MUHELYSZINTU GYÁRTÓRENDSZEREK TERMELÉSFELÜGYELETE ÉS DINAMIKUS PROGRAMOZÁSA

Termelésfelügyelet és finomprogramozás

1

Kutrovácz Lajos1, Dr. Szegh Imre2, Mikó Balázs3, Szalárdy Sándor4

MUHELYSZINTU GYÁRTÓRENDSZEREK TERMELÉSFELÜGYELETE ÉS DINAMIKUS PROGRAMOZÁSA 1 2 3 4

Tanszéki mérnök. BME Gépgyártástechnológia Tanszék Egyetemi docens. BME Gépgyártástechnológia Tanszék Doktorandusz. BME Gépgyártástechnológia Tanszék Fejlesztomérnök. TAURUS-EMERGÉ KFT., Szeged

A BME Gépgyártástechnológia Tanszéken kifejlesztett, MÜFIPROG névre keresztelt rendszert a CIM két fontos elemének, a gyártási folyamattervezés és a termelésirányítás kapcsolatainak elemzése érdekében dolgozták ki. A létrehozott rendszer kiváló lehetoséget biztosít e két terület automatizálási lehetoségeinek bemutatására. A kidolgozott modulok önállóan és együtt is alkalmasak egy muhelyszintu gyártórendszer folyamattervezési és termelésirányítási feladatainak automatizálására. A cikkünk a rendszer egészének rövid ismertetése után a termelésfelügyeleti és a finomprogramozó modult mutatja be.

1. A MÜFIPROG rendszer felépítése . A rendszer a következo modulokkal rendelkezik (1. ábra).:

ADATBÁZIS TermelésTechnológiai tervezés Mûvelettervezés

Sorrendtervezés

irányítás

Finomprogramozás

Termelésfelügyelet

TUDÁSBÁZIS

1.ábra. A MÜFIPROG rendszer felépítése.

G Y Á R T Á S


2

A muveleti sorrendtervezo modul feladata a megmunkálási igények és megmunkálási módok meghatározása, a szerszámgépek kiválasztása, a muveletek behatárolása, a muveletek sorrendjének meghatározása. A modul szolgáltatja a muveleti sorrendtervet, amely tartalmazza az alkatrész muveleteit, azok sorrendjét, a muveletek fo tartalmi jellemzoit (szerszámgép, normaido, stb.). A modul a tervezést az eset alapú tervezési elv alkalmazásával segíti. A tervezés a következo három lépésbol áll: − az alkatrész technológiai modelljének, technológiai kód formájában történo eloállítása; − a technológiailag hasonló, már korábban eloállított muveleti sorrendtervek keresése a tudásbázisban; − az alkatrészek technológiai tulajdonságainak összevetése alapján a muveleti sorrendterv adaptálása. A modul muködése környezetspecifikus, hiszen mind a technológiai kódot eloállító kérdésgráf, mind a tudásbázis környezetfüggo. A muvelettervezo modul feladata (forgácsolási muveletek esetére) a muveletelemek tartalmának (forgácsolási paraméterek, mozgáspályák) és sorrendjének meghatározása, a szerszámok kiválasztása, a normaido meghatározása. A modul a tervezési folyamatot a generáló elv alkalmazásával segíti. A tervezés a következo lépésekbol áll: − az aktuális muveletelemek kijelölése (a szerszámgépen megvalósíthatók közül); − a szerszámok kiválasztása az aktuális muveletelemekhez; − a forgácsolási paraméterek tervezése; − a szerszámok mozgáspályáinak tervezése; − a normaidok meghatározása. A termelésfelügyeleti modul (2. pont) feladata a gyártási folyamat folyamatos figyelése és regisztrálása, ami alapján adott pillanatban egyértelmuen meghatározható a gyártórendszer "állapota". A finomprogramozási modul (3. pont) a gyártórendszer pillanatnyi állapota, a gyártási feladatok, valamint a szabad gyártási kapacitások ismeretében készíti el a gyártási programot, amely egy adott idoszakra a kapacitásokhoz hozzárendeli a gyártási feladatokat. A modul az optimális gyártási program meghatározása során a szokásos prioritási szabályokat, illetve azok ötvözésével kialakított szabályokat alkalmazza. Igény esetén a program adott idoszakra összeállítja a szerszámgépek terhelési (GANTT) diagramjait. A rendszer adatbázisában a szerszámgépek, szerszámok, muveletelem típusok adatai és az anyagok forgácsolhatósági jellemzoi találhatók. A tudásbázis tartalmazza a már elkészített technológiákat, valamint azok technológiai kódját.


