Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2012

Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2012

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL

Készült:

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén

Készítette: Ignits Györgyi, főosztályvezető-helyettes Nagy Ágnes, munkaerő-piaci elemző

Budapest, 2013. május1

1

Elérhetőség az elemzéssel kapcsolatban felmerülő kérdések esetén: Nagy Ágnes; e-mail: [email protected] 2

Tartalomjegyzék A.

Vezetői összefoglaló ................................................................................................................. 4

B.

Nemzetközi kitekintés ............................................................................................................. 6 A gazdasági környezet bemutatása a bruttó hazai termék vonatkozásában .................... 6 Munkaerőpiac ............................................................................................................................. 7

C.

A magyarországi munkaerő-piaci helyzet alakulása........................................................ 16

D.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszter adatai .......................................................... 20

I.

Nyilvántartott álláskeresők ....................................................................................................... 20 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása ............................................................. 20 A munkanélküliség regionális különbségei ......................................................................... 21 Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív és a munkavállalási korú népességhez viszonyítva ......................................................................................................... 24 Az álláskeresők összetétele ..................................................................................................... 27 Pályakezdők .............................................................................................................................. 32 Diplomás pályakezdők ............................................................................................................ 39 A megváltozott munkaképességűek ..................................................................................... 43 Az álláskeresők fluktuációja ................................................................................................... 43 A nyilvántartásban töltött idő ................................................................................................ 50

II.

A passzív és szociális ellátottak ................................................................................................ 53 Álláskeresési járadékban részesülők száma és változása ................................................... 56 Álláskeresési/ nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők száma és változása .... 56

III. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények ............................ 57 Strukturális egyensúlytalanság a munkaerő-piacon ........................................................... 61 IV. Csoportos létszámcsökkentési bejelentések............................................................................ 63 E.

Módszertani leírás................................................................................................................... 64

F.

Grafikon jegyzék..................................................................................................................... 66

G.

Szövegközi táblázatjegyzék .................................................................................................. 69

H.

Táblázatjegyzék ....................................................................................................................... 70

I.

Táblázatok ................................................................................................................................ 72

3

A. Vezetői összefoglaló A gazdaság lassulása, majd a globális válság miatt tovább csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt (néhány hónapos késéssel) a munkaerőpiac. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló irányú munkaerő-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követő időszakban, amelynek fő jellemzője a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt. 2009-ben az erőteljes, 6-7%-os gazdasági teljesítmény visszaesésének következményeként a foglalkoztatás is szignifikánsan visszaesett, 2007-ről 2010-re közel 150 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának növekedése már nagyobb mértékű volt (163 ezer fős), hiszen a fiskális megszorítások aktív munkaerő-piaci szerepvállalásra kényszerítették az inaktív státusban lévő népességet. A csökkenő tendencia megállt 2011-ben, és a gazdaság teljesítményének mérséklődése ellenére 2012-ben tovább javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. A foglalkoztatottak száma a GDP mérséklődésének ellenére tovább emelkedett, a 2012. júliusszeptemberi időszakban pedig elérte a válság előtti szintet. Az előző évhez képest emelkedett a foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak száma, míg az inaktívak száma csökkent. A 2012-es évben a 15-64 éves foglalkoztatotti létszám negyedévek közötti mozgásának sávja kiszélesedett, 145 ezerre, míg ez 2011-ben 121 ezres volt, 2010-ben csupán 103 ezer. 2012 átlagában a foglalkoztatottak száma 3842,8 ezer főre kúszott fel 1,7%-os (63,8 ezer fős) növekedést követően. 2011-hez és 2010-hez képest már magasabb létszámbővülést tapasztalhatunk (2,5%-ost; 2,4%-ost). Az Európai Unió országai közül a foglalkozatási ráta növekedésének mértékében Magyarország a negyedik legnagyobb emelkedést könyvelhette el 2012-ben. A magyar foglalkoztatási szint növekedése Lettországot, Észtországot és Litvániát követve érte el az említett helyezést: egy év alatt 1,4%-ponttal emelkedett a foglalkozatási ráta a 15-64 éves népességen belül, bár továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít európai összevetésben. Az ILO definíción alapuló munkanélküliségi ráta (15-74 éves népesség körében) 2012-ben az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 10,9%-ot jelentett, ami 0,8%-pontos emelkedés eredménye. Magyarország relatív helyzete (10.) az uniós rangsorban nem javult és nem is romlott, de csökkent az EU-27 átlagától való eltérésünk, amely néhány tagország kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének köszönhető (rontották az EU27 átlagát). Továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Ausztria, Németország, Luxemburg és Hollandia (gyakorlatilag az aktív 15-74 éves népesség kevesebb mint 6% munkanélküli), míg a legkritikusabb értékkel Görögország és Spanyolország (az aktívak negyede állást kereső) rendelkezett 2012–ben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2012-ben 559,1 ezer főt tett ki, ami 23,8 ezer fővel kisebb mint 2011-ben volt. A csökkenés 4,1%-os mértékű. A trend a tavalyi évben hosszú időt követően fordult csökkenésbe, hiszen az álláskeresők száma 2006 óta mutatott növekedést. 4

Az éves változás üteme az ország különböző térségeiben igen eltérő volt, annak ellenére, hogy a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma az ország minden régiójában és megyéjében csökkent 2012-ben. A legnagyobb mértékű mérséklődés azon két régióban következett be, ahol már 2011-ben is erőteljesen csökkenő ágban volt az álláskeresők száma, tehát tulajdonképpen ezen trend folytatódásáról beszélhetünk. Így Nyugat-Dunántúlon éves átlagban 8,8%-kal, Közép-Dunántúlon pedig 7,6%-kal mérséklődött az álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszámára természetesen lényeges befolyást gyakorol az aktív foglalkoztatási programokba való bekapcsolódás lehetősége, az azokban való részvétel. Ennek nagysága pedig az adott időszakban rendelkezésre álló, felhasználható források nagyságától függ. A 2011-ben megfigyelt stagnálást követően jelentősen emelkedett 2012-ben a pályakezdő álláskeresők száma, a növekedés mértéke éves átlagban 16%-ot tett ki. Számuk éves átlagban 61,5 ezer főre, arányuk az álláskeresők körében 11%-ra emelkedett. 2012-ben a nyilvántartott álláskeresők összetétele a kapott ellátás típusa szerint jelentősen megváltozott, köszönhetően annak, hogy 2011 szeptemberétől módosultak az álláskeresési ellátások formái és feltételei. 2012-ben éves átlagban 68,9 ezer fő (az álláskeresők mindössze 12,3%-a volt jogosult álláskeresés járadékra és segélyre, további 200,3 ezer fő (35,8%) részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben, míg az álláskeresők több mint fele semmilyen ellátásra nem volt jogosult ebben az évben. A 2012-es év folyamán 45 ezer foglalkoztató összesen 482 ezer darabos munkaerőigényét jelezte az illetékes munkaügyi kirendeltségen. Az újonnan bejelentett állások száma 12,2%kal (67,1 ezerrel) csökkent 2011-hez képest, amely mind a támogatott, mind a nem támogatott álláskínálat mérséklődésének eredménye. 2012-ben jelentősen emelkedett a csoportos létszám-csökkentési döntésben érintett munkavállalók száma, amelyben jelentős szerepet játszott a nemzeti légitársaság felszámolása (amely később továbbgyűrűzött a beszállítói hálózatra) illetve az év elején végrehajtott kormányzati létszámcsökkentés.

5

B. Nemzetközi kitekintés A gazdasági környezet bemutatása a bruttó hazai termék vonatkozásában Magyarország a makrogazdasági mutatókat tekintve 2009-ben rendkívül mély válságot élt át, a gazdasági válság következtében a külső és belső piacok jelentősen beszűkültek, a fogyasztás és kibocsátás erőteljesen csökkent. A nemzeti jövedelem az Európai Unió tagországaiban átlagosan 5-8%-kal esett vissza. A magyar gazdaság 2009 közepén érte a mélypontját, amikor is 7,7%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye. 2010 II. negyedévétől lassú emelkedésbe fordult, az év második felében a növekedés dinamikája pedig már elérte a válság előtti szintet. A kedvezőtlen külső, nemzetközi környezet hatására (elsősorban az euróövezeti válság kibontakozása) 2011-ben a növekedés üteme megtorpant, majd 2012. II. negyedévtől ismét csökkenésbe fordult a bruttó hazai termék volumenindexe az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mértéke az évvégével növekedett, 2012-ben elérte a -2,8%-ot, amely a szezonális- és naphatásoktól megtisztított kiegyensúlyozott adatok változását tükrözte. 1. ábra

A bruttó hazai termék volumenének változása az előző évhez képest

% 6,0 3,7

4,5

4,8 3,9

4,0

3,9 3,2

4,0

2,1

2,0 2,1 0,0

2,5 1,3

1,5

3,3 2,1

0,1

0,9

1,6 1,6

1,3

0,3 -2,0

-0,3

-4,3

-1,7

-4,0 -6,0 -8,0

-6,8 2001

2002

2003

2004

2005

EU-27

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Magyarország

Forrás: Eurostat

Az eurózónát sújtó adósságválság gazdasági hatásai fékezőerőnek bizonyultak az európai konjunktúrában és a globális gazdaságban egyaránt. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális konjunktúra lendületvesztése 2012-ben is folytatódott: a világgazdaság 3,2%-kal bővült. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2012-ben 1,4%-kal emelkedett a megelőző évihez képest.2

2

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január, 2013. március 27 6

Ugyanakkor az Európai Unió tagállamaiban összességében 0,3%-kal szűkült a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest, amely csökkenésben jelentős szerepet játszott Görögország, Portugália, Olaszország, Ciprus, Szlovénia gazdaságának visszaesése, esetükben 2,0% feletti volt a GDP volumenének csökkenése. Ahogy az a KSH gyorsjelentésében

is

olvasható

a

csökkenését

némileg

ellensúlyozta

Németország

növekedése, de annak dinamikája jelentősen mérséklődött, 0,7%-ra. 2. ábra %

A bruttó hazai termék volumen változása az előző évhez képest 2010 2011 az Európai Unió tagállamaiban

2012

8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

Forrás: Eurostat

Magyarországon uniós átlag alatti volt a bruttó hazai termék volumenének mérséklődése (1,7%). A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye összességében 4,3%-kal, a szolgáltatásoké pedig 0,5%-kal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye a száraz időjárásnak, az iparé a beszűkült külső keresletnek, az építőiparé a stagnáló lakáspiacnak volt vélhetően köszönthető. A belső kereslet idén nem segítette elő a növekedést, míg a háztartások tényleges fogyasztása csökkent, addig a közösségi fogyasztása enyhén emelkedett, így összességében csökkent a fogyasztás. A beruházási aktivitás volumene szintén csökkenést produkált, amelynek mértéke 5,2%-os volt 2012-ben. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenésről számolhatunk be a beruházás vonatkozásában. Bővülés figyelhető meg a feldolgozóiparban, a közigazgatásban, az információ és kommunikáció területén. Munkaerőpiac

A Munkaerő-felmérés 2012. évi adatai szerint a 15-64 éves népesség aktivitása néhány tagállam (Dánia, Németország, Portugália) kivételével nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb aránynövekedést elkönyvelők között az élvonalban jelenik meg Magyarország 7

1,6%-ponttal Litvánia mellett. Uniós átlag (0,6%-pontos) feletti rátaemelkedés tíz országban történt a vizsgált évben. 3. ábra

Az aktivitási ráta (15-64 évesek) alakulása az Európai Unió tagállamaiban

% 85,0

1,6

1,5 1,2

80,0

1,5

1,6

2,0

1,5 1,5

1,1 0,9

75,0

%-pont

0,6

0,6

0,5

0,4 0,2

0,2

70,0

65,0

-0,1

0,9 0,6

0,5

0,4

0,3

0,2 0,0

1,0

0,6

0,4

0,5

0,1

0,0 -0,2

0,0

-0,7

-0,5

60,0

-1,0

2012. évi aktivitási ráta, %

A ráta változása 2011-hez képest, %-pont

Forrás: Eurostat

A ráta változása mellett érdemes megvizsgálni az abszolút létszám alakulását is, hiszen annak számításából következően a népesség is befolyásolhatja annak értékét. A három csökkenést elkönyvelő tagállamból Németországban nőtt a gazdaságilag aktívak száma, míg a másik kettőben csökkent. Magyarországon a 15-64 éves aktív népesség száma szintén jelentősen, 1,7%-kal bővült, amellyel a növekedés tekintetében az első öt legjobb tagország közé sorolható. A tagországok közül Lettországban, Németországban, Romániában, Finnország és az Egyesült Királyságban ment végbe az aktív népesség gyarapodása a legoptimálisabb

feltételek

mellett

(foglalkoztatottak

számának

emelkedésével,

a

munkanélküliek számának csökkenésével).

8

4. ábra %

15-64 éves népesség számának változása 2012-ben 2011-hez képest

50,0

Aktívak

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 -10,0 -20,0

Forrás: Eurostat, LFS

Az Európai Unió országai közül a foglalkozatási ráta növekedésének mértékében Magyarország a negyedik legnagyobb emelkedést könyvelhette el 2012-ben. A magyar foglalkoztatási szint növekedése Lettországot, Észtországot és Litvániát követve érte el az említett helyezést: egy év alatt 1,4%-ponttal emelkedett a foglalkozatási ráta a 15-64 éves népességen belül, bár továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít európai összevetésben. Az Európai Unió átlaga 64,2%-ot tett ki 2012-ben, amely egy év alatt gyakorlatilag nem változott köszönhetően néhány tagállam foglalkoztatási rátájának alacsony szintjének. A tagországok

szignifikáns

hányadánál

növekedés

realizálódott,

ami

kiegyenlítette

Görögország, Portugália, Ciprus és Spanyolország esetében megfigyelhető erőteljesebb visszaesést, így stagnált az uniós átlag.

9

5. ábra %

2,3

80,0

A foglalkoztatási ráta a 15-64 éves népesség körében az Európai Unió tagállamaiban, 2012

%-pont 3,0

2,0 1,9 75,0

2,0

1,4 1,4 1,0 1,2

70,0

0,8

0,6

0,40,4

0,4 0,3 0,2 0,2 0,2

1,0

0,0 0,0 -0,1

-0,1 -0,1

-0,3

-0,5

0,0

-0,1

65,0

-1,0

-2,3 -2,4

-2,0

60,0 -3,0 55,0

-3,0 -4,3

50,0

-4,0 -5,0

Foglalkoztatási ráta, %

A ráta változása 2011-hez képest, %-pont


A foglalkoztatási rátát tovább bontva nemenként megállapítható, hogy továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a tagországokban néhány kivétellel. A legnagyobb szakadék Máltán,

Olaszországban,

Görögországban

és

Csehországban

figyelhető

meg.

A

magyarországi eltérés kisebb csökkenést követően és a szintjét megtartva 10,4%-pontot tett ki 2012-ben, amelytől az EU27 különbség egy kicsivel magasabb, 11,2%-pont volt. Annak ellenére, hogy a két nem közötti eltérés nem változott jelentősen, mindkét nem esetében arány-emelkedésről adhatunk számot (1,3%-pont; 1,5%-pont). A nők magasabb inaktivitása következtében az arányokban nem tükröződik, hogy Magyarországon a női (2,4%-kal, 42,0 ezerrel) foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké (1,1%-kal; 21,8 ezerrel). A magasabb inaktivitási arány mellett még okként említhető a nyugdíjba vonulási szabályok szigorodása, amely a női nemre volt nagyobb befolyással. Az ILO definíción alapuló munkanélküliségi ráta (15-74 éves népesség körében) 2012-ben az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 10,4%-ot jelentett, ami 0,8%-pontos emelkedés eredménye. Magyarország relatív helyzete (10.) az uniós rangsorban nem javult és nem is romlott, de csökkent az EU-27 átlagától való eltérésünk, amely néhány tagország kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének köszönhető (rontották az EU27 átlagát). Továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Ausztria, Németország, Luxemburg és Hollandia (gyakorlatilag az aktív 15-74 éves népesség kevesebb mint 6% munkanélküli), míg a legkritikusabb értékkel Görögország és Spanyolország (az aktívak negyede állást kereső) rendelkezett 2012–ben.

10

6. ábra

Európai Unió tagállamiban a munkanélküliségi ráta alakulása, 2012 (%)


A fiatalok munkaerő-piaci helyzete mind Magyarországon, mind az Európai Unióban kulcsfontosságúvá vált napjainkra. Európai fiatalok milliói, a magyar fiatalok tízezrei küzdenek a munkába lépés nehézségeivel. A Munkaerő-felmérés 2012 éves adatai szerint a 15–24 évesek 74,1%-a tartozott az inaktívak közé, amiben közrejátszik a folyamatosan kitolódó oktatási részvétel. A magyar aktív fiatalok aránya a válság következtében csökkent, majd a teljes népességhez hasonlóan 2010ben enyhe növekedés volt megfigyelhető körükben, 2011-ben pedig ismét kismértékű csökkenést tapasztaltunk. 2012-ben az aktivitási ráta 25,9%-os volt, ami jóval alatta maradt az Unió hasonló adatának (EU-27: 42,6%). Az alacsony és csökkenő munkapiaci részvétel eredményeként a fiatalok foglalkoztatási rátája is alacsony nemzetközi összehasonlításban, és jelentős mértékben elmarad nemcsak az EU átlagától. Az Unió 27 tagállamának rangsorában Magyarország az elmúlt években az utolsó helyek valamelyikén állt a fiatalok foglalkoztatását tekintve: a foglalkoztatási ráta a

11

15–24 évesek körében folyamatos csökkenést követően 2012-re 18,6%-ot tett ki, ami jelentős, 14,3%-pontos elmaradást mutat a közösségi átlaghoz viszonyítva. A foglalkoztatási ráta szintjének alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy mennyire jellemző az adott országban a tanulás melletti munkavállalás. Magyarországon ennek hagyományának hiányában, nagyon kevesen dolgoznak tanulás mellett, míg több országban a tanulók/hallgatók szignifikáns hányada dolgozik az iskola mellett vagy annak keretében. A fiatalok foglalkoztatási rátájának szóródása a különböző európai országokban jórészt az eltérő oktatási rendszereket tükrözi vissza. A különbségek a 15–19 éves korosztályban még szembeszökőbbek, mivel a duális képzési rendszereket alkalmazó országokban a középfokú szakképzésben a tanulók az oktatás mellett jelentős részben dolgoznak. (Pl. Németországban és Hollandiában 50%, Ausztriában 40% környékén van e korcsoport foglalkoztatási rátája, ellenben Magyarországon 3% alatt). Ez arra utal, hogy a fiatalok ezekben az országokban sokkal közelebb állnak a „valós” munkaerőpiachoz már ilyen fiatal korban is. A következő ábrán is nagyon jól látszik, hogy az Európai Unió tagállamainak döntő többségében a 15–24 éveseknek alig néhány százaléka dolgozik a tanulás mellett, míg vannak olyan országok, ahol a 20%, sőt a 30%-ot is meghaladja, Hollandia és Dánia rendelkezik a legmagasabb értékkel (46,0%; 41,9%). 7. ábra % 50,0

A tanuló és dolgozó fiatalok (15-24 évesek) aránya és annak változása 2012-ben az Európai Unió tagállamaiban

4,0

2,9

45,0

3,0

1,9

40,0 35,0 -0,5 -0,5

0,5 0,5

0,4

0,3 0,1 0,2 0,3

30,0 25,0

%-pont

-0,8 -0,9

0,1 0,2 0,2 -0,1 0,3

0,4 0,6

0,0

2,0

0,9 -0,3

-0,7

0,1

0,0

0,0

20,0 -2,1

15,0

1,0

-1,0 -2,0

10,0 -3,6

5,0 0,0

-3,0 -4,0

A tanuló és dolgozó fiatalok aránya, 2012

Az aránya változása 2011-hez képest

Forrás: LFS, Eurostat

A fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei tekintetében jelentős súllyal bír a megszerzett iskolai végzettség szintje. Jellemzően az iskolai végzettségi szint emelkedésével nőnek a foglalkoztatási esélyek, és ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség szintje. A tárgyévben a felsőfokú végzettségűek körében 54,4%-ot, a középfokú végzettek esetében 29,3%-ot tett ki a foglalkoztatási ráta. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező 15–24 éves népességnek viszont csak minimális hányada, 9,3 %-a volt aktív státuszú (szemben a 28,2%-os uniós átlaggal), 5,1%-os foglalkoztatási ráta és 44,7%-os munkanélküliségi ráta mellett.

12

8. ábra

%

A 15-24 évesek foglalkoztatási rátája a legmagasabb iskolai végzettség szerint , 2012 Eu27 Magyarország

60,0

54,5

50,0

54,4

43,5

40,0

29,3

30,0 20,0

19,6 5,1

10,0 0,0

Alapfokú (ISCED 0-2. szint) Középfokú (ISCED 3-4. szint)

Felsőfokú (ISCED 5-6. szint)


Míg az alapfokú és középfokú végzettségűek foglalkoztatottsága jelentősen elmarad hazánkban az EU átlagos szintjéhez képest, a fiatal diplomások körében eltűnik ez a különbség. Azonban nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a fiatalok gyakran olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket, ezzel rontva azok foglalkoztatási esélyeit. A fiatal munkavállalók körében az alkalmazotti státusz az átlagosnál jóval jellemzőbb –2012ben a 15–64 évesek között 88%, a 15–29 évesek között 96%. A fiatal alkalmazottak negyede dolgozott határozott idejű szerződéssel, de a 25–29 évesek körében is az átlag feletti volt az arányuk. Az önfoglalkoztatók aránya a fiatalok között igen alacsony, Uniós összehasonlításban a magyar adatok ennél valamivel kisebb elmaradást mutatnak. Bár a részmunkaidős foglalkoztatás az elmúlt időben Magyarországon is terjedt, uniós összevetésben a magyar munkáltatók még mindig ritkán választják ezt a megoldást a fiatalok alkalmazásakor. A 15–24 évesek között a részmunkaidőben dolgozók aránya 9,7% szemben az Uniós 31,1%-os átlagos aránnyal. Jelentős az országok közötti szóródás, Hollandiában 76,7%, Dániában 65,0% ez az arány. Hazánkban a nők, az alacsonyabb végzettségűek, valamint a legfiatalabbak körében gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás. A hazai ifjúsági munkanélküliségi ráta 2008-ban megközelítette a 20%-ot, majd a globális válság következtében a korábbi 4-5 évben mért stagnálást követően dinamikusan emelkedett 2009-től. A munkanélküliség teljes népesség körében megfigyelt alakulásától eltérően az ifjúsági munkanélküliségi mutató gyorsabb ütemű romlást jelzett. A magyar fiatalok (15–24 évesek) munkanélküliségi rátája 2012-ben 28,1% volt, ami 5,3 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál (EU-27: 22,8%). az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország a 9. legmagasabb munkanélküliségi szinttel rendelkezett. A munkanélküliség főként az alacsonyan képzettek körében jelentős, az alapfokú végzetséggel rendelkezők 44,7%-os rátája jelentősen kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag 13

(30,3%), ezzel szemben a diplomás fiatalok körében mért munkanélküliség (18,9%) alig marad el az uniós átlagtól (17,9%). A munkanélküliségi ráta mellett a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének másik „bevett” indikátora a munkanélküliek aránya a népesség körében. Ez a mutató azt méri, hogy adott korosztályban mekkora a munkanélküliek hányada, és így nem függ a gazdaságilag aktívak, és az azt nagyobb részt meghatározó foglalkoztatottak számától. Ha a 15–24 évesek körében elemezzük ezt az adatot, a magyarországi arány 7,3%-ot tesz ki, amely jobb, mint az uniós arány (9,7%). Vagyis a munkanélküliségi ráta esetében látott – az uniós átlaghoz képest vett – kedvezőtlenebb pozíciónk már nem is olyan kedvezőtlen, ha az adott népesség összlétszámához viszonyítjuk a munkanélküliek számát. Emögött az a megfigyelés áll, hogy míg a 15–19 évesek 92,5%-a még tanult, az ezt követő korszakokban fokozatosan csökken a tanulók aránya, a 25–29 éves fiataloknak már csak alig több mint 10%-a volt jelen az oktatási rendszerben 2012-ben. A hagyományos indikátorok – így a munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta – alapján csak korlátozottan lehet megítélni a fiatalok munkaerő-piacon betöltött szerepét, hiszen csak azokról nyújtanak képet, akik már foglalkoztatottak vagy éppen aktív munkakeresők. Ám a fiatalok aránya rendkívül magas az oktatási rendszerben, mind a közoktatásban, mind pedig a felnőttképzésben. Másrészt az oktatási rendszerből kiáramló fiatalok többsége bizonytalannak látva a munkaerőpiacot, és az esetleges továbbtanulás lehetőségét szem előtt tartva, rövidebb-hosszabb időre inaktívvá válik. A fenti statisztikai problematikát hivatott orvosolni az ún. NEET ráta3, amely megmutatja azon fiatalok arányát, akik nem résztvevői az oktatási, képzési rendszernek és nem is dolgoznak. A „nem dolgozó” körbe ebben az esetben, nem csak azok tartoznak bele, akik dolgozni szeretnének, csak valamilyen okból kiszorultak a munkaerőpiacról, hanem azok is, akik nem akarnak. 9. ábra % 15,0

