MŰSZAKI LEÍRÁS
RÁKOSKERESZTÚR „NYILAS-TÁBLA” VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZATHOZ
- 1 -
TARTALOMJEGYZÉK RAJZI MUNKARÉSZEK: Megnevezés: Beépítési és környezetalakítási javaslat M=1:2000 látványtervek Pesti út menti lakó-intézmény épületegyüttes Kertvárosias lakótömbök
Rajzszám: 1 2 3
SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: Megnevezés: oldal: 1. Városrendezési javaslatok 2 1.1. A városközpont negyedik szelete 4 1.2. Keresztúr skanzen – helytörténet a városkapuban 5 1.3. Minden egy helyen – hadüzenet az ingázásnak 5 1.4. Kultúra és szakralitás a zöldbe ágyazva 5 1.5. Woonerf övezet – a humanizált utca 5 1.6. Védhető terek – út a valódi lakóközösségek felé 6 1.7. Közösségi és családbarát fejlesztések helyben 6 1.8. Aktív életmód – sportos város 7 1.9. Ökofolyosók – város a vízparton 7 2. Építészeti kialakítás 8 2.1. Lakó-intézmény épületegyüttes 8 2.2. Kertvárosias lakótömbök 9 2.3. Az energiatudatos épület 10 3. A közlekedés rendszerének ismertetése 11 3.1. Közösségi közlekedés előnyben 11 3.2. Vegyes zónák, forgalomcsillapított övezetek 11 3.3. Bringával a munkába 12 3.4. Közúti kapcsolatok és szükséges fejlesztések 13 4. Ökológiai szempontok 14 4.1. A Rákos-patak revitalizációja (élő patak program) 14 4.2. Malom-árok rekonstrukció, mint ökológiai kiegyenlítő felület 16 4.3. Biológiailag aktív felületek, flóratetők 18 4.4. Az intenzitás, a szintszám és az ökológia kapcsolata 19 4.5. Öko-energetikai szempontok 19 4.6. Egyéb környezettudatos megoldások 20 5. A megvalósítás menetére vonatkozó gazdasági, jogi, műszaki, szervezeti modell 21 5.1. A megvalósítás feltételezett modellje/forgatókönyve 21 5.2. A megvalósítási folyamat/program részei 21 5.3. A megvalósítás feltételezett modellje/forgatókönyve 25 5.4. Területkimutatás 27 6. A közműellátás rendszerének ismertetése 29 6.1. Közműellátási adottságok 29 6.2. Közműfejlesztési javaslat 29 6.3. Közművenkénti közműfejlesztési javaslat 30
1
1. Városrendezési javaslatok A tervpályázat tervezési területe a városközponti terület közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A kiírók megfogalmazott célja, hogy „ez a nagyobb terület is kapcsolódjon be a város vérkeringésébe és városképi kialakításával méltó legyen központi szerepének betöltésére.” A történeti fejlődés során Rákoskeresztúr központja a Pesti út – Ferihegyi út kereszteződésénél alakult ki. Azonban a 70-80as évekbeli lakótelepi átépítéssel a központi szerepkört betöltő intézmények és az itt élő népesség nagyobb része is a lakótelepi részre került, a Ferihegyi úttól keletre lévő terület, amely a leromlott épületállományból ítélve valószínűleg szanálásra volt előirányozva, méltatlanul elhanyagolt maradt. Egy, a jövőben induló fejlesztés új esélyt adhat a területnek és előnyt kovácsolhat abból, hogy a kiváló városszerkezeti fekvés ellenére nem vált a panelos lakótelep részévé. A terület felhasználása, fejlesztése következőképpen tagolható: ¨ ¨ ¨ ¨
véleményünk
szerint
a
a városközpont bővítési területe a lakóterület fejlesztési lehetősége zöldbeágyazott – oktatási, szabadidő-eltöltési, sportcélú intézményterület fejlesztési lehetősége a Rákos-patak menti ökoháló-terület zöldfelületi fejlesztése a patak ezen szakaszának egy idejű rehabilitációjával.
Fentieken túlmenően szem előtt tartottuk a Kiíró célkitűzését, miszerint „olyan ökológiai szemléletű városrész építése a további cél, amely teljes egészében a megújuló energiaforrások használatára épít és építészeti eszközhasználatában tudatosan az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát segíti elő.” A terület megvalósításának építészeti feladatait az előzetesen alaposan átgondolt és egyeztetett, majd jóváhagyott városrendezési koncepció, ill. szabályozási terv alapozza meg. A koncepció tervszerű megvalósítása érdekében a szabályozás a szokásosnál konkrétabb is lehet, mert mód van a tervezett beépítés jellegének, az épületek legmagasabb pontjainak, esetleg a homlokzaton megjelenő építőanyagoknak vagy a létesíthető épületfunkcióknak a rögzítésére is a helyi építési szabályzatban. (Ezzel az eszközzel viszont átgondoltan kell bánni, nehogy egy kisebb koncepció-módosulás a megvalósítás elhúzódását okozza a módosítási igény miatt.) A megálmodott „ökováros” koncepciónk egy város a városban, ahol az élethez szükséges legtöbb funkció könnyen és gyorsan 2
elérhető. Koncepciónk az embert (lakóteret) helyezi a középpontba és ebből a személyes térből (mint legvédettebb helyből) gyalogosan, kerékpárral a legtöbb szociális, oktatási, közigazgatási, szolgáltatási, kereskedelmi tér elérhetővé válik. A fejlesztés zöldbe ágyazottsága mellett fontos szempont volt a terület természeti adottságainak fejlesztése is, a kialakított térszerkezet abból kovácsol előnyt, hogy a rendelkezésre álló élővizeket a város szolgálatába állítja (Malom-árok mederrekonstrukció), illetőleg megvalósítja a városközponti fejlesztés hiányzó elemét. Rákoskeresztúr központi térségének olyan fejlesztését irányoztuk elő, amely a nagy népességszámú kerületközpontot komplex, vegyes felhasználású területté fejleszti. Célunk, hogy részben a tervezési területen vagy a közvetlen szomszédságában a lakóépületeken kívül munkahelyek és minden, a lakosság számára szükséges intézmény, valamint a szabadidő eltöltését és rekreációt szolgáló zöldfelületi intézmény vagy zöldterület megtalálható legyen gyalogosan vagy kerékpárral megközelíthető távolságon belül. Ezáltal a területen a gépjárműforgalom a lehető legszükségesebb mértékre lenne csökkenthető.
1. ábra: Főbb javasolt városszerkezeti egységek
3
Az alábbiakban az 1. ábra jelzéseit felhasználva városrendezési javaslataink főbb elemeit.
ismertetjük
1.1. A városközpont negyedik szelete A kerületközpont térsége a Pesti út – Ferihegyi út kereszteződésénél található, amely jelenlegi formájában a kereszteződés három negyedében lévő tömbökre terjed ki, a tervezési területen található negyede méltatlanul elhanyagolt, bár a rossz állagú korábbi családi házakban szinte mindenütt található valamilyen üzlet, intézmény. Városképi szempontból, de a további, a Nyilas-tábla területén történő fejlesztési területek kapcsolata miatt is szükséges a kerületközpontnak ezen a területen történő fejlesztése, amely elsősorban a Kaszáló utca és a Pesti út közötti területre terjed ki.
