Dunaújvárosi Vízgazdálkodási Építőipari és Környezetvédelmi Társulat 2400 Dunaújváros Papírgyári út 30. Tel: 06 –25 / 283 – 133, Fax: 06 – 25 / 283 – 824, e-mail:
[email protected]; honlap: www.dunaujvarosivt.tir.hu Bankszámlaszám: K&H 10200218-29288113 ___________________________________________________________________________________________
MŰSZAKI LEÍRÁS VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI VÉDELMI TERV
Függelék a 19/2012. (V.22.) BM utasítás szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kérelem a védelmi fokozat elrendeléséhez/megszüntetéséhez Napi jelentés – Vízkár-védekezés napi költségei Vízkár védekezés havi költségei Záróelszámolás
Dunaújváros, 2013. május 30.
2
Tartalom 1.
ELŐZMÉNYEK......................................................................................................4
2.
A TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZÉSE.................................4 2.1.
Domborzat és vízrajz ............................................................................................................... 4
2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.
2.2.
Talajtani adottságok ................................................................................................................ 6
2.3.
Éghajlat ..................................................................................................................................... 6
2.4.
A területen lévő települések ..................................................................................................... 7
2.5.
Természetvédelmi területek .................................................................................................... 8
2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.
3.
Földtani és geomorfológia viszonyok............................................................................................. 4 Felszíni vizek ................................................................................................................................... 5 Felszín alatti vizek ............................................................................................................................ 6
Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület ....................................................................................... 8 Adonyi Természetvédelmi Terület ................................................................................................... 8 Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület ................................................................................ 9 Líviai halastavak Természetvédelmi Terület .................................................................................... 9
BELVÍZHIDROLÓGIAI JELLEMZŐK...............................................................9 3.1.
Csapadék ................................................................................................................................... 9
3.2.
Talajvíz .................................................................................................................................... 10
3.3.
Léghőmérséklet....................................................................................................................... 10
3.4.
Hidrometeorológiai észlelőhálózat ........................................................................................ 11
3.5.
Az utóbbi évek jelentősebb belvízi elöntéseinek okai .......................................................... 11
3.6.
Kiépített fajlagos vízhozam ................................................................................................... 11
3.7.
Vízhozammérő és vízhozammérésre kijelölt helyek ............................................................ 12
4.
TÁRSULATI KEZELÉSBEN LÉVŐ VÍZFOLYÁSOK......................................12
5.
BEFOGADÓ CSATORNÁK ................................................................................15
6.
7.
5.1.
Dinnyés-Kajtori csatorna ...................................................................................................... 15
5.2.
Sárosd-Seregélyesi vízfolyás .................................................................................................. 16
5.3.
Cikolai víz ............................................................................................................................... 16
VÉDENDŐ TERÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK ..........................................16 6.1.
Védekezési tevékenység indokai ............................................................................................ 16
6.2.
Védekezés fontossági sorrendje............................................................................................. 17
VÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, A VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSI RENDJE 7.1.
A KÖDUVIZIG irányító szerepe .......................................................................................... 17
7.2.
Önkormányzati kapcsolatok, közerő biztosítása ................................................................. 18
7.3.
Védekezés előtti feladatok megszervezése ............................................................................ 18
7.4.
A Társulat vízfolyásainak felülvizsgálati rendje, intézkedések.......................................... 19
17
3 7.5.
A felülvizsgálat kiértékelése .................................................................................................. 19
7.5.1. 7.5.2.
7.6.
A védekezés alatti feladatok .................................................................................................. 20
7.6.1. 7.6.2.
7.7.
8.
9.
A védelemvezető feladatai a védekezés előtt (békeidőben) ........................................................... 20 A védelemvezető feladatai a védekezés alatt ................................................................................. 20
A védelmi napló tartalma, felépítése..................................................................................... 21
7.7.1. 7.7.2. 7.7.3.
7.8.
A vízkár kialakulását növelő tényezők ........................................................................................... 20 A vízkár kialakulását csökkentő tényezők ..................................................................................... 20
Tartalmazza .................................................................................................................................... 21 A védekezés alatti konkrét feladatok .............................................................................................. 21 A védekezés fokozatai .................................................................................................................... 22
A védekezés utáni feladatok .................................................................................................. 22
A VÉDEKEZÉS SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI ........................23 8.1.
A Dunaújvárosi Vízi Társulat védelmi szervezete............................................................... 23
8.2.
Védekező csoportok................................................................................................................ 23
8.3.
Védelmi eszközök és anyagok tárolási helye ........................................................................ 23
8.4.
Kapcsolat a Vízügyi Igazgatósággal ..................................................................................... 24
CSATOLT DOKUMENTUMOK .........................................................................24
4
1. ELŐZMÉNYEK A 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet 3.§ (1) alapján a védekezésre kötelezetteknek védelmi tervet kell készíteniük. Jelen terv a Dunaújvárosi Vízgazdálkodási Építőipari és Környezetvédelmi Társulat, 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. (továbbiakban Dunaújvárosi Vízi Társulat, vagy Társulat) védelmi rendszerével foglalkozik, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége által kiadott tematikához igazodóan.
2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZÉSE 2.1.
Domborzat és vízrajz
2.1.1. Földtani és geomorfológia viszonyok A földtani viszonyokat a korábbi feltárások és tanulmányok alapján vázlatosan mutatjuk be, mivel a tárgyi terv jellege olyan, hogy ezek a tájékoztató adatok elégségesek a környezetföldtani megítélés szempontjából. A bemutatás nem csak a szűkebb értelemben vett működési területtel foglalkozik, hanem egy nagyobb régióval. A vizsgálat tárgyát képező terület szélesebb értelemben az Alföld, mint magyarországi nagytájegység részét képezi. A mintegy 52.000 km2 kiterjedésű terület az ország 5/9-ed része, több mint a többi nagytájé összesen. Az ország határain belül aszimmetrikusan helyezkedik el, leginkább a középső és a K-i részt foglalja el. Közvetlen határai az Északi- és Dunántúli Középhegység, valamint a Dunántúli-dombság. A nagytájegységen belül a vizsgált terület a Mezőföld, mind az Alföld legnyugatibb középtájának részét képezi. Északnyugaton Érdtől Balatonfűzfőig a Dunántúli-középhegység nagytájával határos, tovább a Balaton K-i partvidéke övezi, majd Siófoktól Szekszárdig a Sió választja el a KülsőSomogytól és a Tolnai-dombságtól, kelet felé pedig 50-60 m magas meredek peremmel szakad le a Dunamenti-síkságra. Területe 4.400 km2. Felépítésében felsőpannóniai homokos-agyagos beltavi és felsőpliocén homokos-kavicsos folyóvízi rétegeken kívül főleg pleisztocén folyóvízi, hullóporos, lejtőlemosásos szoliflukciós képződmények, kisebb felületeken pedig holocén szélfújta és ártéri üledékek vesznek részt. A terület fejlődéstörténetére jellemző, hogy a pannóniai beltó a középsőpliocénban fokozatosan visszahúzódott a Mezőföld területéről. A pannóniai tengerfenék kiemelkedése nem volt egyenletes. A terület É-i része magasabbra emelkedett, s a Mezőföld fő vonásaiban ÉNy-ról DK felé enyhén lejtő, kezdetben alig feldarabolt táblává alakult. Ennek a felszínnek a formálásában a pliocén végén a felületi lepusztulás játszotta a legnagyobb szerepet. A pliocén végén, a pleisztocén elején alakult ki az a nagyméretű, hosszanti, DNy-ÉK-i csapásirányú sűllyedék, amely Dél-Zalától a Felső-Kapos mentén az Alföldre is áthúzódott.
