MŰSZAKI LEÍRÁS Építészet: A 13 lakást tartalmazó épület a XIX. kerület legfrekventáltabb részén, a KÖ-KI Terminál szomszédságában épül. A projekt alapvetően két lakástípus kialakítását foglalja magában. A kisebb méretű garzonlakásokat, valamint a nagyobb méretű (háromszobás) lakásokat. Élhetőségüket tovább növeli az erkély, melyet minden lakás tartalmaz. A két lakástípuson kívül a tetőtérben helyet kapott még egy nagyobb alapterületű 4 szobás, 2 fürdőszobás lakás is. Az épületben szintenként 5 lakás létesül, melyek az építtető határozott elvárásai szerint minél változatosabb kialakításúak lesznek, - a tetőtérben 3 lakás, 2 közepes méretű 3 szobás és egy nagy 4 szobás lakás épül. A telken a gépjárművek az épület földszinti részén, valamint a hátsó kertben műanyag gyepráccsal erősített füvesített területen kapnak helyet. Összesen 13 db parkolóhely kerül kialakításra. A tervezett épület szintjei közötti közlekedést az akadálymentesség előírásainak megfelelően kialakított lépcső, illetve kerekesszékkel is használható lift biztosítja a lakók számára. Szerkezeti kialakítás: Alapozás: 20 cm szerkezeti vastagságú vasbeton lemez alap, Pillérek: Építész terv szerinti elrendezésben kialakított, változó keresztmetszetű, monolit vasbeton pillérek, Főfalak: Porotherm 30 Klíma N+F, Nyílászáró: Műanyag nyílászáró szerkezet, faerezetes, világos barna színben, Homlokzati hőszigetelés: EPS hab táblás hőszigetelés Austrotherm Grafit 100, Lakáselválasztó falak: 25 cm vastag mészhomok tégla: Silka HM-250 NF+GT , Belső válaszfalak: 6 cm vastag kerámia válaszfallapok, vagy vele műszakilag egyenértékű termék, Emeletközi födém: Leier kéregelemes födém, Zárófödém: Zártszelvényű acélgerenda tartó, tűzgátló gipszkarton borítással, közte 20 cm ásványi gyapot szigeteléssel, Fedélszék: szeglemezes fatartó, melytől a födémszerkezet statikailag függetlenített. Burkolatok: Padlóburkolatok: - hidegpadlós helyiségek: ragasztott gress- vagy mázas kerámia lapburkolatok, - meleg burkolatos helyiségek: ragasztott parketta vagy laminált burkolatot kapnak, Falburkolatok: a vizes helyiségekben csempe falburkolat készül legalább az ajtólapok 2,10 méteres magasságáig, Belső falak: glettelés után diszperziós falestés készül, Homlokzat: dörzsölt nemesvakolat, törtfehér színben. Az erkélyeken falazott mellvédfal natúr, matt polírozású vágott mészkőlap burkolatot kap, Lábazat: a mellvédfalon is alkalmazott natúr, matt polírozású vágott mészkőlap burkolat.
GÉPÉSZET: Központi fűtés: Az épület fűtési rendszerét felületi melegvíz-fűtés biztosítja. A szabályozás központi, időjárás függő és követő rendszerű. A fűtési vizet osztott rendszerű levegő/víz hőszivattyúkon keresztül állítjuk elő. A lakásokat ellátó vezetékek a folyosó felőli falban elhelyezett mérőszekrényben kaptak helyet. Itt találhatók még a hőmennyiségmérők és a fűtési szabályozók, továbbá a lakásonkénti hideg és meleg víz mellékmérők is. A felületfűtési rendszerek a felületek (padló-, fal- és mennyezet) alacsony hőmérsékletének és annak egyenletes eloszlásának köszönhetően a sugárzással leadott energiával kellemes hőérzetet biztosítva fűtenek és hűtenek. A „hagyományos” fűtési rendszerekkel szemben a felületfűtésnél az ember és a helyiséget körülvevő felületek között sugárzási egyensúly alakul ki, ezáltal biztosít optimális hőmérsékletet. A felületfűtési rendszereknél a sugárzással leadott energia miatt jóval kellemesebb hőérzet érhető el lényegesen alacsonyabb hőleadással, mint más egyéb „hagyományos” fűtési rendszernél. A helyiséghőmérséklet 1-2°C-kal csökkenthető, ami éves szinten 3-6%-os energiamegtakarítást jelent. A felületfűtés/hűtési rendszerek ideálisan kombinálhatók hőszivattyúkkal. Ezáltal a felületfűtési rendszerek hűtésre is használhatók, így egy rendszer segítségével két külön álló rendszer működését váltjuk ki. Felületfűtés/hűtés előnyei kényelmi szempontból: • • • • • • • • • •
