MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008.

az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról

Budapest, 2008. április

Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán

Látta: dr. Kis Norbert Jóváhagyta: Gőgös Zoltán dr. Nyujtó Ferenc

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) 2003. évi luxemburgi reformja korábbi agrárreformok bázisán építkezve és nem utolsó sorban a WTO agrárliberalizációs folyamat kényszereinek hatására létrehozta az ún. összevont gazdaságtámogatási rendszert (Single Payment Scheme, a továbbiakban: SPS). A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatások „termeléshez kötött” formában kerültek kifizetésre, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány stb.) előállítása volt. A reform előtti rendszer a piaci impulzusokra történő reagálás helyett a támogatás lehívását tette meg a termelői döntések elsődleges motivációs tényezőjévé, mely tény egyben azt is meghatározta, hogy a termelőnek milyen terméket és azt milyen volumenben volt célszerű előállítania. A gazdasági ösztönző így nem a piac, hanem a kvótákba ágyazott merev termelési szerkezetet konzerváló támogatás volt. Az új SPS rendszer viszont olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem kényszeríti a termelőt eladhatatlan termékek előállítására, hanem jövedelembiztonságának garantálása mellett egy a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz. A SPS másik fontos eleme, hogy a támogatásért „cserébe” a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Az ún. „kölcsönös megfeleltetési rendszer” így tekinthető egy új támogatási filozófiának is, ahol a társadalom egésze is profitál a termelőknek kiosztott milliárdokból. Az SPS rendszer a támogatások termeléstől történő leválasztását jelenti amellett, hogy egyes gazdasági, ágazatpolitikai és szociális szempontból kiemelt jogcímek esetében megengedi a támogatás további részleges termeléshez kötését is. Az SPS rendszerben egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság (mezőgazdasági vagyonértékű jog) kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, vagyis a támogatás – néhány kivételtől eltekintve – területalapon történik. A jelenlegi SAPS rendszert felváltó SPS-t Magyarországnak legkésőbb 2011ig be kell vezetnie. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) szakmai álláspontja szerint – mind gazdasági-társadalmi mind pedig intézményi-végrehajtási szempontból – a 2009. évi SPS bevezetés tűnik optimálisnak.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 3 Jelen előterjesztés részeként javaslatot teszünk arra, hogy a Kormány kezdeményezze az Országgyűlésnél az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról megtárgyalását, és elfogadását. A törvényjavaslat a nemzeti hatáskörbe tartozó, és törvényi szintet igénylő kérdéseket kívánja szabályozni. Ezek kiterjednek a támogatási jogosultság mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) megállapításával, b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, c) kiosztásával, valamint d) forgalmazásával összefüggő szabályok megállapítására. A javaslat – figyelemmel a közösségi jogi szabályozási rendszer sajátosságaira – a rendelkezéseket döntően két fogalom, a mezőgazdasági termelő, és a mezőgazdasági üzem köré rendezi. E kérdések rendezése minden egyes EU tagállamban a nemzeti agrárpolitika hangsúlyos elemét képezi. A javaslat értelmében minden olyan személyt, aki 2008-ban SAPS, Top-Up támogatást vesz igénybe, automatikusan elismeri olyannak, mint aki mezőgazdasági termelőként jogosult a támogatási jogosultság igénybevételére. Azok a személyek viszont akik nem tartoznak ebbe a körbe, a jövőben csak abban az esetben vehetnének részt a támogatási jogosultságok kiosztásában, forgalmazásában, ha jogszabályban meghatározott szakismerettel, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt megfelelő módon igazolja. Ezzel a rendelkezéssel a nemzeti agrárpolitika a spekuláció ellen kíván fellépni. A közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban a javaslat kimondja, hogy a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A támogatási jogosultságok vagyoni értékét az egységérték megállapítására vonatkozó szabályok kívánják biztosítani. A határozat indokoló részében kívánjuk feltüntetni, hogy a mezőgazdasági termelő 2009-2012. között a közösségi forrásokból várhatóan milyen összegű támogatásra lesz jogosult. Ezen összeget pedig évente a központi költségvetésből – csökkenő összegben – ki lehet egészíteni. A támogatási jogosultság a kiosztással eredeti tulajdonszerzéssel kerül a mezőgazdasági termelő tulajdonába. Erre figyelemmel a javaslat a kiosztás adó és illetékmentességét mondja ki. A javaslat külön is foglalkozik a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékával. A javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban kétféle nemzeti tartalékot Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 4 különböztet meg: az egyik az un. általános nemzeti tartalék, amelynek felhasználására a közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerül sor, és amelynek működése folyamatos. A javaslat értelmében a támogatási jogosultságok első kiosztásakor a kiosztásra az un. elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor. A támogatási jogosultságok átruházása esetében a javaslat ki kívánja használni azt a közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget, miszerint a föld nélküli átruházás esetében az elvonás mértéke maximálisan 50 %-lehet. Ez a spekulációs vásárlások ellen ható rendelkezés. A módosuló jogszabályok közül a földügyeket érintő rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági haszonbérlet minimális időtartamát – az EU tagállamok gyakorlatával összeegyeztethető módon – tíz évben állapítanánk meg. Ezzel a földhasználat stabilitását kívánjuk erősíteni. Ezen túlmenően javaslatot teszünk az öntözési szolgalom sajátos szabályainak megállapítására. Ezen rendelkezések összhangban vannak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezésekkel, amely az egységes támogatási rendszer működésének alapeleme. A javaslat módosítani kívánja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt is. Erre azért van szükség, mivel az állam a polgári jogviszonyok alanyaként a termőföld mellett a támogatási jogosultságok tulajdonosává is válhat. Ezen jogviszonyoktól el kell választani, amikor az állam közhatalmi jogosítványait gyakorolva a nemzeti tartalékból oszt ki vagyoni értékű jogokat (támogatási jogosultság) Miután a javaslat alapvető, és hosszú távra is kiható gazdaságpolitikai értékítéletet is tartalmaz, ezért a javaslatban szereplő rendelkezéseket olyannak kell tekinteni, mint amelyekről a Országgyűlés plénumán is le lehessen folytatni a vitát. Amennyiben a Kormány úgy dönt, hogy Magyarország 2009-ben át kíván állni az egységes támogatási rendszerre, úgy e döntését legkésőbb 2008. augusztus 1-ig közölnie kell a Bizottsággal. Erre figyelemmel indokolt, hogy az Országgyűlés sürgős tárgyalás keretében vitassa meg a javaslatot, és lehetőség szerint még a tavaszi ülésszakon döntsön az abban foglaltakról. II A kormányprogramhoz való viszony A fejlődő vidék – sikeres mezőgazdaság című fejezetben szerepel az unió közös agrárpolitikájának változásaira való felkészülés. Ezen alcímen belül pedig a Kormány célul tűzi ki a jelenlegi területalapú támogatást felváltó, összevont gazdaságtámogatási rendszerre történő átállás feltételeinek kidolgozását, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap működtetését szolgáló intézményi eljárásrendszer létrehozását. A javaslat az említett kormányprogramban szereplő vállalás gyakorlati megvalósítását jelenti. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 5 III. Előzmények A Kormány döntését követően megindult kodifikációs munkával párhuzamosan részben a különböző érdekképviseleti szervezetek által szervezett szakmai fórumokon, részben pedig az egyes termékpályák legfontosabb szereplőit tömörítő termékpálya bizottsági üléseken ismertettük a tervezett intézkedéseket, ahol az érintettek döntő többsége a koncepció általános elveivel egyetértett. Az agrár érdekképviseletek közül egyedül a MAGOSZ jelezte, hogy az SPS-re való átállás 2009. évi bevezetésével nem ért egyet. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága több alkalommal is foglalkozott az SPS rendszerre való átállással. A javaslat rendelkezéseit érintette volna az a képviselői önálló indítvány, amely a támogatási jogosultságokat a föld tulajdonosának adta volna. E kérdésben a Kormány – a közösségi jogszabályokkal összhangban – úgy foglalt állást, hogy a támogatási jogosultságok a föld használóját illetik minden esetben. IV. Várható szakmai hatások Az SPS rendszer magyar modellje eleget tesz a KAP reform által szabott, a közvetlen termelői támogatásokra vonatkozó előírásoknak. Messzemenően figyelembe veszi a magyar agrárium stratégiai célkitűzéseit, szolgálja a közel 200 ezer mezőgazdasági földhasználó jövedelembiztonságát, hozzájárul az uniós források teljes körű lehívásához és elősegíti a hatályos környezetvédelmi, állatjóléti, növényegészségügyi és élelmiszer-higiéniai szabályok érvényesülését azáltal, hogy a támogatások folyósítását ezen feltételek teljes körű betartásától teszi függővé. A javaslat ezen rendelkezések alkalmazásának törvényi hátterét teremti meg. V. Várható gazdasági hatások A rendszer keretében, a Csatlakozási Szerződés a közvetlen agrártámogatások fokozatos bevezetésére és nemzeti kiegészítésére vonatkozó előírásainak figyelembe vételével 2013-ban, amikor Magyarországon a közvetlen támogatások szintje eléri az EU-15-ökét, több mint 1,3 milliárd euró éves uniós támogatás kerülhet szétosztásra. Fontos, hogy ez a jelentős támogatási volumen az ágazat közel 200 ezer vállalkozásának és háztartásának eredményes gazdálkodását mind a jövedelembiztonság megteremtésén, mind pedig a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül segítse. Ugyanakkor a földbérleti rendszer révén addicionális jövedelem realizálásának lehetősége is megteremtődik több millió, főként vidéki állampolgár számára. VI. Várható társadalmi hatások A támogatási rendszer jótékony hatásait annak elsődleges haszonélvezőin, vagyis a kb. 5 millió ha mezőgazdasági terület használóin túl a társadalom egy sokkal szélesebb rétege élvezi: a vállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók családtagjai, a Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 6 földtulajdonosok, az élelmiszertermékek fogyasztói és a rendszer kedvező környezeti hatásain keresztül az állampolgárok legszélesebb rétegei. Miután az SPS rendszer bevezetése érinti a föld forgalmát is, így az kihatással lesz mind a föld árakra, mind pedig a föld haszonbérleti díjakra . VII. Kapcsolódások Az előterjesztés összhangban van a kormány által jóváhagyott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013) céljaival és intézkedéseivel, ezen keresztül az NFT II egyéb, a vidék életminőségét javító operatív programjaival is. Legkésőbb 2009-ben meg kell alkotni a támogatási jogosultságok forgalmazásával kapcsolatos sajátos adó-, és illetékfizetési szabályokat. VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására „A Kormány mai ülésén úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti sürgős tárgyalást kérve az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a nemzeti hatáskörbe tartozó, és törvényi szintet igénylő kérdéseket kívánja szabályozni. Ezek kiterjednek a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) megállapításával, b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, c) kiosztásával, valamint d) forgalmazásával összefüggő szabályok megállapítására. A javaslat – figyelemmel a közösségi jogi szabályozási rendszer sajátosságaira, a rendelkezéseket döntően két fogalom, a mezőgazdasági termelő, és a mezőgazdasági üzem köré rendezi. E kérdések rendezése minden egyes EU tagállamban a nemzeti agrárpolitika hangsúlyos elemét képezi. A javaslat értelmében minden olyan személyt, aki 2008-ban SAPS, Top-Uptámogatást vesz igénybe, automatikusan elismeri olyannak, mint aki mezőgazdasági termelőként jogosult a támogatási jogosultság igénybevételére. Azok a személyek viszont akik nem tartoznak ebbe a körbe, a jövőben csak abban az esetben vehetnének részt a támogatási jogosultságok kiosztásában, forgalmazásában, ha jogszabályban meghatározott szakismerettel, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt megfelelő módon igazolja. Ezzel a rendelkezéssel a nemzeti agrárpolitika a spekuláció ellen kíván fellépni.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 7 A közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban a javaslat kimondja, hogy a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A támogatási jogosultságok vagyoni értékét az egységérték megállapítására vonatkozó szabályok kívánják biztosítani. A támogatási jogosultság megállapításáról szóló határozat rendelkező része 2013-as névértéken fogja Euróban meghatározott módon fogja tartalmazni, hogy a mezőgazdasági termelő milyen összegű támogatásra, míg határozat indokoló részében tájékoztató adatként kívánjuk feltüntetni, hogy a mezőgazdasági termelő 2009-2012. között a közösségi forrásokból várhatóan milyen összegű támogatásra lesz jogosult. Ezen összeget pedig évente a központi költségvetésből – csökkenő összegben – ki lehet egészíteni. Ezen rendelkezések a mezőgazdasági termelők gazdálkodási biztonságát erősítik. A támogatási jogosultság a kiosztással eredeti tulajdonszerzéssel kerül a mezőgazdasági termelő tulajdonába. Erre figyelemmel a javaslat a kiosztás adó és illetékmentességét mondja ki. A javaslat külön is foglalkozik a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékával. A javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban kétféle nemzeti tartalékot különböztet meg: az egyik az un. általános nemzeti tartalék, amelynek felhasználására a közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerül sor, és amelynek működése folyamatos. A javaslat értelmében a támogatási jogosultságok első kiosztásakor a kiosztásra az un. elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor. Azon mezőgazdasági termelők, akik a bázis időszak megállapítását követően kezdtek mezőgazdasági tevékenységet, illetve bővítették tevékenységüket, a nemzeti tartalékból kapnának támogatási jogosultságot. A támogatási jogosultságok átruházása esetében a javaslat ki kívánja használni azt a közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget, miszerint a föld nélküli átruházás esetében az elvonás mértéke maximálisan 50 %-lehet. Ez a spekulációs vásárlások ellen ható rendelkezés. A fiatal gazdák, a tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági vállalkozások részére elvonás mentesen lehetne a támogatási jogosultságokat értékesíteni. Ugyancsak biztosítja a javaslat a támogatási jogosultságok elvonás mentes értékesítésének lehetőségét, ha arra a haszonbérlettel együtt kerülne sor, vagy a mezőgazdasági üzem egészének átruházásához kapcsolódna. A módosuló jogszabályok közül a földügyeket érintő rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági haszonbérlet minimális időtartamát – az EU tagállamok gyakorlatával összeegyeztethető módon – tíz évben állapítanánk meg. Ezzel a földhasználat stabilitását kívánjuk erősíteni. Ezen túlmenően javaslatot teszünk az öntözési szolgalom sajátos szabályainak megállapítására. Ezen rendelkezések összhangban Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 8 vannak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezésekkel, amely az egységes támogatási rendszer működésének alapeleme. A javaslat módosítani kívánja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt is. Erre azért van szükség, mivel az állam a polgári jogviszonyok alanyaként a termőföld mellett a támogatási jogosultságok tulajdonosává is válhat. Ezen jogviszonyoktól el kell választani, amikor az állam közhatalmi jogosítványait gyakorolva a nemzeti tartalékból oszt ki vagyoni értékű jogokat (támogatási jogosultság) Miután a javaslat alapvető, és hosszú távra is kiható gazdaságpolitikai értékítéletet is tartalmaz, ezért a javaslatban szereplő rendelkezéseket olyannak kell tekinteni, mint amelyekről a Országgyűlés plénumán is le lehessen folytatni a vitát. Mivel az egységes támogatási rendszerre való 2009. évi átállásról hozott döntést legkésőbb 2008. augusztus 1-ig közölni kell a bizottsággal, erre figyelemmel indokolt, hogy az Országgyűlés sürgős tárgyalás keretében vitassa meg a javaslatot, és lehetőség szerint még a tavaszi ülésszakon döntsön arról. „ Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás


Igen X X X X X X


Nem

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 9 HATÁROZATI JAVASLAT 1. A Kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról szóló előterjesztést, és úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Az törvényjavaslat parlamenti előadója a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 2. Ki kell dolgozni a támogatási jogosultságok forgalmazásával kapcsolatos sajátos adó-, illetve illetékfizetési szabályozás koncepcióját. Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2008. szeptember



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 10 2008. évi …törvény Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a közvetlen támogatási rendszer részét képező egyszerűsített terület alapú támogatási rendszerből az Európai Unióban általánosan alkalmazott egységes – a mezőgazdasági termelőre, illetve a mezőgazdasági üzemre épülő – támogatási rendszerhez való átmenetet, valamint a mezőgazdaság támogatási rendszerében a gazdálkodási feltételek kiszámíthatóságát, továbbá – a közösségi jogi aktusokban meghatározott keretek között – hozzájáruljon a nemzeti agrárpolitikai célok megvalósításához szükséges feltételek biztosításához, az alábbi törvényt alkotja: I.

FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Ez a törvény a támogatási jogosultság mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) megállapításával, b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, c) kiosztásával, valamint d) forgalmazásával kapcsolatos szabályokat állapít meg. (2) A törvény hatálya alá tartozó kérelmeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Elj. tv.) foglaltak szerinti eljárásban bírálja el. (3) A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni. (4) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásában Magyarországot egy régiónak kell tekinteni.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 11 2. § A törvény, alkalmazásában:

valamint

a

törvény

végrehajtására

kiadott

jogszabályok

a) támogatási jogosultság kiosztása: a közösségi jogi aktusokban, valamint jogszabályban foglalt feltételek szerint meghatározott mennyiségű és egységértékű támogatási jogosultság megállapítása; b) mezőgazdasági termelő: az a személy 1. aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó jog gyakorlását, illetve kötelezettség teljesítését saját nevében és kockázatára végzi, és 2. akit (amelyet) legkésőbb az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelmével egyidejűleg az Elj. tv. szerint nyilvántartásba vesznek; c) fiatal mezőgazdasági termelő: a nagykorú, de a negyvenedik életévét még be nem töltött mezőgazdasági termelő; d) mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termelő által vezetett, és általa mezőgazdasági tevékenység folytatása érdekében egy, vagy több termelőegységben működtetett, illetve hasznosított da) az egységes támogatási rendszer végrehajtása érdekében az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben ugyanazon regisztrációs számhoz kapcsolva nyilvántartott: 1. a mezőgazdasági termelő használatában levő mezőgazdasági földterület, 2. az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR) is nyilvántartott állatállomány a hozzá tartozó, külön jogszabály szerint is nyilvántartásba vett tartási hellyel együtt, valamint 3. mezőgazdasági vagyoni értékű jog; db) az egységes támogatási rendszer végrehajtásához nem kapcsolódó, és a da) pontba nem tartozó más eszközök; e) mezőgazdasági üzem vezetője: a természetes személy mezőgazdasági termelő, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet képviseletére jogosult természetes személy; f) mezőgazdasági üzem öröklése: a mezőgazdasági üzemhez tartozó, a támogatási jogosultságot is magában foglaló vagyon öröklése, illetve az örökhagyó mezőgazdasági termelő számára mezőgazdasági üzemhez tartozó vagyon használatát, hasznosítását biztosító jogosultságban a mezőgazdasági termelő halála miatti jogutódlás; g) mezőgazdasági üzem átruházása: a mezőgazdasági üzemhez tartozó, a támogatási jogosultságot is magában foglaló vagyon átruházása illetve üzemhez tartozó vagyon használatát, hasznosítását biztosító jogosultságban bekövetkezett jogutódlás; Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 12 h) mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési,valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9. § n) pontja szerinti jog; i) jogosult terület:. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 71a cikk (3) bekezdése szerinti terület; j) támogatási jogosultságok nemzeti tartaléka: a közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló, a nemzeti támogatási felsőhatár figyelembe vételével megállapított nemzeti tartalék; k) elkülönített nemzeti tartalék: támogatási jogosultságok nemzeti tartalékának a támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztására elkülönített része; l) támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztása: a támogatási jogosultságoknak az egységes támogatási rendszerhez a törvény hatályba lépését követő első alkalommal történő támogatási kérelem alapján történő kiosztása; m) visszatartás: a támogatási jogosultság egységértékének e törvényben meghatározott mértékű csökkentése. 3. § (1) A támogatási jogosultság a közösségi jogi aktusokban, valamint az e törvényben meghatározottak szerint korlátozottan forgalomképes mezőgazdasági vagyoni értékű jog. (2) A támogatási jogosultság a közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén jogosít támogatás igénybevételére. (3) A közösségi jogi aktusokban foglaltaknak megfelelően jogszabályban meghatározottak szerint sajátos feltételek teljesítéséhez kötött támogatási jogosultságok is kioszthatók. 4. § (1) A támogatási jogosultság kiosztása alkalmával támogatási jogosultságot szerezhet az a mezőgazdasági termelő, aki (amely): a) 2008-ban egységes területalapú, illetőleg az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást vett igénybe, vagy



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 13 b) az a) pont szerinti feltételek hiányában jogszabályban meghatározott mezőgazdasági szakismerettel valamint mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt igazolja vagy c) a mezőgazdasági termelő jogutódja. 5. § (1) Támogatási jogosultság a kiosztással a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. (2) A mezőgazdasági termelő személyében bekövetkezett jogutódlás esetében, illetve a mezőgazdasági üzem egészben, vagy részben történő átruházása alkalmával csak annyi támogatási jogosultság kerülhet átruházása, amennyi az érintett mezőgazdasági termelőt eredetileg is megillette, illetve amennyi a mezőgazdasági üzemhez eredetileg is tartozott. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre, ha a Magyar Állam átruházás, vagy öröklés jogcímen szerzi meg a támogatási jogosultság tulajdonát. (4) Öröklés esetén a támogatási jogosultság alapján járó támogatás nem része a hagyatéknak. Jogutódlás esetén a támogatási jogosultság alapján járó támogatást a támogatási jogosultságot megszerző jogutód mezőgezdasági termelő veheti igénybe. 6. § (1) A támogatási jogosultság egységértékét – a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a közösségi jogi aktusokban Magyarország részére 2013-ra meghatározott nemzeti felsőhatár figyelembevételével Euróban kell megállapítani. A támogatási jogosultság egységértékét megállapító határozat indokolásában tájékoztató adatként Euróban fel kell tüntetni a támogatási jogosultság alapján 2009-2012-közötti időszakban az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) folyósítandó támogatási összeget. (2) Az azonos igénybevételi feltételek teljesítéséhez kötött támogatási jogosultság egységértéke a közösségi jogi aktusokban, valamint jogszabályban meghatározottak szerint módosítható. (3) A támogatási jogosultság 2009-2012. között a támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítése esetén – a közösségi jogi aktusokban, illetve jogszabályban meghatározottak szerint – évente jogszabályban meghatározott mértékű, a) részben az EMGA-ból, b) részben pedig a központi költségvetésből folyósítandó kiegészítő támogatás nemzeti valutában történő kifizetésére jogosít. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 14 (4) A támogatási jogosultság 2013-ban a támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítése esetén – a közösségi jogi aktusokban, illetve jogszabályban meghatározottak szerint – egységértékének megfelelő, és az EMGA-ból folyósítandó támogatási összeg nemzeti valutában történő kifizetésére jogosít. (5) Közösségi jogi aktusokban meghatározott esetben jogkövetkezményként a támogatási jogosultságra eső kifizetés a jogszabályban meghatározottak szerint csökkenthető, illetve a kifizetés megtagadható. (6) Közösségi jogi aktus, illetve jogszabály határozza meg azt a legkisebb támogatási összeget amely az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelem alapján a mezőgazdasági termelő részére kifizethető. 7. § (1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer közösségi jogi aktusokban meghatározott céljaival ellentétes előnyök megszerzésének elkerülése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vizsgálhatja a támogatási jogosultság megszerzéséhez, illetve a támogatási jogosultság alapján történő kifizetéshez szükséges körülmények mesterséges megteremtését. (2) A támogatási jogosultság alapján történő kifizetéshez szükséges körülmények mesterséges megteremtésének minősül különösen ha a mezőgazdasági termelő nem saját nevében és kockázatára végez mezőgazdasági tevékenységet. (3) Jogszabály a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kötelezően vizsgálandó körülményeket állapíthat meg. (4) A támogatási jogosultság alapján történő kifizetéshez szükséges körülmények mesterséges megteremtése alapjául szolgáló körülmények megszűntetése esetén az egységes támogatási rendszerhez új kérelem nyújtható be, feltéve, ha a kérelem benyújtására egyébként lehetőség van. 8. § (1) A támogatási jogosultságok kiosztására térítésmentesen, adó, valamint illetékfizetési kötelezettség nélkül kerül sor. (2) A támogatási jogosultságok számvitelben történő nyilvántartásával összefüggő sajátos vagyonértékelési szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A támogatási jogosultság jogutódlásakor, átruházásakor, átengedésekor alkalmazandó sajátos – a termőföld átruházására, átengedésére vonatkozó Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 15 szabályokkal összhangban levő – adó valamint törvény állapítja meg.

illetékfizetési szabályokat külön

9. § (1) A jogosult hektárszám megállapításával összefüggő eljárásban a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) szereplő, és jogszabályban meghatározott azonosítási adatokat kell alkalmazni. (2) Amennyiben a támogatási jogosultság átruházására, ideiglenes átengedésére a termőfölddel együtt kerül sor, az erről szóló közokiratnak, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak tartalmaznia kell a földterület MePAR szerinti, és jogszabályban meghatározott azonosítási adatait. (3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti adatok hiányában a támogatási jogosultság átruházására, illetve ideiglenes átengedésére kötött megállapodás érvénytelen. 10. § Amennyiben a támogatási jogosultság átruházására, ideiglenes átengedésére a termőfölddel együtt kerül sor, a termőföldre és a támogatási jogosultságra vonatkozó jognyilatkozat érvényesen csak együtt és azonos módon tehető meg. A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK NEMZETI TARTALÉKA 11. § (1) A támogatási jogosultságok nemzeti tartalékának rendeltetése, hogy a nemzeti agrárpolitikai célok megvalósítása érdekében a közösségi jogi aktusokban, foglaltakkal összhangban támogatási jogosultsághoz juttassa azokat a mezőgazdasági termelőket, akik: a) különleges helyzetbe kerültek, vagy gazdaságszerkezet-átalakítási, illetőleg fejlesztési programban vesznek részt, vagy mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőnek minősülnek, illetőleg b) az egységes támogatási rendszerre való átállás eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek és megfelelnek a támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztására a közösségi jogi aktusokban, valamint jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti cél megvalósítását szolgáló nemzeti tartalék és az (1) bekezdés b) pontja szerinti cél megvalósítását szolgáló elkülönített nemzeti tartalék mértékét és felhasználásának szabályait a közösségi jogi aktusokban Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 16 nemzeti támogatási felső határ és a közösségi jogi aktusokban foglalt korlátozások figyelembe vételével jogszabály állapítja meg. (3) Az elkülönített nemzeti tartalék fel nem használt része vissza kerül a nemzeti tartalékba. (4) Amennyiben a támogatási jogosultság kiosztására a nemzeti tartalékból kerül sor, a támogatási jogosultságok egységértékét a nemzeti támogatási felsőhatár, a támogatásra jogosult összes terület, illetve a támogatási jogosultságok átlagértékének figyelembe vételével egységesen kell megállapítani. 12. § (1) Amennyiben a támogatási jogosultság kiosztására a nemzeti tartalékból került sor, annak forgalmazására a közösségi jogi aktusokban meghatározott sajátos szabályoknak megfelelően kerülhet sor. (2) A támogatási jogosultság kiosztásról rendelkező határozat indokolásában tájékoztató adatként meg kell jelölni annak forgalmazást korlátozó körülményeket. 13. § (1) A támogatási jogosultságról a nemzeti tartalék javára történő lemondás csak térítésmentesen történhet. (2) A támogatási jogosultság megszerzéséért a nemzeti tartalékból térítés nem fizethető. (3) A fel nem használt támogatási jogosultság a közösségi jogi aktusokban megállapított határidő utolsó napját követő napon a törvény erejénél fogva térítésmentesen kerül vissza a nemzeti tartalékba. (4) Érvénytelen az a megállapodás amelyet a (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási jogosultság átruházására, illetve átengedésére kötnek. E körülményre bárki határidő nélkül hivatkozhat. 14. § A nemzeti tartalék felhasználásáról a Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter útján az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 17 A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁG ELSŐ ALKALOMMAL TÖRTÉNŐ KIOSZTÁSA 15. § (1) A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztására a közösségi jogi aktusokban meghatározott nemzeti támogatási felső határ keretei között a) részben a bázis időszakban a mezőgazdasági termelő részére megállapított támogatási adatok figyelembe vételével, részben pedig b) a nemzeti támogatási felső határ regionális felosztásával kerül sor. (2) A támogatási jogosultság első alkalommal történő kiosztásának feltételeit jogszabály állapítja meg, amely tartalmazza különösen a) a figyelembe veendő bázis időszakot, b) a bázis időszakban igénybe vett közösségi és nemzeti forrásból finanszírozott támogatási jogcímeket, valamint c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget. (3) A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor a 2009. november 30-ig jogerősen meg nem állapított igényeket – a támogatási jogosultságok első alkalommal történő megállapítására vonatkozó szabályok szerint – a nemzeti tartalékból kell kielégíteni. 16. § A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztása érdekében az egységes támogatási rendszerhez támogatási kérelem a közösségi jogi aktusokban, illetve a jogszabályban meghatározottak szerint 2009-ben, a jogszabályban meghatározott időpontig nyújtható be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁG ÁTRUHÁZÁSA, ÁTENGEDÉSE 17. § A támogatási jogosultság csak olyan mezőgazdasági termelőre ruházható át, illetve olyan mezőgazdasági termelőnek engedhető át, aki (amely) megfelel a támogatási jogosultság kiosztására meghatározott feltételeknek A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK NEMZETI TARTALÉKA JAVÁRA TÖRTÉNŐ VISSZATARTÁSA Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 18 18. § (1) A támogatási jogosultság visszatartásról, valamint az átvevőt megillető támogatási jogosultságról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási jogosultság átruházásáról szóló megállapodás jóváhagyásával egyidejűleg dönt. (2) Amennyiben a jogosult hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságot és a termőföldet egyidejűleg ugyanazon mezőgazdasági termelő részére ruházzák át, a visszatartás mértéke 0%. (3) Amennyiben a támogatási jogosultságok átruházásakor a (2) bekezdésben foglaltaknál kevesebb termőföldet ruháznak át egyidejűleg ugyanazon mezőgazdasági termelő részére, a fennmaradó rész vonatkozásában a visszatartás mértékét a (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. (4) A támogatási jogosultság föld nélküli átruházásánál alkalmazott visszatartás mértéke a (5)-(6) bekezdés szerinti eset kivételével: a) amennyiben az átruházásra 2011. december 31-ig kerül sor, 50 %; b) amennyiben az átruházásra 2012. január 1. után kerül sor, 30 %. (5) A támogatási jogosultság föld nélküli átruházásánál alkalmazott visszatartás mértéke 0 %, amennyiben: a) a támogatási jogosultságot mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőre, vagy b) fiatal mezőgazdasági termelőre , vagy b) mezőgazdasági termelő részére a teljes mezőgazdasági üzemmel együtt ruházzák át. (6) Amennyiben a jogosult hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságot az annak igénybevételéhez szükséges mezőgazdasági földterületre kötött haszonbérleti szerződéssel egyidejűleg ugyanazon mezőgazdasági termelő részére ruházzák át, a visszatartás mértéke 0 %. (7) Amennyiben a támogatási jogosultságok átruházásakor a (6) bekezdésben foglaltaknál kevesebb termőföldre kötnek haszonbérleti szerződést, a fennmaradó rész vonatkozásában a visszatartás mértékét a (3) – (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. 19. § (1) A visszatartásra a támogatási jogosultság 2013-ra megállapított egységértékének a nemzeti tartalék javára történő csökkentésével kerül sor. (2) A visszatartás részletes szabályait jogszabály állapítja meg. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 19 II.

