MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! évi. törvény

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________

2008. évi …. törvény a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E törvény alkalmazásában:] „6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.” 2. § Az Étv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó testületként: a) központi és regionális (területi) településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsok, valamint b) helyi építészeti-műszaki tervtanácsok működnek.” 3. § Az Étv. 8. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [(1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:] „k) a terület, telek, telekrész közérdekű cél megvalósítására irányuló kijelölése során a tulajdon védelmének szempontjait.”

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ 4. § (1) Az Étv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.” (2) Az Étv. 9. §-a kiegészül a következő új (10) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdések számozása (11)-(12)-re változik: „(10) Nem kell alkalmazni az (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a) a településrendezési eszköz aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy ab) nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának módosítása vagy hatályon kívül helyezése, illetve b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése esetében.” 5. § Az Étv. a következő 9/A. §-al egészül ki: „9/A. § A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha a) a módosítás aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását, ab) területfelhasználási változást nem jelent, és ac) már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került, vagy b) a módosítás elírás, vagy számítási hiba javítása érdekében történik.” 6. § Az Étv. a következő 16/A. §-al egészül ki: „16/A. § (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el. (2) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.” 7. § Az Étv. 20. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [(7) A tilalom nem terjed ki:] „e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre.” 8. § Az Étv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § (1) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges telkek és telekrészek a kisajátításról szóló törvény rendelkezései szerint sajátíthatók ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak keretében a telek gépjárművel történő megközelítését szolgáló közút (a továbbiakban: kiszolgáló út) kialakítása érdekében a közigazgatási hivatal a telket, telekrészt a 27. §-ban meghatározottak figyelembe vételével lejegyezheti.” 9. § Az Étv. 27. §-ának (1) bekezdése és a 27. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép: „Lejegyzés 27. § (1) A teleknek a kiszolgáló út megvalósításához szükséges része a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára lejegyezhető, ha a) a helyi építési szabályzat szerint kiszolgáló út kialakítása szükséges, b) a kiszolgáló út megvalósítása a védett természeti értékek és a védett természeti területek sérelmét nem okozza, és c) a megvalósítása csak az adott telek, telkek, telekrészek igénybevételével lehetséges, illetve a más telkek igénybevételével történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna.” 10. § Az Étv. a következő 32/A. §-sal egészül ki: „32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”


11. § (1) Az Étv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az engedélykérelem elbírálása, vagy bejelentés tudomásul vétele során az építésügyi hatóság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – köteles helyszíni szemlét tartani.” 12. § (1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével [különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj-, és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti.” (2) Az Étv. 35. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki: „(4) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja a külön jogszabályban meghatározott összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás), mely az alábbi szakaszokból áll: a) az (1) bekezdésben meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és b) építési engedélyezési szakasz. (5) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül az építésügyi hatóság – az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével – egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart.” 13. § Az Étv. 37. §-a következő (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.” 14. § Az Étv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ „(5) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek – külön jogszabályban meghatározottak szerint - mellékelnie kell: a) a következő személyek – az 58. § (4) bekezdésében meghatározott személyes adatok körébe tartozó – adatait: aa) a vállalkozó kivitelező (több vállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes kivitelező), ab) a felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető), ac) építési műszaki ellenőrnek, ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja, vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, b) az építmény rendeltetésére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatokat, c) a jogszabályban előírt esetekben a kiviteli tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot, d) az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokat és dokumentumokat.” 15. § Az Étv. a következő 40/A. §-sal egészül ki: „40/A. § Az építtető vagy megbízott képviselője utasítása, ha jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező a jogszerűtlen utasítást és a megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.” 16. § Az Étv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel végzett építési tevékenység ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza a) az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett, b) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, c) a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.” 17. § Az Étv. 46. § (6) bekezdésének felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a) a kivitelezés során az (5) bekezdés a) vagy d) pontjában foglaltakat megsértették, vagy” 18. § Az Étv. 47. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:] „c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, cb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész a - változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy cc) ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész az – ellenőrzéskor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg,” 19. § Az Étv. 49. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.” 20. § (1) Az Étv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárásokban - ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak - a (3) bekezdés szerinti értesítés, a hiánypótlás, a közbülső intézkedések, a szakhatósági megkeresések, a döntés közlése, nyilvántartások vezetése, azokból adatok lekérdezése, közlése, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon folytatható le. A miniszter, az építésügyi hatóság, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket vezető szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtetnek.” (2) Az Étv. 53/A. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki: „(4) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti, és eljárási bírságok (a továbbiakban: bírságok) – a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel és a sajátos építményfajtákra, műemlékekre vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ (5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - adók módjára behajtandó köztartozások, amelyeket a célelőirányzat, illetve a sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályban meghatározott szerv számára, az építésügyi hatóság megkeresésére az állami adóhatóság hajt be. (6) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által megállapított eljárási bírság az eljáró hatóságot illeti meg. (7) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi-, és építésfelügyeleti hatóságai által meghozott döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.” 21. § Az Étv. 53/C. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő (7) bekezdés szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelőzően kelt nyilatkozatát, az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb 30 nap. (7) Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az e törvényben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak, b) a 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek, c) a szakhatóságok állásfoglalása rendelkezésre áll, d) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, e) a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan – jogszabályban meghatározott – dokumentumot, amely lehetővé teszi a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását. (8) Az építésügyi hatóság határozata honvédelmi okból akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú honvédelmi területen megvalósuló beruházásra vonatkozik. A határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel, ha az a szövetségi kötelezettség határidőre történő teljesítését lehetetlenné tenné.” 22. § (1) Az Étv. 58.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építésügyi hatóságok, települési jegyzők (főjegyzők), közművezetékek kezelői, közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az építésügy körébe tartozó közfeladatok ellátásához szükséges azon területi, társadalmi, környezeti, természeti és műszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és településtervezéshez, az építészetiműszaki tervezési, és építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez és az ezekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekhez, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységhez, szakmagyakorlási jogosultságok megállapításához és ellenőrzéséhez, az építési beruházások,