3

2. Muhelyszintu gyártórendszerek termelésfelügyelete Gyártórendszereken a termelés egy elore meghatározott program szerint zajlik. A legfejlettebb, nagyon sok körülményt figyelembe vevo ütemezo eljárások sem képesek a valós gyártási környezetben esetlegesen bekövetkezo valamennyi zavar prognosztizálására. A zavar jellegétol, elháríthatóságától függoen az eredeti termelési programban csúszások keletkeznek, melyek akár a határidok túllépését is eredményezhetik. Egy újabb, a bekövetkezett zavarokat figyelembevevo finomprogram elkészítésével a késések és ezzel együtt a veszteségek csökkenthetok. Az új program elkészítéséhez ismerni kell a gyártórendszer és a gyártásban levo alkatrészek pillanatnyi állapotát, melynek folyamatos figyelése és rögzítése a termelésfelügyelet feladata. A termelésfelügyeletet ellátó számítógépes programnak nyilván kell tartania a gyártórendszeren gyártott munkadarabok, az azokhoz tartozó elogyártmányok és muveletek adatait. Információt kell szolgáltatnia a már elkészült, a gyártásban levo és a gyártásra váró alkatrészsorozatokról, meg kell adnia, hogy adott sorozatból hány alkatrész van túl az egyes muveleteken, nyilvántartva a selejtek számát is. A gyártórendszerben levo munkahelyekrol tudnia kell, hogy azokon melyik sorozat melyik muveletét végzik és várhatóan mikor szabadulnak fel. Továbbá a termelésfelügyeletet ellátó program feladata a gyártási feladatokhoz szükséges gyártási dokumentációk összeállítása. Muhelyszintu gyártórendszeren a továbbiakban egy vállalat adott muhelyében levo munkahelyek összeségét értjük, melyeket egy a gyártási információkat, adatokat szolgáltató, gyujto, feldolgozó rendszer köt össze. A munkahelyek lehetnek egyedi gépek, vagy homogén gépcsoportok hagyományos vagy NC vezérléssel, kézi munkahelyek (pl. szerelde), vagy egyéb nem forgácsoló megmunkálást végzok (pl. hokezelo, hegeszto). Az általunk kidolgozott számítógépes program a muhelyekben zajló gyártási folyamatokat kíséri figyelemmel. Bármely pillanatban pontos kép kapható a munkahelyek és az alkatrész sorozatok állapotáról, s szükség esetén elkészítheto a valós körülményeknek megfelelo finomprogram. Nem feladata ezen termelésfelügyeletnek a hibák okainak felderítése és a gyártáshoz szükséges szerszámok, készülékek meglétének vizsgálata. Programunk igényli a muhelyirányítás aktív közremuködését, a bekövetkezo eseményeket (munkadarabok kiadása, gyártásból visszavételezése) interaktív módon kell közölni a rendszerrel. A program megakadályozza a hibás, vagy egymásnak ellentmondó adatok bevitelét, szolgáltatja a szükséges dokumentációkat.