FEJEZET

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása 20. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 1. § (3) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki: [Külön törvény rendelkezik:] „e) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok kezeléséről, hasznosításáról.” A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása 21. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § Ha a kisajátítás jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, vagy mezőgazdasági őstermelő vállalkozás céljára használt ingatlanát érinti, meg kell téríteni a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét; a kisajátítás által okozott kárt (például termeléskiesés, a tevékenységnek a kisajátítási eljárás miatti szüneteléséből adódó bevételkiesés, többletköltségek), egyéb fizetési kötelezettségeket. (2) A mezőgazdasági vagyonértékű jog jogosultja számára a felkínált csereingatlan akkor tekinthető megfelelőnek, ha az egyben megfelel a közösségi jogi aktusokban, illetve a jogszabályban meghatározott támogatás igénybevételi, mezőgazdasági vagyoni értékű jog haszonbérlete esetén pedig az eredeti haszonbérleti szerződésben meghatározott feltételeknek.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 20 (3) Amennyiben a mezőgazdasági vagyoni értékű jog jogosultja a kisajátítás során teljes, azonnali és feltétlen kártalanításban részesül, a kisajátított ingatlanhoz kapcsolódó mezőgazdasági vagyoni értékű jog a kártalanítási összeget megállapító jogerős döntést követő napon a támogatási jogosultság a törvény erejénél fogva térítésmentesen visszakerül a nemzeti tartalékba.” A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása 22. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik: „(2) A földhasználó a más használatában levő termőföldet mezőgazdasági tevékenysége folytatásához használhatja, amennyiben termőföldjének öntözése érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elvégezni. A használatra a Polgári Törvénykönyvnek a vízellátási és vízelvezetési szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek.” (2) A Tft. 13. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Amennyiben a támogatási jogosultságot, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogot haszonbérleti jogviszonyhoz kapcsolódik, a haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama hét év lehet.” (3) A Tft. 19. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A haszonbérlet felmondása egyben a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog haszonbérletére kötött megállapodás felmondásának minősül.” (4) A Tft. 25/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján kötelező írásba foglalni, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földhasználat ingatlanügyi hatósághoz való bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani. A szerződés eredeti példánya helyett közjegyző által hitelesített másolat is benyújtható.” (5) A Tft. 25/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 21 „(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat.” (6) A Tft. 25/C. § az alábbi új (4)-(10) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A teljes illetve a részleges földhasználati lap másolat első oldaláért, valamint a földhasználati lap szemle másolat első oldaláért 2000 Ft, azt követően oldalanként további 500 Ft, de legfeljebb 50.000 Ft összegű díjat kell fizetnie a kérelmezőnek. Az adatszolgáltatásért fizetett díj a földhivatal saját bevételét képezi. (5) Ingyenes az adatszolgáltatás, ha azt hatóság hatósági feladatai, továbbá bíróság, ügyészség, költségvetési szerv kéri a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából. Az ingyenes adatszolgáltatás feltétele, hogy a megkeresésben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amely alapján az adatszolgáltatás ingyenesen teljesíthető. (6) A díjfizetés az adatigénylés helye szerint illetékes körzeti földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az illetékes megyei földhivatal – ideértve a Fővárosi Földhivatalt is – előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. (7) Az adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező a díjat befizette, illetve készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással történő teljesítés esetén a díj megfizetését igazoló okiratot eredetiben mellékeli. (8) Az adatszolgáltatást elutasító döntés elleni fellebbezés díja 4000 Ft, melyet a (6) bekezdésében foglaltak szerint kell megfizetni. (9) A díjat vissza kell téríteni, ha az adatszolgáltatás iránti kérelem visszavonásáról – a kérelmező szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történő beérkezése alapján – a földhivatal az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (10) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. A visszatérítést kérelemre kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.” (7) A Tft. 25/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 22 „(3) Nem kell az eljárásért díjat fizetni, ha a kérelem az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik”. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 23. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 3. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, míg a 3. § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Amennyiben a közösségi jogi aktusokban az állandó legelőkre vonatkozó szabályok végrehajtása ezt szükségessé teszi, a földügyért felelő miniszter által kiadott rendeletben meghatározott esetekben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a) a művelési ág megváltoztatását engedélyhez kötheti, illetve b) művelési ág visszaállítási kötelezettséget írhat elő.” (2) A Tfvt. 66. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, míg a (2) és (3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik: „(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményeit.” A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosítása 24. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény 7. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés szerinti tárgyévi fizetési kötelezettség teljesítésének minősül, ha a kötelezett nyilatkozik, hogy az egységes támogatási rendszer alapján neki járó támogatási összegből a kárenyhítési hatósági szerződése alapján meghatározott éves összeget beszámítás keretében fizesse ki. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.” Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 23 III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatási jogosultságok számviteli nyilvántartásban történő sajátos vagyonértékelési szabályait rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy: a) a támogatási jogosultságok nemzeti tartaléka javára történő visszatartás részletes szabályait, b) a nemzeti tartalék, valamint az elkülönített nemzeti tartalék mértékét, c) a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból, valamint elkülönített nemzeti tartalékból történő kiosztásának részletes szabályait, d) a támogatási jogosultság egységértékének megállapításánál figyelembe veendő bázis időszakot, és támogatási jogcímeket, e) a támogatási jogosultság egységértéke megállapításának, módosításának részletes szabályait, f) a támogatási jogosultság egységértékére 2009-2012 között közösségi forrásokból fizetendő támogatási összeget, valamint nemzeti forrásból fizetendő kiegészítő támogatási összeget, g) a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülmények mesterséges megteremtésének eseteit, h) a támogatási jogosultság átruházásáról, átengedéséről szóló kérelem benyújtásával összefüggő részletes szabályokat, i) az egy támogatási jogosultságra eső kifizetés növelésének, illetve korlátozásának mértékét és feltételeit, j) a támogatási jogosultság bevonásának részletes szabályait, k) a mezőgazdasági termelő részére az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelemre évente kifizethető legkisebb összeget, l) a mezőgazdasági szakképesítés, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges feltételek megállapításának, valamint azok igazolásának részletes szabályait, m) a támogatási jogosultság átruházására, ideiglenes átengedésére kötött megállapodásban a MePAR-ban szereplő adatok felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 24 26. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tft. 90. § (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti. (2) E törvénynek a Tft. 25/B. §-át és a 25/C. §-át módosító rendelkezései e törvény hatályba lépésével egyidejűleg lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni. (3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tfvt. 66. § (2) bekezdés d) pontja. Az Európai Unió jogának való megfelelés 27. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja: a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; b) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; c) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 25 Általános indokolás A Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) 2003 évi luxemburgi reformja korábbi agrárreformok bázisán építkezve és nem utolsó sorban a WTO agrárliberalizációs folyamat kényszereinek hatására létrehozta az ún. összevont (egységes) gazdaságtámogatási rendszert (a továbbiakban: SPS). A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatások „termeléshez kötött” formában kerültek kifizetésre, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány stb.) előállítása volt. A reform előtti rendszer a piaci impulzusokra történő reagálás helyett a támogatás lehívását tette meg a termelői döntések elsődleges motivációs tényezőjévé, mely tény egyben azt is meghatározta, hogy a termelőnek milyen terméket és azt milyen volumenben volt célszerű előállítania. A gazdasági ösztönző így nem a piac, hanem a kvótákba ágyazott merev termelési szerkezetet konzerváló támogatás volt. Az új SPS rendszer viszont olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem kényszeríti a termelőt eladhatatlan termékek előállítására, hanem jövedelembiztonságának garantálása mellett egy, a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz. A SPS másik fontos eleme, hogy a támogatásért „cserébe” a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Az ún. „kölcsönös megfeleltetési rendszer” így tekinthető egy új támogatási filozófiának is, ahol a társadalom egésze is profitál a termelőknek kiosztott milliárdokból. Az SPS rendszer a támogatások termeléstől történő leválasztását jelenti amellett, hogy egyes gazdasági, ágazatpolitikai és szociális szempontból kiemelt jogcímek esetében megengedi a támogatás további részleges termeléshez kötését is. Az SPS rendszerben egy korlátozottan, de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság (mezőgazdasági vagyonértékű jog) kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, vagyis a támogatás - néhány kivételtől eltekintve - területalapon történik. A jelenlegi SAPS rendszert felváltó SPS-t Magyarországnak legkésőbb 2011ig be kell vezetnie. Mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig intézményivégrehajtási szempontból SPS rendszer 2009. évi bevezetése az adott körülmények között optimális megoldásnak tűnik. Ezt indokolja többek között az, hogy az SPS rendszer a jelenlegi, egyszerűsített terület alapú SAPS/top-up rendszerrel szemben jobban igazodik agrárpolitikai prioritásainkhoz, stabilizálja az üzemi struktúrát és egyszerűsíti az adminisztrációt és kiszámíthatóvá teszi a támogatás igénybevételét. Fontos távlati szempont, hogy jelenleg az SPS rendszer jelenti a KAP fő irányát, az EU-15-ök mellett 2007-től Szlovénia és Málta is ezt alkalmazza, a közösségi szabályozók erre a rendszerre lettek „ráhangolva”, ennek a keretei között van Magyarországnak jelentősebb mozgástere. Reálisan kell azzal is számolni, hogy e rendszer alapelemeiben 2013-után legalább opcionális jelleggel megmarad, így a Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 26 javaslatban írt konstrukció előnyeivel hosszabb távon is számolni kell. Ezzel szemben a SAPS rendszert az Európai Bizottság egy átmeneti kényszermegoldásnak tekinti, melynek keretei között nemzeti érdekeink érvényesítése évről évre nehezebb lesz, hiszen ezek képviselete gyakran olyan speciális jogi normák meghozatalát igényli, melyek megalkotására a Bizottságot egyre kevesebb hajlandóságot mutat. A SAPS rendszer keretei között ugyanis már néhány éven belül bekövetkezik a mezőgazdasági üzemek között a támogatások nivellálása, így azok a gazdaságok, amelyek jelenleg a magas hozzáadott érték (főként állattenyésztés) mellett üzemi szinten is nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, a részükre kifizetett támogatás évről évre csökkenne, így versenyhátrányuk csak fokozódna. Ez a versenyhátrány a régi tagállamok esetében különösen szembetűnő lenne, hiszen azáltal, hogy ezen tagállamok esetében várhatóan hosszabb távon megmaradna az üzemi szinten differenciált támogatási rend, egyben azt is jelentené hogy a támogatás területén meglevő versenyelőnyük is konzerválódna abban az esetben, ha Magyarország még időben nem alakítaná át támogatási rendszerét. Ennyiben a javaslatban megfogalmazottak az agrárgazdaság alapvető stratégiai kérdését is jelentik. Ezen körülmények is indokolják, hogy bizonyos kérdések (így pl. a bevezetés időpontja, az alkalmazandó konstrukció) miután alapvető jogok hosszú távú gyakorlását érintik, törvényi szinten kerülnek megfogalmazásra. Az SPS modellválasztás alapvetően azt jelenti, hogy a támogatási jogosultság milyen elvek szerint kerül kiosztásra. Az SPS rendszer magyar modellje eleget kíván tenni a KAP reform által szabott, a közvetlen termelői támogatásokra vonatkozó előírásoknak. Messzemenően figyelembe veszi a magyar agrárium stratégiai célkitűzéseit, szolgálja a közel 200 ezer mezőgazdasági földhasználó jövedelembiztonságát, hozzájárul az uniós források teljes körű lehívásához és elősegíti a hatályos környezetvédelmi, állatjóléti, növényegészségügyi és élelmiszer-higiéniai szabályok érvényesülését azáltal, hogy a támogatások folyósítását ezen feltételek teljes körű betartásától teszi függővé. A rendszer keretében, a Csatlakozási Szerződés a közvetlen agrártámogatások fokozatos bevezetésére és nemzeti kiegészítésére vonatkozó előírásainak figyelembe vételével 2013-ban, amikor Magyarországon a közvetlen támogatások szintje eléri az EU-15-ökét, több mint 1,3 milliárd euró éves uniós támogatás kerülhet szétosztásra. Fontos, hogy ez a jelentős támogatási volumen az ágazat több mintegy 200 ezer vállalkozásának és háztartásának eredményes gazdálkodását mind a jövedelembiztonság megteremtésén, mind pedig a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül segítse. Ugyanakkor a földbérleti rendszer révén addicionális jövedelem realizálásának lehetősége is megteremtődik több millió, főként vidéki állampolgár számára. Fontos jogalkotói szándék az is, hogy olyan szabályozási rendszer kerüljön kialakításra, amely a mezőgazdaságból élethivatásszerűen megélni kívánók gazdasági és jogi helyzetét erősítse első sorban azokkal szemben, akik csak a támogatások igénybevétele érdekében folytatnak látszat mezőgazdasági tevékenységet. Az új támogatási rendszer jótékony hatásait annak elsődleges haszonélvezőin, vagyis a kb. 5 millió ha mezőgazdasági terület használóin túl a társadalom egy sokkal szélesebb rétege is élvezi: a vállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók családtagjai, Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 27 a földtulajdonosok, az élelmiszertermékek fogyasztói és a rendszer kedvező környezeti hatásain keresztül az állampolgárok legszélesebb rétegei. A KAP 2003. évi reformjának legfontosabb intézkedése a támogatások termeléstől való leválasztása, vagyis SPS-rendszer bevezetése. A piacorientált és fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése céljából a termékek helyett a termelők támogatása kerül előtérbe. A megreformált KAP nagy hangsúlyt helyez a minőségre, az élelmiszerbiztonságra, az állatjólétre és a környezetvédelemre, ennek megfelelően bevezetésre kerül a kölcsönös megfeleltetés szabályrendszere. Az összevont támogatás elsődleges célja, hogy a termelőknek minél megbízhatóbb jövedelmet biztosítson. Továbbá az, hogy annak tudatában lehessen termelési döntéseket hozni, hogy a támogatás összege általában független attól, hogy mit termel, így a termelés szerkezetét a kereslethez lehet igazítani. A nyilvánosság számára a közvetlen támogatások fenntartásának elfogadását az is segíti, ha láthatóvá válik, hogy a termelők a vidéken létfontosságú feladatok elvégzéséért cserébe jutnak támogatáshoz, így a termelés helyett a felvett közvetlen támogatások környezetvédelmi, állatjóléti, és élelmiszerbiztonsági előírások teljesítéséhez kötöttek. A fő cél érvényesülése mellett a tagállamok a támogatás egy kisebb részét még továbbra is köthetik termeléshez. A gazdálkodónak ahhoz, hogy összevont gazdasági támogatásban részesülhessen, támogatási jogosultságokra van szüksége. Ezeket a jogosultságokat a referenciaidőszak során kapott támogatások alapján kell kiszámolni, vagyis az összevont gazdaságtámogatáshoz megállapításra kerül, hogy mennyi támogatási jogosultsága van a gazdálkodónak, gazdaságnak, mezőgazdasági üzemeknek. A szabályozás szerint – a Csatlakozási Szerződés és a Tanács 1782/2003/EK rendelete – az EU régi tagországai (EU-15), valamint az egyszerűsített területalapú támogatást (SAPS) nem alkalmazó két új tagországnak (Szlovénia és Málta) legkésőbb 2007-től az SPS-re kell, hogy átálljanak. Az SPS támogatást legkorábban 2007. legkésőbb pedig 2011-től a többi új tagországnak is – köztük Magyarországnak – be kell vezetnie. A KAP reform alapján a termelői közvetlen támogatás elsősorban már nem bizonyos termékek folyamatos előállításához kötött, hanem az egyénileg meghatározott, korlátozottan forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság alapján lehet támogatáshoz jutni. A kiosztott támogatási jogosultság a gazdaság tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult terület alapján lehet támogatásként érvényesíteni. Amennyiben – jogosult terület hiányában – az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét három évig nem képes támogatásként igénybe venni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis az adott gazdaság számára elvész. A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető. A mezőgazdasági üzem, gazdaság tulajdonában lévő támogatási jogosultságok az adott tagországon vagy régión belül, földterülettel vagy anélkül: – átruházhatók (értékesíthetők), – ideiglenes átengedése, Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 28 – természetes személy esetében örökölhetők. A támogatási jogosultság alapján kapható támogatás tehát már nem egy adott termék előállításától függ, hanem a használatban lévő – a jogosultságok számával megegyező hektárszámú – mezőgazdasági terület alapján kerül kifizetésre, továbbá meghatározott szakmai előírások betartásához kötődik. Összegezve az SPS támogatás igénybevételének feltételei: – a gazdálkodónak tehát támogatási jogosultsággal és – megfelelő méretű mezőgazdasági területtel, vagy speciális esetben állatállománnyal kell rendelkeznie – továbbá be kell tartania a kölcsönös megfeleltetés (környezetvédelmi, köz- és növény-egészségügyi, állatjóléti és higiéniai, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó) követelményrendszerét. Az SPS rendszer rugalmas, az egyes tagállamok modellvariációkból választhatják ki a termelőik számára legelőnyösebb változatot. A választás lényege, hogy a támogatási jogosultság többféle alapon kerülhet kiosztásra, amely befolyásolja a jogosultságok hektáronkénti értékét. A tagállam számára a támogatás összegszerű megállapításának alapja az un. támogatási felsőhatár, a nemzeti boríték. Miután a tagállamnak lehetősége van a továbbra is bizonyos termékek esetében termeléshez köthető támogatásokat is alkalmazni, így ezek összegét, valamint a képzett nemzeti tartalékot le kell vonni a nemzeti borítékból, és a megmaradt összeg képezi az SPS jogosultságok összességét (SPS boríték). Míg a történelmi modellben a referencia-időszakhoz kapcsolódó átlagos és üzemenként differenciált támogatási jogosultságot osztanak ki a termelőknek, addig a regionális modell olyan nivelláló jogosultság-kiosztást tesz lehetővé, amely nincs tekintettel arra, hogy az üzem milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, milyen támogatásokat kapott vagy milyen termeléshez köthető költségei vannak. A két rendszer előnyeit ötvözi az ún. „hibrid” modell, amely a nivelláló területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponense a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként, míg a fennmaradó rész történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan kerül kiosztásra a gazdálkodónak úgy, hogy a két komponens (fix és változó) összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva. Az új tagországok számára a KAP reform a SAPS-hoz való hasonlóság miatt kötelezően a regionális modellt írta elő és csak későbbi jogszabály változással teremtődött meg a hibrid modell kialakításának lehetősége ezekben az országokban. A javaslat a hibrid modell bevezetéséhez szükséges nemzeti hatáskörbe tartozó rendelkezéseket állapít meg. Az SPS támogatás alapvetően termeléstől függetlenített jövedelemtámogatást jelent, amely magába olvasztja az összes korábban termeléshez kötött támogatásformát, úgy mint a gabona, olaj- és fehérjenövények, vetőmagok, hüvelyesek, durumbúza, dohány, cukorrépa, keményítő burgonya, gyapot, komló, rizs, olíva, szarvasmarha, juh és kecske, tej termelése után kifizetetteket. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 29 A KAP reform elfogadása érdekében kötött kompromisszumok eredménye, hogy továbbra is lehetőség van a korábbi gyakorlatnak megfelelő valamilyen mértékben termeléshez kötött támogatási komponensek alkalmazására. A termeléshez kötés fenntartásának ágazatpolitikai, termelésösztönzéssel kapcsolatos okai vannak. A tagállam a támogatási felsőhatár egy részét visszatarthatja ún. nemzeti tartalék címén. A nemzeti tartalék tartalmazza a támogatási felsőhatár és a támogatási jogosultságok összességének különbségét is, amennyiben az utóbbi a kisebb (ki nem osztott jogosultságok). A nemzeti tartalék összege növekszik továbbá a fel nem használt támogatási jogosultságokkal, amelyek automatikusan a nemzeti tartalékra szállnak, továbbá a tagállamok által opcionálisan alkalmazott, a jogosultságok értékesítéséhez kapcsolódó százalékos elvonásokkal. Magasabb elvonási kulcs alkalmazható pl. föld nélküli jogosultság-elidegenítés esetében. A nemzeti tartalék felhasználása speciális esetekhez köthető. A tagállam a tartalék terhére objektív és diszkriminációmentes feltételrendszer alapján új támogatási jogosultságokat oszthat ki, illetve a meglévők fajlagos értékét növelheti. Nemzeti tartalék az SPS rendszer relatív zártságán javíthat. A nemzeti tartalék szolgálhat fontos ágazatpolitikai célokat, kapcsolódhat szerkezetátalakítási programokhoz és kezelhet bizonyos vis major és jogszabályban felsorolt egyéb speciális helyzeteket. Az új tagországok a tartalékot a SAPS/SPS átállás következtében előállt speciális esetek kezelésére is felhasználhatják. Az új tagállamok részére fennálló megnövelt nemzeti tartalék lehetővé teheti a SAPS/top up rendszer ágazati támogatási preferenciáinak „átmentését” az SPS rendszer idejére. Egész számmal ki nem fejezhető töredék hektárok után töredék jogosultságok kerülnek megállapításra. A szétválások, fúziók, birtokrendezés stb. következtében további töredék hektárok és - akár különböző fajlagos értékű - töredék jogosultságok is keletkezhetnek, amelyeket szintén a nemzeti tartalékon keresztül lehet „konszolidálni”. A kölcsönös megfeleltetés a megreformált KAP egyik központi eleme. A kölcsönös megfeleltetés azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőknek az uniós támogatás csökkenésének elkerülése érdekében egy sor szabályt kell betartaniuk. A kölcsönös megfeleltetésnek kettős a célja, hogy segítséget nyújtson a fenntarthatóbb gazdálkodáshoz, és jobban összhangba hozza a KAP-ot a fogyasztók és az adófizetők elvárásaival. A rendszer lehetőséget teremt a mezőgazdasági termelőnek juttatott közvetlen kifizetések csökkentésére vagy megszüntetésére abban az esetben, ha a termelő nem tartja be a szabályokat. Két részből: a „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből” és a „helyes mezőgazdasági- és környezeti állapot fenntartásából” áll. Az előírt követelmények 19 közösségi jogszabályt ölelnek fel, míg a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot minimumkövetelményeit a tagállamoknak kell meghatározni egy uniós keret alapján. A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének a mezőgazdasági üzem szintjén kell eleget tenni. A jogkövetkezményeket is üzemi szinten alkalmazzák. A kölcsönös megfeleltetés egyes szabályainak alkalmazására – az SPS rendszerre való átállástól függetlenül – már 2009-től kezdődően sort kell keríteni. Ezek a jogszabályok Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 30 már a nemzeti jogrendek részét képezik, és betartásukat különféle szervek hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, de a közvetlen támogatások folyósításának az SPS rendszer bevezetése előtt nem voltak feltételei. Az SPS rendszerben a fizikai ellenőrzésre kiválasztott kérelmezőket a kifizető ügynökségnek a kölcsönös megfelelés követelményei alapján is – az érintett szakhatóságok bevonásával – ellenőriznie kell, és az estleges meg nem felelést további szempontok szerint kell súlyoznia, majd megállapítani a támogatás csökkentésének mértékét vagy a támogatásból történő teljes kizárást. Vizsgálandó, hogy a nem-teljesítés szándékos vagy hanyagságból fakad, ismétlődő vagy alkalomszerű stb. Az egyes „meg nem felelések” következtében alkalmazandó egyedi szankciókat összegezni kell, és a teljes támogatás vonatkozásában kell megállapítani egy csökkentési kulcsot. Fő szabályként – a SAPS/top up rendszerrel ellentétben – támogatási jogosultság csak jogosult területtel együtt eredményez támogatást. Derogációként, bizonyos esetben azok a szarvasmarha és juhtartók, akik támogatási referenciával igen, de megfelelő földterülettel nem rendelkeztek terület nélkül is kaphatnak támogatást, amennyiben a nagy számosállat egységben (LU) kifejezett állatlétszámuk legalább felét megtartják. Ezen támogatási jogosultságokat „speciális feltételektől függő támogatási jogosultságoknak” nevezzük, hiszen ezek nem tekinthető a termeléstől teljesen függetlennek, de mégis az SPS rendszer részét képezik. Mivel ezek a támogatási jogosultságok földterülettől függetlenül is aktiválhatók, a normál jogosultságoktól elkülönülten kell őket kezelni. A speciális támogatási jogosultságok igénybevételének lehetősége az új tagállamok területnélküli állattartói részére is fennáll. Az SPS hazai modelljének kialakításánál az alábbi szempontokat érvényesülése a legfontosabb: – a mezőgazdaság termelés fejlődésének elősegítése azáltal, hogy a gazdálkodók biztonságát erősítsük a jelenlegi földhasználati viszonyok stabilizálásával, kiegyensúlyozott földpiac fenntartásával, – az állattenyésztési ágazatok preferenciájának maximális figyelembevétele, – a piaci viszonyokhoz igazodó szerkezeti kiigazítás ösztönzése, – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal (ÚMVP) való teljes összhang megteremtése. Lényeges technikai szempontok: – a rendszerben rejlő szabályozási rugalmasság maximális kihasználását, – a SAPS-ról történő átállás minél kisebb megrázkódtatásokkal történő megvalósítását az egyes szereplők egyéni veszteség-haszon optimalizácóján keresztül, – az igazságosság, az átláthatóság és végrehajthatóság elveinek alkalmazásán keresztül az átállás társadalmi elfogadhatóságának megteremtését, – az átállás adminisztrációs terheinek ésszerű korlátok közt tartását, a várható jogviták számának csökkentését, – a finanszírozhatóság és a pénzügyi tervezhetőség szempontjainak figyelemmel kísérését. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 31 – Magyarországnak a nemzeti támogatáspolitikai célkitűzéseinek érvényesítésére az adott jogszabályi korlátok között lehetősége van. A javaslat ezen prioritások érvényesítéséhez is biztosítani kívánja a jogi kereteket. A támogatási jogosultságok az alkalmazás első évében kerülnek kiosztásra, 2013. évi 100%-os névértéken. A tényleges kifizetés ennél a tárgyévben kisebb lesz, meghatározott „diszkont” szint lesz érvényes. A szerzett jogosultságok hektárra vetített értéke üzemenként eltérő, a támogatás lehívása csak jogosult területtel lehetséges. Miután a támogatási jogosultság egységértéke több évre előre kiszámítható, így tényleges vagyoni értéket fog képviselni e jogosultság. Az SPS első évében kiosztásra kerülő támogatási jogosultság két komponensből fog állni. Az első komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult területtel rendelkező földhasználót megillet. Ez az un. regionális komponens. A regionális komponenshez meg kell állapítani az országos SPS regionális támogatási borítékot, amit elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal. Ez a komponens a SAPS támogatás „meghosszabbítását” jelenti, ahol a jogosult terület a SAPS terület mínusz szőlőültetvények lesz. A második komponens pedig (az, ami differenciál) az un. kiegészítő komponens. A differenciálás objektív módon kerül meghatározásra, mivel az üzemszintű kiegészítő referenciaösszeg az üzem által a bázisidőszakban igénybe vett ágazat- és üzemspecifikus támogatások (ágazati top up-ok és külön cukorkifizetés) arányában történik. A kiegészítő komponenshez meg kell állapítani az országos kiegészítő SPS borítékot, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítő borítékból – a modell lényegét jelentő – elosztási rendszer segítségével egyéni referenciaösszegek kerülnek megállapításra, az elosztva a jogosult hektárszámmal, és az így kapott érték a kiegészítő komponens. A termelő jogosultságainak száma a bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a regionális komponens+ kiegészítő komponens összege adja. A kiegészítő komponens a nemzeti tartalékból kerül kiosztásra az áttérés évében, tehát a nemzeti tartalék arányát országos szinten a kiegészítő boríték / SPS keret osztása adja. A közösségi szabályozás a SAPS-ról az SPS-re történő áttérés évében nem korlátozza a nemzeti tartalék nagyságát, csak azt rögzíti, hogy az elosztást objektív kritériumok alapján kell megvalósítani. A top-up keretében megvalósított differenciálás „átültetése” logikus, a közösségi szabályozás elveivel összhangban levő megoldás. Technikailag tehát két nemzeti tartalékot kell képezni az áttérés évében: – a hagyományos tartalékot, – a kiegészítő komponensekből álló tartalékot. Ezen utóbbi mértékének változtatásával generáljuk az egyes hibrid modellváltozatokat. A támogatási jogosultságok termelői szintű elosztásának, termeléstől való elválasztásának következménye, hogy versenyhátrányba hozza a termelésbe újonnan Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 32 bekapcsolódókat. Ennek enyhítése, a további szerkezetátalakítás biztosítása érdekében a tagországoknak lehetőségük van arra, hogy az SPS alkalmazása idején nemzeti tartalékot képezzenek, és abból objektív kritériumok alapján támogatási jogosultságot adjanak pl. a fiatal gazdáknak, vagy a tevékenységüket újonnan megkezdő termelőknek. Ez az un. klasszikus nemzeti tartalék. Magyarország élni kíván azzal, az új tagállamok részére fennálló lehetőséggel, hogy az SPS szempontjából az ország területe egy régiónak legyen tekinthető. E régió nem azonos a tervezési vagy statisztikai célokat szolgáló régió fogalommal, kifejezetten a vonatkozó közösségi jogi aktus nemzeti végrehajtását jelenti. Magyarország az SPS alkalmazása alatt is az 1 ha minimális üzemméretet kívánja előírni. A támogatási jogosultságok értékesítésekor a nemzeti tartalék részére történő elvonás mértéke, illetve a föld nélküli vagy a földdel együtt történő értékesítéshez kapcsolódó elvonás eltérése nemzeti hatáskörben elvégzendő, alapvetően birtokpolitikai döntés. Szükséges azt is törvényben kimondani, hogy a jogosultságok, mint vagyonértékű jogok első kiosztása eredeti szerzésnek minősül, így nem adóköteles. A támogatási jogosultság átruházásakor (pl. eladás, ajándékozás, csere) a nemzeti tartalék javára bizonyos „visszatartási” lehetőségekkel lehet élni. A visszatartás célja a nemzeti tartalék feltöltése, amiből az új belépők támogatási jogosultságokat kaphatnak. A 1782/2003/EK rendelet 71k cikke értelmében a tagállamok az egységes támogatási rendszerre való átállásról a bevezetés évét megelőző augusztus 1-ig dönthetnek, melyről a Bizottságot tájékoztatni kell. Indokolt, hogy az átállás alapvető jogi rendje még az átállás bejelentését megelőzően kerüljön kialakításra. Az egységes támogatási rendszer bevezetésről való döntés a tagállam felelőssége, annak elfogadásáról az EU egyetlen szerve sem hoz külön döntést. A javaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy a magyar agrárgazdaságot érintő legfontosabb kérdésekről (az átállás időpontjáról, valamint az alkalmazandó legfontosabb strukturális kérdésekről) a nemzeti szuverenitás legfőbb letéteményese, az Országgyűlés döntsön. A javaslatban szereplő kérdések önálló törvényben való szabályozását az teszi indokolttá, hogy amíg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) eljárási, addig a javaslat döntően anyagi jogi kérdéseket szabályoz. Az önálló törvényi szabályozást jogpolitikai megfontolások is indokolják. A támogatási jogosultságok bevezetése az agrárgazdaság számára olyan alapvető, stratégiai kérdéseket szabályoz, amely érezhető változásokat fog eredményezni a jogrendszer más elemeiben is. A javaslat részben az alábbi közösségi jogi aktusok nemzeti végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 33 megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; b) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; c) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. A javaslat a fenti közösségi jogi aktusok esetében csak a jogi, vagy gazdaságpolitikai megfontolásból szükséges kérdéseket szabályozza törvényi szinten, míg a szakmai részletkérdések szabályozására a Kormány, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter kapna felhatalmazást. Részletes indokolás Az 1. §-hoz Ad. (1) bekezdés: A javaslat által érintett nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozási területeket öleli fel. A javaslat által érintett nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozási kör nem teljes. A kapcsolódó jogterületek szabályainak megállapítását, módosítását részben a javaslat záró rendelkezései tartalmazzák, részben pedig később kerülnek megalkotásra. A felsorolt témakörökre vonatkozó alapvető közösségi anyagi jogi rendelkezéseket a Tanács 1782/2003/EK rendelete, valamint a Bizottság 795/2004/EK rendelete tartalmazza. Ad. (2) bekezdés: A javaslat meghatározza azt az eljárási rendet, amelynek alkalmazásával a kérelmeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elbírálja. A javaslat többi rendelkezése döntően anyagi jogi kérdéseket szabályoz. A mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv döntéseit mint akrreditált kifizető ügynökség hozza meg. Ad. (3) bekezdés: A javaslat rendelkezéseit a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni, illetve értelmezni. Az alapvető rendelkezéseket a javaslat záró rendelkezései külön is felsorolják. Ad. (4) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 71e cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország egyetlen régiónak tekinthető, amelyet a javaslat törvényi szinten is Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 34 rögzít. Az alkalmazásra kerülő rendszer alapvető gazdaságpolitikai, stratégiai értékítéletet tükröz, ezért is indokolt, hogy e kérdésben az Országgyűlés döntsön. A 2. §-hoz Ad. a) pont: A közösségi jogszabályok magyar fordítása részben a „kiosztás” (lásd pl. 795/2004/EK rendelet 3. szakaszának a címe) részben pedig az „utal ki”(lásd pl. 1782/2003/EK rendelet 71d cikk (2)-(3) bekezdését) kifejezést használja. Annak érdekében, hogy a hazai jogalkalmazás egységes legyen, a javaslat egységesen a kiosztás fogalmat használja, amely tartalmában a támogatási jogosultság kérelemre, határozatban történő megállapítását jelenti. Ad b) pont: A mezőgazdasági termelő fogalmának tagállami szintű meghatározása az EU tagállamainak egyik legfontosabb agrárpolitikai döntése. A javaslatban szereplő kritériumok megteremtik annak a lehetőségét, hogy a szabályozás szintjén is egyértelműen elkülönüljenek a mezőgazdasági tevékenységgel élethivatásszerűen foglalkozó, rendszeres piaci szereplőnek minősülő mezőgazdasági termelők azoktól, akik első sorban saját fogyasztásra termelnek. Meg kell jegyezni, hogy ezen kettősség tekintetében már konszenzus alakult ki az érintettek között (lásd: az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 4. § (1)-(2) bekezdésében megfogalmazott különbségtételt.) A javaslat a mezőgazdasági termelő fogalmán keresztül próbál meg különbséget tenni a szabályozás szintjén is a két nagy társadalmi csoport között. Látni kell, hogy a versenyszférában működők számára nem ugyanazok az általános gazdálkodási feltételek (lásd pl. a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos feltételek kötelező teljesítése, és az ehhez nyújtott közösségi támogatást a mezőgazdaság piaci szereplői tekintetében, amely korlátozások viszont nem vonatkoznak a támogatási rendszerben részt nem vevő, egyébként mezőgazdasági tevékenységet folytatókra.) A javaslatban szereplő feltételek egyébként olyan általános feltételek, amelyek a tényleges mezőgazdasági tevékenység folytatásához elengedhetetlenek, teljesítésük nem tér el az általános gazdálkodási gyakorlattól, viszont alkalmasak arra, hogy hosszabb távon kiszűrjék azokat, akik nem folytatnak valós mezőgazdasági tevékenységet. Ez egyébként a javaslat egyik meghatározó szakmapolitikai koncepciója. A közösségi jogi aktusokban meghatározott általános feltételeken túlmenően valamennyi régi EU tagállam nemzeti szinten fogalmazza meg a gazdaságpolitikai értékítéletet is tükröző kritériumokat. A mezőgazdasági termelő fogalomnál alapvető kritériumnak kell tekinteni, hogy mezőgazdasági tevékenységét saját nevében és saját kockázatára végezze. Ezzel az elhatárolással különbséget lehet tenni aközött, hogy az érintett személy a termelési folyamat egészéért, vagy csak egy részéért (pl. felesbérlő, részesművelő, állatoknál a bértartás, vagy egy-egy munkafolyamat végzésére történő vállalkozás) felelős. Ugyanaz a földterület, állatállomány, illetve támogatási jogosultság mindig csak egy termelő esetén ad jogosultságot a támogatás igénybevételére. Ez az egyértelmű helyzet egyben segíti pl. a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését is. Más megközelítésben, azt a termelőt kell a szabályok betartásáért felelős személynek Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 35 tekinteni, aki benyújtja a támogatási kérelmet. A 2007. évi XVII. törvény 28. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a mezőgazdasági termelőkre, illetve a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó nyilvántartásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél nyilvántartáson belül gondoskodik. A fogalom megteremti annak a lehetőségét, hogy az ügyfélnyilvántartás, mint legnagyobb halmazon belül a mezőgazdasági termelők halmazát el lehessen különíteni, ami önmagában nem eredményezi új regisztrációs szám kiadását. Az elkülönülés alapja: részvétel az egységes támogatási rendszerben. Ez az elkülönítés a termelőhöz kapcsolódó regisztrációs szám, valamint a támogatási jogosultság alapján történne. Ugyanezen logika szerint történne a mezőgazdasági üzemek elkülönítése is. Az elkülönítést az teszi szükségessé, hogy a 1782/2003/EK rendelet végig a mezőgazdasági termelőkre, illetve a mezőgazdasági üzemekre vonatkozóan állapít meg szabályokat (pl. 1782/2003/EK rendelet 19. cikk). A saját néven, illetve saját kockázatra folytatott mezőgazdasági tevékenységre való utalás összhangban van a 795/2004/EK rendelet 2. cikk k) pontja szerinti meghatározással, valamint iránymutatásul szolgálhat a 1782/2003/EK rendelet 29. cikkében foglaltak alkalmazásához (támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülmények mesterséges megteremtése). A mezőgazdasági termelők személyazonosságának megállapításáról a 796/2004/EK rendelet 5. cikk f) pont rendelkezik. Ez az azonosítás többek között a regisztrációs szám alkalmazásával is sor kerülhet. Erre figyelemmel a mezőgazdasági termelő fogalmánál a nyilvántartásba vétel – nem előzetesen, hanem legkésőbb a támogatási kérelemmel egyidejűleg – nem lehet ellentétes a közösségi jogi aktusokkal. Ezen túlmenően az EU régebbi tagállamaiban alkalmazott gyakorlat, miszerint a mezőgazdasági termelő fogalmának nemzeti jogszabályokban történő, a közösségi joghoz képest szűkítő rendelkezéseket is tartalmazó megfogalmazása az adott tagállam alapvető nemzeti érdekeltségi viszonyait is tükrözi. Ad c) pont: A jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén házasságkötéssel is szerezhető nagykorúság még a 18. életév betöltése előtt. Nincs jogi, vagy szakmai indoka annak, hogy ezen, egyébként cselekvőképes személyeket megfosszuk a mezőgazdasági vállalkozásban való részvételtől, illetve az ahhoz nyújtandó támogatástól. A negyvenedik életév összhangban van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program gazdaság átadási támogatásra meghatározott követelményekkel. Ad d) pont: E fogalom meghatározás a mezőgazdasági termelő személyén, valamint az ahhoz tartozó regisztrációs számon keresztül kapcsolja össze a mezőgazdasági üzemhez tartozó gazdálkodási egységeket. E fogalom meghatározására azért is szükség van, mivel pl. a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése, a jogkövetkezmény alkalmazása szintén üzemi szinten történik. A támogatási jogosultság egységértékének megállapítására a termelő részére üzemi szinten kifizetett támogatások szolgálnak, továbbá ugyancsak üzemi szinten vizsgálják a támogatható területet is. Az üzem fogalomhoz szorosan kapcsolódik az ahhoz tartozó vagyon fogalmának meghatározása. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 36 E megoldás egyébként nem kell hogy azt jelentse, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél külön üzemi nyilvántartást kelljen felfektetni, hiszen a nyilvántartásban szereplő, és regisztrációs számmal rendelkező összes ügyfélhez kisebb halmazt képez a mezőgazdasági termelők csoportja. Ezen túlmenően egy adott földterület (parcella) az ENAR-ban nyilvántartott állat,valamint a tartási hely, továbbá a támogatási jogosultság mindig csak egy személyhez, a mezőgazdasági termelőhöz és ezen keresztül egy mezőgazdasági üzemhez kapcsolható. A 1782/2003/EK rendelet 2. cikk b) pontja a mezőgazdasági üzem fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: „adott mezőgazdasági termelő által vezetett ugyanazon tagállam területén található termelőegységek összesége” A 795/2004/EK rendelet 2. cikk j) pontja a termelési egység fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: „termelési egység: legalább egy olyan terület, amely a bázisidőszak során közvetlen támogatásokra vonatkozó igényt alapozott meg…” A javaslat a közösségi jogi aktusok által biztosított keretek közötti fogalom meghatározást ad. A javaslat a mezőgazdasági üzemet vagyonösszességnek definiálja. E vagyon az SPS szempontjából két részre osztható: az a vagyon, amelyet a termelő az egyíséges támogatási kérelemben megjelöl (föld, állatállomány, támogatási jogosultság) és az egyéb eszközök, mely utóbbiak az SPS rendszer keretében nem kerülnek nyilvántartásra, de a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükégesek. (gépek, felszerelések, épületek). A javaslatban szerereplő megfogalmazás nem tesz különbséget aközött, hogy az egyes vagyonelemek a termelő tulajdonában, illetve használatában vannak, mivel a támogatás igénybevétele szempontjából a tényleges használat a mérvadó. A javaslat felsorolja azon vagyonelemeket, amelyeket az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben (IIER) amúgy is nyilvántart, illetve a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezések betartásakor az illetékes hatóságok amúgy is ellenőriznek. Ezek a vagyonelemek egyben a mezőgazdasági termelőt megillető támogatás alapjául is szolgálnak. Így ezen vagyonelemek képezik a támogatás kifizetésének a jogalapját, illetve részben a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzés alapját (lásd pl. 1782/2003/EK rendelet 44. cikk (2) bekezdése, 71/A cikk (3) bekezdés, 71/F cikk (1) bekezdés). Az egyes vagyonelemek között a termelő, illetve a termelő regisztrációs száma teremti meg a kapcsolatot. Ennyiben a fogalom meghatározás az üzemet vagyon összességnek is tekinti. E megközelítésre azzal összefüggésben kerül sor, hogy a támogatási jogosultság megállapításánál a történeti részt a bázis évben üzemi szinten igénybevett támogatások figyelembe vételével kell megállapítani. Az üzem, valamint az üzemhez tatozó vagyon fogalmának tisztázására azért is szükség van, mivel pl. a későbbiekben ettől is függ, hogy szervezeti átalakulás esetén van e jogutódlás, vagy nem, illetve az milyen mértékű, továbbá kihatással lehet a támogatási jogosultságok forgalmazásánál alkalmazandó visszatartás mértékére is). A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok fogalma – figyelemmel a 2007. évi XVII. törvény 9. § n) pontjában foglaltakra – tágabb, mint a támogatási jogosultság fogalom.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 37 Az ENAR-al kapcsolatos nyilvántartási szabályokkal kapcsolatosan részletes szabályokat tartalmaz - az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet, - a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről,valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, - a sertések jelöléséről,valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet, - a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet. A tartási helyekkel kapcsolatos részletes nyilvántartási szabályokat a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet tartalmazza. A 1782/2003/EK rendelet 18. cikk (2) bekezdése értelmében az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer magában foglalja a szarvasmarha, juh, és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszer is. A 25. cikk (2) bekezdése értelmében az állatok nyilvántartására szolgáló rendszernek kompatibilisnek kell lennie az integrált rendszerrel. Az alábbiakban szemléltetésképpen a 1782/2003/EK rendelet néhány olyan rendelkezése, amely az üzem fogalommal hozható összefüggésbe: – 6. cikk (2) bekezdés b) pont: támogatáscsökkentés, kizárás akkor alkalmazható, ha az előírások megsértése a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági földterületével kapcsolatos – 19.cikk (1) bekezdés: „A számítógépes adatbázis a támogatási kérelmekből nyert adatok mezőgazdasági üzemenként történő nyilvántartására szolgál” – 22. cikk (1) bekezdés: az egységes támogatási kérelemben szerepelni kell a mezőgazdasági üzem minden mezőgazdasági parcellájának – 40. cikk (4) bekezdés c)-d) pontja értelmében vis maiorként ismerhető el a mezőgazdasági üzem földterületét lényegesen súlytó, súlyos természeti csapás, illetve a mezőgazdasági üzem állattartásra szolgálóépületeinek megsemmisülése véletlen baleset következtében – 44. cikk (2) bekezdése: „A „támogatható hektárszám” a mezőgazdasági üzem szántóföldből, és állandó legelőből álló földterülete…” – 71a cikk (3) bekezdése: támogatásra jogosult minimális üzemméret meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik – 71f cikk (1) bekezdése értelmében valamennyi mezőgazdasági termelő részére jár jogosultság, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található. A 796/2004/EK rendelet a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggésben a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatosan az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: - 12. cikk (1) bekezdés d) pontja: az egységes kérelemnek a támogatási jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell különösen a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 38 azonosítását lehetővé tevő adatok, hektárban kifejezett területük két tizedes jegy pontossággal, elhelyezkedésük, és adott esetben hasznosításuk, valamint arra vonatkozó információ, hogy a mezőgazdasági parcellát öntözik-e - 12. cikk (3) bekezdés: a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosításáról tartalmaz rendelkezést (referencia parcellák) - 45. cikk (1) bekezdés: az ellenőrzési minta kiválasztása üzemi szinten történik - 65. cikk (2) bekezdés: a támogatás csökkentésnél alkalmazott felelősségi, felróhatósági szabályok (üzemért felelős okozta a meg nem felelést, üzem átruházása esetén az új tulajdonos felelőssége) - 74. cikk: az üzem átruházásával, illetve az ezzel összefüggő jogutódlással, valamint a kötelezettségek teljesítésével összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. Ad. e) pont: A hazai jogi szabályozás tekintetében hiányt pótló rendelkezés a mezőgazdasági üzemvezető fogalomnak a nemzeti jogrendbe való illesztése. Természetes személy esetében – az egy termelő-egy üzem elvének megfelelően – a mezőgazdasági termelőt kell egyben az üzem vezetőjének tekinteni. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a javaslat az érintett szervezet képviseletére feljogosított természetes személyt kell üzemvezetőnek tekinteni. Ad f) pont: A 795/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdése értelmében az öröklésre, és a várható öröklésre a nemzeti jogszabályokban szereplő meghatározást kell alkalmazni. Az öröklési szabályok miatt is szükséges, hogy az üzemet, mint vagyonösszességnek is tekintsük. Mezőgazdasági üzem mint gazdasági egység örökléséről csak akkor lehet beszélni, ha a hagyaték tárgya legalább a mezőgazdasági üzem IIER-ben nyilvántartott vagyona. Az egyéb vagyonelemek tekintetében az öröklésről azért nem kell rendelkezni, mivel azok nem állnak az SPS rendszer működtetésével kapcsolatban. Azon vagyonelemek esetében, amely az örökhagyó mezőgazdasági termelő tulajdonában, voltak, az öröklés egyben tulajdonváltást is eredményez, míg a mezőgazdasági termelő használatában levő vagyonelemek esetében az öröklés a jogutódlást alapozhatja meg. Ad. g) pont): A jogutódlással kapcsolatos kérdések miatt elengedhetetlenül szükséges annak kimondása, hogy mi minősül a mezőgazdasági üzem átruházásának. Ez a gyakorlatban a mezőgazdasági termelőhöz köthető regisztrációs számon nyilvántartott összes vagyonelem feletti rendelkezési jog átruházását jelenti. Más megközelítésben, amíg az átruházást követően a mezőgazdasági termelő rendelkezése alatt a mezőgazdasági üzemhez tartozó az IIER-ben nyilvántartott bármilyen vagyonelem megmarad, csak a mezőgazdasági üzem egy részének átruházásáról lehet szó, ide értve az e körülményhez köthető jogkövetkezményeket.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 39 Ad. h) pont: Utalást tartalmaz a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9. § n) pontjában foglaltakra. Ennek értelmében mezőgazdasági vagyoni értékű jog: 1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2003. szeptember 29.) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság, 2. az 1782/2003/EK rendelet 11. fejezetében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 12. fejezetében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság, 3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség, 4. a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1999. május 17.) 2. cikkében meghatározott új telepítési jog, és újratelepítési jog, valamint 5. jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog. Ad. i) pont: A rendelkezés összhangban van a 1782/2003/EK rendelet 143b cikk 5. pontjában foglaltakkal, amely a mezőgazdasági parcellák 2003. június 30-i állapot szerint megfelelő mezőgazdasági körülmények között tartottak. Ezen rendelkezések a nemzeti jogi szabályozásban megfelelnek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36.§ (1) bekezdésében foglaltaknak, amely a következőket rendeli: „A használó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). Az állam - kártalanítás mellett - elrendelheti, hogy a használó a hasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tegyen eleget (hasznosítási kötelezettség felfüggesztése).” Figyelemmel arra, hogy ezen feltétel 2004. óta folyamatosan követelményként szerepel az egyszerűsített támogatás (SPS) igénybevételénél, így visszamenőleges hatályú szabályozásra nem kerül sor. Ezen rendelkezések egyébként tartalmukban beépültek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezéseibe. Ad. j)-l) pontok: A támogatási jogosultságok nemzeti tartalékáról a 1782/2003/EK rendelet 71d cikke, valamint a 795/2004/EK rendelet 2. fejezete tartalmaz rendelkezést. Ezek alapján kétféle nemzeti tartalék különböztethető meg: az egyik, amelyből a tagállam a különleges helyzetbe került gazdaságok részére biztosít támogatási jogosultságot (1782/2003/EK rendelet 71d cikk (2) bekezdés, (7) bekezdés), a másik pedig a támogatási jogosultságok első kiosztásának eszköze Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 40 (1782/2003/EK rendelet 71/d cikk (3) bekezdés). Miután az utóbbi a tagállam döntésén alapul, ezért az (1) bekezdés a további jogi szabályozásra való hivatkozás biztosítása érdekében a nemzeti tartalék kettősségét törvényi szinten is rögzíti. Ad m) pont: a visszatartás olyan speciális elvonási jogcím, amelyet a jelenleg hatályos államháztartási rendszerünkbe be kell illeszteni. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a visszatartással az állammal szembeni kötelezettség nem pénzben, hanem más módon (egység érték csökkentés) kerül sor. A 3 .§-hoz Ad (1) bekezdés: A javaslat – már összhangban az új Ptk-val – koncepciója abból indul ki, hogy elismeri a jog-tulajdont. Ezzel összefüggésben – figyelemmel a 1782/2003/EK rendelet 3. fejezetében foglaltakra – rögzíteni kell a vagyoni értékű jog korlátozott forgalomképességét. Ezen az alapon történik pl. a nemzeti jogszabályok alapján az átruházásnál a visszatartás, illetve a fel nem használt támogatási jogosultságok esetében a nemzeti tartalék javára az átszállás. Ad (2) bekezdés: A rendelkezés összhangban van a 1782/2003/EK rendelet 44. cikkében foglaltakkal. Ez a rendelkezés is a támogatási jogosultság korlátozott forgalomképességével van összefüggésben. Egyértelművé kell tenni a nemzeti szabályozás szintjén is, hogy önmagában sem a föld, sem pedig a támogatási jogosultság nem jogosít támogatásra, hanem csak a kettő együttesen. Ez a rendelkezés indirekt módon arra is utal, hogy – összhangban a közösségi jogszabályokkal – a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog nem része a föld tulajdonának. Ad. (3) bekezdés: A javaslat ezen rendelkezése a nemzeti szabályozás szintjén is megteremti annak a lehetőségét, hogy sajátos feltételek teljesítéséhez (pl. termelés, állat tartása) kötött támogatási jogosultság is megállapítható legyen. Ebben az esetben az un. általános és a sajátos támogatási jogosultságok egymástól eltérő feltételek teljesítése esetében vehetők igénybe. A megkülönböztetésre egyébként a támogatási jogosultságot megállapító határozatban is utalni kell. A 4. §-hoz Ad. (1) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 71f cikk (1) bekezdése értelmében valamennyi olyan mezőgazdasági termelőnek jár támogatási jogosultság, akinek mezőgazdasági üzeme az adott régióban található. A 71f cikk (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelőt megillető jogosultságok száma az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében megegyezik a termelő által bejelentett hektárszámmal. A javaslat minden olyan személyt, aki 2008-ban egységes terület alapú (SAPS) valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást (Top-up) már igénybe Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 41 vett, alanyi jogon biztosítja számukra, hogy részükre akár az első kiosztás, akár a későbbiekben történő kiosztás alkalmával támogatási jogosultságot állapítsanak meg. Ennyiben tehát ezen mezőgazdasági termelőknél nem kell vizsgálni sem a megfelelő szakismeretet, sem az eszközök meglétét. Ellenkező esetben ugyanis a visszamenőleges hatályú szabályozás alkotmányos korlátjába ütköznénk. A javaslat lényegében törvényi vélelmet állít fel azzal, hogy amennyiben a termelő 2008-ban már igénybe vett az EU szabályozási rendjének hatálya alá tartozó támogatást, akkor feltételezhető, hogy rendelkezik mind a szükséges ismeretekkel, mind pedig eszközökkel. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő az előzőekben jelzett időszakban semmilyen támogatást nem vett igénybe, de mégis igényt tart támogatási jogosultságra, a javaslat külön feltételt támaszt. A megfelelő szakképesítés meglétére való utalást első sorban azok a szakmai indokok teszik szükségessé, amelyek a kölcsönös megfeleltetés szabályainak mezőgazdasági termelő által történő alkalmazása miatt is szükségesek. Természetes személyek esetén a szakképesítési feltételeknek az érintett mezőgazdasági termelőnek saját személyében kell megfelelnie, míg nem természetes személy esetében megfelelő képzettséggel rendelkező személy alkalmazása útján is teljesíthető a feltétel. A szakképesítés mint feltétel kizárólag nemzeti jogalkotói hatáskör. A szakképesítés, mint támogatási feltétel egyébként már szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) (lásd részletesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 28/A § (2) bekezdés c) pontját, valamint a rendelet 5. mellékletét.) Miután az ÚMVP is első sorban az élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozók számára nyújt támogatási lehetőséget, így helyénvaló, hogy a támogatási jogosultságok forgalmazásánál is hasonló szakmai prioritások érvényesüljenek. A javaslatban szereplő korlátozás egyébként összhangban van az EU régi tagállamok szabályozási gyakorlatával, amely tagállami szinten pl. a mezőgazdasági termelőként való elismerési rend nemzeti szabályozásban meghatározott keretei között próbál meg pl. fellépni a spekulációs célú (csak a támogatás igénybevételére irányuló) mezőgazdasági tevékenység folytatása ellen. A javaslatban megfogalmazottak olyan objektív kritériumok, amelyek nem diszkriminálnak és megfelelő módon igazolhatóak, és így megfelelnek az EU általános szabályozási elveinek is. Mivel a javaslat ezen rendelkezése csak az egységes támogatási rendszerre való átállást követően fog érvényesülni, alkotmányos jogokat nem sért. Annak pedig nincs alkotmányos korlátja, miszerint megfelelő felkészülési időt hagyva bizonyos tevékenységek folytatásához korábban nem alkalmazott feltételek kerüljenek előírásra. A javaslat a jogutódok – ide értve az örökösöket is - esetében automatikusan biztosítja azt a lehetőséget, hogy támogatási jogosultságot szerezzenek. A jogutódlás sajátos jellege miatt sem lehetne pl. az öröklést megfelelő szakismeret meglétéhez kötni. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 42 Ad (2) bekezdés: A támogatás szempontjából a minimális üzemméret meghatározása gazdaságpolitikai értékítéletet tükröz. Erre a felhatalmazást a 1782/2003/EK rendelet 71/a cikk (3) bekezdése adja meg. A javaslat arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy az üzem egy hektáros területe hány parcellából tevődne össze. Ennek meghatározására a végrehajtási jogszabályban kerülne sor. A javaslatban szereplő rendelkezés törvényi szinten történő megállapítását az indokolja, hogy a támogatási jogosultságokra vonatkozó tulajdonszerzési képességre való kihatása miatt alapvető jogokat érint.