Konkoly Thege Miklós a csillagász
és az asztrofizika forradalma Balázs Lajos MTA CSFK KTM CSI, ELTE TTK
Információ forrásom
Vargha Magda MTA KTM CSKI könyvtárosa (1931-2010)
A csillagászati információ természete Információ a Kozmoszból: > 99.9 % elektromágneses sug. Bejövő sugárzás
Fizikai modellek Észlelési adatok
λ α
δ
Foton jellemzői: n (irány), (hullámhossz), polarizáció Tipikusan (, δ, ) adatkocka Történelmileg először az irány mérése - poziciós v. szférikus csillagászat
A távcső felfedezése
Az első ismert ábrázolás Giovanbattista della Porta csatola ezt a rajzot egy 1609. augusztusában írt levélhez.
Sacharias Janssen (1585 – 1632)
Hans Lipperhey (1570-1619)
Egy 1608. szeptember 25-én írt levél tesz említést a távcsőről, amelyet két lencséből állítottak össze. 1608. október 2-án Lipperhey szabadalmaztatta a távcsövet. Janssen azt állította, 1600. előtt már épített távcsövet, de erre nincs bizonyíték
Galileo Galilei (1564 - 1642) Őt tekinthetjük a modern csillagászat atyjának. 1609. augusztus 25-én Galilei bemutatta távcsövvét Velencében a törvényhozóknak.
A fizikában is jelentőset alkotott. Newton előfutára
A mechanika forradalma Galilei felfedezi a szabadesés törvényét.
Isaac Newton (1642-1727)
Newton: a szabadesést, a bolygómozgást ugyanaz a tömegvonzás irányítja
Johannes Kepler (1571-1630)
Fejlődés a XVII-XVIII. szd.-ban A legfontosabb elméleti eredmény a gravitáció törvénye A fény természete: Newton – kontra - Huygens azaz részecske hullám Az első spekulaciók a fekete lyukakról (Mitchell, Laplace) Kozmogónia (Kant-Laplace elmélet) A Tejút szerkezete (Kant, Wright) Égimechanika
Fejlődés a XIX. szd.-ban Az Olbers Paradoxon megfogalmazása (megfigyelési kozmológia) A termodinamiaka kifejlődése, termodinamika – sugárzás kölcsönhatása, A fekete test sugárzás létének felfedezése (a spektrum konkrét alakja nélkül) Maxwell elektromágnese elmélete: az anyag – sugárzás kölcsönhatás klasszikus fizikai kerete
Olbers paradoxon (1823) (miért sötét az ég?)
Az asztrofizika forradalma
G. Kirchhoff
R. Bunsen
Fraunhofer megalkotja a spektroszkópot (1815)
Fraunhofer vonalak a Nap színképében
Kirchhoff és Bunsen kísérleti elrendezése (1859)
Kapcsolat az égitestek fizikai jellemzői és spektruma között: megszületett az asztrofizika
Magyarországi előzmények
1635: A nagyszombati egyetem alapítása - a csillagászat oktatásának kezdete 1780: Csillagvizsgáló a budai várban 1815: Csillagvizsgáló Budán, a Gellért hegyen. Megsemmisült 1849-ben Budvár ostromakor
A magyarországi asztrofizika születése I. Magyar diákok Heidelbergben Eötvös Loránd Heidelbergben 1867-69 Az általa látogatott előadások és gyakorlatok : Kémiai laboratóriumi gyakorlatok, (Bunsen) Fzikai laboratóriumi gyakorlatok, (Kirchhoff) Elméleti elektromosságtan , (Kirchhoff) Rugalmasságtan, (Kirchhoff) A természettudományok története, (Helmholtz) További diákok, később az MTA tagja: Wartha V., Szily K., König Gy., Schuller A., Réthly M.
Német tudósok, akiket az MTA tagjának választottak: , Robert Bunsen, Gustav Robert Kirchhoff, Hermann von Helmholz, Rudolf Clausius 12
A magyarországi asztrofizika születése II.
1842: Konkoly Thege Miklós születése 1871: Csillagvizsgálót alapít Fő profil: asztrofizika
Az alapítónak köszönhetően ettől az időtől kezdve Magyarországon nemzetközileg is elismert színvonalú aztrofizikai kutatások folynak
A magyarországi asztrofizika születése III. 1881: Gothard observatóriuma
Konkoly tudományos pályájának kezdete
1872: A rendszeres napfolt megfiogyelések kezdete
1874: Új épületet vettek használatba, üzembe helyezték a 10 hüvelykes Browning tükrös távcsövet. A rendszeres üstökös megfigyelések kezdete.
1875: Létrehoztak egy meteor megfigyelő hálózatot, amely az országban több állomást foglalt magába. A kiértékelés Ógyallán történt.