2.1. A termelésfelügyelet adatbázisának tartalmi összetevoi A termelésfelügyelet adatbázisa tartalmazza egyrészt a termelési feladatok jellemzoit (sorozatok, elogyártmányok, muveletetek), másrészt a termelési folyamat dokumentálásához szükséges adatokat (elogyártmány kiadás, a munkadarab kiadás, gyártásból bevételezés). Az adatbázis tartalmát és szerkezetét a 2. ábra mutatja be.


4

Munkadarab Sorozatszám

Elõgyártmány

Mûvelet

Rajzszám Sorozatszám

Elõgy. megnevezése

Megnevezés

Elõgyártmány kód

Elõgyártmány kód

Anyagminõség

Darabszám

Nyers méret

Technológiai vált.

Technológiai vált. Mûvelet sorszáma Munkahely Elõkészületi idõ Mértékegység Mennyiség

Legkorábbi kezdés ideje

Darabidõ

Határidõ Kész darabok száma

Elõgyártmány kiadás

Összes selejt

Sorozatszám Elõgy. megnevezés Elõgyártmány kód

Munkaleadás

Munkakiadás

Kiadás dátuma Kiadás idõpontja Utalványozott mennyiség Utalványszám

Sorozatszám

Sorozatszám

Mûvelet sorszáma

Mûvelet sorszáma

Munkahely

Munkahely

Munkalap

Kiadás dátuma

Leadás dátuma

Kiadás ideje

Leadás ideje

Kiadott mennyiség

Elkészült darabok száma

Munkalap

Elkészületlenül visszahozott darabok száma Selejt Utalványozott pótidõ

2. ábra. A termelésfelügyelet adatbázisának tartalma és szerkezete.

A munkadarabok adatai között szerepelnek a darab azonosítására szolgáló adatok (pl. rajzszám, megnevezés). A sorozat azonosító adja azt a kódot mely végigkíséri a sorozatot az egész gyártás során, továbbá ez alapján rendelhetok össze az elogyártmány, a munkadarab és muveleti sorrend adatok. A sorozatazonosító megegyezhet a rajzszámmal, de ez nem feltétlenül van így, hiszen elofordul, hogy ugyanabból a munkadarabból több sorozat is fut a muhelyben akár egyidoben eltéro, vagy megegyezo technológiai variáns szerint. A technológiai változat kódja az ugyanazon munkadarabhoz tartozó muveleti sorrend változatok azonosítására szolgál. A finomprogramozó eljárások számára hordoz információt a legkorábbi kezdés idopontja, a sorozat elkészültének határideje és az adott sorozatban gyártott darabszám. A munkadarab adatai között tartjuk nyilván az adott sorozatban már elkészült darabok és a selejtek számát. Az elogyártmányokról ismert a megnevezése és az anyagának a kódja. Az utalványozandó mennyiség megállapításához tudni kell az egy munkadarabhoz tartozó elogyártmány


