munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

Balcsók Istv‡n

Munkaer -piaci modellek Žs a magyar valós‡g

A

munkaer piac tartósan megbomlo! egyensœlya, a tšmeges munkanŽlkülisŽg megjelenŽse az Žvek folyam‡n gyakorlatilag minden magyar csal‡dot Žrinte! valamilyen mŽrtŽkben, Žs a foglalkoztat‡si problŽm‡k hosszan tartó elhœzód‡sa mia! az aktu‡lis munkaer -piaci helyze!el foglalkozó tanulm‡nyok, œjs‡gcikkek, tudós’t‡sok stb. kšzŽrdekl dŽsre sz‡m’thatnak. A munkaer piac m"kšdŽse vagy annak l‡tv‡nyos egyensœlyi zavarai Žppen ezŽrt mindig szŽles publicit‡st kaptak, Žs az Žletsz’nvonalra gyakorolt igen komoly befoly‡sa mia! a foglalkoztato!s‡gi szint nšvelŽse, a munkanŽlkülisŽg csškkentŽse valamennyi fejlesztŽsi dokumentumban a legfontosabb priorit‡sok kšzš! szerepel. Legyen szó a lok‡lis t‡rsadalmi-szoci‡lis feszültsŽgekr l, az orsz‡gon belüli Žs nemzetkšzi migr‡cióról vagy a hum‡n er forr‡sok versenykŽpessŽgŽnek fokoz‡s‡ról, a foglalkoztato!s‡gi Žs munkanŽlkülisŽgi jellemz k minden bizonnyal hosszabb t‡von sem kerülnek ki a kšzvŽlemŽny Žs a tŽm‡val b‡rmilyen megkšzel’tŽsben foglalkozó szakemberek Žrdekl dŽsi kšrŽb l. A munkanŽlkülisŽg az Európai Unióban is komoly problŽm‡kat okoz, Žs ezek kezelŽsŽre sz‡mos – rŽszben a munkaer piac m"kšdŽsŽre vonatkozó elmŽleteken nyugvó – gyakorlati megold‡si javaslatot dolgoztak ki, azonban ‡ltal‡nosan alkalmazható, valóban eredmŽnyes „gyógymód” a tapasztalatok szerint nem lŽtezik. A munkaer piac (mint saj‡tos kšzeg) struktur‡lis Žs egyŽb saj‡toss‡gainak feltŽrkŽpezŽse ennek ellenŽre komoly mŽrtŽkben csškkentheti a fellŽp egyensœlyi zavarok negat’v hat‡sait, ezŽrt

Balcs—k Istv‡n A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz–történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézeténél. Munkahelye: az MTA Regionális Kutatások Központja Debreceni Osztálya, tudományos segédmunkatárs. Kutatási területe: Kelet-Magyarország munkaer!-piaci folyamatai, a határon átnyúló kapcsolatok színterei és fejl!désének esélyei.

311

BALCSÓK ISTVÁN

a tapasztalatok ‡tvŽtele, a magyarorsz‡gi viszonyokkal való šsszevetŽs mindenkŽppen indokolt. A tanulm‡ny cŽlja ennek megfelel en az eddig kidolgozo! elmŽleti vagy gyakorlati szempontœ munkaer -piaci modellek ršvid ismertetŽse, illetve azoknak a magyarorsz‡gi (pontosabban Žszak-tisz‡ntœli) viszonyokra való alkalmazhatós‡g‡nak vizsg‡lata, hangsœlyozva a magyar saj‡toss‡gokat. Ez utóbbi nemcsak az eddig megalkoto! modellek szemszšgŽb l Žrtend , hanem a piaci folyamatok id ben Žs tŽrben megÞgyelhet , a nyugatitól alapvet en eltŽr alakul‡s‡t tekintve is.

A legfontosabb elmŽleti modellek Valamennyi modell kšzül a legrŽgebben megjelent, Žs az id k folyam‡n szerte‡gazóan sok ir‡nyvonalra szakadt, de mindig a szabad versenyt el tŽrbe helyez œgyneveze! neoklasszikus felfog‡s szerint a munkaer piac vŽgs soron egyensœlyi ‡llapotban van, mert a munkaer -kereslet, illetve -k’n‡lat a lok‡lis egyenl tlensŽgek ellenŽre a bels šnszab‡lyozó, egyensœlyra tšrekv mechanizmusok hat‡s‡ra makroszinten kiegyenl’t dik. A z‡rt, šnm"kšd rendszert tulajdonkŽppen a munkaer ‡ra tartja egyensœlyban, vŽgeredmŽnyben teh‡t a munkav‡llalók Žs a munk‡ltatók eltŽr Žrdekei (el bbi a bŽreket, utóbbi a proÞtot szeretnŽ maximaliz‡lni) šsszessŽgŽben egyfajta dinamikus egyensœlyt eredmŽnyeznek.1 Ezek a modellek azonban szerkezetŽt tekintve homogŽnnek fogj‡k fel a piacot, holo! az sem szerepl it, sem területi struktœr‡j‡t tekintve nem egysŽges, hanem rŽszpiacok, piaci szegmensek halmaza, Žs a szegment‡ció kiv‡ltó okai a tšbbi piachoz kŽpest saj‡tosnak tekinthet k. A munkaer piacon egyszerre tšbbfŽle szegment‡ciós tŽnyez is ŽrvŽnyesül, ezŽrt egy ado! munkahely vagy munkav‡llaló ‡ltal‡ban nem kiz‡rólag egyetlen szegmenshez tartozik, hanem külšnbšz dimenziók alapj‡n egyszerre rŽsze tšbb, egym‡st is ‡tfed rŽszpiacnak. Ezek ugyanakkor eltŽr jellemz ik mia! tartósan elkülšnülnek egym‡stól, nem indul meg kšzš! ük gyors Žs hatŽkony kiegyenl’t dŽs, vagyis a szakad‡sos jelleg, illetve az er teljes tagolts‡g (amely f kŽnt a munkaer heterogenit‡s‡ra, az egyes kŽpze!sŽgi stb. csoportok tartós elkülšnülŽsŽre vezethet viszsza) rendszeresen œjratermel dik.2 A munkaer piac m"kšdŽsŽt a dinamikus, šnfenntartó egyensœly elvŽre Žp’t neoklasszikus elmŽle!el szembehelyezked iskol‡k kšzül az egyik legels a Thornsten Veblen nevŽvel fŽmjelezhet , œgyneveze! institucionalista ir‡nyzat volt. Az elmŽlet kidolgozói Žs kšvet i a piac termŽszetes egyensœly‡nak elvŽt t‡madt‡k legink‡bb, mivel vŽlemŽnyük szerint a munkaer piac nem szabad feltŽtelek kšzš! m"kšdik. Az ezen a piacon zajló folyamatokat ugyanis alapvet en meghat‡rozza nŽh‡ny gazdas‡gi, illet leg gazdas‡gon k’vüli intŽzmŽny tevŽkenysŽge, tšbbŽ-kevŽsbŽ folyamatos beavatkoz‡sa.

312

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

Az elmŽletet a 20. sz‡zad kšzepŽn felœj’tó3 neoinstitucionalista ir‡nyzat alapj‡ul az a meg‡llap’t‡s szolg‡lt, hogy a piac egyes szerepl i kšzš! nincs tškŽletes kompetitivit‡s, a puszt‡n (kšz)gazdas‡gi szempontok melle! m‡s, er s befoly‡ssal rendelkez tŽnyez k is hatnak a piaci viszonyokra. Az elmŽlet szerint a modern gazdas‡g m"kšdŽsŽnek, komplexit‡s‡nak velej‡rója az ‡llami beavatkoz‡s, a külšnbšz bürokratikus szervezetek ellen rzŽse, illetve a szakszervezetek m"kšdŽse. Ezeknek a szervezeteknek az egym‡st kiegŽsz’t , esetenkŽnt egym‡s ellen ható tevŽkenysŽge viszont megszünteti a szabad versenyt, r‡ad‡sul az egysŽges piac helye! tšbb rŽszpiacot hoz lŽtre – kialak’tja az œgyneveze!. bels piacokat, amelynek szerepl i vŽdelmet Žlveznek a k’vül maradókkal szemben.4 A munkaer piac heterogenit‡sa, er teljes tagolts‡ga szinte tšrvŽnyszer"en vezet ahhoz, hogy külšnfŽle bels Žs küls – tudatos vagy vŽletlenszer" – tŽnyez k együ!es hat‡s‡ra a piaci szerepl k kšzš! csak korl‡tozo! mŽrtŽkben ŽrvŽnyesül az esŽlyegyenl sŽg. Az œgyneveze! diszkriminációelmélet abból indul ki, hogy m’g egyes csoportok (egyŽnek) sz‡m‡ra kedvez bb feltŽtelek alakul(hat)nak ki, addig ezzel p‡rhuzamosan m‡s szerepl k sz‡m‡ra kifejeze!en diszkrimin‡lt, h‡tr‡nyos helyzet ‡llhat el , Žs a kedvez tlenebb poz’ciót teremt tŽnyez k ‡llandósul‡sa esetŽn igen merev, nehezen v‡ltoztatható korl‡tok alakulhatnak ki a munkav‡llalók kšzš!.5 Az „Žrinte!” Žs „k’vül‡lló” rŽtegek, csoportok vagy szemŽlyek kšzš! kialakuló Žles külšnbsŽgek – a piaci szerepl k nagyon heterogŽn megoszl‡s‡nak eredmŽnyekŽnt – sz‡mos, œgyneveze! diszkrimin‡ciós tŽnyez re vezethet k vissza. Ezek kšzül a csal‡di h‡!Žr; az Žrinte!ekkel szemben meglŽv nemi, etnikai, nemzetisŽgi, faji, vall‡si vagy politikai el ’tŽletek; az ‡llam terület- Žs ‡gazati fejlesztŽsi politik‡ja; a munkav‡llaló teljes’tmŽnyt l független meg’tŽlŽse, illetve a szak- Žs ŽrdekvŽdelmi szervezetek saj‡t munkav‡llalói csoportjaiknak el jogokat biztos’tó tevŽkenysŽge a legfontosabbak.6 NŽmikŽpp hasonló, lŽnyegŽt tekintve mŽgis alapvet en m‡s megkšzel’tŽst alkalmaz a munkavállalói stratégiákra Žp’te! megkšzel’tŽs, mert a diszkrimin‡ciós elmŽlet az emberi kapcsolatokban jelentkez elv‡lasztó, megkülšnbšztet jegyekre koncentr‡l, ez a teória viszont a munkaadó Žs a munkav‡llaló kšzš! kialakuló konkrŽt (teh‡t szemŽlyhez vagy v‡llalathoz kšt d ) kapcsolatok szoross‡g‡t vizsg‡lja. A szoros, kšlcsšnšs el nyškšn nyugvó kapcsolatrendszernek kŽt aspektusa van.7 Egyfel l a munkaadó szakmai Žs gazdas‡gi Žrdekeit Þgyelembe vŽve er sen ragaszkodik az üzemspeciÞkus ismeretekkel rendelkez munkav‡llalóihoz, a sz‡m‡ra ŽrtŽkes embereket minden kšrülmŽnyek kšzš! igyekszik megtartani, mikšzben a tšbbiekhez Žrtelemszer"en kevŽsbŽ ragaszkodik, jóval kisebb a kšt dŽs er ssŽge. A m‡sik oldalon ugyanakkor legal‡bb ennyire jellemz a mŽrlegelŽs, mivel minden egyes munkav‡llaló sz‡m‡ra alapvet fontoss‡gœ, hogy mikŽnt realiz‡lódhat a saj‡t ŽrvŽnyesülŽsi stratŽgi‡ja. A speci‡lis kŽpze!sŽggel rendelkez munkav‡llalókat odakšti munkahelyükhšz, hogy a tšbble! ud‡s esetleg csak abban a munkakšrben jelent sz‡mukra kedvez bb el-

