MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN 7. hét Munkaerő-kereslet – Alapok Köllő János
•Rövid táv: egy tényező •Hosszú táv: két tényező •Hosszú táv: több tényező
Rövid táv A rövid távú keresleti görbe •Rövid táv = adott a tőkeállomány, csak a munka mennyisége változik •Feltevés: csökkenő hozadék Magasabb létszám csökken az egy munkásra eső tőke Hosszabb munkaidő fáradtság
2
Rövid táv A vállalat azonosprofit-görbéi a létszám és a bér függvényében Mindaddig, amíg w<MPL, a létszám és a bér együttesen emelhető anélkül, hogy a profit csökkenne
w
Maximumpont w=MPL-nél*. Ha csökkenő hozadék az optimumpontokat összekötő görbe jobbra lefelé lejt Bizonyítható, hogy a görbe az optimum környezetében konkáv**
L * Formálisan:
w L
Y L
YL L Y L
2
L
L
Alacsonyabban fekvő görbe = magasabb profit YL L Y Y
2
L
2
L
wL
YL
w L
0
ha YL
w
** Lásd 1. Függelék
3
Bérrugalmasság log L log w
w
L/L w/ w
0
Lineáris keresleti görbe esetén folyamatosan csökken:
A
A-ban egységrugalmasságú A-tól balra rugalmas ( >1) A-tól jobbra rugalmatlan ( <1) L
Miért kitüntetett pont A?
Optimális választás béralku esetén Mindez igaz marad akkor is, ha a vállalat és a munkavállalók a bérről alkudoznak, de a foglalkoztatás meghatározását a munkáltatóra bízzák („right to manage”)*
w
0
w1 w0
Ilyenkor Nash-alku a rezervációs bér (w0) és a rezervációs profit ( 0) korlátai között: L1
L
1 0)
max( w w0 ) ( w
k.f. YL
w,
Y
wL
* Látni fogjuk (12. előadás), hogy az optimum módosul, ha a felek a bérről és a foglalkoztatásról egyaránt alkuba bocsátkoznak
4
Rövid táv Vállalati és iparági kereslet w
w 5 egyforma vállalat
5 vállalat együttesen
w1 w2 100
150
500 600
Bércsökkenés növekvő output árcsökkenés Ezért iparági szinten meredekebb (kevésbé rugalmas) keresleti görbe Az ábrán: 50% helyett csak 20%-os keresletnövekedés w1 w2 hatására
Hosszú táv, két termelési tényező Hosszú táv – két tényező •Hosszú táv: valamely más termelési tényező (tőke, föld, anyag) mennyisége is változhat •Egyelőre legyen csupán két termelési tényezőnk: munka és tőke (L, K) •A munka és a tőke a termelésben kiegészítheti vagy helyettesítheti egymást
5
Technikai kiegészítők és helyettesítők Leontyev-technológiák
Kiegészítők K
K
L
L
Tökéletes helyettesítők K
L
Korlátozott helyettesítők K
L
•Tökéletes kiegészítők esetén – amikor csak egyetlen technológia lehetséges – az
egytényezős esethez jutunk vissza: a munkakereslet csak a termelés optimális szintjétől függ. Ha nő a bér (vagy a tőkehasználati díj), az optimális kibocsátás és mindkét tényező kereslete csökken •A Leontyev-technológiákkal és a tökéletes helyettesítéssel (mint szélső esetekkel) nem foglalkozunk •A továbbiakban a munkát és a tőkét korlátozottan helyettesíthetőnek tekintjük •Fontos látni, hogy technikai értelemben kiegészítő tényezők is lehetnek egymás helyettesítői
6
Keresztár-rugalmasság jk
log L j
Lj / Lj
log wk
wk / wk
j
k
jk>
0
j és k bruttó helyettesítők
jk<
0
j és k bruttó kiegészítők
Technikai és bruttó helyettesítés/kiegészítés Technikai helyettesítés: a termelés nem feltétlenül csökken, ha j-t k-val helyettesítjük Technikai kiegészítés: a termelés nem emelkedik, ha i növelésével párhuzamosan nem növeljük k foglalkoztatását is *** Bruttó helyettesítés: ha j ára nő → k kereslete nő (a keresztár-rugalmasság pozitív) Bruttó kiegészítés: ha j ára nő → k kereslete csökken (a keresztár-rugalmasság negatív)
Kiegészítők és bruttó kiegészítők Minden kiegészítő viszonyban álló tényezőpár bruttó kiegészítője egymásnak Miért? A skálahatás és a kiegészítés azonos irányban mozgatja a keresletet. Hogyan? Ha wk növekszik, k kereslete csökken, emiatt és a skálahatás miatt is csökken j j kereslete k< 0 7