5

méreteit és mértékegységét. Az elogyártmányazonosító rendeli az elogyártmányt a muhelyben futó gyártmánysorozatokhoz. Nyilvántartjuk, hogy az elogyártmányból mennyi áll rendelkezésre és mennyit vételeztek ki belole a sorozat indításához. A muveleti sorrendeket is a sorozatazonosító rendeli a munkadarabokhoz. A muveleti sorrendnek azon adatait tartjuk nyilván, melyek a termelésfelügyelethez és a finomprogramozáshoz kellenek. A gyártási feladatok és a gyártó kapacitások idobeli összerendeléséhez valamennyi muveletrol tudnunk kell, hogy melyik munkahelyen hajtják azokat végre. A muveleteket rendelhetjük a homogén gépcsoport egy adott gépéhez, vagy magához a gépcsoporthoz. Utóbbi esetben a gépkódot üresen hagyjuk, s majd a finomprogramozó dönti el a konkrét gépet. Az ütemezéshez ismernünk kell a muvelethez tartozó elokészületiés befejezési idot, valamint az alkatrészhez tartozó darabidot. Az elogyártmányok kiadásához szükség van annak a sorozatnak az azonosítójára, amelyiknek az indításához kivételezzük az elogyártmányokat. A kiadott anyagot az elogyártmánykód és a megnevezés azonosítja. Rögzítésre kerül a kiadás idopontja valamint, hogy hány darab elkészítéséhez elegendo a kiadott elogyártmány. Az elogyártmány kiadás tényét és adatait egy utalványon jelenítjük meg, aminek a sorszáma az adatbázisba is bekerül. A munka kiadását a kiadott munkadarab sorozatszáma és az adott gyártási sorozathoz tartozó muveleti sorrendnek megfelelo muvelet sorszáma azonosítja. A munkahely azonosítói (muhely-, homogén gépcsoport-, munkahely kód) jelölik ki a muvelet végrehajtására kiválasztott gyártóberendezést. Az adatbázisba kerül a kiadás pontos idopontja, a kiadott félkész gyártmányok száma, valamint annak a munkalapnak a száma, amelyik a kiadott gyártási feladatot dokumentálja. Gyártásból bevételezéskor ismerni kell, hogy melyik munkahelyrol (munkahely azonosító), melyik sorozat (sorozatazonosító), melyik muveletébol (muvelet sorszáma) kerültek vissza a darabok és melyik munkalap azonosítóval vitték ki a munkát. A program dokumentálja a visszaérkezés idejét, azoknak a daraboknak a számát, melyeken az adott muvelet sikeresen befejezodött, továbbá a selejtek számát és az esetleges gyártási zavar következtében visszahozott, de meg nem munkált alkatrészek számát. Ha a gyártás során kiderül, hogy a tervezett idok nem elegendoek lehetoség van pótido utalványozására.

2.2. A termelésfelügyelet muködése Adatbevitel A termelésfelügyeleti programunk a muhelyben (gyártórendszerben) zajló folyamatokat, eseményeket követi. Ahhoz, hogy egy adott munkadarab bekerüljön a gyártórendszerbe be kell vinni az adatait a program adatbázisába. A munkadarab és elogyártmány adatokat a számítógép billentyuzetérol lehet megadni. Valamennyit adatbeírással (pl. rajzszám), vagy menübol választással (pl. munkahely) lehet bevinni. Ellenorzésre kerül, hogy már létezo sorozatazonosítójú munkadarab ne kerülhessen az adatbázisba. A muveleti adatok bevitele történhet a MÜFIPROG rendszer tudásbázisából félautomatikusan, illetve a számítógép billentyuzetérol közvetlenül. Amennyiben a tudásbázisból kapjuk az adatokat a munkadarab azonosítóinak megadása után automatikusan betöltodnek a muveleti sorrend szükséges