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ építőipari kivitelezési tevékenységek megvalósításához feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartásokat vezetnek, adatokat kezelnek.” (2) Az Étv. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér a) egyharmadának megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára aa) az építészeti-műszaki tervezői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe, ab) az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe, ac) az építési-műszaki ellenőri névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe, ad) a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe, való felvételét (bejegyzését) kérő személy, b) egynegyedének megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását, bb) az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyét, kérő személy.” 23. § (1) Az Étv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „h) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos építésügyi igazgatási, építésügyi műszaki szakértői, településtervezői, településrendezési szakértői és építészeti-műszaki tervezési tevékenység gyakorlásának és az ezzel összefüggő jogosultság feltételei megállapításának szabályait,” [rendelettel állapítsa meg.] (2) Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságainak kijelölését, és az 53. §-ban említett, sajátos feltételeket, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait, [rendelettel állapítsa meg.] (3) Az Étv. 62.§ (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ „r) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemeit.” [rendelettel állapítsa meg.] (4) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő új s)-u) ponttal egészül ki: [62.§(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat, sz) az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség-igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályait, t) az építőipari kivitelezési folyamatok költségtervezési tevékenységének, becsült- és tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többlet- és pótmunka műszaki tartalmi meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait, u) a tervezési és szakértői szerződés kötelező tartalmi elemeit” [rendelettel állapítsa meg.] (5) Az Étv. 62. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap az építésügyért felelős miniszter arra, hogy] „c) a környezetvédelemért felelős miniszterrel és az ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel az egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos építésügyi, táj- és természetvédelmi feltételeket.” [rendelettel állapítsa meg.] (6) Az Étv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Felhatalmazást kap a) a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az építésügyi hatóság aa) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásainak, ab) szakhatósági eljárásainak a szolgáltatási díját, valamint az azok beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, b) a sajátos építményfajta szerinti illetékes miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés szerint külön jogszabályban megjelölt hatóság építésügyi hatósági eljárásainak szolgáltatási díját – ideértve a jogorvoslati díjat is, valamint az azok beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása 24. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngyt.) 1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő szöveg lép: [(1) A törvény hatálya az egyes, ] „c) koncessziós szerződés alapján megvalósítandó és legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,” nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.„ (2) Az Ngyt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” 25. § Az Ngyt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb hatvan nap lehet. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építésügyi hatósági engedélyezéshez, és az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése szerinti tartalmú nyilatkozatát, valamint az építtető elvi építési keretengedéllyel rendelkezik az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb harminc nap. (3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (5) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. (4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti. (5) Az ügyintézési határidő eltelte után, ha az érdemi határozat meghozatalára nem került sor, a felügyeleti szerv a kérelem elbírálását magához vonja; ezen intézkedéstől számított két napon belül a felügyeleti szervhez az iratokat fel kell terjeszteni. A felügyeleti szervnek az ér-

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ demi határozatot az iratok hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghoznia; ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. (6) Kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság jogosult hatósági közvetítő kirendelésére.” 26. § Az Ngyt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben, ha az építtető ezt kezdeményezi, a hatósági eljárás megindulása előtt, a hatóság, valamint az ezt követően induló eljárás vonatkozásában érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az építtetővel szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében az építtető számára tájékoztatást tartalmaz a hatóságok, szakhatóságok és a közműszolgáltatók részéről a tervezett beruházás tervezéséhez szükséges adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről. Az emlékeztetőben foglaltak az engedélyező hatóságot, szakhatóságot és közműszolgáltatót nem kötik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a külön jogszabály szerinti előzetes vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési, illetve a 4/A.-4/B. §-okban meghatározott eljárásokra.” 27. § Az Ngyt. a következő 4/A-4/B. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi előírások helyett választhatja az e §-ban és a 4/B. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás). (2) Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárás a) az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) és b) építési engedélyezési szakaszból áll. (3) Az összevont eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az építtető írásban az 1. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjeszti elő. (4) Az összevont eljárásra irányuló kérelem melléklete elvi keretengedélyezéshez a) a 2. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció 2 példányban, és b) a tervezői nyilatkozat. (5) Az összevont eljárás építési engedélyezéshez szükséges – az építési engedélyezési eljárást szabályozó külön jogszabályokban meghatározott – mellékleteit az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani. (6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül az építésügyi hatóság – az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével – egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, és az érintett közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítéséig terjedő idő. (7) Az elvi keretengedélyezés során az építésügyi hatóság elvi építési keretengedélyt (a továbbiakban: elvi keretengedély) ad ki. (8) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit. (9) Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül dönt. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (10) A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. 4/B. § (1) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott –, akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság a szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat kialakítása során az elvi keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy az tévedésen, megtévesztésen alapult. (2) A 4/A. és 4/B. § szerinti eljárásért külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” 28.§ (1) Az Ngyt. 6. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az építésügyi hatóság akkor állapítja meg a hozzá benyújtott, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmának azonosságát, ha a) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerzett, a kérelem tárgyára vonatkozó, hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalás rendelkezésére áll, és b) az építésügyi hatósági eljárások szabályait meghatározó jogszabályokban a szakhatósági állásfoglalás megadására előírt feltételek teljesülését megállapította. (4) Az építésügyi hatóság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - az eljárását végzéssel megszüntetheti, ha az építtető által benyújtott, és az építésügyi igazgatási szakértő által előkészített és az 53/C. § (7) bekezdése szerint tanúsított építésügyi hatósági engedélykérelem mellékletét képező tervdokumentáció nem magyar nyelvű, vagy a tervező nem rendelkezik szakmagyakorlási jogosultsággal.” (2) Az Ngyt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ „6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.” 29. § Az Ngyt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bíróság az ügyfél kérelmére a határozat végrehajtását csak közérdekre tekintettel, vagy abban az esetben függesztheti fel, ha az ügyfél különös méltánylást érdemlő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében szükséges. A bíróság a felfüggesztésre irányuló kérelem tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül határoz.” 30. § Az Ngyt. az e törvény 1-2. melléklete szerinti 1-2. melléklettel egészül ki. 31.§ Az Ngyt. 12. §-a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Felhatalmazást kap az építésügyért felelős miniszter, hogy a (3) bekezdés szerinti eljárások kivételével - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg a külön jogszabály szerinti kiemelt jelentőségű ügyekkel összefüggő, kérelemre indult építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó – hatósági, szakhatósági, közműszolgáltatói - igazgatási szolgáltatási díjakat. (3) Felhatalmazást kap a sajátos építményfajták szerinti miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős és az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg a külön jogszabály szerinti kiemelt jelentőségű ügyekkel összefüggő, sajátos építményfajták kérelemre indult építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó – hatósági, szakhatósági, közműszolgáltatói - igazgatási szolgáltatási díjakat.” Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 32. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XV. pontja és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép: „XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke 1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke a) telekalakítási engedélyezési eljárás esetében telkenként 5000 forint, b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ bb) a műemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint bc) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint, c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében ca) új egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén 2

