t.
.
AZ
.tlfii;" i
i1
T',NYA~ E iDSZi
I.
TORT
j
í,,
j
n . tanyák ugye az elmúlt év ií'f .edeklJen agy ideig f ':lreért.et .t, . llitt.jd elhanyagolt kérdés vett ; csak az utóbbi évek sorár: kezdeti; határozottabban feléje fordul :ii a köz figyelem, s fahír : cénpeti - ii.Talljtlillki,tln kerül méltó helyére ez a folties kérdés > ki_ikvdlc • őt-a ---• ilz, S?lltLlnl-tfLnlL i lntéJl :''!l e y l? k \ !lil tlfkok.tltiáiltln ie . Az alföld i és - remélhet tFayás megyék pártbizottságai és tanáeSaY sorra t ű iIk a t .anytLk 11eljzCteIlU k nla,i .ti t , ,n ; .i{ellési, fe j l . 1 ak .i ?r'veket dolgoknak ki a. trLtlytí,l{I{al kal_csoiatcDa prob lémák megoldására . Csak hci ,yeseltii lehet és minden módon támogatni kell ezeket a tölekvcs eke t . A helyzet ;tilts" 1 ása, a jöv ő re vonatkozó terk e?, kitltagozwsa viták kíléretében al(gy vP kksi,an"ii E k ;atett e?:észségaa jelenség . A vi ;al s ;)rá tlzanbtLn elég gyakran kifajeztesre jutnak olyan nézetek. -. . í~ok crietF''_'n nem is tsa•tiíto ;',t)t•t, tllliat,otiatíhgtLl inenfoTIllLílt t,llaIiéIly(k ezek , amelyek
112LID1L'enlll'e
1.< i
c;
L
:1E'
J
5'".%,dtcLt" .'l Vlszon?,'(?'C közt hall ient ' ezi"ltinli a tanyák ügyét, ez. a kíii;ele :'ottfi:` : azonban ő l, cía egyenesen 1 . -. 'nldojry nem ni(' ,,, föl a tQ :.'i :' :Loti folyamat lényeges clemell ak ismeretét kövctí'i ; Gze1111(' .tr tiinl{bell a történetiség érvéllvrsít.éeét . A sa„+' •.Llirrnus építése sorsín ao k más kér(lésban is tapasztalhattuk, niily 'n a : 'tlyoa károkat c :koz a legiiclvósekib újításo k
meg vtAlósíttísiL közlten Is a történeti cl őzt:léllyck figyelmen kívül hagyása, és ami ebb ől szi l ksegkéri'+'n következik : a helyi társadalmi, természeti tLdot .tstí :_'okho7. való tL'ktl oa:zá,s
~tílitla~ +rts ., I)t, épp, .•li a tr3nti•at
i, .+li tnarti!la :i1.'+S,iDr1i, tla : . Sol•,féit ' t'ev("z<)t, IiCTTültltéiivt, meg kall V17,kgtllnl ahhoz, hogy 11(ltltl/ :'11i1 tudlffk, hált volttik a z okok, ('s htl ;'t, tll! lt`ll . .. ;l, .'Isit, k 11vef .r i nénvCi ,cz ignzoclv2L i t: : magok 1 itt . i tL 'r . ` áti g'ataljalt . Ttt llli'> ` akuptln t ;z, elvi tilCulsfi ra Llt"ralí L- a fefr)llt e Illliltl!g konkrét tö ionn r ;l, jehlfe .)2-:'> i , a is t v,ilébb NkznX ot. som ichot ereelt.tt'nyr'f?1 tll('S'v:ll( . il),ral rl rtt : tl :ii . la ._ "" ,- r,,zit' ; 'n TcP (kSZ : . ; :PIk 7 Ű i ttil l t :. ,)Ic !jf/tl~'cl)'lt'!t/ k :'ll(' allttY;lr! ''+sít . \'igy""i111\',1 . ti (11t'lt tlt't 11` :ti'llll :'11 , t ;tt t) : nlit'Itli 'tltit• :ík ft'I :w.tti .,ttit l i :i + +'l+il :i tiiriétit ;t :tt'f: 11t I''í?sV j :`I('!ilti>; ialnv :.tL Itelt ti It't''Irl!i
I
it;tla ;ctrllj
:t t!t7 :t, (tt` -,
11-1 vttlliÍ< ( ctt n
;?'
'+
+•s
288
sitÓr: :K A
rendszer e:. ecsete és :L jellegzetes magyar tanyatípus kialakl1lr ;sa ; pia Sodszor : a tanya rendszer történeti értéke ; harmadszor : a tanyakérdés és a parasztkérdés viszonya tekints . télxti . A türtérlt :ti tájékozódásban i yö'rffy István, b'~r:bó lstt ía és h:rllei h ' erena tanya. ti_irtJ Heti ; Ill a t va néprajzi és szociológiai munkáira tan a,szkodonl .