6

adatai. A munkadarab termelésprogramozási adatait (sorozatszám, határido, stb.) ebben az esetben is a felhasználónak kell megadni. Muveleti sorrendet csak az adatbázisban létezo munkadarabhoz lehet megadni. A rendelés beérkezése, majd a technológiák elkészülte után az adatok azonnal a termelésfelügyelet adatbázisába kerülhetnek. A munkadarabok adatbázisba kerülésével nem kezdodik meg automatikusan azok gyártásba vétele. A finomprogramozó eljárások csak akkor veszik figyelembe az adott sorozatot, ha a sorozatra eloírt legkorábbi kezdési idopont beleesik az ütemezésnél vizsgált idoszakba. Az idopont megállapításánál tekintettel kell lenni a gyártóeszközök (készülékek, szerszámok) elkészítésére, beszerzésére és az átfutási ido várható értékének becslésével arra, hogy a felesleges raktározást elkerülhessük. Természetesen mód van a már adatbázisban levo adatok módosítására, listázására, törlésére és ideiglenes letiltására. Az adatok bevitelét, módosítását nem feltétlenül végzik ugyanott, mint a termelés követés adatainak rögzítését, vagy a finomprogramozást. Többfelhasználós esetben célszeru a jogosultságok helyi specifikus rögzítése. Elogyártmány kiadás A sorozat gyártásának indításához az elogyártmányok kiadása az elso lépés. Ez után kerül be a munkadarab az elso muvelethez tartozó munkahelyre várakozó sorba. Lehetoség van a sorozat összes darabjához kivenni az elogyártmányt, de megteheto az is, hogy csak egy részét vételezzük. Ebben az esetben legközelebb már csak a maradék áll rendelkezésre, hiszen az összes kiadott mennyiség nem lehet több mint a darabszám. A program elogyártmány utalványon dokumentálja a kivitelt. Munka kiadás Amikor valamelyik munkahely felszabadul újabb munkát kell rá kiadni. A muhelyben egyidoben futó sorozatok muveletei közül több is ugyanazon a munkahelyen kerülhet elvégzésre. Dönteni kell, hogy az adott idopillanatban melyik munkát adják ki a munkahelyre várakozók közül. A döntés történhet a korábban elkészített gyártási ütemtervnek megfeleloen, vagy valamilyen idoközben felmerült priorítás miatt attól eltéroen. Amennyiben az eredeti tervhez képest a körülmények oly mértékben változtak meg, hogy indokolt egy újabb finomprogram elkészítése, akkor a program a finomprogramozó rendszerhez (3. pont) fordul és kér javaslatot a várakozó feladatok sorrendjét illetoen. A gyártás ettol kezdve az új terv szerint folyik, így az dinamikusan tud alkalmazkodni a gyártási feltételek változásához. A bekövetkezo zavarok egy részét a termelésfelügyeleti program automatikusan képes regisztrálni (pl. csúszás az idoben, sok selejt) másik részét (pl. nem készültek el a készülékek, szerszámok) és a zavarok okát (pl. géphibásodás, túlfeszített technológiai adatok, stb.) a felhasználóknak kell rögzíteni az adatbázisban. Például gép meghibásodás esetén a gépet ideiglenesen le kell tiltani, a túlzott technológiai paraméterek esetén a nomaidot növelni kell, ha nem készültek el a készülékek meg kell változtatni a legkorábbi kezdés idopontját. A munkahelyre csak akkor lehet új munkát kivinni, ha az elozot teljes egészében befejezték. A munkahelyre várakozó munkadarabok közé csak az kerülhet amelyiknél a sorozat valamennyi elemén befejezték az elozo muveletet. Feltételezzük, hogy a sorozatokat úgy állították össze, hogy azok tovább már nem bonthatók és - bár nem kötelezo a teljes sorozatot egyszerre kivinni megmunkálásra - a muveletek határain az egyes darabok bevárják


7

egymást, nincs átlapolt gyártás. Célszeru tehát a gyártási volument és a gyártási szokásokat elore elemezve megállapítani a sorozatok darabszámát. Így megoldható egyfajta "sorozatbontás" és az "átlapolt gyártás" is, ugyanakkor követheto marad a folyamat és a "rugalmasság" nem vezethet el olyan alacsony darabszámú sorozatokig, ahol az elokészületi és befejezési idok miatt a gyártás idoigénye megno, gazdaságossága pedig csökken. Miután a munkahelyhez tartozó várakozó sorból kiválasztottuk a soron következo munkát és megadtuk a kívánt darabszámot, akkor a program elkészíti a munkautalványt. Munka leadás Amikor valamelyik munkahelyen elkészül a munka a darabok visszakerülnek a raktárba vagy a következo munkahely elotti puffer tárolóban várakoznak. A munkák leadásakor dokumentálásra kerül a megmunkálás eredményessége, vagyis a kész és selejtes darabok száma. Ezzel egyidoben elkészül a munka jelentés lapja. Ha a munkahelyrol valamennyi darabot visszahozták lehet újabb munkát kérni. Amennyiben a sorozat összes darabját leadták a munkadarabok a következo muvelethez tartozó munkahely várakozó sorába kerülnek. Az utolsó muvelet elkészültekor a munkadarab adatbázisában rögzítjük az elkészült darabok számát. Ha ez a szám a selejtekkel együtt eléri a teljes darabszámot a sorozat kikerül a gyártásból.