- önálló rendeltetési egységenként 250 m hasznos alapterületig 20 000 forint, 2

- a 250 m -nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, cb) meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett épületrészben 2

- önálló rendeltetési egységenként 250 m hasznos alapterületig 20 000 forint, 2

- a 250 m -nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, cc) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, cd) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1 000 forint, ha jellemzően mennyiségben kifejezhető akkor darabonként 10 000 forint, ce) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, cf) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként10 000 forint, cg) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint, d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű, e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, f) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint, g) építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 forint, h) bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1 000, vagy darabonként 10 000 forint, i) fennmaradási engedélyezési eljárás esetén a c), f) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese, j) használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű, k) használatbavétel bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű, l) rendeltetés megváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont szerinti illetékkel megegyező mértékű, m) az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl.: bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint,

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint, 2. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozat ellen igénybe vehető a) fellebbezés esetén 30 000 forint, b) felügyeleti intézkedés esetén 50 000 forint.” A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996 évi LVIII. törvény módosítása 33. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996 évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Törvény, kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött, építésüggyel kapcsolatos önálló mérnöki, illetve építészeti-műszaki tervezési (tervellenőri), településtervezői és építésügyi műszaki szakértői, továbbá településrendezési szakértői tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) - a (4) és (5) bekezdésben és az 52/A. §-ban foglaltak kivételével - csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A törvény alkalmazásában mérnöki, illetve építészeti tevékenységnek minősül a földmérési és térképészeti, a területrendezési tervezői, valamint a táj- és kertépítészeti tervezői tevékenység is.” (2) Az Mkt. 1.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok a személyek, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 38. §-ában foglaltak szerint kívánják gyakorolni. Kamarai tagság nélkül végezhetnek szakértői tevékenységet az építész kamarák által névjegyzéken vezetett építésügyi igazgatási szakértői szakterületi szakértők. Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 34. § Az Mkt. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:] „g) igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét,” 35. § Az Mkt. 20.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ „(2) A tisztségviselők - titkár és főtitkár kivételével-, a bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható. Az országos elnök, az országos felügyelő bizottság és az országos etikai-fegyelmi bizottság elnökei legfeljebb két alkalommal választható újra. Országos és területei kamarai vezető tisztségviselőkre az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.” 36. § Az Mkt. 42.§ (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:] „a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése, visszavonása, a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása,” A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása 37. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: [(1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza] „m) az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait,” Záró rendelkezések 38. § (1) E törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba és az ezt követő napon hatályát veszti. (2) E törvény rendelkezéseit a törvény hatályba lépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni. E törvény 37.§-ának a rendelkezéseit a hatálybalépést követően megtartott választások esetében kell alkalmazni, a megbízatások időtartama ezen választások eredményétől kezdődik. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) az Étv. 2. §-ának 18. pontjában a „környezetvédelemmel” szövegrész, b) az Étv. 27. §-ának (4) és (10) bekezdései, c) az Étv. 35. §-ának (1) bekezdésében „a telekalakítási,” és „, a bontással” szövegrész, d) az Étv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja, e) az Étv. 46. §-a (4) bekezdésének c) pontjából a”, valamint névjegyzéket” szövegrész, f) az Étv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „támogatására” szövegrész, b) pontjában a „költségeinek finanszírozására” szövegrész, c), d), f) és g) pontjában a „támogatására” szövegrész, e) pontjában az „és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatására” továbbá a „végrehajtásáras, támogatására” szövegrész és az „elősegítésére” szövegrész, h) pontjában a „finanszírozására” szövegrész, l) pontjában a „támogatására” szövegrész, g) az Étv. 62. §-a

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ ga) (1) bekezdésének g) pontjában a „helyi építési szabályzatban” szövegrész, gb) (2) bekezdésének j) pontja, h) az Ngyt. 5. §-ának (2) bekezdése, i) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. §-a, j) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdésének d) pontja k) az Mkt. 43. §-ának (1) bekezdéséből az „érvényességét” szövegrész hatályát veszti. 39. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Étv. a) 9. §-a (3) bekezdésében a „településrendezési eszközt” szövegrész helyébe a „településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot” szövegrész, az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szövegrész, b) 9. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „az állami főépítész” szövegrész helyébe „a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész)” szövegrész, a bekezdés utolsó mondatában „az állami főépítész 30 napon belül” szövegrész helyébe „az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § (1) bekezdésében említett esetekben 15 napon belül” szövegrész, c) 29. §-a (2) bekezdésében „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési önkormányzat rendeletben” szövegrész, d) 29. §-a (3) bekezdésében „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési önkormányzat rendeletben” szövegrész, e) 29. §-a (4) bekezdésben „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési önkormányzat rendeletben” szövegrész, f) 32. §-a (1) bekezdésben a „tervdokumentáció elkészítése” szövegrész helyébe a „tervdokumentáció elkészítése, valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek” szövegrész, g) 32. §-a (2) bekezdésében a „vélemények készítése” szövegrész helyébe a „vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek” szövegrész, h) 34. §-a ha) (1) bekezdésben „az építésügyi hatóság engedélye” szövegrész helyébe „az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele)” szövegrész, hb) (5) bekezdésében az „érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől” szövegrész helyébe az „érdemi döntést – jogszabályban meghatározott esetekben – a kérelem előterjesztésétől” szövegrész, i) 46. § (6) bekezdésében a „szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli” szövegrész helyébe a „szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli, egyéb esetekben a szabálytalan állapot megszüntetése iránt intézkedik.” szövegrész j) 46/A §-a (1) bekezdésében „a 46. § (6) bekezdésében meghatározott határozattal egyidejűleg” szövegrész helyébe „a 46. § (5) bekezdésében felsorolt követelmények megsértése esetén – külön jogszabályban meghatározott –„ szövegrész k) 50. §-a (2) bekezdésének ka) felvezető szövegében a „támogatására” szövegrész helyébe a „támogatására és finanszírozására” szövegrész, kb) a) pontjában „emelésére” szövegrész helyébe „emelése” szövegrész,