(lásd: Alkotmány 8. § (2) bekezdését: ”(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”) Ad (3) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 71d cikk (2) bekezdése szerint a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékából a különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelők is kaphatnak támogatási jogosultságot. Ilyen helyzet állhat elő pl. a föld nélküli állattartók esetében. A javaslat első sorban ez utóbbi helyzetre utaló rendelkezést tartalmaz. Ad. (4) bekezdés: A 796/2004/EK rendelet 73a cikke rendelkezik a jogosulatlanul megállapított támogatási jogosultságok visszatérítésével. A vonatkozó rendelkezés „ab initio” (a kezdetektől fogva) nem odaítélt jogosultságnak kell tekinteni, amelyre semmilyen formában nem lehet a későbbiekben jogot alapítani – ide értve az átruházást is. A téves kiosztásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv államigazgatási határozatot hoz. Az 5. §-hoz Ad (1) bekezdés: A javaslat értelmében a kiosztással, mint sajátos jogcímmel a támogatási jogosultság a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. Ezt egyértelművé teszik a közösségi jogszabályok is (lásd pl. 796/2004/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdés e) pontját, amely a támogatási jogosultságok nyilvántartási rendjénél kifejezett előírásként tartalmazza az eredet megjelölését is (kiosztás, vétel, bérlet, öröklés). Ezen jogcímek pedig csak abban az esetben kerülhetnek rögzítésre, ha előzőleg a támogatási jogosultság a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. Erre figyelemmel a nemzeti szabályozás feladata annak a jogi háttérnek a megteremtése, amely lehetővé teszi a támogatási jogosultságokon a tulajdonszerzést. A közösségi jogszabályokkal összhangban a kiosztást, mint önálló tulajdonszerzési jogcímet fel kell tüntetni (lásd pl. 795/2004/EK rendelet 3. fejezetét) Ad. (2) bekezdés: Gazdasági társaság, szövetkezet szervezeti változása alkalmával sor kerülhet a támogatási jogosultságok tulajdonának megváltoztatására. Ezen esetekre alkalmazva ki kell mondani, hogy az átruházásra kerülő támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg azt a számot, mint amennyi az érintett szervezeteket eredetileg is megillette. E rendelkezés egyben lehetővé teszi a szervezeti átalakulással Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 43 összefüggő tulajdon váltást, másrészt megteremti annak a jogi alapját, hogy amennyiben ezen túlmenően kerül sor támogatási jogosultságok megszerzésére, már a visszatartásra vonatkozó általános szabályokat lehessen alkalmazni. Ennyiben a javaslat ezen rendelkezése a spekulációs célú támogatási jogosultság átruházást kívánja korlátozni. A rendelkezések nemzeti jogrendben történő pontosítását többek között az is indokolttá teszi, hogy egyértelműen lehessen alkalmazni a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból történő kiosztásával összefüggő, a közösségi jogszabályokban meghatározott korlátozásokat (lásd 1782/2003/EK rendelet 71d cikk (6) bekezdésében meghatározott, a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok öt éve átruházási tilalma, illetve az ehhez kapcsolódó kivételekegyesülés, szétválás). Ad (3) bekezdés: A támogatási jogosultság mezőgazdasági vagyoni értékű jog. A rendelkezés különbséget tesz aközött, amikor a Magyar Állam pl. öröklés jogcímen szerzi meg a föld és ezzel együtt támogatási jogosultság tulajdonát, attól, amikor a nemzeti tartalékról dönt. Az előbbi esetben a tulajdoni kérdéseket a 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja alapján lehet rendezni, míg az utóbbi esetben a nemzeti tartalék tulajdoni kérdéseit a 2007. évi XVII. törvény. 75. § (1) bekezdése rendezi. Az első esetben az állam polgári jogviszonyok alanyaként gyakorolja rendelkezési jogát, míg a második esetben a közhatalom gyakorlójaként. Ad (4) bekezdés: A javaslat alapján öröklés esetén a hagyaték tárgya a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog. Erre figyelemmel kell kimondani azt, hogy a támogatási jogosultság, és nem pedig az annak alapján járó támogatási összeg a hagyaték tárgya. A hagyatéki osztályt követően az örökösök megállapodásától függ, hogy melyikük lesz a jogutód mezőgazdasági termelő. Ennek annyiban van jelentősége, hogy a támogatási jogosultság alapján járó támogatást annak az örökösnek kell kifizetni, aki egyben mezőgazdasági termelőként jogutód is. A 6. §-hoz Ad. (1) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 71c cikke, valamint VIIIa melléklete tartalmazza az egyes tagállamokra érvényes nemzeti támogatási felső határokat. A javaslat a támogatási jogosultság egységértékének megállapításánál a nemzeti támogatási felső határ 2013-ra megállapított mértékét veszi alapul. A javaslat különbséget tesz a támogatási jogosultság egységértéke, és az egy egységértékre jutó kifizetés között. Erre azért van szükség, mivel Magyarország 2012-ig a fokozatosan növekvő közösségi támogatási hányadot a nemzet költségvetéséből fokozatosan csökkenő mértékben kiegészítheti. Az érvényes rend szerint 2013-tól teljesen megszűnik a nemzeti kiegészítés, és csak a közösségi forrásokból (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap-EMGA) fizetik ki a támogatást. A javaslat értelmében a 2009-2012. közötti időszakra vonatkozóan tájékoztató adatként kötelező lesz feltüntetni a közösségi forrásokból finanszírozandó hányadot. Ezen adatokat azért nem indokolt a határozat rendelkező részében feltüntetni, mivel a Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 44 jelzett időszakban nagy valószínűséggel előfordulhatnak olyan esetek (pl. költségvetési okok, az EU agrárpolitikai döntései, stb.) amelyek érinthetik a támogatási jogosultságok egységértékét is, ami adott esetben évente akár közel 200 ezer határozat módosítását is eredményeznék, amely viszont a rendszer működését jelentősen megterhelné. A támogatási jogosultság egységértékének kiszámításával kapcsolatos részletes szabályokat a 795/2004/EK rendelet 3. cikke állapítja meg. A javaslat ezen rendelkezéseinek törvényi szintű szabályozását első sorban az teszi indokolttá, mivel az abban foglaltak érdemben befolyásolják a támogatási jogosultság mezőgazdasági vagyoni értékű jogként való működését. A közösségi jogi aktusokra, valamint jogszabályra való külön utalást az teszi szükségessé, hogy a Közös Agrárpolitikában esetleg bekövetkező változásokat rugalmasan követni lehessen. Ad. (2) bekezdés: A 795/2004/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdése a tagállam számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy valamennyi támogatási jogosultság egységértékét növelje. Ezen túlmenően a támogatási jogosultság egységértéke módosítható pl olyan esetben is, amikor a mezőgazdasági termelő hatósági intézkedés miatt (pl. kisajátítás) kerül olyan helyzetbe, hogy csak a meglevő támogatási jogosultságainak egységértékét arányosan növelve jutna hozzá üzemi szinten a korábbiakban igénybe vett támogatáshoz, vagy mezőgazdasági területét erdősítve az adott terület kikerül az egységes támogatási rendszerből, amelyet szintén csak a támogatási jogosultságai egységértékének növelésével tud ellensúlyozni. A javaslat e rendelkezés alkalmazását csak jogszabályban meghatározott esetben tenné lehetővé, és emiatt nem tekinthető a közösségi jogszabály megismétlésének. Ad. (3) bekezdés: A javaslat ezen rendelkezése szabályozza azt az átmenetet, amelynek végén 2013-ra a támogatási jogosultságokhoz kapcsolódó összes támogatást a közösségi forrásokból (EMGA) finanszírozzák. 2009-2012. között a támogatási jogosultság után fizetendő összegek finanszírozása megoszlik az EU és a tagállami költségvetés között. Az ezen időszakban folyósítandó nemzeti felsőhatár évenkénti mértékét a 1782/2003/EK rendelet VIIIa melléklete tartalmazza. Magyarországnak 2012-ig van lehetősége – csökkenő mértékben – a nemzeti költségvetéséből a támogatási jogosultságokhoz nyújtott közösségi forrásokat kiegészíteni. A javaslat a kiegészítés konkrét mértékére nem tesz utalást, azt részben a közösségi jogi aktusok maximalizálják, illetve a központi költségvetésben évente meghatározott előirányzat figyelembe vételével jogszabály fogja szintén évente megállapítani. Figyelemmel arra, hogy a közösségi jogi aktusok Magyarország számára is Euróban állapítják meg a nemzeti támogatási felsőhatárt, így indokolt annak előírása, hogy az egységértéket is Euróban állapítsák meg. Ez még nem jelenti azt, hogy a kifizetés is Euróban történne. Az államháztartási szabályok értelmében a támogatás kifizetésére minden esetben a nemzeti valutában (forintban) kerül sor. A nemzeti kiegészítés is forintban kerül kifizetésre. Az átváltás szabályait a közösségi jogi aktusok állapítják meg. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 45 Ad. (4) bekezdés: A támogatási jogosultság 2013-tól kizárólag az EMGA-ból folyósítandó támogatás kifizetésére jogosít. A támogatás igénybevételi feltételeit közösségi jogi aktusok, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabályok állapítják meg. A termeléstől elválasztott támogatás igénybevételének feltétele a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezések betartása (lásd: 1782/2003/EK rendelet 3. cikkét). A speciális támogatási jogosultságok esetén az igénybevétel feltétele lehet pl. meghatározott termény termelése, vagy állat tartása. Ad. (5) bekezdés: Ebben az esetben a kifizetés csökkentésére nem általános, jogszabályban is meghatározott gazdaságpolitikai döntésen, hanem egyedi ügyben alkalmazott jogkövetkezményként kerül sor. A rendelkezés alkalmazása a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértésével összefüggésben merülhet fel. A javaslat ebben az esetben is különbséget tesz a támogatási jogosultság és a kifizetés között. Jogkövetkezményként csak a kifizetést érintő intézkedés alkalmazható. Részletesebben lásd 796/2004/EK rendelet II. fejezetét. Ad. (6) bekezdés: Előfordulhat olyan eset, amikor az egy termelő részére még kifizethető támogatási összeg limitálásra kerül. Ez akkor fordulhat elő, amikor a termelő olyan csekély összegű támogatást igényel, hogy a kifizetéssel kapcsolatos adminisztrációs terhek meghaladják a támogatás összegét. A javaslat arra az esetre ad felhatalmazást, amikor közösségi jogi aktus a kérdés rendezését egészben, vagy részben tagállami hatáskörbe utalná. Ebben az esetben a rendelkezés alkalmazásáról jogszabályt kell kiadni. A 7. §-hoz Ad (1) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 29. cikke a kifizetés korlátozását írja elő arra az esetre, amikor a támogatás igénybevételi feltételeket mesterségesen teremtették meg. Konkrét eseteket az EK jogszabály nem említ. Mivel számos sajátos és egyedi helyzet alakulhat ki, ezért a rendelkezés vagy alacsonyabb szintű jogszabályban (rendelet) vagy a jogalkalmazói gyakorlatban tölthető meg tartalommal. A javaslat (1) bekezdés a hatáskört a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, mint kifizető ügynökséghez telepíti. Ad (2) bekezdés: Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem saját nevében és kockázatára végez mezőgazdasági tevékenységet feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatást nem az eredeti rendeltetésének megfelelő célra veszi igénybe. Ilyen eset fordulhat elő pl. ha mezőgazdasági tevékenységből árbevétellel azért nem rendelkezik, mert az más néven jelenik meg. A rendelkezés célja, hogy a mezőgazdasági tevékenységen belül is erősödjenek az átlátható gazdálkodási viszonyok. A javaslatban példálózó jelleggel megfogalmazott rendelkezés nem akadályozza, hogy a mezőgazdasági termelő egyes rész munkafolyamatokat bérmunkában (részesművelés, felesbérlet, bértartás, stb.) végeztessen. Ez azonban azt Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 46 is egyértelművé kívánja tenni, hogy aki egy-egy munkafolyamatot bérmunkában végez, az vállalkozói díjra tarthat igényt a mezőgazdasági termelőtől, míg a támogatás, és így az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének címzettje a mezőgazdasági termelő. Ad. (3) bekezdés: A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kötelezően vizsgálandó körülményeket jogszabályban kell megállapítani. E rendelkezés erősíti a jogbiztonságot, valamint preventív hatással is szolgálhat a szabályszegőkkel szemben. A támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülmények mesterséges megteremtéséről szóló határozatban megkell jelölni azokat a körülményeket, amelyek a jogkövetkezmény alkalmazásához vezettek. Ennyiben a bizonyítási teher a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet terheli. Miután a jogkövetkezmény határozatban kerül megállapításra, ellene közigazgatási, illetve ezt követően bírói jogorvoslatra van lehetőség. Jogkövetkezményként a kifizetés korlátozására kerül sor. Ad. (4) bekezdés: Amennyiben a jogkövetkezmény alkalmazására okot adó körülményt megszüntetik, a javaslat lehetőséget ad arra, hogy új támogatási kérelmet nyújtsanak be. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kérelem benyújtására a jogszabályi lehetőség egyébként adott (pl. még nem telt el a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő). A 8. §-hoz Ad (1) bekezdés: A térítésmentesség a közösségi jogszabályokból következik (lásd. Pl. 1782/2003/EK rendelet 71/b cikk). Az adó, valamint illetékmentességre vonatkozó rendelkezés elvi jelentőségű, feltétlenül szükségesé teszi még a többi adó, illeték jogszabály megfelelő módosítását is. Az adó, illetve illetékmentesség a közösségi jogszabályok logikájából is következik, hiszen ellenkező esetben a vagyonnövekmény egy részét az állam az adó, illetve illetékfizetés keretében elvonná. A támogatási jogosultságok forgalmazása esetén alkalmazandó visszatartás jogi alapjait pedig a 795/2004/EK rendelet 9. cikke biztosítja a tagállam számára. Ez közvetve azt is jelenti, hogy ezen túlmenően más állami elvonásra a támogatási jogosultságok forgalmazása esetén nincs mód. Elvi éllel is ki kell mondani, hogy a változó értéket képviselő vagyoni értékű jog megállapítása az adott vállalkozás szintjén nem képezheti adó, valamint illetékfizetés alapját. Ad (2) bekezdés: Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéshez szorosan kapcsolódik a támogatási jogosultságok sajátos vagyonértékelési rendje, amelynek megállapítására a Kormány kapna felhatalmazást. A támogatási jogosultságok megállapításáról szóló határozat a jogosultság 2013. évi egységértékét állapítja meg, míg a megelőző évekre diszkontálja részben a 2009-10-11-12-es évekre eső, közösségi forrásokból nyújtandó támogatásokat. Ezen túlmenően a nemzeti forrásból nyújtandó támogatásokról az első kiosztás alkalmával csak a 2009-re eső hányadról hoznak határozatot, a következő Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 47 évekre vonatkozóan pedig évente egy kiegészítő határozat tartalmazná a támogatási jogosultság egységértékének megállapításánál figyelembe veendő nemzeti költségvetésből folyósított részt. Ez a kettősség csak a határozat szintjén jelenik meg, a termelő támogatási kérelme alapján végső soron csak egy, összevont összegre lesz jogosult. Ezen konstrukcióra figyelemmel a támogatási jogosultságokat a kifizetendő támogatási összegek miatt a számvitelben az immateriális javak között évente át kell értékelni. A Kormány ezen átértékeléssel összefüggő sajátos szabályok rendeleti szintű megállapítására kapna felhatalmazást. Ez az átértékelés nem ugyanaz, mint amikor 2009-2013 közötti időszakban a támogatási jogosultságok egységértékétől eltérő összeg kifizetésére kerül sor. Ez utóbbi esetben a támogatási jogosultságra évenként kifizetendő összeg megállapításánál figyelembe veendő nemzeti hányadot (top-up) miniszteri rendelet fogja meghatározni. Ugyancsak sajátosság pl. az az eset, hogy a támogatási jogosultság vagyoni értéke amennyiben megjelenik a vállalkozás könyveiben a nyereség, ha pedig kikerül onnan, a veszteség lenne, amely az általános szabályok szerint adófizetési kötelezettséget is maga után vonna. A 9. §-hoz Ad. (1) bekezdés: A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. § (5) bekezdése értelmében törvény, vagy kormányrendelet a kötelezően alkalmazandó bizonyítási eszközök alkalmazásával összefüggő rendelkezést tartalmaz. Miután a közösségi támogatási rendszerben általánosan alkalmazott MePAR-ban nyilvántartott terület általában nem egyezik meg a földhivatal által vezetett helyrajzi szám alapú földhasználati nyilvántartással, ezért a két adatbázis alkalmazása közötti ellentmondást fel kell oldani. A termőföld adásvételi, haszonbérleti szerződéseit ugyanis az ingatlannyilvántartásban szereplő térmérték alapján kötik meg, ami viszont az eltérő számítási mód miatt nem egyezik a MePAR-ban szereplő adatokkal. A MePAR-ban ugyanis pl. az adott földrészleten található utakat, csatornákat, vízmosásokat stb. mint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket nem veszik figyelembe. Miután kormányrendeleti szintű szabályozásra nem kerül sor, ezért célszerű a rendelkezést törvényi szinten megfogalmazni. A javaslat ezen megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a rendelkezést nem csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott, hanem a bíróság elé kerülő jogorvoslati eljárásban is alkalmazni kell. A támogatható terület ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a 1782/2003/EK rendelet 23. cikke, míg a támogatható hektárszámmal kapcsolatos rendelkezéseket a 44.cikk (2) bekezdése, valamint a 795/2004/EK rendelet 38. cikke tartalmazza. Ad (2) bekezdés: A javaslat fel kívánja oldani azt az ellentmondást, ami abból adódik, hogy a földhivatalok által vezetett földhasználati nyilvántartás a földterületet az ingatlan-nyilvántartásban szereplő földrészlet szinten meghatározott területi adatokat tartalmazza, holott a támogatási jogosultságokkal kapcsolatos jognyilatkozatok a MePAR-ban meghatározott területi adatok alapján kerülnek elbírálásra. A MePAR-ban szereplő adatok alapján lehet pl. megállapítani, hogy üzemi szinten a támogatási jogosultságok 80 %-át felhasználták-e, vagy sem (lásd Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 48 1782/2003/EK rendelet 46. cikk (2) bekezdését). Ennek eldöntésétől függhet, hogy a föld nélküli értékesítést jóvá hagyják-e vagy sem, illetve hogy a fel nem használt támogatási jogosultságok 3 év után vissza kerülnek-e a nemzeti tartalékba. Abból kell kiindulni, hogy egy támogatási jogosultság egyenlő egy hektár a MePAR-ban szerinti módszer szerint meghatározott mezőgazdasági területtel. A javaslat összhangban van a Ptk. 685. § a) pontjában foglaltakkal. A törvényi szintű szabályozásra azért van szükség, mivel a támogatási jogosultságok megállapításával összefüggő kérdésekben kormányrendeleti szintű szabályozásra nem kerül sor amelyről egyébként a jogalkotó a 2007. évi XVII. törvény. 