MUNKAERŐ-PIACI POLITIKÁK MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV NEMZETKÖZI STATISZTIKAI DOKUMENTUMOK 16

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

MUNKAERŐ-PIACI POLITIKÁK MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

NEMZETKÖZI STATISZTIKAI DOKUMENTUMOK 16.

Nemzetközi előírások és ajánlások a statisztikai módszerek és osztályozások köréből

Budapest, 2005

A első kiadás angolul jelent meg a következő címen: Directorate E – Unit E-2: Living conditions 3/2001/EN/No2 LABOUR MARKET POLICY DATABASE METHODOLOGY © European Communities, Eurostat April 2000 © Központi Statisztikai Hivatal, 2005 A fordításért kizárólag a magyar Központi Statisztikai Hivatal a felelős. Készült a népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztályon

ISBN 963 215 804 2 ISSN 1585–6828 Sorozatszerkesztő: dr. Pozsonyi Pál főosztályvezető Készítették: Varga Anna Varga Gábor A fordítást az eredetivel összevetette: Lázár György E-mail: marketing.ksh/[email protected]

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

2

TARTALOM

Előszó..........................................................................................................................................4 Bevezetés ....................................................................................................................................5 Tudnivalók ..................................................................................................................................5 1. Alkalmazási terület .................................................................................................................6 2. Az eszközök osztályozása.......................................................................................................7 2.1. Az eszközök osztályozása az intézkedések típusa szerint ...................................................7 2.1.1. Az intézkedések típusa szerinti osztályozás összefoglalása .............................................8 2.1.2. Az intézkedések típusa szerinti részletes osztályozás.......................................................9 2.1.3. Összetett intézkedések ...................................................................................................16 2.2.A kiadások típusa szerinti osztályozás................................................................................17 2.2.1. A kiadások típusa szerinti osztályozás összefoglalása....................................................17 2.2.2. A kiadások típusa szerinti osztályozás fő kategóriái ......................................................18 2.2.3. A kiadások típusa szerinti osztályozás alkategóriái........................................................18 3. Technikai előírások.............................................................................................................19 3.1. Referenciaidőszak .............................................................................................................19 3.2. A kérdőív ..........................................................................................................................19 3.3. Minőségi mutatók ..............................................................................................................20 3.4. Kiadások ............................................................................................................................26 3.5. Résztvevők.........................................................................................................................28 3.6. A résztvevők bontásai ........................................................................................................28 3.7. Időtartam ............................................................................................................................30 3.8. Metaadatok.........................................................................................................................31 Függelék A1 melléklet: Kérdőív – A kérdések teljes listája ........................................................32 A2 melléklet: A kiadások közlési táblája......................................................................34 A3 melléklet: A résztvevők számának közlési táblája..................................................35

3

Előszó A „luxembourgi folyamat” részeként az Európai Tanács 1997-ben elfogadta az Európai Foglalkoztatási Stratégiát. Ennek értelmében a tagországok minden év végén megkapják a foglalkoztatáspolitikájukra vonatkozó Foglalkoztatási Irányvonalakat, melyeket az Európai Tanács – a Bizottság javaslata alapján – fogad el. Az Irányelvek végrehajtására a következő tavasszal a tagországok elkészítik saját Nemzeti Akciótervüket. A Bizottság és a Tanács ezután egyenként megvizsgálják a terveket, és decemberben az Európai Tanács ülésére beterjesztik a Közös Foglalkoztatási Jelentést. Ahhoz, hogy a tagországokban a Foglalkoztatási Irányelvek végrehajtása során zajló folyamatokat vizsgálni, és az erőfeszítések eredményét ellenőrizni lehessen, megfelelő mutatókat kellett kimunkálni. A foglalkoztatáspolitika hatékonyságának és a munkanélküliség megelőzésére tett erőfeszítéseknek a megfigyelésére a Bizottságnak szüksége van közvetlen, valósághű és összehasonlítható adatokra a foglalkoztatáspolitika támogatottairól és az állami kiadásokról, különös tekintettel az aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazására. Ennek érdekében az Eurostat és a Foglalkoztatási Főigazgatóság 1998-ban elkezdte az Európai Unióban megjelenő munkaerő-piaci politikák (a továbbiakban: MEP) kereteiben történő támogatásokról szóló új adatbázis kidolgozását. A MEP-adatbázis célja, hogy konzisztens, az országok és a nyújtott támogatások közötti összehasonlításra alkalmas adatok álljanak rendelkezésre a tagállamokban alkalmazott munkaerő-piaci eszközökről. Az adatbázist a Szociális Védelem Integrált Európai Rendszerének Statisztikája (ESSPROS: European System of integrated Social PROtection Statistics) részeként fejlesztették ki, szoros együttműködésben a MEP-OECD-adatbázissal, annak érdekében, hogy a rendszer a figyelembe vehető előzményekre épüljön. Az új adatbázis az adminisztratív forrásokból származó adatokra koncentrál, a közkiadásokról és a résztvevőkről szóló információkat álló és mozgó sokaságra is gyűjti. A támogatások leírására és az elemzések lehetővé tételére minőségi információk is rendelkezésre állnak. A módszertan két egymást kiegészítő sémát határoz meg a MEP-támogatások osztályozására, ezek lehetővé teszik a támogatás típusa, valamint a kiadás típusa szerinti besorolást. A táblázatok együtt, vagy egymástól függetlenül is használhatók elemzésre, ami nagyfokú rugalmasságot biztosít a rendszernek Jelen kézikönyvnek az a célja, hogy egyértelmű iránymutatást nyújtson a kategóriák konzisztens alkalmazásához, és segítse elő az országok közötti összehasonlításra alkalmas adatok létrejöttét. A MEP-adatbázis célja, hogy a tagországok teljesítményének monitorozásához használható információk forrása legyen, azokra a Foglalkoztatási Irányvonalakban megfogalmazott aktív munkaerő-piaci eszközökre vonatkozóan, melyek a foglalkoztathatóság javítását és a munkanélküliek munkaerő-piaci integrációját szolgálják. A MEPmódszertan alapján kidolgozott osztályozási rendszer tartalmazza az aktív munkaerőpiaci politikák közös indikátoraira vonatkozó elfogadott kereteit. Örömmel adjuk közre a közös erőfeszítések eredményeként létrejött munkát. Szeretnénk gratulálni mindenkinek, aki a kidolgozáshoz hozzájárult. Kérjük Olvasóinkat, küldjék el észrevételeiket és javaslataikat a további fejlesztés érdekében. Antonio Baigorri osztályvezető, Eurostat E/2 Életkörülmények osztálya

Héléne Clark osztályvezető, Eurostat DG EMPL/ A2 Foglalkoztatási stratégia

4

Bevezetés Nagy kihívás a munkaerő-piaci kiadásokról és résztvevőkről szóló olyan adatbázis létrehozása, amely összehasonlítható adatokat szolgáltat a Foglalkoztatási Irányvonalak néhány aspektusának folyamatos követésére, miközben figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat, és egyidejűleg világos kapcsolódásokat tesz lehetővé a már meglévő egyéb adatbázisokkal, például az ESSPROS és az OECD munkaerő-piaci politikák adatbázisával. Ennek megfelelően a projekt középtávúnak tekinthető és évről évre további fejlesztése várható Az LMP módszertanának kidolgozása 1996 októberében kezdődött, ekkor alakult meg a munkabizottság hét tagország, két Főigazgatóság és az OECD részvételével. Az Eurostat és a Foglalkoztatási Főigazgatóság felkérte a munkabizottságot arra, hogy tárgyalja meg „A Munkaerő-piaci politikák közösségi adatbázisa felé” című vitaanyagot. 1997 elején minden tagország részt vett az Eurostat számára készülő lista összeállításában, amely az országukban létező azon kormányzati/közösségi beavatkozásokat tartalmazza, amelyek munkaerő-piaci eszközöknek tekinthetők. ’97-ben és ’98-ban a tagországoktól kapott dokumentumokkal foglalkoztak. A tárgyalások folyamán megegyezés született az alkalmazási területről és az osztályozás kategóriáiról, valamint előkészületek történtek a kísérleti adatgyűjtésre. Ezek után, 1999 áprilisában elkészült a módszertan első változata, és a kísérleti adatgyűjtés is megvalósult a tagországok és Norvégia részvételével. A próbafelvétel eredményeit és a módszertan tervezetét 1999 novemberében tárgyalta a Munkacsoport, és írásbeli konzultációkat is tartottunk. A módszertan jelen változata ennek a konzultációs folyamatnak az eredménye. Terveinkben szerepel a módszertan továbbfejlesztése, az egyes területeken végzett részletes kutatásokra alapozva. A kutatások keretében elemezni fogjuk az állami Foglalkoztatási Szolgálatok tevékenységeit, a képzési programokat, a kiadások típusait és forrásait, valamint a résztvevők adatait. Az adatbázis felépítése biztosítékot nyújt arra, hogy a tagországok által alkalmazott munkaerő-piaci politikák régiónként is vizsgálhatók lesznek. E munkának az eredményét fel kell használni a MEP módszertanának 2003 végére javasolt felülvizsgálata során.

Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk a tagországok küldötteinek, az OECD szakértőinek, az Eurostat, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága munkatársainak és a konzultánsoknak a módszertan fejlesztésében való közreműködésért. Reméljük, hogy a résztvevők aktív, eredményes közreműködése folytatódik a módszertan továbbfejlesztése során.