A tanyák ercsi ötét illet ő en k zvélemériyünkben az s, felfogás t arjeclt el, hogy a z alföldi tanyarendszer a török hódoltság Icov'>tkeztébrn alakult ki . A török háborúk alat t a védtaluu ttlt 1tIi falvak t+l1r11sztitltak, lakosságuk :L vauosok nagyobb, védettci :) közössé . ;i b( l ;tanolciilt . .l!y a :L .\Iuiéi'lélclxarl tnegtiövckmdotl . :L I1 azővárosc)Is hitt tíit, 5 tL török utált a L.Lkossár már ne Lh épitette fül újra a falvakat, hanem a város iból járt ki a határba az állattcvtvéaztés, majd u növénytermesztés munkáinak ellátására . r`, határ távoli r( .;zein szállásokat, tanyákat, építettek, hogy csökkentsék a ki-bejárás és a szállítás terheit . E felfogás szerint, az alföldi tanyavilág mindenestül kényszer hatására alakalt ki, s ez az eredet a t,tmyar ndsze, egész fejl ő dési folyamatára rányomta bélyegét . A tanya kémlés gazdag irodalmából Geszten/i Nagy László egyik tanulmányából (A magyar tanya kérdés, 1927) idézek erre a felfogásra jellemz ő megállapítást : „tel vtrrr /ar tartll(Ircrtdazer kialakulúsa. a múlt század második felére esik, s hogy olyant renrlszertelenicl történt a lakossct ;= kitelepülése, annak oka az, hogy a hatóság eleinte ellenezte, kés ő bb tű rte, rlr soha irányítGlu; nem folyt be a tati yatelepr.ilés alukulüsára . T ulrrjdoraklppen ide vezethet ő 'r'isszrf irt inrleit baj , araina a tanyakérrlüsbert ca ő r tünk álla ' ( ' t öi/fl, .%str s rtt is s'/.(vni)el) állt, Erdei Perem pedig ríszletcsen vitába szállt uzzel a
s tört í netí tényekre, hitelt érdeml ő forrásokra hivatkozva kimutatta, hogy tanyar•eraílszeriínknek mélyebb történelmi gyökerei vannak . Igaz, hogy a ttlnl .ík. elti-rje. désére, a tanyarertdszc :• teljes kifejl ő désére a török hódoltság adott indítékot, 'Ja ci :: re . na .rn valamiféle rendsav telenSOgtsek nyitott, utat . „ .`l turtérteir katasztrófa mondja, Erdei erenc — nem u ; tclen'ülési rendszerként` teremtette meg a tartyrikat, hanem el orr :zt %?ott eg y fekfor áestLl,
kifejlettebb falvas ieleplilési rendszert, s ezzel lchctdaéget nyitott az addig ulr ű•eiccleltebb jelentőség ű tartycís televirlési rendszer kifejl ő désére és kiterjedésére . ”
Kezdetleges tanyarendszer tehát a török el ő tt ?s volt, Tllégnedl ._ a feudalizmus falurai iszere mellett, rL nomád korból fennmaradt szállá- t'nrlszt• :: foeitt : ' :ábiL •, . A fezed ;ilizrinls idején az agyházi és a királyi urailrlktua n krlil fit bníítel f;lkaka t telel)ítct tele, tunelyek részint a kolostorok, részint az i,leger tu'capesei :: példü< ;t nn c)nlá n fejlesztet ték a növénytermelést . Az ő si foglalkozás, az állattenyésztés :r a jobbá r_y,'f:i 'ak szervezeti formái közé került, és ott fejlő dött tovább, de csak részben Az álla , , ,nycí s::tés másik -- és ca.ryiíltfLirtu rom jelentéktelen -- része őrizte a nomád fa,anzíkt)t, s az ú j viszonyok közt a hagyacr biytól el nem srakativa fejl ő dött . 19yeri 11 , ,!yz-.i az alfa sdi pe ;ztákorx állt el ő , ahol a föld késő bb keriil.t a királyi hííb,'rri tu•ar.lalctll szervezetébe, s ahol egyházi vagy nla,ám'ilclesín•i birtok sokáig nem alakult ki . p usztíkoe. ' .,Iában ő településik pedig ; 1)a m a í
ai ,
F
KRÓNIKA
289
másképp, csak az egész társadalmi fejl ődés szerves részeként Volt azonban a nomá d trlrpii esixagyománynak egy rendkívül dinamikus eleme, amely a késő bbi korszakokban iá életképesnek, ső t arra is alkalmasnak bizonyult, hogy a jobbágyrendszer kötöttségeivel Rirnxben a viszonylag szabadabb paraszti fejl ődés szervezeti fortnainalc kialakításához , nu e gerő sítéséhez ad jor indítékot . Ez az elem a falunál nagyobb egységek, a városi közös .t gak kialakítására való képesség volt . A. nomád város — az aulváros — társadalmiilag alacsonyabb fejlettségi fokot képt•iRrlt, mint a középkori európai város . De példát mutatott arra, hogy adott viszonyok k ;at,, nagyobb arányú ipar és kereskedelem nélkül, a mez őgazdasági termelés erejéb ől í g kirLinklrlhat városnyi közösség . S az Alföldön az adott viszonyok — a természetiek is, ü e g lrg a mostoha történelmia k -- olyanok voltak, hogy ez a példamutatás szükségesnek é s hnsxnosnak bizonyult, . Különösen világossá vált ez a török hódoltság kövotkeztében el ő állt helyzet bt m A török alatt t tl : középkori falvak szint(' tarljescn ollnlsztultak, ltt•kurlságuk aL városok les lcere sa t t• nu iii léért . A városok ily uuirlon nvgnüvciccclelt IrtLLILrtLikkai az Alföld ttíl nyemá részét foglalták cl, s ozen az óriási területen - a nuír ísrllcrtel,et,h móclu ► a nattuáci eredet ű sztjilaí.srcndszcr vált uralkodóvá, és lett a késő bbi tanyarondaznr alapj a Kiiliinleges jelleg ű volt a taxyásecltá„nak és a városiasodásnak ez az összefügg ő folyamata . Az t elijedi városok egyik része (Szolnok, Ca otigrád, Szeged, Gyula, Kalocsa , 1 1x1»•eccn) korát rl)1 magasabb színvonalról süllyedt agrárvárossá, másik rész( (Kecskemét , Neg k ő rös, Cegléd és a, kun városok) ő rizte, gyarapította agrárvárosi jellegét és hatókícrk harmadik része pedig — a falvak összefutásából keletkező városok (tizcntaa . Hódntt zavtásárhely . Makó) — ebben az id ő ben Indult el a falusihoz képest magasabb fokú mtsávárosi. fejlő dés útján . Mint említettük, volt ennek a sajátos városiasodásnak még eg y igen lényegi-s voaásaL : az' agrárvárosi közösség a parasztság számára nagyobb védettséget, adott a földesúri hatalommal szemben, mint a jobbágyfalu, s ezért, a városba szokot t pnrtrsztság a török után nem épített újra falvakat, hanem megmaradt a nagyobb közösarl bee.. . Városi méret ű társadalom a mezőgazdasági termelés alapján csak úgy alakulhatot t ki, ha a városnak agy kiterjedés ű határa volt, amely el tudta tartani a nagyobb szám ú ni rttsséget, . A Italalt távoli részeit ésszer ű en hasznosítani csak tl szállásrendszer formájába n l e hetett, Igy ez a íor'11'a az agrárvárosi léi alapfeltételei közé tartozott . A városi fejlő dés szempontjából ,nég fontosabb kérdéssé vált, is távoli területe k hssznot hajtó megm ű velése a KVIII . század vége `elé, amikorra az Alföldön az állat tenyésztés mellé egyenrangú termelési ágként lépeti ; el ő a gabonatermelés . Az állattart ó tanyák rendszere két3zeo kínálta a mintát a megoldásra, s magától értet ő d ő folyamatkén t meg is indult az átiorrnálóclás, a szántóföldi tanyák rendszerének kialakulása . Mielő tt e folyamatot tovább kísérnénk, röviden szólnunk kell a tanyán lakást tiltó , íllrter. Gazt szabályozó hizrzterlos rendeletek kérdésérő l . A közvéleményben még ma, is az a felfogás uralkodik, hogy a hivatalos hatalom t slnjclonképpen minden korszakban tiltotta a tanyán lakást, mert, a törvényes kötelezettw lts,k és a rendszeres ellen ő rzes alól való kibúvás lehet őségét látta benne . A történelmi Wnyek egyáltalán nem támasztják alá ezt a vélekedést . Sokféle tiltó rendelkezést idécirrti•rnk ugyan a múltból a tanyákkal kapcsolatban, de -- a liaclf-korszakbelieket kivév e azok egyike sem irányult a szállás- vagy tanyarendszer ellen, hanem mindig olyastslarnit tiltott ; ami akadályozta a tanyák gazdaságilag és társadalmilag szüksége s funkciójának betöltését . Korszakonként különböző tendenciák ellen léptek föl ezek a rr nilelkezések . A ránk maradtak közül a legrégibb cos a leggyakrabban idézett rendelet a tanyákka l knl s .solatban Ulászló l:ir :zl~ 151 i-b ő l szárinazó dekréttrnea, amely arra is bizonyíték, hog y n . cílltjsuknak a török idők elő tt is ugyanaz volt a szerepük, mint, a török illan . A török - ;tán ; i' l őkb ő l főleg vármegyei és városi statútumok maradtak fenn , ntun 'iyek a Yt% (I í . század közepéig lényegében az említett királyi rendelethez hasonlóan a relntxlc a tanvtílcról . Kt,vrtcl k, llor; a tulajdonosok gondoskodjanak a szállások ell.en I rea ' rc)l, arról, hogy az ott, lakó ptíeztorok tiszteljék a törvc+nyt, ne álljanak össze a i a rRZltíban kóborló s a törvényt kerül ő „gonoszokkal ” . A. taLafyán lakás tiltásáról seho l nitn s szel az tíllaí trn~ észtét fu g ából származó rcndolh.ezéselcbcn (ami természetes is , ) siczen a sraíltétsrrndszc•ríí állat t(snv :~ : zlS gazdálkodás a néiressóg fő alt ;rtcíja volt) . Változott tl. helyze t , aL gabona-, ilici,vc aíItalJtában a niivón ; Icrniaiós Iciterjedésévcl . A~1~litr terrnhszctee volt, . hogy az állatok gazdái mind a városban laktak, s a viszonyla g kisebb arányi' növényt cr•rnelcíst a városhoz kiízel fekv ő terük-triu+n foly ,aLttálc, napi ki- és rnznjtíraí5sat .l .1 távoli állat tartó szállaásr :kon csak ritka i ltátogaLtólron, a llásxzt.urolc ellen ,e ; n , céljából -- forclttitatJc taxeg . Ott : tL pásztorok laktak, de télirL, közülük is csak azo k 19 Aur,'írirak Srr.utlr
290
x .RáNIx A.
maradtak kint, ttl:ill( r k nlunlitíjtínt a (cint lelel ői állatok ( lláttístínál szükség volt Ál17Lncit i tttatyai ltlkosnali t(•h+ít abban av, Hóban esti', ez a viszor :ylttg kis számú Ittíszlur szán t). fitt l . \ ri1ltbonn.tsrnrslas Icit(•rjrdésével sztínlafiild( I r"• n t (t 1(• ;.:+'I++I, , t ltntvtil : padig, tt ' alt '11\ í*•rrnnlo nitnt1 n nll tit iV t(+Ieplinls'(•ivI leltek . sv,n11t11 n (I+li i .,n101) u g7LV(ltinttic(s(•st11,i+Ij,iaal . t(I\nsi .t(+Iakik.;kint kcll(•It Ittrl(rzkorhti7L .'I'í'I(•n Iisi.ont tuvtrl,l+r a is csak leevés ('nitor liintlalc,ísu marta II italokolt, azoké, akik }L jtíyxtígot e!ltitttik s t i vóztak a 'anyára . Itogy as: Cgész asilltúl feladja városi i)ttll(ti áI égi mind( tta tiil a tzmytíl .L Illit+ t állandó lsz-khelyre külti,zzék, azt s' in a ttermeló munka, seln a család egyéb ésd ke ne m kívánta . Es persze cgyált:altín ncrn kívánta ezt a város érdeke . A városi n i I lí . század második felét ő l kezdve nap , számban hoztak a tanyán ; vidékek városi és vármegyei Ilatóstígai, s a renciclkezt•sek rnt >L! . sért ő i ellen a tcst,i fenyítéseket, tL kémények és kemencék Ierolnboleísát, síit 7t tttn~a „eihúzatásái” helyezték kilátásba . Volt rá eset, hogy alkalmazták is ezeket ta, biirltetc sekFt, de kizárólag csak olyanok ellet :, akik az állandó kintlakással nem „beusiiletc o s kar, tist . jiike t '' gyarapították, httncrn olyasmit m ű veltek, amib ő l „gonoszság és a városna Iása” származol t . kbája,fitrnl A szántóföldi tanya Iehlít ttz állattartás és a szántóföldi termelés kiiltt•riilt :ti elelr helye lett, ahol az amLeri lt(kásu l s,.oigáló helyiség csak ideiglenes j(tllYgíí volt . tta :'sn , különösen az aratás es a nyomtatás 1(lejé1 : a gazda egész családjával együ t t kint dl , dolgozott, télire pedig vagy a család fiatalabb férfitagjai, vagy fogadott cseléct n tk (t ami sok, majorosok, lttís/torriL . kert( " sr(k) ~adtak kint . 