A nem tanulók, nem dolgozó 15-24 éves népesség Eu27 Magyarország aránya 14,7

14,0

13,4

13,0

12,4

13,3

13,2

12,4

11,5

12,0 11,0

12,9

12,8

10,9

10,0 2008

2009

2010

2011

2012


Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között a NEET-rátát figyelembe véve a középmezőnybe tartozik a 14,7%-os értékkel, ami az EU-27 átlagánál 1,5%-ponttal magasabb. 3

NEET= Young people not in employment and not in any education and training. 14

A 27 tagállam közül négynek 7% alatti (Dánia, Hollandia, Ausztria, Luxemburg) és öt tagállamnak 18% feletti volt az értéke (Írország, Görögország, Bulgária, Spanyolország, Olaszország). 10. ábra % 25,0

A nem tanulók, nem dolgozó 15-24 éves népesség aránya 2012

2011

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0


15

C. A magyarországi munkaerő-piaci helyzet alakulása 11. ábra

A gazdaság teljesítményének, a munkanélküliek és foglalkoztatottak számának változása

% 132,0 127,0 122,0 117,0 112,0 107,0 102,0 97,0 92,0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A bruttó hazai termék volumenindexe elızı év=100,0 Fogla lkozta totta k (15-64 éves) számának volumenindexe elızı év=100 Munkanélküliek (15-74 éves) szá mána k volumenindexe elızı év=100

Forrás: Eurostat, KSH

A gazdaság lassulása, majd a globális válság miatt tovább csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt (néhány hónapos késéssel) a munkaerőpiac. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló irányú munkaerő-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követő időszakban, amelynek fő jellemzője a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt. 2009-ben az erőteljes, 6-7%-os gazdasági teljesítmény visszaesésének következményeként a foglalkoztatás is szignifikánsan visszaesett, 2007-ről 2010-re közel 150 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának növekedése már nagyobb mértékű volt (163 ezer fős), hiszen a fiskális megszorítások aktív munkaerő-piaci szerepvállalásra kényszerítették az inaktív státusban lévő népességet. A csökkenő tendencia megállt 2011-ben, és a gazdaság teljesítményének mérséklődése ellenére 2012-ben tovább javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. A foglalkoztatottak száma a GDP mérséklődésének ellenére tovább emelkedett, a 2012. júliusszeptemberi időszakban pedig elérte a válság előtti szintet. Az előző évhez képest emelkedett a foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak száma, míg az inaktívak száma csökkent. A 2012-es évben a 15-64 éves foglalkoztatotti létszám negyedévek közötti mozgásának sávja kiszélesedett, 145 ezerre, míg ez 2011-ben 121 ezres volt, 2010-ben csupán 103 ezer. 2012 átlagában a foglalkoztatottak száma 3842,8 ezer főre kúszott fel 1,7%-os (63,8 ezer fős) növekedést követően. 2011-hez és 2010-hez képest már magasabb létszámbővülést tapasztalhatunk (2,5%-ost; 2,4%-ost). Ahogy azt a nemzetközi kitekintésben már érintettük a 2012-es foglalkoztatási helyzet javulása a nők körében volt jelentősebb, a foglalkoztatottak egy év alatti 63,8 ezres bővüléséhez a nők számának 42 ezres növekedése járult hozzá. A férfiak esetében ez kisebb volt, 21,8 ezer fős (1,1 %-os) növekedés volt. Bár a nők körében a foglalkoztatási ráta értéke továbbra is 10%-ponttal alacsonyabb, mint a férfiaknál, ez a jóval nagyobb arányú

16

inaktivitással magyarázható. A nők körében mért munkanélküliségi ráta ugyanis kisebb, mint a férfiak között (11,3% vs. 10,7%). Míg a nők körében a munkanélküliségi ráta csökkenéséről, addig a férfiak esetében annak növekedéséről számolhatunk be. A női foglalkoztatottság javulása a szigorodó nyugdíjba vonulási szabályokkal függ össze, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozása ugyanis ezt a nemet érinti jobban. Az hogy a munkaerőpiacon tovább (idősebb korig) maradnak aktívak az emberek, a foglalkoztatottak számának korcsoportos alakulása is mutatja. Egy év alatt ugyanis a legdinamikusabb növekedés a 40-44, 45-49 évesek csoportja mellett az 55-59 évesek körében következett be. 2010-hez képest ebben a korcsoportban közel 10%-kal, 2011-hez képest 3,6%-kal dolgoztak többen. Bár 2011-hez képest a 60-64 éves foglalkoztatottak száma némileg csökkent, 2010-hez képest ebben a korcsoportban is jelentős a növekedés. A csökkenőbe forduló trend mögött ebben a korcsoportban feltételezhetően a nagy létszámú Ratkó-generációk nyugdíjba vonulása húzódik meg, ami a közeljövőben még inkább jelentkezni fog illetve a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja. Az ’50-es évek első felében születettek fokozatosan vonulnak ki a munkaerőpiacról, az őket követő kohorszok kisebb létszáma miatt a foglalkoztatottak száma ebben a korcsoportban a jövőben jelentősebben mérséklődhet. 12. ábra

A foglalkoztatottak számának változása korcsoportonként, nemenként 2012-ben 2011-hez képest

% 15,0

11,6 7,8

10,0 2,3

5,0 1,1

0,3

3,2 2,3

5,5

3,8 4,7

5,2 5,3

2,6

3,6

2,6

0,5

0,0 -2,0 -0,6

-5,0

-3,2

-1,7 -1,9

-0,3

-2,4

-0,4 -3,7

-6,8

-7,1

-10,0

-8,4

-10,0 -15,0

Férfiak

-14,9

Nők

Együtt

-20,0 15–19

20–24

25–29

30–34

35–39

40–44

45–49

50–54

55–59

60–64

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

A foglalkoztatottak létszámbővülés elsősorban az előző évhez hasonlóan a főiskolát, egyetemet végzetteket érintette, körükben 4,3%-os emelkedésről számolhatunk be. Emellett jelentősebb növekedés az egyéb érettségivel rendelkezők esetében történt, a szakmunkás, szakiskolát végzettek száma 0,3%-kal, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké 0,9%-kal nőtt 2012-ben egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek létszáma tovább csökkent a vizsgált évben, de dinamikájában mérséklődött.

17

13. ábra fő

A foglalkoztatottak száma és annak változása

1 200,0

10,9

% 12,0 10,0

1 000,0

8,0

800,0

4,3

3,4

600,0

2,0

4,0

0,3

-0,4 400,0

2,0

0,9

-3,3

-0,8

200,0

6,0

0,0

0,9

-2,0 -4,0 -6,0

0,0 Legfeljebb 8 általános iskola

Szakiskola és szakmunkásképző

Foglalkoztatottak száma, 2012

Gimnázium

Egyéb érettségi

Változás 2011-hez képest

Főiskola, egyetem

Változás 2010-hez képest


Egy év alatt a nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a foglalkoztatottak száma, arányait tekintve a legnagyobb mértékben 24,1%-kal (12,4 ezerrel) a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágban 17,0%-kal (19,4 ezerrel). A legnagyobb létszámvesztő ág az építőipar volt 2012-ben, ahol 6,9%-kal (18,1 ezerrel) csökkent a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóipar összlétszámának stagnálása mögött a járműgyártás (16,5%) és a számítástechnikai termék gyártás (-18,6%) ágazatok ellenkezőirányú létszámdinamikái találhatók.

18

14. ábra

A foglalkoztatottak száma és változása a foglalkoztató gazdasági tevékenysége szerint 2012-ben

fı

24,1

900

30,0

800

11,5

8,9

8,2 -0,3 0,8 0,3

-0,9

500

-6,7

400

-6,9

25,0

17,0

13,5

700 600

5,5

2,2 -3,3

4,4 -0,7

20,0 15,0 10,0

0,1

5,0 0,0 -5,0

300 200

%

-10,0

-18,4

-15,0

100

-20,0

0

-25,0

A 15-74 éves foglalkozta totta k létszáma, fı

Vá ltozás a z elızı évhez képest, %


A foglalkoztatottak számának változása régiókat tekintve eltérően alakult, de azok nagyobb részében emelkedett a számuk. Közép-Magyarországon bővült a foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben, de emellett még megemlíthető az országos átlag feletti növekedéssel Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl is. Az ILO hármas kritériuma szerinti (nincs munkája, keres és rendelkezésre áll) munkanélküliek száma 475,6 ezer főt tett 2012-ben, amely 10,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A kínálati oldalt a munkaerő-piaci kilépési lehetőségek szűkülése (emelkedő nyugdíjkorhatár, a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata, illetve szabályainak szigorítása), valamint az elért életszínvonal megtartása érdekében az addig nem dolgozó további háztartástagok munkavállalási szándéka folyamatosan bővítette.4

4

Központi Statisztikai Hivatal: Munkaerı-piaci folyamatok, 2012. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1212.pdf 19

D. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszter adatai I.

Nyilvántartott álláskeresők

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2012-ben 559,1 ezer főt tett ki, ami 23,8 ezer fővel kisebb mint 2011-ben volt. A csökkenés 4,1%-os mértékű. A trend a tavalyi évben hosszú időt követően fordult csökkenésbe, hiszen az álláskeresők száma 2006 óta mutatott növekedést. 2007 és 2008 során mérsékeltebben emelkedett a számuk, a válság mélypontját jelentő 2009-es évben azonban egy év alatt csaknem 120 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma. Ez az erőteljes növekedés 2010-re jelentősen enyhült, ekkor egy év alatt valamivel több, mint 20 ezer fővel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők létszáma. 2011-ben a trend stagnálásba fordult, ám éves szinten mért csökkenés először 2012-ben jelentkezett. Ezzel együtt is az álláskeresők 2012-ben mért átlagos száma mintegy 130 ezer fővel volt magasabb, mint a válság kitörése előtti évben (2007). 15. ábra fő 700

Nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma, havonta 2010

2011

2012

680 660 640 620 600 580 560 540 520

Forrás: NSZF regiszter

Az álláskeresők számának éven belüli változása a szokásos szezonális hatások mellett elsősorban a legnagyobb volumenű aktív eszköz, a közfoglalkoztatási programok létszámának havi alakulásával mutat összefüggést. 2012 év első hónapjában az álláskeresők létszáma mintegy 35,9 ezer fővel (5,2 %-kal) kisebb volt mint egy évvel korábban, ez az alacsonyabb létszám azonban a magasabb bázis-értékkel is magyarázható, 2011 év elején ugyanis az Út a munkához program kifutása valamint a téli foglalkoztatási holtszezon 20

szokásos szezonális hatásai miatt jelentősen megugrott az álláskeresők száma, az új közfoglalkoztatási program beindulása pedig az év során fokozatosan szívta fel az álláskeresőket. 2012. év elején azonban már jóval magasabb volt a közfoglalkoztatási programok áthúzódó létszáma, így a magasabb bázishoz képest viszonylag nagyobb csökkenés volt megfigyelhető a 2012-es év első hónapjaiban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év utolsó két hónapjára a trend megfordult és az álláskeresők létszáma elérte, és meg is haladta a 2011. évi létszámot. 1. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma 2012.

Megnevezés

Nyilvántartott álláskeresők Változás az Változás aránya a előző év Zárónapi számuk, az előző gazdaságilag aktív azonos fő hónaphoz népességhez hónapjához (%) viszonyítva, % (%)

Január

648 399

17,4%

-5,2%

14,6

Február

646 686

-0,3%

-4,0%

14,5

Március

591 200

-8,6%

-9,0%

13,3

Április

554 518

-6,2%

-9,4%

12,5

Május

534 581

-3,6%

-6,5%

12,0

Június

524 352

-1,9%

-5,2%

11,8

Július

527 583

0,6%

-4,8%

11,9

Augusztus

526 861

-0,1%

-4,0%

11,8

Szeptember

526 701

0,0%

-1,9%

11,8

Október

522 996

-0,7%

-1,5%

11,8

November

536 091

2,5%

1,9%

12,0

December

569 261

6,2%

3,1%

12,8


A munkanélküliség regionális különbségei Az éves változás üteme az ország különböző térségeiben igen eltérő volt, annak ellenére, hogy a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma az ország minden régiójában és megyéjében csökkent 2012-ben. A legnagyobb mértékű mérséklődés azon két régióban következett be, ahol már 2011-ben is erőteljesen csökkenő ágban volt az álláskeresők száma, tehát tulajdonképpen ezen trend folytatódásáról beszélhetünk. Így Nyugat-Dunántúlon éves átlagban 8,8%-kal, Közép-Dunántúlon pedig 7,6%-kal mérséklődött az álláskeresők száma. A megyék közül a legnagyobb, 13,8%-os csökkenés Győr-Moson-Sopron megyében volt megfigyelhető. A többi régióban az országos átlag körül vagy azt el nem érő mértékben csökkent az álláskeresők száma, Hajdú-Biharban és Budapesten lényegében stagnálás (1 % alatti mértékű csökkenés), ellenben Békésben, Veszprémben és Vasban az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékű csökkenés (9,6-10,2% között) következett be. A területi 21

folyamatok esetében folytatódott az a visszarendeződés, amely a válságot kísérő munkaerőkeresleti visszaesésben leginkább érintett területek munkaerőpiacain volt érezhető a 2010-es évtől a kereslet újbóli növekedése és a munkanélküliség csökkenése révén (elsősorban Nyugat- és Közép-Dunántúl megyéiben). Meg kell jegyezni, hogy a nagy volumenű és 2012ben dominánsan hosszabb ideig, több hónapon át tartó közfoglalkoztatási programok egyes, hátrányos helyzetű megyékben szintén javították a mutatót (pl. Békés megye). Ha a hosszabb távú trendeket vizsgáljuk az elmúlt 5 évben a Közép-magyarországi régió volt az, ahol a legnagyobb mértékű volt az álláskeresői létszám emelkedése: 2008 és 2012 között csaknem a duplájára emelkedett a központi régióban az álláskeresők száma, amely növekedés 2012-ben lényegében stagnálássá szelídült. Mindehhez hozzájárult, hogy az euróövezeti válsággal együtt járó pénzügyi válságban valamint a magyar makrogazdasági intézkedéseket

kísérő

kereslet-csökkenésben

érintett

ágazatok

nagyobb

arányban

koncentrálódnak a fővárosra, amely abból is jól látszik, hogy 2012-ben a csoportos leépítésekben érintett munkavállalók 40%-át a központi régió munkaerőpiacáról bocsátották el. Ezen kívül a közszféra létszámcsökkentése és létszámstopja is nagyobb arányban érintette e régió munkaerőpiacát. A megyék közül a legtöbb nyilvántartott álláskeresőt éves átlagban továbbra is BorsodAbaúj-Zemplén (66,6 ezer fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (59,2 ezer fő) tartottak nyilván a munkaügyi központok és kirendeltségeik 2012-ben.

22

2. táblázat A nyilvántartott álláskeresők és az aktív eszközökben résztvevők éves átlagos zárónapi létszáma és annak változása, 2010- 2012 2010

2011

2012

87784

90 468

88 991

Változás 20122011 év, % -1,60%

59310

54 294

50 172

-7,60%

42764

36 631

33 424

-8,80%

68868

69 134

67 349

-2,60%

108766

110 699

106 910

-3,40%

130275

138 454

134 265

-3,00%

84896

83 188

77 992

-6,20%

582664

582 868

559 102

-4,10%

82752

109 194

109 167

0,0%

munkaerő-piaci képzés

18681

10 959

19 778

80,5%

bér-jellegű támogatások5

19193

19 170

23 801

24,2%

közfoglalkoztatás6

37687

75 810

63 023

-16,9%

vállalkozóvá válás támogatása

2088

2 172

1 807

-16,8%

egyéb eszközök7

5103

1 083

758

-30,0%

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Aktív eszközökben résztvevők éves átlagos zárónapi létszáma Ezen belül:


A nyilvántartott álláskeresők létszámára természetesen lényeges befolyást gyakorol az aktív foglalkoztatási programokba való bekapcsolódás lehetősége, az azokban való részvétel. Ennek nagysága pedig az adott időszakban rendelkezésre álló, felhasználható források nagyságától függ. A két létszám közötti kölcsönhatás egyrészt abból adódik, hogy azon álláskeresők, akik aktív eszközökbe kapcsolódnak be, a programokban való részvétel idejére nem szerepelnek az álláskeresők nyilvántartásában. Másrészt természetesen az aktív eszközök közvetett (pl. képzések, szolgáltatások) vagy közvetlen (pl. támogatott foglalkoztatás)

módon

segítik

az

elhelyezkedést,

a

munka

világába

történő

visszailleszkedést. 2012-ben az aktív eszközökben résztvevők érintett létszáma 471,6 ezer fő 8

volt, mely 20%-os emelkedést mutat 2011-hez képest. A vállalkozóvá válást elősegítő programokban résztvevők számának kivételével valamennyi eszközben nőtt a résztvevők Bértámogatás, Bérköltség támogatás, Távmunka, Pályakezdők munka tapasztalat szerzési támogatása, Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, RÁT bértámogatás, Válság következtében elbocsátottak bértámogatása, lakhatási támogatás 6 2010-ben Közhasznú foglalkoztatás, közcélú munka, közhasznú munka együtt 7 Helyközi utazás támogatása, Csoportos személyszállítás támogatása, Munkahelymegőrzés DEC Fa, Munkahely teremtés támogatása, Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás 8 Az érintett létszám azokat jelenti, akik az év során részt vettek – akár egy napig is - valamilyen aktív támogatásban, így ez a létszám tartalmazza a korábbi évről áthúzódó létszámot, valamint azok létszámát is, akik az év során léptek be a támogatásokba függetlenül attól, hogy befejezték-e azokat. 5

23

száma,

különösen

a

képzésekben

valamint

a

bér-jellegű

támogatásokban.

A

közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma 15%-kal nőtt. A közfoglalkoztatás tekintetében változás 2011-hez képest, hogy 2012-ben azt már nem a rövidebb idejű, részmunkaidős munkák dominálták, hangsúlyosabbá váltak a hosszabb időtartamra szóló, magasabb napi óraszámban, mintaprogramok keretében végzett munkák.

Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív és a munkavállalási korú népességhez viszonyítva A nyilvántartott álláskeresők számának területi különbségeit jobban kifejezik az álláskeresők számának relatív mutatói, hiszen ezen mutatók figyelembe veszik az egyes területeken élők különböző létszámát és kor szerinti összetételét

(ld. munkaképes korú lakossághoz

viszonyított relatív mutató) valamint a gazdaságilag aktív népesség eltérő létszámát is (ld. gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató). A tárgyévben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója 12,6 %-ot tett ki, egy év alatt 0,5 %-ponttal csökkent. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójában igen jelentős területi különbségek mutatkoznak E relatív mutató szerint a nyilvántartott álláskeresők aránya Észak-Magyarországon (21,5%) és Észak-Alföldön (20,6%) a legmagasabb (ezen belül kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 24,4%-os, Nógrád, 23,6%-os valamint BorsodAbaúj-Zemplén megye 23,5%-os rátával). A mutató a legalacsonyabb értéket KözépMagyarországon (6,5%) és Nyugat-Dunántúlon (7,3%) veszi fel (a megyék közül a legalacsonyabb az értéke Győr-Moson-Sopron megyében, 5,0%). A Nyugat-Dunántúli és központi régió relatív mutatója közötti különbség tovább csökkent a tavalyi év során. A két ellentétes póluson található régió közötti különbség mintegy 15%-pontnyi (megyei szinten ugyanez a különbség csaknem 20 %-pont), s évek óta stabil képet mutat.

24

16. ábra A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva, 2012*

% 25,0

Relatív mutató, 2012

országos átlag (12,6%)

20,0

15,0

10,0

KM

KD

NYD

DD

ÉM

ÉA

Csongrád

Békés

Bács-Kiskun

SzabolcsSzatmár-Bereg

Jász-NagykunSzolnok

Hajdú-Bihar

Nógrád

Heves

BorsodAbaúj-Zemplén

Tolna

Somogy

Baranya

Zala

Vas

Győr-MosonSopron

Veszprém

KomáromEsztergom

Fejér

Pest

0,0

Budapest

5,0

DA

KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld


A megyék között megfigyelt különbségek azonban nem fejezik jól ki a munkaerőpiac kistérségi, települési szintű különbségeit, holott ezek a különbségek igen jelentősek, akár egy-egy megyén belül is. A regionális kutatások alapvető megállapítása, hogy a rendszerváltást követően a gazdasági folyamatok térségi, kistérségi szinten szerveződnek, az előnyök és hátrányok nem egy-egy településhez, (vagy mint korábban elsősorban a települési hierarchiában elfoglalt helyhez) kötődnek, hanem egy-egy lokális térséghez (pl. egy sikeres városhoz és agglomerációs zónájához). A lokális szinten mért nagyfokú különbségek a magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői, amelyet a következő térkép a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez mért relatív arányát szemlélteti (az egyének állandó lakóhelyük szerint vannak besorolva a településekhez).

25

17. ábra A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 2012-ben településenként az egyén állandó lakhelye szerint, %

Relatív mutató nagysága, % 35 16 ,2 11 ,7 7 ,4 0 ,7 Forrás: NFSZ regiszter és a KSH Népszámlálás (ill. Népességnyilvántartás) adatai (2012. január 1-i állapot szerint a 15-61 éves népességre vonatkozóan)

26

A térkép jól szemlélteti az ország belső (pl. Pest megye dél-keleti szeglete)

és külső

perifériáit, a keleti országrész rendkívül kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét, és azt, hogy ebben az országrészben egy-két nagyváros tud csak környezetét

is mobilizálva jobb

mutatókat nyújtani (elsősorban Debrecen illetve kiemelkedik még Dél-Alföldön Szeged és környezete). Az ország legrosszabb munkanélküliségi mutatóival rendelkező térségei Baranyában (Ormánság) és Észak-Kelet Magyarországon találhatóak (Encsi, Gönczi kistérség)

Az álláskeresők összetétele Nemek szerint Eltérően alakult a nemek esetében a nyilvántartott álláskeresők trendje: A férfi álláskeresők száma egy év alatt 7,2%-kal mérséklődött, a nőké csak 0,9%-kal, amely jelentősen kisebb az átlagos, 4,1%-os csökkenéshez képest. Ez a két nem esetében ellentétes irányú trend már tavaly is megfigyelhető volt és azt eredményezte, hogy 2012-ben éves átlagban kisebb volt a férfiak száma a nyilvántartott álláskeresők között (49,3%), amire ebben az évezredben még nem volt példa. Ha ugyanis a férfi és női álláskeresők számának hosszú idősorát vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a férfi álláskeresők száma jellemzően meghaladja a nőkét, s a gazdasági válságot megelőző években a két görbe együtt mozgott. Majd a válság munkaerő-piaci hatásai negatívabban érintették a férfiakat, számuk 2008 és 2009 során a nőkhöz képest erőteljesebben emelkedett. Ez a trend fordult meg 2012-ben, amikor is a férfi álláskeresők számának erőteljesebb csökkenése következtében éves átlagban számuk a nőké alá esett. 18. ábra

fő

Nyilvántartott álláskereső férfiak és nők számának alakulása 2000-2010 között (éves átlagok)

300000

250000

200000

150000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 férfiak

nők

Forrás: NFSZ regiszter

Ez összefügg azzal, hogy a nyári foglalkoztatási csúcsszezonban már 2011-ben is, de 2012ben még jelentősebben a női álláskeresők száma alá csökkent a férfiak száma. Érdekes, hogy nemcsak a gazdasági konjunkturális hatásoknak, de az éven belüli szezonális hatásoknak is 27

jobban ki vannak téve a férfiak, mint a nők. Nagyobb arányban dolgoznak ugyanis azokban az úgynevezett szezonális ágazatokban (pl. építőipar) amelyek foglalkoztatotti létszáma erősen hullámzik az év során. Így a férfi álláskeresők számának alakulása is nagyobb mértékben emelkedik és süllyed az év során, mint a nőké. A munkaerőpiac normális szezonális ingadozásainak hatását 2012-ben tovább erősítette a még a 2011-es évnél is nagyobb volumenű közfoglalkoztatás, amely résztvevői között kétharmad-egyharmad a férfiak és nők aránya. 19. ábra fő 380000

Nyilvántartott álláskereső férfiak és nők számának alakulása 2009-2012 években havonta férfiak

nők

360000 340000 320000 300000 280000 260000 240000


A női és férfi álláskeresők iskolai végzettsége lényegesen eltér egymástól. A női munkanélküliség a szakképzettséggel nem rendelkező érettségizett fiatalok valamint a diplomások körében jelentősebb. Míg ugyanis az összes álláskereső 51%-a volt nő 2012-ben, addig a gimnáziumot végzett álláskeresők több mint két-harmada tartozik a nők közé, de a diplomások körében is csaknem eléri ez az arány a két-harmadot (s különösen a főiskolát végzettek körében felülreprezentáltak a nők).

