Munkaerő-piaci szerkezetváltás a Nyugat-Dunántúlon

Internetes kiadvány – www.ksh.hu © Központi Statisztikai Hivatal

2009. május ISBN 978-963-235-251-0

Munkaerő-piaci szerkezetváltás a Nyugat-Dunántúlon Tartalom Bevezetés ........................................................................................................................2 Összefoglaló.....................................................................................................................3 Nyugat-Dunántúl gazdasági-társadalmi helyzetének munkaerő-piaci vetülete ................5 A munkaerő-piaci kínálatra ható tényezők alakulása .......................................................8 Munkaerő-piaci aktivitás, foglalkoztatási jellemzők, munkaerő-kínálat...........................11 Az alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti átrendeződése...........17 A szakképzési struktúra változásának, oktatási központok jelenlétének hatása a munkaerő-piacra......................................................................................................21 Munkanélküliség a régióban...........................................................................................23 A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelését, foglalkoztatási szerkezetváltást elősegítő programok ...................................................................................................29 Táblázatok......................................................................................................................32 Módszertani megjegyzések ............................................................................................49 Megjegyzések Jelmagyarázat Elérhetőségek

www.ksh.hu

Bevezetés Magyarországon a piacgazdaságra való áttérést követően eltelt közel két évtizedben mélyreható társadalmi-gazdasági változások mentek végbe, amelyek közvetve vagy közvetlenül jelentős befolyást gyakoroltak az emberek életére. A rendszerváltás hatásai a munka világát érintették a legérzékenyebben. Átalakultak a tulajdonviszonyok, radikálisan csökkent a foglalkoztatás és megnőtt a munkanélküliség. Hatására fokozódott a gazdaságilag inaktívak népességen belüli aránya a foglalkoztatottak, illetve az aktívak hátrányára. Az első gazdasági és egyben munkaerő-piaci szerkezetváltás komoly egyensúlytalanságokhoz vezetett. Az évtized végére a munkaerő-piaci helyzet kissé javult, a foglalkoztatottság színvonala azonban még mindig alacsony volt és a munkanélküliség is tartósnak bizonyult. Az ezredfordulón, s az azt követő években folytatódott a gazdaság szerkezetének – már sok éve tartó – modernizációja. A termelési szféra fokozatosan háttérbe szorult, a szolgáltatási pedig erősödött. Az egyre bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az Európai Unióhoz való csatlakozás is erőteljesen és egyre intenzívebben befolyásolták a munkaerő-piac helyzetét, struktúráját. A munkaerő-piac ágazati szerkezete általában csak hosszabb távon változik. Kiadványunkban azt vizsgáljuk, hogy az eltelt közel tíz esztendőben a rendelkezésre álló, különböző forrásokból származó adatok mennyiben jeleznek változást a NyugatDunántúlon. A régió gazdasági adottságai, erősen nyitott jellege miatt vélhetően a világgazdasági folyamatok is számottevően befolyásolják a térség munkaerő-piaci pozícióját. Elemzésünkben részletesen foglalkozunk a munkaerő-piacra ható tényezőkkel, a piac szereplőivel. Vizsgáljuk a népesség számának alakulását, a munkaerő-piaci aktivitást, a foglalkoztatási jellemzőket szektorális összetételben és létszám-kategóriák, valamint az alkalmazás jellege szerint. Áttekintést adunk a régió munkanélküliségi helyzetéről, foglalkozási szerkezetváltást elősegítő programokról, munkaerőpiaci válsághelyzetek kezelési lehetőségeiről. Szót ejtünk arról is, hogy a szakképzési, oktatási struktúra hatással van-e a munkaerő-piac alakulására.

-2-

Munkaerő-piaci szerkezetváltás a Nyugat-Dunántúlon

Összefoglaló A nyugat-dunántúli régió gazdasága a 2000-es évek elején is kedvezőbb helyzetet mutatott az ország más területeinél. Gazdasági fejlettsége alapján a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország mögött a vizsgált időszakban mindvégig a második helyen állt a régiók sorában. A külföldi tőke térségbe való kedvező volumenű beáramlása újabb munkalehetőséget teremtett, mely további munkaerő-felvevő piacot, s vele újabb képzési igényeket is indukált. A gazdasági potenciált legmarkánsabban megjelenítő egy főre jutó GDP mutatója alapján is a második helyet foglalta el a régiók rangsorában. A vizsgált időszakban azonban főként a központi régió erősödése miatt, kissé csökkent a szerepe az ország jövedelem termelésében, s ez mindhárom megyét érintette. Az időszak során az országoshoz hasonlóan, évről-évre nőtt a regisztrált vállalkozások száma. A vállalkozás-sűrűség ugyanakkor alacsonyabb az átlagosnál, ezer lakosra országosan 156, a Nyugat-Dunántúlon pedig 149 regisztrált vállalkozás jutott. Ezen belül azonban a foglalkoztatásban nagyobb befolyásoló szereppel bíró társas formában tevékenykedők fajlagos mutatója egyedül Közép-Magyarországon volt magasabb az itteninél. A lakosság jövedelmi viszonyai is jobbak mint országosan, a lakossági felvétel adatai alapján a nyugat-dunántúli háztartásokban élők egy főre jutó nettó jövedelme a második legnagyobb a régiók rangsorában. Hasonlóan kedvező az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó nagysága is, ahol a harmadik helyen áll a régió, kifejezve az itt lakók magasabb jövedelemtermelő potenciálját. A nyugat-dunántúli régióban közel egy millió ember él, s számuk az országos tendenciáktól eltérően az időszak egészében kismértékben emelkedett. Ez főként GyőrMoson-Sopron megye kedvezőbb népmozgalmának és vándorlási többletének köszönhető. A térség korszerkezete ugyanakkor negatívan rendeződött át. Az össznépességen belül a gyermekkorúak számában 12,3%-os csökkenés, a 15–64 évesek korcsoportjában 2,6, a 65 éven felülieknél pedig 11,2%-os növekedés következett be. A gyermeklétszám mintegy két évtizede tartó fogyása erősen kihatott a fiatal munkaképeskorú népesség alakulására, így csökkent a gazdaságilag aktív népesség utánpótlása. A Nyugat-Dunántúlon éppen ezért az országosnál alacsonyabb volt a gyermekeltartási ráta, míg az időskorúaké tovább nőtt a vizsgált időszakban, s ez az öregedési index egyre magasabb értékével járt együtt. Budapest után Zala megyében legnagyobb az elöregedés mértéke, itt 2008-ban 100 gyermekkorúra már 130 időskorú jutott. A népesedési folyamatokra jellemző hosszú távú irányzat jelentősen kihatott a munkaképes korú (15–74 éves) népesség nagyságára is. Az ide tartozó közel 774 ezer ember száma lényegében nem változott az ezredfordulót követően. A gazdaságilag aktív népességé azonban 2008-ra kissé csökkent, mely a Vas megyei létszám több mint 7%-os visszaesésének a következménye. Az aktivitási ráta ugyanakkor az időszak egészében meghaladta az országos átlagot, mely főként a nagyobb foglalkoztatottsággal, illetve az alacsonyabb munkanélküliséggel volt összefüggésben. 2008-ban a Nyugat-Dunántúlon 57,8% volt az aktivitási ráta, 3,2 százalékponttal magasabb az országosnál.

-3-

www.ksh.hu

A régióban 2008-ban közel 425 ezer főt foglalkoztattak, kissé kevesebbet, mint az évezred elején. Az itt dolgozók a 15–74 éves korosztály több mint 55%-át adták, országosan pedig alig több mint felét. A régióra jellemző foglalkoztatottsági ráta mutatója az időszak egészében 5–6 százalékponttal haladta meg az országosat. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya a csökkenés ellenére is a régiós létszám kétötödét tette ki, míg országosan ez egyharmados volt. Nőtt ugyan a szolgáltató szektor szerepe, de a nagy ipari túlsúly miatt aránya jóval az országos átlag alatt maradt. Egyúttal javult a foglalkoztatottak iskolázottsága is, de ez alacsonyabb szintű, mint országosan. Tíz foglalkoztatottból kilenc alkalmazottként dolgozott, arányuk az országosnál kissé magasabb volt. Az intézményi munkaügyi statisztika szerint, 2008-ban éves átlagban a 4 főnél többet foglalkoztató magyarországi vállalkozásoknál és költségvetési szerveknél alkalmazásban állók 9%-a dolgozott a régióban. Számuk az időszak végére 5,3%-kal csökkent, ezen belül Vasban és Zalában egytizedet meghaladó mértékben. 2000ben még az alkalmazásban állók jelentős része dolgozott a termelő szektorban, arányuk az elmúlt évre azonban csökkent a szolgáltatási területek javára. A régióban a feldolgozóipari ágazatok az országosnál még mindig jelentősebb súllyal bírnak, 2008-ban az alkalmazottak 37%-a dolgozott e terület valamelyikén, mely 11 százalékponttal több az átlagosnál. A régió húzóágazata továbbra is a gépipar, ezen a területen 37,3 ezer főt foglalkoztattak, 6%-kal többet, mint 2000-ben. A régióban kiemelkedik a közúti járműgyártás, a villamos termékek gyártása, illetve a speciális rendeltetésű gépek készítése. A versenyszférában dolgozó alkalmazottak hattizede 300 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezeteknél dolgozott, legnagyobb létszámnövekedés ezen belül a kisebb, 10 fő alatti vállalkozásoknál volt. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a régióban 2008. végén a munkát keresők száma meghaladta a 33 ezret, mely közel másfélszerese a nyolc évvel korábbinak, de még így lényegesen kedvezőbb az országosnál. A Nyugat-Dunántúlon 2008. decemberére a munkanélküliségi ráta elérte a 7,2%-ot, – két százalékponttal nőtt az időszakban –, mely 3,6 százalékponttal volt kisebb az országosnál. A munkanélküliség ugyanekkor a középkorúak irányába tolódott el, megnőtt a 36 év felettiek, s ezen belül is az 51 évesnél idősebbek száma és aránya. Az álláskeresők között a vizsgált időszak során végig, s napjainkban is az alacsonyabb végzettségűek vannak a legtöbben, 2008-ban 36%-uk legfeljebb általános iskolai képzettséggel, ennél kissé alacsonyabb hányaduk pedig szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett. A gazdaságban tevékenykedő régi és új vállalkozások a termékstruktúra növelése, változása, illetve az új fejlesztések eredményeinek alkalmazása miatt egyre nagyobb felkészültséget vártak el a dolgozóiktól. A képzési struktúra folyamatosan módosulni kényszerült (különösen a szakmunkások körében), új szakmák és tevékenységek képzése vált elengedhetetlenné. Emellett a régió felsőoktatási centrumaiban is új karokon és szakokon kezdődött meg a szakemberképzés, főként a gépipar, a közgazdaságtan és az idegenforgalom területén. Folyamatos volt a munkanélküliek képzése és átképzése is, a munkaerő-piaci trendeknek megfelelően változott az oktatott szakmák köre.

-4-


Az Európai Uniós pályázatok megjelenése új elemeket hozott a képzésekbe. Az új aktív munkaerő-piaci eszközök segítették a foglalkoztatáspolitika megvalósulását, az újrafoglalkoztatás elősegítését, vagy a hátrányos helyzetű rétegek mobilissé tételét. Ezek egyike a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEPOF), mely többek között segíti a foglalkoztatási szint emelését, a munkaerőpiaci versenyképességet, az egész életen át tartó tanulást stb. 2008. év elején indult a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) még szélesebb körű lehetőségekkel, illetve a „Lépj egyet előre” program az alacsony iskolai végzettségű, vagy szakképzetlen felnőttek képzettségi színvonalának emelésére. A foglalkoztatás megőrzése érdekében 2009. év elejétől több milliárd forint értékű válságkezelő program indult. További lehetőségeket adnak a regionális munkaügyi központok munkahelymegőrző programjai is.

Nyugat-Dunántúl gazdasági-társadalmi helyzetének munkaerő-piaci vetülete Magyarországon 1989 után jelentős társadalmi, gazdasági változásokkal járó – területileg eltérő hatásokat eredményező – folyamatok zajlottak le. Egy-egy régió gazdasági teljesítménye, fejlettsége, versenyhelyzete, gazdasági szerkezete különbözőképpen változott, esetenként a már korábbról meglévő fejlettségbeli eltérések tovább növekedtek. Módosult a piaci környezet, új típusú gazdálkodási formában működő szervezetek alakultak, s mindezek markáns változást idéztek elő a foglalkoztatásban. A munkaerő-piaci helyzet alakulása nagymértékben függ a gazdaság állapotától, így helyzeti előnyben voltak azok a térségek, amelyek gazdasága már korábban is fejlett volt. Számukra a piacgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás kevesebb nehézséget okozott, ezáltal jobb pozíciójukat a versenyben meg tudták őrizni. Az egyes térségek közötti gazdasági fejlettségbeli különbségeket jól érzékelteti a bruttó hazai termék (GDP) nagyságának, illetve egy lakosra vetített értékének alakulása. A rendelkezésre álló adatok szerint 2000 és 2007 között az ország minden régiójában növekedett a gazdaság teljesítménye, a területi különbségek azonban nem mérséklődtek. A főváros kiemelkedő gazdasági potenciálja miatt az ország legfejlettebb térsége a közép-magyarországi. 2007-ban itt hozták létre az ország piaci beszerzési áron mért bruttó hazai termékének 47,1%-át (Budapesten 36,7%-át). Rangsorban utána a Közép- és Nyugat-Dunántúl következett, 10,2, illetve 9,7%-os GDP-ből való részesedéssel. Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2007-ban országosan 2 millió 534 ezer forintot tett ki. Összege 91,5%-kal múlta felül a 2000. évit és 7,3%-kal volt több az egy évvel korábbinál. A mutató értéke alapján felállított sorrendben – nagyságrendekkel megelőzve a többi régiót – a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi állt az első helyen, utána Nyugat-, majd Közép-Dunántúl következett. Dél-Dunántúl tartotta a negyedik helyét Dél-Alföld előtt, Észak-Magyarország pedig 2004-ben maga mögé utasította Észak-Alföldet, s a sorrend azóta sem módosult.