1)e a tanyások is min,' az agrár . város polgárai közül licriiltek ki, s a legtiibbjiilcnek háza házacskája vo l t a városban , ahová öregségére visszatért, rnús részük pedig éppen azért állt l eseti-tInek, hogy öref- ségére városi házat szerezzen . A szántóföldi tanyák els ő dlegesen termelést szolgáló szerepét jelkonzi a tant/aépii.let elhelyezése is . Az alf{íl+lielc a tanyát általában a birtok közepére . a termelési mű ve letek színhelyét ő l a legkisebb távolságra építették . Ha valamilyen hajlat, er szelte :d a birtokot, akkor annak a ptlr t ;ára épít tsc .tek, azt a nyilvánvaló termelési célszer ű séta t követve, hogy ily módon kítnáijélc a szátltófiilclet, s jot ban kihasználják az érpaa t i gv :pet . A tanyákat egymással közvcticr,iil nem kötötte össze út, !amott) iaain r l . g~ ilcneli külön járó . útja volt a díílrííltra, amely a d ű l ő beli tilt+yá.katavárosba viv í fő atvonalhaz kapcsolta . Ez az elhelyezkedés is azt hangsúlyozta, hogy a tanyák telt•pülésileg nem ct,rylnáslla , hanem a városhoz tartornak, tl• városi telellüiésnek termelési célból kihclyc : . t részei . A kapitali : mtts a trinyttrcndszsr fejl ő désében is nagy változásokat okozot t Különböz ő gazdasági és társadalTlli okok nerncRSik a tanyák satímának niivt>kt (ósé t iciézt.ak el ő , Itanenl változást hoztak a kint lakás viszonyaiban is . A tanyák jslentf,s állandó lnkóiirllr/(' váll . Ez a folyamat nagymértékben módosította az el ő ző korszakban létvajikl szánt() földi tanyarendszer bel ő fin•nuéit Az egyes tanyákon a kintlakás és a aáross7L1 tar t ot t kapcsolat módjának gazdag vt(lloZntttl keIetkeilek, tL t7Lltvtdüizlo ittak kialakrrl,isa révén pedig a tanyák agynak-t közötti visxonvtíllan is ríj fi11y71rnrttc'lc indultak cl . 111 ilttlrz a ráhatás 0 :1)/il,rlü ,l ;, .•El~r~lrl Irrlr/1/ubh asz én non atsl1tOttrl 111( ' (1 tanyasi tttlsss r ('/stltt'l 'll '(111 .1/ r l/, 11(171 a,ílrix :tlllt(7 el t! 1•[11i/okrlt ('((Cozoiklól, irctlt (ls(lt I(ó(lto rIk , .t xzósstn1!/t( 'te,l,( Rcudlcíviil változatossá, a tanyaiak számára küxdolnicssé, sokszor igen neltéz, ó vált a tanyák és a vát os között( kttlx tolat tartása, de az összetartozás fennmaradt, só ( fontossága növekedett . Az agrtírvtíror-okl,slta a kapitalista tíruterrneks követelményei egyszerre két irány ban gyakoroltak kérlyszet't a tanvili ter?ncl ű r•c . Egyrészt arra késztettek, hogy a tanyán q család minden munkabíró tagjával er>_viitl állandó tartózkodásra rendezkedjék be, mart t+ árutermet sben így érheti cl :t számára hozzáférhet ő legnatsvobb hatékonysrinat és gazdtl sá.goeságot. . Mási-észt kényszerít cl lék, hogy ő rizze kapcsolatát a várossal, mert onnan él , ott van árulnak piaca, onnan kaphat, értesüléseket a kereslet fel ő l, ott s-zarszhetk Is ( termeléséhez sziikségcs i1),Lrc ikk(•k, t . E kövelcinlénvclnu-k ki-ki a saját anyaitlehet ő ségei szerint igyekezett Tnt•gfelelni . T euitübbcn a. folyamatos tanyai tartózkodás n1cli tt is rr:<e gtat ! ották városf•l i házukat: . Ehhez n(•nlcsak a ichclüsebbck ragaszkodtak, :tanon cl-ő il teljes n)egfss ítésóc(• I a kisebb gazdák is . Akinek pc dig rom volt városi hú rul, az tnintlan itrycke retévcl arr a törekedett, hogy azer( rren . öregs é géri legyen hol mcarhtízódrlitl, 9 amíg ez nem sillerlift tillcrz(r
;
ntl ;•\
•\
1/
rr :as
+
29 1
lit óNIK
. , (le a városhoz minde n n ( l r l i + , tL roknnnk()í .l szállt tik mag városi iaiaózko(lásttk i t l j é n ., tfll)V•at tL t (^T:sl)1yIg i tbc t1E•+/kUt11)tt . A/. AIiild t :l .nyiíi még tL kca l viltíghtíTlnl•ii k'iz ű tli i(ltíh('n is t:1ző pt. \tí.il . hiilöiilré , 's liitt+n+•Ii okok kiivelk(`zlcbttn ti,v.unl)an 2L :, Alföld egyes tájain i s kittfakult Sa 111 . ; t k ttL sztít\ :ínyitltlyfíkt', tttn(`lyek,t+•! : lakói tL várostól massza és attó l fiban óh c-k . !t !j(^t,,'tl c>i/tírva, V i t ;tíic-i i svtílukiy c'1(i !>zólvas,y('n)/ck tl•• .otnn a pitsilükon lelt sült i k, altu`iyek a múlt ttztLza.cl közepén itt+I )irl(' .'t(`i oc-ittL(lttik . Városok és magánföldesurak /L' I. 1(lt; ( t ' )Itl+ ' Fk-k tlt :í(1 1111 t !,I i) :" . nitt'tk t , zékt' t a silány tlnitN)i 1(F, tzikat, I'l'it": t,11~Y,ttílULt, aflll'Iyelitii',k nagyüzem i alka l mas 1111)11 nem kínálkozott . I ': % 1)t i-íiiltól"tL ttiC akkori •\ I'-. ~.(St1 •' ` I ♦ közt s „ 111'llt Nov' ( . te(]c-1t t-i z' 1 ni i 2L k i ss- éss/, .,ss . OV•Iiu ilsitsríg Fö l , lé is ; k kt' . A puszltLk birtokosai parcellá t I(í!•(1(•tic'lc . F a, para ('llal!: tt- \/('\'(ít ;tsék lll(lyosn( 'lr," -;/t t-zek a gy'eilnt-t vagyoni erej ű "1 ' j 11111\(`l /11, •l+ l „ (li kJ ' ' t ék . tlk ik tL 1~ +(`telt-1 l
t
1P!