5

Tudnivalók 1. Alkalmazási terület Az LMP-adatbázis hatálya kiterjed minden munkaerő-piaci eszközre a következő definíció szerint: A munkaerő-piac működésébe történő olyan kormányzati közösségi beavatkozások, ame-lyek célja a hatékony működés, a kiegyensúlyozatlanságok korrigálása, és amelyek megkülönböztethetőek az általános foglalkoztatáspolitikai intézkedésektől, abban, hogy ezek kiválasztják a munkaerőpiac kedvezményezett csoportjait. Ebben a vonatkozásban kormányzati/közösségi beavatkozásnak számítanak azok az intézkedések, amelyek kiadásokat vonnak maguk után akár aktuális kifizetések, akár elmaradó állami bevételek (csökkentett adó, társadalombiztosítási hozzájárulás vagy egyéb normál befizetés kedvezménye) formájában. Kormányzaton általánosságban a központi kormányzatot, a regionális önkormányzatot, a helyi önkormányzatot és a társadalombiztosítási alapokat értjük (l. 3.3 rész, 15. pont a definíciókról). Az adatbázis hatálya azokra az intézkedésekre terjed ki, amelyek kifejezetten a munkaerő-piaci nehézségekkel küzdő emberek egyes csoportjait célozzák – ők a célcsoportok (ezért sem terjed ki az általánosabb foglalkoztatás politikai intézkedésekre). Tágabb értelemben ez azokat a személyeket jelenti, akik munkanélküliek, vagy foglalkoztatottak, de fennáll a veszélye annak, hogy munkájukat akaratukon kívül elveszíthetik, valamint azokat, akik inaktívak, tehát pillanatnyilag nem számítanak bele a munkaerő-állományba (vagyis nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek az ILO definíciója szerint), de akik szeretnének dolgozni és valamilyen okból hát-rányos helyzetűek. A célcsoportok részletes definícióját később közöljük (l. a 3.3 rész 6. és 7. pontja). Azokat az intézkedéseket, amelyek ugyan működnek a munkaerőpiacon, de nem céloznak meg hátrányos helyzetű csoportokat, általános foglalkoztatási intézkedéseknek kell tekinteni, és nem tartoznak ebbe az adatgyűjtésbe. Statisztikai egység A statisztikai egység ebben a modulban a fenti definíció szerinti munkaerő-piaci intézkedés. Az adatbázis célja tehát a mennyiségi és minőségi adatok gyűjtése számos változóra, amelyek az így definiált statisztikai egységekre vonatkoznak, és ezek leírását szolgálják. Földrajzi hatály Az adatbázis célja az egyes országok teljes területére vonatkozó információk biztosítása.

6

2. Az eszközök osztályozása Ez a fejezet az eszközök osztályozására szolgáló teljes rendszer részletezését tartalmazza. Az eszközöket két módon lehet csoportosítani: az intézkedések típusa szerint (pl. közvetítési szolgáltatások vagy foglalkoztatásösztönzés) és a kiadás típusa szerint (pl. egyéneknek vagy munkaadóknak történő kifizetések). Az egyes osztályozásokon belüli fő kategóriákat az alábbiakban ismertetjük, részletes meghatározásuk a 2.1. és 2.2. fejezetben található. A támogatások osztályozása az intézkedések típusa szerint 0 Általános munkaerő-piaci szolgáltatások 1 Intenzív tanácsadás és a munkakeresés támogatása 2 Képzés 3 Munkahelyi rotáció és állásmegosztás 4 Foglalkoztatásösztönzés 5 Megváltozott munkaképességűek integrálása 6 Közvetlen munkahelyteremtés 7 Vállalkozóvá válás támogatása 8 Munkanélküli-ellátások és -támogatások 9 Korengedményes nyugdíjazás Kiadások szerinti osztályozás 1 Egyének részére történő kifizetések 2 Munkaadók részére történő kifizetések 3 Szolgáltatást nyújtók részére történő kifizetések 2.1. Az eszközök osztályozása az intézkedések típusa szerint Az intézkedés típusa azt az utat jelenti, amelyen keresztül az eszköz eléri a célját. Az osztályozási rendszer az általános szolgáltatások egy alapkategóriáját, valamint az LMP-támogatások kilenc fő kategóriáját határozza meg, ezeket legtöbbször két vagy több alkategóriával. Az általános foglalkoztatási szolgáltatások kategóriája valójában nem LMP „eszköz” az itt használt értelemben, hanem a munkakeresőknek nyújtott általános szolgáltatásokat tartalmazza. Az erről a kategóriáról szolgáltatott információkat, általános háttérinformációként kell kezelni, és az összes többi eszköztípustól elkülönítve kell vizsgálni.

7

2.1.1. Az intézkedések típusa szerinti osztályozás összefoglalása Általános szolgáltatások 0

Általános munkaerő-piaci szolgáltatások

LMP-eszközök 1 2

3 4

5

6 7 8

9

Intenzív tanácsadás és a munkakeresés támogatása Képzés 21 Tanintézményi képzés 22 Munkahelyi képzés 23 Integrált képzés 24 Szakmunkásképzés támogatása Munkahelyi rotáció és állásmegosztás 31 Munkahelyi rotáció 32 Állásmegosztás, részmunkaidős foglalkoztatás Foglalkoztatásösztönzés 41 Felvételösztönzés 4 1 1 Állandó foglalkoztatásra (határozatlan idejű munkaszerződés) 4 1 2 Ideiglenes foglalkoztatásra (határozott idejű munkaszerződés) 42 A foglalkoztatásmegőrzés támogatása Megváltozott munkaképességűek integrálása 51 Normál foglalkoztatásba 52 Védett munkahelyre 53 Egyéb rehabilitáció és képzés Közvetlen munkahelyteremtés 61 Állandó foglalkoztatásra 62 Ideiglenes foglalkoztatásra Vállalkozóvá válás támogatása Munkanélküli-ellátások 81 Teljes munkanélküli-járadék 8 1 1 Munkanélküli-biztosítás 8 1 2 Munkanélküli-segély 82 Részleges munkanélküli-járadék 83 Részidős munkanélküli-járadék 84 Létszámleépítés kompenzálása 85 Csődkompenzáció Korengedményes nyugdíjazás 91 Feltételes 9 1 1 Teljes 9 1 2 Részleges 92 Feltétel nélküli 9 2 1 Teljes 9 2 2 Részleges

8

2.1.2. Az intézkedések típusa szerinti részletes osztályozás Ez a fejezet az eszközöket az intézkedések típusa szerint definiálja. Ahol lehetséges, felhasználja az ESSPROS Központi rendszerének megfelelő definícióit – különös tekintettel a munkanélküli-funkcióra – vagy utalást tesz rá. Általános szolgáltatások 0

Általános munkaerő-piaci szolgáltatások

Az állami foglalkoztatási szolgálat azon szolgáltatásai, amelyek segítik a munkahelykeresés folyamatát, és amelyek minden munkát kereső személy számára rendelkezésre állnak. – Meghatározás: Az állami foglalkoztatási szolgálat itt az ország állami foglalkoztatási hivatalára utal, de olyan más köztestületekre (régiós vagy települési önkormányzatok, helyi munkaügyi irodák stb.) is kiterjed, amelyek a központi szolgálathoz hasonló funkciókat látnak el. – Szolgáltatások, amelyek a munkakeresés folyamatát segítik: y regisztráció (munkakeresőként); y egyéni igények, preferenciák és a munkaerő-piaci perspektívák felmérése; y információszolgáltatás, orientálás és tanácsadás; y az üres állásokra és az LMP-eszközökben való részvételre történő kiválasztás és közvetítés; y a munkaerőpiac működésének figyelemmel kísérése és segítése. Résztvevők: Ebben a fejezetben a résztvevők az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál regisztrált munkakeresőket jelentik. Metaadat Az állami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott szolgáltatások típusait részletesen ismertetni kell. Itt kell megadni az egyes LMP-eszközök igénybevételéhez szükséges „regisztráció” különböző típusait, és jelezni kell azt is, hogy a regisztráció kötelező-e az eszköz igénybevételéhez. Meg kell magyarázni a különbséget – ha van – az ÁFSZ-regiszterben és az egyéb munkanélküli-nyilvántartásokban szereplő munkanélküli álláskeresők között.

9

LMP-eszközök 1. Intenzív tanácsadás és munkakeresési támogatás Azok a programok tartoznak ide, amelyek az álláskeresési folyamatot intenzív, egyénre szabott tanácsadással támogatják, és amelynek célcsoportjai egyrészt azok a regisztrált álláskereső munkanélküliek, akik speciális nehézségekkel küzdenek a munkához jutásban, másrészt egyéb, a munkaerőpiacra nehezen bejutó csoportok. Metaadat Ide kell sorolni és részletesen ismertetni kell minden olyan intézkedést, amely az „egyéni akciótervek”-hez kapcsolódik. Konvenciók A mobilitási és utazási támogatásokat, amelyek valamely állás elvállalásához kapcsolódnak, a 4.1. kategóriába kell sorolni. Csak azok a juttatások tartoznak az 1. kategóriába, amelyek állásinterjún való részvételhez vagy hasonló szolgáltatáshoz kapcsolódnak. 2. Képzés Azok a programok tartoznak ide, melyeknek célja a munkanélküliek, illetve egyéb célcsoportok foglalkoztathatóságának növelése képzéssel, és amelyeket az állam finanszíroz. Az ebbe a kategóriába sorolt intézkedéseknek tartalmazniuk kell a tantermi képzés valamilyen formáját is, de ha a képzés munkahelyen történik, akkor tartalmaznia kell az oktatási célú ellenőrzését is. A szakmunkásképző programok speciális támogatásai elkülönítve szerepelnek az adatgyűjtésben. 2.1.