2. ábra: A városközpont 4. szelete
A Pesti út - Ferihegyi út kereszteződésénél ún. igazgatási tömb (1.) kialakítását javasolunk, amely teljes egészében intézményi funkciójú. Akár az új polgármesteri hivatal helyszíneként is értelmezhető. A Pesti út kiszélesedő részén a buszvégállomás területén a közeljövőben létesítendő főtér folytatódna a Csabai útig, amely vegyes használatú üzletutcákkal lenne összekötve a 4
szintén vegyes használatúvá átépítendő Kaszáló utcával. A Ferihegyi úttól nyugatra lévő területekhez is ezeken a pontokon – Pesti út, Kaszáló út - kapcsolódna a terület gyalogosforgalma. 1.2. Keresztúr skanzen – helytörténet a városkapuban A Pesti út Csabai út felé eső részén egy ún. „Keresztúr skanzen” (2.) létesítését javasoljuk, ahol a jelenlegi beépítés jellegének megtartásával számolunk, de csak egy (a jelenlegi régiségbolt) épülete érdemes igazán védelemre. A többi épület a kerület egyéb részeiről megmenthető épület újraépítésével alakulhatna ki. Funkciója helytörténeti múzeum, galériák, kiállítótermek, vendéglátás, stb., amelyet egy ökomenikus templom vagy egy harangláb zárhatna a Csabai út felől. 1.3. Minden egy helyen – hadüzenet az ingázásnak A „skanzen” mögött kialakuló tömbök (3.) vegyes funkciójúak, jellemzően a földszinten kereskedelem-vendéglátás vagy szolgáltató funkciókkal, az emeleti szinteken lakásokkal, kivéve a Pesti út kereszteződésénél javasolt un. igazgatási tömböt. További irodai munkahellyel lehet még számolni a Ferihegyi út menti városközponti területen is.(4.) 1.4. Kultúra és szakralitás a zöldbe ágyazva A Ferihegyi út mentén kijelölt városközponti területet a nagy zöldfelületű intézményterület mellett egy városrészkapu pozíciójú intézménytömb (4.) zárná, főként irodai, esetleg kisebb mértékben és ehhez kapcsolódóan lakásfunkcióval is. A két terület között, a tervezett közpark (5.) szélén egy Kulturális és szabadidő központot (6.) terveztünk, a park felé szabadtéri színpaddal. Emellett, de már a lakóterülethez is kapcsolódva javasoltuk egy görög-katolikus templom (7.) létesítését. 1.5. Woonerf övezet – a humanizált utca A lakótömböket a meglévő utcarendszer szerves folytatásaként alakítottuk ki. A csillapított forgalmú lakóutcák Ferihegyi út és a Csabai út között a Ludas utcán át tervezett feltáró útról közelíthetők meg. E feltáró utak az 1970-1976 között Hollandiában kikísérletezett, és azóta világszerte elterjedt és sikerrel alkalmazott ún. woonerf tervezési előírásai 5
szerint kerülnének kialakításra. (Ilyen jellegű kialakításra épül Budapesten a Ráday utca, Tompa utca rehabilitációja is.) 1.6. Védhető terek – út a valódi lakóközösségek felé A tervezett lakótömbök (8.-9.) közösségi szerveződésűek. Egy része egy új típusú, skandináv mintájú lakóközösség lehetne az L4-es keretövezetű, kertvárosias területen. Itt az egyes lakótömbök (9.) egyúttal tulajdonosi közösségek is, ahol minden lakóegységhez saját használatú kertrész is tartozik, ugyanakkor a teljes tömb a lakóközösség tulajdona, közös játszótérrel és geotermikus fűtő- és hűtőművel, amely a tömbön belül önálló épületben helyezhető el. Az egyes tömbök egy új típusú, környezettudatos lakókörnyezet mintaprojektjei, egyben a működő lakóközösségek új prototípusai lehetnek. Az elgondolás elméleti kidolgozója Oscar Newman, aki az 1960as évek végén kidolgozott módszertanában (Védhető terek) a közösség fizikai térstrukturálási elvét valósította meg, azaz lehetővé tette a lakók számára, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a közös területeket az otthonaik környezetében, beleértve ebbe a házaik külső környezetét is. Az ellenőrzés alatt tartott területet magukénak érzik a lakók (még ha azok jogilag közösségi tulajdonban is vannak) és fenntartják, ellenőrzik azokat, közösségi aktivitásokat hajtanak benne végre. Technikai szempontból a tervezési alapelvek a következők: ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
a nyilvános átközlekedés redukálása a fél-nyilvános közterületek esetében, az egy vagy több család gondozásába bevont területek kijelölése egyértelmű jelzésekkel, a felhasznált anyagok és dizájn elemek emberközpontúsága, attraktív színek használata, a lakók bevonása a tervezés folyamatába a kezdeti fázistól, a hosszú távú siker záloga a lakosoktól függő rendszerek kiépítése, a lakosokkal történő munka során a közösségi tér olyan módon történő felosztása kisebb területegységekre, amely tükrözi a lakók felelősségvállalását.
1.7. Közösségi és családbarát fejlesztések helyben Az egyik óriási célterület, amiért autóba kell ülnünk, az a közösségi, oktatási és rekreációs funkciók elérése. A terveink mindezt egy rövid séta távolságára rövidítik le az ökovárosban
6
lakóknak. A nagy zöldfelületű intézményi területen (IZ keretövezet) a lakosságot kiszolgáló intézmények létesítését javasoltuk, olyan módon, hogy az intézményi terület esténként se legyen teljesen kihalt. Ezt a cél szolgálhatná egy idősek otthona (11.) elhelyezése a tervezett egészügyi központ (10.) mellett, valamint egy, a tervezett középiskolához kapcsolódó kollégium is a területen. A kerületi igények szerint elhelyezhető itt alapfokú nevelésioktatási intézmény (12.) is (pl. óvoda, általános iskola), de a javaslatunk inkább egy középiskola létesítése kollégiummal. 1.8. Aktív életmód – sportos város Az IZ keretövezetben ezen kívül a területen lehetőséget biztosítunk sport- és szabadidőközpont létesítésére többcélú rendezvény-csarnokkal, szabadtéri sportlétesítményekkel, kiállítóhelyekkel (13.). A létesítmények telepítése szervesen kapcsolódik a lakóterület gyalogostengelyeihez és átvezeti ezeket a Rákos-patak menti rekreációs zöldterületek irányába, amelyeknek így sport funkciója (kerékpározás, futás, utcai és közparki sportok) is erősödik. 1.9. Ökofolyosók – város a vízparton A közparknak hangsúlyos eleme a részben a Malom árok mederrendezésével, részben a magas talajvíz kihasználásával nyert kiszélesedő vízfelület (14.), amely stabilizált vízszintjével megteremti a park temperált mikroklímáját és folytonos városi zöldfolyosót (ökológiai kapcsolatot) létesít a városrész és a Rákos-patak között. Ehhez kapcsolódna a Rákos patak menti terület ezen szakasza (15.), amely revitalizációs fejlesztésen menne keresztül.
7
2. Építészeti kialakítás Az egyes tervezett tömbök építészeti megfogalmazását egységes koncepció mentén javasoljuk kialakítani. A kialakuló tömbök a környezettudatos építészet mintaprojektjei lehetnek. A pályázat keretében a tervezési terület két különböző jellegű tömbjére adtunk építészeti javaslatokat. Hangsúlyozni kell, hogy ezek nem kiérlelt javaslatok, csak a javasolt beépítés jellegét kívánják érzékeltetni. 2.1. Lakó-intézmény épületegyüttes Az épületegyüttest a városközponthoz tartozó Pesti út Kaszáló utca közötti területen tervezzük. A Környezetalakítási-beépítési javaslat ezt a térséget vegyes használatú utakkal, woonerf-es kialakítással irányozza elő. Az épületek földszintjén kereskedelmi-vendéglátó vagy szolgáltató létesítmények vannak az utca felé megnyitva, kivéve a belső kert felé megnyitható földszintet, ahol lakásokat javasolunk létesíteni. A többszintes, észak-délre tájolt lakószárnyakban átmenő lakásokat javasoltunk, a jó szellőzés érdekében. A többszintes szárnyakat földszintes üzletszárnyak határolják, amelyek így csendes zavartalan belsőkerteket határolnak le. Ezek nincsenek alápincézve, így az egyes épületeket délről magasra növő lombhullató fákkal is lehet árnyékolni, amelyek télen viszont átengedik a napsütést. Az északi oldalon örökzöld fákkal lehet az északi szeleket tompítani. Az épület parkolószintje itt a terepszint alá került a lakószárnyak alsó szintjére, mert ezen környéken a terepszint a Nyilas-tábla szintje fölött kb. 2,0-2,5 m-rel magasabban van és feltételezhető, hogy a talajvíz még nem érinti a garázsszintet. Malom-árok vonalán túl a terepszint 1,5-2 m-rel alacsonyabb a Rákos-patak irányába és magas a talajvíz, itt nem érdemes az épületeket alápincézni. A lakóépületek gépkocsi elhelyezését részben az épületek kiszélesedő, zöldtetős földszintjén, részben a Malom-árok menti szintkülönbség kihasználásával létesülő teremgarázsban javasoljuk megoldani az alábbi vázlat szerint:
8
Malom-árok utca
Tervezett lakótömb a Malom-árok utca mellett létesítendő zöldtetős teremgarázzsal
3. ábra:F+2-3 szintszámú lakótömb metszete a Malom-árok mentén zöldtetős mélygarázzsal
Az épületeknél természetes építőanyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, a legszükségesebb mértékben vasbeton, fa, kőzetgyapot, stb.) A nyílászárókat, teraszokat flexibilis árnyékolókkal kell ellátni. Az épületgépészeti megoldásokat a kor színvonalának megfelelő energia-tudatos módon kell megvalósítani a közműellátási fejezetben részletezettek szerint. 2.2. Kertvárosias lakótömbök A kertvárosi lakótömbökre vonatkozó javaslatunk skandináv példákon alapul. (Pl. Porvoo – Finnország) Fontosnak tartjuk, hogy az egyes tömbök egy építészeti koncepció alapján épületegyüttesként fogalmazódjanak meg.
