MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Tárgy: Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása

Budapest, 2008. május

Készítette: Béresné Dr. Duna Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig

Látta: Dr. Szüdi János szakát. Csillag Márta főov.

Jóváhagyta: Dr. Hiller István

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI I. INDOKLÁS 1.

Bevezető

A szakértői tevékenység tekintetében a hatályos szabályozás szerint elsődlegesen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 101. § fogalmazza meg a keretszabályokat, nevezetesen a közoktatási szakértővé válás feltételeit. A Kt. további rendelkezései a szakértő igénybevételének kötelező és lehetséges eseteit rendezik. A végrehajtásról szóló részletszabályok, a névjegyzékre kerülés eljárási szabályai az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben (a továbbiakban: R.) találhatók. A szakértői névjegyzék szakterületenként tartalmazza az oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre jogosult szakértőket. A szakértőkkel szembeni elvárások, a szakértői munka szabályozásának átgondolását indokolja elsődlegesen az, hogy az elmúlt években jól körvonalazódó változások szerint az ellenőrzés kiemelt szerepet tölt be a közoktatás területén is, a szakértőkkel szemben támasztott követelmények egyre összetettebbek. Az ágazatpolitika kiemelt területei, a Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT), az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében végzett fejlesztő munka speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket, tanácsadókat igényel, ami szintén indokolttá teszi a szabályozás újragondolását, valamint a szakértői és a tanácsadói szerepek markáns különválasztását. A közoktatási szakterület az R. módosítására, a fejlesztés lehetőségeinek végiggondolására munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport véleménye alapján szükségessé válik az R. módosítása, ugyanakkor nagyon fontos, hogy az NFT megvalósítása során kialakult új szolgáltatási formák és tevékenységek, azok minőségbiztosítása, valamint az e szolgáltatásokat nyújtó személyek kiválasztása és közvetítése szabályozásra kerüljön. Mivel egyértelműen szolgáltatási feladatokról van szó, az új szabályozást a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet keretében, azon belül is új fejezetben javasolt majd megjelentetni. A munkacsoport az alábbi javaslattal él: 1. Az R.-ben ki kell egészíteni a szakterületek felsorolását a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértői szakterülettel. 2. Szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő az a közoktatási szakértő lehet, aki megfelel a szakértővé válás feltételeinek, továbbá az esélyegyenlőség területén további tapasztalattal, továbbképzésen szerzett ismerettel rendelkezik. 3. A Kt. 101. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közoktatási szakértői névjegyzékre való felvétel meghosszabbítását kötelező, legalább 30 órás továbbképzéshez kell kötni. 4. A képzéseket önfinanszírozó módon kell megoldani. 5. A közoktatási szakértők kötelező továbbképzése elsődlegesen a tanügyigazgatás területére, másodlagosan a speciális szakterületük új ismereteinek elsajátítására



Jóváhagyta: Dr. Hiller István 2

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI vonatkozzon, fontos elsajátítaniuk a minőségirányításban, szervezetfejlesztésben, menedzsmentben szükséges ismereteket is. A kötelező továbbképzésnek fel kell készítenie a szakértőket az új pedagógus profiloknak megfelelő pedagógiai gyakorlat szakmai ellenőrzésére, értékelésére is. 6. A szakértők számára az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) évente „szinten tartó képzést”, konzultációt szervez, a jogszabályváltozás követésére. 7. Az oktatásért felelős miniszter a Kt. 94. § (1) bekezdés c) pontja felhatalmazása alapján közzétesz egy tájékoztatót, amelyben a szakértőknek szánt kötelező képzések szerepelnek. A tájékoztatóban csak olyan képzések szerepelhetnek, amelyeket az alapítási engedéllyel rendelkező szervezet tart, és e szervezet minőségbiztosítási rendszert működtet. 8. A Kt. 79. § (3) bekezdésében, valamint a 88. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben csak olyan szakértő kérhető fel, aki a kötelező továbbképzésen a tanügyigazgatás területén megújította ismereteit, valamin részt vett az évenkénti „szinten tartó” képzésben, konzultáción. 9. Azon szakértők esetében, akik maguk képzőként legalább 20 órában vesznek részt a fent nevezett képzésekben, teljesítettnek kell tekinteni a feltételeket. 10. Az OH, mint a szakértőket összefogó szervezet kidolgozza a közoktatási szakértői munka részletes követelményeit, és a honlapján ajánlás formájában közzéteszi. 11. A Kt. 79. § (3) bekezdésében, valamint a 88. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a szakértői véleményt az OH illetékes regionális igazgatóságához is meg kell küldeni. 12. Ki kell dolgozni a szakértő munkavégzéshez kapcsolódó panaszkezelés rendjét. 13. Ki kell dolgozni a szakértői névjegyzékről törlés, a szakértői működés felfüggesztésének szabályozását. (eseti bizottság létrehozása). 2. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az előterjesztés a kormányprogramhoz kapcsolódik, a minőségi oktatás megteremtésének kiemelt szereplői a közoktatási szakértők. A közoktatás területén is kiemelt hangsúlyt kap az ellenőrzés, jelen esetben a külső ellenőrzés szakmaiságának, jogszerűségének erősítése. 3. Pénzügyi kihatások Az előterjesztésnek nincs pénzügyi kihatása. Az OH bevételeinek növekedése (évente „szinten tartó” konzultáció miatt) várható. 4. Várható szakmai hatások A szakértőkkel szembeni elvárások megfogalmazása, az első lépés a szakértői tevékenység minőségének javításában. Cél, hogy szakmailag felkészült, a megváltozott igényeknek megfelelni tudó, naprakész tudással rendelkező szakértők végezzenek csak szakértői tevékenységet. A szakértői tevékenység a megalapozott döntést szolgálja, ill. az elvárások egyértelmű megfogalmazásával támogassa a közoktatási intézmények működését, alapozza meg önértékelésüket.