313

BALCSÓK ISTVÁN

b’r‡l‡st, az ‡ltal‡nos, ‡m mindenhol egyform‡n haszn‡lható tud‡ssal rendelkez tšbbi alkalmazo! nak viszont jóval laz‡bb a kapcsolata, mert ez utóbbiak sz‡m‡ra sem nehŽzsŽget, sem preszt’zsvesztesŽget nem jelent a munkahelyv‡lt‡s. A le’rt megkšzel’tŽst mint szegment‡ló tŽnyez t Þgyelembe vŽve a munkaer piac h‡rom kisebb, egym‡stól jól elkülšn’thet rŽszpiacra tagolható.8 A szakmai/foglalkozási részpiacon a munkaadó az ado! (sz‡m‡ra szüksŽges) ismeretekhez ragaszkodik, Žs nem egy szemŽlyhez, mivel elvben a standardiz‡lt (nem üzemspeciÞkus) tud‡s kšvetkeztŽben viszonylag kšnnyen tal‡l hasonló kŽpessŽg" munkaer t. A munkav‡llaló kšt dŽse ebb l kšvetkez en szintŽn alacsony, mert b‡r kšnnyen elbocs‡thatj‡k, de a piacon kerese! ‡ltal‡nos tud‡sa rŽvŽn gyorsan el is helyezkedhet, nem okoz gondot a beilleszkedŽs. A szervezeti/üzemi részpiacon ezzel Žles ellentŽtben az üzemspeciÞkus ismeretek fontoss‡g‡ból kšvetkez en kšlcsšnšs függ sŽgen alapuló szemŽlyes kapcsolatrendszer alakul ki a munkaadó Žs a munkav‡llaló kšzš!. A munkav‡llalók i! m‡r nehezebben pótolhatók, elveszhet a kikŽpzŽsükbe inveszt‡lt t ke – ugyanakkor egy œj munkahelyen a speci‡lis ismeretekb l sz‡rmazó el nyšk kšnnyen semmivŽ v‡lhatnak, ezŽrt a mindkŽt oldalon er s kšt dŽs egy z‡rt, vŽde! rŽszpiacot hoz lŽtre. A legh‡tr‡nyosabb helyzetben a margin‡lis vagy œgyneveze! „hétköznapi” munkaer!piac szerepl i vannak, mivel a kšt dŽsek er ssŽgŽt alapvet en meghat‡rozza, hogy i! a munkaadó szempontj‡ból a jellemz en alacsony kŽpze!sŽgi igŽny Žs kšvetelmŽnyszint, az ‡llandóan meglŽv b sŽges tœlk’n‡lat mia! nem külšnšsebben fontosak sem a munkahelyek, sem a munkav‡llalók. Ez utóbbiak rŽszŽr l szintŽn nincs indok Žs lehet sŽg a szorosabb kapcsolatok kiŽp’tŽsŽre, mivel az alacsony elv‡r‡sok mia! szakmai ismeretek hi‡ny‡ban is tal‡lhatnak maguknak munkahelyet, amely ugyanakkor nem biztos’t külšnšsebb el nyšket a sz‡mukra, nem lŽtezik semmilyen vŽde!sŽg. A mindennapi Žletben a rŽszpiacok nem m"kšdnek egym‡stól függetlenül, gyakorlatilag ak‡r egy v‡llalaton/szervezeten belül is lŽtrejšhetnek a külšnbšz t’pusok kombin‡ciói, amelyek az eml’te! alapt’pusok melle!, esetenkŽnt ak‡r azok hi‡ny‡ban alkothatnak m"kšd rendszert. A legink‡bb šsszete!, a munkaer piacon kŽt alapvet rŽszpiacot elkülšn’t , œgyneveze! duális-szegmentált munkaer!piaci elméletek az 1960-as Žvek vŽgŽn, illetve a kšvetkez Žvtized elejŽn kezdtek teret nyerni.9 A modell kidolgozói, Doeringer Žs Piore a bels Žs küls munkaer -piaci szegmensek mŽlyebb vizsg‡lata nyom‡n eljuto!ak a primer, illetve a szekunder rŽszpiac deÞn’ciój‡nak megalkot‡s‡ig, amelyeket az eddigiekt l eltŽr módon, küls jegyek alapj‡n hat‡roltak el egym‡stól. El bbibe a nagyv‡llalatok Žs/vagy az er s ŽrdekkŽpvisele!el rendelkez szakterületek munkav‡llalói tartoznak, er s, vŽde!, jelent s el nyšket Žlvez (magasabb ÞzetŽs, jobb munkakšrülmŽnyek, stabilabb munkahely) szegmenseket alkotva, amelyekkel szemben ‡llnak a szekunder piac gyenge, vŽdtelenebb, kevesebb vagy semmilyen el nyt nem biztos’tó (alacsonyabb

314

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

munkabŽr, munkahelyi instabilit‡s, rossz munkakšrülmŽnyek, korl‡tozo! el rejut‡si lehet sŽgek) szegmensei. Az elmŽlet alapvet œjdons‡g‡t teh‡t az adja, hogy szak’tva az œgyneveze! „škonometriai” modellekkel, el tŽrbe helyezte a tšrtŽneti, intŽzmŽnyi, pszichológiai Žs szociológiai faktorokat. A kŽt rŽszpiac saj‡tos jellemvon‡sait tekintve a primer szektort a munkav‡llaló Žs a munkaadó kšzš! kialakuló kšlcsšnšs Žs szoros kšt dŽs jellemzi, amelyre alapozódva kiŽpül egy fejle!, jól struktur‡lt bels piac. Ez a fajta m"kšdŽsi mechanizmus mindkŽt fŽl sz‡m‡ra kšlcsšnšs el nyšket, illetve vŽde!sŽget eredmŽnyez, mert a küls konkurencia, a kšzvetlen piaci hat‡sok megsz"rŽsŽvel kevŽsbŽ kell tartani a munkahely vagy a munkat‡rs elvesztŽsŽt l. A szekunder piac gyakorlatilag a primer „negat’v tükšrkŽpŽnek” min s’thet : i! az el nyšk helye! sokkal ink‡bb a h‡tr‡nyok halmozód‡s‡ról beszŽlhetünk, mivel ez a rŽszpiac nem kŽpes arra (vagy nem is tšrekszik r‡), hogy az eml’te! el nyšket biztos’tsa a szerepl inek. Mindennek tšrvŽnyszer" kšvetkezmŽnye, hogy a munkaadói Žs munkav‡llalói oldal kapcsolata laza, az i! kiŽpül bels piac kevŽsbŽ struktur‡lt Žs jóval nyito!abb (a v‡llalaton belül is a küls piacra jellemz verseny domin‡l). A verseny teh‡t nemcsak a bels Žs a küls piac kšzš! zajlik, hanem a bels re bekerült munkav‡llalók kšzš! is, ezŽrt igen magas ßuktu‡cióval, alacsony bŽrszin!el, Žs jellemz en rosszabb munkafeltŽtelekkel tal‡lkozhatunk.10 A du‡lis-szegment‡lt piac alapmodelljŽt m‡r kidolgoz‡sakor sok kritika Žrte, Žs maga Piore is tšbbszšr ‡tdolgozta, tov‡bbfejleszte!e azt. A kŽs bbiekben m‡r nem du‡lis, hanem h‡rmas szegment‡ciót feltŽteleze! a munkaer piacon, Žs a primer szektoron belül megkülšnbšztete! egy fels Žs egy alsó rŽszpiacot. A valós‡ghoz azonban minden bizonnyal sokkal kšzelebb ‡ll a L‡szló Gyula ‡ltal ismertete! modell: a szerz mind a primer, mind pedig a szekunder szegmens m"kšdŽsŽt jóval di$erenci‡ltabban ’rja le. A primer szektoron belül a kedvezmŽnyek mŽrtŽke Žs a küls hat‡sokkal szembeni vŽde!sŽg alapj‡n h‡rom szintet külšnbšztet meg, csakœgy, mint a nšvekv verseny, a fokozódó kiszolg‡ltato!s‡g alapj‡n feloszto!, jóval struktur‡latlanabb szekunder szegmensben. A munkaer piac primer Žs szekunder szegmenseinek kialakul‡s‡hoz Žs fennmarad‡s‡hoz hozz‡j‡ruló sz‡mos gazdas‡gi, v‡llalatir‡ny’t‡si stb. tŽnyez stabilnak min s’thet , a kŽt szektor kšzš!i alapvet külšnbsŽgek (m‡s intŽzmŽnyi struktœra, eltŽr munkafeltŽtelek, er sen eltŽr kŽpze!sŽg, norm‡k, munkast’lus Žs ŽrtŽkrend) mia! az ‡tj‡r‡s mŽrtŽke is korl‡tozo!. Az er teljes külšnbsŽgek Žs a korl‡tozo! ‡tj‡rhatós‡g kšvetkeztŽben a kŽt szegmens kšzš! nem alakul ki verseny, sem a kereslet-k’n‡lat, sem a bŽrsz’nvonal külšnbsŽgei nem egyenl’t dnek ki – vagyis a munkaer piac ebb l a szempontból megmerevedik, kŽt alapt’pusœ bels piacra bomlik. A ßexibilisebbŽ v‡l‡shoz igen komoly gazdas‡gi Žs t‡rsadalmi v‡ltoz‡sok szüksŽgeltetnek: a primer szektor kiszŽlesedŽsŽhez tartós konjunktœra vagy er sen feler sšd t‡rsadalmi mobi-

