MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Előterjesztés. A Kormány részére az egyszerűsített foglalkoztatásról

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Szociális és Munkaügyi Minisztérium 1239 /2009-SZMM

Előterjesztés A Kormány részére

az egyszerűsített foglalkoztatásról (a 2009. március 20-i OÉT ülést követően átdolgozott szöveg)

Budapest, 2009. május


2009. évi … törvény az egyszerűsített foglalkoztatás ról 1. § E törvény szabályai szerinti egyszerűsített módon létesíthető továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) az alábbi esetekben: a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) társasház munkáltató által kizárólag a társasház üzemeltetésére, c) alkalmi munkára, valamint d) idénymunkára.

munkaviszony (a

2. § E törvény alkalmazásában: 1. Háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló, határozott vagy határozatlan időre szóló munkaviszony; 2. Társasház üzemeltetése: a társasház üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosítására– a társasház-kezelői tevékenység kivételével – irányuló, határozott időre szóló munkaviszony; 3. Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony; 4. Idénymunka: olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot. 5. Mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, állattenyésztési, halászati idénymunka; 6. Külföldi személy: a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy. A külföldi személy kizárólag a mezőgazdasági idénymunka keretében egy naptári évben legfeljebb hatvan napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony 3. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a melléklet szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig meg kell kötni. (2) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között már az Mt. általános szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. 4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – ide nem értve a természetes személy munkáltatóval háztartási munkára létesített munkaviszonyt – a külön jogszabály szerinti foglalkoztathatósági vizsgálat a munkaviszony létesítésének feltétele.

2


(2) Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés foglalkoztathatósági vizsgálat lefolytatása nélkül megköthető, ha a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében betöltendő munkakörére nézve rendelkezik a munkaszerződés megkötése időpontját megelőző egy évben kiadott foglalkoztathatósági igazolással, vagy az általa az egyszerűsített foglalkoztatás keretében betöltött munkakörre munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján alkalmasnak minősítették. (3) A foglalkoztathatósági vizsgálatot a munkáltató köteles kezdeményezni, és viselni annak költségeit. 5. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt. a) munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó 76. § (7)-(8) bekezdését, 76/A76/B. §-át, b) munkavégzés helyére vonatkozó 76/C-§-át, c) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. §-ának (1)-(2), (4), valamint (6)-(7) bekezdését, d) pályázatra vonatkozó 80. §-át, e) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83.-83/A. §-át, f) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át, g) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, 86/A-86/E. §-át, h) csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó 94/A-94/G. §át, i) a munkavállaló továbbképzésére vonatkozó 103. § (4) bekezdését, j) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105106/B §-át, k) összeférhetetlenségre vonatkozó 108. §-át, l) fegyelmi jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át, m) tanulmányi kedvezményekre vonatkozó 115-116. §-át, n) munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át, o) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésére vonatkozó 150. §-át, p) vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét, q) távmunkavégzésre vonatkozó XI. fejezetét, r) munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, s) közigazgatási szerveknél foglalkozatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezetét. (3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a) a határozott idejű munkaviszony időtartama csak naptárilag határozható meg, b) a munkavégzés csak állandó munkahelyen történhet. (4) Háztartási munka esetén a (2) és (3) bekezdésben foglaltakton túlmenően: a) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni, b) nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. §-a, c) nem kell alkalmazni a magánerős lakásépítés esetén kiadandó fizetés nélküli szabadságra vonatkozó 140. §-át, valamint a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át, d) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143-143/A. §-a,

3


e) nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170-170/D. §-a. (5) Társasház működtetésével összefüggő, alkalmi munka, valamint idénymunka esetén a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően: a) az Mt. próbaidőre vonatkozó 81. §-át, b) a munkaviszony megszűnésére vonatkozó 87. § (1) bekezdésének b) és d) pontját, c) a rendes felmondásra vonatkozó 89-94. §-át, d) végkielégítésre vonatkozó 95. §-át, e) tanulmányi szerződésre vonatkozó 110-114. §-át nem kell alkalmazni. (6) Alkalmi munka esetén a (2)-(3), valamint (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően nem kell alkalmazni az Mt. a) szabadságra, betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 130-140. §-át, b) a munkabérről szóló részletes írásbeli elszámolásról szóló 160. §-át. (7) Az e törvény szerinti idénymunka esetén a (2)-(3), valamint (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően a) a szabadság kiadására vonatkozó 134-135. §-át, b) nem kell alkalmazni az Mt. egyéb munkaidő-kedvezményekről szóló 138-140. §-át. (8) Az alkalmi munkára vonatkozó, (6) bekezdésben megjelölt szabályokat is alkalmazni kell abban az esetben, ha a természetes személy munkáltató által háztartási munkára, illetve a társasház által működtetésével összefüggő munkára létesített munkaviszony időtartama nem haladja meg a 2. § 3. pontjában szereplő időtartamokat. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató a bejelentési kötelezettsége teljesítéseként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdésétől eltérően, az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdéséig bejelenti a) a munkáltató nevét (elnevezését), adószámát (adóazonosító jelét), b) az általa alkalmazott munkavállaló egyszerűsített munkavállalói kártyája azonosító számát, c) a munkavállaló TAJ-számát, d) ha a munkavállaló az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt, amennyiben ezt a tényt a munkáltatónak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 1972. március 21- i 574/72/EGK rendeletének 11. cikke alapján kiadott igazolással a munkáltató előtt igazolta, e) az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony 1. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, f) a munkavégzés helyét. (2) A bejelentést a munka megkezdéséig kell megtenni.