Korcsoportok szerint Ahogy a KSH Munkaerő-felmérésének adatain is láttuk 2012-ben Magyarországon a növekvő foglalkoztatottság növekvő munkanélküliséggel párosult, amely elsősorban a kínálati oldalon bekövetkezett ösztönző intézkedéseknek tudható be (nyugdíjkorhatár növelése, korhatár előtt nyugdíjba menetel szigorítása, szociális segély munkához kötése). A nyilvántartott álláskeresők számának korcsoportonkénti növekedése esetén nagyon jól látszik az, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás korlátozása és a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt az idősek egyre tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon. Az idősebb népesség 28

(50-64 évesek) foglalkoztatási rátájának fokozatos javulása mellett ugyanis növekszik körükben a munkanélküliség is, amelyet a KSH adatai mellett jól mutat az, hogy az 50 feletti álláskeresők száma és aránya az összes álláskereső között fokozatosan emelkedett. 2012-ben éves átlagban az álláskeresők 15,4%-a tartozott a 25 évesnél fiatalabbak korcsoportjába, 23%-uk a 25-34 évesek 25%-uk a 35-44 évesek, s további 23%-uk a 45-54 évesek közé tartozott. Az 55 évesnél idősebbek aránya 12,6% volt. Míg a legidősebbek kivételével valamennyi korcsoport létszáma csökkent, addig az 55 éven felülieké egy év alatt 8,6%-kal két év alatt 22,7%-kal emelkedett. Különösen a nők körében volt látványos az idős álláskeresők bővülése: az 55 éven felüli nők száma egy év alatt 10,5%-kal, két év alatt 27,1%kal emelkedett. 3. táblázat Nyilvántartott álláskeresők zárónapi számának alakulása nemeként, főbb korcsoportonként 2009-2012

25 év és alatta

26 - 50 év

50 év felett

Mindösszesen

2009

2010

2011

2012

férfiak

58231

56403

55159

53228

nők

46023

46438

47111

47853

Összesen

104254

102841

102270

101081

férfiak

183979

187416

178238

159320

nők

171055

176481

179879

174320

Összesen

355034

363897

358116

333640

férfiak

55698

61193

63685

63258

nők

46782

54734

58797

61123

Összesen

102480

115927

122482

124381

férfiak

297907

305012

297082

275806

nők

263860

277652

285786

283296

Mindösszesen

561768

582664

582868

559102


Az 50 felettiek elhelyezkedési esélyei nehezebbek, amit alátámaszt az a tény is, hogy körükben magasabb a tartós állástalanok aránya. A teljes álláskeresők között az egy éven túl nyilvántartottak aránya 25,7% volt 2012-ben, míg az 50 év felettiek esetében ez az arány 39% volt. Bár az 50 év feletti álláskeresők aránya igen eltérően alakul az ország egyes területein (a legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű megyékben jóval kisebb arányban szerepelnek a regisztráltak között, mivel a szociális ellátórendszerek más ágaiba vagy éppen a fekete/szürke gazdaságba húzódtak vissza és igen kis arányban keresnek aktívan állást). Általánosságban elmondható, s - ezt számuk emelkedése is jelzi – hogy a munkaerő-piac átrendeződése, mindenekelőtt az aktív életkor folyamatos kitolása következtében munkaerőpiaci kötődésük, munkakereséshez való hozzáállásuk fokozatosan változik, tovább maradnak aktívak. Mivel az elmúlt években mind a korai nyugdíjazás mind a rokkantosítás 29

feltételei jelentősen szigorodtak, így egyre nehezebb kilépniük a munka világából, és ezáltal tovább maradnak az NFSZ látókörében is. 20. ábra

100%

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása főbb korcsoportonként, 26 - 50 év megyénként, 2012 25 év és alatta

50 év felett

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


Iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők legnagyobb hányada (40,3%-a) továbbra is a 8 általános osztályt vagy kevesebbet végzettek köréből kerül ki. További valamivel kevesebb, mint 30%uk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett. Fontos megjegyezni, hogy bár valamennyi

iskolai végzettségű álláskeresői csoport létszáma csökkent, a szakiskolában végzettek számában következett be a legnagyobb mértékű, átlagon felüli csökkenés egy év alatt (6,1%). Ennek a végzettségi csoportnak a súlya az elmúlt négy évben egyenletesen csökkent, s ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké valamelyest emelkedett. Az álláskeresők 15%-a tartozott 2012-ben a szakközépiskolában végzettek csoportjába, s további csaknem tizedük érettségizett gimnáziumban. A diplomások aránya további 5,6%-ot tesz ki.

30

4. táblázat Megnevezés

Az álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint % 2009

2010

2011

2012

8 általános osztály vagy kevesebb

40,1%

39,3%

40,3%

40,3%

Szakiskola, szakmunkásképző

32,5%

31,4%

29,8%

29,2%

Szakközépiskola (technikummal együtt)

14,4%

15,0%

14,9%

15,1%

Gimnázium

8,5%

9,1%

9,5%

9,7%

Főiskola

3,2%

3,7%

3,8%

3,8%

Egyetem

1,2%

1,6%

1,7%

1,8%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

48,6%

48,4%

49,7%

50,0%

Összesen Szakképzetlenek összesen Forrás: NSZF regiszter

Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele nagymértékű regionális különbségeket mutat. Budapesten jelentősen felülreprezentáltak a diplomás álláskeresők, az országos átlaghoz képest (5,6%) ugyanis csaknem háromszor annyi diplomás álláskereső szerepel a regisztrációban (14,6%), míg az országos átlagnál több mint 10 %-ponttal kevesebb a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek aránya. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű területeken éppen fordított a helyzet, itt az álláskeresők összetétele is kedvezőtlenebb képet mutat. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyilvántartott álláskeresők mintegy fele maximum 8 általános osztályt végzett, s mindössze 3,6%-uk rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával.

31

21. ábra

100%

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettségenként, megyénként, 2012

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

max. 8 általános

szakiskola., szakmunkásképző

szakközépiskola, technikum, gimnázium

felsőfok


Pályakezdők Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázó tényezője az oktatási expanzió, a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkapiaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem igazán elterjedt a tanulás melletti munkavégzés.

A globális válság a fiatalok foglalkoztatása

tekintetében is éreztette hatását a munkaerő-kereslet jelentős visszaesése a munkaerő-piacra belépni szándékozó fiatalok elhelyezkedési esélyeit rontotta. A fiatalok munkaerő-piaci esélyei azért is szűkültek a válság során, mert a gazdasági nehézségekre adható egyik legkevésbé fájdalmas reakció a cégek részéről a létszámfelvételek elhalasztása, leállítsa, mely a fiatalokat, pályakezdőket érintette nagyobb arányban. Ezenkívül az elbocsátásokban is nagyobb hányadban vettek részt, tekintettel arra, hogy nagyobb arányban dolgoztak nem stabil munkakörökben, melyektől könnyebb volt a munkáltatók részéről megválni. Mindezek eredőjeként a fiatalok (25 éven aluliak) munkanélküliségi rátája jelentősen emelkedett az elmúlt években hazánkban, s az emelkedés mértéke európai összevetésben is kiemelkedőnek számít. A következőkben a nyilvántartott álláskeresők körében vizsgáljuk meg a pályakezdő álláskeresők számát és ennek alakulását. A munkaügyi szervezetben pályakezdőnek azt a fiatal álláskeresőt tekintjük, aki a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltötte, s rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, valamint tanulmányai befejeztével álláskeresési ellátásra nem szerzett jogosultságot.

32

A 2011-ben megfigyelt stagnálást követően jelentősen emelkedett 2012-ben a pályakezdő álláskeresők száma, a növekedés mértéke éves átlagban 16%-ot tett ki. Számuk éves átlagban 61,5 ezer főre, arányuk az álláskeresők körében 11%-ra emelkedett. A növekedés minden megyében és régióban megfigyelhető volt, ám különösen magas volt Közép-Magyarországon (35%), Közép-Dunántúlon (20%) valamint Nyugat-Dunántúlon (19%) is. A megyék közül kiemelkedik az éves növekedés ütemét tekintve Pest (37%) valamint Komárom-Esztergom megye (28%). 22. ábra

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya

fő 70 000

%

60 000

12,0 10,0

50 000

8,0

40 000 6,0 30 000 4,0

20 000

2,0

10 000 0

0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 pályakezdők éves átlagos zárónapi száma arányuk az összes álláskereső között


A pályakezdő álláskeresők létszáma 2000-2012 között a szokásos éven belüli ciklikussággal szinte folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. Ez valamennyi iskolai végzettségi csoportba tartozó fiatalt érintett, azonban a növekedés üteme az átlagosnál lényegesen magasabb volt az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a diplomások körében. A 2000. évtized első felében a regisztrált álláskeresők száma a pályakezdőknél kisebb ütemben bővült. Ennek következtében a pályakezdők aránya folyamatos emelkedést jelzett és 2005ben elérte a regisztrált álláskeresők 10%-át. A 2005-ben indított START-program hatására a korábbi trend megváltozott. A pályakezdők száma 2006-ban már csökkent a megelőző évhez képest, a továbbiakban pedig a növekedés üteme elmaradt a nem pályakezdőkhöz képest. Ennek eredményeként a pályakezdők aránya a regisztrált állományon belül 2005-től folyamatos csökkenést, 2009 és 2011 között pedig stagnálást mutatott. A pályakezdők létszámnak 2012. évi emelkedése tehát trendfordulót jelez a hosszú távú idősorban.

33

23. ábra

A pályakezdő álláskeresők száma és változása, 2012. január- 2012. december

fő 80000 70000

30,0% 25,0%

60000 20,0%

50000 40000

15,0%

30000

10,0%

20000 5,0%

10000 0

0,0% 2012/Jan 2012/Feb 2012/Mar 2012/Apr 2012/May 2012/Jun

Létszám, fő

2012/Jul 2012/Aug 2012/Sep 2012/Oct 2012/Nov 2012/Dec

Változás az előző év azonos időszakához képest


A növekedés az NFSZ nyilvántartásában a 2012-es év nyári hónapjaitól kezdődően mutatható ki, ekkortól gyorsult ugyanis fel a pályakezdők létszámának, előző év azonos hónapjához viszonyított emelkedése. Az év/év alapon számolt növekedés mértéke 2012. augusztusa óta a 2028% közötti sávban mozog, amely a pályakezdők növekvő beáramlásával van összefüggésben. Megfigyelhető, hogy az újonnan belépő – tehát a regiszterben korábban nem szereplő – pályakezdők száma az iskolaév végével összefüggő szezonalitást mutat: nagy létszámú beáramlás a nyári hónapokban és szeptemberben- októberben figyelhető meg, valamint február hónapban is látható egy kisebb kiugrás. Ez utóbbi a keresztféléves képzések végével van összefüggésben, ebben a hónapban ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkező új belépő pályakezdők létszáma emelkedik jelentősen.

Fontos látni, hogy az új belépő pályakezdők

létszám-emelkedési dinamikája 2012-ben jóval a visszalépőké felett volt, és abszolút számban is nagyobb az előbbiek körében a növekmény, mely arra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac

gyengébb

kereslete

játszik

a

pályakezdő

álláskeresők

létszámának

növekedésében nagyobb szerepet. Megfigyelhető, hogy a nyilvántartásba való beáramlás növekedése mellett csökkent a kilépési forgalom (az elhelyezkedések száma) is a pályakezdők körében.

34

5. táblázat A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása, 2012

Létszám

Változás az előző hónaphoz képest %

Változás az előző év azonos hónapjához képest %

Január

59 306

13,7%

4,2%

Február

61 013

2,9%

8,9%

Március

58 453

-4,2%

7,8%

Április

54 557

-6,7%

6,1%

Május

51 541

-5,5%

9,6%

Június

54 842

6,4%

14,5%

Július

63 864

16,5%

17,0%

Augusztus

66 899

4,8%

21,0%

Szeptember

69 002

3,1%

25,5%

Október

65 588

-4,9%

23,1%

November

65 544

-0,1%

27,5%

December

66 841

2,0%

28,1%


A kedvezőtlen irányú folyamat mögött a következő főbb okok húzódhatnak meg:

1) A válság elhúzódása miatt csökken a kereslet a fiatalok iránt -

Az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál csökken a foglalkoztatottak száma, miközben jellemzően ez a vállalati kör alkalmaz nagyobb számban pályakezdőket is.

-

A közszféra létszáma szintén csökkenő, a megüresedő státusok nem kerülnek betöltésre.

-

A munkaerő-piacon a kínálatnövelő intézkedések miatt (korhatár előtti nyugdíjazás korlátozása és a nyugdíjkorhatár emelkedése) az 55-59 évesek körében a foglalkoztatottak száma folyamatosan nő, az idősek tovább maradnak aktívak, ami csökkenti a fiatalok elhelyezkedési esélyét (a cserélődés lassul).

35

2) Kevesebben tanulnak szakiskolákban -

tovább

a

felsőoktatásban,

nő

a

kibocsátás

a

A felsőoktatás felvételi adatai szerint a 2012. év szeptemberében induló képzésekre az egy évvel korábbinál mintegy 16,7 ezer fővel kevesebb fiatal nyert felvételt az államilag finanszírozott képzésekre. Az összes felvett fiatal esetében a csökkenés valamelyest még nagyobb. A ténylegesen beiratkozottak száma még kisebb lehet.

6. táblázat

9

Jelentkezők

2010. februárban induló képzések felvételi eljárása 2010. szeptemberben induló képzések felvételi eljárása 2010. szeptemberben induló képzések, pótfelvételi 2011. februárban induló képzések felvételi eljárása 2011. szeptemberben induló képzések felvételi eljárása 2011. szeptemberben induló képzések, pótfelvételi 2012. februárban induló képzések felvételi eljárása 2012. szeptemberben induló képzések felvételi eljárása 2012. szeptemberben induló képzések, pótfelvételi

Felvettek

Összesen

Alapképzések (nappali tagozat)

Állami10

Összesen

Alapképzések (nappali tagozat)

Állami9

5936

106

4818

4585

26

3701

140308

84596

125983

98208

50673

68622

13789

4671

362

11275

4164

0

7483

104

6073

6095

31

4766

140954

84360

125735

98144

51571

67035

13294

4444

420

11602

4032

407

6418

33

5217

4630

18

3572

110616

67743

93426

80136

47556

51308

9540

3293

0

7709

2715

0

Forrás: Oktatási Hivatal

9

Megjegyzés: A felvettek nem beiratkozott hallgatókat jelentenek, ezek száma általában alacsonyabb a ténylegesen felvetteknél. Államilag támogatott képzések minden képzési szinten és munkarenden

10

36

-

A regiszterbe újonnan belépő fiatalok száma jelentősen, 36-68%-kal nőtt az egyes hónapokban 2012 júniusa óta. Az új belépők mintegy kétharmada középfokú végzettséggel rendelkezik. 2012. június és július hónapokban a legtöbb új belépő fiatal pályakezdő szakiskolából érkezett. Ez azzal függ össze, hogy a szakiskolák kibocsátása 2012-ben jelentősen megemelkedett az előző évekhez képest11.

3) Nőtt a pályakezdők regisztrációs hajlandósága -

Az Első Munkahely Garancia és a fiatalokat célzó egyéb aktív programok növekedése miatt több pályakezdő regisztráltatja magát

-

Az álláskeresési ellátásra való jogosultság szabályainak szigorítása miatt a fiatalok egy része tovább marad pályakezdő státusban

-

Többen igényelnek szociális ellátást és vesznek részt közfoglalkoztatásban

Iskolai végzettségenként vizsgálva a pályakezdő álláskeresők számának a növekedését megfigyelhetjük, hogy míg a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők száma az átlagosnál némileg, a felsőfokú végzettségűeké pedig jelentősen kisebb mértékben emelkedett, addig a szakiskolában, szakmunkásképzőben végzettek száma azt meghaladó mértékben, 25%-kal nőtt egy év alatt. Abszolút számban a legnagyobb növekedés a max. 8 osztályt végzettek körében (2,6 ezer fő) valamint a szakiskolákban, szakmunkás képzőkben végzettek esetében figyelhető meg (2,4 ezer fő). 7. táblázat A pályakezdők számának alakulása iskolai végzettségenként, 2012 zárónapi létszám, éves átlaga (fő)

az előző év azonos időszakának %-ában

21478

113,9%

12198 9187

124,5%

14541 2185

116,6%

főiskola egyetem

1866

113,4%

Összesen

61454

116,1%

max. 8 általános szakiskola, szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola, technikum

115,5% 98,7%


A pályakezdő álláskeresők száma és aránya az ország egyes területein igen eltérő képet mutat. Alapvető összefüggés, hogy a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű megyékben és régiókban kisebb arányban szerepelnek a nyilvántartott álláskeresők között. Míg Közép11

A szakiskolai végzettek számának 2012-es emelkedése az előrehozott szakiskolai képzés bevezetése miatt lehetséges, ami 3 év

alatt teszi lehetővé a szakképesítés megszerzését. A végzettek számának emelkedése elsőként 2012-ben jelentkezik.

37

Magyarországon az összes álláskereső 6,6%-a tartozik a pályakezdők közé (a fővárosban arányuk 5,9%), addig a másik póluson, Észak-Alföldön ennek több mint dupláját teszi ki az arányuk (12,9%, a legmagasabb arány a megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyelhető meg 13,8%). Ez a jelenség összefügg azzal is, hogy az eltérő munkaerő-piaci kereslettel és munkaerő-piaci dinamikával rendelkező területeken eltér a pályakezdők regisztrációs hajlandósága is, a kisebb arány mögött az NFSZ számára nem látható munkanélküliség is áll. A

pályakezdő

álláskeresők

munkaerő-piaci

helyzete

alapvetően

összefügg iskolai

végzettségükkel. Megfigyelhető, hogy azon régiókban és megyékben, ahol kisebb arányban szerepelnek a nyilvántartott álláskeresők között lényegesen kedvezőbb a pályakezdők iskolai végzettség szerinti összetétele. Az elhelyezkedés esélye ugyanis nő a végzettség szintjének növekedésével. 24. ábra

100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

max. 8 ált.

A pályakezdő álláskeresők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása megyénként, 2012

szakiskola, szakmunkásképző

gimnázium, szakközépiskola, technikum

felsőfok


Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében a pályakezdő álláskeresők több mint 13%-a rendelkezik diplomával, ami az országos arány duplája. Több megyében viszont a maximum 8 általános osztályt végzett pályakezdők aránya meghaladja a 40%-ot (Borsod-AbaújZemplén, Nógrád, Heves). Jellemzőek a nemenkénti eltérések a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettségét tekintve. A diplomások körében jelentős nőtöbblet figyelhető meg, amely vélhetően a diplomások eltérő szakmai végzettségével függ össze, vagyis a női diplomások között nagyobb arányban találunk a munkaerőpiacon kevésbé keresett képesítéseket. A legfeljebb alapfokú végzettségű pályakezdő álláskeresők között viszont jelentősen felülreprezentáltak a férfiak, 38

amely arra utal, hogy az alacsony végzettség, mint munkaerő-piaci hátrány főként a férfiak esetében nehezebben leküzdhető, hiszen az alacsony végzettségű nőknek több lehetőségük van más társadalmilag elfogadott státuszokba húzódniuk (pl. háztartásbeli szerep, anyaszerep stb.) 8. táblázat A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint, nemenként Iskolai végzettség

Férfi

2011

2012

43,5%

40,7%

41,2%

39,9%

szakmunkásképző, szakiskola

21,1%

21,5%

21,0%

22,7%

szakközépiskola., gimnázium

31,0%

32,7%

32,8%

32,7%

4,4%

5,1%

5,1%

4,7%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

8 ált. vagy kevesebb

31,7%

29,6%

29,9%

29,8%


16,6%

16,2%

15,9%

17,0%


42,8%

43,9%

44,6%

44,6%

8,9%

10,3%

9,6%

8,6%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%


37,7%

35,2%

35,6%

34,9%


18,9%

18,9%

18,5%

19,8%


36,8%

38,2%

38,6%

38,6%

6,6%

7,7%

7,3%

6,6%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Összesen

felsőfokú Összesen

Összes pályakezdő

2010


felsőfokú

Nő

2009

felsőfokú Mindösszesen Forrás: NSZF regiszter

A tartós munkanélküliség a fiatalok körében egy igen kritikus állapot, hiszen a munkaerőpiacra való visszakapaszkodás az idő múlásával egyre nehezebbé válik, főleg a pályakezdőknél, akiknek gyengék a munkaerő-piaci kötődéseik, s kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. A pályakezdők között a 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartottak száma 10,0 ezer fő volt 2012-ben, mely a teljes pályakezdő állomány 16,3%-át tette ki, közöttük többségben a 25 év alatti szakképzetlen fiatalok vannak. Az egy éven túl nyilvántartottak között 2,3 ezer fő pályakezdő már több mint 2 éve szerepelt folyamatosan a nyilvántartásban.

Diplomás pályakezdők Bár a diplomás pályakezdők száma 2005-től kezdve csökkenést mutatott (ebben a START kártya bevezetésének jótékony hatása érezhető), a válság kitörését követően újra emelkedett a számuk. A 2008 óta tartó emelkedő trend viszont a 2011-es évben megtört, csökkenésbe fordult, melyet 2012-ben enyhe emelkedés követett.

39

2012. éves átlagát tekintve májusban 4,1 ezer fő diplomás pályakezdő szerepelt az álláskeresők nyilvántartásában, 54%-uk főiskolai, 46%-uk egyetemi végzettséggel rendelkezett. A fiatal diplomás pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének megítélésekor nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a munkaerőpiac úgy képes csak felszívni a felsőoktatás által kibocsátott diplomás fiatalok egy részét, hogy a fiatalok olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket. Erre utal, ha a pályakezdő diplomás álláskeresők által keresett foglalkozásokat valamint szakképzettségieket vizsgáljuk meg. A 2012. évben a diplomás pályakezdők keresett foglalkozásainak toplistájának élén az általános irodai adminisztrátor állt. Ezt követően a tanár, tanító valamint közgazdász foglalkozások a legkeresettebbek körükben. 9. táblázat Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők TOP-listája keresett foglalkozásaik szerint (FEOR 08) 2012 éves átlag, fő Általános irodai adminisztrátor

312

Általános iskolai tanár, tanító

186

Középiskolai tanár

138

Elemző közgazdász

132

Környezetfelmérő, -tanácsadó

121

Mezőgazdasági mérnök

121

Jogász, jogtanácsos

101

Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező

86

Utazásszervező, tanácsadó

83

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású

77 …

Összesen

4051


Ha nem a pályakezdő diplomások által keresett foglalkozásokat vizsgáljuk, hanem azt, milyen szakképzettséggel rendelkeznek, kiderül, hogy a főiskolai szintű közgazdász végzettséggel rendelkezők vannak a legtöbben, ami arra utal, hogy iskolatípusok, sőt akár intézmények között is igen nagy a szórás a végzettek munkaerő-piaci esélyeit tekintve. A két toplista összevetése a pályaelhagyás, alacsonyabb szintű szakismereteket, általánosabb készségeket igénylő munkakörökbe való elhelyezkedés jelenségére enged következtetni.

