MUNKAANYAG. Várkonyi Attila Pál. Arculattervezés és design

YA G

Várkonyi Attila Pál

M

U N

KA AN

Arculattervezés és design

A követelménymodul megnevezése: Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek A követelménymodul száma: 0950-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-020-55

KA AN

U N

M YA G

ARCULATTAREVEZÉS ÉS DESIGN

ARCULATTERVEZÉS ÉS DESIGN

Az első benyomást nem lehet megismételni!

Ezt, ugyebár, mindenki tudja. Mégis, miért van annyi csúf szórólap, semmitmondó reklám,

YA G

szánalmasan elkészített meghívó, és ötlettelen névjegy?

Pénzhiány? Nem valószínű. Ötlethiány? Talán még az is lenne, ha az illetékesek meghallgatnák azokat, akiknek van ilyesmijük. Hát akkor?

A fafejűség? Az újdonságoktól való irtózás? Félelem attól, hogy valaki valamit jobban csinál? A választ Önre bízzuk, Kedves Olvasó…

Ön

sikeres

és

KA AN

ESETFELVETÉS─MUNKAHELYZET ismert

újságíró.

Munkája

során

gyakran

kell

névjegyeket

átadnia,

prezentációkat készítenie, részt vennie reklámok tervezésében. Ezzel kapcsolatban egyre

jobban zavarja, hogy cége logója csúnyácska, az arculatnak megfelelő színvilág ízléstelen, a névjegy, amit át kell adnia, unalmas és sablonos, és ha prezentációt készít, „meg van kötve a keze”.

Elhatározza, hogy változtat ezen. Több, vonatkozó szakirodalom, arculati kézikönyv

átböngészése után, kreativítása tudatában és ízlésében bízva, nagy levegőt vesz és benyit a

M

U N

főnökéhez…

1


TANULÁSIRÁNYÍTÓ A következőkben leírtak nem pótolják, és nem is pótolhatják a számítástechnikai

szakkönyveket, és különösen nem az adott hardver vagy szoftver műszaki leírását, kezelési

útmutatóit, karbantartási utasításait. Ezért javasoljuk, hogy a leírtakat megértve, az azokban

foglaltakat saját számítógépes munkaállomásunkon lehetőség szerint próbáljuk ki, valamint igyekezzünk a saját berendezésünkkel kapcsolatban minden olyan információt beszerezni, amely a hatékony munkavégzést segíti.

YA G

A továbbiakban leírtak elsajátítása komoly aktivitást igényel Öntől.

Akkor tud eredményesen tanulni, ha sorban halad a tananyagban, s a tananyag szerves részének tekinti a feladatokat. Tehát úgy tanulja e tananyagot, hogy sorban halad; a

szükséges feladatokat megoldja, majd levonja a tananyaghoz tartozó következtetéseket! Ezt követően olvassa el többször az elméleti részét a tananyagnak! A tananyag elsajátításához szükséges további aktivitások: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása;

KA AN

-

 olvasott szakmai szöveget kell megértenie,  rendszerekben kell gondolkodnia,

 az olvasott szakmai szöveget a benne lévő feladatokhoz vezető útként értelmezve,

M

U N

problémaelemzésre, és problémafeltárásra van szükség.

2


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. Bevezetés

Bármennyire is bízunk képességeinkben és ízlésünkben, azonnal szögezzük le: az

arculattervezés egy külön szakma, amit több évig tanulnak a különféle főiskolákon és egyetemeken,

tudományos

és

képzőművészeti

alkotóműhelyekben.

Ne

essünk

átlagember szokásos hibájába – mint például az, aki „az orvosok nem tudnak

az

semmit”

YA G

felkiáltással „csalhatatlan” gyógymódokat javasol a legkülönfélébb betegségek kikúrálására.

Ahogyan feltehetően nem szívesen feküdnénk az illető sebészkése alá, ugyanúgy legyünk szerények, ha arculattervezésről és/vagy design-ról esik szó.

Véleményünk persze, lehet, sőt, kell is, hogy legyen – hiszen attól, hogy magához a

szakmához nem értünk, még elbírálhatjuk, hogy egy logó vagy névjegy tetszik-e nekünk. Elvégre nem kell tojást tojnia annak, akinek nem minden tojás ízlik.

KA AN

Induljunk ki abból, hogy mi vagyunk az arculattervezés egyik lehetséges célpontja. Ha az

árun, terméken megjelenő embléma, logó nem tetszik, akkor azt nem fogjuk megvenni. Ha a

névjegy, amit átadnak nekünk, csúnyácska, akkor lehetséges, hogy azzal az emberrel nem fogunk üzletet kötni. Ha a prezentáció, amit bemutatnak nekünk, unalmas és semmiféle

hatást nem vált ki belőlünk, akkor felállunk, és otthagyjuk az illetőt a projektorával együtt.

Tehát nekünk, mikor a látványelemek tervezéséről van szó, egyfajta „megrendelői

pozícióból” kell tárgyalnunk a látványelemek tervezőjével, nem nekünk kell megcsinálni,

U N

ellenben tudnunk kell, melyek a lehetőségek, mi az, amit elvárhatunk.

2. Alapfogalmak

Mielőtt továbblépnénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat. Talán tanultunk már valamilyen formában szemiotikát (ne ijedjünk meg, most nem fogunk!), vagy esetleg hallottuk már a

„jel” fogalmát a kommunikációs folyamatokkal kapcsolatban emlegetni (ne keverjük össze az

M

elektronikával, ott egészen másról van szó).