Tantermi képzés – azok a programok, melyeknél a képzési idő legnagyobb részét a résztvevők valamilyen képzési intézményben (iskola, képzési központ stb.) töltik.

2.2.

Munkahelyi képzés – azok a programok, amelyeknél a képzési idő legnagyobb részét a résztvevők a munkahelyen töltik.

2.3.

Integrált képzés – azok a programok, amelyeknél a képzési idő egyenlő arányban oszlik meg az intézményi és a munkahelyi képzés között.

2.4.

Szakmunkásképzés speciális támogatása – azok a juttatások, melyek speciális támogatást nyújtanak a szakmunkásképző programokhoz (a szakoktatás és -képzés definíciója szerint) : – munkáltatóknak nyújtott ösztönzés szakmunkástanulók felvételéhez, vagy

10

– bizonyos hátrányos helyzetű csoportok képzésének támogatása Konvenciók y Azokat a programokat, amelyek teljes egészében munkaalapúak, és nem azonosítható a formális képzés egyik eleme sem, úgy kell tekinteni, mint munkavégzéssel vagy tapasztalatszerzéssel történő tanulást, és mint ilyent, a 4. kategóriába kell sorolni. y A 2.1., 2.2. és 2.3. kategóriákat a tanintézményben, illetve munkahe-lyen eltöltött képzési idő alapján lehet megkülönböztetni. Követve az irányadó konvenciókat, a 75% az irányadó a „képzési idő legnagyobb részét” illetően. y A képzési segéllyel is járó programokat annak a képzésnek a típusa alapján kell besorolni, melyben a támogatottak jogosultak részt venni. y Azok a képzési programok, melyek kifejezetten a fogyatékos személyek számára készültek, és ahol a felajánlott képzés figyelembe veszi a fogyatékosság okozta nehézségeket is, az 5.3. kategóriába kerülnek. y Azok a tanfolyamok, amelyek a személy munkakeresési készségeit fejlesztik, például pályázatkészítési tanácsadás vagy az interjútechnika oktatása, az álláskeresési támogatás (1. kategória) egy formájaként kell kezelni. y A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó tanácsadást, amennyiben ez a vállalkozóvá válás támogatásához kapcsolódik, az önálló tevékenység megkezdését támogató eszközökhöz kell sorolni (7. kategória); y A szakmunkásképzés az általános oktatás és szakképzés része, ezáltal nem tartozik ezen adatgyűjtési körbe. Itt csak kifejezetten a szakmunkásképzés megkezdésének támogatására kifejlesztett programok vehetők figyelembe; y A minden dolgozó számára általánosan hozzáférhető, folyamatos okta-tások kívül esnek ezen adatgyűjtés megfigyelési körén. 3.

Munkahelyi rotáció és állásmegosztás Azok a programok, amelyek megkönnyítik egy munkanélküli vagy más célcsoporthoz tartozó személy munkába állását azáltal, hogy pótolják egy már dolgozó személy ledolgozandó munkaórái bizonyos részét. 3.1.

Munkahelyi rotáció – A munkanélküli vagy más célcsoporthoz tartozó személy meghatározott időtartamra teljes egészében helyettesít egy dolgozót.

3.2.

Állásmegosztás – A munkanélküli vagy más célcsoporthoz tartozó személy részlegesen helyettesít egy dolgozót.

Konvenciók – A munkahelyi rotációhoz (3.1) szükséges a munkavállaló teljes távolléte saját rendes tevékenységétől. A távollét oka sok esetben a továbbképzésen való részvétel, de más indok is megfelel, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a távollét idejére kap-e pénzügyi támogatást.

11

– Az állásmegosztásnál (3.2.) egy meglévő dolgozó csökkentett munkaidejű foglalkoztatását támogatják teljes vagy részleges kompenzációval, egy munkanélkülinek vagy más célcsoporthoz tartozó személynek a kieső időre történő munkába állása érdekében. – Ha a dolgozónak támogatott oktatás, illetve szakmai továbbképzés miatti távolmaradása miatt kieső munkaidejét nem helyettesíti munkanélküli, illetve más célcsoporthoz tartozó személy, akkor nem tartozik ebbe a kategóriába. – Az állásmegosztást meg kell különböztetni a részleges, feltételes korai nyugdíjazástól (9.1.2.), azért mert itt a rövidített munkaidő nincs életkorhoz kötve. 4.

Foglalkoztatásösztönzés Ezek a programok a munkanélküliek és más célcsoporthoz tartozók felvételét, vagy azok további foglalkoztatását segítik elő, akik saját szándékuk ellenére elveszíthetik állásukat. A munkaerőköltségek nagyobb részét általában a munkaadó fedezi. 4.1.

Felvételösztönzés – Ezek a programok hozzájárulnak új állások létesítéséhez vagy betöltéséhez, vagy előmozdítják a foglalkoztathatóság növelésének a lehetőségét munkatapasztalat szerzésével, és amelyek csak korlátozott időre fizethetőek. 4.1.1. Állandó munkára felvétel – Az ösztönzés állandó állásokhoz kapcsolódik (határozatlan idejű munkaszerződések). 4.1.2. Ideiglenes munkára felvétel – Az ösztönzés ideiglenes állásokhoz kapcsolódik (határozott idejű szerződések).

4.2.

Munkahelymegtartás ösztönzése – Ez a program a foglalkoztatás megtartását támogatja, ha fennáll annak a veszélye, hogy a munkahelyátszervezés vagy más gazdasági nehézségek következtében a munkavállaló elveszítheti az állását.

Konvenciók – Ezek a programok általában a magánszektorban található munkahelyekre vonatkoznak, de a köz-, illetve a nonprofit szférában is alkalmazhatóak, különbségtétel nélkül. – A felvételösztönzésbe (4.1) tartoznak azok az egyéneknek nyújtott juttatások, melyeknél feltétel az új munka elvállalása (újra munkába állási bónusz, mobilitási/költözési juttatás vagy hasonló) de csak akkor, ha ezek célzottak. Semmilyen egyéb, az egyének részére biztosított, munkához kapcsolódó juttatás nem tartozik ide. – A munkahelymegtartás ösztönzése (4.2) általában átszervezésnél vagy hasonló esetekben alkalmazható. Az alacsony jövedelműek számára általánosan létező, munkához kapcsolódó juttatások nem tartoznak ide. – A kimondottan a fogyatékos személyek munkába állását, integrálását segítő programokat, akár normál akár védett munkahelyre, beleértve a munkahely átalakítását is, az 5. kategóriába kell sorolni.

12

– Azokat a programokat, amelyek a munkában való képzés céljából történő időszakos munkavállaláshoz kapcsolódnak, ha azonosítható képzési elem is van, a 2. kategóriába kell sorolni. 5.

Megváltozott munkaképességűek integrálása Ezek a programok a fogyatékkal élő személyek munkaerő-piaci integrációját segítik elő. 5.1.

Normál foglalkoztatásba – Ezek a programok a fogyatékkal élő személyek normál munkahelyekre történő integrálásának elősegítését ösztönzik, beleértve a munkaadó számára a munkahelyet a fogyatékkal élő személy szükségleteihez igazodó átalakítására adott hozzájárulást.

5.2.

Védett munkahelyre – Ezek a programok a fogyatékkal élők rehabilitációját vagy képzését segítik elő a védett munkahelyen végzett munkán keresztül.

5.3.

Egyéb rehabilitáció és képzés – Ezek a programok a fogyatékkal élők rehabilitációját vagy képzését segítik elő a védett munkahelyen történő foglalkoztatástól eltérő módon.

Konvenciók Fogyatékkal élő az a személy, akit a nemzeti definíció fogyatékkal élőnek tekint. – Fogyatékosság a fizikai vagy szellemi károsodásból adódó teljes vagy részleges képtelenség a gazdasági tevékenységekre vagy a normál életvitelre, ha ez végleges, vagy időleges, de meghalad egy minimálisnak tekintett (előírt) időszakot. – Az egészségügyi szolgáltatások kiadásait nem szabad ide sorolni. – A védett munkahelyprogramoknak (5.2.) tervezett időtartamúaknak kell lenniük, azért, hogy előkészítsék a nyílt munkaerőpiacra történő visszatérést. Az élethosszig tartó védett munkahelyet a nyílt munkaerőpiacon kívülinek kell tekinteni, így az nem sorolható ide. – Az egyéb rehabilitáció és képzés (5.3.) azokra a programokra vonatkozik, amelyek a munkahelyen vagy a védett környezeten kívül próbálják a fogyatékkal élők foglalkoztathatóságát javítani olyan munkavégzési készségek fejlesztésével, melyek figyelembe veszik a fogyatékkal élő személy korlátait. –

6.

