MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN 3. hét Munkakínálat – Mérés Köllő János
•A statikus kínálati modell becslése •Röviden az életciklus-modell becsléséről •A statikus munkakínálati modell becsléséről szóló előadás Galasi Péter (1995) cikkét valamint Kertesi Gábor Rajk-kollégiumi előadásjegyzeteit (kézirat) követi Galasi Péter: A munkanélküliek piaci munkakínálata és a munkanélküliségi mérõszámok értékelése, Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 3. sz. (236–255. o.)
2
A statikus kínálati modell becslése •
Miért nem tudjuk a kínálati egyenletet közvetlenül megbecsülni? Hi
Xi
wi
yi ui
•
Mert csak a munkában állók munkaóráit és béreit tudjuk megfigyelni, pedig ajánlati bére azoknak is van, akik nem dolgoznak, és a munkaóra-kínálatuk sem feltétlenül zérus
•
A munkában állók nem véletlenszerűen választódnak ki a teljes népességből, és szinte biztos, hogy:
E ( H X , y, w .) E ( H X , y, w)
•A munkapiaci részvételt a w ajánlott bér és a wR rezervációs bér viszonya szabályozza, a munkavállalást további, keresleti tényezők is •Célunk a bérajánlatok (w) és a hozzájuk tartozó munkaidő-értékek (H) közötti kapcsolat megállapítása lenne, de ha a megfigyelhető bér, akkor:
3
•
A munkanélküliség befoglalását csak úgy tudjuk megoldani, ha hasonló keresleti korlátokkal szembesülő egyéneket vizsgálunk (az empirikus becslésekben a keresleti korlátokra kontrollálunk) és/vagy csak elhanyagolható mértékű surlódásos munkanélküliséget tételezünk fel.
•
A modellben tehát csak két létállapot van:
•
Vegyük észre, hogy egy kihagyott-változó problémával van dolgunk!
Ahhoz, hogy a nem véletlen szelekció problémáján úrrá legyünk, modelleznünk kell: E1) A munkában állók kiválasztódását: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek van-e béradata? E2) Az ajánlati bérek eloszlását: az E1-ben modellezett szelekciós hatásokat figyelembe véve vajon mekkora bérre számíthatnának a teljes munkavállalási korú népesség tagjai? E3) A ledolgozni kívánt órák számát az ajánlati bérek függvényében A kutatások hagyományosan ezt, az E1-E3 egyenletekből álló rendszert használják a munkakínálat bér- és jövedelem-rugalmasságának becslésére
4
E1) A munkában állók kiválasztódása: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek egyáltalán van-e béradata? • Tegyük fel, hogy a piacra lépésből eredő várható maximális haszontöbblet szisztematikus módon összefügg Zi személyes és környezeti jellemzőkkel! • Az egyén akkor dolgozik (D = 1), ha ez a haszontöbblet pozitív, vagy másképp: a bér magasabb a rezervációs bérnél. Ha u normális eloszlású, akkor:
•
Ez megbecsülhető maximum likelihooddal (probit):
5
6
7
8
9
10
Az utóbbi két összefüggésből:
M
H
mpe H
mpc 1
M H
mpc 1
Ahol kicsi negatív szám, 0/-0,3 körüli. Ha ez igaz, a nem kompenzált és kompenzált rugalmasság nem térhet el erősen egymástól. Használjuk ki most ezt a tudásunkat néhány empírikus kutatási eredmény értékelésére, Pencavel (1986) nyomán Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból (férfiak)*
11
Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból*
Az életciklus-modell becsléséről Az intertemporális helyettesítési rugalmasság méréséről • •
Tételezzük fel, hogy longitudinális (panel) adatokkal rendelkezünk egy csoport béreiről és munkakínálatáról (wit, Hit) Írjuk fel a Frisch-kínálati függvényt, ahol a kínálat függ az aktuális bértől, a kamatnak és a diszkonttényezőnek a populációra jellemző viszonyától ( ), az életpálya-jövedelem határhasznától ( ) és a munkavállalási hajlandóságot befolyásoló egyéb, az egyénre jellemző, időben változó (X) illetve időben stabil tényezőktől (c)!
12
13