81. § (3) bekezdés b)pontjában már döntött, miniszteri rendeleti szinten viszont a kérdés nem szabályozható. Ad. (3) bekezdés: A javaslat értelmében a támogatási jogosultság átruházásáról átengedéséről szóló megállapodásban fel kell tüntetni az érintett mezőgazdasági terület MePAR-ban nyilvántartott adatait. A szükséges adatok feltüntetésének hiányában a megállapodást érvénytelennek kell tekinteni. Ezen rendelkezés előírására azért is szükség van, hogy megelőzzük olyan esetek kialakulását, hogy közigazgatási szerv döntsön polgári jogi jellegű jogvitában. Értelemszerűen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak olyan mértékig vizsgálja a támogatási jogosultság átruházásáról, átengedéséről szóló megállapodást, mint amilyen mértékig az érintett felek ezt a megállapodásban megjelölik. A 10. §-hoz A rendelkezés szabályozási hiányt pótol. Miután a támogatási jogosultságokat csak a földdel együtt, azzal azonos időtartamra lehet haszonbérbe adni (1782/2003/EK rendelet 46. cikk (2) bekezdés), ezért is indokolt hogy a két jogviszonyra azonos jogi rend vonatkozzon. Ezen túlmenően, amennyiben a támogatási jogosultságok értékesítésére a földdel együtt kerül sor, akkor jogi eszközökkel is biztosítani kell, hogy az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatokat (ide értve pl. az elővásárlási jog gyakorlását is) csak együttesen lehessen megtenni. Hasonló a jogi helyzet az előhaszonbérlet esetében is. A 11. §-hoz Ad (1) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 71m cikke értelmében pedig a támogatási jogosultság bevezetésének első évében a támogatásra jogosult hektárokkal nem rendelkező mezőgazdasági termelők is részesülhetnek támogatási jogosultságban. A javaslat értelmében mind a különleges helyzetről, mind pedig az első kiosztásról jogszabályt kell kiadni. Ad (2) bekezdés: A nemzeti tartalék (1) bekezdése szerinti felosztása, azaz a belső arányok megállapítása az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata figyelemmel arra, hogy a 1782/2003/EK rendelet nemzeti végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása is az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 49 Ad (3) bekezdés: Az elkülönített nemzeti tartalék csak a támogatási jogosultságok első kiosztása alkalmával játszik szerepet. Az első kiosztás befejezését követően még megmaradt támogatási jogosultságok vissza kerülnek az általános célokat szolgáló nemzeti tartalékba. Ad. (4) bekezdés: A javaslat – a közösségi jogszabályokkal összhangban – állapítja meg, hogy amenyniben a támogatási jogosultságok kiosztására az elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor, ebben az esetben annak egységértékét nem esetileg, hanem országosan egységes módon kell megállapítani. A 12. §-hoz Ad. (1) bekezdés: A 1782/71d cikk (6) bekezdése értelmében a tényleges, vagy várható örökéség címén való átszállás vagy egyesülések, szétválások, valamint az első kiosztás kivételével a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok a kiutalásuk kezdetétől számított öt éven belül nem ruházhatók át. Ad. (2) bekezdés: A támogatási jogosultság megállapításáról rendelkező határozatban külön is utalni kell a forgalmazásukat befolyásoló körülményre. Ez a rendelkezés a jogalkalmazók számára teremt egyértelmű jogi helyzetet. A 13. §-hoz Ad (1) bekezdés: Miután a nemzeti tartalékból a támogatási jogosultság megszerzése térítésmentesen történik, ezért azt is ki kell mondani, hogy a nemzeti tartalék javára történő önkéntes felajánlás esetén sem fizetnek térítést. Ez a rendelkezés még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a támogatási jogosultságot az erre irányadó szabályok szerint egyébként értékesítsék. Ad. (2) bekezdés: A támogatási jogosultságok nemzeti tartalékának működési mechanizmusából következik, hogy ha a támogatási jogosultság a nemzeti tartalékba kerül, érte semmilyen ellenérték nem fizethető. E rendelkezés azt az esetet kívánja kizárni, amikor a támogatási jog jogosultja a nemzeti tartalék részére kívánná térítés ellenében eladni támogatási jogosultságát. A támogatási jog jogosultja ebben az esetben választhat: vagy a szabad piacon értékesíti a támogatási jogosultságot, vagy tudomásul veszi, hogy meghatározott idő után a fel nem használt támogatási jogosultság térítésmentesen vissza kerül a nemzeti tartalékba. Ad (3) bekezdés: A 795/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdése értelmében a fel nem használt támogatási jogosultság a felhasználásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon visszakerül a nemzeti tartalékba. A 1782/2003/EK rendelet 45. cikk (1) bekezdése értelmében a három egymás utáni évben fel nem használt támogatás jogosultság visszakerül a nemzeti tartalékba. A nemzeti jogi szabályozásnak Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 50 pontosítani kell azt a jogcímet, aminek alapján erre sor kerül. E rendelkezés is rámutat arra, hogy a támogatási jogosultság korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amelyet egyébként törvényi szinten is ki kell mondani. Ad (4) bekezdés: A javaslat a semmisség kimondásával kívánja megelőzni olyan helyzetek kialakulását, amely a szabálytalan jogügyletek miatt esetleg kialakulhat. A 14. §-hoz A rendelkezés az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-a szerinti jelentési kötelezettséghez kapcsolódik. A javaslat ezen rendelkezése külön is meg kívánja erősíteni azt a jogalkotói szándékot, miszerint a támogatási jogosultságok kiosztása, illetve a nemzeti tartalék felhasználása széleskörű nyilvánosság, és parlamenti ellenőrzés mellett valósuljon meg. A 15. §-hoz Ad. (1) bekezdés: A rendelkezés az un. hibrid modell alkalmazásának jogi alapját teremti meg, melynek lényege, hogy a támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor részben az üzemi szinten meghatározott történeti bázis adatokat, részben pedig a regionális jelleggel, minden mezőgazdasági üzem számára azonosan meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni. Ad. (2) bekezdés: A bázis időszakot, valamint a referencia időszakban igénybe vett közösségi és nemzeti forrásból finanszírozott támogatási jogcímeket jogszabály fogja megállapítani. Ad. (3) bekezdés: A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor a döntéseket még a bevezetés évében meg kell hozni. Számítani kell viszont arra, hogy lesznek olyan esetek, amikor a jogviták elhúzódnak. Annak érdekében, hogy ezek az esetek a jogvitával nem terhelt ügyek rendezését ne hátráltassák, a javaslat úgy rendelkezik, hogy a 2009. november 30-ig jogerősen el nem bírált kérelmeket nem az elkülönített nemzeti tartalékból, hanem az általános nemzeti tartalékból elégíti ki. Ez a jogi megoldás az eljárás gyorsítását szolgálja. A 16. §-hoz Nem csak az egységes támogatási rendszer bevezetése, hanem annak időpontja is nem jogi, hanem olyan gazdaságpolitikai, stratégiai kérdés, melyről indokolt, hogy az Országgyűlés határozzon.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 51 A 17. §-hoz A javaslat a támogatási jogosultságok forgalmazására állít fel általános érvényű korlátozásokat. Cél az, hogy a támogatási jogosultságokat csak a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók számára biztosítsák az átruházást, illetve átengedést. Ez mint jogalkotói szándék egyben a spekulációs célú vásárlásokat kívánja visszaszorítani. A 1782/2003/EK rendelet 46. cikk (1) bekezdése értelmében a támogatási jogosultság csak a tagállamban letelepedett mezőgazdasági termelő javára ruházható át. Mivel a támogatási jogosultság csak földdel együtt aktiválható, ezért indokolt, hogy csak olyan mezőgazdasági termelőre legyen átruházható, akinek egyébként a termőföld tulajdonszerzése, vagy használata a nemzeti jogszabályok alapján is biztosított. Ezt a feltételt egyébként a javaslat a kiosztásra vonatkozó jogosultsági szabályok elállításával is biztosítani tudja. Ez a megfogalmazás egyben a 1782/2003/EK rendelet 19. cikkében foglaltak szerinti spekulációs szándékok ellen is hat. Szintén a spekulációs célú vásárlások ellen kíván hatni az a rendelkezés, miszerint a támogatási jogosultság csak olyan termelőre legyen átruházható, aki (amely) a kiosztással egyébként is jogosult lenne a támogatási jogosultság megszerzésére. A 18. §-hoz Ad (1) bekezdés: A támogatási jogosultság átruházásával összefüggő visszatartásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek határozatot kell hoznia. Ad (2) bekezdés: A javaslat ezen rendelkezése kimondja, hogy amennyiben a jogosult hektárszám, és a támogatási jogosultságok száma az átruházás alkalmával megegyezik, ebben az esetben a visszatartás mértéke 0%. Ebből viszont az is következik, hogy amennyiben kevesebb földet ruháznak át, mint amennyi támogatási jogosultságot, ebben az esetben a visszatartásra az általános szabályoknak megfelelően kerül sor. Ad. (3) bekezdés: A javaslat ezen rendelkezése arra az estre tartalmaz rendelkezést, amikor az átruházásra kerülő jogosultságok száma több, mint azok aktiválásához szükséges föld. Ebben az esetben a fennmaradó rész vonatkozásában az elvonásra az általános szabályokat kell alkalmazni. Ad (4) bekezdés: A visszatartásnál alkalmazható mértékeket a tagállam a 795/2004/EK rendelet 9. cikkében foglaltak szerint állapíthatja meg. A mérték megállapításánál cél volt, hogy közvetett eszközökkel is gátoljuk a támogatási jogosultságok spekulációs vásárlását. A kedvezményezetti kör (lásd a (4)-(6) Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 52 bekezdést) az első sorban a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozók köréből kerül ki. Ad (5) bekezdés: A 795/2004/EK rendelet 9. cikke alapján (az elvonás mértékének csak a legmagasabb szintét állapítják meg – lásd a „legfeljebb” kifejezést ) tagállami szinten meghatározhatóak azok az esetek, amikor szakpolitikai megfontolásokból kedvezmény alkalmazható. A követelmények meghatározásánál cél, hogy a támogatási jogosultságok kedvezményes keretek között első sorban azokhoz jussanak, akik akár egyéni gazdálkodóként, akár társas vállalkozásként élethivatás szerűen, vagy meghatározó tevékenységként valóban mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Ebbe a körbe tartoznak a fiatal mezőgazdasági termelők, a tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők. A teljes mezőgazdasági üzemmel együtt történő átruházáshoz kapcsolódó kedvezmény a mezőgazdasági üzemek gazdasági egységének fenntartását is segíteni kívánja. Ad. (6) bekezdés: A jogi személyekre érvényes földvásárlási korlátozásokra figyelemmel indokolt a kedvezményezetti körbe vonni a mezőgazdasági haszonbérlettel együtt történő értékesítést is. A javaslat ezen rendelkezését a minimális haszonbérleti időtartamra vonatkozó rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. E rendelkezés figyelemmel van a 1782/2003/EK rendelet 29. cikkében megfogalmazottakra is. Ad. (7) bekezdés: A javaslat ezen rendelkezése arra az esetre tartalmaz szabályozást, amikor több támogatási jogosultság kerül átruházásra, mint amenyni területre egyébként haszonbérleti szerződést kötnek. Ebben az esetben a különbözetként mutatkozó rész vonatkozásában a visszatartás mértékét az általános szabályok szerint kell megállapítani. A 19 .§-hoz Ad. (1) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 46. cikk (3) bekezdése biztosítja azt a jogi lehetőséget, hogy a visszatartás a két lehetséges forma valamelyikének alkalmazásával – vagy az egységérték, vagy a darabszám csökkentésével - kerüljön sor. A javaslat a támogatási jogosultságok egységértékének csökkentését tartja célszerűnek figyelemmel arra, hogy így nem csökken a támogatási rendszer által ellenőrzött földterületek aránya. Ez a megoldás a mezőgazdasági földterületek minél nagyobb hányadának kultur állapotban tartását kívánja segíteni. Ad. (2) bekezdés: A javaslat ezen rendelkezése a felhatalmazó rendelkezésekkel együtt az agrárpolitikáért felelős minisztert hatalmazza fel arra, hogy a visszatartással kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 53 A 20. §-hoz Részletesen lásd a javaslatot, valamint a 2007. évi XVII. törvény 75. § (1) bekezdését. Ez utóbbi esetekben az Állam nem tulajdonosi, hanem közhatalmi jogkörében jár el. A 21. §-hoz Miután sem a föld, sem pedig a támogatási jogosultság önállóan nem jogosít támogatásra, ezért rendezni kell azt az esetet, amikor a támogatási jog aktiválásához szükséges földet kisajátítják. Ebben az esetben azt a mezőgazdasági termelőt, aki rendelkezik a támogatási jogosultságról, kérelmére megfelelő kártalanításban kell részesíteni, hiszen megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a támogatási jogosultság aktiválásával a támogatást igénybe vegye. Amennyiben a kisajátítási eljárás során más föld haszonbérletét biztosítják, akkor – figyelemmel a 1782/2003/EK rendelet 46. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, a föld és a jogosultság haszonbérletének egybe kell esnie. A vagyoni értékű jog jogosultja javára csak abban az esetben kell kártalanítást fizetni, ha ezt külön kéri. A jogosult egyébként választhat más lehetőségek között is – pl. a nemzeti tartalék közreműködésével átértékelheti a támogatási jogosultságai egységértékét. A Ptk 177. § (1) bekezdése értelmében a kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A javaslat által szabályozott esetben a támogatási jog tulajdonosa nem mint ingatlan tulajdonos részesül kártalanításban, továbbá a támogatási jogosultság korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, így annak nincs alkotmányos akadálya a speciális kártérítési feltételek előírásának. A támogatási jog tulajdonosa ugyanis választhat, hogy kéri a térítést, vagy saját maga oldja meg a kialakult helyzetet (pl. úgy hogy saját maga bérel másik területet, vagy a nemzeti tartalék közbeiktatásával vonatja be, illetve értékelteti át a tulajdonába levő többi támogatási jogosultság egységértékét. A választási lehetőséget azért is biztosítani kell, mivel előfordulhatnak olyan esetek is, amikor pl. a támogatási jogosultságok egységértékének megváltoztatása korlátozásokba ütközik (pl. egy jogosult számára hektáronként legfeljebb 5.000 EUR támogatás fizethető - lásd 1782/2003/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdését, illetve 71d cikk (4) bekezdését). A 22. §-hoz Ad (1) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 3. cikkében meghatározott alapvető követelmények teljesítése sok esetben csak akkor teljesíthető, ha a terület megfelelő öntözése biztosított. A nagy értékű öntöző berendezések (lineár) alkalmazása, illetve kihasználása adott esetben nem múlhat azon, hogy rosszul értelmezett egyéni érdekek miatt azok működtetését, ne lehessen biztosítani. A javasolt konstrukció alapvető elemeit tekintve hasonlít az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 78. §-ában foglaltakhoz. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 54 Ad (2) bekezdés: A 1782/2003/EK rendelet 3. cikke határozza meg a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos alapvető követelményeket. Figyelemmel arra, hogy ezen követelmények teljesítése csak stabil földhasználati viszonyok között valósítható meg, ezért indokolt a haszonbérlet minimális időtartamának a törvényi meghatározása. A javaslat ebben a formájában összhangban van az EU tagállamokban alkalmazott jogi megoldással is. A haszonbérlet minimális időtartamának hét évben történő meghatározása a nemzetközi gyakorlatban elfogadott mérték. A rendelkezés bevezetésénél azt is mérlegelni kell, hogy jelentős versenyhátrányba kerülhetnek azok a mezőgazdasági termelők, akiknél, amelyeknél nem stabilak a földhasználati viszonyok. Mind a vízgazdálkodással, mind pedig az állattenyésztéssel kapcsolatos fejlesztéseknél fontos kritérium, hogy a beruházások megtérülése alatt a földhasználati viszonyok ne változzanak. Rendezett földhasználati viszonyok hiányában ugyanis fontos technológiai fejlesztések maradhatnak el. Ad. (3) bekezdés: Miután a 1782/2003/EK rendelet 46. cikk (2) bekezdése értelmében a föld és a támogatási jogosultság a bérlet alkalmával együtt mozog, ezért e rendelkezést indokolt a nemzeti jogi szabályozás szintjén is összekapcsolni. Ad. (4) bekezdés: A javaslat egy pontosítással biztosítja, hogy a földhasználati szerződés eredeti példánya helyett közjegyző által hitelesített másolat is benyújtható legyen bejegyzés végett. Ad. (5) bekezdés: A 2007. évi CXXIV. törvénnyel módosított Tft. 25/C. § (3) bekezdése kimondja, hogy „az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében külön jogszabályban meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat. Ingyenesen szolgáltat adatot a földhivatal hatóság megkeresésére a hatósági feladatának ellátása céljából. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.” Tekintettel arra, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. (Itv.) törvény szerint a földhasználati lap másolatáért fizetendő díj mértéke esetében az Itv-ben foglaltaktól miniszteri rendeletben nem lehet eltérni, hanem csak törvényben, ezért a Tervezet a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló rendelkezésekkel egészíti ki a Tft-t. Az Itv. általános szabályától való eltérést az indokolja, hogy a földhasználati lap másolata esetén nem a hagyományos értelemben vett másolatról van szó, mert a földhasználati nyilvántartás vezetése esetében a földhivatal viszi be az adatokat a számítógépes programba, s abból meghatározott feltételek szerint keresett és nyomtatott forma a földhasználati lap másolata. Ez esetben nem arról van szó, hogy egy rendelkezésre álló iratot a földhivatal másolatként szolgáltat, hanem egy olyan nyilvántartásból történő adatszolgáltatást teljesít, amely nyilvántartásba történő bejegyzéseket – ideértve a változásbejegyzéseket és törléseket is –, a nyilvántartás karbantartását maga a földhivatal végzi, s a felelősége jelentős is, lévén, egy közhiteles nyilvántartásról van szó. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 55 Ad. (6) bekezdés: A 7 éve változatlan mértékű, rendkívül alacsony és a földhasználati nyilvántartás vezetéséhez (karbantartásához) képest aránytalan mértékű díjat felülvizsgálva, amit a 184/1999 (XII. 13.) Korm. rendelet 25. §-a állapított meg, a tervezet magasabb összegű díjtételeket állapít meg. Eszerint a teljes illetve a részleges földhasználati lap másolat első oldala, valamint a földhasználati lap szemle másolat első oldala 2000 Ft, azt követően oldalanként további 500 Ft, de maximum 50.000 Ft. (A földhasználati lap I. része a földhasználó adatait, a II. része a használt földterület adatait tartalmazza). Ad. (7) bekezdés: A javaslat rögzíti, hogy a hatóság, bíróság, ügyészség, költségvetési szerv részére a földhivatal ingyenesen szolgáltat adatot. Ennek feltétele, hogy a megkeresésben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amely alapján a szerv jogszabályban előírt feladatai ellátása céljából igényli az adatszolgáltatást. Ad. (8) bekezdés: A javaslat megállapítja a díjfizetés módját (készpénzbefizetés vagy a megyei/fővárosi földhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő készpénz-átutalási megbízás, illetve átutalási megbízás), a kérelem elutasítása esetén a fellebbezés díjának mértékét, a díj visszatérítésének szabályait. A javaslat a hatályos szabályozással összhangban rögzíti, hogy az adatszolgáltatásért fizetett díj a földhivatal bevételét képezi. Ad. (9) bekezdés: A javaslat kimondja, hogy nem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, amennyiben a kérelem az érintett földrészlet ingatlannyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik (pl. a földrészlet művelési ágának megváltoztatása.) A 23. §-hoz Ad (1) bekezdés: A 796/2004/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületek mezőgazdasági összterülethez viszonyított aránya fennmaradjon A 4. cikk az állandó legelőként hasznosított földterületek egyéni szinten történő fenntartásáról rendelkezik. A nemzeti jogi szabályozás szerint a művelési ág megváltoztatása nem engedély köteles. A közösségi jogi aktusokban meghatározottak teljesítése azonban a szabad rendelkezés korlátozását tehetik szükségessé, hiszen ha egy tagállam e rendelkezéseket nem tudja betartani, szankcióra számíthat. A speciális helyzetről jogszabályt kell kiadni, amelynek alapján a javaslatban szereplő intézkedések meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig alkalmazhatóak lennének. Ad. (2) bekezdés: A hatályos Tfvt. 66. § (2) bekezdés d) pontja a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményei megállapítására a földügyekért felelős minisztert hatalmazza fel. A felhatalmazó rendelkezést módosítani szükséges, mert kormányrendeletben kell megállapítani a beruházások Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 56 kiviteli-és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményeit tekintettel arra, hogy a kérdéses tárgykörben több minisztérium felügyelete alá tartozó hatóság is illetékes. A 24. §-hoz A 1782/2003/EK rendelet egyik fontos célkitűzése a mezőgazdasági termelőknek járó támogatások kiszámíthatóságának, így a gazdálkodás biztonságának javítása, mely célok megvalósítását egyébként a 2006. évi LXXXVIII. törvény is magáévá tesz. A javasolt megoldás önkéntes alapon közvetlen pénzmozgás nélkül is lehetővé tenné a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer javára történő pénzügyi teljesítést. A 25.§-hoz A javaslat 26. §-a hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezéseket taertalmaz. A javaslat abból indul ki, hogy az egységes támogatási rendszerrel kapcsolatos részletszabályok megalkotásáért döntően az agrárpolitikáért felelős miniszter a felelős. A 26.§-hoz A javaslat 27. §-a átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A 27.§-hoz A javaslat 28. §-a felsorolja azokat a közösségi jogi aktusokat, amelyek végrehajtását a javaslat szolgálja.