315

BALCSÓK ISTVÁN

lit‡s, a szekunderbe pedig a hosszœ t‡vœ dekonjunktœra Žs a tartós munkanŽlkülisŽg hat‡s‡ra csœszhatnak le szŽlesebb t‡rsadalmi rŽtegek – „norm‡lis” piaci viszonyok kšzš! viszont a tartóss‡g jellemz .11

A magyarorsz‡gi munkanŽlkülisŽg saj‡toss‡gai Žs területi folyamatainak f bb jellemz i a rendszerv‡lt‡s ut‡n A rendszerv‡lt‡s id szak‡ban felsz’nre kerül foglalkoztat‡si problŽm‡k œj, addig ismeretlen t‡rsadalmi jelensŽg, a munkanŽlkülisŽg megjelenŽsŽt hozt‡k magukkal. Az 1990-es Žvtized els Žveiben, a posztszocialista transzform‡ció eredmŽnyekŽnt a gazdas‡gi struktœra radik‡lisan Žs ugyanakkor nagyon gyorsan ‡talakult, amit a munkaer piac tŽrszerkezete is kšvete!. A foglalkoztato!ak sz‡m‡nak Žs ar‡ny‡nak jelent s visszaesŽsŽvel p‡rhuzamosan v‡ratlan Žs igen nagy ar‡nyœ emelkedŽst kšvet en tšmegessŽ v‡lt a csak 1989 óta kezelni prób‡lt munkanŽlkülisŽg. A kibontakozó foglalkoztatási válság a nyugat-európaihoz kŽpest tšbb saj‡tos jellemvon‡st mutato!, mind struktur‡lis, mind tŽrbeli vonatkoz‡sait tekintve. EgyrŽszt az egyik legfontosabbkŽnt eml’thet , hogy a munkanŽlkülisŽg Magyarorsz‡gon tapasztalható hirtelen, nagymŽrtŽk" emelkedŽsŽre a m"kšd piacgazdas‡gokban a kor‡bbiakban nem volt pŽlda, mivel o! kor‡ntsem avatkoztak be olyan er sen a munkaer piac mechanizmusaiba, mint a szocialista tšmb orsz‡gaiban, ahol ideológiai okokból a piac lŽtezŽsŽt sem ismertŽk el (1. ábra). M‡srŽszt a munkanŽlkülisŽg m‡r megjelenŽsekor igen er teljes területi di$erenci‡lód‡ssal volt jellemezhet : az œgyneveze! „nyugat–keleti lejt ” az 1990-es Žvek legelejŽn kialakult, vagyis az orsz‡g keleti–Žszakkeleti rŽszŽben a munkanŽlkülisŽgi r‡ta m‡r ekkor tšbbszšršse volt a f v‡ros Žs agglomer‡ciója, illetve az Žszaknyugat-dun‡ntœli tŽrsŽgek ŽrtŽkeinek. A jelent s szóród‡s azonban nemcsak makroszinten v‡lt jellemz von‡ss‡, hanem az egyes rŽgiókon, megyŽken, illetve kistŽrsŽgeken belül is er teljes polariz‡lód‡s alakult ki.12 A munkaer mobilit‡s‡nak alacsony szintje alapvet en hozz‡j‡rult a z‡rt, egym‡stól tšbbŽ-kevŽsbŽ függetlenül m"kšd region‡lis munkaer piacok kialakul‡s‡hoz. Az ing‡z‡s feltŽteleinek nagymŽrtŽk" roml‡sa, illet leg az egyes rŽgiók kšzš!i gazdas‡gi Žs Žletsz’nvonalbeli külšnbsŽgek mia!i er teljes területi szegment‡lód‡s konzerv‡lja a munkaer piac kedvez tlen Žs igen merev tŽrszerkezetŽt.13 Jól jelzi ezt, hogy az 1992–2005 kšzš!i id szakban a munkanŽlkülisŽg tŽrbeli struktœr‡ja lŽnyegŽben alig v‡ltozo!. A legmagasabb munkanŽlkülisŽggel sœjto! területek (a kiinduló viszonyokkal gyakorlatilag megegyez en) napjainkban is periferikus, zšm-

316

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

1. ábra. A foglalkoztato ság és a munkanélküliség alakulása 1992 és 2004 közö

14

Foglalkoztat‡si r‡ta KSH munkaer -felmŽrŽs MunkanŽlküli regiszter

Forrás: A Munkaer!piaci Tükör 2005 adatsorai alapján szerkesztve.

mel hat‡r menti fekvŽs" rur‡lis-aprófalvas tŽrsŽgek – kivŽve a nyugati hat‡rvidŽkeket, amelyek a Kšzponti rŽgióval egyetemben a legkisebb munkanŽlkülisŽgi mutatókkal (ez a regisztr‡lt munkanŽlkülieknek a munkav‡llal‡si korœ nŽpessŽgen belüli rŽszar‡ny‡t jelenti) rendelkeznek. Az 1992-ben a legmagasabb munkanŽlkülisŽggel sœjto! 32 kistŽrsŽg kšzŽ tartozók kšzül 20 sz"k m‡sfŽl Žvtizeddel kŽs bb is ebben a kategóri‡ban tal‡lható, Žs az ellenkez vŽgletet jelent , a lista ŽlŽn ‡lló csoportban is hasonló (21 kistŽrsŽg) ez az ar‡ny. A tŽrbeli struktœra megmerevedŽse azonban nem jelenti azt, hogy a vizsg‡lt id szakban ne tšrtŽntek volna lŽnyeges v‡ltoz‡sok a munkanŽlkülisŽg mŽrtŽkŽt Žs f bb jellemz it tekintve. A munkanŽlküliek sz‡m‡nak Žs az akt’v korœ nŽpessŽghez viszony’to! ar‡ny‡nak alakul‡s‡ban 1992 Žs 2005 kšzš! kŽt, hat‡sait tekintve gyškeresen eltŽr tendencia zajlo! le. Egyfel l a regisztr‡lt munkanŽlküliek sz‡ma Žs ar‡nya orsz‡gos ‡tlagban dinamikusan csškkent, m‡srŽszt azonban ezzel egyidej"leg jelent sen n ! az ‡tlaghoz viszony’to! eltŽrŽsek szŽls ŽrtŽkei kšzš! mŽrhet külšnbsŽg. A munkaügyi kšzpontok nyilv‡ntart‡saiban szerepl munkanŽlküliek sz‡ma az 1992. december 20-i 660 321 f r l 2005 azonos id szak‡ra 410 649 f re csškkent, vagyis kevesebb mint kŽtharmad‡ra ese! vissza, Žs ennek megfelel en a munkanŽlkülisŽgi mutató 11 sz‡zalŽkról 5,9 sz‡zalŽkra mŽrsŽkl dš!. Ez mindent egybevetve nagyon komoly el relŽpŽskŽnt ŽrtŽkelhet mŽg annak ismeretŽben is, hogy ebben az akt’v foglalkoztat‡spolitikai eszkšzšk eredmŽnyes alkalmaz‡sa melle! vitathatatlanul jelent s szerepet