4


(3) A bejelentést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni. Ettől eltérően a) háztartási munka, b) társasház működtetésével kapcsolatos munka, valamint c) mezőgazdasági idénymunka esetén a bejelentés a munkáltató választása szerint telefonon is teljesíthető. (4) A (3) bekezdés szerinti telefonon történő bejelentés a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (a továbbiakban: KÜK) által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik. A KÜK a bejelentésről hangfelvételt készít, amelynek tényéről a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. A KÜK a munkáltató által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos időpontját számítógépen rögzíti és az adatfelvétel regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja. A KÜK az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A KÜK a hangfelvételt az adatok számítógépen való rögzítését követő egy éven át őrzi meg, azt követően törlésre kerül. (5) Legalább húsz munkavállaló egyidejű foglalkoztatása esetén a munkáltató „A” változat: a munkavégzés megkezdését követően legfeljebb két órán belül „B” változat: a munkavégzés kezdetének napján 9 óráig elektronikusan vagy telefonon az általa elektronikusan teljesített bejelentési kötelezettségben érintett munkavállalók közül törölheti azokra a személyekre vonatkozó bejelentést, akik a munkavégzést ezen időpontig nem kezdték meg. A munkáltató ezzel egyidejűleg legfeljebb további öt, az előzetes adatbejelentésben nem szereplő munkavállaló vonatkozásában is teljesítheti bejelentési kötelezettségét. Abban az esetben, ha a törölt bejelentésben szereplő munkavállaló a törlést követően mégis munkába áll, a bejelentést haladéktalanul pótolni kell. (6) Az állami adóhatóság a bejelentést, illetve a KÜK-től történő adattovábbítást követően az Art. szerint jár el. (7) Az Art. 23. §-ától eltérően, az (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is. 7. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. szerint teljesíti. Ettől eltérően, a) a természetes személy és a társasház munkáltató választása szerint elektronikusan vagy papíralapon évente egyszer, b) a mezőgazdasági őstermelő havonta teljesíti bevallási kötelezettségét az állami adóhatóságnak. 8. § A 6-7. §-ban meghatározott adatok továbbítására és kezelésére alkalmazni kell a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-át, b) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(8) bekezdését, c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultaktól, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 40-41. §-át, valamint d) az Art. 16. § (5)-(6) bekezdését.

5


9. § Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló munkaviszonyának időtartama a 2. § 3. a) pontban foglalt időtartamot nem haladja meg, szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. Mentesül továbbá e munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. 10. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher- fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a szerint teljesíti. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a természetes személy munkáltató a) a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tagdíját a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának számlájára, b) az a) pontban nem szereplő közteher- fizetési kötelezettséget egy összegben a Magyar Államkincstárnál vezetett „APEH Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteherbizetések” beszedési számlára teljesíti, választása szerint elektronikus úton, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással . Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. törvény), b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 41. §-a, valamint az azt megelőző alcím, 44. §-a (1) bekezdésének 3. pontja, továbbá 5. számú mellékletének II. pont 11. alpontja. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a KÜK és az adóhatóság között az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben bejelentett adatok továbbításának rendjét. 12. § (1) Az Alk. törvény alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására e törvény hatálybalépését követően nem alkalmazhatók. (2) Az alkalmi munkavállalói könyveket legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig kell leadni. Az alkalmi munkavállalói könyvek leadásához kapcsolódó, a kiállítót, illetve az állami adóhatóságot terhelő kötelezettségekre alkalmazni kell az Alk. törvény e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 5. § (6)-(9) bekezdését és 7. §-át. (3) A fel nem használt közteherjegyeket a postai szolgáltatók 2010. december 31- ig kötelesek visszavásárolni. A postai szolgáltató a fel nem használt közteherjegyeket 2011. március 31-ig továbbítja az állami foglalkoztatási szervhez, amely azokat a munkatársaiból, 6