5 A 100 m vastagságot is meghaladó folyóvízi üledéksor arról tanúskodik, hogy a pleisztocén elején ebbe a sűllyedékbe szállították hordalékukat a Dunántúli-középhegység, főleg a Móri árok felől lefutó vízfolyások. Már a pleisztocén első felében is, a folyóvízi tevékenységgel párhuzamosan, főleg a Mezőföld DK-i területein került sor jégkorszaki löszképződésre. A lösz és a homok ma is párhuzamos, pásztás elrendeződésű. Hazánk legidősebb löszképződményei a Duna mentéről, a mezőföldi peremről ismeretesek. Az újpleisztocén elején végbement tekintélyes mértékű szerkezeti mozgások hatására fő vonásaiban már kialakult a Mezőföld maihoz hasonló arculata. Ekkor vált el éles, magas peremmel a terület a Dunamenti-síkságtól, ez idő tájt emelkedtek ki a ma is tájképformáló rögsorok, tábladarabok és hátak, s velük egy időben alakultak ki mai helyükön a Duna nagyobb mezőföldi mellékvölgyei, pl. Benta, a Szent László-víz, a Váli-víz, a Sárvíz és a Sió völgye. A Mezőföld domborzata korántsem egységes. Egyéni morfológiai sajátosságai alapján több geomorfológiai alkörzetre és kiskörzetre tagozódik. Jelen védelmi tervben vizsgált terület a keleti Mezőföld része, a Duna, a Dinnyés-Kajtori csatorna, ill. Nagylók és Dunaföldvár között helyezkedik el. Felszínének legnagyobb része csekély magasságra kiemelt, enyhén hullámos síkság, amelyet fiatal sűllyedékek öveznek. A társulati vízfolyások végbefogadói a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban KÖDUVIZIG) kezelésében lévő Velencei tó, a Dinnyés-Kajtori csatorna, a Sárosd-Seregélyesi vízfolyás alsó-középső szakasza, a Cikolai víz alsó szakasza és a Duna.
2.1.2. Felszíni vizek A felszíni vizek jellemzését a tárgyi vizsgált terület kiterjesztésével szükséges kezdeni. A Dunántúli-középhegység előtere, a Duna és a Sió-völgy közötti terület vízfolyásai konzekvensen lejtenek ÉNy-DK-i irányban. A vízáteresztő laza anyagokból épült felszín, a mérsékelt reliefenergia, a kevés csapadék, az evapotranspiráció magas értéke és a kultúrnövényzet túlnyomó uralma nyilvánul meg a vízmérleg alakulásában. Az átlagos évi lefolyási tényező kicsi, mindöszsze 1,5-1,8 l/s*km2. A Balaton lefolyó vizeit elszállító Sió a Mezőföld tájhatára Külső-Somogy és a Tolnai-dombság felé, a Duna pedig K-en az Alföld többi tájai felé teremt kapcsolatot. A vízfolyások a laza, fiatal üledékekkel borított felszínen, ahol a lejtők pusztulása erős, nem alakíthattak ki mély völgyeket. A fő befogadók szerkezeti vonalaktól irányított eróziós völgyek, melyek helyenként vetőnyalábok közötti árkos sűllyedék formájában helyezkednek el. Jó példa erre a Váli-völgy, de főleg a Sárvíz völgye. A Mezőföld vízfolyásai általában hóolvadáskor vagy tavaszi-nyár eleji nagy intenzitású záporesők idején áradnak meg. Fokozza az árvízveszélyt, ha a hóolvadást esőzés is kíséri, mélyen átfagyott, gyakorlatilag vizet át nem eresztővé vált felszínen.
6
2.1.3. Felszín alatti vizek Talajvíztartó rétegek a Mezőföld területén csak a széles talpú völgyek alluviumára, az egyes sűllyedékekre és a Dél-Mezőföld hordalékkúp térszíneire korlátozódnak. A völgyek közötti pannóniai agyagból épült hátak gyakorlatilag vizet át nem eresztőnek ítélhető területén még nem tisztázott a talajvíz elhelyezkedése. Ha van is, nagyon gyér előfordulás sejthető. A lösszel fedett hátak alatt – a lösz jó függőleges vízvezetése miatt – a fekü pannóniai rétegek felszínén, többnyire igen mélyen helyezkedik el a talajvíz. A Sárvíz völgyében a talajvíz átlagos mélysége 2-3 m, az Északi-Mezőföld pannóniai rétegeiben 8-10 m. DK-felé haladva a talajvíz szintje fokozatosan mélyül és a Duna menti magaspart löszhátain, már eléri a 25-35 m-t. A talajvíz kémiai jellegét a felszínen levő sok karbonátos üledék és az átfolyó vizek ugyancsak karbonátos kőzetű forrásvidéke határozza meg. Így természetes, hogy a táj vizeinek 80 %-a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. A Mezőföldnek 1959-es adatok szerint kb. 700 artézi kútja volt. A kutak átlagos mélysége a Mezőföldön 100 m. Az átlagos vízhozamban a Duna és Sárvíz menti öblözet vezet 165 l/min. értékkel, a mezőföldi átlag 98 l/min.
2.2.
Talajtani adottságok
A Mezőföld talaja főleg csernozjom és csernozjom jellegű talajokból áll. Az egyes tájegységek vizsgálatakor azonban ez a megállapítás nem ennyire egyértelmű. Ahol a talajképző kőzet a vastag lösz és ahol a terület a talajvíz hatása alól mentes, ott az uralkodó a mészlepedékes csernozjom. A talajképző kőzet nem mindenütt a lösz. A régi folyómedrek mentén felhalmozott homok anyaga sok helyen tisztán megmaradt, gyakran a lösz anyagával keveredett és löszös homok, homokos lösz jött létre. A Mezőföld talajainak hasznosítására vonatkozóan megállapítható, hogy a homokos vidékeken, az erdőtalajokon és a csernozjom jellegű homokokon a gyümölcs-termesztés és a szőlő foglalja el a legnagyobb területet. A talajvédelem elsősorban a defláció elleni védelemre korlátozódik.
2.3.
Éghajlat
A Mezőföld éghajlata átmeneti az Alföld, a Dunántúli-középhegység és a Dunántúli-dombság között. Ez az átmeneti jelleg abban mutatkozik meg, hogy területén két nagy éghajlati körzet, a meleg és a mérsékelten meleg találkozik. A K-i része meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, míg a Ny-i területein a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű körzetsajátosságai érvényesülnek. A felhőzet évi átlaga 50-56 % között változik, sőt a DK-i részén 50 % alá süllyed. A csekély borultság miatt a napsütés bőséges, az évi összeg 2000 óra fölé emelkedik. Ennek ellenére a téli hónapok napfényben viszonylag szegényebbek, ami elsősorban a Séd és a Sárvíz völgyében kialakuló gyakori sugárzási ködök rovására írható.