-5-

www.ksh.hu

1. tábla Bruttó hazai termék (GDP) a Nyugat-Dunántúlon Megnevezés Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, milliárd Ft Részesedés az ország lakónépességéből, % bruttó hazai termékéből, % Egy főre jutó GDP ezer Ft az országos átlag százalékában a megyék átlagának százalékában Nyugat-Dunántúl helyezése a régiók sorrendjében az egy főre jutó GDP alapján Ebből: Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye

2000

2005

2006

2007

1 505,3

2 165,8

2 368,7

2 483,3

9,8 11,1

9,9 9,8

9,9 10,0

9,9 9,7

1 499 113,3 143,6

2 165 99,3 128,8

2 369 100,4 132,9

2 487 98,1 128,9

II. 2. 4. 5.

II. 3. 5. 7.

II. 2. 4. 7.

II. 2. 5. 7.

Nyugat-Dunántúl a második legfejlettebb térsége az országnak, pozíciója e rangsorban évek óta nem változott a többi régióhoz képest. Közép-Magyarország növekvő súlya miatt szerepe viszont kissé mérséklődött az ország jövedelem termelésében. 2000 óta mindhárom megyében csökkent a piaci beszerzési áron mért GDP aránya az országoshoz viszonyítva, a csökkenés mértéke régiós szinten 1,4 százalékpontot tett ki. A gazdasági fejlettség szintje a régión belül meglehetősen eltérő volt. 2000 és 2007 között Vas megye regionális GDP-hez való hozzájárulása kissé visszaesett, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében nőtt. Az egy főre vetített GDP tekintetében Budapest után – 2005. kivételével – Győr-Moson-Sopron megye volt a legfejlettebb. Vas és Zala is a rangsor első harmadában foglalt helyet, előbbi az ötödik, utóbbi a hetedik helyen található. Nyugat-Dunántúlon a gazdasági teljesítménynek több mint a felét a szolgáltatások adták, de az országosnál jelentősebb az ipar súlya, amely a rendszerváltást követő külföldi tőkebeáramlásnak, az infrastrukturális fejlesztéseknek, és a befektetéseket ösztönző támogatásoknak, helyi adókedvezményeknek köszönhető. Az iparon belül mindhárom megye feldolgozóipara kiemelkedő. Azon belül elsősorban Győr-MosonSopron megyében és Vasban a gépipar néhány ágazata (közúti gépjármű és alkatrész, villamosipari gép, műszer, híradástechnikai eszközök gyártása) bír jelentős súllyal. A legutolsó rendelkezésre álló területi adatok szerint 2006-ban az ipar és az építőipar hozzájárulása a regionális GDP-hez (44,4%) meghaladta az országos átlagot, ezen belül még a legkisebb részesedésű Zalában is. Az agrárium jövedelemtermelőképessége ugyanekkor visszaesett, s az építőiparhoz hasonlóan szerény mértékben járult hozzá a régió gazdasági fejlődéséhez. Számottevő a régió idegenforgalmi szerepe is. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének, gazdag turisztikai potenciáljának (Balaton, termál- és gyógyvizek, védett természeti területek, műemlékek, kulturális programok, népi hagyományok stb.), valamint fejlett infrastruktúrájának köszönhetően jelentős a vendégforgalom. A 2006. évi adatok szerint az idegenforgalmat reprezentáló -6-


szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban létrehozott egy főre jutó GDP 24,5%-kal múlta felül az országos átlagot. A regisztrált vállalkozások száma a régióban az országoshoz hasonlóan – 2006. kivételével – évről-évre gyarapodott, számuk 2008. végén meghaladta a 148 ezret. A regisztrált vállalkozások ezer lakosra vetített értéke a központi térség dominanciája miatt a Nyugat-Dunántúlon (149) kissé elmaradt az országostól (156). A társas formában működő nyereségérdekeltségű gazdasági szervezetek esetében a fajlagos mutató nagysága a térségben (43) ugyan szintén nem érte el az országra jellemzőt (56), azonban a régiók sorában a második legnagyobb volt. Egyéni vállalkozást ugyanakkor az átlagnál 6-tal többet, 106-ot tartottak nyilván ezer lakosonként a régióban. A foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, amelyek kiemelt gazdaságszervező funkciót látnak el. Az 1990-es évek elején először a régió legfontosabb ipari központjaiban indult meg létesítésük azzal a céllal, hogy az egyre markánsabban jelentkező külföldi tőkebefektetések számára az ipari tevékenység folytatásához széles körű infrastruktúrával felszerelt ipari területeket hozzanak létre, és sokrétű szolgáltatásokkal (tőkeszervezés, partnerkapcsolatok kiépítése, kereskedelmi, logisztikai, innovációs tevékenység, marketing, oktatási, képzési, finanszírozási, ösztönzési megoldások) segítsék a parkokba települt cégeket. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium adatai szerint 2006-ban az ország ipari parkjainak alig több mint egytizede működött a nyugati térségben, a rendelkezésre álló összes és beépíthető nettó területet, a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak létszámát, a vállalkozások által elért árbevétel volumenét tekintve azonban a jóval iparosodottabb Közép-Dunántúlt követően a második helyen szerepelt. 2008-ban 27 ipari parkot tartottak nyilván a három megyében együttesen, közülük a legtöbbet Zalában. Arányát tekintve a legtöbb vállalkozás a Győr-MosonSopron megyeiekben telepedett le, míg a munkavállalók koncentrációja Vasban volt a legnagyobb. 2. tábla A nyugat-dunántúli megyék helyzete az ország megyéinek rangsorában, 2008a) Győr-MosonSopron

Mutató

Vas

Zala

megye Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás Egy vállalkozásra jutó külföldi tőke, 2007 Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó, 2007 Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta A 299 fő feletti létszámú vállalkozásoknál alkalmazásban állók aránya A termelő szektorban alkalmazásban állók aránya a) A rangsort a megyék adatainak csökkenő sorrendje alapján alakítottuk ki.

-7-

8. 3. 4. 3. 19.

12. 10. 6. 4. 15.

5. 17. 13. 4. 14.

4. 4.

3. 2.

17. 17.

www.ksh.hu

Mind a vállalkozások számát, mind a befektetések volumenét tekintve – a központi régió után – Nyugat-Dunántúl a legvonzóbb célpontja a külföldi befektetőknek. Ez a munkaerő foglalkoztatása szempontjából (multinacionális cégek letelepedése) is kedvező. 2006. végén 2 511 – legalább 10% külföldi tulajdonrésszel rendelkező – külföldi érdekeltségű vállalkozás működött a régióban, 46,2%-uk GyőrMoson-Sopron megyében. Területi összehasonlításban a fővárost nem számítva a nyugati térség három megyéjében regisztrálták e vállalkozások csaknem egynegyedét. Saját tőkéjükben a külföldi részesedés aránya az országos átlagot (77,4%) jóval meghaladva 97,5%-ot tett ki. A külföldi befektetések aránya 2000-hez képest országos viszonylatban kissé mérséklődött, a Nyugat-Dunántúlon viszont 16,4 százalékponttal emelkedett. A külföldi tőkének a régió gazdaságában betöltött jelentőségét bizonyítja, hogy 2000 és 2006 között az egy vállalkozásra jutó külföldi részesedés csaknem háromszorosára (országosan két és félszeresére) nőtt és 2006-ban meghaladta a 626 millió forintot. A lakosság jövedelme szoros kapcsolatban áll az adott térség gazdasági teljesítményével, foglalkoztatási színvonalával. E tekintetben is számottevő különbségek lelhetők fel az ország egyes területei között. Az iparosodottabb területek, illetve azok a térségek, ahol a szolgáltatási ágak gazdasági súlya számottevő, magasabb jövedelmi színvonalat biztosítanak az ott lakók megélhetéséhez. A régiók közötti különbségeket jól tükrözi az egy adófizetőre jutó jövedelemadó nagysága. 2007-ben Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl után a Nyugat-Dunántúlon volt a legtöbb az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege (312 ezer Ft). A lakossági összeírás során gyűjtött jövedelmi adatok is hasonló eredményeket tükröztek. Országos összehasonlításban a központi régió után 2007-ben a második legmagasabb egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkeztek a nyugat-dunántúli háztartásokban élők.

A munkaerő-piaci kínálatra ható tényezők alakulása Magyarországon évtizedek óta kedvezőtlenek a népesedési folyamatok. A jelenlegi legsúlyosabb demográfiai probléma az alacsony termékenység és a magas halandósági szint, a népesség öregedésének fokozódása. 1981 óta a halálozások száma felülmúlta az élve születésekét, és az ebből eredő fogyást a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege sem tudta ellensúlyozni. A népesség lélekszáma így – változó intenzitással ugyan –, több mint két és fél évtizede folyamatosan csökken. Hazánkban – a fejlett társadalmakhoz hasonlóan – a népesség fogyása öregedő korösszetétellel párosult. Az utóbbi évtizedekben a lakosság korösszetétele fokozatosan eltolódott az idősebb korosztályok javára, s ez már napjainkban is demográfiai problémákat vet fel. Márpedig a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulása szempontjából nagyon lényeges tényező, hogy a felnőtt korú népességen

-8-


belül hogyan alakul a potenciálisan munkaerőforrást jelentő aktív munkavállalók létszáma. Nyugat-Dunántúlon az elmúlt két évtized népmozgalmi folyamataiban az országos tendenciákhoz hasonlóan a lélekszám fogyása és a társadalom öregedése figyelhető meg. 2008. január 1-jén a Nyugat-Dunántúlon 997 939 ember élt, az ország népességének közel egytizede. 2001 és 2006 között a lakónépesség száma meghaladta az egymilliót, 2007. elejétől süllyedt ismét az alá, de még így is 1,4%-kal múlta felül a 2000. évit. A két időszak között az össznépességen belül a gyermekkorúak (0–14 évesek) számában jelentős, 12,3%-os csökkenés következett be. A munkavállalásban leginkább érintett 15–64 korcsoportban kismértékű, 2,6%-os, az időskorúak (65–x évesek) esetében viszont már 11,2%-os gyarapodást regisztráltak. Az aktívak közül a 25–34, illetve az 55–64 éves korcsoportok létszáma erőteljesen – 15,3%-kal, illetve 20,4%-kal – bővült, ami az 1950-es és az 1970-es években született népesebb generációk jelenlétének tudható be. 2008-ban a régió 74 éven felüli lakossága több mint egynegyedével haladta meg a 2000. évit. Növekvő számuk és népességen belüli hányaduk emelkedése az első világháború utáni magasabb születésszám következménye. 3. tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráták, 2008 Változás

Megnevezés

Magyarország

1990

NyugatDunántúl

-hez képest, százalékpont Magyarország

0–14 évesek aránya, % 15–64 évesek aránya, % 65–x évesek aránya, % Eltartottsági ráta, % gyermek népesség idős népesség eltartott népesség Öregedési index,%

2000

NyugatDunántúl

Magyarország

NyugatDunántúl

15,0 68,8 16,2

14,1 69,7 16,2

-5,5 +2,6 +3,0

-6,8 +3,8 +2,9

-1,9 +0,7 +1,2

-2,2 +0,8 +1,4

21,8 23,5 45,3 107,6

20,3 23,3 43,6 114,8

-9,2 +3,5 -5,7 +43,1

-11,4 +3,1 -8,3 +51,0

-3,0 +1,5 -1,5 +19,1

-3,4 +1,8 -1,6 +24,2

A gyermekszám drasztikus csökkenése egy idő után azzal járt, hogy megindult a munkaképes kort elérők (15–24 évesek) számának visszaesése. 2000 és 2008 között a régió három megyéjében együttesen több mint 25 ezer fővel mérséklődött e korcsoport nagysága, népességen belüli arányuk 12,6%-ot tett ki, szemben a 2000. évi 15,3%-kal. A munkaerő-piacon tehát egyre kevesebben jelennek meg, csökken a gazdaságilag aktív népesség utánpótlása, miközben a „Ratkó korszak” nagy

-9-

www.ksh.hu

létszámú évjárataiba tartozók belépnek az idős korosztályba és túlnyomó többségük inaktívvá, eltartottá válik. Régión belül különböző irányú tendenciák jellemezték a megyéket, legjobban Győr-Moson-Sopron népesedési helyzete tért el a másik kettőétől. Az ezer lakosra vetített népmozgalmi mutatók kedvezőbben alakultak az évek során a Vas és a Zala megyében regisztráltnál. Fejlődő gazdasága – elsősorban a munkaerő-piaci szempontból legaktívabb korosztályok számára – egyre vonzóbbá tette Győr-MosonSopron megyét az ország más területein élők számára, így 2001 és 2008 között minden évben Pest megye után itt volt a legnagyobb az ezer lakosra vetített belföldi vándorlási többlet. Nyolc esztendő alatt 3,8-ról 6,8-ra nőtt a mutató értéke. Vasban és Zalában hol aktívum, hol passzívum képződött, 2005. óta azonban mindkét megyét elvándorlás jellemezte. A régió nemzetközi vándorlási egyenlege a 2004-es év kivételével pozitív volt, az utóbbi pár évben azonban mérséklődött az ebből eredő aktívum. Előzetes adatok szerint 2008-ban csak három olyan területi egysége volt az országnak (Budapest, Pest, Győr-Moson-Sopron megye), ahol a népesség lélekszáma ténylegesen gyarapodott és ez kizárólag a pozitív – belföldi és a nemzetközi – vándorlási egyenlegnek köszönhető. A természetes népmozgalmi és vándormozgalmi folyamatok hatására Vas és Zala megyével szemben – ahol évről évre apadt a lakosságszám – Győr-MosonSopronban 2008-ban 1,5%-kal éltek többen a 2000. évinél. A korcsoportonkénti adatok szintén a régió északi megyéjének kedvezőbb helyzetét mutatják. A vizsgált időszakban Győr-Moson-Sopron megyében a gyermekkorúak aránya mindvégig meghaladta a régiós átlagot, az időskorúaké pedig elmaradt attól. Ezzel szemben közel egy évtized alatt Zalában apadt a legnagyobb mértékben a gyermeklétszám és itt nőtt leginkább (2 százalékponttal) az időskorúak népességen belüli részaránya. A népesség egyes korcsoportjainak egymáshoz viszonyított aránya fontos jelzőszáma a korösszetétel változásának, s ezen keresztül nagy jelentőséggel és hatással bír a gazdasági életre, a társadalom egészére. A gyermekkorúak aránya az aktív korú népességhez képest folyamatosan csökkent, következésképpen mérséklődtek a 15–64 éves korosztályba tartozók gyermekekre irányuló eltartási terhei. Nyugat-Dunántúlon e mutató alapján 2000-ben 4, 2008-ban már 5 aktív korú lakos jutott egy gyermekre. Az eltelt közel egy évtizedben igazán jelentős gyarapodást az időskorú (64 év feletti) népességnél lehetett kimutatni. Az időskorúak aránya évről évre nőtt, s régiós szinten az időszak eleji 14,8-ről 16,2%-ra emelkedett. Országos viszonylatban számottevőek a területi különbségek, s ezek szükségképpen kihatnak a foglalkoztatás mértékére, a gazdasági aktivitás szerinti összetételre. A függőségi ráták tanúsága szerint Közép-Magyarországon, Dunántúlon, ezen belül is különösen Nyugat-Dunántúlon az alacsonyabb gyermek eltartottsági ráták többnyire nagyobb időskorú arányokkal és az öregedési index magasabb értékeivel párosulnak. Az ország leginkább elöregedett területi egysége a főváros, ahol 2008-ban száz gyermekkorúra 147 időskorú lakos jutott, kétszer annyi, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyugat-Dunántúlon a régiós átlag szélsőséges megyei értékeket takar. Budapest után másodikként Zala megye