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ kc) e) pontjában a „nyilvántartásával” szövegrész helyébe a „nyilvántartása” szövegrész, a „nemzetközi egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi egyezmények végrehajtása” szövegrész, a „bemutatásának” szövegrész helyébe a „bemutatása” szövegrész, kd) g) pontjában a „feladatainak” szövegrész helyébe a „feladatai, a szakmai kamarák által ellátott közigazgatási feladatok” szövegrész, ke) h) pontjában a „kialakítására, fejlesztésére, védelmére, elterjesztésére, oktatására” szövegrész helyébe a „kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése, oktatása” szövegrész, kf) i) pontjában a „kidolgozására, működtetésére” szövegrész helyébe „kidolgozása, működtetése” szövegrész, kg) j) pontjában a „kidolgozására, érvényesítésére” szövegrész helyébe a „kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok” szövegrész, kh) k) pontjában a „kutatásra, fejlesztésre” szövegrész helyébe a „kutatás, fejlesztés” szövegrész, az „alkalmazására, érvényre juttatására” szövegrész helyébe az „alkalmazása, érvényre juttatása” szövegrész, ki) m) pontjában az „ellátására, a feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, beruházások támogatására” szövegrész helyébe az „ellátása, a feladatok ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása” szövegrész, l) 53/B. §-a (4) bekezdésében az „és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt” szövegrész helyébe az „és azt – jogszabályban meghatározott esetben - a szakhatósági hozzájárulással együtt” szövegrész, m) 62. §-a (3) bekezdésében a „névjegyzékek vezetésével, megújításával” szövegrész helyébe a „szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével, a 34. § (5) bekezdés szerinti soron kívüli,” szövegrész, az „eljárásaival” szövegrész helyébe az „eljárásokkal” szövegrész lép. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdésében a „- az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel -" szövegrész helyébe a „- kivéve, ha a felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskör-megszűnés miatt válik év közben szükségessé -" szövegrész lép. (3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Ngyt. 1. § (1) bekezdés a) a) pontjában a „megvalósítandó, vagy” szövegrész helyébe a „megvalósítandó,”, b) b) pontjában a „biztosító,”szövegrész helyébe a „biztosító, vagy” szövegrész lép.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ 1. melléklet a … törvényhez „1. melléklet a 2006. évi LIII. törvényhez Az összevont építésügyi hatósági engedély-kérelem tartalma Iktatószám: ..................... Adatok: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ................................................................................................................................................... 2. Az építtető neve, címe: 1................................................................................................................................................. 2................................................................................................................................................. 3................................................................................................................................................. 4................................................................................................................................................. 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak neve, címe: 1................................................................................................................................................. 2................................................................................................................................................. 3................................................................................................................................................. 4................................................................................................................................................. 4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása: ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... 5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági tok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. .................................

engedélyek (határoza.............................. .............................. ..............................

6. Mellékletek építészeti-műszaki tervdokumentáció ..... pld tervezői nyilatkozat ..... pld egyéb okirat ..... pld 7. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet alapján hozott minden döntés.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ 8. Kérelem: Alulírott …............................................................................................................. (név, cím) összevont építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon új építmény elhelyezésére, építésére, meglévő építmény átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, építési tevékenység végzésére. (A kívánt rész aláhúzandó!)

Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap

...................................................... aláírás (építtető, kérelmező) 9. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő) Alulírott ……….. (építésügyi igazgatási szakértő neve, címe) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben és a külön jogszabályban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, és a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak.

Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap

...................................................... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ...................................................... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma”

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ 2. melléklet a … törvényhez „2. melléklet a 2006. évi LIII. törvényhez Elvi építési keretengedélyezési dokumentáció Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési kérelem esetén a dokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. Nem szükséges statikus dokumentáció. Veszélyes építmény-üzem, veszélyes környezet esetén a veszélyek elhárítására is utaló műszaki leírás szükséges. 1. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési dokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, b) a tervező által készített helyszínrajzot ba) égtájjelöléssel, bb) 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, bc) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkek és az azokon - a tervezett építmény tűztávolságán belül elhelyezkedő meglévő és tervezett valamennyi építmény méretarányos körvonalrajzával, bd) a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb.), be) a tervezett építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével. 2. A településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény környezetbe illesztésének, megjelenésének (tömegformálásának, tetőkialakításának, homlokzatképzésének, színezésének) bemutatása érdekében a tervezett építmény jellegétől függően szükség szerint legalább 1:200 méretarányú, az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból, tömegvázlatból, fotómontázsból, makettfotóból vagy utcaképből kell összeállítani. 3. A kulturális örökségvédelmi (műemléki, régészeti), természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelményeket is érintő (szakhatósági követelmények tisztázása) elvi építési keretengedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok - építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőző tervezői egyeztetés során - a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg. 4. A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.”

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ RÉSZLETES INDOKOLÁS A NEMZETGAZDASÁGILAG KIEMELT ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉREKÉBEN EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. § Egyes beruházások megvalósítását lehetetleníti el, ha a beruházás megvalósításához rendelkezésre álló, vagy (akár kisajátítás útján is) megszerezhető telek nem minősül/nem minősíthető az építésügyi előírások szerint építési teleknek, így nem építhető rá. A hatályos meghatározás túlságosan leszűkíti a telek lehetséges megközelítési módjait azzal, hogy a telek csak közútról közelíthető meg. Gondot jelent az is, hogy az építési telkeket gyakran közforgalom elől elzárt magánútról közelítik meg. Annak érdekében, hogy a közérdekű járművek – mentő, rendőrség, katasztrófavédelem – minden építési telket meg tudjanak kellő biztonsággal közelíteni, továbbá a közművek elhelyezésére és a kiszolgáló, valamint vendégforgalom lebonyolítására elegendő terület álljon rendelkezésre szükséges pontosítani a törvény fogalom-meghatározását. A tervezet szerint a jövőben csak olyan magánút alakítható ki a telkek megközelítésére, amely megfelel a közutakra vonatkozó előírásoknak is. A tervezett fogalom-pontosítás továbbá lehetővé teszi, hogy az építési telek megközelítése ne csak közútról történhessen, hanem közterületként nyilvántartott térről, parkból is. Az építési telek fogalom-meghatározása a megközelíthetőség vonatkozásában a közterület fogalmát használja, azonban a gépjárművel való közterületen keresztüli megközelíthetőséget csak abban az esetben fogadja el, ha azt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások ezt megengedik. Ez tágabb, mint az útnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott fogalma, azonban nem sérti azt, mivel más célból vonja be a közterületet, de csak az arra vonatkozó jogszabályi előírások keretei között, nem oldva fel azokat. A rendelkezést a gyakorlatban felmerült, más módon kezelhetetlen esetek követelik meg. A pontosítás azzal, hogy nemcsak közútról teszi lehetővé az építési telek megközelíthetőségét, nagyobb lehetőséget teremt a beruházások érdekében történő építési telekké alakítás lehetőségeinek. Az építési telek fogalmának pontosítása közvetlenül szolgálja a gyorsítási célokat. 2. § A hatályos szabályozás túlságosan bemerevíti a különböző tervtanácsi szintek működési /működtetési feltételeit, ezért a tervtanácsi hierarchia pontosítása, működtetési feltételei szabályozásának elhagyása a törvényi előírásokból, lehetővé teszi, hogy egyszerűbb működési és eljárási renddel, hatékonyabban és gyorsabban működhessenek a különböző szintű tervtanácsok. E pontosítás ugyan közvetve, de a gyorsítás érdekét szolgálja.