7 A Mezőföld tele mérsékelten hideg, sőt Ny-i peremén viszonylag enyhe, a januári középhőmérséklet -1,5, -2 között változik. A téli hideg Ny-ról K felé haladva fokozódik. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, mely a Bakony és a Vértes közötti csatornában felerősödve nagy erővel lép ki a Mezőföld területére. A Mezőföld Magyarország határozottan száraz középtájai sorába tartozik, a csapadék évi összege DK-en helyenként az 500 mm-t sem éri el, ÉNy-i peremén és a D-i, DNy-i határán, a KülsőSomoggyal és a Tolnai-dombsággal határos részeken azonban már megközelíti a 600 mm-t.
2.4.
A területen lévő települések
A Dunaújvárosi Vízi Társulat működési területén az alábbi települések találhatók: Sorszám
Település neve
Közigazgatási területe (km2)
Polgármesteri Hivatal
Polgármester neve
címe
telefonszáma
1.
Adony
61,02
Ronyecz P. István
Bajcsy Zs. u. 5.
(25)504-550
2.
Baracs
55,16
Várai Róbert
Táncsics u. 27.
(25)521-010
3.
Beloiannisz
4,54
Rizojanisz Kosztasz
Szarafisz u. 2.
(25)225-011
4.
Besnyő
44,64
Gémesiné Fejes Zsuzsanna
Fő u. 35.
(25)233-096
5.
Daruszentmiklós
Rauf Norbert
Fő út 53/D
(25)505-403
6.
Dunaújváros
52,65
Cserna Gábor
Városház tér 1.
(25)412-211
7.
Előszállás
59,10
Farkas Imre
Fő tér 3.
(25)484-802
8.
Ercsi
65,30
Szabó Tamás József
Fő u. 20.
(25)520-630
9.
Gárdony, Agárd, Dinnyés
60,37
Tóth István
Szabadság u. 20-22.
(22)570-027
10.
Hantos
36,98
Fischer József
Nagylóki út 3.
(25)506-000
11.
Iváncsa
25,09
Szabó Ferenc
Fő u. 61/b.
(25)506-360
12.
Kisapostag
9,58
Schreiner Béla
Petőfi S. u. 63.
(25)506-580
13.
Kulcs
16,70
Kiss Csaba
Kossuth L. u. 83.
(25)440-400
14.
Mezőfalva
80,39
Márok Csaba László
Kinizsi Pál u. 44.
(25)509-876
15.
Nagykarácsony
30,43
Scheier Zsolt
Petőfi S. u. 27.
(25)507-250
16.
Nagylók
32,45
Tóth József
Hunyadi J. u. 1.
(25)507-350
17.
Nagyvenyim
43,66
Szabóné Lőrincz Ilona
Fő u. 43.
(25)506-210
18.
Perkáta
74,75
Somogyi Balázs
Szabadság tér 1.
(25)507-570
8
19.
Pusztaszabolcs
51,75
Csányi Kálmán
Velencei út 2.
(25)507-760
20.
Rácalmás
40,67
Schrick István
Széchenyi tér 19.
(25)440-001
21.
Ráckeresztúr
35,11
Dr. Szentes-Mabda Katalin
Hősök tere 20.
(25)517-900
22.
Sárosd
48,10
Dunkl Gergely
Fő u. 2.
(25)509-330
23.
Seregélyes
78,18
Horváth Sándor
Széchenyi u. 5.
(22)447-002
24.
Szabadegyháza
41,61
Schmitsek József
Kossuth L. u. 2.
(25)509-570
25.
Zichyújfalu
13,94
Füzesiné Kolonics Iona.
Kastélypark
(22)358-287
2.5.
Természetvédelmi területek
A Dunaújvárosi Vízi Társulat területén négy védett természeti terület található, kiterjedésük 1082 hektár.
2.5.1. Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület Alapítva az 1667/1966. OTvH. határozattal, módosítva a 3/1985. (X.21.) OKTH rendelkezéssel. Jelenlegi területe 539 ha, mely teljes terjedelmével fokozottan védett. A Balaton felé vezető vasútvonal és az országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. Ennek volt szerves része a vizes, nádas terület, amely a Dinnyés-Kajtori csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. A Dinnyési-Fertő legismertebb költő fajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. A rejtettebb életű gémféle, a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas réce tömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Velencei-tavi területtel együtt került fel a „Ramsari” listára. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja.
2.5.2. Adonyi Természetvédelmi Terület Alapítva a 3/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezéssel, területe 1 ha. A terület védelem alá helyezésének célja a hazánkban csak néhány helyen előforduló fokozottan védett gyapjas csüdfű termőhelyének megóvása.
9 Geológiailag a terület a mezőföldi löszháthoz tartozik. Természetes növényzete a térségre valamikor jellemző homoki és lösztölgyesekkel kevert sztyepprétek maradványait őrzi. A legnagyobb értéket a több mint 300 tőből álló gyapjas csüdfű állomány jelenti. Ez a növény az európai Vörös Könyvben is szereplő veszélyeztetett faj. Megóvása a természetvédelem elsőrendű feladata.
2.5.3. Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület Alapítva az 5/1996. (IV.17.) KTM rendelettel, kiterjedése 382 ha. A természetvédelmi terület feladata, hogy megőrizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa ligeterdőket, a rájuk jellemző növény és állatvilággal együtt. A védett terület magába foglalja a rácalmási Nagy-szigetet, a Duna zátonyszigeteit és a közöttük található ágrendszert. A szigetet borító erdőterületek több mint felét átalakított, erősen kezelt mesterségesen telepített erdők teszik ki. Még így is jelentős, egybefüggő tömbökben találkozhatunk kőrises-tölgyes erdőkkel. A lágyszárú vegetáció értékes fajai a teljes területen előfordulnak, mint a védett ligeti csillagvirág és a nyári tőzike. A szigeten két fokozottan védett madár fajunk fészkel több-kevesebb rendszerességgel. A Duna vizén télen számos récefaj több százas állománya pihen meg.
2.5.4. Líviai halastavak Természetvédelmi Terület Alapítva a 147/1977. (XII. 23.) Fm. Tanács VB: határozattal, kiterjedése 160 ha. A Mezőföld és a Duna találkozásánál kialakított halastó rendszer fontos szerepet tölt be a vízi madarak életében. Pihenőhelye és egyben fészkelőhelye a Duna és a Velencei-tó között mozgó madaraknak. Sajnos mára felszámolódott a védetté nyilvánításkor még meglévő nagy kócsag kolóniái. Ennek egyértelműen az emberi zavarás az oka. A tavak melletti gyepeken nagy tömegben fordul elő a védett mocsári kosbor.
