MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet 1121 Budapest, Konkoly Thege M. út 29-33.
GAZDASÁGI BESZÁMOLÓ JELENTÉS
2008
Szervezeti változás
A 2008. évben két osztály összeolvadása jelentett szervezeti változást intézetünkben. A Kristálytechnológiai és Kristályfizikai Osztály összeolvadt, Kristályfizikai Osztály név alatt. A változást a két szervezeti egység kezdeményezte, mivel az ott folyó tevékenység jelenleg már nem indokolja a külön szervezeti egységet.
Kiadási- bevételi elıirányzatok alakulása
Eredeti elıirányzat
863 160 E Ft
Elıirányzat változás
+ 861 400 E Ft
ebbıl −
fejezeti módosítás
−
kormány
65 715 E Ft
−
saját
350 007 E Ft
445 678 E Ft
Módosított elıirányzat összesen
1 724 560 E Ft
Évközi változás %- ban
50 %
A saját hatáskörő, illetve saját kezdeményezéső elıirányzat-módosítás egyrészt a saját bevételeknek az eredeti elıirányzatot meghaladó mértékő növekedésébıl, másrészt pedig a 194 771 E Ft összegő 2007. évi pénzmaradvány felhasználásából adódott. A teljesítés bevételi oldalon 59 771 E Ft-tal meghaladta az elıirányzatot, a kiadási oldalon pedig 163 095 E Ft-tal maradt el az elıirányzattól. A bevételek 2008. évi tényleges teljesülése 1 784 331 E Ft. A személyi juttatások elıirányzatának módosítására minden esetben a saját bevételek növekedésével összefüggésben került sor. EU projektek, NKFP és egyéb programok pénzmaradványa és tárgyévi növekedése terhére történt a személyi juttatások elıirányzatának növelése. A személyi juttatások kiadási oldalán jelentısen alatta maradt az elıirányzatnak. Jutalom kifizetése 3 145 E Ft összegben történt.
2
A bevételek és kiadások alakulása 2008-ben
Bevételek
E Ft
%
Költségvetési támogatás MTA-tól
998 104
56
OTKA kutatás, támogatásként, átvett pénzeszközként
108 835
6
NKFP, GVOP, TéT
160 951
9
Külföldi (EU, ESA, stb) projektek bevétele
139 676
8
Kutatási árbevétel
65 018
4
Egyéb bevételek
52 019
3
194 771
11
64 957
3
2007. évi pénzmaradvány ÁFA Összesen
1 784 331
100
Árbevételek
64 957 194 771
52 019 65 018
Költség ve té si tá mo ga tá s MTA-tó l OTK A kuta tás, tám og atásk én t, átv ett pé nze szkö zké nt NKFP, GVOP , Té T
139 676
Külföl di (EU, ES A, stb ) pro je ktek b ev éte le
998 104
Kuta tá si á rbe vé tel Egyé b b ev éte le k 200 6. é vi p én zm ara dv án y ÁFA
160 951
108 835
3
Kiadások
E Ft
%
Személyi juttatások *napidíj nélkül
691 019
44
Járulék
216 035
14
50 154
3
190 357
12
Könyv, folyóirat
32 116
2
Kiküldetés
73 466
5
Egyéb (dologi) kiadás
88 446
6
ÁFA
77 898
5
141 974
9
Készletbeszerzés Fenntartás, üzemeltetés, rezsi
Beruházás, felújítás Összesen
1 561 465
100
Kiadások
141 974 77 898
Személyi juttatások *külföldi napidíj nélül
88 446
Járulék 691 019
73 466
Készletbeszerzés Fenntartás, üzemeltetés, r ezsi Könyv, f olyóirat
32 116
Kiküldetés Egyéb (dologi) kiadás ÁFA 190 357
Beruházás (ÁFA nélkül)
50 154 216 035
A bevételek 274 M Ft-tal, mintegy 18 %-kal emelkedtek az elızı évihez viszonyítva. Jelentısen magasabb volt az NKFP bevételek összege, nagyobbrészt újonnan elnyert pályázatokkal kapcsolatosan. Jelentıs és fontos többletforrást – 96 718 E Ft-ot – jelentett a pályázatok önrészéhez nyújtott kiegészítı MTA támogatás. Hazai pályázatok bevételeinek mértéke sajnos jelentısen függ a mindenkori pénzügyi és gazdaságpolitikai irányítástól, és ezért rendkívül kiszolgáltatott, nem tervezhetı. 4