tt1ig
tn('
/,u .Y . :l+li
^Y
.Y
tatiyarendszer t lItl íí! tt illi '\"nn vázlatos . .í ieki,liésir"1 is icidaiüi, hogy az r tll 1l'ltet ti l lltl :íl,tttl i('/, l`1tittililrl(, I S ; 'ág, a 1'ó t lVs./( ' rilF(' g sftllt(- rl•11(iszi- i - tl•i( naég knvutka z . történeti értéké t tnttvirtitk t(L( . tlr é tti, tic('g l;rvósl -ó lehat illet c- k('vósLc' hc`Ives In itititi . A fetulzlizntats icleji li ('r :y ( 's telnlf j c`il Ixizit t\ nak bizonylelt tL fan-1•ák szc•repr-, mar t I+I,('!íí \ t:'itc`. a.l, ;ttaszistíc \i .(r-, ilyi eLTvsiktt ('khr t i i ntririilr't-óI . s így t-i fhI ó-só i-i bal alomma l `,t i11lt c- kti il( lra( s, tÍí' \ 'Jnll\~iag sza b adabb Ittt '•tlszt l 1r^liíí(l( snc-k nyitott utat, . A kapl tttit nttis idején ezt a 1)0l! ,ír1 ( ,aros/ i fejl ő dést el ő ször ti ntlgyi)irtnkrctn(Iszer fennmaradás a A laidtíl\-o'/.itt a fal aki is jellegű ntl :vit j rtok és a ot1f!vt lika szövc`tsóhe volt, az oka a paraszt Rtí( tílitli)"itlor; sxerrr 'i)t t,(1(t(órl(-L, ib szegényparaszt i tét egek f•]uyotnol'ndásállak s íg y L'ftvt^ac 1 l)en tl taTtvni laijOkittiT< is ^ ittt«a, a. tiltiyarencis/er irniennyiben a városokkal való Ist)Itr-(tlti ;ni nt('g'•aatriltlitik . le \c- fcjeeíctteethcl : Iovtí!lhrtl is kiválóan alkalutar útnak hirttuynit l-iisiizen)i tnezr :,;rz lasá i Iern)cié :t fojlc"szlösére . A tanyákkal rendelkez ő n t^ ;írttírc)sok pecItg, ntigt,ol,h kiiziissógi letettfclsógr'i] :nóI és igényeiknél fogva, ű szí;önzcíi 1(11ik tt speciális kel téFieti kultúrák (pap r ika, ltagytntl, sz ő l ő , aöl(lség, gyümölcs) magas rzítt\ c)nc!rtL enlc-!h(-llésénck " , . .4 trrJ(r//rr(a(l.t'.:cr rrnclt?/ li•ja írta Erdei Ferenc -- a hasonló tiltctlrin,os •/nZ(lasa//i-Icí r ..aa rllnri helyzet ellcrtcó r e oda jutlultrt rrti AI /nlrlel., hot/J/ ríltalczban végj e Il
l, lctlr'rte, (le )tc')Ir kel-és 2•cnalko"alsbcns meg is haladta (1 történeti orvw(ír/r•éazek fal-teainak a
A kapitalizmus ttllfitíntíVal c'lcítítlt tx'hózsógaket -- akárcsak asz, id ő szerű tlen nagy 1 .111(1,ic))c1 :zcl )la(a ' )Ylt,rA ~ l i t '`iiilt#1<. klivetl•-4"z n')+'nyeit I niés/•c t .((sen a, Ifinyar•endszer nem +'ll+'i(,1í1~"(?11x .1t)l, Ittlllrlll s-/.i-io-ccit(' . Az 19 :111(°\•ek végén, amikor a fejl ő dés általáno s f(ii,'!t'1(^i ki•t :-/-I i mór a. fi"tl(ltc fitten és t ► ^ haladás polgári útjának szabailcltí, tétele szolt, az nt!Iltílü hr ;v (^tr-•lulény, 1 F' 1(1c'i I-' é't-ne Magt/n? 1(in)/(il• cftníí ksi hat árhoz tarioztí tanyákat akarna k 1t+ I ltltil ó rc-s/,•í,- :i-i(íti ni, az (`f elel l d .zol t tiit'ekvis, mart így tt ttLllytík városhoz tartozását a/iintt^1t,('l, nt, ,•t . . Ia aisi It'1\x( Ilus lila/fitot)tíl : íík(`I . A fal\nsfltísut ► .l : tl . szórvtí .n~•t .n .l~r, k r ('tt beli va l l ("•rtrhn+', s akkor itt úgy, hogy tl I'trltt kiizi t,,nxRrlltísi !,('r(•téh(•1i tt . tanyák l-ruciét i h r t\ükrírl maca-h y-nak, ntcYól-ir,ve tsz ezzel jtít-o lc-ttnelóFi clr)n ;) •t . Ilyen szórvtLnyfadusi
KRÓNIKA
29 1
addig a rokonoknál szálltak neg városi tartózkodásuk idejére, de a városhoz minde n tanyai a végs ő kig ragabikodotll . Az Alf,;ld tanyái még a két világháború közötti id őben is többségükben ehhez a városhoz kapcsolódó típushoz tartoztak, amely így a magyar tanyarendszer fő jellemzőjévé vált . Kiil .`inlegc ; történeti okok következtében azonban az Alföld egyes tájain i s kialakula a másik típ,ts, a szórványtanyáké, amelyeknek lakói a várostól messze és attó l teljesen elzárva, valóban szánikivetattségben éltek . Szórvr7nytanyrik azokon a pusztákon létesültek, amelyek a múlt század közepé n i<sztirt,it települések után még mindig néptelenek maradtak . Városok és magánföldesura k b tol:oltt4k ezeket a silány homokos, szikes, rétes pusztákat, amelyeknek r .agyiizem i htttizr,e, ;stalstS•rmt az akkori viszonyok kiirt aeniiaiféie n .licalnaas mód nem kínálkozott . lN ;r,, :r>del t tazon l , an a kis- és szegényparasztság földéhsége A puszták birtokosai laareallal:z,ír7t hirdettek, s a l arc , .11ákra vevő knek ttíhayuTnóréslzt ezek aa gyenge vagyoni erej ű fi lclrrúívelíik j elentkeztek, akik a ftilelrxelkeclée rnlnényélaEaa vt4,lltakortak a c`r ::a,lcttc tOkilt4Lán iatsttt küzdelemre az leien háta mögötti pusztákon . Csak úgy tudták megvenni a kiszemel t tikot, ha eladták hsízacskájukat . Ingóságaik egy résrét is pénzzé tették, hogy néhán y . állattat s a legszükségesebb eszközökkel megkezdhessék a harcot a mostoha sors ellen . „Vnló•scíges he"skülteménal az, ami az ilyen pusztai kitelepül ők életében lejátszódott . . . -- írta rúrek Erdei Ferenc . -- Minden ilyen úttcró, ha kibírta a kezdet nehézségeit, ágy vál t widllró egzrsztrnc ; ízyí, hogy egész élete a p usztai magánosságba épült . S miután a töbh?. tábláko n is izasoraló ú.IGör~ék küszködtek, egész pusztai halá,•ok ilyen telrapülésekkel népesültek be . Terka : szelésen ebben a helyzetben nem történhetett más, ment hegy sok szórváfl ?/ tanya egymással nj'iitlt társa.clelnai összetartozásba, s nemsokára valóságos pus tai szórványközösséggé formáló dott . Ezek a pusztai szórvány frxlvak az alföldi szórványi társadalom legjellegzetesebb kép r:iseéőa