3. § A településrendezés közügy, amelynek során a települési közösség érdekének megfelelő, a település jövőbeni kialakítását biztosító döntések születnek meg, a jogos magánérdekekre is tekintettel. A településrendezés során számtalan olyan követelményt be kell tartani, figyelembe kell venni, melyek közvetlenül, vagy közvetve, de a köz érdeke mellett mind nagyobb mértékben van tekintettel az egyén, a magánérdek , a tulajdonosi érdekek védelmére is. Így pl. a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Az Étv. fel is sorolja azt a szempontrendszert, amellyel ezek a követelmények különösen betartható: pl. figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. A településrendezéssel szemben támasztott törvényi követelmények – köztük hangsúlyosabban a jogos magánérdek keretében a tulajdon védelmének szempontjait is - hatékonyabb érvényre juttatását hivatott elősegíteni az új kiegészítés, amely előírja, hogy a településrendezési tevékenység (előkészítés, tervezés, döntéshozatal) során törekedni kell arra, hogy a területfelhasználással kapcsolatos döntés a lehető legkisebb tulajdoni sérelmet okozza (figyelemmel a kártalanítási, kisajátítási, lejegyzési elvekre). Mindez – a felelősségteljesebb rendezési előkészítés eszközével a gyorsítás keretében a területszerzés megvalósítását segíti elő.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ 4-5. § Az építési beruházások előkészítése (területszerzése) és engedélyeztetése során gondot okoz, ha az építési engedély megszerzése a településrendezési eszközök módosítását igényli (anélkül nem adható építésügyi hatósági engedély), de az elhúzódó módosítás miatt jelentősen tolódik, vagy ellehetetlenül az építési engedélyezés is. A probléma megoldásának elősegítése érdekében megfelelő szakmai garanciák mellett a törvényben felsorolt esetekben felesleges a helyi építési szabályzat, szabályozási terv többlépcsős véleményeztetési eljárásának lefolytatása, a megfelelő cél egyszerűsített eljárás keretében jelentős idő, munka és költség megtakarítással megoldható. Az új kiegészítés a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőséget ad arra, hogy a településrendezési eszköz előzetes és a közbenső véleményeztetése egy lépésben történjen meg, így rövidíthető a véleményezési eljárás ideje. 6. § és 10. § E rendelkezések egyfelől a településtervezési, másfelől pedig az építészeti-műszaki tervezési szerződés legfontosabb – az általános szabályoktól eltérő – különös és egyben kötelező elemeit határozzák meg. A tervezési szerződések egy részénél, vagy meghatározott esetekben külön jogszabályok a szerződés írásba foglalását már előírják. A jogbiztonságot, a felek érdekeit, a későbbi jogviták megelőzését szolgálja ezért, hogy a településtervezési- és az építészeti-műszaki tervezési szerződések írásba foglalásának kötelezettségét – az e szerződéstípusok körébe tartozó minden szerződésre kiterjedően – alakszerűségi érvényességi követelményként kifejezetten is előírja a jogszabály. A tervező jogosult, esetenként köteles társtervező vagy ágazati tervező (altervező), mint alvállalkozó igénybevételére, azonban erről a megrendelőnek joga van a megfelelő ismeretekkel rendelkezni, és a tervező által megjelölt társtervező, vagy altervező igénybevételével szemben akár takarékossági, akár bizalmi vagy egyéb okok miatt, vagy korábbi tapasztalatai, illetve más forrásból származó információi alapján kifogást emelni. A tervezőnek a társtervezőhöz, alvállalkozóhoz való ragaszkodása esetén a megrendelő élhet választási lehetőségével, elfogadja a tervező feltételét, vagy mással köt szerződést. Amennyiben a szerződés megkötésekor még nem dőlt el az altervező személye, vagy igénybevételének szükségessége, a felek szerződésben kötelesek rendelkezni a tervezői tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról. Valamennyi tervezési szerződéstípus esetében elterjedt gyakorlat az, hogy a tervező - a tervdokumentáció elkészítésével és átadásával - teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, a megrendelő azonban nem fizet, azt különböző feltételekhez, hatósági engedélyezéshez, az eljárásban érdekelt felek hozzájárulásához köti, vagy más, kifejezetten meg nem jelölt okok miatt mulasztja el a fizetést, nem egyszer rosszhiszeműen. Ezzel lánctartozásokat indít be, tervezőket juttat csődbe, kényszerít pályaelhagyásra, vállalkozása feladására. A tervezőnek ugyanis teljesíteni kell az altervező felé, amit a lehetőségei behatárolhatnak. E vonatkozásban viszont kényszerhelyzetben van, mivel a következő munka éppúgy megkövetelheti az altervező igénybevételét. Az egyidejű teljesítés e kialakult gyakorlat megszüntetését célozza, egyben a további körbetartozások kialakulásának megelőzése irányában fejthet ki kedvező hatást. A felek a rendelkezéstől eltérhetnek, azonban a tervező megfelelő garanciákat köthet ki.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ A javasolt rendelkezések a településtervezési szerződések esetében a településrendezési eszközök előkészítéséhez, illetve esetleges módosításukhoz kapcsolódóan, az építészeti-műszaki szerződések esetében pedig a gyorsítást befolyásoló, adott esetben meghatározó tényezőkhöz kapcsolódó garanciális elemként jelennek meg a törvényben. 7. § Honvédelmi okból szükséges az általánostól eltérő szabály megállapítása a tilalommal érintett települési területeken. 8 - 9. § A módosítás egyértelművé teszi, hogy a településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges telkek és telekrészek a kisajátításról szóló törvény rendelkezései szerint sajátíthatók ki. Ha a telekrész kisajátítása a telkek megközelítését szolgáló közút megvalósítása érdekében szükséges, úgy lehetőség van a kisajátítás egyik sajátos formájával – lásd 22/226. (VI. 15.) AB határozat-, a lejegyzéssel is kisajátítani. A módosítás a lejegyzéssel szemben támasztott tulajdonvédelmi és természetvédelmi követelményeket rögzíti. 11. § A főszabály az, hogy az engedélykérelmek elbírálását megelőzően a hatóságnak helyszíni szemlét kell tartania. A jogszabályhely kiegészítése lehetővé teszi, hogy az eljárások gyorsítása érdekében alacsonyabb szintű jogszabály differenciálja azokat a kivételes eseteket, amikor az építésügyi hatóságnak nem kötelező helyszíni szemlét tartania. Ez az eljárás lényeges gyorsítását eredményezheti (pl. építésügyi igazgatási szakértői tanúsítás esetén). 12. § Az Étv. elvi engedélyezésre vonatkozó szabályai körében az elvi engedélyezési eljárási típusok csökkentését célozza meg az előterjesztés. Ez a felesleges eljárás-típusok megszüntetését, ezzel a beruházások megvalósításának gyorsítását eredményezi. Fontos előírása az Étv.-nek az, hogy a beruházások megvalósításának elősegítése érdekében lehetővé teszi a megfelelő garanciákkal és kötőerővel rendelkező elvi engedélyezési eljárás lefolytatását, különös tekintettel a telek beépítésével, a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj-, és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából. Az elvi engedély és az építési engedély egy speciális fajtája az összevont engedélyezés, amely két szakaszát tekintve elvi építési keretengedélyezésből és építési engedélyezésből áll. Az eljárásfajta bevezetése lényegesen lerövidítheti a tervezéssel kapcsolatos követelmények megismerését és az azt követő építési engedélyezési eljárást is.”