3. BELVÍZHIDROLÓGIAI JELLEMZŐK A következő táblázatokban a belvíz hidrológiai jellemzők sokévi átlagai szerepelnek, az adonyi állomásé 1994-2003, az agárdi állomásé 1993-2003 évek közötti időszakban.
3.1.
Csapadék
Ahogy az alábbi táblázatokból, a sokéves adatokból is látszik, a terület legcsapadékosabb hónapjai június és július.
10
Havi és évi csapadékösszeg (mm) Állomás
I
II
III
IV
V
VI
VII VIII
IX
X
XI
XII
év
Adony
37
20
22
51
38
57
66
43
53
40
48
44
519
Agárd
34
19
22
43
56
59
60
52
55
41
51
43
535
Átlag
36
20
22
47
47
58
63
47
54
40
49
44
527
mérőhely
Hó jellemzők átlagos hó vastag- átlagos hóvízegyenér- Hótakarós napok ság (cm) ték (mm) átl. száma
időszak
Székesfehérvár december
8
14
8
január
9
18
14
február
6
12
4
március
2
3
1
idény
8
15
Talajvíz
3.2.
Az alábbi táblázat adataiból látszik, hogy a területen kívül mért talajvíz szintje a tavaszi hónapok során a legmagasabb, ez a tárgyi területre is igaz. Havi és közepes talajvízszint (cm a perem alatt) Hely
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
Aba
660
662
644
639
644
640
655
668
668 673
3.3.
X
XI
XII
Év
min max
678
675
659
680
636
Léghőmérséklet
A területen a leghidegebb hónap a január (-0,1 Co középhőmérséklet) és a legmelegebb az augusztus (21,6 Co középhőmérséklet). Havi és közepes léghőmérséklet (Co) Adony
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
Év
5,0
9,7
Minimum átl.
-3,0 -2,4
0,8
14,2 15,3
15,2
10,2
5,4
2,3
-2,4
5,9
Maximum átl.
2,8
6,4
10,9 16,8 23,0 26,1 27,9
27,9
21,6 16,8
9,6
2,8
14,4
Átlag
-0,1
2,0
5,8
21,6
15,9 11,1
5,9
0,2
10,2
10,9 16,3 20,1 21,5
11
3.4.
Hidrometeorológiai észlelőhálózat mért elem Állomás
léghőmérséklet
csapadék
hó vastagság és vízegyenérték
max-min
reggeli
Adony
+
-
+
-
-
Agárd
+
-
-
+
-
3.5.
talajfagy
Az utóbbi évek jelentősebb belvízi elöntéseinek okai
A legnagyobb belvízi elöntés 1963 márciusában keletkezett, ekkor az Adonyi északi övcsatorna és a Cikolai tavak környékén jelentős elöntések voltak. Az 1962-63 tele rendkívül csapadékos volt. A csapadék főleg hó formájában hullott le, de jelentős mennyiségű eső is esett, így a vízgyűjtőn nagy mennyiségű, magas víztartalmú hó tározódott. A tartós hideg miatt sok helyen vastagon átfagyott talaj az olvadáskor a lefolyó vízmennyiséget nem tudta magába fogadni, így a megolvadt hó legnagyobb része a befogadókba került. A rendkívüli mértékben megnövekedett vízmennyiséget a csatornák nem tudták a főbefogadóba vezetni. Tovább nehezítették a helyzetet a néhol még fennmaradt jégtorlaszok és az iszapdugók. Említésre méltó elöntések voltak még 1999 nyarán, 2006 és 2010 években. A tartós csapadékos időszak, valamint a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok rövid idő alatt jelentős lefolyást eredményeztek. A rossz állapotú üzemi, illetve belterületi vízelvezető árkok nem tudták kellő gyorsasággal a főbefogadóba eljuttatni a vizeket. Ezek okozták a bel- és külterületeken kialakuló elöntéseket.
3.6.
Kiépített fajlagos vízhozam
A társulati vízfolyások végbefogadói a KÖDUVIZIG kezelésében lévő Velencei tó, a DinnyésKajtori csatorna, a Sárosd-Seregélyesi vízfolyás 16+050 km szelvénye, a Cikolai víz 3+520 km szelvénye és a Duna. A védekezés szempontjából nem jelentős és a továbbiakban külön nem részletezett mellékágak befogadóival (lásd 4. pont utolsó táblázat) nem foglalkozunk. Befogadó megnevezése
Kiépítés %
Vízszállító képesség (m3/s)
Dinnyés-Kajtori csatorna
33
15
3 (50)
32 (11)
20
11
Sárosd-Seregélyesi víz Cikolai víz
12
3.7.
Vízhozammérő és vízhozammérésre kijelölt helyek
A Dunaújvárosi Vizi Társulat működési területén vízhozammérésre kijelölt helyek nincsenek.
4. TÁRSULATI KEZELÉSBEN LÉVŐ VÍZFOLYÁSOK A vízfolyások adatait a Társulat nyilvántartási tervcsomagjaiból vettük át. A hossz-szelvényeket a melléklet tartalmazza. Sor-
Megnevezés
szám
Hossz
Befogadó és
(km)
szelvényszáma
Település
1.
Csibavölgyi árok
2,80
Északi övcsatorna 2+245 km
Adony, Iváncsa
2.
Keserűvölgyi árok
11,90
Északi övcsatorna 3+990 km
Besnyő, Iváncsa, P.szabolcs
3.
Svábvölgyi árok
9,47
Cikolai halastavak
Pusztaszabolcs
4.
Dohányosvölgyi árok
2,62
Cikolai 0288 hrsz. horgásztó
Pusztaszabolcs
5.
Dajapusztai árok
6,50
Déli övcsatorna 2+791
6.
Keleti-völgyi árok
9,20
Cikolai C-5 tó
Adony, Rácalmás
7.
Nyugati-völgyi árok
6,30
Cikolai C-5 tó
Adony, Perkáta
8.
Mélykútpusztai árok
12,0
Szabadegyházi vízfolyás 1+393
9.
Szabadegyházi vízfolyás
13,0
Cikolai víz
Szabadegyháza
10.
Sárosd-Seregélyesi víz
6,60
Sárosd-Seregélyesi víz 16+050
Hantos, Sárosd
11.
Hantosi víz
6,42
Sárosd-Seregélyesi víz
Hantos, Sárosd
12.
Felsőfoki patak
7,00
Duna téli kikötő
1,70
Felsőfoki patak 1+680
Dunaújváros
12-1. Felsőfoki p. K-i mellékág
Adony, Kulcs, Rácalmás
Perkáta, Szabadegyháza
Dunaújváros, Rácalmás
13.
Lebuki patak
4,10
Alsófoki patak 0+313
Dunaújváros
14.
Alsófoki patak
7,10
Duna téli kikötő
Dunaújváros
15.
Nagyvenyim-Baracsi ér
4,24
Nagyvenyim-Baracsi ér 12+000
Nagyvenyim
16.
Kakasd-Baracsi ér
8,03
Nagyvenyim-Baracsi ér 3+700
Baracs
17.
Bernátkúti ér
10,50
Nagyvenyim-Baracsi ér 8+013
Nagyvenyim
18.