. .11
Ilytan eredet ű települések a Duna—Tisza közén Orgovány, Jakabszátias, Tiócsa , l,a űányhcne, Pusztaszer, Öttömös, Pusztamérges ; a Nagykunságban Kuncsorba é s bTeaterszáli is . Nagyjából hasonló módon keletkezett a jász városok pusztáin Jászkarajen ő , t+rekegyhr4za, Kocsér, Jriezszentlászló és I.ajosmizse . A srti.zadfords=ló után a „tanyakérdés” els ő sorban ezeknek a magukra hagyot t tanyalakóknak a siralmas helyzetébő l keletkezett . 2. Ebből s, nagyon vázlatos áttekintésb ől is kiderül, hogy az alföldi tanyarerlclszer t nem lehet általában az elmaradottság, a kényszer űség szülte rendszertelenség következményének tekinteni, még kevésbé lehet -- illetve kevésbé helyes — történeti értéké t tagadni . A feudalizmus idején egyértelm űen pozitívnak bizonyult a tanyák szerepe, mer t lehet ő vé tvt +. e a parasztság városnyi egységekbe tömörülését, s igy a földesúri hat alomma l szFrnt,en kiizdolmia, de viszonylag szabadabb paraszti fc*jl ő désnek nyitott utat . A kapitalizmus idején ezt a polgrórpa .raszti fejl ő dést elő ször a nagybirtokrendszer fennmaradás a akadályozta ; a feudális jellegű nagybirtok és a nagyt ő ke szövetsége volt az oka ü faaraszt ság általános sfegényedésének, a szegényparaszti rétegek elnyorncrodásának s íg y ' nyegében a ttanyai bajoknak is . Maga a tanyarendszer — amennyiben a városokkal val ó r.rapcsolatai megmaradtak, illetve fejl ődhettek -- továbbra is kiválóan alkalmas útna k bizonyult a kisüzemi mező gazdasági termelés fejlesztésére . A tanyákkal rendelkez ő agrárvárosok pedig nagyobb közösségi lehetőségeiknél és igényeiknél fogva, ösztönz ő i lettek a sptelális ke! trszeti kultúrák (paprika, hagyma, szőlő , zöldség, gyümölcs magas színvonalra emelkecl séneic . „A tanyarendszer emelty űje — írta Erdei Ferenc -- a hasonló általános ttazdasági-,cirsadalmi helyzet ellenére octafutlatta az Alföldet, hogy általában vév e utolérte, de nem kevés vonatkozásban meg is haladta rc történeti országrészek falvainak a szintjét . ” A kapitalizmus válságával el ő áll; nehézségeket — akárcsak az id őszerű tlen nagy hitt út ronda zem magmaradásának következményeit természetesen a taanyarendszer ne m ellc•, :stílyozhalta, hanem szenvedte . Az 1930-as évek végén, amikor a fejlidés általáno s fr1+é.tclei közöl< még a földreform és a haladás polgári útjának szabaddá tétele volt a z aktuális követelmény, Erdei Ferenc Magyar tanyák cím ű könyvébe: : értéknite+ a tanya rendszer tc c sérrelc ?rét 1,hetsEt ges utját : falvasítást, és a vároraiaa(tfi,st . A tanyá k fa.lvesttríca4rói naci gáí ;apft ette, hogy amennyiben városi határhoz tartozó tant' ákat akarla k falvat :ká összeif=lepítcni, ak e l hibázott törekvés, mert így a tanyák városhoz tartozásá t aziintetnék meg, s falusi helyt e- bs tasz tanék ő ket . A falvasításnak a szórványtanyák ese ,t~ . en van értelrrae, s akko .° is úgy, hogy a falu közigazgatási keretében a tanyák eredeti heiyükt;n maradjanak, megő rizve az ezzel járó termelési előnyt . Ilyen szórványfalusi 19*
292
KRŐ IKA
szervezetre s annak fejlesztésére a városoktól távol fekv ő egykori pusztákon települ t tanyák közt van szükség . A tanyák városiasításáról a következ ő ket írta : „A tanyarendszer értelme az, hogy a
tanya a termelés külterületi üzeme mellett — akár id ő eges belterületi lakással, akár anélkül — a belterülettel, mint várossal vagy városi szerep ű nagy/faluval való szervezett társadalmi e»ység . les ez a icanyr :rercdssernck föltétlen előnye a faluval txemben . . . A tanyák vú: vsiusllríscc azt jelenti, hogy azt a külterületi lelepet, amely ulrtfjszer•kctetében igy is városrészi helyzetben van, még inkabb ilyenné kell tenni Tehát a bclterüleltGl val ó elválasztás helyett még jobban hozzá kell szervezni a belterü :ei'hez . ”
3. bb idé Az elő . ott értékeléshez Erdei Ferenc még hozzátette a következ ő ket :
„Bármely sikeres legyen is azonban a tanyapolitika, nem fogja orvosolni azokat a tanya i bajokat, amelyek nem a tanyai helyzetnek a következményei, hanem ettől független, általános gazdasági és társadalmi összefüggések okozatai” .