317

BALCSÓK ISTVÁN

j‡tszo!ak az id kšzben bekšvetkeze! – Žs sok esetben a regisztr‡lt munkanŽlküliek sz‡m‡nak csškkenŽsŽt eredmŽnyez – adminisztrat’v v‡ltoz‡sok (a jšvedelempótló t‡mogat‡s vagy a p‡lyakezd k munkanŽlküli-segŽlyŽnek megszüntetŽse, a j‡radŽkra való jogosults‡g id tartam‡nak tšbbszšri csškkentŽse stb.). A vizsg‡lt id szakban šsszessŽgŽben orsz‡gosan csškken tendenci‡val p‡rhuzamosan azonban kistŽrsŽgi Žs települŽsi szinten a szŽls ŽrtŽkek ir‡ny‡ba tšrtŽn elmozdul‡s kšvetkeze! be, n ! az egyes területek kšzti külšnbsŽg. Ez alapvet en arra vezethet vissza, hogy az egyŽbkŽnt is kedvez bb helyzetben lŽv területeken (pŽld‡ul Budapest Žs az agglomer‡ció, Nyugat-Magyarorsz‡g) csškkent a munkanŽlkülisŽg, m’g az eleve magas munkanŽlkülisŽggel sœjto! tŽrsŽgekben (Északkelet-Magyarorsz‡g, DŽl-Baranya stb.) csak az ‡tlagn‡l lassabban vagy egy‡ltal‡n nem csškkent a regisztr‡lt munkanŽlküliek ar‡nya. EzŽrt ezeken a területeken egyre tšbb települŽs mozdult el a kedvez tlen kategóri‡k felŽ, m’g az „ellenpóluson” ugyanez j‡tszódo! le a m‡sik ir‡nyban. A munkanŽlküliek sz‡m‡nak Žs ar‡ny‡nak az orsz‡gos ‡tlagn‡l lassabb csškkenŽse, stagn‡l‡sa, illetve esetenkŽnt emelkedŽse nemcsak a kedvez tlenebb poz’cióba kerül kistŽrsŽgek Žs települŽsek sz‡m‡t nšvelte meg, hanem az orsz‡gos ‡tlaghoz viszony’to! negat’v ir‡nyœ eltŽrŽs amplitœdój‡t is. Am’g 1992-ben települŽsi szinten mŽg „csak” štszšršs volt az ‡tlagŽrtŽkhez viszony’to! legnagyobb eltŽrŽs, addig ez 2005-ben m‡r csaknem 8,5-szeresŽre emelkede!. Az a trend is nyomon kšvethet , hogy a munkanŽlkülisŽgi mutató ŽrtŽke a kedvez Žs a kedvez tlen helyzetben lev tŽrsŽgekben egyar‡nt homogeniz‡lódo!, mert el bbi esetben az alacsony, utóbbiban pedig a magas munkanŽlkülisŽggel sœjto! területek nšveltŽk jelent sen területi kiterjedŽsüket, Kelet-Magyarorsz‡gon egy jól kirajzolódó, nyugat–keleti, illetve dŽlnyugat–Žszakkeleti ir‡nyœ elmozdul‡s kšvetkeze! be. Ennek eredmŽnyekŽnt egyre Žlesebben hat‡rolódnak el egym‡stól a külšnbšz ado!s‡gœ tŽrsŽgek, Žs kistŽrsŽgi-települŽsi szinten mŽg ink‡bb ŽrzŽkelhet vŽ v‡lik a foglalkoztat‡si szempontból v‡ls‡gban lŽv területek fokozatos leszakad‡sa. A munkaer piac struktœr‡j‡nak megmerevedŽse, illetve a területi külšnbsŽgek fokozód‡sa egy roppant bonyolult šsszefüggŽsrendszerre mutat r‡. A rossz foglalkoztat‡si helyzet az Žrinte! tŽrsŽgek šsszete! gyšker" elmarado!s‡g‡nak egyik legfontosabb kšvetkezmŽnye, ugyanakkor tartóss‡ v‡l‡sa, illetve a munkanŽlküliek tšmeges megjelenŽsŽnek kšvetkezmŽnyei (t‡rsadalmi devianci‡k, elszegŽnyedŽs stb.) mia! maga is az elmarado!s‡g egyik f tŽnyez jŽvŽ, struktur‡lis elemmŽ v‡lt. A legsœlyosabb foglalkoztat‡si problŽm‡k tov‡bbra is legink‡bb az šsszete!, tšbbtŽnyez s elmarado!s‡ggal küzd tŽrsŽgekben jellemz ek. Ezt t‡masztja al‡ az a vizsg‡latunk, amelyben a munkanŽlkülisŽgi mutatóval szoros korrel‡ciós kapcsolatban lŽv , foglalkoztat‡si Žs munkanŽlkülisŽgi szempontból kiemelked fontoss‡gœ 12 tov‡bbi mutató (a foglalkoztato!ak, a roma etnikumhoz tartozók, a legfeljebb az ‡ltal‡nos is-

318

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

2. ábra. Az egyes kistérségek országos rangsorban elfoglalt helyezése a kiválaszto mutatók sorrendátlaga alapján

Forrás: Saját szerkesztés a KSH és a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján.

kola nyolc oszt‡ly‡t befejez k teljes nŽpessŽghez viszony’to! ar‡nya, a tartós munkanŽlkülieknek az šsszes regisztr‡lthoz viszony’to! ar‡nya, az egy f re jutó szemŽlyijšvedelem-alapot kŽpez jšvedelem, az ezer lakosra jutó m"kšd v‡llalkoz‡sok sz‡ma stb.) šsszevont sorrend‡tlag‡t ve! ük Þgyelembe (2. ábra). Az egyes kistŽrsŽgeknek az šsszes’te! mutatók alapj‡n fel‡ll’to! orsz‡gos rangsorban elfoglalt helyezŽse alapj‡n a legkedvez tlenebb helyzetben lŽv területek ‡ltal‡ban z‡rt tšmbškben, legink‡bb a keleti–Žszakkeleti orsz‡ghat‡r mentŽn helyezkednek el. Hasonlóan rossz helyzetben csak a dŽlnyugati hat‡rszŽl aprófalvas területei, illetve a KšzŽp-TiszavidŽk vannak, Žs a munkaer piac igen er teljes polariz‡ciój‡t mutatja, hogy csak ezekben a tŽrsŽgekben tal‡lunk olyan kistŽrsŽget, amelyik az orsz‡gos lista utolsó 30 helyŽnek valamelyikŽt foglalja el.

319

BALCSÓK ISTVÁN

A munkaer piac m"kšdŽsŽt befoly‡soló legfontosabb tŽnyez k az Alfšld Žszakkeleti rŽszŽn fekv periferikus tŽrsŽgekben Az elmœlt Žvek sor‡n az Alfšld Žszakkeleti rŽszŽn fekv tŽrsŽgekben folytato! külšnbšz kŽrd ’ves vizsg‡latok Žs interjœk seg’tsŽgŽvel rŽszleges, ‡m mŽgis ŽrtŽkelhet kŽpet kaptunk arról, hogyan Žlik meg a kezde! l fogva munkaer -piaci perifŽri‡nak min sül , halmozo!an h‡tr‡nyos helyzetben lŽv területeken Žl szakemberek, šnkorm‡nyzati tisztvisel k, rŽszben pedig maguk a lakosok a tartós foglalkoztat‡si gondokat, melyek azok a legf bb okok, amelyek szerintük felel ssŽ tehet k a kedvez tlen folyamatok fennmarad‡s‡Žrt. Az MTA RKK Debreceni Oszt‡lya ‡ltal Hajdœ-Bihar Žs Szabolcs-Szatm‡r-Bereg 119 hat‡r menti települŽsŽnek šnkorm‡nyzatai kšrŽben kŽt ’zben elvŽgze! komplex, a gazdas‡gi-t‡rsadalmi Žlet legtšbb vonatkoz‡s‡ra kitŽr kŽrd ’ves felmŽrŽsek; a magyar–ukr‡n hat‡r kŽt oldal‡n fekv nŽgy települŽsp‡r lakoss‡g‡nak kšrŽben lebonyol’to!, a hat‡ron ‡tnyœló kapcsolatok jellegŽt vizsg‡ló kŽrd ’vezŽs (a magyar oldali települŽseken 520, a k‡rp‡taljai települŽseken pedig 560 kŽrd ’v kŽszült),15 valamint az šnkorm‡nyzati kŽrd ’ves vizsg‡latokhoz kapcsolódóan kifejeze!en a hat‡r menti, periferikus fekvŽs hat‡saira koncentr‡ló interjœsorozatok alapj‡n (felkerestük valamenynyi, a hat‡rral Žrintkez munkaügyi kistŽrsŽg kirendeltsŽgeinek vezet it, esetenkŽnt vidŽkfejlesztŽsi kistŽrsŽgi menedzsereket) a vizsg‡lt terület legfontosabb problŽm‡i a kšvetkez kben foglalhatók šssze. Egybehangzó vŽlemŽnyek alapj‡n a munkav‡llal‡si lehet sŽgeket legink‡bb befoly‡soló tŽnyez valamennyi tŽrsŽgben, Žs külšnšsen a hat‡r kšzvetlen kšzelŽben fekv települŽseken az igen rossz megközelíthet!ség (hi‡nyos Žs/vagy rossz min sŽg" œt- Žs vasœth‡lózat, alacsony j‡rats"r"sŽg stb.). A problŽma nem œj kelet", Žs egyetlen lehet sŽgkŽnt az i! Žl k m‡r kor‡bban is a t‡vols‡gi ing‡z‡sban kerestŽk a megold‡st. Az 1990-es Žvek folyamatai azonban nem kedveztek ennek az Žletform‡nak, Žs az ing‡zók lŽtsz‡ma nagymŽrtŽkben csškkent. Az utaz‡si kšltsŽgek folyamatos emelkedŽse mia! a munk‡ltatók szinte mindenhol leŽp’te!Žk a szerz dŽses utaztat‡st, Žs a kšltsŽgek csškkentŽse ŽrdekŽben legel szšr a bej‡róktól szabadultak meg. A fšldrajzi fekvŽsb l adódó ‡ltal‡nos problŽm‡k alapvet en meghat‡rozz‡k a tŽrsŽgben a munkaer piac m"kšdŽsi feltŽteleit. A kedvez tlen makrogazdas‡gi jellemz k kšvetkezmŽnyekŽnt orsz‡gos Žs region‡lis viszonylatban egyar‡nt hihetetlenül kevŽs a tŽrsŽgben a leg‡lis munkalehet sŽg. A munkahelyek hi‡nya az egyik, ha nem a legfontosabb oka annak, hogy a vizsg‡lt terület munkanŽlkülisŽgi r‡t‡i tartósan az orsz‡gos ‡tlag fele! alakulnak. A multinacion‡lis cŽgek hi‡nya, a helyi v‡llalkozók t keszegŽnysŽge Žs egyŽb tŽnyez k szinte tšrvŽnyszer"en odaveze!ek, hogy a vizsg‡lt