Közvetlen munkahelyteremtés (közcélú vagy közhasznú munka) Ezek a programok további munkalehetőségeket teremtenek, általában közcéllal, azért, hogy a tartós munkanélküliek vagy más nehezen elhelyezhetők munkalehetőséghez jussanak. A munkaerőköltségek nagyobb részét általában közpénzekből finanszírozzák. 6.1. Állandó foglalkoztatásra – Ezek a programok állandó munkalehetőséget teremtenek (határozatlan idejű szerződések), a személyeket biztos munkahelyhez juttatva.

13

6.2. Ideiglenes foglalkoztatásra – Ezek a programok ideiglenes (határozott idejű) munkalehetőséget teremtenek azért, hogy az egyének megőrizhessék munkavégző képességüket, fejlesszék készségeiket, és általában növeljék foglalkoztathatóságukat a közhasznú/közcélú munkán keresztül. Konvenciók –

–

–

7.

A további azt jelenti, hogy ezeket az állásokat nem hozták volna létre állami beavatkozás nélkül, vagyis a munkát nem végeznék el, ha az adott eszköz nem finanszírozná. A programok általában a közszférában, vagy a nonprofit szektorban lévő állásokra alkalmazhatók, de közérdekű projektek vagy a magánszektoron belül található hasonló programok is tartozhatnak ide minden megkülönböztetés nélkül. Néhány esetben a résztvevők fizetés helyett továbbra is a munkanélküliek számára szóló segélyt/járadékot kapják. Ezekben az esetekben a munkanélküli-segély/járadék összegét ott kell feltüntetni, nem ide tartozik.

Vállalkozóvá válás támogatása Ezek a programok a munkanélküliek és a többi célcsoport vállalkozóvá válását támogatják, ösztönözve saját vállalkozás indítását vagy az önfoglalkoztatóvá válást. Konvenciók A támogatás lehet közvetlen készpénzjuttatás, vagy közvetett támogatás, ide értve a kölcsönt, eszközök biztosítását, üzleti tanácsadás stb. – Ha az üzleti tanácsadást a vállalkozóvá válás támogatásának részeként nyújtják, akkor csak ebben a kategóriában kell nyilvántartani, nem kell képzéseknél (2. kategória) figyelembe venni. – A gazdasági vállalkozások megindításához alkalmazott általános, mindenki számára hozzáférhető juttatásokat nem szabad ide sorolni.

–

8.

Munkanélküli-ellátások A programok célja, hogy az egyének kieső munkabérét vagy jövedelmét készpénzzel kompenzálják, amennyiben: – A személy képes munkát vállalni és rendelkezésre is áll, de képtelen megfelelő munkahelyet találni. – A személy kényszerszabadságon van, kényszerből rövidített munkaidőben dolgozik, vagy időlegesen nincs munkája gazdasági vagy egyéb okok miatt (ideértve a szezonális hatásokat is). – A személy elvesztette az állását átszervezés vagy hasonló ok következtében (leépítési segély, kompenzáció). 8.1.

Teljes munkanélküli-járadék A járadék kompenzálja az egyént a kieső jövedelmekért, amennyiben a személy képes munkát vállalni és rendelkezésre áll, de képtelen meg-

14

felelő munkahelyet találni, ideértve azon személyeket is, akik eddig még nem álltak munkaviszonyban. [ESSPROS definíció - 2. rész, 79.§] 8.1.1. Munkanélküli-járadék A juttatást olyan dolgozók kapják, akik jogosultak valamely munkanélküli-biztosítási programra. Gyakran csak korlátozott időre fizetik. 8.1.2. Munkanélküli-segély A juttatást olyan dolgozók kapják, akik nem tagjai egy munkanélküli biztosítási programnak, vagy túllépték a munkanélkülijáradék-jogosultság idejét. Ez a segély általában rászorultság esetén fizethető. 8.2.

Részleges munkanélküli-segély Ez a juttatás kompenzálja azt a kieső munkabért vagy fizetést, amely a rövidített munkaidőből és/vagy időszakos munkarend szerinti munkavégzésből adódik, függetlenül ezek okától (gazdasági recesszió, a munkaeszközök meghibásodása, időjárási viszonyok, balesetek és így tovább) és ahol a munkáltató/munkavállaló viszony továbbra is fennáll. [ESSPROS definíció - 2. rész, 80.§]

8.3.

Részidős munkanélküli-segély Ezeket a juttatásokat azoknak a részmunkaidőben dolgozóknak fizetik, akik elvesztették teljes vagy kiegészítő részmunkaidős állásukat, és akik a jelenleginél magasabb óraszámban szeretnének dolgozni. Ezeket a juttatásokat csak határozott ideig fizetik, és általában jövedelemtől függnek.

8.4.

Létszám-leépítési kompenzáció Egyösszegű kifizetés közalapokból azoknak az alkalmazottaknak, akiket önhibájukon kívül bocsátottak el olyan cégektől, melyek megszűntek, vagy redukálták tevékenységüket.

8.5.

Csődkompenzáció Egyösszegű támogatás közalapokból azoknak az alkalmazottaknak, akinek a fizetése elmaradt a munkaadó csődje, illetve fizetésképtelensége miatt. Konvenciók – A munkanélküli-ellátásra való jogosultság általában feltételhez kötött, az kaphatja, aki aktívan keres munkát, de néhány speciális eset-ben – például idős munkavállalóknál – a feltételeken könnyíthetnek. Az eszközök leírásaiban világosan meg kell határozni ezeket az ese-teket, és metaadatként jelenteni kell azok számát, akik a könnyített előírások alapján részesülnek a juttatásban.

15

9.

Korengedményes nyugdíjazás Ezek a programok megkönnyítik azon idősebb dolgozóknak a teljes vagy részleges korengedményes nyugdíjazását, akiknek feltehetően kicsi az esélyük a munkavállalásra, vagy akiknek a nyugdíjazása elősegíti a munkanélküliek vagy más célcsoportba tartozó személyek elhelyezkedését. 9.1.

Feltételes – Ezek a programok elősegítik az idősebb dolgozók korengedményes nyugdíjazását, és kötelezik a munkaadót, hogy egy munkanélkülit vagy más célcsoportba tartozó személyt vegyenek fel a helyükre. 9.1.1. Teljes – az idősebb dolgozó teljesen visszavonul, és a továbbiakban nem tekinthető aktívnak a munkaerőpiacon. 9.1.2. Részleges – az idősebb dolgozó csökkentett munkaidőben dolgozik, de foglalkoztatott marad.

9.2.

Feltétel nélküli – Ezek a programok elősegítik az idősebb dolgozók korengedményes nyugdíjazását, és a visszavonuló dolgozók helyére nem kötelező a munkaadónak egy munkanélkülit vagy más célcsoportba tartozó s zemélyt alkalmazni. 9.2.1. Teljes – az idősebb dolgozó teljesen visszavonul, és többé már nem aktív a munkaerőpiacon. 9.2.2. Részleges – az idősebb dolgozó csökkentett munkaidőben dolgozik, de foglalkoztatott marad. Konvenciók – A feltétel nélküli (9.2.) korengedményes nyugdíjazással kap-csolatos intézkedések csak akkor kerüljenek ide, ha juttatásokat kínál-nak olyan munkanélküliség, létszámleépítés esetére, amely gazdasági ok miatt történt, pl. egy ipari ágazat vagy egy gazdasági társaság szerkezeti átalakítása. – A korengedményes nyugdíj általában megszűnik, amikor a személy jogosult lesz az öregségi nyugdíjra. A nyugdíjrendszer által meghatározott általános nyugdíjkorhatárt betöltötteknek fizetett juttatásokat nem szabad itt feltüntetni. – Ezeknek az eszközöknek a résztvevői a nyugdíjasok. A feltéte-les juttatások (9.1.) esetében azoknak számát, akik olyan célcsoporthoz tartoznak, amelynek tagjai a felszabaduló helyekre kerültek, metaadatként kell feltüntetni.