13. § Az ügyfelek érdekében nagyon fontos, hogy az eljárások gyorsítása mellett felhívjuk az építtetők figyelmét arra, hogy az építésügyi hatósági engedély megszerzése mellett a beruházás megvalósításához még más – jogszabályban előírt – engedélyek beszerzésére is szükség van. 14. § Az eljárás elsődleges célja a megelőzés. Az Étv. 39. § (5) bekezdésének módosítása az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés mellékleteinek pontosítását tartalmazza. Ez a rendelkezés nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt az építőipari kivitelezési tevékenységet szolgáltató vállalkozó kivitelezővel szemben és megfelel a vonatkozó irányelvnek az arányosságra vonatkozó elvárásainak is (a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikk szerinti engedélyezési rendszer fenntartható). A rendelkezés célja a hatóság tudomásszerzésének és ezzel az ellenőrizhetőség biztosítása, amely garantálja a közrend a közbiztonság az élet és vagyonbiztonság a közegészségügy és a környezetvédelem adott tevékenységre előírt szabályainak és az egyedi hatósági előírásoknak a betartását, illetve betartatását. A bejelentés hiányában a hatóság tudomásszerzése csak esetleges lenne és intézkedései nem a megelőzést hanem a már bekövetkezett veszélyhelyzetek, károk és egyéb következmények felszámolását kellene hogy szolgálják. Ezért a rendelkezés a tagállamokkal szemben támasztott követelményeket teljesíti. . A rendelkezés bevezetését 2005-ben közérdeken alapuló érdek generálta: a) az építőiparban a többi ágazathoz viszonyítva is rendkívüli méreteket öltött a feketemunka. A jogellenesen foglalkoztatott munkások után adót, járulékot senki sem fizetett. Az építés főbb résztvevőire vonatkozó adatok bejelentése az ellenőrzésükre hivatott hatóságok (építésfelügyelet, APEH, munkaügyi felügyelet) ellenőrzéseit tette hatékonyabbá. b) az építés minősége nagymértékben kihat az épített környezet minőségére is. Ezért a szintén uniós irányelveken nyugvó, építményekkel szemben támasztott követelmények (termékdirektíva) megtartása, megtartásuk ellenőrizhetősége érdekében, a kezdés bejelentésének elengedhetetlen tartozéka a kivitelezési dokumentáció megléte, a kivitelezési tervek tervezőjének és a tervellenőrnek a nyilatkozata pl. arról, hogy a tervezett építmény állékony, vagy kielégíti (a szintén irányelv alapú) energetikai követelményeket. E megoldás az Unió tagállamaiban egyébként nem ismeretlen (Nagy-Britannia, Németország), az építőipari kivitelezési tevékenység végzését pl. sehol sem engedik meg kivitelezési tervek készítése és engedélyezése nélkül. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges adatok bejelentésének egyszerűsítését (kevesebb adat), illetve megkönnyítését célozza a pontosítás. 15. § A kivitelező a megrendelő építtető vagy megbízottja utasítása szerint köteles eljárni, igényeit figyelembe venni, azoknak eleget tenni. Ha azonban ezek az utasítások, elvárások csak jogszabályi vagy hatósági előírások megszegésével, megsértésével lennének teljesíthetőek, akkor a teljesítést meg kell tagadnia, mely tényt rögzíteni köteles. A gyorsítás jogbiztonságot, szak-

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ szerűséget és minőséget szolgáló garanciális szabály, egyben a későbbi jogviták megelőzését is célozza. 16. § Az építésügyi hatóság intézkedési lehetőségeinek bővítését célozza a szabálytalanságok időbeni megelőzése, feltárása érdekében. 17. § Az építésfelügyeleti intézkedési lehetőségek közül az építtető (beruházó) számára az egyik legsúlyosabbat, az építőipari kivitelezési tevékenység leállítási, illetve folytatásának megtiltási esetkörét korlátozzuk arra a körre, amikor súlyos szakszerűtlenség, az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot áll fenn. 18. § Az építtetői körökben bevett szokássá vált, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követően – bízva az építésügyi hatósági ellenőrzés és intézkedés hiányában – az építményt rövid időn belül „saját képükre formálják”, azaz átalakítják akár szabálytalanul is. E jogszabályhely kiegészítésével az építésügyi hatóság eszköztára bővül a szabálytalankodókkal szemben. 19. § Az építésügyi bírság kiszabhatóságát korlátozza a jogszabályhely azokban az esetekben, amikor az építtető bizonyíthatóan jóhiszeműen járt el. 20-21. § Az építésügyi hatósági eljárások elektronizálásának célja azok interaktív e-közigazgatási szolgáltatássá történő átalakítása, amely az építtetők, a beruházók, a kivitelezők és a hatóságok számára is gyorsabb, hatékonyabb, egyszerűbb és transzparens eljárást és ügyintézést jelent. Ennek első, bevezető szakaszaként a törvényben meghatározott egyes eljárási cselekmények elektronikus formában történő végzése lehetővé válik. Az információtechnológiai feltételek fennállása esetén az önkormányzatok a módosítás hatálybalépésétől lehetővé tehetik ezeknek az eljárási elemeknek e-ügyintézés formájában történő végzését, ill. az ügyfeleknek ilyen módon történő hatósággal történő kapcsolatát. A jogi személy ügyfelek számára már ennek bevezetése is gyorsítja az engedélyezési eljárásokat. Az építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti hatósági ügyintézés elektronizálásának lehetőségét teremti meg a törvényi szabályozás. A rendelkezés a bírságbehajtások tekintetében olyan eljárási részletszabályokat pontosít, melyek alapvetően az ügyintézés megkönnyítését, gyorsítását eredményezik. Ide tartozik az építésügyi igazgatási szakértő igénybevételi lehetőségének biztosítása is az építtető részére, mert a szakértő nyilatkozatának, tanúsításának bevezetése, jelentősen lecsökkentheti az építésügyi hatósági eljárási „fázisokat”, úgymint kiküszöbölheti a hiánypótlási kiírást, a szakhatósági