3


JEL A

jelekkel

foglalkozó

tudomány

meghatározása

szerint

jel

a

valóság

egy

olyan,

érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége, amely az

(emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal.1

A szemiotikában Peirce 2nyomán meg szokás különböztetni a jelek (szignálok, szignatúrák) három típusát: az indexet, az ikont, és a szimbólumot, a jel (ami jelöl) és jelölt (amit jelöl)

Index:

YA G

kapcsolatának szorossága szerint.

A jel\index szorosabb-lazább fizikai kapcsolatban áll a jelölttel: például index egy állat

lábnyoma, egy 50 kilométerre lévő vulkán torkából előgomolygó 15 km magasságú füstoszlop, a prérikutya kígyót kiáltó ugatása stb.

Úgy is mondhatjuk, hogy az index szinte mindenki számára egyértelmű, nem szükséges

KA AN

különösebb tudás, vagy bármilyen fajta „szótár” a megfejtéséhez.

1. ábra. Lábnyom a Holdon. Különösebb előzetes tudás nélkül értelmezhető kép Ikon:

A jel\ikon nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, de hasonlít rá, például hieroglifák,

U N

piktogramok, római számjelek, ide tartoznak még a hangutánzó szavak.

Az ikonok megfejtéséhez már bizonyos előzetes tanulási folyamat szükséges, mert a jelentésük nem egyértelmű mindenki számára.

Az ismert „szőke nős” tréfák közül idetartozik az, amikor a rendőr megállítja a kis fehér

Suzukit, mert tilosban előzött. A kocsit vezető „szőke nő” azzal védekezik, hogy dehát a

M

táblán úgy látta, hogy csak piros kocsival nem szabad előzni…

2. ábra. Tisztán „szemiotikai alapon” félreérthető jelek: fekete autót nem előzhet piros autó

1 2

Idézve: Georg Klaus (1912-1974), német filozófus, nyelvész, kibernetikus Charles Sanders Peirce (1839-1914) amerikai matematikus és filozófus, a szemiotika egyik megalapítója

4


Szimbólum:

A jel\szimbólum nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, és nem is hasonlít rá. Ilyen az összes hangjelölésre épülő nyelv legtöbb szava (a hangutánzóak kivételével), az összes betű, az arab számjelek stb. Így a nyelv legtöbb jele, minthogy szimbólumnak tekinthető, „testileg” semmi kapcsolatban nincs a jelölttel.

A szimbólumok világa a legizgalmasabb és legtitokzatosabbak közé tartozik: itt már eleve

nem egyértelmű a kapcsolat a jel és a jelölt dolog között, ezt tanulni kell, erre külön szótárak vannak, és csak a „beavatottak” tudják, miről van szó. A szimbólumokat igen gyakran kapcsolják össze a vallással, titkos társaságokkal, és

YA G

különféle miszticizmusokkal: Hiszen a beavatottak a szimbólumok segítségével egy olyan nyelven tudnak kommunikálni, amelyet csak ők értenek, a külvilág, a laikusok ebből ki vannak rekesztve.

1. feladat

KA AN

3. ábra. Sokak által ismert, azonban valódi jelentését csak a „beavatottak” által ismert szimbólum

M

U N

Az alábbi képek milyen típusú jeleket ábrázolnak?

5


A jelekkel kapcsolatban, legyenek bármilyen típusúak, két összetevőt célszerű behatóbban is

megvizsgálnunk: a színeket és a formákat.

3. Színek Mi is az, hogy szín? A válasz sokkal nehezebb, mint az ember elsőre gondolná. Valójában ugyanis „színek” nem szemünkbe milyen hullámhosszú fénysugár jut. Kicsivel tudományosabban: SZÍN

YA G

léteznek, s színeknek megfelelő érzetet az agyunk hozza létre attól függően, hogy a

A szín egy észlelet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba eső részére érzékeny a szem retinája, de a különböző hullámhosszú fényekre másként reagál, ez okozza a különböző színüket. Háromfajta

KA AN

érzékelő sejtet lehet megkülönböztetni, melyek érzékenysége a vörös, a zöld és a kék színeknél a legerősebb.

Egy szín származhat monokromatikus fényből, ha egy adott hullámhosszúságú fénysugarat

észlelünk, vagy több fény keverékéből, ha több különböző hullámhosszúságú fénysugár összességét érzékeljük. A szemünk ugyanúgy sárgának érzékeli a sárga színnek megfelelő

hullámhosszú fényt, mint a vörös és a zöld színeknek megfelelő hullámhosszú fények keverékét stb. Vannak színek, amelyeknek nincs monokromatikus megfelelője, csak színkeveréssel állíthatók elő, például a bíbor.

U N

Az informatikában az ún. RGB modellt használják. A színes megjelenítőkön (tévé, monitor) minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green)

és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín színkeveréssel jön létre. Nyomtatásban egy másfajta színkeverést szoktak használni, melynek alapját a

M

türkizkék (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow) színek képezik.

Azt a színt, amely a teljes spektrumon azonos intenzitású, fehérnek nevezzük. Mivel a legtöbb élőlény, így az emberek látása is a Nap spektrumához igazodott, az érzékelés szempontjából a Napból érkező fényt is fehérnek nevezhetjük, noha ez csak a látható

tartományban egyenletes (valójában inkább sárgás). A fekete színt nem fény váltja ki, hanem a fény teljes hiánya.