40

10. táblázat Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők TOP-listája szakképzettségük szerint, 2012 éves átlag, fő Közgazdász (főiskolai) gazdálkodási szakon Jogász Kommunikáció szakos előadó Geográfus Környezetmérnök Tanító Művelődésszervező (főiskolai szint) Biológus Szociálpedagógus Okleveles közgazdász

204 100 83 82 82 81 72 61 59 55 …

Összesen

4051


A diplomás pályakövetés tapasztalatai

A magyarországi központi diplomás pályakövető rendszer 2008-ban indult. A pályakövetési vizsgálatok eredményei többek között a ’Frissdiplomások’ c. kiadványsorozatban jelentek meg. A legfrissebb publikációk a 2011-ben folytatott kutatások eredményeit dolgozzák fel, melynek során 31 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat a végzett hallgatókról12. A vizsgálat célcsoportja a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatókból állt13. A vizsgálatok elméleti hátterét az oktatás és munka világa közötti átmenet speciális jellemzőit megragadó teóriák jelentik, mint az ifjúsági korszakváltás, amely egy meghosszabbodott ifjúsági életszakaszként kitágítja és egyben elmosódottabbá, átmenetekkel tarkítottá teszi az ifjúkor határait, s amely korszakot az ún. életciklus-foglalkozások jellemeznek. A kutatások szerint maguk az érintettek is a végzés után 3 évben definiálják az átmeneti korszak lezárultát, amely időszak alatt a munkaerő-piaci próbálkozásokra egyfajta helykeresésként tekintenek. A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetének értelmezésekor lényeges az átmeneti szakasz és annak folyamatosságának, a két szféra (oktatás és munka) összecsúszásának hangsúlyozása. Ezt mutatják azon eredmények, hogy a válaszadók több mint fele ugyanis már a diploma megszerzése előtt kipróbálta magát a munkaerő-piacon, kimondottan a tanulmányaikhoz kapcsolódóan pedig több mint 60%-uk számolt be

12 Forrás: Frissdiplomások 2011. Kutatási zárótanulmány. Készítette: Veroszta Zsuzsa. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály, 2012. január. 13 Az abszolutóriumot szerzettek teljes körét keresték meg a vizsgálat során. A visszaérkezési arány 18,16%-os volt, a minta hasznos elemszáma 20.453 ezer fő.

41

munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben. Ezek az arányok a nappali tagozaton tanulók esetében nyilvánvalóan alacsonyabbak14. Az

abszolutórium

megszerzésekor

a

végzettek

két-ötöde

már

rendelkezett

munkaviszonnyal, ám ebben a magas arányban az összetétel-hatásnak van szerepe, ugyanis a nem nappali rendszerben tanulók körében igen magas ez az arány, 85%. Ha csak a nappali tagozaton tanulókat nézzük az ő esetükben 16%-os volt a főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya15. Fontos jelenség a munkaerő-piaci átmenet szempontjából, hogy az abszolutóriumot szerzettek valamivel több mint 30%-a nem szerez diplomát közvetlenül az abszolutórium után, e csoport fele még a megkérdezéskor sem szerezte meg a diplomáját. Ennek az elhúzódásnak a legfontosabb oka a középfokú nyelvvizsga hiánya, amely a diploma megszerzésének feltétele Magyarországon Természetesen az abszolutóriumot szerzettek egy része nem lép ki még a munkaerő-piacra, a 2010-ben végzettek mintájában valamivel több, mint ötödük tovább folytatja tanulmányait (döntően mesterképzés keretében). Mint azt a foglalkoztatási ráták iskolai

végzettségenkénti elemzéséből

láthattuk,

Magyarországon ma továbbra is érdemes diplomát szerezni, s ezt a diplomás pályakövetési kutatások is megerősítik. Nemcsak határozott jövedelem- többletet jelent a diploma, de pozitív foglalkoztatási esélyeket is. Az abszolutórium után munkát keresők egyharmada ugyanis egy hónapon belül álláshoz jutatott, összesen a munkát keresők 80%-a járt sikerrel. Az átlagos álláskeresési idő 3,4 hónap volt.16 Fontos jelzés a munkaerő-piaci kereslet szempontjából, hogy leggyorsabban az orvos és egészségügyi diplomások, találtak munkát, leglassabban az agrár területen végzettek. A végzettek válaszaiból azt is megtudhatjuk, hogy a sikeresen elhelyezkedők által talált munkák az esetek ötödében egyáltalán nem kapcsolódtak a tanulmányok szakterületéhez17. Ez a tendencia a művészeti területekről kikerülőket jellemzi leginkább. Ezen eredményekben tetten érhetjük a felsőoktatási expanzió strukturális problémáit, valamint kiszorító hatását (olyan munkakörökben helyezkednek el a fiatalok, melyek más/vagy alacsonyabb végzettséggel is be lehetne tölteni).

14 A Munkaerő-felmérés 2010. IV. negyedévi, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével foglalkozó kiegészítő modulja mérése szerint a nappali tagozaton tanuló 15-29 évesek 20% -a végzett a tanulás mellett valamilyen munkát. (Forrás: A fiatalok munkaerő-piaci helyzete. A munkaerő-felmérés alap illetve a 2010. IV: negyedévi kiegészítő felvétele alapján, KSH 2011. ) 15 Nagyon hasonló arányokat találtak a kutatók a 2007-ben végzettek utánkövetésekor is. 16 A 2007-ben végzettek utánkövetése szerint a munkát keresők körében 3,6 hónap volt az átlagos munkába állási idő. Az ebben az évben végzettek közül, az utánkövetés 3 éve alatt a diplomázást követően a válaszadók 7%-a számolt be munkanélküli életszakaszról. A Munkaerő-felmérés 2010. IV. negyedévi kiegészítő blokkjában nagyon hasonló megoszlásokat kaptak a fiatal diplomások álláskeresési idejéről. Eszerint a 20-29 évesek több mint negyede tanulmányai befejezte után egy hónap alatt elhelyezkedett, további harmaduk 2-3 hónap alatt, s további közel ötödük 4-6 hónap alatt talált munkát. 14% volt azok aránya, akik fél évet meghaladóan kerestek munkát, 10 %-uk pedig már rendelkezett munkaviszonnyal a végzéskor. Az álláskeresés 7%-uk esetében tartott tovább egy évnél. 17 Ugyanezt az arányt találta a Munkaerő-felmérés fiatalok helyzetével foglalkozó kiegészítő blokkja. A válaszok szerint a fiatal diplomások ötöde mondta azt, hogy olyan munkakörökben helyezkedett el, melyek inkább nem felelnek meg (8,1%) vagy egyáltalán nem felelnek meg (10,6%) végzettségei szintjének, területének.

42

A megváltozott munkaképességűek A nyilvántartott álláskeresők egyik kiemelt célcsoportja a megváltozott munkaképességűek, akiknek

a

munkaerőpiacra

történő

be

illetve

visszalépésének

a

segítése

fontos

foglalkoztatáspolitikai feladat. 2012-ben számuk 31,7 ezer főt tett ki, amely az összes álláskeresőhöz viszonyítva 5,7%-os aránynak felel meg. Létszámuk az elmúlt években az álláskeresők növekedését meghaladó mértékben emelkedett, így arányuk az összes álláskeresőkön

belül

némileg

nőtt

(2009-ben

még

4,6%

volt).

A

megváltozott

munkaképességű álláskeresők között magasabb a nők aránya (56,7%), s hátrányos munkaerő-piaci pozíciójukat erősíti, hogy korösszetételüket és iskolai végzettségüket tekintve is kedvezőtlenebb helyzetben vannak az álláskeresők között. E csoport több mint fele (52,1%-a) tartozik az 50 éven felüliek korosztályába, a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők aránya kevesebb, mint 2% a körükben. Iskolai végzettségüket tekintve 48%-uk csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de emellett még jelentős (33%) a szakmunkás és szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők aránya is. Körükben igen magas a tartósan állást keresők aránya, 2012-ben 46%-ot tett ki (az összes álláskereső között ez az arány 26% volt). A tartósan állást keresők aránya ráadásul növekvő tendenciájú: arányuk egy év alatt 3 %-ponttal nőtt, miközben az összes álláskereső körében mérséklődő-stagnáló tendencia érvényesült ebben a tekintetben.

Az álláskeresők fluktuációja 2012-ben a nyilvántartott álláskeresők számában éves szinten mutatkozó csökkenés a nyilvántartásba történő be- és kilépési forgalom alacsonyabb szintje mellett alakult ki. A nyilvántartásba belépők átlagos havi száma 69,5 ezer főt tett ki a tárgyévben, mely az előző évi belépők számához képest 1,4 ezer fős (2%-os) csökkenést mutat. A belépő pályakezdők száma ezzel szemben 22%-kal nőtt (a nem pályakezdőké pedig 5%-kal csökkent). Ha tovább bontjuk a belépők csoportját kiderül, hogy a nyilvántartásba első alkalommal belépők száma 13,5%-kal emelkedett, a visszalépő ügyfelek száma csökkent. Az új belépők számának növekedése viszont csak a pályakezdőknek köszönhető, a nem pályakezdők körében nem figyelhettünk meg emelkedést. Az első alkalommal belépő pályakezdők száma az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, 2012-ben egy jelentősebb megugrást figyelhetünk meg a trendben. Ebben az évben éves szinten ugyanis 43%-kal volt magasabb a számuk, mint 2011-ben. Fontos megjegyezni, hogy a pályakezdők esetében továbbra is többségben vannak a regisztrációba belépők között a régi ügyfelek, azok tehát, akik korábban már szerepeltek a nyilvántartásban (61,6%). A visszalépő nem pályakezdők létszámának éves szinten megfigyelt csökkenése azzal van összefüggésben, hogy a 2012-es évben nagyobb arányban vettek részt az álláskeresők hosszabb ideig tartó közfoglalkoztatási programokban, magasabb volt a következő évre 43

áthúzódó létszám, ami mérsékelte a visszaáramlást. Ez a magyarázata annak is, hogy bár éves átlagban 2012-ben, az előző évhez viszonyítva 8,2%-kal csökkent a kilépési forgalom, az álláskeresők zárónapi létszáma is kisebb volt. Az álláskeresők egy jelentős része ugyanis hosszabb ideig szüneteltette nyilvántartását 2012-ben, mint 2011-ben, ami csökkentette a zárónapi létszámok éves átlagát. 11. táblázat A regisztrációba belépő álláskeresők számának alakulása Megnevezés Belépő pályakezdők Ebből: új belépő pályakezdők visszalépő pályakezdők Belépő nem pályakezdők Ebből: új belépő nem pályakezdők visszalépő nem pályakezdők BELÉPŐK ÖSSZESEN EBBŐL: ÚJ BELÉPŐK ÖSSZESEN

2009

2010

2011

2012

A változás 2012 2011, %

7501

7935

8182

9952

21,6%

2466

2595

2669

3821

43,1%

5035

5340

5513

6131

11,2%

61519 57318 62759 59566

-5,1%

3668

-6,6%

55643 52736 58832 55899

5876

-5,0%

69020 65253 70941 69518

-2,0%

8343

4583

7177

3927

6596

7489

13,5%


A nem pályakezdők körében a tavalyi év hónapjainak átlagát tekintve a belépési forgalom Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl kivételével mindenhol csökkent. A legnagyobb, 10% feletti mérséklődés Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön jelentkezett. Ez összefügg azzal, hogy 2011-ben épp e két régióban emelkedett meg a legnagyobb mértékben a belépési forgalom, azaz a nagyobb csökkenés a magasabb bázisnak is köszönhető. Ennek másik összetevője az a korábban már említett jelenség, hogy az álláskeresők csökkenő fluktuációja a hosszabb ideig tartó közfoglalkoztatási programokkal van összefüggésben. S ez különösen a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű területeken érezhető, ahol a közfoglalkoztatási programok a legnagyobb létszámú álláskeresőt foglalkoztatják. A pályakezdők körében a belépési forgalom növekedése azokon a területeken érezhető, ahol létszámuk gyarapodása is a legnagyobb mértékű volt. Így átlag feletti mértékben emelkedett a belépő pályakezdők száma egy év alatt Közép-Magyarországon (38,8%), NyugatDunántúlon (37%) és Közép- Dunántúlon is (30%).

44

12. táblázat A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők száma és változása régiónként, 2012 2012, fő Közép-Magyarország

A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők száma és változása régiónként, 2012 2012, fő

Index, 2012/2011, %

10671

Index 2012/2011, %

104,8% Közép-Magyarország

1174

138,8%

102,1% Közép-Dunántúl

1065

129,8%

678

137,0%

Közép-Dunántúl

6515

Nyugat-Dunántúl

4736

99,9% Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

6975

95,9% Dél-Dunántúl

1192

121,6%

Észak-Magyarország

9831

88,3% Észak-Magyarország

1761

113,7%

87,4% Észak-Alföld

2417

115,2%

95,3% Dél-Alföld

1664

119,5%

94,9% Ország összesen

9952

121,6%

Észak-Alföld

12442

Dél-Alföld

8396

Ország összesen

59566


Mivel az adataink arra utalnak, hogy a be- és kilépési oldalon generálódó forgalom jelentős része nem az elsődleges munkaerő-piaci folyamatok eredménye, hanem jelentős részben az álláskeresők növekvő ki-és visszalépési forgalma okozza, ennek kiszűrése érdekében

a

visszalépő álláskeresőket megbonthatjuk aszerint, hogy az ismételt nyilvántartásba vétele és az utolsó jelentkezése között mennyi idő telt el. 2012-ben a nyilvántartásba visszalépő ügyfelek 42%-a esetében utolsó jelentkezése a kirendeltségeken a visszalépését megelőző 6 hónapban történt, további 19%-uk esetében pedig egy évnél nem régebben. Ezt azt jelenti, hogy a nyilvántartásba visszalépő ügyfelek 60%-a egy éven belül lépett ki majd újra vissza a regisztrációba, s arányuk az elmúlt években fokozatosan nőtt. További 20%-uk esetében a legutolsó jelentkezésig eltelt idő 1 évnél hosszabb, de 4 évnél rövidebb volt, s újabb 20 %nyian voltak azok, akik 4 évnél is régebben szerepeltek korábban a regisztrációban. Ez utóbbi csoportot kezelhetjük gyakorlatilag új belépőként, hiszen korábbi jelentkezésük óta több mint 4 év telt el, ők vélhetően hosszabb időt töltöttek a munkaerőpiacon vagy egyéb státuszokban. Összességében a visszalépő ügyfelek négy-ötöde (az összes belépő 73%-a) hosszabb rövidebb időt követően tér vissza a nyilvántartásba, ők a munkaerő-piac peremén mozogva, a legjellemzőbben rövid idejű támogatott foglalkoztatásokkal (másodsorban az együttműködés

megszakításával

majd

újrafelvételével)

szakítják

meg

álláskereső

státuszukat.

45

25. ábra

120000

A nyilvántartába belépők számának alakulása: új belépők, kvázi új belépők, tisztított ismételten belépők 2010-2012

100000

80000

60000

40000

20000

0

új belépő

kvázi új belépő (4 évnél régebben volt korábban regisztrált)

tisztított ismételten belépő


Ha elkülönítjük azon visszalépőket, akik utolsó jelentkezése óta több mint 4 év telt el, s kvázi új belépőként kezeljük őket, akkor így a visszalépő ügyfeleknek egy tisztított csoportját kapjuk. A három belépő csoport számának éven belüli alakulása jellegzetes mintázatot mutat: az új belépők számában a nyári hónapokban mutatkozik kisebb emelkedés, amely annak a következménye, hogy a frissen végzett pályakezdők ekkor keresik fel nagyobb számban a munkaügyi központokat (az új belépők valamivel több mint fele ugyanis pályakezdő álláskereső). A kvázi új belépők szezonalitása a munkaerőpiac „szokásos” szezonális mintázatát mutatja, vagyis a téli foglalkoztatási holtszezonban emelkedik meg jellemzően a számuk. A tisztított ismételten belépők számának alakulására viszont az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása van nagy hatással: 2010 és 2011 fordulóján számuk megugrása az ’Út a munkához ’ program lezárultával függ össze, s ugyanez a megugrás látható 2011-2012 fordulóján is, ami szintén a közfoglalkoztatási programok befejeződésének, indulásának a szezonalitását jelzi. Ha kilépés oka szerint vizsgáljuk meg a nyilvántartásból kilépő álláskeresőket az elmúlt évhez képest lényeges eltolódás nem mutatkozik. A kilépők mintegy 24%-a helyezkedett el önállóan (ez 2%-pontos csökkenést jelent 2011-hez viszonyítva) további 6,2%-uk pedig támogatással vagy közvetítéssel talált munkát. Közfoglalkoztatás miatt 28,4%-uknak szakadt meg rövidebb-hosszabb időre a nyilvántartása, míg 2,3%-uk talált max. 90 napig tartó rövid idejű munkaviszonyt. A munkaerő-piaci képzésbe kapcsolódók aránya valamelyest emelkedett ugyan (2%) 2011-hez képest, de ez az arány elmarad mind a 2010-es mind a 2009es szinttől. Továbbra is magas a nem megfelelő együttműködés miatt kilépők / kizártak aránya a regiszterből (30,8%).

46

Ha a regiszterből történő kilépési okokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az önálló elhelyezkedés esélye az iskolai végzettség növekedésével meredeken javul: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 13%-a, a szakiskolában végzett álláskeresők 26%-a, az érettségivel rendelkezők 31%-a míg a diplomás kilépők

40%-a talált önállóan munkalehetőséget 2012-ben az

elsődleges munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatás kedvezményezettjei az iskolázatlanok: az alapfokú végzettségű kilépők 45%-a, míg a diplomások mindössze 9%-a élt a közfoglalkoztatás

lehetőségével.

Képzésekbe

a

gimnáziumban,

szakközépiskolában

érettségizettek kapcsolódnak be a legmagasabb arányban. A megyék közül a legmagasabb az önállóan elhelyezkedők aránya Vasban (35%), GyőrMoson-Sopronban (32%) és Komárom-Esztergomban (30%), míg a

legalacsonyabb a

legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű megyékben Szabolcs-Szatmárban és BorsodAbaúj-Zemplénben (16-18%). E megyékben a kilépő álláskeresők 39-43%-a közfoglalkoztatási munkába kapcsolódik be. Azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy a munkanélküliségben eltöltött idő hogyan hat az elhelyezkedési esélyekre. A regiszterben három hónapnál kevesebbet töltött álláskeresők 28%-a, a 4-6 hónapja nyilvántartásban lévők 24%-a, a 7-12 hónapja állástalanok szintén 21%-a, míg az 1 éven túliak nagyjából 15%-a talált munkalehetőséget a nyílt munkaerőpiacon. Érdekes és egyben figyelem felhívó, hogy a közfoglalkoztatásba történő bekerülés esélye nem különbözik lényegesen a regiszterben keveset és sokat töltött álláskeresők között Az 1-3 hónapja, 7-12 hónapja valamint 12-24 hónapja a nyilvántartásban lévő, kilépő álláskeresők egyaránt 30% körüli arányban lépnek közfoglalkoztatásba.

47

13. táblázat

A nyilvántartásból 2012-ben kilépők megoszlása a kilépés módja szerint

Nyilvántartása megszűnt Önállóan

Ország összesen

Közvetítéssel v. támogatással elhelyezkedett

Együttműködés hiánya

Nyugdíjas lett

Nyilvántartása szünetel Nappali tagozatos hallgató lett

Egyéb

Közfoglalkoztatás (időtartamtól független)

Rövid idejű kereső tevékenység

Képzés

Anyasági ellátás

Önkéntes katonai szolgálat

Összesen

24,0%

6,2%

30,8%

0,3%

0,3%

4,8%

28,4%

2,3%

2,0%

0,7%

0,0%

100,0%

26,5% 22,1% 24,6% 20,0% 15,6% 26,8% 29,7% 31,6% 22,8% 24,2% 25,6% 30,3% 25,1% 24,8% 23,8% 18,0% 25,9% 35,5% 27,9% 29,8%

4,0% 5,6% 8,4% 10,5% 6,9% 5,9% 3,1% 13,8% 4,8% 7,4% 5,6% 6,2% 7,3% 3,0% 6,0% 5,6% 6,3% 9,7% 8,7% 6,1%

47,0% 31,9% 30,7% 20,0% 29,4% 30,0% 33,4% 26,8% 31,1% 24,3% 24,3% 35,1% 21,0% 47,3% 27,2% 23,4% 26,4% 22,8% 24,4% 28,1%

0,5% 0,3% 0,4% 0,3% 0,2% 0,3% 0,6% 0,5% 0,3% 0,2% 0,3% 0,3% 0,4% 0,4% 0,3% 0,1% 0,2% 0,3% 0,4% 0,5%

0,2% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,5% 0,3% 0,2% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,1% 0,3% 0,4% 0,4% 0,1% 0,2% 0,2%

10,2% 3,7% 5,9% 3,3% 3,0% 5,3% 5,4% 9,9% 2,7% 4,6% 3,3% 4,3% 3,4% 7,5% 3,1% 2,1% 3,7% 5,3% 4,9% 5,0%

8,7% 32,6% 25,1% 37,9% 39,0% 27,4% 22,5% 13,0% 30,2% 31,8% 35,5% 20,2% 34,1% 15,3% 34,7% 43,1% 32,4% 19,7% 28,0% 26,4%

1,1% 1,3% 2,0% 4,2% 2,6% 1,8% 2,7% 1,2% 4,3% 3,9% 2,3% 1,5% 4,3% 0,5% 2,0% 3,0% 1,6% 2,2% 2,9% 1,6%

1,6% 1,4% 1,6% 2,5% 2,2% 1,4% 2,0% 2,6% 2,5% 2,5% 2,1% 1,5% 2,5% 0,9% 1,5% 3,4% 2,2% 3,4% 1,9% 1,9%

0,3% 0,7% 0,8% 1,1% 0,8% 0,6% 0,4% 0,4% 1,0% 0,8% 0,8% 0,4% 1,4% 0,2% 1,0% 0,8% 1,0% 0,8% 0,6% 0,5%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

12,8% 26,5% 31,1% 39,7%

3,8% 7,0% 7,9% 8,2%

30,6% 30,0% 32,4% 29,5%

0,4% 0,3% 0,4% 0,3%

0,1% 0,1% 0,7% 0,5%

3,6% 4,8% 5,7% 7,5%

44,6% 27,1% 14,7% 8,8%

1,9% 2,2% 2,9% 2,6%

1,6% 1,4% 3,3% 2,1%

0,7% 0,6% 0,8% 0,9%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

27,9% 24,0% 21,4% 17,9% 13,9%

7,6% 5,8% 5,3% 4,8% 4,0%

22,7% 38,4% 33,5% 35,4% 40,9%

0,1% 0,1% 0,3% 0,7% 3,0%

0,4% 0,2% 0,3% 0,2% 0,1%

4,9% 3,6% 4,7% 0,0% 14,3%

31,4% 23,3% 29,0% 29,9% 22,8%

2,6% 2,0% 2,3% 2,2% 1,8%

1,9% 2,0% 2,4% 2,1% 1,9%

0,4% 0,5% 1,0% 1,3% 1,4%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Megyénként Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

Iskolai végzettségenként alapfokú szakiskola, szakmunkásképző gimnázium, szakközépiskola, technikum felsőfok

A nyilvántartásban töltött idő szerint 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap > 24 hónap

48

Az

álláskeresők

nyilvántartásába

bekerülő

álláskeresők

munkaerő-piaci

pozícióját

alapvetően meghatározza, hogy milyen munkakörben kívánnak elhelyezkedni. Bár a nyilvántartásba vételkor több keresett foglalkozást is megjelölhetnek az álláskeresők (hiszen többféle szakképzettségük is lehet, munkatapasztalataik, illetve különféle ’skill-jeik’ különböző munkakörök beöltésére is alkalmassá tehetik őket) mi statisztikailag az álláskeresők által első prioritásként megjelölt foglalkozásokat vesszük számba. A nyilvántartásba belépő nem pályakezdők körében a leggyakrabban keresett foglalkozások 2012-ben a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások közül kerültek ki (32%), további 17%-uk ipari, építőipari foglalkozást keresett, 16%-ban kereskedelmi és szolgáltatási jellegű

foglalkozásokban,

11%-ban

pedig

gépkezelő,

összeszerelő,

járművezető

foglalkozásokban kívántak elhelyezkedni. Egy év alatt ezek az arányok nem mutatnak lényegi elmozdulást, a hosszabb trendek alapján elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt évben a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban emelkedett az álláskeresők száma, míg az ipari, építőipari szakmákban csökkenés a megfigyelhető. A belépő pályakezdők által keresett foglalkozások összetétele eltér a nem pályakezdőkétől, amely eltérő iskolai végzettségükkel függ szorosan össze: körükben magasabb a diplomások aránya, lényegesen kevesebben végzettek szakiskolában, szakmunkásképzőben, mint a nem pályakezdők, s nagyobb arányban szereztek gimnáziumi, szakközépiskolai érettségit is. A pályakezdő álláskeresők negyede szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban szeretne

elhelyezkedni,

s

csaknem

ötödük

kereskedelmi

szolgáltatási

jellegű

foglalkozásokban. Majdnem tizedük egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat keres, további 12-12%-uk pedig egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat illetve irodai és ügyviteli foglalkozásokat. Említettük, hogy az összes belépő csaknem három-negyede olyan visszalépő, akik utolsó regisztrációja kevesebb mint 4 év telt el, ezért érdemes külön is megvizsgálni azon álláskeresőket, akik 2012-ben először léptek be a regisztrációba vagy visszalépők bár, de utolsó regisztrációjuk óta több mint négy év telt el. E csoport egy kisebb része valamilyen inaktív

státuszból

vált

álláskeresővé

(25%-uk

tanuló

volt

korábban-ők

döntően

pályakezdők), a többség pedig a munkaerőpiacról érkezett. A nem pályakezdők esetén e csoport nagysága 94%, őket vizsgálva, tehát az elsődleges munkaerőpiac aktuális állapotáról kaphatunk visszajelzést, azaz arra, hogy milyen foglalkozású emberek váltak a legnagyobb számban álláskeresővé 2012-ben. A nem pályakezdők esetében ezen – tehát erősebb munkaerő-piaci kötődésekkel rendelkező - csoport 20-20 %-a keres szakképzettséget nem igénylő

egyszerű

foglalkozásokat

valamint

kereskedelmi-szolgáltatási

jellegű

foglalkozásokat. 15%-uk ipari, építőipari, foglalkozásokban, 12%-uk egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban, 10-10 %-uk pedig irodai ügyviteli, valamint felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozna. Nagyon érdekes hogy a pályakezdők keresett foglalkozásainak szerkezete alig tér el ebben a csoportban a nem pályakezdőkétől.