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ megkeresést (már rendelkezésre áll a szakhatósági állásfoglalás a kérelem benyújtásakor), a helyszíni szemlét egyes esetekben, és a tényállás tisztázását megkönnyítheti. 22. § A jogszabályhely az építésüggyel kapcsolatos nyilvántartások körét pontosítja, bővíti. A közösségi joggal összhangban a szakmagyakorlási jogosultság határozott idejű érvényességének megszüntetése következtében – ha ezt a szakmagyakorló kéri - szükséges hatósági bizonyítvány kiállításával igazolni a szakmagyakorlási jogosultság meglétét, folytonosságát. A hatósági bizonyítvány kiállításának díja van. A jogszabályhely továbbá meghatározza a hatóságok névjegyzékbe-vételi eljárásával (nyilvántartás-vezetésével) kapcsolatos eljárási díját és annak mértékét is. A törvényi szintű szabályozásra szükség van, mert a hatósági bizonyítvány kiállításának illeték tételét az illetéktörvény határozza meg, és ettől eltérni csak törvényi szintű szabályozással lehet. A rendelkezés szükséges és indokolt, mivel így biztosítható – az állami feladatot ellátó, de állami támogatásban nem részesülő – eljáró hatóság (szakmai kamarák) eljárási költségeinek fedezete. A hatósági bizonyítvány eljárási díjának meghatározása mellett, ehhez igazodva indokolt a szakmagyakorlási névjegyzék vezetésével kapcsolatos valamennyi eljárási díj törvényi szintű szabályozása. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatályos rendelkezései az eljáró hatóságok eljárási díját a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérhez arányosítja. Tehát a rendelkezés a hazai jogban nem egyedülálló. 23. § A módosítás azokat az Étv. felhatalmazási helyeket módosítja vagy teremti meg, melyek a gyorsítás érdekében történő részletszabályok megalkotását teszik lehetővé. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása 24. § A rendelkezés a törvény hatályát kibővíti a koncessziós szerződés alapján megvalósítandó és legalább öt milliárd forint teljes költségigényű nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben indult eljárásokra is. A rendelkezés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvényt (a továbbiakban: Ngyt.) azzal egészíti ki, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárásokra a Ket. és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok mellett, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.), és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabályt is az Ngyt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ 25. § A rendelkezés az építésügyi hatósági eljárások gyorsítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásoknál az általános, azaz a soron kívüli, de legfeljebb 60 napos ügyintézési határidő helyett rövidebb, legfeljebb 30 napos ügyintézési határidőt állapít meg. Erre akkor kerülhet sor, ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, valamint az építtető elvi építési keretengedéllyel rendelkezik. Az építésügyi igazgatási szakértő igénybevétele nem kötelezettsége, csupán lehetősége az építtetőnek. A rendelkezés megállapítja, hogy az eljáró közigazgatási szerv vezetője a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidőt indokolt esetben a hatályos törvényben szereplő 30 nap helyett a gyorsabb ügyintézés érdekében csak 15 nappal hosszabbíthatja meg. Előírja, továbbá hogy ha az érdemi határozat meghozatalára – a Ket.-ben meghatározott ügyintézési határidő alatt – nem kerül sor, akkor a felügyeleti szerv a kérelem elbírálását magához vonja, és a felügyeleti szervnek az érdemi határozatot az iratok hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül meg kell hoznia, ez a határidő egy alkalommal 15 nappal hosszabbítható meg. Azzal, hogy az érdemi döntéshozatalt a felügyeleti szerv magához vonja gyorsul az eljárás, hiszen a felügyeleti szervnek nem kell lefolytatnia azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározott eljárást, amelynek során az eljárás lefolytatására a mulasztó hatósággal azonos hatáskörű másik hatóságot kell kijelölnie. A rendelkezés értelmében az eljáró hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe, aki az eljárás zökkenőmentes lefolytatása érdekében egyfajta mediátorként közvetít a hatóság és az ügyfelek között. 26. § A 26. § megállapítja, hogy a hatósági eljárás megindítása előtt a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázását szolgáló szemle és egyeztetés lefolytatását csak az építtető kezdeményezheti, hiszen az ő érdeke a beruházás feltételeinek előzetes megismerése. A rendelkezés a hatályos törvénnyel szemben kimondja, hogy ha az építtető szemlét és egyeztetést kezdeményez, akkor ezt a hatóságnak le kell folytatnia, a rendelkezés tehát nem biztosít ebben a kérdésben mérlegelési jogkört a hatóságnak, hiszen az építtető érdeke az előzetes egyeztetés lefolytatása a beruházás előkészítése miatt. Megállapítja továbbá, hogy a szemléről, és az egyeztetésről készült emlékeztetőben foglaltak nem kötik az engedélyező hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót. 27. § A – 26. §-ban foglaltakkal szemben – a 27. §-ban meghatározott, az olasz közigazgatási eljárási modellhez hasonló eljárásjogi konstrukció értelmében az építésügyi hatóság az eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az egyeztető tárgyalás és a helyszíni szemle során feltárt tényekről és nyilatkozatok alapján jegyzőkönyvet készít, amely alapján kötőerővel rendelkező végzés formájában megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ A 27. § a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás speciális esetét az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás) határozza meg, amely az építési engedélyezésre irányuló eljárást két szakaszra, elvi építési keretengedélyezési- (a továbbiakban: elvi keretengedélyezési), és építési engedélyezési szakaszra bontja. Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi előírások helyett választhatja ezt a speciális összevont eljárást. Az elvi keretengedélyezési szakasz azt a célt szolgálja, hogy előkészítse az építési engedélyezési szakaszt oly módon, hogy az építési engedélyezési szakaszban ne kelljen hiánypótlást elrendelni, továbbá a hatóságnak és a szakhatóságoknak az elvi keretengedélyezési szakasz során tett megállapításai és nyilatkozatai már rendelkezésre álljanak. Az elvi keretengedélyezési szakasz végén ugyanis a hatóság és a szakhatóságok megállapításait végzés formájában elvi keretengedély rögzíti, amelyben foglaltak a hatóságot és a szakhatóságokat akkor is kötik, ha a keretengedély megadását követően a jogszabályok, és a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság az elvi keretengedélyezési szakasz végén végzés formájában 15 napon belül elvi keretengedélyt ad ki, amivel szemben önálló fellebbezésnek helye – az eljárások gyorsítása érdekében – csak az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés esetén van. Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés csak az eljárás engedélyezési szakaszában meghozott építésügyi hatósági határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Ket. értelmében az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, és főszabályként megállapítja, hogy a végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Ez alól néhány kivételt meghatároz a Ket., továbbá törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés esetén biztosítani kell a fellebbezés lehetőségét, hiszen egyébként a kérelem elutasításával anélkül érne véget az eljárás, hogy az ügyfél a hatósági döntéssel szemben fellebbezési joggal élhetne. Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés viszont csak az építési engedélyezésre irányuló eljárás második szakaszában, az engedélyezési szakasz végén kibocsátott határozat elleni fellebbezésben támadható meg, hiszen ezáltal nem sérül az ügyfelek fellebbezéshez való joga. Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek – elvi keretengedély érvényességi idején belül történő – benyújtásával kezdődik. 28. § A rendelkezés olyan eljárási részletszabályokat pontosít, melyek alapvetően az ügyintézés megkönnyítését, gyorsítását eredményezik, úgymint a szakhatósági állásfoglalás beszerzése továbbá az eljárás végzéssel történő megszüntetése tekintetében. A rendelkezés továbbá a kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezés elbírálására is előírja a soron kívüli ügyintézést, amely legfeljebb harminc nap lehet. 29. § A rendelkezés a hatályos előíráshoz képest szűkíti azt az esetkört, amikor a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A hatályos törvényi rendelkezés ugyanis általánosságban lehetővé teszi a bíróság döntése alapján a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését erre irányuló kérelem esetén. A tervezet ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy a bíróság az