optimális a helyiség fűtésére és hűtésére is, a helyiség hőmérséklete alacsonyabb értéken tartható a sugárzásból adódó hőérzetnek köszönhetően, az alacsonyabb helyiséghőmérséklet üdítően hat a közérzetre, nincs kellemetlen légsebesség (nem alakul ki „huzatérzet”) zajmentes, csendes üzemeltetés (nincsenek mozgó, forgó alkatrészek), nem áll fent a meghibásodás lehetősége, nincs szálló por, pollen a helyiségben, az alacsony konvektív hőleadási hányad miatt csak kismértékű légáramlás alakul ki, ami nem keveri fel a port, csökkentve az allergiások szenvedését, az alacsony felületi hőmérséklet miatt nem alakul ki a porpörkölődés, ezért megkíméli a légutakat –nem csak az allergiában szenvedőkét hőleadók nem látszanak, hiszen azok a padlóba, falba és mennyezetbe integráltak (nincsenek fűtőtestek).
Felületfűtés/hűtés előnyei költséghatékonysági szempontból: • • • •
jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költségek, passzív hűtéshez illeszthető, nincs karbantartási költség, korróziós hatás nem érvényesül (nem kell a hőleadókat cserélni, megelőzve ezzel a majdani hulladék keletkezését).
A felülethűtő rendszerek előnyei a radiátorokkal szemben: • •
magas a termikus komfortérzet, mert az ember és a helyiséget határoló felületek között sugárzási egyensúly alakul ki, a nagy felületű külső nyílászárók hideg hatása jelentősen csökkenthető,
• • •
•
• • • • • • • • •
•
•
• •
• • •
a helyiségen belül a hőérzet eloszlása sokkal egyenletesebb, mint a „hagyományos” hőleadóké. a helyiséghőmérséklet függőleges irányban egyenletesebb, energiatakarékos, mert a konvektív hőleadókkal történő fűtéssel elért komfortérzet már 1-3 Kelvin fokkal alacsonyabb helyiséghőmérsékletnél elérhető, ezáltal nem fűti túl a mennyezet alatti, tartózkodási zónán kívüli területet, környezetbarát, mert az alacsony előremenő vízhőmérséklet alkalmazása miatt nagyon jól kombinálható alacsony hőmérsékletű kazánokkal, kondenzációs kazánokkal, hőszivattyúkkal vagy napkollektorokkal, az alacsony felületi hőmérséklet és a konvekció csökkenése miatt nincsenek porcsíkok, a tagolt felületű konvektív hőleadókkal szemben csökken a takarítási igény, általában nincs szükség kiegészítő radiátorokra, a felhasználó szabadon rendezheti be a helyiségeket, látható fűtőtest nélküli, optikailag igényes helyiségek, nem foglal el külön helyet a helyiségből, bababarát, csökkenti a sérülésveszélyt az óvodákban, iskolákban, - idősebbeknél a kórházakban vagy szeretetotthonokban, a láthatatlan regiszter csövek hőfóliával vagy műszerrel találhatók meg felfűtött állapotban, minden épületszerkezeti felületet figyelembe lehet venni az alkalmazásánál „alkalmazkodik a tervekhez”, a bútorok elhelyezése a padlóban és a külső falon alkalmazott rendszer esetén csekély mértékben, a mennyezeten és a ferde felületeken alkalmazva pedig egyáltalán nem okoz problémát, a felületfűtéssel azonosan, az alacsony fűtővíz-hőmérséklet alkalmazása esetén, az emiatt jelentősen nagyobb konvektív hőleadó felülettel összehasonlítva kedvezőbb a bekerülési költség, a felületfűtő/hűtő rendszerek kizárólag oxigéndiffúzió ellen védett csövekkel készülnek, ezért nincs szükség hőcserélőkre, szekunder oldali szivattyúra, tágulási tartályra, egyéb szerelvényekre és inhibitorra, a vízvezetéki és fűtési rendszereknél már megismert egyszerű és biztonságos toldó hüvelyes kötéstechnológia a felületfűtő/hűtő rendszernél is alkalmazható, fal- és mennyezetfűtés/hűtésnél lehetőség van a helyszínen szerelt regisztereken kívül előre gyártott gipszkarton lapokba ágyazható, 10,1x1,1 mm méretű csöveket tartalmazó panelek alkalmazására is (ekkor nincs szükség vakolásra sem), a kis tehetetlenségű, vakolaton belül elhelyezett csövekből készült rendszeren kívül vagy azzal kombinálva lehetőség van a csövek épületszerkezetben történő elhelyezésére is, megszüntethető vagy megelőzhető az épületszerkezetek penészesedése, ahol nem lehet megoldani az épület utólagos külső hőszigetelését, ott lehetőség van - tervezést igénylő - belső hőszigetelés és a falfűtés alkalmazására is.