4. ábra: Porvoo (Finnország) kertvárosi lakótömb részlete
Az egyes tömbök egyúttal tulajdoni közösséget is jelentenek, lakásszövetkezetként vagy társasházként valósíthatók meg. Ugyanakkor az épületek telepítése, valamint az a lehetőség, hogy minden lakásegységhez sajáthasználatú kertrész is tartozik, a családi házas beépítés előnyeit is nyújtani tudja. Az egyes épületcsoportok (tömbök) fűtő-hűtő rendszere önállóan oldható meg a közműellátási javaslatban részletezettek szerint, a geotermikus fűtőmű elhelyezéséhez szükséges épület a tömbök közös tulajdonú részén elhelyezhető. Ez a közös tulajdonú terület alkalmas még kisebb játszókertek létesítésére is, 9
ahová a kisgyermekek felügyelet nélkül is korán kiengedhetők, mivel a tömbök épített vagy sövénykerítéssel határoltak. A gépkocsi elhelyezés az egyes épületekhez kapcsolódva, ill. a tömbön belül létesített parkoló-udvarokban megoldott. Mivel a környezetben minden elérhető lesz gyalogos távolságon belül, gépkocsit csak egy távolabbi cél elérése érdekében kell majd használni. Az épületek hagyományos szerkezetűek, a passzív ház kívánalmainak megfelelő hőszigeteléssel, árnyékolással. Gépészeti megoldásai azonban egyediek, környezettudatos szemlélettel megoldottak. 2.3. Az energiatudatos épület A tervezett épületek tudatosabb telepítése, tájolása, kialakítása, anyaghasználata, üvegezett felületek kialakítása, mértéke, aránya, az épületek hőszigetelése, árnyékolása segíti a természet nyújtotta lehetőségek hasznosítását, amelyek hozzájárulnak a gazdaságosabb fenntarthatósághoz. A tervezett beépítés közmű vonatkozású igénye, hogy az összkomfortos életkörülmény biztosítható legyen. Igény az is, hogy a közműellátás beruházásában és üzemeltetésében is legyen takarékos és gazdaságos, további elvárás, hogy a közművek elhelyezésével, helyfoglalásával, kibocsátásával a legkevésbé terheljék a környezetet, segítve az egészségesebb természetesebb életkörülmény kialakítását. Részletesen a 6. A közműellátás rendszerének ismertetése c. fejezet mutatja be a közműellátásban és az épületgépészeti megoldásokban rejlő lehetőségeket.
10
3. A közlekedés rendszerének ismertetése
3.1. Közösségi közlekedés előnyben Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve Rákoskeresztúr kötöttpályás közlekedési kapcsolatait két irányban javasolja fejleszteni: ¾ A MÁV Bp. Keleti pu. – Hatvan vasútvonalán az elővárosi közlekedés és a kapcsolódó autóbusz és P+R rendszer javítani fogja az eljutási időt a városközpont felé. ¾ A Rákoskeresztúr központig tervezett 2-es metró elágazó vonalnak jelenleg még nincsenek kidolgozott tervei, várhatóan végállomása a Pesti út – Ferihegyi út csomópontba kerül. A gyorsvasúti – elővárosi fejlesztésekhez igazodóan várhatók az autóbuszvonal hálózat változásai, de ezt megelőzően megvalósul a Pesti út – Jászberényi úti autóbusz – folyosó, amelyhez kapcsolódóan a térség közvetlen Örs vezér téri, Kőbányai megközelítési lehetőséget kap. 3.2. Vegyes zónák, forgalomcsillapított övezetek A terület fő belső feltáró útja a Ludas utcától K-NY irányban a Ferihegyi útig halad végig, amelyhez a lakótömbök lakóutcái kapcsolódnak. Az új feltáró út és a határoló Ferihegyi út Pesti út – Csabai út – Péceli út közötti területen a lakóutcák már kivétel nélkül csillapított forgalmúak. (Tempo 30 övezet vagy woonerf) A Kaszáló utca és a Pesti út között meglévő utcák – a Kasza utca, a Kaszakő utca, valamint a tervezett új utca – lakópihenő övezetként, un. woonerf-ként alakítandó ki. A woonerf típusú utcában világosan kitűnik a gyalogos elsősége. Különböző burkolati minták, tagolt zöldfelületek, játékra alkalmas utcafelületek, parkolóhelyek és berendezési sávok váltják egymást, amelyek az autóforgalmat a kialakítás tagoltsága miatt kényszerítik lassan hajtani.
11
5. ábra: a woonerf jellemzői (forrás: VÁTI tájékoztató füzetek, 2/1979)
3.3. Bringával a munkába A fejlesztési tervek a kerékpáros hálózat gerincvonalait a Rákos – patak mentén és a Pesti út mentén jelölik ki. A Rákos – patak menti kerékpárút Ferihegyi úti keresztezésében az átkelést javasoljuk középsziget építésével biztonságossá tenni. A Csabai út déli oldalon a Pesti útihoz csatlakozó kerékpárút kiépítése célszerű. Maga a fejlesztési terület egésze a vegyes forgalmú hálózatnak köszönhetően jól kerékpározható. A Rákos-patak menti kerékpárút közvetlen
12
kapcsolatot jelenthet a Rákosliget vasúti megállóhoz, itt a kapcsolódó B+R (bike&ride) parkoló infrastruktúra is megoldandó feladat. Az épületek vezérszinti kialakításánál célszerű a kerékpár és robogó elhelyezését és praktikus mozgatását szolgáló tárolók építésére is gondolni. A tervezési terület a jelenlegi tömegközlekedési hálózat megállóitól mindenütt 300 m-en belüli gyalogos távolságra van, a tervezett intézmények (sportés szabadidőközpont, sportcsarnok, iskola, stb.) megközelítése gyalogosan vagy kerékpárral remekül megoldható.
6. ábra: Amszterdami hangulatképek: zéró emisszió a kis távú közlekedésben elérhető
3.4. Közúti kapcsolatok és szükséges fejlesztések A terület elsőrendű főúthálózati kapcsolatát biztosító Pesti út 2x2 forgalmi sávos Rákoskeresztúr központi szakaszán. Az út Csabai úti elágazó csomópontját kétsávos körforgalomként javasoljuk átépíteni, Ferihegyi úti jelzőlámpás csomópontja a tömegközlekedési végállomási rendszer átalakítása után módosul kis mértékben. A Csabai út 2x1 forgalmi sávos keresztmetszete megtartandó, de a jelentősebb csomópontokban kanyarodó sávok kiépítése és autóbusz öblök építése szükséges. A Ferihegyi úton a MÁV Budapest – Hatvan vonala alatt tervezett közúti aluljáró mellett, mindkét oldalon egyirányú szervizút biztosítja a Rákosliget vasúti megállóhoz kapcsolódó P+R parkolók kapcsolatát. Az útpálya bővítése szükséges a Rákoskeresztúr központi szakaszon, mivel az út menti beépítések forgalmának jelentős része a Pesti út felé irányul és az 1-1 sávos bővítés biztosítja a kanyarodási lehetőségeket és az autóbuszmegállók elhelyezését is. A Szabadság sugárút fejlesztését nem javasoljuk, vasúti átjárója miatt hálózati jelentősége csökken.
13
szintbeni
4. Ökológiai szempontok
4.1. A Rákos-patak revitalizációja (élő patak program) A Rákos-patak revitalizációjának igénye mintegy két évtizede merült fel, amikor először fogalmazódott meg a budapesti kisvízfolyásokkal kapcsolatosan a túlzott műszaki jelleggel megtörtént vízrendezések renaturalizációjára, a felszíni és felszín alatti vizek minőségének és természetes áramlásának javítására, az önfenntartás irányába ható vízparti ökoszisztémák visszaalakítására, a kisvízfolyások rekreációs célú rehumanizálására vonatkozó igény. A Rákos-patak kapcsán az első torkolati szakaszt (Angyalföld) érintő revitalizációs tervet 1994-ben egy Budapest-Bécs együttműködés keretében megvalósuló magyar-osztrák tervezői csoport készítette el. A bécsiek ekkor már túl voltak az első kisvízfolyásrehabilitációs tapasztalatokon (a Wienfluss revitalizációja). Az 1994-es tanulmány értékei között említhető a természetes medermorfológia visszaalakítására (kanyargósítás, lapos rézsűszögek kialakítása, szilárd burkolatok eltávolítása, parti növényzet visszatelepítése) tett javaslatok sora, amelyet a későbbi, műszakilag megalapozottabb tervek is átvettek.