1879: Konkoly felveszi a Jupiter vörös vizsgálatát az intézet kutatási programjába.
1879: Kiadják az első évkönyvet az intézet első szakaszának a megfigyeléseiről.
foltjának
Tudományos élet Ógyallán Hermann Kobold német csillagász Ógyallán dolgozott 1880-1883között. „Ahogy én az ő barna szemébe tekintettem, azonnal tudtam, hogy nála jó dolgom lesz, hogy benne igaz barátot találok,…” (Kobold 1940) „…
a csillagvizsgáló tudományos tevékenysége, szinte kizárólag az asztrofizika területére korlátozódott, tekintettel Konkoly hajlamaira, és az obszervatórium műszerezettségére. Számos kiváló minőségű műszere volt ebben a csillagvizsgálóban, ezek spektroszkópiai, fotometriai és kolorimetriai vizsgálatok és mérések céljára voltak alkalmasak...” (Kobold 1940)
Műszerezettség
Távcsövek
Kronográfok, órák
4 kronográf 7 ingaóra 4 kronométer
Spektroszkópok
10” Browning reflektor 10” Merz refraktorr 6” Merz refraktor 3” Rheinfelder és Hertl refraltor napfoltokhoz
12 csillag spektroszkóp 4 laboratóriumi spektroszkóp 3 mobil spektroszkóp
Egyéb: különféle fizikai eszközök
10” Browning reflektor (1874-1881)
10” Merz refraktor (1882- )
Napfizika
Kezdve 1872-től a napfoltokat rendszeresen megfigyelték. 1885-től kezdődően meghatározták a Wolf féle relatív számokat, visszamenően 1872-ig . 1885-től Konkoly rendszeresen küldte a napfolt adatokat Zürichbe. A magyar hozzájárulás különösen jelentős volt 1893-től, R. Wolf halála után. Jelentős lépés előre: a Nap észlelésébe bevezetik a fotografikus technikát 1905-ben. Konkoly jelentősen hozzárult a napfizikában használatos műszerekhez: fotoheliográfot és két spektroszkópont épített. Konkoly fontosd szerepet játszott az országban más, napmegfigyelésekkel foglalkozó állomáas megszervezésében (legjelentősebb: Haynald Obszervatórium Kalocsán)
Napfolt rajzok
Üstökösök, meteorok, kisbolygók Konkoly a világon elsők között foglalkozott az ústökösök színképének az észlelésével A megfigyelt és a laboratóriumi színképek egybevetésével Konkoly megerősítette az üstökösök és a szénhidrogének színképe közötti hasonlóságot. Az első spektroszkópiailag megfigyelt üstökös comet Coggia (1874) volt, és az utolsó, amelyet személyesen vizsgált comet Halley (1910). A comet Zlatinsky (1914) volt az utolsó abban a sorozatban, amit a Konkoly korszakban észleltek Ógyallán. Részletesen vizsgálták a meteorokat, különösképpen színképüket. Kapcsolatot állapított meg az üstökösök és meteorok között. E. Weiss, a Bécsi Csillagvizsgáló igazgatójának kérésére megfigyelő hálózatot szervezett. Konkoly és munkatársai rendszeresen észlelték a kisbolygókat. A tevékenység nemzetközi színvonalának elismeréseként két kisbolgygót róla, illetve intézetéről neveztek el: No.1259, Ógyalla (K. Reinmuth, 1933, Heidelberg) and No. 1445 Konkolya, (G. Kulin, 1938, Budapest).
Comet 1881 III rajzok
Bolygók kutatása
Megfigyelték a bolygók felszíni alakzatait, jelesül a Jupitert és a Marsot. Nem sokkal a nagy vörös folt Jupiteren történt 1878-as megjelenése után rendszeres megfigyelésekkel követte nyomon a változásokat. 1879-1885-ben 54 rajzot készített amelyet a bolygó forgási periódusának a meghatározására használt. 1902-ben Massányi további 24 megfigyeléssel egészítette ki ezt az anyagot. Massányi elvetette azt az elképzelést, hogy kapcsolat van a bolygó egyenlítői vidékének aktivitása és a naptevékenység között. Nem volt elegendő adata annak az eldöntésére, hogy van-e kapcsolat az aktivitás és a pálya menti mozgás között.
Jupiter rajzok
Csillagok spektroszkópiája Igen gazdag műszerpark, többet maguk készítettek.