A felülethűtő rendszerek előnyei a klímaberendezésekkel (Fan-coil, split) szemben: • • •
• • • •
magas termikus komfortérzet, mert az ember és a hűtő felület közötti energiacsere nagy felületen és főleg sugárzás útján megy végbe, a klímaberendezésekkel azonos komfortérzet már 1-2 °C-kal magasabb helyiséghőmérsékletnél kialakul, ezért energiatakarékos, a levegőt nem szárítja. A frisslevegő ellátás miatt az egyébként is szükséges kora reggeli és késő esti szellőzéssel a relatív nedvességtartalom a normális értékek között tartható, napközben nem alakul ki a levegő túlpárásítása. A split és FC készülékekkel hűtés esetén előforduló túlszárítás a felülethűtésnél nem történhet meg, nincs huzathatás, ami a befújt hideg levegőből adódik, nem jön létre az alacsony levegő hőmérséklet és a nagy légsebesség által okozott létrejövő Sick-Building hatás, nem jöhet létre a gombák és mikrobák által okozott Legionella (Legionellosis) betegség, a helyiségen belül nincsenek mechanikus szerkezetek, így teljesen zajmentes,
• • • • • • • • • • •
nincs a váltakozóan előforduló huzat-hő és zajhatásból adódó közérzeti probléma, a helyiségen belül a hőérzet megoszlása sokkal egyenletesebb, a helyiséglevegő hőmérséklete függőleges irányban sokkal egyenletesebb, nincs a helyiségen belül meghibásodásra hajlamos gépi berendezés, ezért elmarad azok karbantartása, a szűrők tisztítása, a rendszer élettartama megnő, nem kell cseppvízelvezető rendszert kialakítani, az alacsony légmozgás miatt nincs porterhelés, egészséges, mert a kánikulából a helyiségbe lépő embert nem éri hirtelen hideghatás, és amikor kilép a hűtött helyiségből a szabadba, nem éri hirtelen hőhatás, energiatakarékos, mert nincs kondenzáció, ezért nincs különbség a teljes és az érezhető hűtőteljesítmény között, nincsenek a helyiségekben látható beltéri egységek és az épület homlokzatán zavaró kültéri egységek, ezért optikailag igényes épületek és helyiségek alakíthatók ki, környezetbarát, mert jól kombinálható hőszivattyúval vagy passzív hűtési megoldásokkal, igényes megoldásként lehetőség van négycsöves fűtő-hűtő elosztó hálózat kialakítására is.