- 10 -


lakossága öregedett el leginkább (a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma 2008-ban 130 volt, szemben a 2000. évi 96-al). A növekedés mértéke országosan kiugrónak számított. A régiós átlagnál jobban öregedett a vasi lakosság is, viszont Győr-MosonSopron a megyék „öregedési” rangsorában a hetedik legalacsonyabb értéket képviselte. A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Magyarországon, ahol egyébként nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony a foglalkoztatottság, az idős népesség hányadának növekedése, inaktívvá válása a foglalkoztatás lehetőségét tovább korlátozza és az egyre szűkülő létszámú aktív korúakra mind nagyobb terheket rónak. A nyugdíjrendszer GDP arányos hiánya, s ennek várható fokozódása és a fentiekben vázolt népesedési folyamatok a nyugdíjrendszer reformjához vezettek. Az 1997. évi törvény rendelkezett az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos (kétévenként egy-egy évvel való) emeléséről, így 2009-től mindkét nem esetében egységesen 62 évre módosult. A nyugdíjkorhatár emelésén túl a reform részeként 2008. január 1-től új szabályok léptek életbe a nyugdíjszámításra vonatkozóan és a nyugellátás folyósítása melletti munkavégzés szabályai is változtak, szigorodtak.

Munkaerő-piaci aktivitás, foglalkoztatási jellemzők, munkaerő-kínálat A népesedési folyamatokra hosszú távon jellemző irányzat, mely szerint a gyermekkorúak számának visszaesése mellett emelkedik az időseké, jelentősen kihat a munkaképes korú (15–74 éves) népesség számának alakulására is. Ennek vizsgálatára a KSH munkaerő felmérése ad lehetőséget, mely a lakosság körében végzett rendszeres, reprezentatív, megkérdezésen alapuló felvétel. 1. ábra A 15–74 éves népesség megoszlásának változása korcsoportonként és területenként %

Ny ugat-Dunántúl

Ország

80 70 60 50 40 30 20 10 0 15–24

25–64

65–74

15–24

2000

2007

- 11 -

25–64

65–74

év

www.ksh.hu

2008-ban a Nyugat-Dunántúlon 773,6 ezer ember tartozott a 15–74 éves korosztályba, mindössze 1,6 ezerrel, 0,2%-kal több mint 2000-ben. Ebben az időszakban egyedül Győr-Moson-Sopron megyében volt növekedés, 2,8%, míg Vasban és Zalában hasonló mértékű, 1,7–1,8%-os csökkenés következett be. A munkaképes korúakon belül a fiatal aktívak száma és aránya csökkent nagyobb mértékben, míg az idősebb korcsoportúaké a demográfiai átrendeződés miatt folyamatosan emelkedett. A munkaerőpiac kínálati oldalát jelentő foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen adják a gazdaságilag aktív népességet. Nagyságában a NyugatDunántúlon mérséklődés, míg országosan kismértékű növekedés tapasztalható. A régió aktív népességének 44%-a volt jelen Győr-Moson-Sopron megyében, s itt a növekedés is országosat meghaladó mértékű volt. Vas megyében viszont jelentős volt az aktívak számának csökkenése, míg Zalában nem történt számottevő változás. A régióban – az országostól eltérően – a vizsgált időszak egészében nőtt az inaktívak száma. Ez főként Vas megye magas mutatószámának a következménye, ahol a gazdasági szerkezetváltás már korábban éreztette hatását, illetve a határőrség megszüntetése 2008-ban okozott jelentősebb emelkedést. Ez a jelentős számú korkedvezményes nyugdíjas főként a fiatalabb korcsoportokat érintette, miközben az általános nyugdíjkorhatár emelkedése, a hosszabb szolgálati idő előírása, a nyugdíjösszegek számításának változása a lakosság körében éppen az inaktivitás ellen hatott. 4. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásának főbb jellemzői, 2008

Megnevezés

Gazdaságilag aktívak száma ezer fő

Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Ország összesen

197,9 116,6 132,3 446,8 4 208,6

Foglalkoztatottak száma

a 2000. évi %-ában 102,5 92,6 100,1 99,2 102,2

ezer fő 190,9 110,2 123,6 424,7 3 879,4

a 2000. évi %-ában 103,8 91,8 97,2 98,5 100,6

Gazdaságilag inaktívak száma ezer fő 144,9 86,4 95,5 326,8 3 501,6

a 2000. évi %-ában 102,5 107,2 95,7 101,6 95,7

A régióra jellemző aktivitási ráta 2001-től jelentősen meghaladta az országosat, mely főként a nagyobb foglalkoztatottsággal és az alacsonyabb munkanélküliséggel volt összefüggésben. A férfiak aktivitási rátája többnyire magasabb, mint a nőké. A nyugat-dunántúli mutatók viszont mindkét nemnél az országosnál is magasabbak. A kedvező irányú eltérés főként az időszak elején volt jellemzőbb a Nyugat-Dunántúl javára, az utóbbi években ugyanakkor szűkült az arány-különbség, mindvégig megtartva a régiós előnyt.

- 12 -


2. ábra Aktivitási ráta nemenként % 70 65 60 55 50 45 40 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Ny ugat-Dunántúl Összesen

Ország összesen Férfi

Nő

A nyugat-dunántúli régióban 2008-ban 424,7 ezer főt foglalkoztattak, másfél százalékkal kevesebbet, mint az évezred elején, míg országosan kismértékű növekedés történt. A munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak többnyire rendszeres jövedelmet biztosító munkával, illetve munkahellyel rendelkeztek, illetve attól csak átmenetileg voltak távol. Ez a létszám a munkaerő kínálatnak 95%-át tette ki, melynek mértéke az országosat és a régiók többségének mutatószámát is meghaladta, köszönhetően az időszak egészére jellemző kedvező nagyságú munkanélküliségnek. A régió megyéi között viszont jelentősek voltak a különbségek. Míg GyőrMoson-Sopronban 3,8%-kal nőtt a foglalkoztatottság az időszak egészében, addig Vas megyében, a korábban jelzett okok miatt 8,2%-kal, míg Zalában mérsékeltebben, 2,8%-kal csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a munkaerő kínálat (vagyis akik iránt volt kereslet a munkaerő piacon és nem voltak munkanélküliek) 2008-ban szintén Győr-Moson-Sopronban volt a legkedvezőbb, 96,5%, míg Vas megye mutatója kevésbé, Zala megyéé pedig számottevően alacsonyabb volt a régiós átlagnál. A kínálati arány az időszak egészében hullámzóan alakult a megyékben, de csak GyőrMoson-Sopronban volt tartós emelkedés. A megyei mutatószámok azonban így is meghaladták az országosan jellemző munkaerő-kínálati arányokat. A foglalkoztatottak a 15–74 éves korosztály mintegy 55%-át adták a NyugatDunántúlon, míg országosan alig több mint felét. Az arány 2000-hez képest régiónkban egy százalékponttal csökkent, míg a lényegesen alacsonyabb országos mutató kismértékben emelkedett. A régió foglalkoztatottsági mutatói átlagosan 5–6 százalékponttal haladták meg az országost. A foglalkoztatási ráta a régió megyéi közül 2008-ban Győr-Moson-Sopronban volt a legkedvezőbb, míg a másik két megyében azonos szinten alacsonyabb volt.

- 13 -

www.ksh.hu

3. ábra Foglalkoztatási ráta alakulása % 60

55 50 45 40 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Ny ugat-Dunántúl

2006

2007

2008

Ország

A foglalkoztatottsági ráta az időszak egészében hullámzóan változott a régióban, maximumát 2002-ben érte el, egy évvel korábban, mint az országosan számottevőbb emelkedés jelentkezett volna. Ez a régióban a gazdaság akkori kiemelkedő prosperálásának következménye volt, melyben szerepet játszott a külföldi tőke nagyarányú beáramlása, a multinacionális vállalatok tevékenysége, a külpiaci értékesítési feltételek kedvező volta, valamint az általános gazdasági, adózási feltételek pozitív hatása. A ráta 2007-ben történt emelkedése már alacsonyabb szintű volt korábbinál, s 2008-ban a válság jelenségeként érzékelhetően már újból csökkenés következett be. A foglalkoztatottak gazdasági ágak főbb csoportjai szerinti összetétele is változott a vizsgált időszakban a régióban. A már jellemzően alacsony szintről tovább csökkent a mezőgazdaság szerepe a foglalkoztatásban, nőtt viszont a szolgáltatásoké. 5. tábla A foglalkoztatottak jellemzői szektoronként Ebből Év

Foglalkoztatott, ezer fő

mezőgazdaságban

ipar, építőiparban

szolgáltatásban

foglalkoztatottak aránya, % Nyugat-Dunántúl 2000 2007

431,3 433,8

6,3 4,3

41,3 39,8

52,5 56,0

33,9 32,7

59,6 62,8

Ország összesen 2000 2007

3 856,2 3 926,2

6,7 4,7

- 14 -


Az ipari foglalkoztatotti hányad némileg mérséklődött, mely részben az utóbbi egy-két évben bekövetkezett szerkezeti problémákkal, részben a szolgáltatási szektor intenzív előretörésével volt összefüggésben. Ennek ellenére a nyugatdunántúli régióban az időszak egészében az ipari foglalkoztatottság magasabb volt az országosnál, mértéke átlagosan 7 százalékponttal meghaladta azt. A szolgáltatási szektor hányada viszont hasonló mértékben alacsonyabb volt annál. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettsége 2000 és 2007 között emelkedett a Nyugat-Dunántúlon, igaz a növekedés mértéke és a magasabb szintű végzettség aránya jelentősen elmaradt az országostól. Ezt részben a térség foglalkoztatási szerkezete (az ipar magasabb aránya), részben az erős hagyományokkal rendelkező egyetemi központ hiánya, valamint a főváros központi szerepe indokolja. Az általános iskolások arányának fokozatos csökkenése mellett térségünkben tovább nőtt a szakmunkások hányada, mely 2007-ben az összes foglalkoztatott 38%-ának volt a legmagasabb iskolai végzettsége. Arányuk így 4 százalékponttal volt magasabb mint 2000-ben, míg országosan kismértékű csökkenés történt. A középfokú végzettségűek hányada mind a régióban, mind országosan hasonlóan alakult, az összes foglalkoztatott mintegy harmadát adták, s ez érdemben nem változott az időszak elejéhez képest. Legnagyobb különbség a diplomásoknál tapasztalható, ugyanis a régióban egy százalékpontos emelkedés mellett 2007-ben a foglalkoztatottak mindössze 15,6%-a rendelkezett diplomával, mintegy 62 ezer ember, míg országosan 21,7%-a. Az országos arányt a főváros kiemelkedő mutatója is befolyásolja, de hasonlóan alacsony mutató a régiók közül csak a Közép-Dunántúlon mérhető. A foglalkoztatottak közül mind a régióban, mind országosan a nők iskolázottsága a magasabb. A foglalkoztatottak korszerkezete is jelentősen átrendeződött az ezredfordulót követően. E viszonylag rövid időszak alatt tovább csökkent a 25 éven aluliak részesedése, mely az oktatásban, s főként a felsőoktatásban való nagyobb részvétel következménye. 2007-ben a foglalkoztatottak közül közel 33 ezren a 15–24 évesek közé tartoztak, mely 2000-hez képest háromötödére csökkent. Az aránycsökkenés az országoshoz hasonlóan alakult. A 25–64 évesek részesedése viszont 92,2%-ra, az országossal közel hasonló szintre emelkedett, mely főként a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésének az eredménye. Az e korhatár felett foglalkoztatottak részesedése a régióban nem érte el a fél százalékot – számuk mindössze 1 700 körüli volt – s országosan is csak 0,8%-ot tett ki. Nemenként jellemző eltérések nem tapasztalhatók, mindössze a fiatalabb női korosztály foglalkoztatottsága alacsonyabb a férfiakénál, vélhetően közülük többen tanulnak tovább a felsőoktatásban. A foglalkoztatás jellegét tekintve 2000 és 2007 között a régióban kisebb változások történtek. Az időszak végén a foglalkoztatottak 89,4%-át az alkalmazottak tették ki, arányuk az ezredforduló óta 2,7 százalékponttal nőtt. A növekedés mértéke az országossal azonos volt, bár az alkalmazotti arány itt magasabb az átlagosnál. A szövetkezetek szerepének csökkenésével egyidejűleg az itt foglalkoztatottak száma elhanyagolható. Tovább csökkent a társas vállalkozás tagjaként, önállóan dolgozók

- 15 -

www.ksh.hu

aránya is, mindössze 42 ezer ember folytatott így kereső tevékenységet a régióban, az alkalmazottak alig több mint tizedét kitevő létszámmal. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2008-ban a Nyugat-Dunántúlon 22,1 ezren voltak munka nélkül, számuk az időszak egészében 16%-kal emelkedett. A csúcs 2005-ben volt, amikor közel 27 ezer munkanélkülit írtak össze. Országosan a növekedés minimális volt, bár a munkanélküliségi ráta mindvégig lényegesen magasabb volt a régiósnál, mértéke annak 1,2 és 1,6-szerese között változott. 3. ábra Munkanélküliségi ráta alakulása % 9

8 7 6 5 4 3 2 1 0 2000

2001

2002

Gy őr-Moson-Sopron

2003 Vas

2004 Zala

2005

2006

Ny ugat-Dunántúl

2007

2008 Ország

A megyék közül az időszak egészében Győr-Moson-Sopron rátái voltak a legkedvezőbbek. A 2000-es évek elején még Zala megye adatai voltak a legjobbak a régióban, de 2000-2008 között itt nőtt a legjobban a ráta mértéke. Vas megye 2005. évi mutatója viszont még az országost is meghaladta. A munkanélküliek kor szerinti összetétele jelentősen módosult 2000 és 2007 között. A régióban a 15–24 évesek aránya 9,2 százalékponttal, 19,3%-ra csökkent. Ugyanekkor a munkanélküliség a 25–64 évesek korosztályába tevődött át, közöttük viszont az egyes korcsoportokban differenciált volt az állástalanság, főként az idősebbek rovására. A régióban az országossal ellentétben a magasabb képzettségűek közül került ki több munkanélküli. Az ezredfordulón még 37,9%-uknak az általános iskola volt a legmagasabb végzettsége, 2007-re ez 11,1 százalékponttal csökkent. Országosan viszont emelkedés következett be, az összes munkanélküli egyharmada rendelkezett 2007-ben ezzel a végzettséggel. Nyugat-Dunántúlon a szakmunkások és a középfokúak körében is nőtt a munkanélküliség, de a diplomásoknál volt a legnagyobb változás, arányuk – az iskolázottság emelkedésével párhuzamosan – 11,5%-ra, közel duplájára emelkedett. Ez alacsonyabb aránnyal ugyan, de növekedésének mértékét tekintve országosan is jellemző volt.