A szemünket érő fénysugaraknak tehát csak kis részét érzékeljük, az elektromágneses sugárzás (aminek látható részét nevezzük fénynek) a hullámhosszától függően még nagyon sokféle lehet.

6

KA AN

YA G


4. ábra. Az elektromágnes spektrum

Most már tudjuk, hogy a fénysugarak színét valójában csak az agyunk hozza létre

(gondoljunk bele, milyen unalmas is lehet valójában a létező világ, hiszen nincsenek benne színek), tehát nem meglepő, hogy az agyunk a színekhez bizonyos egyéb képzettartalmakat, jelentéseket társít. A szín tehát már önmagában is jelként funkcionál, aminek – persze, koronként és kultúrákként változó – jelentéstartalma lehet. Az

alábbiakban

a

színek

szimbológiájával,

a

színek

arculattervezésben

való

U N

használhatóságával fogunk foglalkozni. SZIMBOLÓGIA

A jeltudománnyal, a szemiotikával határos tudomány, amely a szimbólumok keletkezésével,

kialakulásával, történetével, valamint jelentésével és jelentéstartalmának módosulásaival

M

foglalkozik.

3.1. Piros

A piros színnek talán a leggazdagabb a jelentése.

Ha indexként szemléljük, vegyük sorra, mi az, ami piros: a vér és a tűz. Ezt a két

jelentéstartalmat nem kell tanulni, hiszen azonnal egyértelmű mindenki számára.

A piros, miután a vér, és a tűz színe, gyakran a háborúval, veszéllyel, erővel társítják, de

megjelenik a szerelem, a vágy, a szenvedély kifejezőjeként is.

7


A piros előtérbe hozza a képeket, és a szövegeket. Használata, mint kiemelő szín, akkor

javasolt, ha az embereket valamilyen gyors döntésre akarjuk buzdítani. Ideális szín a ‘Buy Now’ vagy a ‘Click Here’ szövegek megjelenítésére. A reklámokban a piros gyakran valamilyen erotikus tartalomra utal. (Piros ajkak, piros körmök, piros lámpás negyed, stb…).

M

U N

KA AN

YA G

Az alábbi táblázatban a piros szín néhány ismert megjelenési fomáját láthatjuk.

8


A piros egy nagyon érzelemgazdag szín, felgyorsítja az ember belső folyamatait, reflexesen

növeli a légzésszámot, és emeli a vérnyomást. A piros szín növeli a „bátorságot”, ezért található meg számos ország nemzeti zászlaján.

A piros széles körben használt szín a veszély jelzésére (magasfeszültség, közlekedési lámpák). Ezt a szint gyakran társítják még az energiával, energikus élettel, ezért szokás használni energiaitalok, játékok, autók, sportszerek reklámozásához.

A piros világos árnyalatai az élevezetet, a szexualitást, szenvedélyt, az érzékenységet, és a szerelmet jelképezik, míg a sötétebb árnyalatok az erőt, az akaraterőt, a dühöt, illetve a

YA G

bátorságot, vágyódást, sőt, a rosszakaratot és haragot szimbolizálják.

A rózsaszín a romantikát, a szerelmet és a barátságot, illetve a nőies tulajdonságokat,

passzivitást jelentheti. A sötétvörös, a barna szín megbízhatóságot és férfiasságot jelképez.

A színszimbológia piramisa

A továbbiakban, hogy a jelentéstartalmak összehasonlíthatóak legyenek, vezessünk be egy

KA AN

új jelölési rendszert. Építsünk fel egy piramist, a szociálpszichológiában használatos

Maslow-piramis3 mintájára. Legalulra tegyünk az adott színnel kapcsolatos legegyértelműbb,

legtöbb ember számára azonnal értelmezhető jelentéstartalmat, a közvetlen fizikai észlelés szintjét. Vagyis: mi piros? Mi az, ami a kongói bennszülött, az eszkimó halász, a japán gyári

munkás és a skót várúr számára is azonnal ugyanazt jelenti? Már tudjuk: a vér és a tűz. Ezek, a klasszikus felosztás szerint indexek.

Most vegyük az ezekből levezethető másodlagos jelentéstartalmakat, például biológiai reakciókat, amelyek még közvetlen kapcsolatban vannak a fizikai észlelés szintjével: ha tűz, akkor forróság, tehát veszély, ha vér, akkor fájdalom, vagy szenvedély. Most állunk az index

U N

és ikon határán.

Lépjünk az emberi gondolkodás egy magasabb szintjére: milyen pszichológiai reakciók,

többségében már tanult jelentéstartalmak társulnak az előzőekhez? A tűz, veszély, vér, fájdalom fogalma elvezet minket a harc fogalmához, a vér, forróság, veszély, szenvedély fogalma egy másik úton pedig a nemiséghez, erotikához kapcsolódik. Az utóbbiak már

M

egyértelműen ikonok.

Legmagasabb szinten nézzük, milyen társadalmi-szociális kódrendszereket, a klasszikus

felosztás szerint szimbólumokat tudunk levezetni az eddigiekből? Milyen szimbólumok

jelentek meg a kultúrtörténetben, amelyeknek itt van a gyökerük, azonban jelentésüket már tanulni kell?