7. ábra: Részlet a torkolati szakasz 1994-es tervéből (Forrás: revitalizációs programjának regionális találkozója, 2000. október)
Rákos
patak
Sajnálatos módon anyagi forrásokat azóta sem sikerült a Rákospatak átfogó rehabilitációjára fordítani, ám a Rákos-patak menti fejlesztések (különösen, ha profitálni tudnak a patak odavonzó képességéből) akkor szakaszonként a rehabilitációra
14
esélyt nyújthatnak. A terv területét revitalizáció során újra megteremthető: ¨
¨ ¨ ¨ ¨
érintő
szakasz
az élő kapcsolat a talajvizekkel (reno matracos mederstabilizálás beton burkolat helyett), amely a lakóterületek víztelenítését is szolgálja az ökológiai puffer működtetése mellett. a patakmeder morfológiai változatosságának megteremtése (vízi élőhely ökológia rehabilitációja) a patakot kísérő természetesebb növényzet megtelepedése (természetközelibb terület) a patak vízminőségének javítása (természetes szűrőmezők nád és sás társulásokkal) töltésáthelyezéssel az árvízi meder rézsűszögeinek oldása, a közvetlen vízhez jutás lehetősége (közparki attrakció)
A rehabilitáció helyigénye szabályozási szempontból a jelenleg érvényben lévő keretövezeteket nem módosítja, az elfogadás előtt álló BÉK/FÉK-be pedig még átvezethető a korrekció. A patakot üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művek a vízfolyás rehabilitációhoz pozitívan áll hozzá, a reno matracos megoldással kapcsolatban pedig pozitív fenntartási tapasztalatai vannak a Gyáli-patak kapcsán.
8. ábra: A Skerne-patak a revitalizáció után
Az immár kötetnyire rúgó kisvízfolyás rehabilitációkból számos sikeres példát lehetne említeni a világ tájairól. Többek között a 2010-es londoni olimpia egyik kapcsolódó környezetvédelmi beruházása is kisvízfolyás rehabilitáció lesz. Szemléltetésként a Rákoskeresztúri területhez nagyon hasonló Skerne-patak példáját mutatjuk be, amelynek egy 500 15
méteres szakaszát Darlington (Nagy-Britannia) mellett rehabilitálták 1995-ben. A meder rézsűi változó 1:5, 1:3,5 illetve a kanyarulatokban 1:1-es hajlásúak. A szakadó partok menti szakaszokon a mederfalat burkolattal erősítették meg. A változatos élőhelyen gazdag élővilág telepedet meg, és a szomszédos lakóterületen élők is élvezik a jól megközelíthető vízfelület közelségét.
9. ábra: a Rákos patak keresztúri szakaszának revitalizációja
4.2. Malom-árok rekonstrukció, mint ökológiai kiegyenlítő felület A Malom-árok mintegy két évszázaddal ezelőtt még közel egyenrangú mellékága volt a Rákos-pataknak. Ezt az adottságot később vízimalom üzemeltetésére használták fel.
10. ábra: A Rákos-patak és a Malom-árok a XVIII. sz. végén készült Josephinishe Aufnahne térképen (a tervezési terület megjelölésével)
Ma a Malom árok az elépítések miatt nem rekonstruálható teljes mértékben, de megmaradt nyúlványának mai is közvetlen kapcsolata van a Rákos-patakkal. Ez pedig árvízi helyzetben a terület elöntésével fenyeget. Két problémára kerestük ezért a választ egyszerre: a vízközeliség megoldására és az árvízi 16
biztonságra. A Malom-árok mai meglévő medrének egy részét felhasználva hurokszerű kialakításban valósítanánk meg a Malom árok mederrekonstrukcióját. A mesterséges kiágazás fölött egy a Rákos-patakba telepített fenékküszöb emelné meg a vízszintet és juttatná egy részét a Malom-árokba. A Malom árok medre a nagy zöldfelületű intézmények, illetőleg a közparki területek környezetében széles vízfelületté alakul, kifejti temperáló és pszichésen regeneráló hatását, lehetőséget teremt a zöldfelületek öntözésére is. Az állandó vízmozgás csökkenti az eutrofizálódás veszélyét, egyben biofilterként is szolgál az ide telepített vízi növényzet számára. A vízszint zsilipekkel szabályozható a ki- és beágazási pontnál, amely árvíz esetén biztosítja, hogy a Rákos-patakon levonuló nagy víz a lakóterülekben ne tegyen kárt, illetve állandó vízszintet biztosít kisvizek esetén is.
11. ábra: Malom árok mederrendezés és szabályozott vízfelület képzése
17
4.3. Biológiailag aktív felületek, flóratetők A növényzettel telepített tetők a város klimatikus javításán túl a csapadékhasznosításban és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló záporok az ültetőközegben kondenzálódnak és nem terhelik azonnal a város csatornarendszerét, így a keresztmetszetek csökkenhetnek, ebből következően a beruházási költségek is kedvezőbben alakulnak. A zöldfelületek fényelnyelő képességének is nagy a jelentősége lehet az ökováros környezetvédelmében. A növények az életfolyamataik során széndioxidot kötnek meg, oxigént szabadítanak fel és vizet is párologtatnak. A klímára kedvező folyamatok játszódnak le az ültetőközegben is. Ezek a folyamatok a többi élőlény számára, így nekünk embereknek is kedvező mikrokörnyezetet teremtenek: kiegyenlített hőmérséklet, magas pára - ugyanakkor alacsony portartalom.
12. ábra: extenzív zöldtetők az ökováros szolgálatában
A parkolólemezek fölé, a közintézményekre és a multifunkciós tömbök kereskedelmi szintjei fölé tervezett flóratetőket elsősorban ún. extenzív zöld tetőként képzeljük el. Extenzív (külterjes) tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, így elsősorban a tág tűrésű növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. A rétegvastagság általában 10-15 cm, a hasznos terhelés 1.6-2.4 kN/m2 között helyezkedik el. A jól működő extenzív kertben olyan növényeket kell alkalmaznunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük és csak rendkívüli szárazság esetén célszerű locsolni, illetve pótolni az elszáradt foltokban a növényeket. Ez a típusú zöldtető egy ökológiai védőréteget képez. Ráadásul az ültetőközege is környezetbarát: a közegnek ugyanis nagy porozitásúnak, alacsony humusztartalmúnak és könnyűnek kell lennie. Számos kísérlet folyik arra, hogy az építési törmelék egyes fajtáinak zúzásával hogyan állítható elő ilyen közeg újrafelhasznált anyagokból.
18
4.4. Az intenzitás, a szintszám és az ökológia kapcsolata A kerületközponttól távolodva a beépítés intenzitása és magassága is csökken, belesimul a meglévő családi házas kertvárosi lakóterületbe. A legfeljebb négy szintszám biztosítja, hogy az épített elemek nem nyúlnak túl a fák koronáin, azaz a napsugárzás nem biológiailag inaktív felületekre, hanem biológiailag aktív felületekre vetül. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a beépítés intenzitása ne legyen magas, illetőleg az épületek tetejét is zöldtetők uralják. Ez kiegyenlített (temperált) állományklímát és nem óriási hőingást jelent az ökováros lakói számára.
13. ábra: példa egy biológiailag aktív és egy inaktív felületre Budapesten
4.5. Öko-energetikai szempontok A terület magas talajvizes jellege, mint hőközlő kedvez a Magyarországon egyébként is magas geotermikus grádiens kihasználásnak, ami a lakótömbök geotermikus fűtését (hőcserélős rendszerek) és nyári időszakban hűtését meg tudja oldani. A szennyvíz „hulladékhő” ebben a rendszerben szintén hasznosítható lehet. A flóratetők, zöldtetők alkalmazása a házak hőszigetelésében jelent energiahatékonyabb megoldást. A hagyományos, csupasz lapostetőkkel szemben a zöldtetők a csapadékszigetelésnek is többletvédelmet nyújtanak. A hőingadozás csökkentése mellett, a réteg mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét is ellátják. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így megvédjük a napsugárzás káros hatásától is. A közvilágítás a lakótömbökre árnyékolóként installált napelemek, vagy speciális kompozit lámpatestek alkalmazásával (napelemes rendszerek) oldható meg megújuló energia segítségével.
