meg fontos tényezőnek a fiatalok alkalmazását illetően. A létszámméret szerinti válaszok tekintetében azonban igen nagy az eltérés, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek a pályakezdők, ugyanis ezzel az állítással a nagyfoglalkoztatók több mint fele, de a mikro cégeknek alig több mint egyötöde ért csak egyet.

10



Tevékenységük szerint nézve a munkáltatók válaszait, megfigyelhető, hogy az adminisztratív tevékenység munkaadóinak, valamint az információ kommunikáció ágazat szervezeteinek háromnegyede, a szakmai, tudományos tevékenység gazdálkodóinak kétharmada, de az egyéb szolgáltatás ágazat válaszolóinak több mint a fele számára az állam által nyújtott támogatás miatt éri meg pályakezdőket alkalmazniuk. A vízellátás, az ingatlanügyletek és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén tevékenykedők felének véleménye szerint előnyt jelent a pályakezdők alkalmazásakor az a tényező, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területén működő válaszolók mindegyike, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozók közel négyötöde és a villamos-energia-, gáz-, gőzellátás ágazat munkaadóinak 3/5-e szerint könnyebben betaníthatók a pályakezdők, mint más korosztály munkavállalói. A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek a humán, egészségügyi, szociális ellátással foglalkozó szervezetek háromnegyedének, a villamos-energia ipar és a vízellátással foglalkozók legalább háromötödének véleménye alapján. Ugyanakkor a pályakezdők foglalkoztatásának hátrányaként rótta fel az információ, kommunikáció ágazat cégeinek háromnegyede, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani ez a véleménye az építőipari és szállítás, raktározási szervezetek legalább háromtizedének. Munkaerő-piaci területenként nézve, igen nagy szórás figyelhető meg a munkaadók válaszaiban. Ercsi körzet munkaadóinak 4/5-e szerint, míg az Enyingi gazdálkodók válaszainak alig több mint egytizedének az a véleménye, hogy azért éri meg a pályakezdőket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. Szintén Ercsi munkaadók több mint háromötöde és Enying válaszolóinak kevesebb, mint egyötöde szerint könnyebben betaníthatók más korosztályoknál. A Bicskei cégek fele szerint olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, ugyanakkor a Móri gazdálkodók alig egyötöde ért ezzel egyet. Az hogy a betanításuk sok időt vesz el, erről a Székesfehérvári körzet munkaadóinak alig 8%a nyilatkozott, azonban minden második Bicskei munkáltatói is. Ercsi és Bicske körzet munkaadóinak legalább fele azon a véleményen van, hogy a pályakezdők a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek, de ezt a véleményt osztják a Sárbogárdi és a Székesfehérvári munkaadók majd kétötöde is.

11



Módszertani kiegészítés

8.

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai

A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -

gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).

A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák

12



adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;

13


-


a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

2. Állami Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható.

14

MELLÉKLETEK

A felmérésbe bevont, választ adó gazdálkodó szervezetek száma vállalati méret szerint Vállalati méret/ Körzetek

Mikro

Kis

Közép

Nagy

Összesen

Székesfehérvár

20

41

38

15

114

Dunaújváros

23

17

9

2

51

Mór

11

14

7

4

36

1

1

0

0

2

18

18

4

0

40

Bicske Gárdony Sárbogárd

5

13

5

0

23

Ercsi

19

12

4

0

35

Enying

20

11

6

0

37

117

127

73

21

338

Összesen

A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása Válaszadók létszámának alakulása

jelenlegi létszám (fő)

Székesfehérvár

három hónap múlva várható létszám (fő)

tizenkét hónap múlva várható létszám (fő)

18.736

18.744

18.592

Dunaújváros

2.519

2.528

2.524

Mór

4.094

4.196

4.239

Bicske

12

12

12

Gárdony

818

823

826

Sárbogárd

732

783

726

Ercsi

599

608

626

Enying Összesen

1.099

1.177

1.073

28609

28.871

28.618

A három hónap múlva várható létszámfelvételek és csökkenések FEOR szerinti bontásban +3 hónap FEOR 2008 szerinti létszámbontás EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK

Belépő, fő

Kilépő, fő

Egyenleg, fő

27

-3

24

391

-254

137

10

-11

-1

97

-66

31

70

-27

43

29

-10

19

10

-7

3

GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK

6

-3

3

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK

4

-1

3

644

-382

262

SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK

Összesen

16

A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Válaszadók/Körzet

Bicskei

Dunaújvárosi

Ercsi

Gárdonyi Sárbogárdi Enyingi

Székesfehérvári

Móri

Fejér megye

Egyetért

50,00%

47,06%

80,00%

45,00%

20,18%

13,89%

34,02%

52,17%

10,81%

azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk Egyetért

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

50,00%

10,81%

betanításuk sok időt vesz el

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

50,00%

32,43%

Egyetért olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Egyetért

19,61%

33,33%

8,57%

31,43%

15,00%

30,00%

30,43%

30,43%

7,89%

23,68%

19,44%

19,44%

13,91%

27,81%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

50,00%

16,22%

27,45%

62,86%

35,00%

47,83%

33,33%

25,00%

34,02%

könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Egyetért

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

50,00%

0,00%

nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Egyetért

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

0,00%

5,41%

7,84%

11,76%

0,00%

8,57%

15,00%

12,50%

8,70%

8,70%

2,63%

8,77%

2,78%

11,11%

5,03%

9,47%

tapasztalatlanságukból 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük Egyetért 50,00% 21,57% 51,43% 25,00% 39,13%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

50,00%

5,41%

Egyetért

19,61%

20,00%

25,00%

30,43%

8,11%

38,60%

14,04%

8,33%

16,67%

29,29%

17,46%

betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát Egyetért

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

0,00%

16,22%

hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Egyetért

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

0,00%

5,41%

hosszú távon nem lehet rájuk számítani

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

7,84%

13,73%

17,14%

28,57%

7,50%

10,00%

17

8,70%

13,04%

18,42%

12,28%

13,89%

5,56%

13,91%

12,43%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály. Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály

Recommend Documents