49

14. táblázat A nyilvántartásba belépő pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők megoszlása keresett foglalkozásonként, 2011-2012 (%) Összes belépő 2012 FEOR-08 főcsoportok

2011

Nem Nem Pályakezdő Pályakezdő pályakezdő pályakezdő álláskereső álláskereső álláskereső álláskereső

0 Fegyveres szervek foglalkozásai

0,1%

0,0%

0,1%

0,1%

1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

1,6%

0,8%

1,4%

0,8%

2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

5,5%

9,0%

5,6%

11,0%

7,9%

12,0%

7,6%

11,8%

7,1%

12,4%

7,4%

14,1%

16,0%

18,4%

15,8%

18,0%

1,7%

1,3%

1,7%

1,2%

7 Ipari és építőipari foglalkozások

16,9%

14,4%

17,3%

12,1%

8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

11,1%

5,2%

10,5%

4,8%

9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

32,1%

26,4%

32,6%

26,1%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

Összesen

Új belépők és azon belépők, aki utolsó regisztrációja óta több mint négy év telt el 2012

FEOR-08 főcsoportok

2011

Nem Nem Pályakezdő Pályakezdő pályakezdő pályakezdő álláskereső álláskereső álláskereső álláskereső

0 Fegyveres szervek foglalkozásai

0,1%

0,0%

0,1%

0,0%

1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

3,2%

0,9%

2,9%

1,0%

2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

9,2%

10,1%

9,6%

12,8%

12,4%

13,6%

11,2%

13,4%

9,5%

12,9%

10,3%

15,1%

18,2%

18,7%

17,5%

18,2%

1,1%

1,2%

1,2%

1,1%

7 Ipari és építőipari foglalkozások

15,1%

15,5%

15,6%

12,3%

8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

11,5%

4,9%

10,7%

4,9%

9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

19,8%

22,2%

21,0%

21,2%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

Összesen


A nyilvántartásban töltött idő A tartós álláskeresők foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek, ugyanis

minél

tovább

van

távol

valaki

a

munkaerő-piacról,

annál

nehezebb

visszakapaszkodnia oda. A tartós munkanélküliség azzal jár, hogy az egyén kötődései, társadalmi kapcsolati fokozatosan gyengülnek, szaktudása lassan elavul, rendszeres 50

munkavégzést biztosító készségei gyengülnek, s nem utolsósorban szociális és mentális szempontból is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Tartós munkanélkülinek nevezzük azokat a személyeket, akik egy éve, vagy annál régebben megszakítás nélkül minden hónapban szerepelnek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat álláskeresői nyilvántartásában. A nyilvántartásban töltött időt nem szakítja meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett kereső tevékenység, de a képzésben, a közfoglalkoztatásban való részvétel utáni regiszterbe történő visszakerülés esetében újra nulláról indul a regisztrációban töltött időtartam mérése. 2012-ben - éves átlagban -143,7 ezer fő szerepelt legalább 12 hónapja folyamatosan az álláskeresők nyilvántartásában. A tartós álláskeresők aránya 25,7%-ot tett ki a tavalyi évben, ami 0,4%-pontos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. A tartós állást keresők aránya 2009-ben is hasonlóan alacsony volt, ekkor - a válság mélypontjának évében - sokan jöttek be frissen

munkahelyüket vesztett személyek az álláskeresők nyilvántartásába, mely

csökkentette a tartós álláskeresők relatív súlyát. Ez az arány 2010-ben 28,3%-ra kúszott fel, 2011-ben pedig 26,1%-ra csökkent A 2011-es évben bekövetkezett csökkenés elsősorban a közfoglalkoztatásban résztvevők megemelkedett létszámának köszönhető (ebben az évben a rövid idejű közfoglalkoztatás volt a domináns). A 2011-ben bekövetkezett erőteljes csökkenés dinamikája tavaly megtört. 15. táblázat A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a nyilvántartásban töltött idő hossza szerint 2009 - 2012 (%) 2009

2010

2011

2012

1-3 hónap

31,7%

30,2%

32,5%

32,5%

4-6 hónap

21,1%

19,6%

20,7%

19,5%

21,4%

21,9%

20,7%

22,3%

74,1%

71,7%

73,9%

74,3%

13-24 hónap

13,2%

17,0%

14,9%

15,5%

> 24 hónap

12,7%

11,3%

11,2%

10,2%

12 hónapnál több összesen

25,9%

28,3%

26,1%

25,7%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

7-12 hónap 12 hónapnál összesen

kevesebb

Mindösszesen


Kiemelt figyelmet érdemel, hogy az 50 éven felüli álláskeresők körében a tartóan állást keresők aránya jóval magasabb (2012-ben 38,8% volt, ami 13 %-ponttal magasabb érték az összes álláskeresőre jellemző aránynál, ám a 25 évesnél fiatalabbak körében mindössze 14,5%). Ez arra utal, hogy az idősebb álláskeresőknek az idő elteltével egyre nehezebb a munka világába visszakerülniük. 51

A korcsoportokhoz képest, az iskolai végzettség mentén kisebb a tartósan állást keresők arányának a szórása: az alapfokú végzettségűeknél 29%-ot tesz ki a tartósan állást keresők aránya, a szakiskolában végzetteknél 25%, az érettségivel rendelkezőknél 23%, míg a diplomásoknál 21% ez az arány. Mindennek hátterében az áll, hogy a közfoglalkoztatási programokban való részvétel megszakítja a regisztrációs időt, ezek a programok pedig elsősorban a szakképzetlen álláskeresőket érintik. Az viszont, hogy a felsőfokú végzettségűek körében is alig alacsonyabb az áltagosnál a tartósan állást keresők aránya arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában a diploma megléte a nem igazán differenciál a tartós álláskeresővé válás kockázata szempontjából, annak típusa, a hozzá társuló kompetenciák és kiegészítő ’skillek’, az egyéni attitűdök valamint a lokális munkaerő-piaci környezet jellemzői is nagyon fontos szerepet játszanak ebben. További összetevője ennek az első pillantásra meglepőnek tűnhető csekély különbségek az, hogy a diplomások regisztrációs hajlandósága lényegesen kisebb az átlagosnál, és azok, akik álláskeresőként regisztrálnak a diplomások között is a hátrányosabb helyzetben lévő – önállóan munkát nem találócsoportot alkothatják. A közfoglalkoztatási programok is elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek munkanélküliségét enyhítik. Az 50 év felettiek mellett a tartósan álláskeresők között a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresőkre is fontos felhívni a figyelmet, a tartósan állást keresők 45%-a ugyanis FHT-ben részesül. Munkavállalási motiváltságuk és számtalan esetben alacsony, munkavállalási készségeik hiányosak. Előfordul, hogy az érintett családokban hiányzik a minta, mivel a szülők is kiszorultak az elsődleges munkaerőpiacról, ami gyakran egybeesik az alacsony iskolázottsággal. A tartós álláskeresők között az FHT-s álláskeresők magas aránya azért is riasztó, hiszen az FHT-s jogosultság egyik feltétele, hogy az álláskeresőnek évente 30 nap munkaviszonyban töltött időt kell megszereznie ahhoz, hogy a következő évben továbbra is kaphassa a támogatást. 2012-ben a 143,7 ezer tartós álláskeresőből 117,3 ezer fő az, aki az 50 fő felettiek és/vagy FHTs álláskeresők csoportjába tartozott, ebből 17,3 ezer álláskereső mindkét csoportba. A közfoglalkoztatás egyre kisebb mértékben szolgálja a tartós munkanélküliek bevonását. Még 2011-ben az volt megfigyelhető, hogy a tartósan állást keresők körében több mint a felével emelkedett 2010-hez képest a támogatással foglalkoztatottá válók száma, 2012-ben a tartósan állást keresők elhelyezkedési számai jelentősen csökkentek és a 2010-es év értéke alá estek. A támogatással elhelyezkedő tartós álláskeresők száma 50%-kal kevesebb volt 2012-ben, mint 2011-ben. Ez azzal van összefüggésben, hogy azok, akik tavaly még tartósan állást keresőnek számítottak idén már nem ebben a célcsoportban jelennek meg (újbóli elhelyezkedésükig már nem telt el újabb egy év). Ezenkívül a tapasztalatok szerint az önkormányzatok is a már bevált (ugyanazokat) álláskeresőket kívánják a közfoglalkoztatásba bevonni, akik az előző évben is részesei voltak e foglalkoztatásnak, továbbá az álláskeresők egy része nem is kíván részt venni a közfoglalkoztatásban.

52

Az elmúlt években a közfoglalkoztatásba belépők körében jelentősen visszaesett a tartósan állást keresők aránya. 2012-ben a rövid időtartamú közfoglalkoztatás megszűnt, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban egyrészt kevesebb személyt, másrészt a nyilvántartott álláskeresők közül bárkit be lehet vonni (habár prioritást élveznek a FHT-sek és a tartós álláskeresők), ezzel a közfoglalkoztatási üres álláshelyekre sokkal nagyobb lett a merítési kör. Ennek következtében a tartós álláskeresők lényegesen kisebb arányban jutottak munkalehetőséghez, a közfoglalkoztatásba belépők körében visszaesett a tartósan munkát keresők aránya. 26. ábra

100%

A nyilvántartásból a közfoglalkoztatás miatt szünetre kilépő álláskeresők számának megoszlása a kilépéskori nyilvántartásban töltött idő szerint

80% 60% 40% 20% 0%

2009

1-3 hónap

2010

4-6 hónap

2011

7-12 hónap

13-24 hónap

2012

> 24 hónap


II.

A passzív és szociális ellátottak

2012-ben a nyilvántartott álláskeresők összetétele a kapott ellátás típusa szerint jelentősen megváltozott, köszönhetően annak, hogy 2011 szeptemberétől módosultak az álláskeresési ellátások formái és feltételei (erről a 2011-es összefoglalóban részletesen olvashat). Mivel több ellátási formát megszüntettek (álláskeresési segély 1-es, 2-es típusa) valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje 270 napról 90 napra csökkent, ezen régi típusú ellátások kifutásával párhuzamosan egyre kevesebben részesültek a jelentősen megrövidült folyósítási idejű álláskeresési járadékban, miközben nőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénybevevő álláskeresők száma. 2012-ben éves átlagban 68,9 ezer fő (az álláskeresők mindössze 12,3%-a volt jogosult álláskeresés járadékra és segélyre (összefoglalóan álláskeresési támogatásra), további 200,3 ezer fő (35,8%) részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy (minimális létszámban) rendszeres szociális segélyben (összefoglalóan szociális típusú ellátásban), míg az álláskeresők több mint fele semmilyen ellátásra nem volt jogosult ebben az évben. Az

53

előző évhez képest 10,2%-kal nőtt a szociális típusú ellátásban részesülők száma, míg több mint a felére csökkent az álláskeresési támogatások jogosultjainak a száma. Ha az ellátásban részesülők létszámát a tavalyi évben hónapról hónapra vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az álláskeresési járadékban részesülők száma az év első felében hónapról hónapra csökkent a 2011. szeptember 1-je előtt megállapított, régi jogosultságok kifutásával párhuzamosan, majd 40-45 ezer fő környékén stabilizálódott. Ez a létszám decemberben, szezonális hatások következtében 58 ezer fő felé ugrott. A régi típusú segélyek kifutását követően a járadékban részesülő álláskeresők havi létszámának éves csökkenése 50% felett alakult (decemberben részben már a csökkenő bázisévi adat miatt 40%-os volt). Az álláskeresési segélyek estében már tavaly szeptembert követően látszódott egy élesebb törés az idősorban, hiszen ez esetben a szeptember 1-jével megszűnt a régi „a” és „b” típusú segélyek maximális folyósítási ideje 90 nap volt. Így ezen segélyek részbeni kifutása már érződött 2011 októberétől kezdve, egyre növekvő mértékben. Az éves csökkenés mértéke 2012 augusztusáig 80% felett volt az egyes hónapokban. Decemberben az éves csökkenés üteme 4,5%-ra mérséklődött köszönhetően a lecsökkent bázisnak. A régi típusú segélyekből a korábbi 3-as típusnak megfelelő nyugdíj előtti segély maradt csak meg. A szociális típusú ellátásban részesülők száma jellegzetes szezonális ingadozást mutat, a téli hónapokban a ’foglalkoztatási holtszezon’ idején megemelkedik az igénybevevők számuk. Az FHT-t igénybe vevők száma elsősorban a közfoglalkoztatási programokban való részvétel alakulásával mutat összefüggést, bár fontos tudni, hogy a közfoglalkoztatásba kapcsolódók egy jelentős része (nagyjából harmada) nem a szociális ellátottak köréből kerül ki. 16. táblázat A különböző típusú ellátásokban részesülő álláskeresők zárónapi száma Álláskeresési (vállalkozói) járadék 2012 fő

változás 2011 azonos hónapjához (%)

Nyugdíj előtti álláskeresési / Álláskeresési segély fő


Szociális típusú ellátás

fő


Január

102775

-24,5%

8 356

-91,0%

226647

7,3%

Február

98173

-31,4%

7 441

-91,6%

233847

17,4%

Március

83783

-37,9%

7 132

-90,4%

210554

8,6%

Április

65987

-43,4%

7 382

-84,4%

199965

5,3%

Május

52042

-50,6%

7 689

-83,0%

197859

8,4%

Június

42994

-56,6%

7 900

-83,1%

193477

10,8%

Július

45418

-55,2%

8 076

-84,0%

190593

12,3%

Augusztus

44893

-55,8%

8 248

-84,0%

189674

12,8%

Szeptember

43056

-57,9%

8 463

-79,7%

186682

14,5%

Október

45338

-53,0%

8 681

-67,0%

185583

10,3%

November

46848

-50,6%

8 915

-39,1%

188329

9,1%

December

58153

-40,6%

9 277

-4,5%

200257

4,3%


54

Az álláskeresők összetételét régiónként és megyénként vizsgálva jellegzetes különbségeket figyelhetünk meg. A legtöbb álláskeresési támogatásban részesülő álláskereső a központi régióban található (18,1 ezer fő), az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk csaknem egyötödöt tesz ki. Ilyen magas még ez az arány Nyugat-Dunántúlon, a legmagasabb a megyék közül pedig Győr-Moson-Sopronban 24%. Ez arra utal, hogy e két régióban a legnagyobb az álláskeresők között az elsődleges munkaerőpiacon munkahelyüket vesztett álláskeresők száma (a másodlagos munkaerő-piacról jövők csak ritka esetben szerzik meg az álláskeresési járadékhoz elegendő jogszerző időt). Ezzel szemben két régióban Észak-Alföldön illetve Észak-Magyarországon a 10%-ot sem éri el ez a részarány. Az álláskeresési járadékban részesülők legalacsonyabb arányával Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-SzatmárBereg megyék rendelkeznek, ahol egyaránt 7% alatt van ez a részarány. Ezzel szemben a szociális típusú ellátásban részesülők száma és aránya a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiókban a magasabb, ott ahol a munkaerőpiacon alacsonyabb a kereslet és az álláskeresők is hosszabb időt töltenek a nyilvántartásban. E területeken az álláskeresési támogatások lejártát követően nagyobb arányban maradnak a nyilvántartásban az álláskeresők (és igénylik a szociális típusú ellátást) hiszen csekélyebbek az elhelyezkedési lehetőségek, és az álláskeresők kedvezőtlenebb iskolai végzettség szerinti összetétele okán munkaerő-piaci esélyeik is kisebbek. Míg Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 46 és 42%-ot tesz ki a szociális típusú ellátásban részesülők aránya (a megyék közül a legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplénben 49%), addig Nyugat-Dunántúlon és KözépMagyarországon egy-negyed körüli ez az arány (Győr-Moson-Sopronban mindössze 15%). 27. ábra

100%

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a kapott ellátás típusa szerint, megyénként, 2012 éves átlag

80% 60% 40% 20% 0%

nem részesül ellátásban

nyugdíj előtti álláskeresési segély

álláskeresési járadék

szociális típusú ellátás


55

Álláskeresési járadékban részesülők száma és változása 2012-ben a legtöbb álláskeresési járadékban részesülő álláskereső (15,9 ezer fő) a KözépMagyarországi régióban volt, ez messze a legmagasabb szám. Ezt követően (10,2 ezer fő) az Észak-Alföldi régióban részesültek járadékban a legtöbben, majd és Dél- Alföldön (8,2 ezer fő) majd Észak-Magyarországon (8,0 ezer fő) . Egy év alatt valamennyi régióban csökkent az álláskeresési járadékban részesülők száma 56 és 62% közötti mértékben. 2012-ben az álláskeresési járadékba belépők száma valamelyest (5,7%-kal) emelkedett a 2011es képest éves átlagban 27,5 ezer főt tett ki. Ez a növekedés azt jelenti, hogy emelkedett a tavalyi év során a megelőző évhez képest a munkájukat hosszabb biztosítotti jogviszonyt követően elvesztők létszáma: a legnagyobb mértékű (valamelyest 10% feletti) emelkedés Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt megfigyelhető. A megállapított járadékok átlagos bruttó összege 2012-ben 61,3 ezer forint volt, a megállapított jogosultság időtartama szerint pedig a következőképpen oszlottak meg: 2%ukat állapították meg mindössze 30 napnál rövidebb időre, 30%-ukat 31-60 nap közötti időtartamban, míg valamivel több mint két-harmadukat 61-90 nap közötti időtartamban állapították meg (az átlag 72 nap volt). Az álláskeresési járadékból kilépők legnagyobb hányada, 78%-a a megállapított járadék teljes egészének kimerítetését követően léptek ki a támogatásból. Ez az arány 2011-ben még csak 55% volt. A második legnagyobb csoportot a munkaerőpiacra visszalépők jelentették (22%), akik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat segítségével vagy önállóan helyezkedtek el (háromnegyedük tartozik az utóbbi csoportba). Az előző évhez képest jelentősen, 18 %-ponttal mérséklődött a járadékból elhelyezkedettek száma a tárgyévben. Összességében tehát jelentősen emelkedett az új rövid idejű járadékot kimerítők aránya, miközben a járadék folyósítása ideje alatt elhelyezkedőké visszaesett, a támogatásban részesülők alig ötödének sikerül ez. Az elhelyezkedési arány még ott sem éri el a 30%-ot ahol az a legmagasabb (a Nyugat-Dunántúli régióban) holott 2011-ben még 50% feletti arányú volt.

Álláskeresési/ nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők száma és változása 2012-ben 8,7 ezer fő részesült átlagosan a havi zárónapokon álláskeresési vagy nyugdíj előtti segélyben, 90%-uk kapott nyugdíj előtti segélyt (vagy a kifutó rendszerben még a régi ÁS3at) a korábbi 1-es és 2-es típusú álláskeresési segélyek már csak kifutóban érintettek 2012-ben nem jelentős számú álláskeresőt. Mivel utóbbiakra 2012-ben már új jogosultságot nem állapítottak meg a továbbiakban csak a nyugdíj előtti segéllyel (illetve annak korábbi formáival) foglalkozunk.

56

A nyugdíj előtti segélybe belépők száma 2012-ben 7,5 ezer fő volt, a segélyek 95%-át 240 napnál hosszabb időtartamra állapították meg (átlagosan 1375 nap volt a megállapított jogosultságok időtartama. A segély maximálisan 5 évre állapítható meg). A megállapított új jogosultságok átlagos bruttó összege havonta 31,1 ezer forintot tett ki. Jellemző, hogy az álláskeresési segélyből már kisebb arányú az elhelyezkedés: a segélyből kilépők közül 8%-nyian helyezkedtek el 2012-ben, a döntő többségük (57%-uk) az ellátás kimerítést követően lépett ki.

III.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények

A 2012-es év folyamán 45 ezer foglalkoztató összesen 482 ezer darabos munkaerőigényét jelezte az illetékes munkaügyi kirendeltségen. Az újonnan bejelentett állások száma 12,2%kal (67,1 ezerrel) csökkent 2011-hez képest, amely mind a támogatott, mind a nem támogatott álláskínálat mérséklődésének eredménye. A foglalkoztatási jelleg szerinti megoszlás hasonló képet mutat az elmúlt évekhez hasonlóan. Az újonnan bejelentett állások túlnyomó része támogatott foglalkoztatás keretében került bejelentésre, vagyis 71,2%-a volt támogatott, míg 28,8%-a nem támogatott állás. A támogatott állások dominanciája fokozatosan erősödik köszönhetően a nem támogatott állások alacsony szintjének, valamint a közfoglalkoztatási programok előtérbe kerülésének, igaz 2012-re kismértékű csökkenés következett be a számukban. 28. ábra darab

Az újonnan bejelentett munkaerőigények száma foglalkoztatás jellege szerint Támogatott Nem támogatott

400 000

380 738

343 079

350 000 300 000

261 014

250 000

150 000

183 893

167 054

200 000 144 519

173 875 149 592

168 304 138 902

100 000 50 000 0 2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: NFSZ-regiszter

A beérkezett munkaerő-igények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek megyénként. A hátrányos helyzetű térségekben a támogatott állások vannak többségben, míg a fejlettebb megyékben a nem támogatott állások. Az ország nyugati régiójában 10 állásból 6-7 nem

57

támogatott, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Baranya megyében 10-ből 9 támogatott állás volt 2012-ben. 29. ábra

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett munkaerőigények 2012-ben megyénként, darab


2012-ben a bejelentett nem támogatott állások száma 138,9 ezer darab volt, ami számában az előző évhez képest 17,5%-os (29,4 ezres) csökkenést takar, nem sikerült visszakapaszkodnia a válság előtti szintre. A legnagyobb számossággal a legtöbb új nem támogatott álláslehetőséget Budapesten (24,3 ezret), Győr-Moson-Sopron (14,4 ezret) és Bács-Kiskun megyében (10,1 ezret) kínálták a foglalkoztatók. Gyakorlatilag a leggyakrabban kínált foglalkozások az elmúlt években nem változtak, a legtöbb nem támogatott állást továbbra is az egyéb máshova nem sorolható szolgáltatási és szállítási,

mechanikaigép-összeszerelő,

eladó,

szakács

és

tehergépkocsi-vezetői

munkakörökben jelentették be.