A forradalom eszméjét például megkapjuk a vér-veszély-tűz-szenvedély-harc útvonalon. Nem

véletlenül

volt

Garibaldiéknak

vörös

3

ingük,

nem

véletlenül

választották

Abraham Maslow (1908-1970), amerikai pszichológus motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze.

9

a


kommunizmus, illetve a Szovjetúnió és Kína zászlajának a vörös színt. ideológia, baloldali pártok leggyakoribb színe szintén ezért a vörös.

Az ún. baloldali

Társadalmi-szociális szimbólumok szintje

YA G

Pszichológiai fogalmak szintje

Másodlagos biológiai észlelési szint

Közvetlen fizikai észlelési szint

KA AN

5. ábra. A színszimbológia piramisa

Nézzük, hogy az általános szín-piramis hogyan épül fel a piros szín esetén:

U N

forradalom, küzdelem, sport, győzniakarás szex, szexipar tiltás, tilos jelzés

harc, agresszió, háború, erotika, nemiség, szerelem

M

fájdalom, veszély, szenvedély, szívdobogás, energia

vér, tűz, forróság

6. ábra. A piros szín szimbológia-piramisa

Természetesen, a piramis egyes „emeletei” tovább bővíthetőek, itt csak a legfontosabbakat írtuk bele.

10


A piros szín használata A fentiek alapján a piros színnel nagyon óvatosan kell bánnunk, hiszen rendkívük gazdag szimbólum-világ kapcsolódik hozzá. Ha céglogóként, névjegyen alkalmazzuk, akkor csak

nagyon kis részlet lehet piros, az egész semmiképpen sem javasolt. Prezentációban

háttérként való alkalmazása – hacsak nem a kommunizmus, illetve valamilyen erotikus

tartalom megjelenítése a célünk – szintén nem célszerű, mert feleslegesen „borzoljuk a kedélyeket”.

YA G

2. feladat

Keressünk piros színű céglogókat az interneten! Próbáljuk eldönteni, hogy a piros szín

alkalmazása ez esetben egy tudatos, átgondolt tervezőmunka eredménye, vagy pusztán dekoratív okokra vezethető vissza?

KA AN

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

U N

_________________________________________________________________________________________

M

3.2. Sárga

A sárga, a piroshoz hasonlóan, többágú és igen gazdag szimbólumrendszerrel rendelkezik.

Fontos tudnunk, hogy az emberi szem, miután „nappali állatok” vagyunk, a sárga színre a legérzékenyebb (egy éjszakai, pontosabban éjszaka vadászó állat, mint például a

macskafélék, szeme érthető módon inkább a kékre érzékeny), tehát, ha egy reklámban a szemlélő figyelmét egy bizonyos pontra akarjuk terelni, a sárga szín ideális lesz erre a célra.

A veszélyt jelző fények is főképp ezért sárgák, mert minden szimbológiai fejtegetésen túl, az

ember ezt a színt látja meg legmesszebbről, és rossz látási viszonyok mellett, például ködben, könnyebben észrevehető. Nem véletlen az amerikai taxik sárga színe sem. A sárga a napsütés színe.

Az örömmel, a boldogsággal, az értelemmel és az energiával szokás összekapcsolni.

11


A Naphoz kapcsolható szimbólumok Nézzük szokás szerint, mi lesz hát a piramis alsó szintjén: biztosan már mindenki kitalálta,

a Nap. A Nap, amely a mi bioszféránk kétségtelenül legfontosabb energiaforrása, sőt, egyes elméletek szerint a földi élet keletkezésének is egyik kiváltóoka.

A sárga szín szimbolumrendszere egyúttal a Nap szimbólumrendszere is. Mi az, ami még sárga? Nos, nagyon fontos: az arany.

Érdekes kultúrtörténeti fejtegetésekbe bocsájtkozhatunk, ha megpróbáljuk elemezni, mi az,

YA G

ami a történelem különféle korszakaiban, műszaki és társadalmi fejlettségtől, földrajzi

elhelyezkedéstől függetlenül az arany iránti feltétlen, már-már babonás tiszteletet, sőt, nem

egy esetben őrületet kiváltotta. Azért, mert ritka? Nem, egyáltalán nem ritka. Vannak lényegesen ritkább ércek, ásványok, amelyek iránt nem alakult ki ilyesfajta kultusz. Azért, mert drága? Ez sem jó, mert úgyszintén vannak lényegesen drágább anyagok. Széles körben lehet felhasználni? Ugyan. Akkor már a fa sokkal fontosabb.

Könnyen eljuthatunk oda, hogy az arany iránti rajongást szinte kizárólag a sárga fém

KA AN

csillogásával magyarázzuk, amely a Naphoz teszi hasonlatossá.

Ugyanígy, gondolkodjunk el azon, miért az oroszlánt tartjuk az állatok királyának, illetve

miért fordul elő annyi nemesi család címerében? Nem a legerősebb, nem is a leggyorsabb,

nem is a legnagyobb ragadozó, királyi címére gyakorlatilag csak hatalmas, sárga sörénye miatt szolgál rá, amely Nap-szimbólummá avatta.

A fenti, pozitív szimbólumokhoz néhány negatív is járul: a sápadt bőr, a testnedvek is a

közvetlen fizikai észlelés szintjén a sárga színhez kapcsolódnak.