- 16 -


Az alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti átrendeződése Mivel a KSH munkaerő-felmérése, az alkalmazásban állók gazdasági ágankénti, valamint létszám-kategóriánkénti vizsgálatát nem teszi lehetővé, ezért e kérdésre az intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtés adatainak elemzése adhat választ. 2008-ban éves átlagban a megyei székhelyű, legalább 5 fős vállalkozásoknál és költségvetési szerveknél országosan 2 763 ezren álltak alkalmazásban, 9%-uk (248,2 ezer fő) a Nyugat-Dunántúlon. 2000 és 2008 között a régióban alkalmazásban állók száma 5,3%-kal csökkent, melyen belül Vas és Zala megyében 11–12%-os visszaesés, míg Győr-Moson-Sopronban enyhe (1,7%) növekedés volt jellemző. A 2008. évi székhely szerinti adatok évi átlagban még csak enyhe mérséklődést mutattak, melynek oka elsősorban az, hogy a kialakuló válság az év utolsó hónapjaiban gyakorolt érezhető hatást a régió munkaerő-piacára. A gazdálkodó szervezetek elsődlegesen a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg (ők nem szerepelnek az alkalmazottaik között), valamint sok esetben a munkaidő csökkentéséhez folyamodtak. 2008. év végére azonban már az alkalmazotti létszám alakulásában is erőteljesebben megmutatkoztak a recesszió jelei. Hiszen míg az év első és a második negyedévben a létszám növekedése volt jellemző, addig a második félévtől elindult egy csökkenési folyamat. (Az első negyedévben még 8, a másodikban pedig 2 ezerrel nőtt az alkalmazotti létszám a régióban.) Július és szeptember között 3 300-zal, a következő három hónapban pedig már 9 700-zal lett kevesebb a számuk, s így 2008. év végén 238,4 ezren dolgoztak a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél. (Országosan az év utolsó negyedévében 80 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma.) A régión belül Zalában már a második negyedévben is enyhe létszámcsökkenés mutatkozott, a másik két megyében ekkor még 1 200–1 300 fős volt a gyarapodás. 4. ábra A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, % 96 95 94 93 92 91 90 2000

2001

2002

2003

2004

Ny ugat-Dunántúl

- 17 -

2005

2006 Ország

2007

2008

www.ksh.hu

Az elbocsátások elkerülésének egyik megoldásaként a munkaidő csökkentését alkalmazták a munkáltatók. 2000-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya még 95–96% körül alakult, mely kilenc év alatt a régióban átlagosan 3,6 százalékponttal csökkent, melyen belül Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb, 4,3, míg Vasban 3 százalékpont alatt maradt. Ennek eredményeként a 2008-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 92,1% volt a Nyugat-Dunántúlon, egy százalékponttal magasabb az országosnál. 2000-ben a régióban alkalmazásban állók több mint négytizede az iparban (azon belül is a feldolgozóiparban) dolgozott, mely 13 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. Az e területen dolgozók részaránya Vas megyében volt a legmagasabb, az alkalmazottak közel fele az iparban talált munkát, míg Zalában arányuk alig több mint egyharmad volt. 2008-ra a gazdasági ág szerinti összetétel számottevően módosult. A termelő szektorban foglalkoztatottak aránya erőteljesen csökkent a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak javára. A bázisévben az előbbiek részaránya a régióban 55% volt, mely 2008-ra 47%-ra apadt, s így a létszámuk 145,4 ezerről 116,4 ezerre csökkent. Legnagyobb mértékű (10 százalékpont) arány-csökkenés Zala megyét jellemzi, ugyanakkor Vasban ennek alig több mint fele volt. (2000 és 2008 között országosan 5,6 százalékponttal csökkent a termelő szektorban foglalkoztatottak részaránya.) 6. tábla Az alkalmazásban állók számának változása gazdasági áganként 2000-hez viszonyítva, 2008 (százalék) Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szerv

Nyugat-Dunántúl

Ország

-44,5 -17,1 -12,4 +8,0 -6,3 +9,5 +49,5 +121,9 -21,1 +5,2 +0,4 +18,6 -5,3 -6,4 -7,0

-34,6 -11,5 +7,7 +27,6 +14,3 -7,2 +30,3 +72,5 -12,6 +8,0 -3,3 +10,4 +1,6 +3,3 -8,8

A gazdasági ágakon belül vizsgálva a változást, a mezőgazdaságban következett be legnagyobb mértékű (45%) létszámcsökkenés, s ezáltal az alkal-

- 18 -


mazotti létszám 2008-ra 10 ezer fő alá csökkent a régióban, mely az országosnak 11%-a. Az alkalmazásban állók száma alapján a feldolgozóipari ágazatok az országosnál jelentősebb súllyal bírnak. 2000-ben régiónkban az összes munkavállaló 41, 2008-ban pedig 37%-a dolgozott e terület valamelyikén, mely az országosnál 13, illetve 11 százalékponttal magasabb volt. 5. ábra Az alkalmazásban állók számának megoszlása a feldolgozóiparban, 2008 Élelmiszeripar Gy őr-MosonTex tilipar

Sopron

Fa-, papíripar Vas Vegy ipar Nemfém ásv ány i termékek Zala

gy ártása Fémalapany ag, fémfeldolgozási termékek gy ártása Gépipar

Ny ugat-Dunántúl

Egy éb feldolgozóipar 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A régióban (és országosan is) a feldolgozóiparon belül továbbra is a gépipar súlya a legnagyobb, 2008-ban a vállalkozások 37,3 ezer főt foglalkoztattak e területen, 2,4 ezerrel többet mint 2000-ben. Annak ellenére, hogy mindhárom megyében a gépiparban foglalkoztatottak létszáma a legjelentősebb, ezen belül lényeges eltérés figyelhető meg: Győr-Moson-Sopron megyében a közúti járműgyártásban, Vasban a villamos termékek gyártásában, Zalában pedig a speciális rendeltetésű gépek gyártásánál foglalkoztatták a legtöbb dolgozót. A feldolgozóipar többi ágazataiban alkalmazottak számának összetétele megyénként szintén nagyon változatos képet mutat: Győr-Moson-Sopron megyében a vegyipar (műanyag, és gumitermékek gyártása), Vasban a textilipar (autó üléshuzat), Zalában pedig az élelmiszeripar (malomipari termékgyártás) képviseli a második legnagyobb részarányt. A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak létszáma 2000-ben 116,8 ezer fő volt a Nyugat-Dunántúlon, amely 2008-ra 13%-kal, 131,8 ezerre emelkedett, miközben országosan ennél 2 százalékponttal alacsonyabb volt a növekedés mértéke. A nyugat-dunántúli régióban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban foglalkoztatottak létszáma bővült a legerőteljesebben (mely mind a három megyét jellemzi), 2,2-szeresére, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 6,3%-os csökkenés történt. Az előbb említett gazdasági ágon túl Győr-MosonSopron megyében a pénzügyi közvetítésben, Vasban az egyéb közösségi, személyi - 19 -

www.ksh.hu

szolgáltatásban, Zalában pedig a szállítás, raktározásban dolgozók száma növekedett az átlagnál jóval erőteljesebben, sorrendben 98, 10, illetve 23%-kal. Az alkalmazásban állók létszám-kategóriánkénti összetételének változását a versenyszféra (vállalkozások) adatgyűjtéseiből tudjuk nyomon követni. 2000-ben a nyugat-dunántúli régió 198,3 ezres foglalkoztatotti létszámának hattizede a 300 fő alatti kategóriájú gazdasági szervezeteknél dolgozott, mely arány 2008-ra 5 százalékponttal emelkedett, összefüggésben az e körbe tartozó vállalkozások számának változásával. 6. ábra Az alkalmazásban állók számának változása a foglalkoztatók létszám-kategóriája szerint, 2008 2000=100,0 % 140 120 100 80 60 40 20 0 Gy őr-Moson-

Vas

Zala

Ny ugat-Dunántúl

Ország

Sopron 10 fő alatti és ismeretlen

10 – 49 fő

50 – 299 fő

300 fő és felett

Létszám-kategóriánként vizsgálva a változást elmondható, hogy a 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma növekedett a legnagyobb mértékben, míg a 300 fő felettieké – Győr-Moson-Sopron kivételével – Vasban 12, Zalában pedig 15%-kal csökkent 2000 és 2008 között. A maximum 9 fős vállalkozásoknál a pénzügyi tevékenységben dolgozók száma a régióban közel négyszeresére nőtt, és az 50–300 fős kategóriába tartozóknál is itt volt legmagasabb (háromszoros) a növekedés. A 10–49 fős létszám-kategóriába tartozó vállalkozások esetében legnagyobb mértékű emelkedés (93%) az oktatás területén következett be. A termelő szektorban a 10 fő alatti vállalkozásoknál dolgozók száma mindenütt növekedett (összefüggésben az e kategóriába tartozó vállalkozások számának emelkedésével), leginkább (29%) az építőiparban. Ugyanezen szektorban az 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztatóknál dolgozók száma jelentősen apadt; az építőiparban pl. 42%-kal, a mezőgazdaságban 47%-kal.

- 20 -


A szakképzési struktúra változásának, oktatási központok jelenlétének hatása a munkaerő-piacra A gazdasági kihívások, változások hatására módosult és részben átalakult a munkaerő-piacon részt vevők képzése, az új belépők iskolázottsági struktúrája többnyire a foglalkoztatók piac-képes szakképzettségi elvárásainak megfelelően változott. Az állami oktatási rendszer keretében az időszak folyamán két területen következett be számottevő változás. A szakiskolai oktatás szerepe jelentősen lecsökkent, az általános iskolát végzettek többsége ugyanis inkább az érettségit is adó középiskolákat választotta. Számszerűen nem okozott ez feltétlenül létszám csökkenést, a tanuló létszám átrendeződésével egyidejűleg viszont a részesedése kisebb lett a középfokú oktatáson belül. A régióban a 2007/2008. tanévben közel 14 ezer fiatal vett részt szakiskolai és speciális szakiskolai oktatásban, számuk az időszak során lényegesen nem változott. A szakma-struktúra ugyanakkor módosult, de a megjelent új munkaadók jelzései szerint ez nem felelt meg a mindenkori piaci elvárásoknak. Az ezredfordulón még nagyobb szerepe volt a könnyűipari, élelmiszeripari, kereskedő szakmák képzésének, míg napjainkban előtérbe került a gépészet, az építészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a vendéglátás, és az idegenforgalom területe. A szakmai vizsgát tett fiatalok többsége megtalálta a helyét a munkaerő-piacon, de az ún. kontravariáns – a munkahelykínálattal ellentétes, vagy annak csak kevésbé megfelelő – szakmát szerzettek további átképzésre kényszerültek. A képzési rendszer változásának a másik nagy területe a felsőoktatás volt. Az átalakulás itt már az 1990-es évek közepétől megkezdődött. A diplomaszerzés iránti igény fokozódott, a dolgozók munkáltatóik általi támogatása pedig számottevően megemelkedett, egészen az általunk vizsgált időszak közepéig. Ez a felsőfokú oktatási intézményeket további karok, és szakok indítására inspirálta, melynek következtében a régióban működő felsőoktatási intézmények, illetve önálló karok a 2007/2008-as tanévben több mint 32 ezer hallgatót képeztek, 13%-kal többet, mint az ezredfordulón. A nyugat-dunántúli régióban élő fiatalok közül viszont nagy számban tanultak még a közeli, így a fővárosi, illetve más dunántúli egyetemi centrumokban, de nem elhanyagolható a távolabbi intézmények vonzereje sem. A régió felsőoktatása döntően Győrben és Sopronban koncentrálódik. A hallgatói létszám közel 70%-a e két városban tanul. A Győrben található Széchenyi István Egyetemen öt karon folyik felsőoktatási képzés, jogtudományi, gazdaságtudományi, műszaki tudományi, egészségügyi és szociális, valamint zeneművészeti területen. Közülük is kiemelkedik a műszaki képzés kara, mely a korábbi Közlekedési és Távközlési Főiskola utódjaként komoly szakmai hagyományokkal rendelkezik. A másik nagy egyetemi komplexum a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem, melyhez több, korábban önállóan működő intézmény is integrálódott, megvalósítva ezzel a széleskörű képzési paletta koncentráltabb működtetését. Ehhez 2008. január 1-vel a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola is csatlakozott,