58

17. táblázat

2012 folyamán újonnan bejelentett NEM TÁMOGATOTT álláshelyek foglalkozásonkénti TOP20-as listája, darab FEOR-08 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Mechanikaigép-összeszerelő Bolti eladó Szakács Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Rakodómunkás Egyszerű ipari foglalkozású Lakatos Kézi csomagoló Pék, édesiparitermék-gyártó Intézményi takarító és kisegítő Szabó, varró Húsfeldolgozó Hegesztő, lángvágó Kőműves Konyhai kisegítő Egyéb takarító és kisegítő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Általános irodai adminisztrátor … Összesen

Darabszám

Megoszlás, %

7473

5,4

7406 5087 4568 4138 3205 3077 3012 2936 2634 2404 2286 2257 2233 2215 2214 1876 1777

5,3 3,7 3,3 3,0 2,3 2,2 2,2 2,1 1,9 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,4 1,3

1755

1,3

1693

1,2

138902

100,0


Ágazatok szerint a 2012. évi nem támogatott munkaerő-kereslet 26,9%-a a feldolgozóiparból, 14,7%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás, további 13,3%-a pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területről érkezett. Továbbra is jelentős hányadát, 15,1%-át a nem támogatott állásoknak a foglalkoztatók külföldi állampolgárokkal kívánták betölteni. A külföldiek számára kínált állások több mint 70%-át a Közép-magyarországi kirendeltségeken jelentették be, ebből 62%-ot Budapesten. A legnagyobb részüket egyszerű szolgáltatási jellegű illetve kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásokban kínálták.

59

Az újonnan bejelentett támogatott állások száma 2012-ben 343,1 ezer darab volt, ami 10%-kal volt kevesebb mint 2011-ben. A legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást a tárgyévben továbbra is az Észak-magyarországi és Észak-alföldi megyékben jelentek meg: BorsodAbaúj-Zemplén (45,9 ezer), Szabolcs-Szatmár-Bereg (44,0 ezer). A támogatott állások több mint 80%-át közfoglalkoztatás keretén belül kínálták a foglalkoztatók. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási forma és az országos közfoglalkoztatási program keretében kínálták a legtöbb állást, az előbbiben a támogatott állások 56,8%-át, míg utóbbiban 29,4%-át, amelyek között a legnagyobb számban a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások találhatóak. 18. táblázat 2012 folyamán újonnan bejelentett TÁMOGATOTT álláshelyek foglalkozásonkénti TOP20as listája, darab FEOR-08 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Szemétgyűjtő, utcaseprő Kubikos Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Intézményi takarító és kisegítő Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Erdészeti foglalkozású Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Bolti eladó Egyéb ügyintéző Konyhai kisegítő Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Kőműves Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Munka- és termelésszervező … Összesen

Darabszám

Megoszlás, %

161314

47,0

21755 15062 10982 10728 7809 7493 7203 6840 6744

6,3 4,4 3,2 3,1 2,3 2,2 2,1 2,0 2,0

5842

1,7

4626 3545 3408 2415 2413 2388 2350 2230 2198

1,3 1,0 1,0 0,7 0,7 0,7 0,7 0,6 0,6

343079

100,0


A támogatott állások esetében a legtöbb állás a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozik, a top20-as lista fele a 9-es főcsoportba tartozik. A foglalkozások szerint eloszlás tulajdonképpen az elmúlt évek során nem változott.

60

Strukturális egyensúlytalanság a munkaerő-piacon

A munkaerőpiacot jellemző strukturális egyensúlytalanság következtében a munkaerő-hiány és munkaerő többlet egyszerre van jelen Magyarországon. A kínálati oldalon az alacsony munkavállalási hajlammal, szakképzetlenséggel vagy nem megfelelő szakmai tudással, elavult szakmaismeretekkel, nem megfelelő kiegészítő kompetenciákkal jelen lévő álláskeresők mellett az ország egyes területein és egyes foglalkozásaiban kialakultak és tartósan megmaradtak a hiányszakmák. Ennek következtében a keresett és a túltelített szakmák körében évek óta nagy átfedés van Magyarországon. 19. táblázat Nyilvántartott álláskeresők keresett foglalkozásainak és a zárónapi üres állások* toplistája (2012 éves átlag) Zárónapi üres állások (FEOR-08)*

száma, db

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

678

Mechanikaigép-összeszerelő

621

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr

595

Szakács

539

Pék, édesiparitermék-gyártó

Nyilvántartott álláskeresők által keresett foglalkozások (FEOR-08) Egyéb, máshova nem sorolható 4,6 egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású %

%

123721 22,1 42211

7,5

24481

4,4

3,7 Portás, telepőr, egyszerű őr

22052

3,9

407

2,8 Intézményi takarító és kisegítő

20225

3,6

Bolti eladó

394

2,7 Mechanikaigép-összeszerelő

12878

2,3

Húsfeldolgozó

361

2,4 Egyéb takarító és kisegítő

12170

2,2

Lakatos

323

2,2

10380

1,9

Szabó, varró

309

2,1 Vagyonőr, testőr

9333

1,7

Szociális gondozó, szakgondozó

300

2 Lakatos

9199

1,6

Fizioterápiás asszisztens, masszőr

293

2 Kőműves

8818

1,6

Egyszerű ipari foglalkozású

287

1,9 Konyhai kisegítő

8394

1,5

Rakodómunkás

274

1,9 Pincér

7487

1,3

Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

266

1,8 Festő és mázoló

7413

1,3

Hegesztő, lángvágó

264

1,8 Rakodómunkás

6668

1,2

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

261

1,8

6335

1,1

Kőműves

223

1,5 Szakács

4919

0,9

Kézi csomagoló

217

1,5

4497

0,8

Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével)

203

1,4 Szabásminta-készítő

4260

0,8

Kereskedelmi ügyintéző

190

1,3 Szociális gondozó, szakgondozó

4201

0,8

559102

100

… Összesen

4,2 Bolti eladó

száma, fő

4 Általános irodai adminisztrátor

Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

… 14750 100 Összesen


61

Az adatokból egyrészt azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy az egyszerű állások is nagy számban szerepelnek a bejelentett betöltetlen állások között, ezek betöltésére folyamatos az igény, annak ellenére, hogy az álláskeresők között is találunk nagy számban ezekben a foglalkozásokban munkát keresőket. A keresleti és kínálati oldal közötti átfedések egyrészt a magyar munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek és az alacsony mobilitásnak a következményei másrészt ok az is, hogy az adott szakmájú/képzettségű állást kereső személynek - a formális képzettségen felüli - szakmai ismeretei, munkatapasztalata, munkavégzési készségei és kiegészítő kompetenciái nem megfelelőek. A szakképzettség hiánya mellett tehát legalább ekkora probléma az álláskeresők körében a széles értelemben vett alacsony foglalkoztathatósági szint, a nem kellő készségek, kompetenciák, a megfelelő motivációk hiánya, az elavult szakmaismeret. Megvizsgáltuk azt is, voltak e 2012-ben olyan foglalkozások, melyekben a bejelentett, nem támogatott állások száma meghaladta az ugyanezen foglalkozásban elhelyezkedni kívánó álláskeresők számát. Ezek a következők: biztosítási ügynök, ügyintéző; telefonos (multimédiás) értékesítő ügynök; végrehajtó, adósságbehajtó; kézi csomagoló; szilárdásványkitermelő gép kezelője; szűcs, szőrmefestő; lakossági kérdező, összeíró; szőr és tollfeldolgozó; bányászati szakmai irányító, felügyelő, robbantómester. Ezek a hiányszakmák jórészt már a tavalyi évben is szerepeltek ezen a listán és olyan foglalkozásokat foglalnak magukba, amelyek valamilyen speciális szakképzettséget igényelnek (pl. bányászati szakmunkák, szűcs, szőrmefestő; szőr és tollfeldolgozó) másrészt magas fluktuációval, kedvezőtlen munkakörülményekkel (monotonitás) és bérezési viszonyokkal rendelkeznek (pl ügynöki munkák).

62

IV.

Csoportos létszámcsökkentési bejelentések

2012-ben jelentősen emelkedett a csoportos létszám-csökkentési döntésben érintett munkavállalók száma, amelyben jelentős szerepet játszott a nemzeti légitársaság felszámolása (amely később továbbgyűrűzött a beszállítói hálózatra) illetve az év elején végrehajtott kormányzati létszámcsökkentés. Ez leginkább 2012 első negyedévét érintette, majd a harmadik negyedévre szignifikánsan lecsökkent, az év végével a szokásos szezonális hatásoknak megfelelően ismét növekedésbe fordult a leépítések száma. Éves összevetésben a leépítettek száma 20,3 ezer főt tett ki, amely 2011-hez képest 78,4%-kal, 2010-hez képest 57,8%-kal bővült. 30. ábra

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók száma

fő

11 599

12 000

Szándék

Döntés

10 000

7 193

8 000 6 009 6 000

5 837

7 434 4 811 4 762

4 530 3 672

3 268

4 000

2 000

5 423

4 922

9 381

3 327

4 748

4 483 2 945

2 893

3 030

3 556

3 161 2 580

2 278

2 088 0 2010 Q 1

2010 Q 2

2010 Q 3

2010 Q 4

2011 Q 1

2011 Q 2

2011 Q 3

2011 Q 4

2012 Q 1

2012 Q 2

2012 Q 3

2012 Q4


Területi vonatkozásban az elbocsátások egyeletlenül oszlottak meg, a létszámcsökkentés a Közép-magyarországi régióba koncentrálódott: Budapesten az érintett létszám 35,2%-a, Pest megyében 6,2%-a, és még jelentős Komárom-Esztergom megye 17,4%-os érintettsége is. A 2012-es bejelentések ágazati megoszlását tekintve a munkavállalók 43,6%-át (8,8 ezer főt) a feldolgozóipar, 12,0%-át a közigazgatás és 9,3%-át a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágból bocsátották el. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb arányú elbocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás ágazatban következett be.

63

E. Módszertani leírás A kiadványban szereplő adminisztratív forrásokból származó adatok vonatkozási időpontja a tárgyhónap zárónapja (tárgyhónap 20-a). A bejelentett munkaerőigények esetében a tárgyhónapban munkaközvetítésre rendelkezésre álló álláshelyek (előző havi záróérték + tárgyhavi új bejelentések) számát is közöljük. Az aktív foglalkoztatási programok esetében szintén ezt a módszert követjük, vagyis az érintett létszám ebben az esetben azokat foglalja magába, akik a tárgyhónapban legalább egy napon támogatott eszközben vettek részt. Az áramlási, ún. flow-típusú adatok (be- ill. kilépők) a tárgyidőszak első és utolsó napja, vagyis az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja

közötti mozgás kumulált

összegeként értelmezhetők. Az idősoros táblákban szereplő éves átlag a havi adatok 12 havi számtani átlagát jelenti, míg a havi átlag az év első hónapjától a tárgyhónapig eltelt időszak számtani átlagát mutatja. A változást ezekben a táblákban a havi átlagoknak az előző év hasonló időszakának átlagához viszonyítva adjuk meg. (Kivétel a december, amikor mindkét év esetében rendelkezésre áll az éves átlag, így itt a változás ezek hányadosaként jelenik meg.) A regionális adatoknál az egyes régiókhoz tartozó megyék a következők:

Közép-Magyarország: Budapest, Pest; Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém; Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala; Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna; Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád; Észak-

Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Dél-Alföld: BácsKiskun, Békés, Csongrád.

Nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv, továbbiakban Flt.) Nyilvántartott pályakezdő az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső. További feltétel, hogy álláskeresési támogatásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. (Flt.)

64

A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2010. január 1-től hatályba lépett módosítása szerint az álláskeresési járadék megállapításánál figyelembe kell venni mind a munkaviszonyban, mind az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységben eltöltött jogszerző időt, így a vállalkozói járadék, mint ellátási forma, 2010. január 1.-től beolvadt az álláskeresési járadék fogalmába. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának és folyósításának feltételei. 2012. január 1-jétől megváltozott az álláskeresési járadék megállapításának feltétele (Flt.).

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. Az „a” és „b” típusú ellátási forma megszűnt, a „c” ellátási formát nyugdíj előtti álláskeresési segély elnevezésként az álláskeresők továbbra is igényelhetik, a legalább 140 napos álláskeresési járadékra való jogosultság (és kimerítés) 90 napra lecsökkent. 2012. január 1-jétől megváltozott a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításának feltételei (Flt.).

Rendszeres szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv).

Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, 65

c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Tv. 71-76 §)

A munkaerőigény bejelentés kezelése A munkáltató köteles a Rendelet 15. §-a alapján a be nem töltött álláshelyet bejelenteni: • ha a foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerül sor, • a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló külön jogszabály alapján (ha harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez munkavállalási engedély és a hazai munkaerő-piaci helyzet vizsgálata szükséges), a foglalkoztatásra munkaviszonyban vagy munkaviszonyon kívüli, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében kerül sor.

66

F. Grafikon jegyzék 1. grafikon

A bruttó hazai termék volumenének változása az előző évhez képest

2. grafikon

A bruttó hazai termék volumen változása az előző évhez képest az Európai Unió tagállamaiban

3. grafikon

Az aktivitási ráta (15-64 évesek) alakulása az Európai Unió tagállamaiban

4. grafikon

15-64 éves népesség számának változása 2012-ben 2011-hez képest

5. grafikon

A foglalkoztatási ráta a 15-64 éves népesség körében az Európai Unió tagállamaiban, 2012 Európai Unió tagállamiban a munkanélküliségi ráta alakulása, 2012 (%) A tanuló és dolgozó fiatalok (15-24 évesek) aránya és annak változása 2012-ben az Európai Unió tagállamaiban A 15-24 évesek foglalkoztatási rátája a legmagasabb iskolai végzettség szerint , 2012 A nem tanulók, nem dolgozó 15-24 éves népesség aránya A nem tanulók, nem dolgozó 15-24 éves népesség aránya A gazdaság teljesítményének, a munkanélküliek és foglalkoztatottak számának változása A foglalkoztatottak számának változása korcsoportonként, nemenként 2012-ben 2011-hez képest A foglalkoztatottak száma és annak változása A foglalkoztatottak száma és változása a foglalkoztató gazdasági tevékenysége szerint 2012-ben ILO szerinti munkanélküliek és NFSZ-nél nyilvántartott álláskeresők számának alakulása A munkanélküliek Munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint, hogy nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy nem, 2012. III. negyedév A munkanélküliek Munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint, hogy nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy nem, korcsoportonként (2012. III. negyedév) A munkanélküliek Munkaerő-felmérésben mért létszámának megoszlása aszerint, hogy nyilvántartott álláskereső-e az illető vagy nem, iskolai végzettségenként (2012. III. negyedév Nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma, havonta A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva, 2012* A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 2012-ben településenként az egyén állandó lakhelye szerint, %

6. grafikon 7. grafikon 8. grafikon 9. grafikon 10. grafikon 11. grafikon 12. grafikon 13. grafikon 14. grafikon 15. grafikon 16. grafikon

17. grafikon

18. grafikon

19. grafikon 20. grafikon 21. grafikon

67

22. grafikon 23. grafikon 24. grafikon 25. grafikon 26. grafikon 27. grafikon 28. grafikon 29. grafikon

30. grafikon 31. grafikon 32. grafikon

Nyilvántartott álláskereső férfiak és nők számának alakulása 2000-2010 között (éves átlagok Nyilvántartott álláskereső férfiak és nők számának alakulása 2009-2012 években havonta A nyilvántartott álláskeresők megoszlása főbb korcsoportonként, megyénként, 2012 A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettségenként, megyénként, 2012 A pályakezdő álláskeresők száma és változása, 2012. január- 2012. december A pályakezdő álláskeresők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása megyénként, 2012 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya A nyilvántartásból a közfoglalkoztatás miatt szünetre kilépő álláskeresők számának megoszlása a kilépéskori nyilvántartásban töltött idő szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a kapott ellátás típusa szerint, megyénként, 2012 éves átlag Az újonnan bejelentett munkaerőigények száma foglalkoztatás jellege szerint A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók száma

68

G. Szövegközi táblázatjegyzék 1. belső táblázat

Nyilvántartott álláskeresők száma 2012.

2. belső táblázat

A nyilvántartott álláskeresők száma és változása régiónként, valamint az aktív eszközökben résztvevők száma 2009- 2012


Nyilvántartott álláskeresők zárónapi számának alakulása nemeként, főbb korcsoportonként 2009-2012


Az álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint %


A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása, 2012


A felsőoktatásba a jelentkezők és felvettek számának alakulása az Oktatási Hivatal adatai szerint


A pályakezdők számának alakulása iskolai végzettségenként, 2012


A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint, nemenként


Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők TOP-listája keresett foglalkozásaik szerint (FEOR 08) 2012 éves átlag, fő


Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők TOP-listája szakképzettségük szerint, 2012 éves átlag, fő


A regisztrációba belépő álláskeresők számának alakulása


A nyilvántartásba belépő álláskeresők száma és változása régiónként, 2012


A nyilvántartásból 2012-ben kilépők megoszlása a kilépés módja szerint


A nyilvántartásba belépő pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők megoszlása keresett foglalkozásonként, 2011-2012 (%)


A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a nyilvántartásban töltött idő hossza szerint 2009 - 2012 (%)


A különböző típusú ellátásokban részesülő álláskeresők zárónapi száma


2012 folyamán újonnan bejelentett NEM TÁMOGATOTT álláshelyek foglalkozásonkénti TOP20-as listája, darab


2012 folyamán újonnan bejelentett TÁMOGATOTT álláshelyek foglalkozásonkénti TOP20-as listája, darab


Nyilvántartott álláskeresők keresett foglalkozásainak és a zárónapi üres állások toplistája (2012 éves átlag)

69

H.

Táblázatjegyzék

1. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők létszáma

2. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója

3. táblázat

A nyilvántartott álláskereső férfiak létszáma

4. táblázat

A nyilvántartott álláskereső nők létszáma

5. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők között a szakképzettek és a diplomások létszáma

6. táblázat

A tartósan - egy éven túl - nyilvántartott álláskeresők száma és aránya

7. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők létszáma korcsoportok szerint

8. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők összetétele a kapott ellátás szerint

9. táblázat

A nyilvántartott álláskeresők létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2011-ben

10. táblázat

A megváltozott munkaképességű álláskeresők létszáma

11. táblázat

A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők létszáma 2011-ben, havonta

12. táblázat

A nyilvántartásba belépő álláskeresők létszáma

13. táblázat

A nyilvántartásba belépő pályakezdő álláskeresők létszáma

14. táblázat

A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma

15. táblázat

A nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma 2011-ben, havonta

16. táblázat

A nyilvántartásba először belépő álláskeresők létszáma

17. táblázat

A nyilvántartásba először belépő pályakezdő álláskeresők létszáma

18. táblázat

A nyilvántartásba először belépő nem pályakezdő álláskeresők létszáma

19. táblázat

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma

20. táblázat

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2011

21. táblázat

2012 év folyamán bejelentett új álláshelyek száma

22. táblázat

2012 év folyamán bejelentett új támogatott álláshelyek száma

23. táblázat

2012 év folyamán bejelentett új nem támogatott álláshelyek száma

24. táblázat

Létszámleépítési döntésekben érintett munkavállalók száma megyénként és régiónként 70

25-26. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények foglalkozásonként

27-28. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresők keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája

További NFSZ regiszter adatok: http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=stat_afsz_nyilvtartasok http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_havi_reszletes_adatok_2013 http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2013

71

I. Táblázatok

72

1. táblázat

A nyilvántartott álláskeres k létszáma éves zárónapi átlagok Régiók és megyék

2010

2012

2011

Létszám, f

Megoszlás, %

Létszám, f

Megoszlás, %

Létszám, f

Megoszlás, %

87784

15,1

90468

15,5

88991

15,9

Budapest

46663

8,0

48750

8,4

48332

8,6

Pest

41120

7,1

41719

7,2

40659

7,3

59310

10,2

54294

9,3

50172

9,0

Fejér

24074

4,1

22903

3,9

21226

3,8

Komárom-Esztergom

15260

2,6

13920

2,4

13252

2,4

Veszprém

19976

3,4

17472

3,0

15695

2,8

42764

7,3

36631

6,3

33424

6,0

Gy r-Moson-Sopron

13786

2,4

11957

2,1

10313

1,8

Vas

11465

2,0

8903

1,5

8012

1,4

Zala

17513

3,0

15772

2,7

15100

2,7

Dél-Dunántúl

68868

11,8

69134

11,9

67349

12,0

Baranya

27893

4,8

29213

0,0

28522

5,1

Somogy

25840

4,4

25452

4,4

24682

4,4

Tolna

15135

2,6

14470

2,5

14145

2,5

108766

18,7

110699

19,0

106910

19,1

Borsod-Abaúj-Zemplén

68038

11,7

69393

11,9

66599

11,9

Heves

21360

3,7

21361

3,7

20751

3,7

Nógrád

19368

3,3

19945

3,4

19560

3,5

130275

22,4

138454

23,8

134265

24,0

Hajdú-Bihar

45135

7,7

47151

8,1

46759

8,4

Jász-Nagykun-Szolnok

28291

4,9

30294

5,2

28318

5,1

Szabolcs-Szatmár-Bereg

56850

9,8

61010

10,5

59187

10,6

84896

14,6

83188

14,3

77992

13,9

Bács-Kiskun

35125

6,0

33639

5,8

31515

5,6

Békés

27470

4,7

27782

4,8

25108

4,5

Csongrád

22301

3,8

21766

3,7

21370

3,8

582664

100,0

582868

100,0

559102

100,0

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

73kk

2. táblázat

A nyilvántartott álláskeres k gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója* éves átlagok

Régiók és megyék Közép-Magyarország

2010

2011

2012

% 6,6

6,8

6,6

Budapest

5,9

6,2

6,1

Pest

7,7

7,6

7,4

11,8

10,9

9,9

Fejér

12,4

12,1

10,8

Komárom-Esztergom

10,4

9,5

8,9

Veszprém

12,3

10,8

9,6

9,3

8,0

7,4

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron

6,8

5,7

5,0

Vas

9,6

7,7

6,7

Zala

12,9

11,7

11,6

Dél-Dunántúl

17,1

16,6

16,4

17,1

16,6

16,4

Baranya Somogy

18,9

18,3

18,2

Tolna

14,7

14,2

13,7

21,5

21,5

21,2


23,7

23,5

22,9

Heves

16,1

16,1

15,7

Nógrád

22,0

22,9

23,9

20,9

22,0

21,0

Hajdú-Bihar

20,3

20,7

19,9


16,4

18,1

16,8


24,8

26,0

25,0

15,2

14,5

13,6

Bács-Kiskun

15,6

14,8

13,7

Békés

18,1

17,8

15,8

Csongrád

12,4

11,5

11,5

13,3

13,2

12,6


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

* A nemzetgazdaság munkaer mérlege, az adott évet megel

év január 1-jei állapota szerint (KSH)

74kk

3. táblázat

A nyilvántartott álláskeres férfiak létszáma éves zárónapi átlagok 2010 Régiók és megyék


Létszám, f

43740

2012

2011

Megoszlás, %

14,3

Létszám, f

43898

Megoszlás, %

14,8

Létszám, f

42550

Megoszlás, %

15,4

Budapest

22769

7,5

23271

7,8

23034

8,4

Pest

20972

6,9

20626

6,9

19516

7,1

30526

10,0

27059

9,1

24237

8,8

12043

3,9

11153

3,8

9890

3,6

7903

2,6

6984

2,4

6519

2,4

10580

3,5

8922

3,0

7828

2,8

22301

7,3

18343

6,2

16175

5,9

Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron

6970

2,3

5607

1,9

4663

1,7

Vas

6075

2,0

4553

1,5

3919

1,4

Zala

9257

3,0

8183

2,8

7594

2,8

36394

11,9

35627

12,0

33906

12,3

Baranya

14631

4,8

15016

0,0

14308

5,2

Somogy

13619

4,5

13198

4,4

12539

4,5

8144

2,7

7413

2,5

7058

2,6

59051

19,4

58707

19,8

55307

20,1


36956

12,1

36983

12,4

34705

12,6

Heves

11577

3,8

11128

3,7

10415

3,8

Nógrád

10519

3,4

10596

3,6

10188

3,7

69462

22,8

72004

24,2

66656

24,2

Hajdú-Bihar

23743

7,8

24386

8,2

23308

8,5


14984

4,9

15551

5,2

13333

4,8


30736

10,1

32067

10,8

30015

10,9

43537

14,3

41444

14,0

36975

13,4

Bács-Kiskun

17617

5,8

16469

5,5

14671

5,3

Békés

14608

4,8

14292

4,8

12188

4,4

Csongrád

11312

3,7

10683

3,6

10116

3,7

305012

100,0

297082

100,0

275806

100,0

Dél-Dunántúl

Tolna Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

75kk

4. táblázat

A nyilvántartott álláskeres n k létszáma éves zárónapi átlagok 2010 Régiók és megyék