Az MTA beruházási támogatása a decemberi elnöki pályázattal ugyan jóval magasabb volt a 2007. évinél, de így sem éri el a néhány évvel ezelıtti mértéket, és sajnos az infrastrukturális „OMFB” pályázatok elmaradtak ebben az évben is, emiatt nem sikerült az eszközállományt legalább szinten tartani, holott nehéz magas szintő kutatást végezni elavult mőszerezettség mellett. Befektetett eszközök
Befektetett eszközök állományváltozása 2007-2008 (E Ft) 2007 Immateriális javak, vagyoni értékő jog
2008 6 882
7 511
22 236
24 893
447 278
424 944
1 215
2 968
0
0
Részesedések
3 790
3 790
Lakásépítési kölcsön
2 552
4 601
483 953
468 707
Ingatlanok Gépek, berendezések, felszerelés, ber.elılegek Jármővek Beruházásra adott elılegek
Összesen
Az év során végrehajtott beruházás és egyéb állománynövekedések révén az immateriális javak és a tárgyi eszközök év végi záró bruttó értéke 2 020 165 E Ft volt a nyitó 1 922 269 E Ft-tal szemben. Az avulási hányad 78%-ra emelkedett az elızı évi 75%-hoz képest. Különösen magas a gépek, berendezések, felszerelés állományi értékének csökkenése az utóbbi 2 évben. 2008-ban mindössze a 80 %-a a 2006. évi záróállomány értékének. A már említett beruházási források hiányát jelzi ez a tendencia. Az értékcsökkenést a rendeletben meghatározottak szerint számoltuk el. Terven felüli értékcsökkenést nem számoltunk. Pályázati és saját forrásból jelentısebb mőszerfelújításra is sor került ebben az évben. Épületfelújítás terén idén kisebb feladatokat sikerült megoldani, de lehetıségeinkhez képest igyekszünk az ötven éves épületben elfogadható körülményeket biztosítani. Sajnos az elavult főtés- és szennyvíz hálózat sorozatos baleseteket okoz, a szennyvíz néha elönti az alagsort. Ennek komplex felújítása messze meghaladja a lehetıségeinket, ezt csak MTA forrásból tudnánk megoldani.
5
Az intézet részesedés-állománya a következıkbıl áll:
Technoorg Linda Kft (1990)
2750 E Ft
Üzemeltetı Kft (1991)
1040 E Ft
Az intézet részesedése egyik esetben sem haladja meg a 25%-ot. A Technoorg Linda Kft a 2006. év utáni, még hátralévı osztalékot likviditási gondok miatt csak 2009-ben tudta kifizetni.
Leköszönı választott vezetı támogatásának felhasználása
Eredeti elıirányzat elvonás miatti csökkenés beruházási célú egyszeri támogatás
10 200 E Ft 175 E Ft 2 000 E Ft
Felhasználás: beruházás
5 455 E Ft
személyi és járulék
1 429 E Ft
külföldi kiküldetés
2 167 E Ft
egyéb dologi (készlet, szolgálatás)
1 138 E Ft
Összesen
10 189 E Ft
Az elıirányzatból fennmaradó 1.836 E Ft kötelezettségvállalással terhelt, a beruházási megrendelés leelılegezése is megtörtént, de a szállítása 2009-ben várható. Az 1. sz. fekete tábla megfelelı sorai tartalmazzák az összeget.
Elıirányzat-maradvány alakulása
Az 2008. évi elıirányzat maradványa 222 866 E Ft volt. Ez kisebb mértékben bevételi többletbıl és mintegy 73 %-ban kiadási megtakarításból adódik. Az elıirányzat- maradvány nagyrészt a kutatási szerzıdések (OTKA, EU, NKFP, TéT, stb.) következı évre áthúzódó teljesítésébıl ered. A pénzmaradvány fennmaradó része szállítói kötelezettségbıl, elnöki beruházási keret, visszaigazolt megrendelés, megkötött szerzıdés és maradvány terhére történı személyi kifizetésre vállalt kötelezettségbıl adódik. Az elıirányzat-maradvány felhasználását 2008. elsı félévére ütemeztük. Egyes kutatási szerzıdések esetében ez a szerzıdésben foglaltakkal ellentétes, de a jogszabályok nem teszik lehetıvé ennek korrekt, normális kezelését.