2.1.3. Összetett intézkedések Azokat a programokat, melyek keretében a fenti eszközök közül egynél többet alkalmaznak, összetett eszközöknek nevezzük. Ezekben az esetekben az adott

16

programokat alkotó minden egyes eszközt fel kell tüntetni a kérdőív 4.2.1. és 4.2.2. pontjánál. Kétfajta összetett eszköz fordulhat elő: 1. típus: minden egyes résztvevő részt vesz az eszköz minden egyes komponensében. 2. típus: a program vagy különböző eszközöket ajánl különböző célcsoportoknak, vagy valójában egy elkülönített tartalékkeretként funkcionál több különböző intézkedéshez, ahol az egyes résztvevők egy adott időpontban csak egyben vesznek részt (habár később átkerülhetnek egy másikba). Az összetett programok leírásainak mindig világosan kell tartalmazniuk azt, hogy a fenti két típus közül melyikről van szó. Lehetőség szerint meg kell adni minden egyes összetevőről a kiadások, résztvevők és az átlagos időtartam adatait. (Ha szükséges, becsléssel). Ahol ezek az információk nem állnak rendelkezésre ott az „elsődleges” (azaz a legfontosabb) komponenst kell meghatározni a metaadatokban. 2.2. A kiadások típusa szerinti osztályozás A kiadások típusa azokat a módozatokat jelenti, ahogyan a közpénzekből eljutnak a juttatások a kedvezményezett csoportokhoz. Az osztályozási rendszer elsődlegesen azon alapul, hogy ki a közpénz közvetlen címzettje, másrészt azon, hogy mit tartalmaz a kiadás (készpénz kifizetést vagy elmaradó állami bevételt), és hogy mi a kifizetés módja (időszakonkénti vagy egyösszegű kifizetések). A közkiadások közvetlen kedvezményezettje lehet az egyén, a munkaadó vagy a szolgáltató, aki árut vagy szolgáltatást nyújt, mint természetbeni juttatást (pl. képzést). Sok eszköz több különböző kiadástípust tartalmaz, ezekben az esetek-ben mindegyiknek szerepelnie kell az osztályozásban. 2.2.1. A kiadások típusa szerinti osztályozás összefoglalása 1

2

3

Egyének részére történő kifizetések 1.1. Időszakonkénti készpénzkifizetések 1.2. Egyösszegű kifizetések 1.3. Visszatérítések 1.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 1.5. Csökkentett adók Munkáltatók részére történő kifizetések 2.1. Időszakonként készpénzkifizetések 2.2. Egyösszegű kifizetések 2.3. Visszatérítések 2.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 2.5. Csökkentett adók Szolgáltatást nyújtók részére történő kifizetések 17

2.2.2. A kiadások típusa szerinti osztályozás fő kategóriái Ez a rész az eszközök osztályozását a kiadás típusa szerint határozza meg. Ahol lehetséges volt, ott az ESSPROS Központi Rendszeréből vettük át a definíciót. 1.

Egyének részére történő kifizetések Az egyéneknek történő kifizetések olyan közkiadások, melyeket egyenesen az egyének kapnak készpénzben vagy előírt fizetési kötelezettség csökkentése útján.

2.

Munkáltatók részére történő kifizetések A munkáltatóknak történő kifizetések olyan közkiadások, melyeket közvetlenül a munkáltatók kapnak készpénzben vagy az előírt fizetési kötelezettségek csökkentése útján.

3.

Szolgáltatást nyújtók részére történő kifizetések A szolgáltatóknak történő kifizetések olyan közkiadások, melyeket közvetlenül azoknak az áruknak, vagy szolgáltatásoknak az előállítói kapnak, amelyeket ők természetbeni juttatásként nyújtanak az egyéneknek vagy a munkáltatóiknak.

2. 2. 3. A kiadások típusa szerinti osztályozás alkategóriái Az első két formához kapcsolódó kiadások a következők lehetnek: Időszakonkénti készpénzkifizetések: az olyan készpénzkifizetések, melyeket rendszeres időközönként folyósítanak, például hetente, havonta vagy negyedévente. Egyösszegű kifizetések az olyan készpénzkifizetések: melyeket egyszeri alkalomból, vagy egyösszegben folyósítanak. Visszatérítések az olyan kifizetések, melyek teljesen vagy részben visszajuttatják a kedvezményezettnek a meghatározott javakra vagy szolgáltatásokra fordított igazolt költségeit. A csökkentett társadalombiztosítási járulékok teljes vagy részleges mentességet adnak a társadalombiztosítási hozzájárulások kifizetésének kötelezettsége alól. Az adócsökkentés teljes vagy részleges mentesség a társadalombiztosítási járuléktól különböző adó- vagy egyéb fizetési kötelezettségek alól.

18

3. Technikai előírások Az LMP-datbázis célja mennyiségi adatok gyűjtése a kiadásokról, a résztvevőkről és a támogatások időtartamáról, az összes olyan eszközökről, amelyeket a módszertan az alkalmazási területhez tartozónak definiál. További átfogó, minőségi információkat is közölni kell a mennyiségi adatok kiegészítésére és összefüggésekbe ágyazására, valamint arra, hogy az adatbázis felhasználóinak segítsen megérteni az egyes támogatások célját, célcsoportjait és végrehajtási módját. Ez a fejezet részletesen ismerteti az összes kívánt adatot, és eligazítást nyújt a táblázatok kitöltéséhez. 3.1. Referenciaidőszak Az adatok általában naptári évre vonatkoznak. Ahol a pénzügyi év nem azonos a naptári évvel, és nem célszerű kiigazítani, ott az adatokat arra a pénzügyi évre adjuk meg, amelyik a legjobban fedi a szóban forgó naptári évet. Fontos kritérium, hogy az országra vonatkozó minden adat azonos időszakra vonatkozzon. Ahol egy eszköz adatai különböző időszakokra vonatkoznak, ott a metaadatok között világos magyarázatot kell adni erre. 3.2. A kérdőív Minőségi mutatók 1 Az eszköz azonosító száma 2 Az eszköz megnevezése 3 Leírás 4 Az intézkedés típusa 5 A kiadás típusa 6 Célcsoportok 7 Részletezett célcsoportok 8 Munkanélküli-regisztráció 9 Egyéb pénzbeli támogatások 10 Az eszköz tervezett időtartama 11 Az eszköz alkalmazási területe 12 A finanszírozás forrása 13 Célok 14 Elérhetőség 15 Felelős intézmény 16 Jogszabályi háttér 17 Az eszköz végrehajtása Kiadás 18 Kiadás Résztvevők 19 Időponti adatok (stock) 20 Belépők 21 Kilépők A résztvevők részletezése 22 Nem

19

23 24 25 26 27

Életkor A munkanélküliség időtartama A belépők korábbi státusza foglalkoztatás szerint Befejezés és lemorzsolódás A kilépés irányai

Időtartam 28 A részvétel átlagos időtartama 29 Volumen (a résztvevők száma időtartam szerint) 3.3. Minőségi mutatók 1. Az eszköz azonosító száma Az azonosító szám az eszköz egyedi azonosítója az ország által megadott teljes listában. Konvenció Ez a szám csak az adatbázison belüli belső azonosításra és az adatbázisból készülő jelentésekhez szolgál, külső jelentése vagy alkalmazása nincs. 2. Az eszköz megnevezése Az eszköz hivatalos neve, ahogy az országban használják, ahol ez nem utal közvetlenül a célra/tartalomra, ott adjunk egy rövid leíró címet. 2.1. Angolul 2.2. Nemzeti nyelven Konvenció Az eszköz megnevezését meg lehet adni angolul és/vagy a nemzeti nyelven. Legalább az egyik szükséges, de mindkettő javasolt. 3. Leírás Az eszköz tömör leírása megvilágítja a célt, az intézkedést, az eszközöket és a támogatottakat. 3.1. Angolul 3.2. Nemzeti nyelven Konvenció Az eszköz leírható angolul és/vagy a nemzeti nyelven, de legalább az egyiken. 4. Az eszköz típusa Az eszközöknek az intézkedés típusa szerinti osztályozása a 2.1. fejezetben leírtak szerint történik. 4.1. Osztály – az eszköz teljes egészének besorolása az intézkedés típusa szerint 4.2. Az eszköz összetevői – az összetett támogatások minden komponensének részletezése (ld. 2.1.3. fejezet). A 4.2.1. és 4.2.2. szerinti jellemzők minden egyes összetevőre ismétlődnek.

20

4.1.1. Osztály – az összetett eszköz egyes összetevőinek intézkedési típus szerinti besorolása 4.1.2. Név – az eszköz egyes komponenseinek jellemző megnevezése 5. A kiadás jellege Az eszközöknek a kiadás jellege szerinti osztályozása a korábban ismertetett séma szerint történik (2.2. fejezet) . 5.1.Egyének részére történő kifizetések 5.1.1. Időszakonkénti készpénzkifizetések 5.1.2. Egyösszegű kifizetések 5.1.3. Visszatérítések 5.1.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 5.1.5. Adócsökkentés 5.2. Munkaadók részéres történő kifizetések 5.2.1. Időszakonkénti készpénzkifizetések 5.2.2. Egyösszegű kifizetések 5.2.3. Visszatérítések 5.2.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 5.2.5. Adócsökkentések 5.3. Szolgáltatást nyújtók részére történő kifizetések 5.4. Magyarázat – megjegyzések, amelyek a fenti alkategóriákban megjelenő standard definícióktól való eltéréseket írják le. Konvenciók – Egy eszköz egy vagy több típusú kiadást is alkalmazhat, ez esetben mindegyi-ket fel kell tüntetni. – Ezt a rovatot minden eszközre ki kell tölteni. A válaszok az aktuális kiadásoknál megadott adatok érvényességének vizsgálatára szolgálnak (l.3.4. fejezet) 6. Célcsoportok Az eszközökben részt vevő személyek fő csoportjai 6.1. Munkanélküli – azok a személyek, akiknek nincs munkájuk, rendelkezésre állnak, és aktívan keresnek munkát. 6.1.1. Tartós munkanélküli – A definíció a célszemély életkorával változik: y fiatal (<25 éves) – hat hónapnál hosszabb ideje folyamatosan munkanélküli (>6 hónap) y felnőtt (25 éves és idősebb) – folyamatosan 12 hónapnál hosszabb ideje munkanélküli (> 12 hónap)