A hőszivattyú működésének fizikai magyarázata. A hőszivattyúban mégis hogyan lesz a -15C°-os levegőből 45C° hőmérsékletű fűtővíz? Nem égetünk el semmit, sem gázt, sem szenet, sem mást. A folyamathoz kisebb részt elektromos áramot használunk, de ezt nem arra használjuk, mint pl. egy villanybojler esetén, ahol az elektromos áram közvetlenül felmelegít valamit. Ha ez így lenne, a hőszivattyú a világ legdrágább fűtési módja lenne, pedig fordítva van, a hőszivattyúval igen-igen olcsón lehet fűteni. Hogyan lehetséges ez? A megértéshez ismerni kell hat fizikai jelenséget: 1. A folyadékok forráspontja függ a nyomástól. Minél alacsonyabb a nyomás, a folyadék annál alacsonyabb hőmérsékleten forr el. A Himaláján sokkal alacsonyabb hőmérsékleten forr fel a víz. 2. A forrás nem más, mint párolgás (fizikai értelemben ugyanaz a jelenség), a különbség csak az, hogy a folyamat nem a folyadék felszínén, hanem a belsejében zajlik le. A párolgásnál (forrásnál) ne csak a magas hőmérsékleten elforró teavíz jusson eszünkbe, hanem pl. a szalmiákszesz vagy az ammónia is, amik már igen alacsony (szobahőmérsékleten) is elpárolognak. 3. A párolgás hőelvonással jár, azaz ha egy felületről elpárolog valami, akkor az lehűl. Ha lehűl, akkor a felület hőt veszít, de ez a hő nem „vész el”, hanem annak az anyagnak adódik át, ami elpárolgott róla (energiatartalma ún. látens hő formájában raktározódik el az immár légnemű anyagban). 4. A gázok (levegő, ammónia, bármilyen mesterséges gáz) összenyomásakor magas hőmérséklet keletkezik, és nagy nyomás. Ha a bicikli kerekét pumpáljuk, a pumpa felmelegszik. 5. Légnemű anyagok hideg felülettel érintkezve lecsapódnak, halmazállapotuk átalakul. Ez a jelenség játszódik le nyáron, a hideg söröskorsó felületén kiülnek a levegő páratartalmából származó vízcseppek. Ez a folyamat a kondenzáció, a levegő páratartalma a söröskorsón kondenzálódott. Ez a 3. fizikai jelenség ellentéte. 6. A nyomás hirtelen csökkenésével a közeg hőmérséklete lecsökken, ez a 4. fizikai jelenség ellentéte. Ezt láthatjuk (láthattuk a palackos ásványvizek forradalma előtt) amikor a szódáspatront beletekerjük a szifonba, a CO2 kiáramlik a patronból, a patron annyira lehűl, hogy felülete deres lesz. A hőszivattyú tehát nem más, mint egy olyan gép, ami energiát vesz fel valahonnan, és ezt az energiát "átáramoltatja" vagy más szóval átszivattyúzza egy másik helyre. Például felveszi az energiát a geotermikus szondából, és átszivattyúzza a ház fűtési rendszerének.
Automatika: Az épületgépészeti szabályozás és automatika magába foglalja a fűtési, szellőzési, légkondicionálási (HVAC) berendezések irányítását, hogy az épületben az igényeknek megfelelő környezeti feltételek (hőmérséklet, levegő minőség), a leggazdaságosabb üzemeltetés (minimális energiafogyasztási és karbantartási költségek) és a maximális üzembiztonság egyidejűleg legyenek megvalósíthatók. Ez a cél a fűtés és hűtés mértékének a valós igényekhez történő igazításával, programozásával és automatizálásával érhető el. Az energiamegtakarítás mértéke jelentős lehet és akár a 15-30% körüli érték is megvalósítható. A szabályozásban műszaki érzékelők, távadók, határérték kapcsolók, beavatkozók, valamint beavatkozó hajtóművek vesznek részt. Az érzékelők körében például hőmérséklet érzékelők, folyadékszint érzékelők és nyomásérzékelők tartoznak. A beavatkozók különböző szabályozó szelepek és keverőcsapok, melyek segédenergia nélkül működnek. Elektromos hajtóművekkel (szelepmozgatókkal,) a beavatkozók távvezérelhetővé tehetők. Az épületgépészeti automatikai rendszerek felügyeletét szabadon programozható mikroszámítógépek látják el, melyek kommunikációs hálózatba köthetők (DDC automatika). Így a hőtermelők és hőleadók hatásfokának javítása mellett akár egyedi helyiségszabályozás is elérhető. Gázellátás: Mivel az épületben hőszivattyúval üzemeltetett fűtési, ill. hűtési rendszer kerül betervezésre, így vezetékes gáz bekötésére nem kerül sor. Villamos energia ellátás: A betáplálás földkábelen keresztül történik. A közösségi betáplálás látja el a kialakított fűtési rendszer hőszivattyúit, - a közös terület; a belső udvar; a folyosók; a raktárak világítását - és az egyéb betervezett közösségi fogyasztókat. A lakásokhoz 3x10A villamos energia igény biztosítása szükséges, amely a világítás és az elektromos tűzhely ellátását is biztosítja. A mérők csoportosítva, megfelelő megvilágítás mellett, a lépcső alatt lettek elhelyezve. A Villamos hálózati tervek a látvány tervi kiosztás alapján készültek el.