6
Létszám
Tárgyévben 3 kutató lépett ki az intézettıl. Az intézet a lejárt akadémiai fiatal kutatói álláshelyen alkalmazott 5 fiatal kutató szerzıdését meghosszabbította. Felvettünk egy munkatársat, hat segédmunkatársat, és adminisztratív, ügyintézıi területre egy fıt. Csökkenésként jelenik meg a létszámban, hogy teljes munkaidejő alkalmazás nyugdíjazás miatt részmunkaidıssé változott, illetve néhány esetben a részmunkaidejő alkalmazások olyan mértékben csökkentek, hogy már nem érik el a havi 60 órát, továbbá nyugdíjazás miatt néhány munkaszerzıdés megszőnt . 2008-ban a jogszabályok szerint került sor béremelésre. Az intézet teljes munkaidıs létszámából 69% a kutatók aránya.
Az intézet teljes kutatói létszámának korösszetétel szerinti megoszlása (arány):
17% 27% 30 év alatt 30-40 év között 40-50 év között 50-60 év között 60 év fölött
19%
14%
23%
A tudományos fokozattal rendelkezı kutatók a teljes – jelentıs számú fiatal kutatót is magában foglaló – kutatói létszám 79 %-át alkotják. Az elmúlt évben 3 kutató szerezte meg a PhD fokozatot. A fiatal kutatói pályázatokra rendszeres a túljelentkezés, ezért a tehetséges fiatalok esetében az intézet saját forrásból igyekszik kiegészíteni az Akadémia által biztosított lehetıségeket. A három év általában nem elegendı a PhD fokozat megszerzéséhez, ezért az intézet, szintén saját forrásából igyekszik lehetıvé tenni a további munkavégzést, a fokozat megszerzéséig. A fiatalok nagy száma lehetıvé teszi, hogy az intézet a legkiválóbbakat kiválasztva oldja meg a nyugdíj és egyéb okok miatt az intézettıl megválók pótlását. Két EU FP6 Research Training Networks szerzıdés keretében három külföldi kutató dolgozott az intézetben az év folyamán. Az ı alkalmazásukkal kapcsolatosan említeném meg, hogy az EU által elıírt, kötelezıen kifizetendı jövedelem mintegy 2-2,5 szerese a jogszabályban meghatározott hazai kutatói 7
illetménynek, a post doc állásban alkalmazott ifjú külföldi kutató jóval többet keres, mint a Kjt szerint javadalmazott tanácsadó témavezetıje. Ezek a jövedelmi különbségek általánosak Európában, emiatt sok fiatal megy el külföldre ösztöndíjjal, vagy munkát vállalni. Az eleinte csak 1-2 évre tervezett útból könnyen lesz végleges kint maradás, mert nehéz a mostoha hazai jövedelmi viszonyokhoz visszaszokni. Több kiemelkedıen tehetséges fiatal ment ki intézetünkbıl kizárólag anyagi kényszer miatt, félı, hogy véglegesen. A hiányuk nemcsak az intézetnek, hanem a hazai kutatásnak is komoly veszteség. A képzésükre fordított összegrıl nem is beszélve. 2008. év során 12 kutató volt 6 hónapot meghaladóan – fizetés nélküli szabadságon – távol az intézettıl. Három Európai Uniós és öt hazai pályázat elszámolásakor került sor könyvvizsgálói auditálásra ebben az évben.