- 21 -

www.ksh.hu

ahol a korábban döntően pedagógusképzés mellett ma már az oktatástudomány, az üzleti élet és irányítás területén is folyik szakember képzés. Zalaegerszegen a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai kara képez nagy számban pénzügyi és számviteli szakembereket. A PTE Egészségügyi Főiskola Karán pedig gyógytornász, diplomás ápoló és egészségbiztosítási területen képeznek felsőfokú végzettséggel rendelkezőket. A régió valamennyi megyéjében jellemző a távoktatási rendszerben való szakemberképzés, melyben a budapesti Gábor Dénes Főiskola van jelen legtöbb helyen. A megyeszékhelyek, valamint Zala megyében Keszthely egyúttal a Veszprémi Egyetem kihelyezett képzési helyei is. Ez utóbbi városban a mezőgazdasági szakemberképzés mellett ma már több területről is kerülnek fiatalok a munkaerő piacra. A Balaton-part zalai szakasza, illetve a nagyszámú a gyógyfürdővel rendelkező régióban kedvelt az idegenforgalmi szakemberképzés. A munkaerő-piaci igények folyamatos változása, a munkanélküliek mobilissé tétele a felnőtt oktatás területén új képzési formák és szervezetek létrehozását tette szükségessé. A szakképző intézetek felnőttoktatási tevékenysége mellett fokozottan előtérbe került a foglalkoztatási hivatalokban regisztrált munkanélküliek szervezett, piac-orientált képzése. A nyugat-dunántúli régióban ezt a tevékenységet a Szombathelyi Regionális Képző Központ végzi. A központ 1996-os megalakulása óta alapfeladatként látja el az átmenetileg, vagy tartósan munkanélkülivé váltak át-, illetve továbbképzését, új szakmák megszerzésének biztosítását. A munkanélküliek száma az időszak során ingadozóan változott ugyan, de a magánszemélyek és a munkáltatók részéről is egyre nagyobb igény merült fel új OKJ-s szakmák képzésére, továbbá ECDL tanúsítvány, illetve főként német és angol nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését célzó tanfolyamok megszervezésére. 2000–2006 között 7–9 ezer fő képzésére került sor, melyek közel tizedét a munkanélküliek, kissé kevesebbet az egyéni költségtérítéses magánszemélyek (akik nem konvertálható szakmával rendelkeztek, vagy a jobb piaci pozíciók miatt többfélét is szerettek volna), több mint négyötödét pedig a munkaadói megrendelések tették ki. Az egész időszakra jellemző, hogy az újonnan alakult, vagy a régióba betelepült vállalkozások részéről nagy volt az igény a szakmai átképzésre, vagy éppen a dolgozóik új szakmaszerzésének ösztönzésére. (Nagyobb vállalatok, főként a szakképzési alap terhére saját szakembereket is képeztek.) 2006-tól a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium rendeletmódosításából adódóan megváltozott a képzés rendszere, melyet főként a munkaügyi központokkal kötött keret-megállapodások szabályoztak. A tevékenység súlypontja az álláskeresőknek nyújtott képzésekre és szolgáltatásokra helyeződött. A költségtérítéses képzések iránti igény csökkent, másrészt a képzési piacon a vállalkozások részéről is egyre szűkebb lett a fizetőképes kereslet mind a szakmai és módszertani fejlesztésekre, mind a képzéshez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan. A régióban a munkaerő-piaci szükségleteket figyelembe véve új képzési irányok (építőipar, kereskedelem, logisztika, vendéglátás) kerültek előtérbe. Továbbra is érzékelhető viszont az a tendencia, hogy erősödött a cégek igénye az ipari, fémipari szakmákkal (CNC, szerszámkészítő, pneumatika, hidraulika, PLC

- 22 -


technika) rendelkezők iránt. Ezeket a szakmákat sokszor az előképzettség, vagy a motiváció hiánya miatt kevésbé lehetett oktatni, de a beiratkozottak esetében is nagy volt a lemorzsolódás. Az EU által megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódva folyamatossá vált a tartósan hátrányos helyzetű rétegek, elsősorban a roma népesség képzése, valamint a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés. Ezen túl azonban továbbra is a pályaorientáció és álláskereső ismeretek oktatása, a nyelvi-, az informatikai, valamint a képességfejlesztő és motivációs képzés legnépszerűbb. Az időszak végére a piaci folyamatok és trendek folyamatosan átalakultak, a képzések főként a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által hiányszakmáknak minősítettek (szerkezetlakatos, takarító, személy és vagyonőr) körére irányulnak, így előtérbe kerültek a rész-szakképzések is, melyek a hátrányos helyzetűek számára rugalmasabb igénybevételt tesznek lehetővé. A képzési rendszerben új elemként jelentkezett az Európai Uniós pályázati források megjelenése. Az EU-s alapokkal támogatott pályázatok további lehetőségeket nyitottak egyes képzési programok megvalósítására. A HEFOP pénzügyi források többek között lehetőségeket teremtettek korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztésére és alkalmazására, integrált munkaerő-piaci szolgáltató rendszer, felnőttképzési bázisközpontok és hálózatok fejlesztésére, szakmai továbbképzésekre, foglalkoztatási esélyteremtésre, innovatív képzésekre, és egyes régiós, valamint kisebb területi egységek munkaerő-képzésének segítésére. E képzési programok megvalósulása szükségessé tette a civil szervezetek, az alapítványok, az önkormányzatok, a munkáltatók szorosabb együttműködését.

Munkanélküliség a régióban A gazdasági fejlődés (visszaesés) egyik alapvető eleme a munkanélküliek számának alakulása. Az elmúlt időszakban bekövetkezett recesszió hatásaként gazdasági szervezetek szűntek meg, vagy csökkentették termelésüket, ezáltal kénytelenek voltak megválni dolgozóiktól. Tapasztalatok szerint emelkedett azon munkáltatók száma, akik csak határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazzák munkavállalóikat, s ezáltal a kereslet csökkenésekor könnyebben megválnak tőlük. A munkanélküliek számára hasonló, bár kisebb mértékű befolyásoló tényezőként hat az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel történő foglalkoztatás, amikor a munkáltatók a dolgozóikat ebben a formában foglalkoztatják, miközben regisztráltatták magukat álláskeresőként. A munkanélküliek számának alakulásában a gazdasági visszaesés már 2008. második felében, azon belül is az utolsó néhány hónapban megmutatkozott. (A 2007. évi növekedést alapvetően a társadalombiztosítás reformja befolyásolta, ugyanis sokan a munkaügyi központokba történő bejelentkezéssel legalizálták státuszukat, annak ellenére, hogy biztosítási jogviszonyuk ezáltal nem keletkezett, illetve semmilyen ellátásra nem jogosultak.)

- 23 -

www.ksh.hu

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2008. decemberében nyilvántartott álláskeresők száma országosan meghaladta a 477 ezret, mely a 2006. évi (jogszabályi változások hatására bekövetkező) enyhe csökkenés kivételével az évtized elejétől évről–évre folyamatosan nőtt, ami az ország egyes területeit eltérő mértékben érintette. Kilenc év alatt 105 ezerrel (28%) emelkedett a munkát keresők száma, döntő részük (43%) az amúgy is foglalkoztatási gondokkal küszködő északi-, és az alföldi régiókból került ki. Az országosnál alacsonyabb mértékű növekedés a közép-, és az észak-magyarországi térséget jellemezte, bár utóbbiban a munkát keresők száma 2008. év végén megközelítette a 97 ezret. 7. ábra A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása az előző évhez viszonyítva % 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 2001

2002

Gy őr-Mososn-Sopron

2003

2004 Vas

2005 Zala

2006

2007

Ny ugat-Dunántúl

2008 Ország

A Nyugat-Dunántúlon is az országoshoz hasonlóan alakult a folyamat, ugyanakkor az emelkedés mértéke a 2007. év kivételével, minden évben magasabb volt annál. 2008. végére számuk meghaladta a 33 ezret, ez 45%-kal több mint kilenc évvel korábban. (E nagyarányú emelkedés ellenére azonban még mindig itt a legalacsonyabb az álláskeresők száma.) A gazdasági visszaesés felgyorsulását a csoportos létszámleépítések alakulása is jelzi, mely 2008. harmadik negyedévétől kezdődően lett kiugróan magas. Országos szinten 24 330 főt érintett a csoportos létszámleépítés, melyen belül az év utolsó három hónapjában elbocsátottak száma 86%-kal volt magasabb, mint 2007. azonos időszakában. A csoportos létszámleépítés legdrasztikusabban a közép-, és a nyugat-dunántúli régiót érintette, ahol az előbbiben 10, az utóbbiban pedig közel 4-szeres volt az emelkedés 2008. utolsó negyedévében. A régión belül Zala megye helyzete a legkedvezőtlenebb, ahol az álláskeresők száma 2000 és 2008 között 5,4 ezer fővel (60%) növekedett, s az időszak végére megközelítette a 15 ezret. A vizsgált időszakban Győr-Moson-Sopron és Vas megyében 6–7 százalékponttal kedvezőtlenebbül alakult a munkát keresők száma, mint országosan.

- 24 -


Az álláskeresők nemenkénti összetételében régiós szinten számottevő változás nem tapasztalható, viszont megyénként már vannak eltérések. A könnyűiparban bekövetkezett létszám leépítések hatásaként a nők aránya Vas és Zala megyében megnőtt, míg Győr-Moson-Sopronban a férfiak esetében figyelhető meg aránynövekedés, vélhetően a főként férfi munkaerőt alkalmazó gépiparban bekövetkezett kedvezőtlen folyamatoknak köszönhetően. 8. ábra A nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása, 2008. december % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Gy őr-Moson-Sopron 25 év es és fiatalabb

Vas 26-35 év es

Zala 36-45 év es

46-55 év es

Ny ugat-Dunántúl 56 év es és idősebb

A munkanélküliek korösszetételében jelentős eltolódás figyelhető meg a középkorosztály irányába, melynek legfőbb oka a tanulás időbeli kitolódása. A NyugatDunántúlon 2008-ban az álláskeresők 17%-a 25 éves, vagy annál fiatalabb volt, melyen belül a magasabb részarány (19%) Győr-Moson-Sopron, a leg-alacsonyabb (15%) Zala megyét jellemezte. Érezhetően megnőtt a 36 év felettiek, azon belül is az 51 éves, vagy annál idősebbek száma és aránya; 2000-ben számuk nem érte el az 5 ezret (arányuk 20%), 2008-ra azonban már 7 500-ra emelkedett. Országosan is hasonló tendencia érvényesült azzal a különbséggel, hogy az 51 éves és idősebb álláskeresők aránya a régiósnál nagyobb mértékben, 5,4 százalékponttal növekedett. (Az idősek arányának növekedése e korosztály számszerű növekedésével, a nyugdíjkorhatár emelkedésével, valamint a nyugdíjazás szabályainak szigorításával is összefüggésben van.) A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségéről elmondható, hogy legnagyobb hányaduk továbbra is mindössze az általános iskolát (vagy még azt sem) végezte el, semmilyen szakmai képesítéssel nem rendelkezik. A Nyugat-Dunántúlon 2000 és 2008 között e kategóriába tartozók aránya 1,4 százalékpontot (37,1%-ról 35,7%-ra) javult, miközben országosan közel ugyanilyen mértékű, de kedvezőtlen irányú volt a folyamat. Régiónkban az országos átlagnál nagyobb részarányt (34%) képviselnek a szakiskolai, szakközépiskolai végzettségűek annak ellenére, hogy a munkáltatók részéről a szakmunkások iránti kereslet megnövekedett. A keresletkínálat közötti eltérést a kitanult, valamint a keresett szakmák közötti különbség okozza. A hiányszakmák (pl. lakatos, hegesztő) köre folyamatosan bővül, mára a

- 25 -

www.ksh.hu

szolgáltató szektorra jellemző szakmák túlkínálata mellett a termelő szféra munkaerő igénye sok esetben nehezen elégíthető ki. Az álláskeresők között egyre több a főiskolát, egyetemet végzett. 2000-ben mintegy 900 álláskereső rendelkezett diplomával a régióban, számuk több mint kétszeresére, arányuk pedig közel 2 százalékponttal emelkedett kilenc év alatt. A munkanélküliek a Nyugat-Dunántúlon az átlagosnál kvalifikáltabbak, hiszen az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya 7,6 százalékponttal alacsonyabb, a szakképesítéssel rendelkezőké 6,7, a diplomásoké pedig másfél százalékponttal magasabb az országosnál. 7. tábla Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2008 (százalék)

Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye 8 általános, vagy annál kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Főiskola, egyetem Összesen

29,7 36,3 17,5 9,2 7,3 100,0

36,0 32,8 18,5 7,1 5,5 100,0

39,8 34,2 15,1 6,5 4,3 100,0

35,7 34,5 16,7 7,5 5,6 100,0

43,3 31,5 13,0 8,0 4,1 100,0

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségéről elmondható, hogy legnagyobb hányaduk továbbra is mindössze az általános iskolát (vagy még azt sem) végezte el, semmilyen szakmai képesítéssel nem rendelkezik. A NyugatDunántúlon 2000 és 2008 között e kategóriába tartozók aránya 1,4 százalékpontot (37,1%-ról 35,7%-ra) javult, miközben országosan közel ugyanilyen mértékű, de kedvezőtlen irányú volt a folyamat. Régiónkban az országos átlagnál nagyobb részarányt (34%) képviselnek a szakiskolai, szakközépiskolai végzettségűek annak ellenére, hogy a munkáltatók részéről a szakmunkások iránti kereslet megnövekedett. A kereslet-kínálat közötti eltérést a kitanult, valamint a keresett szakmák közötti különbség okozza. A hiányszakmák (pl. lakatos, hegesztő) köre folyamatosan bővül, mára a szolgáltató szektorra jellemző szakmák túlkínálata mellett a termelő szféra munkaerő igénye sok esetben nehezen elégíthető ki. Az álláskeresők között egyre több a főiskolát, egyetemet végzett. 2000-ben mintegy 900 álláskereső rendelkezett diplomával a régióban, számuk több mint kétszeresére, arányuk pedig közel 2 százalékponttal emelkedett kilenc év alatt. A munkanélküliek a Nyugat-Dunántúlon az átlagosnál kvalifikáltabbak, hiszen az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya 7,6 százalékponttal alacsonyabb, a szakképesítéssel rendelkezőké 6,7, a diplomásoké pedig másfél százalékponttal magasabb az országosnál.