Lépjünk tovább. A sárga színhez, mint láttuk, kapcsolhatjuk a fokozott figyelmet. A Naphoz

U N

a melegséget, életet, az aranyhoz a birtoklási vágyat, a sápadt bőrhöz és a testnedvekhez a betegségeket.

Mire eljutunk a pszichológiai szintre, egyre jobban kirajzolódik a sárga szín ambivalens, kétarcú jellege: az erő és gazdagság, birtoklási vágy mellett megjelenik az irigység és a halálfélelem.

M

Érdekes mellékágat képvisel a színek kultúrtörténetében a sárga szín, mint a drogfogyasztás

szimbóluma. Egyes hallucinogén anyagok hatására az agy ugyanis a színek feldolgozása

során eltéved, és a kábítószer mámorában a drogos egyre több mindent fog sárga színben látni. Emiatt jelenik meg oly sokszor a kábítószerfogyasztással kapcsolatba hozható ellenkultúra termékeiben a sárga szín.

Társadalmi szinten a Nap és az arany a szimbólumok szokatlan bőségével áraszt el

bennünket. A pompa, a hatalom, az uralkodás, a királyság szimbólumai szinte teljes egészében a Napra és az aranyra vezethetőek vissza. Legszebben a két szimbólum

öszekapcsolódását az egyiptomi uralkodók napsugarakra emlékezető fejdíszén, illetve az

európai királyok koronáin láthatjuk.

12


A másik oldalon pedig feltűnik a bajlós, sárgás figura, illetve az apokaliptikus lovas, a Halál. Az alábbi táblázatban a sárga-Nap-arany szimbólumrendszer néhány gyakorlati példáját

KA AN

YA G

láthatjuk.

A sárga szín használata

U N

A sárgát a kellemes érzések, boldogság felelevenítésére célszerű használni. Javasolható például a gyermekeknek szánt pihenő termékek reklámozására. A sárga, mint láttuk, figyelemfelkeltő, legfontosabb információk kiemelésére.

nagyon célravezető szín, így ideális eszköz a

Figyeljünk azonban arra, hogy az emberek a sárga színt gyakran betegesnek, gyermetegnek tartják, úgyhogy nem ajánlatos használni tekintélyes, drága termék eladásakor: kevesen

M

fognak megvenni például egy sárga öltönyt.

Az arany színnel kicsit más a helyzet, ez egyértelműen a pompát, a gazdagságot jelenti, azonban egyúttal a kivagyiságot, gőgöt, és a másik ember lekicsinylését is. Képzeljünk

el

egy

aranyszínű

Rolls-Royce

(pontosabban: tudni vélünk) a tulajdonosáról.

gépkocsit:

máris

sok

mindent

tudunk

A tompa, sápadt sárga szín, a fentieknek megfelelően figyelmeztetést, hanyatlást, betegséget és féltékenységet jelöl.

A világos sárga az intellektus, a frisseség és az öröm jele.

13


3. feladat Keressünk sárga színű céglogókat az interneten! Próbáljuk eldönteni, hogy a sárga szín

alkalmazása ez esetben egy tudatos, átgondolt tervezőmunka eredménye, vagy pusztán dekoratív okokra vezethető vissza?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3.3. Zöld

KA AN

_________________________________________________________________________________________

A zöld szín szimbólumrendszere lényegesen egyszerűbb és egyértelműbb az előbbieknél, miután az emberi szem a zöldre már kevésbé érzékeny.

U N

A zöld a természet, a növényzet színe. E tényen alapszik a teljes szín-piramis: Emiatt szimbolizálja a zöld szín a fejlődést, harmóniát, a békét és biztonságot, a termékenységet. A „zöld” szó az utóbbi időben önálló jelentést kapott, a növényzet, így a környezet védelmét fontosnak tartó emberek, pártok, civil szerveződések jelzője lett – lásd Greenpeace.

M

A sötétzöldet rendszerint, főképp Amerikában, a pénzzel társítják: A matt, sötétzöld színről

általában a dollárra, az anyagi világra, a bankokra és a Wall Street-re asszociálunk. A zöldnek megnyugtató ereje van, a legpihentetőbb szín az emberi szem számára.

A zöld állandóságot és állóképességet sugalmaz. Néha a zöld a tapasztalat hiányát fejezi ki, a kezdőket gyakran zöldfülűnek szoktuk nevezni.

A címertanban a zölddel a fejlődést és a reményt fejezhetjük ki. A biztonság, mint fogalom, a piros színnel való szembeállítása esetén is tettenérhető: például ez a színe a szabad átkelésnek az úttesten.

Tehát, közvetlen fizikai szinten: Természet, növények

Biológiai szinten: Táplálék, nyugalom, jóllakottság, elégedettség

14


Pszichológiai szinten: Békesség, remény, fejlődés, harmónia

Társadalmi szinten: Társadalmi fejlődés, hűség, béke, környezetvédelem A zöld árnyalatai között számos található, amely a sárga színnel kombinálódik. Ilyenkor a

sárga és a zöld szín negatív szimbólumai kerülnek előtérbe: gyávaság, viszály, féltékenység

KA AN

YA G

(„zöldszemű szörnyeteg”), kapzsiság.