Pázmándi víz
5,80
Dunaföldvári Matild tó
19.
Mocsár patak
10,60
Nagykarácsonyi víz 6+884
Mezőfalva, Nagykarácsony
20.
Nagykarácsonyi víz
4,63
Nagykarácsonyi víz 14+320
Előszállás, Nagykarácsony
Dunaföldvár, Előszállás
13
20-3. Lak patak
5,10
Nagykarácsonyi víz 6+878
Előszállás
21.
Pokolvölgyi árok
8,10
Nagykarácsonyi víz 16+500
Előszállás
22.
Karácsonyvölgyi árok
4,00
Nagykarácsonyi víz 13+200
Nagykarácsony
23.
Perkátai árok felső szak.
2,50
Perkátai árok 3+980
24.
Hippolit keleti ér
9,00
Cikolai víz 10+000
2,60
Hippolit keleti ér 8+348
Gárdony
25-26 Hippolit nyugati ér
6,5+6,3
Hippolit keleti ér 1+781
Perkáta, Szabadegyháza
27.
Agárdi árok
8,60
Velencei tó
Gárdony, Seregélyes
28.
Gárdonyi árok
4,20
Velencei tó
Gárdony
29.
Öntözőcsatorna
2,53
Duna
30.
Dinnyési árok
5,74
Velencei tó
31.
Szt. László víz mellékág
1,45
Szt. László víz bp.
32.
Lóki víz mellékága
7,48
Lóki víz
33.
Váli víz mellékágai
6,15
Váli víz jp, bp.
34.
Pálinkaházi árok
2,60
Dinnyés – Kajtori csatorna
Seregélyes
35.
Szekeres patak
3,60
Dinnyés-Kajtori csatorna 21+238
Seregélyes
36.
Rába patak
2,60
Duna
Ercsi
37.
Barina patak
2,40
Duna
Rácalmás
24-2. Hippolit K-i mellékág
Sorszám
Megnevezés
Perkáta Gárdony, Perkáta, Sz.egyház.
Ercsi Gárdony, Seregélyes Ráckeresztúr Nagylók Besnyő, Ercsi
Vízjogi üz.
Víz-
Fenék
engedély
gyűjtő
széles.
száma
km2
m
20.174/73
6,0
0,80
20.722-2/97
55,0
20.124/96
Torkolati kiépítés Rézsü NQp%
(m3/s)
1:1,5
50
1,0
1,0
1:1,5-1:2
50
7,5
18,0
1,0
1:1,5
50
2,3
1.
Csibavölgyi árok
2.
Keserűvölgyi árok
3.
Svábvölgyi árok
4.
Dohányosvölgyi árok
23.353/2000
25,0
2,0
1:1,5
50
4,5
5.
Dajapusztai árok
24.860/2006
11,0
1,0
1:1,5
50
2,5
6.
Keleti-völgyi árok
lét. 20.008/73
16,0
1,0
1:1,5
10
6,7
7.
Nyugati-völgyi árok
lét. 20.269/3/73
16,0
1,0
1:1,5
33
4,3
8.
Mélykútpusztai árok
21.885/1989
27,0
0,8-2,0
1:1,5-1:2
20
6,6
14
9.
Szabadegyházi vízfolyás
10.
Sárosd-Seregélyesi víz
11.
Hantosi víz
12.
Felsőfoki patak
26.171/2006 92.878-4/2005
14/9+205
1,0
32/16+050 1,0-2,0
1:1,5
50
1,3/9+205
1:1,5-1:2
33
4,1/16+050
50
4,0
24.770/2005 16,3
1,0-4,0
1:1-1:1,5
1
15,2
12-1. Felsőfoki p. K-i mellékág 13.
Lebuki patak
23.943/2004
4,5
1,5
1:1,5
3
5,9
14.
Alsófoki patak
21.074/2001
18,3
1,0-2,0
1:1-1:1,5
1
13,6
15.
Nagyvenyim-Baracsi ér
20.290/2003
14/12+000
1,0
1:2
33
4,2/12+000
16.
Kakasd-Baracsi ér
Lét. 22.114-1/1971
24,0
0,8
1:1,5
50
4,6
17.
Bernátkúti ér
21.378/84
36,7
1,0
1:1,5
33
4,8
18.
Pázmándi víz
20.064/85
17,0
1,0
1:2
20
4,5
19.
Mocsár patak
lét. 20.151/78
28,6
1,0-2,0
1:2
50
3,2
20.
Nagykarácsonyi víz
1:1,5
20
6,4/14+320
1,0-2,0
1:1,5
33
6,4
0,8-1,0
1:1,5
50
5,4
0,8
1:1,5
20-3. Lak patak 21.
Pokolvölgyi árok
22.
Karácsonyvölgyi árok
23.
Perkátai árok felső szak.
24.
Hippolit keleti ér
lét. 21.769/1995 lét. 21.256/87
55/14+320 1,0-2,0 22,0
20.853/1988
20.499/85
25/3+980
1,5
1:2
20
4,5/3+980
lét. 21.159/72
60,2
2,0-9,0
1:1,5-1:2
33
8,4
8,2
0,6-1,0
0:1,5
33
2,3
33
6,6
24-2. Hippolit mellékág 25-26 Hippolit nyugati ér
18.020/2006
22,8
1,0-2,5
1:2
27.
Agárdi árok
22.267/2002
12,9
1,0-3,0
1:0-1:1,5
28.
Gárdonyi árok
21.316/2003
17,3
0,6-1,0
1:1,5-1:2
33
2,22
29.
Öntözőcsatorna
30.
Dinnyési árok
20.445/2003
14,5
1,0
1:1,5
33
2,7
31.
Szt. László víz mellékág
32.
Lóki víz mellékága
Lét.21.063/1978
33.
Váli víz mellékága
20.946-4/1988
34.
Pálinkaházi árok
17.170/2006
35.
Szekeres patak
20.612/2003
5,3
1,0-2,0
1:1,5
20
1,63
15
36.
Rába patak
37.
Barina patak
20.542/2001
13,5
1,0
1:1
3
5,4
2,7
0,4
1:1-1:1,5
3
4,9
A táblázatokban szereplő adatokat a Társulati nyilvántartási tervekből vettük át. A hiányzó adatokat és hossz-szelvényeket, állapotrögzítő tervek elkészítésével, a Társulat a pénzügyi lehetőségének függvényében pótolja. A táblázatokban a védekezés szempontjából jelentéktelen mellékágakat nem tüntettük fel, ezek adatait és egyéb részleteket a mellékletek tartalmazzák. A különböző időszakokban és források alapján készült rajzok és dokumentumok adatai között kismértékű eltérések vannak, ezek a tárgyi védelmi terv szempontjából elhanyagolhatók. A Társulat üzemelésében vannak még a Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága kezelésében lévő alábbi vízfolyások, amelyeket a mellékletben (vízfolyások részletes adatainál lévő helyszínrajz) szintén feltüntettük. A.
Cikolai víz
20.292-4/2003
B.
Kisapostagi víz
48.197-1/2004
C.
Régi Váli víz
22.735/2003
D.