Helyettesítők és bruttó helyettesítők Nem minden helyettesítő viszonyban álló tényezőpár bruttó helyettesítője egymásnak Miért? A skálahatás és a helyettesítés ellentétes irányban mozgatja a keresletet. Hogyan? Ha wk növekszik, k kereslete csökken, j kereslete nő (helyettesítés). Ugyanakkor j kereslete csökken is (skálahatás) jk meghatározatlan
Kiegészítők
Helyettesítők
Bruttó kiegészítők <0
Bruttó helyettesítők >0
Optimum és komparatív statika (A) – a piaci ár a termelő számára adott – a helyettesítő tényező kínálata végtelenül rugalmas – a tőke és a munka korlátozottan helyettesíthető
8
Azonostermék-görbe (termelési izokvant)
K Q*
Origóra konvex. Miért? Meredeksége: Q/ K Q/ L
MPK MPL
MRTS
(technikai helyettesítési határarány)
L
K Azonosköltség-görbe (isocost)
wL
+r K
Azonos összköltséget eredményező K,L kombinációk =
C*
Meredeksége:
w r
L Miért? Az isocost: wL+rK=C*
K=C*/r - (w/r)L
9
Optimum K Q*
Q* a B kombinációval is előállítható lenne, de A a legkisebb összköltségű, még lehetséges megoldás. A B L
K Q*
A-ban az izokvant és az isocost hajlása azonos: w MRTS r A
L
10
A bérváltozás hatása 1. Ehrenberg–Smith (2000), 100–104 K
Eredeti optimum A, a bér nő
Q*
Helyettesítési hatás Az új költségarányok mellett érdemes csökkenteni L és növelni K mennyiségét (A A*)
A* A
Q* azonban nem érhető el ezen a költségszinten, A* nem megvalósítható
L
A bérváltozás hatása 1. (folyt.) Ehrenberg–Smith (2000), 100–104 K Q**
Eredeti optimum A, a bér nő
Q*
Skálahatás Q* nem érhető el a korábbi költségszinten, az optimális termelési szint (Q**) most alacsonyabb
A* A
A skálahatás K és L keresletét egyaránt csökkenti (A* A**)
A** L
11
K
Eredeti optimum A, a bér nő
Q**
Q*
Teljes (nem kompenzált) hatás L kereslete csökkent
?
A A** L
K kereslete lényegében nem változott (az adott esetben). A helyettesítési hatás növelte, a skálahatás csökkentette K keresletét
A bérváltozás hatása 2. Borjas (2000), 118–121. K Q*
„The analysis is simply wrong. The rotation of the isocost around the original intercept implies that the firm’s cost outlay is being held constant. There is nothing in the theory of profit maximization to require that the firm incur the same costs before and after the wage change” (118.)
A
L
12
K Eredeti optimum A, a bér csökken
Q* C1/r
Helyettesítési hatás Az új költségarányok mellett érdemes növelni L és csökkenteni K mennyiségét (A A*)
C0/r
A
A termelés azonban bővíthető
A* L
Az azonosköltség-görbe: K=C/r-(w/r)L, a K-tengelyt C/r-nél metszi
Ár, határköltség
MC0
A kibocsátás – és vele az összköltség – növelhető a profit csökkenése nélkül
MC1
p
Kibocsátás
K
Eredeti optimum A, a bér csökken
Q* C1/r
Skálahatás A* A**
C0/r A**
A
A*
13
L
K Q*
Eredeti optimum A, a bér csökken
C1/r
Teljes (nem kompenzált) hatás A munkakereslet nő, a tőkekereslet nő, csökken vagy nem változik
C0/r A**
A
A*
L
A bérváltozás hatása 3. Fleisher–Kniesner (1984), 60–71. K Eredeti optimum A, a bér csökken
C/r
1. Az azonosköltség-görbe C/r-nél elforog A
C/w0
C/w1
L
B.M: Fleisher-T.J. Kinesner: Labor economics: Theory, Evidence and Policy, Prentice Hall, Englewood Cliffs, NJ, 1984.
14
K Eredeti optimum A, a bér csökken
C/r 1. Az azonosköltség-görbe C/rnél elforog 2. Az új költségarányok és adott kibocsátás mellett A A* helyettesítés A A*
L
K Eredeti optimum A, a bér csökken
C/r
Q**
Q
1. Az azonosköltség-görbe C/r-nél elforog 2. Az új költségarányok és adott kibocsátás mellett A A* helyettsítés 3. Expanzió a határköltségváltozástól függő mértékben az EE’ expanziós pályán: A* A**. Termelés és összköltségnövekedés (QQ**, CC**).