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 57 Előterjesztés Figyelemmel arra, hogy az előterjesztés része nem csak a törvényjavaslat, hanem annak indokolása is, ezért csak azon törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos részletes indokolásra térünk ki, amelyek a törvényjavaslathoz fűzött általános, illetve részletes indokolásban nem szerepelnek. Erre figyelemmel az előterjesztésnek ezen része, csak a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítására tér ki. A 2007. évi CXXIV. törvénnyel módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 90. § (2) bekezdésének d) pontja felhatalmazást ad a földügyért felelős miniszternek, hogy a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – miniszteri rendeletben állapítsa meg. A miniszteri rendelet tervezetét tavaly év végén elkészítettük, azonban a PM álláspontja az volt, hogy a tervezet nincs összhangban az illetékről szóló 1990. évi XCIII. (Itv.) törvénnyel, mely szerint a földhasználati lap másolatáért fizetendő díj mértéke esetében az Itv-ben foglaltaktól miniszteri rendeletben nem lehet eltérni. Az álláspontunk az volt, hogy jelen esetben nem a hagyományos értelemben vett másolatról van szó, hiszen a földhasználati nyilvántartás vezetése esetében a földhivatal viszi be az adatokat a számítógépes programba, s abból meghatározott feltételek szerint keresett és nyomtatott forma a földhasználati lap másolata. Látható, hogy ez esetben nem arról van szó, hogy egy rendelkezésre álló iratot a földhivatal másolatként szolgáltat, hanem egy olyan nyilvántartásból történő adatszolgáltatást teljesít, amely nyilvántartásba történő bejegyzéseket – ideértve a változásbejegyzéseket és törléseket is –, a nyilvántartás karbantartását maga a földhivatal végzi, s a felelősége jelentős is, lévén, egy közhiteles nyilvántartásról van szó. A PM álláspontja azonban továbbra is az volt, miszerint csak törvényben állapíthatunk meg az Itv-től eltérő díjtételeket. A 2007. évi CXXIV. törvénnyel módosított Tft. 25/C. § (3) bekezdése kimondja, hogy „az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében külön jogszabályban meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat. Ingyenesen szolgáltat adatot a földhivatal hatóság megkeresésére a hatósági feladatának ellátása céljából. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.” A fentiek alapján a javaslat a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló rendelkezésekkel egészíti ki a Tft-t. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 58 Felülvizsgálva a díj 7 éve változatlan, rendkívül alacsony és a földhasználati nyilvántartás vezetéséhez (karbantartásához) képest aránytalan mértékét [184/1999 (XII. 13.) Korm. rendelet 25. §], magasabb összegű díjtételeket állapít meg. A 2007. december 30-tól közhiteles földhasználati nyilvántartás fokozottabb felelősséget von maga után annak vezetésével kapcsolatban. A hatályos szabályozás szerint is a földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért fizetendő díj a földhivatalt illeti meg [184/1999 (XII. 13.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdés] A hatályos szabályozás alapján az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelenleg 50,Ft/tétel, illetőleg 100,-Ft/oldal, mely összegek hét éve változatlanok. A földhasználati nyilvántartás vezetésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás, a közhitelességhez, a naprakész adatok szolgáltatásához fűződő elvárás és az ezzel kapcsolatos adatérték, továbbá a technikai eszközök használatával kapcsolatos költségek, az anyagköltségek okán a díjtételek megemelése mindenképpen indokolt. A díj mértékének megemelését az alábbi részletes indokokkal támasztjuk alá. Csak az infláció miatti díjnövekedéssel számolva is a jelenlegi díjtétel rendkívül alacsony mértékű. Az elmúlt 7 évben a felhasznált anyagok, technikai eszközök és energiaárak mintegy 80%-al emelkedtek. A földhasználati nyilvántartás vezetésének költségeire, az arról való adatszolgáltatás költségeire természetesen a hivatal általános költségei is rárakódnak, valamint a díjmentes adatszolgáltatás költségei is. A földhasználati lap másolat kiadás költségeinél a munkaerő ráfordításon túl figyelembe kell venni a nyomtatás és a számlázás költségit is, valamint a postaköltséget (ma egy tértivevénnyel ellátott levél postai feladói díja 250,- Ft.). A 2007. december 30-tól hatályos, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a nyilvántartást vezető földhivatalokra több feladatot ró, mely több munkaerő ráfordítást követel meg. Hivatalból kell ellenőrizni és törölni a megszűnt földhasználatokat, hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartási adatváltozásokat a földhasználati nyilvántartáson átvezetni, melyről a feleket értesíteni kell. Minden egyes esetben első lépésként ellenőrizni kell, hogy a nyilvántartás nem tartalmaz-e olyan helyrajzi számot, mely időközben megszűnt (pl. megosztás folytán). A részleges másolat kiadásánál további plusz időt vesz igénybe a szükséges bejegyzések kiválasztása. A földhasználati nyilvántartás vezetése tehát összetettebb az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél, azt az ingatlan-nyilvántartással állandóan egyeztetni kell. Igen sok hiánypótlási felhívást szükséges kiadni, mivel a földhasználati nyilvántartásba vétel Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 59 iránti beadványok – ellentétben az ingatlan-nyilvántartási beadványokkal – az alakszerűségre vonatkozó enyhébb szabályok miatt gyakorta pontatlanok, sok esetben értelmezhetetlenek. A közhiteles földhasználati nyilvántartás adatszolgáltatási díjainak arányban kell állniuk vagy legalább meg kell közelíteniük a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatszolgáltatás díjainak mértékét. Az adattárolással kapcsolatos költségeket is figyelembe kell venni, melyek magukban foglalják a számítógépen tárolt adatokat és az okirattárban tárolt szerződések, vázlatok és bejelentőlapok tárolását, karbantartását és állagmegóvását, annak érdekében, hogy a megfelelő minőségű adatszolgáltatásra lehetőség legyen nem csak most, hanem 10-20 év múlva is. A javaslat alapján a teljes, illetve a részleges földhasználati lap másolat első oldala, valamint a földhasználati lap szemle első oldala 2000 Ft, azt követően oldalanként további 500 Ft, de maximum 50.000 Ft. (A földhasználati lap I. része a földhasználó adatait, a II. része a használt földterület adatait tartalmazza). Az egységárak képzését az alábbi kalkuláció támasztja alá. Dologi kiadások: Technikai eszközök (számítógép, nyomtató, másoló): 500,-Ft Anyagköltség (papírfelhasználás, nyomtatás): 144,-Ft (Átlag 5 oldalas földhaszn. lap, 3 példány számla, 1 megrendelő 16,-Ft/2 oldallal számolva) Munkaerő ráfordítás (mezőgazdász): 625,-Ft (200.000,-Ft/hó bérköltséggel és átlagban fél órás munkaidővel számolva) Összesen: 1269,-Ft Postán érkező megkeresés esetén az alábbi postaköltséggel bővül a fenti költségelszámolás: Postaköltség: 1. levél (tértivevény 250,-Ft, csekk 10,-Ft, tájékoztató 16,-Ft): 276,-Ft 2. levél adatszolgáltatás megküldése (tértivevény) 250,-Ft Összesen: 526,-Ft Fentiek szerint átlagosan 5 oldalas földhasználati lap kalkulált költsége postai úton történő megkeresés alapján 1795,-Ft. Megemlítendő, hogy a javaslat szerinti díjmértékbe bekalkulálásra került a hatóságok számára nyújtandó ingyenes teljesítés is, mely országosan több ezres nagyságrendű tétel pl. a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos hatósági eljárás során. Készítette: dr. Mikó Zoltán Szentirmay Zoltán


MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 60 A fentieken túl a javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Így biztosítja, hogy a földhasználati szerződés eredeti példánya helyett közjegyző által hitelesített másolat is benyújtható legyen bejegyzés végett, továbbá rögzíti, hogy nem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, amennyiben a kérelem az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik (pl. a földrészlet művelési ágának megváltoztatása.) A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2008. április „

”

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter



MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Recommend Documents