19
14. ábra: szolárpaneles kompozit lámpatestek
4.6. Egyéb környezettudatos megoldások A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, a csapadékvíz megfelelő elvezetése és újrahasznosítása (öntözés), a szürkevíz hasznosítása a háztartásokban, a lakások ablakainak megfelelő elhelyezése szintén fontos szempont a városnegyed tervezésekor. Az ökováros akkor teljesíti „feladatát”, ha jelentős mértékben önellátó (ökológiai lábnyoma redukálódik), amihez hozzátartozik a lakások alacsony szinten tartott energiaigénye és a megújuló energiaforrások használata.
20
5. A megvalósítás menetére vonatkozó gazdasági, jogi, műszaki, szervezeti modell
5.1. A megvalósítás feltételezett modellje/forgatókönyve A bemutatásra kerülő szempontrendszer nem teljes körű, hiszen egy ötletpályázat esetében ennek kidolgozása nem lehetséges. A megvalósíthatóság feltételei: - tulajdon/jogi feltételek - övezeti, szabályzási feltételek - finanszírozási feltételek/forrásbiztosítás (Pályáztatás esetén még a megvalósításhoz szükséges szervezet létrehozása, működése, illetve az építési engedélyek és kiviteli dokumentációk.) Az energiaellátási elvárások és a figyelembevétele.
témakörben feltételek az ökológiai felhasználók igényeinek/lehetőségeinek
Az önrészek biztosítása - állami, fővárosi szinten - kerületi - lakossági, intézményi szinten - befektetői, vállalkozói szint is. Az ökováros/telepítés koncepció elsősorban (tervezetten) csak a szervezett lakásépítési (szövetkezeti, társasházi), illetve intézményi területeken valósítható meg. Okai jogi és pénzügyi természetűek. A skandináv típusú társasházi közösségek, az üzemeltetés és a megvalósítás finanszírozása, valamint a tulajdonosi forma osztatlan közös tulajdon vagy nevesített résztulajdon) inkább emlékeztetnek a részvénytársaságok működésére. A tulajdonostársak az albetétekkel kb. a részvényekre emlékeztető módon rendelkeznek. Ennek egyelőre hazai viszonylatban nincs jogszabályi alapja, de a javasolt beépítés szövetkezeti vagy társasházi formában is megvalósítható. 5.2. A megvalósítási folyamat/program részei Nagyságrendileg becsült beruházási költség (nettó)
1./ Közművek 1.1 Ivóvíz kb. 4.500 fm Közműfejlesztési hozzájárulás 1.2
Szennyvízcsatorna Közműfejlesztési hozzájárulás 21
45.000 e Ft 224.640 e Ft 160.000 e Ft 235.000 e Ft
1.3
Csapadékvíz csatorna Természetes befogadó: Rákospatak
1.4 Elektromos áram Vezeték kiváltás (20kv)kb. 1600 m Kisfeszültségű vezeték kb. 4000 m Középfeszültségű vezeték kb. 1500 m Transzformátor állomás 7 db Közvilágítás vezeték kb. 4000 m Közvilágítás lámpatestek kb. 400 db Hálózatfejlesztési hozzájárulás 1.5
Fűtési vezeték kb. 3.800 m
1.6 Telekommunikáció kiépítése (televízió, telefon, internet) 1.7
160.000 e Ft
32.000 e Ft 80.000 e Ft 30.000 e Ft 105.000 e Ft 80.000 e Ft 80.000 e Ft 95.940 e Ft 760.000 e Ft
Szolgáltatói és magánerős beruházás
Geotermikus erőmű, termelőkutak, vízvisszasajtoló kút, vízvisszasajtoló vezeték 2.400.000 e Ft
2./ Utak - Fővárosi és kerületi utak + parkolók 2.1. Fővárosi utak: kb.18.800 m2 – Ferihegyi út fejlesztése különszintű keresztezéssel a MÁV Budapest-Hatvan vasútvonallal) – Pesti út fejlesztése és körforgalmú csomópont a Csabai útnál, parkolók Fővárosi Önkormányzat beruházása 2.2. Kerületi önkormányzati utak: - Feltáró út a Ludas út-Ferihegyi út között kb.8.200 m2 – Lakóutak, woonerfek, parkolók kb. 38.000 m2 1.155.000 e Ft 2.2.1 Kerékpárút (A Pesti út és a Rákos-patak mentén tervezett kerékpárút a fővárosi törzshálózat része) Fővárosi Önkormányzat beruházása 3./ Rákospatak mederrendezése kb. 26.000 m2 (Az FCSM kezelésében lévő meder, de a javasolt patak revitalizáció kerületi önkormányzati területet is érint, így az önkormányzat (is) érdekelt, a megvalósításában együtt kell működnie a két önkormányzatnak.) Fővárosi Önkormányzat beruházása 4./ Zöldterületek rendezése a Rákospatak két oldalán (A terület északi oldalán nagyrészt távlatban is magántulajdonú erdők
22
maradnak, itt önkormányzati fejlesztés csak a Patak-menti gyalogosút kialakítása.) 20.000 e Ft 5./ Mesterséges patakmedrek, tavak, vízrendezés kb. 11.200 m2 224.000 e Ft 6./ P+R parkolók létesítése az elővárosi vasúti megállók mellett (A MÁV az EU támogatással megvalósuló elővárosi vasúti fejlesztéshez kapcsolódóan kiépíti a P+R parkolók egy részét. (Igény esetén ezt fejleszteni lehet önkormányzati beruházásban, de a terv ezzel egyelőre nem számol, bármikor megvalósítható.) Állami beruházás EU pályázati támogatással 7./
A Ferihegyi út mellett tervezett intézményi fejlesztés magánterületen magánberuházásban valósul meg. Magánerős beruházás
8./ MÁV vasúti megállók (Rákosliget vm. és Rákoscsaba-Újtelep vm.) korszerűsítése (Az elővárosi vasúti hálózat megvalósítását a MÁV önálló projektként végzi EU támogatással, amely tartalmazza a vasúti megállók fejlesztését is, ez nem terheli a Nyilasdűlő fejlesztését.) Állami beruházás EU pályázati támogatással A)
Műtárgyak, mérnöki létesítmények összesen (1.-8. pontok: 5.742.580 e HUF
B)
Felépítmények műtárgyak, templom, skanzen, stb.:
lakó
és
intézményi
épületek,
B/1 Lakásberuházások összköltsége: – lakásépítés 855 db x 100 m2/lakás x 250 000/m2 = 21.375.000 e Ft – használati melegvíztermelés(napkollektorok és kiegészítő berendezések) 855 db lakás x 1.000.000/lak = 855.000 e Ft B/2 Intézményi, üzleti, kereskedelmi beruházási összköltsége: – beépített bruttó szintterület 60.000 m2 x 300.000 Ft/m2 = 18.000.000 e Ft B/1 Σ 22.230.000 e HUF (nettó)költség bontása tömbönként ld. táblázatban Tömbszám
Tervezett lakásszám
Becsült költség e Ft (nettó)
I/1. I/2.
125
3.250.000
23
I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. II/1. II/2. II/3. III/1. III/2. III/3. III/4. IV/1. IV/2. IV/3. IV/4. IV/5. IV/6. IV/7. IV/8. V/1. V/2. VI. VII. összesen
60 70 40 70 30 125 120 30 45 45 30 30 2 8 16 1 1 7 Kb.855 db
1.560.000 1.820.000 1.040.000 1.820.000 780.000 3.250.000 3.120.000 780.000 1.170.000 1.170.000 780.000 780.000 52.000 208.000 416.000 26.000 26.000 182.000 22.230.000
B/2 Σ 18.000.000 e HUF (nettó)költség táblázat tömbönként
Tömbszám
Intézmény, üzlet, kereskedelem beépített szintterület m2
Becsült költség e Ft (nettó)
I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. II/1. II/2. II/3. III/1. III/2. III/3. III/4. IV/1. IV/2. IV/3. IV/4. IV/5. IV/6. IV/7. IV/8. V/1. V/2. VI. VII. összesen
17100 1600 1300 1300 1000 1200 9800 11210 600 700 1040 5000 6800 350 1000 Kb.60.000
5.130.000 480.000 390.000 390.000 300.000 360.000 2.940.000 3.363.000 180.000 210.000 312.000 1.500.000 2.040.000 105.000 300.000 18.000.000
24
5.3. A megvalósítás feltételezett modellje/forgatókönyve -
A Főtér (mai buszvégállomás) előkészítése folyamatban van önkormányzati beruházásban. A Főtér alatt mélygarázs is épül. Ehhez a programhoz kapcsolódhat egy későbbi ütemben az új városközpont – Városháza és igazgatási központ.