21

6.1.2. Alternatív meghatározás – ha a tartós munkanélküli meghatározása eltér a fent megadottól. 6.2. Veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott – az a személy, aki a vizsgált időpontban foglalkoztatott, de a munkáját akarata ellenére elveszítheti a munkáltató gazdasági körülményei, vagy más, hasonló okok miatt. 6.3. Inaktív – az a személy, akinek nincs munkája és nem is munkanélküli (a korábban megadott definíció szerint) 6.4. Regisztrált munkakereső – akit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaresőként regisztrált. Konvenciók – Tartós munkanélküliekről csak akkor beszélhetünk, ha az adott eszköz kimondottan a tartós munkanélküliekre irányul (így, aki rövidebb ideje munkanélküli, ki van zárva belőle), vagy ahol a tartósan munkanélküliekre speciális feltételek vonatkoznak. – Veszélyeztetett munkakörben általában az a foglalkoztatott van, aki leépítésekkel érintett foglalkozási csoportba tartozik, vagy ilyen ágazatban dolgozik, és amelyekre meghatározott kormányzati tervek vonatkoznak. – Inaktív az a személy, aki szeretne dolgozni, de jelenleg nem áll rendelkezésre vagy nem keres aktívan munkát (és ezért nem tekinthető munkanélkülinek). Ennek oka kereshető a személy körülményeiben (pl. ellátásra szoruló hozzátartozó gondozásának megoldatlansága), vagy ha azt gondolja, hogy számára nincs megfelelő munkalehetőség. – Regisztrált munkakereső csak a 0 és az 1 kategóriákba sorolt eszközökben fordulhat elő (általános foglalkoztatási szolgáltatások, illetve intenzív tanácsadás és munkakeresési segítség). 7. Részletes célcsoportok A támogatások által sajátosan célzott csoportok. 7.1. Fiatal – 25 év alatti személyek, akik valamely okból hátrányt szenvednek a munkaerőpiacon. 7.2. Idős – 50 évesek és idősebbek. 7.3. Fogyatékkal élők – a nemzeti meghatározásnak megfelelő regisztráltak. 7.4. Bevándorlók/etnikai kisebbséghez tartozók – más nemzetből származó (nem állampolgár) állandó lakosok, vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgárok, akik nyelvi vagy más kulturális nehézségek miatt különleges segítségre szorulnak a munkaerőpiacon. 7.5. A munkaerőpiacra visszatérők /egyedülálló szülők – akiknek inaktív periódus után nehézségei vannak a munkaerőpiacra való visszatérésben,

22

valamint anyagi vagy egyéb segítségre szoruló egyedülálló férfiak vagy nők gyermekekkel. 7.6. Közösségi prioritások és egyebek - más, fent nem említett hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozók . 7.7. Magyarázat – megjegyzések, melyek megvilágítják az esetleges eltéréseket a fent definiált alcsoportokhoz képest és megmagyarázzák az „Egyéb” kategória tartalmát. Konvenciók – Részletezett célcsoportok csak azoknak a csoportoknak az azonosításához használhatók, amelyek az adott eszközön belül különleges figyelmet kapnak, akár a jogosultsági kritériumok, akár speciális juttatások tekintetében. Azt az eszközt, amelyik általánosan alkalmazható a fő célcsoportok valamelyike számára (6. pont), nem kell ebben a pontban szerepeltetni. – A meghatározásoktól való bármilyen eltérést a részletes célcsoportokra vonatkozóan (7.1. –7.5. pontok) a magyarázó pontban (7.7. pont) tisztázni kell. – „A Közösségi prioritások és egyebek” kategória (7.6. pont) valószínűleg tartalmaz olyan csoportokat, mint pl. a volt bűnözők, vagy olyat, amelyet a nemzeti meghatározás szerint különleges szükségletűnek tekintenek. Ha ezt a kategóriát használjuk, minden esetben adjuk meg a részleteket a 7.7 pontban. 8. Munkanélküli-regisztráció Jelezni kell az egyes eszközöknél, ha csak a regisztrált munkanélküliek számára adhatók, és/vagy azt is, ha a részvétel alatt a személy regisztrált munkanélküli státuszban marad. 8.1. A részvétel feltétele – a személynek regisztrált munkanélkülinek kell lenni ahhoz, hogy részt vehessen a programban. 8.2. Folytatódó regisztráció – a belépés előtt regisztrált munkanélküli személy a részvétel folyamán is regisztrált munkanélküli marad. 9. Egyéb pénzbeli támogatások Jelezni kell, ha az eszközben a résztvevők többsége olyan pénzbeli támogatást kap, amelyet nem jelentkeznek kiadásként az eszköznél. 9.1. Munkanélküli-járadék – a résztvevők munkanélküli-járadékot kapnak. 9.2. Egyéb munkanélküli-ellátás – ha a résztvevők olyan pénzbeli ellátást kapnak, amit más LMP-eszköz keretében fizetnek ki, és a kiadás szerepel ebben az adatbázisban.

23

9.3. Egyéb segély – a résztvevők olyan pénzbeli támogatása, amely ebben az adatbázisban nem szerepel. 9.4. Magyarázat – A kapott ellátás neve, és ha a kapott összeg ennek az adatbázisnak másik helyén van nyilvántartva (pl. 9.1.= igen vagy 9.2.= igen), az adott eszköz azonosító száma, ahol a kiadás szerepel. 10. Tervezett időtartam Egy adott eszközben való részvétel tervezett időtartamát annak kialakítása és szabályai határozzák meg. 10.1. Jellemző – Egy tipikus támogatott részvételének tervezett időtartama 10.2. Maximum – A részvétel megengedett maximális időtartama 10.3. Magyarázat – Azon esetek rövid leírása, amelyek nem sorolhatók sem a 10.1. sem a 10.2. pontba. Például a rövid (1–2 órás) tanácsadások két hétnél tovább tartó sorozata. Konvenciók – Ezek a pontok nem vonatkoznak minden eszköztípusra. Például, az időtartam értelmetlen az egyösszegű kifizetéseknél. Más esetekben csak egy kérdés értelmezhető – pl. a munkanélküli-járadék tipikus hosszúsága nem értelmezhető, de a maximális időtartam igen, ha a támogatott kötelezett meghatározott időtartam után átmenni egy másik ellátási formába. – L. a 3.7. pontban az időtartam megadására vonatkozó további instrukciókat. 11. Alkalmazási terület Az ország azon része, ahol az eszközt alkalmazzák. 11.1. Országos – Az egész országra kiterjedő alkalmazás. 11.2. Regionális – Az országnak csak meghatározott régióiban alkalmazzák. Ezek meghatározott statisztikai régiók lehetnek (NUTS2 szinten). 11.3. Egyéb – Csak az ország speciálisan meghatározott részein alkalmazott eszköz, pl. nagyvárosok, hátrányos helyzetű térségek, foglalkoztatási zónák stb. 11.4. Magyarázat – Itt definiáljuk az „Egyéb” (11.3.) kategóriát. Konvenció – Ha egy eszköz országosan alkalmazható, de a különböző régiókra különböző szabályok vonatkoznak, akkor a támogatást regionálisnak tekintjük (11.2. pont).

24

12. A finanszírozás forrása Az eszköz finanszírozásának forrása(i) 12.1. Címkézett adók – címkézett adók és egyéb díjak, amelyeket a központi kormányzat állapít meg (ld. 15.1.) azért, hogy alapot teremtsen az állami munkaerő-piaci beavatkozásokhoz, amelyek a törvények szerint nem használhatók semmilyen más célra. 12.2. Központi költségvetés – mindenfajta adóból és egyéb díjból származó állami jövedelem, melyet a központi kormányzat állapít meg (de nem feltétlenül az szedi be) (ld. 15.1.) és nincs címkézve, mint az előző pontban. 12.3. Regionális költségvetés – mindenfajta adóból és egyéb díjból származó jövedelem, melyet a regionális önkormányzat állapít meg és szed be (ld. 15.2.). 12.4. Helyi önkormányzati költségvetés – mindenfajta adó és egyéb díjból számazó jövedelem, melyet a helyi önkormányzat állapít meg és szed be (ld. 15.3.). 12.5. Társadalombiztosítási alapok – Az Alapok a munkaadók által a munkavállalóik után fizetett kötelező társadalombiztosítási hozzájárulásokból képződnek, illetve azon személyek befizetéseiből, akik járulékukkal jogot szereznek szociális ellátásokra. (még a 15.4. pontban). 12.6. Európai Szociális Alap – Azok az összegek, amelyeket az ESZA nyújt meghatározott munkaerő-piaci intézkedések végrehajtásának költségeire. 12.7. Egyéb – az előzőekben nem szereplő egyéb forrás. 12.8. Magyarázat – A pénzügyi források meghatározására vonatkozó megjegyzések, beleértve az „Egyéb” kategóriát és az ESZA-hozzájárulás mértékét (%). Konvenciók – A központi kormányzat szintjei alatti besorolás és forrás csak akkor jelölhető, ha a kifizetés alapja a regionális, vagy a helyi önkormányzat kompetenciájába tartozó adókból vagy egyéb díjakból származik. Ahol a kifizetés alapját alsóbb szinten felügyelik, de eredetileg a központi költségvetésből származik, akkor a forrás a központi költségvetés. – Ha az Európai Szociális Alapot jelöltük meg (12.6.), akkor a szintjét (%) a magyarázatok között (12.8.) meg kell adni. Ha az ESZA-hozzájárulás is szerepel a jelzett összegek között, akkor a metaadatok között is meg kell jeleníteni az aktuális kiadási adatoknál. 13.