Létszám, f

2011

Megoszlás, %

Létszám, f

2012

Megoszlás, %

Létszám, f

Megoszlás, %

44043

15,9

46570

16,3

46442

16

Budapest

23895

8,6

25478

8,9

25298

8,9

Pest

20149

7,3

21092

7,4

21143

7,5

28784

10,4

27235

9,5

25934

9,2

12031

4,3

11750

4,1

11336

4,0

Komárom-Esztergom

7357

2,6

6936

2,4

6733

2,4

Veszprém

9396

3,4

8550

3,0

7866

2,8

20463

7,4

18288

6,4

17249

6,1

Gy r-Moson-Sopron

6816

2,5

6350

2,2

5650

2,0

Vas

5391

1,9

4349

1,5

4093

1,4

Zala

8256

3,0

7589

2,7

7506

2,6

32474

11,7

33507

11,7

33442

11,8

Baranya

13262

4,8

14197

0,0

14213

5,0

Somogy

12221

4,4

12254

4,3

12142

4,3

6991

2,5

7056

2,5

7087

2,5

49715

17,9

51992

18,2

51603

18,2

31082

11,2

32410

11,3

31894

11,3

Heves

9784

3,5

10233

3,6

10337

3,6

Nógrád

8849

3,2

9349

3,3

9373

3,3

60813

21,9

66450

23,3

67608

23,9

Hajdú-Bihar

21392

7,7

22765

8,0

23451

8,3


13307

4,8

14743

5,2

14985

5,3


26114

9,4

28943

10,1

29172

10,3

41359

14,9

41744

14,6

41018

14,5

Bács-Kiskun

17508

6,3

17171

6,0

16843

5,9

Békés

12862

4,6

13491

4,7

12920

4,6

Csongrád

10989

4,0

11082

3,9

11254

4,0

277652

100,0

285786

100,0

283296

100,0

Közép-Dunántúl Fejér

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

76kk

5. táblázat

A nyilvántartott álláskeres k között a szakképzetlenek* és a diplomások létszáma éves zárónapi átlagok Régiók és megyék


2010 szakképzetlen

2011 diplomás

szakképzetlen

2012 diplomás

szakképzetlen

diplomás

36997

9174

39597

9868

39753

9749

Budapest

19411

6552

21031

7089

21130

7062

Pest

17586

2622

18567

2780

18623

2687

26021

2842

24650

2834

22977

2664

10964

1177

10680

1203

10039

1118

Komárom-Esztergom

6743

720

6418

721

6117

679

Veszprém

8314

946

7552

911

6821

867

17596

2730

15469

2635

14178

2408

Gy r-Moson-Sopron

5140

1155

4580

1120

3971

1028

Vas

4825

659

3734

641

3427

568

Zala

7631

917

7155

874

6780

811

Dél-Dunántúl

35042

2826

35278

3017

34137

2994

Baranya

14059

1329

14826

1427

14177

1474

Somogy

13400

885

13212

950

12796

928

7584

612

7239

641

7164

592

56893

3740

59563

4031

57290

3965


35895

2284

37725

2413

35851

2370

Heves

10678

952

10989

1037

10728

1014

Nógrád

10320

504

10850

581

10711

580

71442

4911

77451

5620

75510

5525

Hajdú-Bihar

23165

2039

24698

2297

24639

2306


14619

1014

16149

1108

15163

1074


33658

1858

36605

2216

35708

2145

37913

4178

37887

4378

35843

4263

Bács-Kiskun

16150

1499

15597

1537

14906

1469

Békés

12618

1079

13201

1168

11954

1108

9145

1600

9089

1673

8983

1686

281903

30401

289895

32384

279688

31566


Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Csongrád Összesen

* szakképzetlen: max. 8 általános osztállyal, gimnáziumi érettségivel rendelkezik.

77kk

6. táblázat

A tartósan - egy éven túl megszakítások nélkül - nyilvántartott álláskeres k száma és aránya éves zárónapi átlagok

Régiók és megyék

Létszám, f

Az összes

Az összes

Az összes

nyilvántartott

nyilvántartott

nyilvántartott

álláskeres n

Létszám, f

belüli arány, %


2012

2011

2010

álláskeres n

Létszám, f

belüli arány, %

álláskeres n belüli arány, %

16187

18,6

20616

23,0

21610

24,3

Budapest

8272

17,7

11327

23,2

11841

24,5

Pest

7915

19,2

9288

22,3

9770

24,0

13732

23,1

12969

23,9

11050

22,0

Fejér

5448

22,6

5868

25,6

5538

26,1

Komárom-Esztergom

2787

18,3

2824

20,3

2362

17,8

Veszprém

5497

27,5

4278

24,5

3149

20,1

10420

24,4

8678

23,7

6943

20,8

Gy r-Moson-Sopron

2285

16,6

2136

17,9

1682

16,3

Vas

2904

25,3

2225

25,0

1666

20,8

Zala

5230

29,9

4317

27,4

3594

23,8

21828

31,6

18839

27,2

17466

25,9

Baranya

8632

30,9

7875

27,0

7646

26,8

Somogy

9142

35,4

7336

28,8

6390

25,9

Tolna

4054

26,8

3627

25,1

3430

24,2

36395

33,3

32042

28,8

29488

27,6

24451

35,9

20808

30,0

18354

27,6

Heves

5627

26,3

5598

26,2

5436

26,2

Nógrád

6316

32,6

5636

28,3

5698

29,1

42472

32,5

37301

26,9

36954

27,5

14789

32,8

13254

28,1

13557

29,0


7908

28,0

7424

24,5

7302

25,8


19775

34,8

16623

27,2

16095

27,2

23923

28,1

21604

25,9

20149

25,8

10748

30,6

9408

28,0

8407

26,7

Békés

7320

26,6

6711

24,2

6401

25,5

Csongrád

5855

26,3

5485

25,2

5341

25,0

164955

28,3

152048

26,1

143659

25,7

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén

Észak-Alföld Hajdú-Bihar

Dél-Alföld Bács-Kiskun

Összesen

78kk

7. táblázat

A nyilvántartott álláskeres k létszáma korcsoportok szerint éves zárónapi átlagok Régiók és megyék

2010 25 év alatta

25-54 év

2011 55 év és felette

25 év alatta

25-54 év

2012 55 év és felette

25 év alatta

25-54 év

55 év és felette


8023

68097

11664

8384

68976

13108

9079

65181

14732

Budapest

3285

36734

6644

3689

37629

7432

4030

35756

8546

Pest

4739

31363

5019

4695

31347

5677

5049

29425

6185

8600

43789

6921

7573

39552

7169

7490

35150

7531

Fejér

3618

17540

2915

3321

16426

3156

3225

14661

3340

Komárom-Esztergom

2214

11312

1734

1950

10133

1836

1990

9302

1959

Veszprém

2768

14937

2271

2303

12992

2177

2275

11187

2232

5754

31235

5775

4749

26428

5455

4916

23497

5011

Gy r-Moson-Sopron

1868

10249

1669

1525

8824

1608

1480

7420

1412

Vas

1610

8356

1500

1216

6428

1259

1271

5568

1172

Zala

2277

12630

2607

2008

11176

2588

2164

10509

2427

Dél-Dunántúl

10587

52035

6247

10502

51346

7286

10524

48925

7900

Baranya

4389

21103

2401

4534

21667

3012

4463

20742

3317

Somogy

3659

19596

2585

3560

18962

2930

3627

17943

3112

Tolna

2538

11336

1261

2408

10717

1345

2434

10240

1472

17990

81946

8830

18213

82213

10273

17832

77402

11676

11599

51195

5243

11863

51329

6202

11515

48080

7004

Heves

3395

16273

1692

3310

16214

1837

3287

15253

2211

Nógrád

2996

14477

1895

3041

14669

2235

3030

14069

2461

23188

97317

9771

24054

102044

12356

23621

96798

13845

Hajdú-Bihar

7646

33589

3900

7777

34624

4750

7841

33520

5398


4804

20954

2533

5102

22024

3167

4925

20001

3392


10738

42773

3339

11175

45396

4439

10855

43277

5055

13648

63206

8042

13165

61022

9001

12790

55668

9534

5548

26253

3324

5308

24851

3480

5310

22496

3709

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés

4675

20323

2472

4589

20163

3030

4166

17839

3103

Csongrád

3426

16629

2246

3268

16007

2491

3314

15333

2723

87790

437624

57250

86640

431580

64648

86251

402622

70229

Összesen

79kk

8. táblázat

A nyilvántartott álláskeres k összetétele a kapott ellátás szerint éves zárónapi átlagok Régiók és megyék


2010 álláskeresési

szociális

ellátás

típusú ellátás

2011 ellátatlan

álláskeresési

szociális

ellátás

típusú ellátás

2012 ellátatlan

álláskeresési

szociális

ellátás

típusú ellátás

ellátatlan

12509

44114

31161

17296

37280

35893

18094

22842

48055

Budapest

6570

23696

16397

9219

20043

19487

9958

12126

26248

Pest

5939

20418

14764

8076

17237

16405

8136

10716

21807

11040

23333

24937

12125

17449

24720

8268

12975

28928

Fejér

4102

9337

10635

5027

6941

10935

3310

5603

12312

Komárom-Esztergom

2366

6764

6130

2768

5021

6131

2515

3106

7630

Veszprém

4573

7232

8172

4330

5487

7655

2443

4266

8986

7953

18542

16270

7226

13985

15420

7053

7647

18725

Gy r-Moson-Sopron

1502

7216

5067

1457

5638

4862

2781

1596

5936

Vas

2141

4992

4333

1698

3367

3838

1678

1773

4560

Zala

4310

6334

6870

4072

4980

6720

2594

4277

8229

23528

18199

27142

23739

16152

29243

6853

25219

35277

10970

10463

6777

11972

2975

11221

14326

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Baranya

9775

Somogy

9727

6584

9529

9293

5802

10356

2381

9450

12850

Tolna

4026

4467

6643

3983

3572

6915

1497

4547

8101

43438

25802

39526

46292

22591

41816

8832

49662

48417

29366

14324

24347

30766

12793

25834

4923

32424

29252

Heves

7079

6373

7908

7817

5450

8094

2270

8401

10080

Nógrád

6993

5105

7271

7709

4347

7888

1639

8836

9085

47806

30930

51540

53153

28601

56700

10799

57284

66182

15609

11132

18393

16850

10316

19984

4193

18540

24025


9412

8068

10811

11096

7317

11880

2864

11815

13639


22785

11729

22336

25207

10968

24836

3741

26928

28518

21511

25415

37970

22268

21373

39546

9020

24661

44312

Bács-Kiskun

9034

10887

15205

9070

8743

15827

3647

10195

17673

Békés

8596

7598

11276

8935

6561

12287

2586

8926

13596

Csongrád

3881

6931

11489

4263

6070

11432

2787

5540

13044

167784

186334

228546

182099

157431

243338

68918

200289

289895


Észak-Alföld Hajdú-Bihar

Dél-Alföld

Összesen

80kk

9. táblázat

A nyilvántartott álláskeres k létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2012-ben éves zárónapi átlagok


legfeljebb 8 általános iskola

Szakmunkásk szakközépisk épz , ola, gimnázium fels fokú ismeretlen szakiskola technikum

Összesen


28181

22542

16943

11572

9749

4

88991

Budapest

13517

10257

9882

7613

7062

2

48332

Pest

14664

12286

7061

3959

2687

2

40659

18516

16558

7973

4461

2664

0

50172

Fejér

8184

6538

3531

1855

1118

0

21226

Komárom-Esztergom

4854

4496

1959

1263

679

0

13252

Veszprém

5478

5524

2483

1343

867

0

15695

11390

10647

6191

2788

2408

0

33424

2954

3327

1987

1017

1028

0

10313

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron Vas

2758

2435

1581

670

568

0

8012

Zala

5679

4885

2623

1101

811

0

15100

28591

20874

9341

5547

2994

2

67349

Baranya

11512

8854

4015

2664

1474

1

28522

Somogy

10942

7654

3304

1854

928

0

24682

6136

4366

2022

1028

592

1

14145

48959

30427

15220

8331

3965

8

106910

30660

19235

9136

5191

2370

6

66599

Heves

9149

5900

3108

1579

1014

1

20751

Nógrád

9150

5292

2976

1562

580

1

19560

61402

37362

15866

14108

5525

2

134265

Hajdú-Bihar

19879

13647

6167

4760

2306

0

46759


12645

8140

3940

2518

1074

1

28318


28877

15575

5759

6831

2145

1

59187

28293

24788

13098

7550

4263

2

77992

Dél-Dunántúl

Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén

Észak-Alföld

Dél-Alföld

12305

10341

4797

2601

1469

2

31515

Békés

Bács-Kiskun

9110

8215

3831

2844

1108

0

25108

Csongrád

6878

6232

4470

2105

1686

0

21370

225331

163197

84633

54357

31566

19

559102

Összesen

81kk

10. táblázat

A megváltozott munkaképesség álláskeres k létszáma éves zárónapi átlagok Régiók és megyék


2010

2011

2012

Létszám, f 2830

3200

3305

Budapest

1081

1282

1421

Pest

1749

1918

1884

2987

3063

3024

Fejér

1087

1156

1198

Komárom-Esztergom

1173

1165

1116

727

741

710

1640

1621

1546

Gy r-Moson-Sopron

520

523

496

Vas

550

509

469

Zala

569

588

581

3992

4029

3958

Baranya

1827

1901

1866

Somogy

1177

1165

1134

988

963

958

5076

5452

5484

2974

3228

3302

Közép-Dunántúl

Veszprém Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves

969

992

975

1134

1232

1207

8004

8719

8561

Hajdú-Bihar

2017

2194

2147


1611

1743

1620


4377

4782

4793

5822

6093

5836

Bács-Kiskun

2064

2074

1997

Békés

1571

1821

1756

Csongrád

2188

2198

2083

30351

32176

31714

Nógrád Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

82kk

11. táblázat

A nyilvántartásba belép pályakezd álláskeres k létszáma 2012-ben, havonta Régiók és megyék

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

Havi átlag

Létszám, f Közép-Magyarország

13177

13786

10878

11638

9660

11538

11077

10396

12731

12115

11339

13810

11845

Budapest

6500

7575

6144

7029

5641

6212

6282

5687

6958

6467

6121

7110

6477

Pest

6677

6211

4734

4609

4019

5326

4795

4709

5773

5648

5218

6700

5368

11008

8482

5549

6452

5038

6194

7497

6388

8772

7658

7493

10437

7581

4318

3247

2192

2435

1833

2154

2836

2504

3171

2712

2674

4111

2849

2824

2658

1735

1895

1512

2091

2243

1934

2606

2176

2168

2754

2216

3866

2577

1622

2122

1693

1949

2418

1950

2995

2770

2651

3572

2515

Nyugat-Dunántúl

8461

5946

4270

4539

3401

4302

5293

4289

5724

5257

5680

7814

5415

Gy r-MosonSopron

2840

2199

1729

1682

1177

1542

2073

1619

2107

1873

2132

2772

1979

Vas

2080

1385

1094

1065

901

1074

1257

1010

1330

1285

1348

2139

1331

Zala

3541

2362

1447

1792

1323

1686

1963

1660

2287

2099

2200

2903

2105

18137

8960

5220

6930

4967

6338

7598

6013

8528

7467

7844

10003

8167

Baranya

7015

4069

2334

2540

2199

2709

3252

2419

3476

2784

3118

4053

3331

Somogy

7162

3059

1710

2824

1731

2169

2426

2066

3203

2999

3066

3372

2982

Tolna

3960

1832

1176

1566

1037

1460

1920

1528

1849

1684

1660

2578

1854

22935

13354

8078

8476

7832

9471

11777

8847

11626

10597

11125

14987

11592

13809

8507

5103

5061

4814

5865

7378

5422

7041

6413

7068

10072

7213

4643

2620

1733

1907

1698

2011

2358

1950

2613

2232

2268

2847

2407

4483

2227

1242

1508

1320

1595

2041

1475

1972

1952

1789

2068

1973

38045

14165

9837

9870

8640

12776

15968

11012

13771

12047

13440

18732

14859

11138

5774

3394

3268

3083

4527

5054

3881

4812

4257

4387

6298

4989

7612

2937

2266

2517

2160

3071

3865

2744

3316

2999

3173

4883

3462

19295

5454

4177

4085

3397

5178

7049

4387

5643

4791

5880

7551

6407

19820

11585

6992

7368

6675

8970

10274

7970

10461

8813

8899

12888

10060

Bács-Kiskun

6678

4519

2842

3063

2473

3577

4081

3315

4020

3417

3292

6068

3945

Békés

7789

3714

1983

2041

2402

2916

3354

2366

3404

3048

3128

3548

3308

Csongrád

5353

3352

2167

2264

1800

2477

2839

2289

3037

2348

2479

3272

2806

131583

76278

50824

55273

46213

59589

69484

54915

71613

63954

65820

88671

69518

Közép-Dunántúl Fejér KomáromEsztergom Veszprém

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Dél-Alföld

Összesen

83kk

12. táblázat

A nyilvántartásba belép álláskeres k létszáma éves átlagok Régiók és megyék


2010

2011

2012

Létszám, f 10988

11033

11845

Budapest

5972

5876

6477

Pest

5016

5157

5368

7388

7205

7581

Fejér

2949

2774

2849

Komárom-Esztergom

2044

1989

2216

Veszprém

2395

2442

2515

5511

5237

5415

Gy r-Moson-Sopron

2116

1906

1979

Vas

1414

1306

1331

Zala

1981

2026

2105

Dél-Dunántúl

7389

8250

8167

Baranya

3017

3424

3331

Somogy

2617

2962

2982

Tolna

1755

1864

1854

10734

12683

11592

6521

7919

7213

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves

2295

2505

2407

Nógrád

1917

2259

1973

13739

16335

14859

Hajdú-Bihar

4705

5424

4989


3228

3878

3462


5806

7033

6407

9505

10198

10060

Bács-Kiskun

3610

3966

3945

Békés

3223

3484

3308

Csongrád

2672

2747

2806

65253

70941

69518

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

84kk

13. táblázat

A nyilvántartásba belép pályakezd álláskeres k létszáma éves átlagok Régiók és megyék


2010

2011

2012

Létszám, f 815

846

1174

Budapest

396

445

579

Pest

419

401

596

827

821

1065

Fejér

341

332

421

Komárom-Esztergom

223

215

300

Veszprém

264

274

344

591

495

678

Gy r-Moson-Sopron

208

163

223

Vas

178

142

209

Zala

206

190

246

Dél-Dunántúl

950

980

1192

Baranya

397

403

465

Somogy

307

329

427

Tolna

246

248

300

1460

1549

1761


933

1005

1125

Heves

290

297

347

Nógrád

238

247

289

1969

2099

2417

Hajdú-Bihar

688

708

808


423

449

546


859

942

1063

1322

1392

1664

Bács-Kiskun

512

556

672

Békés

425

447

530

Csongrád

385

389

463

7935

8182

9952

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

85kk

14. táblázat

A nyilvántartásba belép nem pályakezd álláskeres k létszáma éves átlagok Régiók és megyék Közép-Magyarország

2010

2011

2012

Létszám, f 10173

10187

10671

Budapest

5576

5432

5898

Pest

4597

4755

4773

6560

6384

6515

Fejér

2608

2442

2428

Komárom-Esztergom

1821

1774

1916

Veszprém

2131

2169

2171

4920

4742

4736

Gy r-Moson-Sopron

1908

1743

1755

Vas

1237

1164

1122

Zala

1776

1836

1860

Dél-Dunántúl

6439

7270

6975

Baranya

2620

3022

2866

Somogy

2310

2633

2556

Tolna

1509

1616

1554

9273

11134

9831


5588

6914

6087

Heves

2006

2208

2060

Nógrád

1679

2012

1684

11770

14236

12442

Hajdú-Bihar

4018

4716

4181


2805

3428

2916


4947

6091

5344

8183

8806

8396

Bács-Kiskun

3098

3410

3274

Békés

2798

3037

2778

Csongrád

2287

2358

2344

57318

62759

59566

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

86kk

15. táblázat

A nyilvántartásba belép nem pályakezd álláskeres k létszáma 2012-ben, havonta

Régiók és megyék Közép-Magyarország

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

Havi átlag

Létszám, f 12410

12585

9910

10773

9005

10607

9760

9138

10858

10650

10015

12342

10671

Budapest

6174

6902

5642

6537

5263

5790

5670

5146

6066

5748

5444

6399

5898

Pest

6236

5683

4268

4236

3742

4817

4090

3992

4792

4902

4571

5943

4773

10138

7581

4799

5797

4519

5258

5714

5150

7079

6407

6449

9292

6515

3950

2904

1838

2161

1633

1842

2158

2005

2464

2295

2255

3627

2428

2600

2407

1540

1709

1348

1790

1694

1540

2152

1846

1911

2460

1916

3588

2270

1421

1927

1538

1626

1862

1605

2463

2266

2283

3205

2171

7946

5409

3785

4172

3113

3641

4200

3531

4519

4436

4957

7128

4736

Közép-Dunántúl Fejér KomáromEsztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy r-MosonSopron Vas

2696

2026

1561

1580

1081

1353

1699

1332

1669

1607

1879

2581

1755

1916

1231

943

954

814

864

922

798

952

1009

1157

1899

1122

Zala

3334

2152

1281

1638

1218

1424

1579

1401

1898

1820

1921

2648

1860

16671

7926

4462

6248

4487

5078

5625

4794

6598

6237

6709

8869

6975

Baranya

6480

3672

2032

2313

1996

2188

2475

1945

2748

2315

2673

3554

2866

Somogy

6606

2677

1463

2533

1555

1699

1832

1638

2447

2551

2651

3015

2556

Tolna

3585

1577

967

1402

936

1191

1318

1211

1403

1371

1385

2300

1554

21030

11689

6917

7503

6940

7353

8485

7102

9281

8936

9548

13188

9831

12620

7437

4374

4413

4310

4473

5184

4307

5655

5411

6076

8788

6087

Heves

4259

2288

1490

1731

1478

1669

1767

1579

2079

1867

1953

2557

2060

Nógrád

4151

1964

1053

1359

1152

1211

1534

1216

1547

1658

1519

1843

1684

34315

12266

8353

8662

7638

9888

11410

8497

10503

9979

11447

16341

12442

10019

5070

2881

2873

2733

3583

3609

2981

3656

3531

3739

5501

4181

6917

2545

1891

2238

1937

2477

2783

2159

2571

2495

2714

4264

2916

17379

4651

3581

3551

2968

3828

5018

3357

4276

3953

4994

6576

5344

18003

10022

5878

6477

5957

6857

7285

6191

8043

7284

7470

11279

8396

Bács-Kiskun

6031

3892

2393

2691

2208

2702

2851

2593

3066

2815

2689

5353

3274

Békés

7163

3215

1681

1812

2155

2149

2373

1800

2677

2526

2674

3110

2778

Csongrád

4809

2915

1804

1974

1594

2006

2061

1798

2300

1943

2107

2816

2344

120513

67478

44104

49632

41659

48682

52479

44403

56881

53929

56595

78439

59566

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország Borsod-AbaújZemplén

Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg Dél-Alföld

Összesen

87kk

16. táblázat

A nyilvántartásba el ször belép álláskeres k létszáma éves átlagok Régiók és megyék