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 5. Várható gazdasági hatások A tervezett intézkedésnek nincs közvetlen gazdasági hatása. 6. Várható társadalmi hatások Mivel a szakértői munka a fenntartói döntés előkészítésben hangsúlyos szerepet tölt be, várhatóan a szakmaiságra, jogszerűségre, a gyermekek mindenek felett álló érdekére nagyobb hangsúly helyeződik a szakértők megerősítése folytán. Ennek eredményeképpen a döntések társadalmi elfogadottsága nő. Az állam ellenőrző funkciója is erősödik. 7. Kapcsolódások Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik más, a Kormány elé benyújtott előterjesztéshez. 8. EU vonatkozások Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik a közösségi vívmányokhoz, valamint az EU és szerveinek folyamatban lévő döntéseihez, terveihez.




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Az oktatási és kulturális miniszter .../2008. (….) OKM rendelete az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-ának (1) bekezdése c) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki: (Szakterületek, különösen:) „z) szakszolgálat-esélyegyenlőség.” 2. § (1) Az R. 2. §-ának (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő g)-h) ponttal egészül ki: (A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell:) „b) a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, vagy a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél, továbbá pedagógus-szakvizsga, illetve vizsgaelnöki ismereteknek az oktatásért felelős miniszter által meghatározott pedagógus-továbbképzés keretében történő elsajátítását igazoló oklevél, illetve tanúsítvány hiteles másolatát; g) a szakterület elismert képviselőjeként kapott díjak, címek stb. igazolását, h) az esélyegyenlőségi szakterületre vonatkozó névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz az esélyegyenlőség területén szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát.” (2) Az R. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik: „(5) A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolhatók a pályázó által megjelölt szakterülethez kapcsolódó képzések és továbbképzések elvégzését igazoló oklevelek, illetve tanúsítványok hiteles másolatai is.”