A zöld szín használata

Logókon, termékeken zöld szín szinte egyértelműen a termék környezetbarát jellegére utal. Háttérszínnek csak akkor válasszuk, ha nincs jobb ötletünk, mert a legtöbb színnel együtt

U N

diszharmónikus hatást kelt, önmagában pedig ötlettelenséget sugall.

3.4. Kék

A kék színre vagyunk a legkevésbé érzékenyek, emiatt a kék szín szimbólumrendszere igen

közel áll a feketééhez. A filmiparban, figyeljük meg, az „éjszakai” felvételeket gyakran kék

M

világítás mellett forgatják, a kék szín a sötétség asszociációját kelti fel bennünk. Érdekes

kultúrtörténeti adalék, hogy a klasszikus görög nyelvben nincs is szó a kék színre (a megfelelő kyanos (κυανός) szó a kék-zöld keverékére, a ciánkékre, más szóval azúrkékre vonatkozik. Homérosznál a tenger fekete…

A kék az ég és a tenger színe. A természeti népek igen gyakran e kettőben keresték

istenségeiket, többek között emiatt szimbolizálja a hitet, a vallást, a reményt, a hűséget, a bölcsességet, a bizalmat, az intelligenciát, a becsületet, az igazságot.

A címertanban a kék használható az áhítat és a nyíltság szimbolizálására. A kék szín szimbólumrendszere a XX.század végére egy új fogalommal gyarapodott: a modern elektronika, a csúcstechnikájú termékek kedvelt színe lett – nem utolsósorban azért,

15


mert a kék szín a legrövidebb hullámhosszú elektromágnesen sugárzás a látható fény spektrumában, így a tisztán kék színű fényforrás előállítása sokáig lehetetlen volt. A kék színű LED-ek megjelenésével, ezek különlegessége és egyedisége folytán, kapta a kék szín a high-tech jelleget.

A kék szín pszichológiai hatásaihoz tartozik annak az érdekes kísérletnek az eredménye,

amikor különféle színű hátterek előtt mondták el ugyanazt a szöveget más és más csoportoknak: Kiderült, hogy a kék háttér előtt beszélő ember mondandóját sokkal

Nézzük, szokás szerint, szintenként.

YA G

hitelesebbnek találták, mint a többiekét.

Közvetlen fizikai szint: hidegség, sötétség, éjszaka, üresség. Mint láttuk, a kék szín az emebri szem számára majdnem fekete (a fény hiánya) ezért elsősorban az éjszaka képzetét

kelti. A legrövidebb hullámhosszú fénynek már nincs melegítő hatása, ezért a kék színt hidegnek is érezzük. A két érzet egymást erősíti.

Biológiai szint: borzongás, félelem, ijedtség. Egy nappali állat legjobban az éjszakától fél, miután a ragadozók akkor szokták az ő fajtáját megenni…

KA AN

Pszichológiai szint: rettegés, különösség, idegenszerűség. Nem véletlenül kékes színű a horrorfilmek többségében a szörny, a fantasztikus filmekben az idegen. Ráadásul az

idegenek technikai fejlettsége legtöbbször előttünk jár, úgyhogy a kék szín kétszeresen is stimmel…

Az üresség és a hidegérzet paradox módon a tisztaságot is asszociálja, ezért tisztábbnak érzünk egy kék felületet, mint például egy sárgát.

Társadalmi szint: high-tech termékek, hűvös elegancia, hatalom, illetve tisztaság, higiénia. A kék szín használata

U N

A kék szín számos módon felhasználható, talán a sötétkéket kivéve, amely félelemkeltő

hatású lehet.

Leggyakrabban a tisztasághoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások reklámjaiban tűnik fel (víztisztító filterek, tisztító folyadékok, vodka), de asszociálható a levegőhöz és az éghez (légitársaságok, repülőterek és légkondicionálók), a vízhez és a tengerhez (tengeri hajóutak, ásványvíz) is.

M

A kék kapcsolódik a tudatossághoz és az intellektushoz. Célszerű kék színt használni a precízió sugallásához vagy amikor high-tech termékkel kapcsolatban.

Kerülni kell viszont a kék használatát, amikor ételt és sütés-főzést reklámozunk. A kék szín

ugyanis elveszi az étvágyat, és az ételnek kölcsönzött kékes árnyalat az étel romlottságát sugallja.

16

4. feladat

KA AN

YA G


Keressünk zöld és kék színű céglogókat az interneten! Próbáljuk eldönteni, hogy a szín

alkalmazása ez esetben egy tudatos, átgondolt tervezőmunka eredménye, vagy pusztán

U N

dekoratív okokra vezethető vissza?

_________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

17


4. Alakzatok Egy szimbólum elemzésekor általában színeket és alakzatokat szoktunk elemezni elsőként. Az alapvető színek jelentéstartalmát az előzőekben már láttuk, most nézzük, milyen

alapvető alakzatokkal találkozhatunk szimbólum-elemző munkánk során.

Akárcsak a színek esetében, az alakzatoknál is meg kell különböztetnünk az alakzat eredeti jelentéstartalmától a kultúrtörténetben rárakódott jelentéstartalmakat – minél bonyolultabb

az alakzat, annál inkább. Az alapvető alakzatok formavilága ugyanis behatárolt, tehát alig

van olyan egyszerű alakzat, amelyet a történelem folyamán valaki vagy valakik valamilyen

YA G

célra ne sajátítottak volna ki, akár az alakzat szimbológiai jelentésétől teljesen függetlenül,

pusztán dekoratív elvek alapján – és a jelentés sokszor „rákövül” az alakzatra, amelyről nem a geometriai forma tehet.