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ ügyfél kérelmére a határozat végrehajtását csak a közérdekre tekintettel, vagy abban az esetben függesztheti fel, ha az ügyfél különös méltánylást érdemlő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében szükséges. 30. § A rendelkezés az összevont építésügyi hatósági engedély-kérelem tartalmát meghatározó mellékletet, és az elvi építési keretengedélyezési dokumentáció tartalmát meghatározó mellékletet iktatja az Ngyt.-be. 31. § A rendelkezés miniszteri rendelet megalkotására ad felhatalmazást a külön jogszabály szerinti kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kérelemre indult építésügyi hatósági engedélyezési eljárások igazgatási szolgáltatási díjának meghatározására. Az igazgatási szolgáltatási díj az általános ügyfélkörrel kapcsolatos feladatok változatlan színvonalú ellátása mellett a kiemelt jelentőségű építési beruházásokban eljáró hatóságok fokozottabb igénybe vételével, és terhelésével járó költségek fedezetét szolgálja. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 32. § Az építésügyi hatósági feladatellátás – köztük a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra irányulók – magasabb színvonalon, hatékonyabban történő intézéséhez szükséges feltételek állami támogatási forrását biztosítja az illetékekre vonatkozó szabályozás pontosítása, illetve módosítása, amely egyértelműbbé teszi az egyes építményfajták és az egyes eljárásfajták esetében fizetendő illeték mértékét. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996 évi LVIII. törvény módosítása 33-36. § (Mkt. 1. §) E rendelkezés a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény ( a továbbiakban: Mkt.) tekintetében a szabad szolgáltatásnyújtás és az építési engedélyezési eljárások megkönnyítése, az egyes tervezői szakterületek megfelelő tervezői kapacitásának biztosítása érdekében, a kamarai tagság nélkül végezhető mérnöki és építészeti tevékenységek körét határozza meg, így különösen az építésügyi igazgatási szakértőt. (Mkt 3. § (1) bek.) Az építésügyi szakterületen igazságügyi szakértő csak az lehet, aki építésügyi műszaki szakértői jogosultsággal rendelkezik, ezért az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez a jogosultság meglétének igazolása szükséges. Ezen rendelkezések a szakmagyakorlási névjegyzék érvényességére való utalást szüntetik meg a közösségi joggal való összhang érdekében. (Mkt. 20. § (2) bek.) A rendelkezés összehangolja a 20. §. (1) bekezdésének rendelkezésével a kamarai tisztségviselők választásra vonatkozó szabályokat. Valamennyi választott tisztségvi-

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! ___________________________________________________________________________ selő esetében meghatározza a megbízatás maximális időtartamát. A legfontosabb vezető tisztségviselői helyeknél az országos kamara tekintetében fenntartja az újraválasztásra vonatkozó korlát törvényi kereteit. (Mkt.42.§(1) bek.) A módosító rendelkezés összhangban a közösségi joggal a szakmagyakorlási jogosultságok határozott időtartamának megszünése miatt a rendelkezés pontosítását tartalmazza. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása 37. § E jogszabályhely teremti meg a lehetőségét annak, hogy – összhangban az idevonatkozó uniós irányelvvel és a környezetvédelmi szabályozással – az építési hulladékok elhelyezésével és kezelésével kapcsolatos szabályozás kiterjeszkedhessen minden építményfajta létesítésére annak érdekében, hogy az építőipari kivitelezési szabályok, az építési folyamat résztvevőinek feladatai és felelőssége egyértelműbbé válhassék, a felesleges párhuzamosságok pedig kiküszöbölhetővé váljanak. 38-39. § Hatálybaléptető, hatályon kívül helyező és szövegrészlet-pontosító rendelkezéseket tartalmaznak. A rendelkezés úgy módosítja a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényt, hogy lehetővé teszi az önkormányzati társulások év közbeni felmondását, ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskör-megszűnés miatt válik szükségessé. A törvénycsomag célja, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások szakszerű lebonyolítása mellett a nemzetgazdaságilag fontos beruházások gyors lebonyolítását is elősegítse. E rendelkezés garantálja, hogy az építésügyi hatáskört azon települések jegyzői gyakorolják, amely településeken biztosítottak a feladatellátás jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételei, ami a szakszerű és gyors hatósági ügyintézés alapvető feltétele. Budapest, 2008. április Bajnai Gordon

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! évi. törvény

Recommend Documents