320

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

3. ábra. A roma etnikum aránya a teljes népességen belül a munkaügyi kistérségekben (2001)

Forrás: Saját szerkesztés a KSH népszámlálásadatai alapján.

területen az šnkorm‡nyzatok (vagyis a szoci‡lis munkaer piac) v‡ltak a legnagyobb foglalkoztatóv‡. Az egy ŽrvŽnyes, betšltetlen ‡ll‡shelyre jutó regisztr‡lt munkanŽlküliek lŽtsz‡m‡t tekintve a vizsg‡lt id pontban Hajdœ-Bihar Žs Szabolcs-Szatm‡r-Bereg megye 2,7-szeresen, illetve 3,7-szeresen mœlta felül az orsz‡gos ‡tlagot. Az óri‡si anom‡li‡kat jól jelzi, hogy akadt olyan kistŽrsŽg, ahol az 1622 f regisztr‡lt munkanŽlkülinek egyetlenegy ‡ll‡shelyet sem (!) tudtak felk’n‡lni. A hat‡r menti területek munkanŽlkülisŽgi problŽm‡iról folytato! beszŽlgetŽsek mindegyikŽben komoly szerepet kapo! a roma etnikumnak a tŽrsŽgben betšltš! szerepe. A 2001-es nŽpsz‡ml‡l‡s, illetve a valós‡got jobban tükršz šnkorm‡nyzati Žs kutat‡sokra alapozo! becslŽsek adatai alapj‡n az Žszakkeleti rŽszen, külšnšsen pedig a hat‡r mentŽn elhelyezked aprófalvas tŽrsŽgekben az orsz‡gos ‡tlagn‡l jóval magasabb a roma nŽpessŽg ar‡nya, Žs sok esetben a területi szegreg‡lód‡s jeleit mutatj‡k a tšbb települŽsre kiterjed egybefügg területek (3. ábra). A roma etnikum foglalkoztato!s‡gi helyzetŽt tekintve elmondható, hogy az interjœalanyok mŽrtŽkadónak tekinthet becslŽsei alapj‡n ‡ltal‡ban mintegy 70-80 sz‡zalŽkuk tartósan kiszorult a leg‡lis munkaer piacról, Žs vajmi kevŽs esŽlyük van arra, hogy visszakerüljenek oda. A tartósan munkanŽlküliek tšbb mint kŽtharmad‡t k adj‡k, Žs a nagyon valósz’n" feltevŽsek alapj‡n a latens munkanŽlkülieken belül is k

321

BALCSÓK ISTVÁN

4. ábra. Az egyes kistérségeknek a tartós munkanélküliek aránya alapján felállíto országos rangsorban 1992 és 2005 közö évenként elfoglalt pozíciói átlagából képze sorrendje

Forrás: Saját szerkesztés a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján.

vannak tšbbsŽgben. A kialakult helyzetnek sz‡mos oka van: az elszomor’tóan kedvez tlen kŽpze!sŽgi szint, a sokat vitato! munkamor‡l, illetve a velük szemben megnyilv‡nuló negat’v el ’tŽlet mindenkŽppen kiemelhet ezek kšzül. A tartósan munkanŽlküliek igen magas lŽtsz‡ma Žs ar‡nya az el z ekhez hasonlóan sœlyos gondokat okoz a vizsg‡lt területen. A mai ‡llapot termŽszetes kšvetkezmŽnye annak, hogy a keleti hat‡r mentŽn hœzódó tŽrsŽgekben m‡r igen kor‡n magas szintre emelkede! a munkanŽlküliek lŽtsz‡ma, Žs a magas munkanŽlkülisŽg a csškkenŽsek ellenŽre ‡llandósult (4. ábra). Tov‡bbi gondokat okoz, hogy az šsszes regisztr‡lthoz viszony’tva jóval kedvez tlenebb iskolai vŽgze!sŽgük Žs koršsszetŽtelük mia! (magasabb az id sebb, elhelyezkedni kŽptelen koroszt‡ly ar‡nya) zšmmel csak a kšzhasznœ Žs/vagy kšzmunk‡k keretŽben foglalkoztathatóak, mivel a munkaer piacon ir‡ntuk megnyilv‡nuló kereslet a t‡mogat‡sok ellenŽre nagyon csekŽly. A tartós munkanŽlkülisŽg okait, lehetsŽges kezelŽsi módszereit, illetve az egyŽnt Žs a t‡rsadalom egŽszŽt Žrint negat’v hat‡sait m‡r sokan Žs sok helyen le’rt‡k, az egyŽnre gyakorolt legsœlyosabb hat‡sok kšzül azonban az interjœk tapasztalatai alapj‡n Žrdemes kiemelni a mell zš!sŽg, a feleslegessŽ v‡l‡s ŽrzetŽt, amely sok tartósan munkanŽlküli esetŽben vezet valamilyen szenvedŽlybetegsŽg ir‡ny‡ba. A hosszœ ‡ll‡stalans‡g kšvetkeztŽben megindul az egyŽn (szellemi Žs Þzikai) leŽpülŽse, ezŽrt sok esetben az œj munkahelyek lŽtes’tŽse sem jelentene megold‡st, mert ezek az emberek

322

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

m‡r nem lennŽnek versenykŽpesek a piacon. A t‡rsadalmilag is k‡ros kšvetkezmŽnyek kšzül ki kell emelni az igŽnyszint mŽrsŽklŽsŽt, az Žletsz’nvonal jšvedelemhez való igaz’t‡s‡t, mert ezek az igŽnytelensŽget terjesztik Žs gener‡lj‡k a tov‡bbi elszegŽnyedŽst. SzintŽn egybecseng ek azok a vŽlemŽnyek, amelyek a kevŽs munkaalkalmat, a nagyar‡nyœ munkanŽlkülisŽget Žs a tartós munkanŽlküliek magas sz‡m‡t szorosan šsszekapcsolj‡k nŽh‡ny egyŽb sœlyos problŽm‡val. Mivel a jelenlegi helyzet (rossz megkšzel’thet sŽg, rosszabb ŽletfeltŽtelek, alacsony ÞzetŽsek stb.) Žrdemi jav’t‡s‡ra ršvidebb t‡von nincs kil‡t‡s, ’gy termŽszetes folyamat a szelekt’v elv‡ndorl‡s. Emelle! komoly gondot jelent, hogy a munkanŽlkülisŽg el l sokan menekültek az inakt’v nŽpessŽg t‡bor‡ba, a csškkent munkakŽpessŽg"ek elhelyezŽse viszont csaknem kil‡t‡stalan. A helyzetet sœlyosb’tja, hogy a sokszor csonka, a munkanŽlküli-ell‡t‡sból Žs/ vagy egyŽb segŽlyekb l Žl , csškken Žletsz’nvonalœ csal‡dokban felnšv gyermekek nem tudnak tov‡bbtanulni, nem tudj‡k megszerezni az elhelyezkedŽshez szüksŽges vŽgze!sŽget – ez pedig hozz‡j‡rulhat a jelenlegi gondok œjratermel dŽshez. A kevŽs munkalehet sŽg, az orsz‡g egŽszŽhez viszony’to! kedvez tlen ŽletfeltŽtelek mia! külšnšsen a lakoss‡g kšrŽben komoly problŽmaforr‡skŽnt t"nnek fel a hat‡rokon tœlról leg‡lisan vagy illeg‡lisan Žrkez munkav‡llalók. Az „idegenekkel” szembe5. ábra. A Magyarországgal szomszédos államokból érkez! külföldi munkavállalók területi koncentrációja a 2005-ben kiado munkavállalási engedélyek alapján

Forrás: A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján szerkesztve, MTA RKK Debreceni Osztály.

323

BALCSÓK ISTVÁN

ni fenntart‡sokat legink‡bb a megŽlhetŽsi gondok, illetve az egyŽbkŽnt is bizonytalan munkahelyek elvesztŽsŽt l való fŽlelem t‡pl‡lja, mivel a külfšldiek a magyarorsz‡gi bŽrek tšredŽkŽŽrt is hajlandóak munk‡t v‡llalni. A hivatalos Žs kŽrd ’ves felmŽrŽsekre alapozo! adatok alapj‡n azonban – noha az i! Žl knek sok esetben m‡s a vŽlemŽnyük – a keleti hat‡rszŽl az el z Žvekhez hasonlóan ink‡bb csak „ugródeszk‡nak” min sül a szomszŽd orsz‡gokból munkav‡llal‡si sz‡ndŽkkal Žrkez k szemŽben (5. ábra).