-
Ütemezés: 1. ütem - I/1, 2, 5, 7, sz. tömbök 2. ütem - I/6, II/3 és a Pesti út, Péceli út menti sávok 3. ütem - lakótömbök (társasházi vagy szövetkezeti forma) építése az 1. ütem, illetve a közműhálózat és vízrendezés függvénye
A III/1, 2, 3, 4. sz. tömbök területén versenyhelyzet alakulhat ki, mely katalizálólag hat a magánerős építésre, ha az Önkormányzat a saját ingatlanokat (építési telkeket) előközművesítéssel kedvezményesen a piaci árszint alatt, hosszú távú törlesztéssel dobja piacra. A többletköltséggel megvalósuló ökológiai lakóövezet fejlesztését generálja két oldalról az Önkormányzat stratégiai fejlesztési programja (É-ról az imént bemutatott támogatott lakásépítési program, D-ről a városközpont építése, kiterjesztése) Megjegyzés: Az 1. ütemben modellezett tömbberuházások feltétele a magáningatlanok kivásárlása. (Ld. tömbterületi adatok m2-piaci áron), illetve és/vagy a terület kisajátítása (?) közcélra. Ez esetben is a piaci árat kell alapul venni + a pereskedés időtartamát (ld. Bp. XXI. gerincút építése) Mivel az egész program szíve/Achilles sarka/ a "Kereszteződés" - ld. 1. ütem - mielőbbi kiépítése, ezért a megvalósítás javasolt szervezeti formája egy PPP modell lehetne. A modell alapját barter ügylet is biztosíthatja (a kerület természetben csereingatlanokat és közműkapacitást, stb. biztosít a tulajdonosoknak) 5.4. Forrásbiztosítás - EU pályázatok A városközpont, zöldterületi rehabilitáció, az ökológiai fejlesztések, a funkcióbővítő városközponti rehabilitáció, a közlekedés és gazdaságfejlesztés mai ismereteink szerint mindegyik témakör önálló EU projektként finanszírozhatóak. Ezek az ERFA projektek kiegészíthetőek a munkaerő fejlesztési (HEFOP) projektekkel is, illetve véleményünk szerint az üzleti/intézményi előirányzatok tervezett létesítményei szintén támogathatóak.
25
Valószínűnek tűnik, hogy a városközpont fejlesztési program párhuzamosan indítható projektjeinek két alapvető feltétel biztosítása fog határt szabni: 1./az ingatlantestek rendezése (a tulajdonviszonyok, telekalakítások, stb.), finanszírozása, illetve 2./a pályázatkészítések, az előtervezések (építési eng. tervek) előfinanszírozása, azaz az Önkormányzat, mint Projektgazda beruházás-finanszírozási önerejének biztosítása. Ha feltételezzük, hogy az EU pályázatokat az Önkormányzat 2013ig benyújtja az EU támogatások elnyeréséhez, úgy 2009 - 2013 között 5 évre elosztva célszerű az önerő biztosítás tervezése. Az Önkormányzat mint feltételezett projektgazda (esetenként PPP konstrukcióban) a becsült A + B fejlesztési programok - 1. ütem, 2. ütem és 3. ütem - költségei alapján (10 - 15%-os önerőt modellezve) a kerületi önerő forrásbiztosítása a műszaki/technológiai realitásokat is figyelembe véve az alábbi ütemezést igényli: 15 % önerő Ezer HUF nettó Ezer HUF bruttó
2009
2010
2011
2012
2013
882.055
882.055
882.055
718.761
718.761
862.513
862.513
1.058.466 1.058.466 1.058.466
A megvalósítás szervezeti feltételét az EU finanszírozási pályázatok többségi tulajdonosú önkormányzati városfejlesztési társaságok formájában írják elő. A városközpont fejlesztésével - megvalósításával - kapcsolatos önkormányzati stratégiai döntések részét kell, hogy képezze a forrásbiztosítás mellett a program menedzselésének kérdésköre is.
26
5.4. Területkimutatás tömbszám
a tömb területe
I/1
8738 m2
I/2. I/3. I/4. I/5.
összesen
m2 m2 m2 m2
125 60 70 -
-
I/6. I/7.
5277 m2 28324 m2
40 70
2
I/8.
8694 m2
30
-
30
II/1.
15656 m2
125
-
126
II/2. II/3. III/1. III/2. III/3. III/4. IV/1. IV/2. IV/3. IV/4. IV/5. IV/6. IV/7. IV/8. V/1.
13107 m2 12184 m2 14924 m2 11957 m2 10355 m2 8958 m2 4454 m2 6705 m2 11413 m3 19979 m2 7861 m2 8851 m2 9235 m2 8195 m2 11455 m2
120 30 45 45 30 30 2 8 16 1 1 7 -
5 6 7 10 16 13 12 12 7 -
120 35 43 43 30 30 6 9 18 32 14 13 12 14 -
V/2.
32616 m2
-
-
-
VI.
97555 m2
-
-
-
VII.
100614 m2
-
-
-
Kb. 850 db
Kb. 90 db
Kb. 940 db
összesen
8049 4834 4581 3986
lakásszám tervezett meglevő, megmaradó -
27
125 60 71 -
üzlet, intézmény (előirányzat) Városháza 10000 m2 és irodaközpont 6000 m2, 1100 m2 üzlet, 300gk. 1600 m2 üzlet 1300 m2 üzlet 1300 m2 üzlet „Keresztúr” skanzen (ökomenikus kápolna, harangláb, helytörténeti múzeum, kiállítás, régiség, vendéglő, stb. 1000 m2) 1200 m2 üzlet Kulturális szabadidőközpont és park 8000m2 (szálloda, közösségi ház, fedett és szabadtéri kiállítások szabadtéri színpad, wellness, malomrekonstrukció, közpark, elektromos csónakkölcs.) 1800 m2 üzlet Komplex Városkapu 9000 m2 (iroda, lakás, 210 gk.) 2000 m2 üzlet 600 m2 üzlet görög-katolikus templom 700 m2 emlékház, közösségi ház meglevő 400 m2 üzlet Egészségügyi központ 2000m2, alapfokú intézmény 1200 m2, öregek otthona 1800m2 Szakközépiskola 16 tt, kollégiumok 3600 m2, klubkönyvtár 100 m2, Szabadidőközpont 1700 m2 disco 400 m2, wellness 1000 m2 350 m2 vendéglátás, turisztikai-gazdasági erdő, lovas pihenő 1000 m2 üzlet, P+R turisztikai-gazdasági erdő Kb. 60000 m2
28
6. A közműellátás rendszerének ismertetése 6.1. Közműellátási adottságok A vizsgált terület a kerület központjába fekszik, döntő hányadában még beépítéssel nem rendelkezik. A jelenleg beépítetlen terület közműellátás szempontjából ellátatlan. A terület további, már beépített telkeinek és a környezetében levő beépített telkek ellátására a teljes közműellátás biztosított. Így a fejlesztésre szánt terület teljes közműellátásához szükséges közmű kapcsolatok rendelkezésre állnak. A területen a térség hálózatai közül csak a villamosenergia ellátás 20 kV-os oszlopokon vezetett hálózata halad keresztül két helyen is, a keleti szélen észak-dél irányba, a nyugati szélen észak-nyugat és dél-kelet irányba. A kötetlenebb területhasznosítási javaslat készítési lehetősége érdekében a két nyomvonal kiváltása ajánlott. A vizsgált terület közműves adottságai között kell még említeni, hogy jelentős hányada mélyebb fekvésű és mélyvonalán, kelet-nyugat irányba keresztülhalad rajta a Rákos patak erősen rendezetlen állapotban levő medre, valamint a Malom csatorna. 6.2. Közműfejlesztési javaslat A tervezett beépítés közmű vonatkozású igénye, hogy az összkomfortos életkörülmény biztosítható legyen. Igény az is, hogy a közműellátás beruházásában és üzemeltetésében is legyen takarékos és gazdaságos, további elvárás, hogy a közművek elhelyezésükkel, helyfoglalásukkal, kibocsátásukkal a legkevésbé terheljék a környezetet, segítve az egészségesebb természetesebb életkörülmény kialakítását. Mindezek figyelembe vételével az összkomfort igény kielégítéséhez a teljes közműellátás biztosítása szükséges. A teljes közműellátás keretében kell biztosítani a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a csapadékvíz elvezetést, a villamosenergia ellátást és a hő-, illetve a hűtés-ellátását. A tervezett épületek fizikai megvalósításától és annak hasznosítóitól elvárható takarékosságra törekvés figyelembe vételével készült a közműigény prognózis. Az így várható közműigények összesítve: Vízigény m3/nap: Elvezetendő szennyvíz m3/nap: Villamosenergia igény MW:
520 470 7,8 29
Hőigény MW: Hűtésigény MW: Vezetékes távközlési igény db: Vezetékes műsorvételezési igény db:
14 16 1200 1100
A prognosztizált közműigények ellátása részben saját bázisokra támaszkodó, részben a város közhálózatára történő csatlakozással oldható meg. A közműellátás feltétele a fejlesztési területen belül a közműhálózatok kiépítése és az egyes telkek bekötésének megoldása mellett a közhálózatokra való csatlakozásnál vízi közművek (ivóvíz és szennyvíz) esetében alapbázisok fejlesztésére a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, villamosenergia ellátás esetében a szolgáltatási szerződések megkötése, amelyben a befizetendő csatlakozási díjak, mint feltételek rögzítésre kerülnek. A közműellátást szolgáló közműhálózatok a területet feltáró tervezett úthálózat szabályozási szélességén belül helyezhetők el. Elhelyezésüknél a közös közműárkos közműfektetési módot kell alkalmazni, hogy a vezetékek vízszintes fektetési távolsága kisebb lehessen, és ezzel a kétoldali utcafásításra maradjon hely. Természetesen valamennyi közművet a felszín alá kell elhelyezni, hogy a felszín feletti tereket ne terheljék. 6.3. Közművenkénti közműfejlesztési javaslat Vízellátás A fejlesztési terület vízellátásának keretében biztosítani kell az ivó-, a termál-, a tüzi- és a locsolóvíz ellátást. A víz fokozatosan a legdrágább természeti kinccsé fog válni, így a legtakarékosabb megoldásra kell törekedni. A műszaki kutatások is arra irányulnak, hogy a szürkevíz használatával minél nagyobb százalékban lehessen az ivóvíz minőségű vizet megtakarítani. Azoknál az országoknál, ahol a vízkészlet szűkösebb, vagy az ivóvíz minőség biztosítása már jelenleg is csak komolyabb víztisztítási eljárással biztosítható, ott az ez irányú fejlesztésekben előbbre járnak. Nálunk, ahol még előfordul ivóvíz minőségű vízkivételi lehetőség is, a felhasználása során elvárható takarékosság is nehezen érhető el, így a használt víz újra hasznosításával szembeni fenntartások még erőteljesebbek. A fejlesztési területen a családiházas-sorházas beépítésű telkeknél, a közvetlenebb gazdasági, költségmegtakarítási érdekeltség hatására, épületgépészeti szintű megoldással javasolt az alkalmazása. Célszerű a fürdő- és mosóvíz gyűjtésére műanyag tartályt elhelyezni, amelyből a WC vízöblítése megoldható. Ezzel egy-egy lakás fajlagos vízfogyasztása közel harmadával csökkenthető. A fejlesztési terület ivóvíz minőségű vízellátására a közhálózat igénybevétele javasolt. A vízbázis közelsége miatt 30
a várható igények kielégítése alapbázis szempontjából biztosítható. A térségben kiépített hálózati rendszerhez kapcsolódással, annak a továbbépítésével lehet az ellátást megoldani. A tüzivíz ellátás is a közhálózat segítségével biztosítandó. A tűzoltó autók szűrőjének érzékenysége miatt csak ivóvíz minőségű vízből vállalja a tűzoltóság az ez irányú szolgálatot. Tüzivíz fogyasztás csak tűzeset idején fordul elő, ennek várható gyakorisága nem teszi szükségessé, hogy külön tüzivíz hálózat létesüljön. A hálózat paraméterét viszont célszerűbb a nagyobb tüzivíz mennyiség biztosítása érdekében legalább NÁ 200-as méretre választani. A kiépítésre kerülő vezetékre pedig az előírásoknak megfelelő sűrűségben föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A területen kiépítendő NÁ 200-as körvezeték kedvezően tudja a kommunális és a tüzivíz igényt kielégíteni. Amennyiben egyes épületek tüzivíz igénye mégis meghaladná a közhálózatról vételezhető mennyiséget, akkor azt egyedileg, telken belül, az épületgépészet szintjén kell rendezni. A locsolóvíz ellátását viszont részben esővíz gyűjtésével, részben a területen áthaladó élővizekből történő vízkivétellel, részben létesítendő talajvíz kutakkal lehet és kell biztosítani. Locsolási célra ivóvíz minőségű víz használata indokolatlan és pazarló lenne. A termálvíz igénybevétele energiatermelés célját szolgálja, így az energiaellátás keretében kerül részletezésre. Szennyvízelvezetés A keletkező szennyvizeket, a terület jellemzően mélyebb fekvésére és a magasabb talajvíz állására tekintettel, közcsatorna hálózat segítségével kell összegyűjteni és elszállítani a fejlesztési területről. Fejlesztési területen belül a szennyvíz szakszerű elhelyezésére ezen adottságok miatt nincs lehetőség. A közcsatorna hálózattal összegyűjtött szennyvíz tisztítására viszont lehetne egy helyi, kis területigényű (25*20m), automatikus üzemelésű, védőtávolságot nem is igénylő szennyvíztisztító telepet is létesíteni, amely első osztályú vízminőségűre tisztítaná a szennyvizet. Befogadóként rendelkezésre áll a Rákos patak is. A szennyvíziszapból komposztot lehetne készíteni, amely a nagy zöldfelület szerves anyag utánpótlására is előnyös lenne. Ennek a megoldásnak elméleti, műszaki akadálya nincs. Elfogadtatására azonban a közeljövőben nincs remény, így reálisan a közhálózatra való csatlakozás kiépítése szükséges.
31
A területen belül elválasztott rendszerű, gravitációs gyűjtőhálózattal kell a szennyvizeket összegyűjteni és a közhálózati csatlakozás kiépítésével az elvezetést megoldani. A befogadó a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt által üzemeltetett gerinccsatorna hálózat lehet. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A terület topográfiai adottsága miatt fokozottabb figyelmet igényel a vízrendezésének megoldása. A jelenleg jellemzően beépítetlen területre eső csapadékvizek a területen elszikkadnak, vagy a mély vonalon haladó Malom vagy Rákos patakba gravitálnak. A javasolt új beépítéssel a burkolt felületek aránya megnő, így az elvezetendő csapadékvíz mennyisége is jelentősen megnő. A csapadékvizek befogadója továbbra is a területen áthaladó élővízfolyások lesznek. Azoknak medre jelenleg elhanyagolt. A karbantartott vizes élőhelyek a környezetüket felértékelik, így azok mederrendezése szükséges, különösen a Rákos patakra vonatkozóan, amelynek vízgyűjtő területe kiterjedt. A Rákos patak medrének revitalizációjával, élővé tételével, egyéb hasznosítására is nyílik lehetőség. Ennek feltétele az állandó vízháztartásának biztosítása és a vízminőségének javulása. A vízminőség javításához a vízgyűjtőjével érintett települések mielőbbi teljes körű szennyvíz közcsatornásának a megoldása szükséges. Az élővizek kijelölni és érdekében hálózattal átvezetéssel
medrének mederkarbantartására parti sávot kell azt szabadon hagyni, továbbá a vízminőség védelme az elválasztott rendszerű csapadékcsatorna érkező vizeket csak hordalékfogó műtárgyon lehet az élővízbe bevezetni.