Az 1930-as években különös jelent ősége volt ennek a figyelmeztetésnek, mert abban a korszakban'a hivatalos politika szívesen és céltudatosan összekeverte a tanya i bajokat az idejétmúlt társadalmi rendszer bajaival, nyilvánvalóan azza l a céllal, hogy ily módon leplezze az utóbbiakat . Az úgynevezett „tanyakérdésnek” a valóságos társadati összefüggésből való kiemelése és irreális nagyságúvá növelése volt ennek az elterel ő politikának a Módszere . Mínt már utaltam rá, természetesen b őven voltak sajátos tanyai bajok is, é s kiváltképpen a Szórványtanyák lakói szenvedtók a kirekes'atettség külön tanya' terheit . Természetesen Minden törekvés, akció, amely ténylegesen segíteni akart ezen a nyomorú ságon, sokszorosan indokolt és jogos volt . A századfordulótól kezdve mind töb ű szószólója támadt a tanyai lakosok érdekeinek . Az első világháborút bértelm k+r': ,tő években, az 1921 . évi kecskeméti tanyakongresszus után azonban egy r, inkább érzékelhető volt az a tendencia, amely a tanyakérdést valóságos összefügGéseiböl kiemelve úg y tüntette föl, mint a magyar parasztság helyzetének egyetlen megoldandó problémáját . Ez a tendencia hamarosan teljesen úrrá lett a tanyai l ;y hivatalos kez . :lesében . Olyan sajátos heYyzet állt el ő , hogy a tanyai állapota' : javításiért s. legjobb szándékkal s a legönzetlenebb odaadással küzdd gazdák, tanítók, agrárszakemberek és reformerek akaratlanul is ezt a tendenciát er•ő eltették . Mélységesen igazuk volt, amikor utat, postát , telefont követeltek a tanyáknak . Tószándékukat az a muls,sztr{.suk sem másítja meg, hogy közben 4lfeledkéztek a szegényparasztság országos nyomorának okairól, azokról r:: ténye z őkről, amelyek az uradalmakban, a falviakban és vá :°-sokban is keservessé y (itték a mez ő gazdasági dolgozók helyzetét . MulasztásukPt azonban a hivatalos hatalom nagyon tudatosan kihasználta . i A tanyák esetében a földrajzi, természeti viszonyokat és a távoli történelmi oko t (a török hódoltságot) lehetett — látszatra — felel őssé tenni a nyomorúságért anélkül , hogy földre formr úl, osztály/harcról egy szó is csatt volna . Még az is b e lefért ebbe az elterelő taktikába, hogy a hatalom emberei szidják az, el ő ző kormányokat, mert (titok nem i :irő dtek a tanyákkal . Igy aztán az uralkodó osztályok a tanaraiak dolgában az emberbaráti segít ő készség, szociális felel ősség jelmezét ölthették magukra . A ké p; háború közt rendkívül i hangsúlyt és nagy nyilvánosságot kapott a tanyakérdés mint a „rAiagyar faltámadós ” ügye, a „magyar faj jövend őjenek” fő kérdése . A tanyai követelések Ilrcll álltak vezet ő kormanyfór Ciak is, mégpeci i a nem csupií r szavakkal, hanem tettekkel ia . .t .sitvars Tibor igazságügyminiszter például tanulmányt írt a tanyai közigazgatásról, s gyakorlatilag is el ősegítette bizonyos refcxrtrri : turkc- lések meg valósítását, azonkívül közbenjárt utak építése érctekében . A leglátvá .iyosabb fellépé s gróf Klebelsbe rg Hunú kultuszminiszter tanyai iskolaépítési akciója volt . Az a mintegy kétségtelenül fontos négyszáz tanyai iskola, amely az akció során az Alföldisii szerepet töltött 1 ; :; az írástudatlanok számának csökkentésében . A Horthy-renr'.,zzer kormánya nyilván azcő rt vállalkozott orra, howy a tanyaiak közt a „keresztény-nerrr, .c ;t " szellem terjesztésének alapjait b ő vítse • s ilyen szempontból a taray .e.kérdre+t valóban fontosnak tekintette . Annyira fontosnak, hogy kisebb-nagyobb anyagi rárorditásokat sem sajnált a tanyavilágtól, csak a nagybirtokot ne fenyegesse veszély ; ha „adott” valamit . azt megfelel ő propagandával kísérte . A tanyakérdés megnyergelése igen hasznos politikának látszott az ellenforradalm i hatalma. számára ahhoz, hogy jelent ős paraszti rétegek és erá,elmiségiek figyelmét elterelj e a társadalmi rendszer alaphibáiról, amelyekb ő l végs őkig a tanyaiak nyomorúsága i s ő Habsburg Ottó is nagy lehető származott . Még a „népi királyság” vágyálmát melenget felépült,
s<
KRÓNIKA
29 3
eégeket sejtett a tanyakérdésben . Kuriózumképpen érdemes megemlíteni, hogy a „király fi” nő vére, Etelka fő hercegnő 1937-ben doktori disszertációja tértájául a magyar tanyát választotta, s erre ő t „a társadalmi kérdés iránti meleg érdeklő dés, derék népünk őszinte szerete,e” indította . . . Azok a. bármilyen jószándékú törekvések tehát, amelyek a tanyák helyzetét a tar . é neti fejl ődés folyamatából kiemelve és az egész társadalom alapkérdéseitő l elválasztva vizsgáltak, eleve kudarcra voltak ítélve, s akaratlanul }s a szOCtáhe demagógiáho z szolgáltattak anyagot . * elint bevezet őül említettem, értekezésemben nem térek ki a tanyák felszabadulás utáni történetére . A régebbi múlt felidézett mozzanataiból levonható tanulságoka t azonban ma is hasznosíthatónak tartom, s befejezésül néhány tanulságnak ezt a mai érvényességét igyekszem jxeilernezni . Az alföldi tanyarendszer eredete, kifejl ődésének körülményei nyilvánvalóvá teszi k -- mint már utaltam erre -, hogy a tanyák esetében nem rendszertelen, nem véletlen szerű c~ nem is olyin alakulásról van szó, amely jobb megoldás híján csak kénysze r hatására jött volna•, tétre . t5.. tanyarerdsze több korszakon át az agrárvárosi mezei gazdáikadáe sajátos formája, virágzása id rajén