2010

2011

2012

Létszám, f 2405

2128

2299

1434

1272

1363

971

855

937

748

666

782

Fejér

324

286

330

Komárom-Esztergom

220

192

235

Veszprém

204

188

218

620

514

629

Gy r-Moson-Sopron

269

229

261

Vas

153

128

168

Zala

198

158

201

Dél-Dunántúl

556

561

660

Baranya

226

244

276

Somogy

207

197

246

Tolna

123

121

138

868

867

954


533

540

594

Heves

190

191

205

Nógrád

145

136

155

1197

1139

1311

Hajdú-Bihar

433

406

451


290

265

320


474

468

540

784

721

854

Bács-Kiskun

328

299

360

Békés

200

188

225

Csongrád

256

235

269

7177

6596

7489

Budapest Pest Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

88kk

17. táblázat

A nyilvántartásba el ször belép pályakezd álláskeres k létszáma éves átlagok Régiók és megyék


2010

2011

2012

Létszám, f 402

420

618

Budapest

213

233

307

Pest

190

187

311

274

289

431

117

118

173

Komárom-Esztergom

79

83

129

Veszprém

79

88

129

200

183

306

Gy r-Moson-Sopron

76

66

108

Vas

54

53

94

Zala

70

64

105

259

278

406

Baranya

111

115

157

Somogy

85

92

152

Tolna

64

72

97

459

506

646

306

329

407

Heves

85

99

132

Nógrád

68

78

107

639

625

885

Hajdú-Bihar

220

205

287


137

132

206


283

288

391

360

370

530

152

157

227

99

104

152

109

109

151

2595

2669

3821


Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

89kk

18. táblázat

A nyilvántartásba el ször belép nem pályakezd álláskeres k létszáma éves átlagok Régiók és megyék


2010

2011

2012

Létszám, f 2002

1708

1681

1221

1040

1056

781

669

626

473

377

351

Fejér

207

167

157

Komárom-Esztergom

141

110

106

Veszprém

125

100

89

420

331

323

193

163

153

Vas

99

75

74

Zala

128

93

96

Dél-Dunántúl

296

284

254

Baranya

116

130

119

Somogy

122

105

94

59

49

41

408

361

308


227

212

187

Heves

105

92

73

77

57

48

558

514

426

Hajdú-Bihar

213

201

164


154

133

114


191

181

149

425

352

324

Bács-Kiskun

176

142

133

Békés

101

84

73

Csongrád

148

126

118

4583

3927

3668

Budapest Pest Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron



Dél-Alföld

Összesen

90kk

19. táblázat

A nyilvántartott pályakezd álláskeres k létszáma éves zárónapi átlagok Régiók és megyék


2011

2010 Létszám, f

Megoszlás, %

Létszám, f

2012 Megoszlás, %

Létszám, f

Megoszlás, %

3516

6,7

4364

8,2

5905

9,6

Budapest

1438

2,7

2147

4,1

2868

4,7

Pest

2078

3,9

2217

4,2

3038

4,9

4523

8,6

4246

8,0

5129

8,3


1938

3,7

1966

3,7

2310

3,8

Komárom-Esztergom

1043

2,0

961

1,8

1230

2,0

Veszprém

1542

2,9

1319

2,5

1589

2,6

3044

5,8

2611

4,9

3111

5,1

Gy r-Moson-Sopron

905

1,7

792

1,5

894

1,5

Vas

924

1,8

717

1,4

875

1,4

Zala

1215

2,3

1103

2,1

1342

2,2

Dél-Dunántúl

6539

12,4

6572

12,4

7641

12,4

Baranya

2665

5,1

2769

0,0

3182

5,2

Somogy

2312

4,4

2261

4,3

2633

4,3

Tolna

1562

3,0

1542

2,9

1826

3,0

11382

21,6

11391

21,5

12799

20,8


7427

14,1

7481

14,1

8301

13,5

Heves

2062

3,9

2057

3,9

2367

3,9

Nógrád

1892

3,6

1853

3,5

2131

3,5

15098

28,7

15287

28,9

17320

28,2

Hajdú-Bihar

5049

9,6

5038

9,5

5790

9,4


2737

5,2

2872

5,4

3374

5,5


7312

13,9

7377

13,9

8156

13,3

8535

16,2

8471

16,0

9551

15,5

Bács-Kiskun

3443

6,5

3449

6,5

4008

6,5

Békés

2779

5,3

2765

5,2

2935

4,8

Csongrád

2313

4,4

2257

4,3

2608

4,2

52637

100,0

52943

100,0

61454

100,0

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Összesen

91kk

20. táblázat

A nyilvántartott pályakezd álláskeres k létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2012 éves zárónapi átlagok Régiók és megyék Közép-Magyarország

legfeljebb 8 általános iskola

Szakmunkásképz , szakiskola

szakközépiskola, technikum

gimnázium

fels fokú

Összesen

1879

956

1516

971

583

5905

Budapest

894

321

687

579

386

2868

Pest

985

634

829

392

197

3038

1574

1117

1407

702

329

5129

Fejér

724

472

662

314

137

2310

Komárom-Esztergom

378

298

298

173

83

1230

Veszprém

472

346

448

215

108

1589

809

649

974

360

319

3111

Gy r-Moson-Sopron

200

207

242

122

123

894

Vas

201

157

327

105

85

874

Zala

408

286

405

133

111

1342

2753

1619

1721

1068

480

7641

Baranya

1124

632

690

515

221

3182

Somogy

1048

533

577

353

122

2633

581

454

454

199

138

1826

5385

2355

2988

1387

684

12799


3519

1630

1853

875

424

8301

Heves

1000

385

560

252

170

2367

866

340

576

260

90

2131

6454

3390

3401

3059

1016

17320

Hajdú-Bihar

1927

1194

1314

937

419

5790


1272

600

760

566

177

3374


3255

1596

1328

1556

420

8156

2625

2113

2533

1640

639

9551

1161

967

1102

521

257

4008

Békés

864

629

611

679

152

2935

Csongrád

600

517

821

440

230

2608

21478

12198

14541

9187

4051

61454

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl



Dél-Alföld Bács-Kiskun

Összesen

92kk

21. táblázat

2012 év folyamán bejelentett új álláshelyek száma


I. n.év

II. n.év

III. n.év

IV. n.év

Összesen

darab

I. n.év

II. n.év

Változás az el

III. n.év

IV. n.év

Összesen

év azonos id szakához képest, %

18900

15332

19430

12131

65793

32,7

-22,6

25,2

-10,7

4,2

13287

10595

15255

8662

47799

55,1

-14,2

40,9

5,7

19,7

5613

4737

4175

3469

17994

-1,1

-36,5

-10,9

-35,7

-22,5

16949

12245

11907

9827

50928

62,9

-18,8

-4,4

-1,3

6,3

Fejér

7631

3349

3738

3949

18667

129,6

-26,0

-12,6

11,1

19,0

Komárom-Esztergom

4225

4078

4193

2683

15179

28,0

-17,1

0,6

-6,9

-0,6

Veszprém

5093

4818

3976

3195

17082

34,7

-14,4

-0,9

-9,3

0,8

15048

12841

10683

8823

47395

0,5

-30,4

-25,5

-10,9

-17,8

Gy r-Moson-Sopron

6327

5887

5419

3694

21327

15,8

-19,0

-7,4

8,6

-3,0

Vas

3867

2585

2206

1858

10516

4,9

-28,3

-24,8

12,3

-11,5

Zala

4854

4369

3058

3271

15552

-16,6

-42,4

-45,0

-32,4

-34,6

20297

11098

10368

8912

50675

51,2

-40,4

-16,5

-19,3

-8,7

Baranya

9550

4527

4260

3820

22157

86,6

-40,7

-16,5

-11,4

0,0

Somogy

6942

4318

3573

2723

17556

30,3

-36,9

-17,6

-26,9

-13,2

Tolna

3805

2253

2535

2369

10962

27,7

-45,7

-15,0

-21,1

-16,4

31051

16549

17970

15484

81054

27,4

-48,0

-32,7

-29,6

-22,7


Budapest Pest

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


20705

10196

12367

10713

53981

28,6

-49,5

-25,5

-27,3

-20,2

Heves

5264

4003

3497

2619

15383

15,8

-33,2

-39,4

-24,6

-22,2

Nógrád

5082

2350

2106

2152

11690

36,6

-58,4

-51,1

-42,9

-33,0

Észak-Alföld

47199

20935

21294

16407

105835

48,2

-45,5

-33,4

-42,9

-19,2

Hajdú-Bihar

12791

5629

6633

5219

30272

17,0

-51,5

-36,3

-41,7

-27,7


10882

5654

4607

5101

26244

37,7

-26,7

-39,5

-10,0

-9,2


23526

9652

10054

6087

49319

80,9

-49,4

-27,9

-56,8

-18,0

31225

18730

17692

12681

80328

38,4

-27,6

-23,3

-27,8

-9,8

Bács-Kiskun

9646

7203

6153

4090

27092

15,3

-25,8

-29,4

-34,6

-18,0

Békés

14160

6937

6662

5692

33451

67,5

-25,6

-10,3

-20,2

3,5

Csongrád

7419

4590

4877

2899

19785

29,4

-33,0

-29,6

-30,7

-16,5

Összesen

180669

107730

109344

84265

482008

37,1

-35,9

-19,9

-25,3

-12,2

Dél-Alföld

93kk

22. táblázat

2012 év folyamán bejelentett új támogatott álláshelyek száma Régiók és megyék/

I. n.év

II. n.év

III. n.év

IV. n.év

Összesen

darab Közép-Magyarország

Budapest Pest

Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

I. n.év

II. n.év

Változás az el

III. n.év

IV. n.év

Összesen


11668

6420

11399

4889

34376

75,0

-39,9

68,0

-12,8

15,6

8054 3614

3754 2666

8878 2521

2797 2092

23483 10893

181,3 -5,0

-29,9 -50,0

117,8 -37,5

12,4 -32,9

58,8 -27,2

12008

6785

7199

6351

32343

116,7

-22,9

-0,9

7,8

17,6

6432 2025 3551

2097 1892 2796

2595 2030 2574

2918 1134 2299

14042 7081 11220

227,7 30,2 75,5

-32,0 -12,1 -21,5

-7,6 8,3 -0,2

26,2 -11,2 -0,1

38,1 3,2 7,2

8365

4640

3903

3212

20120

92,5

-16,3

-15,9

29,9

18,3

3070 2784 2511

1364 1121 2155

1636 825 1442

883 826 1503

6953 5556 7611

187,5 132,8 20,6

9,5 -23,3 -23,9

17,1 -34,2 -27,6

20,8 47,2 27,3

56,5 24,2 -5,9

18511

8786

8331

7871

43499

59,4

-43,8

-21,2

-20,1

-8,8

8745 6377 3389

3850 3278 1658

3525 2772 2034

3394 2357 2120

19514 14784 9201

96,9 34,1 40,2

-39,8 -43,7 -51,3

-20,7 -24,6 -17,2

-10,5 -31,3 -19,4

2,3 -16,4 -15,7

27851

12123

13577

12813

66364

36,3

-55,4

-38,8

-32,3

-25,2

19327 3948 4576

7665 2611 1847

9800 1987 1790

9137 1785 1891

45929 10331 10104

38,1 24,0 41,0

-57,1 -38,8 -63,5

-32,6 -49,9 -51,3

-30,9 -24,2 -43,7

-22,9 -25,0 -34,1

43562

16457

17218

13267

90504

61,1

-48,4

-36,7

-47,1

-18,6

11366 9961 22235

3969 4594 7894

5125 3474 8619

4268 3698 5301

24728 21727 44049

21,1 64,3 91,7

-56,5 -22,1 -53,3

-40,9 -44,2 -29,9

-43,4 -17,3 -59,4

-28,8 -4,1 -18,2

25228

11099

11065

8481

55873

55,5

-32,7

-22,8

-28,4

-5,1

7338 12501 5389

4114 4336 2649

3324 4629 3112

2302 4547 1632

17078 26013 12782

21,3 89,2 50,9

-34,2 -35,0 -25,6

-38,3 -14,3 -12,4

-39,3 -21,8 -27,1

-20,5 6,2 -1,1

147193

66310

72692

56884

343079

60,2

-42,9

-21,8

-28,6

-9,9

94kk

23. táblázat

2012 év folyamán bejelentett új nem támogatott álláshelyek száma

Régiók és megyék/

I. n.év

II. n.év

III. n.év

IV. n.év

Összesen

darab

I. n.év

II. n.év

Változás az el

III. n.év

IV. n.év

Összesen


7231

8912

8030

7242

31415

-4,6

-2,3

-8,0

-9,3

-6,0

Budapest

5232

6841

6377

5865

24315

-8,3

-2,2

-5,6

2,7

-3,4

Pest

1999

2071

1653

1377

7100

6,7

-2,7

-16,3

-39,4

-13,9

Közép-Dunántúl

4939

5454

4707

3474

18574

1,5

-13,1

-9,4

-14,6

-9,0

Fejér

1199

1252

1143

1029

4623

-11,8

-13,2

-22,1

-17,1

-16,1

Komárom-Esztergom

2200

2180

2163

1549

8092

25,9

-21,2

-5,7

-3,4

-3,8

Veszprém

1540

2022

1401

896

5859

-12,4

-2,1

-2,2

-26,6

-9,5

6681

8201

6779

5610

27271

-37,1

-36,5

-30,1

-24,5

-32,9

Gy r-Moson-Sopron

3255

4523

3783

2810

14371

-25,9

-24,9

-15,1

5,2

-18,1

Vas

1083

1464

1380

1032

4959

-56,5

-31,7

-17,8

-5,7

-33,0

Zala

2343

2214

1616

1768

7941

-37,3

-53,4

-54,7

-51,7

-49,5

1786

2312

2037

1040

7175

-1,2

-22,8

10,5

-12,5

-8,4

Baranya

805

677

735

425

2642

18,9

-45,2

12,0

-18,1

-14,4

Somogy

565

1040

801

366

2772

-0,9

2,5

21,4

23,6

9,1

Tolna

416

595

501

249

1761

-25,8

-19,8

-4,9

-33,4

-20,1

3200

4426

4393

2671

14690

-18,7

-4,7

-2,8

-12,5

-9,1


1378

2531

2567

1576

8052

-34,4

8,6

23,5

3,5

0,2

Heves

1316

1392

1510

834

5052

-3,2

-19,4

-16,5

-25,3

-16,0

506

503

316

261

1586

6,8

-14,3

-50,2

-37,0

-24,8

Észak-Alföld

3636

4470

4076

3140

15322

-24,1

-31,2

-14,3

-13,6

-22,1

Hajdú-Bihar

1424

1653

1508

951

5536

-7,8

-33,3

-12,8

-32,4

-22,7


921

1059

1133

1403

4516

-49,9

-41,7

-18,0

17,3

-27,5


1291

1758

1435

786

5270

-8,4

-20,1

-12,7

-23,8

-16,1

5997

7631

6627

4200

24455

-5,3

-18,7

-24,0

-26,7

-19,0

Bács-Kiskun

2308

3089

2829

1788

10014

-0,6

-10,4

-15,0

-27,4

-13,4

Békés

1659

2601

2033

1145

7438

-10,2

-2,0

0,5

-13,7

-5,3

Csongrád

2030

1941

1765

1267

7003

-6,1

-41,0

-47,7

-34,8

-34,9

Összesen

33470

41406

36649

27377

138902

-16,2

-20,1

-15,7

-17,2

-17,5


Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Nógrád

Dél-Alföld

95kk

24. táblázat

Létszámleépítési döntésekben érintett munkavállalók száma megyénként és régiónként 2012 Létszámleépítési döntést bejelent cégek/telephelyek száma

Változás az el

évhez

képest

A létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók száma

Változása az el

évhez

képest

db Közép-Magyarország

Budapest Pest

Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

136

19

8383

3718

112 24

13

7128

3408

6

1255

310

49

12

4155

2751

12 25 12

-1 10 3

331 3532 292

-347 3000 98

42

25

2115

1338

18 10 14

11 6 8

764 399 952

468 75 795

24

-2

1805

390

11 7 6

-6 0 4

1536 145 124

381 4 5

38

13

1475

503

21 7 10

3 1 9

907 290 278

105 140 258

37

4

1331

-347

16 15 6

0 5 -1

542 596 193

-209 11 -149

38

20

1001

550

16 11 11

13 5 2

433 286 282

357 83 110

364

91

20265

8903

96kk

25. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaer igények foglalkozásonként, 2012 (darab) FEOR-08

Összes álláshely 482008

Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb takarító és kisegít Egyszer mez gazdasági foglalkozású Szemétgy jt , utcasepr Kubikos Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Intézményi takarító és kisegít Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Egyszer erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Mechanikaigép-összeszerel Erdészeti foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható ipari és épít ipari foglalkozású Szakács Egyszer ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Egyéb ügyintéz ves Konyhai kisegít

FEOR-08

168787

100,0 35,0

23533 16631 11117 11077 10411 9779 8633 8438 7873 7777 6884 6246 5381 5242 5098 4851 4608 4604 4291

4,9 3,5 2,3 2,3 2,2 2,0 1,8 1,8 1,6 1,6 1,4 1,3 1,1 1,1 1,1 1,0 1,0 1,0 0,9

Nem Támogatott 138902

Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Mechanikaigép-összeszerel Bolti eladó Szakács Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Rakodómunkás Egyszer ipari foglalkozású Lakatos Kézi csomagoló Pék, édesiparitermék-gyártó Intézményi takarító és kisegít Szabó, varró Húsfeldolgozó Hegeszt , lángvágó ves Konyhai kisegít Egyéb takarító és kisegít Ruházati gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Általános irodai adminisztrátor

Megoszlása, %

Megoszlása, %

7473

100,0 5,4

7406 5087 4568 4138 3205 3077 3012 2936 2634 2404 2286 2257 2233 2215 2214 1876 1777 1755 323765

5,3 3,7 3,3 3,0 2,3 2,2 2,2 2,1 1,9 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,4 1,3 1,3 170,4

97kk

26. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaer igények foglalkozásonként, 2012 (darab) FEOR-08

Támogatott Megoszlása, % közfoglalkoztatás nélkül

Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású

41394 3560

100,0 8,6

Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Intézményi takarító és kisegít Pultos Egyéb ügyintéz Egyéb takarító és kisegít Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Konyhai kisegít Szakács Egyszer ipari foglalkozású Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Szociális gondozó, szakgondozó Rakodómunkás Lakatos Egyszer mez gazdasági foglalkozású ves Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Pincér Ruházati gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó

3458 2358 1183 1057 957 948 725 721 698 626 588 585 580 571 563 546 541 449 443

8,4 5,7 2,9 2,6 2,3 2,3 1,8 1,7 1,7 1,5 1,4 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 1,1 1,1

FEOR-08

Közfoglalkoztatás 301685

Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb takarító és kisegít Egyszer mez gazdasági foglalkozású Szemétgy jt , utcasepr Kubikos Egyszer erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Erdészeti foglalkozású Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Intézményi takarító és kisegít Egyéb, máshova nem sorolható ipari és épít ipari foglalkozású Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Egyéb ügyintéz Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Munka- és termelésszervez Szociális segít Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevel Mez gazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója ves Egyéb m szaki foglalkozású

Megoszlása, %

157754

100,0 52,3

20807 14499 10890 10663 7735 6803 6478 6310 5750 4386 4085 2451 2239 2142 2008 2002 1991 1842 1748

6,9 4,8 3,6 3,5 2,6 2,3 2,1 2,1 1,9 1,5 1,4 0,8 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,6 0,6

98kk

27. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott ÁLLÁSKERES K keresett foglalkozásonkénti top 20as listája, 2012 (f ) FEOR-08 Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Portás, telep r, egyszer r Intézményi takarító és kisegít Mechanikaigép-összeszerel Egyéb takarító és kisegít Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Vagyon r, test r Lakatos ves Konyhai kisegít Pincér Fest és mázoló Rakodómunkás Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Szakács Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Szabásminta-készít Szociális gondozó, szakgondozó

100,0 22,1 7,5 4,4 3,9 3,6 2,3 2,2 1,9 1,7 1,6 1,6 1,5 1,3 1,3 1,2 1,1 0,9 0,8 0,8 0,8

123721 42211 24481 22052 20225 12878 12170 10380 9333 9199 8818 8394 7487 7413 6668 6335 4919 4497 4260 4201

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott NEM PÁLYAKEZD foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2012 (f ) FEOR-08

Megoszlása, %

Összes álláskeres 559102

ÁLLÁSKERES K keresett

Összes nem pályakezd

Megoszlása, %

álláskeres 497648 Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Bolti eladó Portás, telep r, egyszer r Általános irodai adminisztrátor Intézményi takarító és kisegít Mechanikaigép-összeszerel Egyéb takarító és kisegít Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Vagyon r, test r Lakatos ves Konyhai kisegít Fest és mázoló Pincér Rakodómunkás Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Szabásminta-készít Targoncavezet Szakács Szociális gondozó, szakgondozó

100,0 22,1 7,7 4,2 4,0 3,9 2,3 2,3 2,1 1,8 1,7 1,6 1,6 1,3 1,3 1,2 1,1 0,8 0,8 0,8 190,9

110003 38203 20776 19900 19309 11255 11249 10225 8835 8449 8125 7871 6680 6273 6154 5283 4144 3904 3855 967367

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott PÁLYAKEZD ÁLLÁSKERES K keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2012 (f ) FEOR-08

Összes pályakezd álláskeres 61454

Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Általános irodai adminisztrátor Bolti eladó Mechanikaigép-összeszerel Portás, telep r, egyszer r Pincér Szakács Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Fodrász Egyéb takarító és kisegít Intézményi takarító és kisegít Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Lakatos Fest és mázoló Keresked ves Bútorasztalos Anyaggazdálkodó, felvásárló Konyhai kisegít Rakodómunkás

13717 4582 4008 1622 1277 1214 1064 1051 974 921 916 808 751 733 701 693 687 600 523 514

Megoszlása, % 100,0 22,3 7,5 6,5 2,6 2,1 2,0 1,7 1,7 1,6 1,5 1,5 1,3 1,2 1,2 1,1 1,1 1,1 1,0 0,9 0,8

99kk

28. táblázat A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott 25 ÉV ALATTI álláskeres k keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2012 (f ) FEOR-08

Megoszlása, %

Összes álláskeres 86251

Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Mechanikaigép-összeszerel Portás, telep r, egyszer r Pincér Szakács Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Intézményi takarító és kisegít Fodrász Egyéb takarító és kisegít Lakatos Fest és mázoló Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású ves Bútorasztalos Vagyon r, test r Keresked Rakodómunkás Anyaggazdálkodó, felvásárló

100,0 23,7 7,4 6,7 3,3 2,3 2,3 1,8 1,5 1,5 1,5 1,4 1,3 1,3 1,3 1,3 1,2 1,1 1,1 1,0 0,9

20474 6342 5815 2878 2027 2001 1527 1334 1292 1256 1230 1152 1147 1120 1101 995 956 948 840 734

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott 25-49 ÉV KÖZÖTTI álláskeres k keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2012 (f ) FEOR-08

Összes álláskeres

Megoszlása, %

335755 Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Portás, telep r, egyszer r Intézményi takarító és kisegít Mechanikaigép-összeszerel Egyéb takarító és kisegít Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Vagyon r, test r ves Konyhai kisegít Pincér Lakatos Fest és mázoló Rakodómunkás Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Szabásminta-készít Szakács Szociális gondozó, szakgondozó Targoncavezet

100,0 21,5 8,6 4,3 3,8 3,4 2,3 2,0 1,9 1,7 1,5 1,5 1,4 1,4 1,3 1,2 1,1 0,9 0,8 0,8 0,8

72149 28819 14323 12655 11523 7726 6738 6323 5771 5123 4902 4666 4562 4486 4063 3781 3131 2736 2682 2624

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott 50 ÉV ÉS FELETTI álláskeres k keresett foglalkozásonkénti top 20-as listája, 2012 (f ) FEOR-08

Összes álláskeres

Megoszlása, %

137096 Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és szállítási foglalkozású Intézményi takarító és kisegít Portás, telep r, egyszer r Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Egyéb takarító és kisegít Tehergépkocsi-vezet , kamionsof r Lakatos Konyhai kisegít Vagyon r, test r ves Mechanikaigép-összeszerel Fest és mázoló Rakodómunkás Mez gazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Épületvillamossági szerel , villanyszerel Targoncavezet Szociális gondozó, szakgondozó Szabásminta-készít

31098 7410 7370 7051 4344 4201 3731 3486 2772 2606 2594 2273 1781 1766 1295 1220 1173 1163 1038 975

100,0 22,7 5,4 5,4 5,1 3,2 3,1 2,7 2,5 2,0 1,9 1,9 1,7 1,3 1,3 0,9 0,9 0,9 0,8 0,8 0,7

100kk

Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2012

Recommend Documents