- 26 -


8. tábla A pályakezdők arányának alakulása,%

Évek

Győr-MosonSopron

Vas

Zala

Nyugat-Dunántúl

Ország

megye 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

4,4 5,1 5,4 6,3 6,6 7,3 5,9 5,1 6,1

6,2 7,2 7,6 7,7 7,9 8,9 8,5 7,5 8,3

3,5 4,6 5,0 4,7 5,7 6,7 6,0 6,2 5,2

4,5 5,5 5,8 6,1 6,7 7,5 6,6 6,2 6,3

6,4 7,0 7,9 8,0 8,8 9,4 9,1 9,0 8,7

Az álláskeresőkhöz hasonlóan, kisebb–nagyobb ingadozásokkal emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma, 2008. végén a régióban meghaladta a 2 ezer főt, mely az ezredforduló óta kétszeres növekedést mutat. (Országosan 75%-kal nőtt a pályakezdők száma.) A pályakezdők létszámának hektikus változása mögött az őket érintő támogatások átalakulása is felfedezhető. Pl. 2006. év végén megszűnt a pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása, mely arra ösztönözött, hogy regisztráltassák magukat. Emellett elterjedtté vált a START kártya, amelyhez viszont nem szükséges a regisztráció. A munkanélküliségi ráta (a nyilvántartott álláskeresők aktív népességhez viszonyított aránya) a Nyugat-Dunántúlon 2008. decemberére elérte a 7,2%-ot (3,6 százalékponttal kedvezőbb az országosnál), azonban a kilenc év alatt bekövetkezett 2 százalékpontos növekedés ellenére is a közép-magyarországi régió után a legkedvezőbb. Régión belül Győr-Moson-Sopron mutatója a legalacsonyabb, 5,1%, ennek a zalai a kétszerese, a Vas megyei pedig 1,8 százalékponttal magasabb. A mutató kirendeltségenkénti adatai azt mutatják, hogy – Győr kivételével – a megyeszékhelyek vonzáskörzetében a munkanélküliségi ráta kedvezőbb mint a saját megyéjük átlaga: a Szombathelyi kirendeltségen 5,6, Zalaegerszegen pedig 7,8% volt 2008. év végén. Az aprófalvas településszerkezettel összefüggésben Vas és Zala megye kirendeltségi adatai a régiós átlagnál magasabb munkanélküliségről tanúskodnak. Zala megyében a legkedvezőbb mutatóval bíró Zalaegerszegi kirendeltség mutatója is 0,6 százalékponttal magasabb a régiósnál, és Vasban is mindössze a Szombathelyi és a Sárvári kirendeltség vonzáskörzetében élők helyzete kedvezőbb az átlagosnál.

- 27 -

www.ksh.hu

9. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban kirendeltségenkénta), % 2000

2008

– 3,9 4,0 – 4,9 5,0 – 5,9 6,0 – 7,9 8,0 –

– 4,9 5,0 – 6,9 7,0 – 8,9 9,0 – 10,9 11,0 –

a) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megyén belüli területi egységei.

Az álláskeresőknek nyújtott támogatásokat a pénzbeli ellátáson túl a foglalkoztatásukat elősegítő programok, tanfolyamok, valamint a munkáltatók által igénybe vehető támogatási formák is jelzik. 2008. végén országosan minden harmadik, a Nyugat-Dunántúlon pedig minden második álláskereső részesült álláskeresési ellátásban. Az ellátottak aránya a régión belül Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (59%), Zalában pedig a legalacsonyabb, 39%. A támogatás leggyakoribb formája az álláskeresési járadék, melynek nagysága az elért átlagkereset, valamint a mindenkori minimálbér függvénye. Az ellátottak döntő része (országosan 68, a régióban pedig 72%) álláskeresési járadékot, maradék részük pedig álláskeresési segélyt kapott. (2000-ben az ellátásban részesülők még nagyobb arányt képviseltek, bár az ellátási rendszerek törvényi változásai miatt az összehasonlítás korlátozott.) Az említett formákon túlmenően, illetve azok lejárta után az elhelyezkedni nem tudók a települési önkormányzattól rendszeres szociális segélyt kérhetnek. 2008. végén az e formában támogatottak részaránya országosan elérte az egyharmadot, ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon 20% alatt maradt, sőt Győr-Moson-Sopron megyében a 10%-ot sem érte el. Összességében tehát elmondható, hogy az álláskeresők 64–67%-a valamilyen juttatásban részesül, míg a többiek semmilyen ellátást nem kapnak. Az említetteken túlmenően az álláskeresők munkához való jutását ún. aktív foglalkozáspolitikai eszközök (pl. bér-, és bérjellegű támogatás, vállalkozóvá válás támogatása, közhasznú munka, tanfolyamok stb.) is segítik. - 28 -


10. ábra Az aktív foglalkozáspolitikai eszközökkel támogatottak számának megoszlása, 2008. december Nyugat-Dunántúl Bér- és

Közhasznú

járulék jellegű

foglalkoz-

támogatások

tatás

25,5%

10,4%

Ország Bér- és

Vállalkozóv á

járulék jellegű

Közhasznú

támogatások

foglalkoztatás

33,5%

17,8% Vállalkozóv á

v álás támogatása

v álás

8,0%

támogatása 4,5%

Képzések 36,9%

Egy éb

Képzések

19,2%

27,7%

Egy éb 16,6%

Az aktív foglalkozáspolitikai eszközök köre is változott az elmúlt években, néhány támogatási formához pályázat útján juthatnak hozzá az érintettek. A NyugatDunántúlon 2008. év végén összesen 5 340 fő vett részt valamilyen foglalkoztatást elősegítő támogatásban (ez az országos 6,6%-a), döntő többségük (40%) Vas megyében. Továbbra is a képzéseken való részvétel, valamint a bér- és járulék jellegű támogatások alkalmazása a meghatározó.

A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelését, foglalkoztatási szerkezetváltást elősegítő programok Európai mércével mérve Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatottság szintje, ami magas szintű inaktivitással párosul. Ezek negatív hatását fokozzák olyan, munkaerőpiacot jellemző szerkezeti feszültségek, mint a munkaerő-kereslet, -kínálat iskolai végzettség szerinti eltérése, a tartós munkaerő-hiány vagy -felesleg, jelentős területi differenciák, a munkaerő alacsony mobilitása. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánkban folytatódott a korábban kialakult szerkezetváltás. Csökkent a foglalkoztatás az iparban, a mezőgazdaságban, nőtt a szolgáltatásban, visszaszorult a segéd-, és betanított munka a kvalifikált szakmunka javára. Az Unióhoz való csatlakozás miatt pedig új, különféle kötelezettségek teljesítése hárult a mindenkori kormányra a foglalkoztatáspolitika terén. Magyarországon a foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliség megelőzését, az állástalanok újrafoglalkoztatását, a válsághelyzetek kezelését aktív munkaerő-piaci eszközök, különböző támogatási rendszerek szolgálják. Ezek céljai, hogy támogatásokkal, szolgáltatásokkal, illetve azok kombinációjával javítsák az

- 29 -

www.ksh.hu

álláskeresők munkaerő-piaci pozícióját, elhelyezkedési esélyeit, vagy segítséget nyújtsanak a veszélyeztetett munkavállalóknak munkahelyük megtartásában. A csatlakozást követően hazánk jogosulttá vált igénybe venni azokat a támogatási formákat, melyeket a Közösség a tagok számára nyújt. Ezt szolgálják a Strukturális Alap által kínált források is. Ezek igénylésének feltétele, hogy az Uniós tagország rendelkezzen több éves fejlesztési tervvel. A megfogalmazott célok megvalósítása operatív programokon keresztül történik, Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A pályázati programok és kiemelt projektek olyan területeket érintenek, mint a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, az alkalmazkodóképesség javítása, a társadalmi befogadás, részvétel erősítése, illetve a mindezt támogató infrastruktúra fejlesztése. Ezek egyike a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP). A HEFOP célkitűzései: • a foglalkoztatási szint emelése, • a munkaerő-piacon a gazdaság igényeknek megfelelő képzéssel növelni az emberek versenyképességét, • elősegíteni a társadalmi beilleszkedést az oktatáshoz, a képzéshez és a munkaerő-piachoz való hozzáférés tekintetében, a minden embert megillető esélyegyenlőség elve alapján, • az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség előmozdítása. A pályázatok jellegétől függően a projektekben hátrányos helyzetű, illetve a munkaerő-piacon nehezebben elhelyezkedni tudó embereknek nyújtanak segítséget. A 2004 és 2008 közötti években végrehajtott „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” elnevezésű HEFOP-program tapasztalataira építve indult el 2008. január 1-jével a „Társadalmi Megújulás Operatív Program” (TÁMOP)„ Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” c. projekt az egész országra kiterjedően. A program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A nyugati térségre vonatkozóan a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ által közzétett adatok állnak rendelkezésünkre. A 2009. március végi összesítések szerint a Nyugat-Dunántúlon több mint 1 700, halmozottan hátrányos helyzetű, munkaerőpiacról kiszorult személyt vontak be a programba, megadva nekik az esélyt a foglalkoztatottá válásra, illetve a munkaerőpiacra történő visszatérésre. A projekt célcsoportjait az alacsony iskolai végzettségűek, a pályakezdők, az 50. életévüket betöltött személyek, továbbá a GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, hozzátartozó ápolásából visszatérő nők képezik. A program különböző szolgáltatásokat és támogatásokat nyújt az álláskeresők részére. A nyújtott szolgáltatások közül minden résztvevő igénybe vette a mentori szolgáltatást, fele-fele részben pedig az egyéni tanácsadást és a munkaközvetítést, de volt lehetőség motivációs és tanulási tréningen, álláskeresési tanácsadáson való

- 30 -


részvételre is. A projekt keretében 70 képzés (a legtöbb Vas megyében) indult, a résztvevők száma meghaladta a 900 főt. A program a képzési költség teljes vagy részleges átvállalásával, illetve a képzéshez kapcsolódó helyközi utazási költségek térítésével segítette az álláskeresőt. Munkagyakorlat, illetve munkatapasztalat szerzés céljából pedig bér- illetve bérköltség támogatási keret állt rendelkezésre, amelyet az előírt feltételek teljesülése esetén folyósítottak. E támogatások közel kilenctized része bérköltség támogatás formájában valósult meg. A programba az eredetileg tervezettnél csaknem kétszázzal több munkanélkülit sikerült bevonni, viszont közülük csupán 30%-uknak sikerült eredményesen befejezni azt, a tervezett 80%-kal szemben. Szintén a foglalkoztatás elősegítését szolgálja a 2007 és 2009 között "Lépj egyet előre" program, amely az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával jött létre, megvalósítója az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Alapvető célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzettségi színvonalának növelése. A programban résztvevők képzési költségeit a program fedezi. Emellett egyhavi minimálbérnek megfelelő pénzbeli támogatás, valamint tankönyvtámogatás is jár. A hátrányos helyzetű felnőttek képzését mentorok segítik. Aktualitása miatt szólnunk kell a 2008. év második felében a világgazdasági környezetben végbement negatív változásokról. A pénzügyi és gazdasági világválság foglalkoztatási hatásait már érzékeltük az esztendő végén. Az év utolsó hónapjában számottevően megnőtt a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest, a foglalkoztatási ráta csökkenést, a munkanélküliségi növekedést jelzett. Régiónkat is kedvezőtlenül érintették e változások, hiszen a Nyugat-Dunántúlon jelentős a külföldi piacokhoz erősen kötődő iparágak (pl. gépjármű-és alkatrészgyártás) súlya, s ezeket az iparágakat a világgazdasági recesszió mélyen sújtotta. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2009. januárjában központi programot hirdetett a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2009. évi támogatására „A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál” címmel. A válságkezelő projektek („MEGŐRZÉS”, „MUNKÁBA”, „ÚJ KILÁTÁSOK”) rendelkezésére álló közel 6 milliárd forintos keretösszeg lekötéséhez szükséges pályázati mennyiség már az év első hónapjaiban beérkezett, ezért a pályázatok befogadásának átmeneti felfüggesztéséről rendelkezett a közalapítvány. Emellett a regionális munkaügyi központok munkahelymegőrző programjaikra a hét régióban összesen 10 milliárd forintra pályázhatnak, amelynek forrását a Munkaerő-piaci Alap biztosítja. A felsorolás messze nem teljes, csupán a legfontosabbakat említettük, amelyből látszik, hogy a foglalkoztatási színvonal emeléséhez, a szerkezetváltás elősegítéséhez, a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javításához komoly pénzügyi források állnak rendelkezésre, ezeket pályázatok útján elnyerhetők és felhasználhatók.