Ehhez kapcsolódóan meg kell jegyeznem, hogy amíg az EU-s
pályázatoknál van egy költséglimit, 150 000 EUR, ami fölött szükséges audit, és ez alatt pedig nem, – ık úgy látszik, megbíznak a támogatott intézményeikben – addig a hazai pályázatoknál, pl az NKTH-s OTKA pályázatoknál összeghatárra tekintet nélkül, már a 2-3 millió forintos éves támogatásnál is kell audit. Ez teljesen abszurd és aránytalan, egyrészt megint egy jelentıs költségtétel, amit nem a kutatásra kell fordítani, másrészt meg, hogy ne lehessen megbízni egy kutatóintézetben, hogy rendeltetésszerően használja majd fel a támogatást!, amirıl egyébként egyetemlegesen nyilatkozik az intézet igazgatója és gazdasági vezetıje! Miért nem lehet elfogadni, hogy a kutatás fokmérıje nem az, hogy mégoly csodás pénzügyi táblázathegyeket gyártunk, rengeteg munkaráfordítással, pályázati elszámolás gyanánt, hanem az, hogy milyen tudományos eredmény születik ennek nyomán! Szeretném, ha nyilvánosságot kapnának azok az adatok, hogy az összes NKTH finanszírozta kutatási pályázat összegéhez viszonyítva mibe kerül a MAG Zrt és NKTH fenntartása! Mert ahhoz az adathegyhez ember kell, aki számszakilag meg formailag egyezteti, amit benyújtunk, de érdemileg kívülrıl úgysem lehet elbírálni, hogy adott kiadás – gyönyörően dokumentálva – valóban indokolt-e ahhoz a kutatáshoz. Tehát teljesen formális ez az egész elszámolási rendszer, és ráadásul nagyon drága. Arról nem is beszélve, hogy a könyvvizsgáló ráadásul a mi pénzünkbıl végzi el azt a munkát, amit a MAG Zrt-nek kellene. A fentiekhez kapcsolódik, hogy többnyire formális hibákra hivatkozva – néha a számviteli ismeret hiánya miatt lehetetlen dolgokat számonkérve – számtalanszor visszadobják az elszámolásainkat. Van olyan pályázatunk, amelyik 2007 októberében járt le, és még a mai napig sem kapuk meg a nekünk járó támogatást. Az OTKA szerzıdéseink nélkülözhetetlenek az intézetben folyó alapkutatás folytatásához, hiszen akadémiai forrásból csak a személyi feltételek és az infrastruktúra biztosított többé-kevésbé. Sajnos a forrás szőkössége miatt – bár intézetünk kutatói relatíve sikeres pályázók – nem minden területnek biztosítottak még a minimális anyagi lehetıségei sem. A 2008-as évben az eddigiekhez
8
viszonyítva is kevés pályázatot tudtak elindítani, a pénzügyi forrás szőkössége miatt. Ezért is lenne nagy szükség az alapellátás megvalósítására. Minden kutatási pályázat feltételezi az alapellátást, szigorúan beszámoltat a felhasználásról, és emiatt arra a kiadási körre, ami a konszolidációs létszámhoz kapcsolódó kiadások és a kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó kiadások között van – közüzemi díjak, épületfenntartás, iroda és labor bútorok, stb. – a legnehezebb forrást találni. Amúgy lenne javaslatom is, hogyan teremthetı meg ennek a fedezete, jelentısen egyszerősítsék le a pályázatok pénzügyi elszámolását, és akkor a MAG Zrt és az NKTH felszabaduló forrásaiból meg lehet oldani az alapellátást. Kedvezı, hogy az EU források elılege, bizonyos feltételek megléte esetén, kikerültek a maradvány-kimutatásból. Sajnos ennek elıírás szerinti könyvelése folyamatosan gondot okoz nekünk, mert egy integrált rendszerben, ahol az utókalkuláció a könyvelés adataiból, azzal párhuzamosan készül, és a felelıs gazdálkodáshoz elengedhetetlen az aktuális pénzügyi keretek kimutatása is, ezt most a szabályok szerinti könyveléssel nem lehet megoldani. Jó lenne erre valami más megoldást találni, hogy a számviteli szabályokkal egyidejőleg a belsı információigénynek is meg tudjunk felelni. A szabályozó-változásoknak való megfelelés kötelezettségébıl adódó többletfeladatok évrılévre egyre nagyobb, szinte elviselhetetlen terhet rónak az adott ügyviteli létszámra. Régen elképzelhetetlen volt a jogszabályok ilyen gyakori, sokszor éven belül történı többszöri változtatása. A változások már-már követhetetlenek – a jogszabályoknak való megfelelés melletti elkötelezettség esetén is –, és ez nagyon rosszul hat a törvények, elıírások betartására. Azért, mert már nem lehet ıket betartani, mert ki az, aki elmondhatja magáról, hogy minden rá vonatkozó jogszabályt tökéletesen megismert, követte a változásait. Néhány éve volt fél tucat szabályzatunk. Összesen legfeljebb 100 oldal terjedelemben, mindenki jól ismerte ıket, több évig érvényesek voltak, és éppen ezért könnyő volt betartani ıket, és be is tartottuk ıket. Ma már, a jóval 30 fölötti szabályzatot, – amiket jószerével havonta kellene felülvizsgálni, módosítani, újratanulni –, ki az, aki erre képes?, a legnagyobb igyekezet mellett is! Úgy születnek új jogszabályok, hogy egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a gyakorlati életben végrehajthatóak-e, azoknak mi a következménye, segíti, vagy netán épp ellenkezıleg, megbénítja a mőködést.
Budapest, 2009. február 18.
Budeáné Mátyus Valéria gazdasági igazgatóhelyettes
9