Munkaer -piaci modellek Žs a magyar valós‡g K’sŽrletet teszünk annak šsszefoglal‡s‡ra, hogy az els tematikai egysŽgben ismertete! külšnbšz munkaer -piaci modellek meg‡llap’t‡sai mennyire alkalmazhatóak Magyarorsz‡gra, illetve a sz"kebb kutat‡si területre. A kšvetkez kben a statisztikai Žs empirikus módszerekkel begy"jtš! adatokra, illetve a mŽlyinterjœkra Žs saj‡t tapasztalatokra alapozva a tartósan magas munkanŽlkülisŽggel sœjto! tŽrsŽgek rŽszpiacaira vonatkozó meg‡llap’t‡sokat šsszegezzük ršviden. A neoklasszikus modell ‡ltal feltŽteleze! dinamikus piaci egyensœly gyakorlatilag nem lŽtezik a kutat‡si terület rŽszeit Žs egŽszŽt tekintve sem. Az elmœlt m‡sfŽl Žvtizedben sokkal ink‡bb a keresleti Žs k’n‡lati oldal tartósan megbomlo! egyensœlya volt jellemz , amit nemhogy a piac šnszab‡lyozó mechanizmusai, de mŽg a korm‡nyzati beavatkoz‡s, a munkaügyi szervezet megfesz’te! munk‡ja sem tudo! eredmŽnyesen kšzel’teni egym‡shoz. A szegment‡ciós elmŽletek alapj‡n kirajzolható rŽszpiacok lŽtrejš!e ugyanakkor a mindennapokban Žrezhet Žs adatokkal is al‡t‡masztható, s t az orsz‡gon Žs az eml’te! rŽgión belül is saj‡tos rŽszpiacok kialakul‡s‡t a külšnbšz szegment‡ciós tŽnyez k halmozód‡sa mŽg ink‡bb el seg’ti. A külšnbšz szegment‡ciós elmŽleteknek gyakorlatilag mindegyike alkalmazható tšbbŽ-kevŽsbŽ a vizsg‡lt hat‡r menti területek egyes problŽm‡inak kiemelŽsŽre vagy magyar‡zat‡ra, de teljesen valós kŽpet mŽg együ!esen Žs egym‡st kiegŽsz’tve sem nyœjthatnak. A du‡lis-szegment‡lt munkaer -piaci modell ‡ltal Þgyelembe ve! ismŽrvek Žs a szegment‡ciót kiv‡ltó tŽnyez k alapj‡n a vizsg‡lt területen šsszessŽgŽben egyŽrtelm"en a szekunder (saj‡toss‡gait tekintve kedvez tlen) jelleg" rŽszpiac domin‡l. A periferikus fekvŽs" tŽrsŽgekben szinte minden esetben a h‡tr‡nyok halmozód‡s‡val tal‡lkozunk: a piacot a struktur‡latlans‡g, az alacsony munkabŽrek Žs az ‡tlagosn‡l rosszabb munkafeltŽtelek jellemzik. A vizsg‡lt terület fšldrajzi fekvŽse ebben az esetben az egyik legfontosabb szegment‡ciós tŽnyez : az Žszakkeleti hat‡rszŽl t‡vol esik a nyugati hat‡rtól (ez Žs az elŽrhet sŽg – tšbb m‡s tŽnyez melle! – dšnt en befoly‡solja a t kevonzó kŽpessŽget), ezŽrt szinte teljes egŽszŽben hi‡nyoznak a területr l a

324

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

prefer‡lt kategóri‡ba tartozó, a technológiai szint rŽvŽn a primer piac kialakul‡s‡nak ir‡ny‡ba ható hœzó‡gazatok. Az ŽrvŽnyes üres ‡ll‡shelyek jellemz it megvizsg‡lva meg‡llap’tható, hogy azok struktœr‡ja a vizsg‡lt területen minden szempontból el nytelenebb az ‡tlagosn‡l: a munkahelyteremt beruh‡z‡sok t‡mogat‡s‡nak felhaszn‡l‡sa alig jellemz , jóval kevesebb a t‡mogat‡s igŽnybevŽtele nŽlkül felaj‡nlo! œgyneveze! „‡ltal‡nos” munkahely, ezzel szemben a kšz- Žs kšzhasznœ munk‡k keretŽben fenntarto!ak rŽszar‡nya nagys‡grendekkel magasabb – utalva ezzel a szoci‡lis munkaer piacnak a tŽrsŽgben betšltš! kiemelt szerepŽre. MŽg kedvez tlenebb tŽnyez , hogy a perifŽriaterületeken koncentr‡lódik az alapfokœ vŽgze!sŽggel sem rendelkez nŽpessŽg jelent s rŽsze (6. ábra). Ez oka Žs egyben kšvetkezmŽnye is a szekunder jelleg" piac kialakul‡s‡nak: az alacsony kŽpze!sŽg" munkaer nem vonzza a tŽrsŽgekbe a komoly foglalkoztat‡si potenci‡llal rendelkez befektet ket, a kedvez tlen munkaer -piaci–megŽlhetŽsi viszonyok a szelekt’v elv‡ndorl‡s feler s’tŽse rŽvŽn ugyanakkor er teljes demogr‡Þai eróziót kataliz‡lnak. A potenci‡lis munkaer b‡zis teh‡t er sen szekunder jellegzetessŽgeket mutat, Žs jó nŽh‡ny kutat‡si eredmŽny t‡masztja al‡, hogy ezekben a tŽrsŽgekben sokszor a kell sz‡ndŽk 6. ábra. Az általános iskola els! osztályát sem befejez!k aránya a hétévesnél id!sebb népességen belül településenként (2001)

Forrás: Saját szerkesztés a KSH népszámlálásadatai alapján.

325

BALCSÓK ISTVÁN

Žs meglŽv lehet sŽg melle! sem mindig lehet lŽtrehozni œj munkahelyeket, mert a kŽpze!sŽg vagy a munkav‡llal‡si a!it"d mia! nem ‡ll rendelkezŽsre megfelel sz‡mœ munkav‡llaló. B‡r a munkaer piac m"kšdŽsi feltŽteleit meghat‡rozó makrogazdas‡gi kšrnyezet, illetve maga a munkaer b‡zis szekunder ismertet jegyeket mutat, a szoci‡lis piac er teljes Žs saj‡tos szerepŽnek kšvetkeztŽben mŽgis felfedezhet k egyedi, az elmŽlet szül haz‡j‡ban tapasztaltaktól gyškeresen eltŽr jellemvon‡sok is. A modell szerint a szekunder piacnak az egyŽrtelm"en kedvez tlen ado!s‡gok mia! a munkav‡llalók gyengŽbb kšt dŽse, illetve az ebb l kšvetkez magas ßuktu‡ció a saj‡toss‡ga. A vizsg‡lt tŽrsŽgekben ugyanakkor ezek a meg‡llap’t‡sok csak rŽszben vagy egy‡ltal‡n nem jellemz k. A rendelkezŽsre ‡lló adatok tšbbsŽge egyŽrtelm"en jelzi, hogy a hat‡r mentŽn fekv periferikus tŽrsŽgekben jószerŽvel csak a m‡sodlagos piac m"kšdik tŽnylegesen, de mindenkŽpp a foglalkoztato!s‡gi-munkanŽlkülisŽgi jellemz ket determin‡ló módon. A saj‡tos „szoci‡lis” rŽszpiac – b‡r szinte minden von‡s‡ban szekunder jellemvon‡sokat mutat – a piaci szerepl k kšt dŽsŽnek er ssŽgŽt Žs ßuktu‡ciój‡t tekintve gyškeres ellentŽte a nyugati modellnek. Az alapvet en nŽmet mint‡ra Žpül , œgyneveze! második munkaer!piac az eredeti elkŽpzelŽsek szerint a kŽt munkahely kšzš!i ‡tmeneti ‡llapot sor‡n nyœjt rŽszleges megold‡st az oda belŽp knek, ezŽrt a ßuktu‡ció szintje magas, Žs semmi nem kšti ide a szerepl ket. Magyarorsz‡g tartós foglalkoztat‡si v‡ls‡ggal küszkšd tŽrsŽgeiben ugyanakkor a szekunder jellemvon‡sokat mutató piac tŽnyleges funkciój‡t tekintve els dlegessŽ v‡lt, mivel a nŽpessŽg jelent s h‡nyad‡nak függ t le a hosszabb t‡vœ megŽlhetŽse. Kialakult a munkanŽlküliek egy stabil magja, amelynek tagjai nem tudnak vagy nem is akarnak kilŽpni a m‡sodlagos piacról, Žs szŽles kšrben elterjedt a rŽszben a szoci‡lis munkaer piac ‡ltal biztos’to! segŽlyekre alapozo! Žletforma. A munkaügyi regiszterben eltšltš! ‡tlagos id ezŽrt a nyugati tšbbszšršsŽre emelkede!, vagyis az o! jellemz ßuktu‡ció ebben az esetben minim‡lis szint". A kšt dŽsek er ssŽge a le’rtakból kšvetkez en saj‡tos jellemvon‡sokat mutat. A vizsg‡lt terület nagy rŽszŽn csak az šnkorm‡nyzatok kŽpesek a segŽlyezŽsi rendszerben marad‡shoz, a megŽlhetŽshez szüksŽges munkalehet sŽgeket biztos’tani, ’gy a szoci‡lis piac szerepl i – m‡s lehet sŽg nem lŽvŽn – kiszolg‡ltato!s‡guk kšvetkeztŽben igen er sen kšt dnek a lŽtfenntart‡sukat biztos’tó testületekhez. Az azonban m‡s kŽrdŽs, hogy bizonyos esetekben az er s kšt dŽs nem feltŽtlenül a kiszolg‡ltato!s‡g, hanem sokkal ink‡bb a pontos sz‡m’t‡sokra Žpül tudatos felv‡llal‡s eredmŽnye, de ez az alapvet viszonyokon lŽnyegileg nem v‡ltoztat. Miut‡n a szekunder munkaer piac eme kŽt jellemvon‡s‡t tekintve sokkal ink‡bb a nyugati primer rŽszpiacra emlŽkeztet, ezŽrt nem meglep , hogy az i!eni els dleges piac gyakorlatilag ellentŽtŽvŽ v‡lik az elmŽletinek. Az atomiz‡lt v‡llalkoz‡si szerke-