C**/r
A
E’
A** A* E
L
K C/r
Eredeti optimum A, a bér csökken Q
C**/r
A
E’ A** A*
E
1. Az azonosköltség-görbe C/r-nél elforog 2. Az új költségarányok és adott kibocsátás mellett A A* helyettsítés 3. Expanzió a határköltségváltozástól függő mértékben az EE expanziós pályán: A* A**. Termelés és összköltségnövekedés (QQ**, CC**). 4. Az új optimumban az összköltség csak véletlenszerűen egyezhet meg Cvel. Az ábrán történetesen C**
L
15
Kinek van igaza? •Csak abban van vita, hogy mi történik a sarkokon •A sarkokban: egytényezős világ •A sarkon nem mindegy, hogy a bér nő vagy csökken. Ha nő, az az egytényezős világon kívüli, irreleváns változás. Ha csökken: érdemes lehet munkát bevonni •De: érdemes-e egyáltalán a szélekkel foglalkozni?
K
Azonostermék-görbe (termelési izokvant) Releváns tartomány
L
Összefoglalva, ha a bér nő, akkor: A munka kereslete csökken a sajátbér-rugalmasság negatív. Hogy milyen mértékben, az az eddig vizsgált esetben az izokvant hajlásától és a munka részarányától* függ A tőke kereslete adott kibocsátás mellett nő a kompenzált helyettesítési rugalmasság pozitív A tőke kereslete összességében nő vagy csökken a keresztár-rugalmasság előjele bizonytalan
16
Otpimum és komparatív statika (B) Oldjunk fel két, eddig alkalmazott korlátozást: – a piaci ár a termelő számára adott x – a helyettesítő tényező kínálata végtelenül rugalmas x – a tőke és a munka korlátozottan helyettesíthető
•Milyen tényezők szabályozzák a sajátbér-rugalmasságot és döntik el a keresztárrugalmasság előjelét ilyen feltételek mellett?
Hicks-Marshall törvények
Hicks-Marshall törvények A munka kereslete annál rugalmasabb: 1. 2. 3. 4.
Minél rugalmasabb a termék iránti kereslet Minél könnyebben helyettesíthető a munka tőkével Minél rugalmasabb a tőke kínálata Minél nagyobb a munka aránya a költségekben*
* Ez utóbbi összefüggés nem feltétlenül áll fenn
Hicks-Marshall törvények: 1. A munka kereslete annál rugalmasabb: 1. Minél rugalmasabb a termék iránti kereslet Miért? Béremelkedés áremelés termékkereslet erős skálahatás
az áremelkedés hatására erősen visszaeső erősen csökkenő munkakereslet
17
Hicks-Marshall törvények: 2. A munka kereslete annál rugalmasabb:
•Minél könnyebben helyettesíthető a munka tőkével „Könnyebben, nehezebben” = az izokvant hajlása • Technikai korlátok • Jogi és szerződéses korlátok
Hicks-Marshall törvények: 3. A munka kereslete annál rugalmasabb:
• Minél rugalmasabb a tőke kínálata A tőke iránt megnövekszik a kereslet nő az ára és/vagy a kínálata minél inkább van szó ez utóbbiról, annál erősebb lesz a helyettesítési hatás annál erősebben esik vissza a munka kereslete
Hicks-Marshall törvények: 4. A munka kereslete annál rugalmasabb: 4. Minél nagyobb a részaránya az összköltségben Nem feltétlenül igaz. Függ a technológiák közötti helyettesíthetőségtől, vagy másképp: a termékkereslet árrugalmasságától. Példa: a tetőépítők iránti kereslet bérrugalmassága Lapostető: betonkeverő munkások vagy transzportbeton. A bérhányad alacsony. Magastető: ácsok. A bérhányad magas, nincs helyettesítő technológia Igaz-e, hogy a kereslet bérrugalmassága az utóbbi esetben magasabb? 18
A Hicks-Marshall törvények formális levezetését lásd a 8. előadásban!
Hosszú táv, kettőnél több termelési tényező •Egy árváltozás helyettesítések láncolatát indítja el •Nem lehetünk biztosak abban, hogy a kompenzált helyettesítési rugalmasságok pozitívak •Ha i megdrágul, j kereslete adott output mellett sem nő feltétlenül empirikus kérdés
A becslési eljárásról dióhéjban* 1. A vállalatok a költségeiket próbálják minimalizálni:
min C L, K
C ( w1 , w2 ,...wk , Q)
2. Optimális keresletük a j-ik erőforrás iránt:
Lj
L j ( w1 , w2 ,.., wk , r , Q)
3. A becsülhető L*j/ wk paraméterek mérik, hogyan változik a j-ik erőforrás optimális felhasználása a k-ik tényezőár függvényében becsülhető jj és a ij-k * Részletesen lásd a 9. előadásban!
19