Legjobb példa erre az óind eredetű szvasztika, vagy horogkereszt. Ez eredetileg egy

kifjezetten pozitív tartalmú, ún. Nap-szimbólum volt, amely a teremtést és az élet körforgását jelképezte, egészen addig, míg a hitleri Németország nem tette meg saját

ideológiájuk egyik fő szimbólumává. Ma pedig ez a a jobb sorsa érdemes szimbólum tiltott ha megpillantja.

KA AN

önkényuralmi jelképnek minősül, és szinte senki nem fog az eredeti jelentésére asszociálni,

Óvatosan bánjunk hát az alakzatokkal. Sokkal óvatosabban, mint a színekkel. Ha a logó,

amit tervezünk, mondjuk, fekete-fehér csíkokat tartalmaz, akkor viszonylag könnyen ki tudjuk magyarázni, hogy nem, nem vagyunk Juventus-drukkerek, de ha a logónk központi

alakzata egy háromágú csillag, akkor soha nem mossuk le magunkról a vádat, hogy a Mercedes-ről koppintottunk…

U N

4.1. Pont

A létező, legegyszerűbb szimbólum. Egyetlen pont, nulla dimenzió, ám minden további alakzatban szerepel.

Emiatt a pont leggyakrabban a vallási jelképeken tűnik fel, hiszen nagyjából ugyanazokat az attributumokat mondhatjuk el róla, mint a monoteisztikus vallások istenéről: ott van, de

M

mégsincs ott, ábrázolni nem lehet (hiszen ha lerajzoljuk, akkor bármilyen kicsit, de egy kiterjedéssel bíró foltot rajzolunk), de minden további alakzat alkotója.

Látványelemként az arculattervezésben tehát nem használható, ellenben a kör, a karika

valamicskét megőriznek a pont misztériumából.

18

4.2. A vonal

KA AN

YA G


Ha a pont megmozdul, vonal lesz belőle. Innentől kezdve már két dimenzióban vagyunk, hiszen a vonal hosszúságánál sokkal fontosabb a vonal iránya, elhelyezkedése. A vonal mindig két részre bontja teret.

Nézzük, mit jelképezhet a vonal, ha ezt vizszintesen teszi: Mennyország

jó

tudatos

látható

egyszerű

intellektus

Vonal alatt:

Pokol

rossz

tudattalan

rejtett

bonyolult

ösztön

U N

Vonal felett:

Maga a vonal ez esetben minket, az embert, illetve az ember világát, az átlagot jelenti.

M

A tér persze, függőlegesen is osztható: vonaltól balra: múlt

vonaltól jobbra: jövő

introvertált

extrovertált

konzervatív

előremutató

akadályozó

serkentő

feledés

remény

negatív

pozitív

nehézségek

lehetőségek

19


Láthatjuk, hogy maga a vonal a jelenidőt, az aktualitást, az időbeli átmenetet jelképezi. A ferde vonal A fentieknek megfelelően, ha a vonal baloldalt, lentről indul és jobbra, felefelé halad, akkor a fejlődést, a jövőbevetett hitet, az intellektus győzelmét az ösztön felett jelképezi, és így tovább.

A térosztás

YA G

Ha a vonal egy körülhatárolt területet oszt ketté, akkor már egyáltalán nem mindegy az sem, hogy ezt hol teszi.

U N

KA AN

Teheti például középen:

De leggyakrabban nem egyenlő arányban osztjuk meg a területet.

A nem egyenlő arányú osztásnál érdemes figyelembe venni az aranymetszés szabályait. Az

aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria

M

között: Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz

képzőművészeti alkotásokon. Az ókori pütagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a

valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán).

Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen (például a tipográfiában vagy a fényképészetben) alkalmazzák őket.

20


ARANYMETSZÉS Aranymetszés szerint úgy osztunk fel egy területet két részre, hogy a kisebbik rész aránya a nagyobbik részhez ugyanakkora, mint a nagyobbik rész aránya az egészhez: a/b=b/(a+b)

a

Az aranymetszés alkalmazása a tervezés során

YA G

b

Figyeljük meg kedvenc színes magazinunk címlapját, főleg, ha szembenéző arc látható rajta. Észre fogjuk venni, hogy annál jobbnak érezzük a fotót, minél jobban engedelmeskedik az

arc elhelyezése a fenti matematikai összefüggésnek: ha a szemeken át húzott vonal a lapot megközelítőleg az aranymetszés szabályai szerint osztja két részre, akkor a címlaplány

M

U N

KA AN

egyenesen a szemünkbe néz:

A kísérletek alapján, ha ránézünk egy üres, A4-es lapra, szemünk automatikusan a lap

függőleges felezővonala és a vizszintes aranymetszés-vonal által kijelölt pontra ugrik

(vagyis, a fenti magazin esetében oda, ahol normál beszélgetés során a tekintetünket irányítjuk, ezért néz ránk pontosan a fenti újságoldalról a modell).