A fejlesztési területen a közterületek burkolt felületeiről a csapadékvizeket elválasztott rendszerű zárt csapadékcsatornával kell összegyűjteni. Az egyes telkeken belül az esővizet viszont célszerűbb locsolóvízként való hasznosításra visszatartani, gyűjteni. A javasolt nagyobb parkolók burkolt felületeiről lefolyó csapadékvizek szénhidrogén szennyezésnek kitettek. Így azok felületéről összegyűjtött vizeket szénhidrogén-származék leválasztó berendezésben kell megtisztítani és csak utána lehet a zárt csapadékcsatornába bevezetni. Energiaellátás Az ország környezetszennyezésének jelentős hányadát az energiatermelés során keletkező szennyezések okozzák, így a környezet állapotának javítása érdekében célszerű azokat az energiahordozókat igénybe venni, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Erre a megújuló energiahordozók a legalkalmasabbak. Ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani a 32
megújuló energiahordozók, a nap, energiájának a hasznosítására.
a
szél,
a
víz
és
a
föld
Az egyes ingatlanok fenntartási költségeinek is jelentős hányadát az energiaellátással összefüggő költségek teszik ki, így annak gazdaságossá tétele is fontos feladat. Az energiaellátás gazdaságosabbá tételére is a megújuló energiahordozók alkalmazása nyújt lehetőséget. Az új fejlesztési területen, rákészülve a természeti adottságok és lehetőségek igénybevételére, a megújuló energiahordozók hasznosítására, a kedvezőbb környezeti állapot mellett a kedvezőbb üzemeltetési eredmények is várhatók. A természeti adottságok közül a napenergia hasznosítási lehetőségét kell kiemelni. A napenergiának passzív és aktív hasznosítására is biztosított a lehetőség. Új fejlesztési, új beépítési területen mód van arra, hogy a napenergia passzív hasznosításaként az épületek tájolásával, elhelyezésével, egyéb építészeti eszközökkel, árnyékolókkal, veranda hatás alkalmazásával csökkentse az egyes épületek energia fogyasztását. Az aktív hasznosításhoz napelemek, vagy napkollektorok használata szükséges. A napelemek gazdaságos hasznosítására még településrész szinten nincs lehetőség és a közeljövőben nem is várható, szerepének gyors változását a nemzetközi tapasztalatok sem jelzik. A napkollektorok alkalmazása elsődlegesen használati meleg víz, termelésre és a fűtés rásegítésére viszont egyre elterjedtebb, s a nemzetközi tapasztalatok is jelzik az alkalmazásának várható gyorsabb növekedését. A beépítésre javasolt területen a megújuló energiahordozók közül még a föld energiájának a hasznosítása válik egyre gazdaságosabbá. Így a fejlesztési terület energiaellátására a megújuló energiahordozók közül a nap és a föld, a termálvíz energiájának hasznosítsa javasolható. A nap- és a föld energiája elsődlegesen fűtési és használati melegvíz termelési célra alkalmas. A világításra és technológiai célokra továbbra is a villamos energia alkalmazása lesz a meghatározó. Villamosenergia ellátás A fejlesztési területen áthaladó hálózat üzemeltetője és a környék villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ Nyrt. A villamosenergia az a közműág, amelynek fajlagos növekedésével folyamatosan kell számolni, a takarékosságra törekvés ellenére. A fejlődés, az automatizálás, a korszerűsítés, az mindig villamosenergia igénynövekedést okoz, természetesen annak növekvő gazdasági terhével együtt. Ezért 33
kedvező lenne, ha villamosenergia ellátás vonatkozásában is az önellátásra, vagy legalább részbeni önellátásra lenne lehetőség. A villamosenergia ellátással szembeni igények, a nagyobb szolgáltatásbiztonsági és üzembiztonsági elvárások azonban ezt, nehezítik. Lenne lehetőség gázmotor, kis erőmű segítségével is előállítani villamosenergiát a fejlesztési területen belül, de az így termelt villamosenergiát célszerűbb átadni a szolgáltatónak, hogy cserébe nagyobb biztonsággal a folyamatos szolgáltatást biztosítsa. A fejlesztési terület világítási és technológiai igényeinek kielégítése az ELMŰ Nyrt hálózati rendszeréről javasolható, amelynek területhez legközelebb eső bázisa Rákoskeresztúri alállomás, ahonnan induló középfeszültségű hálózatok táplálják a fogyasztói transzformátor állomásokat. A területen át is halad a szolgáltató két hálózati nyomvonala, amelyből a nyugati szélen haladó nyomvonalat ki is kell váltani, mert akadályozná a beépítés megvalósítását. A várható igények kielégítésére az alállomástól indítva egy új kábelkör kiépítésére lesz szükség, amelyről a fogyasztói transzformátorok bekötése megoldható lesz. Az egyes transzformátor állomáshelyeket úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas lehessen nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is, hogy a fajlagos igénynövekedés esetén ne kelljen újabb állomáshelyet kialakítani A transzformátor gépet csak az igények tényleges jelentkezésekor kell beépíteni. A fejlesztési terület igényes megjelenésének biztosítására a középés kisfeszültségű hálózatot is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. A tervezési terület közvilágításának kiemelt szerepe van. A terület megvilágításának a közlekedés biztonságon túl, a vagyonvédelmi és személyvédelmi funkcióján kívül arculat formáló szerepe is van. A jól kiválasztott lámpatestekkel a terület karakterét ki lehet alakítani. A közvilágítási lámpatestek táphálózatát csak földalatti kivitelezéssel szabad elhelyezni. Világításra, a fejlesztési terület gazdaságos üzemeltetési igényének kielégítésére, csak energiatakarékos izzók alkalmazása javasolható. Vizsgálaható a napelemes közvilágítás lehetősége is. Hőenergia ellátás Az energiafogyasztás jelentősebb hányadát a hűtés-fűtéshasználati meleg víz termelés céljára használják, így célszerű 34
annak megújuló energiahordozóval történő ellátását részben, vagy egészen megoldani. A fejlesztési terület termálvíz készlet vonatkozásában nagyon kedvező elhelyezkedésű. A jól elérhető termálvíz lencse kellő távolságban van a védelmet igénylő termálfürdők védett vízkivételi helyeitől és az egyéb ivóvíz bázisoktól, így a termálvíznek, akár mélyebb rétegekből történő kitermelésére is van lehetőség. Már készültek vizsgálatok, még egy megvalósíthatósági szakvélemény is erre a területre, amely alapján a kút létesítésére a Fővárosi Vízművek Gépháza melletti, attól nyugatra eső telken biztosítható lehetőség. A kitermelő kút telkén létesíthető akár fűtőerőmű, akár fűtőmű. A kapcsolt energiatermelés mindig gazdaságosabb, így célszerűbb fűtőerőműves bázisfejlesztést megoldani, amelyben a termelt villamosenergia részben az önfogyasztás csökkentésére fordítható, részben a szolgáltató számára értékesíthető, vagy akár az ellátandó területen hasznosítható. A hőenergiát pedig gyárilag előszigetelt hőtávvezetékkel, közvetlen földbe fektetéssel lehet a beépítésre tervezett terület feltáró úthálózatának nyomvonalán szállítani az egyes ingatlanok házi hőközpontjába, ahol zárt rendszerű hőcserélőn keresztül történik a hőenergia átadása. A már hasznosított termálvíz visszasajtolásához szükséges gépházat a Rákos patak mentén célszerű elhelyezni. A visszasajtolás helyénél is van még némi hőenergia tartalma a termálvíznek, ezért ott, esetleg később üvegház létesítésével azt még lehetne hasznosítani. A házi hőközpontból indítva a szekunder hálózat, mint épületgépészeti rendszer szállíthatja tovább az épületen belül a hőenergiát. Előzetes vizsgálatok szerint a kb. 2000 m mélyről érkező víz hőmérséklete a felszínen 114o körül várható és a becsült vízhozam 1250-2000 l/perc-re tehető. A jelenleg elérhető technikai színvonalon egy kúttal kitermelt termálvízből 1 MW villamosenergia és 5-8 MW hőenergia szolgáltatható. A fejlesztési terület mértékadó hőigénye két kitermelő kút létesítésével teljes körűen ellátható. Visszasajtolásra egy kút is elegendő. A használati melegvíz termelésre, valamint az átmeneti, őszitavaszi időszakokban a fűtés kiegészítéséül célszerű napkollektorokat telepíteni. A beépítési javaslat szerint a majdnem 70 ezer m2-nyi tető felületen kedvezően közel 40 ezer m2-nyi napkollektor helyezhető el, megfelelő tájolással. Ezzel a kollektor mennyiséggel és a megfelelő tárolókkal, várhatóan a használati meleg víz termeléséhez szükséges hőigény kielégíthető. 35
A családiházas telkek hőellátására nagyon gazdaságos műszaki megoldást nyújt a hőszivattyú-napkollektor együttes hasznosítása. Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlés A vezetékes távközlési ellátást jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A távközlés alanyi szolgáltatás, amelyhez a szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként old meg.Az új igények kielégítéséhez szükséges hálózatot csak kábelhálózatként, földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni a területet feltáró út nyomvonalán. A kedvező rádió-TV műsorvétel érdekében kábeltévé hálózat továbbépítése javasolt. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell elhelyezni. A műsorvétel is alanyi szolgáltatás, az ahhoz szükséges hálózatfejlesztést, a vezetékes távközléshez hasonlóan a szolgáltató saját beruházásként építi meg. Vezeték nélküli hírközlés A vezeték nélküli távközlési ellátásnak területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Pannon, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A tervezési területen a kedvező vezeték nélküli hírközlési vételezés biztosítására antennák elhelyezési igénye is várható, a megfelelő környezetbe illeszkedése esetén, elhelyezésének akadálya nincs.
36