valamint a Pénzügyminisztérium munkatársaiból létrehozott bizottság a megsemmisítendő közteherjegyek tételes számbavételét rögzítő jegyzőkönyv felvétele mellett elégetéssel vagy bezúzással 2011. december 31-ig megsemmisíti. (4) A ki nem adott alkalmi munkavállalói könyvek megsemmisítésére a (3) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 13. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § a) pontjában a „valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Alk. tv.) előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény)” szövegrész helyébe a „valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) és a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ” szövegrész lép. 14. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesített álláskereső személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az egyszerűsített munkaszerződést az állami foglalkoztatási szerv által megjelölt időpontban bemutatja. ” (2) Az Flt. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki az egyszerűsített munkavállalói kártyával rendelkező álláskereső foglalkoztatását vállalja.” (3) Az Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(5) E törvény alkalmazásában] „n) alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi …. törvény 2. § 3. pontja alapján létesített munkaviszony;” 15. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a munkavédelemről szó ló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: [87. § E törvény alkalmazásában:] „9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltatónál egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetésvégrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

7


a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.” 16. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kezelt adatokból a 2. §-ban meghatározott munkaügyi ellenőrzést végző személy – az ellenőrzési tevékenysége keretében – hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.” 17. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben, valamint az alkalmi, illetve egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak és az állami foglalkoztatási szervnek. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az említett adatokat, valamint a munkavállaló utáni közteher befizetésének tényéről szóló adatot munkavállalókra bontva, a befizetést követően haladéktalanul kell megküldeni.” (2) Az Art. 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A külön törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése érdekében az állami adóhatóság a 20. §-ban meghatározott eljárás alapján egyszerűsített munkavállalói kártyát ad ki, amely tartalmazza: a) a kártya tulajdonosának családi és utónevét, születési idejét, születési helyét, anyja nevét, állampolgárságát, b) a kártyatulajdonos adóazonosító jelét; c) a kiállítás keltét, d) az érvényesség időtartamát, amely a kiállítástól számított tíz év, valamint e) a kártya azonosító számát.” (3) Az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező,magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi adatokról:] „27. az a munkáltató, amely a tárgyhóban egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalót foglalkoztat, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott

8


hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatása napjára (napjaira) kifizetett bér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett bér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait). Ettől eltérően, a magánszemély és a társasház munkáltató évente egy alkalommal tesz eleget e bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésének, e bevallásban nyilatkozik arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint általa alkalmazott munkavállalót a tárgyévben hány napig foglalkoztatta.” 18. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja.] 7. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki. [7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:] „o) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bérjövedelmet, ha a természetes személynek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér minde nkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, e törvény szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.” (2) Az Szjatv. 41. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „Magánszemély egyszerűsített foglalkoztatási kedvezménye 41. § Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló - külön törvény rendelkezései szerinti háztartási munkára történő – egyszerűsített foglalkoztatása esetén, a foglalkoztató magánszemély által munkabérként kifizetett összegnek megfelelő jövedelem után számított 18 %-os adó.” 19. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített munkavállalás keretében foglalkoztatott munkavállalóra.”

9


Melléklet a 2009. évi … törvényhez Egyszerűsített munkasze rződés Munkáltató

Munkavállaló

neve, megnevezése: székhelye, lakóhelye: cégjegyzék száma neve,leánykori neve: születési helye, ideje: anyja neve: lakóhelye: TAJ-száma:

Egyszerűsített munka jellege: Munkakör:

adóazonosító jele: egyszerűsített munkavállalói kártyája azonosító száma: Természetes Társasházszemély házfenntartási tartásában munka: végzett munka: …………………………………………

Alkalmi munka:

Idénymunka:

…….év Munkaviszony …….év ………………hó megszűnésének ………………hó ….. nap ….. nap napja : Alkalmi munka esetén a ledolgozott ….. óra/nap munkaórák száma/nap Személyi ……………… Ft/hó vagy alapbér (bruttó): ……………….Ft/nap, összesen: ………………. Ft a munkaviszony teljes idejére Munkavégzési hely: Kelt: …………………………., …………év ……………………hó …….nap Munkaviszony kezdete:

………………………………. ……………………………. munkáltató munkavállaló  határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével  csak állandó munkavégzési hely jelölhető meg.