Ógyalla spektrál program Kirhhoff és Bunsen alapvető felfedezésétől indíttatva Hermann Vogel, a potsdami csillagvizsgáló igazgatója, 1875-ben spektrál programot indított, amelyet 1883-ban fejezett be, és amelynek során 6,5 magnitúdóig az északi égbolt 0o-20o zónájában minden csillagról készített színképet. Ezt a programot a Lund obszervatóriumban Nils Dunér folytatta. és a vörös csillagokról, amelyekről akkoriban azt tartották, hogy az alacsony hőmérsékletük miatt a legöregebbek, katalógust adott ki 1885-ben. Konkoly úgy döntött, hogy csatlakozik a 6,5 magnitúdónál fényesebb csillagok vizsgálatához. 1877-ben 160 csillag színképét publikálta. 1883-ban ezt kiegészítette –15°-0° zónával. A spektroszkópiai megfigyelések zömét 1883-1886-ban Kövesliethy Radó végezte. A vizsgálatokhoz egy 6 hüvelykes Mertz refraktorra szerelt Zöllner féle spektroszkópot használt. Az 1887-ben közzétett katalógus 7,5 magnitúdóig 2022 csillagot tartalmazott.
Elméleti munkák (Köveslygethy
spektrál elmélete)
2 L( ) 2 ( 2 ) 2 4
Kövesligethy vs. Planck
Kövesligethy (1885)
Planck (1900)
A Wien törvény felfedezése (1885)
0 0
n 1 2 ( n 1)
A égitestek hőmérséklete 2 L( ) 2 ( 2 ) 2 4
0 0
n 1 2 ( n 1)
Csak a hőmérséklettől függ ha L(’) = L(”) akkor
’ ” =
Megkapva ’, ” értékét a spektrumból és a thőmérséklet meghatározható.
Kövesligethy ilyen módon meghatározta a Nap és más égitestek hőmérsékletét.
A korabeli asztrofizikára gyakorolt hatás 1873-től Konkoly rendszeresen publikált az AN-ben 1879: saját obszervatórium kiadványa Külföldi kollégáival rendszeres levelezést folytatott: Pl.: W. Huggins, A. Secchi, H.K.Vogel, J.K.F. Zöllner a spektroszkópia területén, G. Spörer napfoltok területén. Személyes kapcsolatainak köszönhetően AG konferencia Budapesten 1898-ben Közreműködés más magyarországi csillagvizsgáló alapításában: 1877: Kalocsa, 1881: Herény (Szombathely), 1886: Kiskartal 1890: Konkoly a Magyar Meteorológiai Szolgálat igazgatója lesz. Igazgatóként is sokban segítette az Ógyallán levő obszervatóriumot.
A Magyar Királyi Asztrofizikai Obszervatórium I. Konkoly fontosnak tartotta az állami támogatást: az egyedüli lehetőség a túlélésre! 1899. május 16. : adományozás 1899. május 20,: a Magyar Királyi Asztrofizikai Obszervatórium megnyitása. Igazgató : Konkoly Thege Miklós Ig. helyettes: Kövesligethy Radó Obszervátor: báró Harkányi Béla Asszisttensek : Tass Antal - Szántó Béla Új épület és űj műszerek
A Magyar Királyi Asztrofizikai Obszervatórium II.
Fő program: fotometria
Részvétel Potsdam programjában Változócsillagok fotometriája
a Nap rendszeres észlelése a meteorok szimultán megfigyelése Idő szolgálat
(Magyar Államvasutakt MÁV)
A Halley üstökös (1910) megfigyelése
Csillagok fotometriája (Az új állami intézet főprogramja)
Új iműszerek beszerzése: Töpfer ékfotométer, Zöllner fotométerek, nagy és kicsi (balra és lent) 1901: az ekső siker – 195 mérés a Nova Perseiről (Harkányi báró ). 1918: Az utolsó publikáció az ANben a Nova Aquilaeről.
Az első eredmények (1901) I. Harkányi, B., 1901, "Beobachtungen der Nova (3. 1901) Persei", Astronomische Nachrichten, volume 155, Issue 10, p.155
2/22/2016
RR Lyrae conference, Visegrád, 2015
34
Az első eredmények (1904) II.
2/22/2016
RR Lyrae conference, Visegrád, 2015
35
Utolsó beruházások
Új távcsövek: fotoheliográf (1906) 20 cm Heyde refraktor (1908) 1913: Döntés új 60 cm Heyde tükrös távcsőről 1913: Új épület 1913: Tass Antal igazgatóhelyettes 1914: Kitör az Első Világháború 1916: Konkoly Thege halála 1918. november: az OsztrákMagyar Monarchia összeomlása
Fotoheliográf (1906)
Heyde refraktor (1908)
Utószó
1918. november: a Monarchia összeomlása 1921: döntés új épületről Budapesten Az első épületek: 6-os kupola, passzázs ház 1922. ősze: a megfigyelések kezdete Főépület: 1924-26, Kupla + 60 cm távcső: 1927-28 Új korszak, elkezdődött a második 50 év
Köszönöm a figyelmet!