- 31 -

www.ksh.hu

TÁBLÁZATOK

1. A KSH MUNKAERŐ FELMÉRÉSÉNEK ADATAI 1.1. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása és foglalkoztatási jellemzői 1.2. Fontosabb mutatók alakulása korcsoportonként 1.3. Fontosabb mutatók alakulása legmagasabb iskolai végzettség szerint 1.4. Fontosabb mutatók alakulása nemzetgazdasági szektoronként 1.5. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként a Nyugat-Dunántúlon 1.6. A gazdaságilag aktív népesség jellemzői korcsoportonként a Nyugat-Dunántúlon 1.7. A foglalkoztatottak főbb jellemzői korcsoportonként a Nyugat-Dunántúlon 1.8. A munkanélküliek főbb jellemzői korcsoportonként a Nyugat-Dunántúlon 1.9. A foglalkoztatottak száma és megoszlása szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon 1.10. A foglalkoztatottak és munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint a Nyugat-Dunántúlon 2. INTÉZMÉNYI STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉS 2.1. Az alkalmazásban állók számának alakulása 2.2. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2000 2.3. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2008 2.4. Az alkalmazásban állók száma létszám-kategóriák szerint a vállalkozásoknál 3. AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT ADATAI 3.1. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 3.2. A nyilvántartott álláskeresők fontosabb adatai

- 32 -


1. A KSH MUNKAERŐ FELMÉRÉSÉNEK ADATAI 1.1. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása és foglalkoztatási jellemzői

Évek

Gazdaságilag aktív népesség

Ebből foglalkoztatottak

munkanélküliek

Gazdaságilag inaktív népesség

Aktivitási arány

száma, ezer fő

Foglalkoztatási arány

Munkanélküliségi ráta

százalék Győr-Moson-Sopron

2000

192,2

184,0

8,2

141,3

57,6

55,2

4,3

2001

191,6

183,7

7,9

143,0

57,3

54,9

4,1

2002

197,2

189,6

7,6

138,7

58,7

56,4

3,9

2003

190,9

184,5

6,4

146,0

56,7

54,8

3,4

2004

189,5

182,3

7,2

153,5

55,2

53,1

3,8

2005

194,3

185,9

8,4

147,4

56,9

54,4

4,3

2006

195,1

186,7

8,4

145,4

57,3

54,8

4,3

2007

199,9

192,6

7,3

144,0

58,1

56,0

3,7

2008

197,9

190,9

7,0

144,9

57,7

55,7

3,5

Vas 2000

125,9

120,1

5,8

80,6

61,0

58,2

4,6

2001

123,5

117,2

6,3

82,9

59,8

56,8

5,1

2002

125,4

119,4

6,0

81,0

60,8

57,8

4,8

2003

126,3

119,8

6,5

80,1

61,2

58,0

5,1

2004

122,5

115,4

7,1

82,7

59,7

56,2

5,8

2005

121,7

112,0

9,7

83,1

59,4

54,7

8,0

2006

122,5

113,4

9,1

81,9

59,9

55,5

7,4

2007

122,1

113,8

8,3

82,3

59,7

55,7

6,8

2008

116,6

110,2

6,4

86,4

57,4

54,3

5,5

Zala 2000

132,2

127,2

5,0

99,8

57,0

54,8

3,8

2001

133,6

129,2

4,4

98,0

57,7

55,8

3,3

2002

132,1

127,4

4,7

98,8

57,2

55,2

3,6

2003

129,2

121,6

7,6

100,8

56,2

52,9

5,9

2004

133,2

126,9

6,3

97,1

57,8

55,1

4,7

2005

136,3

127,6

8,7

93,3

59,4

55,6

6,4

2006

136,5

127,9

8,6

92,0

59,7

56,0

6,3

2007

134,6

127,4

7,2

94,0

58,9

55,7

5,3

2008

132,3

123,6

8,7

95,5

58,1

54,3

6,6

- 33 -

www.ksh.hu

1.1. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása és foglalkoztatási jellemzői (folytatás)

Évek

Gazdaságilag aktív népesség

Ebből foglalkoztatottak

munkanélküliek

Gazdaságilag inaktív népesség

Aktivitási arány

száma, ezer fő

Foglalkoztatási arány

Munkanélküliségi ráta

százalék Nyugat-Dunántúl

2000

450,3

431,3

19,0

321,7

58,3

55,9

4,2

2001

448,7

430,1

18,6

323,9

58,1

55,7

4,1

2002

454,7

436,4

18,3

318,5

58,8

56,4

4,0

2003

446,4

425,9

20,5

326,9

57,7

55,1

4,6

2004

445,2

424,6

20,6

333,3

57,2

54,5

4,6

2005

452,3

425,5

26,8

323,8

58,3

54,8

5,9

2006

454,1

428,0

26,1

319,3

58,7

55,3

5,7

2007

456,6

433,8

22,8

320,3

58,8

55,8

5,0

2008

446,8

424,7

22,1

326,8

57,8

54,9

4,9

Ország összesen 2000

4 119,9

3 856,2

263,7

3 659,6

53,0

49,6

6,4

2001

4 102,4

3 868,3

234,1

3 670,0

52,8

49,8

5,7

2002

4 109,4

3 870,6

238,8

3 652,8

52,9

49,9

5,8

2003

4 166,4

3 921,9

244,5

3 578,5

53,8

50,6

5,9

2004

4 153,3

3 900,4

252,9

3 567,9

53,8

50,5

6,1

2005

4 205,4

3 901,5

303,9

3 517,1

54,5

50,5

7,2

2006

4 246,9

3 930,1

316,8

3 474,9

55,0

50,9

7,5

2007

4 238,1

3 926,2

311,9

3 481,3

54,9

50,9

7,4

2008

4 208,6

3 879,4

329,2

3 501,6

54,6

50,3

7,8

- 34 -


1.2. Fontosabb mutatók alakulása korcsoportonként Évek

Ebből

15–74 éves népesség száma, ezer fő

15–24

25–64

65–74

évesek aránya, % Nyugat-Dunántúl

2000

772,0

19,1

68,9

12,2

2007

776,9

16,0

71,8

12,4


7 779,5

18,8

69,2

12,1

2007

7 719,4

16,2

72,0

12,0

1.2. Fontosabb mutatók alakulása korcsoportonként (folytatás)

Évek

Gazdaságilag aktívak száma, ezer fő

Ebből 15–24

25–64

65–74

évesek aránya, %

Gazdaságilag inaktívak száma, ezer fő

Ebből 15–24

25–64

65–74

évesek aránya, %

Nyugat-Dunántúl 2000

450,3

13,7

85,9

0,5

321,7

26,6

45,0

28,5

2007

456,6

8,1

91,6

0,4

320,3

27,1

43,6

29,5


4 119,9

13,2

86,3

0,6

3 659,6

25,1

50,0

25,0

2007

4 238,1

7,6

91,8

0,7

3 481,3

26,7

47,8

25,6

1.2. Fontosabb mutatók alakulása korcsoportonként (folytatás) Évek

Foglalkoztatottak száma, ezer fő

Ebből 15–24

25–64

65–74

évesek aránya, %

Munkanélküliek száma, ezer fő

Ebből 15–24

25–64

65–74

évesek aránya, %


431,3

13,0

86,6

0,5

19,0

28,5

71,6

–

2007

433,8

7,5

92,2

0,4

22,8

19,3

80,8

–


3 856,2

12,3

87,1

0,7

263,7

26,1

73,8

0,2

2007

3 926,2

6,7

92,6

0,8

311,9

18,5

81,5

0,1

- 35 -

www.ksh.hu

1.2. Fontosabb mutatók alakulása korcsoportonként (folytatás) (százalék) Évek

Ebből

Aktivitási arány

15–24

25–64

65–74

évesek

Foglalkoztatási ráta

Ebből 15–24

25–64

65–74

évesek


58,3

41,8

72,8

2,2

55,9

38,1

70,2

2,2

2007

58,8

29,9

75,0

1,7

55,8

26,3

71,7

1,7


53,0

37,2

66,0

2,6

49,6

32,5

62,4

2,6

2007

54,9

25,6

70,0

3,2

50,9

21,0

65,5

3,2

1.3. Fontosabb mutatók alakulása legmagasabb iskolai végzettség szerint Gazdaságilag aktívakból

Évek

általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb

szakmunkás, szakiskolai

gimnáziumi, egyéb középiskolai

Munkanélküliekből főiskolai, egyetemi




főiskolai, egyetemi

végzettséggel rendelkezők aránya, % Nyugat-Dunántúl 2000

19,9

34,0

32,3

14,1

37,9

33,7

22,7

5,8

2007

14,4

37,9

32,5

15,3

26,8

35,1

26,8

11,5


18,4

32,8

32,5

16,5

32,6

38,8

24,7

4,0

2007

14,2

32,0

33,4

20,7

33,2

33,1

25,8

8,2

1.4. Fontosabb mutatók alakulása nemzetgazdasági szektoronként Évek

Foglalkoztatottak száma, ezer fő

Ebből mezőgazdaságban

iparban, építőiparban

szolgáltatásban

dolgozók aránya, % Nyugat-Dunántúl

2000

431,3

6,3

41,3

52,5

2007

433,8

4,3

39,8

56,0


3 856,2

6,7

33,9

59,6

2007

3 926,2

4,7

32,7

62,8

- 36 -


1.5. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként a Nyugat-Dunántúlon