10


INDOKOLÁS Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényhez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A jelen törvényjavaslat az alkalmi munkavállalói könyvvel történő fogla lkoztatás helyébe egy új, egyszerűsített adminisztrációval végezhető munkaviszony szabályait határozza meg (ennek a korábbi alkalmi jellegű foglalkoztatás egy alesete lesz). Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás – mely speciális formaságokkal, kapcsolódó közteherkedvezményekkel felruházott munkaviszonynak minősült – körül a gyakorlatban kialakult anomáliák közé tartozik, hogy sok esetben nem alkalmi jellegű tevékenység esetén is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti munkaviszonyt, illetve a fekete munkavégzés leplezésére is használták. A Javaslat egyfelől e visszaélések visszaszorítását, másfelől a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését célozza, a papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettséggel való felváltásával, valamint a formalizált munkaszerződés alkalmazásával. Ezáltal az egyszerűsített foglalkoztatás a rugalmas foglalkoztatás egyik legális formájává válik. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1-2. §-hoz A Javaslat az egyszerűsített foglalkoztatást a tevékenység oldaláról határolja be. E rugalmas foglalkoztatási formát azon munkáltatók számára indokolt elérhetővé tenni, amelyek vagy humánpolitikai és jogi apparátus hiányában, vagy a tevékenység rövid, eseti jellege miatt abban a helyzetben vannak, hogy az általános szabályok szerinti jogviszony létesítés, illetve kapcsolódó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése aránytalanul nagy terhet róna rájuk. Egyszerűsített adminisztrációval foglalkoztathat tehát a természetes személy munkáltató, de csak a háztartásában végzett munka (közvetlen személyes és háztartási szükségletei kielégítése) céljából. Ez esetben a foglalkoztatás bizalmi jellege kerül előtérbe. Hasonló a társasház üzemeltetése körében való foglalkoztatás (a társasházat az adójogszabályok is a magánszeméllyel azonosan kezelik, mivel a társasház sem üzletszerű tevékenységéhez, hanem a háztartási munkához hasonló jellegű üzemeltetési feladatokhoz (takarítás, egyes karbantartási munkák) alkalmaz munkavállalót. Ezért a társasház-kezelői tevékenység, mely tartós, folyamatos szolgáltatás, ilyen formában nem látható el. A harmadik kategória az alkalmi munka, az alkalmi jelleget továbbra is a határozott időre kötött munkaszerződés időtartamának korlátozása biztosítja. Végül a negyedik kategória az idénymunka: az objektív okból csak az év meghatározott szakában elvégezhető munka rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket igényel. A Munka Törvénykönyvében egzakt módon meghatározott idénymunka kritériumainak átemelésére kerül sor a Javaslat szövegébe. Fennmarad továbbá a külföldi személy mezőgazdasági idénymunka keretében való rövidebb időtartamú foglalkoztatásának lehetősége is. A 3-4. §-hoz Az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó munkaviszony létesítése egyszerűsítése érdekében a Javaslat melléklete Blanketta munkaszerződést határoz meg, mely a felek adatait és a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. Ez lép az alkalmi munkavállalói könyv helyébe, melynek egyik funkciója a munkaszerződés megkötése volt. A munkaviszonyról szóló megállapodás írásba foglalása alapvető munkavállalói garanciának tekinthető, ezért a bejelentési kötelezettség önmagában ezt nem pótolhatja. 11