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 3. § (1) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az, aki szerepel a névjegyzékekben, kérheti a nyilvántartásban szereplő szakterületen, vizsgaterületen, szakmacsoportra, illetve szakképesítésre nyilvántartásának meghosszabbítását, feltéve, hogy részt vett egy tanügy-igazgatási vagy minőségirányítással vagy szervezetfejlesztéssel vagy menedzsmenttel vagy az egyik szakterületével közvetlenül összefüggő, az oktatásért felelős miniszter által az adott szakterülethez meghatározott, akkreditált, legalább 30 órás időtartamú továbbképzésben. A nyilvántartás meghosszabbításához nincs szükség a továbbképzésen való részvétel igazolására azon szakértő esetében, aki ilyen továbbképzésen képzőként vett részt. A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemre egyebekben - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” (2) Az R. 9. §-ának (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelemhez csatolni kell) „a) azoknak az okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát, amelyekkel igazolni lehet a szakértő szakterületéhez kapcsolódó, a (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben való részvételt, vagy az ilyen továbbképzésen képzőként való részvétel igazolását,” (3) Az R. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A közoktatási szakértők és vizsgaelnökök esetében benyújtott pályázatokat azok benyújtásától számított, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül el kell bírálni.” 4. § Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A hivatal az igazolványokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a szakértő által elvégzett tanfolyamok, képzések, továbbképzések megnevezését. A hivatal külön nyilvántartja a közoktatási törvény 79. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, illetve az esélyegyenlőségi szakértői feladatok elvégzéséhez felkérhető szakértőket. Ezen külön nyilvántartásban csak az a szakértő szerepelhet, aki részt vett a hivatal által évente, a tanügy-igazgatás területén szervezett önköltséges konzultáción, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének minden érintett szakvélemény esetében eleget tett. 5. § Az R. 12. §-a a következő (2)-(8) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(6) bekezdés jelölése (9)-(11) bekezdésre változik: „(2) A közoktatási névjegyzékből a hivatal elnöke határozattal törölheti azt a szakértőt, aki ellen szakszerűtlen munkavégzés, így különösen jogszabályellenes szakmai vélemény Készítette: Béresné Dr. Duna Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI nyújtása vagy a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltak megsértése miatt panaszt emeltek, illetve ezen körülmények fennállásáról a hivatal egyéb módon tudomást szerez. A szakértői tevékenységgel kapcsolatos panaszt a hivatal elnöke által felkért legalább három főből álló eseti szakértői bizottság (a továbbiakban: eseti szakértői bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálatot a panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell folytatni, ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni. (3) Az eseti szakértői bizottság a panasz kivizsgálása során beszerezheti a szakértőt igénybe vevő szerv vagy személy véleményét és a szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot. (4) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról és a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit írásban tegye meg. (6) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, az eseti szakértői bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének felfüggesztésére tehet javaslatot a hivatal elnökének. (7) Az eseti szakértői bizottság - ha a panaszt a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találja - a panasz súlyától függően a) a szakértő írásban történő figyelmeztetésére, b) a szakértői tevékenység meghatározott időre történő felfüggesztésére, c) ismételt panasz esetén a szakértő közoktatási névjegyzékből való törlésére tehet javaslatot a hivatal elnökének. (8) A szakértői tevékenység felfüggesztéséről és a közoktatási névjegyzékből való törlésről közleményt kell megjelentetni az Oktatási Közlönyben. 6. § Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetnie a felkérő megnevezését, a felkérés tárgyát, keltét, az elkészített szakvélemény keltét. A közoktatási törvény 79. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szakértői tevékenységgel összefüggő szakvéleményt a szakértő a szakvélemény elkészítésétől számított 30 napon belül megküldi a hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságának.” 7. § (1) Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI „(3) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az vehető fel, illetve annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a pedagógusszakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges ismereteket.” (2) Az R. 16. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az Országos szakértői névjegyzékbe csak az vehető fel, vagy annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a szakértői munkavégzéshez szükséges ismereteket pedagógusszakvizsga keretében sajátította el, illetve teljesítette az (1) és (2) bekezdésben előírt valamely feltételt. (6) A pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a pályázó az Országos szakértői névjegyzékbe a közoktatási törvény 101. § (3) bekezdésének második gondolatjelében foglaltak alapján kerül nyilvántartásba vételre. (7) Teljesítették a 9. § (3) bekezdésében előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettségüket azok, akik az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken oktatóként vettek részt, legalább 20 óra időtartamban. 8. § Az R. mellékletének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák, amelyekre a pályázatelbírálási díjat be kell fizetni) „p) Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.” 9. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba és 2009 április 15-én hatályát veszti. (2) E rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított, R. 9. §-ának (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésen történő részvétel igazolását első ízben azon szakértők esetében kell alkalmazni, akik 2009. március 31-e után kérik a nyilvántartás meghosszabbítását. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. a) 1. §-ának (1) bekezdés utolsó mondatában az „Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont)” szövegrész helyébe az „Oktatási Hivatal (a továbbiakban: hivatal)” szöveg és a „főigazgatója” szövegrész helyébe az „elnök” szöveg, b) 1. §-ának (3) bekezdésében, 3. § (1) és (3) bekezdésében, 10. §-ának (5) bekezdésében, 13. §-ának (9) bekezdésében „vizsgaközpont” szövegrész helyébe „a hivatal” szöveg, c) 2. §-ának (1) bekezdésében a „vizsgaközpont főigazgatója” szövegrész helyébe a „hivatal elnöke” szöveg,




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI d) 2. §-ának (2) bekezdésében a „vizsgaközpontba” szövegrész helyébe a „hivatalba” szöveg, e) 3. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, az „oktatási miniszter” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter” szöveg, f) 3. §-ának (1) bekezdésében a „vizsgaközpont főigazgatójának” szövegrész helyébe a „hivatal elnökének” szöveg, g) 3. §-ának (3) bekezdésében és 6. §-ának (3) bekezdésében az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép. Budapest, 2008. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Recommend Documents