Célok Az eszköz céljának rövid leírása – pl. az iskolából lemorzsolódók foglalkoztathatóságának növelése, a tartós munkanélküliek reintegrálása stb.

14.

Jogosultság Az eszközben való részvétel jogosultsági feltételeinek rövid leírása.

15.

Felelős intézmény Az eszköz irányításáért és megvalósításáért felelős intézmény leírása.

15.1. Központi kormányzat – Minden minisztérium, kormányhivatal, szervezet vagy más testület, amelyek ügynökségei vagy eszközei a központi hatóságoknak, és

25

amelyek kompetenciája az egész országra kiterjed, kivéve a társadalombiztosítási alapok kezelését. 15.2. Regionális önkormányzat – az önkormányzat minden egysége, amely kompetenciáját az ország területének egy részén a központi kormányzattól függetlenül gyakorolja, regionális hatállyal, kivéve a társadalombiztosítás régiós kezelését. 15.3. Helyi önkormányzat – a helyi önkormányzatok minden egysége, amely kompetenciáját az ország területének egy kisebb részén a központi kormányzattól függetlenül gyakorolja, kivéve a társadalombiztosítási alapok helyi kezelését. 15.4. Társadalombiztosítási alapok – Központi, regionális és helyi intézményi egységek, amelyek fő tevékenysége a szociális támogatások nyújtása. A kötelező hozzájárulásokból származó támogatásokat az önálló alapok fizetik. A hozzájárulások és kifizetett támogatások szintjét kormányhatározat szabályozza és általában országos hatályúak. 15.5. Szakszervezet vagy hasonló – olyan szervezetek, amelyek elősegítik a szolidaritást, és védik a dolgozók jogait vagy egyéb érdekeit. Ide kell sorolni a kereskedelmi kamarákat, munkaadói szervezeteket és a hasonlókat is. 15.6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat – közpénzekből finanszírozott olyan szervezetek, amely az összes munkakeresőknek ingyenes közvetítést vagy egyéb szolgáltatást nyújtanak. Konvenció Ha lehetséges csak egy intézményt válasszunk. Ez lehet az, amelyik a támogatottakkal való közvetlen kapcsolatok többségéért felelős. 16.

Jogszabályi alapok Az eszköz jogszabályi alapjának rövid leírása.

17.

Az eszköz végrehajtása Az eszköz működésének időtartama, jelezve, hogy teljes körűen bevezetett, vagy kísérleti fázisban lévő eszközről van szó. 17.1. A kezdés éve – Az az év, amikor az első résztvevő belépett az eszközbe.

17.2. A befejezés éve – Az az év, amikor az utolsó résztvevő kikerült az eszközből (ahol értelmezhető). 17.3. Teljes körű/kísérleti – a kettő közül az egyiket kell kiválasztani, jelezve, hogy az eszköz teljes körű-e, vagy kísérleti. Konvenció – A kezdés/befejezés éve arra a periódusra vonatkozik, amelyben az eszköz résztvevőket fogadott és kapcsolódó költségek felmerültek, nem pedig arra, amikor a jogi döntés megszületett a támogatás kezdetéről vagy befejezéséről.

26

3.4.

Kiadások

18. Kiadások A kiadások a személyek vagy szervezetek részére az eszközre vonatkozó juttatások értékét tartalmazzák. A kiadásokat mindig összesenben és a kiadások fajtája szerint bontva kell közölni. Mértékegység: A kiadásokat nemzeti valutában adjuk meg addig, amíg az eurót nem vezetik be. 18.1. Összesen 18.2. Személyek részére történő kifizetések összesen 18.2.1. Időszakonkénti készpénzkifizetések 18.2.2. Egyösszegű kifizetések 18.2.3. Visszatérítések 18.2.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 18.2.5. Csökkentett adók 18.3. 18.3.1. 18.3.2. 18.3.3. 18.3.4. 18.3.5.

Munkaadók részére történő kifizetések Időszakonkénti készpénzkifizetések Egyösszegű kifizetések Visszatérítések Csökkentett társadalombiztosítási járulékok Csökkentett adók

18.4. Szolgáltatást nyújtók részére történő kifizetések Metaadatok – A metaadatoknak világosan tartalmazniuk kell, ha becsültük az adatokat, illetve ha a kifizetések a fentiektől eltérő alapon történtek. Konvenciók – A kiadásokat időben elhatárolva kell közölni, arra az időpontra, amikor az igénylést kiváltó esemény megtörténik, és a kötelezettség keletkezik. – Ahol a tényleges kiadás nem áll rendelkezésre, becsült adatot kell közölni. – A kiadásokat az eszköz értéke szerint kell közölni, legyenek azok személyeknek, szervezeteknek készpénzben, vagy visszatérítésként kifizetett juttatások, közvetlenül szolgáltatott javak és szolgáltatások, illetve elmaradt állami jövedelmek a fizetési kötelezettségek csökkenése alapján. – Az eszköz működtetésével összefüggő adminisztratív költségeket nem kell figyelembe venni. – A természetben nyújtott javakat és szolgáltatásokat az ESSPROS központi rendszerének módszertana szerint kell felértékelni. – Az elmaradó bevételek formájában felmerülő kiadások értékelése úgy történik, hogy meghatározzuk az elmaradt bevételek összegét a normál körülmények között beszedetthez képest. Ez utóbbi az az összeg, amit a személy,

27

vagy a munkaadó normál körülmények között fizetne az eszköz igénybe vétele nélkül, de figyelembe kell venni az esetleges egyéb csökkentéseket is, amelyek érvényben lehetnek. A kiadások adatainak közlési tábláját lásd az A2” mellékletben. 3.5.

Résztvevők Az LMP-modul a közösségi beavatkozásokra (eszközökre) koncentrál, amelyek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek érdekeit szolgálják. Három változó alapján vizsgáljuk az ezen eszközökben résztvevők számát: álló sokaság, belépők és kilépők. Az adatokat a 3.6. pontban leírt különböző kritériumok szerinti bontásokban is meg kell adni. A résztvevők adatainak közlési tábláját ld. az „A3” mellékletben.

19.

Álló sokaság (stock) Az eszközben résztvevők száma egy adott időpontban. A közlendő adat az éves átlagos adat. (A résztvevők számának éves átlaga számolható időponti – pl. havonkénti vagy hetenkénti – adatok felhasználásával.) Metaadat Itt közöljük az adat számítási módszerét.

20.

Belépők A támogatásba az év folyamán történt belépések száma (beáramlás). (Ez azt jelenti, hogy egy személy többször is számításba vehető.) A belépő személyek előző helyzetét is közölni kell (25. pont), különös tekintettel a regisztrált munkanélküliek számára (25.1.1.). Metaadat Itt közöljük, ha a belépési esetek számán kívül ismert az év során belépett személyek száma is, és hogy ezt az adatot tudjuk-e közölni.

21. Kilépők Az év folyamán az eszközből kikerültek (kikerülési esetek) száma ( kiáramlás). Az adat a kikerülési esetek teljes számát tartalmazza, beleértve a lemorzsolódásokat is. A befejezők/lemorzsolódók számát is meg kell adni (a 26. pontban) és azt is, milyen irányban távoztak a résztvevők a programból (27. pont). 3.6.

A résztvevők bontásai A résztvevők teljes számát a következő ismérvek szerint kell bontani:

22.

Nemek A résztvevők számára vonatkozó minden adatot meg kell bontani nemek szerint, a lehetséges legrészletesebb szinten.

23.

Életkor

28

A résztvevők számára vonatkozó adatokat életkoruk szerinti bontásban is közölni kell. Korcsoportok: 20 év alatt / 20–24 / 25–44 / 45–49 / 50 és idősebb. (Megjegyzés: Az LMP-szoftver minden rendelkezésre álló korcsoport beírását lehetővé teszi, de a fent megadottat kell használni, ahol csak lehetséges). 24.

A munkanélküliség időtartama Azokat, akik az eszközbe való bekerülést megelőzően munkanélküliek voltak, az adott eszközben való részvételt megelőző folyamatos munkanélküliségük időtartama szerinti bontásban is meg kell adni. Az időtartamot a következő kategóriákra bontjuk: Összesen (azok száma, akikről tudjuk a munkanélküliség időtartamát) y <6 hónap / ebből a 25 év alattiak y 6–12 hónap / ebből a 25 év alattiak y >12 hónap / ebből a 25 év alattiak

25.

A belépők előző munkaerő-piaci helyzete A belépők száma közvetlenül az eszközbe való bekerülésüket megelőző státuszuk szerinti bontásban: 25.1. Munkanélküli – Azoknak a személyeknek a száma, akiknek nem volt munkájuk, rendelkezésre álltak és aktívan kerestek munkát. Ebből: 25.1.1. Regisztrált – a hivatalosan munkanélküliként regisztrált személyek száma 25.2. Foglalkoztatott – Az eszközbe való bekerülésüket megelőzően a foglalkoztatottak száma. 25.3. Inaktív – Akik az eszközökbe bekerülésüket megelőzően sem foglalkoztatottak, sem munkanélküliek nem voltak (a fenti definíció szerint).

26.