Évek

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Gazdaságilag aktívak

Gazdaságilag inaktívak

(ezer fő) 15–74 éves népesség összesen

Férfi 2000

239,0

10,1

249,1

124,7

373,8

2001

238,4

10,7

249,1

125,1

374,2

2002

242,1

10,0

252,1

122,4

374,5

2003

234,8

11,6

246,4

127,8

374,2

2004

235,2

10,0

245,2

132,2

377,4

2005

233,2

14,0

247,2

129,2

376,4

2006

237,8

13,0

250,8

124,7

375,5

2007

241,7

10,9

252,6

125,5

378,1

Nő 2000

192,3

8,9

201,2

197,0

398,2

2001

191,7

7,9

199,6

198,8

398,4

2002

194,3

8,3

202,6

196,1

398,7

2003

191,1

8,9

200,0

199,1

399,1

2004

189,4

10,6

200,0

201,1

401,1

2005

192,3

12,8

205,1

194,6

399,7

2006

190,2

13,1

203,3

194,6

397,9

2007

192,1

11,9

204,0

194,8

398,8

Összesen 2000

431,3

19,0

450,3

321,7

772,0

2001

430,1

18,6

448,7

323,9

772,6

2002

436,4

18,3

454,7

318,5

773,2

2003

425,9

20,5

446,4

326,9

773,3

2004

424,6

20,6

445,2

333,3

778,5

2005

425,5

26,8

452,3

323,8

776,1

2006

428,0

26,1

454,1

319,3

773,4

2007

433,8

22,8

456,6

320,3

776,9

- 37 -

www.ksh.hu

1.6. A gazdaságilag aktív népesség jellemzői korcsoportonként a Nyugat-Dunántúlon Évek

15–24

25–64

65–74

15–24

évesek száma, ezer fő

25–64

65–74

évesek aránya, % Férfi

2000

33,8

214,4

0,9

13,6

86,1

0,4

2001

29,9

218,1

1,1

12,1

87,6

0,5

2002

28,5

222,1

1,5

11,4

88,1

0,6

2003

26,7

217,9

1,8

10,9

88,5

0,8

2004

22,9

221,4

0,9

9,4

90,3

0,4

2005

23,2

223,1

0,9

9,4

90,3

0,4

2006

22,6

227,1

1,1

9,1

90,6

0,5

2007

21,1

230,6

0,9

8,4

91,3

0,4

Nő 2000

27,6

172,4

1,2

13,8

85,7

0,6

2001

23,0

175,9

0,7

11,6

88,2

0,4

2002

20,9

181,2

0,5

10,4

89,5

0,3

2003

19,1

180,0

0,9

9,6

90,0

0,5

2004

18,5

180,5

1,0

9,3

90,3

0,5

2005

16,8

187,6

0,7

8,2

91,5

0,4

2006

15,9

186,8

0,6

7,9

91,9

0,3

2007

15,8

187,5

0,7

7,8

92,0

0,4

Összesen 2000

61,4

386,8

2,1

13,7

85,9

0,5

2001

52,9

394,0

1,8

11,8

87,9

0,5

2002

49,4

403,3

2,0

10,9

88,7

0,5

2003

45,8

397,9

2,7

10,3

89,2

0,7

2004

41,4

401,9

1,9

9,3

90,3

0,5

2005

40,0

410,7

1,6

8,9

90,9

0,4

2006

38,5

413,9

1,7

8,5

91,2

0,4

2007

36,9

418,1

1,6

8,1

91,6

0,4

- 38 -


1.7. A foglalkoztatottak főbb jellemzői korcsoportonként a Nyugat-Dunántúlon Évek

15–24

25–64

65–74

15–24


25–64

65–74


2000

31,1

207,0

0,9

13,1

86,7

0,4

2001

27,4

209,9

1,1

11,5

88,1

0,5

2002

26,3

214,3

1,5

10,9

88,6

0,7

2003

24,3

208,7

1,8

10,4

88,9

0,8

2004

20,3

214,0

0,9

8,7

91,0

0,4

2005

20,2

212,1

0,9

8,7

91,0

0,4

2006

20,2

216,5

1,1

8,5

91,1

0,5

2007

18,7

222,1

0,9

7,8

91,9

0,4

Nő 2000

24,9

166,2

1,2

13,0

86,5

0,7

2001

20,8

170,2

0,7

10,9

88,8

0,4

2002

18,7

175,1

0,5

9,7

90,2

0,3

2003

17,0

173,2

0,9

8,9

90,7

0,5

2004

17,2

171,3

0,9

9,1

90,5

0,5

2005

14,3

177,3

0,7

7,5

92,2

0,4

2006

13,0

176,6

0,6

6,9

92,9

0,4

2007

13,8

177,6

0,7

7,2

92,5

0,4

Összesen 2000

56,0

373,2

2,1

13,0

86,6

0,5

2001

48,2

380,1

1,8

11,3

88,4

0,5

2002

45,0

389,4

2,0

10,4

89,3

0,5

2003

41,3

381,9

2,7

9,7

89,7

0,7

2004

37,5

385,3

1,8

8,9

90,8

0,5

2005

34,5

389,4

1,6

8,2

91,6

0,4

2006

33,2

393,1

1,7

7,8

91,9

0,4

2007

32,5

399,7

1,6

7,5

92,2

0,4

- 39 -

www.ksh.hu

1.8. A munkanélküliek főbb jellemzői korcsoportonként a Nyugat-Dunántúlon Évek

15–24

25–64

65–74

15–24


25–64

65–74


2000

2,7

7,4

0,0

26,8

73,3

0,0

2001

2,5

8,2

0,0

23,4

76,7

0,0

2002

2,2

7,8

0,0

22,0

78,0

0,0

2003

2,4

9,2

0,0

20,7

79,4

0,0

2004

2,6

7,4

0,0

26,0

74,0

0,0

2005

3,0

11,0

0,0

21,5

78,6

0,0

2006

2,4

10,6

0,0

18,5

81,6

0,0

2007

2,4

8,5

0,0

22,1

78,0

0,0

Nő 2000

2,7

6,2

0,0

30,4

69,7

0,0

2001

2,2

5,7

0,0

27,9

72,2

0,0

2002

2,2

6,1

0,0

26,6

73,5

0,0

2003

2,1

6,8

0,0

23,6

76,5

0,0

2004

1,3

9,2

0,1

12,3

86,8

1,0

2005

2,5

10,3

0,0

19,6

80,5

0,0

2006

2,9

10,2

0,0

22,2

77,9

0,0

2007

2,0

9,9

0,0

16,9

83,2

0,0

Összesen 2000

5,4

13,6

0,0

28,5

71,6

0,0

2001

4,7

13,9

0,0

25,3

74,8

0,0

2002

4,4

13,9

0,0

24,1

76,0

0,0

2003

4,5

16,0

0,0

22,0

78,1

0,0

2004

3,9

16,6

0,1

19,0

80,6

0,5

2005

5,5

21,3

0,0

20,6

79,5

0,0

2006

5,3

20,8

0,0

20,4

79,7

0,0

2007

4,4

18,4

0,0

19,3

80,8

0,0

- 40 -


1.9. A foglalkoztatottak száma és megoszlása szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon Évek

Mezőgazdaságban

Iparban, építőiparban

Szolgáltatásban

Mezőgazdaságban

Összesen

foglalkoztatott, ezer fő

Iparban, építőiparban

Szolgáltatásban

Összesen

foglalkoztatottak aránya, % Férfi

2000

22,2

113,7

103,1

239,0

9,3

47,6

43,1

100,0

2001

19,0

113,0

106,4

238,4

8,0

47,4

44,6

100,0

2002

19,0

115,7

107,4

242,1

7,8

47,8

44,4

100,0

2003

16,8

113,8

104,2

234,8

7,2

48,5

44,4

100,0

2004

17,8

116,6

100,8

235,2

7,6

49,6

42,9

100,0

2005

16,5

112,8

103,9

233,2

7,1

48,4

44,6

100,0

2006

15,6

116,6

105,6

237,8

6,6

49,0

44,4

100,0

2007

15,0

120,9

105,8

241,7

6,2

50,0

43,8

100,0

Nő 2000

4,8

64,2

123,3

192,3

2,5

33,4

64,1

100,0

2001

4,7

67,0

120,0

191,7

2,5

35,0

62,6

100,0

2002

5,6

67,6

121,1

194,3

2,9

34,8

62,3

100,0

2003

3,7

60,4

127,0

191,1

1,9

31,6

66,5

100,0

2004

4,0

57,3

128,1

189,4

2,1

30,3

67,6

100,0

2005

6,2

53,7

132,4

192,3

3,2

27,9

68,9

100,0

2006

4,8

53,4

132,0

190,2

2,5

28,1

69,4

100,0

2007

3,5

51,5

137,1

192,1

1,8

26,8

71,4

100,0

Összesen 2000

27,0

177,9

226,4

431,3

6,3

41,2

52,5

100,0

2001

23,7

180,0

226,4

430,1

5,5

41,9

52,6

100,0

2002

24,6

183,3

228,5

436,4

5,6

42,0

52,4

100,0

2003

20,5

174,2

231,2

425,9

4,8

40,9

54,3

100,0

2004

21,8

173,9

228,9

424,6

5,1

41,0

53,9

100,0

2005

22,7

166,5

236,3

425,5

5,3

39,1

55,5

100,0

2006

20,4

170,0

237,6

428,0

4,8

39,7

55,5

100,0

2007

18,5

172,4

242,9

433,8

4,3

39,7

56,0

100,0

- 41 -

www.ksh.hu

1.10. A foglalkoztatottak és munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint a Nyugat-Dunántúlon Foglalkoztatottakból

Évek




Munkanélküliekből főiskolai, egyetemi




főiskolai, egyetemi

végzettséggel rendelkezők aránya, % Férfi 2000

17,2

42,3

27,1

13,4

40,6

40,6

15,8

3,0

2001

16,4

42,8

26,7

14,1

34,6

38,3

21,5

5,6

2002

15,0

44,7

26,7

13,7

33,0

43,0

21,0

3,0

2003

14,2

43,8

28,4

13,6

35,3

39,7

21,6

3,4

2004

13,8

44,6

27,8

13,9

38,4

41,4

16,2

4,0

2005

13,2

47,2

26,4

13,3

25,7

51,4

18,6

4,3

2006

12,1

47,4

27,9

12,7

28,5

41,5

27,7

2,3

2007

12,2

47,2

28,3

12,4

33,9

36,7

22,0

7,3

Nő 2000

21,2

23,7

39,5

15,7

34,8

25,8

30,3

9,0

2001

21,5

24,2

39,1

15,2

32,9

21,5

35,4

10,1

2002

21,1

23,3

40,5

15,2

36,1

30,1

31,3

2,4

2003

19,9

23,4

38,8

17,8

36,4

28,4

30,7

4,5

2004

17,6

25,4

37,3

19,6

35,8

29,2

25,5

9,4

2005

16,1

26,6

38,7

18,6

29,7

28,1

30,5

11,7

2006

15,1

26,6

39,9

18,5

29,0

31,3

32,8

6,9

2007

15,7

26,5

38,3

19,4

20,2

33,6

31,1

15,1

Összesen 2000

19,0

34,0

32,6

14,4

37,9

33,7

22,6

5,8

2001

18,6

34,5

32,2

14,6

33,9

31,2

27,4

7,5

2002

17,7

35,1

32,8

14,3

34,4

37,2

25,7

2,7

2003

16,8

34,7

33,1

15,5

35,8

34,8

25,5

3,9

2004

15,5

36,0

32,0

16,4

37,1

35,1

21,0

6,8

2005

14,5

37,9

32,0

15,7

27,6

40,3

24,3

7,8

2006

13,4

38,1

33,2

15,3

28,7

36,4

30,3

4,6

2007

13,7

38,0

32,7

15,5

26,8

35,1

26,8

11,4

- 42 -


2. INTÉZMÉNYI STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉS 2.1. Az alkalmazásban állók számának alakulása Évek

Győr-MosonSopron

Vas

Zala

megye

NyugatDunántúl

Ország

Alkalmazásban állók száma 2000

121 146

73 296

67 766

262 209

2 718 099

2001

119 704

72 671

66 880

259 255

2 721 969

2002

118 423

73 311

66 724

258 459

2 726 302

2003

118 538

72 724

66 456

257 718

2 752 800

2004

121 118

72 358

68 300

261 776

2 789 554

2005

118 930

70 003

65 693

254 626

2 786 597

2006

120 470

69 502

64 646

254 618

2 790 163

2007

119 898

67 457

61 670

249 025

2 760 672

2008

123 219

65 301

59 702

248 222

2 762 568

ebből: teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2000

115 617

70 412

65 014

251 044

2 582 424

2001

113 351

68 817

63 585

245 752

2 560 438

2002

111 779

68 130

62 797

242 706

2 548 867

2003

111 996

67 012

62 545

241 552

2 563 087

2004

114 314

66 285

64 487

245 086

2 581 242

2005

111 806

63 976

61 606

237 388

2 569 248

2006

113 327

63 852

60 502

237 681

2 561 720

2007

112 323

62 340

57 413

232 075

2 530 371

2008

112 314

60 898

55 345

228 557

2 521 387

- 43 -

www.ksh.hu

2.2. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2000 Gazdasági ág

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

6 926

4 915

5 477

17 319

132 747

95

35

767

897

6 737

51 986

34 994

21 008

107 988

765 280

4 371

944

1 508

6 824

72 848

56 452

35 973

23 283

115 709

844 864

Építőipar

5 272

3 061

4 056

12 389

116 456

Kereskedelem, javítás

9 845

5 142

6 475

21 462

286 159

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

3 601

2 025

3 693

9 319

77 509

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

5 300

2 976

2 718

10 995

228 030

543

241

353

1 137

54 070

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

4 613

1 798

2 000

8 411

146 570

Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás

6 679

4 699

5 449

16 826

300 800

10 508

5 801

5 788

22 097

247 110

Egészségügyi, szociális ellátás

8 422

4 950

5 990

19 361

208 425

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

2 984

1 717

2 484

7 185

75 359

121 146

73 296

67 766

262 209

2 718 099

versenyszféra

93 385

56 188

48 702

198 274

1 891 145

költségvetési szerv

26 353

16 686

18 348

61 387

791 477

Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen

Pénzügyi közvetítés

Oktatás

Összesen Ebből:

- 44 -


2.3. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2008 Gazdasági ág

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

4 319

2 709

2 581

9 609

86 791

76

44

983

1 102

4 664

45 961

29 489

15 137

90 587

696 258

2 730

819

720

4 268

46 457

48 767

30 351

16 840

95 957

747 380

5 200

2 342

3 313

10 856

125 417

11 299

5 556

6 315

23 170

365 081

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

3 784

2 002

2 948

8 734

88 606

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

6 611

2 084

3 349

12 044

211 533

Pénzügyi közvetítés

1 075

258

367

1 700

70 431

10 724

3 335

4 605

18 664

252 836

6 401

4 883

4 994

16 279

262 879

12 053

5 343

5 859

23 254

266 877

Egészségügyi, szociális ellátás

8 715

4 542

6 177

19 433

201 527

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

4 272

1 896

2 354

8 522

83 209

123 219

65 301

59 702

248 222

2 762 568

versenyszféra

94 697

49 538

41 311

185 547

1 953 170

költségvetési szerv

26 393

13 750

16 945

57 088

721 991

Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, javítás

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás

Összesen Ebből:

- 45 -

www.ksh.hu

2.4. Az alkalmazásban állók száma létszám-kategóriák szerint a vállalkozásoknál Létszám-kategória

Győr-MosonSopron

Vas

Zala

megye

NyugatDunántúl

Ország

2000 10 fő alatti és ismeretlen

8 233

3 929

5 128

17 289

173 560

10 – 49 fő

19 523

10 299

12 385

42 206

416 411

50 – 299 fő

27 358

15 446

16 115

58 919

491 048

300 fő és felett

38 271

26 514

15 074

79 860

810 126

Összesen

93 385

56 188

48 702

198 274

1 891 145

2008 10 fő alatti és ismeretlen

10 294

4 744

6 185

21 223

220 466

10 – 49 fő

21 961

10 669

13 570

46 200

496 311

50 – 299 fő

25 630

12 746

14 176

52 552

500 431

300 fő és felett

36 812

21 379

7 380

65 572

735 962

Összesen

94 697

49 538

41 311

185 547

1 953 170

- 46 -


3. AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT ADATAI 3.1. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Évek

Győr-MosonSopron

Vas

Zala

megye

NyugatDunántúl

Ország

Nyilvántartott álláskeresők száma 2000

7 643

6 154

9 221

23 018

372 409

2001

7 615

6 079

8 586

22 280

343 012

2002

7 694

6 103

9 214

23 011

344 901

2003

8 059

6 706

9 844

24 609

359 939

2004

9 967

8 353

11 108

29 428

400 597

2005

9 922

8 537

13 538

31 997

410 649

2006

8 257

7 157

12 851

28 265

403 439

2007

8 747

7 971

13 627

30 345

445 011

2008

10 377

8 449

14 659

33 485

477 351

ebből: pályakezdő 2000

336

383

323

1 042

23 713

2001

389

437

393

1 219

24 113

2002

418

462

459

1 339

27 418

2003

504

519

467

1 490

28 873

2004

662

660

638

1 960

35 250

2005

720

764

903

2 387

38 726

2006

487

608

769

1 864

36 895

2007

445

601

849

1 895

40 180

2008

633

702

768

2 103

41 581

- 47 -

www.ksh.hu

3.2. A nyilvántartott álláskeresők fontosabb adatai Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye 2000 Nyilvántartott álláskereső Ebből: férfi nő fizikai foglalkozású pályakezdő 25 éves és fiatalabb 51 éves és idősebb legfeljebb 8 osztályt végzett főiskolát, egyetemet végzett 180 napon túli álláskereső Bejelentett betöltetlen álláshely Munkanélküli-ellátásban részesült Rendszeres szociális segélyben részesült Aktív foglalkozáspolitikai eszközzel támogatott

7 643

6 154

9 221

23 018

372 409

3 881 3 762 5 900 336 1 476 1 482 2 509 322 3 382 2 912

3 683 2 471 5 053 383 1 258 1 207 2 297 260 2 585 402

5 076 4 145 7 540 323 1 478 1 994 3 732 299 4 008 1 584

12 640 10 378 18 493 1 042 4 212 4 683 8 538 881 9 975 4 898

202 227 170 182 309 638 23 713 74 024 47 763 156 817 10 274 188 260 39 183

4 317

4 317

4 478

13 112

121 445

506

191

316

1 013

36 139

2 460

1 849

3 195

7 504

107 113

2008 Nyilvántartott álláskereső Ebből: férfi nő fizikai foglalkozású pályakezdő 25 éves és fiatalabb 51 éves és idősebb legfeljebb 8 osztályt végzett főiskolát, egyetemet végzett 180 napon túli álláskereső Bejelentett betöltetlen álláshely Álláskeresési járadékban részesült Álláskeresési segélyben részesült Rendszeres szociális segélyben részesült Aktív foglalkozáspolitikai eszközzel támogatott

10 377

8 449

14 659

33 485

477 351

5 353 5 024 8 058 633 1 833 2 141 3 080 762 2 112 926

4 644 3 805 7 100 702 1 630 1 787 3 042 467 2 729 363

7 932 6 727 12 260 768 2 252 3 567 5 837 634 5 948 871

17 929 15 556 27 418 2 103 5 715 7 495 11 959 1 863 10 789 2 160

250 845 226 506 402 352 41 581 86 827 87 036 206 788 19 720 221 048 15 354

4 610

3 090

3 785

11 485

105 843

1 476

1 140

1 942

4 558

48 719

829

1 237

3 820

5 886

152 058

1 508

2 093

1 739

5 340

80 900

- 48 -


MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK Munkaerő-felmérés A munkaerő-felmérés a 15–74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. Foglalkoztatott: aki a vonatkozási héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli: aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktív: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen. Gazdaságilag nem aktív: azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.

Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkamegállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEOR-besorolás szerint történik. A statisztikai állományi létszámadat magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okokból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság miatt stb.) távollevők kivételével.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatgyűjtése Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas,

- 49 -

www.ksh.hu

foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküliellátásra nem szereztek jogosultságot. Álláskeresési járadékban részesülő: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így a foglalkoztatási törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. Álláskeresési segélyben részesülő: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették; minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek; a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. Rendszeres szociális segélyben részesülő: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli-ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatott: azok a személyek, akik legalább egy napon keresztül a foglalkoztatási törvény szerinti valamely foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülnek. Nyilvántartott álláskeresők esetében a résztvevők a támogatás idejére kikerülnek a nyilvántartott álláskereső státusból.

- 50 -


Megjegyzések: A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. Az egyes táblákra vonatkozó megjegyzések a táblák alján találhatók.

Jelmagyarázat: –

= a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

..

= az adat nem ismeretes.

0; 0,0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Kása Katalin osztályvezető További információ: Szekeres Jánosné szerkesztő Telefon: (06-92) 313-780, e-mail cím Információszolgálat, telefon: (06-96) 502-400

- 51 -

Munkaerő-piaci szerkezetváltás a Nyugat-Dunántúlon

Recommend Documents