pedig a kisüzemi mező gazdaság termelékenységet fokozó g ázd€ílkod :`.si-települési mód ja volt, amely ilyen minő ségében a termelő parasztság vállolkraákészségét, aktivl .esát is kifejezte . A tanya létét, fejl ő dését tehát els ő dlegesen gazdáikociási, termelési érdekek índokolxák . Ma a, nagyüzem r, szocialista mez őgazdaság fejlő désének az útja ; a régi és telemben vett :kisdinem lényegileg megszűnt, s ezzel ténylegesen megszűnt a tanyarendszer végi gazdasági alapja is . A tanyák rnegs7,ünéne azonban serre arányában, sem ütemében ne m kiveti szorosan ű régi alap eltűnését . Ezt a jelenséget nem magyarázza meg kielégítően sem a tanyaiak maradisága, sem az a körülmény, hogy a gyors belterületre-költözéshe z nincs lakásépít ő kapacitás . A történelem itt azt a, tanácsot adja, hogy a fianyák tovább élésének fő okát most is valamilyen t sxdasági, termelési tst.lckbe.n kell keresnünk . igaz , nagy a régi gazdasági alap megszűnt, da ez nem jelenti azt, ',agy nem keletkezhetett ú j alap, illetve hogy a réginek bizonyos móc asult változatai az j helyzei,ha z idomulva ne élhetnének tovább . Meg is vannak ezek az új vagy részben új gazdasági alapok . Itt csak aéldaként említek néhányat . Egyik az egyéni kisparaszti gazdaság ; ez nyilván a múltbó l eeradt, helyt,ate azonban nem a régi, s egyre kevesebb van már belé-le, mert az utGdo k általában már eaena folytatják ezt a gazdálkodást . Másik a szakszövetkezeti tagok tanya i gazdasága ; ennek jövő je a szakszévetkezeti forma fejl ő désétő l függ . Harmadik a háztáj i razdasáy ; cz a legnépesebb kategória, különösen ha a nem tsz-tagok házt4ji termelő tevékenységét is idesoroljuk, s ez látszik a legperspektivikusabbnak -- .F, néhány példá t annak :gazolására hoztam föl, hogy a történelmi tanulság a mai helyzetben is használhat ó jó tanámot ad : a tanyák helyzetétiek, életképességének megítéléséhez má is elsősorban a gazdasági alap vizsgálata szükséges .
Az alföldi tanyarendszer múltjának másik jellegzetessége a tanvéik városhoz kapcsoládáscz volt . .Adhat-e ez a jellegzetesség valamilyen tanácsot a mára vonatkozóan ?
Adhat, de itt már a következtetésnek nem olyan egyenes az útja, s a tnulsárot nehéz pontosan megfogalmazni . Az mindenesetre egyrészrő l világos, hogy m* az indokolta n továbbelés tanyák esetéken sem beszélhetünk tanyarendszerről, ts így aráól sem, hogy a tani i ák általában úgy kapcsolódjanak a városhoz, mint . égen (városí ház, külterület i kisüzem) . Másrészről viszont logikusak látszik, hogy a megmaradó tanyák esetébe n ezeknek a várossal ,, aló kapcsolatát krall fejleszteni, nem pedig valamiféle újabb falvao-eíiasrn, conc_i hii . (A falvasítás a földrefiirmr., utáni helycetben -- amikor KzCrto az Alföldö n 70 ezer új tanya épült, uena követve a városhoz kapcsolódás elvét — szükségb ől járható titnak látszott, a tanyaiak zöme azonban nem tért rá erre az útra, hanem vagy maradi a tanyáit, vagy ha költözött, akkor a városba költözött . ) Út és v^ll,:.=ny ezek a várt tilmz kapcsoló legfontosabb tényező k . Gyakorlatilag a v:íutostatidtáfs csak ott haladhat el őre, ahol az út- 3s villanyhálóza t kiépítúsa --- a köz- ő s maganerci együttes hegfeszítésével -- megvalósítható . Ebben a mez őgazdasági ncLr,yiizcaneknek fontosabb szerepük van, mint ahogy azt a mai közvélemény számon tartja, g a jovcSben e a sf s rP,-p b ő víthető . A nagyüzemi rnajorok mellé épült, külterületi lakótelepe k vára'sltoz vagy nagyobb községhez valé kapcsolódása megoldott kérdés, az i Lemi utak kiépitése pedig .- ami a zagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges -- meglevő tanyacsoportokat kapcsolhat be a városhoz vivő 1xlcikedési hálózatba . -- Az ország különböző tanyás Tájai a azonban ma nagyon változatos a helyzet, s e városiasítást, mint mindenütt
294
KRÓNIK A
alkalmazható receptet nem lehet ajánlani . De mindenképpen hasznos, ha a tanyai problémákról való gondollcoclá>ban ez a tényezd, ez az igény is szerepet jj.tszik . Végezetül még egytariLrlNtíg*ra utalok a tanyakérdés és a Purrxsztkérclés régi viszonyával kapcsolatban . A tanyakérdés olyasféle függetlenedése a társadalmi valóságtól , amire a múltból idéztem a példát, a mi mai viszonyaink között általában rntit• nem lehetséges . De lehetséges a tanyák megítélésében az elhamarkodott általánosítás, az egy oldalúság, a türelmetlenség, s ez mind olyan elem, ami a gondolkodást helytelen irányb a viszi, a valóság felületes szemléletére vagy éppen figyelmen kívül hagyására csábíthat . Segíteni a tanyákon a fejlődés folyamatát ma csak úgy lehet, hogy pontosan föl derítjük, hol miféle gazdasági hajtóer ő , érdekeltség m ű ködik, tisztázzak ezek irányát , perspektíváját, s mincsenütt az adottságoknak megfelelő intézkedéseket tesszük . Aho l kell, a tanyai lakosok beköltözésének el ősegítésére, ahol lehet, tanyáik fejlesztése érdeké ben . De mindig velük együtt, jogos érdekeikkel összhangban . Mert a tanyavilág külsűru más képet mutat ugyan, mint e : y városi lakótelep, de a kint lakók, úgy ahogy vannak , megannyian a mi társadalmunk tagjai, s az ő előrehaladásuk szerves része egész társadal munk fejl ődésének . -- A tanyáink történetéb ől levonható tanulságok közül talon ez a legáltalánosabb rvénytí . ERDEI SÁNDOR