Perkátai árok alsó szakasz
23.484/2007
E.
Nagyvenyim-Baracsi ér alsó szakasz
12.094/2008
F.
Nagykarácsonyi víz alsó szakasz
G.
Adonyi 2.sz. csatorna
24.859/2006
H.
Adonyi 5.sz. csatorna
24.859/2006
I.
Déli övcsatorna
24.859/2006
20.291-4/2003
5. BEFOGADÓ CSATORNÁK 5.1.
Dinnyés-Kajtori csatorna
A csatorna hossza 26,453 km, befogadója a Nádor csatorna bp. 72+530 km szelvénye. Torkolati Q33% mértékadó vízszállítóképessége 15,0 m3/s. Ezen a szakaszon a meder jellemzői:
fenékszélesség: 3,0 m
rézsűhajlás: 1:2
padkaszélesség: 4,0 m.
16
5.2.
Sárosd-Seregélyesi vízfolyás
A csatorna hossza 16,54 km, befogadója a Dinnyés-Kajtori csatorna bp. 19+446 km szelvénye. Torkolati mértékadó vízszállítóképessége Q3%=32 m3/s, Q50%=11 m3/s. A meder jellemzői:
fenékszélesség: 1,5-2,0 m
rézsűhajlás: 1:2.
5.3.
Cikolai víz
A csatorna hossza 5,41 km, befogadója az Adonyi Északi övcsatorna közvetítésé- vel a Duna jp. 1600 + 790 fkm szelvénye. Torkolati mértékadó vízszállítóképessége Q20%=11 m3/s. A meder jellemzői:
fenékszélesség: 2,0 m
rézsűhajlás: 1:1,5.
6. VÉDENDŐ TERÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK 6.1.
Védekezési tevékenység indokai
A Társulat működési területén belül a topográfiai adottságok változatosak. A nyugati határán dombvidéki, míg a többi síkvidéki, enyhe dombvidéki jellegű. Utóbbi jelleg a domináns a területen. Ebből adódóan a kárelhárítást-védekezés is részben árvédekezést, részben belvíz elleni védekezést jelent. Árvízi helyzetet általában a nagyintenzitású csapadékok idézik elő, de belvíz-képződési okok elősegíthetik. A 3.5 pontban már részletesebben is kifejtésre került, hogy milyen meteorológiai és hidrológiai körülményeknek kell egy időben jelentkezni ahhoz, hogy tartós belvízi helyzet alakuljon ki.
téli időszakban hóolvadáskor a vízmennyiség a fagyott talaj miatt nem tud beszivárogni, a vízmennyiség nagy része lefolyik, túlterhelődnek a vízlevezetők és már a befogadók elérése előtt kiöntések keletkezhetnek, illetve a túlterhelt befogadók miatt a visszaduzzasztás okoz kiöntéseket,
tavaszi-nyári időszakban a rövididejű, nagyintenzitású csapadékokból keletkezik jelentős lefolyás, aminek végeredménye megegyezik az előző bekezdésben leírtakéval.
17 A fenti kiváltó körülményeket az alábbiak súlyosbíthatják:
a létesítmények fenntartatlan állapota, amely a lefolyásban nagy érdességi viszonyokat teremthet,
nem a védendő létesítmények fontosságának megfelelő kiépítettség, pld. belterületi szakaszok, jelentős keresztező műtárgyak,
a téli időjárási körülmények esetén jégtorlasz a mederben, vagy a műtárgyakban,
a védekező létszám és eszköz hiánya, vagy nem megfelelő felkészültsége,
A Társulat működési területén a belvízvédekezés-vízkárelhárítás valószínűsíthető, amely a védekezésben részt vevő szervezetek – Vízügyi Igazgatóság, Vízi Társulat, Önkormányzatok közötti összehangolt munkát igényel.
6.2.
Védekezés fontossági sorrendje
A Társulat által kezelt vízfolyások esetében, elsődlegesen belterületek veszélyeztetett részeit, majd a külterületek nagyobb értékű – mezőgazdasági, ipari … stb. – területeit kell védeni. Ezen prioritási sorrenden belül, a védelemvezető feladata eldönteni, hogy az azonos veszélyeztetettségű területen belül, hol kezdődjön meg hamarabb a védekezés. A Társulat működési területén lévő Önkormányzatok esetében – ahol rendelkezésre áll a vízkárelhárítási védelmi terv – rögzítésre kerültek ezen prioritási sorrendek a helyi sajátosságok figyelembevételével. A fentiek gördülékeny megvalósításához szükséges, hogy a védelem vezető megfelelő kapcsolatot tartson fenn az érintett önkormányzat polgármesterével, helyi védelem vezetőjével.
7. VÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, A VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSI RENDJE 7.1.
A KÖDUVIZIG irányító szerepe
A Társulat védekezési szakmai felügyeletét a KÖDUVIZIG látja el. A terület speciális adottságai miatt, a védekezést össze kell hangolni a KÖDUVIZIG védekezésével. A társulati védekezés általában a KÖDUVIZIG védekezés fokozataihoz igazodik, kivéve abban az esetben, ha a védekezés csak társulati műveket érint, akkor a fokozat elrendelése társulati hatáskör. A KÖDUVIZIG részéről a közvetlen műszaki irányítást a Székesfehérvári Szakaszmérnökség látja el. Védekezés időszakában a társulat védelemvezetőjének a Szakaszmérnökség vezetőjével kell a közvetlen kapcsolatot tartani.
18 KÖDUVIZIG központ: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, dr Csonki István igazgató 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. Tel : 22/315-370 Fax : 22/313-270 VIZIG Vízrendezési Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és Társulati Osztály: 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. Horváth Angéla osztályvezető, Tel : 22/315-370; 20/9418-494 Székesfehérvári Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnökség: Székesfehérvári Szakaszmérnökség Kiss Jenő szakaszmérnökség vezető 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 22/271-273, 20/933-3050; Fax: 22/370-799
7.2.
Önkormányzati kapcsolatok, közerő biztosítása
A Társulat működési területe huszonöt önkormányzatot érint. A Társulat védelem-vezetőjének feladata a védekezés előtt a kapcsolatfelvétel az érintett önkormányzatok polgármestereivel, mint az adott település helyi védelem vezetőivel. A kiállítható közerő adatait 8.2 pont szerint kell esetenként meghatározni. Az érintett polgármesterek nevét, az Önkormányzatok címét és telefonszámát a 7.2 pont tartalmazza.
7.3.
Védekezés előtti feladatok megszervezése
A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízfolyások, csatornák és a műtárgyaik megfelelő mértékű kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, funkciójának megőrzése. A Társulat működési területén jelentkező károk nagysága nagymértékben csökkenthető, ha a Társulat a vízkárok megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat tudatosan megvalósítja. Természetesen ehhez a befogadó – más kezelésében lévő - vízi létesítményeknek is olyan állapotban kell lenniük, hogy az képes legyen a megnövekedett terheléseket viselni. A Társulat Küldöttgyűlése, illetve évközben a helyettesítő Intéző Bizottsága, sürgős esetben a Társulat ügyvezető igazgatója – ismerve a Társulat területén lévő vízkár problémákat – hivatott döntést hozni a szükséges vízkárelhárítási feladatokról, megvizsgálni a pénzügyi lehetőségek függvényében. A felkészülés időszakában – pénzügyi lehetőség függvényében - a már meglévő kiépített vízfolyásokon, csatornákon és árkokon rendszeres fenntartással biztosítani kell a kiépítési vízhozam kártétel nélküli levezethetőségét. Ennek keretén belül a mederből szükség szerinti időközönként el kell távolítani a lefolyást gátló növényeket – fákat, cserjéket, vízinövényeket – és az egyéb hulladékokat.