A foglalkozás-egészségügyi szabályok körében olyan előírások megfogalmazása indokolt, amelyek a szükséges esetekben biztosítják az alkalmi munkavállalók számára védelmet, de nem jelentenek végrehajthatatlan előírást. A foglalkoztathatósági szakvéleményezési kötelezettséget ezért csak differenciáltan indokolt előírni, egyúttal azt a munkavégzés megkezdésének feltételéül szabva. A természetes személy munkáltatók háztartásában végzett munka esetén – mivel olyan munkáról van szó, amelyet egyébként maga a természetes személy látna el, illetve a munka elvégzésében erőteljes a bizalmi jelleg, továbbá az ilyen munkáltatóktól való elvárhatóság alacsony mértéke miatt – indokolatlan a foglalkoztathatósági szakvélemény kérése. Az egyéb egyszerűsített munka esetében a szervezett munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint a foglalkoztathatósági szakvéleményezés érdekében a vizsgálatra a munkáltató köteles elküldeni a munkavállalót, és viselni annak költségeit. Az 5. §-hoz Az alkalmi munkavállalói könyvvel létesíthető munkaviszonyra alkalmazni rendelt Munka Törvénykönyve-beli szabályok vonatkozásában koncepcionális változást jelent, hogy nem az Mt-ből alkalmazni rendelt szabályokat sorolná fel a Javaslat, hanem azokat a rendelkezéseket, amelyektől el lehet térni, amelyeknél rugalmasabb eljárás érvényesülhet az egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Az eltérések meghatározásánál a Javaslat abból az elvből indult ki, hogy a foglalkoztatás egyszerűsített volta nem jelentheti azt, hogy bizonyos munkavállalót védő garanciális szabályok alkalmazását – mivel az a munkáltató számára egyszerűbb – nem kell betartani. Ezért csak ott és olyan rendelkezésektől lehet eltérni, amelyek a tevékenység jellegéből következnek – ez az egyes, a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységekre létesített munkaviszonyok esetében eltérő lehet. A 6-8. §-hoz A Javaslat szerint az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése elektronikusan közvetlenül az adóhatósághoz, illetve bizonyos esetekben telefonon is megtehető lenne. A telefonon történő bejelentés a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, amely az adatokat haladéktalanul továbbítja az adóhatóság részére. Speciális, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkát megkönnyítő bejelentési lehetőség bevezetésére is sor kerülne, ekkor legalább 20 munkavállaló egyidejű foglalkoztatása esetén a munkáltató előzetesen teljesítené bejelentési kötelezettségét, de az esetleg meg nem jelent munkavállalók adatait a munkavégzés megkezdését követően meghatározott időn belül törölhetné. A munkavállaló adatainak bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését megkönnyíti a az egyszerűsített munkavállalói kártya bevezetése. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bevallás az általános szabályok szerint teljesíthető, könnyítést élveznek a természetes személyek és a társasházak, valamint az idénymunka keretében foglalkoztató mezőgazdasági őstermelők. A beérkezett adatok védelmét az általános szabályok szerint kell biztosítani a kezelés, továbbítás, feldolgozás során. 9-10. § A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek a munkavállaló oldaláról az általános adózási és társadalombiztosítási szabályok szerint alakulnak. Kivétel ez alól – a jelenleg hatályos szabállyal azonosan – a rendkívül rövid időtartamú alkalmi jellegű foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló, aki – ha más jogviszonya alapján nem biztosított – a baleseti ellátásokon kívüli ellátásokra csak az egészségbiztosítási szervvel kötött külön megállapodás alapján jogosult. 12


Pusztán a foglalkoztatás egyszerűsített adminisztrációval történő létrehozatala önmagában nem indokol közteherkedvezményt. Ezzel összefüggésben a Javaslat nem tartja fenn az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatáshoz kapcsolódó összevont, az általános szabályok szerinti közterhekhez képest kedvezőbb mértékű közteherjegy intézményét, és az egyes adók és járulékok mértéke az általános (a 2010-es adó- és járulékjogszabályokban meghatározott) mértékkel azonos. (Ez alól egyetlen kivétel a természetes személy háztartásában végzett munkához kapcsolódó személyi jövedelemadó-kedvezmény.) A befizetés módja azonban a természetes személy munkáltató számára az általános szabályoknál egyszerűbb. A 11-12. §-hoz A Javaslat 2010. január 1-jén lép hatályba. Egyúttal hatályát veszti az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, és a jelenleg hatályos személyi jövedelemadó kedvezmények. Az előbbi törvény hatályon kívül helyezése átmeneti szabályok megfogalmazását indokolja a forgalomban lévő alkalmi munkavállalói könyvek és közteherjegyek bevonásával kapcsolatosan. A Javaslat továbbá felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a KÜK és az adóhatóság között az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben bejelentett adatok továbbításának rendjét. A 13-19. §-hoz A Javaslat több törvényt is módosít annak érdekében, hogy a hatályon kívül helyezett alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás szabályaira való utalásokat a Javaslat tartalmához igazítsa: - a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt, - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása a foglalkoztathatósági vizsgálattal összefüggő rendelkezések miatt szükséges. A egyidejűleg a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a bányákban dolgozók vonatkozásában munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó bányafelügyelet ellenőreinek adathozzáférését biztosítja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításával bevezetésre kerül az adóhatóság által kiadandó egyszerűsített munkavállalói kártya. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a magánszemély (természetes személy) által háztartási munkára létesített egyszerűsített munkaviszonyhoz kapcsol személyi jövedelemadó-kedvezményt az ilyen munkáltatók számára. Ezzel érdekeltté kívánja tenni a magánszemélyeket, hogy legálisan, a Javaslat szerinti szabályok alapján foglalkoztassák háztartási segítőiket.

13

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Előterjesztés. A Kormány részére az egyszerűsített foglalkoztatásról

Recommend Documents