326

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

zetben a jellemz en alacsony vŽgze!sŽg" munkaer nagyon gyorsan cserŽl dik (jórŽszt maguk a munkaadók is), Žs ez, illetve a jelent s tœlk’n‡lat mia! kialakuló er s verseny azt eredmŽnyezi, hogy a munkav‡llalók sz‡ndŽkai ellenŽre sem jšn lŽtre Žrdemleges kšt dŽs a munkaadóval, s t az elvben biztos’to! el nyšk is jelent s csorb‡t szenvednek. Az egyes intŽzmŽnyeknek a munkaer piac m"kšdŽsŽre gyakorolt befoly‡soló hat‡sait kihangsœlyozó neoinstitucionalista modell a vizsg‡lt területen jól alkalmazható, mert az ‡llami beavatkoz‡snak igen komoly szerepe van az elhelyezkedŽsi esŽlyek jav’t‡s‡ban. Mindez kšnnyen bel‡tható, ha Þgyelembe vesszük, hogy a legtšbb települŽsen az šnkorm‡nyzatok v‡ltak a f , esetenkŽnt az egyetlen foglalkoztatóv‡, Žs domin‡ns szerep jut az ‡llam ‡ltal fenntarto! szoci‡lis munkaer piacnak – gyakorlatiasan szemlŽlve a kšz-, illetve kšzhasznœ munk‡knak. A munkaer -piaci diszkrimin‡ció elmŽlete tšbb szempont ÞgyelembevŽtelŽvel is alkalmazható a valós piaci viszonyok elemzŽsŽre, mivel az Žszakkelet-magyarorsz‡gi tŽrsŽgekben Žl munkav‡llalók jelent s rŽsze esetŽben beszŽlhetünk a munk‡hoz való jut‡s Žs a munkahely megtart‡s‡nak lehet sŽgŽt, a munkabŽrt stb. tekintve az esŽlyegyenl sŽg hi‡ny‡ról. R‡ad‡sul a diszkrimin‡ciós tŽnyez k nemcsak az orsz‡g fejle!ebb területeihez mŽrten fordulnak el fokozo!abb mŽrtŽkben, hanem a rosszabb ŽletfeltŽtelek ‡ltal kiv‡lto! nagyobb t‡rsadalmi feszültsŽgekb l kšvetkez en magukban az Žrinte! tŽrsŽgekben is meghat‡rozó szerephez jutnak, Žs a munkanŽlkülisŽgi, illetve a szegŽnysŽgi csapda šngerjeszt folyamatkŽnt œjratermeli a h‡tr‡nyos helyzetet, az Žvek mœl‡s‡val egyre ink‡bb sz"k’tve a felz‡rkóz‡s lehet sŽgeit. Nem egyedi jelensŽg, hogy a fogyatŽkkal Žl k, a 45 Žves kor fele!i munkav‡llalók Žs munkanŽlküliek, a tšbbgyermekes any‡k, a p‡lyakezd Þatalok, az elz‡rt települŽseken Žl k vagy külšnšskŽppen a roma etnikumhoz tartozók piaci versenyt‡rsaikn‡l jóval nehezebben juthatnak ‡ll‡shoz, de a nagyar‡nyœ munkanŽlkülisŽg, a tšmeges elszegŽnyedŽs, a lŽtbizonytalans‡g Žs a kil‡t‡stalans‡g, illetve az orsz‡gos ‡tlagot jóval meghaladó roma nŽpessŽg a t‡rsadalom tagjait a b"nbakkeresŽs, az el ’tŽletek kialakul‡sa Žs fennmarad‡sa ir‡ny‡ba orient‡lja, ’gy a nagyobb fokœ diszkrimin‡ciót szinte „termŽszetes” jelensŽgnek tekinthetjük. A kutatómunka sor‡n eddig elŽrt, Žs az el z ekben ršviden ismertete! eredmŽnyekre alapozva elmondható, hogy a külšnbšz , els sorban a nyugat-európai tapasztalatokra Žpül munkaer -piaci modellek Žs a magyar valós‡g šsszevetŽse rŽvŽn r‡vil‡g’thatunk egy fontos, id nkŽnt er teljesen h‡!Žrbe szoruló tŽnyre. Jelesül arra, hogy a haz‡nkban šsszessŽgŽben is igen komoly gondok forr‡s‡t jelent foglalkoztato!s‡gi problŽm‡k megold‡sa els sorban nem a m‡s kšrnyezetben születe! „nyugati mint‡k” ‡tvŽtelŽben, hanem sokkal ink‡bb a lok‡lis tŽnyez k, ok-okozati šsszefüggŽsek lehet legmŽlyebb felt‡r‡s‡ban, ez‡ltal helyi, speciÞkus modellek Žs programok kidolgoz‡s‡ban keresend k.

327

BALCSÓK ISTVÁN

Irodalom Abbo!, L. F.: Theories of the Labour Market and Industrial Employment. A Review of the Social Science Literature. Manchester Industrial System Research, Manchester, 1980. Balcsók I.: Sokasodó gondok – szerŽny lehet sŽgek az Žszakkeleti hat‡r mente munkaer piac‡n. In: Baranyi B. (szerk.): A határmentiség kérd!jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Region‡lis Kutat‡sok Kšzpontja, PŽcs, 2001. Balcsók, I.–Dancs, L.–Koncz, G.: Bridge or iron curtain – a new external border of the European Union from the viewpoint of local people. In: Association for Borderlands Studies 2004 European Conference. Borders in a New Europe. Between History and New Challenges. Graz, 2004. CD-ROM. Baranyi B.: A határmentiség dimenziói. Magyarország keleti államhatárai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–PŽcs, 2004. Baranyi, B.–Balcsók, I.–Dancs, L.–Mez , B.: Borderland Situation and Periferality in the North-Eastern Part of the Great Hungarian Plain. MTA RKK, PŽcs, 1999. (Discussion Papers 31.) Becker, G. S.: Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis, with Special Reference to Education. NBER, General Series 80, New York, 1964. Dancs L.: A hat‡rforgalom Žs a hat‡rmenti lakoss‡gi kapcsolatok jellegzetessŽgei a magyar–ukr‡n hat‡r mentŽn a rendszerv‡lt‡stól az uniós csatlakoz‡sig. In: A határmenti együ m"ködés lehet!ségei és korlátai Magyarország és Ukrajna közö . Ny’regyh‡zi F iskola Európai Tanulm‡nyok Kšzpontja, Ny’regyh‡za–Ungv‡r, 2004. Dunlop, J. T.: The task of contemporary wage theory. In: Taylor, G. W.–Pierson, F. C. (eds.): New Concepts in Wage Determination. McGraw-Hill, New York, 1957. Fassmann, H.–Meusburger, P.: Arbeitsmarktgeographie. Teubner Verl., Stu!gart, 1997. Fazekas K. (1997): A magyarorsz‡gi rŽgiók fejl dŽsŽt meghat‡rozó tŽnyez k 1990–1996 kšzš!. In: HervainŽ Szabó Gy.–Szabó P. (szerk.): Az emberi er!források hasznosítása, fejlesztése Magyarországon és Észak-Dunántúlon. Tudományos konferencia. MTA VEAB, VeszprŽm, 1997. Galasi P.–S’k E.: A szegment‡lt munkaer piac elmŽlete. Közgazdasági Szemle, 1979. 12. L‡szló Gy.: Emberi er!forrás-gazdálkodás és munkaer!piac. Egyetemi jegyzet. JPTE, PŽcs, 1995. Lindbeck, A.–Snower, D.: The Insider-Outsider Theory of Employment and Unemployment. Cambridge, Mass, 1988. Nemes-Nagy J.–NŽmeth N.: A „hely” Žs a „fej”. A region‡lis tagolts‡g tŽnyez i az ezredforduló Magyarorsz‡g‡n. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2003/7. Roig, A. H.: Testing Spanish labour market segmentation: An unknown-regime approach. Applied Economics, 1999. 31(3). Schwertner J.: A munkanŽlkülisŽg területi jellemz i. Munkaügyi Szemle, 1992. 37. 12. Schwertner J.: Par‡zsló munkaer piac. Tér és Társadalom, 1994. 8. 1–2. TóthnŽ Sikora G.: Munkaer!piaci ismeretek (Oktatási segédlet). Miskolci Egyetem Gazdas‡gtudom‡nyi Kar Hum‡n Er forr‡s TanszŽk, Miskolc, 2002.

Jegyzetek 1

2 3 4

Abbo!, L. F.: Theories of the Labour Market and Industrial Employment. A Review of the Social Science Literature. Manchester Industrial System Research, Manchester, 1980; Becker, G. S.: Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis, with Special Reference to Education. NBER, General Series 80. New York, 1964. L‡szló Gy.: Emberi er!forrás, gazdálkodás és munkaer!piac. Egyetemi jegyzet. JPTE, PŽcs, 1995. 34. Dunlop, J. T.: The task of contemporary wage theory. In: G. W. Taylor and F. C. Pierson (eds.): New Concepts in Wage Determination. McGraw–Hill, New York, 1957. 117–139. Galasi P.–S’k E.: A szegment‡lt munkaer piac elmŽlete. Közgazdasági Szemle, 1979. 12. 1487–1500.