19 A fenntartás jellegű felújítási munkák az elhasználódás, megrongálódás, benőttség bizonyos, hidraulikailag számszerűsíthető, mértékének elérésekor, viszonylag nagyobb időszakonként, de rendszeresen jelentkeznek. A vízfolyások-csatornák esetében, az elhasználódás mértékétől függően, ez 5 - 15 évente jelentkező feladat. Ekkor felül kell vizsgálni, hogy az eredeti engedélyezett kiépítéshez képest milyen mértékű a feliszapolódás - mind a mederben, mind a műtárgyakban - a depóniával védett szakaszokon a magassági hiányok mértékét, stb. Évente felül kell vizsgálni a lokálisan jelentkező rézsűsuvadásokat, a sérült burkolatokat, a keresztező műtárgyak állapotát, valamint a meder érdességi viszonyait. A KÖDUVIZIG Székesfehérvári Szakaszmérnökségével éves gyakorisággal felülvizsgálatot kell tartani, ahol a fenti kérdéseket kell vizsgálni.
7.4.
A Társulat vízfolyásainak felülvizsgálati rendje, intézkedések
A Társulat kezelésében lévő vízfolyásokat évi rendszerességgel bejárás keretében a társulat felülvizsgálja. A bejárásra szükség esetén meghívja a KÖDUVIZIG Székesfehérvári Szakaszmérnökségének szakembereit, az Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága képviselőjét és a területileg illetékes önkormányzatot. A Felülvizsgáló Bizottság tagjai: A Társulat védelemvezetője:
Dunaújvárosi Vízi Társulat Szabó Tamás 2451 Ercsi, Mártírok útja 70. (lakás) 2451 Ercsi, Fő út 20. (munkahely) Tel : 25/515-602, Fax: 25/515-601, (20)390-2605 e-mail:
[email protected]
A Társulat védelemvezető helyettese:
Dunaújvárosi Vízi Társulat Megulesz Gabriella 2400 Dunaújváros, Október 23. tér 10.(lakás) 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. (munkahely) Tel : 25/283-133; (20)9220-722 fax 25/ 283-824
A Felülvizsgáló Bizottságba célszerű külső tagként meghívni az adott terület önkormányzatának képviselőjét is. A Bizottság köteles minden év november 30-ig a létesítményeket bejárni, felülvizsgálni. A felülvizsgálat tapasztalatairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felülvizsgálatot éven belül sűríteni kell nagycsapadékok levonulását követően, a károk felmérése céljából.
7.5.
A felülvizsgálat kiértékelése
A felülvizsgálat megállapításaira alapozva, intézkedési tervet kell a Társulatnak készíteni. Ebben rögzíteni kell a következő évben elvégzendő feladatokat, megnevezve a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét. A felülvizsgálati jegyzőkönyvet és az elfogadott intézkedési
20 tervet, meg kell küldeni a KÖDUVIZIG Székesfehérvári Szakaszmérnökségére minden év május 30-ig. A felülvizsgálatokat és az intézkedési tervet az alábbi szempontok szerint kell elvégezni, összeállítani.
7.5.1. A vízkár kialakulását növelő tényezők
kül-, és belterületen a vízszállító medergeometria szükséges mértékének kiépítetlensége,
a keresztező műtárgyak esetében, hidraulikailag a szükséges mértékű kiépítettség hiánya,
a keresztező műtárgyak és a medrek esetén feliszapolódottság, szelvényterület csökkenés,
lefolyási akadályok a mederben (növényzet, szemét …stb.)
településfejlesztéssel lépést nem tartó vízlevezető fejlesztés, alulméretezettség,
változó érdességi viszonyok a vízgyűjtőn, agrotechnikai feltételek változása,
változó klimatikus tényezők.
7.5.2. A vízkár kialakulását csökkentő tényezők
a vízrendszerben jelenlévő kezelők-tulajdonosok (KÖDUVIZIG, Társulat, Önkormányzatok …stb.) összehangolt vízrendezési tevékenysége kül,- és belterületen,
a változó terhelésekhez igazodó vízlevezetők kiépítése,
rendszeres fenntartás, karbantartás mind a medrek, mind a műtárgyak esetében.
7.6.
A védekezés alatti feladatok
A védekezés elrendeléséért, irányításáért a Társulat védelemvezetője, távolléte esetén helyettese egy személyben felelős. A védelemvezető köteles megkezdeni a védekezést, amint ennek szükségessége felmerül. A vízkárelhárítási feladatát a működési területén lévő Vízügyi Igazgatósággal – jelen esetben a KÖDUVIZIG Székes-fehérvári Szakaszmérnökség – illetve az érintett önkormányzatok vezetőjével össze-hangoltan kell végeznie.
7.6.1. A védelemvezető feladatai a védekezés előtt (békeidőben)
részt vesz a Társulati kezelésben lévő vízi létesítmények őszi felülvizsgálatán,
ellenőrzi az intézkedési tervben meghatározott feladatok elvégzését,
tájékozódik az egyes önkormányzatoknál a témához kapcsolódó változásokról,
tájékozódik a Vízgazdálkodási Osztályán a nagyobb térségben várható hidrometeorológiai, belvízhidrológiai helyzetről.
7.6.2. A védelemvezető feladatai a védekezés alatt
a fokozatnak megfelelő időközönként a vízállások észlelése, feljegyzése, szükség esetén továbbítás a KÖDUVIZIG védelmi törzséhez, (állandó vízmérce hiányában ideiglenes mércén történik az észlelés),
21
a védekezés prioritási sorrendjének meghatározása,
az érintettek tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről,
a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása,
a védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, szükség szerint el-szállásolása,
a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése,
a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezésben igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása,
indokolt esetben a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállíttatása biztonságos, erre kijelölt helyre,
a helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén a KÖDUVIZIG Székesfehérvári Szakaszmérnökségétől műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezi,
megszervezi a védekezés idejére az állandó műszaki ügyeletet,
védelmi napló vezetését rendeli el.
A Társulat központjában – 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. – a védekezés idején a fokozatnak megfelelő műszaki ügyeletet kell tartani.
7.7.
A védelmi napló tartalma, felépítése
7.7.1. Tartalmazza
készenlét elrendelésének időpontját,
foglalkoztatott létszámot,
felhasznált anyagokat,
végzett munkát,
meteorológiai állapotot,
vízállásokat,
minden bejövő észrevételt és minden kimenő utasítást a pontos időpont megjelölésével (az írásban megtett intézkedések a napló részét képezik).