21


5. feladat Keressünk az interneten arcképeket ábrázoló színes magazin-címoldalakat! Figyeljük meg a modell elhelyezkedését! Követi-e az aranymetszés szabályait?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

_________________________________________________________________________________________

Érdemes ezt a tényt kihasználnunk, ha reklámok tervezésében veszünk részt! Nézzük meg

M

U N

az alábbi, igen régi, ezért esetleg megmosolyogtató reklámot:

Az aranymetszési vonal tanúsága szerint a reklám legfontosabb része, hogy teljesen kész

teáról van szó, ami az instant italok feltalálása és elterjedése előtt igen nagy szó volt.

22


Az aranymetszés vonalait célszerűen használhatjuk a névjegyek tervezésében. Egy átlagos, szabványméretű, 9x5 cm-es névjegy esetében a „forró pont” körülbelül itt helyezkedik el:

Ezermester Kft Gyártelep, Kalapács utca 1.

YA G

Kovács János géplakatos

A fenti példában tehát a cég a fontos, nem az alkalmazott. Fordított esetben ez így nézne ki:

KA AN


Ezermester Kft, Gyártelep, Kalapács utca 1.

Használhatjuk az aranymetszést névjegyeinken úgy is, hogy jól láthatóan két részre tagoljuk

U N

a területet:




M


Ügyeljünk rá, hogyha nem használjuk sem a felezést, sem az aranymetszést, akkor viszont jól láthatóan, szembetűnő aránytalansággal osszuk fel a téglalapot, akár több részre is:

Ezermester Kft


Gyártelep, Kalapács utca 1.

Kovács János Kovács János géplakatos

géplakatos

23


4.3. Keresztek A fentiek már átvezetnek bennünket a keresztek, mint teret osztó alakzatok értelmezéséhez.

Mint láttuk, a függőleges vonal elsősorban időbeli, a vizszintes inkább térbeli osztásra utal.

Ha egy alakzatot kereszt alakban osztunk fel, az tehát az egész látható, érzékelhető világot jelképezni fogja. A keresztény vallás központi szimbólumának, a kereszt jelképrendszerének

KA AN

YA G

éppen ez az egyik magyarázata:

7. ábra. Különféle keresztalakok

Amikor tehát egy összetett szimbólumot elemzünk, mindig úgy induljunk el, hogy képzeljük a szimbólumra egy keresztet, és próbáljuk megfejteni az így négy részre osztott alakzat jelentését:

jelen

múlt

jövő

U N

„felső világ” a mi világunk „alsó világ”

Természetesen, egyszerű alakzatoknál nem járható ez az út, mert nem elég bonyolult a

M

szimbólumrendszerük – sőt, legtöbbször nem tudatos tervezési munka eredményei, pusztán

dekorációként használják a különféle grafikai elemeket.

5. Zárszó Jelen kis munkafüzet nem vállakozhat, és nem is vállakozik bármilyen arculati tervezőmunka

lépésről-lépésre történő bemutatására – mint azt a bevezetőben említettük. Néhány szín, és kiragadott egyszerűbb forma jelentésvilágának bemutatásával mindössze arra próbáljuk ösztönözni Önt, Kedves Olvasó, hogy próbáljon az alakzatok, színek, formák „mögé látni”,

24


próbálja megfejteni, hogy milyen üzeneteket hordoznak, illetve mit mondanak el a tervezőjükről, használójukról.

Ha felkeltettük érdeklődését, ne hagyja abba! Sok-sok egyszerű alakzat - például a

csillagok, a spirál, a négyszögek – várnak még felfedezésre, és kellő ismeretek birtokában nekiláthatunk

a

saját

névjegyünk

megrajzolásához,

hatékonyan

vehetünk

részt

a

reklámanyagok, szórólapok, fejléces levelezőlapok megtervezésében, most már úgy, hogy tudjuk, mit és miért csinálunk, és nemcsak azért, mert „az úgy jól néz ki…”

M

U N

KA AN

YA G

Ehhez kíván a szerző sok erőt, kitartást és sikerélményeket!

25


Jegyzetek

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

26


MEGOLDÁSOK

1. feladat Ikon

Szimbólum

Szimbólum

Index

Mercedes-Benz

Vigyázat! Radioaktivitás!

Kézfogás

YA G

Egyiptomi hieroglifák

Index Ikon

Villám

Szentkép (Andrej Rubljov)

2. feladat

A feladat jellegéből következően általános megoldás nem adható.

3. feladat

KA AN

Például: Coca-Cola, Manchester United, Budapest Bank.

A feladat jellegéből következően általános megoldás nem adható. Például: Ferrari, Yellow Pages, Yellow Cab 4. feladat


U N

Például: Greenpeace, NBC, Blaupunkt, ENSZ, IBM 5. feladat

M


27


IRODALOMJEGYZÉK

Madas József: Design E.H. Gombrich: A művészet története Szántó Tibor: Könyvtervezés, tipográfia Deák Ferenc: Betű és rajz Radics-Richter: Laptervezés, tipográfia Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó Arculati szakmák kézikönyve I-II. kötet

M

U N

KA AN

      

YA G

Ajánlott irodalom:

28

A(z) 0950-06 modul 020-as szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: 55 213 01 0010 55 02 55 213 01 0010 55 03 55 213 01 0010 55 04 55 213 01 0010 55 01

A szakképesítés megnevezése Intézményi kommunikátor Sajtótechnikus Sportkommunikátor Idegennyelvi kommunikátor

M

U N

KA AN

20 óra

YA G

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

YA G KA AN U N

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

M

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

MUNKAANYAG. Várkonyi Attila Pál. Arculattervezés és design

Recommend Documents