2.3. A termelésfelügyet programjának kezelése


8

FÕMENÛ

Adatbevitel

- Munkadarab - Elõgyártmány - Mûvelet

Adatmódosítás

Elõgyártmány kiadás

Munka kiadás

Munka leadás

- Munkadarab - Elõgyártmány - Mûvelet Finomprogramozás

-

Módosítás Törlés Listázás Letiltás

3. ábra. A termelésfelügyelet programjának menüje. A program menüszerkezete a 3. ábrán látható. A menü teljes egészében megfelel a korábban ismertetett feladatoknak. Az egyes menük kiválasztásakor a megjeleno ablakokban kell, illetve lehet adatot megadni. Fel kell készülni az esetleges hibás adatbevitelre is, és meg kell akadályozni, hogy az adatállományba ellentmondó adatok kerüljenek. A billentyuzeten keresztül bevitt adatokat a lehetoségek szerint ellenorízni kell, mindaddig visszautasítva a bevitelt, ameddig abban hiba van. Ahol mód van rá választható lehetoségek halmazát kínáljuk fel, hogy abból lehessen kijelölni az éppen szükséges adatokat. Bárhol legyünk a programban az adatbázis tartalmát megtekinthetjük anélkül, hogy befejeznénk az elkezdett tevékenységet. A felhasználót a képernyon megjeleno szöveges információk és egyértelmu hibaüzenetek segítik.

3. Finomprogramozás a MÜFIPROG rendszerben A termelés tervezés utolsó lépcsoje az alkatrészek gyártásához szükséges muveletek ütemezése, vagyis a munkahelyekkel történo idobeli összerendelése. A muveletek ütemezése során az egyes feladatok fontossága és a gazdaságossági szempontok játszanak szerepet. A MÜFIPROG rendszer finomprogramozó eljárásai a termelésfelügyeleti modul által szolgáltatott adatok alapján készítik el a különbözo prioritási szempontok szerinti termelési programot. A finomprogramozó modul képes önállóan is dolgozni, de aktivizálható a termelésfelügyeleti modulból is, ha munka kiadásakor egy újabb finomprogramra van szükség.