A védelmi napló alapján, minden reggel 800 óráig a KÖDUVIZIG Székesfehérvári Szakaszmérnökségére napi jelentést kell adni. A védelmi napló felépítését és a napi jelentés felépítését a melléklet tartalmazza. + Koordinátor VTOSZ (amennyiben kineveznek) vagy VTOSZ titkárság + Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
7.7.2. A védekezés alatti konkrét feladatok
a vízlevezető művekből (vízfolyás, áteresz) a lefolyást gátló akadályok eltávolítása,
a vízlevezető mű hiányában a terepen történő lefolyás biztosítása,
ideiglenes árkok kiépítése,
22
a gyűjtő és befogadó vízfolyások esetében, ha telt szelvény alakul ki, nyúlgát építése,
szükségtározók kijelölése, szabályozott vízkivezetés,
szükség esetén ideiglenes szivattyúzással történő befogadóba való vízátemelés.
7.7.3. A védekezés fokozatai
Mivel a Társulat kezelésében lévő vízfolyásokon vízmérce nem található, így a fokozat elrendelése közvetlenül nem egy állandó, hosszabb időszak óta észlelt vízmérce adat alapján történik. Az I. fokú védekezési készültség elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a tágabb értelemben vizsgált vízgyűjtő területen az átlagosnál nagyobb csapadék hullik, vagy a téli hótakaró gyors olvadásnak indul fagyott talajon, illetve ha az olvadással egyidejűleg csapadék is esik. Ekkor elsőrendűen fontos a figyelő-jelentő-riasztó szolgálat gondos megszervezése, ellátása, meteorológiai előrejelzés figyelése. Tájékozódás a szomszédos - azonos befogadót használó védekezésre kötelezett szervektől (KÖDUVIZIG, Társulatok, önkormányzatok … stb.).
Magasabb II-III. fokú készültség elrendelése indokolt, ha a fenti meteorológiai körülmények konkrét terepi beavatkozásokat tesznek szükségessé, mivel a medrek telitettsége, a lefolyástalan területek nagysága ezt indokolják.
Rendkívüli védekezési készültség elrendelésére akkor kerülhet sor, ha rendkívüli hidrometeorológiai helyzetben a vízkár veszély nagy térségre – több vízgyűjtőre, is kiterjed. Ekkor a védekezők munkáját összehangoltan kell végezni
7.8.
A védekezés utáni feladatok
A védekezés megszűnését követően a védelemvezető az alábbiakról köteles gondoskodni:
a védekezés megszűnését be kell jelenteni a KÖDUVIZIG Székesfehérvári Szakaszmérnökségére, illetve az érintett önkormányzatok részére,
a védekezés célját szolgáló károsodott művek – jelen esetben árkok, átereszek – mielőbbi helyreállításáról, tisztításáról,
a védekezés során használt eszközök, anyagok összegyűjtéséről, tulajdonos szerinti elkülönítéséről, visszaszolgáltatás, ha kell pótlásukról,
károk felméréséről,
összefoglaló jelentés készítése a védelmi munkákról a megszüntetést követő 14 napon belül, a Küldöttgyűlés, illetve az Intéző Bizottság számára, ebben elemezni kell a kiváltó okokat, a tett intézkedések eredményeit, a védekezés tapasztalatait, javaslatokat a fejlesztésre, az összefoglaló jelentést a KÖDUVIZIG Székes-fehérvári Szakaszmérnökségére is meg kell küldeni.
A napi jelentést és összefoglaló jelentést a Vízügyi Igazgatóság által kiadott nyomtatványokon kell benyújtani.
23
8. A VÉDEKEZÉS SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI A Dunaújvárosi Vízi Társulat védelmi szervezete
8.1.
A védekezést elrendelő: A mozgósításért felel: A Társulat védelemvezetője:
Dunaújvárosi Vízi Társulat Szabó Tamás 2451 Ercsi, Mártírok útja 70. (lakás) 2451 Ercsi, Fő út 20. (munkahely) Tel : 25/515-602, Fax: 25/515-601, (20)390-2605 e-mail:
[email protected]
A Társulat védelemvezető heMegulesz Gabriella lyettese: 2400 Dunaújváros, Október 23. tér 10. (lakás) A gépjárművek kiállításáért felel: 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. (munkahely) Tel : 25/283-133; Fax: 25/ 283-824; (20)9220-722 e-mail:
[email protected] A védelmi törzs tagjai:
Szabó Tamás; Megulesz Gabriella 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. Tel : 25/283-133; Fax: 25/283-824;
A védelemvezetés tartózkodási helye (telephely):
Dunaújvárosi Vízi Társulat 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. Tel : 25/283-133; Fax 25/283-824
A védekezés szállítókapacitása:
Toyota gk. 6 fős (1db) Mazda tgk. 5 fős (1 db)
Védekező csoportok
8.2. S.sz.
8.3.
Név
Beosztás
Lakcím
1
Bratengeier László saját dolgozó
2421. Nagyvenyim. Iskola u. 4.
2
Dobrovszki Attila
saját dolgozó
2421. Nagyvenyim. Iskola u. 1.
3
Pukli József
saját dolgozó
2400 Dunaújváros. Mélykút, Iskola u. 5.
4
Kegyes László
saját dolgozó
2421. Nagyvenyim. Nefelejcs u. 12.
5
Hum József
saját dolgozó
2422. Mezőfalva, Mátyás k. u. 72.
Védelmi eszközök és anyagok tárolási helye
A vízkárelhárításnál felhasználható eszközöket és anyagok tárolási helye a Dunaújvárosi Vízi Társulat telephelye (Dunaújváros, Papírgyári út 30.).
24
8.4.
Kapcsolat a Vízügyi Igazgatósággal
Szükség esetén a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól igényelhető szakmai, technikai segítség, irányítás. A kapcsolatok adatait a következő táblázat tartalmazza. KÖDUVIZIG központ: Dr. Csonki István igazgató 8000. Székesfehérvár, Balatoni út 6. Tel : 22/315-370 -- Fax: 22/313-275 KÖDUVIZIG Vízrendezési 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. és Társulati Osztály: Horváth Angéla osztályvezető, Tel : 22/315-370; 20/9418-494 KÖDUVIZIG Székesfehérvári Székesfehérvári Szakaszmérnökség Szakaszmérnökség: Kiss Jenő szakaszmérnökség vezető 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 22/271-273, 20/933-3050; Fax: 22/370-799
9. CSATOLT DOKUMENTUMOK A korábban elfogadott Védelmi Terv mellékleteivel azonosak: Átnézetes helyszínrajz M=1:100.000 Társulat működési területének helyszínrajza M=1:50.000 Vízfolyások hossz-szelvényei (22 db) Társulat jegyzett tőkéjében szereplő vízfolyások adatai (helyszínrajz és táblázatok) Védelmi Napló felépítése, napi jelentés Dunaújváros, 2013. április 15.
A Védelmi terv módosítását a Küldöttgyűlés …………………………………..számú határozatával jóváhagyta.
Szabó Tamás Intéző Bizottság Elnöke