Befejezés és lemorzsolódás A kilépések számát az adott programot befejezők és azt a befejeződésnél korábban elhagyók – lemorzsolódók – szerint is bontani kell. 26.1. Befejezők – A programból a teljes befejezés után kikerülők száma. 26.2. Lemorzsolódók – Az eszközből annak befejeződése előtt kilépők száma.

29

27.

A kilépés iránya A kilépés iránya azt mutatja meg, hogy a résztvevő az eszközből milyen státuszba került. 27.1. Foglalkoztatott – Azoknak a személyeknek a száma, akik a kilépés után foglalkoztatottak lettek. 27.2. Munkanélküli – Azoknak a személyeknek a száma, akik az eszköz befejezése után újra munkanélküliek lettek. 27.3. Másik eszközbe került – Azoknak a személyeknek a száma, akik az eszközből való kilépéskor a MEP-adatbázisban szereplő másik eszközbe kerültek. 27.4. Inaktív – Azoknak a személyeknek a száma, akik az eszközben való részvétel után inaktívak lettek. Konvenciók – A kilépés irányára vonatkozó adatok a befejezők (befejezések) számát tartalmazzák. Ahol a lemorzsolódók is szerepelnek, ezt a metaadatok közlésekor tisztázni kell. – Azokat a résztvevőket, akik az eszköz befejezése után olyan rövid távú támogatott foglalkoztatásban vesznek részt, amit az adatbázisban szereplő másik eszköz támogat, a Másik eszközbe kerülők (27.3.) rovatban szerepeljenek és ne a foglalkoztatottak (27.2.) között.

3.7.

Időtartam

28.

A részvétel átlagos időtartama Az eszközben való részvétel átlagos időtartama. Metaadat – Az időtartamnak különös jelentősége van a képzéseknél. Ahol az átlagos időtartam nem vezethető le közvetlenül az adminisztratív adatokból, a becsült adatot közöljük, és azt is, hogy az adat becslésből származik. – Azok az országok, ahol az átszámítási szabályok (napi óraszám stb.), különböznek az itt javasoltaktól, közöljék azt. Konvenciók – Az átlagos időtartamot általában hónapokban adjuk meg, de az adatbázis megengedi az ettől eltérő – év, hét, nap vagy óra – közlést is. Az összehasonlíthatóság érdekében az időtartamot a következők szerint számoljuk át: 7 óra = 1 nap / 5 nap = 1 hét / 4 hét = 1 hónap / 12 hónap = 1 év – Ahol az időponti és áramlási (belépő és kilépő) adatok is rendelkezésre állnak, a részvétel időtartamának hónapokra történő átszámításához a következő formulát lehet használni:

30

Stock (19.) * 12 —————————————————— 1 — * [Belépők (20.) + Kilépők (21.)] 2 A következő táblázatban három példa látható a fenti formula használatára: Álló sokaság 150 300 150 29.

Belépők (1000 fő) 500 160 150

Kilépők 600 180 150

Időtartam (hónap) 3,27 21,18 12,00

Volumen A részvétel mennyisége, az adott eszközben résztvevők száma a részvétel időtartamának a figyelembe vételével. Példa erre a részvevők teljes idős megfeleltetése. A mennyiség mérése fontos a kiadások és a résztvevők adatainak összekapcsolásához. Ehhez a számításhoz átlagos időtartam- és áramlási adatok (belépők és kilépők) szükségesek, vagy a résztvevők megoszlása az időtartam osztályközei szerint.

3.8. Metaadatok Eltérően a sajátos metaadatoktól, amelyek a 18–29. pontokban szerepelnek, ez a pont nem az egyes eszközökről közöl információkat, hanem azok csoportjairól, és olyan információkat tartalmaz, amelyek lényegesek az adatok megértéséhez.

31

FÜGGELÉK A1. Melléklet Kérdőív – A kérdések teljes listája Minőségi ismérvek 1. Az eszköz azonosítószáma 2. Az eszköz megnevezése 2.1. Angolul 2.2. Nemzeti nyelven 3. Leírás 3.1. Angolul 3.2. Nemzeti nyelven 4. A tevékenység típusa 4.1. Osztályozás 4.2. Az eszköz összetevői 4.2.1.Osztályozás 4.2.2. Megnevezés 5. A kiadás típusa 5.1. Személyek részére történő kifizetések 5.1.1. Időszakonkénti kifizetések 5.1.2. Egyösszegű kifizetések 5.1.3. Visszatérítések 5.1.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 5.1.5. Csökkentett adók 5.2. Munkaadók részére történő kifizetések 5.2.1. Időszakonkénti kifizetések 5.2.2. Egyösszegű kifizetések 5.2.3. Visszatérítések 5.2.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 5.2.5. Csökkentett adók 5.3. Szolgáltatók részére történő kifizetések 5.4. Magyarázat 6. Célcsoportok 6.1. Munkanélküliek 6.1.1. Tartós munkanélküliek 6.1.2. Alternatív meghatározás 6.2. Veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatottak 6.3. Inaktívak 6.4. Regisztrált álláskeresők 7. Részletes célcsoportok 7.1 Fiatalok 7.2. Idősek 7.3. Fogyatékkal élők 7.4. Bevándorlók/etnikai kisebbségek 7.5 Visszatérők/egyedülálló szülők 7.6. Központi prioritások és egyéb 7.7. Magyarázat

32

8. Munkanélküli-regisztráció 8.1. A részvétel feltétele 8.2. Folytatólagos regisztráció 9. Egyéb pénzbeli támogatások 9.1 Munkanélküli-járadék 9.2 Egyéb munkanélküli-segély 9.3. Egyéb segély 9.4. Magyarázat 10. Tervezett időtartam 10.1. Tipikus 10.2. Maximális 10.3. Magyarázat 11. Az alkalmazás területi hatálya 11.1. Országos 11.2. Régiós 11.3. Egyéb 11.4. Magyarázat 12. A finanszírozás forrása 12.1. Címkézett adók 12.2. Központi költségvetés 12.3. Regionális költségvetés 12.4. Helyi önkormányzat költségvetése 12.5. Társadalombiztosítási alapok 12.6. Európai Szociális Alap (ESZA) 12.7. Egyéb 12.8. Magyarázat 13. Célkitűzések 14. Jogosultság 15. Felelős intézmény 15.1. Központi kormányzat 15.2. Regionális önkormányzat 15.3. Helyi önkormányzat 15.4. Társadalombiztosítási alap 15.5. Szakszervezet vagy hasonló intézmény 15.6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 16. Jogszabályi alap 17. Az eszköz alkalmazása 17.1. A kezdés éve 17.2. A befejezés éve 17.3. Teljes körű/kísérleti Kiadások 18. Kiadások 18.1. Összesen 18.2 Személyek részére történő kifizetések 18.2.1. Időszakonkénti kifizetések 18.2.2. Egyösszegű kifizetések 18.2.3. Visszatérítések 18.2.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 18.2.5. Csökkentett adók 18.3. Munkaadók részére történő kifizetések

33

18.3.1. Időszakonkénti kifizetések 18.3.2. Egyösszegű kifizetések 18.3.3. Visszatérítések 18.3.4. Csökkentett társadalombiztosítási járulékok 18.3.5. Csökkentett adók 18.4. Szolgáltatóknak szóló kifizetések Résztvevők 19. Álló sokaság (stock) 20. Belépők 21. Kilépők A résztvevők osztályozása 22. Nemek 23. Életkor 24. A munkanélküliség időtartama 25. A belépők előző munkaerő-piaci helyzete 25.1. Munkanélküli 25.1.1. Regisztrált munkanélküli 25.2. Foglalkoztatott 25.3. Inaktív 26. Befejezés és lemorzsolódás 26.1. Befejezők 26.2 Lemorzsolódók 27. A kilépés iránya 27.1. Foglalkoztatás 27.2. Munkanélküliség 27.3. Másik eszköz 27.4. Inaktivitás Időtartam 28. A részvétel átlagos időtartama 29. A részvétel volumene Metaadatok A2. Melléklet A kiadások közlési táblája

Sorszám

Megnevezés

Kategória

Öszszesen

időszakonkénti

Átutalás személyeknek egyviszcsökösszeszakengű térítés tett tb.-járulékok

34

csökkentett adók

időszakonkénti

Átutalás munkaadóknak egyviszcsökössze szakengű térítés tb.járulékok

csökkentett adók

Szolgáltatást biztosítók részére történő kifizetések

A3. Melléklet A résztvevők közlési táblája (fő)

Résztvevők

Átlagos időponti létszám (stock)

öszszesen

Belépők előző státusz munkanélküli foglalöszebből koztaszeregiszttott sen rált

Férfiak és nők együtt 20 év alattiak 20–24 évesek 25–44 évesek 45–49 évesek 50 évesek és idősebbek Férfiak összesen 20 év alattiak 20–24 évesek 25–44 évesek 45–49 évesek 50 évesek és idősebbek Nők összesen 20 év alattiak 20–24 évesek 25–44 évesek 45-–9 évesek 50 évesek és idősebbek A munkanélküliség időtartama a támogatás előtt Összesen (férfi+nő) <6 hónap ebből 25 év alattiak 6–12 hónap ebből 25 év alattiak >12 hónap ebből 25 év alattiak

35

Kilépők egyéb

öszszesen

befejezés és lemorzsolódás lemorbezsolófejedók zők

kilépés iránya foglalkoztatásba

munkanélküliségbe

másik eszközbe

inaktivitásba