9

Ebben az esetben a gyártórendszer pillanatnyi állapotának megfeleloen gyorsan kell a megoldást eloállítani és a körülmények gyakori változása miatt csak rövid idotartamra érdemes finomprogramot készíteni. Az ütemezés során az a feladat, hogy a lehetséges megoldások közül kiválasszuk azt, amely az elore megfogalmazott feltételeinknek a legjobban megfelel. Általában célként fogalmazható meg a határido betartása, a készletszintek minimalizálása, a gyártókapacitások mind teljesebb kihasználása. Ezeket a célokat nem mindig lehet egzakt formában leírni ezért prioritási kritériumokat fogalmazunk meg. Az analitikus eljárások, bár optimális finomprogramot adnak eredményül, nagyobb méretu feladatok (több munkahely, gyártmánysorozat) esetén a gyakorlat számára nem használhatók. A heurisztikus módszerek nem szolgáltatják ugyan az optimális megoldást, de sokkal gyorsabban adnak használható eredményt. Az irodalomban számos eljárás leírása, hatékony alkalmazási területe megtalálható. Mivel az egyes eljárások kombinálásával újabb és újabb prioritási szabályokat hozhatunk létre, azok számossága igen nagy. A prioritási szabályokkal szemben elvárjuk, hogy szoros összefüggésben legyenek a prioritási kritériumban megfogalmazott gazdasági céllal. A megfelelo szabály kiválasztásánál tekintettel kell lenni a termelés, a termékösszetétel, a gyártórendszer tulajdonságaira, a sorozatok nagyságára, határidok megállapításának módszereire. Rendszerünk finomprogramozó modulja jelenleg a következo prioritási szabályok szerint képes finomprogramot eloállítani: - SPT (Shortest Processing Time) szabály: Az adott gépre várakozó muveletek közül a legrövidebb idejué az elsobbség. - SLACK szabály: A munkák sürgosségének egyik méroszáma a tartalékido, ami a munkadarab várható elkészültének és a határidonek a különbsége. Gyakran a legfontosabb gazdasági cél a határidok betartása, ezért a legkisebb tartalékideju alkatrész kerül az adott munkahelyre. - SLACK / ROP szabály: Összetett szabály. Alkalmazása esetén az a munka lesz az elso, amelynél a tartalékido és a hátralevo muveletek összes megmunkálási idejének hányadosa a legkisebb. - SOT / TOT szabály: Az a munka lesz az elso amelynél a soron következo muvelet idejének és a hátralevo összmegmunkálási idonek a hányadosa a legkisebb. A finomprogramozó modul jelenlegi kiépítettségében a priorítási szabályok közül a gyártási körülményeket és a gazdasági célokat mérlegelve a felhasználónak kell kiválasztania, hogy melyikkel készüljön a finomprogram. Természetesen elkészítheto több szabály szerint is az ütemezés, hogy az eredményeket elemezve döntsünk a végrehajtandó termelési programról. Az eredmények megjeleníthetok GANTT-diagramon (4. ábra.) és táblázatos formában (5. ábra.) kinyomtatva, vagy valamilyen számítástechnikai eszközön tárolhatók. A GANTTdiagram megjelenítésekor be lehet állítani az idoskálát, amely a teljes ütemezett idointervallumot, a heti vagy a napi leterheltségeket mutatja. A táblázatokban gépenként kapjuk meg az ütemezett munkákat és végrehajtásuk idopontját.


10

Gyártási finomprogram Szerszámgépek

GE1 GE2 GE3 GM1 GM2 GM3 GS1 GS2 GP1 1 Szorozatok:

2

3

000-000-001

000-000-003

000-000-002

000-000-004

4. ábra. Példa GANTT-diagramra.

4

5

óra


11

A gépekre kiadott munkák Muhely : FORG1 Munkaszám : 000-000-0003 000-000-0002 000-000-0004 000-000-0003 000-000-0001

Homogén gépcsoport : MKOZP Muv.ssz. : 1 2 2 2 2

Kezdési ido : 1997. 1. 8. 6:10 1997. 1. 8. 6:30 1997. 1. 8. 7:05 1997. 1. 8. 7:10 1997. 1. 8. 7:25

Befejezési ido : 1997. 1. 8. 6:30 1997. 1. 8. 7:05 1997. 1. 8. 7:10 1997. 1. 8. 7:25 1997. 1. 8. 7:45

Gép : GM2 Darab : 5 8 1 5 6

5. ábra. Gyártási program táblázatos formában. A dokumentációk elkészítése után a finomprogramozó modul befejezi muködését és a rendszer visszatér a termelésfelügyeleti programhoz, ahol az új finomprogram alapján lehet eldönteni, hogy melyik munkát kell kiadni a felszabadult gépre. A finomprogramozó szükség esetén, de akár minden munka kiadáskor aktivizálható, hogy a megváltozott körülményekhez dinamikusan alkalmazkodva a leheto leghatékonyabb gyártást tegye lehetové.

Felhasznált irodalom: − −

Termelésprogramozás és készletgazdálkodás. Szerk.: Stahl János., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó; Budapest, 1982. Somló János - Szelke Erzsébet - Girnt Márton: Integrált gyártórendszerek termelésirányítása. Tanulmány, BME GTT.; Budapest, 1987.

MUHELYSZINTU GYÁRTÓRENDSZEREK TERMELÉSFELÜGYELETE ÉS DINAMIKUS PROGRAMOZÁSA

Recommend Documents