328

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

5 6 7 8 9 10 11 12 13

14

15

Lindbeck, A.–Snower, D.: The Insider-Outsider Theory of Employment and Unemployment. Cambridge, Mass. 1988. TóthnŽ Sikora G.: Munkaer!piaci ismeretek. (Oktatási segédlet). Miskolci Egyetem Gazdas‡gtudom‡nyi Kar Hum‡n Er forr‡s TanszŽk, Miskolc, 2002. 32. Fassmann, H.–Meusburger, P.: Arbeitsmarktgeographie. Teubner Verl., Stu!gart, 1997. L‡szló Gy.: Emberi er!forrás-gazdálkodás és munkaer!piac. Egyetemi jegyzet. JPTE, PŽcs, 1995. 43. Galasi P.–S’k E.: A szegment‡lt munkaer piac elmŽlete. Közgazdasági Szemle, 1979. 12. 1487–1500. Roig, A. H.: Testing Spanish labour market segmentation: An unknown-regime approach. Applied Economics, 1999. 31. 3. 293–305. L‡szló Gy.: Emberi er!forrás-gazdálkodás és munkaer!piac. Egyetemi jegyzet. JPTE, PŽcs, 1995. 40. Schwertner J.: A munkanŽlkülisŽg területi jellemz i. Munkaügyi Szemle, 1992. 37. 12. 27–31.; Schwertner J.: Par‡zsló munkaer piac. Tér és Társadalom, 1994. 8. 1–2. 59–82. Fazekas K.: A magyarorsz‡gi rŽgiók fejl dŽsŽt meghat‡rozó tŽnyez k 1990–1996 kšzš!. In: HervainŽ Szabó Gy.–Szabó P. (szerk.): Az emberi er!források hasznosítása, fejlesztése Magyarországon és Észak-Dunántúlon. Tudományos konferencia. MTA VEAB, VeszprŽm, 1997. 49–60.; Nemes-Nagy J.–NŽmeth N.: A „hely” Žs a „fej”. A region‡lis tagolts‡g tŽnyez i az ezredforduló Magyarorsz‡g‡n. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2003. 7. 59. A munkanŽlkülisŽg mŽrŽsŽre sz‡mos m‡s orsz‡ghoz hasonlóan haz‡nkban is tšbbfŽle módszert alkalmaznak. A Foglalkoztat‡si Hivatal munkanŽlküli-regiszterŽnek adatai melle! a KSH negyedŽvente kšzli a nemzetkšzi, ILO standard módszerrel vŽgze! munkaer -felmŽrŽsek adatait. B‡r ezek az egysŽges kritŽriumok mia! alkalmasabbak a nemzetkšzi šsszehasonl’t‡sokra, a kŽrd ’ves adatgy"jtŽs korl‡tjaiból kšvetkez en települŽsi-kistŽrsŽgi szinten m‡r nem relev‡nsak. Az eredmŽnyeket bemutató fontosabb munk‡k: Baranyi, B.–Balcsók, I.–Dancs, L.–Mez , B.: Borderland Situation and Periferality in the North-Eastern Part of the Great Hungarian Plain. MTA RKK, PŽcs, 1999. (Discussion Papers 31.) 85.; Balcsók, I.–Dancs, L.–Koncz, G.: Bridge or iron curtain – a new external border of the European Union from the viewpoint of local people. In: Association for Borderlands Studies 2004 European Conference. Borders in a New Europe. Between History and New Challenges. Graz, 2004. CD-ROM. 15.; Balcsók I.: Sokasodó gondok – szerŽny lehet sŽgek az Žszakkeleti hat‡r mente munkaer piac‡n. In: Baranyi B. (szerk.): A határmentiség kérd!jelei az Északkelet-Alföldön. MTA Region‡lis Kutat‡sok Kšzpontja, PŽcs, 2001. 170–215. Baranyi B.: A határmentiség dimenziói. Magyarország keleti államhatárai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–PŽcs, 2004. 309.; Dancs L.: A hat‡rforgalom Žs a hat‡rmenti lakoss‡gi kapcsolatok jellegzetessŽgei a magyar–ukr‡n hat‡r mentŽn a rendszerv‡lt‡stól az uniós csatlakoz‡sig. In: A határmenti együ m"ködés lehet!ségei és korlátai Magyarország és Ukrajna közö . Ny’regyh‡zi F iskola Európai Tanulm‡nyok Kšzpontja. Ny’regyh‡za–Ungv‡r, 2004. 74–83.

Summary Istv‡n Balcs—k Labour Market Models and the Hungarian Reality A%er the review of the theoretical models concerning the functioning of the labour market the study set as an aim the summary of the main characteristics of the unemployment in Hungary in the modern age, the examination of the usability of various theories and the systematization of the practical experiences regarding to the reasons and special characteristics of unemployment, which originated from the areas in a cu-

329

BALCSÓK ISTVÁN

mulatively disadvantageous situation in the Northeastern part of the Great Plain. Based on the data collected by the help of statistical and empirical methods, the in-depth interviews and our own experiences we can formulate the following statements. The dynamic market balance, assumed by the neoclassical model practically does not exist neither in any part of the research area nor in the whole area. In the past one and a half decades were rather about the unbalanced situation of the supply and demand side caused by the post-socialist transformation crisis, and not merely the selfregulating mechanisms of the market, but also the intervention of the government, the strenuous work of the employment organization were unable to successfully draw the two sides together. On the other hand the accomplishment of partial markets, substantiated by the segmentation theories is perceivable in everyday life and can be sustained by empirical data, moreover the accumulation of various segmentation factors inside the country and the region promote the formation of speciÞc partial markets even more. On the basis of the criterions considered by the dual-segmented labour market model and the factors which produce the segmentation, clearly the secondary partial market (with unfavourable features) is dominant in the study area. In the peripheral areas we can observe the accumulation of the disadvantages almost every time: the market is characterized by its unstructured nature, low wages and worse working conditions than the average. The geographical location of the study area is one of the most signiÞcant segmentation factors in this case: the Northeastern border region is far from the Western border, therefore the preferred sectors, which could encourage the development of the primary market by means of their technological level are completely absent in this area. An even more unfavourable factor is the concentration of the population without elementary education in the peripheral area. This is the reason and the consequence of the development of the secondary market at the same time: the labour force with low qualiÞcations does not a!ract the investors with high employment potential, at the same time the unfavourable labour market-living conditions catalyze powerful demographic erosion through the strengthening of the selective out migration. Thus the potential workforce basis has Þrm secondary characteristics, and a number of research results sustain that in these areas no new jobs can be created in spite of the existence of the necessary intentions and opportunities, because on account of the qualiÞcation or the employment a!itude, simply no employees are available in su&cient numbers. Although the macro economic environment, which determine the working conditions of the labour market, and the labour force basis itself has Þrm secondary characteristics, nevertheless as a result of the powerful and speciÞc role of the social market, some unique characteristics can be observed here, which radically di$er from the experiences gained in the mother country of the theory. According to the model, as a

330

MUNKAER#-PIACI MODELLEK ÉS A MAGYAR VALÓSÁG

result of the clearly disadvantageous circumstances the characteristic of the secondary market is the weaker linkage of the employees and the high level of ßuctuation, which is a consequence of the Þrst factor. On the other hand these statements are not, or only partially characteristic of the study area. Most of the available data clearly show that in the peripheral areas near the border practically only the secondary market works indeed, but it determines the employment-unemployment characteristics in any case. Therefore even if the speciÞc „social” partial market has secondary characteristics in almost every respect, considering the strength of the linkage of the market actors and their ßuctuation the situation is the opposite of the Western model. The so called secondary labour market, which fundamentally based on the German model provides a temporary solution according to the original conception in the transitory state between two jobs, therefore the level of ßuctuation is high, and nothing keeps the actors here. On the other hand in the regions of Hungary with permanent employment crisis the market with secondary characteristics became primary as regards its actual functions, as the long-term subsistence of a large, sometimes decisive part of the population depends on it. A stationary core of the unemployed established, the members of which cannot and do not want to leave the secondary market, and the lifestyle partially based on the Þnancial support provided by the social labour market is widespread. Therefore the average time spent in the labour registry is several times longer than in Western Europe (one and a half years instead of three months), that is the ßuctuation typical there is on a minimal level in this case. The strength of the links has – mainly because of the above mentioned conditions – some speciÞc characteristics. In most of the study areas only the local authorities are capable of o$ering jobs, which are necessary for the staying inside the subsidy system and for the subsistence, thus the actors of the social market – as they have no other choice – have strong links with the institutions, which provide their sustenance, as a result of their exposedness. It is another issue that in certain cases these strong links are not necessarily consequences of the exposedness, but rather outcomes of a deliberate undertaking, which is based on precise reckoning, but these events do not substantially change the fundamental circumstances. As these two characteristics of the secondary labour market recall rather the Western primary partial market, it is not surprising that the primary market here is practically the opposite of its Western counterpart. In the atomized enterprise structure the labour force with typically low educational level ßuctuates rapidly (otherwise the employers do the same), and this as well as the competition caused by the considerable oversupply resulted that in spite of the intentions of the employees, no deÞnitive links can form with the employer, moreover the theoretically guaranteed beneÞts su$er signiÞcant damage.

331

BALCSÓK ISTVÁN

The neo-institutionalist model, which emphasizes the institutions’ e$ect on the operation of the labour market, can be applied in the study area successfully, since state intervention has a signiÞcant role in the improvement of the chances of Þnding a job. All this is easy to see, if we take it into consideration that in most se!lements the local governments became the most important and in several cases the only employer, and the so called social labour market, which is maintained by the state has dominant role – practically they are the public projects and jobs of public utility. The discrimination theory of the labour market can be applied for the analysis of the real market situation from several aspects, as in the case of most of the employees living in the Northeastern areas of Hungary we can talk about the lack of the equal opportunities or the considerably limited character of it as regards the possibility of ge!ing a job and the preservation of the position, or even the salaries. Moreover the discrimination factors not only observable to a greater extent in comparison with the more developed areas of the country, but as a result of the social tension produced by the worse living conditions they have determinant role in these regions as well, and the unemployment and the poverty trap reproduce the disadvantageous situation as a self-generating process, while it decreases the chances of closing up more and more as the years pass. It is not a unique phenomenon that the handicapped people, employees and unemployed over 45 years, mothers with several children, career-starters, people living in out-of-the-way se!lements and especially the Romas have more di&culties in Þnding a job than their competitors in the market, but the large-scale unemployment, the multitudinous impoverishment, the uncertainty of existence and hopelessness, just as the high rate of Roma population, which exceeds the national average signiÞcantly may encourage witch-hunt, development and remaining of prejudices among the members of the society, therefore the higher degree of discrimination can almost be considered as a natural phenomenon. Based on the Þndings of the research work up to the present, shortly summarized above, we can say that as a result of the comparison of various labour market models, mostly founded on Western European experiences and the Hungarian reality we can highlight an important statement that is o%en pushed into the background. This statement says that the solution of the employment problems, which cause serious trouble in our country, does not mean the reception of the „Western pa!erns”, originate from a di$erent environment in the Þrst place, but preferably the as thorough revelation of the local elements and the casual relations as possible, and by this means the preparation of local, speciÞc models and programs will be possible.

332